Dr. vitéz MÁLNÁSI ÖDÖN

A MAGYAR NEMZETŐSZINTE TÖRTÉNETE

C S E R É P F A LV IBUDAPEST - MÁRIA VALÉRIA-UTCA 5.

Copyright by Cserépfalvi 1937Fedőlapot tervezte: Nemes György

Pápai Ernő Műintézete, Budapest

TISZTELT OLVASÓ!MAGYAR TESTVÉR!

Szent István halálának kilencszázadik évfordulója előttnemzeti z á r s z á m a d á s r a van szükségünk, melyből meg-állapíthatjuk ezer év munkáját és mulasztásait, erényeit és bű-neit, hogy annak alapján megigazulásra és életmegújulásravezető elhatározásokhoz juthassunk. Amidőn a kiadó kívánsá-gára ezen feladatot elvállaltam, a számításainak megfelelő ter-jedelemben készített összefoglalásban mást nem nyújthattam,mint ezeréves múltunk filmjét, tizenhat kisfelvonásban. A cse-kély terjedelem folytán nem törekedhettem szigorúbb tudomá-nyos igények kielégítésére. A kiterjedt levéltárt kutatásaim alap-ján készített résztörténelmi munkáimban hitelesen megállapítotttörténelmi tényeket néhány hét alatt azon célzattal foglaltamegységes képbe, hogy az olvasó a nemzet é l e t v o n a l á tmaga előtt láthassa és könnyebben tájékozódhasson a jelen lét-kérdéseiben. A magyar lélek időfelettiségének biztosítéka aközös múlt emlékkészletének az élet munkás hétköznapjaibanvaló értékesítése.

Előadásomban teljes elfogulatlanságra törekedtem, de jóltudom, hogy ez meddő törekvés. Tőlünk távoli nemzetek tör-ténetét tárgyilagosan szemlélhetjük, de a magunkét csakh u n g a r o c e n t r i k u s a n , mert nemzetünk iránti határtalangyermeki szeretetünk a hűvös tárgyilagosságot háttérbe szorítja.Múltunk ritmikus változásai érzelmeinket is ritmizálják. Gyö-nyörérzelmekkel fedezzük fel az emelkedési korszakokban érvé-nyesült elveket és fájdalomérzelmek kísérik a hanyatlási kor-szakok nemzetpusztító elveinek felismerését. A nemzet elvér-zési, porbasújtottsági korszakában, az utolsó huszonkét évneka hazáért való vigyázásban, áldozatkész vérzésben és a nemzetikultúráért éjjet nappá tevő szorgalmatosságban, verejtékezésben

töltése után az ember lelkében annyi nemzettudatos-sági érzelem halmozódik fel, hogy meglátásaiban csak azokosztozhatnak, akik az e g y e t e m e s nemzeti érdekek irántjogékonyak, áldozatkészek, értük élő, lángoló magyar lelkek.

De nehéz hűvös tárgyilagossággal szemlélni a kilencszáz-éves magyar kereszténység életritmusát is annak, aki hívőlélekkel múltunk minden korszakában azt is vizsgálja, hogy agazdasági hatalmi tényezők mérkőzése közben az európai keresz-tény életközösség forrásából, az e v a n g é l i u m i t á r s a -dalmi n o r m á k b ó l kik, mikor, hogyan, mennyit valósítot-tak meg és a közéleti gyakorlatban mennyit sikkasztottak el?

A nemzettudatosság és a hit ereje a történetszemléletbena hűvös, közömbös tárgyilagosságot alárendelt tényezővé teszi,de a történetírót egyben arra képesíti, hogy saját nemzetétt o t a l i t á s á b a n vizsgálja; nem az osztály-, jelekezet- éspártérdekek, hanem az e g y e t e m e s nemzeti érdekek emelőrugóit értékeli. A mindenkori vezető rétegek tömjénezésével,hibáiknak takargatasával és erényeiknek eltorzításával nemtévelyeg a történetírói demagógia hatáskeltésre alkalmas, denem igazságos, nem tudományos, nem őszinte és ezért tanulság-talan jertöjébe. Szívében az erkölcsi törvénnyel lelkiismeretevilágos parancsát nem áldozza jel a tudományon kívül álló,vagy áltudományos tekintélyek elveinek. Az ilyeneknek apostoliszavakkal válaszol: „Ítéljétek meg, vájjon igazságos volna-é azIsten színe előtt inkább tirátok hallgatni, mint az Istenre; mertlehetetlen nekünk, hogy el ne beszéljük, amiket láttunk és hal-lottunk: (Ap. csel. 4. 19—20.)

Tisztelt Olvasó! Magyar Testvér!Szabadjon remélnem, hogy ezen kis mustármag a Te igaz-

ságot éhező és szomjúhozó magyar lelkedben kiterebélyesedikés annak árnyékában e n y h e t találsz az egyre perzselőbbéváló nagy időkben.

Szentkúton, az 1937-ik év nagypéntekén.

Üdvözlet! MÁLNÁSI ÖDÖN.

Elődök a Középduna medencében

Kezdetben vala a Középduna-medence helyén dé-moni erejű izzó tűztenger. Azután lett a kiégett, ékesség-nélkül való sziklakéreg és setétség. Szüntelen zuhog az esőés születnek a vizek, hegyek, folyók, völgyek. És lett vilá-gosság. Felragyogott a Nap. Megindul az életfakadás. ADuna-Tisza vidékén évmilliókon keresztül jön-megy azépítő, pusztító tenger szétágazó, sokasodó állatvilágával.Lesüllyed a vulkánkoszorúval szépülő Alföld. Köréje gyű-rődnek a hatalmas Kárpátok. A páradús földfelszínen meg-sokasodnak az állandóan átalakuló növények és állatok mil-liárdjai. Itt találkozik Európa három nagy klimaterülete.És itt szögel össze a kontinens három nagy növényvidéke.Tehát Középeurópában vagyunk. Az Alföld erdős, ártéristyepjénősi tölgyerdők, nyires, füzes íépierdők; kakás, ned-ves, meleg rétek; nádas, sasos, susogó mocsártengerek. Dél-ről és keletről állatseregek vándorolnak be. A középduna-medencei édenkertben álla egy terebélyes fa. Neveztetek afa: egyenetlenkedés fájának. Gyümölcsének evője halálnakhalálával veszejtetik el. A négy főfolyóval öntözöct éden-kert leendő lakóinak rendeltetése: a Középduna-medencekertjének békés mívelése és őrzése.

8

Végül megjelennek az első emberek a Bükk aljában, aMussolini-barlangban. Valának pedig ők mindnyájan mezí-telenek és dideregének a hidegben. Legalább 100.000 év-vel ezelőtt vadászgató, jávamoustérieni ősember: Homo pri-migenius. A Kárpátokig lenyúlt jégtakaró visszavonulása-kor, a táj felmelegedésekor helyébe jön Előázsia felől, alánchegységek vonalán nyugatra vándorló, alpin fajú, protó-solutréeni ősember, aki művészi tökéletességű kőlándzsa-hegyeit a bükki Szeleta-barlangban kultúrája maradványa-ként Európában először hagyja el. önáltatásban szenvedőivadékai Homo sapiens-nek nevezték.

Évezredekkel ezelőtt Afrikából jön a mezolitkultúrájúprotocampignieni ősember és a miskolci Avason telepedikle. Nemsokára a Szudétákból közelébe jön a neolitkulturájúősember és a spirálmeanderes művészete egyéniségével bükki-kultúrát teremt, melyet az Alföldön tiszai-kultúrává töké-letesít.

A Spanyolországból kiinduló népvándorlás eredménye-ként a mediterrán fajú jövevények a bodrogkeresztúri kul-túrát a rézkor egyik első emlékévé avatják. Északról új né-pek áramlanak be és a bronzkor kultúráját honosítják meg.Szőregi lékelt koponyáik és tököli torzított koponyáik azelső embertani különlegességek. A nagy fajkeveredést fo-kozza a keletről Erdélybe törő, vaskultúrájú kimér lovas-nép, amely először hoz magával styeppkultúrát; nyugatrólpedig a purgstalli ősember a hallstadti műveltséget tisztánképviseli. A La-Téne vaskultúráját a Dunántúl véglegesszállást találó kelták képviselik. Vaskardjaikkal még Rómá-nak is sok gondot okoznak. Keleten a szkíták és aga-thyrszok honosodnak meg .

A Dunántúl népének meggazdagodása az illir—thrákterület elfoglalását tette kívánatossá Róma számára. Kr. e.35—Kr. u. 106 között római légiók szállják meg Pannóniátés erődvonalakat építetnek, mocsarakat csapoltatnak le, aziparral, kereskedelemmel, világforgalmi utakkal városiasíta-nak. Magyaróvár, Sopron, Szombathely, Győr, Esztergom,

9

Szentendre, Óbuda, Pécs városi életének elindítói. Földmí-vesei találják fel a kerekes ekét és innen indul el a mérsé-keltégövi ekés művelés. És az Ige testté lőn Pannoniában is,mert az apostolok közvetlen tanítványai megkezdik a két-ezeréves hittérítést. A sztoikus rokonlélek, Marcus Aureliuscsászár nem Rómában, hanem a Garam partján talált enma-gára és a rabszolgájában az isteni vonást baráti megérzésselfedezte fel.

Keleten, Erdélyben Kr. e. 60 körül Burvista dák királybirodalma határait rövid időre a Dnyesztertől a Lajtáig ter-jeszti ki. Azonban két nemzedékkel később a dinári fajúszarmaták és jazigok a Duna-Tisza közébe nyomulva, a ha-talmas dák birodalom nyugati szárnyát a Tiszáig lemetszik.Az erdélyi só- és aranybányák kincse Trajanus római csá-szárt Kr. u. 101—107 között Decebál dák király seregeineklegyőzésére és Dácia tartományosítására indítja. Kolozsvár,Torda, Gyulafehérvár, Orsova és környéke a római biroda-lom népfölöslegének fajkeverő telepítési területe.

A Középduna-medence Kr. u. 377-től újból hadak útja.Középázsiából a mongoloid hunok törnek Pannóniába ésvégetvetnek a római uralomnak. Legnagyobb királyuk,Attila (433—453) éppen 1500 évvel ezelőtt a Duna-Tiszaközéből kormányozza 26 országot magában egyesítő eurá-ziai birodalmát. Szervező zsenije a kiélt Róma és Bizánc he-lyett mérsékeltégövi világbirodalomban egyesíti a fiatal tu-ráni, germán és szláv népeket. A keletrómai császárral adótfizettet, a világtörténelem első döntetlen marnei csatájaután Itáliába Rómáig nyomul. A mongol lerohanási straté-giát, a nyugatra kitolt perzsa kultúrát európai hagyomány-nyá teszi. Türelmi egyházpolitikája folytán első minisztere,főtitkára és titkára keresztény. De halálával, viszálykodó fiai,euráziai politikai alkotását összetörik. A 77 éves hun ura-lom csak az Aldunánál és a Volga vidékén hagy elevenemléket.

Pannóniában a keleti gótok, gepidák és longobárdoknem tudnak meggyökerezni. Az egész Középduna-medencé-

10

ben a Volgától Elbáig terjeszkedő kazan-keletbalti fajúmongoloid avarok két századon át elllenállanak a fellépőszláv nyomásnak.

Híres khagánjuk, Baján idejében a kereszténység be-szüremlik iráni-perzsa kultúrájukba. Bomladozó álllamszer-vezetükben a VII. század közepén a Kubán-Kaukázus közé-ről bevándorolt előmagyarok helyezkednek el, akik kultú-rájukkal rokonságban vannak. Az avar uralom átalakító ha-tását legnagyobb erődjük, Győr érzi meg.

Az avar-bajor katonai szövetséget szétbomlasztó NagyKároly frank király 800 körül Pannóniában az avar gyűrű-ket elfoglalja, törzsfőnökeiket a kereszténység felvételérebírja és frank hűbéri társadalmi rendet intézményesít. Azavar rétegre rakodnak 836 után a Balaton környékén lete-lepülő morvák, akik a későbbi magyar vármegye-szerveze-tet megalapozzák. Egy nemzedék alatt Zalaváron és környé-kén 32 szlovén egyházat létesítenek bajor papok segítségé-vel. Északon, a Nyitra és Morva vidékén Szvatopluk feje-delem a IX. század utolsó negyedében erős morva-szláv bi-rodalmat alapít, amelyben Method érsek a pánszláv törek-véseket a dunai szlávok egyesítésével érvényesíti. AzonbanSzvatopluk halála után a szláv nemzetségi jog a fejedelmiközjogot háttérbe szorítja és a trónörökösödési viszálybanaz egymással küzdő pártok német és magyar beavatkozástvesznek igénybe. A Tiszától keletre lévő avar nemzetségeklaza uralmát a szétesett bolgár birodalomból a Tisza-Marosszögébe menekülő mongoloid bolgárok semmisítették meg.A Duna-Száva vonalon dinári délszlávok nemzetségei élnek.

Ebben a tagoltságban egy már ismert nép, a magyar-ság keres államalkotási érvényesülést. Kik voltak? Honnanjöttek? Mi a hivatásuk?

II.

A magyar nemzetségek ősi élete(Kr. e. 500—Kr. u. 997)

Régen, Krisztus születése előtt legalább 500 évvel amagyarság megismerhető elei az Ural hegység déli lejtői-nek mindkét oldalán éltek. A nemzetgyermekkorban anya-jogú vadász-halász-állattenyésztő nemzetségeket látunk,amelyek nemzetségfők alatt teljes gazdasági és politikaiegyenlőségben élnek. Az egyenlőség, szabadság és testvéri-ség nemzetgyermekkori élménye mélyen beágyazódik anemzetközösségi lélekbe, annak törzsökét, ősi rétegét al-kotja, amelyre évezredek alatt rárétegeződött újabb elemekaz alapréteget sohasem homályosították el.

A Kr. e. II. század körül a magyarság kiválik a finn-ugor nagy népcsaládból és Nyugat-Szibériában a rabszolgás-állattenyésztő-földmívelő turkótatár törzsekhez csatlakozik.Itt ismerkednek meg a földmíveléssel és a rabszolgás terme-lés hasznával, ezért a rabszolgaszerző katonai vállalkozásaik-nak eredményessé tételére a nemzetségfők közjogi tanácsbatömörülnek, törzset alkotnak, törzsfőnököt választanak. AA nemzetségtagok politikai egyenjogúsága a rabszolgákmagántulajdon-aránytalanságával megszűnik. Kr. sz. körüla türk-mogyeri birodalom hun uralom alá kerül és népei ahunokkal rokonságba jutnak. A VI. század közepén Belső-

12

Ázsia újabb népvándorlása, az avarok nyugatra áramlása atürk-mogyeri nemzetségeket, valamint a kultúrgur bolgá-rokat avar uralom alá szorítja.

A magyar nemzetségek néhány évtized megpróbálta-tása után kétfelé válnak. Egyrészük a Középduna-meden-cébe, az avarok közé telepszik, nagyrészük pedig a Kubánfolyó és a Kaukázus hegység között szerez új szállást. AKaukázus felől jut szasszanida-perzsa kultúrhatás alá, amelynépművészetében kitörölhetetlen nyomokat hagy. Ugyanittbizánci közvetítéssel a kereskedelemmel és a kereszténység-gel közvetlen kapcsolatba jut. A kubáni haza 830 körül al-kalmatlannnak bizonyul, mert a keleti szélén riazán-mongo-loid fajú besenyők kiszorítják a kisebb számú magyarokat.A Dón-Dnyepr-közbe, Lebediába telepednek, ahol északraa normannokkal, délre pedig Bizánccal nagyszabású tranzitó-kereskedelmet bonyolítanak le, meggazdagodnak és újbólmagukra terelik a besenyők támadásait. A legkisebb ellen-állás vonalán, az avarok közé szakadt testvéreik útját kö-vetve, újból nyugatra vándorolnak, hogy az Adriáig ésSziléziáig nyúló kereskedelmi összeköttetéseiket kibővíthes-sék. De szláv ellenállás folytán 889-ben kénytelenek azEtelközben (Besszarábia és Moldva) letelepülni. Az új ha-zában nyugati piacaik egyrészét elvesztik, piacszerzés köz-ben nyugatra portyáznak és 894 körül megoszlanak. Egy-részük a korábbi hazába, a Kaukázus-vidékre megy vissza,egy töredékük az Etelközben marad (moldvai és bukovinaicsángók alaprétege), míg a zömük a hozzájuk csatlakozókabarokkal együtt nyolc törzset alkotva a Középduna-me-dence felé indul.

A nyugati külpolitikai vállalkozáshoz a már örökletestörzsfőnökök a legerősebb törzsnek főnökét, Árpádot, örö-kös vezérfejedelemnek választják meg és a katonai erő meg-szilárdítására vérszerződést kötnek. Árpádban először teste-sül meg a nemzeti egységből fakadó nemzet-vezér tetterejeés a magyar nemzetségek megismerkednek a vezéri elv hasz-nával. Árpád családja hun-hagyományai alapján történeti

13

küldetéstudattal igyekszik a Középduna-medencébe, hogynemzetét az avar maradványok között lakó magyar testvé-rekkel egyesíthesse és a Középdunánál találkozó kontinen-tális kereskedelmi utakat birtokba vehesse. A német király-lyal a morvák ellen, a görög császárral pedig a bolgárok el-len szövetkezik. Egy seregük már Morvaországban küzd, ami-kor a bolgárok szövetségesei, a besenyők az etelközi magyarszállásokat megrohanják és pusztítják. Árpád fia, Levente,hadseregével az Alduna felől a Temes-közbe vonul, a nem-zet zöme pedig 895-ben a vereckei szoroson átkelve, a FelsőTisza vidékére nyomul. Alpár mezején vívják az első ütkö-zetet a bolgár csapatokkal. Szentes környékén egyesülnekLevente seregével és elfoglalják a Bihar-vidéket. Egyr eszüka Szamos-völgyön át az erdélyi medencébe tör, más részüka Nyitra és Vág vidékéig hatol fel, egyik törzsük pedigItáliában a Brentáig portyázik és visszatérése közben meg-szállja a Dunántúlt. Pannónia fölötti uralmuk biztosításáraéveken keresztül portyáznak nyugatra. Legyőzik a morvafejedelem meghasonlott törzseit és a bajorokat. Harcaikközben a vág vidékén lakó marahán-szlávok egyrésze, va-lamint a dunántúli pannonszlávok egyrésze elvándorol.

Mivel a magyarság mintegy 500.000 főnyi népállo-mánnyal és negyedannyi rabszolgával az egész Középduna-medencét kitölteni nem tudta, azért a germán nyelvterületfelé, a Dunántúlra helyezte telepedési súlypontját. Árpádfejedelem Magyar nevű törzsével Székesfehérvár és Budaközött telepedett le. A Kisalföld, a Dunántúl déli fele, aDuna-Száva köze, a Maros, a Kőrösök, a Szamos vidékeszolgálnak a magyar törzsek szállásterületéül, míg a kaba-rok a Felsőtisza vidékén helyezkednek el. A megszállott te-tület nagy kiterjedése folytán a törzsek nagy tájegységeketKapnak, amelyeken belül a nemzetségek veszik közös tulaj-donba az új szállásokat. A föld az egyes nemzetségek köz-vagyona, csak az állat és rabszolga magántulajdon. Az aprószállások közössége (község, falu) a határt közösen bírja,a nemzetség-tagok évenkint egyenlő értékű szántó és kaszáló

14

földtagokat osztanak föl maguk között sorshúzással, nyíl-húzással (nyilas). A nemzetségi szervezeten alapuló földkö-zösség a faji tudatot állandóan erősíti és a nemzet hivatás-tudatába torkollik.

A nemzet adventje befejeződött; vezére küldetésénekbefejezése után meghalt.

907.

A magyarság letelepülésével és honalapításával meg-akadályozta az északi és déli szlávok egyesülését, másrésztugyanezeknek germanizálását. Az itt talált őslakókat meg-hagyják egyéni szabadságukban, csak a földet veszik nem-zetségi tulajdonba és a magukkal hozott, meg az újabb por-tyázásokon szaporított rabszolgákkal házicselédi munkake-retben műveltetik. Az új hadifogoly-rabszolgák és az itt ta-lált őslakók keresztények, akik a betelepedett magyarokatsup specie veri őskeresztényi tisztaságú életszemlélettel itat-ják át, a milost, malaszt örök értékalkotásával nevelik.

15

A fergetegként jött magyarság az új hazában rokonta-lan. Mint Európa valamennyi nemzete, úgy a magyarságfajképe sem mutat egyöntetűséget. Faji és ennek megfelelőlelki dualizmus érvényesül összetételében. Alapállományakeletbalti, ugoros-magyar; vezető rétege kaukázusi török-kel kereszteződött, könnyűvérű turáni magyar. A keletbaltiugoros-magyar tanulékony, örökösen szemlélődő, tépelődő,fontolgató, problémakereső. Képzelete csodálatosan gazdagés változatos. Gyorsan barátkozik, de gyorsan elidegene-dik, önzetlen és vendégszerető. Politikailag haladó, örökevolucionista. Nem szónoki természet. Tettrekész. Hamarlelkesedő és legnagyobb a megpróbáltatásokban. Szerényfellépésű. Testileg gyengébb, de szapora. Alig ismeri azegykét. Három évszázad alatt a magyar élet kitaga-dottja lett.

A törökös, könnyűvérű turáni-magyar problémamentes,született szónok, érvelő és jogász. Politikailag konzervatív.Nagyigényű. Passzív természetű. Nagy a tétlen ellenállás-ban. Testileg erősebb; méltóságos, hetyke fellépésű. Szapo-rulékonysága csekély, ezért napjainkig csak idegenfajú jöve-vényekkel megújítgatott hatalmi szövetségben tudta fenn-tartani uralmát az ugoros-magyar fölött.

A magyarság faji tulajdonságain kívül korábbi hazái-ból számos értéket hozott a Középduna-medencébe. AXVIII. század második feléig tenyésztette szilaj, edzett, ki-tartó, sebes járású keleti lovát és szívós, szép, szálas, címeres,hosszúszarvú, podóliai marháját. Nyolc századon keresztülállandó élettársa volt ázsiai birkája és tibeti pulija. Nyugat-szibériából hozta magával a pirospofás török kajszi-barac-kot. Legkedveltebb gabonája a magával hozott köles és atörpebúza. Ázsiai eredetű a csoroszlyavasas faeke je, vasélűfaásója és tehénszájú kapája. Ezekkel indul a második hon-foglalásra: az ősi tájnak ezeréves verejtékezéssel kultúrtájjáalakítására. Az itt talált kultúrát hamar továbbfejleszti; abalatoni bazaltkúpokon a rómaiak ideje óta meghonosodottszőlőművelést már letelepülésekor újra felvirágoztatja.

16

A Középduna-medence hatalmas és termékeny terüle-tének megműveléséhez az itt talált népek és a behozott rab-szolgák hamarosan kevésnek bizonyulnak. Ezért a munkás-kezekre szorult nemzetségek hadifoglyok, illetőleg rabszol-gák szerzése céljából az egész Nyugateurópára és Déleuró-pára kiterjedő katonai vállalkozásokba fognak. Az Atlantióceántól Bizáncig bekalandozzák az akkor már kereszténycivilizációban, a magántulajdon termelési rendjében élőEurópát. A keleti frank birodalom és Franciaország akkoriszétesettsége, Itália lakóinak belső meghasonlottsága lehe-tővé tette 85 év alatt 43 rabszolgaszerző-hadjáratnak viselé-sét, amelyek közül 35 volt eredményes. Ezen dinamikus, ka-tonai korszakban a magyarság hatalmi akarata és faji tulaj-donságából fakadó sajátos harcmodora kitűnően érvénye-sül. Nemzetéletelve folytán minden felnőtt férfitagja lovas-katona. Kiváló mozgékonyság, gyorsaság, meglepetés, vak-merőség, fölényes támadószellem jellemzi megrohanásait.Kisebb kötelékekben fergetegként vágtatnak, nyilaznak azellenségre, erejét megbontják, színlelt visszavonulás közbenlóhátról nyílzáporozzák. Az ellenség erőinek szétbontásaután zárt rendben hajtják végre a kíméletlen üldözést és bő-séges hadifogoly-zsákmánnyal térnek haza. A Kemény,Büszke, Nagy, Füredi (fürge), Bars (párduc), Kaplon (tig-ris), Kartal (sas), Alap (hős) neveket viselő magyar vité-zek hadifoglyaik között magukkal hozzák a faji kiválasz-tással szerzett alpin, északi és mediterrán fajú legszebb nő-ket, a Gyönyörű, Gyöngy, Szép, Aranka, Szombatka, Jólián(jó-lány) neveket kapott telivér hölgyeket.

A magyarság nyugati vállalkozásaival Európát ránevelia kengyel és a szablya használatára. Keletről hozott képzet-világa Európa népegyvelegében új színt jelent. Az uralaltájikultúrkörből vett hozománya: minden más nép zenéjétől el-térő, félhang nélküli, öthangú, gazdag díszítésű népzenéjeés elsőszemélyű hősidala, népballadája.

Ősvallása is nemes hozomány. A dicső ősök halhatat-lan szellemét rajongással tiszteli és oltalmuk alatt hajtja

17

végre a csillagos égről leolvasott Hadak útján katonai vál-lalkozásait. Az ősök szellemének fanatikus tisztelése és a lé-lek halhatatlanságába vetett hite tette fogékonnyá egy szá-zad múlva a nagyszámú szentek tisztelésére. Sámán papjai-nak révületes tehetségével űzte el magától a gonosz szelle-mek nyomasztó lidércek, az ízt, Fenét, Manót és az ördö-göt. Áldozott a Hadúrnak; a Napisten és Holdisten útmu-tatásával vándorolt; de nagy megpróbáltatásbán a Nagy-istentől kapott nemzeti géniuszt bontakoztatta ki. Kisasz-szony-istennőre bízta megsokasodását és szívesen társalgott,naphimnuszozott az erdők, mezők, virágos rétek kedves tün-déreivel. A természet iránti nagy szerelme lelkében Tündér-országot épített.

A külföldi zsákmányszerző háborúk 85 éve alatt a nyu-gati germán-keresztény államközösség éppen úgy fölismeriaz új szomszédnép veszélyét, mint Bizánc. Alapos hadielő-készületeket tesznek megsemmisítésére. A német királyság-ban kővárakat emelnek és zárt sorokban harcoló nehéz lo-vasságot szerveznek. Egymásután nagy vereségek érik a ma-gyar katonai vállalkozókat úgy Nyugaton, mint Bizáncelőtt (955—984). A magyar törzsek fejedelmei és elsősor-ban Gyécsa vezér-fejedelem a nyugati keresztény kultúrábavaló illeszkedés szükségességét felismerik. Eurázia nyugatifélszigetére, Európába hömpölygött és Nyugaton egymásratorlódott Ázsiának népfölöslege. A magyarság is így jutotta feudális-keresztény övezet vonaláig. Nyolcvanöt év utánmegtorpant és mielőtt elődei nyomán a teljes pusztulás út-jára léphetett volna, először fedezte fel, hogy Európábanvan és a nemzet fennmaradásának feltétele az európai állam-rendszerhez való teljes alkalmazkodás.

Kelet és Nyugat, Bizánc és Róma erővonalainak kö-zépdunai kereszteződésében, a germán, szláv és bizantin ex-panziós törekvések metszőpontjában a nagy érdekellentétek-nek állandó kiegyenlítése, nemzettestével a történelmi elek-tromos kisüléseknek szigetelése, a beáramló népfölöslegek-nek közvetítőszerepű államban való megszervezése és Eu-

18

rópa békéjéért véres történelmi sor s vállalás: magyar törté-nelmi hivatás lett. Ezen hivatás betöltéséhez egyrészt a nem-zeterő állandó fokozása, másrészt a három expanzív szom-széd hatalmitényező közül mindig a kisebb ellenállás vona-lán haladó két gyengébbel szövetkezés: a magyar bel- éskülpolitika ezeréves alapelve és ahányszor a nemzet vezetőieltérnek e vonaltól, mindig nemzeti kárvallások okozói.

A zsákmányszerző kalandozások az átalakulás előfelté-teleit megteremtették. A hazahozott hadifogoly-rabszolga-állomány az ország lakosságát jelentékeny mértékben nö-velte; állandó telekre; való megtelepítésük, a nemzetségiföldközösség keretein kívüli felhasználásuk elkerülhetetlenvolt. A sikeres vállalkozásokat végrehajtó nemzetségek főita megszaporodott rabszolgaállomány meggazdagította, a fe-jedelemmel szemben önállósította. A szegényebb nemzetsé-gek a rabszolgahiányt, a rabszolgautánpótlás megakadásátolyan módon küszöbölik ki, hogy a területükön keresztülhaladó magyarokat vetik rabszolgasorsra. A kalandozások-ból hazaszorult magyar vitézek a nyugati fudalizmus hasz-nának felismerésétől indíttatva, Gyécsa fejedelemtől kierő-szakolják azt, hogy jelentékeny magánbirtokhoz, illetőlegazzal együtt bőséges rabszolgaállományhoz jussanak. Az ér-deksérelmet szenvedő nemzetségek a magántulajdon alakí-tása ellen tiltakoznak, de felkeléseiket a külföldi harcokbanmegedzett vitézek elnyomják. Gyécsa fejedelem hatalmánaklegfontosabb támaszai ezek a jelentékeny magántulajdonhozjutott vitézek. Az ország véres társadalmi harcok színtere,amelyen a nemzetségi vérjogú vagyonközösség hívei és azúj magánbirtokhoz ragaszkodók ádáz küzdelmet vívnak.Szükségessé válik a termelés teljes átszervezése és a társa-dalmi harcoknak lelki síkra redukálása. A szerepre magátólkínálkozik az egyház.

Gyécsa és fia, István nem mehettek vissza az egyház-történelem folyamán az apostoli őskereszténységhez, hanemazt az egyházat kellett, hogy felhasználják államszervezőmunkájukhoz, amely évszázadok során a feudalizmus euró-

19

pai szervezésében nagy gyakorlatra tett szert és a feudaliz-mushoz hasonult. Az ország keleti részében görög szerzete-sek már eddig is nagy térítő munkát végeztek és a nemzeteta bizánci kultúra hatalmi körébe vonásával, a Nyugattól el-vonással veszélyeztették. Gyécsa a veszedelem tudatábanküld követséget Ottó császárhoz keresztény hittérítőkért. Apassaui püspök pa tjai két év alatt többezer előkelő magyartkeresztelnek meg, közöttük Gyécsa fiát, Vajkot is, aki akeresztségben István nevet nyer. Gyécsa kezében a keresz-ténység még kizárólag politikai eszköz; ő maga elég gazdagahhoz, hogy áldoz a pogány és keresztény Istennek egy-aránt. De fia, István már öntudatos keresztény és atyjaügyes diplomáciai lépésének eredményeként Gizla bajor her-cegnőt veszi feleségül. A sokasodó hittérítők a lemondást,szenvedéseket addig nemtűrő magyar tömegeket az örök-élet szenvedéstkiegyensúlyozó világszemléletével enmérsék-letre nevelik és a termelésben való szerepvállalásra buzdít-ják. De a nemzetségfők jelentékeny hányada ragaszkodik avérjogú nemzetségi társadalomszervezethez, a földközösség-hez és a régi hitet védi a társadalmat teljesen átalakító újhittel szemben. A fejedelmi trón örökösére, Istvánra mégnagy feladatok várnak.

III.

Az uradalmi királyságmegszervezése és megerősítése

(997—1222.)

Incipit Vita Nova. A magyarság új élete kezdődikIstván fejedelemmel.

Gyécsa fejedelem halálát a régi társadalmi rend híveia központi hatalom megszerzésére óhajtják felhasználni. Aföldközösségi nemzetségszervezet vérségjogának megfele-lően, a fejedelemfi örökösödési jogával szemben a szeniorjogát akarják érvényesíteni. A Dunántúl Koppány, a Ti-szántúl Ajtony megkeresztelkedett főemberek vezetésévelIstván ellen támadnak.

István fejedelem az atyja által magánföldesurasított ve-terán vitézek és méginkább a feleségével testőrségként be-jött bajor, sváb lovagok haderejére támaszkodva kíméletleneréllyel fojtja vérbe a fölkeléseket. Koppányt felnégyelteti,az ellenszegülők közül az életbenmaradottakat rabszolga-sorsra taszítja, nemzetségi közföldjeiket pedig a sajátjáhozcsatolja.

A 28 éves fejedelem a nemzetmentő sebészeti műtéterélyes végrehajtása után a tulajdonviszonyokat és az egésztársadalmi és állami rendet lényegesen változtatja meg. Di-namikus lelkületű forradalmár államférfi, mert egy új tár-sadalmi rend bevezetését jól megszervezett fegyveres kisebb-

21

séggel vállalta magára. Mint az Árpád-nemzetség feje, azországnak legvagyonosabb birtokosa; az övé a legtöbb rab-szolga, állat és föld. örökségéhez csatolja magántulajdonbavétellel a nemzeti közvagyont, az eddig felnemhasznált te-lepítési területeket, mint ahogy néhány évtizeddel későbbAngliában Hódító Vilmos ugyanezt tette. Földesúri ható-sága alá került az ország lakott területének nagyobbik fele,amely jövedelmével és a neki alárendelt, katonakötelezett-ségű népével dominiális, uradalmi fejedelemségének biztostámaszt nyújtott.

A társadalmi harcokban hűségesnek bizonyult, nagyobbrészben idegen lovagoknak, valamint az intézményesítettegyháznak a fejedelmi uradalmakból hatalmas birtokokat,illetőleg azon élő szolganépeket adományoz; ennek ellené-ben katonáskodási és katonaállítási kötelezettségeket ró rá-juk. Tehát adományrendszere nem szerződéses, hanem sze-mélyes kapcsolatú hűbéri rendszer. Az új nagybirtokos sze-niorok neki vannak alárendelve, a szeniorok katonái pedigföldesurukkal szemben vannak hűségre kötelezve. Az ura-dalmi fejedelemség hierarchiájában tehát mindenki alá vanvetve a fejedelmi hatalomnak; a közteherviselés és a katona-kötelezettség általános.

A fejedelmi uradalmon kívülálló nemzetségek vérségiés földközösségi szervezetükben maradnak még évszázado-kon keresztül, de lassú felbomlásuk elkerülhetetlen.

A dinamikus lelkű István fejedelem helyesen ismertefel azt, hogy az ideális államnak csak egyetlen erős akaratúfeje lehet. Ezért a vezéri elvet a nyugati germán-keresztényállamközösség igényeinek megfelelően összekapcsolja a ki-rályság elvével. Az actiumi csata óta Európa minden igaziállamszervezője számára a néptribuni gyökérzetű katonaiimperátorság, a törvényhozótestületi vezérség és a főpapi hi-vatal caesari egyesítése szolgált mintaképül. Ezen a vonalonhalad István fejedelem is és a királyi hatalmat teszi a nem-zet hajtó- és szervezőerejévé. A császár tudtával német szer-zetest küld Itáliába a francia születésű pápához az isteni el-

22

hivatottságon alapuló királyi hatalom vallásos szimbólu-máért a királyi koronáért és a személyére szóló apostoli ha-talom szimbólumáért, az apostoli keresztért. Az ezredik évelső magyar karácsonyán végbement koronázással István ki-rály a békesség országoló világosságát ragyogtatta meg.$

István király a végrehajtó és bírói hatalmat királyi ura-dalmainak személyzete igénybevételével gyakorolja. Családibirtokaiból udvari gazdaságokat szervez, amelynek élén anádorispán áll. Az országban szétszórt királyi birtokok táj-központjaiban várakat emel, a várak vidékén a karolingokgrófságaihoz hasonlóan királyi vármegyéket szervez ésélükre a már ismeretes szláv zsupánokhoz hasonlóan meg-bízható ispánokat állít, akik a király nevében a megye terü-letén a terménygazdálkodást irányítják, a király katonai,közigazgatási és bírói hatalmát gyakorolják. Tisztségükideiglenes, bármikor visszavonható. A Tiszától nyugatraszervezett 39 királyi vármegye a külső és belső közbiztonságmindmegannyi szervezete és az uradalmi királyság hatalmá-nak alapja.

A királyi vármegye-uradalmakban, valamint az egyháziés a világi magánbirtokokon túlnyomóan rabszolgák végzika termelő munkát. A honfoglaláskor behozott rabszolgák, akalandozások alatt szerzett hadifoglyok ivadékai és soraik-ban foglalnak helyet a társadalmi harcokban rabszolgasorsravetett magyarok. Adás-vétel tárgyai és árfolyamuk a terme-lési viszonyok változásával ingadozik. Föléjük rétegeződneka királyi vármegyékben a gazdatisztek, hadnagyok, várkato-nák, az egyházi és a világi magánbirtokokon pedig a gazda-tisztek, bérlők és katonák.

A vérségjogú nemzetségek földközösségben tovább iskülönváltan élnek, elsősorban az országnak a Tiszától ke-letre lévő felében, de a magánuradalmak rabszolgás terme-lésével szemben a versenyt mind nehezebben bírják. Háromévszázad alatt azok, akik nem tudnak rabszolgát szerezni éssaját kezükkel termelnek, maguk is szolgasorsra jutnak.

István király gazdaságpolitikája két évszázadra hatóan

23

autarchikus, mert az új termelési rend előbb a belső erőkakkumulálását teszi szükségessé. A kontinentális kereske-delmi vonalakon egykor európai jelentőségű kereskedést le-bonyolító magyarok ivadékai a tájegységenként szervezettkirályi vásárhelyek szűk piacain cserélték ki saját termeivé-nyeiket.

A hittérítő tevékenység biztosítására, személyre szólóankapott apostoli királyi főkegyúri joga alapján, István királytíz püspökséget és hat bencés apátságot alapított. A keresz-ténység igazi szervezői Szent Benedek rendjének evangé-liumi életközösségben élő, kérgestenyerű és művelt szerze-tesei, akik a francia magaskultúrát clunyi szellemben meg-tisztítva mélyítik el Magyarországon. A Dunántúl gazdasá-gának gyors felvirágoztatása és lelkének átalakítása az őművük. A szerzetesek vetésében nagyobb részben mint ara-tók jelennek meg az új érsekek és püspökök. Közülök csaka kalocsai érsek végez három püspökével az ország déli éskeleti felében nehéz térítő tevékenységet.

A személyes kapcsolatú hűbérirendszerben nem érvé-nyesülhetett volna a milviusi hídon elakadt őskeresztényiszeretetszövetség, hanem csak a pápa és a német-római csá-szár dualisztikus uralmában helyet foglaló, politikai hatalmúegyház, mely a pogány római jogrendszer legitimizált örö-köseként Európa feudális megszervezésével biztosította amár bomladozó kontinens univerzalitását. Magyarországonis a főpapság, a karolingi egyházpolitika változataként, afeudális-egyház képviselőjeként jelenik meg, hogy a királyállamszervező és államfenntartó munkakörében hatalmi ésanyagi gátlásoktól mentesítve érvényesülhessen. Az apostolikirálytól kapott hatalmas uradalmak, terménytizedek és másadományok jövedelme ellenében tartozik az apostoli király-nak az igazságszolgáltatásban, honvédelemben, közigazgatás-ban és közoktatásban értékes szolgálatokat végezni. A ki-rály és az ország védelmére hadakozó népeket tartanak,négytornyos bazilika-erődöket építenek s papságukat az ura-dalmi királyság hatalmi érdekeinek megfelelően szervezik és

24

irányítják. Minden vármegyében főesperessel végeztetik aközigazgatást. Jövedelmük negyedét a szegények támogatá-sára, negyedét templomok javítására és építésére, negyedétpapjaik támogatására fordítják, maguknak és családjuknakcsak negyedet tarthatnak meg és ha fiaikat gazdagítják,ezeknek vagyona is visszaháramlik az egyházra. Az augus-tinusi államtan alkalmazásával, az osztályellentéteknek ke-resztény karitásszal feloldásában példát adnak. A túlfeszí-tett termelőmunkában kimerült dolgozóknak munkaszüne-tet biztosítanak a vasárnap istentiszteletre rendelésével és36 más egyházi ünnepnap bevezetésével. Az oldalukon mű-ködő káptalanok tagjai közös födél alatti szerzetesi élettela közoktatásnak, a betegápolásnak, szegénygondozásnak akét első évszázadban legmintaszerübb szervezetei. Az egy-házi és világi földesurak által alakított monostorok élettől-lüktető gazdasági és telepítési központok, ahonnan az ok-szerű gazdálkodás kérgestenyerű papmesterei a rabszolgá-kat és a külföldről behozott telepeseket okszerű földmű-velésre és korszerű háziiparra nevelik, azután pedig szét-telepítik a felhasználatlan területekre. Vezetésük alatt ter-jed mindenfelé az európai eredetű domb- és hegyvidéki gaz-dálkodás.

Mivel a terület, a föld munkáskezek nélkül semmit semér, nem biztosít tizedet és a földműves szolga családjánakkihalásával a községben úgy az egyház, mint a világi föl-desúr egy nyilast veszt el, jövedelme szakad, azért az egy-ház egész erkölcsi normatikájának tengelyébe a családi tep -mékenységet állítja és ezáltal nagyjelentőségű népesedéspo-litikai feladatot teljesít. Az alsópapság életformája nem mu-tat nagy eltérést a világiakétól. A XII. század második év-tizedéig családi életük alig korlátozott.

István király isteni származtatású felségjoga alapján akirályi tanácsot nem tekinti alkotmányos törvényhozótestü-letnek, hanem saját belátása szerint ad a népnek olyan tör-vényeket, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot, valamintaz új társadalmi rendet kiformáló egyházat védik és erő-

25

sitik. A nemzet jogszokásait és a keresztény vallás törvé-nyeit saját belátása alapján egyezteti. Az általa megindí-tott jogfejlődésünk három századon keresztül párhuzamos-ságot mutat a cseh és lengyel jogfejlődéssel, mint ahogy az

Árpádok, Przemyslidák, Piastok egykorú dinasztiái regioná-lis fejlődésnek irányítói és közös érdekeik biztosítására csa-ládi kapcsolataikat is állandóan felfrissítik. I

István király külpolitikája a nagyhatalmi érvényesüléselőfeltételének, a tengeri hatalmakkal való kapcsolat kiépí-tésére irányul. Ezért egyik nővérét a velencei dózse fiáhozadja feleségül. A tengeri terjeszkedést szolgáló magyar kül-politikában hatalmi sérelmet látó német császár támadásátvisszautasítja és az ország határát messze nyugatra kitolja.Szentéletű fiának, Imrének tragikus halála után magaelőttlátja a még életerős nemzetségi szervezet vérségjogának a

26

trónutódlásban való érvényesülését, ezért nővérének fiát je-löli ki trónutódnak és az unokaöccsi vérjogot érvényesíteniakaró, a merényletre felbujtástól sem tartózkodó Vászolytmegvakítatja, fiait (András, Béla, Levente) pedig száműzi.Az első és egyben legnagyobb magyar király életének leg-nagyobb tragikuma egyetlen fiának elvesztése. 1038 aug.15-én bekövetkezett halálával dominiális királysága utódjai-nak patrimónumává lett.

A magyar nemzetet ő vezette fel a Táborhegyre, ahon-nan Kárpátország termékeny Jesraal-sikságán élő nemzetgyönyörködhetett a Kármel sasfészkes szirtjeiben, a magyarJordán zölddel szegélyezett, ezüstszalag módjára átvonulóvizében és a magyar Genezáret-tónak bájos tükrében. Dekésőbb a magyar Kánaán könnyel, vérrel, verejtékkel öntö-zött siralomvölggyé vált, mert vakondlelkű, hivatástudatlannemzetvezetők is születtek e hegy alatt és István király né-pét a pusztulás fertőjébe taszították.

István király halálával utódaira két feladat megoldásamaradt: a keresztény uradalmi királyság megerősítése ésönállóságának megvédése. A német-római császárok hamarfelismerik a magyar királyság kettős társadalmi szerkezeté-nek réseit és a trónviszályokba hol közvetve, hol közvetle-nül, azon szándékkal avatkoznak be, hogy az országot hű-béri uradalmul megszerezzék. István király halálakor a ki-sebbségi keresztény felfogás Vászoly három természetes fiátnem tekinti törvényes trónutódnak. Viszont a nemzetségiszervezetű társadalom még nem ismeri el az egyházi házas-ságot és nemcsak Ajtonynak, de még később, II. István ki-rálynak poligámiáját is természetesnek tekinti. István ki-rály nővérének olasz fia, Péter és másik nővérének magyarférje, Aba közötti küzdelem ennek a két társadalmi felfogás-nak éles kifejezése és az országot rövid időre német hűbér-uralom alá sodorja. I. Andrásnak sikerül a német befolyástvisszautasítani és ellensúlyozására több utódja számára ha-gyományossá teszi görög és orosz családi házasságpolitiká-val a nyugati nyomás ellensúlyozását.

27

A négyévtizedes trónviszályban István király alkotásameglazult. Vászoly unokája: I. László király megalku-vást nemismerő törvényeivel a túltengő magánérdekeketleszorítja, a vagyonbiztonság érdekében statáriumot hirdet,s utódjával együtt megakadályozza magyaroknak rabszolga-sorsra taszítását és külföldre exportálását. Ő és Kálmán ki-rály a magyar állam közigazgatását európai hírnévre emelikés a hamar meglazult egyházszervezetbe francia szerzetesekbetelepítésével összefoglaló erőket ültetnek. I. László fel-ismeri a halottaknak az élők fölött kormányzó tömeglélek-tani szerepét, ezért 1083-ban a római császárdivinálás ke-resztényi felújításával I. István királyt nemzeti akaratból anemzeti eszme szentjévé avatja. A magyarság rajongó tisz-telettel tekintett vissza Szent István királyra, aki éjjelenkintteli erszénnyel, titkon látogatta kedvelt szegényeit. Néhányhónapppal később fiát, Imrét is a nemzet akarata avatjaszentté és a magyar ifjúság hitbuzgalmi eszményévé. SzentIstván jobbja országvédő szimbólummá magasztosul és aBerettyó egyik szigetén emelt kápolnában azért nyer elhe-lyezést, hogy az országot megvédje a keleti csapásoktól.

A megerősödött királyság megsokasodott szükségleteita dominiális terménygazdaság már nem tudja teljesen ki-elégíteni, ezért a gazdasági életet szervező királyi hataloma fejlődés előmozdítására fokozatosan bevezeti a pénzgaz-dálkodást és alkalmazza a hódító imperializmust.

I. László király, Szent István király nemzetségének leg-kiválóbb katonája, a pápa és a császár küzdelmének korsza-kában szerencsésen vezeti tovább Szent István király kül-politikáját és nővérének, a horvát király özvegyének hívá-sára az egész Száva-vonalat megszállja, majd az Adria dal-máciai szegélyéig terjeszkedik. Utódja, Kálmán elfoglaljaakkoriban a Szávától délre fekvő Horvátországot és Dalmá-ciát, s a horvát közjogi érdekek sérelme nélkül megkoro-náztatja magát. Ezzel az alpesi és dinári faj képű horvátnemzet 900 éves érdekkapcsolatba jutott a magyarsággal.Kálmán királyt halála előtt ugyanúgy gyötörték a trónörö-

28

kösodési gondok, mint Szent Istvánt. Egyetlen törvényesfiának, Istvánnak trónbiztosítása céljából öccsét, Álmost ésannak fiát, Bélát megvakítatja.

A hódító imperializmusnál sokkal nagyobb jelentőségűvolt az a csendes terjeszkedés, amely Árpád vezér-fejedelemóta tartott, de ezen korszakban fellendült. Az egész lakottországot katonai jellegű határ-gyepük vették körül, ame-lyek az őserdők és mocsarak természetes védelmi jellegénekérvényesítésével minden meglepetés ellen biztosították a la-kosságot. A népesség szaporodásával és területigényénekfejlődésével együtt a királyok mindannyiszor elrendelik en-nek a természetes, lövészárokszerű védelmi övezetnek kito-lását. László és Kálmán király ideje alatt a határ-gyepük alegtöbb helyen elérik a Középdunamedence vízválasztó vo-nalát, a Kárpátok bérceit. A hatalmas területek kitöltéséreújabb népelemek befogadása szükséges. A kisebbségivé mó-dosult nemzetiségi kérdés előre veti 900 éves árnyékát anél-kül, hogy ezt a kortanúk az életközelségben megláthattákvolna. A Dráva-Száva-közben megjelennek a turk-böszörmé-nyek és a tatárjárás pusztításáig velük szemben mindenneműfajkeresztezési kísérlet meddőnek bizonyult. A riazan-mon-goloid besenyők délkeletről vándorolnak be; Csanád (ké-sőbb Torontál) és Fejér vármegyén kívül eljutnak a Fertőés a Vág vidékére. Az előázsiai mongoloid jászok és kunoka Tisza-Zagyva-Kőrös-vidéken nyernek nomád életüknekmegfelelő szállásokat. Az északi gyepük kitolására soltészektelepítenek oderai és morvái szlovén-tótokat Trencsén,Nyitra, Liptó, Turóc és Árva megye lehotáiba. Keletbaltifajiságuk sorsközösségvállalásra képesítette őket. Az erdélyisóbányákba és a szepesi gyepükbe nagyszámmal jönnek al-pesi és kisebb részben északi fajú németek és mindenholvárosi iparososztályt alkotnak. Közülük csak az északi fa-júak nem tudnak asszimilálódni. A déli határszélen kirá-lyaink a gyepük mögé dinári fajú szerbeket telepítenek.Nagy szaporulékonyságuk és averzív hajlamaik később sokgondot okoztak. A XII. század végén az Olt mellékére na-

29

gyobbrészben dinári fajú románokat telepítenek, akik szin-tén averzív hajlamokat hoztak a teljesen másfajú magyarnépállományba. Azonban a magyarság erős nemzetségiszer-vezete és gazdasági partikularizmusa még évszázadokon ke-resztül faji tisztaságot biztosított, sőt elegendő erővel ren-delkezett a kisebb számmal közéjük telepedett más fajokasszimilálására.

A hódító imperializmussal párhuzamosan végrehajtottterjeszkedés, gyepükitolás és telepítés a dominiális király-ság vármegyéit számban, jövedelemben és értékben gazda-gította. A marhára alapított cserekereskedelmet, az ipar ésvárosok fejlesztésével, mindinkább pénzgazdálkodás váltjafel. A királyi várak védelme alatt ipartűző idegenek foko-zatosan vásártartó, árszabályozó és néhol árumegállítójogokat kapnak az uralkodótól, adójukat nagyrészben pénz-ben fizetik, miáltal újból a király hatalmát erősítik. A pénz-gazdálkodás bevezetése Magyarországon is felveti a zsidó-kérdést. Már a XI. század közepétől Budán és más népeshelyeken ismeretesek német eredetű, keleti zsidók. Speku-latív elméjükkel, leleményességükkel, szuggesztív erejükkelés vállalkozó szellemükkel hamar fölfedezik, hogy rabszol-gák vásárlásával úgy a mezőgazdasági, mint az ipari terme-lésbe jelentékeny haszonnal kapcsolódhatnak be. De már aXII. század elején királyi törvények éppen a rabszolgatar-tástól fosztják meg őket, ennek következtében Magyarorszá-gon a kereskedelemre, kölcsönügyletekre lettek szorítvaazon időben, amikor a pénzgazdálkodás kibontakozásnakindult.

Kálmán király halálával az ország görög-bizantin ha-talmi törekvésekkel szemben küzd. Az érdekközösség a bi-zánci birodalomból kiszakadt szerb fejedelemséggel köze-lebbi kapcsolatba hozza és a kiskorú magyar király mellettaz ország élén már szerb kormányzót találunk. De azért akirályi hatalom még olyan erős, hogy a 16 éves II. Gyécsakirály is a főemberekkel szemben keleties korlátlan hata-lommal rendelkezik, hiszen már 72 uradalma, vármegyéje

30

72 várispáni zászlóalj korlátlan hadurává teszi. Ennek tu-lajdonítható, hogy a bizánci terjeszkedéssel szemben a ma-gyar király tökéletes felszerelésű páncélos lovasserege az or-szágnak teljes oltalmat biztosít. III. Béla a görög császár-sággal szemben döntő befolyáshoz jut és a dominiális ki-rályságot eddig aligképzelt hatalomra emeli. Évi jövedelmelegkevesebb 8 millió aranypengő, míg az esztergomi érseké300.000, a többi püspöké 20—150.000 pengő. Az angol ki-rály gazdagságához hasonló III. Béla a görög és német-ró-mai császárral egy en jogúnak tekinti magát, a francia királyiházból nősül és a királyi koronát olyan módon alakítja át,hogy az csukottságával a két császárral való egyenrangú-ságot szimbolizálja. A magyar királyi hatalom már csak ak-kor fejlődhetik, ha a korona birtokosa a két császárság egyi-két megszerzi. Ehhez azonban III. Béla utódainak nem voltmeg a hatalmi eszköze, mert a pénzgazdaság fejlődése a ki-rály és a nemzet közötti vertikális hatalmi viszonyt mellé-rendeltté tette.

III. Béla halálával már szembetűnővé válik a pénzgaz-daság társadalomátalakító hatása. Nemcsak a királyi kincs-tár gazdag, hanem még teltebb a városok körüli földesurakpénztára. A föllendült állattenyésztés és szemtermelés a vá-rosok körüli egyházi és világi nagybirtokokon mennyiség-ben és minőségben annyira javul, hogy az egész országbanszétszórt, hatalmas királyi uradalmak a verseny iramából le-maradnak. A királyi uradalmakon az extenzív gazdálkodáskövetkeztében a rajtaélő lakosság nem szaporodik kellőenés mindkevesebb a királyi vármegyékből összevonható ki-rályi haderő. A királyi hatalom sorvadását felismerő ispá-nok, királyi katonák és középbirtokosok egymással vetél-kedve nyúlnak a hatalomért. A királyi nehézpáncélos lovas-ság nagy felszerelési és fenntartási költségei az uralkodóraelviselhetetlen terheket rónak. A királyi vármegye gazda-sági- és katonapolitikai szempontból sorvadásnak indul ésa vár körüli magánbirtokosok befolyása alá kerül. III. Bélafiainak egyenetlensége, egymás ellen fegyveres hatalmi pár-

31

tok toborzása: a királyi uradalmak jelentékeny részének örök-letes szétosztogatására vezet. A várbirtokok magánföldes-urak tulajdonába jutnak.

Ugyanezen időben a hatalma tetőfokára emelkedettközépkori pápaság befolyása fokozódó módon érvényesül azországban; pápai adót szednek és a pénzügyi válságba jutotturalkodót a római-latin államrend keleti terjeszkedési poli-tikájába, kereszteshadjárat indításába vonják. II. Andrásszívesen használja fel az újabb háborús alkalmat a társa-dalmi válság lecsapolására, mert a pénzrontás következtébena nyomor már olyan nagy, hogy a legszegényebb szülőkgyermekeiket rabszolgának adják el. A társadalmi feszült-ség levezetésére már 11 éve harcolt Galíciában és távollété-ben sógorát, Berchtold kalocsai érseket nevezi ki kormány-zónak, aki botrányos életével és kincsszomjával a központihatalom meggyengítésére törő magyar urak lázadását ki-robbantja. A király távollétében a királynét meggyilkoljákés a királyi uradalmakból jelentékeny darabokat hasítanakki. A királyi uradalmak régi katonái és munkásai nyomo-rúságuk folytán nem képesek megvédeni a központi hatal-mat és megindul az országban az a zajos társadalmi kata-klizma, amely a rendiség 600 éves állandósulására vezetett.Amikor a király a szentföldi eredménytelen hadjáratbólhazatér, az 1222-iki országgyűlésen egy új társadalmi osz-tály lép fel forradalmi lendülettel: a köznemesség.

IV.

A rendi állam kifejlődése(1222 — 1342.)

Servienseknek, a király szolgáinak nevezték SzentIstván óta a királyi vármegye gazdászat- és katonaközigaz-gatásának személyzetét, a királyi hatalom támaszait. A vár-birtokok örökletes osztogatásakor azon veszik észre magu-kat, hogy királyi urukat elvesztik, az új nagybirtokos urakpedig őket mellőzik. 1222 tavaszán az ország minden részé-ből Székesfehérvárra sereglenek, a nemes magánföldesurakföldjeinek közöttük való szétosztását követelik és a királytolyan aranybullás oklevél kiállítására kényszerítik, amely ed-digi magánjogi viszonyuknak közjogi tartalmat ad. Ők isföldbirtokkal szabadon rendelkező nemesek lesznek ezután,földben kapják a zsoldot, személyes szabadságuk van, adó-mentesek, a törvénytelen intézkedésekkel szemben pedig el-lenállhatnak. A királyi tanács, a kormány nem járult hozzáa követelésekhez, lemondott, de a király aláírta az aranype-csétes oklevelet, mert néhány hónap múlva úgyis felfüg-gesztette. Csak 129 év múlva vonult a törvénytárba, de ezelég idő volt arra, hogy a rendi alkotmány szabadságkáté-jává fejlődhessen. A magyar Arany Bulla a rendiség jogigyökere; az angol Magna Charta a kereskedő polgárok vív-

33

mánya, a nemzeti jog elismerése, a sajátosan angol parla-mentáris fejlődés elindítója. Mindkettő a királyi hatalomkorlátozója. Bár egyidőben jöttek létre, tartalmuk a magyarfejlődésben csak 1848-ban azonosult. 626 évvel maradtunkel Angliától.

A főpapság hamar felismeri a magyar társadalom ha-talmi átrétegeződését és ügyes számítással a szerviensekmellé áll. Kilenc év múlva újból kiadatja a királlyal a sza-badságlevelet és a nemrég betelepedett Heidrich unokáját,Hedervári nádort a szabadságlevél elleni tiltakozása miattországnyomorgatás címén az egyházból kiközösíti. De aztmár nem tudták megakadályozni, hogy ugyanezen évben aveszprémi püspök a környéken folytatott hatalmaskodásátmegszűntesse, mint ahogy azt sem tudták megakadályozni,hogy a győri káptalan birtokaiból a Héderváriak meggazda-godjanak. A káptalanok ezidőtől már hiteleshelyi, közjegy-zői teendőket végeznek, gyorsan vagyonosodnak, a püspök-től elkülönülnek és püspökül lehetőleg vagy királyi iroda-igazgatót, vagy nagybirtokos személyeket választanak.

II. András államférfiúi tehetségekkel rendelkező fia,IV. Béla a rendi fejlődést csirájába akarja fojtani. Az apjaáltal örökletes joggal szétosztogatott váruradalmakat visz-szaszedi, a nagyurak zsöllyéit elégeti, kéréseiket csak írás-ban veszi át, a német császárral konspiráló nádort megva-kítatja, a bánt börtönbe veti és a magyar király hatalmátszentistváni szintre emeli. Hun-magyar világuralmi törté-netitudat kezd a királyi udvarban gyökeret verni és a ma-gyar szerzetesek már a magyar őshazában maradt testvérekfelkeresésére indulnak. A Volga-vidéken sok magyart talál-nak, de találkoznak a mongol követtel is, akitől megtudják,hogy Európát nagy veszedelem fenyegeti: jönnek a tatárok.Khánjuk róvásírásos levelet küld a magyar királynak, akitőlelőre is hódolatot kíván. Béla az előlük menekülő rokonkunokat befogadja az országba. A Közép-Tisza vidékéntelepíti le őket, ahol a sztyeppkultúrában nevelkedett nép-nek a magyarsághoz hasonulása remélhető volt.

34

A tatárok a Kárpátoknál megtorpannak és előre retteg-nek a messzi hírből vitéznek ismert magyarság ellenálló ere-jétől. Azonban hamarosan értesülnek a király, egyházi ésvilági urak viszálykodásáról, amely győzelmi tudatot köl-csönöz az ősi magyar harcmodort folytató mongoloknak.Betörésük nagy nehézségekbe nem ütközhetik, mert szerze-tes kortanuk szerint a nemzet egyházi és világi vezetői tu-nyák, vigadoznak, lakmároznak, poharaznak, pompáznak,enmagukat dicsőítik, a jogot csorbítják, az igazságot szám-űzik, a szegényeket zsarolják, az özvegyeket megrontják, azárvákat megrabolják, hamisan tanuznak, titkosan rágalmaz-nak, pártotütnek. A régi magyar katonaeszményt förtelmesbűnök nyomják el. A pápa és császár ádáz küzdelme foly-tán a keresztény Európától segítséget sem várhatnak. 1241tavaszán Batu és Bedzsák hadseregei a keleti gyepükön négykaput hánynak szét és Budára irányított koncentrikus tá-madásukkkal győznek. Hozzájuk csatlakozik Trencsén felőlOrda hadserege is. 1241 április 11-én Mohinál a meghaso-nult nemzet virága porbahull. A király szerencsésen meg-menekül; az osztrák hercegségben megzsarolják, azután azAdriára vonul vissza. Az ázsiai ellenség háromévszázad al-kotásait zúzza szét, Magyarországot a tizenegymillió négy-zetkilométeres birodalmába olvasztja és a nemzet feltáma-dására csak az ad lehetőséget, hogy a fokán halála miatta helyére törekvő Batu elrendeli a visszavonulást.

IV. Béla történeti küldetéstudattal és sorsvállaló hittelvégzi a második honalapítást. A királyi hatalom számára apénzgazdaság eszközeinek megújításával nyit forrásokat. Azészaki bányavárosokba északi fajú németeket, közéjük szlo-vén-tótokat, Erdély déli megyéibe pedig románokat telepít.Az üszkös városokba telepített idegeneknek saját jogaik sze-rinti önkormányzatot biztosít. Bécs kétévtizedes árumegál-lító jogának romboló hatását azzal küszöböli ki, hogy Bu-dának is hasonló jogot ad és ezáltal a morva-cseh-lengyelkülkereskedelemnek központjává teszi. Az osztrák zsidótör-vény alapján az országban lakó zsidóságnak királyi oltalmat

35

biztosít, iskoláikat középületeknek nyilvánítja és névmagya-rosításukat megengedi.

Ügyes diplomáciai és katonai akciókkal szintén új erő-forrásokat nyitogat. A tatárok előli menekülésekor Baben-bergi Frigyes hercegtől szenvedett presztizscsorbát sikereshadjárattal küszöböli ki, amelyben Frigyessel családja fiágonkihal és Stájerország magyar uralom alá jut. Azonban a stá-jer nemesség hívására Przemysl Ottokár cseh király a szlávkorridort megvalósítja és Prága számára Brémától Velen-céig kiható nagykereskedelmi forgalmat biztosít. Béla újabbhadjárattal biztosítja a Stájerország fölötti hatalmat. Az-után Dalmáciától az Aldunáig az északbalkáni fejedelemsé-geket kényszeríti hódolásra.

Magyarország területe eddig nem képzelt mértékbengyarapodott, de a katonai sikerek csak a belső válság lep-lezői voltak. Fia, István, Erdélyben elkülönül, territoriálishatalmat gyakorol. A királyi várakba mindenfelé egyháziés világi nagybirtokosok költöznek, erődítenek, felfegyver-keznek, a vármegye fölött a királytól függetlenülő territo-riális hatalmat gyakorolnak, a királyi igazságszolgáltatás he-lyére a földesúrit állítják. A magyar társadalom a királyi-rendi dualizmus hatszázados fejlődési szakaszába lép. A ki-rályi uradalmak helyén egymásfölé rétegeződnek a társa-dalmi osztályok. Fegyveres csapatokkal rendelkező egyháziés világi várurak, a vármegyében 3—4 nemesbírót (szolga-bírót) választó középbirtokos nemesek, gazdatiszti szolgá-latot teljesítő prédiális nemesek, kuriális nemesközségekbenföldközösségi életet folytató kisgazdák és földesúri bírás-kodással jogaiktól megfosztott földmíves-jobbágyok új tár-sadalmi hierarchiát alkotnak, amelynek alsóbb rétegeibe akirályi hatalom nem ér le. A királyi vármegye ezután a ne-mesek egyeteme és benne a királyi hatalmat egyedül a főis-pán képviseli. 1267-ben az ország bárói, feudális nagybirto-kosai elkülönülnek a 72 vármegye 180 köznemesi követé-től; a király korlátlan törvényhozó felségjogán két renditábla osztozik.

36

A király minden kétszáz jobbágyból már csak tizen-kettőt választ ki magának páncélos katonai szolgálatra, akikleszerelésük után gazdatisztek, prédiális nemesek. A föld-művesek 94 százaléka azonban majdnem rabszolga jellegűúrbéres-jobbággyá minősül. Néhány évtized múlva már min-den jobbágyot megfosztanak a közhivatalviselési képességé-től, felmerül munkavállalási és munkabeszüntetési joguk-nak, vagyis szabadköltözködési joguknak elvétele is. A sza-badságukat elvesztett földművesek a földesúrnak termények-ben, termékekben és pénzben földbért fizetnek, majorságiföldjén ingyenmunkát végeznek, robotolnak, az egyháznaktermékekből, terményekből tizedet fizetnek, a királynak pe-dig várak, utak építésénél ingyenes közmunkát végeznek,adót, vámot fizetnek és viselik az évenkinti pénzbecserélésokozta nagy veszteségeket. A nemzet zöme a Via Dolorosaelső állomásához jutott.

A magyar társadalom tragikus átrétegeződéséről érte-sült IV. Kelemen pápa ekkor figyelmezteti a nagyurakkalszemben tehetetlenné vált magyar királyt arra, hogy a min-denség bölcs rendezőjének rendelete folytán az emberek mez-telenül lépnek a világba és meztelenül hagyják azt el; nemtett különbséget szabad és szolga, gazdag és szegény, királyés plebejus között.

A magyar társadalom differenciáltságát a cseh királya Vág völgyébe nyomulásra használja fel, azonban a dinasz-tiát alapító Habsburg Rudolf német király szövetséget kötIV. László magyar királlyal és teljesen a magyar lovasságerejére támaszkodva, Ottokár cseh királyt csapataival és ha-talmával együtt megsemmisíti. Magyar seregek alapoztákmeg a Habsburg-birodalmat, de az országnak a győzelem-ből semmi haszna nem volt, csak az, hogy a szláv korridortújból összetörték. Csehország német érdekkörbe esett, Ma-gyarországon pedig a territoriális hatalomhoz jutott nagy-birtokos oligarchák gyakorolták az ököljogot. A király szer-beket és jászokat telepít, pogány kunjai között pedig poli-gámiában él.

37

Az egyház hét évtizeden keresztül tehetetlen a morá-lis válsággal szemben. A kereszteshadjáratok eredménye-ként a Nyugat gyors városiasodása, a középkori feudaliz-mus bomlása és Európa nemzeti differenciálódása az egye-temes keresztény vallást univerzáló erejétől fosztotta meg.A római-latin államrendddel szemben a germán rendek ér-vényesülnek. A hatalmi erőforrásaitól megfosztott pápaságMagyarországból már évi 6—700.000 pengő értékű adótkénytelen behajtani. Vezetőkörökben felújítják az ateistaII. Frigyes császár elméletét, amely a vallást csak hasznosmesének minősíti. Néhány évtized múlva az avignoni szel-lem ezen elvet általánosítja. Nálunk a XIII. század máso-dik felében az esztergomi érsek és káptalan Esztergombanés Budán a kiváltságok védelmében sűrűn alkalmazott ki-közösítéssel eléri azt, hogy az egyházi kiátkozást nem veszikkomolyan és a papok is barátkoznak kiközösítettékkel. Záchpécsi püspöknek promiszkuitáson kezdődő bűnhalmazata ésa papság körében a pápai legátus által is megállapított bi-gamizálás olyan kórtünetek, amelyek a morális válság gyó-gyítására új erők érvényesülését tették szükségessé.

Szerencsére ez a korszak is kitermelte az öngyógyítástényezőit. A második tatárjárás (1285) az ország északi ré-szében megsokasítja a fertőzött társadalomból visszavonulókarthauziakat. A Kisalföld és Száva között hatalmas va-gyonra szert tett, teljesen meglazult szervezetű bencések év-százados szerepét új szerzetesrendek veszik át. Az első tatár-járás óta terjedő magyar pálosrendi szerzetesek a nemzet ki-tagadottjaival vállalnak sorsközösséget és nemcsak Magyar-országon, hanem a hasonló társadalmi átrétegeződésbe ju-tott Lengyelországban is jelentékeny tömegeket vezetnek alelki kiegyensúlyozódás útjára. De a magyar társadalomlelki orvoslásában legnagyobb szerepe van a XIII. századharmadik évtizedétől kezdve az európai renaissance-ot meg-nyitó, barnakámzsás ferencrendieknek, akik az elanyagiaso-dás és az elvilágiasodás elleni harcukban alázatos, mozgé-kony és spirituális igehirdetőikkel a magyar kereszténységbe

38

eszményi tartalmat öntenek. A poverello aszkéta fiai a feu-dális-egyház és a nyomorúságba jutott hívek közötti hatal-mas lélekszakadékot önfeláldozással hidalják át és a magyarAlvernák rablófészkei alá evangéliumi örömhírt visznek. Anép barátai lettek.

