A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG · (2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszer űen megszerzett jövedelmet

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A munkáltató kártérítési felelőssége

A felelősség a legáltalánosabb értelemben:magatartás értékelése. Egymástólelválaszthatatlan funkciói a reparáció és aprevenció.

A helytállás meghatározott törvényi tényállásonalapuló (feltétlen) kötelezettség.

A felmondási indok, a prémiumfeladat vagyprémiumot kizáró feltétel jellege.

Az un. objektív és szubjektív felelősség

Az adott helyzetben általában elvárhatómagatartás az, amely a belső és elháríthatókörülmény által okozott kárt megelőzi (EörsiGyula). Következésképpen: az adott helyzetbenáltalában nem elvárható a külső éselháríthatatlan ok megelőzése.

A vétkesség vizsgálatát mellőző, illetve avétkesség megállapításán alapuló felelősség.

Felelősség az okozott kárért

(1) A munkáltató köteles megtéríteni amunkavállalónak a munkaviszonnyalösszefüggésben okozott kárt [Mt. 166. §(1) bekezdés].

A felelősség tipikus esetei

1. Egészségkárosodás (baleset v.megbetegedés).2. Igazolás kiadásának elmulasztása.3. Nem megfelelő adatszolgáltatás.4. A munkaviszony jogellenesmegszüntetése

A felelősség pozitív feltételei

1. A munkaviszonnyal összefüggésben2. a munkavállaló oldalán keletkezett kár,3. a munkaviszony és a bekövetkezett kárközötti okozati összefüggés. A részlegesokozati összefüggés – MK 30. sz.állásfoglalás.

Jogellenesség

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárta) a károsult beleegyezésével okozta;b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utalófenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha azelhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagyd) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és amagatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy ajogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi (Ptk. 6:520. §).

A sztrájkjog gyakorlásával okozott kár megítélése.

A munkáltató kártérítési felelőssége - munkabaleset

Az Mvt. 87. § 3. pontja szerint munkabaleset az abaleset, amely a munkavállalót a szervezettmunkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri,annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült)közrehatásának mértékétől függetlenül. Amunkavégzéssel összefüggésben következik be abaleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körébenvégzett munkához kapcsolódó közlekedés,anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás,szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyiszolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyébszolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

A munkáltató kártérítési felelőssége – üzemi baleset

Az Ebtv. 52. §-a szerint üzemi baleset az abaleset, amely a biztosítottat a foglalkozáskörében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetve munkába vagy onnanlakására (szállására) menet közben éri. Üzemibaleset az is, amely a biztosítottat továbbimunkavégzése vagy egyestársadalombiztosítási ellátások igénybevételesorán ért.

A munkáltató kártérítési felelőssége – üzemi baleset

Az Ebtv. 53. § (1) bekezdése értelmében ugyanakkornem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amelya) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagyb) a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedélynélküli munka,c) az engedély nélküli járműhasználat,d) a munkahelyi rendbontás során, vagye) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkábóllakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem alegrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazásindokolatlan megszakítása során történt.

Mentesülés a felelősség alól

(2) Mentesül (a munkáltató) a felelősség alól, habizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülményokozta, amellyel nem kellett számolnia és nem voltelvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezésételkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásaokozta.(3) A munkavállaló 53. §-ban foglaltak szerinti másmunkáltatónál történő foglalkoztatása esetén amunkáltatók egyetemlegesen felelnek [Mt. 166. § (2)-(3)bekezdés].

Mentesülés a felelősség alól -ellenőrzési körön kívüli körülmény

Ellenőrzési körön kívüli az a körülmény, amelyet amunkáltató nem képes befolyásolni, arra hatástgyakorolni.Telephelyen kívüli munkavégzés: a közvetett befolyásvizsgálata, pl. fő- és alvállalkozók által egymástelephelyén foglalkoztatott munkavállaló esetében.Közlekedési (úti) baleset megítélése: az előreláthatósághiánya, mint kimentési ok.A változás az MK 29. számú állásfoglalás b) pontját(ezen belül különösen annak hetedik bekezdésébenfoglaltakat) érinti.

