Embed Size (px)
Citation preview
²1��
A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református Gyülekezet lapja, XIV. évf. 1. sz., 2012. április
Kérünk tégedet, oh, mi mennyei szent Atyánk, Fiadért, a Jézus Krisztusért, és a mi miattunk rajta esett keserű halálának és véres kínszenvedésének
érdeméért engedd el és bocsásd meg minden bűneinket s ments meg a szégyentől és
bosszúállástól, mellyel azokért tartozunk. Bocsásd szent Lelkedet a mi szíveinkbe,
ki bizonyossá tegyen minket, hogy te minekünk Atyánk vagy
és mi is teneked fiaid és leányaid vagyunk, és hogy változatlanul szeretsz minket. Ugyanezen
szent Lelked által vezérelj minket a te igazságodban és feszítsd meg bennünk egyre inkább e világi és testi gerjedezésünket, hogy bűneink meghaljanak mibennünk és szolgálhassunk teneked fedhetetlen
igazságban és szentségben e mai napon és életünk teljes idejében, ámen.
2 Kőlap – 2012 április
Kőlap XIV. évf. 1. sz., 2012. április
A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református
Gyülekezet lapja
Kiadja: A Marosvásárhelyi X. Kövesdombi Református
Gyülekezet
A szerkesztőség címe: 540366 Marosvásárhely
Suceava u. 41.
Telefonszámok: 0265-251848
0365-410692
Weboldal: www.refkovesdomb.ro
E-mail: [email protected]
A szerkesztőség:
Főszerkesztő Grosz Imola
Szerkesztő Lőrincz János
A képekről gondoskodott Orbán Tibor
Tördelés Szilágyi András [email protected]
“Jézus Krisztus megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet és tökéletességre jutván örök üdvösség szerzője lett mindazokra nézve, akik Neki engedelmeskednek, neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint való főpapnak.”
(Zsidókhoz írt levél 5: 7 – 10)
A Zsidókhoz írt levél Kr.u. a 60-as években született és olyan keresztyéneknek íródott, akik Izrael népéből származtak, de Jézus követői lettek. Nagyon sok gonddal-bajjal küszködtek ezek a hívők, mert: voltak, akik elakadtak a hitéletben, voltak, akik azon gondolkoztak, hogy nem kell-e visszatérni az ószövetséghez, megint mások egyéb gyülekezetben keresték a megoldást kérdéseikre.
Alap problémájuk az volt, hogy úgy érezték Isten túl sok bajt, túl sok szenvedést engedett meg az életükben. Vajon ebben nem hasonlítunk mi is rájuk? Nem gondoljuk, hogy egy kicsit sok megpróbáltatás volt az elmúlt rendszerben, aztán jött egy új társadalmi rend és kiderült, hogy mégsem változott sok minden? Annyi csalódott ember van és köztük sok a csalódott keresztyén is.
Ez a fejezet az előzőekkel együtt azt a titkot próbálja megfejteni, hogy kicsoda Jézus Krisztus? Ő a főpap, aki egyszerre Isten is meg ember is. Van azonban még egy érdekes vonása Jézusnak, hogy Ő az engedelmes Fiú is. Jézus az engedelmességet a szenvedéseiből tanulta meg.
Jézus, amikor a földre jött nem csak testben és lélekben növekedett, hanem ami ennél is fontosabb, hogy az engedelmességet kellett megélnie. De éppen az a furcsa, hogy azt olvastuk a fenti igeszakaszban, hogy Neki is tanulnia kellett az engedelmességet, mégpedig a szenvedései során.
A Biblia azt tanítja, hogy egy ember engedetlensége által lettünk mindannyian bűnösökké, de egynek az engedelmessége által lehetünk igazakká amint Pál apostol beszél erről a Római levélben. Tehát egyáltalán nem mindegy a mi üdvösségünk szempontjából, hogy Jézus engedelmes volt vagy sem. Az Úr Jézus bűntelen és engedelmes élete a mi üdvösségünk, örök életünk alapja.
Ám Jézus Krisztus számára sem volt könnyű az engedelmesség, hanem egy komoly harc és a szenvedések benne voltak ebben a harcban. Habár Ő a Fiú, tanulta Ő is az engedelmességet a szenvedés iskolájában.
3 Kőlap – 2012 április
Mikor kezdődött Jézus szenvedése? Igazából a fogantatásával, mert Ő egy nem kívánt gyermek volt. Nem tudjuk, hogy Mária mikor és hogy mondta el Józsefnek, ami vele történt, de József nem akarta a gyermeket. Manapság ha az apa nem akarja a gyermekét, akkor azt mondja a társának, hogy vetesse el. Már a világi tudósok is hangsúlyozzák, hogy milyen lelki károkat okoz, ha az anyaméhben tapasztalják a magzatok ezt az elutasítottságot. Hát, ha még később, a születése után tudja meg a gyermek, hogy ő nem kívánt. Sokszor úgy érzik az ilyenek, hogy jobb lett volna meg sem születni.
