2019/1. SZÁMPIRULAAZ ÖN EGÉSZSÉGE A MI HIVATÁSUNK

ADOMÁNYOK

A MUTOK TITOKZATOS VILÁGA

KÖSZÖNOLEVELEK

FITTEN TAVASZ ELOTTKIVEHETO ÉVES NAPTÁR

NÉVJEGY UROLÓGIAI SZAKMAI KURZUS

17. OLDAL14. OLDAL10-11. OLDAL

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelointézet lapja

Ingyenes szám

KÓRHÁZI BÁL

3PIRULA

12. OLDAL

11. OLDAL10. OLDAL

4-8. OLDAL

15. OLDAL

18. OLDAL

14. OLDAL

13. OLDAL

16. OLDAL

17. OLDAL

FARKAS ÁGNES

SEEMAYERNÉ GUSTERN SZILVIA

KÖSZÖNŐLEVELEK

A MŰTŐK TITOKZATOS VILÁGA, I. RÉSZ

ADOMÁNYOK

KÓRHÁZI BÁL

UROLÓGIAI SZAKMAI KURZUS

EZÉRT VOLTAK EGÉSZSÉGESEK A VIKINGEK

MAROSI GABRIELLA ÉS VARGA RENÁTA

FITTEN TAVASZ ELŐTT

TARTALOM

IMPRESSZUM

PIRULAP a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet lapjaMegjelenik kéthavonta.

Felelős kiadó: Dr. Ralovich Zsolt főigazgatóFőszerkesztő: Huszár MártaFelelős szerkesztő: Huszti SzilviaÚjságíró: Lappints EszterTervezőszerkesztő: Piros ZoltánFotó: Tihanyi Gábor, Váradi László, Ypsylon fotó

Kapcsolat: szerkesztoseg@pirulap.hu Készült az Ypsylon Média kommunikációs ügynökség gondozásában.

NÉVJEGY

GÓRCSO

NAGYVIZIT

ESEMÉNY

ALMANACH

KÓR-KÉP

CSALÁDBAN MARAD

ÉLETMÓD

„A BETEGSÉG UTÁN LESZ ÉDES AZ EGÉSZSÉG, A BAJ UTÁN A JÓ, AZ ÉHSÉG UTÁN A JÓLLAKOTTSÁG, AZ

EROFESZÍTÉS UTÁN A PIHENÉS.”

Hérakleitosz

Kedves Olvasónk!

Amennyiben kérdése van, akár a lapban megjelent témákkal, akár betegségekkel kapcsolatban, kér-jük, küldje el szerkesztőségünk e-mail címére, a szerkesztoseg@pirulap.hu-ra. A kérdéseket továbbítjuk a Dél-pesti Kórház orvosainak, akik a Pirulap hasábjain, vagy személyesen válaszolnak Önnek!Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház

Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18014871-1-13

Felajánlása lehetővé teszi, hogy betegeink ellátásához elengedhetetlen műszereket megvásárolhassuk, vagy az elavult technikai eszközöket újakra cseréljük. Támogatásuknak köszönhetően új gyógyító eljárásokat, ellátási formákat vezethetünk be. Vagy akár orvosaink, szakdolgozóink szakmai képzését, továbbképzését, valamint tudományos tevékenységét is támogathatja.

Felajánlása lehetővé teszi, hogy betegeink ellátásához minél korszerűbb műszereket vásárolhassunk, az elavult technikai eszközöket újakra cseréljük, illetve új gyógyító eljárásokat és ellátási formákat vezessünk be. Támogatását köszönjük!

