26
A mongolok és Kína A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt Szilágyi Zsolt MTA NKI MTA NKI ELTE ELTE

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

  • Upload
    alaqua

  • View
    19

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai. Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE. Történeti előzmények. Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák 907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj írás - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A mongolok és KínaA mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország

kapcsolataikapcsolatai

Szilágyi ZsoltSzilágyi ZsoltMTA NKIMTA NKI

ELTEELTE

Page 2: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Történeti előzményekTörténeti előzmények

Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiákÉszak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák• 907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia

• Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj íráskitaj írás

• Valószínűleg mongol nyelvet beszéltekValószínűleg mongol nyelvet beszéltek• A buddhizmus támogatása. (Shengzong császár A buddhizmus támogatása. (Shengzong császár

971-1031)971-1031)• A mai mongol történeti diskurzusban A mai mongol történeti diskurzusban

szerepük felértékelődött.szerepük felértékelődött.

• 1125-1234 Dzsürcsi (Jurchen) Jin dinasztia1125-1234 Dzsürcsi (Jurchen) Jin dinasztia

Page 3: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 4: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 5: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 6: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A mongol hódításA mongol hódítás

• Kubiláj megalapítja a Yüan dinasztiátKubiláj megalapítja a Yüan dinasztiát• 1279-re egész Kína mongol fennhatóság alá 1279-re egész Kína mongol fennhatóság alá

kerül.kerül.• 1309 a Yüan fénykor vége.1309 a Yüan fénykor vége.• 1368 A dinasztia bukása.1368 A dinasztia bukása.

• Feudális széttagoltság a mongol területeken.Feudális széttagoltság a mongol területeken.• A hatalmi központok rövid léteznek.A hatalmi központok rövid léteznek.• Altan kán ér el sikereket a Ming dinasztia ellen.Altan kán ér el sikereket a Ming dinasztia ellen.

• Hohhot ( a mai regionális központ) alapítása az 1580-as Hohhot ( a mai regionális központ) alapítása az 1580-as években.években.

• Népesség ma: 87,3 % han, 9,7% mongol.Népesség ma: 87,3 % han, 9,7% mongol.

Page 7: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A mandzsu hódításA mandzsu hódítás

• A mongolok által lakott területeket három A mongolok által lakott területeket három lépésben csatolják a birodalomhoz.lépésben csatolják a birodalomhoz.

• 1636 – A déli-mongol területek annektálása1636 – A déli-mongol területek annektálása• 1691 – A középső (halha) területek 1691 – A középső (halha) területek

bekebelezése.bekebelezése.• 1757 – Az Ojrát kánság bukása.1757 – Az Ojrát kánság bukása.

Page 8: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 9: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 10: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Kínai-mongol kapcsolatokKínai-mongol kapcsolatoka 20-21. századbana 20-21. században

• 1911 a Teokratikus Mongol Állam kikiáltása1911 a Teokratikus Mongol Állam kikiáltása(Egyetlen állam sem ismeri el.)(Egyetlen állam sem ismeri el.)• 1915 Kjahtai szerződés1915 Kjahtai szerződés

• Itt válik ketté Külső- és Belső-Mongólia története.Itt válik ketté Külső- és Belső-Mongólia története.• Külső-Mongólia – Gyakorlatilag a mai Mongol Köztársaság.Külső-Mongólia – Gyakorlatilag a mai Mongol Köztársaság.• Belső-Mongólia – A Góbi Sivatagtól délre eső, mongolok lakta Belső-Mongólia – A Góbi Sivatagtól délre eső, mongolok lakta

terület.terület.

• 1921 Mongol bolsevik forradalom1921 Mongol bolsevik forradalom(Az szovjet-orosz befolyás kezdete)(Az szovjet-orosz befolyás kezdete)

• 1924 Mongol Népköztársaság 1924 Mongol Népköztársaság (Csak a Szovjetunió ismeri el.) A kínai álláspont szerint a terület (Csak a Szovjetunió ismeri el.) A kínai álláspont szerint a terület

(Külső-Mongólia) Kína része.(Külső-Mongólia) Kína része.

Page 11: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Szovjet befolyás időszakaSzovjet befolyás időszaka

• 1922-tól Mongólia gyakorlatilag szovjet befolyás 1922-tól Mongólia gyakorlatilag szovjet befolyás alatt.alatt.Kína nem képes területi igényeit érvényesíteni.Kína nem képes területi igényeit érvényesíteni.

• 1945 Jalta. Sztálin megerősíti igényét az országra.1945 Jalta. Sztálin megerősíti igényét az országra.• 1945 ősze népszavazás Mongólia hovatartozásáról.1945 ősze népszavazás Mongólia hovatartozásáról.• 1946. január 5. Kína elismeri Mongólia függetlenségét.1946. január 5. Kína elismeri Mongólia függetlenségét.