Nemzetünk válságának mélypontján Szent István ki-rály nemzetségének utolsó ágacskája, III. András személyé-ben 1301-ben leszakadt.

A társadalmi anarchiában éveken keresztül bomlasztóerők érvényesülnek. A központi hatalom hiánya folytánnagybirtokos oligarchák a bellum omnium contra omnes el-vét alkalmazzák és feudális territóriumaikat autarchizálják.Az ország északnyugati felében Csák Máté nádor a többinagybirtokos jobbágyait saját területén új községekbe tele-píti és kedvezményesíti. Ezzel haláláig tartó katonai hatal-mat biztosít magának és önálló fejedelemnek nevezi magát.Az ország keleti felében László vajda jobbágyvédő politi-kájával hasonló hatalmat szerez.

A trónviszályokban, leányágon a Szent István nemzet-ségből származott, Anjou Károly Szent Istvánhoz hason-lóan, idegen (olasz, bosnyák, horvát) fegyveres kíséretévelés a hozzátoborzott magyar híveivel olyan sebészeti beavat-kozást hajtott végre, amely a magyar birodalom megmenté-sére vezetett. A legyőzött nagybirtokosok uradalmait párt-híveinek adományozza és ezáltal a központi hatalomtól márelfordult nagybirtokosréteget felhígítja.

A királyi hatalom legbiztosabb támaszául ötven meg-bízható hívéből megalakítja az első magyar lovagrendet, aSzent György Rendet. A királyi várkatonaságot az egyháziés világi nagybirtokosok bandériumaiból alakított hűbéreshadsereggel helyettesíti. Ezenkívül a vármegyék nemességea főispánok vezetése alatt tartozik hadbavonulni.

Katonai hatalma fölöslegessé tette országgyűlések tar-tását. Törvényeinek megalkotásánál a királyi tanácsot csakmeghallgatja. A nevében félévig vándorló nádorispán a jog-szolgáltatást a király utasításai szerint végzi.

39

Mezőgazdaságipolitika helyett elsősorban kereskede-lempolitikát kezdeményez. Szicíliai gazdaságpolitikai elvekszerint az állam pénzügyét az uradalmi terménygazdaságialapról a pénzügyi regalegazdaságra szervezi át. A bánya-vám bevezetésével föllendíti a bányászatot, aranykiviteli ti-lalmával és nemesércmonopóliumával biztos alapot nyújt afokozódó külkereskedelemnek, amelyet firenzei mintára 99százalékos aranyforintnak és állandó értékű váltópénznekveretesével is biztosít. Az elmaradt kamarahasznot egyenes-adóval, kapuadóval pótolja. A királyi pénzügyigazgatást tízkamara szervezésével korszerűsíti. Gazdasági reformjai kö-vetkeztében az ipar, kereskedelem, városi élet rohamos fej-lődésnek indul és a megduzzadt kincstár a királyi hatalomerős támasza.

A központi hatalom megszerzéséért a nagybirtokosok-nak jelentékeny kedvezményt nyújt gazdaságpolitikájával.Különösen Erdély autarchizálódó törekvéseivel szemben azerdélyi nagybirtokosoknak olyan kedvezményeket biztosít,amelyek a földesúr engedélyétől tették függővé a jobbágyokköltözködési szabadságát. Ennek következtében a magyarelemek újból sorvadnak és újabb román telepítésre vanszükség. Az új adórendszer, az állandó adóként bevezetettkapuadó az adóterheket teljesen a földmíves jobbágyokrahárítja és az igásló fokozott igénybevétele következtében ez-időben már fölöslegessé vált rabszolgákkal azonosuló tár-sadalmi osztályba egyesíti. A római jogból a magyar földes-úri jogba átszármaztatott pallosjog a közbiztonság állan-dósítására csak represszív eszközt nyújt; a társadalom mé-lyéből feltörő feszültség csak ímperialisztikus eszközökkelvezethető le. Ezért a Duna-Száva vonalának déli övezetéttartományosítja és fiának örökségül nagyhatalmi feladato-kat hagy.

Egyházpolitikájában a felségjogok kimerítően érvénye-sülnek. A pápai tizedek kétharmadát magának tartja meg;a püspöki székeknek káptalani választással való betöltésétmegszűnteti és komájának, Telegdinek esztergomi érsekké

40

való kinevezésével, valamint 21 éves, természetes fiának,Kálmánnak győri püspökké való kinevezésével az apostolikirályi főkegyúri módon gyakorolja, mintha an-nak jogilag is birtokában volna.

Kiváló diplomáciai tehetségét a dunai fejedelmek vi-segrádi kongresszusán mindenki számára megbizonyítottas az is igazolta, hogy a dunai államok csak harmonikusegyüttműködés és Magyarország geopolitikai adottságának,központiságának elismerése mellett fejlődhetnek.

V.

A rendi állam nagyhatalmi delelése(1342 — 1446.)

Zavaros állapotban vette át Károly a királyi hatalmatés rendezett birodalmat hagyott örökül fiának, Lajosnak.Károly államférfiúi vetésében fia csak aratott. Az októl azokozatot megkülönböztetni nem tudó történelmi hagyo-mány mégis Anjou Lajos királyt illette a Nagy díszítő jel-zővel és már életében elsőként érte meg a magyar királyitrónon azt, hogy alattvalói Felség-nek szólították.

Lajos az örökölt rendi állam belső hatalmi tényezőitelismeri. Az egyházi és világi nagybirtok az ország terüle-tének közel fele, míg a királyi birtokok alig hetedét alkot-ják. A rendi erők gyarapodása a korszak törvényalkotásábanis érezteti hatását. A rendi szabadságok kátéja, az Arany-bulla 1351-ben végleges helyet foglal a törvénytárban és anemesi jogok alaptörvénye marad. Lajos az öröklési jogotis a magyar társadalom hatalmi átrétegeződöttségének meg-felelően alakítja át. Az évszázadok óta fennálló nemzetségiverség jogú ősiségnek és a nyugati hatás alatt elterjedt hű-bérjog öröklési korlátainak ellentétét ősiségi törvényévelolyan módon egyenlíti ki, hogy a nemzetségi jogon és azadomány címén földet birtokoló nemesek öröklési jogátegyesíti és egységesíti.

42

A kereskedelem és ipar fejlesztésére a városokat erő-síti. Kassa árumegállító jogának bevezetésével az oroszés lengyel külkereskedelmet, Brassó árumegállító jogosít-ványával pedig a balkáni külkereskedelmet a magyar von-záskörbe kapcsolja. Szaporítja és erősíti a céheket. Itáliábólsok olasz kereskedőnek és pénzváltónak betelepítésével kí-vánja a fekete halál (tüdőpestis) pusztítása miatt kiutasítottzsidókat pótolni; visszamaradt ingatlanaikat a királyi ka-mara egyházi és világi nagybirtokosoknak osztja ki. De ahitelélet ellátásában mutatkozó nagy zavar miatt négyévmúlva visszatelepedésüket az északi városokba megengedi.

A földesúri terménykilencednek bevezetésével a job-bágyok terheit megkétszerezi és a társadalom függőleges ré-tegezését befejezi. A jobbágyok és rabszolgák jogi összeol-vadása következtében az egyházi és világi földesurak a sza-badköltözködés (vagyis a munkavállalás és munkabeszün-tetés) jogát a rabszolgaivadékokra nem akarják kiterjeszteni,ha pedig a kihalt rabszolgaivadék helyét jobbágy foglaljael, azt is földhöz kötik. Fokozatosan terjed a jobbágy föld-hözkötése, örökösítése és a rabszolgásítása. A földesurak ajobbágynak egy külső telket jelölnek ki ingyenmunkával,robotolással való megművelésre. Minél több a robot, kilen-ced, tized, adó, annál kevesebb ideje marad a jobbágynaka faluközösségből saját részére kisorsolt földje megműve-lésére. Ezért a robot növelése és a terményszolgálatok pénz-fizetéssé alakítása a falvankénti földközösséget szétrobbant-gátja és a földesúr külteleki magánjogát erősíti. A job-bágyok szegényedése további társadalmi differenciálódást idézelő; egész, fél, negyed és nyolcad-telkes jobbágyok mellettmegjelennek a házas vagy hazátlan zsellérek, napszámosok,földtelenek. A kapuadó által összetorlódásra kényszerültjobbágyok kunyhóiba már két-három család torlódik és anépbetegségek (malária, tüdő vész) pusztító útjukra indul-nak. Egyes szociális érzelmű és vallásos földesúri asszonyoklelki kötelességüknek tartják a nagyob településeken az el-aggott szegényeknek és betegeknek ispotályházat építeni.

43

A gazdasági reformok által felidézett társadalmi feszült-ség imperialisztikus levezetést igényel. Lajos király a Balká-non a magyar birodalom határait Bosznia, Szerbia, Bulgá-ria, Havasalföld és Moldva elfoglalásával messzi kiterjeszti,hogy a török nagyhatalom útjába ütközőállamok álljanak.1365-ben már törökökkel harcolnak a magyar csapatok.

1370—1382.

A délszláv népek sikertelen katolizálása és vérségjogú ház-közossége a homogenizáló kísérletnek útját állja.

Sokkal sikeresebb volt Lajosnak másirányú terjeszke-dése, öccsének meggyilkolása miatt Nápoly ellen két had-járatot vezet és bárcsak három évre szerzi meg a nápolyi ki-rályságot, a tengeri kereskedelem állandósítása sikert biz-tosít. A hadművészettel vezetett nápolyi hadjáratok a keres-kedelmi érdekeiben sértett Velencét ellenakciókra indítják.A Velence ellen vezetett három nagy hadjárat a Dalmácia

44

fölötti uralom biztosítására és a dúsgazdag köztársaság ál-landó megadóztatására vezetett.

A lengyel király hívására a nagy Litvánia ellen vezetetthárom hadjárat 1370-ben Lajost a lengyel korona örökö-sévé tette. Ez időben éri el a Nyugat és Kelet nyomása közéékelt öncélú magyar nagyhatalom delelését. Azonban Lajoshalálával a Kárpátok geopolitikai elválasztó ereje a magyar-lengyel uniót szétbontja és az angevin külpolitika mindentovábbi felélesztésének irrealitását megbizonyítja. Lengyel-ország kétszázévig nagyhatalom maradt, a magyar külpoli-tika számára pedig új orientációk keresése vált szükségessé.

Lajos halála után a trónt öröklő leánya helyett szerbözvegye, Erzsébet volt az ország kormányzója, aki ellen egyközjogi párt Durazzói II. Károlyt emelte trónra, míg a ki-rálynő egyik híve, Forgách Balázs, a pártütők királyátorozva meggyilkolta és ezzel a ghymesi uradalmat kiérde-melte. A közjogi pártharcokban Erzsébet királynét megfojt-ják és Mária királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot, IV.Károly császár és cseh király fiát emelik a magyar királyitrónra.

Zsigmond a déli ütközőállamokba nyomuló török ha-talommal szemben nyugatra támaszkodva veszi fel a küz-delmet. A veszély már nagy, mert 1391-ben a török csapa-tok először jelennek meg magyar földön és tömegesen hajt-ják a dinári szerbeket magyar területre. A pápai diplomá-cia lengyel, cseh, német, olasz, angol, de főleg francia csa-patokból a keresztény civilizáció védelmére, Zsigmond ha-talmának megmentésére nagy keresztes sereget szervez,azonban a nikápolyi vereség Zsigmondot arra indítja, hogyNyugateurópában szervezzen magának mögöttes területet.

Nagystílű nyugati politikájához erős hadsereget akarszervezni. Bandériális törvényeivel az egyházi és világinagybirtokosokat előbb minden 20, azután 33 jobbágy utánegy-egy lovaskatonának fölszerelésére és hadbavitelére kö-telezi. A magyar király serege már 70.000 harcosból áll, deennek csak tizede harcol az ország határain kívül, mert a

45

magánföldesurak bandériumaikat csak az ország határáigengedik és a határokon kívüli megelőző hadjáratokban csaka királyi uradalmak jobbágyai és a király zsoldosai vesznekrészt.

A királyi hatalom pénzügyi szükségleteinek fedezésé-hez a városok ez időben fokozottabb mértékben járulnakhozzá. A királyi uradalmakon lévő városok és nagyobb fal-vak Budán külön országos értekezletet tartanak, önkor-mányzatot, pallosjogot és más kiváltságokat biztosítanakmaguknak. Kassa mellett, vásárszabadalmával nagykereske-delmi jelentőségre emelkedik Debrecen királyi város. A nyu-gatról elüldözött zsidók Budán ingatlanvásárlási jogot kap-nak, de egyben a sárga folt viselésére köteleztetnek. Az1367 óta fennálló pécsi egyetem mellett 1390-től kezdve azóbudai egyetem is hozzájárul a francia-olasz magaskultúraáthasonításához.

Ujabb katonai és pénzügyi erőforrások birtokábanZsigmond Velence elleni három hadjárattal és a fenyegetőtörök hatalom ellen folytatott tíz védelmi hadjárattal lehe-tővé teszi a német és cseh korona megszerzését, valamintrómai császárrá koronázását. A nagy nyugati stratégiai bá-zis keleti értékesítését azonban megakadályozza az uralkodónyugati családipolitikája, valamint a magyar katonaanyag-nak, a jobbágyság helyzetének rosszabbodása.

Zsigmond hosszas külföldi tartózkodásai alatt felesége,Ciliéi Borbála királynő kormányozza az országot és férjeszabadéletét túlszárnyaló, kicsapongó életet él. Az egyház-politikában döntő fordulat következik be. A hatalma teljé-ben delelő magyar katolikus egyházszervezetet (két érsek-ség és kilenc püspökség) Zsigmond 1403-ban közjogi elpár-tolás miatt teljesen a központi hatalom eszközévé alakítja.Egy érseket és három megyés püspököt száműz és IV. Fülöpszekularizálásának példáját alkalmazva, javadalmaikat lefog-lalja és jövedelmeiket világi nagybirtokosoknak adomá-nyozza. Míg a nagy egyházi javadalmakat a király tölti be,addig a világi nagybirtokosok, mint kegyurak, ezután a ki-

46

sebb egyházi javadalmak betöltésénél érvényesítik földesúrijogukat. Új elv honosodik meg, mely szerint a földesúrföldjén álló templom az ő magánjogi tulajdona, ennek kö-vetkeztében parochusa is kegyúri szolgája. A világiak fö-lött végrendeleti ügyekben is ítélkező szentszékek magánjogivisszaélései meghonosodnak. A magyar katolicizmus a feu-dális magánjog teljes érvényesülésével elveszti szentisvánirendeltetését és a feudalizmus ágyába kövesedik. De ugyan-ekkor a magyar ferencesek közé is megérkezik Duns Scotusteológiája és a szeretet érzelmi elsőbbségével a magyar ke-reszténységet a nép barátai újra aktiválják.

Zsigmond nagyvonalú nyugati politikájának megfele-lően, a konstanzi zsinaton megkíséreli a nyugati nagy egy-házszakadást liquidálni. Huss kivégzése folytán ez nem si-kerül.

A túlméretezett nyugati politika sem az ország jövőjét,sem a jobbágyság helyzetét nem tudta alátámasztani. Zsig-mond a jobbágyok szabadköltözködési jogának biztosításá-nál még az ős-szülőkhöz fűzött keresztény természetjograhivatkozik és a szolgaságot a természettel ellenkező emberialkotásnak minősíti. Azonban a földesurak addig nem en-gedik költözni a jobbágyot, míg bármily címen követeléstlehet vele szemben támasztani. A pallosjoggal való vissza-élések is napirenden vannak. A nagy elnyomás miatt a job-bágyok lázadozni kezdenek. A j aszói premontrei prépost csakvárépítéssel tudja életét biztosítani. A nagyszombati job-bágyok felkelése után a Szerémségben szembefordulnak ajobbágyok a földesúri önkénnyel és az üldözések előlpapjaik vezetésével Moldvába menekülnek, ahol elkészül azevangélium első magyar fordítása. A legnagyobb jobbágy-lázadás Erdélyben tör ki 1437-ben, mert a püspök a dézs-mát nem terményben, hanem új pénzben követelte és afizetni nemtudó magyar jobbágyokkal szemben inquiziciótés kiközösítést alkalmazott. A Kardos János vezetésével har-coló jobbágyok elfoglalják Nagyenyedet és Kolozsvárt, deaz egyesült magyar, székely és szász kiváltságos osztályok

47

kérésére nyugatról magyar nemesi hadak jönnek ellenük, aszentistváni szabadság visszaállításáért harcoló jobbágyokvezérei közül kilencet karóba húznak, a többi ellen pedigirtóhadjáratot rendszeresítenek. A tordai karóbahúzássalszületett meg Erdély három nemzetének uniója és a nemze-tiségi kérdést még nem sejtő földesurak a kiirtott magyarjobbágyok helyére telepítőtisztviselőkkel, kenézekkel Mold-vából tömegesen telepítenek románokat. Ugyanekkora menekült szerb fejedelmek a Délvidéktől Nagybányáigterjedő uradalmakat kapnak, amelyekre szerb népüket lete-lepítik. A munkácsi uradalomnak orosz kézbe juttatása pe-dig megindította az ország északkeleti részében a mongo-loid-keletbalti fajú rutének tömeges bevándorlását.

Zsigmond veje, Habsburg Albert osztrák herceg a csehkoronán kívül családjából elsőként nyeri el a magyar kirá-lyi koronát és dinasztiájának közel négyszázadra biztosítjaa császári koronát is. A túlsúlyra jutott magyar kiváltságosrendekkel szemben tehetetlen. Kénytelen eltűrni, hogy akirályi nádorispánt az országgyűlés életfogytig válassza. Anádor már nem a központi hatalomnak, hanem a rendiség-nek első tisztviselője. Az országgyűlés a királynak megtiltja,hogy a nemességet nagy szükség nélkül hadbaszólítsa, azország határain túl pedig a hadkötelezettség megszűnik. Akövetkező évben a török szultán elfoglalja Szemendriát, amagyar bandériumok a vár elestének hírére ijedten hazasza-ladnak, a király pedig a járványos vérhasban meghal. Meg-bizonyosodott, hogy a magyar bandériális rendszer a közép-kor legkitűnőbb katonai monarchiájával, a vallási imperia-lizmussal is hevített török birodalommal szemben az országmegvédésére teljesen alkalmatlan. Elkerülhetetlenül szüksé-ges volt a nemzeti egység megteremtése.

Amíg a közjogi pártoskodáshoz szokott magyar uraka német-cseh és a lengyel orientáció leple alatt a király utó-szülött fia, V. László és a lengyel király, Jagelló, I. Ulászlótrónraemelése érdekében egymással civakodnak, azalatt Hu-nyadi János saját bandériumaival egyedül védelmezi az or-

48

szágot a török hadsereg betöréseivel szemben. Amikor a tö-rök szultán Várnánál a magyar hadsereget megkerüli, a Hu-nyadi tanácsait mellőző Ulászló király megfontolatlan vak-merősége miatt csatát vesztenek, jóllehet a szultán már visz-szavonulni akar. A várnai csatában a magyar király fejét,életét vesztette, a török szultán pedig a Balkán fölötti ural-mát négy évszázadra biztosította. A rendek az országgyűlé-sen a védelmet az ország keleti felének legnagyobb birto-kosaiból megválasztott hét kapitányra bízták, akik közülHunyadi János a nemzet homogénizálására egyedül alkal-mas. Az ő neve a magyar rendi nagyhatalom számára kor-szakot nyit.

VI.

A magyar rendi nagyhatalom élete(1446—1490.)

Trencséntől Szlavóniáig és Szabadkától Besztercéignégymillió holdnyi területen 28 vár, 57 város és 1000 faluföldesura volt Szilágyi Erzsébet férje és a legzseniálisabbmagyar katonapolitikus-hadvezér: Hunyadi János. A hazaföldje és népe elsősorban az övé; ez teszi lokálpatrióta kor-társaival szemben szintetikussá földrajzi látókörét, gazdasági,társadalmi, közigazgatási, politikai szemléletét és ez emeli őta hazatudatosság tökéletességi fokára.

Tizennégy hadjárata közül nyolcat a török hadsereg el-len vezetett, amikor családi hatalma és sok győzelme elisme-réséül a kiskorú király hazatéréséig Magyarország kormányzó-jává választották és csekély kivétellel az összes királyi jogo-kat reá ruházták. Az európai látókörű autodidakta hamarészrevette, hogy a jobbágymozgalmak elfojtásával nem lehetaz országot megmenteni. A pápához írt levelében kifejezi,hogy nemcsak a kiváltságos társadalmi osztályokat tekintia magyar nemzetnek, hanem mindazon néposztályokat is,kiknek a közös hazában közös az érdekük. A jobbágyok sza-badköltözködési jogát országnyi uradalmaiban és az egészországban éppen úgy biztosítja, mint emberséges életüket.Amíg a magyar rendi társadalom csak a tehetetlenségét és

50

vak önzését bizonyítja, addig Hunyadi a kollektív nemzet-tudat visszaadásával a kiapadhatatlan népi erőt transzfor-málja a győzelmek sorozatává.

II. Mohamed Konstantinápoly után hatalmas előkészü-leteket tesz Belgrád, Bécs és Róma elfoglalására. Hunyadi,az osztrák és cseh rendekkel szövetkezve, Frigyes császár-tól kierőszakolja V. László kiadását, koronázóeskü letételeután trónra emeli, a kormányzóságról lemond. Amíg a ki-rály gyámja, Cillei tanácsai szerint mulatozással és táncos-nőkkel telíti életét, azalatt Hunyadi az őt bálványozó job-bágyokból, ferencrendi és pálos szerzetesekből gyalogságotszervez. A ferences Capistrano Jánossal együtt, a fogyaté-kosan felfegyverzett, de csodálatosan halálraszánt jobbágy-tömegekkel 1456 július 22-én Belgrád alatt nemcsak Ma-gyarországot, de az egész európai civilizációt menti meg.A pápa által nyomban elrendelt déli harangozás azóta is amagyar népi erők és katonai erények kimeríthetetlenségéthirdeti. Hunyadi és Capistrano nemsokára pestisben meghal.

A király Temesváron Hunyadi özvegyének esküvel fo-gadja az árvák védelmét, azután Bánffi Pál Hunyadi LászlótBudán elfogatja, lefejezteti, a király pedig Hunyadi Jánosemlékét kiáltványban foglalt hazug bűnlajstrommal gyalázzameg. Az országban mindenki elnémul, csak egy budai fe-rencrendi szerzetes meri a következő vasárnap szószékről hir-detni: „Az ártatlanok vére bosszúért kiált az égbe!” A ki-rály az ellene kitört lázadás elől Prágába menekül, pestis-ben meghal, de Prágában marad a kisebbik Hunyadi fiú:Mátyás.

A férfias akaraterejű Szilágyi Erzsébet uradalmaiból5000 katonát ad át testvérének, Szilágyi Mihálynak. Amíg afőurak Budán vitatkoznak a legitimitás fölött, azalatt Ráko-son Szilágyi akasztófát állít fel, katonáit a Duna jegéreküldi és a köznemességgel együtt Mátyást királlyá válasz-tatja. Az országgyűlés a távollévő és kiskorú Mátyás helyettSzilágyit Magyarország kormányzójává választja.

Hunyadi Mátyás az első magyar király, aki Szent István

51

király nemzetségével semmiféle rokonságban nincs, denégymillió hold terjedelmű birtoknak és a magyar job-bágyok által bálványozott névnek örököse. Rajta kívül méga Garai, Újlaki, Szentgyörgyi, Frangepán, Kanizsai, Perényiés Rozgonyi családok a legnagyobb birtokosok, akik BánffiPál sokirányú trónügynöki ötletei szerint állandóan konspi-rálnak a király ellen. Mátyás a nagybirtokos oligarchiátnem semmisítheti meg, de amennyire lehet, kicseréli.A nagybirtokos főpapokon kívül, az ország birtokállo-mányának, illetőleg jobbágyainak 50 százaléka 25 család tu-lajdonában van. Ezeknek sorába emeli a Csáki, a külföldiPodmanitzky és a Zápolyai családokat. Uralkodásra hiva-tottságát Garai nádor eltávolításával és az önkényeskedésétrosszaló nagybátyjának, Szilágyi Mihály kormányzónak Vi-lágosvárba zárásával megbizonyítja. Az országgyűlést aka-rata végrehajtó eszközévé, adómegszavazó szervvé alakítja,amely kívánságára még a megyegyűléseket is felfüggeszti.

Szent István koronáját III. Frigyestől visszaszerzi, an-nak magyar főúri párthíveit szétveri. Jaca visszafoglalásávalHorvátország védelmét biztosítja. A meghódolt Giskra hu-szitavezér cseh-morva seregének, valamint a trónkövetelőKázmér lengyel herceg legyőzött seregének zsoldbafoga-dásával a fejedelmi abszolutizmust biztosító állandó királyihadsereget szervez.

A hadászati teljesítményekre teljesen alkalmatlan ban-dériális hadsereg mellé a királyi állandó hadsereg lép,amelybe uradalmaiból könnyű magyar lovasságot és a törö-kök elől menekülő szerbeket szervez. Vérteslovassága,könnyűpáncélú huszársága, kétféle gyalogsága, erős tüzér-sége, nagy dunaiflottája és műszaki csapatai számára olyantökéletes szervezeti, kiképzési és harcászati szabályzatot ad,hogy azt teljesen átveszi XI. Lajos francia király is. Har-mincezer főnyi állandó hadserege az egész Európában a tö-rök hadsereg után áll. A magyar nagyhatalomnak biztosí-téka az állandó királyi hadsereg, valamint a király hadsereg-szervező és hadművészi képessége.

52

Mátyás belpolitikájában a platonizmus teljes állami be-avatkozása és arisztokratikus szocializmusa érvényesül. Ki-rályi parancsainak egész sorával menti fel a polgárokat akamatrabszolgaság alól. Megindítja a kereskedőcéhek fejlő-dését. A budai zsidóságot a konstantinápolyi külkereskede-lem szolgálatába állítja. A Bécsig kiépített közlekedési fő-vonal, a Kocs faluban ezidőtől készített kocsikkal, forgalmijelentőségében emelkedik.

A megbízhatatlan nagybirtokos egyházi és világi oli-garchákkal szemben a kisnemességet és a jobbágyságot ol-talmazza. Mivel udvarán kívül csak a zsoldos serege évi400.000 aranyforintot igényel, azért az államháztartást kö-nyörtelenül behajtott állandó adóval támasztja alá. Éven-ként átlag 40.000 darab aranyat bocsát ki és a zsoldos had-sereg állandó megrendeléseivel az ipar és kereskedelemadózóképességét felfokozza. Valamennyi nagyobb nemzetiteljesítmény előtt a jobbágyok számára a szabadköltözködéstbiztosítja. A jobbágycsaládokat, a közegészségügy nagy ká-rára, egy-egy kunyhóba zsúfoló portális adózást új adó-kulcsnak bevezetésével, a füstpénzzel emberségessé alakítja.Ahány háztartás, annyi adóalany. Megbizonyosodik, hogy amagyar nép is olyan, mint a jerikói rózsa; ha életnedvetkap, kinyílik, szétterül. Az ország lakossága eléri az ötmil-liót; népesebb Angliánál. Kiegyensúlyozott nemzetállam,mert a népesség 80 százaléka magyar.

A polgárok és jobbágyok szívesen adóznak, mert a ki-rály sok gondot fordít az igazságszolgáltatásra és ő magais rangrejtve járogatva az egyszerű nép között, minden al-kalmat felhasznál a tömegekkel való kapcsolatának állandó-sítására és az igazság augustinusi államelvének érvényesíté-sére. A halála óta eltelt négy és fél évszázad sem tudta ki-mosni a magyar földműves emlékezetéből a nagy élményt:„Meghalt Mátyás király, oda az igazság!” Az igazság nagyátütőereje az öncélú nemzet imperializmusát a nemzetekcsaládjában lét jogosította és a Mátyás 29 háborús événekbabérokat nyújtott.

53

A Duna-Száva vonalig előretört török nyomás ellenMátyás csak védelemre szorítkozik és Zsigmond külpolitiká-jának felújításával nyugati stratégiai bázis megteremtéséretörekszik. Ezért államcélul a cseh királyság és a német csá-szárság megszerzését, a dunavölgyi államok egységbe fog-lalását tűzi ki. Ugyanekkor a túlsúlyba jutott Habsburgoknyugatról keletre haladva kívánják Középeurópát összefog-lalni. Mátyás a magyar nagyhatalom külügyi egyéniségénekFranciaországtól Perzsiáig szétágazó diplomáciai hálózatátezen törekvés meghiúsítására használja fel.

A különválásra törekvő Erdély lázadásának erélyes le-verése és a hatalmas moldvai vajda, Nagy István hatalmá-nak megfékezése után Podjebrádtól elfoglalja Sziléziát ésMorvaországot. A pártütő magyar főpapok és főurak általa magyar királyi trónra meghívott Kázmér lengyel hercegcsapatait szétveri és a lengyel-cseh egyesült sereget Boroszló-nál békére kényszeríti. Aztán Frigyes császártól elveszi Bé-cset és vele Alsó-Ausztriát, Stájerországot. Bécset teszi har-madik székvárosává és a magyar nagyhatalmat delelési pont-jára emeli.

Nagyhatalmi állásának megfelelően, Mátyás király1480-ban a nemzeti egyház tervével foglalkozik. A pápáhozintézett levelében már kilátásba helyezi a Rómától való el-szakadást, a bíbornoki kollégiumhoz írt levelében pedig amagyar kettőskeresztnek hármaskeresztté alakítását. A politi-káját élesen bíráló kalocsai érseknek hét évig börtönben tar-tásával is az egyházpolitikában előreformációs erőket érvé-nyesít.

Európai uralkodótársai második Attilának tekintik, akihumanista udvarában a magyar fajtudatot fejezi ki. Udvarirenaissancekultúrájával az olasz rinascimentot túlszárnyalva,az eszmei értékeket és a földi eszközértékeket harmonikusvilágszemléletben egyesíti. A klasszikus hagyományok fel-újításával a kiegyensúlyozott egyéniséget helyezi előtérbe. Azáltala alapított pozsonyi egyetemen önálló magyar magaskul-túrát kíván termelni. Kitűnő olasz tudósokkal és művészek-

54

kel tölti meg udvarát és világhírű Corvina-könyvtárára hatal-mas összegeket áldoz. De ez az udvari hyperkultúra Ma-gyarországon nem tud gyökeret ereszteni, mert a visegrádiés budai királyi palotából szétáradó fényre tudatos ellen-szenvvel tekintettek az egyházi és világi oligarchák.

1490.

Egyik alvezére, Kinizsi Pál kenyérmezei győzelme óta,éppen egy hatodik, minden eddiginél nagyobb támadóhad-járatra készül a többszörösen megsebesült Mátyás a törökbirodalom ellen, amikor a halál elragadja.

A halála előtti években legnagyobb gondja a trónörök-lési kérdés rendezése. Természetes fiát, Corvin Jánost szilé-ziai herceggé nevezi ki, átadja a királyi koronát és a királyivárkapitányokat hűségére esketi. Megbízhatónak gondolt hí-vét, Zápolyai Imrét a nádorispáni székbe emeli és a nádori

55

törvénnyel a kiskorú király gyámjává, a királyválasztó gyű-lés összehívójává, a megkoronázott király helyettesévé, azország főkapitányává és főbírájává teszi.

Mátyás halálával egy dinamikus katonai korszak zárultle, amelyben a király államférfiúi bölcsesége és erélye anemzetet integrálta és a dunai népek élére helyezve, törté-neti hivatása betöltésére képesítette. Halála után a felülke-rekedett rendi osztályönzés 36 ”év alatt megmutatta, hogyegy nagy nemzetet egyetlen nemzedék történeti fertőbe istaszíthat.

VII.

A rendi állam csődje(1490—1526.)

Újjászületik az oligarchia Mátyás halálával. A király-választó országgyűlésen elhatározzák, hogy olyan király kell,akinek a haját kezükben foghatják. Újból a lengyel nemes-ség korlátlan függetlenségére, állampusztító szabadságáravágyódnak, ezért a gyenge akaratú cseh királyt, Jagelló II.Ulászlót választják királlyá. Remélik, hogy megkapja a len-gyel koronát is és akkor a magyar feudalizmus olyan mó-don rendezkedik be, mint a lengyel. Még Mátyás boldogta-lan özvegyének 200.000 aranyát is igénybeveszik, mert a há-zasságszédelgésre hamar kapható Ulászló színlelt házassá-got köt az özveggyel. A köznemesekkel szemben az egyháziés világi oligarchák a legitimitásra és a diplomáciai érdekrehivatkoznak, pedig egyetlen céljuk a központi hatalom el-sorvasztása.

A választási föltételekben a király lemond a hadiadók-ról, megígéri, hogy a főpapok és főurak hozzájárulása nél-kül semmit sem kezdeményez. A török elleni háború bá-zisaként megszerzett Ausztriát átadják Habsburg Miksánaka pozsonyi szerződéssel, amelynek aláírásakor kiderül, hogyaz országnagyok egyrésze még a nevét sem tudja leírni. Akirályi hadseregnek zsoldját nem fizetik és amikor lázado-

57

zik, szétverik, jóllehet a törökök már az ország déli szegé-lyén portyáznak. Az atyja hagyományait követő Corvin Já-nos Jajcáig nyomul előre, de fiával együtt valószínűleg meg-mérgezik, özvegye Hohenzollern Györgyhöz megy férjhezés egy év múlva bekövetkező halálával a Hunyadi családhatalmas birtokállománya a Hohenzollern család kezébe jut.

A köznemesség fejenként, ezrével tódul az országgyű-lésekre és Werbőczi vezetésével meghonosítja a szószátyár-kodás politikai hagyományát. Hadjáratok helyett bengálitü-zes szónoklatokat indítanak. A katonanemzet vezetői orá-ciózó, törvényszaporító jogászokká változnak. Az országgyű-lésen hűtlennek nyilvánítják azt a megyét, amely a király-nak a rendkívüli segélyt meg meri fizetni. Az egykori ki-rályi vármegye ezután a magyar királyi hatalom állandósorvasztója. A köznemesek Ulászló halálára számítva, Zá-polyai Jánost, a legnagyobb birtokost kívánják a trónraemelni, de a király nejének fia születik, II. Lajos, akit márkétéves korában megkoronáznak.

A politikai klikkek pártszövetségeivel állandósítottanarchiában az egyház sem tudja betölteni hivatását. Az egyVáradi Péter kivételével, a fenyegető török veszedelemrenem gondolnak és Krisztust messze a felhők fölé helyezik,hogy a földön szorgalmasan élhessenek a vagyongyűjtésnek.A 7 éves korában esztergomi érsekké lett Estei Hippolytherceg, bíbornok javadalmát az egri püspökséggel cserélifel; Perényi nádor 9 éves fia az erdélyi püspökséget kapja,amelyet 14 éves korában a gazdagabb váradival cserél fel.

A javadalomcserék legnagyobb mestere Bakócz Tamás,aki egyszerre 26 egyházi javadalom jövedelmét habzsolja.Sok magánbirtokot szerez királyi adományból, sok pénzt fo-gad el a velencei követtől. Jóllehet kerékgyártó jobbágy fia,mégis nyilvántart az országban minden dúsgazdag, gyer-mektelen, öreg házaspárt és jelentéktelen hitelekkel örökbe-fogadtatja magát. Zálogjog címén sok embert tönkrehitelez.Unokahűgainak eljegyzésével is sok birtokot szerez. Jó pén-zért a budai zsidókat a nép támadásaitól két alkalommal is

58

megvédi; lovasaival keresztény gyermekeket tiportat halálraés a királyi testőrökkel antiszemita vezéreket végeztet ki. Avelencei követ az ország második királyának tekinti és nemérti, miért törekszik a pápai trónra, amikor saját hazájábanpápa is, király is. Vagyontalanul kezdette pályafutását és azországnak közei hatodrészét szerezte meg. Vagyonának tö-redékét az esztergomi és egri káptalanra hagyja, nagyrészé-ből azonban az Erdődiek számára 1517-ben megalapítja ahatvármegyére terjedő első magyar hitbizományt. Az apos-tolok tanácsait mellőző esztergomi érsek hirdette a szegény-séget és élte a gazdagságot. Birtokszerzési iskolájában a ke-resztény vallás szeretete a szívekben elhamvadt. Utódai pél-dáját követik. Szatmári és Szálkai méltó tanítványai; Szálkaimár volt váci, egri püspök és esztergomi érsek, de pappászentelésére csak érseksége második évében szánja rá ma-gát. A főpapok a honvédelmi kötelességek teljesítését leal-kusszák; állandó királyi hadsereg már nincs, de a főpapibandériumok létszáma együttvéve alig éri el a nyolcezret. Apécsi püspök jövedelmének csak ötödét vallja be.

Az alsópapság teljesen magára hagyatva elproletari-zálódik és a létét biztosító aprópénzért kapkod, üzletel. Ró-mától a szükséges reformokat nem lehet várni, mert a pá-paság (VIII. Ince, VI. Sándor, II. Gyula) ezidőben jut azerkölcsi mélypontra. Savonarolát kivégzik és Alverna sze-ráfi Kálváriakápolnájában zsoldosok orgiáznak. Itthon aszerzetesek közül a premontrei rend leleszi prépostja a rendiruhába be sem öltözik és rendje a prépostválasztási jog ki-csikarásával a királytól függetleníti magát. Csak a 63 ferenc-rendi kolostorban folyik a lélekbalzsamozás és a korszakProhászkájának, Temesvári Pelbártnak négy kötet egyházibeszéde 20 év alatt 80 kiadással európai hatást ér le. Ezutána Mátyás halálakor még a nyugati kultúra élharcosi szere-pét betöltő magyar kultúra Nyugat és Kelet küszöbkultúrá-jává zsugorodik, amelyet minden későbbi korszakban taposés koptat minden idegen.

Amíg az oligarchák és köznemesek egymással harcol-

59

nak, pártoskodnak, azalatt felborul a termelés. A király nemjut adóhoz, ingóságok eladása útján gondoskodik megélhe-téséről. A közbiztonság teljes hiánya következtében az iparés kereskedelem eddig lüktető élete megszűnik. Az ország-gyűlés a szabadalmazott városokat is kilencedfizetésre ésjobbágyszintre szorítja.

Az igazságszolgáltatás a földesúri önkény jogtipró,tobzódó, jobbágy elnyomó eszköze. Már a korszak elejénmofidja Temesvári Pelbárt: „A törvény pókháló, amelyencsak a kisebb legyek akadnak meg, a nagyobbak keresztül-törnek ... A mostani fejedelmek, nemesek, zászlósurak,igazgatók lelketlen ragadozó farkasok; közmunkát és adótrónak a szegényre... A mostani nemes, a maga vesztére, azigazsággal semmit sem gondol; amit ígér, azt nem telje-síti/'

A mindig részeges Báthori István nádor a hadiadót el-sikkasztja és mint erdélyi vajda a fahordó székelyeket ökörhelyett járomba fogja, az ősmagyar csángókhoz, Moldvábaüldözi. A jobbágyság terhei elviselhetetlen mértékig soka-sodnak. Az adót elsikkasztják és évenként többször hajtjákbe. A robotot szaporítják. A rossz termés, drágaság, marha-vész és pestis következtében az éhező jobbágyok már makk-kenyeret esznek. A délvidéki jobbágyok a baromi bánásmódelől a törökökhöz készülnek átszökni. Felkelésre, megtor-lásra nem gondolhatnak, mert az országgyűlés eltiltotta avetések tömeges kártevőinek, a vadállománynak pusztításá-tól, a vadászástól, ezért nincs fegyvere.

A társadalom feszültségét csak háborúval lehetett leve-zetni. Bakócz nem lehetett pápa, ezért mint pápai követ éskonstantinápolyi pátriárka teljes búcsúérvénnyel keresztesháborút hirdet a törököknek Európából való kiűzésére.Dósa György székely tisztnek arany nyakláncot és vöröske-resztes fehér fővezéri zászlót nyújt át. Az ország közepénmintegy százezer jobbágy gyűl össze és mivel élelmezésük-ről nem gondoskodtak, a keresztes kurucok a földesurakellen fordultak. Lázadásuk nem forradalom, mert nem a tu-

60

lajdonjogi viszonyokat akarják megváltoztatni, hanem a jö-vedelemeloszlást a termelő földmívesek puszta létének biz-tosításáig kívánják szabályozni. A földesurak és gazdatiszt-jeik szamárfarokra kötött kereszttel gúnyolják a kurucokat;ha keresztetviselő jobbágyot elfognak, megférfiatlanítják,karóbahúzzák; otthonmaradt családjukat kínozzák. A lá-zadás tömeges vérengzéssé fajul, amelyben a vezetést Mé-száros Lőrinc ceglédi plébános, 14 alföldi pap, mezővárosokés kuriális községek kisbirtokos nemesei, lenézett deákok,a néppel nyomorgó szerzetesek és munkanélküli iparosokvállalják. A jászok és kunok tömegesen csatlakoznak.

A pártoskodó oligarchák és köznemesek a közös ve-szedelemben összefognak. A lengyel, cseh, morva, moldvaifejedelmektől kérnek haderőt a jobbágyok leverésére, fel-ajánlva hasonló szolgálatukat. Uralkodó osztályoknak az el-lenséggel való szövetkezése csak akkor válik hazaárulássá,ha nem sikerül. A király a zsidóktól behajtott pénzzel aparasztok ellen sereget szerel fel. De segítségre nincs szük-ség, mert a legnagyobb birtokos, Zápolyai János, 70 várura, seregével a Temesvárt ostromló jobbágyok ellen vonul,Dósát úri szóval magához csalja, azután izzó vastrónon, izzóvaskoronával díszítve végezteti ki, Mészáros Lőrincet pedigrostélyon elevenen megsütteti.

Ha már nem sikerült a társadalmi feszültséget háború-val levezetni, akkor a válság megoldására tömeges gyilko-lást vesznek igénybe. Megindul az ugoros magyarok ellenihajtóvadászat. A magyar ámokfutók néhány hónap alatt het-venezer fajmagyar jobbágyot végeznek ki. A magyar faji-ságnak háromszorta nagyobb vérveszteségét idézik elő, mintaz ezzel megágyazott mohácsi temető. A Via Dolorosán anemzet eljutott a harmadik állomásra. Dósa nemzeti profé-tizmusa a néplélek mélyébe szállott és Rákócziig mindennépi messianizálódás Dósa cruxos kurucainak nevét viseli.Zápolyai kannibálizmusával a köznemesség előtt betetőzi akirályi trón elnyeréséhez gyűjtött érdemeket, alvezérei pe-dig a júdáspénzen nyugodtan megosztoznak. Werbőczi a

61

jobbágylázadásban résztvett 12 tiszavidéki köznemes összesbirtokait, 15 köznemes birtokának felét kapja és az oszto-zásnál tűnik fel vagyonosodásával az Andrássy család őse,Márton.

Az országgyűlés a vérgőzös hangulatban alkotott 71törvénycikk közül hatvankettővel a magyar jobbágyok töme-geit röghözkötött rabszolgasorsra kárhoztatja. A jobbágyekkor veszti el a hazával való kapcsolatát és a francia királysem kívánja annyira a törököknek Magyarországba vonulá-sát, mint az életből kitagadott magyar, keresztény jobbágy.

Ugyanezen országgyűlés jóváhagyja Werbőczi IstvánHármaskönyvét, mely a megtorlás szellemében átdolgozva,a jobbágyokra és összes ivadékaikra kiterjeszti a hűtlenség-ben való vétkességet és ennek alapján ivadékaikat is sza-badságuk elvesztésére, földesuraik föltétlen és örökös szol-gálására, valamint birtokképtelenségre marasztalja. A job-bágyságnak szolgai röghözkötése a nemesi rendi alkotmányalapja lett. A Hármaskönyv az Anjouk óta meghonosodó,kifejlődő magánjogot kodifikálja, az ősi földközösséget jogijellegétől teljesen megfosztja és magángazdasági térre kor-látozza. Ezért hangsúlyozza a földesúr birtokainak valósá-gos és kétségtelen tulajdonjogát és a nemesi kiváltságokszentségét. A szentkoronatan új értelmezésével a király ha-talmát a nemességből származtatja és a jobbágytömegeketSzéchényiig a nemzetfogalomból kizárja. A Hármaskönyv1517-től 1897-ig 43 kiadásban jelent meg és mint a magyarnemesség szentírása, a királyi hatalom fejlődését megaka-dályozta, a magyar jobbágyok tömegeit pedig helotákkátette. A nép faji entudata helyébe 1790-ig osztályentudatlépett.

A Hármaskönyv alkotója, Werbőczi, morális gátlásoktólmentes, kriminális karakterű, turáni köznemeslélek, akinekjogászi tehetségéhez hasonló a magángazdasági tevékenysége.Országos főbírói szolgálata alatt két félfalunyi örökségét 78részletben 12 vár, 7 mezőváros, 21 falu, 17 puszta, 83 bir-tok és 54 birtokrész megkaparintásával legalább 600.000

62

holdnyi birtokállományra duzzasztja. Javai utódaival szét-foszlottak, de Hármaskönyve 1848-ig a törvényhozásnak, bí-rói gyakorlatnak irányítója, magánjogunknak és perjogunk-nak alapja maradt, sőt 1861-től sok magánjogi rendelkezésenapjainkig továbbélt. Magyarország amorális nádoránakHármaskönyvével egyszerre jelenik meg Anglia szent kan-cellárjának, More Tamásnak örökbecsű Utópiája. A magyarés angol erkölcstörténet különböző irányának legjellemzőbbtünete. — 1514 után a városi polgárság a jobbágyoktólelkülönül, a népviseletet elhagyja és a nemesség viseletét,módja szerint, utánozza.

II. Ulászló halálával és kiskorú fiával, II. Lajossal Zá-polyai köznemesi pártja és Báthori oligarcha pártja közötta harcok elfajulnak. A két nagy párt külön-külön ország-gyűlésezik, adót nem fizet, a királyt a Fuggerek adósáváteszi, akik a Thurzók segítségével az országból az ezüstötkisíbolják. Katonát senki sem tart, ellenben, aki csak teheti,fosztogat. Még levelezésükben is egymásnak a jóegészségenkívül sikeres gyarapodást kívánnak.

Amíg a két politikai maffia egymással marakodik, az-alatt a szultán a Középduna-medence külső védelmi vona-lának központját, Belgrádot, könnyűszerrel elfoglalja. A pár-toskodó urak elfelejtették, hogy az első földi szentség: ahaza. A Belgrádot feladó Hédervári Ferencet hűtlenségbenelmarasztalják, de a hatvani országgyűlés Werbőczi indít-ványára Hedervárinak jószágait visszaadja és Werbőczi ezenügyvéd-politikusi szolgálatért tőle két várat és egy uradal-mat kap jutalmul

A köznemesség a királyt fegyveresen Báthori nádor el-bocsátására kényszeríti és nagy lelkesedéssel Werbőczit vá-lasztja nádornak. A főnemesek a népi temetkezési titkos,kalendás társulatok mintájára titkos szövetségeket alakíta-nak és összefogásuk eredményeként a Habsburgoktól kapott86.000 forinttal a köznemesek vezetőit megvesztegetik és azországgyűléssel Werbőczit elcsapatják, hűtlenség miatt fej-és jószágvesztésre ítélik.

63

A szerencsés házasságpolitikával 13 millió négyzetkilo-méterre dagasztott Habsburg gyarmativilághatalom túlsúlyamiatt francia-török-angol-velencei-milánói-pápai koalíciójön létre, amely a Habsburg-monarchiát a török hatalom se-gítségével Bécsen keresztül akarja felborítani. Magyarországkét évszázadig hadiszíntérré válik. A kataklizma megelőzé-sére a lengyel orientáció ez alkalommal sem bizonyult reá-lisnak; a francia érdekszférában való elhelyezkedést pediga velencei követ által pénzelt Bakócz érsek meghiúsította.

A török hadsereg felvonulásáról értesülő országnagyokbandériumaik felét a végvárakba rendelik és a hazávalszemben teljesen közömbössé tett jobbágyok számára elren-delik az általános védkötelezettséget. Pénzt azonban senkisem áldoz és a pápai legátus szerint, ha Magyarországot há-rom forint árán meg lehetne menteni, nem akadna háromember, aki elszánná magát ekkora áldozatra. A bakóczok éswerbőcziek mindent elszedtek a hazától, de semmit sem ad-tak érte.

Budán a pénzhigítás és a zsidóból lett katolikus Snéor-Szerencsés Imre alkíncstárnok pénzügyi műveletei miattantiszemita tüntetések vannak és a Szentgyörgy-téri palotá-ból zsákszámra hordják szét az aranyat. A kelenföldi lóver-senyen pedig a király és főurak lovai futnak. Werbőczi azországgyűlés fejvesztő végzése elől a Felvidékre vonul visz-sza, a protestantizmushoz csatlakozó besztercei bányászok ve-zéreit sztrájkjuk miatt kivégezteti és dobronyai várából tit-kos levelekkel szervezi, lázítja köznemesi pártját a haza vé-delmére induló koronás király kormánya ellen.

A török hadsereg közeledtekor az oligarchák maguk-kal viszik a 20 éves királyt, dölyfös gőgjük miatt nem vár-ják meg Zápolyai János fegyelmezett seregének megérke-zését, hanem 28.000 emberükkel és 80 ágyúval Mohácstóldélre megfontolatlan vakmerőséggel felveszik a küzdelmet.1526 augusztus 29-én délután, másfélórai küzdelem után, amohácsi csatatéren hevert az Oligarcha-Magyarország. Amenekülő király is meghalt. A halottak ezreit egy igazi

64

magyar asszony, Kanizsai Dorottya, négyszáz fogadottemberrel temeti el. A szultán pedig néhány hétre be-vonul Budára és 12 vármegyéből közel 100.000 magyar em-bert hajtat ki rabszolgának. 223 év múlva Lescinsky Sza-niszló lengyel király is hiába figyelmeztette a lengyel nemes-séget, ne járjanak úgy, mint a magyar nemesek, akik1514-ben helotizálták jobbágyaikat és emiatt államuk há-romfelé bomlott.

összeomlott a magyar nemzeti társadalom, mert ve-zetői enkezükkel rombolták le a nemzeti egységet, mélyítet-ték ki a társadalmi osztályellentéteket és a keresztény val-lás leple alatt folytatott kapzsiságukkal a nemzetet ellenállóerejétől fosztották meg. A Középduna-medence két évszá-zadra Kelet és Nyugat, a török és német-római császárságütközőterülete lett és egyelőre a török katonapolitikai meg-fontolásoktól függött a belső védelmivonalig, a felvidéke-kig való visszavonulás kényszere.

VIII.

A rendi társadalom újjászervezéseA Habsburg-királyság berendezése

A török terület élete

(1526 — 1604.)

Sötét felhők borultak Magyarország fölé. Werbőcziköznemesi pártja Zápolyai Jánost választja királlyá, Bátho-riék oligarchapártja pedig néhány hónappal később Habs-burg Ferdinánd osztrák főherceg és cseh királyt, V. Károlyöccsét.

Ferdinánd osztrák csapatai Jánost kiszorítják az ország-ból. Mivel a Zápolyai birtokok nagyrésze az ország északifelében van, azért a magyar köznemesség királya a lengyelköznemességtől óhajt segítséget igénybe venni. Utieszeno-vics György pálosrendi szerzetes, János kiváló tehetségű ta-nácsosa lengyel zsoldos sereget szerez, de a lengyel orientá-ció ez alkalommal is erőtlennek bizonyul. János király mosta török szultántól kér oltalmat. Szolimán 1529 nyarán új-ból megjelenik Mohácsnál, ahol Werbőczi, a kalocsai érsekés az erdélyi püspök kíséretében hódol János a szultán előttés boldogan vezetteti be magát Budavárba. Az esztergomiérsek is a szultán oltalma alá helyezi magát és Rákosnál amagyar urakat a török fővezér iránti engedelmességre inti.János király az uralkodói terheket elhárítja magától ésegy velencei fattyút, a szultáni ékszerügynökből diploma-tává önelőlépett Gritti Lajost az ország kormányzójává nevezi

66

ki. A fejetlenség miatt 1532-ben a szultán seregével újbólBécs felé vonul, de Jurisich Miklós, Kőszeg hős védője afelvonulásban késlelteti és visszafordulásra készteti. V. Ká-roly erőit a franciák lekötötték, öccse pedig 1538-ban Vá-radon békét kötött Jánossal, amely szerint az ország terüle-tén megosztoznak, egymást kölcsönösen elismerik és örö-köseik kihalása esetében mindkét terület fölötti uralmat atovábbélő uralkodócsalád gyakorolja. A János halálát kö-vető közjogi anarchiában Utieszenovics váradi püspök a cse-csemő János Zsigmondot választatja királlyá, az ostromlóFerdinánd ellen pedig 1541-ben újból bevonul a szultánBudára és a török csapatokat 146 évre beszállásolja. Magyar-ország ezzel háromrészre szakadt.

A Habsburgok osztrák-cseh-magyar monarchiája mégannyira fiatal és a mögöttes német területen a reformációaz erőket annyira leköti, hogy a török katonai monarchiatovábbi nyolc hadjárattal a Középduna-medence belső vé-delmivonaláig, a felvidékekig terjeszkedik. Losonczi, Szondi,Dobó, Bornemissza, Zrinyi várvédő csapatai hősiességükkelsok csorbát ejtenek a török katonai presztízsen, de az előzőkorszak nemzetsorvasztó bűneit jóvátenni nem tudják.

Utieszenovics György, a kiskorú János Zsigmond gyám-jaként veszi át az ország keleti része fölötti kormányzatotés az államegységet diplomáciai művészettel szolgálja. Apénzügyigazgatást kitűnően szervezi és korának egész kivé-teles jelenségeként, nem a saját zsebét tömi, hanem a kincs-tárt gazdagítja. Országgyűlést nem hív össze, hogy a köz-ponti hatalom korlátlanul munkálhassa a nemzetegységet.1551-ben Ferdinánd biztosának átadja Erdélyt, az emiatt aTemesközben pusztító török szultánt pedig pénzzel engeszteliki. A bíbornok diplomáciai rugalmasságát meg nem értő csá-szári biztos egyik kapitánya, Pallavicini őrgróf olasz és spa-nyol tisztekkel együtt a nagy államférfit orozva meggyil-kolja. A bíbornok gyilkosait a római kúria az egyházi fenyí-tékek alól felmenti, de azért halálával az államegység sírbaszállott és az ország három részre bomlása állandósult.

67

Az ország nyugati és északi pereme az osztrák központihatalom katonai ellenállási övezete, politikai függvénye, kö-zepén a török feudalizmus rendezkedik be, keleti felébenpedig a partikulárissá zsugorodott magyar rendiség, törökhatalmi érdekkörben, a bécsi központi hatalom túlsúlya el-len berendezkedik. A magyar rendek és az idegen uralkodó-ház ellentéte elmérgesedik.

Az államegység tragédiáját fokozza a hitegység meg-bomlása. Az 1514-es jobbágyirtás óta a tömegek új vallásimiliő felé orientálódnak. Az elvilágiasult, amoralizálódottegyházzal szemben általánosuk a munka létjogát elismerőreformáció szükséglete. A spanyol-latin túlsúllyal szembenérvényesülő német nemzeti megújhodás a reformáció lelkiáramkörébe vonja a magyarságot is. A magyar protestantiz-mus eleinte a katolikus egyház szertartásbeli külsőségeitmegtartja, egyedül az evangélium társadalometikai alapel-veinek megvalósítását sürgeti. Csak a lutheri irány lanyhu-lása és a kálvini szellem terjedése folytán következik be akülsőségekben is végrehajtott szakadás. A protestantizmusterjedését sok körülmény segíti elő. A mohácsi csatávalegyháznagyok nélkül maradt egyházmegyékben az egymás-sal vetélkedő királyok az egyházi javakat hadicélokra fog-lalják le, a telhetetlen nagybirtokosok pedig a főpapi bir-tokok kisajátításával gyarapítják vagyonukat. János király-nak az egyházból való kiközösítése és György bíbornoknakmeggyilkolása a köznemesség tömegeiben a protestantizmus-nak nemzeti jelentőséget biztosít. A törökök is a refor-máció pártolásával a Habsburgok hatalmát gyengítik. Azegyházi hierarchia összeroppan és tehetséges volt katolikuspapok nagy hatással hirdetik a magyar vallást. KálmáncsehiSánta Márton, Dévai Bíró Mátyás és Sztárai Mihály úttöréseután Szegedi Kis István és Méliusz Juhász Péter a magyarprotestantizmus világszemléletét kiterebélyesítik.

Az evangélium szociáletikáját a Krisztustigenlő magyar

68

keresztények mohón szívják fel lelkükbe. A nagy erkölcsiapálykorszak után a kereszténység elpusztíthatatlan életere-jéhez tér vissza. Az istentiszteletnek anyanyelv szerinti át-alakítása és a bibliának terjedése a protestantizmus számáraátütőerőt nyújt. Krakkóban 1533-ban erasmusi humanistahatás alatt jelenik meg az első magyarnyelvű nyomtatottkönyv, Szent Pál leveleinek magyarázata. Hétév múlva azelső, Magyarországon megjelent magyarnyelvű könyv, azevangélium, megindítja a bibliafordítások sorozatát. KároliGáspár népies nyelvezetű teljes bibliája a magyar vallásosléleknek évszázadokon át becses forrása. Az új hit fiatalzöldjében az emberszeretet és a jótékonyság virága nyilado-zik. A vallási gyűlölet idegen növény. A magyar bibliávala városi kultúra először áramlik a faluba és a nép lelkébenmély gyökeret ereszt. Elvesznek a kővárak, de felépülnek abevehetetlen lelkivárak és Magyarországon is felszáll az újének: „Erős várunk nékünk az Isten.”

A régi egyházmegyékre új egyházközigazgatási szervekrétegeződnek. A Tiszavidéken egymásután alakul meg kétreformátus egyházkerület. Erdélyben a humanista Honterusreformációs munkáját az erdélyi szász evangélikusok egy-házkerületalakítással koronázzák meg. Őket követik az er-délyi magyar evangélikusok és a szekularizálás után az er-délyi magyar reformátusok. Az 1568-iki tordai országgyűlés,Európát megelőzve, teszi korlátlanná a keresztény vallásokigehirdetési szabadságát. A Felvidéken a korakapitalizmusfeszítőereje legkorábban a városok iparos és bányász lako-sait vezeti át a lutheránizmusra. Gimnáziumaikban a renditársadalomból kinövő állampolgárokat nevelnek. Az országészaknyugati szélén megjelennek Münzer Tamás újrakeresz-telő hívei és faluközösségbe lépve, a földadó bevezetését,pártatlan igazságszolgáltatást és jobbágyfelszabadítást sürget-nek. A dunántúli nagybirtokosok is az egyházi nagybirto-kok megszerzéséhez alapot nyújtó cuius regio, eius religioelve alapján a hívek jobbágytömegeit hitközösségbe átcso-portosító új vallást hamar átveszik és hitüket a birtokjog

70

hullámzó érdekei szerint váltogatják. A dunamelléki refor-mátus egyházkerület után megalakul a dunántúli evangéli-kusoké is. A korszak végén az egész országban alig van ka-tolikus hívő és 300 katolikus pap szétszórtan gondoskodika régi vallás híveinek lelki vezetéséről.

A reformáció visszahatott a spanyol Habsburgokra ésa katolikus egyházra: ezért egymással szövetkezve indítjákmeg az ellenreformációt. Miksa még ingadozik a katolikusés lutheránus vallás, a feltörekvő nyugati kapitalizmus és ahanyatló keleti feudalizmus között, mert a német birodalom70 százaléka már protestáns. Kísérletet tesz a katolicizmusés protestantizmus ellentétének feloldására. Kérésére a pápamegengedi a kétszínalatti áldozást, csak a papok nősülésétnem engedélyezi. Ezidőben a katolikus papság többnyiretarkaszínű világi öltözetet visel. Miksa az esztergomi érsekiszéket sem tölti be és az érseki uradalmakat kamarai tisztek-kel kezelteti.

Nyugaton Anglia a mediterráni-római lelkiközösségbőlkiszakad, a spanyol hadiflottával együtt a spanyol hegemó-niát megdönti és az óceánok Új-Rómája, London nemzetiegyházzal indul világhatalmi útjára. A katolikus ellenrefor-máció ennek következtében csak a keleti Habsburg-biroda-lomban talál érvényesülési teret.

A germán újjászületés Rómában a latin kultúrtudatotföleleveníti. A pápai trónt ezidőóta csak olasszal töltik beés a bíbornoki kollégiumot az újra centralizált egyház igé-nyeinek megfelelően szervezik át. A tridenti zsinat az egy-ház öntisztításával és öntudatosításával higgadt alapelveketnyújt az állományveszteség visszaszerzéséhez, az ellenreformá-cióhoz. Azanban a Tridentinumot Magyarországon csak kétegyházmegyében hirdették ki és nagyszerű elveinek alkalma-zását sehol sem kísérelték meg. A világegyház külön magyarglóbuszán a zsinati végzések hallgatólagosan indexre kerül-tek. A rendi államban megkövesedett egyház római neve-lésű püspökeit is feszélyezted a székhelyentartózkodás, éven-ként 70—80 igehirdetés és megyezsinattartás, kétévenként

70

egyházmegyelátogatás és a rendszeres szegénygondozás. Akáptalanok tagjait pedig a kánoni közös élet, a székesegy-házban való állandó gyóntatás és évenként legalább 40 bib-liamagyarázás szintén feszélyezteti. A világegyház bölcs zsi-nati törvényeinek oly nehéz, de lélekgyökerezési eredménytbiztosító alkalmazása helyett a magyarországi ellenreformá-ció, csekély kivétellel, csak a hatalmi erőre támaszkodott.

Werbőczi légbőlkapott királyi főkegyúri jogelve a ma-gyar katolicizmust a Via Sacra helyett a bécsi udvar hatalmiútjaira terelte. Már I. Ferdinándtól kezdve a királyi hely-tartók, kancellárok, kamaraelnökök többnyire katolikus ér-sekek és püspökök. 1541-től a király olyan püspökségekre isnevez ki papokat, kiknek egyházmegyéi török területenvannak, haza nem mehetnek, de viszont a felsőtáblán a di-nasztikus érdekeket szolgálhatják.

Az ellenreformációra már a Mária királynő bizalmastitkárából esztergomi érsekségre emelt, román származásúOláh Miklós is tesz kísérletet, de csekély eredménnyel. Csaka spanyolnevelésű Rudolf király szánja rá magát a kato-likus restauráció erélyes megindítására. Rudolfot az ellen-reformáció fegyveres megindítására nem a hitbuzgalom ve-zeti, hanem a túlnyomóan protestáns magyar nemesség rendierejének megtörési szándéka. Rábéczi királyi helytartó, egripüspök és Szuhai kamaraelnök, egri püspök a magyarokmegtörését és az országgyűlés eltörlését javasolják az ural-kodónak. Rudolf erőszakossága a rendiség részéről a vallás-szabadság védelmébe burkolt és a következő korszakot tel-jesen betöltő fegyveres harcoknak elindítója lett.

* * *

A török uralom alá jutott területen a nemzetnek egye-düli hazatudatos állománya, a jobbágyság maradt meg. Atörténelem súlyos helyzeteiben a nép ösztönösen a legtisz-tábban lát. A verejtékével és vérével öntözött földtől nemvált el és míg az egyházi és világi földbirtokosok szétszé-ledtek, addig a parasztok tömegei a szülőföldön maradva,

71

megőrizték az anyaföld nemzeti jellegét. A Duna völgy né-peinek sorsáért ez alkalommal is verejtékes és véres teher-többletet vállaltak.

A nemességből Werbőczi Budavár megszállása után iskimagaslik. Nem fut el, hanem 83 éves korában renegát-szerepre vállalkozik. A budai basa a meghódolt kereszté-nyek bírájává nevezi ki — 10 forint napidíjjal. Veszekedé-seivel a basa türelmét hamar kimeríti, ezért a tiszteletérerendezett ünnepélyes lakomán mérget kap. Hatalmas testetömlőszerűen felpuffad és három nap után megbékél. Ön-magának nagyrésze volt abban, hogy életpályáját, amelyetMátyás fényes uralkodása alatt, mint a nemzeti múlt emlé-keinek levéltári őre kezdett meg, a leggyászosabb korszakküszöbén, a budai basa napidíjas bírájaként fejezte be. Ham-vai a budai régi zsidótemetőben porladtak el.

A szultán a meghódított területet fokozatosan négy vi-lajetre osztotta. Budavár, Temesvár, Eger és Kanizsa begler-bégi székhelyek. Az egyes vilajetek szandsákra tagozódnakbégek vezetése alatt. A török hűbériségnek megfelelőenminden terület a szultáné, de átlag minden vilajetnek csakegyharmadát tartja meg, harmada a török spahik katonaihűbérbirtoka, harmada pedig a török papságot tartja. A szul-táni területek közigazgatása, pénzügyigazgatása és gazdaságiélete a legrendesebb, ezért a lakosság ezekre áramlik és arégi falvak nagy parasztvárosokban összpontosulnak. Kecs-kemét, Cegléd, Nagykőrös, Jászberény, Mezőtúr, Hódmező-vásárhely és Szeged a középkori falvakat ekkor szívják ma-gukba. Debrecen határa London háromszorosa. A szultánitelepülések lakosai, a török központi hatalom szigorú ellen-őrzése következtében, mentesek az elnyomástól; a lakosokgazdagodnak és a nagy adó lerovása mellett is olyan jólét-ben élnek, amiről a magyar rendi uralom alatt fogalmatsem alkothattak.

Rossz sorsa csak azon területek lakosságának van, ahola török tiszti spahik és a papok hűbérbirtokai vannak, ame-lyek nem örökletesek, ezért rablógazdálkodással még életük-

72

ben kizsarolják, a dolgozó gyaurt kiszipolyozzák és a munka-eszköznek tekintett magyar parasztokból minél többet a tö-rök rabszolgapiacokon értékesítenek. A török háremek meg-telnek magyar fiúkkal és lányokkal, s ha nagy a kínálat,áruk 70 tallér alá süllyed. Területeiken a régi földműveléshelyét az állattenyésztés foglalja el és az Alföld kétharmadaszáraz legelőpusztasággá pusztul. A nagyvezérek által az or-szágraszabadított tatárok ismételt betörései is nagy pusztí-tást végeznek. A jászkúnok az 1594-iki tatárjáráskor újbólháromfelé válnak. Kisazsia és Egyiptom rabszolgapiacain amagyar a legkedveltebb cikk. A Nilus egyik szigetén ivadé-kaik még ma is származástudattal élnek.

A török uralom alatt a magyarság turáni nemesrétegerészben a harcok alatt gyérült, részben a felvidékekre me-nekült, az ugoros paraszttömege pedig a legjobban megfo-gyatkozott. Helyét délen szerbek és románok, északon pe-dig tótok és ruthének foglalják el. Szlavóniába a horvá-tok telepednek és a területnek új országnevet adnak. De amegmaradt ugoros magyar parasztság megőrizte a közne-mességnél nem sokkal alacsonyabb szinten álló magyar kul-túráját, megőrizte fajiságát és nyelvileg sem asszimilálódott.Róma ellatínosította a gallokat, de nem változtatta meg fajijellegüket. Az angolok a normann hódítás után sokáig fran-ciául beszéltek, de lélekben angolok maradtak. Az ugorosalföldi magyar parasztság is a másfél évszázados török ura-lom alatt meghódíthatónak, de be nem olvaszthatónak bizo-nyult és prolongálta a magyar nemzetiséget. Ha fajilag kau-kázusi és mongol elemekkel gyarapodott is, ez csak ellen-állóerejét edzette.