J A H N F E R E N C

DEL-PESTIKORHAZ

AZ ÖN EGÉSZSÉGEA MI HIVATÁSUNK

J A H N F E R E N C

DEL-PESTIKORHAZ

AZ ÖN EGÉSZSÉGEA MI HIVATÁSUNK

Ön mindig számíthat ránk...

most mi számítunk Önre!1%

4 PIRULA 5PIRULANAGYVIZIT

Dr. Dobosi Zsoltorvosigazgató„Minden döntésnél a szakmai szempontok az elsődlegesek” Egy kórház stabilitása a benne dolgozók szakmai tudására, és a munkájukhoz szükséges eszközök folyamatos meglété-re épül. Dr. Dobosi Zsolt, akinek orvosigaz-gatóként a feladata mindezek biztosítása, ezt az eltökélt stabilitást sugározza. Fel-adatkörének csupán egy része a Központi Műtő irányítása, ami önmagában is hat folyamatosan működő műtő munkájának koordinálását és szakmai vezetését jelen-ti. Munkájához elengedhetetlen a külön-böző szakterületek műtéti eljárásainak és mintegy száz kolléga szakmai hátterének beható ismerete.

Mondhatjuk, hogy a műtők múltját és jele-nét is behatóan ismeri.Ebből a szempontból könnyű helyzetben va-gyok, mert amikor 2012-ben ide kerültem, a műtők nagyjából ugyanabban az állapotban

voltak, mint a megépülésükkor. Ehhez képest az elmúlt hat évben sok fejlesztést sikerült megvalósítani. Építészetileg nem tudtunk változtatni az adott tereken, de festéssel, részleges csempézéssel, helyenként burko-latcserével valamennyit javítottunk a helyisé-gek állagán. A működéshez szükséges, ám az elavultságuk miatt tönkrement készülékeket, lámpákat, műtőasztalokat is pótoltuk. A leg-nagyobb változás pedig az operációs eszkö-zök színvonalában történt: korszerű varrógé-peink, ultrahangos vágó- és vérzéscsillapító eszközeink vannak, és az országban először nálunk jelent meg a 3D laparoszkópos techni-ka, világszínvonalú laparoszkópos tornyokkal.

Miben különbözik az osztályos műtők és a központi műtők munkája?A hat központi műtő mellett van egy endo- urológiai műtőnk, egy fül-orr-gégészeti, két szemészeti és két nőgyógyászati, amelyek-nek a munkáját alapvetően az adott osztályok szervezik. A fül-orr-gégészeti és szemészeti műtőkben olyan speciális műtéteket végez-nek és olyan speciális eszközökkel, hogy ne-

kik saját személyzetük is van, akik rendelkez-nek a megfelelő anyag- és eszközismerettel, technikai- és szaktudással. Ezt leszámítva egyébként az osztályos műtő régi trend, ma

Kórházunkban, a Központi Műtő egységeiben és a 6 darab osztályos műtőben összesen több ezer műtétet végeznek évente. Ahhoz, hogy ez a hatalmas munka zökkenőmentes lehessen, jól szervezett, a társosztályokkal összehangolt munka szükséges. A műtők világát és az ott zajló munkát két részes cikksorozatban mutatjuk be.

A MUTOK TITOKZATOS VILÁGA – 1. RÉSZ

TÚL A ZSILIPKAPUN

NAGYVIZITmár a legtöbb kórházban központi műtők-ben dolgoznak, ahol hatékonyabb munka folyik, kisebb szakdolgozói gárdával, gazda-ságosabban. Ehhez persze az is kell, hogy a központi műtőkbe beosztott szakdolgozók a tudásuk alapján bármelyik szakma irányába delegálhatók legyenek: ők bármely műtéthez odaállíthatók, kiválóan segítik az operatőrök munkáját minden helyzetben.

Melyek ezek a helyzetek? Milyen műtétek folynak jellemzően a központi műtőkben?Annak idején a laparoszkópos technika el-terjedését az epeműtétek hozták, ma is ez teszi ki a sebészeink munkájának egy részét, de végeznek ugyanezzel a techni-kával vakbélműtéteket, operálnak lágyé-ki-, hasi- és rekeszizomsérveket, vannak vastagbél-műtéteink, de olyan speciális beavatkozások is, mint például a mellék-vese műtét. Az urológiai, nőgyógyászati és fül-orr-gégészeti osztályok főleg a nagy-műtéteiket végzik a központi műtőkben. Általánosságban is igaz, hogy ma már több a laparoszkópos műtétünk, mint a nyitott nagyműtét, ennek következtében általában a beavatkozás is rövidebb, kisebb a szöveti roncsolódás, gyorsabban gyógyulhat a be-teg, magasabb a gyógyulási arányszám. Az, hogy nálunk a laparoszkópos technika eny-nyire általánossá vált, nagy büszkeségünk. Ez pedig a technikai felszereltség mellett annak is köszönhető, hogy az osztályok élére kinevezett vezető szakemberek is szorgalmazták ezt. Nem véletlen, hogy sok betegünk az interneten tájékozódva, a pozi-tív véleményeket látva találja meg intézmé-nyünket és operatőr szakorvosainkat.

