1

ÚJSÁGÍRÓ SZAKKÖR IV. – ÍGY DOLGOZNAK AZ ÚJSÁGÍRÓK

SZOL_29_1 A modul felhasználási területe: felső tagozat, újságíró szakkör

MODULTÉRKÉPA modul kiemelt és általános céljai:A tanév elején létrehozott újságíró szakkör váljon felelősségteljesen, lelkesen, kreatívan együttműködő szerkesztőséggé.Legyenek képesek a gyerekek az év elején megtervezett, beindított online diákújságot az iskolai élet színes, izgalmas fórumává tenni, hétről hétre gazdagítani új hírekkel, tudósításokkal, interjúkkal, sajtófotókkal, személyes jellegű fogalmazásokkal, az internetről vagy más forrásokból gyűjtött, az olvasókhoz igazított érdekességekkel.Látogatás során ismerkedjenek meg a helyi újság szerkesztőségének munkájával, készítsenek interjút egy újságíróval. Ezek a tevékenységek is erősítsék motivációjukat az újságírás iránt.Tartalmi fókusz:- A szakköri tevékenység jelentős része tanítási-tanulási folyamathoz köthető, hiszen a magyar nyelv és irodalom, valamint az informatika tantárgy keretében tanult ismereteiket, képességeiket és készségeiket használják és fejlesztik a gyerekek.- A hetenkénti foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy minden műfaj elméleti megismerését „szövegboncolás” kövesse, vagyis más gyerekek által írt műveket elemezzenek a tanulók kiscsoportokban. Ebben a modulban a riport az új műfaj. Gyakorolják az interjúkészítés lépéseit: a találkozó megszervezését, az interjúfelvételt, a jegyzetelést, az interjú kidolgozását.- A szakköri fogalmazástanítás során a pedagógus nem minősít, nem javít pirossal. Az elkészült szövegeket mindig a szerkesztőség értékeli, amelynek a pedagógus is tagja. Van idő a fogalmazások folyamatos tökéletesítésére. Az elméleti ismeretek megtanulása után megfigyelik a gyerekek a jó mintát, közösen kitalálják a jó témát, kiscsoportokban anyagot gyűjtenek, megírják, begépelik, felolvassák, a jó tanácsokat meghallgatják, megfogadják, írásukat javítgatják, ha kell újraírják, és egyszer csak kész a cikk, amelyet hamarosan mindenki olvashat az iskolaújságban.A négy újságíró szakköri modul meg sem próbálhatja az újságíró-ismeretek teljességét felvállalni, és a képességfejlesztő, gyakorló feladat sem elegendő az egész tanévi munkához. Nincs is értelme annak, hogy a 2×60 perces foglakozásokhoz 120 percnyi feladatsort tervezzünk. A minden foglalkozást nyitó „Mit hoztatok” kérdésre ugyanis gyakran olyan mennyiségben kerülnek elő az otthon befejezett, tökéletesített fogalmazások, képek, ötletek, hogy megbeszélésük, javításuk, begépelésük, megszerkesztésük a foglalkozás felét kitölti. Ez jó, ez mutatja a munkánk értelmét: a gyerekek alkotókedvét.Fejlesztési fókuszok:

2

Szerezzenek jártasságot a hírek, tudósítások, interjúk elemzésében és alkotásában. Ismerjék fel a riportot.- Erősödjenek szociális kompetenciáik: érdeklődőbbé, nyitottabbá váljanak mások iránt, vállaljanak szereplést. Tudják hatékonyan használni személyes adottságaikat. Törekedjenek a csoportot működtető szabályok betartására.- Fejlődjön a személyiségük: önismeretük, önbizalmuk, erkölcsi és esztétikai érzékenységük.- Fejlődjenek anyanyelvi kompetenciáik: olvasás, szövegértés, felolvasás, aktív és interaktív beszédértés, szóbeli és írásbeli szövegalkotás, beszédkultúra, stílusérzék, nyelvhelyesség, helyesírás.- Erősödjenek tanulási képességeik: az új ismeretek megértése, a problémamegoldó gondolkodás, az új ismeretek kreatív alkalmazása.- Erősödjenek digitális kompetenciáik: tudjanak információkat keresni, szöveget olvasni, annak lényegét megérteni az interneten. Használják a szövegszerkesztő programokat.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Újságíró szakkör I. Ismerkedjünk a médiával!Újságíró szakkör II. Tervezzünk diákújságot!Újságíró szakkör III. Készül az újságunk

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Az újságírás iránt érdeklődő magyartanár, aki szívesen használja a számítógépet, az internetet. Szükség van egy informatikatanár segítségére az online újság működtetésében.

1. részmodul:Látogatás egy újság szerkesztőségében

2. részmodul:Rajzoljunk portrét – szavakkal!

3. részmodul:Vendégünk egy újságíró

4. részmodul:Az „újságírás királynője”, a riport

Célok:- Ismerjék meg előzetesen alaposabban a helyi lapot és annak online változatát.- Legyenek figyelmesek, érdeklődőek a látogatás során.

Célok:- Jegyzeteik és fotóik felhasználásával legyenek képesek közösen tudósítást írni a szerkesztőségi látogatásról.

Célok:-Tekintsék értéknek az újságírói munkában azt, hogy emberekkel lehet megismerkedni.-Fejlődjön kérdéskultúrájuk.

