IDEGEN VILÁGOK

Kiss Ferenc

A magyar sci-fi képregény történeteA képregénynek, ennek a hazánk-

ban mindmáig létjogosultságáért küz-dő műfajnak szeretném szentelni a kö-vetkező sorokat, különös tekintettel amagyar grafikusok fantasztikus témájúfeldolgozásaira. Tudomásom szerint azelső magyar sci-fi képregényt SebőkImre rajzolta, mely Beljajev Kétéltűemberéből készült. 1950-ben, a Pajtásnevű úttörőújságban közölték hét foly-tatásban.

Sebők Imre, akit ezidáig leginkábba tízfilléres regények tónusos címlap-jairól és zseniális karikatúráiról ismerta nagyközönség, a fény-árnyék kont-raszthatását mesterien felhasználva, aképregény műfajában is képes volt va-lami egyedülállót, maradandót alkotni.

Jack London: A mayák kincse,1962, Népszava

1951-től a Rákosi-korszak Ameri-ka-ellenes hangulatának köszönhetőena képregények eltűntek az újságok ol-dalairól. 1954-ben tört meg újra a jég,amikor Zórád Ernő feldolgozta Obru-csev Utazás Plutóniába c. regényét „AzÉszaki-sarkról a Föld belsejébe" cím-mel a Pajtásnak. (Ekkor még Zórádkompozíciói meglehetősen elnagyol-tak voltak. Saját bevallása szerint nemsokra becsülte a képregényrajzolást.)Mellesleg ugyanezt a művet 1981-ben

átírta a Füles számára is, mely képre-gény azóta már a műfaj egyik klasszi-kusa letL Zórád rajzolta meg 1956-banaz önálló képregényfüzetként megje-lent Szivárvány kiskönyvtár számáraRónaszegi Miklós forgatókönyvét,melynek „Dr. Karafanda fogadása"volt a címe.

gi illusztrált, és 1957-ben a MagyarIfjúságban közöltek, már az új módiszerint készült el.

Ekkoriban kezdte meg működésétaz a Horváth Tibor nevű újságíró, akikésőbb egy „Cs." nemesi előnév rövi-dítésével gyarapítva szignóját, irodal-mi művek garmadájának átdolgozásátkészítette el. A pályakezdő fiatal-embert Gugi Sándor, grafikus kerestemeg azzal az ötlettel, hogy csináljanakegyütt képregényt. Horváth belement adologba, és az elsők között, 1956-banmegírta az Új Világ számára a „Hoválett Iljin?" című fantasztikus történte-tet, melyet Gugi Sándor illusztrált.

Az idáig felsorolt képregények mégaz Áller Képes Családi Lapjánál jólbevált recept szerint készültek. A kép-kockákban nem szerepelt szöveg. Min-den információt a diafilmekhez hason-lóan a képkocka alatt közöltek.

1957 az áttörés éve volt a magyarképregény történetében. Megjelent aszóbuborék, és a narrátori szöveg!Wells Láthatatlan emberének képre-gény-feldolgozása, melyet szintén Gu-

( Of MAJD nfClÁTJAK.

A MvontoLEGruirteripreAI ALSZA-KJÍUT. A11ÁH A KŐTÍS SWr SO

Gugi kezdeti lelkesedése azonbanvagy hamar alábbhagyott (1960 utánmár csak nagy ritkán rajzolt képre-gényt), vagy Cs. Horváth Tibornak si-került felfedeznie Gugi potenciális

A kézigránát kirobbanó sikerea középkorban. Részlet az „Egy

jenki..."-ből

utódját, aki rajztudásban és munkabí-ró-képességben messze elődje föle ma-gasodott, és a Pesti Izénél rajzolt eroti-kus karikatúrákat. Ezt az úriembertKorcsmáros Pálnak hívták, akinek ne-ve később szinte összeforrt Rejtő Jenőképregény-adaptációival. Korcsmárosontotta a képregényeket. 1959-ben aFüles számára elkészítette Mark Twainregényét az „Egy jenki Artúr királyudvarában"-i, melyre Fekete Gyula Akék sziget c. műve következett.

Korcsmáros bámulatos anatómiaiérzékkel rajzolta meg figuráit, és areális ábrázolást néha a groteszkig tor-zította. Többek között megrajzolta Jef-remov Az Androméda-köd c. regényét„Fekete Csillag" címen 1968-ban aPajtásnak, Stevenson klasszikus Dr.Jekyll és Mr. Hyde különös esetét „Ör-dög az emberben" címmel 1967-ben aFülesnek, és így tovább.

Az átváltozás. Részleta v D r . Jekyll"-bó'l

Soká tartana felsorolni mindenmunkáját. Aki bővebbe; akar tudni,annak szíves figyelmébe ajánlomGross Péter A sci-fi képregények bibli-ográfiája c. könyvét, mely csak a Ga-laktika-könyvcsboltban kapható.

