Prof. Szirmai Viktória Társadalmi jól-lét az európai nagyváros-térségekben

Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanárviktoria.szirmai@chello.hu

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Köz-és Vándorgyűlése,

2013 november 21-22. Kaposvár,

Az új európai kohéziós politika Városrégiók fejlődése (4. szekció)

A problematika

Gazdasági válságok-társadalmi válságok

Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1970-es olajválság, 1980, 1990, 2008 válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,

A globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt, a társadalmi leszakadás erősödésével, az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliséggel.

Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték.

Az európai társadalmak

tiltakozó hulláma mit fejez ki: gazdasági fejlődéssel való

elégedetlenségeket, az európai szociális modell, a

jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat,

a jól-léti állam válságait.

A megoldás érdekében többféle koncepció született.

A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 )

A Stiglitz jelentés elméleti modellje (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!!

A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók.

A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése.

Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják.

Social well-being, social progress, sustainability.A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál.A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi

bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

Stiglitz jól-lét dimenziók

1. Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon);

2. Egészség; 3. Oktatás; 4. Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; 5. Politikai képviselet és kormányzás; 6. Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; 7. Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); 8. Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

Az alkalmazás módszertani problémája

A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet,

nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell.

A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Számos egyéb jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) Better life index OECD 2013

Társadalmi jól-lét probléma európai nagyváros-térségi relevanciája

Társadalmi jól-lét problémák urbanizációs

ciklusok szerinti történeti változásai

I. Iparosítás,

Városrobbanás

Fordizmus

„Bűnös” város

(társadalmilag)

I. 1970-es olajválság,

állami jóléti modellek krízise.

Fordizmus válsága

Viszonylagos dekoncentráció

„Bűnös” város

(társadalmilag)

III. Poszt-fordizmus , termelés globalizálódása,

Dezurbanizáció Jól-léti modell további leépülése

„Sikeres” város(gazdaságilag)

IV: Globalizált urbanizáció

Újra-centralizáció.

1. A városfejlődési ciklusok milyen társadalmi jól-lét problémákat eredményeztek?

2. A történetileg különböző társadalmi jól-lét problémák milyen területi társadalmi konfigurációkat hoztak létre ?

I. szakaszIparosítás

városrobbanás

Jól-lét probléma

Munkások lakás nyomora, városi felbomlás jelenségei, bűnözés,

Területi megoldás

Ebenezer Howard: Garden Cities of To-morrow (1902)

(Letchworth-Heritage Museum)

Sarcelles Grenoble, Békásmegyer

Jól-lét probléma

A II-ik világháború utáni lakáshiány,

Területi megoldás

Az új lakótelepek

Marne-La-ValléeKazincbarcia

Jól-lét probléma Új lakótelepi

problémák, etnikai szegregáció, Bűnös nagyvárosi

terjeszkedés, Tömeges munkás

szegénység,

Területi megoldás Új városfejlesztések.

II. SzakaszJóléti modellek krízise.

Fordizmus válsága, Viszonylagos dekoncentráció

III.SzakaszJól-léti modell további leépülése,

Poszt-fordizmus, Termelés globalizálódása,

Dezurbanizáció

Jól-lét problémák

helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, hosszú távú munkanélküliség, városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011) , a szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások európai város-térségek

felé irányuló tömeges bevándorlása, társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi

elosztási problémája), középosztály várossal összefüggő elégedetlensége, fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, új (területi ) fogyasztási igények, hitelek.

Területi konfigurációk

Szuburbanizációurban sprawl folyamata(elővárosok, suburbiák)

Életforma változások, egészségügyi problémák Terület-használati konfliktusok Speciális társadalmi kirekesztés Környezeti problémák,

Zöldterületek csökkenése, Növekvő energia, víz speciális infrastrukturális igények.

Városkörnyéki magas státusú lakóparkok

Közép, és felső-középosztály félelmei,

Szegregációs igények

A nagyváros elutasítása

Szegények által lakott elővárosokszuburbiák szerveződése

2005. Párizs környéki elővárosok, lakótelepek „szegény” lázadásai,

(5 millió ember, 750 krízis negyed)

bevándorlók integrációs problémái,

munkanélküliség kilátástalanság.

Luc Besson B13 - Banlieue 13(David Belle)

2009. Harry Brown (Daniel Barber rendező)

IV. SzakaszGlobalizált urbanizáció

Újra-centralizáció

Jól-léti problémák A társadalmi jól-lét és feltételek éles területi differenciáltságai

Társadalmi polarizáció erősödése: A gazdagság és a felső osztályok a városközpontokban, és a jó

elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a

városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak.

Éles városverseny A globalizáció nemcsak erőteljes társadalmi polarizációt hozott

létre, a gazdagok és a szegények mély különbségeit, hanem éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért.

Területi polarizáció növekedése: a verseny kritériumainak megfelelő városrészek És a nem megfelelő (stigmatizált) városrészek Szegregációs folyamatok

Belvárosi rehabilitációk

Új trend: dinamikus gentrification a városközpontokban(Paris, Besancon, Kopenhága, Bécs, Budapest, Prága, stb)

Globális gazdaság igénye: döntési funkciók továbbra is itt maradnak (Enyedi, 2012) ,

A nagy közép-osztálybeli visszatérés Csalódás a városkörnyékben.

FotókBécs:Y. FranzPárizs:Szirmai

A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban

(Cattan, 2011) Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area.

Átlag négyzetméter ár a régi párizsi lakáscserék esetében (2003)

European Journalof GeographySystèmes, Marianne Guérois et Renaud Le Goix.

„Immobilier : les prix à Paris, quartier par quartier(2012)” http://www.lefigaro.fr/immobilier/2013/04/05/05002-20130405ARTFIG00529-immobilier-les-prix-a-paris-quartier-par-quartier.php

A párizsi társadalom területi elhelyezkedésének a változásai

17,67

27,20

38,39

33,83

47,27

28,62

13,67

19,23

21,16

25,87

28,18

18,68

39,39

34,18

31,57

27,86

20,00

34,33

29,27

19,39

8,88

12,44

4,55

18,37

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

belváros

átmeneti övezet

külváros

fejlett városkörnyék

fejletlen városkörnyék

átlag

alapfokú középfokú, érettségi nélkül középfokú, érettségivel egyetem, főiskola

A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyváros-térségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

Záró kérdés Hogyan lehetnek valóban sikeresek a várostérségek?

Társadalmi jól-létre alapozott város-és térségfejlesztési modellek kialakításával!!!

Köszönöm a figyelmet!