Mint ahogy az égitestek szócsöve az üvegprizma, melyfényüket színekre, alkotóelemekre bontja és megmutatjaösszetételüket, úgy a nemzeti lélek is a szenvedések élet-prizmáján keresztül tárja fel legrejtettebb értékeit. A nem-zeti Via Dolorosának negyedik állomásán a magyar néplelki kiegyensúlyozást keres és az összeomlott társadalmi te-kintélyek helyébe az anyát állítja. A nyelvtörténet új lap-

73

jára az anya szó helyébe édesanyát ír. Új templomot nemépíthetnek, mert még a réginek kitatarozására sem kapnakengedélyt. De lelkük templomába mélyen elszállásolják aBaranyából szétsugárzó új magyar vallást, a régi hit híveipedig őskeresztényi entudattal vasárnaponkint az evangéliu-mot papnélkül ingyen hirdetik, keresztelnek, esketnek, te-metnek és csak a 300 faluba missiózó gyöngyösi ferencese-ket, meg a szegedieket tekintik régi barátjaiknak. A nép er-kölcsi ereje ez alkalommal is kiheverhetővé tette a nemzetetért fizikai katasztrófát.

Legrosszabb sorsa volt a királyság és Erdély pereménélő lakosoknak, akiket a török csapatok állandó portyázás-sal harács, sarc fizetésére kényszerítettek. A sarcolás előlévenként átlag 20—30 község önként hódol be. Egyedül amagyar királyság területén lévő 35 megyéből 12 vált ilyenmódon hódoltsági területté. De a behódolással a bizonyta-lanság nem szűnik meg, mert államközi szerződések akét joghatóságot nem választják el egymástól. A királyságterületét szegélyező 88 vár spanyol, olasz, német és magyarőrsége a törökök sarcolásait is fölülmúlja és a hódoltságiterület jobbágyait korlátlanul fosztogatja. Zalaegerszeg,Pápa, Tata, Nógrád, Miskolc, Debrecen és Arad vidéke alegtöbbet szenved. Kétfelé adóznak és közben pusztulnak.

* * *

Erdély Utieszenovics bíbornok meggyilkolásával telje-sen elválik a magyar királyságtól. Másfélszázadig ütköző-állam. Államszervezetében a központi hatalom a magyar ren-diséget újjászervezi. A magyar, székely és szász nemzet unió-jából a legtöbb haszna a szászoknak volt, akik teljes önkor-mányzati jogú kisebbségi életben erősödtek. A kis országnyugati felét alkotó magyarok földjén a rendi önkény egyre-jobban köti röghöz, rabszolgásítja az erdélyi magyar job-bágyokat; a szamosszögiek elégedetlenségét 47 kivégzésselfojtja el és a ritkuló magyarok helyére a bojárok elől a Kár-pátokon át menekülő románokat telepít. Amikor a fejede-

74

lemség nyugati felében a rendi önkény korlátlan hatalomrajut, akkor a székelyek ellen fordul. A székely primőrök éslófők az erdélyi magyar rendekhez csatlakoznak és a gya-logszékelyeket adófizetésre kötelezik. Lázadásukat ZápolyaiJános Zsigmond vérbefojtja és nemességüket elveszi. Ami-kor apja 1514-iki módszerével Segesváron a székely vezére-ket karóbahúzza és az életbenmaradottakat jobbágysorsraigázza, nemzetségiszervezetű és földközösségű társadalmukatteljesen a rendiség érdekei szerint alakítja át. Az erdélyi fe-jedelmi hatalomnak a székelyek a legentudatosabb ellenségei.

A Zápolyaiak helyébe lépő Báthori István a felülkere-kedő rendiséget 49 nemes kivégzésével szorítja vissza, aHabsburgok számára zavartkeltő közjogi pártot eltávolítjaés a lengyel királyi trón megszerzésével a magyar államegyesítésének előfeltételeit megteremti. Azonban nagyvonalúimperializmusát a lengyel köznemesség áldozathiánya ke-rékbetöri. Mégis, másfél évtizedes fejedelemsége alatt Er-délyt békés jólétbe helyezi; az ipart, kereskedelmet fellen-díti; a szászok autonómiáját erősíti; a román kultúrát ro-mán könyvek kiadásával indítja fejlődése útjára; a székelye-ket pedig kétországra terjedő hadserege keretéül használjafel. A gazdaságilag megerősödött Erdélybe ezidőóta keletizsidók áramlanak, de érvényesülésüket a szász polgároknagymértékben korlátozzák. A Báthoriak három évtizedesuralma alatt egyes családok hatalma jelentékeny mértékbengyarapodik. A Csákiak mintegy 160 falut szereznek.

Báthori Zsigmond a székelyekkel szemben újból hatalmieszközöket vesz igénybe. Tízezrével vonulnak Havasalföldre,ahol a vitéz Mihály román vajda belőlük alakítja meg azelső román állandó hadsereget, megakadályozza a török ha-talomnak Lengyelország felé terjeszkedését és azután szé-kely hadserege élén, Rudolf király megbízásából Erdélybevonul. A székely lovasok és a magyar jobbágyok könyörte-lenül irtják az erdélyi nemeseket, elveszik birtokaikat és Mi-hály vajdát Havasalföld, Erdély és Moldva egyesítésére segí-tik. Vitéz Mihály Erdélyben magyar fejedelmi hatalmat gya-

75

korol, míg a megmaradt nemesség a székelyek elcsábításá-val hatalmától megfosztja. A székelyek újból a jobbágyinális rosszabb szolgasorsra jutnak. Mihályt Rudolf tábornagya,Básta meggyilkoltatja és parasztpártoló politikájával az er-délyi magyar rendiséget meggyengíti. Rudolf király hatalmanéhány évig most már Erdélyre is kiterjed, de a magyarrendiség a felsőtiszai területen elég erőt gyűjtött ahhoz,hogy a központi hatalom ellen évszázados harcot indít-hasson.

* * *A királyi területen a Habsburgok rendezkednek be.

Ferdinánd kezdetben Mátyás király budavári és III. Bélaesztergomi palotájából kormányozza külföldi tartományaitis, a királyi tanácsba csak magyarokat nevez ki és teljesenfelújítja a magyar királyok régi szokásait. Azonban a töröktámadások elől kénytelen visszavonulni Bécsbe és Prágamellett ezt teszi a keleti Habsburgok székhelyévé. A dinárifajú Habsburgok és a nagyobb részben turáni magyar ne-mesek között a távolsággal együtt az ellentétek is növe-kednek.

Az országgyűlés, a királyválasztás jogának fenntartásá-val, a Habsburgházat ismeri el uralkodó királyi házul, Fer-dinánd pedig osztrák tartományai, Csehország és a kis Ma-gyarország egységes dikasztériumainak, központi hivatalai-nak megszervezésével Ausztria állami szervezetét alapozzameg. A hadügy és külügy egységesítése folytán a magyarállam külügyi egyénisége 1540-től 378 évre megszűnik. Acsászár diplomatái nem a magyar királyt, hanem a német-római Habsburg-császárt képviselik és a nem magyar taná-csosokból alkotott Titkos Tanács a Habsburgok családi ér-dekei szerint irányítja a császári diplomáciát.

A magyar hadvezérek kikapcsolásával működő bécsi ud-vari haditanács korlátlanul rendelkezik a királyi várakbanelhelyezett idegen őrségekkel és a kellően nem méltányoltmagyar csapatokkal. A török katonai imperializmus erői-nek visszatartására Szendrő, Korpona, Léva, Tata, Veszprém,

76

Kanizsa és Zengg között 700 kilométeres vonalon királyivárakból és főúri kastélyerődítményekből Középeurópátvédő végvárak láncolata merevedik. A hat főkapitány tör-vény szerint a nádor alá tartozik, de a valóságban velük ahaditanács rendelkezik. Az őrségek élelmezéséről a nagybir-tokosok, fölszerelésükről és zsoldjukról pedig a nénetbiro-dalmi rendek tartoznak gondoskodni. D többnyire semélelmet, sem zsoldot nem kapnak, azért portyázásokkal, rab-lásokkal gondoskodnak magukról és a törököknél is jobbanpusztítanak a védelmi övezetben.

A magyar királyi udvari kancellária az alsóausztriai ud-vari tanács irányítása alá kerül. Az uralkodó hatalmas ki-adásainak fedezésére a magyar pénzügyigazgatást teljesen át-szervezi, de mivel alig 6—700.000 forintot tud behajtani,azért a pozsonyi és kassai magyar kamara a bécsi udvari ka-mara irányítása alá kerül, amely egész gazdaságpolitikáját abirodalmi érdekek szerint irányítja. Négy évszázadra megme-revült a Magyarország és Ausztria közötti vámhatár, de az1573-iki bányarendtartás 280 évig a magyar bányászat nye-reségét Ausztria számára monopolizálja. Pozsony három szá-zadon keresztül koronázási város és az ország fővárosa; afejlődés eddig nemképzelt útjára lép. A menekült budaikereskedők nagyrésze Nagyszombatnak ad új lendületet. Amagyar marhatőzsérek évenként 60—80.000 marhát hajta-nak Bécsbe és meggazdagodnak (Thököliek, Zrínyiek, Rá-kócziak). A királyi területen 150 évig a zsidók alig érvé-nyesülnek és mostmár csak német családinevük megtartá-sával tudnak Prága középeurópai piaci hálózatában elhelyez-kedni.

A magyar rendi hatalom gazdasági alapjai lényegébennem változnak, mert a királyi terület birtokállományánakcsak 7 százaléka a királyé, 2 százaléka a városoké, míg 91százaléka egyházi és világi földesuraké. A reformációval avilági földesurak döntő túlsúlyba jutnak és tizenhat családa királyi terület 44 százaléka fölött rendelkezik. Az ország-gyűlésen befolyásuk teljesen érvényesül. A magyar főne-

77

messég nagyrésze házassági politikájával Nyugaton keres tá-maszt. Cseh és osztrák családokkal házasodik össze, hogy atörök további terjeszkedése esetén biztosítva maradhasson.A magyar főnemesség nagyrésze már dinári vagy alpin fajú.A királyi területen a Pálffi család a zágrábi püspöktől sze-rez örökségként újabb nagy uradalmat, a horvát Keglevichcsalád és a Nádasdi család házassággal ekkor szerez továbbifejlődését megalapozó vagyont. A Báthori Istvánnal szem-ben zavartkeltő és Erdélyből kimenekült Andrássi Péter akirálytól jutalmul Krasznahorkát kapja. Évtizedeken keresz-tül meghonosodik a birtokállománynak erőszakos fosztoga-tással való kiegészítése is, amelytől az egyik veszprémi püs-pök sem tartózkodik.

A rendi oszággyűlés tagjai lokálpatriotizmusuk követ-keztében nem tudnak olyan széles távlatban gondolkodni,mint a bécsi császári tanácsosok és a kollegiális központihatóságok nagyműveltségű osztrák, cseh és olasz hivatalno-kai, ezért az országgyűléseken pozitív kezdeményezés nélkülcsak sérelmivitákat folytatnak. A rendi érdekek a nemességxégső fellegváraiban, a vármegyékben érvényesülnek, ahola megyei önkormányzat a választott alispánnal, a kibővítetttörvénykezéssel és jogszabályalkotással teljesen kifejlődik.A Hármaskönyv első 12 kiadása a rendiség jogi életénekfokmérője. A Hármaskönyv alapelvei szerint variált megyeistatútumok minden elképzelhető tilalommal és paranccsal el-viselhetetlenné teszik a jobbágy helyzetét. Amikor igazságotkeres, éppen őt büntetik meg, mert a földesurak egysze-mélyben ügyészek és bírák. Az úrbéri terhek feltűnően sza-porodnak. A robot néhol öt-hat napra dagad. A végvárakkarbantartásával kapcsolatos közmunkák állandósuló pénz-váltsága új egyenesadót vezet be. I. Ferdinánd 13 évi küzde-lem árán az országgyűléssel megszavaztatja a jobbágyokszabadköltözködési jogát, de a földesurak nem tartják megés amikor Miksa kívánságára e jogot megújítják, a törvény-könyvből kihagyják. Az úriszéki ítéletek újabban a bünte-tések pénzen megváltását is megengedik és a tetszésszerint

78

kiszabott büntetéspénzek az ítélkező és a pénzen osztozóföldesurak és gazdatisztek számára új jövedelmiforrást nyit-nak. A török szultáni területen 23-féle adót fizető jobbágy-nak aránylag kedvezőbb helyzete a királyi terület jobbágyaitcsendesen a török területre szivárogtatja és a helyükbe jövőtótok nyugatról keletre, Zemplénig áramlanak. Legnagyobba jobbágy nyomorgása Szlavóniában, ahol 1572-ben GubeczMáté gazdatiszt vezetésével Tahi Ferenc önkénye miatt fel-lázadnak, azonban Draskovics György horvát bán és kalo-csai érsek a lázadást elnyomja és vezérüket Dósa módjáravégezteti ki.

Az elégületlenség általánosulása és Rudolf királynak arendiséggel szemben tanúsított önkénye, az egyházi és vi-lági birtokosok megadóztatása, valamint a nagybirtokosokellen sűrűn alkalmazott fej- és jószágvesztési perek: a túl-súlyba jutott központi hatalommal szemben a magyar rendi-séget fegyveres ellenállásra indítják.

80

testáns Erdély rendi erejével évszázados küzdelmet indíta-nak a Habsburgok hatalmának visszaszorítására.

Bocskay a csatangoló, portyázó jobbágyszökevényekbőlszervezett hajdúcsapataival tüneményes gyorsasággal fog-lalja el a királyi területet, az egyesített Magyarország és Er-dély fejedelmeként köti meg a bécsi békét, amellyel bizto-sítja a rendi alkotmányt és a vallásszabadságot s a király ha-talmát a Felsőtisza-vonalig szorítja vissza. Bocskayt a ma-gyarok Mózesének tekintik, aki a székelyek szabadságátvisszaadta, 12.000 vitéz hajdújának Szabolcs és Bihar me-gyében való letelepítésével, vitézi telkesítésével s az országgazdasági, honvédelmi szervezetébe állításával példát adotta jobbágykérdés helyes megoldására. Életét időelőtt méregoltotta ki, de a hajdúság mindenkor őt tekinti honalapító-jának. Ezután minden sikeres felségárulás hőse szabadság-hőssé válik.

A magyar rendiség győzelme a cseh, morva és osztrákprotestáns rendeket együttműködésre indítja és Rudolfot le-mondásra kényszeríti. A magyar országgyűlés II. Mátyástszabadkirályválasztással emeli trónra, a Rudolf által kiüldö-zött, lutheránus Illésházyt nádorrá választja, de a rendi ér-dekeknek megfelelően a jobbágyok szabadköltözését a vár-megyékre bízza. Ezen országgyűlésen az egyházi és világinagybirtokosok jogilag is elkülönülnek a köznemesek alsó-táblájától. A rendiség új királya az országgyűlés által szer-kesztett koronázó hitlevélre megesküszik; Magyarországotmagyarok által kormányoztatja, idegen katonákat nem küldaz országba.

Európa ezidőben a francia-osztrák mérkőzés színtere. Azáruforgalomtól működésében megzavart feudális társadaloma 30 éves háborúban nyugaton átrétegeződik. A felszínen anémet protestantizmus harcol a fegyveres elllenreformációtigénybevevő Habsburg-németrómai császár ellen, de a való-ságban a vallás a háborúnak csak tömegmozgató eszköze.A küzdelem tulajdonképpen a katolicizmust hatalmi érdek-ből védő Habsburg-császár és a cseh, délnémet, dán, svéd

81

protestantizmust a Habsburg hatalom meggyengítésére fel-használó Franciaország között folyik. A nyugati államokipara és kereskedelme a francia diplomácia irányításávalmegszabadul a Habsburgok és a pápaság által rögzített gaz-dasági, politikai és ezt fedő vallási gátaktól. A küzdelemtőla magyar rendiség sem tarthatja távol magát.

Erdély fejedelme, Bethlen Gábor, a cseh és német pro-testáns rendek felszólítására hadjáratot indít. Első felkelé-sével Pozsonyig hatol, kézre keríti a királyi koronát és Ma-gyarország választott, de saját óvatossága folytán meg nemkoronázott királyaként a magyar nemzetnek új utat mutat.A besztercebányai országgyűléssel a főpapok javait szekula-rizáltatja, a szentkorona tulajdonaként jövedelmüket a vég-várak fenntartására rendeli és a meghagyott három püspök-nek állami fizetést ad. Azonban, amilyen kitűnő hadsereg-szervező, olyan cunctátori hadvezér; késedelmeskedésével le-hetővé teszi a cseh protestáns rendek felkelésének vérbefoj-tását és Csehország rekatolizálását, germanizálását. Megújí-tott hadjáratai, a török szultán féltékenysége és a nyugatimágnások rekatolizálása folytán döntő eredményekre nemvezetnek. Annál nagyobb Erdély átalakulása.

Bethlen Gábor kora: Erdély aranykora. A kis fejede-lemség öncélú középhatalommá erősödik. A fejedelem köz-ponti hatalmával biztosított gazdaságpolitika az ipart és ke-reskedelmet fellendíti. Neveléspolitikája a jobbágyok gyer-mekei számára is megnyitja az iskolákat. A naponként bib-liázó fejedelem a református vallást államvallássá teszi, deazért minden bevett vallás papját a nemesi rendbe emeli ésa bibliát román nyelvre is lefordíttatja. A Törökországbólmenekülő keleti zsidóknak Gyulafehérváron letelepülési en-gedélyt ad és tapasztalataikat a balkáni külkereskedelem le-bonyolítására használja fel.

A királyi területen a protestáns születésű Forgách Fe-renc esztergomi érsek tridenti szellemű ellenreformációt in-dít meg. Az alsópapság fegyelmét helyreállítja, bár a refor-máció hatásaként elterjedt házasságukat elnézi. A lutherá-

82

nus felvidéki németek és tótok rekatolizálása érdekében el-rendeli, hogy a latin istentiszteleten a hívek nyelvén kellfelváltva prédikációkat tartani. Protestáns születésű, tehet-séges papokból kiváló utódokat nevel. Pázmány és Lósyméltó tanítványai.

A turáni Pázmány kimagasló tehetséggel egyesíti ma-gában a komoly tridenti szellemet, a dinasztikus és a rendiérdekeket. A rekatolizáláshoz nem a hatalmi erőszakot ve-szi igénybe, hanem kiváló értelmének meggyőző erejét ésjövőbelátó kultúrpolitikáját. A Habsburg-túlsúlyt felismerődunántúli protestáns főurakat egymásután vezeti vissza a ka-tolikus hitre. A bécsi magyar papnevelde megalapításávala magyar katolicizmust a német-osztrák kultúrához kap-csolja, a nagyszombati egyetem megalapításával pedig a ma-gyar magaskultúra számára újjászületést biztosít. Népi gyö-kérzetű magyar nyelvművészetével egy századra alapozzameg a magyar prédikációk aranykorát. Amíg a pápa az ál-lamtitkári hivatal megszervezésével a világegyház közigazga-tását tökéletesíti, azalatt ő az esztergomi érsek jogainak kodi-fikálásával a katolikus főpapságot egységessé teszi. Kiválószemélyi képességeinek lehet tulajdonítani, hogy a protes-táns Magyarországon protestánsnak született Pázmány anyugati felében újra katolikus Magyarországon halt meg.

A rekatolizálás munkájában tevékenyen résztvesznek akatolikus hitre tért Forgách Zsigmond és Esterházi Miklósnádorok. Az utóbbi nősülésével családja gazdagságát és ha-talmát szerencsésen alapozza meg. Pálffi Pál nádor is ha-talmas uradalmak hitbizományosításával közel három év-századra emeli fel családját. A főnemesek udvaraiban a tri-denti szellem szociáletikai igényeit a hitbuzgó főúri asszo-nyok egymással vetélkedve elégítik ki. Jobbágypártolásuk-kal, minden népesebb faluban ispotályházaknak, szegényhá-zaknak alapításával és támogatásával komoly szociálpolitikaifeladatokat oldanak meg.

A lelki rekatolizálásnak vetésében legelőször a királyarat. Jogalap nélkül felveszi az apostoli királyi címet. Az-

83

után jelentkeznek a méltatlan tanítványok. Draskovics püs-pök főpapi jószágai jelentékeny részét saját részére idege-níti el és a jobbágyok kegyetlen zsarolásával a népet az egy-háztól elvadítja. Felújul a jobbágyok siralma. A régi sza-badságért fegyvert fogó Császár Pétert úriszóval Kassára hív-

ják és ott felnégyelik. A szittya szabadságért felkelő nógrádijobbágyokat pedig fejük szétverésével némítják el. A budaibasa is megdöbben a királyi terület magyar jobbágyainak el-nyomásán. Az elégületlenség a felújuló erdélyi rendifelkelé-seknek új tápot ad.

Bethlen Gábor halála Erdélyben új családot emel a fe-jedelmi székbe. A Bethlen özvegyét közelről pártoló CsákiIstván Erdélyből a Szepességbe menekül és az Andrássiakhoz

84

hasonlóan, a királyi hatalom érdekkörében elhelyezkedve,családja számára új orientációt nyit. A Felsőtisza-vidékenhét vármegyére kiterjedő családi birtokok a Rákócziaknakaz erdélyi fejedelmi trónt biztosítják. I. Rákóczi Györgysvéd és francia szövetségben megújítja a Habsburgok elleniküzdelmet és a linzi békével a jobbágyok számára újra biz-tosítja a vallásszabadságot. Vele a magyar protestantizmusmessze kiható átalakuláson megy át. A reformátusok episz-kopálís és prezsbiteriális egyházszervezeti küzdelmét, az er-délyi, tiszántúli és tiszáninneni nemességgel szövetkezve, azepiszkopálís egyházszervezet megmerevítésével dönti el. Ahívekre támaszkodó prezsbiteriális rendszer helyett a rendirség érdekeinek megfelelő episzkopálís rendszer állandósulés ezzel a magyar protestantizmus is a rendi államba cson^tosodik. A népi kapcsolat biztosítására csak a Szenczi Mol-nár franciás dallamú zsoltárainak gyülekezeti éneklését ve-zetik be ugyanakkor, amidőn a katolikus népénekgyüjtemé-nyek is hasonló célzattal jelennek meg.

A katolicizmusnak a tridenti szellemtől való elfordulá-sát és lelki gyökértelenedését e korszakban is a ferencesek azassisi szelemmel egyensúlyozzák ki. Az 1610—1711 közöttlétesült 137 új szerzetes rendház közül 54 ferencrendi, 9 ka-pucinus és 10 minorita. Annak ellenére, hogy 1630-tól a fél-tékeny megyéspüspökök a prédikálásban is korlátozzák te-vékenységüket, mozgékonyságukkal és lendületükkel, a gra-vitáció törvényének századában, a lélek gravitációs igényeita társadalmi ellentétek feloldásával elégítik ki.

Az ország keleti felét súlyos megrázkódtatásoknak tesziki II. Rákóczi György, aki Báthory István külpolitikájánakmegújításával, a lengyel trónra törekvésével, hatalmas di-nasztikus erőkkel akarja az Erdélyben megerősödött rendi-séget háttérbe szorítani. A svéd szövetség erőtlensége és azerős hűbérest nem tűrő török szultán beavatkozása meghiú-sítja a fejedelem törekvését. Hatalmas török seregek pusz-títanak Erdélyben és Várad elfoglalásával a Rákócziak hatal-mát gyökerében veszélyeztetik. Az Apafiak három évtizedes

85

korszaka már csak a csendes sorvadás ideje. Ekkor gazda-godnak meg a debreceni harmincadvámon a Tiszák és erő-södnek meg a Krím-félszigetről betelepült örmények.

Erdély gyöngülése a Habsburgok számára új politikaierők érvényesítésére nyújt alkalmat. A harmincéves háborúeredményeként Franciaország túlsúlyba jut, Svédországnagyhatalom, a német lovagrend szekularizált egyházi va-gyona pedig a porosz államhatalmat megszilárdítja. Rómavetületében megjelenik Potsdam-Berlin, amely a Habsbur-gok németbirodalmi hatalmát szétporlasztja és a Rajnától aDuna felé szorítja. A harmincéves háborúval visszavetett né-met mezőgazdaság és állattenyésztés szerepét a francia, hol-land, svéd, dán és angol nagykereskedelemnek dolgozó né-met ipar veszi át. A Habsburgok dunai monarchiájukbankeresnek kárpótlást. Az örökös tartományok kormányzásátszorosabbra fonják. Magyarország rendi önállóságának meg-szűntetésére, Erdély birtokbavételére, a török hatalom visz-szaszorítására és az egész Középduna-medence dinasztikusérdekeket szolgáló nagyhatalommá szervezésére törekednek.I. Lipót tanácsosainak szabad kezet ad az új dinasztikus ál-lamcél megvalósítására és csak olyankor korlátozza tevékeny-ségüket, amikor féktelenségükkel már a dinasztia hatalmátveszélyeztetik.

Az elavult magyar rendiség a nemzeti fejlődésnek iséppen úgy útjába áll, mint a dinasztikus érdekek. Monte-cuccoli a törökök fölött Szent-Gotthárdnál aratott győzel-mét nem aknázza ki, mert a török hatalom visszaszorításá-nak biztosítása céljából előbb a magyar rendiség teljes le-bontását kívánja. A stratégiában kiválóbb kortársa, ZrínyiMiklós helyesen ismeri fel a török hatalom sorvadásnakindu-lását és dinári fajiságának dinamikus lendületével a Hunya-diak nemzetpolitikáját radikális reformpolitikával kiegé-szítve kívánja felújítani. Nem vár külső segítséget, mertelőre tudja, hogy a győztes idegenek csak eltapodják és rab-ságra vetik a nemzetet. Ehelyett a nemzet egyesítését sür-geti magyar vezérek, magyar tisztek alatt korszerűen felsze-

86

reit, állandó nemzeti hadseregben. A szótfogadni nemtudó,csak parancsolniakaró, katonai fegyelmet nemismerő ma-gyar urakat ostorozva, a nemesek megadóztatását kívánja,hogy jövedelmüket korszerű hadseregre fordíthassák. Gaz-dag és elpuhult nemestisztek helyett okos és vitéz szegény-legényekből kívánja a tisztikart kiegészíteni. Kora nem ér-tette meg. A rendi önzés elnyomta a hazafiságot. Ez a nem-zet egyik nagy tragédiája. A sok szájhazafit nem lelkesítikZrínyi katonapolitikai munkái, hanem Werbőczi Hármas-könyvének újabb tizenhárom kiadása. Paragrafusszablyákkalvédik a rendi hazát.

Lipót tanácsosai a német-római császár abszolút hatal-mának kifejlesztéséhez alkalmas időt igyekeznek felhasználni.Az abszolutisztikus kísérlet biztosítására a kontinensen ép-pen ezidőben másfélszázados vezető nagyhatalommá fejlő-dött Franciaországot a spanyol diplomácia segítségével abelga örökség címén lekötik. Hocher és Abele a magyarrendiség megtörésére Wesselényi Ferenc nádort és társaita francia diplomácia hálójába sodorja; a magyar rendiségvezetői összeesküsznek és a magyar királyi trónra a franciauralkodóház egyik tagját jelölik. Wesselényi az összeesküvéskipattanása előtt meghal, de Zrínyi Péter, Nádasdy Ferencés Frangepán Ferenc egymásnak kölcsönös elárulása utánmeghirdetik a felkelést, azután Bécsben kegyelmet kérnek.Mindhármukat elfogják, lefejezik, elkobzott hatalmas va-gyonukat az udvari kamara részben megtartja, részben Es-terházy Pálnak adja.

Az abszolutista miniszterek és a tridenti szellemtől tá-volálló érsekek közös erővel kísérelik meg a rendi alkot-mány és a vallásszabadság megsemmisítését. Kilenc évignemcsak a jobbágyok és polgárok, de a nemesek is fogyasz-tási adót fizetnek. Feléled a rendiséget veszélyeztető közte-herviselés. Széchenyi György érsek, aki félszázad alatt 2.5millió forint vagyont gyűjt, családjának grófi rangot szerez,a ferencrendiek megsértéséért pápai büntetésben is részesül,1673-ban világosan beszél: „az összes magyar protestánsok

87

számára olyan hurok készül, amelyet, ha nyakukba rántha-tunk, soha többé az evangéliumi vallás hazánkban lábra nemáll.” Egy év múlva ez a hurok összeszorult. SzelepcsényiGyörgy érsek, aki részegessége mellett is hatalmas vagyontgyűjtött és mint királyi helytartó és prímás a világi, egyházihatalmat kezében egyesítette, 93 protestáns papot halálra,illetőleg gályarabságra ítél. A német lovagrend nagymeste-rét, Ampringent Magyarország kormányzójává nevezik ki,akinek buzgó támogatója Pálffy Tamás püspök, királyi kan-cellár. A bécsi nuncius rosszalása mellett, a magyar protes-tánsok ellen véres faji üldözés indul. Karóbahúzás, kerékbe-törés, lefejzés, kopjafaszaporítás jellemzik a tízéves üldözést.Caprara tábornok Debrecent háromszor fosztja ki. A német-gyűlölet mély gyökeret ver és az üldözött protestáns papokhazafias bánata a kuruc költészet lírájában csordul ki. Afegyveres ellenreformáció, a tridenti szellem mellőzésével,nem a hit terjesztéséért, hanem a hatalomért küzd. Egy würt-tembergi átutazó azt állapítja meg, hogy náluk a disznóólakis jobbak, mint a magyar falvak jobbágykunyhói és a csá-szári főhadbiztos szerint a mágnások és főpapok nevelésieredményeként sok paraszt azt sem tudja, ki volt JézusKrisztus? Thököli Imre a németgyűlöletet az elégedetlen,elkeseredett elemek kuruc-felkelésére használja fel és meg-újítja a francia szövetséget. Portyázó háborúinak sikerei ésa felsőmagyarországi fejedelemség alapítása az udvart meg-puhítja és az országgyűlés egybehívására indítja.

Az országgyűlés katolikus többsége a Szepes és Vasvármegyék közötti tizenkét megyében a vallásszabadságot aföldesurak magánjogának épségbenhagyásával korlátozza,ennek következtében az ország nyugati és északi részéből aprotestánsok nyilvános vallásgyakorlati jogát kiszorítja. Akatolikus és protestáns papság között a hívek állományáértvaló harcot és gyűlöletet a vegyesházasság kérdésének állan-dósításával megrögzíti. A dinasztikus érdekeknek megfele-lően alkalmazott egyházpolitika a divide et impera elvévelKrisztus magyar szolgáit egymástól elválasztotta. Szeren-

88

csére az ugoros magyarok tömegei a felekezeti torzsalko-dásban sohasem vettek részt, mert lelkialkatuknál fogvahívők, vallásosak, de a másfelekezetű magyarokkal szembenmindenkor megértők voltak.

A magyar rendiség és a királyi hatalom nyílt harcátmégsem a kettőnek egymáshoz való viszonya, hanem a törökkatonai monarchia erőinek kiapadása dönti el. Zrínyi Mik-lós katonapolitikai szemmértéke ezt már 23 évvel korábbantisztán látja, de az udvarban csak akkor veszik észre, ami-kor a török nagyvezér és Thököli egyesült csapatait lengyelsegítséggel 1683 őszén Bécs alól nemcsak visszaszorítják,hanem Esztergomig üldözik. A pápa áldozatkészségével éskezdeményezésével 16 éves felszabadító háború indul meg,amelyben középeurópai seregek, császári hadvezérek mű-vészi irányításával, a felvidékek természetes erődítményövé-ből kiindulva, a török hatalmat a Duna-Száva vonalig vetikvissza. 1686 szeptember 2-án Budavár 145 éves török uralomután felszabadul. Erdélybe is császári csapatok vonulnak. A»agyar rendiség évszázados keleti bázisát megfosztják önálló-ságától, de nem csatolják a királysághoz, hanem elkülönítik.Nemsokára, az 1573-as osztrák bányarendtartást Erdélyre iskiterjesztik és bányászata hasznát másfélszázadra Ausztriaszámára biztosítják. A Lipót hűségére lépő Teleki Mihályerdélyi főkancellár grófi rangot és nagy birtokadománytkap a királytól.

A felszabadító háborúkban működő seregek az Alföldgazdaságából még azt is elpusztítják, amit a másfélszázadostörökuralom meghagyott. Hatalmas területek néptelenednekel. Helyükbe mindenütt idegen fajokat telepítenek. A Nyu-gati- és Északi-Középhegység déli övezetébe, valamint aMaros-Tisza-Duna szögébe és a Duna-Tisza közének déli fe-lébe alpifajú németeket telepítenek. Ugyanazon fajú néme-tek lepik el Budát és Pestet. A tótok és rutének a Nyitra-Dobsina-Munkács-Máramarossziget vonalig húzódnak le. Ahavasalföldi és moldvai bojárok elől a Keleti- és Déli-Kár-pátokba újabb román tömegek özönlenek és az ottlakó ro-

89

konaikat a Keleti-Középhegységbe vándorlásra késztetik.Bács és Bodrog megyékbe a törökök elől szerb katolikusbunyevacok menekülnek, a Száva-Duna-Tisza-Maros közébepedig ószerbiai fajtiszta dinári szerb törzsek. A magyar ren-diség feléledésére számító udvari politikusok szívesen tele-pítik le a szerbeket a Délvidéken és pátriárkájuk alá egy-szerre hat görögkeleti szerb püspökséget szerveznek. A hadi-tanács az általuk megszállt területet a magyar megyei köz-igazgatástól teljesen független, katonaközigazgatású határőr-vidékké szervezi, amely kettős arcával egyrészt a Törökbiro-dalom, másrészt a rendi Magyarország felé tekint.

A török imperializmus csődje és a teljesen megszilár-dult angol parlamentnek a kontinentális politikába avatko-zása Franciaországot elszigeteltté tette és a Habsburg-Ausz-tria számára még 50 évre a német birodalomban újból ve-zető hatalmi helyzetet biztosított. A külpolitikai helyzet ked-vező megváltozását a bécsi miniszterek az abszolutizmus fel-élesztésére használják fel. Magyarországot hódított tarto-mánynak tekintik, mert a felszabadító seregek többsége csá-szári zsoldos. Teljes erővel fordulnak a magyar rendiség el-len, hogy Magyarországot a császári birodalomba olvaszthas-sák és nyugaton teljes akciószabadsághoz juthassanak.

I. Lipót az 50 évvel korábban hamisított II. Szilveszter-féle bulla alapján magát apostoli királynak nevezi és a vég-legesen elenyészett püspökségekre 18 választott püspököt ne-vez ki, hogy a felsőtáblán a dinasztikus érdekeknek újabbtámaszokat biztosítson. A javadalmas püspököket és apáto-kat a katonatartás alól felmenti, ennek ellenében a tized ti-zedét a kamara számára foglalja le. A törököktől visszafog-lalt területen magánkegyúri jogokat csak katolikus földes-uraknak engedélyez.

Caraffa tábornok eperjesi rendkívüli törvényszékéneka gazdagabb nemesekkel és polgárokkal szemben alkalma-zott kegyetlen eljárása az ellenállásra berendezkedett rendi-séget megalkuvásra hangolja. Az 1687-iki országgyűlés le-mond az aranybullái ellenállási jogról és a szabadkirályvá-

90

lasztás jogáról, elismerve a Habsburg-család férfiágánakelsőszülöttségi trónöröklési jogát. Az uralkodói hatalmat kö-rülbástyázó hitbizományi törvény megszavazásával ezen in-tézményt jogilag is meghonosítják. A Pálffy család 95.000holdas hitbizománya mellett megjelenik a Zichyek 40.000holdas és a herceg Esterházy 404.000 holdas hitbizománya.

A király felszólítja az országgyűlést korszerű reform-törvények alkotására is, de a rendek nem vállalják. A fejlő-dést biztosító reformokat, a nemzet tragédiájára, az idegenfajú uralkodó idegen tanácsosai alkotják meg. Az 1490 ótaesedékes rendszerváltoztatást Kollonics Lipót bibornok, ka-maraelnök reformjavaslata kíséreli meg. Káptalani telek-könyv vezetését, közteherviselést, az ipar és kereskedelemállami támogatását és a törvény előtti egyenlőség biztosítá-sát kívánja. A Bécsbe hívott egyházi és világi főurak nevé-ben Széchenyi érsek a Kollonics reformjavaslatait elutasítja,mert nem az országgyűlés alkotta. Az udvar meg van győ-ződve arról, hogy az országgyűlés reformtörvények megsza-vazására nem vállalkozik, ezért hatalmi erővel kíséreli mega végrehajtást. Ha a rendek osztályönzésből nem vetik elKollonics javaslatait, akkor Magyarország két nemzedékalatt eliparosodik és pótolja a török hódítás miatti veszte-ségeit. Az idegen uralkodó önkényéből bevezetett reformokújab rendi ellenállásra adnak tápot.

A fölülkerekedett királyi hatalom a magyar pénzügy-igazgatást a katonai gazdászatközigazgatás kezébe adja ésmaga gondoskodik az adóbehajtásról. A budai, kassai és po-zsonyi hadbiztosság az adóösszeg 7 százalékát a kiváltságosnemességre veti ki. A király a felszabadított területeknek akamara tulajdonába jutott uradalmait a dinasztia érdekébennagy szolgálatokat tett családoknak osztogatja. Ekkor kapjaaz egész Szerémséget hercegi címmel Odescalchi Livió, apápa rokona. Zichi kamaraelnök a Pilis vidékét nyeri el. AzAlmássiak is vagyonuk zömét ekkor szerzik.

A felszabadítóháború költségeinek fedezésére kivetettadó 93 százalékát a jobbágyok és a kisszámú polgárok vise-

91

lik. A túladóztatás folytán az ország hétév alatt Bécsnektöbbet fizet, mint három nemzedék alatt a töröknek. A nagy-mérvű drágulással együtt a földesurak a túladóztatott jobbágyúrbéri terheit is elviselhetetlen mértékben fokozzák. A hetirobot átlag négy napra emelkedik; a jobbágynak saját tel-kén való munkára alig marad ideje. A földesúri önkény ajobbágyot igénycsökkentésre kényszeríti; már a posztóruhaés csizma viselését is megtiltja. A katonai gazdászatközigaz-gatás által könyörtelenül végrehajtott adózás a jobbágyotmár leányainak a katonák számára való darusítására kény-szeríti. A protestánsok üldözése is fokozza az elkeseredést.

Egy önfeláldozó magyar anya, Zrínyi Ilona e korszak-ban ajándékozza a nemzet egyetemének fiát, II. Rákóczi Fe-rencet. A másfélmillió holdnyi családi birtokok ura a va-gyonára áhítozó udvar ellen XIV. Lajos francia királynálkeres támaszt. Árulás folytán levelét elfogják, őt elzárjákés nehezen tud a reá Varsóban várakozó Bercsényihez me-nekülni. Amikor a császári hadsereg nagyrésze a spanyol-örökösödési háború miatt az országból eltávozik, 1703 ta-vaszán a beregi jobbágyok Esze Tamás vezetésével fegyvertfognak. Károlyi Sándor Dolhánál csapataikat szétugrasztja.Hatalmas földesurukhoz, Rákóczihoz menekülnek és a nem-zeti felkelés vezetésére kérik fel. Bercsényi 8000 lengyelzsoldossal, az udvarban csalódott Károlyi pedig saját csapa-tával csatlakozik a felkeléshez.

Rákóczi a jobbágyság elkeseredését tüneményes sikerűkatonai akcióra transzformálja. A fegyverben álló jobbágyo-kat az úrbéri terhek alól mentesíti és ezzel a felkelést egye-temessé, nemzetivé, a jobbágyságra is kiterjedővé teszi. Min-den szenvedő magyar nemzeti Messiást lát benne. A nem-zeti egységnek a Hunyadiak és Bocskai óta kiveszett hagyo-mányát újítja fel és a hadseregszervező tehetségével, áldoza-tos hazafiságával a nemzetet önvédelemre képesíti. Azonbana Rákóczihoz csatlakozott rendek a nemzeti felkelést rendifelkeléssé alakítják. Amilyen európai látókörű diplomataBercsényi Miklós, olyan rövidlátó nemzetpolitikus. Az általa

92

készített országos gazdasági tanácsi utasítás a jobbágyokharckészségét lelohasztja és a felkelést átütőerejétől fosztjameg. A felkelő seregek nem tudják a császári csapatoknaka spanyol örökösödési háborúban való lekötöttségét idejébenértékesíteni. A jobbágyvédő Bottyán János zseniális hadmű-vészete és a vértanú Balogh Ádám hősiessége a Dunántúlonkövetésre nem méltányolt példát ad az egymással torzsalkodóés Bercsényivel szembehelyezkedő főúri alvezéreknek.

Rákóczi a felekezeti súrlódásokat kiküszöbölni törek-szik. Emlékérmén a három keresztény egyház három papja ahaza közös oltárán együtt áldoz. Az evangélikusok a rózsa-hegyi zsinaton, az erdélyi reformátusok pedig főtanácsülé-sükön a papi és világi személyek egyensúlyát biztosítják. Dea nyitrai tábori-istentiszteleten a katolikus és református ku-rucok megkülönböznek és a mozgalom jobbágyvezér elindí-tója, Esze Tamás a magyar felekezeti béke vértanujaként halmeg.

A felkelés közben elhalt Lipót fia, I. József engedé-kenységet tanúsít Savoyai Jenő jól megfontolt tanácsára, deRákócziék XIV. Lajos biztatására megújítják az erdélyi feje-delemséget és az ónodi országgyűlésen József királyt detro-nizálják. A szövetkezett rendek a királyválasztásig a főha-talmat Rákóczi Ferenc kezeibe teszik le.

Savoyai Jenőnek külföldi nagy győzelmei a francia ki-rály seregeit kimerítik és az erőviszonyokat a császári csa-patok előnyére módosítják. A magyar rendi felkelés diplo-máciailag is elszigetelődik. A francia, bajor, porosz és oroszorientáció sorozatosan összeomlik. A jobbágyok fokozatoselfordulása végelgyengüléshez vezeti a rendi felkelést. Atrencséni vereség után a fejedelem által kiadott rendelet,amely a felkelésben végig résztvevő jobbágyokat felszaba-dítja, már elkésett intézkedés. A romhányi vereség, a nyolc-éves háborúzással letarolt gazdaság és pándémikusan pusz-tító pestis a felkelést az ország északkeleti megyéire zsugo-rítja.

A Pálffy János leánya által újból békülékennyé hangolt

93

I. József Pálffyt nevezi ki fővezérré, aki a Lengyelország-ban tartózkodó Rákóczi nevében, meghatalmazása nélkül tár-gyaló kurucvezérrel, Károlyi Sándorral megegyezik és ennekalapján a fölkelt rendek szatmári gyűlésükön elfogadják abékét, amely a hűségre térőknek közkegyelmet biztosít, arendi alkotmány és a vallásszabadság megtartását ígéri, aa többi kérdések rendezését pedig az országgyűlésre bízza.A majtényi mezőn 12.000 kuruc esküvel és zászlóletevésselerősíti meg a szatmári békét.

II. Rákóczi Ferenc a békeszerződést és a kegyelmet nemfogadta el, mert az erdélyi fejedelemség biztosítása nélküla magyar nemzeti önállóságot féltette. Előbb Franciaor-szágba, azután Törökországba emigrál és áldozatosan le-mond hatalmas birtokállományáról. A rodostói magánybatemetkezett Rákóczival az utolsó magyar rendi felkelés szállsírba. Emigránstársai a csodavárásból egymásután kiábrán-dultak és nagyrészük idegen zsoldba állott. A magyar sza-badságkivitelből, kuruc emigránsokból Bercsényi fiának,Lászlónak tehetsége szervezi meg a francia huszárságot. Afejedelem mellett kitartók pedig Mikes Kelemen által tol-mácsolt mély élményeikbe temetkeznek.

I. József király még a béke megkötése előtt meghal ésa Spanyolországból hazatért öccse, Károly, az utolsó Habs-burg férfi, a békeszerződést megerősíti. Az uralkodó és arendek közötti küzdelem taktikája megváltozott. Fegyverekhelyett sokkal békésebb eszközökkel indul meg a királyihatalom és a rendiség közötti utolsó mérkőzés.

X.

Α rendi állam kitatarozása(1711 — 1790.)

Károly császári méltósága után 38 királyság, 1 főher-cegség és 12 hercegség címét használja és a magyar királyiméltóságot jeruzsálemi címzetes királysága után helyezi. Detudja, hogy monarchiájának nagyhatalmi állása a magyar ren-diség békéjétől függ és a Richelieu-féle, erőszakos abszolutiz-mus helyett a magyar rendiséggel szemben csak patriarhá-lis abszolutizmust alkalmazhat. Savoyai Jenő herceg zseniá-lis politikai tudással, európai látókörrel, császári munkatárs-ként végzi a Habsburg-dinasztia világhatalmi állásának újra-megalapozását. Magyarországot a birodalom központjánaktekinti, az elavult magyar rendi alkotmányt épségbenhagyja, de a birodalom központi kormányhatóságaira helyezia súlypontot.

A titkos konferencia nagy távlatokban gondolkodó tag-jai a központi kormányhatóságok számára valóságos hierar-chiát építenek ki, amelynek háromszögű csúcsán a birodalmikancellária, udvari haditanács és udvari kamara áll. Ezektőlfügg a cseh, osztrák, magyar, erdélyi kancellária, németal-földi udvari tanács és az olasz tanács tevékenysége. A poly-glott kormányrendszer vezetőit a dinasztia érdeke és a latinhivatalos nyelv fűzi össze. A magyar királyi udvari kancel-

95

lária, kamara és az erdélyi kancellária vezetői a bécsi udvarigerontokráciában a titkos konferencia alapelvei szerint álla-pítják meg a magyar rendi érdekek mérsékelt kielégítésé-nek és lassú átalakításának eszközeit.

Az 1712—1715. évi országgyűlésen nyilvánvalóvá lesz,hogy a magyar rendi alkotmány a nemzeti fejlődésnek ke-rékkötője. A magyar országgyűlés a rendi szellem nyűgealatt nem tud produktív törvényalkotó munkát végezni. Aköznemesség az alsó táblán az uralkodó korszerű kívánságaiellen szónokol és sérelmi vitákban éli ki magát. Csáky bí-bornok a katonai, igazságszolgáltatási, közigazgatási és köz-gazdasági reformok kidolgozására kiküldött bizottság elnöke-ként mindenre kiható refomokat kíván megvalósítani. Elsőmagyar államférfi, aki magyar országgyűlésen gazdaságpoli-tikai reformokról beszél. Folyamszabályozási tervével két év-századra ad megvalósítatlan programmot. Az igazságszolgál-tatás útjában álló Hármaskönyvet revízió alá veszi, magánjogiés büntetőjogi kodex-szel kívánja kiegészíteni. De az igazság-tól irtózó rendeknek az egész reformterv gyanús, mert„atyáink is észrevették, hogy valami káros dolog rejtőzikmögötte.” A kitűnő törvényjavaslatokat a maradi követekegyhangúan leszavazzák. Csak csellel sikerül az igazságszol-gáltatásba egy kis igazságot csempészni.

III. Károly birodalmi érdekből kívánja javítani a ma-gyar jobbágyok helyzetét. Nyugati államaiban a kapitaliz-mus már kibontakozóban van. Magyarországot is árufo-gyasztóképessé kívánja tenni; a jobbágyok terheit földadóbevezetésével óhajtja csökkenteni. Nem a nemességet, hanema hadsereget eltartó jobbágyságot tekinti államfenntartó tár-sadalmi osztálynak.

Mivel az országgyűlés reformtörvényeket megszavazninem akar, azért az uralkodó a magyar rendiség homogenitá-sát száz indigéna családnak Magyarországon kiosztott nagy-birtokok adományozásával hígítja föl. A Rákóczi-felkelésemigrált vezéreinek, elsősorban a fejedelemnek birtokaiszétosztásra kerülnek. Közel kétmillió holdnyi birtok cserél

96

gazdát. A nagybirtok trónszolgálatának biztosítékai a kor-szakban létesített új hitbizományok. Schönborn 221.000,Festetich 115.000 holdra kap hitbizonmányi jogot, az Er-dődy, Nádasdy, Koháry, Forgách, Batthyány, Königsegg,Migazzi családok hasonlóan részesülnek. A modenai hercegAradmegyében 122 falut és 86 pusztát kap. Harruckern had-biztos a Békésmegye öthatodát kitevő, 800.000 holdas gyu-lai uradalmat nyeri el, amely félszázad múlva leányágon aWenckheim- és Károlyi-családokra száll. A főnemességbenészaki, dinári és mediterrán fajelemek jutnak túlsúlyba ésnemcsak az ugoros magyar tömegektől, de a turáni közne-mességtől is elkülönülnek.

Az elavult nemesi felkelés már az ország felszabadítá-sában is teljesen alkalmatlannak bizonyult. A paragrafus-szablyákhoz szokott rendek gyanútlanul szavazzák meg az1715:8. törvénycikket, amely az állandó hadsereget felál-lítja. A kard már csak nemesi ruhadísz. Az állandó császárihadsereggel együtt feléledő állandó adót a nemesség a job-bágyra hárítja és ezáltal önmaga szünteti meg rendi kivált-ságainak létjogát. A földadó elmaradása folytán a titkoskonferencia által megállapított adót a jobbágyság fizeti megés azonkívül a császári hadseregnek az országban állomásozó60 százalékát szállással, vonóigával látja el. Újabb rendi fel-kelés bármikori csirába fojthatása céljából elsősorban a tisztamagyar vidékeken állomásoznak a császári csapatok. Az ál-landó hadsereg súlya alatt nyomorgó magyar jobbágyokvégképpen elmaradnak Nyugateurópa polgárságától. Ugyan-ezen okból a Habsburg-birodalomban a kapitalizmus nemerősödhetik meg teljesen, mert legértékesebb állama, Ma-gyarország miatt a militarizmus megmerevedik.

A jobbágybérlet-gazdálkodás utolsó nyomait is eltűntetia 4—6 napra szaporodó heti robot. Sok helyen a jobbágycsak az Isten tiszteletére rendelt vasárnapon művelheti tel-két és irtványát. Fizeti a papi tizedet, úri kilencedet, a sok-féle adót; ingyen tartozik fuvarozni a vármegyén átutazónemeseket; szállítja, élelmezi a katonaságot és abrakolja an-

97

nak lovait. A nemesség adómentes hazafisága következtébena jobbágyság terheit alig tudja viselni és szenvedi a földesúrúriszéke által kimért büntetéseket. Kalodáztatás, bélyegzés,sütés, pellengérezés, bikacsöközés, tövissel, lapáttal, furattalverés, gúzsbakötés, herélés, akasztás, karóbahúzás, kerékbe-törés és megégetés: az úriszékek perverz hagyományai. Egyöreg béres egész évben nem keres annyit, mint bármelyikhóhér néhány óra alatt.

Ahányszor az uralkodó kezdeményezésére az ország-gyűlés a jobbágyok számára némi engedményt tesz, a vár-megyék turáni nemesi közgyűlései az újabb tizenegy kiadás-ban megjelenő Hármaskönyv alapján leszűrik, vagy éppenkisemmizik a törvények jótékony rendelkezéseit. Aki a Hár-maskönyv versbeszedett magyar fordításából skandálva tudidézni, vagy a latin verses szöveget is jól tudja pattogtatni,az megérdemel egy táblabíróságot, alispánságot, vagy leg-rosszabb esetben egy szolgabíróságot. A köznemesség a vár-megye határain túl az egyetemes nemzeti érdekeket nem tudjafelismerni és lelkébe csak a száraz, lélektelen jogászszellemitatódik, amely századokon keresztül kerékkötője mindenszakszerűségnek és haladásnak.

1735-ben a békési, bihari és zarándi jobbágyok egyrészefellázad és nem tudva, hogy három héttel korábban Rákóczimár meghalt, őt várja felszabadító csapataival. Azonban aPéró szerb kapitányhoz küldött követeiket a szerb tisztekelfogják és Orczy István parancsára Pérót a hét jobbágyve-zérrel együtt kerékbetörik és felnégyelik. A következő év-ben Orczy báróságot és birtokadományt kap.

A koratavasztól későőszig naponként 18—20 órát dol-gozó ugoros magyar jobbágyok feleségei a gyermekáldás el-len primitív eszközökkel védekeznek, az életbenmaradó gyer-mekek kétharmada pedig a házasságralépés ideje előtt el-hal, többnyire tüdővészben. Gazdasági megerősödés hiányá-ban a nép nem fejlődik; sem számban, sem nyelvében, semnemzettudatosságban. Elmarad a magyarságnak a nyugateu-rópai kultúrszférába való repatriálása és az európaszerte fé-

98

lelmetes honfoglaló magyaroknak, valamint a Hunyadi Já-nos korában is még nagyon öntevékeny, szabad jobbágyok-nak szabadságtalanná tett ivadékai Európa egyik tunya, tem-pós, ráérős népévé süllyednek. A magyar jobbágynak márnem érdeke, hogy nagyon dolgozzék, mert úgyis elszedikminden terményét, állatját és ha éj jet nappá tesz, akkor isaz élet kitagadottja marad. Az idejétmúlt rendiség katasz-trófa felé hömpölygeti a nemzet sorsát.

Az egyetemes nemzeti érdekeket fel nem ismerő földes-urak és a nemzeti érdekeket tudatosan háttérbe szorító ud-vari kamara számára teljesen közömbös, hogy az obulusokatmilyen populus keresi meg: sváb, német, szerb, román, tótvagy rutén. Az ugoros magyarság a nemzeti Via Dolorosáneljut az ötödik állomásra. Segítségére idegeneket rendelnek.A királyi kamara temesközi területére északi fajú, katolikusnémeteket és alpesi fajú svábokat telepítenek, ahol ötven évalatt a lakosság számát megtizenkétszerezik. Alpesi fajú svá-bok telepednek Szatmárba, Baranyába, Bács-Bodrog megyébeés Tolnába. Békés- és Szabolcsmegyét tótok rajai szálljákmeg. Az északkeleti megyékben előnyomulnak a rutének. Aszláv elemek faj tudatos papjaik irányításával már a Nagy Pé-ter cárral újjászületett pánszláv eszméknek hódolnak. Ma-gyarországon a szlávok éppen akkor jelennek meg tömege-sen, amikor Bizánc vetületében Moszkva nagyhatalmi útralép. A Száva-Duna vonalában szervezett katonai határőrvi-dékek szerbjei mindnagyobb faj tudattal néznek az Alföldbelseje felé. 1720-ban 2.5 millió lakosból 46 százalék ma-gyar, 1787-ben 8 millióból már csak 30 százalék. A HungáriaPolyglotta sötét felhői borulnak a nemzetre és egyelőre csakaz a szerencse, hogy a közigazgatás nyelve nem magyar,hanem latin és így a nyelvkérdés állambontó ereje és a dol-gozó idegen fajok averziója még nem érvényesül. Csak a ma-gyar nyelv barokkos ellatinosodása érezhető.

Az Alföld újrabenépesülésével megkezdődik a nagy le-gelőpusztaságnak kultúrsztyeppé alakítása és a termelés súly-pontja a Délvidékre terelődik. Ezen korszakban a jobbágy-

99

ság névtelen százezrei és 1230 kúriális falu egytelkes, ősiugoros magyar kisgazdái szívós energiával hódítják vissza amezőgazdaság számára az elbozótosodott síkságokat és le-rakják azon gazdasági alapokat, amelyen 1914-ig európai té-nyezővé fejlődött a magyar állam.

Az uralkodó pártolja a haladás fellegvárait, a városo-kat. Az ipart, kereskedelmet erősíti, de a köznemesi várme-gye a legtöbb helyen sikeresen nyomja el a kultúra szállás-csinálóit, a városi polgárokat. Nem tud kifejlődni a városimagyar polgári társadalom és nem újulhat föl Hunyadi Má-tyás európai hírű udvari kultúrája. A kultúrpolitikátlanrendi társadalomban csak néhány nyugati nevelésű főúr, ró-mai nevelésű főpap udvari kultúrája érvényesül, mellettükpedig katolikus szerzetesek, protestáns prédikátorok, művelttanárok által táplált szobanövénykultúra ereszt gyökeret. Acsászárnak 1726-ban a zsidó családok számára kiadott házas-ságkorlátozási rendelete következtében Morvaországból ésCsehországból százával szívódnak át a zsidók és vidéki vá-rosokban családot alapítva, újra megerősödnek.

Az egyházpolitikában az uralkodó akarata mindjobbanérvényesül. 1707-től 1737-ig majdnem mind német püspö-köket nevez ki a király, akik szép, Gecsemánétől távoli ba-rokkpalotákat építenek, de az egyházmegyéket alig látják.Az egyházi nagyjavadalmasok várerődítési szükséglet címén10 százalék adót fizetnek, mivel az egyház honvédelmi köte-lezettségének már csak pénzfizetéssel tehet eleget. A Triden-tinum mellőzése folytán a püspökök nagyrésze az egyházme-gyéket nem kétévenként, hanem néha húsz évenként láto-gatja, az évenkénti zsinatokat pedig mellőzi. Székesegyhá-zaikban a templomi zene operai elemekkel elvilágiasodik,mint ahogy a katolikus egyházi népénekek is stílusban elné-metesednek. A gazdag főpapság és a szegény alsópapság ki-mélyülő ellentétét az uralkodó tervszerűen értékesíti a lelké-szi pénztár felállításával és a plébánosok jövedelmének ki-egészítésével (kongnia), valamint a párbér bevezetésével. Anép közvetlen lelki vezetőinek az uralkodó iránti megtán-

100

toríthatatlan hűsége intézményes hajtóerőt kap. Újabb 80szerzeteskolostor alapítása pedig a nép lelki sebeinek bal-zsamozását szolgálja.

A korszak első országgyűlésén az egyetemes főgondnok-választással először valósul meg a magyar protestantizmusszervezeti egysége. A reformátusok az egyházkerületi és egy-házmegyei világi főgondnokok bevezetésével a rendi érdekek-hez teljesen alkalmazkodnak; az evangélikusok pedig a drez-dai egyházi törvényszéktől való elszakadással és világi fő-felügyelő választásával szintén a rendiség hatalmi érdekkö-rébe illeszkednek.

A Habsburg-birodalom sorsát irányító titkos konferen-cia egyházpolitikájára jellemző, hogy Savoyai Jenő Magyar-országon a protestantizmust, Erdélyben pedig a katoliciz-must erősíti, vagyis mindenhol a gyöngébbet, hogy a rendierőket ezáltal is őrölje. Gyulafehérváron visszaállítják a rk.püspökséget. A Középduna-medence és az Alduna-medenceközös stratégiai bázisát, Erdélyt politikailag Magyarország-nál sokkal lüktetőbbé teszik. Míg Magyarországon alig hív-nak össze országgűlést, azalatt Erdélyben évről-évre működ-tetik. Ennek következtében a nagyobb szabadságban élő Er-délynek eszébe sem jut a magyar királysághoz való csatla-kozás. Politikai transsylvanizmus ver lelki gyökeret. A rendifelkelések egykori mögöttes területe a magyarság nagytömbjétől teljesen elkülönül. Viszont Erdélyben a magyar,székely, szász és román nemzeteket, valamint a felekezeteketBécsből azért támogatják egymás ellen, hogy a politikai sza-badság lüktetése ne veszélyeztesse az uralkodó köponti ha-talmát.

A spanyol és osztrák birodalom egyesítését Franciaor-szág és a tengeri hatalmak közösen akadályozzák meg; aHabsburg-túlsúlyt lebontják, de kárpótlásul Belgiumban ésnégy olasz tartományban hatalomra jut. A kis harcértékű,heterogén fajalkatú császári seregeket csak Savoyai Jenő had-vezéri zsenialitása tudja győzelmekre vezetni. Az olasz tar-tományok biztosítási igénye figyelmét a Balkánra tereli és

101

Durazzó, valamint Szaloniki elfoglalására ösztönzi. Ennekeredménye Temesvár felszabadítása és Szerbia, Havasalföldmeghódoltatása. Belgrádban a félhold helyére újból keresztemelkedik és ugyanakkor a betlehemi barlang márványáraúj fény csillan, A határtalan rendi fukarság miatt Magyar-ország a pozsareváczi béketárgyalásra nem küld külön köve-tet és így a magyar közgazdaság a levantei külkereskedelem-ből kimarad.

A győzelmes háború nagy költsége az uralkodót a bécsiOppenheimer és Wertheimer bankházaknál, valamint azamsterdami pénzpiacon 60 millió forintnyi hitel felvételérekényszeríti. Az államadósságok súlya alatt a császár felfüg-geszti az imeperializmust és minden erejét családja leány-ágának trónutódlása biztosítására összpontosítja. A török ha-talom teljes kiszorítása ezt lehetővé teszi. Az utolsó Habs-burg férfi a dinasztia nőivadékait megfiúsító házitörvényt1722-ben előbb az erdélyi, azután a magyar országgyűlésselfogadtatja el. A pragmatika szankció alakilag a nemzet és akirály között létrejött törvény, tartalmilag és keletkezési kö-rülményeinél fogva pedig Magyarország és a császár többiországai, tartományai között szövetséget biztosító szerződés,amely a Középduna-medence körüli nemzetek geopolitikaiegymásrautaltságát a közös uralkodócsaládban fejezi ki. Atörvényalkotásnál, a szokott személyes és osztályérdekek ki-elégítésén kívül, külső erőtényezők is érvényesültek, mert akészülő zendülés elfojtására Pozsony környékén két idegenezred volt beszállásolva, a várból pedig 24 ágyút irányoztaka városra. De ez a körülmény az 1723:1—3. t.-c.-et európaijelentőségétől nem fosztja meg, mert 195 évig az európaiegyensúly egyik fontos tényezője maradt és a külső törvény-alkotó erőknek még fokozottabb érvényesülésével létrejött1921:47. t.-c. is megmutatta, hogy kétszázadon keresztüla nemzetek békéjét szolgálta.

A nagyjelentőségű törvény megszavazásáért az egyháziés világi nemesség magának teljes adómentességet biztosí-tott, a létrehozásában sokat fáradozott politikusok egyrésze

102

pedig szintén méltó jutalmat nyert. Károlyi Sándor, a voltkuruchadvezér, családi birtokait mintegy félmillió holdraszaporítja; Pálffy Miklós nádor a hatalmas bajmóci, szent-györgyi, bazini uradalmakat nyeri el; Esterházy Imre a her-cegprímási méltóságot és az erdélyi Kászoni János Bornem-issa névvel báróságot és a görgényi uradalmat kapja.

A király hatalmának fokozására a magyar közigazga-tást az ekkor szervezett királyi helytartótanács alá rendelteés megkísérelte a földadó megszavaztatását is. Azonban azországgyűlés viharos tiltakozással utasította vissza. Pedig aKözépduna-medence földrajzi előnyeit, központiasságát él-vező Magyarország éppen ezen időben lehetett volna nem-zeti öncélúságot érvényesítő hatalom, ha a népi erőket össz-pontosítja. A reformok elmaradása következtében az utolsóHabsburg férfinek 1740-ben bekövetkezett halálát a magyar-ság nem tudta öncélúan értékesíteni. A Habsburgok keletibirodalmában az uralkodók hatalmának túlsúlya még 178évig eleven erőként érvényesül.

Habsburg Mária Terézia trónját a francia diplomácia ál-tal kitűnően megszervezett francia-porosz-bajor-szász-nápolyiszövetséggel szemben nem annyira az angol-orosz szövetség,hanem inkább a rendi Magyarország felkelő seregei mentikmeg. Jobbnak látszik egy gyönge királynőnek vélt uralkodóalatt a rendi kiváltságokban megmaradni, mint a Nagy Fri-gyes által képviselt felvilágosult abszolutizmus befolyásaalatt kiváltságaiktól megfosztatni. Ennek tudata adja meg akirálynő trónja megvédéséhez szükséges hatalmas erőt. Mon-tesquieu és Colbert elvei ellen folyik a háború. A 80.000főnyi magyar harcos az örkösödési háborúban Sziléziai és azolasz tartományok egyrészét nem tudja megvédeni, de meg-menti a királyi trónt. A második hétéves háborúban pedigNádasdy Ferenc a kolini csatában száz magyar lovasszázadfergeteges rohamával és Hadik András Berlin mongolosmegrohanásával s megsarcolásával demonstrálja, hogy a ma-gyar vitézség az augsburgi vereség óta újabb nyugati erő-

103

kifejtésre is képes. Hadik személyében 220 év után előszörkerül az udvari haditanács élére magyar ember. A cserno-viczi és futaki uradalmak személyét bőségesen jutalmazzák.De a két háborúban a központi hatalom számára a hadsereg-szervezés új erőket nyújtott. Az ekkor Magyarországon szer-vezett közös gyalogezredek közül nyolc, a huszárezredekközül pedig három 1918-ig állandósult. A megerősödöttcsászári hadsereg nem a rendi érdekek oltalmazására indultújabb fejlődésnek.

Mária Terézia, a patriarchális abszolutizmus igényeinekmegfelelően, bécsi udvara köré a magyar nagybirtokosokbólminél többet telepít le. Az udvari légkör a feudális arisz-tokrácia ízlését finomítja, a német és francia társalgás, olaszzene nyugati kultúrkörbe vonja. A meghonosodó spanyolszertartás, valamint a hercegi, grófi és bárói címek szapo-rodása igényeiket felfokozzák és valamennyiüket arra kész-tetik, hogy magyar birtokaik minden jövedelmét a cseh-osztrák ipar foglalkoztatására gyümölcsöztessék. A főúri csa-ládok fokozottabb mértékben veszik igénybe a nyugati orien-tációt házasságpolitikájukban is. Amíg Mária Krisztina fő-hercegnő Albert szász herceghez férjhezmenetelekor 4 millióforint hozományt visz, közöttük a magyaróvári uradalmat is,addig Károlyi Antal Harruckern Jozefával a békési és cson-grádi uradalmakat kapja, Pálffy Károly Lichtenstein her-cegnő feleségülvételével hercegi méltóságra emelkedik ésFestetich kamaraelnök is a leggazdagabbak közé emeli csa-ládját. A hozományigény felfokozódásával fenyegető va-gyonszétforgácsolódással szemben a főúri családok olyanmódon védekeznek, hogy fölösszámú fiaikat a római német-magyar papneveldében főpapi pályára nevelik, leányaikatpedig kisebb alapítvánnyal az Orsolyarendűek vagy az An-golkisasszonyok apácái közé adják. A korszak magyar mág-násnőitől egészen eltérő irányú özv. Telekiné, Árva BethlenKata, aki páratlan református teológiai ismeretekkel és gyó-gyászati tudással saját gyógyszertárából ingyen orvosoljaa hozzásereglő betegeket.

104

A beteg magyar társadalom orvoslása halaszthatatlan-nak látszott. A királynőhöz mind több jelentés érkezik amagyar jobbágyok igazságtalan eltiprásáról. Hódmezővásár-hely és Mezőtúr vidékének jobbágyai Törő Pál vezetésévelfellázadnak; a vármegye a vezetőket lefejezteti, felnégyelteti,száztizet börtönbe vet. A Dráván túl az Erdődyek és Raf-fayak jobbágyai szintén tömegesen lázadnak fel; Rauch vice-bán két megyére kiterjedő hajtóvadászattal rendez jobbágy-irtást.

