A Mérnöki felelősség -- esetek

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

23.04.21. Margitay – Mérnöketika

A MÉRNÖKI FELELŐSSÉG -- ESETEK10. óra



Egy projekt szereplői

Beruházó

Tervező

Kivitelezők

Szakhatóságok

Szakértők

Felhasználók

Üzemeltető

Műszaki ellenőr



Nincs tudatában az etikai szakmai vétségnek (Etikailag jóhiszeműen jár el – nem akar rosszat --, de sem etikailag, sem szakmailag nem helyesen!!)

Hanyagság (pl. kansasi Hyatt Hotel lásd 1. óra)

Tévedés, figyelmetlenség (pl. órai alapozási probléma (Greschik Gy. elnök úr ea.), Citicorp Center N.Y.C.)

Tudatosan etikátlan magatartás

Egyszerű csalás, sikkasztás, vesztegetés (pl. tervek jogosulatlan felhasználása, lásd Greschik Gy. ea.-t

Érdek- és értékkonfliktusok etikátlan megoldása (Ezt nehéz etikailag helyesen megoldani!) pl. Ford Pinto (1.óra), Challenger

(A határok nem élesek, és több is előfordulhat egyszerre.)

Az etikai és szakmai hibák osztályozása



A szereplők között:

Beruházó – tervező

Tervező – kivitelező

Beruházó – kivitelező

Beruházó – közösség – környezet

Stb.

A szereplő szervezeteken belüli egyes funkciók között:

mérnök – menedzser

vezető – beosztott

Stb.

Érdekkonfliktusok



„The Fifty-Nine-Story Night Crisis”. The New Yorker Magazin. 1995.05.29. 45-53. o. (http://www.duke.edu/~hpgavin/ce131/citicorp1.htm és http://en.wikipedia.org/wiki/Citigroup_Center http://www.crosscurrents.org/kremer2002.htm)

Magasság: 279 m

Iroda alapterület: 120 000 m2

Átadás: 1977, N.Y. C., Manhattan

Beruházási ktg.: kb. 200 m$

A szerkezet tervezője: William LeMessurier

Az eset arra példa, hogyan kell a hibát kezelni.

Eset: Citicorp Center I.



Eset: Citicorp Center II.

LeMessurier számára egy évvel később kiderül:

A 45 fokos szélnyomás 40%-kal nagyobb a korábban számítottnál.

A kivitelezés során a pillérekre a konzolokat az eredeti hegesztett kötések helyett felcsavarozták.*

Következmény: 110 km/h szél már komoly

károsodást okoz, ilyen 16 évente várható N.Y.C.-ben



Mit tenne Ön?

Eset: Citicorp Center III.



Lehetőségek: 1. hallgatni, 2. javítást kezdeményezni (3. harakiri)

Alkalmazzuk a korábban tanult racionális etikai döntési eljárást!

Kizáró feltétel: 1.-et kizárja, hogy több száz (ezer) emberéletet ilyen mértékben nem kockáztatunk. (Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan gyakran hagyják figyelmen kívül. Lásd később!)

A hasznosság számítása: Az érdekes az, hogy csak a tervező számára is hasznosabb és etikusabb 2. mint 1.. Az összes szereplő szempontját tekintetbe vevő összes várható hasznosság pedig nyilvánvalóan sokkal magasabb 2.-ben mint 1.-ben.*

Ellenőrzés: 1. egyetlen kérdés szerint sem fogadható el.

(Valószínűleg Greschik Gy. alapozási példájának tervezője számára is hasonló eredmény adódna. Furcsa, hogy ez számára nem volt világos?!!)

Eset: Citicorp Center IV.



Kritérium Súly HallgatniVárható érték

Javítást kezdeményezniVárható érték

Költség (kárt. a beruházónak + saját munka)

-200 m$ < -10 m$

Reputáció -Teljes hátralevő árbevétel < -50% árbev. 2 évig

Szégyen -A1 < -A2

Jogi, etikai következmények

Kártérítés (anyagi lásd a ktg.nél) a sérülteknekElzárás, büntetés

< (anyagi kártérítés lásd a ktg-nél) max etikai felelősségre vonás

Lelkiismeretfur-dalás, önvád

-B1 < -B2

Összesen: <

Eset: Citicorp Center V.

A következmények várható hasznossága CSAK a szerkezet tervezője szempontjából



Mit tett LeMessurier?