Célok:- Legyenek képesek egymás írásaira koncentrálni, segítően bírálni.- Értsék meg a riport jellemzőit, és ismerjék fel a

3

- Tartsák be a viselkedési szabályokat.- Készítsenek használható jegyzeteket, fotókat.- Legyenek tájékozottak a szerkesztőség felépítésével, az újságírók, a szerkesztők, a korrektorok és a tördelők munkájával kapcsolatban.

- Tudjanak az internet segítségével információkat szerezni egy meghívott újságíróról.- Legyenek képesek más diákok által írt portré szövegét elemezni, a hiányzó kérdéseket kikövetkeztetni.- Fejlődjön kreatív nyelvhasználatuk, szövegalkotásuk.Tudjanak kulturáltan és segítőkészen véleményt mondani társaik alkotásairól.

-Figyeljenek az interjúalanyra, és merjenek a részletekbe belekérdezni, ha nem értenek valamit.-Ismerjék és alkalmazzák a jegyzetelés szabályait.- Tudjanak közös döntéseket hozni a munkával kapcsolatban.- Tudjanak interjút írni a közös megbeszélés alapján.- Fogadják el, hogy a közös munkában alkalmazkodni kell egymáshoz.

riportot.- Tekintsék fontos értéknek saját családjuk múltjának megismerését, megőrzését.- Legyenek képesek interjúkat készíteni idősebb családtagjaikkal.- Váljon szokásukká a másokra figyelés, az érdeklődés mások gondolatai iránt.- Tekintsék fontosnak saját újságírói tevékenységüket.- Legyenek büszkék a szakköri munkájukra.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- aktív részvétel a közösség

ügyeiben- felelősségérzet,- kezdeményezőkészség- magabiztosság,

rugalmasság, szervezési képesség, normatudat.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- felelősségvállalás,- együttműködés,- igényesség a munkában- az alkotó munka elismeréseAnyanyelvi kommunikáció:- alkotó nyelvhasználat- szókincs, nyelvhelyesség,

helyesírás, mások

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- pozitív attitűd az iskolához,- feladattudat, önállóság,

szervezési képesség, nyitottság, kezdeményezőkészség.

Anyanyelvi kommunikáció:- mások megismerésének

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Szociális és személyes kompetenciák:- érdeklődés a múlt

eseményei, mások gondolatai iránt,

- együttműködés csoportbanAnyanyelvi kommunikáció:- kreatív nyelvhasználat,

nyelvhelyesség,

4

Anyanyelvi kommunikáció:- felelős nyelvhasználat,- eredményes kommunikáció- digitális kompetencia

gondolatainak megértése, elfogadása.

- Digitális kompetencia

igénye,- felelős nyelvhasználat,

véleménynyilvánítás- Digitális kompetencia

- szókincs, helyesírás

Tartalmi egységek bemutatása1. Látogatás egy újság szerkesztőségében2. Mit láttunk?3. Értékelés, önértékelés

Tartalmi egységek bemutatása1. Mit hoztatok? (jegyzetek, fotók)2. Készül a képes tudósítás3. Vendégünk lesz egy újságíró4. Boncoljunk portrét!5. Kreatív írás megadott nyitómondatokkal6. Értékelés, önértékelés

Tartalmi egységek bemutatása1. Mit hoztatok? (Nyitómondatok, Tudósítás a szerkesztőségből)2. Vendégünk egy újságíró2.1. Az interjú felvétele2.2. Kreatív szövegalkotás3. Körinterjú: Kivan a két kereked?4. Egy kis stílusgyakorlat5. Értékelés, önértékelés

Tartalmi egységek bemutatása1. Mit hoztatok? (interjú szövege, képek, körkérdés)2. A riport3. Boncoljunk riportot!4. Ötletbörze5. Amit a családi emlékezet megőrzött6. Értékelés, önértékelés

A részmodul időkerete:2×60 perc

A részmodul időkerete:2×60 perc

A részmodul időkerete:2×60 perc

A részmodul időkerete:2×60 perc

A modul összóraszáma: 8×60 perc = 480 percAmennyiben szükséges, további órák fordíthatók az újság anyagainak kidolgozására, begépelésére, szerkesztésére.

MODULLEÍRÁSRészletes modulleírásA szerkesztőségi látogatás során megfigyelhetjük, mennyire veszik komolyan magukat tanítványaink újságíróként. Ha jól sikerül az előkészítés, büszkék leszünk majd rájuk, mert okosan kérdeznek, jegyzetelnek, fotóznak. A látogatás végeztével még a

5

megbeszélésre is jusson időnk. Ez fontos: ha az első benyomások után azonnal nem rögzítünk valamit, egy hét alatt a feledés homályába vész. Újságíró vendégünk fogadására is készítsük fel alaposan a gyerekeket. A kérdések megfogalmazásában segít az „interjúboncolás”, a Gelei Józseffel készült portré elemzése. Jó lenne minden adandó alkalommal a kreatív írást gyakorolni. Egy mintát mutat a 2. részmodul 5. feladata. Samu Ágnes Kreatív írás című könyve sok egyéb ötlettel szolgál. Amikor meghívjuk az újságírót az iskolánkba, mondjuk el neki, hogy milyen összetételű a csoportunk, milyen témában számíthat kérdésekre. Az interjúfelvételben, a jegyzetelésben és a szöveg kidolgozásában már némi gyakorlatot szereztek tanítványaink. A jegyzetek alapján a szóbeli felidézést közös munkával kezdjük, de a végleges kidolgozást bízzuk rá két tanulóra. Ügyeljünk arra, hogy arányos legyen a munkamegosztás. Minden szakkörösnek kerüljenek be kisebb-nagyobb írásai az újságba. A bonyolultabb feladatokat a tapasztaltabbak, a könnyebbeket a kevésbé önállóak kapják.