Elég jól ismertek Jézus születésének a sanyarú körülményei és az, hogy csecsemőként menekülnie kellett, mert Heródes meg akarja öletni. 12 évesen ezt a kérdést hallja anyjától: „miért tetted ezt velünk fiam?”. A testvérei, mivel különc volt, gúnyolhatták. Még szomorúbb, hogy tanítványaiban is csalódnia kellett „Ó, hitetlen nemzetség, meddig szenvedlek még titeket?” Ézsaiás próféta mondja, hogy „betegségeinket Ő viselte, fájdalmainkat Ő hordozta.” Ha megérintett egy beteget, akkor ezzel is kimutatta, hogy átveszi a betegséget, a fájdalmat is. Ő volt fáradt is, mert azt olvashatjuk a Bibliában, hogy aludt a vihar tombolása közben. Ismerte, hogy mi a gyász, hiszen sírt Lázár sírjánál. A kereszten kiderül, hogy szomjas és hihetetlen testi-lelki szenvedéseket hordozott el, sőt Lukács evangélista azt is elmondja, hogy a Gecsemáné kertjében vért izzadt, amikor mint főpap harcolt értünk, azaz értem meg érted.
A legkeményebb vizsga Jézus Krisztus számára a szenvedés iskolájában az lehetett, hogy vállalja-e az Istentől való elhagyatottságot. Ez már nemcsak a biológiai halál, hanem a lelki halál, az Isten haragjának az elhordozása. Jézus azután szabadulhatott meg a halálból, miután vállalta a halált. Azért volt lehetséges ez, mert az Atya előtt tusakodott és meghallgattatott.
De nemcsak Jézusnak kellett megtanulni az engedelmességet, hanem nekünk is meg kell tanulni. Úgy gondoljuk, hogy Jézusnak, aki Isten Fia volt, könnyű volt ezt megtanulni, de Neki sem volt könnyű. Ő a szenvedések útján tanulta meg. Mit gondoltok, mi hol tanulhatjuk meg? Ugyanott ahol Jézus!
Kálvin János mondja, hogy a Krisztus engedelmességének gyümölcse csak azokhoz jut el, akik engedelmeskednek. A keresztyén ember is a szenvedések útján tanulja, hogy mi a hit, mi az alázat, mi a türelem. Sokszor mi is könnyhullatással és keserves sírással állunk az Isten előtt, mert nekünk is az a kérdésünk és harcunk önmagunkkal, hogy legyen meg a Te akaratod vagy legyen meg az enyém.
Nekem soha nem kell azért imádkozni, hogy el ne hagyjon Isten, emiatt egyedül Jézusnak kellett tusakodnia. De az engedelmesség útján a kérdés, hogy vállalom-e a hitnek útját vagy sem. Azt se felejtsük el, hogy nekünk nem azért van üdvösségünk, mert tökéletesen tudtunk engedelmeskedni, mert erre csak Krisztus Urunk képes. Ha viszont Rá nézünk, akkor mi szintén megtanulhatjuk az engedelmességet.
4 Kőlap – 2012 április
A mi életünkben is lehetnek nehézségek, de ne felejtsük el a szenvedés nem idegen a keresztyén embertől sem. Jézus Krisztus a szenvedéseiben megtanulta az engedelmességet. Ha Őt követjük, akkor a szenvedések iskolájában mi is a Neki való engedelmességet tanuljuk. A szenvedések tantárgya valóban nagyon nehéz, de Jézus Krisztusban bízva, Tőle erőt kérve lehet a mi életünk is engedelmes. Szenvedésekben tapasztaljuk meg igazán az Ő jelenlétét mi is az Isten dicsőségére és még a mi törékeny engedelmességünk is Istent dicsőítheti.
Ezekkel a gondolatokkal készüljünk a közelgő Húsvétra, tudva azt, hogy a mi Feltámadott és Élő Urunk egyúttal főpapunk, aki ma is közbenjáróként esedezik értünk az Atya színe előtt!
Lelkipásztorotok: Lőrincz János
Vajon minden hitbeli tanítás egyezik a Szentírás üzenetével? Lehet
feltettük már magunkban ezt a kérdést. Ezúton szeretnénk elindítani egy új sorozatot, amely segít abban, hogy tisztán lássunk hitbeli kérdésekben.
Hitbeli banánhéj – Jehova Tanúi
Mindannyian találkoztunk már a Jehova Tanúival. Vagy az utcán állítottak meg, kedvesen felkínálva egy színes folyóiratot, vagy az ajtónkon csengettek türelemmel. “Milyen mélyen hisznek!” – állapítottuk meg gyakran látva bibliaismeretüket. DE valójában mit is tanítanak? Biblikus az, amit mondanak?
Hát nem a Bibliából tanítanak? Egyáltalán felmerülhetnek kételkedő kérdések? Egy Isten van, nem? Ők is Róla tanítanak, vagy nem?
A keresztyén reformátusoknak és a Jehova tanúinak hite sok dologban hasonló. Azonosak az istentagadással kapcsolatos nézeteink, hasonló erkölcsi tanításunk van, ugyanúgy tagadják az evolúciót és hiszik, hogy Krisztus vissza fog térni, mint a reformátusok vagy a többi keresztyén. Ennek ellenére sok fontos kérdésben mégis eltérő a kereszténység (ezen belül a reformátusok) és a Jehova tanúinak tanítása. Sőt nemcsak egyszerű eltérésekről van szó, hanem az üdvösség kérdéséről van szó. Ebben a cikkben röviden igyekszem a legnagyobb tévelygésüket bemutatni.