Beszélt az ügyvédeivel és a biztosítójával

A Citicorp alelnökével, elnökével, akik támogatták a javítási tervet

N.Y.C. építési hatóságaival

Érzékelőket szereltek az épületre

Megszervezték a meteorológiai figyelő szolgálatot

Értesítették a katasztrófavédelmet, és kiürítési tervet készítettek

A munkatársaknak és a sajtónak nem szóltak

Hegesztett acél fülekkel erősítették meg a csatlakozási pontokat éjszaka.

Szerencséjükre nem szivárgott ki, sajtó sztrájk volt N.Y.C.-ben

Eset: Citicorp Center VI.



Mit lett az eredmény?

Az átalakítás becslések szerint 8 m$-ba került.

Citicorp kártérítési pert indított az összegért, de megállapodtak 2 m$-ban, ami éppen LeMessurier cége felelősségbiztosításának felső határa. A biztosító fizetett LeMessurier helyett.

LeMessurier reputációja és megrendelés állománya nőtt.

LeMessurier ma tankönyvi példa az etikus mérnöki magatartásra

Eset: Citicorp Center VII.



Érdekes megoldás: Citicorp Center

Hidraulikus lengéscsillapító elve (400t tömeggel)



A megrendelő – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa (Ábrázolható a menedzser és a mérnök konfliktusaként a Ford Pinto esete is.)

http://history.nasa.gov/sts51l.html

Rogers-jelentés: http://history.nasa.gov/rogersrep/genindex.htm

1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az űrsikló felrobban a gyorsító rakéta egyik tömítőgyűrűjének meghibásodása miatt.

Eset: Challenger I.



A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés)



Társadalmi háttér:

Háromszor elhalasztott indítás

A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az űrsikló program.

A költségvetés megkurtítása fenyeget.

Az ESA és az oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak.

Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél.

Még a szokásosnál is jelentősebb PR esemény, mert az egyik első civil, egy tanárnő repül.

Eset: Challenger II.



Előzmények a projektben:

Az O gyűrűs tömítéseknek nagy hőt, nagy hőingadozást és mechanikai igénybevételt kell elviselni.

Korábban is voltak problémák az O gyűrűs tömítésekkel, mert a (mostani indítás előtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a meglazuló alkatrészek elnyírják őket.

A leghidegebb indítás korábban 12 C-ban történt.

Jan. 27-én északára és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1 C)

A gyorsító rakéta műleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.

Eset: Challenger III.



Előző délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésről. Résztvevők (mások mellett):

Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részéről:

Jerald Mason vezérigazgató

Robert Lund műszaki igazgató

Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója

Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt műszaki vezetője

Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztőmérnökök

Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómű fejlesztéséért felelős NASA egység részéről:

George Hardy tudományos és műszaki igazgatóhelyettes

Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetője

Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager

Eset: Challenger IV.



A konferencia kritikus szakasza délután, este:

Boisjoly és Johnson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy

1. a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi őket és erodálódnak,

2. a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott károsodása,

3. szerintük a kilövés 12 C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hőmérsékletet.

Lund összegzi a prezentációt, és javasolja a halasztást 12 C eléréséig.

Hardy (Marshall) „megdöbbentőnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot.

Reinartz szerint működik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll Biosjoly mellett.

Eset: Challenger V.



Thiokol képviselői megszakítják a telekonferenciát, és belső, válság tanácskozást tartanak.

Ellenőrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelműek, ennek ellenére Biosjoly és Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett.

Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a menedzserit”.

Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó adatok tényleg nem egyértelműek.

A NASA Űrsikló Projekt felső két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV vezetési szint) kezeli.

Eset: Challenger IV.



Eset: Challenger V. Az adatok

(Rogers-jelentés, VI. fejezet)



Másnap tényleg hideg van.

Az indító állás:

Eset: Challenger VI.



Eset: Challenger VII.



Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel?

Hogyan kell alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel?

(Kizáró feltétel valószínűleg nem adódik, a döntési fa megmutatja a tétet, az ellenőrző kérdések pedig rámutatnak, hogy a legfelsőbb döntéshozók nem hagyhatók ki.)

Mit tettek volna másképpen?

(Persze utólag könnyű okosnak lenni.)

Eset: Challenger VIII.

Documents

A Mérnöki felelősség -- esetek