Mentesülés a felelősség alól – az előreláthatóság

A munkáltató kimentési lehetőségénekbővülését (működési kör helyett ellenőrzési kör)enyhíti a kimentés szűkítése az előreláthatóságbeiktatásával.Közvetett befolyás: fennáll a felelősség azegyébként ellenőrzési körön kívüli olyankörülmény bekövetkezte esetén, amivel”számolni” kellett.A közlekedésben rejlő általános, illetve konkrétbalesetveszély megítélése.

Az előreláthatóság

a) A munkáltató un. objektív kárfelelőssége eseténkérdéses, hogy – különösen az egészségkárosodáskapcsán felmerülő felelősség esetén – milyenszempontok alapján vizsgálandó a kár előreláthatósága,hiszen általában a káresemény bekövetkezése semlátható előre.b) A külföldi joggyakorlatban felmerülő kérdés, hogy azelőreláthatóságnak csupán a kár típusára, vagy annakmértékére is ki kell terjednie. Általában a nemzetközijoggyakorlat a személyi sérülések esetén megelégszik akártípus előreláthatóságával.c) Az is felmerülhet, hogy a munkáltató oldalán melyszemély előreláthatóságát kell figyelembe venni.

Az előreláthatóság

Konkrét esetek:

- a borral töltött söröshordó,- a Hadley ügy,- a londoni ügyvédek balesete,- a „vékony koponya” elve,- az elsüllyedt hajó esete.

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

A munkavállaló magatartása akkor vezet a munkáltatófelelősség alóli mentesüléshez, ha a kárt – függetlenülattól, hogy a magatartás vétkes volt-e vagy sem –kizárólag a munkavállaló maga okozta és az amunkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a kárbekövetkezése nem kizárólag a munkavállalómagatartására vezethető vissza, hanem abban olyan okis közrehatott, amely a munkáltató ellenőrzési körébevagy akár azon kívül esik, de a munkáltató részérőlobjektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alólnem mentesülhet (MK 29. számú állásfoglalás).


(1) A munkáltató a munkavállaló teljes kárát kötelesmegtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyelkapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése akárokozás idején nem volt előre látható.(2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet amunkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amelyabból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítésikötelezettségének nem tett eleget.(3) A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylástérdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részbenmentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyonihelyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésénekkövetkezményeit értékeli (Mt. 167. §).

A kármegosztás

A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállalóvétkes közrehatása milyen mérvű volt. Ebből következik,hogy a kármegosztás arányának megállapításánál nema munkáltató és a munkavállaló vétkességét kellegymással szembeállítani. Amennyiben a munkáltatóoldalán is megállapítható a vétkes magatartás, ezlényegesen csökkenti a munkavállalói magatartás súlyát,következésképpen kihat a kárviselés arányára (MK 31.számú állásfoglalás).

A kármegosztás

A munkaviszony jogellenesmegszüntetése esetén milyen kárenyhítésikötelezettség terheli a munkavállalót?

A bizonyítási teher alakulása akárenyhítési kötelezettség kapcsán, Mfv.II. 10.183/2015. sz. határozat.


(1) A munkáltatót a 166-167. §-ban foglaltak szerintterheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitttárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgokmegőrzőben való elhelyezését vagy a bevitelbejelentését. A munkába járáshoz vagy amunkavégzéshez nem szükséges dolgok csak amunkáltató engedélyével vihetők be. E szabályokmegsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárértcsak szándékos károkozása esetén felel (Mt. 168. §).

A kártérítés mértéke és módja

(1) A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradtmunkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembevenni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult,feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.(2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradtegyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.(3) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentősfogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.(4) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csakmunkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget (Mt.169. §).

Távolléti díj vs. kártérítés

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

(1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenesmegszüntetésével összefüggésben okozott kárt.(2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényeltkártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távollétidíjának összegét.(3) A munkavállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenőenjogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonyaa) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagyb) munkaviszonya megszűnésekor a 77. § (5) bekezdés b) pontjaalapján nem részesült végkielégítésben [Mt. 82. § (1)-(3) bekezdés].