A jehovisták azt tanítják, hogy Jézus nem Isten, hanem Jehova Isten legelső teremtménye, Mihály arkangyal. Emberként eljött a Földre, meghalt, de elragadtatott a keresztről, szellemtestben támadt fel.
A Biblia központi tanítása éppen abban áll, hogy Jézus Krisztus maga Isten, aki önmagával engesztelte ki a világot. Emberként megszenvedett a kereszten, meghalt, testben feltámadott és számtalanszor megjelent a tanítványainak. Drága kőlap-olvasó, üdvösség kérdése az, hogy kinek tartjuk Jézus Krisztust. Miért? Mert maga a Szentírás mondja ezt nekünk: „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta
5 Kőlap – 2012 április
őt a halálból, akkor üdvözülsz.” – (Róma 10,9) Az „Úrnak” kifejezés alatt „Istennek” kifejezést kell értenünk, mert a bibliai szóhasználatban ezt jelenti. Tehát, „ha Istennek vallod Jézust...”, nem arkangyalnak, nemcsak egyszerűen egy embernek, prófétának, hanem Istennek.
Nézzünk néhány Bibliai bizonyítékot, ami arról szól, hogy Jézus Isten: 1. Jézusnak önmagáról adott kijelentései: Jézus kijelentette, hogy Ő
és az Atya egyek (János 10, 30). És nemcsak akaratban, mert a történet folytatásában, ahol ez a kijelentés elhangzik, meg akarják Jézust kövezni. A következőt mondják: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, mert te ember létedre Istenné teszed magadat” (János 10, 33).
2. A tanítványai is Istennek vallották: Tamás: „Én Uram és én Istenem” - mondja Jézusnak a feltámadása után (János 20, 28). Péter: „Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által” (Péter második levele 1, 1). János: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt és Isten volt az Ige... Az Ige testté lett, közöttünk lakott...” - mondja evangéliuma elején. A János első levele az 5, 20-ban pedig ezt jelenti ki: „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia... Ő az igaz Isten és az örök élet”. Pál: „...akik közül {zsidók} származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett” (Róma 9,5). Más igehelyeket is érdemes megfigyelni: Filippi 2, 6-11, Kolossé 2, 9, Titusz 2, 13.
3. Jézus tulajdonságai is azt mutatják, hogy Isten: Jézus Krisztus mindent tud (János 1, 48; 2, 25; 6, 64; 14, 29; 21, 17). Mindenható (Máté 28, 18, Zsidók 1, 3), bűntelen (János 8, 46), örök (Mikeás 5, 3) és változatlan (Zsidók 13, 8). Mivel csak Isten rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, Krisztusnak is Istennek kell lennie.
4. Jézus tettei is azt mutatják, hogy Isten: Például bűnöket bocsátott meg, amiket egyedül csak Isten tehet meg. A Márk evangéliuma 2. részében arról olvashatunk, hogy Jézus megbocsátott a béna embernek: „Fiam, megbocsátattak a bűneid” (Márk 2, 5b). Az írástudók meg is jegyzik, hogy a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg (Márk 2, 7). Milyen igazuk volt!
5. Istenként kell Őt imádni: Az imádat kizárólag csak Istennek jár. A Máté 4, 10-ben ez áll: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj”. Az imádat egyik jele a hódolat, a leborulás. Sokan leborulnak és imádják Jézust. Ő pedig ezt elfogadja. Így tesz a leprás (Máté 8,2), a vakon született (János 9,35-39), a tanítványok (Máté 14,33), sőt még a keleti bölcsek is (Máté 2,11). Az angyalokat vagy az embereket nem szabad imádni. Ha Jézus Mihály arkangyal vagy csak egy ember, akkor nem lett volna szabad Őt imádni. Jézust mégis imádják, mert Ő Isten.
Hogyan viszonyuljunk a Jehova Tanúival szemben?
6 Kőlap – 2012 április
1. Szeressük őket, de a tanításukat ne fogadjuk el! A Biblia azt tanítja, hogy a legnagyobb dolog ezen a világon a Szeretet. Isten szereti a Jehova tanúit, és az Úr Jézus érettük is meghalt a kereszten. A tanításuk azonban ördögi, mert megfosztja az embert attól, hogy igazán megismerje az Urat.
2. Ne álljunk le vitatkozni velük! Fölöslegesek a viták. Őket erre kiképzik. Már minden érvet ismernek, újat nem tudunk mondani nekik. Ha mégis beszélgetünk, akkor inkább a személyes hitükről kérdezzünk, és tegyünk bizonyságot nekik. Vigyázat!!! Csak azok a hívek beszélgessenek velük, akik újjászületett keresztények, és azok is többedmagukkal.
3. Ha beszéltünk velük, vagy rendszeresen járnak hozzánk, keressük fel lelkipásztorainkat, és beszélgessünk velük!
(Müller Lóránd lp.)
