Embed Size (px)
DESCRIPTION
Anatómia
Citation preview
A mozgás szervrendszerének (systema locomotorium) részei:
passzív: csontok ízületek
aktív:
izmok
A csontvázrendszer (systema sceleti):
feladata:
a test szilárd vázát alkotja védelmet nyújt vérképzés szerve
a csontok alakja:
hosszú csöves csont(pld.: felkarcsont, combcsont)
rövid csontok (pld.: ujjperccsontok)
lapos csontok(pld.: lapocka, szegycsont, medence)
szabálytalan alakú csontok(pld.: csigolyák)
A csontok makroszkópos szerkezete:
1
csonthártya (periosteum):
véd táplál érzékszervi funkciója van szerepe van vastagságbeli növekedésben elengedhetetlen a csont folytonosságának helyreállítódásához (a regenerációhoz) tömör szerkezetű csontállomány (compact állomány) egyneműnek látszik kemény lemezes szerkezetű (szivacsos) csontállomány (spongiosa állomány):
csontvelő:
vörös csontvelő (medulla ossium rubra)
előfordulása: a rövid, lapos, szabálytalan csontokban szerepe: vörösvérsejt, vérlemez és egyes fehérvérsejtek képzése
sárga csontvelő (medulla ossium flava)
előfordulása: hosszú csöves csontokban szerepe: nagyobb vérveszteség után vörös csontvelővé alakul nem mobilizálható zsírraktárt képez
ízületi porc — üvegporc (hyalin): a csonthártyával nem borított felszíneken található, kékesfehér, üveg keménységű porc
A csontok mikroszkópos szerkezete:
2
sejtek: fiatal csontsejt (osteoblast):
kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul ki vagy a csonthártya belső rétegében található
érett csontsejt (osteocyta): a csontok alapállományát termelik és abban találhatók az érett csontsejtek kialakulásának folyamata: kötőszöveti sejtek Þ porcsejtek Þ fiatal csontsejtek Þ érett csontsejtek
csontfalósejt (osteoclast):
a csont belsejében található elősegíti a vastagságbeli növekedést szerepe van a szivacsos állomány átrendeződésében
alapállomány:a csontsejtek hozzák létre, miközben az osteoblastok osteocytákká alakulnak át szerves rész (osszein):
a csont rugalmasságát biztosítja kötőszöveti rostok, fehérjék, szénhidrátot tartalmaznak
szervetlen rész:
a csont szilárdságát biztosítja 20 fajta elem talalható benne legnagyobb mennyiségben Ca sókat tartalmaz
A csontok növekedése, összeköttetései
A csontok növekedése:vastagságbeli növekedés:
kifelé fiatal csontsejteket hoz létre belül a csontfaló fejtek bontják a csont állományát a csont vastagszik és a velőűr nő
hosszirányú növekedés:
a növekedési porckorong a csont vége felé porcot hoz létre
a csont teste felül a porcbontó sejtek lebontják a porcot és a helyét fiatal csontsejtek foglalják el
a növekedés szabályozása:
3
az agyalapi mirigy elülső lebenyének növekedést serkentő (somatotrop hormonja [STH]) serkenti a növekedést
a nemi hormonok termelődése gátlólag hat a növekedésre 18 éves kor körül az STH termelődése csökken és a porc helyét csont veszi át
A csontok közötti összeköttetések:
folytonos összeköttetés: 1. kötőszövetes összeköttetés: azok a csontösszeköttetések, melyeknél a vázanyag folytonossági hiányát szalag(ok) vagy hártya tölti
ki, úgy hogy a csontok elmozdulását nem teszi lehetővé
pl.: a koponya varratai, foggyökér-fogmeder közötti összeköttetés2. porcos összeköttetés:
a csontokat a közéjük ékelődő porc tölti ki. pl.: a csigolyák közötti porckorongok3. csontos összeköttetés:
a medencecsontok közötti porcok helyén alakul ki
megszakított összeköttetés:
ízület (articulácio)
Az ízület szerkezete, összetartó tényezői, az ízületekben lehetséges mozgások
Az ízületek (articulatio) fogalma:két vagy több csont összeköttetése, ahol a csontok elmozdulnak
Az ízület részei:
4
ízületi fej: általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő mozgásokat is megszabja
ízületi árok (ízvápa):általában az ízületi fej lenyomata
ízületi porc (hyalin porc):az ízesülő csontvégeken található üvegkeménységű porc
ízületi tok:
a külső réteget vastag kötőszövet alkotja a belső (synoviális) réteg vékony, termeli az ízületi nedvet
ízületi nedv (synovia): az ízületi tok termeli néhány csepp nyúlós, tapadós, sárgás folyadék amely a porcfelszínt sikamlóssá teszi
("kenőolaj") ízületi szalag:
általában a két ízesülő csont között található - legtöbbször az ízületi tokon kívül helyezkednek el (kivétel: térdízület, csípőízület) - erős, kötőszöveti rostok építik fel - rugalmatlanok, a húzóerőnek ellenállnak
az ízületet erősítik, a rendellenes mozgást megakadályozzák
Az ízület összetartó tényezői:
a külső légnyomás (belül légüres tér van!) - az ízületet körülvevő bőr és izom - ízületi tok és szalagok
addhéziós erő (synovia hatására - üveglemez példa)
Az ízületek osztályozása:1.csontok száma szerint:
egyszerű: két csont ízesül (pld.: ujj) összetett: több csont ízesül (pld.: könyök)
2. az ízületi fej alakja illetve az ízület tengelyének száma szerint:
az ízületi fej alakja szerint
a tengelyek száma szerint létrejövő mozgások példák
henger 1 hajlítás = flexio
feszítés = extensioujjpercek közötti ízület
5
tojás
2
hajlítás = flexio feszítés = extensio közelítés = adductio távolítás = abductio
csukló ízület
nyereg
kéztőcsontok és a nagyujj
kézközépcsontja között
gömb 3(sok)
hajlítás = flexio feszítés = extensio közelítés = adductio távolítás = abductio
forgómozgás = rotatiokörmozgás = circumdictio
váll és csípőízület
6
A felső végtag csontjaiA felső függesztőöv (vállöv) csontjai:
kulcscsont (clavicula): bőrön (középső része) jól kitapintható
jellegzetes S alakban görbült
egyik végével a szegycsonthoz ízesül másik vége a lapockához kapcsolódik
7
törése gyakori
lapocka (scapula): -
jellegzetes, háromszögletű lapos csont
- oldalsó felső szögleténél igen lapos ízfelszín található (ide ízesül a felkarcsont feje) a háti felszínen erős kiemelkedés lapockatövis (spina scapulae) húzódik, ennek végrésze a vállcsúcs
amelynek törése gyakori
A szabad felső végtag csontjai:
1.felkar (brachium):
felkarcsont (humerus):
proximális vége: (caput humeri) alatta sebészi nyak (collum chirurgicum) distalis végrészéhez az alkar kapcsolódik
2.alkar csontjai (antebrachium):
- orsócsont (radius):
8
az alkar nagyujj felüli oldalán található
- singcsont (ulna): a kisujj felöl helyezkedik el proximális végrésze erősebb és a könyökízület alkotásában vesz részt a két alkarcsontot kötőszövetes membrán rögzíti egymáshoz
-kéz (manus) csontjai:
1.kéztőcsontok (carpus): nyolc darab szabálytalan alakú csontocska két sorba rendeződve (4+4)a felső sorban a sajkacsont, a holdascsont, a háromszögcsont és a borsócsont helyezkedik el
az alsó sorban a trapézcsont, a trapezoidcsont, fejescsont és horgascsont található
2.kézközépcsontok (metacarpus): a tenyér nagy részét alkotja az ujjaknak megfelelő 5 rövid csont
9
3.ujjperccsontok (phalanx) o ujjon 2 a többin 3 található
ujj: pollex ujj: index
A felső végtag ízületei
1.A vállízület (articulatio humeri):
a lapocka és a felkarcsont feje alkotja
az ízvápa sekély, ízületi tok bő -» ficam
összetartásában az izmok játsznak szerepet soktengelyű ízület
2.A könyökízület (articulatio cubiti):
összetett ízület a felkarcsont distalis vége és a két alkarcsont proximális részei képezik
10
alapvető működését (flexio - extensio) a felkarcsont és a singcsont szabja meg a könyökízületben a radius ulna körüli mozgása következtében jön létre a tenyér lefelé fordítása
(pronatio - boríntás) és felfelé fordítása (supinatio - hanyitás)
3.Csukló ízület:
4.A kéz ízületei:
nyereg ízület ez teszi lehetővé az oppositiót -» fogást (a I. ujj szembeállítását a többi ujjal)
hengerízület
A medenceöv csontjai
1.Medencecsont (os coxae):
A csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont folytonos porcos összeköttetése helyén alakul ki csontos összeköttetéssé alakulva 16-18 éves korra.