A munkaviszony jogellenes megszüntetése

A kárigény érvényesítése.- A megállapításra irányuló kereset általában kizárt.- Az ismételt igényérvényesítés lehetősége.Ld. a 4/2013. (IX. 23.) KMK véleményt.

A kártérítés összegének számítása.- A kártérítés limitált összege.- Az elmaradt jövedelem számítása.Ld. a 3/2014. (III.31.) KMK véleményt.

A jogellenes megszüntetésre alapított munkavállalói kárigény

Az elmaradt jövedelemnek az Mt. 169. § (1) és(2) bekezdésében meghatározott elemeitételenként érvényesíthetők az egyes jogcímekés azok összegszerűsége megjelölésével. Amunkavállalóra háruló bizonyítási teher kereteiközött a munkavállaló bizonyítási indítványaalapján a munkáltatót a bíróság kötelezheti aszükséges adatok és a rendelkezésre állószámítások szolgáltatására.


Az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerintijogcímenként kell vizsgálni és az ítéletrendelkező részében jogcímenként ésösszegszerűen elkülönítve kell feltüntetni. Azelérhető jövedelem egyes jogcímei szerintitételekből külön-külön kell levonásba helyezniamit a munkavállaló megkeresett, vagy az adotthelyzetben elvárhatóan megkereshetett volna.


Az elmaradt jövedelem különböző jogcíműtételeinek összegét bruttó összegben, illetve haaz adott jövedelemtétel után a munkavállalótnem terheli személyi jövedelemadó, ennekmegfelelően kell számításba venni. Az elmaradtmunkabér meghatározásakor pedig annak bruttóösszegéből levonásba kell helyezni amunkavállalót a társadalombiztosítási szabályokszerint terhelő járulékok összegét.


Az elmaradt jövedelem felső korlátjaként meghatározott tizenkéthavi távolléti díjat bruttó összegben kell meghatározni. A limitszempontjából az elmaradt jövedelem egyes tételeinek sorrendjétés összegszerűségét a keresetben előterjesztettek szerint lehetfigyelembe venni.

Mivel a limit bruttó, míg az elérhető és a ténylegesen elért összegun. tb. nettó összegben számítandó, az elmaradt jövedelem teljesösszege (12:0,815=)14,72 hónapra eső tb. nettó távolléti díj.

Ugyanakkor lényeges: a tizenkét havi távolléti díjban meghatározottlimit nem időtartam, hanem mértékszabály. Amennyiben tehát amunkavállaló elmaradt jövedelme részben megtérül, értelemszerűennem csupán a tizenkét hónapra eső kárigénye illeti meg.

Az elmaradt jövedelem

(3) A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőzőegy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételévelkell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évbena jövedelemben tartós változás következett be, aváltozás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.(4) Ha a jövedelemkiesés a (3) bekezdés alapján nemhatározható meg, az azonos vagy hasonlótevékenységet végz ő személyek haviátlagjövedelmét kell alapul venni.(5) A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kellvenni azt a jövőbeli változást is, amelynekbekövetkezésével számolni lehet (Ptk. 6:528. §).

Az elmaradt jövedelem

A munkaviszony körében az elmaradt jövedelemmegállapításánál az elmaradt munkabért és annak arendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembevenni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján amunkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozásbekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette[Mt. 169. § (1) bekezdés].

Mennyiben vehető figyelembe az elmaradt jövedelemösszegének megállapításánál az éves prémium, illetve abérpótlék?A Tbj. 21. § c) pontja értelmében nem járulékköteles ajövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék).

Az elmaradt jövedelem –rendhagyó eset 1.