IDEGEN VILÁGOK

A Tábortűz nevű, kéthetente megje-lenő gyermekújságban, mely 1957-től1965-ig szórakoztatta olvasóit, állan-dóan jelen voltak a fantasztikus feldol-gozások. A képregényeket SzitásGyörgy, Szemere és Friedrich Gáborgrafikus neve fémjelezte.

Szemere illusztrációjaBánki: Apéolón c. képregényéhez

(Tábortűz, 1960)

A feladat. „Galatea" űrhajója

venson Ördögpalackját. Ábrázolásai-ban ekkor már, és ezek után mindvégigaz abszolút hitelességre törekedett.

Ez idő alatt Sebők Imre is lankadat-lan szorgalommal gyártotta képregé-nyeit, bár 1964 után az örökös taposó-malom arra kényszerítette, hogy mindkevesebb műgonddal rajzolja megőket.

Egy pár ismertebb sci-fi feldolgozá-sát soroljuk fel a több tucat közül:

Lem: Asztroanuták1958, Magyar Ifjúság

Tolsztoj: Halálsugár(Garin mérnök hiperboloidja)1962, Népszava

Doyle: Eltűnt világ1963, Népszava

Merle: Állati elmék1969, Népszava

Zsoldos: A feladat1971, Népszavastb.

Zórád Emő, a grafikusok nagy

Részlet a , Jávái orvos"-ból

1969-ben találkozott Kuczka Péter-rel, akivel közösen megcsinálták a Paj-tásnak a Vasfejű-trilógia első két részét(A Vasfejű, A végzetes bujócska), és1970-ben a Népszabadság számára azÜvegvárost, melynél Zórád elsőkéntalkalmazta az ún. „kollázs-technikát".

öregje 1965-ben rajzolta meg a Füles A kollázs-technika lényege az, hogy aszámára Dumas Jávái orvosát, és Ste- már elkészült rajz-, illetve fénykép-

részleteket úgy helyezi a képkockakompozíciójába, hogy az szervesen ki-egészítse, növelje a látvány hatását. Akollázs-technikát Zórád később sokképregényében alkalmazta, szinte„művészi védjegyévé" vált.

Mikszáth: Új Zrinyiász,1977, Magyar Ifjúság

IDEGEN VILÁGOK

1968 táján találkozott egymássalKuczka és Cs. Horváth. Kuczka ajánlá-sára olyan klasszikus sci-fi elbeszélé-sek adaptációi jelentek meg, mint

Kuttner: AndroidSebők1969, Népszava

Dnyeprov: Rákok a szigetenSzenes1970, Füles évkönyv

Brown: Űregér (Csillagegér)Dargay1971, Füles

Van Vogt: A szörnyetegJankó vics1971, Népszava

Cooper: Timothy és a robotSajdik1972, Rendkívüli Füles

Érdekes, hogy a három nagy grafikus-egyéniség közül Zórád Ernő érzettrá legjobban a sci-fi műfajában rejlőlehetőségekre. Fantasztikus ábrázolá-sai 20-30 év távolából is frissnek hat-nak.

Martinov: Az időspirál,1977, Füles

Sebők illusztrációja KuttnerAndroidjához

Ebben az időszakban egy új, na-gyon tehetséges rajzoló tűnt fel az újsá-gok hasábjain, akit Jankovics Marcell-nak hívtak. Négy képregénye közülhárom fantasztikus témájú volt. A fen-tebb említett Szörnyetegen.kívül emlí-tésre méltó Wilde: A canterville-i kí-sértet c. munkája is. Sajnos a későbbi-ekben Jankovics nem látott elég fantá-ziát a képregényekben, így teljes ener-giáját a rajzfilmészítésbe fektette.

Kérészéletű együttműködésüket az1969-ben megjelent „Négy békeszere-tő földlakó" c. színvonalas sci-fi képre-gény zárta le, melyet Zórád Ernő il-lusztrált. (L. az alábbi képet.)

Van Vogt: A szörnyeteg

Az 1970-es évek közepén a képre-gény átmeneti válságba jutott. Korcs-máros Pál 1975-ben, Sebők Imre 1980-ban tette le örökre a rajzceruzát. Ezt azűrt az 1972-ben a Pajtás hasábjain fel-tűnt fiatal, autodidakta rajzoló, Faze-kas Attila volt hivatott betölteni. Stílu-sa a nyugati képregények tiszta, vona-las megjelenítéséhez állt a legköze-lebb. Miután 1984-ben Zórád Ernő isbefejezte aktív képregényrajzolói mű-ködését, bátran állíthatjuk, hogy a ma-gyar képregény frontembere FazekasAttila lett, s az ma is. Művei közöttolyanokat találunk, mint

Barbet: A titkok bolygója(A psziborgok álmai)1982 Füles

Nemere: Időtörés1986 Füles

Gyertyán: A kiberneroszoktündöklése és bukása1990 Füles

IDEGEN VILÁGOK

rázolásai meglehetősen merev, statikusállóképekké sikeredtek. (L.:)

Ez utóbbihoz a grafikus komolyszecessziós tanulmányokat folytatott.