A körinterjú sok kreatív fogalmazást elindíthat. Lehet, hogy meglepően eltérően gondolkodnak egy-egy témáról a gyerekek. Dicsérjük a kis közösséget a sokszínűségért.

A riport a képzett újságírókat is próbára tevő műfaj. Nem várhatjuk el, hogy tanítványaink a készségeknek ezen a szintjén máris képesek legyenek riportot írni. Sok egyéb sajtóműfajjal is megismertethetjük őket a továbbiakban. Ehhez segítséget nyújthat Balázs Géza: Újságíró-ismeretek című könyve.

A családon belüli aktív kommunikációt válthatjuk ki az utolsó feladattal. A téma: „Amit a családi emlékezet megőrzött” újra meg újra elővehető. A családi múlt kutatása nemcsak a diákújságunk számára hozhat pozitív eredményt.

6

I. RÉSZMODUL – LÁTOGATÁS EGY ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGÉBENII.

Ha lehetséges, érdemes elvinni a szakkörösöket egy szerkesztőségbe. A látogatást megelőző foglalkozásokon feltétlenül adjunk a kezükbe néhány újságot, amelyet az adott szerkesztőség készített. Ha van az újságnak ifjúsági vagy diákrovata, azt néhány számban olvastassuk el, használjuk is fel a szakköri munkánkban. Ismertessük meg a gyerekekkel az újság online változatát is. - Készüljenek fel néhány kérdéssel. - Előzetesen beszéljük meg a viselkedési szabályokat. - A gyerekek hozzanak magukkal jegyzetfüzetet, íróeszközt, fényképezőgépet, (telefont), és rögzítsék a látottakat-hallottakat.

2. Mit láttunk a szerkesztőségben? A látogatás után dolgozzuk fel a gyűjtött információkat. Beszéljük meg a gyerekekkel a következő tapasztalatokat: - Kikből áll a szerkesztőség, kinek mi a feladata? - Hogyan dolgoznak az újságírók? - Mi a szerkesztők, a korrektorok és a tördelők dolga? - Milyen adatoknak kell szerepelniük az újság címlapján? - Mi az az impresszum? Mit tudhatunk meg belőle? - Milyen részekből áll az újságoldal? - Milyen érdekességeket figyeltünk meg a szerkesztőségben? - Kinek a munkája tetszett a legjobban? Miért?

A szakkörvezető memóriáját is felfrissítheti az alábbi linken elérhető hasznos írás: Hogyan működik egy újságszerkesztőség? https://www.google.hu/?gfe_rd=cr&ei=47jTU4DWLofc8gesuoCoCg&gws_rd=ssl#q=%C3%BAjs%C3%A1g+szerkeszt%C5%91s%C3%A9g+fel%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9seOtthon fogalmazzák meg írásban, kinek mi tetszett a legjobban. A fotóikat még a következő foglalkozás előtt másoljuk be.

7

II. RÉSZMODUL: RAJZOLJUNK PORTRÉT – SZAVAKKAL!

1. Mit hoztatok? A gyerekek otthon rendezték a jegyzeteiket. Már a hét folyamán bemásolták egy közös mappába a legjobb a fotóikat. Megfogalmazták, hogy mi tetszett nekik legjobban a szerkesztőségben.

2. Készül a képes tudósításEzen a foglalkozáson a szerkesztőség közös munkájával készüljön el a képes tudósítás. Ne menjünk bele az olvasók számára kevésbé érdekes részletekbe, inkább az egésznek a hangulatát ragadjuk meg. A fotókhoz készüljenek bővebb képszövegek. A gyerekek számára ösztönző lehet a következő megoldás: A táblára írjuk a következő szempontokat, amelyek alapján kérjük, hogy mindenki írja le, amire emlékszik. Mi volt a legérdekesebb, a legmeglepőbb, a legviccesebb, mi gondolkodtatta el, vonzóbb lett-e számára a szerkesztőségi munka, melyik tevékenység érdekelte a legjobban… stb. A cél az, hogy a gyerekek emlékeiből összeállíthassunk egy montázst, amelyen mindannyiuk neve is szerepel.

3. Vendégünk lesz egy újságíróA szerkesztőségi látogatáson kialakított kapcsolatunkat úgy kamatoztathatjuk a legjobban, ha a közeljövőben meghívunk a szakköri foglalkozásunkra egy újságírót (a helyi laptól).

Hogyan készüljünk a fogadására? Adjuk feladatul a csoportoknak: - Keressenek rá a neten, és tanulmányozzák életrajzát, munkásságát. - Legyenek tisztában azzal, hogy mi a szakterülete (sport, kultúra, belföld, külföld…)- Olvassunk el tőle néhány írást! (Ezeket szerezze be a szakkörvezető, ha az online újságban nem érhető el.) - Írásait és tevékenységi területét megismerve fogalmazzanak meg a gyerekek néhány kérdést. - Válasszuk ki és készítsük fel a szakkörösök szóvivőjét.