Az elérhet ő munkabér nagyobb a ténylegesen elértmunkabérnél, ugyanakkor az elérhet ő béren kívüli juttatáskisebb a ténylegesen elért béren kívüli juttatásnál. Ebben azesetben elmaradt munkabér címén mutatkozik kárigény, amitviszont kompenzálni kell a többlet béren kívüli juttatással. Akompenzáció számítása akkor helyes, ha a ténylegesen elért bérenkívüli juttatás és az elérhető béren kívüli juttatás összegénekkülönbözetét bruttósítva vesszük számításba. (Tehát a különbözetösszegét osztani kell 84-el, s az eredményt szorozni kell 100-al.Amennyiben az így kapott összeg nagyobb, mint a munkavállalóterhére mutatkozó bruttó munkabér-különbözet, a munkavállalónakértelemszerűen elmaradt jövedelem címén nincs kára.)

Az elmaradt jövedelem –rendhagyó eset 2.

Az elérhet ő munkabér kevesebb a ténylegesen elértmunkabérnél, ugyanakkor az elérhet ő béren kívülijuttatás nagyobb a ténylegesen elért béren kívülijuttatásnál . A munkavállaló kára az elmaradt bérenkívüli juttatás címén keletkezik, amelyet indokoltkompenzálni a ténylegesen elért és az elérhetőmunkabér különbözetének nettó összegével. (Tehát abérkülönbözetet osztani kell 100-al, s az eredménytszorozni 84-el. Amennyiben az így kapott összegnagyobb, mint a munkavállaló terhére mutatkozó bérenkívüli juttatás különbözete, a munkavállalónakértelemszerűen elmaradt jövedelem címén nincs kára.)

A munkahelyi stresszhelyzeten alapuló kártérítés

Az Mvt. 87. § (1) bekezdés 1/H. pontjameghatározza a pszichoszociális kockázatfogalmát, amelyből adódóan munkáltatóikötelezettségként jelenik meg a pszichéskockázatok és a munkahelyi stresszkövetkezményeinek elkerülése.

A munkahelyi stresszhelyzetből eredő károkkiküszöbölése (megelőzése) orvosi vizsgálatalapján.

A munkahelyi stresszhelyzeten alapuló kártérítés

A munkavállaló kiválasztása során – amunkavállaló előzetes hozzájárulása alapján -személyiségteszt végezhető. Ennek részleteseredményét azonban csak a tesztet értékelő,elemzést végző szakember ismerheti meg. Másszemély (ide értendő a munkáltatói jogkörgyakorlója vagy a HR feladatot ellátómunkavállaló is) csak akkor tájékozódhat avizsgálat eredményéről, ha ehhez amunkavállaló hozzájárul (Adatvédelmi Biztos814/A/2004.).

Utaló magatartás

A bíróság a kárnak egészben vagyrészben való megtérítésére kötelezhetiazt, akinek szándékos magatartása másjóhiszemű személyt alapos okkal olyanmagatartásra indított, amelyből őtönhibáján kívül károsodás érte (Ptk. 6:587.§).

Ráutaló magatartás – utaló magatartás.


(1) A természetbeni juttatások értékét, valaminta dologi kár összegét a kártérítésmegállapításakor érvényes fogyasztói ár alapjánkell meghatározni.(2) A dologi kár összegét az avulásfigyelembevételével kell kiszámítani. Kárként ajavítási költséget kell figyelembe venni, ha adologban okozott kár az értékcsökkenés nélkülkijavítható (Mt. 170. §).


(1) A munkáltató köteles megtéríteni amunkavállaló hozzátartozójának a károkozássalösszefüggésben felmerült kárát is.(2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozássalösszefüggésben a munkavállaló meghal, az (1)bekezdésben foglaltakon túlmenően olyanösszegű tartást pótló kártérítést is igényelhet,amely szükségletének – a tényleges vagy azelvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét isfigyelembe véve – a sérelem előtti színvonalonvaló kielégítését biztosítja (Mt. 171. §).


(1) A kártérítés összegének számításánál le kell vonnia) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóanmegkereshetett volna,c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításávalhozzájutott,d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadásánakeredményeként jutott hozzá.(2) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál ajövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerintterhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni(Mt. 172. §).


(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítésa munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosulthozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítésétszolgálja.(2) A munkáltató olyan összegű általános kártérítésmegfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagikárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részénekmértéke pontosan nem számítható ki. Általánoskártérítés járadékként is megállapítható (Mt. 173. §).