„Itt az idő, hogy a gyülekezet lelki életére összpontosítsunk”
Gyülekezetünk presbitériuma új tisztséget
hozott létre: a missziói gondnoki feladatkört, melynek betöltésére R. Szabó István, gyülekezetünk presbitere kapott megbízást.
- Missziói gondnok - mit fed ez a súllyal bíró megnevezés? - Lévén hogy a presbitérium többnyire
adminisztratív kérdésekkel foglalkozik, szükség volt valakire, aki nyomon követi, átfogja és egybehangolja a gyülekezetben folyó missziós, evangélizációs munkát. A missziós gondnok megszervezi, felügyeli, támogatja, szükség esetén irányítja azokat a bel- és külmissziói tevékenységeket (ifik, nőszövetség, bibliaórák stb.), amelyeknek célja a hívek lelki, erkölcsi életének előmozdítása és ápolása. Gondoskodik a gyerekek és ifjak vallásos nevelésének körülményeiről, véleményezi a tanítandó anyagokat, javaslatot készít a gyerek és ifjúsági táborok tematikájára és az evangelizációs alkalmak lebonyolításának módjára. Figyeli a gyülekezet lelki igényeit és új javaslatokat tesz le a presbitérium asztalára. Ez a feladat természetesen nem egyedül őt terheli. A missziói gondnok tagja a missziói-evangélizációs bizottságnak is, és minden tevékenységét a lelkipásztorral közösen végzi.
7 Kőlap – 2012 április
- Rendhagyó és ismeretlen ez a feladatkör, nem hallottam még arról, hogy Erdély valamelyik gyülekezetében gyakorolnák. Mi indított arra, hogy elvállald? - Valóban, ez számomra is teljesen új tisztség, én sem tudok arról,
hogy Erdélyben létezik-e valamelyik gyülekezetben. A minta Magyarországról származik, ott több gyülekezetben is gyakorolják. Egyelőre egy évre vállaltam, amit próbaidőnek tekintek mind a saját magam, mind pedig a presbitérium számára. Kiforrott elképzeléseim nincsenek, azt sem látom előre, hogy milyen eredményt fogunk elérni. Az hogy elvállaltam, inkább szándéknyilatkozat részemről, hogy igyekszem megtenni a tőlem telhetőt, mert nagyon fontosnak tartom a missziót. A gyülekezet fennállása óta eltelt években a presbitérium szükségszerűen inkább az infrastruktúra létrehozásán fáradozott: telekügyek, templom- és gyülekezeti ház építés, stb. Most megérett az idő arra, hogy elsősorban a gyülekezet lelki életére összpontosítsunk, hiszen ezért vagyunk mi Isten népe. Nagyon örülök annak, hogy ez mindenképpen egy közösségi munka, amelyet a lelkipásztorral, a presbitériummal és a missziói bizottsággal közösen végzünk. Hálás vagyok, hogy a munkatársaimmal egyformán gondolkozunk a misszió, a szolgálat, a megtérés kérdéseiről, és egyformán prioritásnak tartjuk ezt. Heten vagyunk a csapatban, ez egy szent szám. - Egy év nem hosszú idő. Vannak-e már konkrét elképzelések, netalán
elkezdődött-e már valamilyen megvalósítás?Vagy ezt még korai megkérdezni? - Egyelőre gondolkozom a gyülekezet jövőjéről, tájékozódom,
próbálom átlátni a különböző ágazatokat. A mi gyülekezetünkben nagyon sok missziós tevékenység folyik, egyre nehezebb összehangolni őket. Egyre nagyobb szükség van a különböző munkatársképzésekre, szolgálatot vállalók toborzására, bátorításukra, irányításukra. Vannak, akik megfáradtak, rájuk is nagyon oda kell figyelni. Ott a külmisszióban levő házaspár, akik három év után hazajönnek, nekik is segítenünk kell a gyülekezetbe való visszatagolódásban. Beindultak az evangélizáló jellegű tanfolyamok, az Alfa kurzus, a Keresztkérdések, a Cursilloba is bekapcsolódtunk, szeretnénk ezeket is kielemezni. Nagyon fontos, hogy azokat az embereket, akiknek az élete ezeken megújult, valahogy beépítsük a gyülekezetbe munkatársakként. Vannak azonban már gyakorlati eredményeink is. Átbeszéltük, mi legyen a tartalma a beindult presbitériumi bibliaóráknak, meg is született egy éves tervezet. Kielemeztük a presbitériumi szeretetvendégségek gyakorlatát: van-e még igény rá, és milyen formában tud építő lenni.