8

4. Boncoljunk portrét!Könnyebb lesz a meghívott újságíróval beszélgetniük a szakkörösöknek, ha előzetesen elemeznek egy portrét, amelyet gyerekek készítettek néhány évvel ezelőtt egy ismert újságíróval. Címe: Egy oknyomozó riporter: Gelei JózsefOsszuk ki a 7. mellékletet a csoportoknak, és olvastassuk fel egy tanulóval a szöveget. (Lásd: 7. melléklet)

Ezután oldják meg a következő feladatokat: - Mi volt a célja ennek az írásnak? (Egy személy: egy újságíró bemutatása.)- Hogyan nevezik az ilyen írásokat? (portré)- Milyen kérdéseket tehettek fel a riporterek? Írjatok le legalább ötöt! (Mit jelent az ön számára az újságírás? Hogyan lett újságíró? Mióta dolgozik ebben a szerkesztőségben? Milyen rovatnál kezdte a munkáját? Olvastuk az interneten, hogy kitüntetést kapott. Gratulálunk hozzá! Szeretnénk, ha többet megtudhatnánk az oknyomozó riportról, amelyért az elismerést kapta a kollégájával együtt. Kik voltak a legemlékezetesebb riportalanyai? Miért?Mi a véleménye a lapról, amelynél dolgozik?) Miután a csoportok megoldották a feladatokat, beszéljük meg. Kérjük, mondjanak véleményt a portréról! Egy rész kicsit homályos maradt, melyik? (Pl. A kilencrészes riportsorozatról nem tudtuk meg, hogy pontosan miről is szólt.) Mit tegyen az újságíró, ha nem érti pontosan, amiről az interjúalany beszél? (Kérdezni kell, belemenni az apró részletekbe, hogy egészen világos legyen minden információ.)Az írást hitelesíti, ha rákeresnek Gelei Józsefre, és megnézik, mit írnak róla az interneten.

5. Kreatív írás megadott nyitómondatokkal Szakköröseink nemcsak a sajtóműfajokkal ismerkednek meg, fontos az is, hogy gyakorolják a kreatív írást. Az elbeszélő művek elkezdése a legnehezebb a gyerekek számára. A kifejező és hatásos történetalakítást segíti, ha megadunk egy-két nyitómondatot, amelyet szabadon folytathatnak.

Néhány lehetséges kezdés: 9

a. Sose gondoltam volna, hogy 13 éves koromban „születik” egy 12 éves testvérem. Nem tartottam erre igényt. Apu szerint nagyon rendes lány, meg fogjuk szeretni egymást. Hát ebben én egyáltalán nem vagyok biztos!

b. „ A felvételi így, a felvételi úgy…” Már a könyökömön jön ki ez az egész felvételi!

c. Eldöntöttem, hogy soha, de soha nem állok szóba vele!

d. Az ablaknál állt, és sóvárogva nézett le a parkra. Hiába, anyukája rá bízta az öccsét, aki nyugodtan aludt a kiságyában. Ekkor megcsörrent a telefon.

e. Nem értettem, amit magyarázott, és már régen nem is próbáltam úgy tenni, mintha rá figyelnék. Azt néztem, hogy milyen furcsa a parketta mintája: mintha egy kis manófej volna az a sötétebb folt, ami hunyorítva somolyog rám.

f. Bár szomszédok voltak évek óta, a köszönésen kívül még nem beszéltek egymással. Most azonban megállt az öregember, két kezével megtámaszkodott a botján, és megszólalt.

g. Egyre komorabban gomolyogtak a sötét felhők az égen. A fiú aggódva nézte a sátrat, amely hullámzott, csapkodott a szélben.

h. Sehol nem érezte olyan biztonságban magát, mint itt, az öreg padláson. A szív alakú nyíláson széles pásztában sütött be a nap. A fényben aranylón keringő porszemek ragyogtak. Meghallotta, hogy valaki kinyitotta a kamrából nyíló padlásajtót.

Kiosztjuk a lehetséges indítómondatokat, és megkérjük a gyerekeket, hogy válasszanak közülük. Első alkalommal érdemes egyetlen történettel dolgozni. (Ha már gyakorlatot szereztek, az azonos történetet választók alkossanak egy csoportot.)Közösen gyűjtsünk össze minél több ötletet a szereplőkről, a helyszínről, az időről, a lehetséges fordulatokról. Ezek után párban folytatódjon a részletek kidolgozása. Minden páros készítsen jegyzeteket, vázlatot. A páros munkát újból közös megbeszélés követi.

10

Az elhangzottak szabad felhasználásával a tanulók egyénileg kidolgozzák az írásművüket. A munka idejét vagy terjedelmét érdemes megszabni.

A kész fogalmazásokat felolvassák, és a vélemények, javaslatok alapján otthon még továbbfejleszthetik, tökéletesíthetik. A legjobbak kerüljenek az újságba. Ez a gyakorlat „időkitöltőnek” is jó azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs más feladatuk, miközben a többiek félkész munkáikon dolgoznak.

6. Értékelés, önértékelés: Üljünk körbe. Egy-két mondattal mindenki számoljon be a foglalkozáson végzett munkájáról. Mennyire volt eredményes?