A vallásos lelkületű királynő jól megfontolt dinaszti-kus érdekből is a jobbágyok sorsának javítását tekinti kor-mányzási célnak. Azon meggyőződésben, hogy etetni kell ajuhot, ha nyírni és fejni akarjuk, a jobbágyot is olyan hely-zetbe kívánja juttatni, hogy minél több adót és katonát ad-hasson a központi hatalom számára. Az osztrák tartomá-nyokban jelentős sikereket ér el, a nemeseket megadóztatja.Azonban a magyar jobbágyság árufogyasztó képességét semnélkülözheti. A vegyes faji összetételű Ausztria és a szín-német Poroszország között a német hegemóniáért megin-dult százéves versenyfutásban Magyarországnak Csehország-hoz és Ausztriához hasonló iparosítása elengedhetetlenülszükséges. A királynő a magyar rendeket kétszer is felszó-lítja a reformokra, közöttük a nemesség megadóztatására ésa jobbágyterhek korlátozására. Az 1751-iki országgyűlés azamorálissá csökevényesedett rendi szemléletet azon határo-zatával fejezi ki, amely szerint Isten a jobbágyokat rabszol-gaságra teremtette. A vallásos királynő ezzel szemben azevangéliumi társadalmi normát teszi magáévá: „A termés-ből elsősorban a fáradozó földmívest illeti a részesedés.” Az1741-ben „vitam et sanguinem”-et kiáltó rendek az 1764-ikiviharos országgyűlésen a „sed avenam non” elve alapján fel-háborodással utasítják vissza a királynő reformpolitikáját.„Nem akarok elkárhozni néhány mágnás és nemes miatt” —mondja a királynő és többé nem hív össze országgyűlést,hanem a rendek megkérdezése nélkül adja ki a földesúr ésjobbágy magánjogi viszonyát szabályozó rendeletét, az ur-

105

báriumot. A megyékbe küldött királyi biztosok karhatalom-mal rendezik a magyar társadalom legégetőbb kérdését. Ajobbágyok terheit maximálja, a jobbágytelek átlagosításávalaz adózási és katonai terheket egyenlősíti, a szabadköltözkö-dési jogot biztosítja, gyermekeik számára megengedi az isko-lábajárást, az életükben szerzett ingóságok fölött pedig vég-rendelkezési jogot ad. Az úrbéri perek végzései a nemesimegye megkerülésével, a helytartótanácson keresztül közvet-len a királynőhöz jutnak döntés elé. Fanatikus királyhűségereszt gyökeret a jobbágynép lelkében és a bocskoros kül-döttségek egymásután jutnak a királynőhöz. A megyék ha-mis jelentéseket küldenek az uralkodónőhöz és az urbáriummiatti lázadás rémét ecsetelik. A királynő a jobbágyküldött-ségek szavaiból meggyőződik arról, hogy a megyék jelen-tései valótlanok; a jobbágyok nem lázadást, csak igazságotakarnak. „Ha király akarok maradni, nekem igazságot kellszolgáltatnom a szegények számára is.” Az urbárium nagyfekélyeket nyit fel és az udvarban világosan látják a magyarÁgisok tragédiáit. A rendi vármegye azonban a királyi ren-delkezéseket megrostálja és a köznemesség zöme saját ösz-tönéletének perverzitását anekdótázza a 16 gyermek szülé-sével és hitvesi hűségével eszményi példát adó, jobbágyvédő,vallásos királynőre. Werbőczi szentkorona-elmélete a rendiprizmán megtörte a szentkoronának a jobbágyok számára isigazságot sugárzó fényét.

A királynő a 260 millióra szaporodott államadósságoksúlya alatt a birodalom egész gazdaságpolitikáját új utakratereli. A magyar országgyűlés által kifejezett adómentesrendi hazafiság arra kényszeríti, hogy az udvari gazdasági-tanács és az államtanács segítségével a cseh és osztrák iparterős állami beavatkozással gyárosítja, gazdagítja, az elavult ma-gyar rendi alkotmány tátongó hézagain keresztül pedig Ma-gyarországot Ausztria gyarmatává neveli. A birodalom új gaz-daságpolitikai elve szerint, amíg Magyarország nem fizet úgyadót, mint az örökös tartományok, addig nem szabad meg-engedni, hogy az osztrák és cseh gyárak adómentes verseny-

106

Mária Terézia fia, II. József már trónralépte előtt rang-rejtve beutazza Magyarországot és közvetlen tapasztalataialapján elhatározza, hogy az ország rendi alkotmányát a fej-lődés útjából eltávolítja. A radikális felvilágosodás szellemé-ben népei boldogítására, a dinasztikus érdekeknek megfele-lően, integrálására törekszik. A Szent István óta több nagymagyar uralkodó által alkalmazott vezéri elvet egy idegenfajú uralkodó alkalmazza. A rendi alkotmány megváltozta-tásának útjában álló koronázási eskü mellőzhetése céljábólmagát nem koronáztatja meg és országgyűlést nem hívössze.

A központi főhivatalokat összevonja. A helytartótaná-csot Budára helyezi át. A latin helyett a németet teszi hiva-talos nyelvvé. A vármegyék önkormányzatát felfüggeszti.Magyarországot és Erdélyt a kor igényeinek megfelelően tízközigazgatási kerületbe osztja, amelyeknek élére a fölösle-gessé vált főispánok helyett, kerületi biztosokat állít. Ügy akirályi közigazgatás, mint a királyivá tett törvényhatóságiközigazgatás hivatalnokait maga nevezi ki és minősítési táb-lázat alapján annak megállapítására törekszik, hogy a hiva-talnokok ne a származás, hanem az értelem és érdem alap-ján jussanak álláshoz. Az igazságszolgáltatásnak igazságossátétele céljából a megyei, városi törvényszékeket, úriszékeketeltörli, a földesuraktól, városoktól a pallosjogot elveszi ésaz új 38 elsőfokú bíróság tagjaivá maga nevezi ki a bírákat.

Türelmi rendeletével teljes vallásszabadságot és polgár-jogot biztosít a protestánsok számára is, aminek következté-ben néhány év alatt 1015 új protestáns egyházközség létesül.Az egyszerre megerősödött magyar református egyház 57magyar papnak Csehországba küldésével föléleszti a csehprotestantizmust. A polgárjoghoz jutott zsidóság Pesten, Sze-geden és Pécsen új gyökeret ereszt.

A katolikus egyházat teljesen az államérdekek szolgá-latába kívánja állítani. A püspökök főispáni méltóságát el-veszi, a püspöki székekbe szerzeteseket, vagy táboripapokatültet. Az egyházmegyei papneveldék helyett két állami pap-

109

neveldét alapít. Az egyházi ítéleteket jóváhagyás céljábólhozzá kell felterjeszteni. A káptalanok és monostorok köz-jegyzői, hitelesítési jogkörét megszünteti és levéltáraikat, or-szágos telekkönyvi hivatal létesítése céljából összpontosítanikívánja. Sok új plébániát alapít. Az alsópapság királyhűségefelfokozódik, de prédikációik szövegét, a felvilágosodástólfélő püspökök parancsára, negyedévvel korábban egyházme-gyei cenzúra alá kénytelenek beküldeni.

A fiziokrata elveknek megfelelően, a főiskolák és kö-zépiskolák rovására, elsősorban a népiskolákat fejleszti éstanyai iskolákat kíván szervezni. A hivatalleső értelmiségszaporodását megakadályozni törekszik. Megszünteti a cen-zúrát és megvalósítja az alig korlátolt sajtószabadságot. Anagy sajtótermelés folytán a nyomdászok már sztrájkolnak.A budai kir. egyetemi nyomda a román népet ingyen látjael nemsokára ezerötszázra szaporodott románnyelvű egyháziés iskolai könyvvel.

A mezőgazdasági termelés racionalizálását elősegíti,Tessediket korszerű törekvéseiben támogatja. Szabolcsmegyé-ben meghonosítja a burgonyatermesztést. Mezőhegyesen ésBábolnán ménest, Budaőrsön merinói juhtenyészetet létesít.

József hajlandó a Magyarországot körülvevő vámvona-lakat lebontani, az országot gyáriparosítani, ha a nemességelfogadja a földadót. Ellenállásuk miatt a földadó kivetésé-nek előkészítésére háromnegyedév alatt elvégezteti a föld-mérést. Népszámlálással állapítja meg, hogy nyolcmillió la-kosnak csak 4 százaléka tartozik a kiváltságos osztályhoz,ezek közül mintegy 65.000 család köznemes. A földmérés ésa népszámlálás ellen a földesurak minden eszközzel küzde-nek, a jobbágyok pedig az uralkodót megváltónak tekintik.A legnehezebb helyzetben vannak az erdélyi jobbágyok, ahola botozás és kéménybeakasztás hétköznapi büntetés. Hóra ésKloska vezetésével az uralkodó reformjait bevárni, nemtudóromán jobbágyok Dácia létesítéséről ábrándozva, fellázad-nak és Hórát Dácia királyának kiáltják ki. Százharminchá-rom falut égetnek fel és 4000 embert ölnek meg. A császári

110

katonaság egyideig tétlenül nézi felkelésüket, azonban adákoromán függetlenségi törekvések már sértik a központihatalom érdekeit, ezért vezetőiket elfogják és gr. Jankovicsrendeletére Gyulafehérváron kerékbetörik.

Az uralkodó felújítja a Budavár visszafoglalásában hí-ressé vált Tüzes Gábornak nevezett (Fratre Angeli Gáb-riellé) olasz ferencrendi szerzetesnek az udvar előtt jól is-mert tervét, amelyhez hasonlóan Batthyány Alajos is nyíl-tan sürgeti a jobbágyság felszabadítását. A francia nemzet-gyűlés határozata előtt négy évvel, 1785-ben a jobbágyoknakköltözködési, házasodási, telekadásvételi, végrendelkezési éspályaválasztási szabadságot biztosít. A Hunyadi Mátyás halálaóta felbontott jobbágybérlet-gazdaságot akarja visszaállítania robot és úriszék megszüntetésével, sőt a jobbágy szó hasz-nálásának megtiltásával is. Ezzel minden dolgozó ember azállami közületnek hazatudatos tagja lett. De a nagy ural-kodónak nem maradt ideje a jobbágyot telkének tulajdono-sává tenni. A rendiséget a külpolitikai vátozások megmen-tették.

A török-orosz háború a Balkánon, mellőzhetetlen ka-tonapolitikai érdekekből, beavatkozásra kényszeríti. A hadse-reg erejének lekötöttségét a francia és porosz politikai ügy-nökök által feizgatott belga nép önállósulásra használja fel,a porosz követ által biztatott magyar vármegyék pedig ahadsereg élelmezését és újoncozását megtagadják. A kala-pos király a külpolitikai bonyodalomban lelkileg-testilegösszeroppan, tüdőgyulladást kap és halálos ágyán, a dinasz-tia érdekében, a vallásszabadságra és a jobbágyok szabadsá-gaira vonatkozó rendeletei kivételével, a többit visszavonja.Ekkor Párizsban a Bastille már hét hónapja romokban heverés az egész európai történet más fordulatot vehet, ha a 49éves Habsburg-Lotharingiai császár még legalább három évetél és megéri 1793 január 21-ét.

XI.

A rendi társadalomés a királyi hatalom visszahatása

(1790—1830.)

Egyszeriben fellélekzett az ország társadalmának négyszázaléka a kalapos király halálának hírére. Dob-, trombita-,hegedű- és tárogatószóval, győzelmi úton hozzák haza Buda-várra a szentkoronát és szüntelenül éltetik a magyar rendiszabadságot, a rendi alkotmányt. A győzelmi úton, Pannó-nia búval harmatozott földjén a jobbágyok is leborulnak ahajdani nemzeti egység kifejezője előtt és siratják a másodikMátyás királlyal elveszett szabadságot és eltemetett igazsá-got. Az oskolát végzettek röpiratokat olvasnak, Az ParasztokDekrétumát, amely az urak lemészárlását sürgeti. II. Józseföccse, II. Lipót már a parasztok forradalmosításán, Werbőczilelki ivadékaira szabadításán gondolkodik. De a szerbiaiharctérről veszedelmes levelek jönnek a Tekintetes NemesHazához, vagyis az országgyűléshez. Latzkovics kapitány éstársai, majd a magyar huszár- és gyalogezredek tisztjei a vi-téz hadi rendnek, a katonaságnak a nemzettel újraegybefor-rasztása érdekében önálló magyar hadirendet, minden ezredtisztikara számára a rendek tábláján képviseletet kívánnak,a hadi érdemeket szerzett jobbágyoknak szabadságot és bir-tokot, a magyar ezredeknek magyar haditanácsot, tisztikart,szolgálati, vezényleti nyelvet, öltözetet. Hadbírósági eljárás

112

indul a nemzettudatos magyar tisztek ellen és II. Lipót be-látja, hogy a magyar rendi alkotmány visszaállítása a Habs-burg-Lotharingiai dinasztia érdekeit szolgálja. Visszatér1790-ben az 1763-as patriarchális absulotizmus útjára. A di-nasztia és a magyar rendiség a francia forradalom által fel-keltett nagy európai földrengésben egymásra talál. Stabili-tását csak a maradiság, a fejlődéstől elzárkózás biztosíthatja.

A horvát ezredekkel körülvett országgyűlés visszaállítjaa nemesek adó- és katonamentességét, az évi 104 nap job-bágyrobotot, az úriszéket és a jobbágyok szabadköltözködésijogát félévi felmondással — a megyére bízza. A rendiség-hez teljesen alkalmazkodott protestáns nemesek megnyug-tatására pedig a protestáns apa vegyesházasságánál a gyer-mek nem szerint vallási elkülönülését megengedi.

II. Lipótnak már csak annyi ideje volt, hogy diplomáciaitehetségével a fellázadt Belgiumot megnyugtatta és II. FrigyesVilmossal a francia forradalom ellen megkötötte a pillnitziszövetséget. Fia, a 24 éves Ferenc a magyar rendek kegyétkeresi, mert a francia forradalomból azt tanulja, hogy a ma-gyar rendi reakciónak való hízelkedés a császári trón bizto-sítéka.

Nemrég Washington bajtársa, Kovács Mihály huszár-ezredes az Északamerikai Egyesült Államok szabadságáérthősi halált hal, míg itthon csak egy elbocsátott egyetemi ta-nár, a kalandor^ Martinovics Ignác képviseli a francia jakobi-nusokat, összeesküvése alkalmas jogcímet ad a Habsburg-Lotharingiai ház erőteljes reakciójához. Martinovicsot négytársával együtt halálra ítélik és Budán, a róluk elnevezettVérmezőn lefejeztetik, a többieket pedig ausztriai börtö-nökbe vetik. A király, főpapság és a kiváltságos rendek ön-tudatosan veszik fel a harcot a középkori állami és társa-dalmi rend védelmében a francia felvilágosodás ellen. Amagyar rendi reakció megnyugszik, hogy a kivégzésekkel ahatárok légmentesen el lettek zárva a haladás elvei elől.

A bécsi központi főhatóságok a magyar feudális ren-diséget minden erővel konzerválják, hogy az osztrák-cseh

113

kapitalizmusnak gyarmata maradhasson. A király 3500 ésa vármegyék 5500 hivatalnoka teljes együttműködésseloltalmazza a középkori Magyarországot. Az udvar hétközponttal az országban politikai titkos rendőrséget szer-vez, amelynek levelezői nagyrészt a spicliszolgálatért elő-léptetéssel megjutalmazott köztisztviselők, de Zichy Károly-tól kezdve, a legfelsőbb körök is entudatosan tesznek érté-kes szolgálatokat. Nemsokára Metternich is elismeri, hogyaz uralkodó a közigazgatást Összetéveszti a kormányzással.

Napoleon örökös császársága miatt Ferenc lemond anémet-római császári címről és magyar királyi méltóságaalapján fölveszi az osztrák örökös császárt címet. Az ural-kodócsalád ezután huszonötmillió forintnyi készpénz-törzs-vagyonát szorgalmasan szaporítja. A Habsburg-birodalommár csak Familienstaat.

Amikor a Bécset elfoglaló Napóleon a magyarságot fel-szólítja a Habsburgoktól való elszakadásra és a szabadkirály-választásra, hogy az ország a gyarmati helyzetéből szárma-zott bajoktól mentesüljön, egyhangúan utasítják el a felhí-vást. Utoljára száll a nemesi felkelés hadba, de a győri csa-tában szégyenletesen megfut a francia szabadságharcosokelőL Ekkor veszi át az osztrák császári birodalom irányítá-sát Ferenc mindenható államférfia, Metternich Kelemen, akiegyelőre hajlik az alkalmazkodásra, mert az erőviszonyokmég kedvezőtlenek. Máskülönben csökönyösen konzervatív.Napóleon figyelmezteti: „Magyarország reformja nélkül so-hasem fogtok igazán megerősödni.” Metternich a császárkörültekintő mérlegelésére hivatkozik. Ez a mérlegelés, Jó-zsef nádor higgadt figyelmeztetése ellenére, még 109 évigelmaradt.

Reformok helyett az uralkodó Magyarországon újabbhitbizományokkal bástyázza körül hatalmát. A korszakban azEsterházy-, Széchenyi-, Szapáry-, Sennyey-, Almássy-család újhitbizományai mellett tűnik fel az uralkodó öccsének, Ká-roly főhercegnek 145.000 holdas magyaróvári és béllyei hit-bizománya. Egy év múlva Kölcsey az országgyűlésen már a

114

hitbizományok eltörlését sürgeti, mert a nemzet egészéről ésnem egyes nevek viselőjéről kell gondoskodni.

Az udvari haditanács élén először és utoljára áll azuralkodóház egyik főhercege, Károly. A monarchia fenn-maradására kiható hadseregreformot végez. A magyar tisztek1790-iki nemzeti törekvésein okulva, a tisztikart a politiká-tól élesen elválasztja, mert a soknyelvű, sokfajú birodalomcsak a császárnak nemzettudattalanul engedelmeskedő, velekardbojtközösségben élő tisztikarral menthető meg az idő-előtti széteséstől. Az ekkor Magyarországon szervezett közösgyalogezredekből hét, a huszárezredekből három 1918-ig ál-landósul. József nádor törekvésére megalapítják a királyné-ról elnevezett tisztképző iskolát, a Ludovika Akadémiát.

Az európai háború az 1762 óta forgalomban lévő osz-trák papírpénzt tömeges inflációval értékteleníti. AmikorNyugateurópában a közteherviselés elvén messzi túlhaladnakés a társadalomnak sokkal mélyebb kérdéseiért folyik a küz-delem, azalatt az egyik magyar országgyűlés az országospénztár tervét is elveti, mert a nemesi adómentesség kivált-ságával nem tartja összeegyeztethetőnek, a másik országgyű-lés pedig az adóemelés ellen már nem is a rendek, hanema nép nevében harcol. A rendi országgyűlés önmagát márnépképviseletnek minősíteni is hajlandó, csak adózásra nekötelezzék. Bécsben, a Hofburg után a császári család isadót fizet, mert épülete magántulajdon. A magyar rendi adó-mentes hazafiság következtében a napóleoni háború terheita papírpénz-tulajdonosok 92 százalékos devalváció árán fize-tik meg. A magyar nemesség addig oltalmazta maradi alkot-mányát, míg gazdaságilag tönkrement.

A követek tábláján felsőbükki Nagy Pál a túladóztatottjobbágyság érdekében szót emel, hiszen már az ármális ne-mesek adóját is ők fizetik. „Ne bolondozzon!” — kiáltássalelnémítják és azután 18 évig akadályozzák meg az ország-gyűlésbe visszajutását. Sokkal nagyobb sikere van az olyankövetnek, mint a nyitrai Zerdahelyi, aki szerint a kereske-delem ártana az országnak, azért hagyják csak az osztrá-

115

kokra és csehekre az ilyen alávaló foglalkozást. Az erdélyiországgyűlésen is, ha valaki a jobbágyokról beszél, az elnökfigyelmezteti, hogy inkább a lovakról meg a vadászásrólszónokoljon.

Egy kivételesen művelt és széles látókörű földbirtokos,Berzeviczy Gergely ezen korban írt, de a cenzúra miatt csakkézirati másolatokban terjesztett munkáiban egész világosanmegállapítja a magyarság létkérdésének lényegét: Amíg arendiséget nem törlik el, addig Magyarország Ausztriánakgyarmata, amely a magyar jobbágy zsírját, vérét kiszopja ésverejtékéből gazdagodik. Magyarországon hétmillió lakos él,ebből 326.000 nemesi jogokat élvező. Nem adózik, nem dol-gozik, nem katonáskodik, de bírja a föld 80 százalékát.Ezzel szemben a jobbágyok milliói teljesen jogtalan állapot-ban élnek; nincsenek képviselve sem az országgyűlésen, sema megyegyűlésen; hivatalba nem jutnak; igazságot nekiknem szolgáltatnak, mert bírája a saját földesura, vagy a föl-desúr által választott szolgabíró. A szolgabíró a földesúrral,gazdatiszttel, pappal, falubíróval összejátszva, éjnek idejénazt fogatja meg katonai szolgálatra, akiben az emberi önér-zet észrevehető, vagy akinek valami kevés pénzecskéje vana megvesztegetésre. A jobbágy nem tud a birtokon korszerűberuházásokat végezni, mert a robot elvonja minden szabad-idejét, de azért is, mert nem érdemes, hiszen a birtok nem azövé és ha többet terem, nem ő látja hasznát, hanem a föl-desúr. Berzeviczy aprólékos számítással mutatja ki, hogy ajobbágytelek után a jobbágynak évenkint annyi kiadása van,mint a telekérték 25 százaléka, viszont a bevétel nem több,mint a telekértéknek legfeljebb 18 százaléka. Tehát a job-bágyháztartást évenként 7 százalékos passzívum pusztítja.Búzatermelésnél az üzemi veszteség 10 százalék, tengerinél20 százalék. Ennek következtében a jobbágyság millióinakfogyasztóképessége minden évben csökken, ami viszont azipar és kereskedelem megölője. De a jobbágyság pusztulá-sával együttjár a földesurak jövedelmének csökkenése is,mert bottal, börtönnel a jobbágyot nem lehet fizetőképessé

116

tenni. Világosan kimondja, hogy a Hármaskönyvből táplál-kozó magyar alkotmány nem illik Európa állami életébe.Azonban a Berzeviczy-féle nemesek csak fehér hollók. Kéz-irati másolatokban forgó könyveit a művelt ifjúság buzga-lommal olvassa, a többség pedig megbotránkozik tartalmán.Szerzőjét Berzsenyi Dániel is balgatag gonosznak és a Kár-pátok zabkenyerére is méltatlannak nevezi.

A jobbágyháztartások deficitjét koplalással eltűntetőjobbágyok a sztatikus korszakban a termelést továbbalakít-ják. A Tisza mindkét oldalán a tanyák újabb ezrei rajzanakszét. Az ősi nomádállattenyésztés teljesen átalakul. A külter-jes szilajállattartást, a nyáron-télen legeltetést belterjes, jász-lasállattenyésztés váltja fel. A nyájak már csak fűzsendüléstőlaz őszi hideg okozta beszorulásig vannak a legelőn. A há-rom klímaterület szeszélyétől évszázadokon keresztül meg-edzett jószág elkényesedik és satnyulásnak indul.

Az Európai Egyesült Államok zseniális terve, az európaiegységes vámterület Waterloonál megbukott. A bécsi kon-gresszuson az igazi győztes Nagybritánnia, amely az ipariforradalom befejeztével világhatalommá válik és az indivi-dualkapitalizmus politikai liberalizmusán keresztül a század-ban Európánál háromszorta nagyobb gyarmatállományra teszszert. Rotschild Meyer öt fia a Londonban, Párizsban, Frank-furtban, Bécsben és Nápolyban felállított pénzintézeteikkelés egységes üzletpolitikájukkal az európai individualkapita-lizmust hatalmassá szervezik. A megtizedelődött és elerőtle-nedett nemzetek megkérdezése nélkül a bécsi kongresszusönkényesen rajzolja meg Európa térképét. Az osztrák császár,porosz király és orosz cár Szent Szövetsége, a Szenthárom-ság követségének minősíti magát és a Megváltó nevében anépeket megváltja — a forradalom vívmányaitól. A keresz-ténység renaissancea címén sárbatiporják az evangéliumi elve-ket. A Tájótól a Néváig a reakció sötétsége borul Európára.Még az utcai világítást is megtiltják. Az uralkodók a forra-dalmi alkotmányokat megsemmisítik és a szavazástól terror-ral riasztják el a választókat. A reakció európai konferen-

117

ciáin a népek szabadsága ellen az abszolutizmus, legitimitásés a fegyveres intervenció elveit körvonalazzák. Bécs a szent-szövetségi elnyomás központja; Metternich a kiváló tehet-ségű lelkiigazgatója. A népizgatók ellen Laibachban euró-pai központi politikai rendőrséget szerveznek. A Polizeihof-stelle kémszervezetei és a tisztviselőkből toborzott spicli-egyesületei terjeszkednek. Levélbontogató cabinet noir-okkeletkeznek. Felújul az inquizició és a kényszermunka. Mű-ködnek a vérbíróságok. A börtönök megtelnek becsületesemberekkel. A cenzúra a tudományos irodalomra is ráfek-szik. Dante olvasása tilos. Ferenc császár szerint tudósokranincs szükség és az újságírók népbolondítók. A hivatalnokokérvényesülési elve: Maul halten und weiter dienen. Minden-hová befészkelődik a korrupció. És amíg Bécsben, Berlin-ben, Párizsban, Szentpéterváron bizonyos körök meztelen ”álarcosbálokat rendeznek, azalatt a hitelélet elsorvad s az ,államháztartás csődbe jut.

Metternich a magyar rendi alkotmányt a végletekigprolongálni kívánja, mert éppen olyan jól tudja δ is, mintBerzeviczy, hogy a rendiség megszűnése után Magyarországnem marad Ausztria gyarmata. A bécsi miniszterek közöttmár hagyományos elv, hogy a magyar rendiséget nem eltö-rölni, hanem konzerválni kell, mert amíg a magyar rendeknem adóznak, addig a védvámos határok mögött az osztrák-cseh ipar korlátlanul fejlődik és az ausztriai parasztoknakis jobb sorsot biztosíthatnak, mint a magyar köznemeseknek.Amikor Metternich az 1825-iki országgyűlésre elkíséri azuralkodót, kijelenti, hogy a világ legunalmasabb alkotmá-nyos mulatságára megy, amelyen latinul beszél és huszár- *ruhát visel. Széchenyinek is ezt válaszolja: „a magyar alkot-mánynak fenntartása az állam szolgáinak minden tekintetbenlegszigorúbb kötelessége és én egész politikai multamatmegsemmisíteném, ha akár csak egy pillanatra is az ellen-kező vélemény előtt megnyitnám a fülem' '.

Az orosz hadsereg északitáliai és párizsi szereplése, va-lamint Oroszországnak nyugati terjeszkedése az északi és

118

déli szlávokat aktiválja. Kara Györgye szerbjei az orosz-tö-rök háborúban önkormányzathoz jutnak. A rendi magyarhazában a szláv törekvések szabadon érvényesülnek. A felső-táblán már 1792 óta helyet foglalnak a szerb főpapok. Min-den szerb könyvet a budai királyi egyetemi nyomda ad ki.Újvidéken szerb gimnázium, Szentendrén sserfe papneveldeés tanítóképző létesül. Pesten, a Thökölyanumban nevelke-dik a szerb nemzeti megújhodás vezetőnemzedéke. A pozso-nyi lyceumban szívják tele a lelküket három cseh és tótnemzedéket fokozatosan összenevelő elhatározásokkal Pa-lacky, Hodzsa, Húrban, Krizsán. Jókai József nádora szerint:„a magyar földön a demokrácia új idegen nemzeteket fogalkotni és minket elenyészt...”

A magyar protestantizmus 1791 óta autonómiát élvez,de ugyanekkor a budai református és a pesti evangélikuszsinat többségi úri-pártja átveszi a lengyel protestáns egy-háztörvényeket és látszatparitással a papságot a világi földes-urak hatalmi függvényévé teszi.

A központi hatalom reakciós törekvései alól a magyarkatolicizmus sem vonhatja ki magát. A pápaság másodikfrancia fogsága és a francia, meg az utolsó német egyházibirtokok szekularizálása a felvilágosodás elleni védekezésrekészteti az egyházat. II. József reformpolitikájának legna-gyobb ellenzője, gr. Batthyány József prímás újból szarvas-bikafogatokkal szórakozik. Az udvar egyházpolitikája ezutána primási szék betöltésénél mind több túlsúlyt biztosít anemzetiségeknek. A király az egri egyházmegye 13 várme-gyén nyugvó erejét is két új püspökség kiszakításával osztjameg. A főpapságot 1813-tól újból 10 százalékos várerődítésiadó fizetésére kötelezi. Mivel a protestáns autonómiát nemköveti a katolikusok önkormányzata, azért a főpapság és ahívek közötti szakadék mélyül. A megcenzúrázott igehirde-tés és az élet nagy ellentéte miatt a templomok a prédikációkalatt kezdenek kiürülni. A szerzetesrendek egyrésze új mun-kakört kap a középiskolai oktatásban, ennek következtébenelvilágiasulnak és rendi egyéniségüket elvesztve, tagjaik uni-

119

formizált paptanárokká válnak. A premontreiek 1802-benmintegy 57.000 holdas egyházi birtokhoz jutnak.

A városok nagyrésze magyartalan, biedermeieresennyárspolgári. Buda és Pest népessége hatvanezerre szaporo-dik, de polgárai alig beszélnek magyarul. A kassai németkereskedők sem engedik letelepülni az elsőként jelentkezőmagyar fűszerest. A királyság területén mintegy 130.000zsidó él, de a korszellemnek megfelelően, nem asszimilálód-nak. A legmagyarabb polgári élet lüktet Debrecenben, mígKolozsvár ezidőóta az erdélyi magyar mágnások téli szállása.

A Martinovics-féle per tanulságait Sándor Lipót főher-ceg-nádor a kultúrpolitika visszafejlesztésével társítja. Sze-rinte a parasztokat meg kell védeni a felvilágosodástól, nemszabad megtanítani őket az írás-olvasásra, hogy csendes tu-datlanságban maradjanak. Elég, ha a pap megtanítja a né-pet vallási kötelességeikre. A népiskolákat nem szabad tá-mogatni, hogy a fenntartási terhek súlya alatt a községekmielőbb szűntessék be.

A középiskolák is az ifjú léleknek csak eíkormosítói,önalkotási értékeinek sorvasztói. Br. Wesselényi Miklós sze-rint „számtalan szükségletfeletti, egy rakás léha, nem kevéselfelejtendő tárgyakkal terhelik a nevendékek emlékezetét;sokat tud, keveset ért; gondolni, eszmélni sem út nincs mu-tatva, sem idő engedve.”

A főúri nők nevelése már teljesen francia és német epi-dermis-kultúrájú. A nép nyelvét alig értik. Az apácák isko-láiban magyar nyelvet nem is tanítanak, annál több németetés csipkehorgolást. Vörösmarty magyar úrihölgye gőgöst

pompázó; hízelgést, selymet, hintót, lovat, ölebet kedvelő,de kőkeblét a magyar érzés nem tudja felolvasztani, nincshazája, nincs nemzete. Ezen főúri leányok fiai lettek az ab-szolutizmus korának magyar közéleti férfiai.

A trónról szétáradó reakciós szellem a legjobban a köz-nemességet fertőzi meg. A világlátott gr. Széchenyi Istvánszerint: „a magyar köznemesek egyesítik személyükben a spa-nyol grandot, a frank gascont és a lusta hottentottát”. Kö-

120

zöttük az ember „a tunguzok és baszkirok országában kép-zeli magát.” Szerinte „művészetet, kereskedést űzni éretlenbüszkesége nem engedi, s méltósága ellen tartja, becsülete-sen, ügyesség és tudománnyal fáradozni vagyon után; haneminkább dologtalanul henyél otthon.” „Pipázva, szivarozva,vagy a Corpus Jurisban, vagy a holdban, vagy újabb időkbena státus-lexikonok és efféle országi szakácskönyvekben ke-ressük gyarapodásunk és egyáltalában nemzeti üdvünk reci-péjét.” „A világ egy csinosultabb emberében sincs oly ke-vés világi műveltség, mint a magyar nemesben.” „Hazájasziget, ő is sziget.” Joggal mondják egymásnak: „extra Hun-gáriám non est vita, si est vita, non est — ita.” Ferenc ki-rálynak Magyarországra járó külföldi vendégei nyomán márolyan vélemények kezdenek terjedni Nyugaton, hogy a ma-gyarság négy törzsből áll: jogászok, csikósok, gulyások éskanászok törzséből. A királyi-rendi dualizmus kiváltságaitélvező nemesség az állam közjogi egységének szemléletéignem tud felemelkedni. A táblabíróvilág életstílusába zöty-tyent köznemesség még csak a Hármaskönyv három új ki-adásán és Kisfaludy Sándor erotikáján lelkesedik. CsokonaiVitéz Mihály líráját visszautasítja és Katona József Bánkbán-ját, a német hatás alatt álló színművészet, nem meri aszínházlátogató közönség elé vinni.

Amikor a tudományos életben nyomot hagyni nem tudóáltudósok a pesti katedrák körül helyben totyognak, a szé-kely Körösi Csorna Sándor a tibeti havasok lámaszerzetesirejtekeibe vonul vissza és világraszóló alkotással a tudományvértanujaként hal meg. A gazdasági tényezőknél ezen kor-ban sokkal nagyobb átalakító hatása van azon lelki erjedés-nek, amely a kor legkiválóbb gondolkodóit a nemzet super-individualitására eszmélteti. Az átlagos magyar főúri és úrianyák mellett ezen korszaknak is vannak elfelejtett, de hal-hatatlan értékű, igaz magyar édesanyái is, akik anyakőzetek-ként hüvelyezik ki lelkükből a nemzet legértékesebb drága-köveit, amelyeket a megértőbb utókor ugyanolyan csodálat-tal szemlél, mint az egykori anyák fiaikat. A Bod Péter első

121

magyar lexikonából és Bél, Katona, Pray nagyértékű törté-nelmi munkáiból merítő szellemi arisztokraták a francia fel-világosodás vámmentes eszméit a legnehezebb viszonyok kö-zött ültetik át és fellobbantják a nemzettudatot. Verseghyműdalai, Dugonics népszerű Etelkája, Batsányi politikai ver-sei, Fazekas Mihály Ludas Matyija, Kazinczy Ferencnek arendi világkép korhadó kereteit szétfeszítő nyelvstílusre-formja, a nyugati irodalmat átültető tevékenysége, a világotés nyomort látott Kisfaludy Károlynak Pestet irodalmi köz-ponttá alakító erőfeszítése és Kölcsey Ferencnek nagyjelen-tőségű munkássága: a nemzet számára Veronika kendőjétnyújtják, amelyen leolvashatja évszázados szenvedéseit, deegyben a Középduna-medence népei számára végzett meg-váltói kálváriázását is. A nagy nemzeti erjedés művét márcsak egy korát meghaladó zseni koronázhatja meg, akivel újkorszak nyílik: Széchenyi.

XII.

A sorvadó rendiség átalakulásaés a királyi hatalom ellenállása

(1830 — 1849.)

Nyugtalanító hírek szállingóznak Magyarországba1830-ban. A júliusi forradalomtól kezdve a liberális Fran-ciaország és Anglia a keleti hatalmakkal szemben egyen-súlyt biztosítva veszi fel a versenyt. Bécsből félnap alatt be-fut az első osztrák gőzhajó Pestre. Ullmann Móric pestinagykereskedő az udvartól engedélyt kér az első magyarbank alapítására. A modern kapitalizmus szele melengeti afeudális Magyarországot. Pénzre, hitelre van szükség. A nem-zet sorsával törődő jobbak már hónapok óta izgalommalolvasnak egy megrázó könyvet, a Hitelt. Egy év múlva meg-jelenik a Világ, két év múlva a Stádium.

A korszakot nyitó könyvek szerzője, gr. Széchenyi Ist-ván kérlelhetetlen őszinteséggel tárja fel a nemzet válságátés mutatja meg az alkalmazandó gyógyszereket. A búzánaknincs ára. A magas vámok a kivitelt haszontalanná teszik.A földbirtokosok tele vannak adóssággal. Az ország megmű-velhető nagyrésze parlagon hever. A bonyolult bírói eljáráslassúsága, a végrehajtási eljárás bizonytalansága, a váltójogkorszerűtlensége is nagy akadálya a hitelnek. Nincs meg-felelő közlekedés, úthálózat, vasút. A magyar nemzet min-den tekintetben el van maradva.

123

A mágnások külföldön élnek; németül, franciául, an-golul, latinul beszélnek, de a magyar nyelvet alig törik ésszégyelik nemzetiségüket. Legfeljebb a keleti, erdélyi főurakbeszélnek magyarul. A köznemesek vezetői húsz évi tanulásután sem tudnak semmi hasznosat. Ha a törvényi tekervé-nyek és országlási szövevények határait túllépik, teljesen tu-datlanok. A művelt hivatalnokot és polgárt lenézik, a job-bágyot megvetik. Százharmincezer köznemesi család van itt-hon, de a nemzetnek semmit sem használnak. Kevés a pol-gár, az is német. Kilencmillió jobbágy visel minden terhet;a nemzet fenntartója, reménye, záloga; békében a hazáértverejtékezik, a háborúban ő vérzik, de az alkotmány sán-cain kívül áll. Kilencmillió rabszolgát az országgyűlésennem képviselhetnek saját földesuraik, mert ha az ember azországgyűlésen a jobbágyok helyzetén javítani akar, tunguzés baszkir nézetekkel találkozik. Ha nem vonjuk be a kilenc-millió jobbágyot az alkotmány sáncaiba, elkerülhetetlen anemzet halála. A józan számítás követeli, hogy a jobbágylegyen az általa művelt földnek tulajdonosa, mert akkormunkája négyannyit ér, mint a béresé, a föld értéke pedigmegkétszereződik. Társadalmi egyesületeket kell alapítani,amelyek a társadalmi osztályokat egymáshoz közelebb hoz-zák. A munkát meg kell becsülni és a szabadságot előmoz-dító vagyonosodás hajtóerejévé kell tenni. Werbőczi Hár-maskönyve a tűzre való. A robot, tized, ősiség a fejlődésútjában áll. Választani kell: mi maradjon fenn: az alkot-mány vagy a nemzet? Az országgyűlés ne sérelmi vitát foly-tasson, hanem végezzen alkotó munkát. Az adó- és katona-mentességet élvezők alakítsák át az egész alkotmányt, tisz-togassák meg az elavult magyar törvénykönyvet és a jogo-kat terjesszék ki az egész lakosságra. Fiaikat a jogászságnálhasznosabbra képeztessék. Gondoskodjanak jó közlekedésről,utakról, csatornákról, folyók szabályozásáról és mindenek-előtt a közteherviselésről. Széchenyi a reformok megvalósí-tását a kiváltságos társadalmi osztályoktól várja, a királyhozzájárulását pedig reméli.

124

A dinamikus lelkű reformpolitikus részben Rousseau ésVoltaire művei alapján, részben az angol gazdasági és poli-tikai élet helyszíni vizsgálata alapján fedezi fel a racionálisgazdaságpolitika korszerű elveit. Észreveszi, hogy a feudálismagyar rendiség előbb-utóbb a világgazdasági fejlődésnekáldozatul esik. Ezért az a törekvése, hogy a magyar feudaliz-mus önmagát alakítja át feudálkapitalizmussá. Ne várja mega forradalmi átalakulást, mert ha sikerül megelőzni a nyu-gateurópai forradalmaknak Magyarországig szükségképpeneljutó hullámait, akkor a vezető magyar elemek megőrizhe-tik vezetőszerepüket. Előbb gazdaggá kell tenni a magyar-ságot, hogy azután szabad lehessen.

A köznemességet őszinte szavakkal oktató pesti grófmunkáit sok vármegye máglyán égeti el, a konzervatív fő-nemesség véleményét pedig gr. Dessewffy József abban fe-jezi ki, hogy Széchenyi felforgató és munkájával a külföldszámára felnagyítja sebeinket. De azért a reformoknak egynagynevű magyar mágnás által való hirdetése mégis tudato-sítja azon elvek igazságát, amelyeket másfél évtizeddel ko-rábban Berzeviczy is vallott. Fellobbantja a magyar faji en-tudatot és megmutatja, hogy az emberiség számára a ma-gyar nemzetet miként lehet megtartani. A korhadt múlttalszakít és ezzel lesz a legnagyobb magyar.

Az udvar, Kolowrat tanácsára mereven elzárkózott areformoktól és a korszerű magyar reformpolitikát ellenzékiszintre szorította. Az 1830-iki országgyűlés újoncozási sza-bályzattal piszmog. A közigazgatás korrupciója általánosul.A bizalmi válságban a szepesi, abauji, sárosi, zempléni tótés magyar jobbágyok a kolerajárvány miatt földesuraik és aközigazgatási tisztviselők ellen fellázadnak. Sáros megye fő-ispánja, mint királyi biztos, tömeges akasztással fojtja el alázadást. A király pedig Coburg-Gothai herceg 140.000 hol-das, Pallavicini őrgróf 58.000 holdas hitbizományával a ki-rályi hatalom számára újabb feudális bástyákat emel.

Az 1832—1836-iki országgyűlésen már egy kisszámú,de nagyon erős ellenzék éles harcot indít a reformok meg-

125

valósítására. Kölcsey, Beöthy, Klauzál, Wesselényi, DeákFerenc teljes erővel küzdenek az alkotmány átalakításáért.Megbizonyosodik, hogy a rendi országgyűlés komoly tör-vényalkotásra alkalmatlan. A megyei követek kerületi ülései,a felső és alsó tábla közötti üzenetváltások, Somssich elnök-nek gáncsoskodása, a feliratok bonyolult megszerkesztése, akormányszékek reformrostáján elkészült királyi elhatározá-sok megvitatása, a főrendek táblájának a reformoktól me-reven elzárkózó konzervativizmusa: a komoly törvényalkotásezernyi akadályainak jellemzője. Az Urbárium törvénybeik-tatásával eljutnak az 1765-iki korigények kielégítéséig, dea vélt közjó érdekében az úriszéket megvédik. A többségnem érti meg az idők szavát és látszatreformokkal bíbelő-dik. Széchenyi kezdeményezésére elfogadják, hogy a Budaés Pest között épülő Lánchídon átjáró emberek, még hanemesek is, hídvámot fizessenek. A kétkrajcáros hídvámonkeresztül vonul a gyakorlatba a közteherviselés elve. Elfo-gadják az első vasúti törvényt, amelynek nyomán a kor-szakban 242 km magánvasút épül. Az addig csak latinulszerkesztett törvényeket ezután magyarul is szövegezik és vi-tás esetekben a magyar szöveget tekintik mérvadónak. Sok-kal nagyobb jelentősége van annak, hogy az alsó táblánmegjelenő Kossuth Lajos a jurátusok segítségévei az Ország-gyűlési Tudósításokat kéziratban sokszorosíttatja és megküldia megyéknek, ahol az etetéssel és itatással mindenre bírhatókisnemesek többségével szemben, a komolyabb elemek, aradikális reformpárt vezérszónokai által hirdetett elveketharcba viszik.

Az elhalt Ferenc király helyébe lépő V. Ferdinánd elme-beli korlátoltságát a bécsi miniszterek a magyar, német ésolasz törekvések elfojtására használják fel. Cenzúra, rend-őri felügyelet és felségárulási perek: a tehetetlen kormányeszközei. Wesselényi Miklóst és az országgyűlési ifjúság ve-zetőit börtönbe vetik. Kossuthot börtönbüntetésre ítélik,mert a Törvényhatósági Tudósítások címén felvilágosító te-vékenységét folytatja. Az államtanács mindinkább elhanya-

126

golja a német-olasz nagyhatalmi rendszer lényeges kérdéseités közönséges rendőri ügyekkel morzsolja szét erejét. A ma-gyarul sem tudó gr. Pálffy Fidélt magyar kancellárrá ne-vezik ki, aki Wesselényi és Kossuth börtönbevetése utánminden nemzeti mozgalmat elfojtani törekszik, hogy a kor-mány Magyarországot tartományként Ausztriába olvaszt-hassa. Mailáth Antal főkancellár, Cziráky Antal állammi-niszter, Mailáth György országbíró egymással vetélkedvekonzerválják a széteső magyar rendiséget. A pesti nagyár-víz az elkeseredést tovább fokozza.

A kormány ellenállása Széchenyi reformpolitikáját aradikális liberálisok kiszélesülő programmjává teszi. Magyar-országon a liberalizmus politikai elveit megalkuvást nemis-merő politikusok viszik a szélesebb köztudatba. Megbizo-nyosodik, hogy Széchenyi reformelvei az osztrák-cseh ipartvédő bécsi miniszterek ellenállása miatt lassú evolúcióvalnem valósíthatók meg. Széchenyi szelet vetett és akaratlanulis vihart aratott. A vihar kifejlődését megakadályozni kí-vánja, de nem sikerül, mert az irányítás Kossuth kezébemegy át. Az 1839-iki országgyűlés ellenzékének kívánságáraamnesztiában részesült Kossuth kezébe a napilapengedéllyelMetternich olyan eszközt ad, amelyet a már vértanúság gló-riájával övezett Kossuth a tömegek megmozgatására tud fel-használni. Bécsből a miniszterek káröröm reményével figye-lik a legnagyobb magyar újságíró és szónok példátlan ha-tású beszédeit és cikkeit. Dinári fajiságának egész hevüle-tével hirdeti, hogy a gazdasági válság levezetéséhez pénzkell, de ezt nem lehet előteremteni, míg a nemesség nemfizet adót. „Aki nem fizet: hazaáruló!” A nemzet születettvezéreként harcol a szájhazafiak ellen és sokasítja a tény-hazafiakat. Dessewffy Aurél és Emil sajtó útján veszik felellene a küzdelmet. Erre Kossuth a hitbizományokat tá-madja és a köznemeseknek a főnemesek elleni gyűlöletét tu-datosítja. Az 1839—1840-iki országgyűlés a reformok egy-részét a közvélemény súlya alatt megvalósítja. Az élethosz-sziglani katonai szolgálat helyett tízéves szolgálatot vezet be.

127

A jobbágyok birtokképességét megállapítja és az úrbéri tör-vényeket javítja. Átveszi a spanyol-német csődjogot. A ne-mesek fölött is ítélkező váltótörvényszéket állít föl.

A gazdasági élet a feudálkapitalizmus születésnapját érimeg Ullmann és társai által alapított Pesti Magyar Kereske-delmi Bank megnyitásakor. A zsidók gyáralapítási joga Ga-líciából sok bevándorlót vonz Pestre, Debrecenbe és Kassára.A királyság területén már kb. 170.000 zsidó van, ebből kb.1500 család Pesten. A részvénytársasági jogot szabályozótörvény alapján részvénytársaságok keletkeznek.

Kossuth vegyesházasságának nehézkes engedélyezéseés a spanyol szekularizálások hírei a magyar protestánsokattömörülésre késztetik. Gr. Zay Károly evangélikus főfel-ügyelő a magyarság védelmére az evangélikusok és reformá-tusok egyesülését sürgeti. Fáy András pedig egy közös pro-testáns főiskola felállítását. A pestieket a bibliás Mária Do-rottya nádorasszony támogatása is biztatja. A lutheránusKossuth a kapitalizmus és a protestantizmus ideológiai ro-konságát felismerve, törekvéseiket teljes erővel támogatja;nemsokára a „Tengerre magyar!” jelszavával számukra vi-lágkereskedelmi távlatokat nyit és a velencei hajósiskola felétereli fiaikat. A tengerrevágyás avatja Magyar Lászlót aKongó forrásvidékének felfedezőjévé és térképezőjévé. Amagyar katolicizmus és protestantizmus között kimélyülőszakadék áthidalására egy káptalan követe az országgyűlé-sen a katolikus autonómia megvalósítását sürgeti, mire meg-bízását visszavonják.

Míg Széchenyi az osztrák-cseh ipar érdekeit is kielégítőszabadkereskedelem híve, amely mellett a magyar feudaliz-mus is megrázkódtatás nélkül térhet át a feudálkapitalizmusátmeneti fejlődési szakaszára, addig Kossuth egyszerre akarjakifejleszteni a magyar nemzeti kapitalizmust és vele magyarvárosi polgári osztályt nevelni. Közel 160 vidéki fiókkalmegalapítja a társadalmi védővámot hirdető Országos Védő-egyesületet, amelynek tagjai becsületükre fogadják, hogycsak magyarországi árut vesznek. Megalapítja az Iparegyesü-

128

letet is, amely inasiskolát, iparkiállításokat létesít. A törvény-hozásban a gazdasági szakértelem és a gazdaságpolitikai tu-dás számára érvényesülési lehetőségeket kíván biztosítani.A védővámrendszer nagy apostolát, Liszt Frigyest, Pest vár-megye székházában már diadalmasan ünnepelik.

A magyar technikai kultúra gyermekbetegségeit mutatjaa Bolyaiak új geometriájának elkallódása és Irinyi foszforosgyufatalálmányának sorsa. Vásárhelyi Pál ekkor megfogal-mazott hidraulikus törvényét a Rajna és a Missisipi szabá-lyozásánál alkalmazzák. De azért itthon is megkezdődik azAlföld keleti felének ármentesítése, a Duna hajózhatóvá té-tele és a Föld első, Magyarországon felállított hengermalmanemsokára a tiszavidéki búzát nyugateurópai kereskedelmitényezővé teszi. Buda és Pest lakossága a nagy gazdasági fel-lendülés következtében két évtized alatt 76 százalékkal sza-porodik. A magyar nemzeti kapitalizmus csemetefáinak el-ültetése érzékenyen érintette a három nemzedék alatt mármegerősödött osztrák-cseh kapitalizmust és az ezt védőbécsi udvart. Kossuth gazdaságpolitikai erőfeszítéseit a for-radalom előőrseinek tekintették.

Az 1843—1844-iki országgyűlésre az udvar embereimár sok ellenzéki megyét preparálnak és a lepénzelhető gu-bás kisnemesek felhasználásával olyan követi utasításokatszavaztatnak meg, amelyek ellenkeznek a reformpárt törekvé-seivel. A megyék kétharmadrésze a nemesség adómentessé-gét védi és holdanként két garas földadót sem hajlandófizetni. A véres választások miatt Deák Ferenc is kimaradaz országgyűlésből. Az ellenzék szétforgácsolására a vegyes-házasság kérdését is becsempészik a tárgyalásba. A közhan-gulat nyomása alatt a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé te-szik, a nemnemeseket hivatalképesítik és az egésztelkes job-bágyok közmunkáit évi 12 napra csökkentik. Azonban a köz-teherviselést, büntetőtörvénykönyvet, eskütszéki javaslatot afelsőtábla elveti és az alsótábla által megszavazott tíz millióforintnyi adót is hárommillióra csökkenti.

A liberalizmus elveinek terjedése felvetette a vármegyék

129

autonómiájának kérdését is. Szalay, Eötvös, Trefort és tár-sai teljes következetességgel hirdették a napisajtóban, hogyparlamentáris kormány nem oszthatja meg a végrehajtóha-talmat az önkormányzatú megyei közigazgatással. Kossuthviszont egyrészt számol az udvar hatalmi erejével, másrészta vármegyék haladó elemeivel célkitűzésben már össze vanforrva, ezért ellenzi a centralisták törekvéseit. A liberálisokközé ékelődött elvi ellentétet Metternich tervszerűen mé-lyíti ki, amidőn a 36 éves Apponyi György kancellár segít-ségével harminc adminisztrátort küld a megyék élére,hogy az országgyűlésekre csak olyan követeket választas-sanak, akik a kormány szándékai szerint viselkednek. Ap-ponyi György és Széchenyi már arról tárgyalnak, hogy Kos-suthot az útból el kell távolítani, vagy ha lehet, meg kellvásárolni. A választási erőszakosságok következtében sikerülis harminc megyét elvonni Kossuthéktól. Tisza Lajos bihariadminisztrátor felfegyverzett hajdúkkal vereti ki a tanács-teremből a megyei közgyűlési tagokat. Baranyában MajláthGyörgy adminisztrátor mutat fel eredményeket. A gyorsulónemzeti fejlődésben az ár ellen törtető politikai csáklyásokvissza akarnak kapaszkodni a rendiség forrásszintjére. Szé-chenyit az udvarban gazdaságpolitikai reformok ígérésévelnyerik meg a helytartótanács közlekedési osztályának veze-tésére és a Kossuth elleni nyílt küzdelem felvételére.

Metternich tisztán látja, hogy Magyarország a forrada-lom előcsarnokába lépett. A berlini egyetemről hazatérő ifjú-ság már Hegel szabadságeszméjén lelkesedik és nem a Hár-maskönyvet tekinti politikai bibliájának. Eötvös József „Afalu jegyzőjéé-ben a nemesi vármegye elavultságát megrázóerővel mutatja be és „Magyarország 1514-ben” c. korrajzávalúj jobbágylázadás gondolatát ébreszti fel. Arany János „Azelveszett alkotmány” c. szatirikus eposzával szintén a kortes-kedésre berendezkedett rendi vármegye hibáit ostorozza, a„János pap országá”ban pedig a szociális egyház távlatábatekint. Petőfi Sándor dinári fajiságának hevével a franciaszabadságeszméért izzásba hozza a feltörekvő kispolgárság és

130

parasztság lelkét. Br. Dercsényi János udvari tanácsos köny-vében a kommunizmus ellenszereként birtokos parasztrendlétesítését, a nemesi hitbizományoknak tőkehitbizományokkáalakítását és igazságos adórendszer bevezetését sürgeti. A vá-rosokban a nemzeti romantika szelleme hetven évre mélygyökeret ereszt. A vidéki városok és a felvilágosult nemesekkúriáiból népieskedő magyar zenestílus áramlik mindenfelé,amely az ősi, keleti zenét a nyugati műzenével cseréli fel. Apesti Nemzeti Színház felszabadul a német hatás alól. Arendi rétegekbe a csárdással népi elemek szívódnak. A vá-rosok polgárai a fiatal nemzeti kapitalizmus kenyérnyelvét,a magyart kezdik beszélni és a zsidók is visszatérnek a 60év óta szünetelő névmagyarosításra. A magyar nemzeti lélekösszeforrott és már csak a külpolitikai viszonyok alakulásá-tól függött a magyar társadalom belső feszítőerőinek tel-jes érvényesülése.

Az ország falvaiból Pestre és Pozsonyba nyugtalanítóhírek érkeznek. Wesselényi és Kemény az erdélyi közvéle-ményben már régen elültették a jobbágyfelszabadítás szük-ségességének tudatát. Az erdélyi román jobbágyök lázadásátnaponként várják. Galíciában a lengyel nemesek szabadsá-gukért fegyvert fognak, de a bécsi irányítással uraikra sza-badított jobbágyok tömeges vérengzéssel akadályozzák megföldesuraik rendi önállósulását. Kossuth aggodalmasan néziaz eseményeket, mert látja, hogy ha Magyarországon az ud-var szabadítja fel a jobbágyokat, akkor az állami önállóság-nak is vége van. A nép szabadsága a nemzet életfeltétele.Ennek tudatában a legmélyebbre ereszti népi politikájánakgyökerét és a jobbágyok felszabadítását teljes határozottság-gal követeli: „A feudalizmus romjainak bukni kell és ha anemesség fel nem fogja helyzetét, veszve van menthetet-lenül.”

Az adminisztrátorok az 1847—1848. országgyűlésre azudvar igényeinek megfelelően preparálják a megyéket. Akorteskedés közben meghal az ország népszerű nádora, Jó-zsef főherceg és a nádorválasztás miatt is összehívják az or-

131

szággyűlést, amelyet az uralkodó magyar nyelven nyit meg.Egyhangúlag a nádor fiát, Istvánt választják meg és a DeákFerenc által fogalmazott felirati javaslatot az alsótáblán Kos-suth hatásos szónoklatokkal indokolja. A felirati vita köz-ben kitör a párizsi februári forradalom, mire Kossuth azalsótábla többségét teljes szónoki hévvel rábírja az alkot-mány megváltoztatására. A bécsi ifjúság 1848 március 13-ánaz ő beszédein lelkesedve, véres utcai harcok árán sepri elaz abszolutizmus rendszerét és Metternichet menekülésrekényszeríti. A megijedt magyar főrendi tábla kényszerűség-ből elfogadja az alsó tábla határozatait. Kossuth a megválto-zott hangulatot a jobbágyfelszabadítás elfogadtatására érté-kesíti. Március 14-én a pozsonyi országgyűlés küldöttségeBécsben átadja a feliratot. Az udvar vonakodik az ország-gyűlés határozatait elfogadni, de attól félve, hogy a rendekIstván nádort királlyá választják, a király április 7-én ki-nevezi Batthyány Lajos gróf elnöklete alatt az első, király-nak és országgyűlésnek felelős magyar minisztériumot. Akilenctagú kormányból egy herceg, kettő gróf, egy báró ésKossuth csak Szemerével képviseli a radikálisokat.

A bécsi ifjúság példáját követik a pesti ifjak is. Már-cius 15-én Petőfi Sándor baráti köre a cenzúra megkerülé-sével kinyomatja a „Nemzeti dal”-t és a tizenkét pontbafoglalt követeléseit, kiszabadítja a nemzetiszocialista TáncsicsMihályt a börtönből és a rendi országgyűlést megalkuvássalvádolja. A kezdeményezésre féltékeny országgyűlés mostmár három hét alatt szövegezi meg az új alkotmányt beve-zető törvényeket, amelyeket április 11-én a király szentesít.

A belga alkotmány mintájára kidolgozott törvények azország magyar népét jogban és érdekben egyesítik. A végre-hajtóhatalmat gyakorló kormány miniszterei a királynak ésaz országgyűlésnek felelősek; ellenjegyzésük nélkül a királyrendelkezései érvénytelenek. A kétkamarás országgyűlést leg-alább 20 éves, legalább 100 forint évi jövedelmű magyarállampolgárok választják háromévenkint. A király házfel-oszlatás esetében három hónapon belül új országgyűlést tar-

132

tozik összehívni. Az országgyűlésnek nemcsak költségvetési,hanem zárszámadási joga is van. A király szent és sérthe-tetlen; távollétében a nádor is. Sajtó útján mindenki sza-badon közölheti és terjesztheti gondolatait. A köztehervi-selés alapján mindenki adóköteles. A tized, mindennemű úr-bér, robot, valamint az úriszék és az ősiség megszűnik. Atiszántúli református egyházkerület kezdeményezésére a be-vett vallásokat az egyenlőség és a viszonosság alapján egyen-jogúsítják és ezzel megszüntetik a katolikus vallás állam-vallási jellegét. Erdélyt a királysággal egyesítik. A külügy,hadügy és pénzügy közös vonatkozásait egyelőre nem ren-dezik és ezzel a további külső viszályok magvát ültetik el.Az úrbéri terhek megváltásának módját és mértékét, a ne-héz időkre való hivatkozással, egyelőre nem állapítják meg.Ez meg az új rendszer bukásának belső oka. A bevett fele-kezetek egyenlőségének és viszonosságának leple alatt pedigvalamennyi egyház az állam vontatókötelére kapcsoltatott azegyházi és iskolai szükségleteknek a „közálladalmi költsé-gek általi fedezésével”. Elmulasztották a nemzetiségek nyelvijogainak megállapítását is: ezzel is végzetes mulasztást kö-vettek el.

Mindamellett Kossuth nevéhez fűződött a népnek nem-zetté emelése, a kiváltságoknak szabadsággal való felcseré-lése és a társadalmi osztályoknak az igazság és testvérieshazaszeretet kapcsával egyesítése. Törvényszerint a magyarfeudalizmus egyeduralma megszűnt és a jobbágyfelsza-badítást mindenki Kossuth művének tekintette. A job-bágytömegek az ő nevét mélyen vésték emlékezetükbe.Az eseményeket követő kilenc évtized alatt is a jobbágyiva-dékok milliói számára az a politikai értékmérő, hogy a szava-zatukat kérő képviselőjelölt Kossuth végrendeletének végre-hajtója-e? Arcképe az egyszerű vályogházak fehérre meszeltfalának elmaradhatatlan dísze lett. 1848 március 15-én abécsi abszolutizmus és a magyar feudalizmus egyelőre el-vesztette a játszmát. Újabb eszközöket kellett igénybe vennia nemzet fejlődésének meggátlására.

133

Metternich herceg már az 1825-iki országgyűlésnek amagyar nyelv hivatalossá tételéért folytatott vitáiból azt atanulságot vonta le, hogy a hivatalos nyelv kérdése a Ma-gyarországon lakó, nem magyar nyelvű románokat, tótokat,szerbeket és horvátokat a magyarsággal szembe fogja állí-tani. A divide et impera elvének következetes alkalmazásáramás okok is késztették. A pángermán törekvéseket kifejezőNormann 1833-ban már azt fejtegeti, hogy Németországota Duna mentén a Feketetengerig fogják kiterjeszteni és1933-ban az elnémetesített Magyarország szalmaviskós falvaihelyén mind városok lesznek, amelyeknek felszabadult la-kói többé nem csúsznak-másznak a büszke nemesurak előtt.Ha a 30 milliós országnak lesz is még királya, csak annyit ér,mint a kártyára festett király. A nagynémet nyomással szem-ben az udvari körök a sokfajú birodalom nemzetiségeit alegerősebb magyarság erőinek szétforgácsolására használjákfel. Az óromán területen Sturdza által bevezetett bojár ura-lom miatt 1834 óta Erdélybe tömegesebben bevándorló romá-nok az ott élő faj testvéreiket annyira felszaporítják, hogya Székelyföld kivételével a legtöbb helyen már a magyarokés németek közös piaci nyelve a román. 1838-tól a brassóiGazeta Transsilvaniei a kormányhatóság engedélyével for-radalmi szellemben izmosítja a román fajtudatot. Napóleonorosz hadjárata óta a pánszlávizmus is újra lüktet. Kollár Já-nos, pesti tót lelkész, Stur, Húrban és társai a tót irodalminyelvet alapozzák meg és magyargyűlöletet keltenek. A bu-dai királyi egyetemi nyomda ezen korszakban közel 1500szerb könyvet ad ki. Az udvar támogatásával Gaj Lajos ahorvátokat a magyarok ellen tüzeli és a délszlávok egyesí-tését sürgeti.

Ahogy a magyar reformtörekvések izmosodnak, úgy en-ged az udvar mind több teret a pánszláv és dákoromán agitá-toroknak. A nemzetiségek vezetői mindenhol azért küzdenek,hogy az ölükbe hullani látszó szabadságot a magyaroktólvaló elszakadásra és önálló állami élet szervezésére használ-ják fel. Röpirataikban ők is Hegel megállapítását idézik:

134

„Magyarország nagyjai szabadságukat az erőszakba he-lyezik”. Arra egyik sem számít, hogy Bécsben őket csakeszköznek tekintik és azonnal eltiporják, ha a családi biro-dalomtól is függetleníteni akarják magukat. Az udvari kö-rök az erőviszonyok ismeretében nyugodtan nézik a küzdel-met. A délszláv és dákoromán állam elkülönülését a Bal-kánon még erős Törökbirodalom sem engedte volna meg.Az északi szlávoknak elszakadása pedig az orosz diplomá-ciának egyelőre csak távolabbi célja, mert az európai reak-ció három őre még együttmunkálkodásra van szorulva. Kü-lönben is a Habsburg-birodalom nemzetiségei közül egye-dül a cseh önálló állami életre érett. De a cseh kapitalizmusaz osztrák kapitalizmussal már annyira össze van forrva,hogy a vezető rétegek nem kívánják az elkülönülést.

A rendi Magyarországon pedig Hunyadi Mátyás királyhalála óta a turáni magyarok minden eszközt és szövetségetfelhasználtak az ugoros magyar népi tömegek elleni faji harc-ban. Az 1514—1831-ig többször megismételt jobbágyirtás éshelyükbe idegen fajoknak telepítése következtében három ésfél század alatt a magyarság a történelem süllyesztőjébe lé-pett és Európa huszadáról alig negyvenedére csökkent. Az56 százalékos többségbe jutott idegen fajok megmagyarosí-tására többen gondoltak. Gorove István szerint a magyaro-sodás akadálya a nemesség gőgös elkülönülése és a demokrá-cia hiánya, amely minden polgárt több érdekkel fűzne ahazához és minden polgárt egyaránt tagjává tenne a nemzet-nek, hogy jobb állapotot a föld egyik kormányánál sem re-méljen. Wesselényi őszintén kimondja: „Nincs nemzetisé-günknek ártalmasabb ellensége a betyáros magyarságnál.”A nemzetiszocialista Táncsics Mihály is a minden eszközzelvaló magyarosításért harcol. Eötvösnek az elemioktatásrólkészített törvényjavaslatát, amely az oktatás nyelvét a lako-sok többsége szerint határozza meg, a főrendi tábla elveti.Batthyány és Kossuth nemzetiségi politikája teljesen elhibá-zott, mert a nemzetiségeket a dinasztiával átmeneti érdek-közösségbe kovácsolja. Egyedül Teleki László látja meg Pá-

135

rizsből a végzetes tévedést. A nemzetiségek centrifugálisereje a magyar közjogi hegemóniát már 1848-ban veszé-lyezteti.

A márciusi ifjúság nagy tettét követő nyolcadik naponKolowrat és br. Jósika Sámuel tanácsára a király a magyar-gyűlölő br. Jellacsics Józsefet azon megbízással nevezi kihorvát bánná, hogy az osztrák-horvát csapatokkal verje leKossuthék mozgalmát. Rajasics szerb pátriárka kezdeménye-zésére a karlócai szerb nemzetgyűlés a horvát bánt támo-gatja és a szerbek osztrák tisztek irányításával törnek a Dél-vidékre. Saguna román püspök kezdeményezésére az erdélyirománok balázsfalvi nemzetgyűlése tiltakozik Erdély egyesí-tése ellen és Jancu vezetésével, de osztrák tisztek részvételé-vel, Erdélyben a magyarok ellen felveszik az irtóharcot.

Közben a prágai cseh kispolgárok és ifjak véres for-radalmát leverik és kárörömmel nézik az első magyar nép-képviseleti országgyűlés választási kortéziáját, amelynek he-vében Petőfit, március 15-ike után három hónappal, a saj-tóban hazaárulónak és orosz kémnek nevezik. Az új or-szággyűlés Kossuth lélekrázó indítványára a haza védelmére200.000 újoncot és 42 millió forint hitelt szavaz meg. Eöt-vös összehívja az első egyetemes és közös magyar nevelő-rendi gyűlést, amelyen a közöktatás államosítását, a nevelés-ügyi és vallásügyi minisztériumok szétválasztását tárgyalják.Horváth Mihály püspök, miniszter összehívja a katolikus au-tonómia-kongresszust, de vontatott tanácskozásait a közbe-jött események megszakítják.

Kossuth a kibocsátott papírpénzzel megkezdi a magyarhonvédség toborzását és szónoki tehetségének teljes érvénye-sítésével tüzeli harcra a szabadsággal évszázadok után újramegismerkedett magyar népet. A nagy izgalomban a Pestreérkező Lamberg tábornok, királyi biztost a nép meggyil-kolja. A király emiatt az országot katonai statárium alá he-lyezi. Kossuth vezetésével honvédelmi bizottmány veszi ké-zéibe a végrehajtóhatalmat. Széchenyi idegei összeroppan-nak. A magyar csapatok Jeliacsics csapatait a határig üldö-

136

zik. Közben a bécsi forradalmárok Latour hadügyminisztertfelakasztják és a királyt menekülésre kényszerítik. Windisch-grätz tábornagy a prágai forradalom elfojtása után a hor-vát bán menekülő seregével egyesíti haderejét és leveri abécsi forradalmat. Az udvari kamarilla a trónjáról lemonda-tott V. Ferdinánd helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet állítjaa trónra, hogy a koronázási eskü megkötöttsége nélkül azegész birodalmat összeforraszthassa. Windischgrätz 1849 ja-nuár 6-án hadseregével Budára vonul, Scitowszky János pécsipüspök és Zichy Domonkos veszprémi püspök pedig január10-én a katolikus püspöki kar nevében pásztorlevelet ad-nak ki, amelyben a pártütőket megbélyegzik és az ország bé-kéjét és vagyonbiztonságát helyreállító Windischgrätz irántiengedelmességre, valamint I. Ferenc József törvényes kirá-lyért való imádkozásra intik a papságot. Félév múlva Sci-towszky számára a prímási széket megüresítik.

A nemzet szabadságharcának zseniális hadvezére, a ma-nőverművész Görgey Artúr nevét ekkor már mindenki is-meri, mert gr. Zichy Ödön felakasztatásával tehetségéhezpáratlan népszerűséget szerez a harmincéves hadvezér. A ká-polnai csatavesztés miatt őt emelik a magyar honvédségélére, az új császár pedig az 1849 március 4-iki birodalmi al-kotmánnyal a részekre bontott Magyarországot meghódítotttartománnyá nyilvánítja. Görgey a hadművészettel végre-hajtott tavaszi hadjáratával az ellenséget a határig üldözi.Bem emigrált lengyel tábornok magyar serege Erdélyt fog-lalja el. Április végén az ország már teljesen fel van szaba-dítva az ellenségtől. A szabadságharcban a magyar nép ki-apadhatatlan függetlenségi vágyát kitűnően értékesíti KissErnő hadseregszervező képessége, Damjanich megfontolt hő-siessége, Klapka várvédőismerete, Török Ignác erődítőmű-vészete és Gábor Áron tüzértechnikai tehetsége. A szabad-ságharcban tevékeny részt vesz gr. Károlyi István és Sán-dor is.