8 Kőlap – 2012 április
Elkezdtünk foglalkozni a Szabó házaspár problémájával is: célunk kielemezni minden szempontból az elmúlt három évet, és ennek alapján átgondolni azt, hogy milyen formában támogassuk őket, mert visszakészülnek, folytatni szeretnék az ott elkezdett szolgálatukat. Elbeszélgettünk olyan missziós házaspárokkal, akik hasonló helyzetben voltak, találkoztunk az OM vezetőivel, illetve azokkal, akiknek alkalmuk volt Nepálban meglátogatni Attilát és Csillát és megfigyelni a munkájukat. Aztán elkezdtük az információk begyűjtését a gyerek és ifjúsági munkát illetően: hogyan zajlanak, milyen a tanítás, stb. Szeretnék elbeszélgetni a fiatalokkal, a bibliakörökbe járókkal. Megfogalmazódott már a tavaly, hogy vannak olyan munkatársak, akik szeretnék tovább képezni magukat. Számbavesszük, hogy milyen segítséget nyújthatunk nekik, hogy hatékonyabban, lelkesebben végezhessék a feladukat. Létre szeretnénk hozni egy közösségi e-mail-levelezőcsoportot, hogy ezzel is erősítsük a gyülekezeti tagok közötti kapcsolatot és felgyorsítsuk az információcserét. A legfontosabb a párbeszéd a létező kisközösségekkel, csoportokkal, hogy kiderüljön, mi is a gyülekezet tulajdonképpeni lelki igénye. Bátorítom a gyülekezet tagjait, hogy mondják el az igényeiket, ötleteiket. És kérem, imádkozzanak ezért a szolgálatért, hogy Isten Lelke hassa át, és megtehessünk mindent azért, hogy a kövesdombi gyülekezet tagjai olyan otthont találjanak itt, ahol az Élő Úrral találkozhatnak.
(az interjút készítette: Deé Lukács Éva gyülekezeti tagunk)
Új presbiterek bemutatkozója
Brassai Attila, orvos – egyetemi tanár
9 Kőlap – 2012 április
Nevem Bordi Levente. 40 éves vagyok. Közel 15 éve élek házasságban drága feleségemmel, van egy 12 éves lányunk. Energetikus mérnökként dolgozom az E-Star magyarországi cégcsoport romániai hőszolgáltató leányvállalatainál. Mint kövesdombi lakos, gyülekezetünknek alakulásától tagja vagyok, noha eddig nem vállaltam aktív szerepet a gyülekezet életében.
A presbiteri tisztség vállalásához két tényező járult hozzá. Egyrészt az elmúlt 6 év őrült munkatempója – 5 évig voltam az Energomur beruházási-fejlesztési vezetője, majd egy évet a gyergyószentmiklósi E-Star leányvállalat műszaki
igazgatója – megérlelte bennem a gondolatot, hogy valami váltásra van szükség, elsősorban munkakörileg, másodsorban pedig valami más téren is munkálkodni. Másrészt lelkipásztorunk meglátogatott, és megkérdezte vállalom-e a presbiteri tisztséget. Úgy éreztem, szeretnék jobban beletekinteni a gyülekezetünk életébe és Isten kegyelméből részt vállalni belőle.
A presbitérium keretén belül a Péter-bizottságban tevékenykedem, ahol épületek, területek és járművek fenntartásáért, karbantartásáért és leltározásért vagyok felelős, mint a bizottság titkára. Ugyanakkor tagja vagyok a körzetek felosztásával foglalkozó munkacsoportnak.
Mivel eddig nem nyílt alkalom rá, ezennel szeretném megköszönni a gyülekezetnek a belém helyezett bizalmát. Remélem, hogy presbiteri munkámmal segítem a gyülekezet továbbépülését és ez által a saját belső épülésemet is.
∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗ Csizmadia Ferenc a nevem. 1973-ban
születtem Tordán, és a Fehér megyei Székelyföldváron nőttem fel (ez az, amit sokan Székelykocsárdként ismernek, helytelenül). Otthonról munkahely miatt kerültem el 1995-ben: először Szászrégenbe, majd 2003-ban Marosvásárhelyre. Ugyanebben az évben lettem a kövesdombi gyülekezet tagja.
Jelenlegi foglalkozásom – 2010-től – irodavezető, a CE – Krisztusért és Egyházáért Szövetségnél, ahol 2003 óta dolgozom, és lakom együtt a feleségemmel. Addig a Szövetségnél adminisztrációs és a diakóniai teendőket végeztem, meg különböző projektekben, programokban vettem, illetve
10 Kőlap – 2012 április
veszek továbbra is részt. Korábban vízgáz szerelő és kazánfűtő is voltam, szakmám szerint pedig lakatos volnék.
Templomba járó ember voltam, gyerekként többnyire azért, mert a templom volt az egyedüli hely, ahol magyarul beszélhettem. Utána pedig egy hitbeli lökést jelentett a családias légkörben eltöltött konfirmációs előkészület, amivel az akkor 80 valahány éves lelkésznek és feleségének sikerült egy egész életre belénk oltani a templom, az egyháztagság szeretetét, mint életformát. A konfirmációs társaim testvéreim lettek, az idősebb egyháztagokra mindig, mint lelki nagyszüleimre tekintek a mai napig.
De az igazi változás mégis Szászrégenben történt, amikor az albérletbe befogadó házinénimhez eljött látogatni a körzetfelelős presbiter. Otthon második családom lévén a gyülekezet, ezt a „kulturális” életformát nem akartam felcserélni mással. Így a következő vasárnap a presbiter már az ottani lelkésznek és az éppen induló ifjúsági csoportnak mutatott be. (Zárójelben megjegyezném, hogy ez a cselekedete a presbiternek több volt, mint egy prédikáció arról, hogyan kell megmutatni a koldusnak hol található kenyér és víz)
Az ifis bibliaórákon a komoly igemagyarázatokon keresztül Isten megtalált. Nem tudtam ellent mondani, Tulajdona lettem! Ezzel együtt pedig egy életre szóló új elhívást is kaptam a Kol. 2,6 által: azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Ő benne. Azaz, ahogyan az én életemben is meghatározó szerepet játszott a lelkészek munkája, hasonlóképpen mutassam meg én is mások számára, hol található kenyér és víz, immár lelkészként. Pár évnyi tiltakozás és vívódás után 2005-ben jelentkeztem a Teológiára. 2010-ben pedig sikeresen letettem a segédlelkészi vizsgát.