(1) A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapjánnyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapításaután a körülményekben lényeges változás következik be, amegállapított kártérítés módosítását kérheti.(2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét atizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettségelnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy évelteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járókártérítést a munkaképességében vagy a képzettségébenbekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani (Mt. 174.§).


(3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozásmértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat asérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, akárosulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesenmegvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó.Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosításalapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos évesmunkabérváltozást kell figyelembe venni.(4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén akártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonosmunkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányábanpedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos évesmunkabér-változás mértéke az irányadó (Mt. 174. §).


(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekintenia) az elmaradt jövedelem és a táppénz,b) az elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset,c) az elmaradt jövedelem és a rokkantsági nyugdíj, balesetirokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátáskülönbözetének megtérítése iránti igényt.(2) Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggésben több ésegymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigényszármazik, egymástól függetlenül, az egyes igények esedékesséválásától kezdődően, külön-külön kell számítani (Mt. 175. §).


(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglaltmegkülönböztetéssela) a táppénz első fizetésének napjától,b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytánbekövetkezett munkaképesség-csökkenés,egészségkárosodás első alkalommal vezetettjövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátásfolyósításának időpontjától kezdődik (Mt. 175. §).


(1) A munkáltató és a biztosító a szükséghezképest a munkavállalótól vagy hozzátartozójátóla munkavégzésből származó jövedelméről,jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet(2) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belülértesíti, ha a kártérítés módosítására alapulszolgáló munkabérváltozás történt (Mt. 176. §).

A kötbér(1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, haolyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül akötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.(2) A kötbér írásban köthető ki.(3) A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy akötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.(4) A pénztartozás késedelmes tejesítése esetére kikötött kötbérre akésedelmi kamat szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:186. §).

Munkaviszony keretében kötbér kikötésére csak a versenytilalmimegállapodásban, illetve a tanulmányi szerződésben van lehetőség.

A kártérítés esedékessége

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekornyomban esedékes (Ptk. 6:532.§).

A szociális partnernek okozott kárért való felelősség

Felróható magatartás hiányában aszakszervezet mentesül a kártérítésifelelősség alól, ha a tisztségviselőjemunkaviszonyának rendes felmondássalvaló megszüntetéséhez az előzeteshozzájárulás megtagadásával kárt okoz(Mfv. 10.886/2006).

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A kár megtérítésére egyebekben a Ptk.6:518-534. §-a szabályait kell alkalmazni(Mt. 177. §).

Eltérő megállapodás

Kollektív szerződés e fejezetrendelkezéseitől csak a munkavállalójavára térhet el (Mt. 178. §).

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A felelősség jogalapja:

1. Főszabály szerint a munkavállaló vétkessége,azaz szándékos vagy gondatlan magatartása.2. Kivételes esetben a vétkesség vizsgálatanélküli felelősség (megőrzési felelősség,leltárhiány).

A felelősség általános szabályai

(1) A munkavállaló a munkaviszonyból származókötelezettségének megszegésével okozott kárt kötelesmegtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adotthelyzetben általában elvárható.(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, akárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónakkell bizonyítania.(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg amunkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén ateljes kárt kell megtéríteni (Mt. 179. §).

Szándékosság és gondatlanság

Szándékos a magatartás, ha a munkavállaló előre látjacselekményének (mulasztásának) károsítókövetkezményeit és azokat kívánja (közvetlen szándék)vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék).

Gondatlan a károkozás, ha a kár bekövetkezését azelvárható gondosság kifejtése mellett el lehetett volnakerülni (negligencia), vagy ha a munkavállaló felismerimagatartásának lehetséges következményeit, de abbanbízik, hogy a hátrányos eredmény nem következik be(tudatos gondatlanság vagy luxuria).

A munkavállaló kártérítési felelősségének mértéke – súlyos

gondatlanság

Súlyos gondatlanság: különösen, ha amunkavállaló kötelezettségszegésea) gondatlan bűncselekménynek,szabálysértésnek, vagyb) tudatos gondatlanságnak (luxuria) minősül,c) korábban már szankcionáltkötelezettségszegés ismétlődése,d) alapvető foglalkozási, szakmai szabály vagyprotokoll megsértése.