• 1949. október 16. A diplomáciai kapcsolatok 1949. október 16. A diplomáciai kapcsolatok felvétele.felvétele.

• 1950 Pekingi és ulánbátori nagykövetségek 1950 Pekingi és ulánbátori nagykövetségek megnyitása.megnyitása.

• 1957-59 Mongol konzulátus Hohhotban.1957-59 Mongol konzulátus Hohhotban.

Page 12: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 13: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A Belső-Mongol Autonóm A Belső-Mongol Autonóm TartományTartomány

• 1911-12 a Teokratikus Mongol Állam létrejötte után nem 1911-12 a Teokratikus Mongol Állam létrejötte után nem sikerült az északi és déli területet egyesíteni.sikerült az északi és déli területet egyesíteni.

• 1930-as évek a Manchukuo-ból induló japán támogatásnak 1930-as évek a Manchukuo-ból induló japán támogatásnak köszönhetően elszakadási törekvések.köszönhetően elszakadási törekvések.• De Wang vezetésével 1937. december 8-án kikiáltják De Wang vezetésével 1937. december 8-án kikiáltják

Mengkukuo-t (Mengjiang).Mengkukuo-t (Mengjiang).• A területet 1945-ben külső-mongol és szovjet csapatok A területet 1945-ben külső-mongol és szovjet csapatok

foglalják el.foglalják el.• 1947-ben a szovjet kisebbségi politika mintájára hozták létre a 1947-ben a szovjet kisebbségi politika mintájára hozták létre a

Belső-Mongol Autonóm Tartományt.Belső-Mongol Autonóm Tartományt.

• 1 200 000 négyzetkilométer, Kína 12 %-a.1 200 000 négyzetkilométer, Kína 12 %-a.• Jelenleg a tartomány lakosságának 17,13 %- a mongol.Jelenleg a tartomány lakosságának 17,13 %- a mongol.• 2009 a GDP 970 Mrd jüan (124 Mrd USD)2009 a GDP 970 Mrd jüan (124 Mrd USD)• Növekedés 2008-hoz képest 16,8 %. 2003-2007 átlagában 20 %.Növekedés 2008-hoz képest 16,8 %. 2003-2007 átlagában 20 %.

Page 14: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai
Page 15: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Kínai-mongol kapcsolatok 1990 Kínai-mongol kapcsolatok 1990 előttelőtt

• 1949-62 Jó gazdasági és diplomáciai kapcsolat.1949-62 Jó gazdasági és diplomáciai kapcsolat.• Együttműködési szerződésEgyüttműködési szerződés• Határszerződés (1962) Határszerződés (1962)

• Xiliin protokol-1964Xiliin protokol-1964

• Gazdasági-, kulturális együttműködésGazdasági-, kulturális együttműködés

• 1960-70-es évek1960-70-es évek• Kifejezetten fagyos viszonyKifejezetten fagyos viszony

• Oka a Szovjetunió és Kína romló kapcsolata. (1969 Oka a Szovjetunió és Kína romló kapcsolata. (1969 Zhenbao szigeti konfliktus)Zhenbao szigeti konfliktus)

• Mongólia szerepe a Hidegháborúban felértékelődik.Mongólia szerepe a Hidegháborúban felértékelődik.

• 1980-as évek közepétől fokozatos javulás.1980-as évek közepétől fokozatos javulás.

Page 16: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Mongol rendszerváltásMongol rendszerváltás

• 1989-90 Mongol rendszerváltás1989-90 Mongol rendszerváltásA szovjet befolyás megszűnése. Lehetőség az önálló A szovjet befolyás megszűnése. Lehetőség az önálló

diplomáciai kapcsolatrendszer kialakítására.diplomáciai kapcsolatrendszer kialakítására.

• 1992-es választások után új nemzetközi 1992-es választások után új nemzetközi szerződésekszerződések• 1993 Barátsági és Együttműködési Szerződés 1993 Barátsági és Együttműködési Szerződés

OroszországgalOroszországgal• 1994 Barátsági és Együttműködési Szerződés Kínával1994 Barátsági és Együttműködési Szerződés Kínával

(1998, 2003, 2004, 2005. Közös beszámolók)(1998, 2003, 2004, 2005. Közös beszámolók)• 1982-84 után 1982-84 után • 2001-2003-ban is felülvizsgálják a mongol-kínai határt 2001-2003-ban is felülvizsgálják a mongol-kínai határt

(4767 km)(4767 km)

• 1996 Háromoldalú határszerződés1996 Háromoldalú határszerződés

Page 17: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Diplomáciai kapcsolat 1990 utánDiplomáciai kapcsolat 1990 után

• 1991 az első kínai küldöttség Mongóliában1991 az első kínai küldöttség Mongóliában• Kína elismeri Mongólia függetlenségét és önállóságát.Kína elismeri Mongólia függetlenségét és önállóságát.