Habár Szászrégenben pótpresbiterként is szolgáltam, mégis meglepetésként ért, amikor a tavalyi év novemberében Lőrincz János lelkipásztorunk megkérdezte: vállalnám-e ezt a tisztséget a kövesdombi gyülekezetben. Addig is valamilyen formában részt vettem a gyülekezetépítő munkában, most viszont Isten kérését láttam ebben a felkérésben, miszerint Ő még közelebbről vár a gyülekezeti munkába.
A saját életemre gondolva, számomra egzisztenciális kérdés, hogy az embert megtalálja Isten, és hogy milyen lehetősége van neki erre a Találkozásra. Presbiterként a diakóniai és az evangélizációs bizottság tagjaként szeretnék az Ő vezetésével lehetőségeket teremteni, ahol hangzik a közösségformáló, életcélt, otthont teremtő IGE. Szeretném, hogy amíg kihelyezést kapok lelkészként, azok számára, akiknek kérdéseik vannak, akik valamilyen oknál fogva elveszítették a célt, akiknek a templom, az egyház nem mond semmit, én bizonyságot tegyek arról, hogy milyen az élet
11 Kőlap – 2012 április
az Ő tulajdonában. És természetesen szeretném követni, gyakorolni az egykori szászrégeni presbiter magatartását, amely egy életre bevésődött elmémbe mintaként: „megfogni valakinek a kezét és elvinni a gyülekezetbe”.
∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗∗ Nevem Simon Olivér Győző, 43 éves vagyok,
családos, lányom 18 és fiam 9 évesek. Körülbelül 10 éve vagyok a kövesdombi református gyülekezet tagja.
Habár keresztyén családból származom és gyerekkoromban keresztyén neveltetést kaptam, sajnos letértem az Úr ösvényéről, hogy az általam ismert utakat járjam. Az én utam nem volt műút, hanem göröngyös és hepehupás sok kátyúval. Aztán belefáradtam a sok bizonytalan járásba. 2010 novemberében, egy Bódis Miklós által vezetetett evangelizációs héten, egy este megszólított az Úr. Megkérdezte tőlem, hogy bírom-e még ezt a magam választotta nehéz utat.
Sírva feleltem Neki, hogy már nem bírom. És Ő elindított az Ő útján. Akkor este elhatároztam, hogy követni fogom Őt.
El is indultam az Úr útján, de nem tudtam az irányt, így Lőrincz János lelkipásztor testvérhez fordultam és elmondtam mennyire fáradt vagyok, mert a fáradtságos út kiszipolyozta a bensőmet és nagyon üres vagyok, azaz teli bűnnel. Valami nagyon hiányzott ott belül! A tiszteletes úr nagyon sok szeretettel meghallgatott, imádkozott érettem és sok tanáccsal látott el. Nemsokára elindult az Alfa kurzus és megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e részt venni ezen. A válaszom igen volt. Lassan-lassan a kurzuson kezdtem megtapasztalni, hogy a bennem levő üresség kezd megtelni. Aztán következett a Beta kurzus is valamint a Cursillo. Ezeken szívesen és örömmel vettem részt, mert tudtam, hogy az Úr velem van.
2011 novemberében Lőrincz János lelkipásztor és Müller Lóránd segédlelkész felkértek, hogy fogadjam el a presbiteri tisztségre való jelölést. Örömmel igent mondtam mivel az én Megváltóm egy nap a Vele folytatott beszélgetéseim során azt mondta, hogy munkálkodjam a gyülekezetben.
Presbiterként szeretném elsősorban Istent szolgálni teljes mivoltommal, másodsorban hűen szolgálni a gyülekezetben olyan területen, ami gyarapítja a közösségünket. Így vagyok a Péter valamint a János bizottságok tagja.