VALAMI NINCS RENOBFNVELED MINDJÁRT ÁLLÍTOK A

VEZtALÍStDEN

Fazekas Attila erotikus rajzaGyertyán Ervin regényéhez

Fazekas 1988-ban kezdte meg Bo-tond nevű képregénymagazinja kiadá-sát, mely azóta is állandó jelleggelközöl sci-fi képregényeket, kezdve aCsillagok háborújától egészen a Ter-minátorig.

Kuczka 1985-ben, a Galaktika 58.számában újból lehetőséget kínált aképregényrajzolóknak (Vass, Ámon,Németh), de a kezdeti próbálkozásnaknem lett folytatása. Legalábbis a Ga-laktika oldalain nem.

1988-ban, a Kölyökben Kuczkaújabb képregénye jelent meg „Pikoiisten hajói" címmel. A festett képre-gényt Vass Mihály készítette, s hozzáfogható azóta sem jelent meg a magyarsajtóorgánumokban. (L.:)

Az 1980-as évek elején Kuczka Pé-ter is megérezte a képregény válságát,s ezért - bár elutasította az irodalmifeldolgozások művészi értékét, s azönálló képregény-forgatókönyv mel-lett tette le voksát - megírta a Galakti-kában feltűnt, fiatal grafikus, Vass Mi-hály számára a Sztrugackij-fivérek Bo-gár a hangyabolyban c. művének kép-regényváltozatát, mely 1980-ban aNépszava hasábjain jelent meg. Azoroszlánkörmeit élező művész első áb-

1983-ban Zórád saját színezésselönálló képregényfüzeteket adott ki,melyek a Táltos kiadó gondozásábanjelentek meg. Ezeknek a képregények-nek már a szövegét is Zórád írta. ígynem érezte kiszolgáltatva magát a for-gatókönyvírók a képi ábrázolást ritkánszem előtt tartó szövegeinek és képiinstrukcióinak. Ebben a sorozatban je-lent meg - az újraközölt képregényeketteljes oldalas festményekkel kiegészít-ve - a már említett Obrucsev: UtazásPlutóniába III. kiadása, és MartinovIdőspirálja is.

1978 és 1980 között a Füles sorraközli Zórád mesteri módon megírt ésművészien megrajzolt sci-fi képregé-nyeit, többek között:

Capek: Harc a szalamandrákkalWells: Dr. Moreau szigeteBoulle: A majmok bolygójastb.

Részlet „A majmok bolygójá"-ból

A Füles hasábjain Fazekas Attiláénkívül, elvétve Sarlós Endre nevével istalálkozhattunk. Ő Lőrincz L. László:A föld alatti piramis c. regényét rajzol-ta meg 1990-ben a Füles évkönyv szá-mára, 1974-ben pedig Harry Hamson:

IDEGEN VILÁGOK

A halálra ítélt bolygó c. művének készítette a rajzokat. Mindkét képre-adaptációját készítette el. gény a Pajtásban jelent meg.

NEM AKAROK SEMMIFÉLEÜZLETET. DOLGOZNI JÖT-

TEM CASSYLIABAI

BADARSAOIENQEMAKARFELÜLTETNI? MÉŰ ÉLETÉ-BEN NEM DOLGOZOTTI ON

HIVATÁSOS JÁTÉKOSI

Harrison: A halálra ítélt bolygó

Meg kell említenünk az 1988-ban tragikus hirtelenséggel elhunytEndrődi István nevét is, aki nem-csak virsliujjú úttörők, és teltidomúbájleányok avatott rajzolója volt,hanem a reális ábrázoláshoz is igenjól értett.

Kuczka Péter Vasfejű-trilógiájánakharmadik részét, A rókabarlang titkát1973-ban ő illusztrálta, és 1974-ben Amásodik űrhajó c. Kuczka sci-fihez is ő

Clarké: A Ráma rejtélyeKuczka: A rókabarlang titka

Említésre méltó a zseniális grafi-kus; Panner László neve is, aki szin-tén a Galaktika felfedezettje volt. Te-mesvári Ferenc: Parthogenezia, jö-vel! c. überfeminista képregényétmesteri fokon rajzolta meg 1978-bana Mozgó Világnak. Csakúgy, mint aMetagalaktika 2-ben megjelent Clar-ké elbeszélés képregényváltozatát, aRáma rejtélyét. Sajnos önpusztítóéletvitele hamar végzett vele. Múltévben olvashattuk halálhírét a Galak-tikában.

Aztán itt van az új nemzedék: Jen-kovszky Iván, Szendrei Tibor, SvábJózsef, Fujkin István, Boros Attila, Ró-zsa Károly, Haui József. Hogy ki köte-lezi el magát végleg emellett az el nemismert műfaj mellett, s kiből válik profiképregényrajzoló? Ez még a jövő ze-néje! Én mindenesetre bízom abban,hogy az eredeti képregény-forgató-könyvek barátságban meg fognak férnia rajz-központú, színvonalas irodalmifeldolgozásokkal egy olyan korban,ahol már nem a társadalmi elkötele-zettség, hanem csak a minőség számít.

Torok Sándor: Fényszóródás I. (1972)