A vezető felelőssége

A vezető gondatlan károkozás esetén ateljes kárért felel [Mt. 209. § (5) bekezdés].

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetésitevékenysége során a jogi személynek okozottkárokért a szerződésszegéssel okozott kárértvaló felelősség szabályi szerint felel a jogiszeméllyel szemben (Pkt. 3.24. §).A Ptk. 6:142. §-a szerint a szerződésszegésselokozott kár esetén kimentési, un. „objektív”felelősség érvényesül.Mely szabály (Ptk. vagy Mt.) alapján kell elbírálnia munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőkártérítési felelősségét?

Vezetői felelősség

Az elsőfokú bíróság a munkáltató felpereskeresetének helyt adva 1.521.276.526forint kár megfizetésére kötelezte a voltügyvezető alperest. Azt állapította meg –széleskörű bizonyítás alapján -, hogy azalperes indokolatlanul, feleslegesmennyiségben rendelt acélhulladékot.


A másodfokú bíróság a felperes keresetételutasította. Álláspontja szerint amunkáltató nem bizonyította, hogy a voltügyvezetőnek felróható a túlrendelés.


A Kúria - alapjaiban az elsőfokú bíróságálláspontját osztva - 1.296.002.820 forintkár megfizetésére kötelezte az alperest.Bizonyítottnak látta a kár összegénektúlnyomó részét és azt állapította meg,hogy az alperes nem bizonyította, hogyúgy járt el, ahogy az adott helyzetbenáltalában elvárható (Mfv. II. 10.148/2015.)


A Kúria döntését a korábbi Mt. alapjánalkalmazandó korábbi Ptk. 339. §-aalapján hozta meg.

Az Mt. 179. § (2) bekezdésében és 209. §(5) bekezdésében foglalt szabályokértelmezése.


A vezérigazgató munkaviszonyát amunkáltató azonnali hatállyalmegszüntette, mivel több teljesítés nélküliteljesítés igazolást írt alá.Az elsőfokú bíróság a munkavállalófelperes keresetét elutasította.


A másodfokú bíróság a keresetnek helytadott. Álláspontja szerint is teljesítésnélküli igazolást írt alá a felperes, de ezértfelelőssége csak közvetett. Az adotttevékenységre ugyanis nem volt rálátása,továbbá a szakmai vezető előzetesenaláírta, tehát igazolta a vitatott teljesítést.


A Kúria a másodfokú határozatmegváltoztatásával a keresetet elutasította. Úgyítélte meg, hogy a felperest, mint vezető állásúmunkavállalót az általánoshoz képest szigorúbbfelelősség terheli, figyelemmel amunkaszervezetben elfoglalt kiemelkedőpozíciójára, illetve a rábízott cégvagyonnagyságára (Mfv. II. 10.101/2015.).

A felelősség általános szabályai

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynekbekövetkezése a károkozás idején nem voltelőrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkesmagatartása okozott, vagy amely abbólszármazott, hogy a munkáltató kárenyhítésikötelezettségének nem tett eleget.(5) A kár megtérítésére a 177. §-ban foglaltrendelkezést kell alkalmazni (Mt. 179. §).

A megőrzési felelősség

(1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott,visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyandologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóanőrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részérőlelháríthatatlan ok idézte elő.(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor kötelesmegtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján,aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére,megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervénytvalamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállalómeghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevébenátvegye (Mt. 180. §).


(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3)bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervénynélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz,értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésbenmeghatározott feltételek meglétét és a kárt.(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódásafolytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül afelelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adotthelyzetben általában elvárható (Mt. 180. §).


A kizárólagos őrzés feltételeit amunkáltató tartozik biztosítani.

Ha a munkavállaló az átadás-átvétel adolgot kifogás nélkül vette át, utóbb nemhivatkozhat az átvétel hiányosságaira, ekörben a bizonyítás őt terheli (MK 113.számú állásfoglalás).