Kossuth a magyar alkotmány eltörlése miatt a debre-ceni református nagytemplomban ülésező országgyűléssel,

137

amelyen a főúri családoknak alig negyvenede vett részt,1849 április 4-én az uralkodócsaládot trónvesztettnek nyil-vánítana és Magyarország kormányzójaként veszi a kezébea főhatalmat.

A fiatal császár a középeurópai forradalmak legerősebbzsandárához, Oroszországhoz fordul segítségért. Törekvésé-ben támogatja Wellington herceg külpolitikája is, aki a ma-gyar győzelemtől az ir nemzeti mozgalom megerősödésétfélti és Ausztriának a cári segítség igénybevételét ajánlja.Ausztriát a szétbomlástól az orosz birodalom katonai segít-sége menti meg. Ferenc József és Miklós cár varsói meg-állapodása alapján Paskievics herceg parancsnoksága alatt ésgr. Zichy Ferenc közreműködése mellett 200.000 orosz ka-tona vonul Magyarországba (ezen felvonulás szolgált alapulaz 1914-iki haditervhez.) A terheltsége miatt szadista Hay-nau tábornagy parancsnoksága alatt az olasz harctérről fel-szabadult 170.000 császári katona nyugatról özönli el az or-szágot. A 150.000 főnyi magyar honvédség hősi küzdelem-mel vonul Arad felé. Kossuth és Görgey egyenetlensége,valamint az országgyűlés békepártjának megfékezetlen de-moralizáló tevékenysége és a komáromi egyesülés megaka-dályozása: a Nyugateurópát izgalomban tartó magyar sza-badságharc sorsát megpecsételték. Az országgyűlés Buda el-veszte után Szegedre vonul és Szemere elkésve készíti el anemzetiségi törvényt. Az erdélyi harcokban megtalálja a ke-resett hősi halált a legnagyobb magyar katonaköltő, Petőfi.A vérontás elkerülésére Görgey, az elmenekült Kossuthtólkapott főhatalom felhasználásával, Világosnál augusztus13-án az orosz főparancsnokhelyettes előtt leteszi a fegyvert.

Haynau október 6-án Pesten főbelöveti Batthyány La-jost, az első magyar miniszterelnököt az első tíz honvéd-zászlóalj felállítása miatt. Aradon pedig tizenhárom tábor-nokot végeztet ki és nemsokára a kivégzettek számát 114-reszaporítja.

A nemzet az aradi vesztőhelynél eljutott a Via Dolorosahetedik állomásához és ezzel 19 éves dinamikus korszaka le-

138

zárult. Lord Palmerston angol külügyminiszter utasítja bécsikövetét, hogy pápuák politikai erkölcsénél kisebb szintenjáró bécsi kannibálok ostoba és gyáva embertelensége fölöttutálatát fejezze ki. A francia februári forradalom által fel-vetett német, olasz, magyar nemzeti önállósulási kísérlet tra-gikusan összeomlott. Windischgrätz az osztrák forradalmat,Radetzky az olaszt fojtja el; az orosz cár pedig a magyarszabadságharcot kényszeríti fegyverletételre és Poroszorszá-got nagyhatalmi törekvéseinek felfüggesztésére. Ezáltal aLengyelország fölötti uralmat még 68 évre biztosította. Amagyar állam önállósága egyelőre megszűnt; Erdély, a Száva-Duna-menti határőrvidék, a Délvidékből alakított szerb vaj-daság Magyarországból kiszakítatott és a volt királyság azosztrák császári birodalom tartományai közé soroztatott.

Kossuth a megtorlás elől Törökországba emigrált, tár-sai Olaszországba, Franciaországba és Angliába széledtek. Amagyar szabadságkivitelt az északamerikai polgárháborúbanaz emigráns magyar huszárok és az olasz egység előkészíté-sében résztvevő magyar harcosok felújították. Kossuth alondoni és washingtoni ünneplések után Torinóba telepedettés csak 13 évi késéssel ismerte fel a Közép- és Aldunai-álla-mok konföderációjának azon tervét, amelyet 70 év múlvaTardieu újrafogalmazott. Ez az emigráció is a csodavárásokután kiábránduláshoz vezetett, de azért itthon a független-ségi törekvések kiapadhatatlan élesztője lett.

XIII.

A királyi hatalom felszámoljaa feudális rendiséget

A nemzetközi kapitalizmusbevezetése

(1849—1867.)

Elnyomatás követi a nemzet rövid, dinamikus kor-szakát. Az Erdélytől, déli határőrvidéktől és a szerb vajda-ságtól megfosztott Magyarországot katonapolitikai igényekszerint öt kerületre osztják. A centralizált monarchia belügy-minisztere, br. Bach Sándor katonai, csendőri és közigaz-gatási nyomással kívánja egységesíteni a birodalmat. A ma-gyar megyékben cseh és osztrák tisztviselők zsinóros ma-gyar egyenruhában járnak és bár csak németül tudnak, anépi tömegek előtt azt a látszatot keltik, hogy uraikat ki-cserélték. Haynau jutalmul 4000 holdas hitbizományi kap.Az uralkodó hatalmát a 22.000 holdas Semsey- és a 44.000holdas Barkóczy-hitbizomány létesítése is erősíti. Albrechtfőherceg, mint kormányzó felélénkíti a császári hadseregszervezetét. A Magyarország területén általa szervezett gya-logezredekből 14, a huszárezredekből 2, a tábori tarackosezredekből pedig 4 a Habsburg-monarchia összeomlásáigállandósul. A kivégzett gr. Batthyány Lajos elkobzott kisbériuradalmából, angol telivérek tenyésztésére, méntelepet léte-sítenek.

140

Az abszolutisták a népi tömegek megnyerése céljábólátveszik a reformkorszak szociálpolitikai programmját. Afeudális rendiséget felszámolják, a jobbágyfelszabadítástvégrehajtják. Császári rendeletekkel törlik el az úrbériséget,robotot. A robot jogi megszűntetése és napszámmá alakításavéget vet a gazdasági középkornak; a termény gazdaságotteljesen eltűnteti és a földárakat megsokszorozza. Azonbana legtöbb nagyuradalomban a robot új néven, szolgálmány-ként tovább él és a XX. század kezdetéig a korábbi robot-jegyzékekben továbbvezetik a 104 kézi, vagy 52 igás szol-gálmánynapot. A földbirtokosokat mintegy 300 millió fo-rint névértékű kötvénnyel kárpótolják. Az osztrák állandókataszter alapján a tiszta hozadék 16 százalékát kitevő föld-adót vezetnek be. Az adóbiztosokat sűrűn helyezik át, hogya vesztegetés árfolyamát a legalacsonyabbra szoríthassák.Megszűntetik az ősiségét. A Hármaskönyv rendi magánjogahelyébe az 1811-iki osztrák polgári törvénykönyvet állítjákés rendelettel a telekkönyvi intézményt is bevezetik. Erdély-ben az osztrák polgári törvénykönyv ezidő óta állandósul.A szerb vajdaság területén a délszláv házközösségeket ma-gánjogi tényezőkké alakítják. Az igazságszolgáltatást a köz-igazgatástól teljesen elválasztják.

Magyarország gazdasági önállóságának teljes megszün-tetése végett az örökös tartományok felé háromszázad ótafennálló vámvonalakat lebontják. A 80 millió forint értékűKossuth-bankóknak kárpótlásnélküli megsemmisítésével amagyar nemzeti kapitalizmust csirájába fojtják. Új hitel-intézetek létesítését az országot behálózó Osztrák NemzetiBank engedélyétől teszik függővé. A Pesti Magyar Kereske-delmi Bank alaptőkéjét megkétszerezi és a bécsi Rotschildosztrák hitelintézete, a később Magyar Általános Hitelbanknéven ismeretes pesti fiókjával, a nemzetközi kapitalizmusaranycsatornáit fekteti le.

A sokszázados magyar feudalizmus alapjait hatalmasföldindulás rázza meg. Az emigráns birtokosokat a hazai bér-lők koldúsítják. A politikailag üldözött gazdák termelése

141

megakad. Az ősiség és a magyar zálog eltörlése következ-tében a forgótőkével nem rendelkező középbirtokosok 30—40 százalékos kamatú hitel igénybevételére kényszerülnek,eladósodnak és egyetlen nemzedék alatt mintegy húszezrenárverés alá jutnak. A Tiszaszabályozás nagy hibái folytán aTiszántúl évenként legalább százezer holdat árvíz pusztít elés a tiszántúli gazdák válságát elviselhetetlenné teszi. A dél-német, majd északnémet piacon nagy tömegekben jelentke-zik a magyar búza, de a modern üzemi kultúra kibontako-zásából, a gabonatermelésnek árutermelésre állításából a csakpolitikai orációzáshoz szokott, közgazdasági ismereteket tel-jesen nélkülöző köznemes birtokosoknak semmi hasznuknincs, mert a piacszerzéshez nem értenek.

Kétezer kilométer vasút épül és közutaink meghatszo-rozódnak, de a rajtuk lüktető kereskedelmi forgalom bécsibankérdekeltségek számára biztosít minden hasznot. A ke-reskedelem egész területén korlátlan érvényesülési jogotnyert zsidók magasabb gazdasági kultúrájukat új kapitalista-nemzedék megizmosítására használják fel.

Az egyházpolitikában erős állami beavatkozás érvénye-sül. A liberalizmus térhódítása következtében a pápaság vi-lági uralma megrendül és újból az osztrák császárságban ke-res támaszt. Az uralkodó 1849-től kezdve — csekély kivétel-lel — német, tót püspököket nevez ki, mert a fajmagyar fő-papokkal szemben bizalmatlan. A katolikus egyház a kor po-litikai igényeihez alkalmazkodik és még az egyházi népéne-kekben is német-magyar keverékstílust honosít meg. Az ural-kodói önkény a protestáns egyházakat is a központosítás esz-közévé kívánja alakítani, ezért autonómiájukat felfüggeszti.Azonban a protestáns hatalmak nyomása következtében kí-sérlete meddőnek bizonyul. Mindamellett sikeresen üt résta református és evangélikus egyház közé. Pesti közös teoló-giai főiskolájuk tizenegyévi fennállás után szétbomlik. Akultúrpolitikában is erős germanizálás érvényesül és a nép-nevelés helyett a középfokúoktatás fokozott fejlesztésébenrészesül.

142

A németnyelvű közigazgatás elburjánzó visszaélései az1846-ban még külön utakon járó rendi elemeket közös tá-borba terelik. A művészetben és szellemtudományokban aköznemesi dacot kifejező nemzeti romantika megizmosodik.Jókai is újból felveszi a forradalomban elhagyott y-t. Méga színművészetben is forradalmi szellemű francia hatás ér-vényesül. A népi tömegeket az újabb balsors újból előrelá-tóvá neveli és nemzettudatosan akadályozzák meg a beol-vasztást. Madách a magyar tragédiát történetbölcseleti síkbavetíti ki. A turáni Deák Ferenc 48-as igazságügyminisz-terségének, a jobbágyság jogi felszabadításának nevéhez fű-ződő népszerűségét a nemzet tűrőerejének felfokozására ér-tékesíti.

Az elhatalmasodott német közigazgatás észszerűtlen ügy-kezelése és évi 33 millió forintra duzzadt költsége a közpon-tosításhoz fűzött remények nagyrészét elhamvasztja. A túl-adóztatás által pénzügyi csődbe rohanó birodalmat a külpo-litikai helyzet módosulása új kísérletek alkalmazására kény-szeríti. A monarchia a krimi háborúban tanúsított magatartá-sával az orosz reakciót meggyengíti és támasznélküliségébennem tudja megmenteni itáliai hatalmi állását. Lombardia el-vesztése, a solferinói vereség az uralkodót I860 októberébenaz 1847-es rendiséghez való visszatérésre készteti. Br. VayMiklós, gr. Mailáth György és gr. Apponyi György meg-kísérlik a rendiség visszaállítását és a bécsi központi biro-dalmi tanácsba 85 magyar képviselőt kívánnak beszervezni.Azonban a gazdasági rend megváltozottsága, a nagy föld-indulás következtében már a rendiség korában felnevelke-dett nemzedék is elutasítja az idejétmúlta rendszer megújí-tását és Deák Ferenc higgadt irányítása mellett, a központibirodalmi tanácsba vonulástól tartózkodik.

A gazdasági változásokat kifejező politikai közvéle-ményt az udvar megváltoztatni igyekszik. Haynau egykoriszárnysegédét, gr. Pálffy Móric altábornagyot Magyarországkatonai kormányzójává, gr. Zichy Hermannt kir. kancellárránevezik ki. A polgári közigazgatással szemben a katonaköz-

143

igazgatás fölénybe jut és ennek oltalma alatt léptetik életbeaz osztrák ipartörvényt. Közben Bismarck Poroszország ka-tonai újjászervezésével a német nemzeti egységet Ausztrianélkül alapozza meg és az uralkodó kezdi belátni, hogy Ma-gyarország megnyugtatása nélkül a német nyomással szem-ben védekezni nem tud. Gr. Apponyi György az ókonzerva-tívok nevében a császár előtt az osztrák-magyar közös ügyektörvényhozási szabályozására delegációs megoldást indítvá-nyoz. A monarchiára nézve biztonságot nyújtó kiegyezésheza köznemesi rétegek megnyerését Deák Ferenc vállalja és acsászár szándékai szerint, hosszas tárgyalások eredményekéntírja meg az 1865-iki húsvéti cikkét. Az országgyűlés 1865őszén összehívatott és bizottsága a 48-as alkotmány alap-ján a kiegyezési törvényt teljesen előkészítette.

Az udvari körök a 48-as alkotmány elismerését nagy-fokú engedménynek tekintették és gr. Belcredi belügymi-niszter vezetésével a birodalomnak föderatív állammá ala-kítását kívánták. Választani kellett: vagy önálló nemzetisé-gek államszövetségévé válik a monarchia, vagy előbb-utóbbszétbomlik. A föderatív alkotmány híveit 1918 október16-án Károly császár elkésett rendelkezése igazolta is. Az ab-szolutizmus alatt megerősített nemzetiségek centrifugális tö-rekvései felújultak. A Délvidéken szervezett szerb vajdaság,a karlócai érseknek pátriárkái rangra emelése, a zágrábi rk.püspöknek, a fogarasi gk. püspöknek érseki rangra emelése,a lugosi gk. román püspökség szervezése és a szebeni gkel.román püspöknek érseki rangra emelése, a szerbeket, hor-vátokat és románokat egyházaikon keresztül olyan fokú mér-tékben erősítették meg, hogy fajtudatos vezetőik mind ha-tározottabban foglalkoznak az önálló nemzeti elkülönülésgondolatával. Havasalföld és Moldva egyesülése, Cuza románfejedelemnek demokratikus reformjai az erdélyi románokelszakadási vágyát és a dákoromán törekvések megvalósítá-sát napirenden tartják. A szolnokdobokai születésű és ké-sőbb román igazságügyminiszterségig emelkedett Papiu Ila-riu Cuza fejedelemnek már átadja nagyjelentőségű emlék-

144

iratát, amelyet 78 éven keresztül minden entudatos románpolitikus nemzeti evangéliumának tekint. Erdélyben az Astraromán irredenta közművelődési egyesület a nagy átalakulás-hoz vezetőnemzedéket nevel. A romániai egyházi javak sze-kularizálása és a román jobbágyok felszabadítása a fejede-lem számára a dákoromán törekvések megvalósításához bő-séges anyagi forrásokat biztosít.

Ilyen körülmények között robban ki az osztrák-poroszfeszültség és a königrätzi vereség a német-olasz nagyhatalmikoncepciót sírbatemeti. A nemzetiségek centrifugális törek-véseitől recsegő-ropogó monarchia, federatív kiegyenlítéshelyett, múlóértékű dualizmussal menti meg magát az idő-elŐtti összeomlástól. Ausztriában a németségnek, Magyaror-szágon a magyarságnak biztosít hegemóniát. A katonai ve-reség lelki nyomása alatt Ferenc József Beust Ferdinánd gr.javaslatára elfogadja Deák Ferenc és pártja kiegyezési ter-vét és gr. Andrássy Gyula elnöklete alatt 1867 február 17-énkinevezi a második felelős magyar minisztériumot, június8-án pedig magyar királlyá koronáztatja magát. Palacky nagytörténelmi ismeretei alapján arra következtet, hogy a dualiz-mus és a pánszlávizmus egyszerre üli születésnapját. Az öregHabsburg-birodalom a kiegyezéssel megfiatalítási műtétenesett keresztül és ezzel a pángermán vágyakat újabb nemze-dékek számára keresztezte.

XIV.

A magyar feudalkapitalizmusés a királyi hatalom egyensúlya

(1867—1914).

Reményteljes korszakot nyit meg a gazdasági hata-lom birtokosai és a király megegyezését tartalmazó 1867. éviXII. törvénycikk. A pragmatica sanctió megerősítésévelMagyarország és Ausztria számára a közös biztonságnakegyüttes erővel való védelmét és fenntartását kötelezőnekismeri és Magyarország alkotmányos önállását megóvja. Aközös védelem eszközeit, a hadügyet és külügyet, valamintaz ellátásukat biztosító pénzügyet közösnek nyivánítja. Amagyar országgyűlés jogkörébe tartozik az országból kiegé-szítendő csapattestek újoncállományának megajánlása, szol-gálati idejük meghatározása. A közös kül-, had- és pénzügy-miniszterek Bécsben székelnek és működésüket a magyar ésosztrák országgyűlések évenként ülésező, egyenlő számúdelegáltjai ellenőrzik. A kereskedelmi és vámpolitikai érdek-közösséget tízévenként állapítják meg és szabályozzák.

A 67-es megegyezés a hadsereg és a diplomácia közös-ségének törvényesítésével a magyar állapot külügyi egyéni-ségétől fosztotta meg, tehát állami önállóságunk jogilag ismegszűnt és a történelem előtti felelősség e tekintetben amagyar országgyűlésről egyedül az uralkodóra terelődött. Aközös vámterület törvényesítése a magyar agrártermények

146

számára piacot biztosított Ausztriában, de viszont a magyaripar fejlesztése csak erőnfelüli állami támogatással volt le-hetséges. Horvátország önkormányzata törvényes biztosíté-kokat kapott, de a többi nemzetiségeknek kívánságai figyel-menkívül hagyattak. A 67-es megegyezést vállaló 14 kor-mány tagjai megalkuvással tapasztalják, hogy az osztráknagyhatalmi eszme az öncélú Magyarország közjogi képételhomályosítja. Az uralkodó Magyarország helyzetét csupánbelügyi autonómiának tekintette, ezért miniszterelnökei so-hasem tudtak az ország közvéleményében gyökeret verni,mert „ellentétbe kerültek egy biológiailag szükségszerű nem-zeti életösztönnel”. (Apponyi.) Az egyetemes nemzeti érde-kek hiányos képviseletére nagy államférfi nem vállalkozha-tott, ezért a 14 miniszterelnök között ilyent nem is találunk.A miniszterelnökök közel 50%-a, a miniszterek 34%-a ahelyzettel megalkuvó mágnás. A választójog korlátain és aválasztások közigazgatási rostáján a nemzet akaratát kifejezőpolitikai tehetség nehezen hatolhat keresztül. A megalku-vások kormányképes taktikusai mellett az államférfiúi tehet-ségek nem tudnak alkotószerephez jutni és kibontakozni.Mocsáry, Beöthy Ákos, Grünwald Béla, Apponyi Albert,Bartha Miklós, ifj. Andrássy és még sok tehetség terméket-len ellenzékiségre szorul. A korszakban nem érvényesülhetegy magyar Disraeli, Garibaldi, Ferry, Gambetta, Clemen-ceau, Barthou, Briand vagy Lloyd George. Magyar kortár-saik egyetlen feladata: a nemzeti öncélúság eszméjének szí-tása, átmentése.

Az első miniszterelnök, id. Andrássy Gyula a magyarfeudalizmus vezérlő egyénisége, a minisztereket teljesen ke-zében tartja, de gazdaságpolitikai ismeretei, saját elismeréseszerint is, a legelemibb szintet sem érik el. Az uralkodó tel-jes bizalmának birtokában az osztrák kormány megbuktatá-sával akadályozza meg Csehország közjogi önállósítását, azosztrák tartományoknak föderativ alkotmánnyal való egybe-kapcsolását és az osztrák—francia szövetség megalkotását.Az angol splendid isolation politikája is lehetővé teszi a né-

147

met és olasz nagyhatalom megalakulását. Andrássy németorientációja őt a monarchia külpolitikájának irányítójáváteszi és a balkáni terjeszkedés biztosítása után előbb Német-országgal, azután Olaszországgal hármasszövetségi viszonybakapcsolja a német-olasz nagyhatalmi alkotásról lemondóAusztriát. (1879—1882.) Az orosz—osztrák balkáni ellenté-tek kimélyülése folytán a Bismarck által összekovácsolt né-met föderativ birodalom Franciaországgal szemben Ausz-tria—Magyarországra támaszkodik és a monarchiát a Wil-helmstrasse világhatalmi erővonalára állítja. Ilyen világpoli-tikai keretben éli át a magyarság a fegyveres béke európaikországát.

A korszak Európában egyben a versenykapitalizmusdinamikus fejlődési élettartama. A korlátlan gazdasági sza-badság, korlátlan magántulajdonjog, korlátlan szerződésiszabadság manchesteri szelleme az iparosultabb államokbana teljes liberalizmus politikai leple alatt érvényesíti hajtó-erejét: az elérhető legnagyobb profitot. Fokmérője: a renta-bilitás. Gazdasági szervezetei: a kartellek és trösztök, minta tőkefelhalmozás és tőkeösszpontosítás végrehajtói. A ver-senykapitalizmus a gazdasági életet emelte, továbbszervezte,tökéletesítette, a kultúrát gazdagította és azon államokban,ahol feudális megkötöttségek nem korlátozták, a dolgozókéletszintjét nagymértékben javította. A tőke világgazdaságinemzetköziesülése, a pacifizmus jelszavai alatt, a tőkeimpe-rializmust állandó háborús lesállásban tartotta.

Magyarországon, a liberálisnak nevezett korszakban, azérintetlenül átmentett feudalizmus a liberalizmusnak csaktorzképét mutatja. A nagybirtok és nagytőke szerelemmen-tes érdekházasságából csak a f eudálkapitalizmus terhelt gyer-meke születik meg. A közjogilag megszilárdított államba akülföldi tőke teljes bizalommal özönlik. A gyors tőkebeözön-lés az ötéves pesti tőzsdén már 25 bank számára hoz krachot.(1869.) A nagy gründolási láz az 1873-as világválságban a

148

pesti tőzsde számára 55 millió forint árfolyamveszteségetidéz elő. Közben a londoni Rotschild-ház veszi át centrali-zált nemzetközi hitelhálózatok irányítását és Bécsen keresz-tül Magyarország a City kamatgyarmatává alakul. A tőke-beözönlés okozta válságban a latifundium jól állja a helyétés gyümölcsöztetést igénylő tőkefeleslege számára a MagyarFöldhitelintézeten keresztül megtalálja a kapcsolatot a kapi-talizmussal; ennek alelnöke a korszak első pénzügyminisz-tere, Lónyay Menyhért. A Hitelbanknál egy őrgróf vállalvezérigazgatóságot. Az uralkodó mindkét államában szíve-sen pártolja a nagybankokat, mert hosszú uralkodása alatta közismerten szerényen élő császár közel másfélmilliárdkoronát vesz fel udvartartásának fedezésére a két állam pénz-tárából.

A külföldi tőke beözönlésének első évében a verseny-kapitalizmus vezetőinek világszövetsége éleszti fel a két sza-badkőműves páholyt, melyeket 1886-ban a SzimbolikusNagypáholyban egységes keretbe foglal. A magyar feudálismágnások mellett egyenrangú félként lép fel az uralkodóáltal bárói rangra emelt 26 zsidó tőkemágnás és 280 nemes-ségre emelt zsidó család. A három kaszinóban egymást túl-szárnyaló életükkel elkülönülnek a feudális és tőkemágná-sok, a köznemesek és pszeudódzsentrik, de az egyreszapo-rodó bankok és részvénytársaságok igazgatósági tanácster-meiben a legharmonikusabb érdekközösségbe jutnak. A ren-diség évszázados adómenteshazafisága következtében elma-radt polgárosulás a kapitalizmus számára olyan mohó érvé-nyesülési lehetőségeket biztosít, amelyek eleve kizárják azt,hogy Magyarországon a tőke a nemzet egyetemes érdekeitszolgálhassa. Sokan lépnek a meggazdagodás útjára, akikcsábítólag hatnak sorstársaikra nagy sikereikkel és gazdag-ságuk fényével.

A nyolcéves tőzsdei hossz 1895-ben már 240 bank szá-mára hoz 48 millió forint árfolyamveszteséges krachot; en-nek következtében az üzleti válság állandósul és a századfordulóján a budapesti üzletek 10%-a üresen áll. A válsá-

149

gokban a nagytőkék koncentrálódnak, a kistőkések elvérez-nek és a kisüzemek a nagyüzemekbe olvadnak, amelyek cse-kély kivétellel mind a nagybankok érdekeltségébe sodród-nak. A századunk kezdetén alkotott összeférhetetlenségi tör-vény a legkisebb mértékben sem tudja megakadályozni aképviselők nagyon jutányos érdekeltségvállalását. A korszakvégén 2033 banknak 14 milliárd aranykorona bevallott va-gyona van; a nemzeti vagyon negyede. A bécsi családi inté-zeten keresztül a londoni Rotschild-csoport tőkehierarchiájaalá tartozik három nagybank 1900 millió aranykorona alap-tőkével, a londoni City rokonérdekeltségébe egy másik nagy-bank 300 millió korona alaptőkével és a Wall Street-Cityvegyes érdekeltségébe pedig három további nagybank 1600millió korona alaptőkével. Ezekkel szemben a közvetlen ál-lami beavatkozást képviselő OKH erőtlen kisebbségetképvisel.

A tőke aranycsatornáin izmosodó kereskedelem számáraaz egész országot gazdasági egységbe foglaló úthálózat épül,amely Budapestről a határok felé sugárzik szét. A régi, mes-terkélt póstaúthálózat eltűnik és a 22.000 kilométeres vasút-hálózat, a természetes útvonalakhoz alkalmazkodva, a magyarnemzetgazdaság szervezetét Oderbergen keresztül a német-országi forgalomba kapcsolja. Elsősorban a Felvidéken ésErdélyben 40.000 kilométeres közúti hálózat épül. A 21 ke-reskedelmi miniszterből egyetlen kimagasló tehetség, BarossGábor a nagyvasúti vonalak államosításával visszatér Szé-chenyi helyes közlekedési politikájához, hároméves zónatari-fájával pedig Budapest gazdasági vérkeringését egyszerremegsokszorozza. A világvárosok közül először Budapestenépül földalatti villamos és Európa legnagyobb egynyílásúhídja, a merevített lánctartókkal épített Erzsébet-híd. Berlinés Belgrád között interurbán telefonvonal épül és magyartalálmányként Budapesten nyílik meg a rádió elődje, a tele-fonhírmondó. A London—Konstantinápoly közötti közvet-len távíróvonal is Budapesten vezet keresztül. Az Aldunáta Vaskapu-csatorna megnyitása hajózhatóvá teszi. A fiumei

150

kikötő forgalmának fokozására állami támogatással alakulmeg a MFTRT.

A nagymérvű tőkebeözönlés következtében a magyaripar, a korai kapitalizmus fejlődési szintjének átugrásával,egyszerrre a nagybankok érdekkörében nagyüzemesül. Né-hány nagyiparos család kivételével az önálló iparosok gazda-ságilag elvéreznek. Az új gazdasági erők szétfeszítik a kis-ipar laza kereteit, a céheket. Az 1869-iki északnémet ipar-rendtartást átültető 1872-iki ipartörvény az ipari kisüzemekszámára földrengést idéz elő és az 1884-iki ipartörvénnyellétesített iparegyesületek és az iparűzésnek képzettséghezkötése sem változtatja meg a kisiparnak az ipari részvény-társaságokkal szembeni kedvezőtlen helyzetét. Az 186l-ikinémet kereskedelmi törvény szolgai utánzataként átültetett1875-iki kereskedelmi törvény és az 1877-iki német eredeti-ből átvett 1881-iki csődtörvény, valamint az 1876-iki váltó-törvény a gazdasági liberalizmus számára korlátlan érvé-nyesülést biztosított és a kereskedelem iránti bizalmat kétnemzedéken keresztül megrendítette. A német kereskedelmitörvény már 1897-ben elavult és gyökeres átdolgozást igé-nyelt, de a magyar törvényhozásnak tagjai ezidőben már any-nyira érdekeltek a részvénytársaságoknál, hogy magyar szár-mazékának módosítását mellőzik. Annál inkább tapasztalhatóaz államhatalomnak olyan mérvű nagyüzempártolása, amelya liberalizmus nyugati hazáiban mindenkor ismeretlen volt.A nagy erőfeszítés ellenére, a túlsokáig virágzott rendiségmulasztásai miatt, az osztrák és cseh nagyiparnak a magyarpiacra gyakorolt nagy befolyását nem tudják korlátozni és amagyar nagyipart csak az üvegházi növény sorsára juttatják.Külkereskedelmünk évről-évre mindjobban kiszorul a világ-piacról, Ausztriára korlátozódik és mérlege passziválódik.Századunk kezdetén a gyáripari érdekek védelmére a GyOSz,a kereskedők érdekeinek védelmére pedig az OMKE ala-kul meg.

A gyáripar tömeges árutermelésével az évszázados nép-viseletet kiszorítja és a városi anya háztartási tevékenységé-

151

nek lebontásával a család gazdasági autarchiájának végetvet.A megbomlott családi munkaközösségből a kedvező vagyonivagy jövedelmi helyzetű nőknek jelentékeny hányada kivá-lik a csak fogyasztók, mások munkájából élők oldalára ésezzel már a család meleg hajlékába is becsempésződik a túl-nyomóan termelő férjek és a túlnyomóan fogyasztó felesé-gek családi köteléket szétfeszítő osztályellentéte. Az áruter-melés fejlődését kifejező grafikon a válópörökével párhuza-mosul.

Az igazságmentes rendi igazságszolgáltatásba kor igé-nyeinek megfelelően, a közigazgatástól elkülönített királyiigazságszolgáltatás váltja fel. Az 1869-iki és 1871-iki törvé-nyek alapján járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák, ki-rályi ügyészségek, főügyészségek, királyi kúria és korona-ügyészség létesül. Az 1871-iki németbirodalmi büntetőtör-vénykönyv alapján, Deák Ferenc 43-as tervezetének mellő-zésével, 1878-ban elkészül a büntetőtörvénykönyv, melyet1908-ban novellárisan módosítanak, illetőleg kiegészítenek.Az 1896-iki bűnvádi perrendtartás és az 1868 óta négy válto-zatban kifejlődött polgári perrendtartás a jogszolgáltatástkorszerűsíti. A korszak utolsó 14 évében az esküdtbírósága nyugati liberális jogszolgáltatást, megfelelő összetételű ma-gyar polgári osztály hiányában, fogyatékosan utánozza. AHármaskönyvön alapuló rendi igazságszolgáltatás évszázadosigazságtalansági hagyományai folytán a nép fiai a függetlenbíróságok pártatlanságára korlátolt bizalommal tekintenek, a„törvénytől” borzadnak és még tanuzásra is félve jelennekmeg az igazságszolgáltatás hajlékaiban. A korszakban azigazságügyi tárca vezetése általában sokkal szerencsésebb atöbbinél, mert a 15 igazságügyminiszterből Pauler, Szilágyi,Plósz, Székely és Balogh a komoly szakértelmet képviselik.

A földművelésben nagy átalakulást idéz fel az Alföldmocsár- és tőzegláp világának eltüntetése, az ármentesítések-kel és lecsapolásokkal az Alföld minden értékes vízcsepp je-nek a Fekete-tengerbe szöktetése. A 900 év alatt viziéletbenőtt nép partravetett halként vergődik a felszárított környe-

152

zetben, de a szárazság a magyar acélos búzát és a magyarlucernát megedzi, megnemesíti és európai hírnévre emeli.Az alföldi futóhomok megkötése, az amerikai akác ültetéseis sokat változtat a természetes tájegység arculatán. Zsig-mondy mérnök vezetésével az Alföldön fúrt többezer artézikút az évszázados mulasztások egyrészét pótolja. Máskülön-ben a magyar földművelés csigalassúsággal fejlődik. A há-romnyomásos gazdálkodást a vetésforgó és az őszi vetéseklassan váltják fel. A tudományos talajjavítás és a vetőmag-nemesítés, valamint a műtrágya és a mezőgazdasági gépekalkalmazása csak a mezőgazdasági ipar piacszerző erőfeszí-tésével indul meg. A magyar nagybirtok Ausztriában piaciversenytárs nélkül, monopolizáltan helyezi el terményeit,ezért a termelés tökéletesítésére, talajjavításra, vetőmag-nemesítésre alig van oka; elmarad az európai fejlődéstől.Kisebb tagokon mintagazdaságok honosodnak meg, de abúzatermelés holdankénti átlaga alig fele a belga átlagnak.A nagybirtok nem tudja kihasználni az 1880-ban még11 millió hektoliterig fedezetlen európai gabonaszükségle-tet. Mire 1894-ben a fiumei kikötő kiépül, arra már a100 éves odessai kikötőből kiáramló orosz búza az európaigabonapiacot sokkal olcsóbb áraival meghódítja és ígyFiume európai jelentőségét majdnem csak a fakivitelre zsu-gorítja. A nagybirtoknak az osztrák piacon élvezett kivált-sága következtében a közép- és kisbirtokosok az egymást-követő agrárválságok pusztítása alatt eladósodnak és akorszak végére teljes bizonytalanságba jutnak.

A rendiség bűnei folytán elmaradt polgáriasulás a vá-rosok fajképének kifejlődésében természetes következmé-nyekkel jár. A külföldi tőke beözönlése pontosan úgy réte-gezi át a városi társadalmat, ahogy Vállas Antal matema-tikus már 1841-ben megjósolta: a közgazdaságilag telje-sen tájékozatlan, kisműveltségű köznemesség gazdasági ha-talmi helyét pénzes és életműveltséggel rendelkező idegeniparosok és kereskedők foglalják el. A városok túlnyomóanalpin, dinári, sémi fajú és idegen ajkú polgárai a kapitaliz-

153

mus vonatán a magyarosodás felé hatalmas utat tettek meg,de ez teljesen csak nyelvileg sikerült. Megtanulják a fo-gyasztó falusi magyarság hatalmas tömegeinek nyelvét, dea népi érdekközösségbe, lelki egységbe nem olvadtak, mintahogy az angol gyarmatosok is csak a gyarmati lakosoknyelvét tanulják meg, de velük lelkileg soha össze nemforrhatnak. A városi polgárok nagy átlaga ugyanolyan ma-radi Spiessbürger, mint a rendiség korának minden hala-dástól irtózó köznemese. A gazdasági vonzóerő érvényesü-lésének megfelelően legnagyobb fajkeveredés következettbe a fővárosban, ahol a fajilag vegyes házasságok soroza-tain keresztül nemcsak a válópörök százalékos arányszámaemelkedett, de az újabb nemzedékekben a testi satnyulás,a neurózisok elterjedése a lelki eltévelyedések szaporodá-sát és a gazdasági hatótényezőket túlszárnyaló bűnözésekterjedését eredményezte. A faji heterogenitás következtébena fővárosi polgárlélek és a falusi, ugoros parasztlélek kö-zött nehezen áthidalható szakadék képződött.

A korszakban a fővárosi zsidóság 44%-os szaporodásaés a középbirtokosok könnyelmű elszegényedése 1875—1884között erős antiszemita hullámot vert fel, amely a felmen-téssel végződött tiszaeszlári vérváddal és azt követően 17antiszemita képviselőnek a parlamentbe jutásával elérte adelelését. A főváros helyzeti energiájának megkétszerező-dése és vonzási területének megnégyszereződése kétségte-lenül kedvezett a zsidóság olymérvű megszaporodásának,amely a feudalizmus fejlődéstgátló nyűgjétől idejében meg-szabadult nyugati államokban teljesen ismeretlen volt. Buda-pest lakosságának a korszak végén 23%-a zsidó, kereskedői-nek pedig 54%-a. Ez azon történelmi előzményeknek ter-mészetes következménye, amelyet a rendiség korszakaibanmegismerhettünk. A zsidókérdés a korszak végén már állan-dóan napirenden van, de a magyar társadalom strukturálisösszetételének változatlansága és a komoly népi gazdaság-politika mellőzése folytán az utcai tüntetések terméketlenmezejéről letérni nem tud. Serkentő hatása mégsem maradt

154

el, mert a 16 éves Vázsonyi-korszak és Bárczy István pol-gármestersége a főváros háztartására, népgondozására ésközművelésére fejlesztően hatott.

A zsidókérdéssel együtt fejlődött a magyar munkás-kérdés is. A gyors tőkeakkumulálás, a gyáripar lendületesfejlődése a munkapiacon hatalmas kínálatot teremtett és apauperizálódás a megháromszorozódott ipari munkásokat aliberalizmus természetes társadalmi vetületébe, a szociál-demokráciába terelte. A korszak kezdetétől az izmosodóvilággazdaság, a külkereskedelem kiszélesedése és a tőkenemzetközi tömörülése a munkavállalókat is nemzetköziszakszervezetekbe tömörítette, hogy a versenykapitalizmuslélektelen szociális mocsaraiban a szakszervezetek oltalmat-nyujtó cölöpépítményein az igazságosabb bérért közössenvehessék fel a küzdelmet. A versenykapitalizmusnak termé-szetes következménye a gazdasági hatalom összesűrusödéseés ezzel együtt az erősebbnek, erőszakosabbnak és lelkiis-meretlenebbnek győzelme a gyöngébb fölött. Ez ellen amunkavállaló tömegek, pártatlan állami beavatkozás hiá-nyában, csakis a szakszervezetekben védekezhetnek. Angliá-ban a szakszervezetek négy évtized alatt, éppen korszakunkkezdetéig kivívják a választójogi reformot és az ipari mun-kások polgárjogosítását. A magyar ipari munkások, az or-szág hatalmi elhelyezkedettségének megfelelően, teljesen anémet és osztrák szakszervezetek példáját követik. 1869-tőla fővárosban megismétlődnek a szociáldemokrata népgyű-lések, sztrájkok, bérmozgalmak. Az ipartörvény a sztrájk-jogot nem ismeri el és minden bérmozgalmat a rendészetiközigazgatás feladatkörébe utal. 1890-től az osztrák mun-kásmozgalommal együtt a magyarországi szociáldemokratamozgalom is megélénkül, de míg Ausztriában alig egy év-tized alatt 14 képviselőt küld a parlamentbe, azalatt ná-lunk Bánffy miniszterelnök és Perczel belügyminiszterbismarcki módszerrel a fővárosi munkásvezéreket illetőségihelyeikre toloncoltatja és ezzel, akaratlanul, a vidékre isszétsugároztatja a párttevékenységét. Széll miniszterelnök-

155

sége alatt a szakszervezeti mozgalom elismerést nyer és aszázad első évtizedében az ifjúmunkások már a nyolcórásmunkanapért, nappali tanoncoktatásért, a vasárnapi iskoláz-tatás eltörléséért küzdenek — közigazgatási üldözés mel-lett. A világháborúelőtti évtizedben négy általános sztrájkküzd a választójogért, eredménytelenül. Amíg Franciaor-szágban 1850-ben, Németországban 1888-ban az állam agg-kori és rokkantságelleni munkásbiztosítást létesít, 1884-benpedig betegség és baleset ellen, 1889-ben Ausztria is ha-sonló biztosító intézményeket alapít, addig nálunk a tör-vényhozás az ipartörvényt, kereskedelmitörvényt, csődtör-vényt, büntetőtörvénykönyvet Németországból átveszi, dea munkásság sorsát javító törvényes rendelkezések átvételé-től tartózkodik. Még az iparfelügyeleti törvényt is az ango-loké után 60 évvel alkotja, azt is hiányosan. A magyar ér-telmiségnek elnézhetetlen hibája, hogy nem állott az iparimunkásság élére, átengedte a vezetést másoknak, a munkás-vezérekkel szemben csak a leszocizásig jutott és ezzel káro-san kimélyítette a meglévő osztályellentétet. Mint ahogy akapitalizmusban is idegen fajúaknak engedte át a vezetéstés megelégedett a kapitalizmus elleni kirohanásokkal, úgya munkásszervezetek irányításában sem ragadta meg a kez-deményezést és a még nemzetiszocialista Táncsics Mihályutódait merev elkülönülésre szorította. A korszak végén aszocializmus szónak kiejtése a pszeudódzsentri és polgáriszalonokban megbotránkozást vált ki; a bögötei remeténekmagatartása pedig a nagyfeudális körök részéről megdöbbe-nést keltett. Ilyen körülmények között a magyar szociálde-mokrata munkásság vezérei a parlament folyosói helyettcsak utcai tüntetésekre szorítkozhattak és az angol megfrancia munkásvezérek rugalmas politikai motívumainakátvétele helyett a német kispolgári szociáldemokrácia orto-dox dogmahínárjába süppedtek.

A korszakban a nagy beruházások miatt az államház-tartás állandóan hiányokkal küzd és adósságokba sodródik.A pénzügyi tárca betöltésénél többnyire nem a szakértelem,

156

hanem személyes és bankérdekeltségek érvényesülnek. Alegnagyobb bankárcsaládba nősüléssel felemelkedett Ló-nyay, mint pénzügyminiszter, Európa legkétesebb hírű ban-kárától vett kölcsönnel finanszírozza az államháztartás elsőévét. Más alkalommal Deák Ferenc neveltleányával kötöttházassága Széli Kálmánt 30 éves korában egyszerre a pénz-ügyi tárca élére állítja. A 12 pénzügyminiszterből csak azörökölt vagyonát nemesen feláldozó Kerkápoly és a szüle-tett nemzetgazda, Wekerle magaslik ki. Utóbbi vezeti kiaz államot a pénzügyi csődből a költségvetés egyensúlyánakbiztosításával és a korona-aranyvalutának megvalósításával.A korszerű pénzügyi politikának gyümölcseként az Osztrák-Magyar Bank igazgatásában a paritás intézményesül. Más-különben a költségvetés visszatérő hiányainak fedezéséreévenként átlag 14.000 hold állami jószágot adnak el, több-nyire értéken aluli árért, átlag 170 forintért, aminek követ-keztében az állam leltári vagyona arányosan emelkedninem tud. Annál nagyobbmérvű az eladósodás. A korszakvégén az állam vagyona 5 milliárddal kevesebb, mint a ban-koké: csak 9 milliárd korona. Ellenben az államvagyontközel 6 milliárd korona adósság terheli és csak kamatra évi300 milliónál többet kell fizetni. Nemcsak a társadalom, deaz állam is a City kamatgyarmata. A monarchia világgazda-sági elszigetelődése folytán megdrágul a pénz és a század-fordulón jegyintézetünk, a szerb jegyintézettel együtt,egész Európában vezet a defláció terén. Az adópolitikárólsehogysem lehet az igazságosságot és arányosságot kimu-tatni. A porosz kataszter elvei alapján 1884-ben bevezetettföldadókataszter az érdekeltek meghallgatásával készül. Aföld valóságos jövedelme átlag 234%-al nagyobb, mint akataszteri jövedelem. A nagybirtokra nézve kiváltságosánkedvező osztályozás és kataszteribecslés a földadó terhételsősorban a kisbirtokosokra hárítja, akik a túladóztatássúlya alatt két nemzedéken át pauperizálódnak és társadal-milag differenciálódnak. A feudális mágnásoknál is kedve-zőbb helyzetbe jutnak az iparmágnások. A korszak végén a

157

mezőgazdasági termelés értékének 20%-a az adóteher, azipari termelés értékének csak 2%-a. A gazdasági hatalmitényezők összetételét visszatükröző parlament a helyzetetorvosolni nem tudja. A költségvetési vitákban a csak szó-noki bravúrokhoz szokott politikusok minden elképzelhetőtárgyról bemutatják száj nagy iparosi képességeiket, de mi-helyt a tárgyat érintik, csak arról tesznek tanúságot, hogya gazdaságpolitikában analfabéták. A korszak végén a 41milliárd koronára becsült nemzeti vagyont 25%-os adósságterheli és a nemzeti vagyonból egy fejre csak 185 koronajut; sokkal kevesebb, mint az egykorú nyugateurópai álla-mokban. Az általános szegénység sivatagából csak a földés a tőke hitbizományosai emelkednek ki.

* * *

A kultúrpolitikát Eötvös és Trefort zseniális tehetségeszerecsésen alapozza meg. Eötvös a népoktatásnak köte-lezővé tételével Angliát két, Olaszországot három, Francia-országot tizennégy évvel előzi meg és háromosztályos felső-népiskolájával a világháború után minden művelt állam-ban kibővített népiskolának ad példát. Azonban a feudálismegkötöttségek még a hatosztályos népiskola két felső osz-tályát is összezsugorítják. A 90 éves műegyetemnek egye-temi rangra emelése a magyar technikai kultúrának kitűnőutánpótlást biztosít, a kolozsvári egyetem megnyitása pediga budapesti egyetem magaskultúratermelésével szembennagyon hatékony versenyt támaszt. A két nagy kultúrpoli-tikus programmhagyatékát 11 utóda alig tudja értékesíteni.A tudománypolitikát teljesen az északnémet magaskultúraérvényesülési igényeinek szolgálatába állítják és a latin, megangolszász magaskultúrával addig fennállott kapcsolatokatveszedelmesen elhanyagolják. A magyarság nagy tömegeia túlnyomóan északnémet magaskultúrával szemben, a fajiaverziónak megfelelően, teljes közömbösséget tanúsítanak,mert a magyar néplélek mindenkor sokkal közelebb állotta francia szellem és az olasz temperamentum megérzéséhez,

158

mint az északnémet módszerességhez. Ennek következtébenkét nemzedék alatt közfelfogásba ment, hogy más az iskolaés más az élet. A népjellem erősebb volt a hozzá nemalkal-mazkodó iskolánál és ezért a társadalom strukturális beteg-ségeiből fakadó demagógiával szemben az iskola a kultúr-demokrácián keresztül nem tudta a népi tömegeket poli-tikai demokráciára nevelni. A magyar nép életfájára kétnemzedék alatt a kapitalizmus gyűrűi egymásra rétegeződ-tek, de alig nőttek új kultúrgyűrük. A hazafias és vallásosnevelés görögtüzes szólamokra zsugorodott és dinamikuslelkiátélés helyett üres külsőségekbe takarta a gazdasági ha-talmi tényezőknek sztatikus érdekeit. A „nemzetnevelés”szó is csak 1904-ben született meg. A pántlikás hazafiságrabeállított népnevelésből céltudatosan mellőzték a hatalmiérdekeket sértő faji entudat és szolidaritás ápolását. A feu-dális érdekek túlsúlya következtében a közép- és alsófokúmezőgazdasági szakoktatás munkaterületén megdöbbentőmulasztásokat tanúsítanak. A középfokú oktatásban is a ne-velés helyén a szajkóz ta tó, vagy legjobb esetben a tanárimagyarázatot visszabumerángozó tanítás áll. Ennek követ-keztében a középiskolából kikerült értelmiség teljesen el-veszti kezdeményezőképességét, undort érez a kezdemé-nyezőerőt igénylő foglalkozások iránt és minden vágya egykis államhivatali állás elnyerése, hol a bürokratikus sémák-hoz igazodással is olcsó sikereket lehet aratni. A közép-iskolából magológépként kikerült értelmiség babonás hitteltekint az államhatalomra, mindent tőle vár és közbena kezdeményezés hiányát az egymást váltogató kormá-nyokra keni. A polgárok gazdaságpolitikai tájékozatlansá-gára kiépített rendszer céltudatosan elzárkózik a közgazda-ságtannak és társadalomtudománynak korszerű középfokútanításától. Még a Társadalomtudományi Társaságnak aszázadunk kezdetén bekövetkezett megindulásával szembenis bizalmatlan és néhány év után a nagyjelentőségű társa-ság vezetését átengedi a magyar fajisajátságokat nemismerőteorétáknak.

159

A tudományos termelésben kétségtelenül a jogi éstörténelmi irodalom vezet. A kor jogtörténészei, németmintára, a középkori magyar jogfejlődésben tapogatóznakés mivel magánjogi forrásismereteik feltűnően fogyatéko-sak, csak a nemzeti romantika igényeit elégítik ki üres wer-bőczizálással, a Hármaskönyv közjogi gyökérzetének gon-dos locsolásával, hogy a feudális osztályszemlélethez dog-matikus közjogtörténeti legitimitást nyújthassanak. A for-ráskutatást mellőző pszeudójogtörténészek alkotmánytörté-neti fikciókergetése a legjövedelmezőbb tudományiparág.A történettudomány termékeiben is túlteng a felekezeti,politikai, pártpolitikai igényeket kielégítő államtörténetiszemlélet, mely a nemzet egyetemes érdekei értékelésénekmellőzésével csak a pártfegyelem és pártideológia közjogivízióihoz igazodik. Végül Tagányi termékenyítő hatásakéntaz apriori elméletekből merítő jogászok formalizmusa és ahiteles forrásokból merítő történészek empirizmusa egy ké-sőbbi békés korszak megoldandó ellentéteként merül fel.

A korszerűtlen szellemtudományok hatásánál sokkalnagyobb a kor szépirodalmának befolyása. Az ugoros-ma-gyar, paraszti származású Arany János epikai műveiben amagyar nyelv erejét leghatásosabban fejezi ki. Az északi-fajú Jókai kivételes gazdagságú fantáziájával és valószínűt-len hőseivel nemcsak a magyar, de 14 más nemzet igényeitis kielégíti. Mikszáth kitűnő rajzaiban az életközelségbőlmeglátott sorskérdéseket anekdótázza. Tömörkényi a sze-gedvidéki nép nyomorát szólaltatja meg. Gárdonyi ifjúkorifalusi tanítói élményeiből óvatos visszavonultságban merít-get. Az északifajú Herczeg a magyar pszeudódzsentrivilágigényeit tehetséggel szolgálja. Gyulai Pál négyévtizedesharcot vív az irodalmi epigonok ellen. Á legtehetségesebbírókat csak a Nyugat iskolája tudja nevelni és tömöríteni.A nemzeti művelődésnek érmindszenti, szerény anyahajó-járól röppen fel a korszak legtehetségesebb írója, AdyEndre, aki Parisban fogant társadalomszemlélete alapján apolitikai önámítástól mentes újnemzedék lelkét józan enis-

160

méretre és az elődök bűnei miatt közeledő nemzeti katasz-trófa meglátására neveli. Kiváló pályatársa, Babits Mihályteljesen eredeti tehetséggel fejezi ki a szociális korszelle-met. Móricz Zsigmond a magyar parasztok nyomorát, vágy-világát és a pszeudódzsentrik nemzetsorvasztó szerepétigazságkereső lélekkel rajzolja. De amilyen nagy erővel len-dül fel az irodalmi termelés, olyan elhanyagolt a falura ki-áramló kultúra. Sekélyes szinten szerkesztett, a paraszthoztolakodó néplapon és politikai vagy üzleti naptárponyvánkívül komoly irodalmi kiáramlással nem találkozunk.

A művészetek a korszak forrongó áramlatait tükrözik.A festészetben a német naturalizmus és a francia impresz-szionizmus fonódik egybe. Az építőművészetben a szecesz-szió és a múlt összes építészeti formáit utánzó eklekticizmus.A Népszínház és az Opera megnyitása a színházi kultúrátkomoly utakra tereli. A dinári Munkácsy festészete és adinári Liszt zeneművészete Európát is meghódítja. A ma-gyar zene romantikusai mellett Michalovich, Zichy és Hu-bay nyugateurópai törekvéseket érvényesítenek. Századunkkezdetén Bartók és Kodály a magyar zene népi gyökereinekgondos megvizsgálása után a zenei romantika népieskedéseellen kemény harcot indít, de a politikai korszellem nyo-mása miatt csak az összeomlás után nyernek a külföldönés végre itthon is méltó elismerést.

* * *

A korszak legnagyobb passzívumát a sztatikus birtok-politika okozza. 1871-ben az országgyűlés a jobbágyi ésnemesi birtokok jogikülönbségét véglegesen megszünteti,de az ország területének 35%-a kötöttbirtokká válik. Azuralkodó 1867-től 1912-ig 60 új hitbizományt ismer el. AzAndrássy, Dessewffy, Pálffy, Prónay, Somssich, Festetich,Rakovszky, Esterházy, Zichy, Erdődy, Cziráky, Odescalchi,Károlyi, Wenckheim, Mailáth, Bánffy, Almássy, Jósika stb.családok új hitbizományai 50%-ban a Dunántúl, Bécs ha-talmi előterepén helyezkednek el. Ugyanekkor Morvaor-

161

szágban 8%-ot, Csehországban 11%-ot alkotnak az új hit-bizományok. Udvari felfogás szerint Bécsben jöhet egy tör-ténelmi forradalom, mert a magyar—morva—cseh hitbizo-mányok felújuló legitimitást biztosítanak az uralkodó csa-lád számára. A korszak végén Magyarországon 92 hitbizo-mány 2.3 millió hold terjedelemben méginkább feudálisjelleget ad az országnak, mint az előző korszakokban. Ma-gának az Esterházy családnak 516.000, a Schönborn család-nak 241.000, Habsburg-Lotharingiai Frigyes főhercegnek145.000 Fülöp Coburg Gothai hercegnek 141.000, Feste-tics hercegnek 116.000 hold kötöttbirtoka van. Ezeknekmindegyike valósággal állam az államban, amelyeknek kas-télytornyain a souverain család lobogója lengedez. AmígMagyarországon a terület 35%-a, addig a még junkerneknevezett Poroszországban is csak 23%-a a kötöttbirtok.A váteszi lelkű Rudolf trónörökös világosan látja a veszélyt:„Ha a hitbizományokat és az egyházi birtokokat földara-bolnánk, a birtokosok számát nagymértékben növelnénk ésegyúttal csökkentenénk azt a hatalmas ellentétet, amely aszegények tömegeit a vagyonosak osztályától elválasztja. Éna magam részéről a szociális reformot nem tudom elkép-zelni a hitbizományok felosztása nélkül”. „Amíg fennálla-nak a nagy ellentétek a magántulajdon tekintetében, amíga széles többségnek alig van valamije és a nemzeti vagyonjelentékeny része kevés kézben összpontosul, amíg ez a hely- izet a szegény embereknél egyrészt gyűlöletet vált ki a va-gyon birtokosai iránt, másrészt pedig érvényesül a nagy tö-megnél a szegénység által okozott demoralizáció: addignem lehet igazi haladást és igazi fellendülést várni”.A tiszta liberalizmus kibontakozásának nem utolsó gátja ahatalmas tömegű kötöttbirtok. Ennek következtében a kor-szak végén 4189 nagybirtokosnak tulajdonában közel húsz-millió hold terjedelmű föld van, az ország területének40%-a, ezzel szemben közel másfélmillió törpebirtokos azország területének alig 6%-át mondhatja bizonytalan ma-gáénak. A 10 holdon aluli birtokosokat, bérlőket és a

162

mezőgazdasági munkásokat, cselédeket is hozzászámítva, azország összes lakosságából 42% agrárproletárt látunk. Atúlnyomóan alpin, dinári, mediterrán és északi fajú nagy-birtokosok, valamint az askenázi nagytőkések érdekszövet-sége az ugoros magyar parasztokkal szemben korlátlan he-gemóniát gyakorol és minden birtokpolitikai kezdeménye-zést csirájába fojt.

A magyar társadalom legerősebb viharsarkában, Oros-házán a földmunkások 1891-ben még nem vörös, hanemfehér selyemzászló alatt veszik fel a létért való küzdelmet,de ez is bántja a közigazgatást és csendőrroham vet végetaz első megmozdulásnak. Három év múlva a hódmező-vásárhelyi földmunkásokra már csendőrök és huszárok kö-zösen sortüzelnek. 1906-ban néhány hónap alatt 400 helyenlétesül földmunkásszövetség, de Andrássy belügyminisztera közigazgatási hatóságokkal közel 5000 embert ítéltet el.A nagybirtok által legjobban megnyomorított fajmagyarterületen egy évtized alatt három nagy aratósztrájk tör kiés a nagyagráriusok már azon gondolkoznak, hogy mikénthozzanak az országba olcsó kínai kulikat? Péter-Pálkorvagy Sarlóskor az aratók karjai már nem ölelik hálaimátsugárzó keblükhöz a kövér kalászmarkot, hanem családjukjövőtlenségén aggódnak.

A fegyveres béke erősen fegyverkező korszakában anemzetnek sorsdöntő kérdése: a népet mentsék meg, vagya földet? Az utóbbit akarták rövidlátóan megmenteni, dea végén elveszett az ország földjének 71%-a, népének64%-a és az elmaradt földbirtokreformot idegen fajoknakjavára hajtották végre. Századunk első másfélévtizedében agyökeres földreform és telepítés már nemcsak gazdaságpoli-tikai, hanem nemzetpolitikai és méginkább katonapolitikaikérdés. Nemzetmentő birtokpolitikai reformok helyett akorszakban csak halvány kísérletekkel találkozunk. 1885-ben a Délvidék 60.000 szerb házközösségét jogilag lebont-ják, de megszüntetni nem tudják. Az 1908-iki tagosítást tör-vény sem tudja kiküszöbölni az ország keleti felében a föld-

163

közösség maradványaként még hárommillió hold terje-delmű erdei és legelőj ellegű közbirtokokat. Az 1886-ikiporosz telepítési törvény két évtized alatt közel három-millió hold földön, a lengyelektől veszélyeztetett keleti ré-szen, nemzetvédelmi érdekekből német tömegeket helyezel. Ennek torz utánzataként alkotott 1894-iki telepítési tör-vényünk alapján két évtized alatt Erdélyben két község éstizenhárom telepecske létesül, kezdetnek sem minősíthető30.000 hold területen. Darányi telepítési tövényjavaslataparlamenti tárgyalásig sem juthat el. A hitbizományok ésnagybirtokok védői a korszak utolsó két évtizedében dühö-sen harcolnak a szocializmus ellen, de a nagybirtok üzemielőnyeinek védelmére kiadott könyveikben és röpirataikbanpontosan ugyanazon érveket sorakoztatják fel, amelyeket aKapital harmadik kötetétől Kautsky Agrarfrage-ján keresz-tül az 1925 utáni szovjetorosz kolchozgazdászokig mindenortodox-szocialista és neológ-kommunista szorgalmasan is-métel. A 67-es és 48-as közjogi küzdelem politikai szószá-tyárai a 30 milliós magyarság imperialisztikus délibábhídjánközös nevezőre jutottak és a jövőt a közigazgatás jól olajo-zott gépezetére bízva, elfelejtették a minoritásba jutott ma-gyarságot a nemzetiségi területekre tömegesen kitelepíteniés ott a faji entudatot fellángoltatni.

A nagybirtok felgyülemlése és megmerevedése erősenfojtogatja a magyar életet, gyökerében sorvasztja a nemze-tet. A születések ezrelékszáma 33-ra zuhan, a haláleseteké22-re emelkedik. Amikor Európa hatalmas mérkőzésre ké-szül és még a külföldi magyarság hazatelepítése is katona-politikai érdek, a nemzet gazdasági, lelki és társadalmi meg-szervezése helyett megindul a nemzetemésztő kivándorlás.A csalódott Túri Danik a szociális nyomás elől oda vándo-rolnak, hol a legkisebb a szociális nyomás és a vagyonszer-zésnek optimuma van: Amerikába. Az utolsó 15 évben kö-zel másfélmillió földéhes paraszt hagyja el a haza földjét.A magyar élet kényszerű aláértékelői, többnyire erőtől duz-zadó 20—40 éves férfiak, a Cunard kéthetenként induló

164

hajóin kilépnek a nemzeti közösségből és New-York felészövögetik családboldogító álmaikat. Egyedül 1906-ban172.000 ember hagyja el az országot. Ezer év szenvedése ál-tal kiégett, salakmentesült lelkük, erős jellemük és a nem-zetközi vizsgálatok által is elismert, a többi nemzetét négy-szeresen felülmúló tehetségük Eszakamerikában csodákatalkot. Akikről itthon az volt a közfelfogás, hogy kereske-delemhez nem értenek, egyikük a kaliforniai szőlőtelepeketalapítja meg, egy analfabéta kivándorolt kocsis virágzóbankot létesít, mások pedig Clevelandben a legnagyobbkertészeti vállalatot szervezik meg. Akik itthon csak plu-tokrata szempontból nézik a szörnyű vérveszteséget, szíve-sen látják a nagymérvű kivándorlást, mert a családok egy-része itthonmarad, a keservesen megtakarított dollárokhazavándorolnak és az eladósodott nagybirtok magas árontud parcellázni. A fiumei kikötőben hajóraszálló kivándor-lók a nemzeti Via Dolorosa nyolcadik állomásán ösztönösmegérzéssel mondogatják: „Ne sírjatok miattam, hanemmagatok és gyermekeitek miatt”. A kivándorlás a társa-dalmi feszültséget levezette, de egyben a nemzet későbbikatasztrófájának nem utolsó oka lett. A világháború végsődöntésénél hiányzott az a hét kemény hadtest, amely aháborúelőtti másfélévtizedben kényszerűségből Amerikábaszivárgott. Ekkor újból igazolódott az evangéliumi igazság:„Minden bajnak gyökere a kapzsiság”. (Pál I. Timót. 6.10.)

* * *

A korszakban a történelmi egyházak a nemzet egyete-mes érdekeit kielégítő reformok kezdeményezésére teljesenalkalmatlanok. A 67-ben visszaállított 1848:20. t.-c. alkal-mazása körül kifejlett egyházpolitikai gyakorlat az egyháza-kat az államhatalom eszközévé és a gazdasági hatalmiténye-zők sztatikus erőinek nehezékeivé tette. Deák Ferenc 1873-ban az egyháznak az államtól való elválasztását sürgeti, dea törvényjavaslat tárgyalása két év múlva is elmarad. Ahatalmi tényezők mellőzik az evangéliumnak lényeges elvét:

165

„Aki Istenért harcol, nem bocsátkozik világi dolgokba,hogy annak tessék, akihez szegődött”. (Pál II. Timót. 2. 4.)Az öt magyar református egyházkerület 1881-ben összefog-laló keretül alkotja meg az egyetemes zsinatot és egyetemeskonventet. A protestáns erők tömörítése azt eredményezi,hogy négy év múlva a főrendiházból kihagyott katolikusválasztott püspökök helyét a protestáns püspökök és egyház-kerületi főgondnokok foglalják el. A magyar evangélikusok1891-ben szintén egységes keretbe foglalják erőiket. Azon-ban az episzkopális rendszerben kijegecesedett egyházkerü-leti főgondnoki intézmény a népi erőket képviselő prezsbi-tériumokkal szemben a világi nagybirtok hatalmi érdek-körébe vonja a magyar protestantizmus egész szervezetét.Kölcsey felfogása igazolódik: „A reformációból a köznépnem nyert egyebet a hierarchiának más alakra lett változá-sánál”. Mindamellett a latin nyelvnek teljes elhalása a ma-gyar anyanyelven istentiszteletező protestáns egyházakat ésa latinnyelvet megtartó katolikus egyházat a néppel valólelkikapcsolatok tekintetében egymástól eltérő utakraterelte.

Eötvös József vallásügyi miniszter már 1867-ben fel-veti a katolikus autonómia kérdésének elintézését. A böl-csen előrelátó egyházpolitikus kísérlete kudarcot vall. A fő-papi kinevezéseknél kétharmadrészben világiaknak jelölésijoga, az egyházi vagyonnak közös jogiszemélyre átírása,közös kezelése és az iskolák fenntartásában és igazgatásá-ban a világi elemek túlsúlya előbb a főpapi kar hatalmi fél-tékenységét kelti fel, azután a későbbi kormányok az egy-ház fölötti hatalmat nem óhajtják kiadni a kezükből. Azapostoli vagyonokat kezelő magyar Titusok elmaradása sokolyan meggyanúsításra adott alkalmat, amelyektől az egy-ház sátorkészítő mesterségú nagy apostola bölcsen óvako-dott. (Pál II. Korint. 8. 16—24.) A korszak első ötévébenfolytatott kongresszusi tárgyalások a legidőszerűbb egyház-politikai ügyet csendesen elaltatták, mint ahogy az 1895—97 közötti kongresszus tervezete is elsikkadt. Egyedül az

166

erdélyi katolikus státus biztosítja már 1867-ben az önkor-mányzatot. Pedig a korszakban, a külföldi egyházpolitiká-ban, egész új utakat taposnak. A római Venti Settembrenemcsak a pápaság világi uralmát dönti meg, hanem a sze-kularizálást és kisugárzásaként a porosz kultúrharcot is meg-indítja. A század fordulóján a francia kormány az egyházataz államtól elválasztja és a költségvetésből minden egyházihozzájárulást töröl. A korszak végén Portugália szekulari-zál. Az egyház középkori feudális kapcsolatait már csakSpanyolország, Ausztria és Magyarország képviseli. Ma-gyarországon a századfordulóban 2.7 millió hold a katolikusegyház földbirtoka, amelyből csak 5% a lelkészeké és 6%az egyházközségeké. Ennek következetében a lelkészek az1898., 1909., 1913. évi kongruatörvényeken keresztül a min-denkori államhatalomhoz kapcsolódnak. A feudálkapitaliz-mus nyűgéhez alkalmazkodó magatartás következtében el-maradhatatlan a feudális egyház kapítalizálódása. A század-fordulóban a katolikus érsekségek és püspökségek tőkeva-gyona már 25 millió korona, amely a vallás- és tanulmány-alap tőkevagyonával közel 70 millió koronát képvisel amagyar feudálkapitalizmus nem utolsó hatalmi tényezői kö-zött. A jelentékeny föld- és tőkevagyon fennmaradása mel-lett a Szent István király által kijelölt feladatkörökből márcsak a közoktatásban való részesedés marad meg. Azonban1868-tól a népiskolák, 1883-tól pedig a középiskolák is, azállamsegély fokozódó igénybevételével és az ezzel együttkibontakozó állami felügyelettel, mindinkább kicsúsznak azegyház tényleges jogköréből. A nemzeti magaskultúrábantermékeny szerepet vállaló néhány öreg kanonok apolo-getikus történetírói tevékenységére korlátozódik az egyház-nak egykor nagyjelentőségű kulturális küldetése.

Ilyen körülmények között veti fel 1892-ben Apponyiazon egyházpolitikai kérdéseket, amelyeknek magyar drey-fusi választóvízéből három év alatt a polgári házasság, azállami anyakönyvvezetés és a zsidó vallás recepciója kerültki. Az egyházpolitikai harcokban a magyar feudalizmus és

167

a magyarországi kapitalizmus egymással eldöntetlen harcotvívott, mert az új törvények revíziója a feudális hatalmitényezők gyengülésének arányában mind gyakrabban vető-dött a felszínre.

A feudálkapitalisztikus egyháznak szociális egyházzá.alakulására kiváló alkalmat nyújtott XIII. Leó pápánakRerum novarum kezdetű, 1891-iki körlevele, azonban a hir-detett elvek és a tények közötti nagy ellentmondás még azegészséges kezdeményezésnek sem biztosított lehetőséget.Az 1907-ben megindult magyar keresztényszocialista moz-galom a tőke és munka harcában csak az előbbi védelmétvállalta és nem tudott a rajnavidéki és belga mozgalom ter-mékeny útjára lépni. A következő évben megindult Kato-likus Népszövetség a földreformmal való szembehelyezke-dése miatt a falvakon éppúgy nem tudott népi gyökeretereszteni, mint a városokban a keresztényszocializmus. A ke-resztény érzelmi- és célközösségből előbb az értelmiség,azután az ipari munkásság lépett ki. Az evangélium min-dent átütőerejű társadalomideái éppen a legkritikusabb kor-szakban legjobban biztosíthatták volna a magyarság szá-mára a geopolitikai helyzet előnyének, a központiasságnakfelhasználását és a középdunavölgyi népek nagyhatalmimegszervezését. Azonban a feudálkapitalizmus elé spanyol-falul állított kereszténység csak az alaki elemeket domborí-totta ki, anélkül, hogy ősi tartalmát lelkileg átélethette és amagyar nép megmentésére értékesíthette volna. Ahol első-rendű és másodrendű keresztényeket különböztethettek meg,„ott az evangélium a Jordán eleven folyásairól a Holt-ten-gerre csúszott le s Szent Pál levelei ott oly tompán és erőt-lenül hangzanak, mintha nyirkos pincében olvasnák felőket”. (Prohászka.)