11
a) Csípőcsont (os ilium) a medencecsont felső legnagyobb részét alkotja a csípőlapát felső széle S alakban görbült csípőtaréj (crista iliaca) a csípőtaréj elöl a tövisszerű elülső felső csípőtövisben végződik (spina iliaca anterior superior) a
csípőlapát hátsó részén fül alakú ízfelszín található a keresztcsont ízesülésére(articulatio sacroiliaca)
a csípőlapát belső felszíne kivájt (fossa iliaca) amit alul az ívelt kiemelkedés (vonal) határol (linea arcuata)
b) Ülőcsont (os ischii): a medence hátsó alsó részét alkotja testből (corpus ossis ischii), felső (ramus superior ossis ischii) és alsó ágból áll (ramus inferior ossis
ischii) a két ág szögletben találkozik -» ülőgumó (tuber ischiadicum) az ülőgumó felett található az ülőcsonti tövis (spina ischiadica)
c) Szeméremcsont (os pubis):
a medence elülső, alsó részét alkotja szintén testből (corpus ossis pubis), felső (ramus superior ossis pubis) és alsó ágból (ramus inferior
ossis ischii) épül fel a felső ágon kiemelkedés (szeméremfésű - pecten ossis pubis) húzódik végig, amely az ívelt vonal
folytatása a kétoldali szeméremcsont a symphysis-ben ízesül, porcos összeköttetéssel
2. A medencecsont fontos képletei: a) csípőízületi árok (acetabulum)
a medencecsont külső felszínének fontos képlete ide ízesül a combcsont feje
b) elfedett nyílás (foramen obturatum) a szeméremcsont és az ülőcsont ágai között találhanyílás kötőszövetes lemez zárja le, melyről izmok indulnak
A szabad alsóvégtag csontjai
1.A combcsont (femur):
jellegzetes erős, csöves csont proximális vége a fej (caput femoris) gömb alakú a fej alatt helyezkedi el a nyak (collum femoris) amely a testtel 125°-os szöget zár be a proximális végén helyezkedik el a nagy tompor (trochanter major) és a kistompor (trochanter minor)
12
2. Lábszárcsontok
a) sípcsont (tibia)
vastag, nagyjából háromszög átmetszetű csont élőben is végig tapintható
proximális végén kettős ízfelszín látható alatta a négyfejű combfeszítő izom ínának tapadásának érdessége található - distalis vége alkotja a belső bokát (malleolus medialis)
b) szárkapocscsont (fibula)
proximális végrésze alkotja a fejet (caput seu capitulum fibulae)
distalis vége a külső bokanyúlványt alkotja (malleolus lateralis)
c ) csontok közötti kötőszövetes lemez : erek és idegek futnak rajta és izmok indulnak róla
3. A térdkalács csont (patella) -
szelídgesztenye alakú csont izmok inába ágyazott
13
4. A láb (pes, pedis) csontjai a) lábtőcsontok (tarsus) :
7 darab szabálytalan alakú csont a két legnagyobb csont :
ugrócsont (talus) sarokcsont (calcaneus)
b) lábközépcsontok (metatarsus) c) ujjperccsontok
A szabad alsóvégtag ízületei
1 .Csípőízület (articulatio coxae) az acetabulum és a csombcsont feje alkotja a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek) a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket
-
az acetabulum és a csombcsont feje alkotja a csípőízületen belül is van szalag -» táplálást szolgálják (erek, idegek) a körülvevő szalagok erősítik az ízületeket
2. Térdízület a combcsont distalis végrésze és a tibia proximális végrésze között (a fibula nem vesz részt az
alkotásban!) itt az ízvápa nem felel meg az ízületi fej lenyomatának a különbséget két porckorong szünteti meg a medialisan C alakú , lateralisan gyűrű alakú porckoron található a térdízületen belül két, kereszt alakban elhelyezkedő szalag található, amelyek a mozgásoknak
szabnak határt az ízületen kívül található, oldalsó szalagok az ízület erősítésében játszanak szerepet
14
3. A láb ízületei
a) bokaízület felső ugróízület : a két lábszárcsont és az ugrócsont (talus) között alsó ugróízület : az ugrócsont és más lábtőcsontok között
b ) lábujj ízületei
felépítését és működését tekintve megegyezik a kéz ujjainak ízületeivel
4.A lábboltozat
nem veleszületett!!! a járás tanulása közben alakul ki izmok és inak tartják fenn hosszanti és keresztirányú a láb három ponton támaszkodik a taljra: az első és az ötödik lábközépcsont vége és a sarokcsont
A gerinc felépítése
1.A gerinc alkotórészei:
a)csigolya (vertebra): csigolya test (corpus vertebrae)
elöl helyezkedik el felülről lefelé fokozatosan nagyobbodik és magasodik az egymás felé tekintő lapos felszínüket üvegporc fedi hátra felé függőleges vályút képez
csigolya ív (arcus vertebrae): a test által alkotott vályú két széléről ered csigolya lyuk (foramen vertebrale): a test ésa csigolyaív zárja közre gerinccsatorna (canalis vertebralis):
az egymás alatt fekvő csigolyalyukak alkotják benne fut a gerincvelő
tövisnyúlvány (processus spinosus): középen hártrafelé és többségében lefelé irányuló páratlan nyúlvány
harántnyúlvány (processus transversus): oldalt kissé hártrafelé irányuló páros nyúlvány ízületi nyúlvány (processus articularis) :csigolyánként négy található a szomszédos csigolyák