Buzdítani szeretnék minden kedves gyülekezeti tagot, hogy bátran adják át magukat az Úr Jézus Krisztusnak. Ne kételkedjenek az Ő szeretetében! A mi szeretetünk sajnos véges, de az Ő szeretete végtelen. Ezért legyen „dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat.” (Lukács 2, 14)
12 Kőlap – 2012 április
2012 - ben megalakult új presbitérium
jelenleg 24 tagból áll
1. Antal Sándor 13. Keszegh Levente 2. Borbély Pál 14. Móréh Ferenc 3. Bordi Levente 15. Nagy Edith 4. Brassai Attila 16. Nagy Katalin 5. Csizmadia Ferenc 17. Nemes Mihály 6. Darabont Zoltán 18. Orbán Tibor 7. Farkas László 19. Simon Győző 8. Fekete Attila 20. Szabó Albert 9. Fülöp Csongor 21. Szabó István 10. Grósz Imola 22. Szigeti Károly 11. György Gizella 23. Szilágyi András 12. Hampel István 24. Szilágyi Imre
13 Kőlap – 2012 április
KONFIRMÁCIÓ 2012
Az idén Húsvét után, április 22-én lesz gyülekezetünkben a Konfirmáció. Íme, új felnőtt egyháztagjaink névsora, akiket ezúton szeretnénk olvasóink szívére helyezni:
1. Aszalós Szilvia Erzsébet 11. Magyari Mátyás 2. Asztalos Balássy Dániel 12. Mindcior Szabó Hunor 3. Bartha Hunor 13. Molnár Dániel 4. Bukur Tamás 14. Simon Renáta Andrea 5. Fábián Richárd 15. Szabó Fruzsina 6. Gábor Szabolcs Attila 16. Szekeres Tamás 7. Imreh Szidónia 17. Străuţ Andrea Denisa 8. Kentelki Gábor 18. Vajda Ingrid Szidónia 9. Kerestély Renáta Dóra 19. Városi Tibor 10. Lokodi Mátyás
Május 12-én kerülne sor gyülekezetünkben az első évet elvégzett kis konfirmandusok kikérdezésére a gyülekezet színe előtt, akik a következők:
1. Agyagási Tímea Ildikó
12. Jakovits Gyopár 23. Nagy Evelyn 2. Asztalos Balássy Paula 13. Kádár Hunor 24. Orbán Csaba Attila 3. Bíró Beatrix 14. Kertész Renáta
Izabella 25. Pál Arnold
4. Bordi Sára 15. Kiss Lóránd 26. Sárkány Tamás 5. Buksa Evelyn 16. Kovács Orsolya 27. Szakács Beáta 6. Cseke Tamás 17. Krecz Rolland 28. Szántó Júlia 7. Dálya Dávid Zsolt 18. Lackó Mátyás 29. Szántó Róbert 8. Dávid Csongor 19. Menyhárt Hunor 30. Szatmári Dorottya
Panna 9. Fülöp Orsolya 20. Mészáros Dávid 31. Szép Szilárd 10. Gríz Orsolya Renáta 21. Moldován Blanka 32. Varga Norbert 11. Hajdú Gáspár Levente
22. Nagy András Levente
33. Váradi Kinga
Meglehet, furcsának tartják kedves olvasóink, hogy máris megemlítjük őket. Mégis úgy gondoljuk sohasem elég, amennyit értük is imádkozunk, hogy hitükről való bizonyságtevésük hiteles és szívbéli meggyőződésből fakadó legyen. Ezúton kérünk minden gyülekezeti tagunkat, hogy hordozzák imában őket és kérjünk együtt áldást a konfirmáció valamint a kiskonfirmáció alkalmaira. Aki szeretné, velünk együtt szerkesztőkkel mondhatja el értük is a következő imádságot:
„Áraszd ránk, Uram Isten, minden lelki és testi áldásaidat, és Szent lelkednek általa naponként téríts Hozzád bennünket, hogy megtérhessünk, hogy tégedet jobban-jobban ismerhessünk, félhessünk, szerethessünk, tisztelhessünk, és mindenben a mi fiúi és leányi engedelmességünk kedves áldozatul a te szent Felségednek bemutathassuk, ámen.”
14 Kőlap – 2012 április
KERESZTKÉRDÉSEK?
A mai rohanó életben sok mindent megkérdőjelezünk, de nem várjuk és nem fogadjuk el másoktól a választ. A már meglévő válaszaink alapján tesszük fel kérdéseinket és másoktól is csak azt szeretnénk visszahallani. Az emberben sok megválaszolatlan kérdés lappang, melyekre önmagunktól nem kaphatunk feleletet.
Míg testi táplálékban pazarlunk, addig lelki táplálékban szűkölködünk, hitünkben, közösségünkben szomjazunk.
Ezen a szemléletmódon próbál változtatni és segítséget nyújtani a 10 héten át tartó, heti egy alkalomból álló Keresztkérdések előadássorozat.
A kereső ember segítséget kap, a hitét megélő pedig megerősítést talál ezen a nyitott, kérdezz-felelek- figyelj – tanulj - gondolkodj - érezd - fogadd el alkalmakon. Kiváló alkalom a hit közösségben való megélésére is.
A keresztyén élet hitbeli fejlődésének egyik fontos pillére tud lenni az itt eltöltött idő, ahogyan résztvevőként én is megtapasztaltam.
Bárki, aki nyitott szívvel vesz részt ezen alkalmakon, megtapasztalja a közösség összetartó erejét és az Úr jelenlétét.
Bárhonnan és bárhogyan érkezünk megtapasztaljuk a KERESZT BIZONYSÁGÁT!