III. RÉSZMODUL1. Mit hoztatok? Beszéljük meg a képes tudósítást és a nyitómondatokból indított fogalmazásokat.

2. Vendégünk egy újságíró2.1. Az interjú felvételeNe a foglalkozás kezdetére hívjuk, hogy elő tudjunk készülni az interjúra. Ünnepi alkalom, amikor egy felnőtt megtiszteli a szakköröseinket azzal, hogy meglátogatja a foglalkozást, és válaszol a gyerekek kérdéseire. Az előző foglalkozáson felkészültünk a fogadására, megismerkedtünk életrajzából, munkásságából azzal, amit az interneten találtunk. Megfogalmaztuk a kérdéseket, amelyeket fel szeretnénk tenni, és amelyeket majd kiegészítünk a beszélgetés során. Felkészítettük a beszélgetés szóvivői szerepére a kiválasztott tanulót. Előkészítettünk egy apró ajándékot, amellyel megköszönjük az interjút: pl. egy iskolajelvényt, egy aláírt fotót.A gyerekek ismerik a jegyzetelés módját.

11

2.2. Az interjú kidolgozásaAz interjú felvétele után azonnal lássunk munkához. Közösen idézzük fel a beszélgetést. Állítsuk sorrendbe az elhangzottakat úgy, ahogy a leghatásosabbnak gondoljuk. Olvassanak fel a gyerekek szó szerint lejegyzett fordulatokat. Ezek nem hagyhatók el, mert segítenek interjúalanyunk egyéniségének bemutatásában.

Fogalmazzák meg a bevezetőt írásban. Hallgassunk meg néhány változatot. Értékeljék a gyerekek.Kérjük meg őket, hogy foglalják össze a (közös megbeszélés során kiegészített) jegyzeteik alapján, amit meg szeretnének osztani az olvasókkal. Többen is mondják el. A többiek figyeljék és egészítsék ki mindannyiszor az elhangzottakat. Döntsünk arról, hogy kérdés-felelet formájú lesz, vagy az újságíró a saját szavaival írja le a riportalany által elmondottakat. Adjunk címet a készülő írásnak.

Csak ezek után döntsük el, hogy kik kapják az interjú végleges kidolgozásának és begépelésének feladatát. Ők foglalkozzanak ezzel tovább.

3. Kivan a két kereked? - körinterjú szóban Az interjú egyik változata: a körinterjú vagy körkérdés. Üljünk körbe! Válasszunk egy témát, amivel már mindenki találkozott: például a kerékpározást. Mindenki mesélje el röviden, hogy mi a legfontosabb emléke, gondolata a kerékpározással kapcsolatban. Melyik volt a legjobb történet? Miért? Érveljenek! (További témaötletek: a kert, a puskázás, a telefon, a mozi, a lányok/fiúk, a legjobb sportág)

4. Egy kis stílusgyakorlat Stílus: az ókori Görögországban egy íróeszközt neveztek így, ma a különféle kifejezésmódok általános megnevezésére használják. Minden csapat kap egy szöveget, egy kerékpáros körinterjút, ami 6. osztályos gyerekekkel készült. - Közös megegyezéssel válasszák ki azt a szöveget, amelyik a legfelnőttesebb stílusú. Jelöljék csillaggal.

12

- Zsűrizzék a szövegeket. Osszák ki az első három helyezést. Olvassák fel a legjobbnak ítélt fogalmazást. Indokolják a döntésüket szóban!(Lásd: 8. melléklet)

IV. RÉSZMODUL: AZ „ÚJSÁGÍRÁS KIRÁLYNŐJE”, A RIPORT

1. Mit hoztatok? Az előző foglalkozáson befejezett interjú szövegét vetítsük ki. Végezzük el rajta az utolsó simításokat. Válogassuk ki a képeket. Mehet az újságba. Ha a körkérdés során jó gondolatok kerültek elő, és néhány gyerek érdemesnek tartotta papírra vetni, azt is beszéljük meg.

2. A riportA csoportok megkapják a 9. mellékletet. Olvastassuk fel egy tanulóval a riportról szóló ismertetést.(Lásd: 9. melléklet)A riportot szokták az „újságírás királynőjének” nevezni. Legfontosabb műfaji jellemzője az, hogy cselekménye van. A tudósítás édestestvére. Az újságíró mindkettőben a személyes részvétele, tapasztalata, közreműködése alapján számol be valamilyen eseményről, történésről. A tudósításban azonban inkább csak szemlélő, leíró, a riportban pedig cselekvő, résztvevő. A tudósításban „megszólaltatunk” valakit, a riportban – mint az életben – szinte maguktól beszélnek, reagálnak, cselekednek az emberek. Szerepe: egy eseményt valósághűen visszaadni. A legszubjektívebb műfaj: nagyon közel áll az irodalomhoz, sokban hasonlít a novellához. A riport az okok után nyomoz, a hátteret vizsgálja, "mélyre ás". A riport nélkülözhetetlen eleme a sztori, a történet, mely a valóságról szól, segítségével a valóság apró részleteibe avathatjuk be az olvasót. A riport általános elemei: a témát előkészítő, izgalmat keltő bevezetés, leírás (közvetítés), párbeszéd, befejezés. Gyakran összekeverik ezt a műfajt az interjúval, pedig a hasonlóság csak annyi, hogy az interjúban is elhangoznak válaszok, tehát valaki beszél. Beszéljük meg a következő kérdések alapján!