• 1994 Li Peng ulánbátori látogatása1994 Li Peng ulánbátori látogatása• Új szerződésÚj szerződés

5 pont a kínai álláspontról:5 pont a kínai álláspontról:• Kína tiszteletben tartja Mongólia függetlenségét, területi Kína tiszteletben tartja Mongólia függetlenségét, területi

integritásátintegritását• Gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönös Gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönös

egyenlőség alapjánegyenlőség alapján• Mongólia nukleáris fegyver-mentes státuszának megtartásaMongólia nukleáris fegyver-mentes státuszának megtartása• Mongólia harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak Mongólia harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak

segítésesegítése• Kína célja a békés együttműködésKína célja a békés együttműködés

Page 18: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Diplomáciai kapcsolat az ezredforduló Diplomáciai kapcsolat az ezredforduló utánután

• 2001 szeptember 11.2001 szeptember 11.• Átalakuló prioritások.Átalakuló prioritások.• A regionális biztonságpolitikában felértékelődik Mongólia A regionális biztonságpolitikában felértékelődik Mongólia

szerepe.szerepe.

• 2003 Hu Jintao ulánbátori látogatása2003 Hu Jintao ulánbátori látogatása• Első külföldi útjaElső külföldi útja• Gazdasági kapcsolatok megerősítéseGazdasági kapcsolatok megerősítése

• 2004 július N. Bagabandi látogatása Pekingben2004 július N. Bagabandi látogatása Pekingben• Megállapodás a határátkelő rendszer kiépítésérőlMegállapodás a határátkelő rendszer kiépítéséről

• Összesen 13 átkelő létrehozását tervezik (6 már üzemel, 5 lesz Összesen 13 átkelő létrehozását tervezik (6 már üzemel, 5 lesz nemzetközi)nemzetközi)

• Gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális kapcsolatok Gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális kapcsolatok fejlesztésefejlesztése

• Új kínai befektetések MongóliábanÚj kínai befektetések Mongóliában

Page 19: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Gazdasági kapcsolatGazdasági kapcsolat

• 1995 1995 Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína.Kína.

• 1999-1999-tőltől az első számú partner.az első számú partner.

• 20032003• 300 millió dolláros kedvezményes kölcsön kilátásba 300 millió dolláros kedvezményes kölcsön kilátásba

helyezése a mongol bányaipari szektor fejlesztésére.helyezése a mongol bányaipari szektor fejlesztésére.• 23 millió dolláros kínai befektetés a bányászati szektorban.23 millió dolláros kínai befektetés a bányászati szektorban.

• 2004 2004 • A mongol export 48%-a Kínába irányul.A mongol export 48%-a Kínába irányul.

• A rendszerváltás előtt a külker a KGST-vel 92%, a Szovjetunióval A rendszerváltás előtt a külker a KGST-vel 92%, a Szovjetunióval 80%.80%.

• A külföldi befektetések 38%-a Mongóliában kínai eredetű.A külföldi befektetések 38%-a Mongóliában kínai eredetű.• 86 millió dolláros kínai befektetés a bányászatban.86 millió dolláros kínai befektetés a bányászatban.

Page 20: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Gazdasági kapcsolat az ezredforduló Gazdasági kapcsolat az ezredforduló utánután

1990 1991 1992 1993 1994 1995

Teljes forgalom

33.6 69.1  126.9 186.1 84.2 112.6

Export 11.3 52.8 69.4 120.2 62.8 73.2

Import 22.3 16.3 57.6 65.9 21.4 39.4

1996 1997 1998 1999 2000 2001

Teljes forgalom

139.0 158.5 143.4 255.7 377.2 314.1

Export 75.0 60.3 88.4 191.7 267.07 200.6

Import 64.0 98.2 55.0 64 109.5 113.5

2002 2003 2004 2005 20072007

Teles forgalom

360.0 448.2 661.5 811.0 1 1301 130

Export 220 276.6 407.8 505.2

Import 140 171.5 253.5 305.5

Page 21: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Mongolian Exports 2005 by Country (in mio. $US)

Japan; 5,8; 1%

South Korea; 65,1; 6%

China; 505,2; 49%

Russian Federation; 26; 3%

EU; 131,4; 13%Other; 14,4; 1%

Canada; 122,1; 12%

US; 150; 15%

Source: Ministry of Industry and Trade 2006

Page 22: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Negatív hatásokNegatív hatások

• Folyamatosan nő Mongólia gazdasági kiszolgáltatottsága.Folyamatosan nő Mongólia gazdasági kiszolgáltatottsága.