Amikor a kereszténység lelki hajszálgyökerei már ki-száradtak és az anyakönyvi keresztények sokasodó seregeimellett az evangéliumi szociáletikát átélők száma egyre gyé-rült, Keleten Mailáth, Északon Fischer-Colbrie lép az elsőapostolok tövises útjára. Ugyanakkor a természet- és társa-

168

dalomtudomány teljes vértezetébe öltözve jelenik meg Te-mesvári Pelbárt reinkarnált utóda, az assisi lelkű és savana-rolai erélyű Prohászka Ottokár, hogy a megnagyított pom-pával lekicsinyített Krisztust újból a lélek központjába he-lyezze azok számára, akik kereszténységüket nem tekintikmindennél jövedelmezőbb üzletnek. Az ő bátor kiállása akorszak magyar kereszténységének nagyon kedvezőtlenlelkimérlegéből a hatalmas passzívákat eltüntette.

* * *

A 67-es korszak legnagyobb kérdései közé tartozott anemzetiségi kérdés. A 68-as nemzetiségi törvény az országsoknyelvűségével számolt, de a nemzetiségeknek kevés, aváltozó kormányoknak sok volt, ezért komoly alkalmazásaelmaradt. Az uralkodó még 1871-ben a szlávokra kíván tá-maszkodni és a föderatív alkotmányt sürgető Hohenwarthotnevezi ki osztrák miniszterelnökké. Azonban már ősszelAndrássy a dualizmust veszélyeztető kísérletet megakadá-lyozza és a koronatanácson az osztrák kormányt megbuk-tatja. A cseh agráriusok ezidőtől depolitizálódnak és Szé-chenyi elveinek magukra alkalmazásával, két nemzedékenát gazdaságilag aktivizálódnak. Az uralkodó pedig mindentovábbi kísérlettől elzárkózik és Ausztriában Taaffe, Ma-gyarországon pedig Tisza Kálmán segítségével a dualizmustmegkövesíti. Rudolf trónörökös kisebbségvédő és demokra-tikus politikát óhajtana látni, de a két trónörököst túlélőuralkodó minden változtatást ellenez. Ferenc Ferdinánd isAusztria, Csehország, Jugoszlávia, az Erdéllyel kiegészítettRománia és a trianoninál sokkal nagyobbnak tervezett Ma-gyarország föderatív összevonásával kívánta a dunai álla-mok egységét megóvni. Ha a század kezdetén átvehettevolna a trónt, talán még ideje maradt volna azon keményműtét végrehajtására, amelytől Massaryk az északiszlávállam önállóságát féltette.

A föderatív megoldás ismételt elejtése folytán a nem-zetiségek a szomszéd államokkal való egyesülés útján kíván-

169

ták terveiket megvalósítani. A hármasszövetség megalko-tásakor a csehek felveszik a kapcsolatot Oroszországgal ésa prágai egyetemen Massaryk a leendő cseh állam számárapolitikai vezérkart nevel. Nemsokára a cseh munkások azosztrák munkásmozgalomból kiválnak. Belgrádból a szerbillyrpárt vezetői kapcsolatokat építenek ki a Délvidék ésBosznia-Hercegovina szerbjeivel a létesítendő Jugoszláviaútjainak előkészítésére. Ugyanekkor a horvátok Bosznia ésHercegovina megszállásától azt remélik, hogy egy trialisz-tikus megoldásnál a délszláv egységnek vezetői lesznek.Belgrád és Zágráb között versenyfutás indul meg a leendődélszláv állam fölötti hatalomért és úgy a magyar kormánytképviselő horvát bánok, mint a Boszniát kormányzó közöspénzügyminiszterek a tévesen kisebb veszedelemnek minő-sített szerb törekvések támogatásával ellensúlyozzák a hor-vát nacionalistákat. Erdély 48-as uniójának 67-es legalizá-lása az ország legbecsesebb részének 50 éven át sokkal többkárt, mint hasznot nyújt és a következő korszakban az er-délyi magyarság tragédiájának felidézője. A szebeni szászevangélikus egyházkerület a magyar evangélikusoktól már67-ben elválik és művelt iparosaira, kereskedőire, kisgaz-dáira támaszkodva mindjobban elkülönül az erdélyi magyar-ságtól. A 69-től önkormányzatot élvező erdélyi román gö-rögkeleti egyház háromnegyedrészben világi és negyedrész-ben egyházi vezetés alatt a Romániával való egyesülés szé-les harckeretét alkotja. Az 1872-ben megindult nagyszebeniAlbina Bank 40 év alatt, bukaresti támogatással, Erdélyben152 fiókot nyit, a korszak végén 260 millió koronát forgatés évenként átlag 20.000 hold földet vásárol össze románokszámára a magyar bankok által agyonhitelezett, nyomorgómagyaroktól. Romániának 1883-ban a központi hatalmak-kal kötött szövetsége biztosította azt, hogy három évtizedenkeresztül teljes szabadsággal készítse elő Erdély birtokba-vételét.

A nemzetiségeknek megmagyarosítását 67-ben is sür-gető Táncsics Mihály nemzetiszocialista képviselőnek szavai

170

süket fülekre találnak. A történelmi egyházak 67-től iskola-fenntartó joguk megóvásáért harcolnak és ennek eredmé-nyeként 68-ban a nemzetiségek felekezeti népiskolái, 1883-ban pedig középiskolái is megőrzik önállóságukat, sőtegyenjogúan veszik igénybe az államsegélyt. Az iskolákállamosításának elmaradása következtében a nemzetiségek-nek a népiskolán keresztül végrehajtható magyarosítása iselmaradt és Apponyinak elkésett 907-es törvénye csak arraalkalmas, hogy 13 év múlva a magyarság ellen irányadónakminősíthessék. Az önálló magyar hadsereg hiánya, a közöshadsereg változatlansága is akadálya a nemzetiségek poli-tikai asszimilációjának.

A magyarosításhoz elsősorban a magyar népi tömegekgazdasági önállósítására, erősítésére, nemzetvédelmi rendel-tetésű földbirtokreformra és telepítésre lett volna szükség.Amelyik nyelv nem kenyérnyelv, azt mesterséges eszközök-kel kiterjeszteni nem lehet. Erdélynek a petrozsényi szén-medencére és az elkallódott földgáztelepekre támaszkodóiparosítása az Alföld magyar népfölöslegének számára ki-számíthatatlan érvényesülési területet nyújtott volna, denem mutatkozott azonnal profitáló tőkeberuházásnak.Bánky új vízturbinája alapján Franciaországban százávallétesültek elektromos energiát termelő vízerőtelepek, ugyan-akkor a Felvidéken és Erdélyben 1.6 millió lóerőnyi vízerőértékesítetlenül folyt el, holott a vízerő iparosításával azalföldi magyarságot szintén el lehetett volna helyezni és amagyarság számfölényét a veszélyeztetett területeken bizto-sítani. Ehelyett az Alföldön folyt a városiasítás. Nem a nem-zet, hanem a tőke rentabilitásához igazodott az egész gaz-daságpolitika. Ennek következtében a nemzetiségeknek sok-kal jobb helyzete volt, mint a nagybirtokokkal és hitbizo-mányokkal megterhelt magyar nyelvterület földmíveseinek.A korszak végén az ország szerb földmívesei közül 36%földnélküli, a tótoknak 29%-a, a románoknak 27%-a, a hor-vátoknak 20%-a, a ruténeknek 19%-a, — a magyaroknak45%-a; 2.4 millió lélek. Gazdaságpolitikai eszközök helyett

171

a nemzetiségi kérdés megoldásához csak közigazgatási esz-közöket használnak. Bánffy Dezső miniszterelnök tulajdon-képpen Magyarország főispánjának tekinti magát és dobo-kai perspektívából kezeli a kérdést. A nemzetiségi vezérekkíméletlen üldözése és a nemzetiségi politikának közigaz-gatási területre zsugorítása sok csalafinta ötlet megvalósí-tására adott alkalmat, de kilengéseivel csak a szociális sérel-meket a nemzetiségiekkel társította és a nemzetiségeket amagyar államtestből való lelki elkülönülésre nevelte. A me-morandumper, a szebeni román komité feloszlatása, azélesdi tömeges sortüzelés stb. átmeneti csendet teremtettitthon, de bőséges alkalmat nyújtott a külföldi magyarelle-nes sajtópropaganda fel torzító tevékenységéhez.

Az egész korszakban sok viszályt szül a katonai kérdésrendezetlensége, az önálló magyar hadsereg hiánya. A ma-gyar királyi honvédség 68 óta hat honvédkerületben mind-össze 82 gyalogzászlóaljra és 32 lovasszázadra tagozódott,amelyhez 71-ben tüzérosztagokat is szerveztek. Az osztá-lyoknak csapattestekbe foglalása csak 90-ben történt meg.Ezzel szemben a meglévő, régi közös ezredekhez Magyar-ország területén 1873-ban két huszárezredet, 83-ban ötgyalogezredet, 85-ben és 92-ben 15 tábori tüzérezredet,908-ban pedig kilenc tarackos tüzérosztályt szerveztek. Aközös hadseregnek szervezésében és vezetésében a magyarérdekek nem érvényesülhettek. Apponyi legelsőnek ismerifel a katonai kérdés döntő fontosságát. Az önálló magyarhadseregért küzdő politikusok katonapolitikai ismereteknélkül is, ösztönösen az állami önállóságért harcolnak.A 89-es vedkötelezettsegi törvény viharos küzdelmeket váltki és Apponyi eredménytelenül sürgeti a nemzeti érzelmek-nek a közös hadseregbe illesztését. 98-tól 14 éven keresztülnagyrészben ezért dühöng a magyar parlament tekintélyétlejárató és a külföldi diplomaták előtt a válságot teljesenfeltáró technikai obstrukció. Tisza István atyjától nem örö-költe a taktikai készséget és ennek hiányában csak soroza-tos erőszakossággal tudja az uralkodó akaratát érvényesí-

172

teni. Egyidejűleg két arcvonalon folyik a küzdelem: A nem-zeti hadsereg érdekében Bécs ellen és a magyar hegemóniaérdekében a nemzetiségek ellen. Ez okozta a nemzeti erőkszétforgácsolódását és felőrlődését. „A katonai kérdés,illetve a nemzeti hadsereg nélkülözése volt az a szú, amelya kiegyezésnek, de a monarchiával való együttérzésnek isgyökereit megrágta.” (Apponyi.)

* * *A modern kapitalizmus politikai életformája: a parla-

mentarizmus. Politikai ideológiája: a liberalizmus. Nálunkegyrészt a nagybirtok átmentése, másrészt a tőke gyors be-özönlése megakadályozta a tiszta parlamentarizmus kifejlő-dését. Az 1874-iki választójogi törvény a 48-as népképvise-leti rendszert visszafejlesztette és újból a fokozott vagyoniés értelmi cenzust alkalmazta. Az ország lakosainak csak7%-a választópolgár, 1881-től 6%-a, 1910-től újból csak7%-a. A választás nyíltszavazású rendszere, a közigazgatásigépezet minden elképzelhető korrupciója a polgárok vá-lasztójogosított csekély töredéke számára is csak álparlamen-tárizmust, álliberalizmust, áldemokráciát nyújt. Ez a libera-lizmus csak a nagybirtokos és nagytőkés elemeket tetteliber-ré; a nemzet termelőtömegei a szabadsággal ismeret-séget nem köthettek. A magyar liberalizmusnak nem Lockeés Schmidt Ádám a mestere, hanem Thrasymachos és Stirnererőszakelmél^teinek közigazgatási alkalmazói. A nemzetéletösztönösen tiltakozott a fojtogató dualizmus rendszeré-vel szemben és „mivel többségeket kellett a választásoknálszerezni olya_n állapotok fenntartásához, amelyekkel a nem-zet őszintén meg nem barátkozhatott, arra más út nem ve-zetett, mint a hivatali erőszak és korrupció. A korrupcióvalóságos instrumentum regni és megmérgezte a nemzet vér-keringését”. (Apponyi.)

A korszak politikai startere, Deák Ferenc puritán, le-kötelezhetetlen, független államférfi, aki csak az elindítástvállalhatja egy olyan nemzedék számára, melynek politi-

173

kusai éles könyökkel állanak startra. Id. Andrássy után azuralkodó a kényestermészetű családi vagyontranzakció sike-res végrehajtásáért és a gödöllői uradalom felhajtásáértLónyayt grófi rangemeléssel és miniszterelnökséggel jutal-mazza. Mint a kormány elnöke a kis L-nek nevezett föld-hitelbankigazgatónak adott tippekkel, a vasútépítési kon-cessziókkal gyorsan szaporítja vagyonát, a képviselőknekpezsgőztetésével kézbentartott vacsorapártjára alapítja ha-talmát és mégis egy jellemtelen, a párisi emigrációból akémszolgálatok ellenében jutányosán hazatért képviselőnekegyetlen gyanúsító mondata megbuktatja. Tisza Kálmán15 éves miniszterelnökségének erkölcsi alapja kétségtelentisztakezűsége, amelynek következtében családi vagyonanemhogy szaporodik, hanem súlyos terhekbe sodródik.Azonban hatalmának sokkal erősebb támasza a 75-ös vá-lasztáson tanúsított magatartása, 176 szolgabírónak képvi-selőséggel jutalmazása, személyes híveinek a „húsos fazék”körül tömörítése, a mamelukoknak pártfegyelmezése és akiváló taktikai ügyesség az ellenfelek hadállásainak ismételtmegbontása terén. A 81-es választásokon a korrupció min-den eszközének igénybevétele a politikai közszellemet elfá-sítja és lehetővé teszi, hogy az alig középszerű ismeretek-kel rendelkező miniszterelnök a dualisztikus rendszert meg-szilárdíthassa. Másfélévtizedes miniszterelnöksége alatt sze-mélyes hatalmi gyökerei mégis kiszáradnak és csak a Kos-suth honosításának kérdéséhez kapcsolt lemondása borítjótékony fátylat politikai múltjára.

Az emigráns Kossuth az ország közvéleményében ha-lálanapjáig mindjobban növekvő hatalom és a személyéhezfűzött személyi kultuszt a 48-as epigonok aprópénzre vált-ják. Fiának, Ferencnek hazatérése és a politikai életellenzéki élvonalában való elhelyezkedése a korszak utolsókét évtizedében a 48-as elvek gyakorlati értékét nagymér-tékben csökkenti. Kossuth Ferenc nem tudja atyjának áldo-zatkészségét és elvhűségét örökölni.; erkölcsi tőkeszaporításhelyett csak lyukas pénztárcáját tömi. Atyja hátrahagyott

174

irataiért, az Erzsébet-híd rögzítésének javaslatáért a kor-mánytól 70.000 forintot fogad el, több biztosítóintézetnektantiémieit nagytétekben szedegeti és még egy megbukottfecskendővállalaton is 100.000 forintot keres. Koalícióskereskedelmi minisztersége idejében kabinetkérdést csinálabból, hogy Lipótrendhez juthasson. Egyéniségének fogyat-kozásait a 67-esek a 48-as elvek népszerűségének szétpor-lasztására használják fel.

Az egyházpolitikai küzdelmekben felőrlődött tekintélyhelyreállítására az uralkodó Bánffyt nevezi ki miniszterel-nökké, aki egy évvel korábban azzal nyeri meg Ferenc Jó-zsef kegyét, hogy mint házelnök Kossuth Lajos temetésérőltüntetően távolmaradt. Legfontosabb megbízása: a függet-lenségi párt és a sajtó megrendszabályozása, valamint anemzetiségi vezérek agitációjának letörése. Miniszterelnök-sége alatt, a honfoglalás ezredik évfordulóján, őszinte poli-tikai zárszámadás és vezeklés, megigazulásra törekvés he-lyett világraszóló úrimurit rendeznek és az őszi választáso-kon a hatalmi visszaélések minden eszközének igénybevéte-lével indul meg az ellenzékirtó hadjárat. Az országgyűléskisebbsége a technikai obstrukciót az új országházban iscirkuszi eszközökkel alkalmazza. Tisza István erőszakos ház-szabályrevizióval és a régi házszabályok megsértésével kí-vánja a dualizmus fenntartását biztosító parlamenti műkö-dést állandósítani. A parlamenti harcok miatt alkalmazottházfeloszlatás és választás az ellenzék számára többségetszerez. Fejérváry táborszernagy kormányának belügymi-nisztere, Kristóffy 2—3 választással kívánja a többségbeju-tott ellenzék erejét szétmorzsolni. Azonban nem tudja elő-teremteni a terv megvalósításához szükséges 50 millió ko-ronát, ezért Ferenc Ferdinánd trónörökös utasítására az ál-talános, titkos választójogot kormányprogrammá teszi. Fe-renc Ferdinánd ezzel óhajtja a nemzetiségeket, szervezettmunkásokat és a magyar parasztokat a dualisztikus rend-szer szétrobbantásához tömöríteni. Ferenc József azonbana választójogi reform felvetését csak ütőkártyának tekinti

175

a többségbejutott ellenzéki pártok megfélemlítésére. Azuralkodó számítását az események igazolják, mert a kivált-ságos helyzetüket féltő megyék ellenállnak és ezzel az or-szággyűlés feloszlatását kikényszerítik. A koalíció vezéreiaz uralkodó előtt programmjukat titokban felfüggesztik ésa félrevezetett közvélemény hangulatára támaszkodva az újválasztáson csaknem ellenzékmentes többséget szereznek.Tisza István visszavonul és pártját is feloszlatja. A szabad-elvűnek nevezett párt egyeduralma megszűnt.

A közvélemény csodákat vár a koalíciós kormánytól,de reformok elmaradnak, mert a pártvezérek programmjukfelfüggesztésével lettek miniszterek, nem pedig programm-juk megvalósítás végett. A hatalom kedvéért 1907-benAusztriával új gazdasági megegyezést kötnek, mely Magyar-ország számára látszólag autonóm vámtarifát biztosít, deúgy, hogy az a magyar agrárkivitelt teszi tönkre; An-drássy belügyminiszter pedig a korszerű általános, titkosválasztójogot plurális választójogi javaslatával akarja lénye-géből kiforgatni. Ugyanekkor az osztrák polgárok és mun-kások a választójogi reformot kivívják és a szociáldemo-krata párt a bécsi parlamentben 87 mandátumot szerez. Haa koalíciós kormány hasonló útra lép és a magyar munkás-ság vezéreit az utcáról a parlamentbe tereli, elejétveszi a18-as feszültség tragikus kirobbanásának. Azonban titkoltprogrammfeladása folytán komoly reformokra nem vállal-kozhatott és alig négy év alatt tanúsított tehetetlenségévelelvesztette az uralkodó, de egyben a közvélemény bizal-mát is.

Az új választások a Tisza István vezérlete alatt, nem-zeti munkapárt névén feléledő 67-eseknek nyújtottak nagytöbbséget. Tisza István, mint házelnök, a legerélyesebb esz-közökkel szavaztatja meg a véderőjavaslatot. Ekkor állítjaDésy Zoltán ellenzéki képviselő Lukács László miniszter-elnökről azt, hogy Európa legnagyobb panamistája, mert asószerződésnél többmillió korona sápot szedett a választá-sok költségeire és saját vagyonosodására is gyanús üzleteket

176

kötött. A budapesti tábla Désyt a vád alól felmentette, Lu-kács lemondott és helyébe az uralkodó Tisza Istvánt nevezteki miniszterelnökké. A korszak utolsó évében még alkalomlett volna a választójogi, nemzetiségi, katonai, birtokpoli-tikai és egyházpolitikai reformokkal a nemzeti egységetmegteremteni és a lelkeket a nagyidők sorsvállalásáhozhomogenizálni. Azonban Tiszának minden korszerű reform-mal való szembehelyezkedése a parlamentet a nemzet sors-döntő kérdéseinek megoldására véglegesen alkalmatlannátette. A világháború előestéjén a díszes palotában szócsa-tázó magyar országgyűlés a nemzet életerejét fogyasztó,nagy rákos daganat. A nemzetpolitikai komoly vizsgálódás,problémakeresés és az egyetemes nemzeti létkérdéseknek,Széchenyi szellemében, áldozatos megoldása helyett a nem-zet létét veszélyeztető bajokat a politikai önámítás hatalmileplével takargatták. „Ha valamely ország magában meg-hasonlik, nem állhat fenn az az ország”. (Márk 3. 24.)

* * *

Bécs és Berlin szövetsége az osztrák katonapolitikusok-nak Magyarországon a nemzet vitális érdekeit mellőző ér-vényesülést biztosított. Ennek ellenében az udvar a magyarbelpolitikában szabadkezet adott a nagybirtokosoknak, abanktőkének és a mindkét gazdasági hatalmitényezőt kész-ségesen kiszolgáló dzsentriosztálynak. Érdekközösségükérvénye: a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló minden re-formnak akadálya. A magyar dzsentriosztály az előző kor-szakokban tönkrement turáni köznemességből alapozódott,de az alacsony gyermekszám folytán utánpótlási szükségle-teit nem tudta kielégíteni és két nemzedék alatt alpin, di-nári és más elemekkel heterogénizálódott. Főleg a közigaz-gatásban találnak a középkori életstílus folytatására alkal-mas területet. Addigi fertálymágnáskodó életstílusuknak tet-szetős, de megtévesztő angol nevet adnak. Az angol dzsentria „balra tarts” politikai alapelvének szolgálásával az angolnemzeti fejlődésnek és a szociálpolitikai kezdeményezések-

177

nek élcsapata volt. A magyar pszeudódzsentri a társadalomdinamikus erőinek lekötéséből, maradiságából teremtettmagának létalapot. A családi megalapozottságú hivatalel-özönlés nem pótolhatta a természetes elpolgáriasodási fo-lyamatot, hanem csak egy új osztálynak, az úri-Magyaror-szágnak elkülönüléséhez vezetett. Az angol dzsentritől csaka monoklit és vadásznadrágot vette át, de a vadászat-eszem-iszom-kártya életstílusháromszögében nem a nemzet egyete-mét szolgáló reformok vágya fakadt, hanem csak könnyenemészthető szellemi piluláknak volt kelendősége. Werbőczi-féle közjogi totemből szoptatott politikai napilap, a közne-mesi történeti tabukat érintetlenül hagyó romantikus törté-nelmi ponyvaművek, félhivatalos irodalmi társaságok általfémjelzett irodalmi epigonalkotások, vitézkötéses zsúrfiú-kat és álszende leányokat dicsőítő szépirodalom: a pszeudó-dzsentri szellemi igényeinek teljessége. A magaköré sűrítetttársadalmi rétegek előtt maradiságát Bécs-ellenes és nem-zetiség-ellenes társadalmi tüntetésekkel leplezi és ezzel anemzet széles rétegeiben a maga számára létjoglátszatotkelt. Nem tudja befogadni Széchenyi, Petőfi és Ady termé-kenyítő históriai pesszimizmusát, inkább a Tisza Kálmánokés Rákosi Jenők önáltató optimizmusa alapján a Kárpátok-tól—Adriáig terjedő ezeréves haza széttörhetetlenségénekillúziójában ringatja magát. A falunépe felé, a „vakulj ma-gyar!”-elv alapján, programmbeszédek selyempapírjába gön-gyölt ígéretek pergőtüzet etetéssel, itatással megtűzdelvezúdítja, amíg a beváltatlan ígéretek és megmaradt bajok,jajok a komoly politikai érdeklődéstől elfordítják a pro-grammhuszárok által kiábrándított népi tömegeket. A kor-szak társadalmának pathológiai térképén kétségtelenül ez apszeudódzsentriosztály a középen foglal helyet, mert a ke-resztényi szeretetnek mélyrétegekbe gyökereztetése és ezúton lombosítható koronájának a magyar társadalom tik-kadtjai számára enyhetnyújtás, a nemzeti fejlődés kerékkö-tőivel szembeni tiltakozás helyett — inkább felfelé eregetettléggyökerekkel vonult az élet kisfixes, napsütéses, valójá-

178

ban pedig hideg, érzéstelen, felelőtlen, közömbös, jövőtlenés hivatástudatlan klikkoldalára. A kivilágoskivirradtig uri-murizó pszeudódzsentri nem hallotta meg Arnos prófétá-nak legkorszerűbb intelmeit. (VI. 3—7.)

A közigazgatás lassan cammogott az élet rohanó ira-mában és a 83-as minősítési törvény a családiösszeköttetéseklabirintusában nehezen érvényesülhetett. A meglévő alkot-mányt többnyire látszatalkotmánnyá tevő gyakorlaton a96-ban szervezett és 907-ben hatáskörében kiszélesítettKözigazgatási Bíróság csak nagy nehézségek árán tudottréseket ütni, de a közigazgatás sztatikus erejét teljesen fel-oldani nem tudta. Az ősi főesperesi kerületekhez simulóvármegyei határok a közlekedési vonalhálózat kiépülésefolytán elavultak, de meg sem kísérelték a vármegyéket amezőgazdasági, ipari, kereskedelmi élet igényeinek meg-felelően területileg a nemzetgazdálkodás irányító egységeivészervezni. A közigazgatás jogászszelleme az országgyűlési vá-lasztókerületeknek határtologatásig terjedő látókörét csakritkán tudta átlépni. Ennek következtében az adózó polgá-rokra olyan tehertöbbletet rótt, amely a nemzeti termelés-nek állandó veszteségét képezte. Apponyi, Grünwald, Szi-lágyi Dezső, Szapáry megismétlik a közigazgatás államosí-tásának tervét, de a magyar társadalom strukturális össze-tétele még az ilyen reformterveket is elnyomja.

* * *

Amíg az országban a legnagyobb problémák megoldat-lanul maradnak, azalatt a monarchia fölött egyre sűrűsödőviharfelhők gyülekeznek. Rudolf trónörökös világosanlátja a monarchia berlini vonalú külpolitikájának katasztro-fális kezdetét: „II. Vilmos igazán alkalmas ember arra,hogy felborítsa Európa egyensúlyát és rendjét... A korlá-toltságot kétségkívül összeköti a nagyfokú, lármás energiá-val és olyanfokú önfejűséggel, amelyet minden ökör iri-gyelhet tőle... Csak idő kérdése és ez az ember kiprovo-kálja, kierőszakolja a hohenzollerni Németország számára

179

az összeomlást... Egész bizonyosan a végzet embere, akiszörnyű fátumba dönti egész Európát és rettenetes katasz-trófát fog hozni Németországra... Az igazi, egységes Né-metország csak akkor bontakozhatik ki, ha megszűnik a né-met császárság és megszületik a német köztársaság... Nagybaj az, hogy Németországnak alig van barátja és így azosztrák-magyar monarchia is nagyon magára marad majd,ha Németország oldalán kell háborút vállalnia”. Rudolf aQuai d'Orsay felé keresi a közeledést, Bécsben titokbantárgyal Clemenceauval; angol-francia orientációval kívánjaelkerülni a monarchia katasztrófáját és az olasz-szövetségveszedelmét tisztán látja.

II. Vilmos császár Bismarck eltávolításával Oroszorszá-got francia érdekkörbe tolja. A 94-es francia-orosz szövet-ségi szerződést a Ballhausplatzon még nem tudják kellőenértékelni és a Balkánpolitika túlméretezése folytán azausztrofil Obrenovicsok Belgrádban megbuknak. A ruszofilszerb radikálispárt 903-as győzelme és a Karagyorgyevicsoktrónraültetése Szerbiát expanzív útra állítja. II. Vilmosnagyarányú flottafejlesztése és túlméretezett gyarmatpoliti-kája Angliát 904-ben Franciaországgal, 907-ben pedigOroszországgal kovácsolja össze. Már az algecirasi értekez-leten is Németország és Ausztria-Magyarország diplomá-ciailag teljesen elszigetelten áll. A Foreign Officie vonalánhaladó Olaszország jóindulatú semlegessége az európaiegyensúly megbontását és Németország körülzárását teljesséteszi. A két Balkánháborúban Szerbia hatalmiereje kibonta-kozik. Károlyi Mihály magárahagyottan támadja a német-olasz szövetséget és amikor a francia-orosz orientáció érde-kében harcol, az országgyűlésből palotaőrök vezetik ki. Azosztrák császárság fináléját Rudolf trónörökös a legkoráb-ban látja: „Kíváncsi vagyok, mennyi időre van szükség ah-hoz, amíg összedől egy olyan régi épület, mint amilyenAusztria. Ügy látom, most már lazul minden ereszték ésközeledik a felborulás”. „Nagy lépéssel közeledünk a köz-társasághoz ... A királyság ma még fennáll, mint történeti

180

rom, amelyet talán lehet még a mából a holnapba átmen-teni, de sokáig már nem késhetik sorsának beteljesedése: apusztulás. Századokon át fennállott s míg a nép hagyta ma-gát vakon vezettetni, meg is felelt hivatásának, de missziója

1914.

ma már végetért... A felszabadult emberi gondolat legkö-zelebbi rohamával ledönti az ilyen időszerűtlen romokat...Egy nagy, erőszakos, kíméletlen reakciónak kell előbb kö-vetkeznie, de ebből majd olyan szociális átalakulások szár-maznak, hogy hosszú betegség után a nagy válságból egyúj Európa fog kialakulni”. A váteszi lelkű trónörökös meg-

18

látásainak nagyrésze azóta már beteljesedett. „Az osztrák-magyar monarchiának és a kapitalizmusnak utolsó félszá-zada volt a végső kísérlet mindkettőnek fenntartására —eleinte nagyreményekkel és bizalommal, később fokról-fokra növekvő, de a közeli végét mégsem előrelátó kéte-lyekkel”. (Apponyi.)

A bécsi diplomaták két nemzedék alatt elvesztették ru-galmasságukat és Magyarország a közeledő világháborút anemzetegységet megakadályozó strukturális összetételben,elintézetlen létkérdésekkel érte meg. Amikor Princip go-lyója Ferenc Ferdinándot és hűséges hitvesét Szerajevóbanleterítette, beteljesedésének indult az evangéliumi igazság:„Ha a vak vezeti a vakot, mindketten a verembe esnek”.(Máté 15. 14.)

XV.

Magyarország a világháborúban(1914 — 1919.)

üurópai kataklizma követi Ferenc Ferdinánd meg-gyilkolását. A túlméretezett német, osztrák, orosz, franciaés angol imperializmus számára elég volt egy gyilkos golyóa háborúnak politikai eszközül használásához. „Nemzetnemzet ellen támad és ország ország ellen; és lesznek dög-vészek, éhségek és földindulások itt is, ott is. Mindez pe-dig a gyötrelmek kezdete”. (Máté 24. 7—8.)

A trónörökös meggyilkolása után Conrad vezérkarifőnök a Balkánon megrohanást kívánt alkalmazni, hogy astratégiai kezdeményezés a monarchia számára gyors győ-zelmet biztosítson. Ha ezt sikerül keresztülvinni, kétség-telenül nagy meglepetést idéznek elő és a német főerőnyugati lerohanása sem akad meg a marnei mezőn. Azon-ban a dualizmus közjogi nyűge a vezérkar főnökének ke-zét megköti és a magyar miniszterelnök hozzájárulását igé-nyeli. Tisza és Conrad között már évek óta hiányzott azösszhang és a magyar miniszterelnöknek szokott energiájaa bécsi külügyminisztériumot diplomáciai háborúra kény-szeríti. Tisza, tiltakozása után, a felelősséget azzal hárítjael, hogy a monarchiát az annexió kérdésében érdektelenségnyilvánítására kötelezi. A kihívóan szerkesztett július 23-iki

183

ultimatum akkor robbantja ki a világháborút, amidőn a mon-archiát fenyegető orosz hadsereg a stratégiai kezdeménye-zést már magához ragadja. A kitört háborúban a monarchiaközjogi súlypontja a magyar miniszterelnökre tolódik. Tiszahajthatatlan kitartással védi meg Erdélyt a különválasztás-tól Béccsel és Berlinnel szemben, ahol ezáltal kívánják Ro-mánia beavatkozását megelőzni. Tisza győzelme következ-tében Berchtold külügyminisztert Tisza barátja, Buriánváltja fel, aki az olasz követeléseket sem méltányolja kellőmértékben. Olaszország beavatkozik azon szándékkal, hogyaz orosz és olasz hadsereg rövidesen Budapest és Bécs kö-zött találkozzon. A Conrad zseniális terve szerint végrehaj-tott, első pergőtüzes, gorlicei áttörés az orosz hadseregetvisszaveti, az olasz hadsereg támadását a Doberdón túlnyo-móan magyar ezredek akadályozzák meg, Conrad és Seecktkitűnő haditerve alapján német, magyar, osztrák, bulgárseregek Szerbiát elfoglalják, de Falkenhayn ellenzése miattConrad tervét, Szaloniki elfoglalását nem valósítják meg. Anémet-osztrák-magyar-bulgár-török hadsereg összeköttetésé-nek megteremtése Romániát egyelőre óvatos passzivitásrakényszeríti és 1915 őszén a Magyarország létét fenyegetőveszély el van hárítva. Ha ekkor a monarchia különbékétköt, a további veszélyeket meg lehet előzni. Tisza tisztánlátja a kedvező helyzetet, de a különbéke érdekében márnem tud kellő erélyt mutatni, mert nem áll a háta mögötta nemzet egyetemét képviselő koalíciós kormány (mintAngliában), lemondása pedig az ellenzék vezéreinek ke-zébe juttatta volna a hatalmat. A kedvező alkalomnak párt-politikai okokból történt elmulasztása következtében a köz-ponti hatalmak az ostromlott vár helyzetébe jutnak, ame-lyeket a számfölényben, anyagi, gazdasági és technikai fö-lényben lévő szövetséges hatalmak hadseregei vesznek kö-rül. 1916 nyarán minden irányból új veszedelem fenyegetiMagyarországot. A Balkánon, Galíciában erős nyomást gya-korolnak az ellenséges hadseregek, Románia beavatkozikés néhány hétre Erdély délkeleti felét megszállja. A köz-

184

ponti hatalmak ezután csak a védekezésre szorítkozhatnak éstámadó hadműveleteik is a védelmet szolgálják, mert a szö-vetséges hatalmak hadseregei a kimerítési stratégiát szapo-rodó sikerrel alkalmazzák.

A magyarságnak világháborús küzdelmeit, erőfeszíté-seit ezen a helyen részletezni nem lehet. Aki a XIX. szá-zad gyermekeként Ferenc Józsefet is szolgálta és 40 hó-napig katonatanúja volt a nagy világégésnek, annak szá-mára az utolsó 22 év története sajátságos műfajt jelent.Nehéz nekrológok sorozatát a névtelenül elvérzett, legiga-zabb bajtársakról és személytelen emlékiratot egy csökkentönértékérzelmű, tragikus nemzedék küzdelmeiről. A törté-nelem időóráján vészes sebességgel előttünk lepergett ese-ményeknek bírái még nem lehetünk, de azt már megálla-píthatjuk, hogy mit tettünk helyesen és augustinusi őszin-teséggel azt is vázolhatjuk, hogy a vezetésért felelősséget-vállalók mit mulasztottak? Egy következő korszak történet-írójának feladata annak megállapítása, hogy az utolsó ne-gyedszázadról készített történelmi mérlegből milyen lénye-ges tétel maradt ki.

A világháború nehéz lelki atmoszférájában, a testi fá-radságok, veszélyek, bizonytalanságok, súrlódások, véletle-nek világában a magyar harci géniusz csodákat művelt. Amagyar katona tájékozódóképessége, enbizalma, kötelesség-tudása, bátorsága a világháború mérlegének legértékesebbtétele. Felvirágozott magyar katonák dalolva menetelnek aharcterekre. A Kárpátok vérrel festett hótakarói, a galíciaiagyagrengetegek, a volhiniai lápok, a Doberdo, Hétközség,Isonzó, Piave pokla, Szerbia haláltleselkedő völgyei, Albániamaláriátlehelő levegője, az Adria mélyén alvó szirénás hajók,az erdélyi bércek véráztatta erdői: a magyar katona halált-megvető hősiességének örök tanúi. Miről tanúskodhatik amegmaradt bajtárs? Piszkos, vizes lövészárkokban, gránát-vájta, köves gránáttölcsérekben, tikkasztó hőségben, der-mesztő fagyban, pokoli pergőtüzekben, szakadatlan támadá-sokban rongyosan, éhezve, szomjazva is csodálatosan véde-

185

kező székely, magyar, román, szász, tót és horvát hősök orosz-láni küzdelméről. Komor tekintettel rohamraszaladó apákrólés fiúkról. Golyótól shrapneltől, gránáttól, aknától halálra-sebzett hősöknek eltorzult arcáról, fájdalmas vonaglásáról,elüvegesedő szeméről és feleségük, gyermekük, szüleik nevétsuttogó utolsó sóhajtásukról. A nyöszörgő sebesültek kötö-zése és az elnémult holtak temetése közben: elmélkedés azeurópai álkereszténység, álkultúra, álcivilizáció csődjéről,az osztály elnyomásnak egymásellen hajtóvadászozó nemze-tek tragédiájává fajulásáról és az idők vérgőzös méhébenegy új társadalom megszületésének felfedezéséről. Hétszáz-ezer magyar hősihalottnak nekrológját az összes könyvtáraksem tudnák befogadni. Lelkükbe fogadták a maradékmagya-rok. Emléküket mindenfelé szobrok, oszlopok, korhadó fa-keresztek hirdetik. De nincs megírva, nincs megfilmezve afiatalon megfehéredett édesanyáknak beláthatatlan mélységűnappalokon és végtelen sötétségű éjtszakákon való gyötrelmesrettegése; nincs megmérve hétszázezer hősihalott fiúk miatttengerrédagadt könnyeiknek áradata. Nincs megmintázva,szoborbaformálva önfeláldozó, felelősségtudatos, néma hő-siességük. A hideg karrarai márványszobor sem elég méltóemlékük megörökítésére. Csak az újabb asszony- és leány-nemzedéknek lelke lehet méltó a legnemesebb hagyaték ápo-lására és a nemzet örökkévalóságát biztosító gyarapítására.Míg a nemzet igaz, jó, értékes, hazatudatos, nemzet-tudatos fele a harctereken emberfeletti küzdelmet vívott és„csak egy éjtszakára” magamellé kívánta a pártoskodókat,otthonvitézkedőket, azalatt az országban tovább folyt a poli-tikai küzdelem. Az élet legmagasabb iskoláján a hazatuda-tosságból és nemzettudatosságból legkitűnőbb eredménnyellevizsgázott tömegek politikai érettségéről és a haza föld-jéhez való jogukról folyik a vitatkozás. A minden újítástóltartózkodó Ferenc József halálával és a jóhiszemű IV. Ká-rolynak trónrajutásával a kérdés új fordulatot vesz. „A hosz-szú háború által élére állított szociális forrongásban” az ál-talános szavazati jog jelentőségét „Tisza István nem akarta

186

elismerni és ezért mennie kellett”. (Apponyi.) Czernin ta-nácsára Károly király magáévá teszi az ellenzék követelésétés Esterházy, majd Wekerle kormányában Vázsonyi kidol-gozza az 50 évvel elkésett választójogi törvényt. „A háborúmegérlelte a szociális kérdést és nagy átalakuláson kellettkeresztülmennünk a szocializálás irányában” mondja Appo-nyi. „Erre láttam az első lépést egy oly választójogban,amely a szocialistákat kielégítette és lehetővé tette a régitársadalom vezető elemeinek együttműködését a proletariá-tussal. Az 1917. évi kormánykrízisnek ez volt a nagy alap-gondolata, melynek elejtése után a kisebbségi kormánynaknem volt többé létjogosultsága és a régi társadalom vezetőelemének is megszűnt a befolyása a háború után okvetlenbekövetkezendő nagy átalakulás irányítására.” (Apponyi.)A választójogi küzdelem alatt, a különbékekísérlet kudarcamiatt, Czernin külügyminiszter megbukik és helyét Tiszaembere, Burián veszi át. Erre a magyar kormány is Tisza kí-vánsága szerint alakul át és a nemzet végső létkérdéseinekmegoldása helyett csak a 918 júliusi sortüzeléssel és hasonlóeszközökkel kísérleteznek.

A monarchia hadseregének vezetése és szervezése is sokhibát mutat. A hadvezéri művészetben tökéletes Conradiránti bizalmat a végrehajtásban tökéletlen alvezérek és aközjogi szemléletű politikusok, kicsinyes személyi érdekekmiatt, megrendítik. Conrad nem magyar hadvezér, azért azerők felhasználásánál a monarchia legnagyszerűbb katonaianyagát, a magyar csapatokat arányonfelüli véráldozatokkalértékesíti. Ez már előreveti a lehetséges katonai összeomlás-nál a magyarság önuralmának teljes elvesztését. A több-nyire magaskorú alvezérek nagyrésze nem tudja a fiatalkoritisztiszolgálat óta megrögzött kicsinyességet levetkőzni és anagyobb hadászati egységek összműködéséhez szükségesnagyvonalúsággal felváltani. Ezért a beosztott vezérkari tisz-tek megfontolása és elgondolása többnyire csak deformál-tan valósul meg. A közjogi dualizmus erőaránya nem érvé-nyesül a tábornoki kar és a vezérkar összetételében; a magyar

187

elemek törpe kisebbséget alkotnak és a magyar katonaanya-got mértéken felül veszik igénybe. A vezetést a jelentésekgyakori őszinteséghiánya elbizakodottá teszi. A bajokatőszintén feltáró jelentéseknek méltánytalan megtorlás a kö-vetkezménye. A bizalom kölcsönös hiánya sok bajnak for-rása. A békeévekben készített gyakorlati és harcászati sza-bályzatok és egységes elvek mellett nem vették figyelembea monarchia sokfajú, sokféle lelkiségű emberállományánakkülönféle harcmodorát és ez a taktikai uniformizáltság, azerők felhasználásánál, mértékenfelüli erőpazarlásra vezetett.A háború előtt a polgárság csak kaszárnyalátókörű katonaiismereteket kapott, ezért a minden őrhelyen nagyszerűenhelytálló magyar katona a hadvezéri elgondolás helyes fel-ismerése nélkül, többnyire energiapazarlást tanúsít. A drót-sövények kapui előtt nem összjáték folyik, hanem mindenkigólszerző akar lenni. Sok éjjeli vállalkozás sorozatos ku-darcának mindig ez a hajnali, véres tanulsága. Az ütőképe-sebb fiatal korosztályoknak a családos, idősebb évjáratokkalvaló összekeverése a taktikai fürgeséget és rugalmasságotkedvezőtlenül befolyásolja. A fiatal összetételű rohamzászló-aljak és különítmények csak elkésve lépnek fel. Legtöbb-ször kevés a tüzérség a gyalogság támogatásához, ezért agyalogság a támadófeladatokat csak nagy erőpazarlássaltudja megoldani.

A háborús tervgazdaság államszocializmusát későn ve-szik igénybe és a hadsereg teljesen elégtelen gazdászatközigaz-gatási kerete helyett többnyire gazdagodást alkalmat lesőpolgári bürokraták ügyiratcsatározásává sekélyesedik az el-látás döntőjelentőségű kérdése. A harcvonalban álló had-sereg hiányos élelmezése a gyomron át a szuronyhegyhezvezető utat szétporlasztja, a hiányos lőszerellátás pedig atámadószellemet senyveszti. A polgárival kibővült háborúskatonaközigazgatás és a polgári közigazgatás nélkülözi azegyüttműködést biztosító összhangot, mert a politikai neve-léstől céltudatosan megfosztott tisztikar a közigazgatásbantájékozatlan, a katonapolitikai ismereteket nélkülöző polgári

188

politikusok és közigazgatási vezetők pedig nem tudnak aháború nagy munkaközösségébe illeszkedni. Az elégtelenhadisegélynek közigazgatási basáskodással való kiutalása aforradalom melegágya.

A katonapolitikusok megdöbbentő tömeglélektani is-merethiánya folytán időelőtt enyészik el a lelkesedés, a tá-madószellem lendülete. A tág moltkei parancsstílusnak na-póleoni szárnyalás nélkül való alkalmazása a végrehajtásütemét ellankasztja. A feltűnően fogyatékos és suta propa-ganda a lelkierőket nem tudja döntőmértékben transzfor-málni. A haditudósítók összeválogatásánál nem veszik figye-lembe a komoly stratégiai, taktikai, történelmi, néplélek-tani és tömeglélektani ismereteket, hanem a kávéházi stra-tégiának nyújtanak közvéleménytdeformáló érvényesülést.A katonai sajtópolitika komoly propagandaismeretekre ala-pozott cikkek szolgáltatása helyett csak a passzív sajtócen-zura fehér foltjait termeli, amelyek egyes lapkiadók piacikeretét bővítik, de az olvasók lelkében csak a gyanú és bi-zalmatlanság fekete koromrétegeit halmozzák fel. Egy angolsajtófejedelem által kitűnően irányított sajtópropagandávalszemben nálunk még a passzív védekezés is fogyatékos. Hamindezekhez hozzávesszük^$íoltke korai pesszimizmusánakés Falkenhayn tragikus főnöki szereplésének, a schlieffenimegsemmisítő hadászati elvek mellőzésének és a kimerítőhadászat alkalmazási ideje alatt a szövetséges hatalmak sike-res erőgyűjtésének jelentőségét, akkor nemcsak a magyarság,de a központi hatalmak elbukásának végső okát is magunk-előtt látjuk,

A központi hatalmak katonapolitikai nyomáshányadosa1914 augusztustól 1917 decemberig 5.2-ről 3.9-re csökkent.Így 1917 végén utolsó lehetőség kínálkozott a józan meg-alkuvással való különbékekötésre és a monarchia népei ön-rendelkezési jogának manifesztálásával az összeomlás meg-előzésére. Ez a manifesztum 10 hónap múlva már csak amonarchia lélekharangjaként hangzott és a birodalom fel-bomlását legalizálta. A kimeríthetetlen mélységű Orosz-

189

országba nyomulás, Napóleon nagy tanulságán való okuláselmulasztása, olyan fölösleges erőforgácsolást idézett felamely jelentékeny mértékben járult hozzá a bukáshoz.

A német nagy vezérkar 1918 március közepén átvesziaz irányítást, de az eseményeknek katasztrofális gyorsaság-gal torlódását már nem tudja megakadályozni. Románia ésSzerbia felfokozott igényeit már nemzetközi szerződések biz-tosítják. A pittsburgi szerződés a cseheket és tótokat, autonó-mia ígérésével, célközösségbe állítja. A piavei támadás össze-omlása, a német visszavonulás, Bulgária megadása után Tiszais nyíltan elismeri, hogy a háborút elvesztettük. Buriánt akülügyminiszteri székben Andrássy Gyula váltja fel, aki apjá-nak 39 évvel korábbi művét bontja le a német szövetség meg-szakításával. De békejavaslatával elkésett. Galícia Lengyel-országhoz, a horvátok, szlovének, boszniai szerbek Szerbiá-hoz csatlakoznak; Csehország önállósul és az erdélyi romá-nok is az elszakadás manifesztálására készülnek. Míg a ma-gyar miniszterelnöki szék körül tehetetlen alkudozások foly-nak, azalatt Károlyi Mihály ellenkormánya, a Nemzeti Ta-nács, az elégedetlen és kimerült tömegek hangulatára tá-maszkodva, magához ragadja a kezdeményezést, október 28.és 30. között pedig a hatalmat is. Az államrendőrségtőlkezdve minden polgári és egyházi szervezet csatlakozik aNemzeti Tanácshoz. Az uralkodó október 31-én KárolyiMihályt miniszterelnökké nevezi ki.

A nemzet a Via Dolorosa kilencedik állomásán a tör-ténelmi kereszt alatt harmadszor is összeesik. A hosszú há-ború és a vereség nagyobb mértékben volt bomlasztó hatásúMagyarországon, mint bármely más országban, mert „a ma-gyar néplélek betegebb volt, minden más nép leikénél; osz-tozott valamennyinek szociális bajaiban és azok tetejébeéreznie kellett a nemzeti élet csonkaságának mindent átjáró,megrontó hatását... A felfordulás logikus törvényszerű-séggel ott állott be előbb és teljesebben, ahol az állapotoka legkorhadtabbak voltak és ahol a vereség keserűsége te-tézte a háború keserveit... A szocializmus diadala, mint

190

másutt, úgy nálunk is, a háború által nyert lökés után, ki-maradhatatlan volt. Hogy ezt nem láttuk, hogy azokat akülső erősségeket, amelyek a régi társadalmi rendet úgy,ahogy összetartották, szilárdnak hittük, nem dicséri belátá-sunk mélységét... Nem értékeltük kellően a pusztán mun-kájukból élő osztályok izzó elégedetlenségét sorsukkal, a ki-rívó társadalmi egyenlőtlenséggekkel szemben érzett elke-seredésüket, a szellemi munkások tömegének a szocializ-musra való hajlandóságát és a háború vegyi hatását mind-ezekre a komponensekre, mely valószínűvé tette az explo-dálást, különösen vereség esetén... A forradalmi átalakulásvehemenciája aszerint fokozódik, amint az illető ország köz-állapotai megelőzőleg kisebb vagy nagyobb mértékben vol-tak korhadtak. Ennek megfelelően először és legteljesebbenOroszországban állott be a felfordulás — aztán pedig Ma-gyarországon ... A forrongó átalakulásnak ily mélyenfekvőgyökereit látva, igazán másodrendű kérdéssé válik, hogyminő napi körülmények okozták az október 30.-Í győzedel-mes forradalmat”. (Apponyi.)

* * *

A katonai összeomlás gróf Károlyi Mihályt sodortaMagyarország kormányrúdjához. A német orientációvalszemben tanúsított ötéves küzdelme, a választójogi kérdés-ben elfoglalt álláspontja, valamint a parlamenttől távoltar-tott szocialista vezérekkel fennálló kapcsolata a rendszer-változásban egyedül őt predesztinálta az államügyek irányí-tására. Kormánya a történelmi lavina gurulását nem akadá-lyozhatta meg. IV. Károly király november 13-án az államiügyek irányításáról lemond és eleve elismeri az állam-forma ügyében történhető változást. Ekkor már Lengyel-ország és Német-Ausztria önállósult, 14-én a csehszlovákköztársaság is megalakult és ezeket követően, november16-án a magyar népköztársaságot is proklamálták.

Az új rendszer önáltatásba révedezett vezetői a köz-tudatba ültették a forradalmi változást, pedig a katonai

191

összeomlást, a nemzetiszínű szalagnak a tiszti sapkarózsábaés kardbojtba tűzését, az őszirózsa viselését forradalomnaknem lehetett nevezni, mert hiányzott az állam hatalmi szerke-zetének erőszakkal való megváltoztatása. Egy nagy nemzetiforradalom teljesen esedékes volt, de a katonai összeomlástkísérő politikai kergeség hamar elnyomorította. Hiányzotta nemzettudatos polgári osztály. A magyar parasztok is szer-vezetlenül állottak. Csak a szociáldemokrata szakszervezetekképviseltek hatalmi erőt, de vezetőiknek politikai iskolázat-lansága, nem az alkotásra és kormányzásra, hanem a pasz-sziv ellenzékieskedésre való beállítottsága ezen politikai erő-tényezőt is megfosztotta attól, hogy a harcnélkül ölükbeesett hatalmat a szükséges reformok leggyorsabb üteműmegvalósítására használják. Olyan párt, amelynek nincsminden részletében kidolgozott és komolyan vett kormány-zási munkaterve, a hatalomra méltatlan.

Nincs népszerű fajmagyar hadvezér, aki a hazaömlőmagyar csapatok megfelelő hányadát presztízsével megszer-vezhetné és úgy az ország védelmét, mint a reformok meg-valósítását biztosítaná,. Csak egy antimilitarista hadügymi-(!

nisztert vet az utca a felszínre, aki megdöbbentő jelszóvalbomlasztja szét a seregmaradványokat, elbódítja az alföldimagyarságot és ennek következtében az ország keleti feléthősiesen védő székely hadosztály magára marad. A dualistaközjogi rendszer dinasztikus, nemzetietlen katonapolitikája,a nemzeti hadsereg hiánya most bosszulja meg magát. Azidőszerűtlen pacifizmus koraszülött gyermekének nyávogá-sától a nemzet zöme nem hallja meg az idő parancsszavát.Aki nemzettudatosan, saját elhatározásából még kilenc hó-napig maradt az egyetlen lendületes harcikötelékben, aznaponként ismételgette Zrínyi Miklós siralmát: „Csúfságalettünk nemzeteknek és magunknak, ellenségeinknek pedig,valahonnan is jön, prédájává!”

A hatalmi kohéziójától megfosztott állam vezetői anemzet létkérdéseit nem tudják megoldani. A nemzetiségikérdés megoldásánál Jászi elkésik, mint 70 évvel korábban

192

Szemere. Az erdélyi románok és szászok elszakadása a ma-gyarság kisebbségi sorsra jutását betetőzi. A gazdaságpoli-tika irányítói a háborús tervgazdaság céltudatos átállításahelyett egyszerre a polgári liberalizmus elavult gazdaságirendszerébe ugranak. A katolikus egyház vezetésével a nagy-birtokosok, a nemzet közhangulatának nyomása alatt, fel-ajánlják birtokaikat a földreformra, de a polgári köztársa-ság kormányzásra készületlen theorétái a birtoklás kérdésé-ből üzemi kérdést csinálnak és csak bukásuk előtt négy hét-tel indítják meg a hatvan éve esedékes földreformot. A ha-talom súlypontját alkotó szociáldemokratapárt ellenzékiségreszokott vezetői már alig tudnak védekezni a minden elkép-zelhető politikai rendszer készséges kiszolgálására és túllici-tálására nevelt magyar értelmiségnek a pártba való beözön-lésével szemben. Ez a mamelukságra nevelt társadalmi rétegegyetlen esztendő alatt a munkapárttól az ÉME-ig ötfélepártban keresi az érvényesülést és szélsőségek felé tereli azegymást váltogató rendszereket. Ugyanazok, akik 918 no-vemberében hangosan korholják a nemzetiszín és szocialista-szín együttviselőjét, fél év múlva a tenyérnyi széles vörösszala-got viselik, a már életkockáztatást jelentő nemzetiszín meg-tartóját halállal fenyegetik, a tizenkettedik hónapban pedig,ötödszöri elvi átvedléssel, bizonyos különítményeknek ajánl-ják fel mindenhez gyakorlott szolgálataikat.

A katonai összeomlás a magyar államnak visszaadja ön-állóságát, külügyi egyéniségét, de nincs idejében megszer-vezett diplomáciai testület és hadsereg. A legnagyobb bajt adiplomáciai és katonai kérdések okozzák. Károlyi Mihály afrancia—orosz orientációnak régi híve, de nem rendelkeziksemmiféle hatályos egyezménnyel. Ha 1915 nyarán kimegylegalább Svájcba és a magyar álparlamentárizmusra valóhivatkozással Masarykhoz hasonló működést fejt ki, akkormég olyan egyezményes biztosítékot szerezhet, amelyeketmost, a magyar állam érdekében, értékesíthetne. Azonban akatonai győzelem után a szövetséges hatalmak az üres rokon-szenvre természetesen semmit sem adnak és a győzelmet

193

azok számára aknázzák ki, akikkel egyezményes viszonybanvannak. Egyedül Olaszország ismeri fel a Középduna-medencében rejlő érdekeket és a páduai fegyverszüneti szer-ződésben Magyarország érdekeit megoltalmazza és ezzelFranciaország pártfogoltjainak érdekeit csorbítja. Az ellen-tétnek kiegyenlítésére Franchet d'Esperey tábornok találmódot, amidőn a belgrádi fegyverszüneti szerződéssel a bal-káni szövetséges haderők részére a Szabadka—Maros vona-lát biztosítja. Ezzel Magyarország az olasz érdekkörből afrancia érdekkörbe kerül. Közben Spaaban létrejön a németfegyverszüneti szerződés, ennek hatása alatt a francia diplo-mácia teljesen elejti a magyar állam érdekeinek támogatá-sát, Pellé tábornok irányításával a cseheket, Franchet d'Es-perey vezetésével a szerbeket, Berthelot irányításával a ro-mánokat felvonultatják Magyarország felosztására, illetőlega cseh-szerb-román igények érvényesítésére. Február 26-ánmár Parisban is jóváhagyják Magyarország felosztását. Ká-rolyi csak háromheti késéssel értesült arról, hogy a franciadiplomácia a közben eltelt négy hónapot pártfogoltjai igé-nyeinek kielégítésére használta fel. Ha elismeri az országfelosztását, akkor megkezdheti a romok eltakarítását, a gaz-dasági élet újjászervezését, az egyrekéső nagy reformok meg-indítását. Azonban mindezt éppen ő, a francia orientációrégi exponense, akitől a tömegek mást, többet, jobbat vár-tak, nem tudta megtenni. Itt az ideje annak, hogy helyétátadja egy Párizsban rokonszenves, itthon pedig köztiszte-letben álló, erélyes államférfinak. Azonban a dualizmus me-rev, politikai váltógazdaságtalan rendszere megakadályoztaa minden lehetséges nagy változásra felkészülő politikai gar-nitúrák szerepmegosztását és a szociális reformok elmulasz-tása folytán egész más erők jutnak érvényesüléshez.

* * *

Az állam politikai szerkezetét megváltoztató, a forra-dalmat kirobbantó erők már november közepén megjelen-tek Budapesten. A kezdet nehézségeivel küzdő Szovjetorosz-

194

országot északról, keletről és délről ellenforradalmi had-seregek koncentrikus támadásai veszélyeztetik. Lenin katona-politikai érdekekből, bizalmas hívét, Kun Bélát Szovjetorosz-ország tehermentesítésével bízza meg; azt reméli, hogy amagyar tanácsköztársaság megszervezése Középeurópábanforradalmat fog kirobbantani és a Szovjetoroszországra ne-hezedő katonai erőket a segélyezéstől megfosztja. A revolú-ciós kommunistapárt magyarországi szervezete legelőször azevolúciós szociáldemokratapárttal szemben veszi fel a küz-delmet. A népköztársaság igazságügyminisztere Kun Bélátelzáratja. Amikor Károlyi Mihály átveszi a szövetséges ha-talmaknak országfelosztó diplomáciai jegyzékét, a szovjet-orosz hadsereg Ukrajnában éppen előrenyomulóban van ésnéhány magyar katonapolitikus is az orosz orientációtól re-méli az ország felosztásának megakadályozhatását. A délszlávkommunisták lendületesnek látszó mozgalma is azt sejteti,hogy a szovjetorosz hadsereggel való együttműködés délenis gyümölcsöztethető. Károlyi a felelősség elhárítása céljá-ból a hatalmat átadja a szociáldemokrata pártnak, amely-nek megbízottjai a fogházban lévő Kun Bélával szerződnekés március 21-én Garbai Sándor elnökletével megalakítjáka magyar tanácsköztársaságot.

A magyar tanácsköztársaság gazdaságpolitikusai a hala-dás helyett az összeomlásba vivő ugrást választják. Az összestermelőeszközöket államosítják, az államkapitalizmust veze-tik be a gazdaságilag desorganizálódott, kis államba, jól-lehet az ilyen kísérlethez a legelemibb önellátást előfeltéte-lek is hiányoznak. Az ortodox marxizmus minden fétiseelőtt leborulnak és azoknak alkalmatlanságáról csak az emi-grációban bizonyosodnak meg. A népköztársaság utolsó négyhetében cammogva megkezdett, de a falu népében sok re-ménységet keltett földreformot a magyar nép vitális érde-keit nemismerő kommunista theoréták, üzemi felfogásukmiatt, elutasítják és ezzel a falusi tömegeket egyszerre ellen-forradalmárokká nevelik. A legrövidebb idő alatt ügyesenszervezik meg a szomszéd államok felvonuló hadseregei

195

ellen a vörös hadsereget. A cseh hadsereget nagy lendület-tel vetik vissza, de közben a szovjetorosz hadsereg tértveszt,és az összeköttetés megteremtéséhez fűzött remények szét-foszlanak. Ekkor Clemenceau, Csehszlovákia forradalmosí-tásának megakadályozása céljából, fegyverszüneti ajánlatottesz, amelyet Kun Béla elfogad és ezzel a francia hadveze-tőség pártfogoltjai újból időt nyernek. A Felvidékről okta-lanul visszavont hadsereg demoralizálódik és a további had-műveletek tervét megismert román hadsereggel szemben, aTiszavonalnál összeomlik. A népbiztosok nagyrésze Bécsen,Prágán és Parison keresztül eljutott a moszkvai emigrációcsodaváró és kiábrándító állomására. Azonban a Középduna-medence forradalmosítására beruházott szovjetorosz tőke jólkamatozott, mert a figyelmet a katonai demonstrálás nyu-gatra terelte. Az alig több, mint négyhónapos kommunista-szociáldemokrata kísérlet azzal a tanulsággal zárult, hogy azelszigetelt, elerőtlenedett és szűk határok közé szorított ma-gyarság katonai kalandok helyett a legszélesebbkörű újjá-szervezésre és a régi mulasztások pótlására van utalva.

A hatalmat a szociáldemokratapárt vette át augusztus1-én, de a román hadseregnek Budapestre történt bevonu-lása után, augusztus 6-án a Károlyi-kormány volt hadügyiállamtitkára, Friedrich István puccs útján eltávolítja a szo-cialista kormányt és megalkotja a budapesti ellenforradalmikormányt. A román hadsereg megszállása következtében aa magyar állam mintegy négymilliárd pengő kárt szenvedettés a megfosztott nemzet a budapesti katonai bevonulássala Via Dolorosa tizedik állomására jutott. A nemzettudatosmagyar harcos lelkét a világháború minden szenvedésénélnagyobb fájdalmak érik, midőn azt látja, hogy fényes be-rendezésű paloták kitárt ablakaiból munkátlanságban el-puhult, zsírpárnás női kezek fehér csipkezsebkendőkneklobogtatásával üdvözlik a „felszabadítókat”.

Akinek a világháborúból csak a nemzet szenthárom-ságának jelgépe, az a zászlószalag maradt meg, melyet egy-kor zászlótartóként Galíciában egy zászlóalj előtt lobogta-

196

tott és az a harctéri naplóval együtt, rostává lőtt katona-zubbony, amellyel hordágyon hazatért a déltiroli pokol vér-telenarcú utolsói közül, annak számára a világháború azzalaz egyéni tanulsággal zárult, hogy elveszett a távoli, szűkebbhaza, de megmaradt az igazibb, jobb és szebb jövőt érdemlőnemzet.

A véres álom elmúlása után megindul az új magyar-álmok szövögetése és az új eszközök keresése. A harctérifedezéket egy fővárosi szállodai szoba váltja fel, amelybe azújnak képzelt Magyarország elinduló vezetői jönnek tár-gyalásokra. De a zrinyimiklósi álmodozásnak is hamar vé-getvet bizonyos siófoki előkelőségeknek váratlan látogatásaután a román hadseregparancsnok által aláírt letartóztatásiparancs és, az erdélyi magyarság meghatalmazottjával együtt,a román vezérkar kéretlen, kényelmes, előzékeny vendég-szeretetében részesülés — megkettőzött katonai őrizetalatt...

Az előző nemzedék a hazát elveszejtette. Az új nemze-déknek heroikus feladatai vannak. Önuralommal hallgatni.Teljes erőfeszítéssel dolgozni, alkotni. A vétkes mulasztáso-kat gyorsan és teljesen pótolni. A nemzetéltető elvekmellett kitartani. A nemzetfejlődés útjából minden kerék-kötőt irgalmatlanul eltávolítani. És bízni, hinni abban, hogylegalább a Maradékmagyarország mielőbb a maradékmagya-roké lesz... Mi lett tizennyolc év alatt a rács mögött fogantelhatározásokból ?

XVI.

A magyar feudalkapitalizmus csődje

(1919 — 1937.)

Tikkasztó nyári napon jut az ellenforradalom ura-lomra. A népköztársaság és tanácsköztársaság idejében aszervezkedések Aradon, Szegeden, Bécsben és Budapestenserényen folynak. Egy fiatal vezérkari százados, GömbösGyula, a hadügyminisztérium erkélyéről a katonáknak be-szédet akar mondani, de nem hallgatják meg. Ezen időtőlkezdve az ellenforradalom stratégiai kezdeményezője. 919január 19-én a MOVE elnökévé választja és egymásutánlétesül két politikai titkosszövetség, az ellenforradalomakciószervezete és tizennyolc éven keresztül a színfalak mö-götti irányítója. Az ellenforradalom aradi és szegedi kor-mányával párhuzamosan működik a bécsi csoport és április25-én éjjel, Szegeden egy apostoli, lánglelkű szerzetes sza-vára megszületik a nemzeti hadsereg. Gömbös megkísérli aszegedi katonai alakulatoknak felhasználását, de Clemenceaua mozgalmat a cseh-román-szerb csapatok francia katona-politikai irányításával semlegesíti, hogy Budapestre, magyarellenforradalmi csapatok helyett, a francia hadvezetőségáltal irányított idegen csapatokat küldhessen. Ez sikerül isa román hadseregnek budapesti bevonulásakor, de a fran-cia diplomácia messzemenő számításait Friedrich István

198

puccsa és kormányalakítása keresztezi. Mivel FriedrichBudapestre kérette az utolsó homo regiust, a világháborúlegendás hírű hadvezérét, József főherceget és Magyaror-szág kormányzójának nyilváníttatta, azért a francia diplo-máciának mostmár az volt az érdeke, hogy a francia orien-táció vonalán álló Ábrahám Dezső szegedi miniszterelnö-köt Budapestre áthelyezze. Ez azonban szintén nem sike-rült, mert augusztus 12-én József főherceg magyar főve-zérré nevezte ki a Szegedről Siófokra vonult Horthy Mik-lós tengernagyot, az osztrák-magyar tengerihaderő utolsóparancsnokát. Friedrich kormánya idejében BudapestenDiamandi román meghatalmazott miniszter azon fáradozik,hogy Ferdinánd román királyt a magyarok válasszák megkirályukká. Az angol diplomácia veszélyeztetve látja közép-európai befolyását és a City régi érdekeltségeit, ezért angol-amrikai-olasz-francia tábornoki bizottságot küld Buda-pestre és a magyar-román perszonáluniót meghiúsítja.

Az ellenforradalomnak kétségtelen szépséghibája, hogynem enerejéből jutott uralomra, hanem a román hadseregszuronyainak árnyékában született meg. Politikai kozmetikaiintézetében ezen anyajegyet sohasem lehetett eltüntetni,csak az egyév alatt ötféle pártban serénykedő értelmiségimandarinok púderozzák, rúzsozzák és mázolják át minden-hez alkalmazkodó elveiket. Miről tanúskodhatik a korhadtfeudálkapitalizmust restauráló rendszer kortanúja? Aki her-cegi palotákban, grófi kastélyokban, főpapi szalonokban,tőkemágnások dohányzóiban, pszeudódzsentrik kúriáiban,zártkörű tanácskozásokon, külvárosi munkások nyomorta-nyáiban és faluszéli parasztkunyhókban 18 évig mindenkitmeghallgatott, senkitől semmit sem kért: az a hideg fénymögött az árnyékból, verejtékből, könnyből, vérből is any-nyit láthatott, hogy a megdöbbentő élményeket és tényeketcsak tanulságnyújtásként vázolhatja. Ismételhetjük ZrínyiMiklóssal: „Én nem hízelkedhetem, édes nemzetem, tené-ked, hogy hazugságommal dicsérjelek, hanem im megmon-dom magadnak fogyatkozásodat, oly szívvel és szándokkal,

199

hogy megesmérvén magad es, vesd ki ezt a mocskot lelked-ből, reformáld vétkeidet!”

Akik a háborús összeomlás történeti rugóit felismerninem tudták, maguk előtt csak a magyar munkást látták ésőt tették meg az összeomlás bűnbakjává. Amíg 919—920őszén, telén a trianoni békeparancsot a legfurfangosabbdiplomaták szövegezgetik, azalatt az ellenforradalmi egyéniakciók sorozata a békeparancs készítői számára Európára-szóló propagandaeszközt szolgáltat az ország felosztásánakigazolásához és súlyosbításához. Orgovány, Siófok, Britan-nia; Somogyi Béla és 245 társának meggyilkolása; Hajmás-kér, Zalaegerszeg stb. alkalmas lehetett a forradalom alatthintáslegényektől kapott pofonok kamatoztatására, de a ke-resztény és nemzeti szociális államrendszer számára csakvereséget jelentett, Európa közvéleményében pedig meg-mérhetetlen károkat okozott. Az ellenforradalom techni-kusai előtt teljesen ismeretlen Sorelnek azon elmélete, ame-lyet korunkban Lenin, Trockij, Mussolini, Göbbels, Röhmtökéletes sikerrel alkalmazott. Nálunk csak diverziókkal,hatalmilátszatot keltő demonstrálásokkal taktikáztak és leg-feljebb Machiavelli elvköréig jutottak el.