Több munkavállaló együttes felelőssége

(1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, haez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, haa vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehetmegállapítani.(3) A több munkavállalónak megőrzésre átadottdologban bekövetkezett hiányért a munkavállalókmunkabérük arányában felelnek.(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárttöbben szándékosan okozták (Mt. 181. §).

Felelősség a leltárhiányért

(1) A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.(2) A leltárhiányért való felelősség feltételea) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodásmegkötése,b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljesleltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása,továbbád) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történőmunkavégzés.(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló iskezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelősmunkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történőfoglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon (Mt. 182. §).


(1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásravagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvettanyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlenokból keletkezett, a természetes mennyiségicsökkenés és a kezeléssel járó veszteségmértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazásiveszteség) meghaladó hiány.(2) A leltáridőszak a két egymást követőleltározás közötti tartam (Mt. 183. §).


(1) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kellfoglalni.(2) A megállapodásban meg kell határozni aleltári készletnek azt a körét, amelyért amunkavállaló felelősséggel tartozik.(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás isköthető, ha a leltári készletet több munkavállalókezeli. A megállapodásban meg kell határozniazokat a munkaköröket is, amelyek betöltésénekmegváltozásakor leltározást kell tartani (Mt. 184.§).


(4) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik,ha a munkavállaló munkakörének megváltozásafolytán a leltári készletet már nem kezeli.(5) A munkavállaló a leltárfelelősségimegállapodást a leltáridőszak utolsó napjáraindokolás nélkül írásban felmondhatja.Csoportos leltárfelelősségi megállapodás eseténa felmondás csak a jognyilatkozatot közlőmunkavállaló tekintetében szünteti meg amegállapodást (Mt. 184. §).


(1) A munkáltató állapítja mega) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyekután az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy atárolás feltételeire való tekintettel forgalmazásiveszteség számolható el,b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját ésszabályait,d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapításárairányuló eljárás rendjét,e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgálómunkáltatói kötelezettségeket (Mt. 185. §).


(2) A munkavállalót az (1) bekezdés szerint meghatározottfeltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy aleltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.(3) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása eseténképviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokbanmeghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Amunkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, azadott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki.(4) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményétismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, amunkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nemjelent meg – meg kell hallgatni (Mt. 185. §).


(1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló – aleltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – aleltárhiány teljes összegéért felel.(2) A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel,ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló iskezeli.(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítésmértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalóktávolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportosleltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősségmunkavállalók közötti megosztását is, de egyetemlegesenfelelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távollétidíjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségimegállapodás a felelősség megosztását nem rendezi (Mt. 186. §).


A felelősség vagy a kártérítés mértékénekmegállapításánál figyelembe kell venni az esetösszes körülményeit, így különösen azokat,amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak,vagy amelyek a biztonságos és előírásszerűkezelést befolyásolhatták, ezen belül abiztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatóikötelezettségek teljesítését, továbbá amunkavállaló esetleges távollétének tartamát(Mt. 187. §).


A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatoskártérítési igényét a leltárfelvételbefejezését követő hatvannapos jogvesztőhatáridő alatt érvényesítheti.Büntetőeljárás esetén e határidő harmincnap és a nyomozó hatóság vagy a bíróságjogerős határozatának közlését követőnapon kezdődik (Mt. 188. §).

A munkavállalói biztosíték

(1) A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részérebiztosítékot ad a munkavállaló, haa) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadikszemélytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést,átadást teljesít, vagyb) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.(2) A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállalóegyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt amunkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.(3) A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követőmunkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagypénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni (Mt.189. §).

A munkavállalói biztosíték

(4) A munkáltató a biztosíték jegybankialapkamattal növelt összegét haladéktalanulköteles a munkavállalónak visszafizetni, haa) a munkaköre megváltozásával az (1)bekezdésben foglalt feltétel vagyb) a munkaviszonyamegszűnik.(5) A biztosíték kizárólag a kártérítési igénykielégítésére a munkabérből való levonásszabályai szerint használható fel (Mt. 189. §).