ízesüléséreb)porckorong (discus intervertebralis):
anulus fibrosus : kemény porcos kötőszövetes rész nucleus pulposus :puha rész
15
c)ízületi szalagok: a csigolyákat összeköti és rögzíti
2. A gerincszakaszok jellemzése: a) nyaki szakasz hét nyakcsigolya (vertebra cervicalis) alkotja
a csigolyák teste kicsiny, téglatest alakú haránt nyúlvány két gumóban végződik, bennük a gerincverőér
(arteria vertebralis) fut a csigolyalyuk tág, háromszög alakú tövisnyúlványuk villaszerűen elágazik
az első csigolya (atlas): talp szerű ízületi felszín található, amellyel a koponya
nyakszirtcsontjához kapcsolódik teste nincs, elülső és hátsó ívből áll, az első íven ízületi felszín található a fognyúlvány
befekvésére a tövisnyúlvány hiányzik
a második csigolya (axis): a csigolyák teste kicsiny, tégla alakú, rajta felfelé tekintő
fogszerű nyúlvány (dens axis) található rajta tövisnyúlvány nagyon kicsiny a nyakcsigolyák előre domború ívet alkotnak
b) háti szakasz: tizenkét hátcsigolya (vertebra thoracica) építi fel a csigolyatest nagyobb a csigolyalyuk szűkebb a harántnyúlvány hátra és oldalra irányul (bordák kapcsolódnak
hozzájuk) a tövisnyúlvány hátra és lefelé mutat az egymás alatt levő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik
egymást a csigolyák hátra domború ívet hoznak létre
c)ágyéki szakasz öt ágyéki csigolya (vertebra lumbalis) alkotja a csigolya test nagy, bab alakú a csigolya lyuk szűkebb a harántnyúlványok bordacsökevények a tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak a csigolyák előre domború ívet alkotnak
d)keresztcsonti szakasz öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hozza létre (=keresztcsont [os sacrum]) ásó alakú csont felső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium) oldalsó részén fül szerű ízületi felszín (facies sacroiliaca) található ,ami a csípőcsonttal ízesül hátsó felszínén az összecsontosodott tövisnyúlványok tarajszerű kiemelkedést (crista sacroiliaca)
képeznek a farokcsonti szakasszal együtt hátra domborúak
e) farki szakasz a három-öt farokcsonti csigolya (vertebra coccygis) összecsontosodásából jön létre az összecsontosodás miatt nem különíthetők el az összecsontosodás miatt nem különíthetők el a keresztcsonti szakasszal együtt hátra domború szakaszt hoz létre
16
A mellkas csontjai1. Szegycsont (sternum):
alakja: lapos csont részei:
markolat (manubrium sterni) test (corpus sterni) kardnyúlvány (processus xyphoideus)
szerepe: bordák ízesülnek hozzá belőle vöröscsontvelő vizsgálatra nyerhető újraélesztés során ide gyakorolnak nyomást
2. Borda (costa) részei:
fej (caput costae) nyak (collum costae) test (corpus costae) a fejen és a nyakon érdesség található mely ízületi felszínt tartalmaz a hátcsigolya testéhez és
a harántnyúlványhoz való kapcsolódásra fajtái:
valódi bordák (I-VII.): a sternumhoz porc (bordaporc) segítségével ízesül, fokozatosan hosszabbodik
állbordák (VIII-X.):porc segítségével egymáshoz, majd a sternumhoz (bordaív) ízesül, hossza fokozatosan rövidül
repülő (lengő) bordák :szegycsonthoz egyáltalán nem kapcsolódnak ,hosszuk tovább rövidül3. Mellkas (thorax) -
felül keskeny, közép felé egyre szélesedik, majd újra keskenyedik a szegycsont, bordák és a hátcsigolyák alkotják három irányú bordahajlás miatt:
belégzéskor -» emelkedik -» a mellkas térfogata nő kilégzéskor -» süllyed -» a mellkas térfogata csökken
fiatal korban a bordaporcok rugalmasak újraélesztéskor az összenyomás során kb. 5 cm-re benyomható
A m e d e n c e
1.A medence alkotó csontjai:
alsó ágyékcsigolyák keresztcsont farkcsont - két medencecsont
17
2. Felosztása: a) nagymedence (pelvis major): csak hátul van csontos fala (csípőcsont és az alsó ágyéki csigolyák) b) kismedence (pelvis minor):
minden oldalról csontok határolják szeméremcsontok ülőcsontok csípőcsont keresztcsont farkcsont
c) a k é t m e d e n c e h a t á r v o n a l a : keresztcsont felső része csípőcsont ívelt vonala szeméremcsont szeméremfésűje
3. A medence jellegzetes alakjának kialakulása evolúció során, a kétlábon való járás kialakulásával genetikai hatásra:
női medence: o vékonyabb csontú o simább felszínűo nagyobb a két ülőgumó közötti távolság o a keresztcsont alig emelkedik bea két medence határvonala ovális (ellipszis alakú) -» ok a
szülést könnyíti meg férfi medence:
o vastagabb csontú o durvább felszínű o a két ülőgumó közötti távolság kisebb o a keresztcsont jelentősen a medencébe emelkedik o a két medence határvonala kártyaszív alakú
4. A medence átmérői a) CSAK NŐKNÉL VAN JELENTŐSÉGE, méretéből a szülés lefolyására lehet előzetes következtetést levonni b) a medence belső átmérői -» élőben nem mérhetők c) a medence külső átmérői élőben (medencekörzővel) mérhetők!