Az ellenforradalom kitörésekor a zsidókérdés megol-dásához is érettnek látszott a helyzet. A rendiség évszáza-dos bűneinek és a 67-es álliberalizmusnak eredményekénta megmaradt országrészben az önálló kereskedők 54%-a, akereskedelmi tisztviselők 48%-a, az ügyvédek 51%-a, azorvosok 46%-a, az állatorvosok 41%-a, az iparteleptulaj-donosok 41%-a, a magánmérnökök 39%-a, az újságírók34%-a, a főváros lakosainak 20%-a zsidó. A világháborúalatt Galíciából újabb zsidó tömegek lepték el az országotés a háborús ellátásban tanúsított magatartásukkal az anti-szemitizmushoz újabb tápot nyújtottak. A Nemzeti Tanácstagjainak 40%-a, a népköztársaság kormányának 33%-a, atanácsköztársaság népbiztosai közül 14 hitehagyott zsidóvolt, a második vonalban pedig még magasabb arányszám-,mai képviselték magukat. Bár a tanácsköztársaság idejében

200

kivégzett 590 egyénből 44 zsidó volt, mégis a felszínreke-rültek magatartása, viselkedése nagyon sok okot adott azantiszemitizmus fellángolásához. De az új rendszer politikaiés társadalmi vezérkara megfelelő közgazdasági és társada-lomtudományi ismeretek hiányában az antiszemitizmust csaka feudális körök érdekeit szolgáló tüntetések és útszéli erő-szakoskodások zátonyára vitte. A zsidókérdés megoldásáhoza magyar társadalom struktúráját kellett volna korszerűenmegváltoztatni és a feudalizmus lebontásával, a kapitaliz-musba való erős állami beavatkozással a régi mulasztáso-kat pótolni és ezzel együtt a zsidókérdést is végérvényesenmegoldani. Azonban az útszéli antiszemitizmus csak arravolt alkalmas, hogy az elkeseredett tömegek figyelmét aföldbirtokpolitikai kérdésekről a kapitalizmus kórtüneteireterelje és közben, a sorsdöntő kérdések megnemoldásával,a nemzetietlen kapitalizmus tőkehitbizományosait sohanem-remélt mértékű befolyáshoz juttassa az államhatalommalszemben. A numerus clausus sem váltotta be a hozzáfűzöttreményeket, mert amíg a keresztény egyetemi és főiskolaiifjúság csak az utcai tüntetésekben tett szert gyakorlatra,azalatt a nyugati államok egyetemein magaskultúrát szer-zett zsidó ifjúság a létharcra felvértezetten jött haza és el-foglalta azon pozíciókat, amelyekre nem elég a furkósbot-értelem.

A nemzet nagy kérdéseinek megoldásához európai ér-dekből is nemzeti egységre volt szükség. Clerk Györgyangol diplomata 919 őszi budapesti tárgyalásainak ered-ményeként el is határozzák, hogy koncentrációs pártközikormányt alakítanak, a szocialisták bevonásával, és általá-nos titkos szavazással összehívandó alkotmányozó nemzet-gyűléssel fejezik ki a nemzet igazi akaratát. A korszakegyetlen kimagasló, igazán európai államférfia, ApponyiAlbert felkérésre hajlandó is a koncentrációs kormány éléreállani, de a keresztény nemzeti egyesülés pártja vétót emel

201

az ő személye ellen, mert a titkos választójogot Apponyikomolyan veszi és valóban a nemzet akaratát kívánja végre-hajtani. Elejtése folytán egy politikai fajsúly nélküli politi-kus kerül a kormány élére.

November 14-én a román hadsereg kivonul Budapest-ről és két nap múlva Horthy Miklós fővezér alatt a magyarnemzeti hadsereg csapatai szállják meg az ország főváro-sát. Újra felcsendül a nemzeti himnusz és az igazabb, jobb,szebb jövőt vágyó lelkek nagy reménységekkel eltelve vár-ják a nemzet megigazítását. A nagy összeomlás tanulságainokulni nem tudó szellem elhatalmasodása a reménységeketgyorsan elhamvasztja. A nemzet összes erőinek összefogása,aktiválása és a nemzet akaratát kifejező központi hatalomkorlátlan beavatkozása helyett csak a nagybirtok és nagy-tőke hatalmi tényezői érvényesülnek. Akik a történelemtörvényszerű analógiáit maguk előtt látják, 1920 január 29.és február 28. között a terméketlen politikai fecsegés lezá-rását, az angol 1653-as események, vagy a Brumaire meg-ismétlődését várják, mint ahogy 1922 október 28-án Rómá-ban és 1933 július 5-én Berlinben ez be is következett.Azonban a magyar nemzet a Rubiconon nem kelt át. A köz-pontihatalom birtokosa jogkörének korlátlanná bővítésétőlfázó gazdasági hatalmi tényezők megkezdték a 17 éves köz-jogi tojástáncot.

Az első nemzetgyűlés realizálta az Ausztriával meg-szűnt dualizmus felbontását, fenntartotta a királyságot ésaz ország kormányzójává a nemzeti hadsereg fővezérét,nagybányai Horthy Miklóst választotta.

1920 június 4-én Szent István király birodalma fölöttbeborult az ég és a kettőskereszt meghajolt a magyar gol-gotán. A nemzeti Via Dolorosa tizenegyedik, Trianonnaknevezett állomásán a nemzetet keresztre szegezik és idegenkatonák sorsvetéssel négyfelé osztják ruháit. A nemzetekönrendelkezési jogának mellőzésével alkotott békeparancs atörténelmi Magyarország 325.000 négyzetkilométer területé-ből csak 93.000 négyzetkilométert, 21 millió lakosából pe-

202

dig 8 milliót hagy meg. A nemzet vagyona közel 30 mil-liárd pengővel károsodik. A trianoni határok a 900 évvelezelőtt megszállva tartott terület határvonaláig zsugorodnakössze.

* * *

Korszakunk a gazdaságtörténelemnek legtanulságosabbés legmozgékonyabb fejezete. Az első világháborúból csakaz aranyból és ezüstből való bálványok maradtak fenn (Jel.Kv. 9. 20.) és azok, akik Kain és Bálaám útján járva, a nye-reség után törik magukat; azok a víznélküli felhők, melye-ket a szelek idestova kergetnek, azok a tengeri hullámok,melyek saját gyalázatukat tajtékozzák ki (Júdás 11—13).ök a későikapitalizmus nagymesterei, akiknek működéseegyszerre mutat fel árufeleslegtömegeket és nélkülözőket;egyik oldalon évenként milliárdokat érő árufelesleget sem-misítenek meg az árszint emelésére, a másik oldalon mil-liók halnak éhen. A társadalom depressziója és differen-ciálódása 1929-ben megindítja a kapitalizmus strukturálisvilággazdasági válságát, az ipari államokban mintegy 100millió ember munkanélküliségét, a mezőgazdasági államok-ban pedig átlag 66%-os terményárhanyatlást és az agrár-olló félelmetes szétnyílását. A világ aranykészletének egyen-lőtlen eloszlása, a háborús pszichózis állandósulása a feszült-séget és bizalmatlanságot megrögzíti, az államokat autarchi-záló törekvésekre kényszeríti. Az új békeszerződések általalkotott 16.000 kilométeres új vámvonalakon a védvámoktiltóvámokká alakulnak. A vámháború következtében a til-tóvámok harcivámokká fejlődnek és a külkereskedelmi kon-tingentálással, devizakorlátozásokkal megindul a piacokértés nyersanyagokért folyó gazdasági háború, az exportpré-miumos, ráfizetéses kivitel.

A gazdasági liberalizmus évszázados dogmái minden-hol kiszáradnak és az emberiségnek egy új gazdasági és tár-sadalmi rendbe való átvezetése megindul. Nyugaton, azottawai konferencia által kiépített bázison, az angol világ-

203

hatalom óriási gazdasági egysége védekezik az összeomlás-sal szemben. Észak-Amerikában az államszocializmus irá-nyított gazdálkodásával kísérleteznek. Rómában és vetületé-ben, Berlinben az államszocializmus egyre korlátlanabbbeavatkozása a termelést tervgazdasággal szervezi át. Kele-ten, Bizánc vetületében, Moszkvában az állami superkapi-talizmus ötéves tervgazdaságokkal és korlátlan interven-ciónizmus alkalmazásával szervezi újjá a halálos kórtünete-ket mutató társadalmat. Európa nyugati és keleti övezeté-ben, Bizánc—Moszkva és Róma—Berlin hatalmi zónájábanerős totális birodalmak jelentkeznek az individuálkapitaliz-mus csődtömegének eltávolítására. A trianoni Magyarorszá-gon pedig... — visszatér a 914-ben meglékelt feudálkapi-talizmus redszere, hogy bűnös nemzedékek mulasztásainakleggyorsabb ütemű pótlása és a nemzet gazdasági és társa-dalmi betegségeinek komoly orvoslása helyett, az álparla-mentárizmus takarója mögül, a sokszáz szociális viharsarkotmég jobban elfekélyesítse és korszerű eszközök mellőzésé-vel a gazdaságpolitikai kuruzslás meddő kísérleteit megis-mételhesse.

A világháború tanulsága mindenhol megérleli a szo-ciális állam eszméjét. Az államok vezetői tudatosan vall-ják: „Akié a föld, azé az ország”. Ha kevés kézben van aföld, a nemzet léte és az állam önállósága minden újabbháború által veszélyeztetve van. Lengyelországban, elsősor-ban katonapolitikai érdekekből, évente átlag 200.000 holdnagybirtokot osztottak szét kisüzemekre. A radikális föld-reform a fenyegető bolsevizmus ellen legerősebb biztosíték.Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában az új al-kotmányok a hitbizományokat megszüntetik és a Magyar-országtól elvett országrészekben végrehajtják a 67-es kor-szak bűnös mulasztásából rájuk maradt földbirtokreformot.7 millió k. hold magyar birtokot osztanak szét szerbek,csehek, morvák és románok között. Erdélyben 1.6 millió

204

hold magyar nagybirtokot kisüzemesítenek. „Mi az agrár-reformot Erdély visszaromanizálására szántuk” mondjatiszta faji entudattal Goga Octavián. Csehszlovákiában át-lag 16 holdas kisüzemeket létesítenek a magyar nagybirto-kokból, Jugoszláviában pedig, az Orjuna és Sroano faji en-tudatát kifejezően, dobrovoljacok számára létesítenek ha-talmas kisbirtok-határövezetet, — a régi magyar kisbirto-kosok olyan albérleti rendszerével, melyhez képest Szibériaüdülőhely. Mindenhol átveszik a régi magyar földadórend-szert, mert ennek segítségével a szétosztott magyar nagy-birtok új cseh, szerb, román kisgazdái ugyanazon csekélyföldadótöredéket fizetik, amelyet a régi nagybirtokos fize-tett, ellenben az ottmaradt magyar kisgazda talpa alól ki-csúszik a föld a régi alap szerint kivetett földadó terhemiatt. Egyöntetű tervszerűséggel elsősorban a régi, anya-állambeli parasztjaiknak osztották szét a nagybirtokokat,hogy a trianoni Magyarországhoz közellakó faj testvéreikszociális elégületlenségét egy második és utolsó földbirtok-reformra transzformálhassák: a következő világháborúután a trianoni határon belül épségben maradt 4.8 millióhold nagybirtok általuk remélt felosztására. Az új honala-pítók földbirtokreformjából a magukat illetékeseknek te-kintők csak az optáns pernek, a magyar külpolitikát egy-ideig nagyon befolyásoló, tanulságát vonták le.

A külföldi propaganda ellensúlyozása céljából, a szov-jetorosz hadsereg 1920-as, fenyegető előnyomulása alatt akormány megszavaztatja Európa legmaradibb földrefrom-törvényét, hogy összeütközés esetében felvonultathassa aparaszti harcos tömegeket. Azonban a veszély elmúltávalcsak látszatföldreform lett a nagy tervből. 940.000 holdföldet 410.000 egyén között osztottak fel, de ebből a nagy-birtok csak 650.000 holdat adott. Az új törpebirtokosokelviselhetetlen összegű váltsága, tőkenélküliségük és nyo-masztó szociális helyzetük a reformot barnumi földreformmásüllyesztette, mert az egy-két holdas birtokparcellák élet-képtelen kisüzemei csak arra alkalmasak, hogy a környék-

205

ből kirívó mostohaságukkal a további földreformnak szár-nyát szegjék. A földreform a nagybirtok területi arányszá-mát csak 6%-al változtatta meg, 36%-ról 30%-ra, 4.8 mil-lió holdra csökkentette. Egy későbbi miniszterelnök őszin-tén mondja a nagybirtokosoknak: „Földbirtokaitokat azellenforradalom mentette meg az akkori idők radikális tö-rekvéseivel szemben”.

Ezidőszerint az egész Európában Magyarország vezeta latifundiumok arányával. Megmaradt 1242 ezerholdonfelüli nagybirtok. Közöttük Esterházy Pál hercegé 213.000,Festetich György hercegé 75.000 hold. Túlnyomóan a 190főnemes család tulajdona. Megmaradt 62 hitbizományi bir-tok 984.000 hold terjedelemben, amelyből csak 45% van amezőgazdasági termelésbe vonva. A nagybirtok túltengésefolytán mezőgazdaságunk nagymértékben van kitéve a kon-junkturális szeszélyeknek, a változó igényű piacokhoz alkal-mazkodás nagyon nehézkes, a nagybirtok népességeltartóképességének csekélysége miatt pedig a népesség nem tudmegfelelően szaporodni. A 936-os telepítési törvény éven-ként csak 13.000 holdat kíván 1750 család részére felhasz-nálni; tehát három évszázadra óhajtja kitolni a kérdésmegoldását. Az újabb földbirtokreformot az általános tit-kos választójog eltörlése akadályozta meg. Bethlen minisz-terelnök helyesen nevezte a titkosválasztójogot sötétbe-ugrásnak, mert a nagybirtokosok számára valóban ezt je-lenti. A nagybirtokok támogatása érdekében kellett megújí-tani a szövetséget a nagytőkével és azt újabb monopóliu-mok halmazatához juttatni. A földbirtokreform nagy ká-rára nagyatádi Szabó István kisgazdavezér a Bethlentől valóelpártolása után kilenc nap múlva történetesen meghalt ésamikor egy modern gondolkodású politikus, Gaál Gasztonállott az agrárreformerek élére és másfélévi szervezkedésután kormányképessé vált, ennek bejelentése után hathéttelő is történetesen meghalt. Ellenben a látszatföldreform kö-rül szerzett érdemek egyeseknek gyümölcsöző állásokatbiztosítottak. Az egyik államtitkár például az állam által

206

támogatott tizenkét vállalatnál jutott vezetőszerephez. Igazikisgazdapárt szerepét a szociáldemokratapárt sem tudta vál-lalni, mert megmerevedett pártbürokráciája a magyar agrár-proletárokkal szerves kapcsolatot teremteni nem tudott, ve-zérkarába a parasztvezéreknek megfelelő érvényesülést nemengedett. A nagybirtokos családok jelentékeny hányadapedig, többoldalú feudális és kapitalisztikus biztosíték bir-tokában, többféle rendszerváltozásra van berendezkedve.Például egy 140.000 holdas grófi család egyik tagja a rend-szernek kétszer volt miniszterelnöke, a másik nagybank el-nöke, a harmadik haláláig a legitimisták vezére, a negyedikpedig a moszkvai vágányon áll és gyermekein keresztül ro-koni mogatásban részesül. Egyes főúri családok a prágaiés bukaresti parlamentben vállaltak megosztott szerepet,újabban pedig nemzetiszocialista önvezéreket is látunk kö-zöttük.

Biztosítva csak az ország agrárlakosságának kéthar-mada, a magyar társadalomnak egyharmada nincs. És ha azötholdon aluli vagy földtelen földmívesekhez az öt-tíz hol-das kisbirtokosokat, kísbérlőket és erdőmunkásokat is hozzá-számítjuk, akkor, családtagokkal együtt 3.7 millió faj ma-gyar parasztott, az agrárlakosság 83%-át, a magyar társada-lomnak 43%-át látjuk az agrárproletárok bizonytalan, jö-vőtlen, egy teljes nemzeti megsemmisülést előidézhetőhelyzetében. Amíg a feudális plutokrácia újjászervezkedett,azalatt a mezőgazdasági férfinapszámbérek átlaga a béke-beli 270 fillérről 100-ra, a nőinapszámbérek átlaga 188-ról80-ra, a gyermekeké 136-ról 50-re zuhant. (1913 —1935.)A nagyátlagú alföldi földmunkáscsalád évenként aratásból,más munkából, részesföldhozadékból és állattartásból ösz-szesen 302 pengőt keres, amelyből, az adó lerovása után,az egész családnak naponként 78 fillér marad.

Nagybirtokos és nagytőkés a lakosság 0.6%-a és az or-szág jövedelmének 20%-át élvezi. Harmincezer személy öt-venezer és hatvanmillió pengő közötti bevallott vagyonér-ték után adózik. A Proletár-Magyarország 295 milliomosá-

207

val szemben áll 3.7 millió agrárproletár feltűnő pusztulása,gyérülése, ritkulása. A létminimum csekély hányadát kitevőjövedelem kopása következtében már luxus a betevőfalat.A hús- és zsírfogyasztás fejadaga a munkaerő minimálisfenntartási igényeinek csak 40%-át biztosítja. (1935.) Anépélelmezés a minimális kalóriaigényeknek csak 67%-átelégíti ki. A cukorfogyasztás fejadaga az angolokénakötöde, a csekszlovákiaiaknak pedig harmada. EurópábanMagyarországon pusztít a legalaposabban a tüdővész; majd-nem ötször annyit, mint a sötétnek nevezett Délafrikában.A tífusz csak Spanyolországban pusztít többet; nálunk két-szerte több az áldozata, mint Csehszlovákiában és tízszereseaz angol átlagnak. Családvédelem hiányában a házasság-kötések indexszáma 928 óta állandóan esik. A csecsemő-halálozások ádaga kétszerte nagyobb, mint Franciaország-ban. Az élveszületések indexszáma a jelen korszakban, 15év alatt, 50%-kal zuhant le. Jugoszlávia természetes szapo-rodása 13.1, Romániáé 12.5, a pusztuló Magyarországé 7.1.Európa népesedési iramában a magyarság számarányánakmegtartásához házasságonként 6 gyermekre van szükség,de 1932-ben alig 4 volt az adag. Ha a helyzet állandósul,legkésőbb 2600 körül meghal a magyarság utolsó képvise-lője. Magyarországon kilencszerte több az öngyilkos, minta szintén pusztuló Spanyolországban. A nagy nyomor kö-vetkeztében egyre jobban terjed az egyke, egyse, feleségseés a falvakban is az asszonyok többnyire élő gyermek-koporsóként járják az élet útjait. A történelem útjai olyanelpusztult népek alig felismerhető törmelékeivel vannak ta-karva, amelyeknek anyáit a szemforgató farizeuskodás leplealatt kizsákmányoló társadalmi rétegek megfosztották a leg-becsesebb szolgálattól, a sokgyermekes anyaságtól. A trianonimagyarság anyái ezen az úton nagy előhaladást tesznek. Azagrárproletárok a deficites termelést koplalással és fajukpusztításával tüntetik el. Sorstudatukat Madách szavaivalfejezhetik ki: „Szenvedek, tehát élek”. A rendszer az agrár-proletároknak csak politikai szópöfetegeket adott. A ke-

208

resztény és nemzeti politika frázisözönében elsikkadt azevangéliumi társadalometika és a magyar fajvédelmi nor-matika alkalmazása. Elmaradt a gyermekek számával nö-vekvő egyetemes családipótlék bevezetése; csak néhány frá-zisgazdag, gyermektelen, öreg politikai bakfisnak anya-,csecsemő- és leányvédelmi szóözöne visszhangzott. A fajvé-delem kimerült egy ugródeszkának bizonyult párt alakítá-sában és szétugrasztásában.

A rendszer a népjólétről külön minisztérium felállítá-sával gondoskodott. A munkások filléreiből, a háborúelőttlétesített munkásbiztosító pénztárak kisajátításával megal-kotják az OTI-t, amely kiválóan alkalmasnak bizonyult né-hány bukott politikus vezetőállással jutalmazására, de sema munkaadók, sem a biztosítottak, sem az alkalmazott orvo-sok megelégedését nem tudta kiérdemelni. Egyik elnökeállapította meg bürokráciája túltengését, sokszázezer ügy-iratnak elintézetlenségét és a szabálytalanságok halmaza-tát. A népjóléti minisztérium több vezető tisztviselő jenekpere fellebbentette a magyar szociálpolitika potemkinfáty-lait, amelyek mögött luxusautók, sokszorosított bádogön-arcképek, urasági zsakettek, cilinderek, a szemérmes kol-dusok alapjából épített balatoni házak, miniszteri vőkkelterveztetett szanatóriumok és egyebek húzódtak meg. Azilyen eszközökkel szolgált népjólét rejtelmeinek kipatta-nása után (1932. IV.) a kormány még a minisztériumot ismegszüntette.

Az agrárállamok mezőgazdasági termelésének megsok-szorozódása, az amerikai mezőgazdaság mechanizálódása, a17 millió tonnányi évi búzatúltermelés, a konjunkturálisévek beruházási kölcsöneinek magas kamatterhe és a fo-gyasztás csökkenése sok államban idézett fel földrengetőagrárválságot. Magyarországon ezekhez még külön válság-tényezők járultak. A kisbirtok nem részesült olyanfokú po-litikai segítségben, mely a termelés és fogyasztás egyen-súlyi helyzetében betöltött szerepét biztosíthatta volna. Afalu fogyasztóképessége összezsugorodott. Amerika gabona-

209

imperializmusa, a három kanadai pool közös támadása arotterdami gabonatőzsdén keresztül a pesti gabonatőzsdéigsugározva a spekulációnak olyan tág teret engedett, amelya termelőket majdnem minden haszontól megfosztotta. Azolasz, német, francia búzatermés mennyiségi felfokozása, azorosz gabonatermelés gyorsütemű mechanizálódása a magyarbúza exportrádiusát fokozatosan megrövidítette és a kivi-teli piacokat elsorvasztotta. Az ország fokozódó politikaiés gazdasági elszigetelődése következtében 1935-ben a liszt-kivitel csak 40%-os, a zsír 29%-os, a sertés 50%-os, a bor55%-os, a cukorkivitel pedig 93%-os veszteség mellett voltlehetséges. A magyar nagybirtok a dualizmus korszakábanélvezett agrárkiviteli monopóliumának elvesztésekor nemtudott új kiviteli piacokat hódítani, mert a korszerű minő-ségi versenyhez, a versenytermeléshez hiányzott a megfelelőtőke és inkább a legitimizmuson keresztül sürgette az el-vesztett kiviteli monopólium restaurálását. Az állat- és ál-lati termékek kivitele legalább kétszerte nagyobb piaci ke-retet kínált (33%), mint a búzának és lisztnek (14%), deaz állattenyésztésben nagyobb tömegproduktivitású mező-gazdasági kisüzemek alárendelt szerepe, a megfelelő föld-birtokreform elmaradása következtében az állatkivitel nemtudta teljesen értékesíteni az exportlehetőségeket.

A termelés mennyiségi és minőségi emeléséhez a ki-száradó Alföldnek öntözőcsatornákkal való ellátása égetőenszükséges volt, de mindössze a volt barcelonai konzulnakköltségvetésen kívüli eredetű, de az állammal megfizettetett,közel egymillió pengőbe került öntözési és csatornázásitervéig érett az ügy. Az eldugult borkivitelen nem tudottsegíteni a visszaélésekbe fulladt londoni és zürichi borház,valamint a varsói gettóban felállított borház. A fogyasztásiszesznek borból való való lepárolását pedig a szeszkartellaz egyik földmívelésügyi miniszter megbuktatásával akadá-lyozta meg. A 11%-os arányra csökkent erdőterületeink sza-porítását, 770.000 hold futóhomokos, kopár, vadvizes észsombékos területnek nagyszabású erdősítését és ezáltal a

210

fabehozatali igények természetes korlátozását az állam gaz-daságpolitikusai nem vállalták és a 935-ös erdészeti törvényrendelkezéseit sem támasztották kellően meg. A földadódegresszivitása a kisüzemek termelését veszteségessé tette.A mezőgazdasági kiviteli piacok zsugorodásával együtt anagybirtok a csökkenő hasznot a munkabéreken keresi meg abérek leszorításával és ezáltal a fogyasztás válságát fokozza.Az exportbúza standardizálási igénye és általában a világ-konjunkturához való alkalmazkodása az orosz, olasz és né-met tervgazdaság tanulságainak alkalmazását tette szüksé-gessé. Azonban az államhatalmat elnemismerő feudálkapi-talizmus mindennemű intervencionizmussal szemben fölé-nyes ellenállást tanúsított; az egyik földmívelésügyi minisz-ternek az irányított gazdálkodásra vonatkozó tervét, vala-mint a Mezőgazdasági Kamara elnökének irányított agrár-gazdálkodási tervét majdnem kommunista-eredettel vádolta.Mezőgazdasági termelésnek nem utolsórendü akadálya aföldteherrendezés állandó elodázása is. A konjunkturálisévek beruházási kölcsönei miatt eladósodott gazdák egy-részének a moratóriumkeretbe vonása a bizonytalanságot nemszüntette meg.

* * *

A rendszemek a kapitalizmushoz való viszonyát csakúgy érthetjük meg, ha a latifundiumos agrárpolitikán ke-resztül nézzük egész gazdaságpolitikáját. Az országnak két-ségtelenül szüksége volt a külföldi tőke bizalmára, ezért akormány először a közbiztonsági anarchiát küzdötte le. Az-után a banktőke számára korlátlan profitálási lehetőségetnyújtott, hogy ennek ellenében a latifundiumos rendszertmegfelelően támogassa. A banktőkének számításon felülihatalomrasegítéséhez az alkalom a koronaleromlással kap-csolatos tőzsdei hosszban az állam tétlen semlegességévelkínálkozott. A korona rohamos értéktelenedése miatt azösszes kistőkések tőzsdei papírokba fektették pénzüket. Anagybankok érdekkörükbe vontak minden valamirevaló iparies kereskedelmi nagyüzemet. A hosszon aktiv szerephez ju-

211

tott százezrek pedig egyszerre arra ébredtek, hogy pénzüka nagybankok páncéltermeibe rekedt és kezükben alig vala-mitérő részvénypapírok maradtak. A nagytőke valóban fel-falta a kistőkét és most már csak berendezkedni és hatalmihelyzetet megszilárdítani kellett. Utóbbi a könnyelműenmegszavaztatott külföldi kölcsönökkel és azoknak sajátosutakon való felhasználásával szintén sikerült.

A kormányokban 919 augusztus 27-től napjainkig anagybankok megtalálták a személyes kapcsolatot. Eddig há-rom miniszterelnök, két kereskedelemügyi, egy pénzügy-miniszter, egy külügyminiszter és egy igazságügyminiszterállott a londoni Rotschild-csoport magyarországi tőkehit-bizományaival közvetlen személyi kapcsolatban, az egyikbelügyminiszter pedig egy milánói bankkal. Amíg nemzet-közi viszonylatban a bankok tőkeképződése a késői kapi-talizmus korszakában ellankad, addig nálunk az ellenkező-jét tapasztaljuk. A rendszer első 12 évében a bankkapitaliz-mus új vérrel telítkezik és a 67-es korszakban sohasemlátottméretű és erejű tőkehitbizományokat szervez magának. Azállam hiteligényeinek ellátásával és a túlméretezett ipari ér- ,dekeltségvállalással a gazdasági hatalomnak majoritásáhozjut. Bár az utolsó hét évben a világgazdaságot minden vo-natkozású válság rengette meg, mégis Magyarországon 1936június 30-án az első három kúriába tartozó 21 nagybankvagyonállománya 2.097 millió pengő értéket képvisel,amelyben az alaptőke a vagyonértéknek alig több, mint egy-tizede (222 millió pengő). Ebből a vagyontömegből aRotschild-csoport kötelékébe tartozó nagybankok 890 mil-lió pengős, a Wall Street-City vegyes érdekeltségei 680millió pengős bankvagyon fölött diszponálnak. Velük szem-ben az önálló magyar bankvagyon csak 138 millió pengőtképvisel, amelyhez a magyar államkincstár 150 milliópengős érdekeltségei járulnak. Tehát körülbelül csekély128 millió pengő alaptőkerészesedéssel 1216 millió vagyonerejéig majorizálja túlnyomóan a Wall Street-City az egészmagyar hiteléletet.

212

A rendszer alatt a nagybankok erőviszonyaiban csakGömbös Gyula miniszterelnöksége alatt történt jelentéke-nyebb eltolódás. Az 1932. XII. 31. és 1936. VI. 30. mérle-gek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy azon nagy-bankok, melyek Bethlennel és exponens híveivel nyílt kap-csolatban voltak, ezen idő alatt mintegy 87 milliós vagyon-veszteséget szenvedtek, míg mások, bizonyos állami meg-rendelésekkel, majdnem ugyanennyi vagyontöbbletet mu-tattak ki. A City magyarországi érdekeltségeinek ilyen mérvűtámogatása a magyar kormány helyzetét a Foreign Officieelőtt átmenetileg meg is szilárdította, de a népszövetségiszereplés folytán a kapcsolatok más irányban aktiválódtak.

A banktőke hatalmi túlsúlyát a gazdáknak az agrár-válságban való eladósodása is lényegesen növelte. A válságelső ötévében a jelzálogos terhek 1.540 millióról 2.564 mil-lióra növekedtek, a birtokárverések száma pedig majdnemmegkétszereződött. A gazdaadósságok 67%-a a kisbirtokra,33%-a a közép- és nagybirtokra nehezedett, viszont arány-lag sokkal több közép- és nagybirtok részesült védelemben,mint kisbirtok. A nagybirtokra holdanként átlag 138 pengőföldteher jut, a középbirtokra 187 pengő, a kisbirtokra 219pengő, a törpebirtokra 300 pengő. Minél kisebb a birtokosfoldja, annál kevésbbé van kedve az ekét a földbe akasz-tani. Nem magának szánt, vet, arat. Kamatrabszolga. A 436bank egyikének verejtékezik.

Olyan államban, ahol a hitelintézetek összes vagyoná-nak csak 7%-a mentes az idegen befolyástól, lehet küzdeniaz uzsoráskodó hitelpolitika ellen, de öncélú gazdaságpoliti-kát, ipar-, kereskedelem- és főleg vámpolitikát eszközölninem lehet. Külföldi adósságok tömege alatt görnyedő ál-lam nemhogy letörhetné az érdekelt nemzetközi kapitaliz-must, de a hitelpolitika terén még a fokozott állami beavat-kozás sem lehetséges, sőt még a fokozott ellenőrzés is ve-széllyel járhat, mert ha ez az érdekeltek üzleti presztízsétsérti, akkor a magyar pénzintézetekre gyakorolt nyomássalmegbéníthatja a nemzet gazdasági életét és így a kormány

213

minden gazdaságpolitikai tervét is kontrakarírozhatja. Akreugerek öngyilkosok lehetnek, de míg hatalmon vannak,könyveikbepillantást nem engednek.

Az állam közlekedésipolitikája szintén nem váltotta bea hozzáfűzött reményeket. Egy nagy nemzeti megpróbálta-tásban megmérhetetlen károkat okozhat az a körülmény,hogy vasútvonalainkat a rendszer csekély 300 km.-rel bőví-tette, közútihálózatunkat pedig nem a magasabb államérde-kek szemmeltartása alapján szaporította, hanem helyi, sze-mélyi kívánalmakhoz igazodott. Elmaradt a fővonalak villa-mosítása, a tiszántúli fővonal párhuzamosítása, másodfokú,tranzverzalitást biztosító vonalszakaszok építése. Elmaradt anyírségi, bácskai és somogyi közútihálózat nagy hiányainakpótlása. Elmaradt a Budapest—Szolnok közötti Duna—Tisza-csatorna építése. Ellenben a dunai közlekedés az angol,a kereskedelem pedig a francia tőke monopóliuma lett.

A MÁV egészségtelen árutarifája az egész gazdaságiéletnek súlyos tehertétele. Általában háromszorta magasabb,mint a német vagy olasz vasútaké. 1913-tól 1935-ig példáula sertésnél 186-ről 394-re emelkedett. Különösen a Tiszán-túl gazdasági életére jelent a MÄV árutarifája sorvasztóhatást. A nyugati piacokra korlátozódott külkereskedelem-ből az ország területének ezen, 23%-át alkotó része majd-nem teljesen kikapcsolódott, mert tarifakedvezmény hiányá-ban a magas szállítási költségeket nem bírja. Ennek követ-keztében míg a Dunántúl egy holdra átlag csak 95 pengőteher nehezedik, addig a Tiszántúl 126 pengő.

A világháborút követő évtizedben a világkereskedelmiforgalom állandóan fokozódott és 929-ben már elérte a913-as forgalmiérték 77%-át. Nálunk azonban a feudálismegkötöttségek és tőkehitbizományi monopóliumok miatt -a kereskedelem nem tudott egészséges fejlődéshez jutni. Afőváros idegenforgalma nyugateurópai szintre emelkedett ésaz árukat horizontálisan elosztó nagyáruházak létesültek,de a kiskereskedelem látszateredményei súlyos belső válsá-

214

got takargattak. Ilyen előzmények után a világkereskedelem-nek 1930-as összezsugorodása, a 905-ös szint alá zuhanásaa magyar kereskedelmi életre katasztrofálisan hatott. Azállam feltűnően fogyatékos ellenőrzése pedig lehetővé tette,hogy a büntetőtörvénykönyvet nyíltan kijátszó deviza-Al-Caponék közel 500 millió pengőt Vaduzba síboljanak. Alegnehezebb évben, 931-ben már 3000 csőd és fizetésképte-lenség mutatkozott. Ezen idő óta a transzferválság a keres-kedelempolitikában behozatali és kiviteli tilalmakat, deviza-korlátozásokat, kompenzációs szerződéseket és kliringszerző-déseket termel. Az erős megkötöttségek következtében kül-kereskedelmünk mintegy 60%-kal csökkent.

A páriskörnyéki békék által létesített új, 16.000 kilo-méteres vámhatárok természetes gazdasági egységeket tagol-tak szét, devizakorlátozásokat és a külkereskedelem kontin-gentálását tenyésztették ki. A védővámok nemcsak tiltó-vámokká, hanem harcivámokká alakultak. A túlhajtott vám-tarifák a nemzetközi hiteléletet megbénították és a gazda-sági autarchia örvényébe kergettek olyan államokat is, ame-lyek az önellátás legelemibb előfeltételeit is nélkülözik. Apártfogolt iparágak külföldön csak exportprémiumokkal ésdumpingárakkal tudnak piacot hódítani, csak a ráfizetésesexporttal lehet szerezni devizákat és fedezni a behozatalipasszívákat. A ráfizetéses kivitel veszteségeit pedig a bel-földi piacra írják át. Mivel minden állam csak eladni akar,venni azonban nem, azért az autarchia expanzív erőket ak-kumulál és a vámháborún keresztül elkerülhetetlen katonaiháborúra vezet. Az egymásra utalt dunai államok, a kései-kapitalizmus aggkori válságában, közös tragédiájukra, nemtalálták meg egymást. A magyar export németországi ésolaszországi rádiuszának nagy terjedelme folytán kivitelünkveszteséges kiárusítássá fejlődött. Központias fekvésünk,geopolitikai adottságunk mellett mezőgazdaságunk Ausztriá-ban és Csehszlovákiában, nagyiparunk pedig Romániában ésJugoszláviában természetes piacot biztosított volna. Azon-ban a cseh és magyar iparkartellek merevsége az egymásra-

215

utaltság minden lehetőségét keresztezték. A standardizáltárutermelésre tőkétberuházni vonakodó cseh iparkartellek acseh külpolitikát a magyar piacnak hatalminyomással valómegszerzésére szorították, a belső piacot monopolizáló ma-gyariparkartellek pedig a magyar kormány ellenállását túl-hajtották. Az alig effektuálható árucsereegyezmények mellettrendszerré lett a csempészet. A válság utolsó ötévének tanul-ságai tették lehetővé a magyar—román, magyar—cseh, ma-gyar—osztrák, magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződések-nek létrehozását. Az újabb behozatali korlátozások egyesiparágak számára újabb monopóliumokat biztosítottak. Pl. amagyar szén- és fakartell évenként közel 100 millió haszon-többlethez jutott, a magyar textilkartell pedig néhány gyárt-mányánál a 913-as árszintet 200—235%-al múlta felül. Apolitika által természetellenes irányba sodródott külkeres-kedelmünk ezidőszerint 49—56%-os keretingadozás mellettNémetországra, Ausztriára és Olaszországra támaszkodik.

* * *

A világháború után a legtöbb államban az ipar súlyosválságba jutott. Az utánpótlási anyaggyártás jelentékeny há-nyadának a gyarmatokra való áthelyezése a gyarmatokat gaz-daságilag nagykorúsította és az anyaállamok fogyasztópiacaiösszezsugorodtak. A föltalálási technika a földkerekségen260 millió lóerő teljesítőképességű motort adott az 50 mil-lió lóerőt képviselő emberiségnek, tehát a mechanikai erő-források majdnem teljesen kiküszöbölték az emberi munkát.A jövedelemelosztás egészséges újraszabályozása helyett azüzemracionalizálás jelentkezik, amely legalább 35 milliómunkást foszt meg a keresettől és az ipari tartaléksereg meg-duzzasztásával a béreket lenyomja, a munkavállalók szerve-zeteit pedig atomizálja. A késeikapitalizmus ezen válságkor-szakában a magyar gyáripart hirtelen izmosítani kellett, merta trianoni békeparancs következtében az ország népsűrűsége64-ről 94-re emelkedett és a radikális földreform elmara-dása folytán az őstermelés az ország lakosságát nem tart-

216

hattá el. A 924-es autonom magyar vámtarifa a gyáripartaz erősödés útjára állította, sok új iparágat honosított megés az ipartelepek számát 3350-re szaporította. A pamut, vas,acél, gép, textil, gyapjú, áramfejlesztő, dohány, elektrotech-nikai, cukor és malomipar ötév alatt a fejlődés útján olyanszakaszt tett meg, mint a háborúelőtti évtizedek alatt. A3200 részvénytársaság 2800 millió pengő tőkéjében az iparirészvénytársaságok 56%-os részesedési arányhoz jutottak. Afőváros és a szomszédos 21 megyei város és község, Nagy-Budapest másfélmilliónyi népessége az ország gyárainakmintegy felét látta magaközött termelni. A 929-es világ-gazdasági válság óta azonban a gyáripar termelése mintegy43%-kal csökkent. A gyors műszaki fejlődés az árutermelő-gépek nagyrészét korábban tette elavulttá, mintsem tulajdo-nosaik a beruházott tőkét kifizethették volna és így az újabbgépekkel folytatott termelés költségeit a használatból kivontgépek törlesztési- és kamatterhei is olyan mértékben szapo-rították, hogy a csökkent fogyasztóképességú piacon az árakelérhetetlen magasságba szöktek. Ennek következtében atőkeszegény iparvállalatok elpusztultak, a tőkeerős vállala-tok pedig kartellszerveiket megerősítették.

A gyáripar túlhajtott fejlesztése a kartellek számát256-ra szaporította. Ezek közül nemzetközi 71, exportkar-tell 25, magyar vállalatok között létrejött pedig 160. Azutóbbiak közül 90 quotális és árkartell, 30 csupán árkartell,19 kontingentálókartell, 5 kondiciókartell, 31 pedig ver-senytilalmi és üzembeszüntetési kikötésű. A nehéziparhoz tar-tozik 67, a gyógyszer- és vegyészeti iparhoz 35, a papíripar-hoz 6, textiliparhoz 13, élelmiszeriparhoz 18, gumiiparhoz3, bőriparhoz 3, üvegiparhoz 2, áramszolgáltatáshoz 13. A34 évi halogatás után, 1931-ben megalkotott kartelltörvényaz állami beavatkozást csak a legsimább ellenőrzés határáigvitte, mert a mögöttes nagybankok sokkal nagyobb gazda-sági hatalmat képviselnek, mint a kormány politikai hatalmaés az országgyűlés tagjainak nagyobbik fele többszörösenérdekelt. Ilyen körülmények között a kartellek túlhatalmát

217

a törvényhozás nem tudja megszüntetni és a közvélemény-ben a termelés ezen tökéletes csúcsszervezeteivel szembencsak a gyűlölet virágai burjánzanak. Korlátlan árdiktáló ha-talmuk folytán az agrárolló elviselhetetlen mértékben nyíltki. Például 1913—1933 között a textilgyártmányok ára30—113%-kal emelkedett, a cement és mész ára 65—86%-al,viszont a gabonaneműek ára 64—81%-kal, a hús ára 50—60%-kal csökkent. Amíg a külföldi szén ára 34%-kalesett, a magyar szénkartell által védett belföldi szén ára90%-kal emelkedett. Amíg a rúd vas világpiaci ára 12 fillérvolt, nálunk 24 fillérért adták. Bizonyos érdekeltségek be-folyása következtében a földgázkutatás és feltárás is el-lanyhult.

A gyáripari termelés értéke 921-től 928-ig 934 milliópengőről 2900 millióra emelkedett, viszont az ipari munká-sok bérátlaga alig érte el az angol munkások bérátlagánakharmadát, a franciákénak pedig felét. A sorozatos bérletö-rések következtében a magyar iparimunkások munkabéré-nek vásárlóértéke 28%-kal alacsonyabb, mint Csehszlová-kiában. Amíg gyáraink nagyrésze 10—20%-os tiszta nyere-séget mutat ki és néhány év alatt leírja a befektetett tőkét,azalatt munkásainak még a létminimumot sem fizeti meg.A munkanélküliek száma 927-től 935-ig 9%-ról 50%-raemelkedik és évenként mintegy 5000 munkás nyilvántartot-tan vándorol ki, legalább ugyanennyi pedig észrevétlenülkiszivárog. Európa sok államában és Európán kívül is min-denfelé diaszpóra magyarokkal találkozunk. Európától tá-vol, egy másvonalon járó államban egymásmelleit ülnek akommunista és amnesztiátlan ébredő emigránsok között akenyértelenség miatt kiebrudalt magyar munkások és min-den osztály-, párt-, felekezeti elfogultság nélkül, a magyarlélek összedobbanásával, könnyezve, egyszerre kérdik: „Mivan otthon?” irigykedve nézik az olasz és német diploma-ták által zárt egységbe foglalt és megvédett sorstársaikat,mert velük a szentistvánnapi ozsonnán kívül soha senki nemtörődik. Vájjon a közeledő nagyidőkben nélkülözhetjük-e

218

izmos karjaikat és a szenvedésektől kiizzott lelküket? Nél-külözhettük-e a 918-as döntőharcokban az Amerikába ván-dorolt 7 hadtestet? A magyar gazdasági és politikai Bour-bonok talán csak akkor okulnak, amikor miattuk a nemzetteljesen elpusztul...

Olyan korszakba léptünk, amelyben az egyén minden-hatóságának vége és a kollektív ember az individuálkapita-lizmust az államszocializmuson keresztül államkapitaliz-mussá alakítja. De Magyarországon lehet-e beszélni polgáritervgazdaságról és munkatáborokkal folytatható, államér-dekű közmunkákról, Ankurbelungról, egészséges munka-bérminimumról és munkaidőkorlátozásról, munkakorporá-ciókról, Treuhanderekről, amikor még az intervencioniz-must is a gazdaságihatalom tényezői akalmazzák az állam-hatalommal szemben.

* * *

A világháború utáni korszakban a pénzügyi válság leg-több államban elterjedt. Az arany egyenlőtlen elosztása, azamerikai infláció irritáló hatása, az állami beavatkozás ki-szélesülése, a szociálpolitikai terhek emelkedése, az arany-valutának aranymagvalutává alakulása, az indexvaluta be-vezetése, az adózóképesség csökenése és az állandóan erő-södő fegyverkezési verseny: a pénzügyi válságnak csak leg-fontosabb alakító tényezői. A korszak első éveit a magyarállam költségvetés nélkül kezdi. Az infláció éveiben a kal-kuláció teljesen bizonytalan és a kontreminbankárok tőzsdeispekulációi a beruházási tevékenységet lutrisorsra senyvesz-tik. Mivel az állam külföldi hitelre egyideig alkalmatlan,azért a súlyos válság levezetésére Hegedűs Lóránt pénzügy-miniszter a belföldi gazdasági erőtartalékokból vagyonvált-ságot vesz. A mobil tőkét és a földbirtokot olyanmódonadózza meg, hogy ötévi jövedelmüket vagyonváltságként fi-zetik. Hegedűs reális pénzügyi akcióját azonban részben el-gáncsolják, részben pedig a vagyonváltságból befolyt össze-get nem a tartozások apasztására, hanem a közvetlen szük-ségletek fedezésére fordítják. Pedig ha akkor sikerül a ko-

219

róna elértéktelenedését megakadályozni és a frankvalutátmeghonosítani, akkor a gazdasági válság sokkal szűkebb láz-területre korlátozódik. A kormány Hegedűs szanálási ter-vét elejti és, a belső erők felhasználása helyett, külföldi köl-csön szerzésére tesz előkészületeket. 923 szeptemberébenMagyarország belép a Népszövetségbe. A magyar koronakatasztrofálisan zuhan. A tőzsdén őrületes spekuláció dü-höng. Az agrárdemokrata nagyatádi Szabó István földmíve-lésügyi miniszter lemond és néhány nap múlva történetesenmeghal. Közben Bethlen István miniszterelnök a Cityn 250millió aranykoronás külföldi kölcsönt szerez és öthónap-mulva a Rotschild-csoport legnagyobb magyarországi bank-jának igazgatója elfoglalja a külügyminiszteri széket. A kül-földi kölcsönnel kiegyenlítik a költségvetési hiányt, végle-ges költségvetést készítenek és megindul az államgazdaságszanálása. Átfogó gazdaságpolitika hiányában az állam ki-adásai rohamosan szaporodnak. Elkracholt vállalatokattalpraállítanak, értéktelen vállalatokat pénzzeltömnek, rész-vénytársaságokat gründolnak, potemkinintézményeket létesí-tenek és 926-tól a pengős költségvetést négyév alatt 1429millió pengőre csigázzák fel.

Amíg az államgazdaság szanálódik, a kisadózók magán-gazdasága tönkremegy és a kibalanszírozott büdzsé pénz-ügyi zsonglőréi mélypontelméletekkel vigasztalják a kis-exisztenciákat. A Credit-Anstalt és a német D-bankok bu-kásakor egyszerre nyilvánvalóvá lesz az állam gazdaságpoli-tikájának tehetetlensége és a valuta fenyegetett helyzeteBethlent elsöpri. Az utolsó napokban a Cityről ötmillió fontkölcsönt vesznek fel, éppen a font értékének 30%-os csök-kenése előtt. A zárszámadásokból kiderül, hogy a Bethlen-korszak utolsó ötévében a költségvetés kiadási főösszegehárommilliárd pengővel volt több, mint a normálköltség-vetés alkalmazása esetén lehetett volna. Károlyi Gyula nagyönfeláldozással vállalja az igazi szanálás nehéz műtétét,amelynek folyamán 600 millió pengő olyan kötelezettség-vállalás is kiderül, amiről az országgyűlésnek részben tu-

220

domása sem volt, vagy legalábbis felhatalmazását nem kér-ték ki. A pénzügyi tatárjárás eredményeként 1931-ben már4300 millió pengő államadósság nehezedik a minden sebbőlvérző trianoni adózókra. A külföldi adósságokból Francia-ország 26%-ban, Anglia 17%-ban, az Unió 19%-ban részes,Németország csak 5%-ban, Olaszország pedig 2 %-ban.Egy lakosra 200 pengő külföldi államadósság súlyosodik.Magyarország a honfoglalás óta nem csinált annyi adóssá-got, mint a Bethlen kormánya idejében. A magyar nemzetügye táskára jutott. Az 1931 karácsonyi transzferrendeletnyomán kiderült, hogy a magyar kötvények bonitása a világ-piacokon kedvezőtlen megítélésben részesült. Ennek követ-keztében a magyar külpolitika is elveszti rugalmasságát.

A büdzsépolitika bűvészi mutatványai közben a nem-zeti jövedelem 45%-át a közterhek nyelik el. A túladózta-tás következtében a békebeli 89 pengő fejenkénti államiadóteher 141 pengőre tornyosodik fel. Amíg az egyholdranehezedő közteher megkétszereződik, a föld átlagára pedigfelére csökken és a mezőgazdasági termelés adóterhe a ter-melési érték 44%-a, addig a nagyipari termelés adóterhea termelési értéknek csak 17%-a. A közteher súlya legna-gyobb az élelmiszerekben. A cukorban 80%, a kenyérben72%, a sertéshúsban 68%, a lisztben 67%, a burgonyában50 százalék. Az egyenesadó fejadaga hatoda az an-gol egyenesadó fejadagának, de a forgalmiadó fejadagaháromszorosa akár az angol, akár a jugoszláv átlag-nak. Egy jólkereső munkás egyenesadója jövedelmének2%-a, míg közvetett adóterhei 62%-ig emelkednek. A 128féle adó dzsungelében eligazodni az adószakértők sem tud-nak és az adóprés az adózást elszakítja az élettől. Az adó-végrehajtás a pacsai sortűzzel szomorú bizonyítványt állítki az állam adópolitikájáról.

* * *

A költségvetésnek legsúlyosabb tétele az állam közigaz-gatása. A háborúelőtti Nagymagyarországnak kevesebb atisztviselője, mint a trianoninak; ez magában is teljes bizony-

221

sága annak, hogy az adminisztráció mcgduzzadását nem atisztviselők egyrészének a trianoni területre meneküléseokozta, hanem a személyekhez szervezett állások megsoka-sodása és az adminisztráció irracionálissá fejlődése. Hiszena háborúelőtti ügy iratforgalom majdnem megkétszereződött.A rangosztályokban megmerevülő kasztrendszer is sajátosmagyar jelenség az egész Európában, mert pl. a IV. és XI.f. o. közötti hatszoros fizetéskülönbség egyedülálló. Ennekkövetkeztében a közalkalmazottak nagy tömegei aránytala-nul csekély fizetéshez jutnak és a nyugdíjasokkal együtt 16év alatt négymilliárd aranykoronával kevesebb az illetmény-összegük, mint a békebeli. Az állami adminisztráció nem-csak túldimenzionált, de túlságosan bürokratikus, fontos-kodó, aktagyártó és az iniciativa hiányában a magángazdál-kodást inkább akadályozza, gátolja, mint előmozdítja. Csakilyen ügykezelés mellett történhetik meg az, hogy egy két-filléres túlfizetés miatt 38 éven keresztül gyártják az ügy-darabok tömegét és ezzel a kincstárnak 132 pengő kiadástokoznak; vagy az egyik város vágóhídi tervrajzát 20 évigvándoroltatják. Legnagyobb a bürokrácia a 69 számlával és206 nyilvántartással dolgozó pénzügyi közigazgatás terén,ahol a racionalizálási kormánybiztos megállapítása szerinta bürokrácia 40%-ban fölösleges.

A közigazgatás az egész Európában csak Szovjetorosz-országban drágább, mint nálunk; egy főre 11 pengő közigaz-gatási teher jut, míg Franciaországban csak 3 pengő, Angliá-ban alig 2 pengő. Ennek ellenére több vezetőszemélynek abüntetőtörvénykönyvvel való összeütközése megbizonyította,hogy az adminisztráció legfelső emeletsorán a kórokozó bak-tériumok nem ismeretlenek. A Titán-ügytől kezdve néhánycsendőrlaktanya építésén keresztül különböző városoknakzavaros beruházásáig olyan visszásságok halmazatát derítet-ték fel a bíróságaink, amelyek a 67-es korszakban elkép-zelhetetlenek voltak. A községek közigazgatása sem része-sült megfelelő átszervezésben. Nagyrészük csak a föld- ésházadó pótlékolásából tengődik, pedig egyes községekbe és

222

városokba ezen két adónemből özönlik a bevétel. A községiadónemekből befolyó jövedelmek összpontosítása, igazságosmértékben való elosztása sajnálatosan késett. A 3000 falusiközségházának nagyobb a jelentősége, mint az országházá-nak, de a falu jegyzője csak a hatalom és a nép malomköveiközött őrlődik. Az 1921-ben életrehívott gazdasági felügyelő-ségek nem tudnak lenyúlni a községi közigazgatásig ésaz alsófokú mezőgazdasági közigazgatás még mindig a dob-szóval való közhírrététel békaszintjén mozog. 1926-ban fel-merült a háromezer községben egy-egy okleveles gazdánakállami határgazdaként való alkalmazása, akik a kisgazdákata verseny termelés és a piacokhozigazodás útjára neveltékvolna. De a nagybirtok féltékenysége ezt az egészséges kez-deményezést csirájába fojtotta, mert ha holdanként csakegymázsával emelték volna a termelést, ez a nemzetgazda-ságnak 63 millió pengő jövedelemtöbbletet, viszont a nagy-birtoknak majdnem ugyanennyi jövedelemcsökkenést hozottvolna. A közigazgatás racionalizálása és a termeléssel kap-csolatbahozása helyett a köztisztviselők csak illetménycsök-kenéseket kaptak (ugyanakkor a kedvező központi beosz-tásban működők bizonyos rekompenzálásával) és a 934:1.t.-c. megsokasította a kígyóemberek alosztályát egy olyanvilágtörténelmi korszak közeledésekor, amikor hajthatatlan,nagyon kemény magyar gerincre van szükség.

A középosztály nagyrésze Trianonnal takarja az ezernyi,apró, belső trianonokat. A pszeudódzsentri, 67-es életszem-léletébe temetkezve, elvesztette a fajmagyar népi rétegekkapcsolatát, elzárkózott minden jogkiterjesztéstől, a fajma-gyarságot megmentő földreformtól, szociálpolitikától ésvilágtörténelmi, világpolitikai perspektíva hiányában, azeurópai nagy átalakulás iránt érzéketlenül, nem tudott anemzeti fejlődés útépítő munkájában méltó részt vállalniCsak a mindenkor uralkodó politikai párt mandarinbüro-kráciája lett.

223

A rendszer tizenhétéves fennállásának nemutolsó ténye-zője az, hogy aránylag mind fiatalok kerültek a kormányélére, ezért a miniszterelnököknek elég nagy volt az aktivi-tása. A nyolc miniszterelnök közül hat 36—50 éves korá-ban foglalja el a kormányvezetést; csak kettő idősebb,57—60 éves és az élet irama hamar el is sodorja mindkettőt.Viszont nagy passzívuma a rendszernek az, hogy Friedrichés Gömbös kivételével dinamikus lelkű kormányelnököknem voltak; az egyetlen nagy államférfi, Apponyi Albertpedig csak diplomáciai zsákutcába sodortatott. A nyolc mi-niszterelnökből a világgazdaság és világpolitika bonyolultszövevényét egyedül Teleki Pál látta világosan, de kilenchónap után a közjogi ár elsodorja, mert nem tud leszállania párttaktika kicsinyes szintjére. A népi kapcsolatok felfo-kozott igénye és a gazdasági hatalmitényezők vidéki szige-teivel való kapcsolattartás minden kormányban egy-kétminisztert állandóan utazó, vándorminiszteri szerepválla-lásra utal. A vándorlás eredménye, természetesen, mind-egyiknél nyugdíjba vándorlás és a 60 nyugalmazott minisz-ter létszámának gyarapítása.

Az államformát 1920 március 18-án kormányrendelet,azután az 1921:47. t.-c restaurálja ősi mivoltában, de akülső jogalkotó tényezők érvényesülésével létrejött 1921:47.c-c. a király uralkodó jogait és a királyi család trónörökö-södési jogát megszünteti. Ez idő óta a társadalom legsztati-kusabb hatalmi tényezői a legitimitás elve körül csoporto-sulnak, az 1920:1—3. C-c által bevezetett közjogi megol-dást csak szükséges rossznak tekintik és intim csúcsszerve-zetükön keresztül védik a világháborún és Trianonon ke-resztül átmentett hatalmi monopóliumaikat. Latifundiumaik-ból kisugárzó nehézségi erejük elég arra, hogy a központihatalom birtokosának oly mérvű, a gazdasági hatalmi ténye-zőket a nemzet egyeteme alá rendelni képes hatalombővü-lését megakadályozzák, mint ahogy ez a totális politikai szer-vezetbe lépett államokban történt. Ennek következtébenegyetlen, a nemzetszuverénitást kifejező nemzetvezér helyett,

224

széthúzó alvezérei kerülnek az előtérbe. A nemzet egyetlenvezérének hatalmi oszthatatlansága helyett a gazdasági ha-talmitényezők exponensei a tekintélyvédelem címén tekin-télyinflációt vezetnek be és a feltétlen szükséges tekintélytcímözönnel forgácsolják szét. A feketeing és a barnaingEurópátfeszítő korszakában nálunk a társadalom nivellálásahelyett a háborúelőtti tekintélyromokból tekintélykártya-várakat építenek az epigonok.

A háborús összeomlás és a trianoni sorsvállalás utánsemmisem volt szükségesebb, mint a nemzeti egység meg-teremtése, a társadalom strukturális átrétegezésével az osz-tályharcok teljes kiküszöbölése. Ez azonban nem következettbe, mert a katonai összeomlás az esedékes forradalmat el-sikkasztotta, a karddal való sebészeti műtét végrehajtásaelmaradt, a parlamentáris úton való átalakítást pedig a tit-kos választójog elejtése megakadályozta olyan időben, ami-kor az átrétegezéshez szükséges higgadt lelki atmoszféraa parlamentáris eszközök alkalmazását még kockázatmente-sítette.

Az első nemzetgyűlés, a titkos választójog érvényesü-lésével a nemzet akaratát fejezte ki és az általa alkotott 110törvény alapul szolgált az állam tekintélyének, a közbizton-ság, fegyelem helyreállításának, gátat vetett a gazdasági rom-lásnak és hozzáfogott a szociális kérdések megoldásához.Azonban éppen az utóbbi törekvések a feudalkapitalizmushatalmi monopóliumainak a nemzet egyetemes érdekei sze-rinti megíazításával járt és ezért Bethlen István miniszter-elnök a titkosságot elejtő választójogi törvényjavaslatnakmegtárgyalására már késő, alkalmatlan időben való benyúj-tásával és az utolsó órákban, az országház órájának meg-állításakor, a kormánypárt távszónokaival történt meg-obstruáltatásával a törvényalkotás lehetőségét kizárta. A túl-nyomóan agrárproletár összetételű kerületekben nyiltvá-lasztást alkalmazó kormányrendelet alapján összeült máso-dik nemzetgyűlés pedig 1925-ben 245 képviselő közül199-et nyíltanválasztó rendeletet legalizálta. Az új választó-

225

jog lényegében az 1884-es óromániai, bojár választójogi tör-vény elveit alkalmazta az agrárproletároknak a törvényho-zásból való kiszorítása céljából. Tizenötévre újból kiesett anemzet az európai fejlődésből.

„A modern állami épületnek, a parlamentarizmusnakalapját, a népakarat őszinte megnyilatkozását lehetetlenmás módon biztosítani, mint titkos választás útján”. „Vá-lasztási eljárásunk önmagában véve teljesen alkalmas arra,hogy aláássa a népben a törvények őszintesége, a törvé-nyekben, a törvények által és a törvénytől nyert jogokszentsége iránti bizalmat, ami megingathatja a törvény általrárótt kötelességek kötelességek teljesítésében az erkölcsikötelességérzetet”. „Ami rendet csak külső kényszereszkö-zök által tartanak fenn, az vajmi törékeny, az felfordul, hakényszereszközök véletlenül másvalakinek a kezébe jutnak,amiről különösen a mi időnkben, senki sem állhat jót”. —mondotta Apponyi halála előtt 20 hónappal. A nyíltválasz-tású rendszer 15 év alatt valóban aláásta az állam alapjaités hogy államunk nem omlott össze, az a magyar nép ha-talmas önfegyelmén, jellemerején kívül az európai konstel-láció látszatbékéjének tulajdonítható. A mindenkori kor-mánypárt számára — a gyakorlatban 89%-os — egyhangúválasztást biztosító ajánlási rendszer, az „arányos képvise-leti rendszer”-nek 1.000—22.000 választó létszámingado-zást mutató kerületi aránytalanságai és a választási gyakor-lat, mely „kétségbeejtően rossz, lehetővé teszi a végnélkülierőszakot és a választók becsapását” (Széchenyi Aladár):nemcsak a magyar diplomácia számára okozott súlyos ne-hézségeket Európa legtöbb államában, de még az amerikaikülpolitikai szakfolyóiratokban is nagyon kellemetlen meg-állapításokra nyújtott alkalmat. A választójog titkosításá-nak ígéretsorozatai ellenzéki naivakban gyakran keltettekbizalmat, viszont ezen jelszótank bérlői közül többen sike-resen beleminiszteresedtek vagy beleállamtikárosodtak afeudálkapitalizmus süllyedő Noóbárkájába.

A nemzet akaratának érvényesülése helyett létrejött

226

egy 2.2 millió pengő képviselői személyilletményt emésztő,245 képviselős képviselőház, melynek tagjai közül — azelőző ciklusban — 40 többszörösen volt érdekelve rész-vénytársaságokban, a kereskedelmi tárca költségvetési elő-adója egymaga 30 vállalat igazgatóságában, 30 képviselőpénzintézetek igazgatásában, 107 biztosítóintézetek igazga-tásában volt érdekelve; a 33-as bizottság tagjai közül 5nagybirtokos, 22 pedig 191 nagyvállalatnál érdekelt. Az1875-iki és 1901-iki összeférhetetlenségi törvények lagyma-tag gyakorlata folytán a képviselői összeférhetetlenségügye törvényhozásunknak 52 éve tekergőző tengerikígyójalett.

Szánakozás fogja el a kortanút, aki az utolsó 18 évpolitikai életét figyelemmel kísérte. A szabadkőmíves páho-lyokat felváltó két titkos szövetség és közös akciószövetsé-geik új szimbólumokkal indultak a legnemesebb eszmékneka nemzet lelkiáramkörébe állítása címén, de hamarosan ki-derült, hogy — a kis öregúr kivételével — a láthatatlanvezérek nagyrésze bársonyszékekben, tőkehitbizományokzsöllyéiben sorjában láthatóakká váltak. Akik a másodiketelközi vérszerződést látták, azok az új pusztaszeri oszto-zásról is érdekes élményeket szereztek. Az ígéretföldért szö-vetkezeitek politikai kötelékei hamarosan meglazultak és avezéritörekvésű, de vékonytehetségű, csak száj nagy iparosiképességekkel rendelkező alparancsnokok mellől a kemény-kötésű harcosok egymásután elmaradoztak, mert sorozato-san meggyőződtek arról, hogy az új szövetkezet kifogyha-tatlan alaptőkéje: az ígéret. Vezériképzelődésben szenvedőkarrieristák a legkülönbözőbb keresztény és nemzeti csopor-tosulásokat politikai és személyi ugródeszkává alakítottákés fejesezésük után kiderült, hogy étvágyuk, a nagy kon-kurrencia folytán, mérsékelt árfolyamon is csillapítható ésha erszényük megüresedik, szimatológiai képességeikkel apolitikai tőzsdén kontremin játszmába bocsátkoznak. Egye-dül az elvhűség nem rentábilis politikai vállalkozás. A min-denkori kormányelnök stílusába szerelmes politikai házas-

227

ságszédelgők ömlengési elleni tapintatos védekezés a mi-niszterelnöki terhek legnehezebbike. Politikai légtornászok-nak jelentkeznek olyan személyek, kiknek csaknem mindennyilatkozatából a politikai hátulgombolósság összes ismér-vei fityegnek ki. Mandátumkalandorok vadászterületeketbérelnek, a mandátumra arbitrázsügyleteket kötnek, jutá-nyos vigaszdíj reményével startolnak és a ciklus végéigcsendesen spekulálnak. A programm-zsibvásáron jótékonysteinachizálással és voronovizálással megfiatalított elvekkelügyletelnek. A régi, bevált választási módszereket újabbszóbicsérdisták néhány politikai tájszó kivágásával, viciná-lis dallamok fuvolázásával veszik igénybe. A szózsonglőrökközött a komoly értékek lehullanak, mint a rostán a búza;a pelyva pedig felszáll a politikai kuruzslók, csepűrágók,hangakrobaták, közbeszólásokkal bohóckodók magas szint-jére. Egyesek a falvakban 48-as viseletben, a nagyvárosikültelkeken frigiai sipkában, nagyfeudális körökben Tisza-idézetekkel, tőkehitbizományos körökben széchenyizálvaszeppegnek. Vannak kitűnő kártyabajnokok, lokálparkettenfáradtan csoszogok, kávéházi honmentők, tippszerzők, kis-és nagyvágók, külföldi fürdőkön kamaszosan udvarlók éspolitikai balesetekhez távoli összeköttetéstkeresők. Vannaka feudális, dzsentri és merkantil kaszinókban háromféle-képpen raccsolok és selypítők. Vannak esti antiszemiták ésdélelőtt a tőkehitbizományi előszobákban ártatlankodók,próbaszivási monopóliumokralesők, vagy intervjuvalutákatzörgetők. Vannak, akik az új nemzedék erősödő nyomásamiatt állandóan Minderwertigkeitsgefühlt tapasztalnak ésfelcsigázott hatalmi törekvéssel kompenzálják lelküket. ATisztelt Polgártárs pedig megzavarodottan keresi a vegyes-fel vágóttprogrammok politikai büféiben a testhezálló frázi-sokat, mert a programmok mindig csak a kirakatban ma-radnak. A pártok heterogén Noébárkáin nem a szilárd esz-meközösség az összefűzőerő, hanem a palotaforradalommes-terek és társasvacsorázók személyes kapcsolatai. Legtöbbpárt fennállásának célja nem az, amit hirdet, hanem amit

228

bölcsen elhallgat. A célok és a tettek nagy távolságábanpedig a Tisztelt Polgártársak bizalma ellankad és csak gya-korlott kortesek, élharcosok és bélharcosok manövirozásiművészete tudja prolongálgatni a többséglátszatot. Az át-nemélt keresztény és nemzeti jelszavakkal gargalizálók ésprogrammduhajok gyászos szereplése a keresztény és nem-zeti politikát tartalmatlanítja, megüresíti, kurzussá degene-rálja. „Soha annyi gyűlölködés, pártoskodás, visszavonás,személyek, pártok, osztályok, felekezetek között, mint ak-kor, amikor a legnagyobb egyetértésre lett volna szükség...Emberek, akik a társadalmi hierarchia legmagasabb fokánállottak, olyan eltévelyedésekre ragadtatták magukat, ami-lyeneket békeidőben csak bomlott agyuak tudtak volna ki-termelni”. (A budapesti kir. főügyész 930-iki mérlege tízév élményeiről.) A Mátyás király halálát követő korszakóta nemzetünk története nem termelt Id ilyen gászos garni-túrát, mint amilyennel ez a rendszer nyíltan megajándé-kozta a nemzetet. Legjobb volna a feledés jótékony fátylá-val takarni, de még egész közelségben vagyunk és szerep-lése miatt esetleg még kiszámíthatatlan nemzeti tragédiák-kal ismerkedünk meg. A következő korszak történelmi re-gényírójának főalakjai ma komikusak, szereplésük azonbanújabb tragédiák forrása lehet.

A tizenhétéves fecsegést határozatképtelenségek és bő-séges szünetek tűzdelték. Hogy az élet új, zegzugos vona-lán haladó kormányok minden eddigi korszak törvényalko-tásánál sokkal több, egymást torló törvényeknek is bábás-kodhattak, az többnyire a referensek lázas erőfeszítésénekeredménye. Gyorstalpaló munkában előkészített törvényektökéletesek nem lehetnek. így kerül az országgyűlés elé pl.1929-ben a közigazgatást reformáló javaslat, melyet már abizottságban 150-féIe módosítással, a plénumban pedig 230módosítással deformálnak és mire a törvényhatóságok ve-zetőinek kezébe jut, a szakemberek hetekig olvassák és még-sem ismerik ki magukat a sok rendelkezésben. Az olasz kor-mány elnöke a magyar kormány reggeli lapjában hasábo-

229

kon adja a gyorsítási és totalizáló tanácsot. „Sokkalta hatá-sosabb az, ha van egy felelős központi hatalom, minthamegengedik, hogy az állami hatalom széttöredezzék és en-nélfogva felelőtlenné váljék a politikusok különböző cso-portjai között, akiket annak szüksége köt, hogy elnyerjékaz állhatatlan választóközönség tetszését”. (B. H. 1932. 54.sz.) De lehet-e a felszínen úszkálóknak jótanácsot adni kí-vülről, amikor minden totális átszervezéssel szemben azezer-éves alkotmány történetietlen rögeszméjére hivatkoznak?Hiszen még az 1931:26. t.-c. alkalmazása ellen is állandóa berzenkedés.