• Szűkül a hazai ipar önálló döntéshozatali képessége.Szűkül a hazai ipar önálló döntéshozatali képessége.• Egyes iparágak a kínai piacoktól függenek. (pl. kasmír)Egyes iparágak a kínai piacoktól függenek. (pl. kasmír)

• Az kínai ipari befolyás migrációs hatásai nőnek.Az kínai ipari befolyás migrációs hatásai nőnek.(kínai betelepülés)(kínai betelepülés)

• Mongólia „elszakadási törekvései” sértik a kínai érdekeket. Mongólia „elszakadási törekvései” sértik a kínai érdekeket. • PL. USA katonai együttműködés, tervezett kanadai, ausztrál PL. USA katonai együttműködés, tervezett kanadai, ausztrál

bányászati nagyberuházásokbányászati nagyberuházások

Page 23: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

NézőpontokNézőpontok

• Nem egységes történeti megítélésNem egységes történeti megítélés• Mongol álláspont: évezredes hagyományokkal rendelkező Mongol álláspont: évezredes hagyományokkal rendelkező

nép.nép.• Kínai álláspont: a terület a mandzsu birodalom része volt.Kínai álláspont: a terület a mandzsu birodalom része volt.

• Mongol „nacionalizmus”Mongol „nacionalizmus”• Nincs semmilyen kormányzati támogatása!Nincs semmilyen kormányzati támogatása!• A nemzetközi párbeszédben nem jelentkeznek ezek az A nemzetközi párbeszédben nem jelentkeznek ezek az

álláspontok.álláspontok.

• Felszínre kerülése Mongóliában rendszerváltás után Felszínre kerülése Mongóliában rendszerváltás után kialakuló „identitás válság” hatása.kialakuló „identitás válság” hatása.

• Megjelenése belső-mongóliai területeken terhelheti a két Megjelenése belső-mongóliai területeken terhelheti a két ország kapcsolatát.ország kapcsolatát.

Page 24: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

„„Pán-mongolizmus”Pán-mongolizmus”

• 1919 Első „megjelenése”1919 Első „megjelenése”

• Rendszerváltás után:Rendszerváltás után:• 1991-ben felvetődik a „Három Mongólia” (Burjátia, 1991-ben felvetődik a „Három Mongólia” (Burjátia,

Külső- és Belső-Mongólia) egyesítése.Külső- és Belső-Mongólia) egyesítése.• A Mongol Demokrata Párt rövid ideig támogatta.A Mongol Demokrata Párt rövid ideig támogatta.

• Nincs semmilyen realitása!Nincs semmilyen realitása!• Nincs kormányzati támogatása!Nincs kormányzati támogatása!• A nemzetközi szerződések minden formában A nemzetközi szerződések minden formában

garantálják a jelenlegi határokat, az országok területi garantálják a jelenlegi határokat, az országok területi integritását.integritását.

Page 25: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A jövőA jövő

• Cél a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése.Cél a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése.• A meglévő oktatási és kulturális együttműködés A meglévő oktatási és kulturális együttműködés

kiszélesítése.kiszélesítése.• (Kína jelentős mértékben támogatja a tudományos kutatást: (Kína jelentős mértékben támogatja a tudományos kutatást:

Mongol Tudományos Akadémia, Hohhot-i mongolisztikai Mongol Tudományos Akadémia, Hohhot-i mongolisztikai konferenciák)konferenciák)

• A mongol gazdaság számára a kínai piac és befektetések A mongol gazdaság számára a kínai piac és befektetések kulcsfontosságúak.kulcsfontosságúak.

• Törekedni kell a kölcsönösségre, a status quo Törekedni kell a kölcsönösségre, a status quo fenntartására.fenntartására.

• A kínai ipar számára nélkülözhetetlenek a mongol A kínai ipar számára nélkülözhetetlenek a mongol nyersanyagok, ásványkincsek.nyersanyagok, ásványkincsek.

• A mongol ipari fejlődés feltétele a könnyen elérhető kínai A mongol ipari fejlődés feltétele a könnyen elérhető kínai piac.piac.

Page 26: A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

Politikai relációPolitikai reláció

• Mongólia szerepe kiemelten fontos az új ázsiai Mongólia szerepe kiemelten fontos az új ázsiai biztonságpolitika kialakításában.biztonságpolitika kialakításában.

• Kína alapvető érdeke Mongólia státuszának Kína alapvető érdeke Mongólia státuszának megtartása.megtartása.

• A mongol stabilitás fontos a kínai belpolitika A mongol stabilitás fontos a kínai belpolitika szempontjából is.szempontjából is.

(Belső-Mongólia, Xinjiang)(Belső-Mongólia, Xinjiang)