A kártérítés mérséklése

A bíróság a munkavállalót rendkívüliméltánylást érdemlő körülmények alapjána kártérítés alól részben mentesítheti.Ennek során különösen a felek vagyonihelyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítésteljesítésének következményeit értékeli(Mt. 190. §).

A munkavállaló kártérítési felelőssége harmadik személlyel

szembenHa az alkalmazott a foglalkoztatására irányulójogviszonyával összefüggésben harmadik személynekkárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős[Ptk. 6:540. § (1) bekezdés].Az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, haa kárt szándékosan okozta [Ptk. 6:540. § (3) bekezdés].Ha a jogi személy vezető tisztségviselője ejogviszonyával összefüggésben harmadik személynekkárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselőa jogi személlyel egyetemlegesen felel (Ptk. 6:541. §).

Eltérő megállapodás

(1) Kollektív szerződés e fejezetrendelkezéseitől – a leltárhiányért valókártérítési felelősség mértékét kivéve – csak amunkavállaló javára térhet el.(2) Kollektív szerződés rendelkezése alapján,gondatlan károkozás esetén a kártérítésmértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavitávolléti díjának összege (Mt. 191. §).

Kárigény érvényesítése a munkavállalóval szemben

Az Mt. kártérítési határozatmeghozataláról nem rendelkezik.

A lehetséges igényérvényesítési módok:

- Fizetési felszólítás.- Bíróság előtti igényérvényesítés.

Fizetési felszólítás

A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően –munkavállalóval szemben a munkaviszonnyalösszefüggő és a kötelező legkisebb munkabér[153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosánakösszegét meg nem haladó igényét fizetésifelszólítással is érvényesítheti. A fizetésifelszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285. § (2)bekezdés].

Tartozáselismerés

Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nemváltozik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annakbizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételénekidőpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bíróságieljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelenszerződésen alapult (Ptk. 6:26. §)

A tartozáselismerés jogi jellege – lásd BH 2015. 80.szám alatti esetet.

A kártérítés összegének levonása a munkabérből

A kártérítés összegének levonására csak

a) jogerős határozat (adott esetben fizetési felszólítás)vagyb) a munkavállaló hozzájárulása

alapján kerülhet sor.

Mindez irányadó a munkaviszony megszűnésekor is.

A sérelemdíj

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjatkövetelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösena sérelemdíjra köteles személy meghatározására és akimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályaitkell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra valójogosultsághoz a jogsértés tényén kívül továbbihátrány bekövetkeztének bizonyítása nemszükséges.A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire –különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, afelróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre éskörnyezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egyösszegben határozza meg (Ptk. 2:52. §).

A sérelemdíj

A sérelemdíj a személyiségi jogokmegsértésének vagyoni elégtételleltörténő közvetett kompenzációja ésegyben magánjogi büntetése (Ptk.Javaslat indokolása).

Mennyiben érinti a sérelemdíj intézményea nem vagyoni kártérítés körében kialakultgyakorlatot?

A sérelemdíj

A veszélyeztetett területek:

- média,- egészségügyi szolgáltatók,- utazásszervezők,- adatkezelők (kéretlen reklámok).

A sérelemdíj hatása a felelősségbiztosításra.

A sérelemdíjA munkaviszonyt érintően lehetséges esetek:

- véleménynyilvánítás,- minősítés,- könnyű sérüléssel járó baleset,- munkavállalók közötti szóváltás,- jó hírnév, üzleti titok megsértése,- munkahelyi stresszhelyzet.

A felmondás indokolása, közlésének módja.

A sérelemdíj adó-, következésképpen járulékmentes juttatásnakminősül [Szjatv. 1. számú melléklet ad. 1. c) pontja].

A sérelemdíj

A bagatell ügyek megítélése.

Jelképes összegű sérelemdíj – magasabbperköltség.

A holland „komoly jogsértés” klauzula:kétlépcsős (a jogsértés objektív ésszubjektív következményét értékelő)mérlegelés.

Documents

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG · (2) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszer űen megszerzett jövedelmet