13

- Melyik műfaj „édestestvére”? Miért? (A tudósításé, mert mindkettőben megfigyelhető az újságíró személyes részvétele.)- Miben különbözik a tudósítástól? (Nem egyszerűen leíró, bemutató, hanem élményszerűen, a hangulatot érzékeltetve, a valóság apró részleteibe is beavatja az olvasót.)- Mi a legfontosabb jellemzője? (Cselekménye van.)- Általában milyen részekből áll? (Bevezetés, közvetítés, párbeszéd, befejezés.)- Milyen műfajjal szokták összetéveszteni? (Az interjúval)

3. Boncoljunk riportot!Olvastassuk fel az „Itt a farsang, áll a bál” című riportot, amelyet a csoportok is kézhez kapnak. Igazolják, hogy megfelel a riport követelményeinek! (Lásd: 10. melléklet)

4. ÖtletbörzeKeressünk témákat, amelyek alkalmasak arra, hogy riportot írjunk belőle!Néhány javaslat: Az győz, akinek nagyobb a szája és keményebb az ökle? – az iskolai erőszakrólKipróbáltad? Kipróbálnád? - a cigarettárólMi/ki számít menőnek a suliban? – drága cuccok és felvágás

5. Amit a családi emlékezet megőrzöttMondjuk el a gyerekeknek, hogy egyes népeknél, például a kirgizeknél nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy az emberek ismerjék az őseiket, tudják, mi volt a nevük, mivel foglalkoztak, sőt, tudjanak az életükből történeteket. Ez a kötelezettség nem csupán a szülők, nagyszülők, dédszülők életének alapos ismeretét jelentette! Hetediziglen tudniuk kellett az őseikről! Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy az ő emlékezetük hány nemzedékre megy vissza az időben! Miután ezen elgondolkodtak, javasoljuk, hogy beszélgessenek a szüleikkel, nagyszüleikkel, dédszüleikkel. Ne hagyják elveszni saját gyökereiket! A „családi legendáriumban”érdekes történetek lehetnek, és ezeket szívesen elmesélik az idősebbek. Jegyezzék le,

14

kérdezzék ki alaposan a legapróbb részletekig az „adatközlőt”, majd fogalmazzák meg az elbeszélést, interjút, portrét, novellát – ki tudja, mi lesz a legmegfelelőbb forma az előadásához. Kész munkájukat mutassák meg annak, aki eredetileg elmesélte. Csiszolgassák együtt, azután hozzák el a szakkörre. Rovatot is nyithatunk ebből a témából, és rendszeresen kerülhetnek az újságba múltidéző cikkek, amelyek között sok humoros, meghökkentő is lehet – ezeket ugyanis könnyebben megőrzi az emlékezet.

6.Értékelés, önértékelés:Kérjünk néhány soros önértékelést: Mivel segítették a csoport munkáját, mivel gátolták, őket ki segítette, ők kiket segítettek? Hogyan?

15

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások: Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Tárgyi eszközök:tanári laptop, interaktív táblacsapatonként 1-1 laptop internetkapcsolattalAnyagigény:fénymásolt szövegek, írólapok

1000.- Ft

Egyéb, speciális igény: lehetőség online diákújság létrehozásához

4. Értékelés, önértékelés: a feladatok jellegéből adódóan sokszor kell a gyerekeknek szerepelniük társaik előtt. Fel kell olvasniuk saját fogalmazásukat, el kell mondaniuk véleményüket, vagy a csoportos, páros feladatmegoldást kell ismertetniük. Nagyon fontos, hogy kezdettől kialakuljon az a légkör, amely biztonságot ad a gyerekeknek. Alapelvként érdemes megfogalmazni, hogy „a tévedés esélyt ad a fejlődésre.” Meg kell tanítani őket arra, hogy egymás munkájában először mindig a pozitívumot keressék, és a hibákra segítő szándékkal hívják fel a figyelmet. A szakköri fogalmazástanítás lényege az, hogy többször lehet javítani, újraírni a szövegeket, és a többi tanuló a tanárral együtt tanácsadó, segítő szerepet tölt be. Így minimálisra csökkenthető a kudarc- és optimálisra növelhető a sikerélmény. A jól végzett munkáért szóbeli dicséret, az elégedettség nem nyelvi jelekkel történő kifejezése a jutalom. A feladatok után és a foglalkozás végén is lehetőséget kapnak a gyerekek arra, hogy a foglalkozással kapcsolatos véleményüket megfogalmazhassák. Ezt a visszajelzést figyelembe kell vennie a szakkörvezetőnek a következő foglalkozás megtervezésekor.

A tanulók által létrehozott (személyes) produktumok: az elkészített cikkek, fogalmazások, fotók, amelyek megjelennek a diákújságban. A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: az elkészített online diákújság.

A modul várható eredménye:

16

- A tanév elején létrehozott újságíró szakkör lassanként felelősségteljesen, lelkesen, kreatívan együttműködő szerkesztőséggé válik.

- A diákújság az iskolai élet színes, izgalmas fórumává válik, amelyet hétről hétre gazdagítanak a szakkörösök új hírekkel, tudósításokkal, interjúkkal, sajtófotókkal, személyes jellegű fogalmazásokkal, az internetről vagy más forrásokból gyűjtött, az olvasókhoz igazított érdekességekkel.

- Motivációjuk erősödik az újságírás, az önkifejezés iránt. Erősödnek személyes és társas kompetenciáik, gazdagodik szókincsük, kifejezőképességük, erkölcsi és esztétikai érzékenységük.