A Bethlen-rendszer tízesztendős jubileumán létszám-feletti tolongás folyt a kaviármártásos vacsoráért, de akkora nemzet már elszakadt a parlamenttől. A 35-ös választás atitkos kerületekben az ellenzéki pártoknak 68%-os többsé-get biztosított, a Közigazgatási Bíróság pedig a mandátu-mok oly tömegét volt kénytelen megsemmisíteni, aminőesethez hasonlót a parlamentarizmus történetében nem ol-vastunk. A pohárköszöntőreformerek a nemzet vitális kér-déseihez nem nyúltak. Gömbös teljes erőfeszítéssel vállaltaa válságprogramm és a silány Ankurbelung végrehajtását, saz ellenzék követeléseinek átvételével szerzett erkölcsi tőkéta válság terheinek elosztására kamatoztatta. A bankok meg-nyugodtak a kisgazdaadósságok elértéktelenedésének meggát-lása és a monopolisztikus külkereskedelmi politika útján ki-szélesített piackeretek gyümölcsöztetése következtében. Azipari részvénytársaságok a munkabérek leszorítása és az ál-lami megrendelések következtében termelésüket mintegy66 %-al növelték. Azonban a kisadózók megduzzadt adó-terhei, a feltornyosult fogyasztási adók és a növekvő drága-ság a tömegeket szélsőséges ellenzékiségbe sodorta, azagrárolló erős szétnyílása a nagyagrárius rétegeket csata-rendbe tömörítette és felvonulásuk közben mozgalmukhozcsatlakozott az érdekegységet oltalmazó tőkehitbozományo-sok bizonyos csoportja is. Gömbös utolsó hónapjaiban márcsak a politikai bukás vagy a hatalomsebészeti beavatkozás

230

között választhatott. A távolabbi célokat kisszakaszokonközelítő miniszterelnök lelkileg-testileg sorvadt és a kérdésmegoldásától a halál elvonta. Utódjának sikerül-e a döntőgazdasági tényezőket és a világgazdasági válságon kívül,külön magyar válság súlya alatt összeroskadó tömegeketegyaránt megnyugtatni? Olyan feladat, amelynek sikeréhezreményeket fűzni nem lehet. Addig egy lépést sem lehetelőretenni, míg a latifundiumok és tőkehitbizományok ha-talmi ereje a nemzet egyetemes érdekeit magaalá rendeli ésa nemzet akarata érvényesülésének útjába áll. Európa kezdkifogyni az időből. Korrektivumos titkos taktikázással azerőket nem egyesíteni, csak továbbtördelni lehet. Egészenúj, a nagy barátok által tanácsolt útra lépés és gyors, eről-tetett menet nélkül a Wall Street—City kamatgyarmata tel-jesen elsorvadt állapotban ébredhet egy szirénás éjjelre.Lehet-e ezért felelősséget vállalni? Az Idő megfelel. Talánkorábban, mint ahogy egyesek gondolják.

A rendszer nem tudta a maradékmagyar társadalmategészségesen megszervezni, széttörhetetlen tömbbé forrasz-tani Ehelyett céltudatos társadalmi szétszervezés, az erőkegyesítése helyett azoknak szembeállítása, farkasszemezte-tése következett be. Közel 15.000 társadalmi egyesület aprópolitikai, felekezeti, testületi, helyi, személyi és más érde-kek alapján atomizálja a nemzeti organizmust. Mindenfeléöntetszelgésben szenvedő vezérek, alvezérek, tökmagvezé-rek, lengedező zászlók és — hiányzó seregek. A szétszerve-zett társadalomban a közbiztonság ellátása nagy feladat.A rendszernek kétségtelen érdeme a rend helyreállítása.Bármely rendszernek ez az előfeltétele. De hogy a Mara-dékmagyarországon rend van, az elsősorban a magyar pa-raszt és munkás mérhetetlen jellemerejének, nagy enural-mának, áldozatosságának érdeme, másrészt a soraikból to-borzott csendőrök és rendőrök fegyelmezettségének, hűsé-gének. A magyar paraszt fölé rétegeződött társadalmi osz-

231

tályok jöttek, tömörültek, mentek, szétporladtak, kicseré-lődtek. Csak a paraszt maradt ösztönösen egészséges poli-tikai szemléletű, ha nem is a részletekben, de éppen a nem-zet sorsára messzekiható kérdésekben. De lehet-e a magyarparasztot még sokáig visszatartani? „Vannak olyan egy-ügyű emberek, akik azt állítják, hogy egész néptömegeknyomorúságából fakadó elkeseredést egy civilizált állam-ban karhatalommal el lehet intézni... Ha a mai állapotállandósul, az államfenntartó elemek állandóan csökkennifognak, mindig nő azok száma, akik egy más világrendtőlvárják boldogulásukat”. (Károlyi I.)

A súlyos gazdasági válság az igazságszolgáltatás szer-veit csak a legnagyobb nehézségek árán megoldható felada-tok elé állította. Egyik évről a másikra megkétszereződött aperlavina, a bírák nem győzték a munkát és többéves res-tanciákkal dolgoztak. Az 1921:29. t.-c. a bírói eljárást nemtudta kiemelni az írásbeliség energiatékozló ingoványából,az 1930: 34. t.-c. pedig az eljárást csak nagy késéssel egy-szerűsítette. A büntetőjog gyökeres reformja elmaradt, dehelyette olyan törvények sorozata lépett életbe, amelyekaz azelőtt független bíróságra igen sok közigazgatási teen-dőt hárítottak át és a törvényes megbízások a bírák műkö-dését olyan irányba terelték, amelyek nem egyeztethetőkössze hivatásukkal. Az alsófokú közigazgatási bíróságokszervezésének elmulasztása következtében az alaptörvénnyelmindinkább szembe kerülnek bíróságaink. Évszázadokonkeresztül az igazságszolgáltatás útjában a közigazgatás bíróitevékenysége állott; most pedig a bíróságokra hárított köz-igazgatási teendők a tulajdonképpeni jogszolgáltatást kez-dik kiszorítani az igazságszolgáltatás hajlékaiból.

Az állami és társadalmi rend biztosítása olyan állam-ban, melynek lakosaiból 66% testi munkás proletár: csaklátszatrendre vezet. A világháború óta a közösségi társa-dalomeszme mindenhol alárendeli az egyént. A társadalomorganikus válságában a mindrosszabb életföltételek közéjutó tömegek leszámítolják a várható értékcsökkenést, hely-

232

zetrosszabbodásra spekulálnak és az állam lazuló rendjétfeszegetik. A nemzet legvitálisabb kérdéseinek megoldat-lansága a legkülönbözőbb forradalmi törekvések számárakedvező talajt biztosít. Az evolúciós munkáspárt balszár-szárnyáról levált, munkanélkülisegélyt vesztett fiatalok aföldalatti csatornákon hazajáró professzionista forradalmá-rokkal hamar megtalálják a kapcsolatot, postafordultávalérkező világforradalomról ábrándoznak és az első röpiratkiosztását követő hajnalon a közbiztonsági szervek helyi-ségeiben összetalálkoznak. A büntetés ideje alatt pedig el-mélkednek a következő kisszakaszos forradalom tantusz-fedezetéről. Legtöbb ugyanúgy nem ismeri sem a kommu-nizmus, sem az államkapitalizmus elveit, mint ahogy a fa-lusi agrárproletárok is tájékozatlanok a társadalom újabbeszmeáramlataiban. De még a szocializmus nevétől is bor-zonganak a percembervezetők és minden olyan törekvésképviselőjét, amely a társadalom veszedelmes sztatikájánakváltoztatását szolgálja, burkolt vagy nyílt kommunista-gyanúsítással tisztelik meg. Alig leplezett gyanúval illetikaz irányított gazdálkodásról beszélő földművelésügyi mi-nisztert, az erről értekező mezőgazdasági kamarai elnököt;kommunista jelzővel tisztelik meg a titkos választójog, aföldreform, tőkehitbizományi reform sürgetőit, akár intel-lektuel, akár ipari munkás, akár agrárproletár. Tizennyolcév alatt oly sokszázezer ember részesült felelőtlen kommu-nistagyanusításban, hogy ha az európai erőviszonyok ilyenirányban érvényesülnének, a Maradékmagyarországon acímzetes kommunistatömegek entudatlanul is ténylegesszolgálatra vonulnak be. A magyar agrárproletár még nemakar kolchoszmunkás lenni, hanem egy darabka földre, azáltala megvédett haza egy rögére vágyódik. De ha az érde-kelt latifundiumosok a legtermészetesebb igényeket meg-felelően nem elégítik ki, akkor nemsokára ránevelik őketa kolchoszmunkás szerep vállalására.

A nemzetnek évszázadok óta elavult politikai rend-szere és a szociális problémáknak nemzetvégbe torkolló

233

megoldatlansága a nemzettudatos elemek legjobbjait is ala-pos, tervszerű szervezkedésre és egy nagy társadalomsebé-szeti felkészülésre indította. Az ellenforradalmi rendszersztatikus korszaka 935 végén bezárult és a dinamikus erőkfelzárkózására vezetett. A lelkileg oszthatatlan nemzet ér-tékállományának egy jobb jövőbe átmenthetése érdekében akontinens állami és társadalmi fejlődéséhez való alkalmaz-kodást azok tekintik feladatuknak, akik egy vékony társa-dalmi réteg hatalmas profitálását takaró látszatalkotmány-nál sokkal többre értékelik a nemzet létét. „A nemzet erejea szükséggel és veszéllyel arányosan nő”. (Zrínyi.) Akiknéhány éve az Avasról végigtekintettek a sok magyar ava-son és a körülöttük nyüzsgő hüllőkön, ízeltlábúakon éscsúszómászókon, csendesen bevették a fizikai hatalom bás-tyáit és már csak az európai konstelláció változásaitól függa magyar cunctátorok félreállítása. A Wall Street—Citykamatgyarmatának őrvezetői csak éjjeli felgöngyölítésekhezvoltak szokva és nem képzelték el, hogy a Névtelen Katonaemlékmüve előtt sorozatosan olyan férfiak gyülekeznek,akik előtt feszes állásban szoktak viselkedni. Az ezerszer-Messiás magyar-Messiások legújabbja, melyik Beth-lehem-ben, Kenyérházán született, melyik Názár-et-ben, Virágos-faluban nevelkedett? Lesz-e ideje a magyar társadalom át-rétegezésével az állami önállóságot veszélyeztető feszültsé-get levezetni? A feleletet az Idő méhéből nem lehet kiol-vasni.

* * *

A történelmi egyházak a nemzet nagy válságában ajótékony kezdeményezést nem tudták magukhoz ragadni.Az elaggott feudalizmusban 917.000 hold erejéig és a késeikapitalizmusban öt hitelintézetig biztosított részesedésük,az egyházi adó, párbér, az államsegélyes kitartottság és asok más magán- és közjogi privilégium: a feudálkapitaliz-mus hatalmi körében tartotta a történelmi egyházakat. Azegész kontinensen bekövetkezett változásokhoz alkalmaz-

234

kodás, új beilleszkedés helyett, csak a megoldások kerülé-sét és a napról-napra élést szemlélhettük. Az összes keresz-tény egyházaknak nemes versenyrekelése, a magyarság jö-vőjének megmentése érdekében való szerepvállalása: elma-radt. A 931 májuskezdeti közös értekezleten szép elhatá-rozások születnek meg és mindkétoldalon a felelősek a fele-kezeti béke szép szavait ünnepiesen ismételgetik, a felelőt-lenek pedig a zajos hétköznapokon rendszeres portyázássalakadályozzák meg a Krisztusban együttmunkálkodást.

A rendszernek egyik sötét anyajegye 919 őszén kidom-borodott és azóta egy Prohászka sem tudta eltávolítani. Anemzetpusztító feudális galandférget elkeresztelték keresz-tény világnézetnek. A kereszténységet osztály- és klikkérde-kecskék ügynökévé alázták. Olyanok vették fel a harcot azanyagelvű szemlélettel szemben, akik nagy vagyonukkalvagy jövedelmükkel a materialisták élvonalában jártak,vagypedig csatlósaik voltak. Nem Krisztus lett úrrá ben-nük, hanem az aranyborjú bálványa, amelyet Krisztus igéi-vel takargattak. Az evangéliumi társadalometikán alapulótársadalmi reformok helyett csak a szónoklatáradatok ésrotációsömlengések szociálkozmetikai műveleteit gyakorolták.A háborús hadtápszolgálatban jeleskedett leghangosabb po-litikai szájatlétáik egymásután kötöttek olyan világszemlé-letipalástú üzleteket, amelyek bíróságainkat sorozatosan fog-lalkoztatták. Krisztushoz igazodás helyett Krisztust akartákigazgatni és gyarló emberi törekvéseik erkölcsi váltókeze-sévé tenni. A szavak és tetteik közötti nagy ellentét, a szem-forgató, átlátszó farizeuskodás kiválóan alkalmas volt arra,hogy a kereszténységet súlyosan diszkreditálják azokelőtt,akik az evangélium átélésének szintjére nemtudtak emel-kedni. Az emberiségnek örök örömhírét adó evangéliumvilágszemlélete a magyar lélekben azért jutott megrendítő,templomokat megüresítő válságba, mert az érdekelteik az esz-mei értékeket teljesen alárendelték az eszközértékeknek. Atömegember szemét csak az égfelé irányították, hogy nelássa a haza földjét, mely pedig egykor az övé volt. Mindig-

235

csak lemondást követeltek és ezzel az ősi magyar prome-theuszi erőt, a magabízásban önmegváltásra, nemzetmegvál-tásra, történelmi tettekre és alkotásra képes magyar titánierőt megkisebbítették. A kétharmadrészben proletárnemzet-nek javakban és jövedelmekben bővelkedők részéről valóbicsérdiztetése az atheizmus és antitheizmus baktériumainakmegsokasodására vezetett. Az atheizmus terjedése folytán ajogszolgáltatás is egyre nehezebb, mert a ténybeli ellent-mondások bizonysága szerint a tanuk jelentékeny hányadahamisan esküszik és a bírákat a legnehezebb kérdések eléállítja. A templomok előtt ácsorgó munkanélküliek és nyo-morgók újstílusú káromlásaiból pedig már az antitheizmusmorajlása hallatszik.

A katolikus karitász és a protestáns önkéntes belmisszióevangéliumi szeretetmunkájának gyors megtorpanása, gya-kori állami és községi támogatásra szorulása megmutatta,hogy széplelkek egyéniakcióival a társadalom égető sebeitmég balzsamozni sem lehet. A magyar katolicizmus szociálislelkiismeretét képviselt Prohászka lelkéből gyakran villám-lott fel a borultegű magyarság megigazításának, a diadal-mas világszemléletnek igéje. „A proletárság megszüntetésenélkülünk is meglesz; de mi lesz, ha az evangélium nemáll a proletariátus mögött?” Szavai pusztába kiáltó szavak.Már tízéve, hogy 25 pengő tulajdonosaként halt meg éseleven hatóerőt képviselő 24 kötetes hagyatéka a szociálisérzéketlenségben leledző kortársak polcain megporosodott,az erőtlen epigonok kezében pedig mellébeszélések szemel-vényforrásává zsugorodott. Az utolsó időkben lesznek ön-zők, kabzsik, kérkedők, jóakaratnélküliek, felfuvalkodottak,akik „viselni fogják ugyan magukon a jámborság látszatát,de megtagadják erejét”. (Pál. Timót. 2., 3., 5.) Mikor kö-vetkezik be az anyakönyvi, papirkeresztények leválása és akonjunkturális vezetők félrevonulása? Mikor lép a pompahelyébe az egyszerűség? A rang helyébe a felebaráti testvéri-ség? A látszat helyébe az evangéliumi lényeg? Jön-e a ke-resztény egyházak történelmi vonalán egy spoletoi fordu-

236

lat? A bakócztamási hagyatékot mikor tünteti el az assisiszellem? Az örök damaszkuszi úton támadnak-e új Saulok?A jövő európai jelentőségű kérdései közé tartoznak.

* * *

A világháború után mindenfelé új embertípus alakultki és az államok kultúrpolitikájában részben a gazdaságiharc szolgálása, részben a döntő mérkőzésre nevelés érvé-nyesült. Az újra fellángoló imperializmus továbbcentrali-zálja a közoktatást. A háború társadalomnivellálóereje meg-erősíti a kultúrdemokráciát. A totális államokban a peda-gógia az államcélnak megfelelően politizálódik. A nemzet-gazdaságok autarchizálódása következtében feléledt a na-cionalizmus (neonacionalizmus). Tudatosul a kulturális fej-lődéssel járó nemzetgazdasági haszon, lendítő és feszítő erő.A költségvetésekben a közoktatásügyi tárcák általánya jelen-tékenyen emelkedik. A kultúrpolitika adminisztrálása min-denhol szakszerűsül. A titkosszavazatijog általánosulása első-rendű érdekké teszi az állampolgári nevelést és a népiskolakeretei 7—10 tanévre szélesednek. Magyarországon Eötvösa felső népiskolával félévszázaddal megelőzte a legnagyobbnemzetek neveléspolitikáját, de még a népiskola két felső-osztálya is elsorvadt. A háború után már csak Görögország-ban, Törökországban és Kínában áll a népiskola a miénk-hez hasonló, hatéves keretben; Csehszlovákiában és Jugo-szláviában nyolcéves, Romániában és Bulgáriában hétéves.Az államfőnek 928 június 28.-i kéziratát, melyben a nép-iskolának 935-től kezdve nyolcosztályúvá fejlesztését kívánja,fedezethiány címén a kormány félreteszi. Neveléspolitikusainem tudják népiskoláinkat Európa legalacsonyabb tagozatá-ból felemelni. Sok minden fontosabb, mint egymillió nép-iskolai tanuló nevelése.

A középfokú oktatásban mindenfele differenciálódástlátunk. Az általános műveltséget nyújtó középiskola üresillúziója eltűnik és különféle típusú középiskolák nagy-hányadát átállítják mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi

237

szakiskolává. Az angol kultúrpolitika mértékével mérve 164középiskolánkból 136 fölösleges, illetőleg mezőgazdasági ésipari szakiskolává átszervezésük szükséges az értelmiségi pro-letariátus korlátozása és nemzetgazdaság igényeinek kielé-gítése céljából. A tárgyiképzés mellett mindenütt az alaki-képzés, a képességek kibontakozása érvényesül. Az iskola isa többtermelés mellett a versenytermelést helyezi előtérbe.Nálunk azonban a tantervekben olyan ismeretanyagot hal-moztak fel a gyermeki lélekbe nemlátó kulturbürokraták,amelyet a legmagasabb képzettségű egyének sem tudnánaktárolni. A szellőzetien hivatalok elintézetlen aktákkal terí-tett íróasztalairól kikerült tantervek, utasítások, rendeleteksúlya alatt a magyar gyermek a mindennapi lelki verejtéke-zés után legtöbb joggal mondhatja: „Nincs a teremtésbenvesztes, csak én”. A nevelőrend pedig a gépies motorkezelőszintjére süllyed, amelyen egyenletes menetsebességgel kellátgázolni az ismeretek árkos-bokros terepén. A latin, angol-szász nemzetek és Kina az élményiskolával és öntevékeny-ség-iskolájával, Szovjetoroszország és Japán a termelőisko-lával, Németország pedig az életközösségiskolával bonta-koztatja ki a sajátos faji tehetségeket. Nálunk még a cselek-vésiskolája is csak jelszó, a nemzetnevelés sztatikus fogal-mába pedig a fajientudat dinamikustényezőjét sem iktat-ják be.

A tudománypolitika már mindenhol a kulturimperializ-mus tudatos eszköze. A gazdasági autarchizálódással és a fo-kozott hadseregfejlesztéssel együtt a rivális nemzetek az ide-gen magaskultúrák hatóereje alól kivonják magukat, az egye-temi és főiskolai oktatás kereteit kiszélesítik, minőségét fel-fokozzák. Az egyetemeken mindenhol a tanítás helyett asúlypont a növendékek problémameglátásra és probléma-megoldásra nevelésére terelődik. A tanulás helyett a tanul-mányozás a növendékek elé kitűzött cél. Nálunk az egyete-mek és főiskolák tömegnevelése minden ilyen lehetőségeta legszűkebb keretekbe szorít és egyes, buzgó tanárok egyéniakciójává tesz. A doktori oklevelek hatalmas inflációja után

238

eljutottunk oda, hogy azok, akiknek alkotóközük van a ma-gyar magaskultúrához, célzatosan mellőzik a doktori címhasználását. A külföldi ösztöndíjakkal és kollégiumokkala nyugati magaskultúra állandó ellenőrzése és átültetése egynagy távlatokban gondolkodó közoktatásügyi miniszternektermékeny elve volt, de a gyakorlatban nem vált be, mert aprotekció a kezdeti sebességétől is megfosztotta, a gazdaságiválság pedig összezsugorította. A legtöbb államban a tudo-mánypolitikai és kultúrimperialisztikus érdekek az egyete-mek autonómiáját elcsökevényesítették és az állami beavat-kozást elmélyítették. Nálunk az autonómia örve alatt a ber-zenkedések megújulnak. Több egyetemi katedra betöltésé-nél mellőzésben részesülnek a tudományos kutatás gazdageredményei és a tudományon kívüli érdekek nyernek kielé-gítést; ennek következtében a magyar magaskultúrát en-célúan fejlesztők egyrésze még a habilitálásra sem forgá-csolja erejét és idejét.

A leghivatalosabb tudományos munkaközösségtőlkezdve csaknem valamennyi régi tudományos és irodalmiközületen szenilis tehetetlenség vesz erőt, elszakad az élet-től és a művelt rétegek nemtörődnek zártkörű önképző-körösdijükkel. Jelentékeny állami megrendelésekkel támo-gatott új történetírás hivatalos sikereket mutat fel, de a há-borúutáni újnemzedék csak azt tudja kifogástalanul, hogyki volt Homeros, Vergilius, Cicero, Catilina, Lessing, TellVilmos, Filemon, Baucis, Flaubert, Racin, Molière; viszonta világháború nagy magyar hőseiből ötöt sem tud megne-vezni. Elmaradt a kultúrának egyetemenkénti decentralizá-lása. Az egyik államtitkár hatalmas összegű útiköltséget ka-pott amerikai utazására, de a vidéki egyetemek irányítósze-repet nem kaptak. A 935-ben megindult racionalizálási kí-sérlet pedig egyelőre csak a kultúrbürokráciát bonyolította.

Az ifjúság rendszeres katonai előképzése, a főiskolá-kon pedig tartalékos tisztté képzése sok államban példaszerű.Az Unió, Anglia, Franciaország, Olaszország és Lengyel-ország e tekintetben vezet. A londoni egyetemen már hat-

239

éve tartalékos vezérkari tiszteket is képeznek. A magyar ifjú-ság a 36-os olimpiászon az összes nemzetek között a harma-dik hely kivívásával megmutatta, hogy a legkiválóbb anyag,azonban a kamatgyarmatfőnököktől való félelem még olyanterületen is mellőzi az ifjúságnak a legnagyobb feladatravaló korszerű előkészítését, ahol a katonai egyenjogúság el-ismerése nélkül is szabadkeze van az államhatalomnak. Amagyar cserkészet a parádézó kamaszbetegségből hamar gyó-gyult ki és enerejéből a világcserkészet élvonalába emel-kedett. Mégis nélkülözte az állam és társadalom megfelelőmértékű támogatását. Az egyetemi egyesületek egyresze szépcélkitűzésekkel, politikai műugró vezérekkel, parádés nagy-urakkal és nagyasszonyokkal ékeskedik, a márciustalan köz-emberek pedig a menzákkal vannak elnémítva. Van-e ma-gyar giovinezza? Van-e márciusi ifjúság? Az utcán állás-talanul ténfereg 27.000 ifjú, mert a túlméretezett közép-iskola az értelmiség munkanélküli tartalékseregébe nevelte.A rendszer politikai zupásainak mammutfizetése és 4—5-félejövedelme elzárja a munkahelyek bejáratát. A munkanélküliifjúság, jobbhiányában, a korzó aszfaltjához és a parkettsikamlós talajához asszimilálódik. Pelyhesarcú kávéházi hon-mentőszintre süppednek és az öreg hadtáphősök közé me-nekülnek. Egyrészük már felocsúdott a sok mellébeszélés-ből, de kétfelé szakadt. A tehetséges kisebbség balra, az in-aktív többség jobbra. Csak előre nem. Mindkét tábor a ká-véházi törzsasztalok pohárvize mellől nézi a politika delnőit.A külvárostól és a falutól világ választja el. Merre visz éle-tük útja? Aligha előre.

* * *

A kisebbségi sorsra jutott magyarság a trianoni kor-szak siralomvölgyének árkaiban csodálatos enuralommal vi-seli a történeti keresztet. Mivel a háború előtt nem része-sült fajientudatra nevelésben, nem mélyítették el lelkébenfajiságának a területi szétszórtságtól független enértékét,azért az első években, minden húsvétkor nemzeti feltáma-

240

dást várt. Azután mindenben csalódott. Az egyik utódállamfeje már a trianoni korszak kezdetén azt állapítja meg, hogyegy antidemokratikus Magyarország a környező államokrahasznos és mihelyt Magyarországon demokratikus uralomlesz, számolni kell az elszakított magyarság centripetálistörekvéseivel. Feltevését 18 év története igazolta. A kisebb-ségi magyarság új nemzedéke a feudális magyar világ kö-zépkori csökevényeit már nem érti meg. Az elszakított ma-gyarságot a Maradékmagyarország rendszere elszakadt ma-gyarsággá nevelte. De ehhez még ráadást is kapott. A fele-lőtlen, dobszavas irredenta és revíziós frázisözönök az újhatáron kívüliek számára minden alkalommal ezernyi egyénimegtorlást idéztek fel. Aki az eseményeket mindenkor akisebbségi magyarság érdekköréből szemlélte, minden fáj-dalmukat megsokszorozottan érezte. A trianoni korszaknakők az igazi vértanúi.

* * *

A trianoni békeparancs folytán állami egyéniségét visz-szanyert Magyarország számára a külpolitikai elhelyezkedéssok nehézséget jelentett. A háborúelőtti korszak vezetőnem-zedéke nem tanulta meg Bécsen túl szemlélni Európa álla-mainak és gazdasági hatalmitényezőinek szövevényes össze-függését. Az értelmiség zöme pedig az országot úgy tekin-tette, mint Mohamed koporsóját; a levegőben, környezeté-ből kiszakítva látta. Az ország négy évszázadon keresztül nél-külözte a függetlenségét és most egyszerre kellett kiépítenia világgazdasági és világpolitikai elhelyezkedés szálait. Azutódállamok természetes gazdasági konföderációjának meg-teremtéséhez az ország területén osztozó államok győzelmipszichózisa miatt nem lehetett megtalálni az alapot. A közösszláv nyomás Magyarországot és az új Romániát egymásrautalta, de a budapesti bevonulást követő hetekben a ma-gyar—román perszonálunió létrejövetelét a fegyverjogra-támaszkodás, Románia engedménytelensége, merev maga-tartása megakadályozta. A cseh és magyar gyáripar érdek-

241

ellentéte pedig a cseh—magyar közeledést gátolta. Még mi-előtt Jugoszláviával közelebbi kapcsolatba lehetett volnalépni, az olasz középdunai terjeszkedést megelőznikívánófrancia diplomácia Belgrádot magához láncolta és úgy Prá-gát, mint Bukarestet közvetlen érdekkörébe vonta. A béke-parancs aláírásakor Magyarországot Paris már körülkerí-tette. A szovjetorosz hadsereg lengyelországi előnyomulásaidejében a Quai d´Orsay Magyarországot is érdekkörébekívánja vonni. A magyar külügyminiszterhez intézett jegy-zék szerint Magyarország és Románia katonai együttműkö-dését kívánják, ennek ellenében 100.000 főnyi hadseregetszerelnek fel Szovjetoroszország ellen, széleskörű határrevi-ziót ígérnek, biztosítékul pedig, stratégiai érdekekre hivat-kozással, a magyar államvasutat francia vezetés alá helye-zik. A budapesti angol követ beavatkozása következtében akormány a döntést halogatja, amelyre külön katonapolitikaioka is volt, mert a felelőtlen akciók miatt éppen a szovjet-orosz hadsereggel szemben az egész fiatal nemzeti hadseregnem rendelkezett kellő harckészséggel. A diplomáciai tem-porizálás alatt Weygand tábornok stratégiai művészete azorosz támadást szétporlasztja és ezzel Magyarország a franciaérdekkörből újból kiesett. A francia külügyminisztérium-ban possibilis új magyar külügyminiszter az elkésett franciaorientációt nem tudhatja realizálni. Szovjetoroszország atörök szövetséggel kárpótolja nyugati vállalkozásának meg-hiúsulását. Ennek ellenére egy szűkebb, turanizáló kör Ma-gyarországon gondosan ápolja az egyoldalú vonzalmat.

A további orientációnak nyugtalanító tényezői: azirredenta és a legitimizmus. A szavaló, szónokló irredentaa régi pántlikáshazafiságot eleveníti fel olyan időben, ami-kor éppen a kisebbségi magyarság érdekében a fájó érzel-mek leplezésére, megalkuvásra, engedmények szerzésére alegtöbb szükség van. A francia diplomácia homályos bizto-sítékaira támaszkodó legitimizmus pedig a cseh külügymi-niszter előzetes tiltakozása ellenére is a jóhiszemű, de kel-lően nem tájékozott uralkodót 1921 március 27-én az első

242

kalandba sodorja. Az államfő tapintatosan tárja fel a királyelőtt az ország veszélyeztetett biztonsági érdekeit. IV. Károlyvisszatér Svájcba, Csehszlovákia pedig a Jugoszláviával egy-éve fennálló szerződésébe Romániát is bevonja és a háromállam (kisentente) a restauráció és revízió ellen katonai szö-vetségbe lép. A csehszlovák és osztrák köztársasági elnököktalálkozásával Magyarország elszigetelése és körülkerítéseújból teljes. Prága némi áldozatkészséget mutat Magyar-ország remélt csatlakozásáért. A diplomáciai és katonapoli-tikai gyűrűből az olasz diplomácia emeli ki Magyarországot.A velencei egyezménnyel Ausztria megkapja Burgenlandot,Magyarország pedig jogot a soproni népszavazásra és annakeredményeként a város birtoklására. A népszavazás másnap-ján a legitimista tanácsadók biztatására a király újabb hazaté-réssel kísérli meg az uralkodói jogkör elfoglalását. Az ententeszabad kezet ad a részleges mozgósítás után bevonulássalfenyegetőző kisententenak, közösen követelve a trónvesztetturalkodó egész családjának törvényes detronizálását. A ki-rály a csatlakozott csapatokkal Bicskéig nyomul és a nem-zet sorsára szinte végzetes kísérletet csak az egyetemi zászló-aljak budaörsi győzelme hárítja el. A kisentente szerződéseitkibővítette. Jugoszlávia csekély geopolitikai nyomáshánya-dosa kínálkozó lehetőséget nyújt a vidovdani alkotmánymerev alkalmazására, az ország centralizálására. A mohácsiütközet négyszázéves fordulóján a kormányzó kedvező nyi-latkozatot tesz. A politikai célzatú frankhamisítás miatt ked-vezőtlenül befolyásolt Quai d'Orsay azonban a magyar—jugoszláv közeledést és a protektorátusa alá tartozó kis-entente szétbontását megakadályozza.

Az olasz diplomácia az albániai érdekeltségének Jugo-szláviával szemben való alátámasztása céljából 1927 április5-én Rómában létrehozta a tízéves tartamú olasz—magyarbarátsági szerződést. A Franciaország hatalmi túlsúlyánakszövetségesein keresztüli korlátozására törekvő ForeignOffice sugalmazására tíz hét múlva Rothermere lapkon-szernigazgató megindítja a trianoni békeparancs revíziós

243

küzdelmét. Azáltal, hogy a sürgetett népszavazás ellenőrzé-sére az Uniót kéri fel, a Wall Street és a City magyarországiérdekközösségét demonstrálja. New-Yorkban nagy ünnep-ség keretében leplezik le Kossuth Lajos szobrát. A világ-gazdasági és világpolitikai összefüggéseket nemlátó, a nép-szövetségi alapokmány 10. szakaszát a 19. miatt észre-nemvevő közvélemény a revíziós diplomáciai sakkhúzástazonnal túlértékeli. A hétnyelven hallgatás és éjjel-nappalcsak egyre, a történelmi feladatra gondolás helyett meg-indul a hétnyelven harsonázásnak belsőválságot takaró,a szabadságot kivülrőlváró hadjárata, mely a legtávolabbiKárpátok tövéből idesodort szemlélőnek lelkében azonnalfelidézi a távoli testvérek elkerülhető üldözésének árnyait.Az olasz—osztrák barátsági szerződés 1931 januárramegérleli a magyar—osztrák barátsági szerződés létrejöve-telét. A világválság okozta pénzügyi földrengés Magyar-országon is a figyelmet elsősorban a gazdasági válság le-küzdésére fordítja. A legnehezebb időben jut a német nem-zetiszocialista párt kormányra és egyetlen választással tota-lizálja a birodalmat. Hitler a népi erők összpontosításávalEurópa diplomáciai életében is nagy eltolódásokat idéz fel.Az olasz és német népsűrűségi és gazdasági feszítőerőEurópa sztatikus és dinamikus államait elkülöníti. A ma-gyar diplomácia életében is gyors erjedés indul meg. A túl-nyomóan családi összeköttetések alapján érvényesült külsőszemélyzet, aprólékos külkereskedelempolitikai és nagyvo-naló katonapolitikai ismeretek hiányában, csak nagy elkéses-sél veszi észre a felszín alatt végbemenő változásokat. A köz-pont erőfeszítése többnyire meddő a külső tényezők inicia-tivahiánya miatt. Végre az irányítást olyan diplomata vesziát, akinek korábbi különforgását a bekövetkezett eseményekigazolják. A nagy diplomáciai versenyfutásban súlyos teher-tétel a választójog mozdulatlansága, amely „csökkenti a mű-velt nemzetek irántunk való szimpátiáját, kifelé megnehezítijogos aspirációink térfoglalását” (Apponyi). A sztatikusbelpolitikájú államnak a dinamikus hatalmak felé sodródása

244

már előre sejteti a nagy logikai ellentétnek 936 kezdetétőlvaló összesűrusödését.

Gömbös és Kánia 1933 nyarán öt hét alatt tökéletesítika római és berlini kapcsolatokat. A külügyminiszter párisi,a miniszterelnök ankarai biztosítási útja azonban már el-késett vállalkozás, mert a német változások folytán a franciaés orosz diplomácia az erőket csoportosította. Moszkva ésParis irányításával megalakul az olasz balkánpolitikát keresz-tező Balkán-blokk. Ugyanakkor Dolfuss fegyveres győzelmeaz utolsó akadályt is eltávolítja az olasz—osztrák—magyarkonzultatív egyezmény megalakításának útjából. Dolfussmeggyilkolása 934 július végén a második világháború elsőfelhőjét sűrűsíti, de a brenneri felvonulás és az angol—francia—olasz nagyhatalmi kartell időleges érdekközösség-vállalása megmenti a békét. Hitler vezérré választása és akeletázsiai feszültség Szovjetoroszországot a Népszövetségbevezeti. Sándor szerb király és Barthou francia külügyminisz-ter meggyilkolása (1934 október 9) négy hónap alatt mármásodszor fenyegeti a békét. Gömbös varsói és római útja,Olaszország keletafrikai szándékai és Anglia elégtelen fel-készültsége a második veszedelmet is elhárítja. A kelet-afrikai kérdés hatalmi megoldása a Népszövetség válságátállandósítja. A beteg Európának beteg orvosát a beteg pá-ciens sikertelenül gyógyítgatja. A Népszövetség árnyéká-ban a hatalmak érdekkörönként csoportosulnak. A barát-sági szerződések szövetségeket sűrűsítenek. A német nyomáserősödése Csehszlovákiát és Franciaországot Szovjetorosz-országgal szilárd kapcsolatba taszítja. A francia—orosz ka-tonai szerződés visszatér a 128 év előtti tilsiti osztozás vona-lára. Az individualkapitalizmus és államkapitalizmus ha-talmi tömbjei egymásra találnak. A francia és angol külügy-miniszterek Moszkvában tárgyalnak. A locarnói egyezményfelmondása, a rajnai öv megszállása Európaszerte hatalmasméretű fegyverkezési versenyfutást indít meg. A spanyolbelháború körüli hatalmi csoportosulás a lokalizálhatást bi-zonytalanságban tartja. A kormányzó berchtesgadeni láto-

245

gatása, a kormányzói pár római és bécsi ünnepélyes láto-gatása, az osztrák szövetségi elnök és az olasz király és csá-szár budapesti látogatása: az elszigeteltségből kivezetett hídlegerősebb oszlopai Az olasz balkánpolitika újabb sikere,az olasz—jugoszláv, magyar—jugoszláv kapcsolatok közvet-lensége a kisentente és a Balkán-blokk államainak diplomá-ciáját nehezen megoldható kérdések elé állította. A német—olasz diplomácia minden vívmányának Prága, Bécs és Buda-pest összeforrasztásával történő megsemmisítése — a Fo-reign Officie elkésett vállalkozása. De viszont csak állam-férfiúi naivak illúziója az, hogy a Foreign Officie a készülőviszályban hóbortos pacifista döntnök lesz. A City plátóiszerelemből sohasem ruház be mérhetetlen tőketömegeket.A fegyverkezésre sem...

Cavour munkáját Mussolini befejezte, Bismarck művétpedig Hitler a befejezés felé érleli. A Habsburgok német—olasz koncepcióját a totális Olaszország és totális Német-ország kollaborálva újította meg. A megkisebbedett, nyu-gatratolt Magyarország a Nordkap és a Kréta-sziget közötti19 állam 14 fajú, 19 nyelvű, bábeli övezetében csakis Ró-mára és Berlinre támaszkodva tudja állami önállóságát biz-tosítani mindaddig, míg a szláv és román szomszédaival egytermészetszabta regionális konföderációnak politikai és gaz-dasági előfeltételei megérnek. A magyar nép a szomszédai-val szemben fennálló vitás pontokat hátsó gondolatok nél-kül, őszintén és békésen akarja elintézni és az állandósultnehézségek megoldásánál a kölcsönös, viszonos, őszintemegértés vezeti s a népek önrendelkezési jogát azokkal szem-ben is tiszteletben tartja, akiknek vezetői erről megfeled-keztek. A dunai államok egységes gazdasági területet alkot-nak és mindaddig nem lesz béke, míg az együttmunkálko-dás politikai és szociális feltételei nem fejlődnek ki. Magyar-ország geopolitikai helyzeténél fogva primus inter paresszerepre van utalva. Összekötő és összetartó jellegének fel-ismerése és elismerése az őszinte célzatú együttmunkálko-dás előfeltétele. A fennálló vitás kérdések békés elintézése

246

lehetséges-e egy 18 éves paktománia titkosfüggelékeinekútvesztőterepén? Csehszlovákia a német, Románia az orosznyomás következtében történelmi tömegáramlásban van-e alegkisebb ellenállás vonala felé? Az előretekintők ezzel is

számolnak és az eseményekre fel vannak készülve. A Közép-dunamedence Bizánc és Róma történelmi vetületeinek,Moszkva és Berlin erővonalainak keresztezésében van és nagyesemények színtere lehet. Azonban európai egyensúly nemállandósulhat a magyar állam függetlenségének és jelentő-ségének elismerése nélkül.

247

Már 1924 óta lehetett látni, hogy Európa legtöbb ál-lama a katonapolitikai érdekekhez igazodik. A polgári al-chimia pacifizmusát sehol sem vették komolyan. Három évalatt öt leszerelési-konferencia vonakodik a német egyen-jogúságot elismerni. Anglia is belép a a fegyverkező hatal-mak közé, sőt rövid idő alatt valamennyit túlszárnyalja. Aversenyt befejezni sohasem lehet, mert a műszaki felszere-lés gyorsan avul el; az egy-két éve tárolt anyag harcértékeelsilányodik. Emberi számítás szerint a második világhábo-rút a kései kapitalizmus mielőbb megrendezi népesedési ésszociálpolitikai terheinek leírhatása céljából. Legalább 60millió fegyveres forgatja meg szenvedőlegesen a fegyverke-zésbe ruházott tőkét. Az ellenfelek a leggyorsabban és leg-brutálisabban fogják akaratukat egymásra kényszeríteni. Mi-lyen szerep vár a magyarságra?

Ha a honvédség olyan hatalmas volna, mint az adottlehetőségek szűk korlátain belül tanúsított erőfeszítése, néma,enfegyelmezett küzdelme, tisztikarának páratlan buzgalma,rugalmassága, altisztikarának példás és kifogyhatatlan se-rénysége: akkor a nemzet nyugodtan bízhatná a sorsra ajövőjét. A honvédség aranybetűkkel, díszes lapra írta benevét a korszak történetébe. De a gazdasági hatalmiténye-zőket képviselő polgári politika nem tudott a hadművészetlegnagyobb írójának, Clausewitznek megértéséig emelkedni.Csak a hatalom fizikai tényezőivel számoltak. Számvetésük-ből kihagyták a nép hangulatát, véleményét, lelkesültséget,amelyek pedig hihetetlen jelentőségűek. „A fizikai ténye-zők csak fából készült hüvelyt képviselnek a nép lelke kö-rül”. A nemzet gazdasági és stratégiai érdekeinek követke-zetes csorbításával megvont határok, Budapest 35 km-es ha-tártóli távolsága a nép lelki tényezőjének jelentőségét vala-mennyi más államénál nagyobb mértékben fokozza fel. Ahonvédség felhasználhatásának az országgyűlés hatáskörébeutalása az országot megfosztotta a meglepetések megelőz-hetésétől. A nagy hagyományokat hordozó kishonvédségiránt a költségvetés egyhangú elfogadásántúli megértés tanu-

248

sítása éppen azok részéről maradt el, akiknek csendes pél-dával kellett volna szolgálni és túlméretezett gazdasági pro-fitkiváltságaikat néma tettekkel indokolni. Akik egy forrónyáron riadtan küldözgették Szegedre és Siófokra a nem-zeti hadsereg számára hatalmas áldozatokat felajánló, ígérőleveleiket, azok a bőséges mennyiségű javaik visszanyeréseután — teljesen elfelejtették ígéreteiket beváltani. A Károlyfőherceg óta apolitikus hagyományokat Öröklő tisztikarvezetői nem mertek kellő eréllyel, Kemál, Pilsudski, Zsiv-kovics, Mussolini, Göring, Vorosilof stb. példás fellépéséhezhasonlóan, beavatkozni a polgári politikának a katona-politikai érdekek alá rendelésére, kierőszakolására. A had-seregről a háború előtt alakult téves felfogás alig változott.A polgári politikusok katonapolitikai analfabétizmusa kö-vetkeztében nem ment át a köztudatba, hogy a hadsereg ésa polgárság ma már azonos fogalmak. Még mindig csak ahadsereg és a polgárok kölcsönös megbecsüléséről pohár-köszöntőznek. A magyar katonaeszmény polgári őrei alighaismételgették Zrínyit: „Magyar vitézek földben eltemetettcsontja s azok nagy lelkének árnyai nem hadnak nékemaludnom, mikor kívánom, sem henyélnem, mikor kíván-nám is”.

A vért és életet állandóan nemnemsoházók, de szénátsohasem adók (mert az csak nekik van), a „nem akarokkatonát látni” nemzettébolyító frázisának kifogyhatatlanlovagjai, hadtáphősei a világháború alatt itthonápolt puhatenyerükkel még azokat is kiráznák a lovaglónadrágból, akikenvérük árán a legnagyobb hadikitüntetésekre érdemesültek.A háború alatt kínos erőlködéssel megalkalmatlankodottvagy megfelmentősödött hadtáphős szájhazafiak vastag arc-bőrrel oktatgatják a nagyháború sebhelyekkel ékesített vité-zeit és frontharcosait az igazi hazafiságra és nemzethűségre.A háború egyes polgári aktagyártói mindent elkövetnek aközbátorság kipusztítására.

A rendszer a magyar katonaeszményt teljesen deval-válta. Prohászka jól sejtette meg a magyar hadirokkantak-

249

nak a solferinoi hősökhöz hasonló kíntornázását. A háborúáldozatainak, kárvallottjainak teljes kielégítése nemcsak hu-manitás, hanem a józan számítás, a következő honvédés kér-dése. Hadirokkantjaink átlagos támogatása tizenhatoda afranciákénak, a hadiözvegyek támogatása átlag tizenötöde anémetekének. A Vitézi Rend kitűnő elgondolója szerint avitézi telek a haza el nem múló hálájának jele, a hősiesség-nek az anyaföldből emelt oltára, melynek barázdáihoz akortársak példát venni járnak, a késő utódok pedig imád-kozni és hősiességet tanulni. A vitézek polgári és nemzet-védelmi dolgokban a nép természetes vezetői. Mit jelente-nek a szép elvek a gyakorlatban? A 11.000 vitéz közül 2500számára csekély 11.000 hold ingyenes földet és 38.000 holdOFB földet. Elmaradt a vitézi birtokokból széles határöve-zet létesítése. Nincs magyar dobrovoljac-övezet. Csak a 4.8millió hold nagybirtok maradt épen. Akik a háború poklai-ban vérük hullásával, hóban, fagyban, sárban, vérben, ét-len-szomjan szenvedve, soha nem csüggedve védték a hazaföldjét és a nemzet létét, olvashatják hivatalos lapjukban apályázati hirdetéseket, jelentkezhetnek 140 pengős portás-nak (de csak a következő számig, mert akkor már közlik,hogy száznál több vitéz jelentkezett a díszes állásra). Me-hetnek kulcsárnak, parádéskocsisnak, sőt 932 április 1-énjoguk van állami bakónak ís pályázni, hozzá téve, hogy ki-szolgált katonák előnyben részesülnek. Ha a vitéz bátor po-litikus, akkor kerületébe küldenek egy kormánypárti faj-védőt, akiről a bíróság az igazi nevét is csak nagy nehézségárán tudja megállapítani. A vitézi cím belértékének össze-zsugorodása után megérthetjük azt, hogy annál inkább el-marad a használása, minél inkább reinkarnálódott zrinyi-miklósi lelkű a cím tulajdonosa. Meg lehet szerezni, de tar-paizáló nyíltlevéllel vissza is lehet adni. A vitézi lélek nema cím birtoklásától függ.

Amikor a rendszer másfélmilliárd pengős költségve-tésből úgy költekezett, mintha Krőzus lenne, a vitézségiérempótdíjak fizetéséhez szükséges ötmillió pengőt sohasem

250

tudta költségvetésbe állítani. Két évtizeddel ezelőtt, nehézéjjeleken, gránáttölcsérben összebújva ígértük 28—30 éves,sokgyermekes apáknak, hogy ha a nagyon kockázatos paran-csot teljesítik és életben maradnak, nagyezüstöt kapnak ésholtuk napjáig lesz a családjuknak havi 15 koronája, egymázsa búzára, kenyérrevalóra. Egy újabb megpróbáltatásidejében milyen szemekkel állunk a megfehéredett apák éssatnya, 20—22 éves fiaik elé? Hisznek-e szavainkban? Raj-tázásunkra rohannak-e mégegyszer utánunk? Hol veszettel a hazának a vitézekkel és frontharcosokkal szemben tar-tozó becsülete? Ott, ahol megszavaztak olyan költségvetése-ket, melyekben 0.3%-os tételre, ötmillió pengőre nem ta-láltak rovatot. A hadirokkantak, vitézek, frontharcosok arendszer katonaeszménytelen politikai értékítéletei folytánfrázispiedesztálra kerültek, amely felé kevés elismerés, detöbbnyire szégyenpellengéri sajnálkozás száll. A honvé-delmi érdemektől lemeztelenített, 17 éves vajúdás után mégegy frontharcostörvénykéhez sem jutott magyar veteránokárván csodálják Ankara, Varsó, Belgrád, Róma, Berlin ésParis veteránmegbecsülő katonapolitikáját. A katonaesz-mény intézményes ápolásától való merev elzárkózás a leg-veszedelmesebb és katasztrófát felidézhető destrukció. Amagyar katonaeszmény hagyományfolytonosságának biztosí-tására egyetlen ház sem épült az országban, ahol a vitézek,frontharcosok, cserkészek, leventevezetők közös fedél alatt,lelki egybeolvadással a múlt hamvadó tüzét átsugároztat-hatták volna a jövőbe. A ballilaházakról és barnaházakrólcsak színes riportok jelennek meg, többnyire bőséges malí-ciával tűzdelve. Linder Béla októberi bolondgombáját akatonaeszményt devalváló rendszer 17 év alatt mindenhelységbe kiültette, ahol frontharcos van.

Az osztályellentétek ereje a magyar társadalom homok-piramisait szétfújdogálja. Nincs biztonság a társadalomstrukturális átalakítása nélkül. „Ha el akarjuk kerülni a ka-tasztrófát, akkor a jogokat a magyar nép minden fia szá-mára egyelő mértékkel kell mérni és meg kell szüntetni a

251

privilegizált osztályokat. Egy nemzet biztonsága el semképzelhető más alapon, mint hogy az egész nemzet mindentagja bevonassék a nemzetépítő munkába”. (Apponyi).

„Minden magában meghasonlott ország elpusztul és aváros, vagy ház, mely magában meghasonlott, fönn nemállhat”. (Máté 12. 25.) A magyarság az első világháború-ban 51 hónapig helytállt. Egy terméketlen korszak megol-datlan sorskérdései után tud-e mégegyszer 51 órát egymagá-ban kitartani? A nemzet számára Mors Imperator jön?Vagy közben kitisztul az ég Szent István király birodalmafelett? Az Időtől várjuk a feleletet.*

* A könyv szűk keretében az utolsó korszaknak csak kereszt-metszetét adhattam. Tárgykörönként ezrével csoportosított bizonyí-tékaimnak csekély hányadát közölve, ezen fejezet tárgyi hézagaitmagam látom a legjobban. A jelen korszak iránt érdeklődőketkülön munkában fogom kielégíteni, melyben a diplomáciai és ka-tonapolitikai anyag célszerű mellőzésével, a trianoni korszak belsőfolyamata, regresszív evolúciója, részletesebben lesz feltárva.

Egyik-másik munkám nyomán bizonyos személyek betűattak-jai arra szoktattak, hogy csak a magyar közélet irányításában súlytképviselő egyéneknek komoly, tárgyi érvekkel megalapozott véle-ményére válaszoljak. Ezért a jelen alkalommal is előre felmentvetekintem magam az alól, hogy osztályelfogultságban leledző sze-mélyek észrevételeit figyelemre méltassam. Amennyiben bárkitüzetes bizonyítékok alapján, bármelyik fejezetről azt mutatja ki,hogy az egyetemes nemzeti érdekeket valahol fogyatékosan érté-

keltem, készségesen korrigálom a hiányokat a következő kiadásban.

EP1LPIGOSZ.

Vigyázó! Meddig még az éjtszaka? Meddig még az éj?A múltat azért kutatjuk, hogy a jelent helyesen munkáljuk ésa jövőbe legalább pillantásokat vethessünk. Mégis, a társadalom-tudományok és történettudomány mai állása mellett, a jövőrerészletes következtetéseket nem vonhatunk. Látja-e az orvos,hogy válságos állapotban szenvedő betegének mi a jövője?Élet, vagy halál? A nemzet élete sem előre megszabott látvá-nyosság.

A Via Dolorosa tizenkettedik, beteljesítő állomása előttállunk? Lesz-e nemzeti Alleluja? Fogják-e dicsérni még a ma-gyar népet a néptestvérek? Vagy jön a nagyszerű halál? Amagyar nemzet a siralomvölggyé gyalázott középdunamedenceiKánahánban évszázadokon keresztül elvesztette Krisztust és akenyeret. Ezeréves szenvedéssel nemzetegyéniségből nemzet-személyiséggé fejlődött. A belső és külső pusztítóerők zúzó-malmában nemzetteste elpusztulhat, de a nemzethalál szférá-ján felülemelkedő, elmúlhatatlan, örök lelke virrasztani fogEurópa legtökéletesebb és legszebb tájegysége fölött mindaddig,míg itt továbbküzdő, verejtékező, könnyező, vérző, hívő ésmegdicsőülő népek lesznek.

A ma nem a magyar népé. Az én országom nem e világ-ból való. Az Istennek és Mammonnak egyszerre nem lehetszolgálni. Ahol a javak szerzésének egyetlen célja nem a szű-

253

kölködők eltartása, ott a társadalmat kataklizmák fenyegetik.A történelem meteorológiai műszerei új világ keletkezését mu-tatják. A közelgő viharok villámai már cikáznak. Napjainkigmég az erőszak társadalmi rendje uralkodott, mely ingatag éstörékeny. A rabszolgás, jobbágyős társadalmi rend elmúlt. El-múlik a kapitalizmus is. Elnyűtt, ócska társadalmat nem lehetfoltozni. Senki nem hasít új ruhából foltot, hogy az ócskaruhára vesse. Egymással leszámoló két világ között állunk. Azelső világháború Európát differenciálta, a második vassal, tűz-zel, vérrel integrálni, egybeforrasztani és nivellálni fogja. Min-den társadalmi völgy betöltetik és minden társadalmi halommegalacsonyíttatik.

A nagy műtétet nem pártok, hanem a pártok helyébe lépőhadseregek fogják végrehajtani. A megtzetlen sót kidobják éseltapossák. Elsüllyednek a társadalom farizeusai, akik nehéz éselviselhetetlen terheket kötözgetnek az emberek vállaira, demaguk egy ujjal sem segítenek. Eltűnnek azok, akik mindencselekedetűket azért teszik, hogy lássák őket az emberek; ki-szélesítik imaszíjaikat, megnagyobbítják köntösük bojtjait. El-tűnnek azok, akik szeretik a főhelyeket a lakomákon és az elsőszékeket a zsinagógákban és a köszöntéseket a piacon. Eltűnnekazok, akik megeszik az özvegyek házait és színleg nagyokatimádkoznak.

Az európai kultúra és civilizáció nagy temetőjében csaktörténelmi kövek és könyvek fogják megörökíteni a manches-teri, birminghami szellemet. És a rablók Alverna-hegyein aközös szegénységet vállaló személyiségek jelennek meg, hogyaz XJj-Alvernák fényével az assisi szellemet szétsugároztassáka magáramaradó Európa maradéknépeinek. Eltűnik Európa500 millió lelke fölött az élettől, napsugártól mentes, hideg,történelmi sarkifény és helyette meggyúl a Lélek világító, mele-

254

gítő fáklyája. Új egek és új földek lesznek, melyekben az igaz-ság lakozik.

Az örök damaszkuszi úton új apostolok jönnek, akik min-denről lemondanak, a jámborságból nem csinálnak jövedelmiforrást, nem hordoznak övükben aranyat, ezüstöt, nem visznekmagukkal táskát, két köntöst; derekukat az igazsággal övezik,testüket az igazság vértjével, a hit pajzsával védelmezik és aLélek kardját, az Igét hordozzák. Új apostolok jönnek, akik azIgét otthontalanul, éhezve, szomjazva hirdetik, jutalmul pedigelvállalják a nyomorúságot, bizonytalanságot, szorongatottságot,letérpertetést, botozásukat, arculverésüket, gyalázásukat, fél-holtrakövezésüket, bilincsbeverésüket, kalodáztatásukat, börtö-nözésüket: mert ezek hatalmasítanak, a nép bizalmát ezeknövelik.

Az apostolok útját évszázadokon keresztül végigszenvedettmagyar népnek pedig csak egy alaptörvénye lesz:

SZERESD MAGYAR FELEBARÁTODAT, MINTTENMAGADAT!

A szerző által felhasznált levéltárakBécs. Haus-, Hof- und Staats-Archiv.

Hofkammerarchiv.Kriegsarchiv.Udvari könyvtár kézirattára .A herceg Pálffy-család bécsi, malackai, dévényi, bátorkeszi,marcelházi, krumbachi, marcheggi, heidenreichsteini, stb.levéltárai.Pazmaneum házi levéltára.Városi tört. múzeum térképtára és képtára.

Velence. Archivio di Stato. Archivio Vecchio.Bologna. Archivio di Stato. Archivio pontificio.Firenze. Archivio di Stato.Róma. Vatikáni levéltár.Pozsony. Pozsonyi káptalan országos levéltára.

Pozsonyi káptalan magánlevéltára.Pozsony város levéltára.Orsolyarendi apácák levéltára.

Magyarbél. R. k. plébánia levéltára.Nagyszombat Városi levéltár.Vöröskővár. A gróf Pálffy-család vöröskői, bazini, bajmóci, szo-

molányi, szuhai, királyfalvai stb. levéltárai.Nyitra. Vármegyei levéltár.

Nyitrai káptalani levéltár.Lőcse. Városi levéltár.Szepeshely. Szepesi káptalani országos levéltár.

Szepesi káptalani magánlevéltár.Szepesmindszent. A gróf Csáky-család levéltára.Kassa. Kassai püspöki levéltár.

Városi levéltár.Orsolyarendi apácák levéltára.R. k. plébánia levéltára.

260

Esztergom. Primási levéltár. Archívum vetus.Esztergomi főkáptalan országos levéltára.Esztergomi főkáptalan magánlevéltára.Collectio Batthyanyana.

Kalocsa. Kalocsai érseki levéltár.Érseki uradalmi levéltár.Érseki könyvtár kézirattára.R. k. plébánia levéltára.

Hajós. R. k. plébánia levéltára.Nagyvárad. Váradi lat. szert, püspöki levéltár.

Váradi lat. szert, püspöki uradalmi levéltár.Váradi lat, szert, káptalan országos levéltára.Váradi lat. szert, káptalan magánlevéltára.

Berettyóújfalu. Bihar vármegye levéltára.Debrecen. Városi levéltár.

Hajdúmegye levéltára. Hajdúkerület levéltára.Hajdúszoboszló. Városi levéltár.Nyíregyháza. Szabolcsvármegye leváltára.Eger. Érseki levéltár.

Egri főkáptalan országos levéltára.Egri főkáptalan magánlevéltára.Lyceumi könyvtár kézirattára.Heves vármegye levéltára.Eger város levéltára-

Budapest. Országos levéltárban:Archívum Regni.Nádori levéltár.Országbírói levéltár.Magyar királyi udvari kancelláriai levéltár.Erdélyi udvari kancelláriai levéltár.Magyar királyi udvari kamarai levéltár.Magyar Nemzeti Múzeum Leváltárában a gróf Csáky-családlőcsei, kluknói, kassai és illésfalvi levéltára; a Berényi, For-gách, Jeszenák család levéltárai.Egyetemi könyvtár kézirattára.Magyar Tudományos Akadémia kézirattára.Székesfőváros levéltárában Buda és Pest levéltára.Pest vármegye levéltára.A gróf Károlyi család levéltára.A Ráday-könyvtár kézirattára.

Szerző felhasznált történelmi munkái

1. A kereszténység története Magyarország területén a honfog-lalásig. 1926.

2. Magyarország története 1526-ig. Uj Lexikon 1936.3.* Boldog Csáki Móric élete. 1270—1336. 1930.4.* Werbőczi István és Hármaskönyve. 1458—1541. 1936.5.* Werbőczi fiaihoz. 1936.6. Az erdélyi románok. Budapesti Hírlap 1928 január 15.7.* A váradi püspökök a száműzetés és újraalapítás korában.

1566—1780. 1935. (Bunyitay után.)8.* Turenne. 1611—1675. 1926.9. Magyarország története 1686—1867. Uj Lexikon 1936.

10. Szejdi pasa utolsó hadjárata. 1660. História 1929.10. Régi főúri hozományok. 1646—1675. Budapesti Hírlap 1929február 18.

12. Gróf Marsigli Alajos. 1658—1730. Hadtört. Közlem. 1931.13.* Hellebronth János kuruc ezredes. 1930.14. Labanc-kurucok és kuruc-labancok. Bpesti Hírlap 1927 nov. 10.14. Jávorka Ádám kuruc ezredes. Vitézek Lapja 1929 szept. 29.14. Az újvári vitéz. Pesti Hírlap 1928 augusztus 19.14. Géczy Julianna, a lőcsei fehérasszony. Bpesti Hírlap 1928 ápr. 8.14. A lőcsei fehérasszony börtöne. Bpesti Hirlap 1932 szept. 4.14. Gróf Csáky Imre bíbornok. 1926.20.* Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora. 1672—1732. 1933.21. Régi főúri szórakozások. Budapesti Hirlap 1927 november 23.22. Gróf Csáky Imre bíbor, élete. Katol. Ébr. Szeged. 1927 márc.23. A magyarországi posta fejlődése III. Károly uralkodása idejé- ben 1931.24.* Gr. Pálffy János küzdelme Magyarország felszabadításáért. 1930.25.* Erdődy gróf Pálffy János nádor. 1929.26.* Gróf Csáky Miklós hercegprímás váradi püspöksége. 1935.27. A világiak hitoktató tevékenysége Magyarországon a XVIII.

században. Egri Kat. Tud. 1934 jún.28. A debreceni gyal. ezr. tisztjei 1832. Debr. Polgár 1932 IX. 7.29. A debreceni ulánusezr. tisztjei 1832. Debr. Polgár 1932 IX. 8.30. Saguna András. Magyar Kultúra 1929 október.31. A szabadságszme centenáriuma, 1831—1931. Debr. Függ. Új- ság 1931 november 15.32. Trianon történelmi gyökerei. Esti Kurír 1934 március 21.33. Milyen Pálffy-alapítványokat engedtünk át Csehországnak? Magyarság 1930 május 11.

262

34.* Hajdúszoboszló története. 1928.35. Hajdúszoboszló nevének eredete. Föld és Ember. 1929.36. Katolikus Szoboszló. 1213—1594. Nemzeti Újság. 1927 okt. 23.37. A katolikusok Hajdúszoboszlón. Debreceni Kat. Figyelő. 1928

december.38. Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló környékén. Szi-

getegyháza. 1594. História. 1928. szept.39. Bocskay testőrei. 1606. Budapesti Hirlap 1927 okt. 23.40. Egy hajdú város küzdelmei törökökkel és labancokkal. Magyar- ság. 1927 okt. 30.41. Járványok Hajdúszoboszlón. Bpesti Orvosi Újság 1928 okt. 25.42. Szepesvárí történetek. Budapesti Hirlap 1927 okt. 11.43. Szepesvár a XVII. század végén. Szepesi Hiradó, Lőcse. 1933 aug. 5.44. A szepesmindszenti lázadás 1831-ben. Szepesi Hir. 1933 márc. 4.45. A 700 éves Vöröskő. Pesti Hirlap. 1932 nov. 27.46. A vöröskői várkút. Magyarország várkútai. Nemzeti Újság 1932 nov. 11,47. Hevesvármegye történetírása. Hevesvármegye. 1935 dec. 21.48. Egyházi élet Egerben. Egri Kat. Tud. 1934 május.49. Iskolai élet Egerben. Egri Kat. Tud. 1934 június.50.* A herceg és gróf Pálffy-család levéltárai. 1933.51. Az ÚJ LEXIKON-ban 282 cikk a magyar történelemből.

(1421 oldal térj.)

A szerző felhasznált történelmi rádióelőadásai

1. A magyar lélek a történelem tükrében. 1936 július 3.2. Magyar anyák a magyar évezredben. 1937 február 2.3. A bécsi udvar Buda felszabadítása után. 1936 október 19·

4. Gróf Pálffy János küzdelme Magyarország felszabadításáért. 1930 augusztus 22.

5. Rákóczi Ferenc szenvedése és megdicsőülése. 1937 május 2.6. Jávorka Ádám. 1929 szeptember 14.7. Rákóczi leghívebb katonája. 1929 augusztus 19.8. Rádai Pál. 1935 szeptember 16.9. Csáky bíbornok reformpolitikája. 1935 október 23.

10. Hadseregünk a XVIII. században. 1936 február 4.11. Magyar városok a XVIII. században. 1935 december 7.12. Városi, élet a XVIII. században. 1935 december 28.12. A magyar ipar és kereskedelem a XVIII. században. 1936 ápr. 19.

Dr. vitéz Málnási Ödön *-gal jelzett munkái megrendelhetőka kiadónál. (Cserépfalvi, Budapest, IV., Váci ucca 10.)

T A R T A L O M J E G Y Z É K

A szerző üdvözlete az olvasóhoz.......................................... 51. Elődök a Középduna-medencében................................ 72. A magyar nemzetségek ősi élete. (Kr. e. 500—Kr.

u. 997.)........................................................................... 113. Az uradalmi királyság megszervezése és megerősítése

(997—1222)................................................................. 204. A rendi állam kifejlődése (1222—1342) ...................... 325. A rendi állam nagyhatalmi delelése (1342—1446) ….. 416. A magyar rendi nagyhatalom élete (1446—1490)........ 497. A rendi állam csődje (1490—1526)............................... 56

8. A rendi társadalom újjászervezése. A Habsburg kir. berendezése. A török terület élete (1526—1604) …..... 65

9.A rendi társadalom és a királyi hatalom harca (1604—1711)................................................................. 79

10. A rendi állam kitatarozása (1711—1790) ..................... 9411. A rendi társadalom és a királyi hatalom visszahatása (1790—1830)................................................................. 111

12. A sorvadó rendiség átalakulása és a királyi hatalom ellenállása (1830—1849)...........................................… 12213. A királyi hatalom fölszámolja a feudális rendiséget.

A nemzetközi kapitalizmus bevezetése (1849—1867) 13914. A magyar feudálkapitalizmus és a királyi hatalom egyensúlya (1867—1914).............................................. 14515. Magyarország a világháborúban (1914—1919) …....... 18216. A magyar feudálkapitalizmus csődje (1919—1937) 197 Epilogosz....................................................................... 252Magyar királyok és államfők kortani adatai......................... 255Magyar miniszterelnökök kortani adatai.............................. 257A szerző által felhasznált levéltárak..................................... 259Szerző felhasznált történelmi munkái.................................. 261Szerző felhasznált rádióelőadásai......................................... 262

A fedőlap Balogh Rudolf felvétele

A kiadó utószavaA politikai élet mai lázállapotában egyik figyelemremél-

tóbb tünet a másik után jelentkezik; pártok bomlanak, átcsopor-tosulnak, új pártok alakulnak, a tömegek újabb csoportosulá-sokra készek és egyre sűrűbben jelentkeznek a társadalmat tota-lizálni kívánó, vezéri szerepet vállaló személyek. Ma már nem-csak politikai gyűlések szónokai, hanem tudósok, írók is készekaz agitatív munkára és a nyilvánosság előtt foglalnak nyíltállást meggyőződésük mellett.

Mint könyvkiadó, az adott körülmények között, kötelessé-gemnek tartom, hogy részrehajló pártoskodás nélkül mindenolyan nézetet, kritikai álláspontot és hitvallást nyilvánosságrahozzak, amely a maga törekvését teljes tudományos felkészült-séggel és a törvények keretei között hajlandó lefektetni. Ügyvélem, napjaink súlyos problémáinak nyilvánosság előtt valótudományos megbeszélése a helyzet mielőbbi tisztázódásátkészíti elő.

Ennek a meggondolásnak alapján bocsájtom útjára jelestörténetírónknak, dr. vitéz Málnási Ödönnek A MAGYARNEMZET ŐSZINTE TÖRTÉNETE című könyvét. Kívánatoslenne, hogy a tárgyszerű kritika erről a munkáról, mint nap-jaink egyik erős társadalom- és. történetszemléleti elgondolá-sáról tárgyilagos bírálatot mondjon, tekintet nélkül a napi poli-tika esetlegességeire, a magyar társadalmi élet egyensúlyállapo-tának mielőbbi megteremthetése érdekében.

Budapest, 1937 május.

CSERÉPFALVI IMRE.