18
Az izmokról általában
1.Az izom felépítése
izomhas (venter) - harántcsíkolt izom ín (tendo) - rugalmatlan, a húzásnak ellenáll ,ínszövet alkotja ínhüvely (vagina tendinis) : a surlódás csökkentésével elősegíti a mozgást
2.Az izmok osztályozása
alak szerint:
rövid izmok -» kéz (ujj) izmai hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) -» musculus biceps széles izmok (lapos ínnal - aponeurosisal - tapadnak) -» ferde hasizom gyűrűs izmok -» száj-, végbél-, húgycső záróizma
eredési hely szerint
egy helyen eredő (egyfejű izmok) -» alkar izmai két helyen eredő (kétfejű izmok) -» muculus biceps három helyen eredő (háromfejű izmok) -» muculus triceps négy helyen eredő (négyfejű izmok) -» muculus quadriceps
működés szerint
egymást segítő (synergista) izmok
ellentétes működésű (antagonosta) izmok
hajlító (flexor) «-» feszítő (extensor)
közelítő (adductor) «-» távolító (abductor)
szűkítő (sphincter) izom (mindig gyűrűs)
emelő (levator) izom
Az izmok működése
1. Az izom nyugalmi állapota: normotonus: a nyugalomban levő izom kisfokú feszessége, amely nélkülözhetetlen a működéshez atónus: izomtónus teljes hiánya (bénulás) hypotonus: az izom feszesség csökkenése hypertonus: az izom nagyfokú feszessége - izomvédekezés (musculus dèfense)
2. Az izmok ingerlése: hatására összehúzódás következik be küszöb alatti inger: amely nem vált ki összehúzódást küszöb inger :amely már összehúzódást vált ki küszöb feletti inger :a küszöb ingernél erősebb inger, ami az inger nagyságával arányos összehúzódást
vált ki inger maximum :amely maximális összehúzódást vált ki inger összegződés (summatio) az egyidejűleg ható küszöb alatti ingerek összegződve összehúzódást vált ki
19
3. Izomösszehúzódások (contractio) típusai: izomertiás contractio :megrövidülés nincs, de a fesszesség növekszik izotoniás contractio :a megrövidülés alatt a feszesség és a tónus állandó tartós (tetanusos) összehúzódás: az ingerek olyan gyors egymásutánban (30 inger/sec) érkeznek az
izomhoz, hogy az elernyedés nem megy végbe refrakter stádium: az izomműködés azon szakasza, amelyben hiába kap ingert az izom összehúzódás
nem következik be
4. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa az izom szerkezeti egysége: a sarcomer, amely actinból és myozinból áll összehúzódás: energia + Ca + actin + miozin »» actomyozin »» a sarcomer megrövidül elernyedés: actomyozin »» actin + miozin
5.Az izomműködés energiaszolgáltazó anyagai adenozin-trifoszfát - »» ADP + energia - a foszfát molekula lehasadása mekroerg energia
felszabadulást eredményez glikogén (vércukorból képződő poliszacharid): - biológiai oxidáció »» CO2 + víz + energia »»
creatininfoszfát képződik - elégtelen oxidáció »» tejsav (izomláz) - creatininfoszfát lebomlásából szárazó energia »» beépül az ADP-be és átalakul ATP-vé
6. Az izomok energia és oxigénellátása nyugalomban a hajszálerek 30 %-a nyitott működés közben a hajszálerek megnyílnak maximális teljesítménynél a hajszálerek megnyílnak (bemelegítés)
A végtagok izmai1. A felső végtag izmai:
a) a vállöv izma
képviselője a deltaizom (musculus deltoideus) » a váll jellegzetes alakját adja a lapockán és a kulcscsonton erednek és a felkarcsonton tapadnak fontos szerep van a vállízület összetartásában
b)a felkar izmai
a hajlító izmok elöl helyezkednek el: kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii) a feszítők hátul helyezkednek el háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii)
20
c)az alkar izmai
a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók az izmok egyrésze hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják le
d)a kéz izmai
három csoportba oszthatók :
hüvelykpárna tenyér kisujjpárna
2. Az alsó végtag izmai
csípőizmok
külső és belső csípőizmokra oszthatók :
a belső izmok (musculus iliopsoas) a csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyékcsigolyákon erednek, a lágyékszalag alatt kilépnek a combra és a combcsonton tapadnak
a külső izmok a medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek és a combcsonton tapadnak
a külső izmokhoz tartoznak a farizmok:
középső farizom (musculus gluteus medius)
kis farizom (musculus gluteus minimus)
nagy farizom (musculus gluteus maximus) :
a legfelületesebben helyezkedik el
jelentős szerep játszik a járásban
vastagsága eléri két harántujjnyit -» injekció beadási helye
a comb izmai
21
elül találhatók a feszítő izmok :
négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris) distalis inába illeszkedik a patella
ínjára mért ütéssel nézik a térdreflexet
hátsó oldalon található a hajlító izom
kétfejű combizom (musculus biceps femoris
belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok
a hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus)
a nagy közelítő izom és a combcsont között található az "adductor csatorna" (canalis adductorius) » ezen keresztül jutnak a combon elül futó erek a térdhajlatba
a távolítás (abductio) a csípőizmok feladata!