17

Mellékletek: 7. melléklet: Egy oknyomozó riporter: Gelei József

Aki rendszeresen olvassa az Új Néplapot, láthatja, hogy Gelei József az egyik legaktívabb újságíró, szerkesztő, mégis szakított arra időt, hogy eljöjjön a „Kis Herceg szerkesztőségébe”, vagyis a 47-es terembe egy szakköri foglalkozásra, és minden kérdésünkre válaszoljon másfél órán keresztül.Számára az újságírás nem munka: önkifejezés. Boldog embernek tartja magát, mert azért kapja a fizetését, amit hobbiként is örömmel csinál. Budapesten született, szülei válogatott sportolók voltak. Édesapja edző lett, és amikor Ausztráliába szólította a feladat, vitte a családját is. Gelei József a budapesti középiskolás évek után itt tanult meg tökéletesen angolul, majd hazatérve Egerben végzett tanárképzőt. Közben már testnevelő tanárként dolgozott „képesítés nélkül”. Ez kemény iskola volt: amit elméletben tanult, azonnal alkalmaznia is kellett a mindennapi tanításban. Tíz évig volt testnevelő tanár, és még most is minden héten kétszer sportol aktívan.

1988-ban a Sportriporter kerestetik versenyben a legjobb negyven közé jutott, és hamarosan az Új Néplaphoz került, a sportrovathoz. Húsz éve dolgozik az Új Néplapnál, de ma már nem csak a sportélet érdekli. Nemrégiben oknyomozó riporterként kapott elismerést Murányi Lászlóval együtt. Egy kilencrészes riportsorozattal érdemelték ezt ki. Egy holttest egy kocsiban: ez keltette fel a figyelmét. Hónapokig nyomoztak, elképesztő dolgokat tudtak meg. Mindig újabb és újabb szál bukkant fel. Nem kis büszkeséggel mondta, hogy manapság, mikor a rendőrnek is nekimennek a bűnözők, ők a sorozat megjelenése közben két telefonos fenyegetést kaptak mindössze. Az oknyomozó újságírót saját kíváncsisága vezeti, hogy olyan emberekkel találkozzon, akik eltérnek az átlagtól. Sok találkozást őriz az emlékezetében olyan emberekkel, akiktől érdemes tanulni. Például Erőss Zsolt hegymászó, aki a Föld legmagasabb csúcsaiból ötöt megmászott már, nem siránkozott, amikor balesete miatt amputálni kellett az egyik lábát. Még az idén el fog menni a Himalájába. A lelki tartás legyőzheti a fizikai bajokat is. Mesélt egy vargás fiúról is, aki nagy akaraterejével legyőzte a veleszületett rendellenességet. Az első sikerélményt a lovaglásban szerezte, most pedig kiváló gokartos. Nem csak a sportra igaz: lehet rosszul játszani, lehet kikapni, de feladni sosem!

18

Az újságírói munkáról elmondta, hogy nehéz, de hálás szakma ez. Az embereket egyre inkább érdeklik a helyi hírek. A Szolnok megyei napilap, az Új Néplap a legolvasottabb helyi napilapok közé tartozik. Internetes oldalán, a szoljon.hu –n napi 100-150 ezer kattintás jelzi az érdeklődést. A hír: érték. Amikor először hallasz egy hírt, az érdekel, de másodjára már nem. Nagyon fontos tehát az aktualitás. A papíralapú újság nem tudja azt a gyorsaságot produkálni, mint az internet, de sokan ragaszkodnak hozzá. A reggel kávé mellé frissen megérkező napilap varázsa nem fog elmúlni.Gelei József biztatott minket az újságírásra. Megtudtuk, hogy van olyan munkatársa, aki a Ladik médiavetélkedőn „szeretett bele” ebbe a műfajba, általános iskolásként.

Névjegy: Gelei JózsefSzületési idő: 1960. október 3. Szín: kékSport: foci és a technikai sportok Kedvenc étel: milánói makaróniKönyv: Stendhal: Vörös és feketeTörténelmi személyiség: Hunyadi JánosFilm: Hair (de kedveli az akciófilmeket is)

- Magdus Tamás 8. a –

Feladatok: - Osszátok részekre a szöveget téma szerint!- Legalább három részhez fogalmazzátok meg a kérdést, amit a kérdező föltehetett!- Az interjú sajátos változatát figyelhettétek itt meg: a portrét. Fogalmazzatok meg minél több jellemző vonást a portré műfajáról!- Mi a véleményetek a megismert interjúalanyról?

19

9. melléklet

A riportA riportot szokták az „újságírás királynőjének” nevezni. Legfontosabb műfaji jellemzője az, hogy cselekménye van. A tudósítás édestestvére. Az újságíró mindkettőben a személyes részvétele, tapasztalata, közreműködése alapján számol be valamilyen eseményről, történésről. A tudósításban azonban inkább csak szemlélő, leíró, a riportban pedig cselekvő, résztvevő. A tudósításban „megszólaltatunk” valakit, a riportban – mint az életben – szinte maguktól beszélnek, reagálnak, cselekednek az emberek. Szerepe: egy eseményt valósághűen visszaadni. A legszubjektívebb műfaj: nagyon közel áll az irodalomhoz, sokban hasonlít a novellához. A riport az okok után nyomoz, a hátteret vizsgálja, „mélyre ás”. A riport nélkülözhetetlen eleme a sztori, a történet, mely a valóságról szól, segítségével a valóság apró részleteibe avathatjuk be az olvasót. A riport általános elemei: a témát előkészítő, izgalmat keltő bevezetés, leírás (közvetítés), párbeszéd, befejezés. Gyakran összekeverik ezt a műfajt az interjúval, pedig a hasonlóság csak annyi, hogy az interjúban is elhangoznak válaszok, tehát valaki beszél.