(Márton Dénes)
KERESZTELÉS 2011. X. - XII. 26. között: Nemes Bíborka
TEMETÉS 2010. XI. 15 – 2010. III. 17. között: Péter Mária 82 éves Moldován Zoltán 63 éves Bandeanu József 68 éves Gyéresi Albert 69 éves Fülöp György Lajos 55 éves Aszalos sz Vass Erzsébet 89 éves Nagy Józsefné sz. Punka Ilona 80 éves Siklodi Attila 63 éves Bauer Lajosné sz Kolumbán Elvira 82 éves Tőkés Ilona 60 éves Pál Ödön 58 éves Dávid Mária 67 éves Szép Erzsébet 41 éves Bokor Györgyné sz.Fodor Irma 61 éves György Rózália 82 éves
ESEMÉNYNAPTÁR
• Január 29 és február 5 között egyetemes imahét volt a gyülekezetünkben. Szolgáltak Árus László Hegyközszentmiklós, Szabó Árpád Udvarfalva, Adorján István Káposztászszentmiklós, Lőrincz Csilla Parajd és a Parajdi Vegyeskar, Botos Csaba Somosd, Barát István Alsórákos, Adorján Kálmán Református Mentő Misszió, Szabó István lp.
• Február 20 -25 Bőjtfői nagyhéten Dr Bustya Dezső lp szolgált • Február 25 Konfirmándusok és középifisek kirándulása a Bucsin tetőre • Március 3 Kereszt kérdések csendesnapja
15 Kőlap – 2012 április
HÍREK:
� Örömmel jelezzük ezúton is, hogy minden vasárnap délelőtt 11-kor az istentisztelet online követhető az interneten weboldalunkon. Reméljük, így lélekben együtt lehetünk azokkal a gyülekezeti tagokkal is, akik betegség miatt személyesen nem jöhetnek el a templomba.
� Az idei HÚSVÉT első ünnepnapjának perselypénzét gyülekezetünk diakóniai szolgálatára szánjuk. Ezúton jelezzük, hogy a diakóniai szolgálat (azaz ingyenes vérnyomás és cukorszint mérés) igénybe vehető minden héten, SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN 8:3O és 1O óra között a gyülekezeti teremben. Ilyenkor lehet bejelenteni a diakóniai segélyezés iránti igényeket illetve azt is, hogy ki szeretné, ha beteg, ágyban fekvő hozzátartozóját diakónusaink rendszeresen látogassák, valamint lelki táplálékot vigyenek nekik.
� Azoknak, akiket érdekel további beszélgetés és filmnézés erejéig a Jehova Tanúi kérdéskör jelezzük, hogy folyó év ÁPRILIS 28-án, szombaton délután alkalmat teremtünk erre. Ezért kérjük, hogy jelezzék részvételi szándékukat az egyházi irodában április 2O-ig.
� Az idén is megrendezésre kerül a HÁZASOK TÁBORA, mégpedig JÚLIUS 9-14 között. Részletes információért és bejelentkezési szándékuk jelzéseként kérjük, jelentkezzenek az egyházi irodán június 15-ig.
� Már most jelezzük azoknak, akik szeretnének Istenbe vetett hitükben megújulni és hitvallásunkkal kapcsolatos kérdéseikre választ kapni jelentkezhetnek a KERESZTKÉRDÉSEK következő kurzusára, amely folyó év OKTÓBERÉBEN indul újra Istenünk segedelmével.
� Az idén is átirányíthatják adójuk 2%-át gyülekezetünk céljaira. Ez mindig apró gesztusnak tűnik, mégis az évek során bebizonyosodott, hogy az ily módon begyűlt adományok végösszege egyáltalán nem elhanyagolandó. Előre is köszönjük és kívánjuk, hogy az összegek ezerszeresét adja áldásaiban a mi Urunk, aki végtelenül gazdag és szerető szívű!
� Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk bátorítani minden kedves olvasónkat, hogy a Kőlappal kapcsolatos megjegyzéseiket és kéréseiket bátran jelezzék a főszerkesztő vagy a tiszteletes úr email címén (lásd 2. oldal), illetve, ha könnyebb, akár írásos formában az irodán. Köszönjük előre is, hiszen így is munkánkat támogatják adományaik mellett, amiket ezúton is köszönünk!
16 Kőlap – 2012 április
Uram Isten, gyomlálj ki közülünk minden gyűlölséget, visszavonást, haragtartást, bosszúálló lelket, és ajándékozz meg bennünket igaz értelemnek, bölcsességnek, hasznos tanácsnak, erősségnek, egyességnek, igaz atyafiúi szeretetnek és isteni félelemnek lelkével, ámen.
Tekints, édes Atyánk, atyai kegyelmes szemeiddel az
szegény kórbetegekre, hogy őket meggyógyítsad, a Sátán kísértését szenvedőkre, hogy őket Szent Lelkeddel megerősítsed, az keresztyén rabokra, hogy őket megszabadítsad, a gyermekszülőkre, hogy őket boldog s csendes szüléssel megajándékozzad, a megrettent lelkiismeretűekre és bánkódó szívűekre, hogy őket megbátorítsad, vigasztaljad, ámen.
Adj pihenést, Uram, ennyi sok ínségünk között és
békességes megmaradást a te szárnyaid alatt, hogy mi a te kegyelmes segítségedért és oltalmadért a te híveiddel Téged a te szent Fiaddal és szent Lelkeddel hálaadó áldozattal tisztelhessünk és felmagasztalhassunk mostantól fogva mindörökké, ámen.