a lábszár izmai
elül a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis anterior)
a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók
háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae) :ez alakítja a láb alakját (képezi a vádlit!)
distalisan az Achilles-ínba megy át a lábszár külső oldalán a szárkapcsi izmok találhatók » feladatuk a lábboltozat fenntartása
a talp izmai
három csoportba oszthatók:
öregujj-párna izmai talpközép izmai kisujj-párna izmai
A s z í v a n a t ó m i a i j e l l e m z é s e
A szív helyzete: a szív a mellüregben, a két tüdő között helyezkedik el a szív nem pontosan függőleges, hanem attól balra és előre kitér valamint működés közben jobbról balra megcsavarodik
A szív alakja: kúp alakú elkeskenyedő része a szívcsúcs (apex cordis) a szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda (sulcus coronarius) fut a sulcus coronariusból elöl és hátul egy-egy hosszanti barázda fut a szívcsúcshoz
22
a barázdákban a szív falát ellátó koszorú erek futnak a szív szélesebb része a bázis (basis cordis) a bázis két oldalánál két fülcse a jobb oldalon (auricula dextra) és a bal fülcse (auricula sinistra)
található a fülcsék a pitvarok kiöblösödései
A szív vetülete: kopogtatható! a szívcsúcs vetületének helye, az V. bordaközben, a sternum szélétől kb. 8 cm-re van (a szívcsúcs lökés
helye) a vena cava superior beömlési helye a jobb pitvarba, a jobb oldali III. bordaporc sternalis végénél
a sulcus coronarius jobb oldali vetületi végpontja, a jobb oldali V. bordaközben kb. 2 cm-re a jobb oldali VI. bordaporc sternális végétől a sulcus corinarius bal vetületi végpontja, a bal oldali III. bordaporc sternális végétől kb. 3 cm-re
a szív mérete így jól megítélhető és a kóros elváltozásokra lehet így következtetni
A szívburok (pericardium): kettősfalú savós hártya borítja kívül a fali lemez (parietalis lemez) a szívet lazán veszi körül zsigeri lemez (viscerális lemez, epicardium) a szívhez tapadó fénylő réteg
a kettő az erek kezdeti szakaszán hajlik át egymásba a két lemez között cavum pericardii - benne néhány csepp folyadék liquor pericardii -» elcsúszást
könnyíti meg
A szívfal szerkezete: a) epicardium
23
b) myocardii a legvastagabb réteg a pitvarok falában vékony a bal kamra területén a legvastagabb
c)szívbelhátya (endocardium) o vékony fénylő réteg o a szívet belülről szorosan borítja o a szívbillentyűk az endocardium kettőzetei
A szív üregrendszere
A szív üregrendszere:
az üregrendszert létrehozó képletek
az üregrendszer jellemzése
jobb bal
Pitvar neve atrium dextrum atrium sinistrum
vére vénás artériás
fala 2 mm vastag 2 mm vastag
24
a septumon a magzati életben foramen ovale
-»születés után záródik
-»fossa ovalis
itt is látható a fossa ovalis
belépő erek
felső üres visszér(vena cava superior)
alsó üres visszér(vena cava inferior)
szív saját vénája(sinus coronarius)
(három-)négy tüdővéna
vena pulmonalis(venae pulmonales)
pitvar-kamrai billentyű
neve valva tricuspidalis(valvula tricuspidalis)
valva bicuspidalisseu
valva mitralis(valvula bicuspidalis
seuvalvula mitralis)
vitorlák száma
3 2
részei
vitorla (cuspis),ínhúr (corda tendinea),
szemölcsizom(musculus papillaris)
Kamra neve ventriculus dexter ventriculus sinister
vére vénás arteriás
fala kb. 5 mm vastag kb. 15-20 mm vastag
kilépő erek truncus pulmonalis aorta
kilépő erek billentyűi
nevevalva trunci pulmonalis
(valvula trunci pulmonalis)
valva aortae(valvula aortae)
billentyűk
száma3
részei az áramlás irányába tekintő tasakok alsó részük vastagabb, felső részük vékonyabb
A szívbillentyűk:
25
szövettanilag: a szívbelhártya kettőzetei -» epithel sejtek típusai: (lásd táblázat) vitorlás billentyűk (valva seu valvula atrioventricularis) vitorla (cuspis)
ínhúrok (corda tendinea) szemölcsizom (musculus papillaris)
félhold alakú (zsebes) billentyűk (valva seu valvula semilunaris): az áramlás irányába tekintő tasakok alsó részük vastagabb, felső vékonyabb