20

10. mellékletItt a farsang, áll a bál!

Iskolánkban hagyomány, hogy farsangi bált rendezünk. Alsóban ez abból áll, hogy a diákok magukra öltik fantasztikus jelmezeiket, és egyesével vagy kisebb csoportokban levonulnak az aulába, s később táncos mulatság várja ott az érdeklődőket, tombolahúzással és zsákbamacskával megkoronázva. Felsőben már ez is másként zajlik. A felvonulás hagyománya ötödiktől sem szakadhat meg, de itt a legötletesebb jelmezeket kisebb ajándékokkal, a legjobbat pedig tortával díjazzák. Nem az a cél, hogy drága és bonyolult jelmezbe bújjanak, hanem az, hogy egy jó ötlettel az egész osztályt megmozgassák, hogy minél többen beöltözzenek, mert úgy nagyobb esélyük van a győzelemre. Az idén olyan sok osztály öltözött jelmezbe, hogy nem is hirdettek győzteseket, vagy inkább minden osztályra külön kategóriát állítottak fel. A 8.a kapta a tortát, akik a „We are the World” című számra vonultak le.

Felkerestem az 5.c osztály néhány tanulóját, akik nemcsak arról beszéltek, hogyan jött nagyszerű ötletük, hanem arról is, milyen volt az alsós farangi bálból a felsős diszkó forgatagába csöppenni. - Sokkal jobb ez a farsang, mint az alsós! Fantasztikus! Tetszett a zene, a karaoke – amit a „Mikulás diszkóban” a 8. b talált ki – a füstgép, a csoportos felvonulás, minden! Az alsós farsang rendezői is lophatnának néhány ötletet. - Ti hogyan készültetek a farsangra? - Már csak néhány nap volt hátra a farsangig, mikor gondolkodni kezdtünk, minek is öltözzünk be. Rabló-pandúrok, iskola rabjai, sportolók? Aztán elérkezett az osztályfőnöki óra. Gréta hozott egy ajánlót – amit az internetről szedett le – a jampikról, és végül is megszavaztuk ezt. Aztán gondolkodni kezdtünk, hogyan lehetne feldobni egy kicsit, és akkor jött ez a Csókkirály-ötlet. A zene jó pörgős, „retró-ruhát” mindenki talált otthon egy kis szülői segítséggel. A koreográfiára már nem maradt túl sok időnk, de majd a gálán is ezt szeretnénk előadni, és addigra még kicsinosítjuk.

A felsős farsang fénypontja nem is annyira a felvonulás, mint a bálkirály- és bálkirálynő-választás végeredményének kihirdetése. Az idei bálkirály Fekete Gergely (8.b) és Kiss Kamilla (7.a) lett. Őket is megkerestem. - Milyen érzés volt bálkirálynak lenni? – tettem fel a kérdést Gergőnek.- Jó volt…Jó volt, kaptam én is pezsgőt…jó volt!- Számítottál rá?

21

- Voltak jelek, hogy sokan fognak rám szavazni…- Ismerted Kamillát?- Nem, nem is találkoztunk előtte…- Mit jelent ez neked? - Nagyon jólesik, mert még csak másfél éve járok ide, a Fiumeibe, és jó, hogy ilyen sokan szeretnek. Ráadásul egyszer a nővérem is nyert hasonló díjat. Szóval, sokat jelent. Kamillától kérdezem: - Milyen érzés volt bálkirálynőnek lenni? - Örülök neki, vagyis nem…hát nem is tudom, hogy milyen érzés, csak furcsa volt ott állni.- Számítottál rá? - A fiúk szívattak, összefogtak ellenem… Nem tudtam, hogy mit terveznek.- Gergő mondta, hogy előtte még nem találkoztatok, de azt mindenki látta, hogy tánc közben beszélgettetek. Mi volt a téma? - Valóban nem ismertem, arról beszéltünk, hogy ki hányadikos, kinek ki az osztályfőnöke, aztán Niki néniről… ilyesmi…- Mit jelent ez neked? - Igazából… semmit. Örülök neki és ennyi.

Balázs Fanni 8.b

22

Felhasznált irodalom:

Antalné Szabó Ágnes: Az anyanyelvi nevelés új stratégiái (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1274/127405.pdf) Ennek a végén van rengeteg irodalom!

Németh Gáborné Doktor Andrea: A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az iskolábanhttp://epa.oszk.hu/00000/00035/00120/2008-01-ta-Nemeth-Szocialis.html

Raátz Judit: A kreatív írás gyakorlataihttp://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=128

Balázs Géza – Szayly József – Szilágyi Árpád: Újságíró-ismeretek keződ és civil újságíróknakDiák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, Budapest, 2010.

A Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Kis Herceg diáújságjawww. fiumei .hu/

Borítókép: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Euro_2008_press_tribune_salzburg_4.jpg

23