A szív működése:
26
általános elvek: a pitvarok és a kamrák ellentétes fázisban működnek (pitvari systole alatt kamrai dyastole) a félhold alakú és a zsebes billentyűk szintén ellentétes fázisban működnek (ha a félhold
alakú billentyű nyitott, a zsebes billentyű zárt) működési sorrend:
pitvari systole -» vitorlás billentyű nyit -» vér a diastoleban levő kamrába áramlik -» kamrai systole -» vitorlás billentyű zár -» zsebes billentyű nyit -» vér az erekbe áramlik
A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszerének működése
A szív beidegzése: önálló ingerképző és -vezető rendszerrel rendelkezik, működéséhez nincs feltétlen szükség külső idegi hatásra
A szív intracardialis szabályozása:
ingerképző rendszer :
-elsődleges ingerképző központ(sinus csomó,nodus sinuatrialis (Keith-Flack-csomó):
60-80 inger/perc kb 3 cm nagyságú helye a pitvar falában a jobb fülcse és a vena cava superior beömlése között
-másodlagos ingerképző központ :(pitvar-kamrai csomó seu nodus atrioventricularis seu a-v csomó seu Aschoff-Tawara csomó)
35-40 inger/perc a szív sövényben a pitvar-kamrai határon található
ingervezető rendszer : His-köteg (seu fasciculus atrioventricularis): a szívsövényben húzódik, kb 2 cm hosszan lefelé Tawara-szárak: a HIS-köteg folytatása, két részre oszolva (jobb és bal szár - CRUS DEXTRUM et
SINISTRUM) húzódik, majd visszahajlik [a bal oldali két vagy több szárra oszlik a septum felső harmadában]
Purkinje-rostok :a Tawara-szárak végén található rostrendszer, amely a munkaizomzatnak adja az ingerületet
A szív extracardialis (vegetatív) szabályozása: a) feladata: a pillanatnyi helyzethez való alkalmazkodás b) a szabályozást végző idegek:
truncus sympathicus: sympathicus ingerületet szállít →szívműködés gyorsul, koszorús erek tágulnak nervus vagus (X. agyideg) :parasympathicus ingerületet szállít → szívműködés lassul, koszorús erek
szűkülnek
A sz ív izom alapvető sajátosságai
27
A szívizom szövettani jellemzése
módosult simaizom sejtek alkotják a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak egy-egy sejt villa alakban elágazik a szívizomrost közepén egy sejtmag található az aktin és a myozin speciális elrendeződésű a mitochondriumok száma igen nagy a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak
A szívizom működése:
működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között akaratunktól független, gyors működésűek nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem
hozható létre a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is
maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal)
Az elektrokardiográfia (EKG) fogalma: a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében
a normál görbe szakaszai:
P-hullám :a pitvari systole alatt keletkezik PQ-távolság : az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra QRS-komplexus :a kamra systoleja közben keletkezik T-hullám :a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) RR-távolág :két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus
A nagyvérkör főbb arteriaiA felszálló aorta :(aorta descendens): jellemzése
szervezetünk legnagyobb verőere a bal kamrából való kilépést követő rövid aortaszakasz
ágai: a jobb és a bal oldali koszorúsér (arteria coronaria dextra et sinistra)
28
ágak eredése: az aorta zsebes billentyűinek tasakjából
az ágak feladata :
arteria coronaria dextra:
a sulcus coronariusban fut hátra, ahol a hátsó hosszanti barázdában az apex cordisig halad közben ellátja a szív jobb oldalát és a septum hátsó harmadát
arteria coronaria sinistra:
eredése után két ágra oszlik, az elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a szívcsúcsig, a másik ág a körkörös barázdában fut ellátja a szív baloldalát, valamint a szívsövényt
29
az ágak működése: számos ágat adnak le, amelyek tovább oszolva ellátják a szívizmot ,a legkisebb arteriák ún.
funkcionális végartériák (anastomosis kevés, csak lassan alakul ki)
a szív ereinek összeszedődése: az apexnél kezdődő vena cordis magna mely felfelé az első hosszanti barázdában fut, majd a sulcus
coronariusba kanyarodik, és sinus coronarius formájában ömlik a jobb pitvarba
Az aortaív (arcus aortae) ágai:
1)fejkar-verőértörzs : (truncus brachiocephalicus)
jobb oldali kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra) :ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában
hónalj verőér :(arteria axillaris) felkar verőér :(arteria brachialis) orsócsonti verőér :(arteria radialis) singcsonti verőér :(arteria ulnaris)
jobb oldali közös fej verőér :(arteria carotis communis dextra)
belső fej verőér : (arteria carotis interna) :ellátja az agyvelő jobb oldali részét külső fej verőér: (arteria carotis externa) : ellátja az agyvelő jobb oldali részét
30
2)bal oldali közös fej verőér (arteria carotis communis sinistra) belső fej verőér :(arteria carotis interna) :ellátja az agyvelő bal oldali részét külső fej verőér :(arteria carotis externa) :ellátja az agyvelő bal oldali részét
3)bal oldali kulcscsont alatti verőér: (arteria subclavia sinistra) :ágakat ad a gerinccsigolyákhoz (arteria vertebralis) fontos szerepet játszik az agy és a gerincvelő vérellátásában
hónalj verőér :(arteria axillaris) felkar verőér :(arteria brachialis) orsócsonti verőér (arteria radialis) singcsonti verőér (arteria ulnaris)
A nagyvérkör főbb vénái
A felső üres visszér (vena cava superior) ágai: jobb és bal oldali fej-kar véna ( vena brachiocephalica dextra et sinistra)
belső nyaki ("torkolati") gyűjtőér :(vena jugularis interna) → összegyűjti a fej és a nyak vénás vérét külső nyaki ("torkolati") gyűjtőér : (vena jugularis externa) → összegyűjti a koponya feszínének
vérét
31
kulcscsont alatti gyűjtőér:(vena subclavia) → a felső végtag vénás vérét gyűjti össze hónalj alatti véna (vena axillaris) felkari visszér (vena brachialis) király (kézháti) visszér (vena basilica) fej (lateralis) visszér (vena cephalica) középső könyökvéna (vena mediana cubiti) jobb és bal oldali hörgővéna (vena bronchialis dextra et sininstra) jobb és bal oldali vénás szöglet (angulus venosus dextra et sinistra)
Az alsó üres visszér (vena cava inferior) ágai :
páros vénák
jobb és bal oldali mellévese véna (vena suprarenalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali vese véna (vena renalis dextra et sinistra) jobb és bal oldali petefészekvéna (vena ovarica dextra et sinistra) jobb és bal oldali herevéna (vena testicularis dextra et sinistra
májvéna (vena hepatica)
májkapu visszér ágrendszere (vena portae) lépvéna (vena lienalis) gyomorvéna (vena gastrica) felső bélfodri véna (vena mesenterica superior) alsó bélfodri véna (vena mesenterica inferior)
32
Jobb és bal oldali közös csípővisszér (vena iliaca communis dextra et sinistra)
belső csípővisszér (vena iliaca interna) → összegyűjti a kismedencei szervek vérét külső csípővisszér (vena iliaca externa)
o combvéna (vena femoralis) o térdhajlati véna (vena poplitea) o nagy rejtett bőrvéna (vena saphena magna) o kis rejtett bőrvéna (vena saphena parva)
A tüdő vérellátása, a kis vérkör
33
1. A kisvérkör: gázcserét végzi!
a szív jobb kamrájából lép ki a tüdő verőértörzs (truncus pumonalis) az ér röviddel utána, a tüdőkapuban két ágra, a jobb és bal tüdő verőérre (arteria pulmonalis dextra et
sinistra) oszlik mind a két arteria sokszorosan tovább oszlik és a léghólyagok körül hajszálér hálózatot alkot a léghólyagokban megtörténik a gázcsere (a vénás vérből a szén-dioxid adódik le, és a vörösvérsejtek
oxigént vesznek fel) a hajszálerek összeszedődnek a bal pitvarba négy (gyakori fejlődési eltérés esetén három) tüdővéna (vena pulmonalis seu venae
pulmonales) lép be
34
2.tüdő vérellátása kettős: a) a jobb kamrából a truncus pulmunalis (CSAK A GÁZCSERÉT VÉGZI!)
b) a hörgők és a tüdőszövet táplálása az arteria bronchialison keresztül történik
35
36
37
38