Hogyan lehet ezt a hatalmas munkát zökke-nőmentesen megszervezni? A műtéteket az osztályok tervezik, mindig egy hétre előre. A napokra lebontott tervet pénteken délután kapja meg a főműtősnő, az intenzív osztály vezetője és az orvos- igazgató. Ebben minden fontos adat szere-pel a betegtől a beavatkozás típusán át a munkacsapat tagjaiig, egyeztetve például az aneszteziológus kollégákkal, ha altatás- igényes a műtét. Ezenkívül minden nap el-készítik a másnapi műtéti tervet is. Az adott szakmák általában ugyanabban a műtőben operálnak, hiszen ott találhatók a speciális eszközeik, műszereik, amiket ugyan át lehet telepíteni, de sokkal hatékonyabb, ha nem kell mozgatni őket. Időnként előfordul, hogy valamilyen szakmai megfontolás mentén felül kell bírálni a műtétek sorrendjét vagy csapat összetételét, de a tervezés nagy-részt zökkenőmentes.

Ha jól sejtem, ezt a precíz tervezési munkát borítják azután a sürgősségi műtétek…Beszédes tény, hogy a műtéti program 9-15

óráig szól, bár vannak olyan műtők, ahol reg-gel nyolctól este nyolcig tartanak a tervezett műtétek, ám az sem ritka, hogy a sürgős mű-tétek miatt éjjel is folyamatosan operálnak a kollégák. A sürgősségi esetek zöme a Sebé-szeti Osztályról érkezik, mivel ők éjjel-nap-pal felvételesek. 24 órában kell biztosítaniuk a sürgősségi ellátást, ahogy egyébként az Urológiai és a Szülészeti - Nőgyógyászati Osztálynak is, de ez utóbbiak esetében keve-sebb a sürgős műtéti eset. Ilyenkor jeleznek a főműtősnőnek, aki adandó alkalommal beik-tatja a sürgős műtétet a műtéti rendbe.

Ezt a munkát nehezen irányíthatná valaki, aki csupán kívülről szemléli a műtők világát. Valóban fontos számomra, hogy az orvos- igazgatói munkám mellett mellkassebész is vagyok. A szerda a szakmai napom, ilyenkor operálok a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. Ko-rán eldőlt, hogy az orvosláson belül valami-lyen manuális területet fogok választani, de eredetileg urológusnak készültem, az tet-szett igazán. Az élet és a lehetőségek hozták úgy, hogy amikor végeztem, csak sebésze-ten tudtam elhelyezkedni, és végül marad-tam is ezen a területen. De a mai napig nagy örömmel figyelem az itteni Urológiai Osztály működését is. A Tenke professzor szervez-te nemzetközi konferencián minden évben megnézek egy-egy érdekes műtétet.

A munkája mellett mi az, amit hasonló ér-deklődéssel csinál?Főleg a sport, amikor jut rá időm. Télen síe-lek, ha tehetem, nyáron pedig a búvárkodást űzöm örömmel. Régebben barlangi búvárko-dással is foglalkoztam, ami legalább olyan speciális tevékenység az adott területen, mint az orvosláson belül a műtők zárt világa. Mostanában viszont inkább a tengeri búvár-kodásban élem meg azt a fajta alámerülést, másfajta tudatállapotot és koncentrációt, amit sebészként a műtőben tapasztalhatunk meg.

Mandula Ágnesfőműtősnő„Nálunk nincsen lámpaoltás”Négyszer vagy ötször csörög a telefonja a beszélgetésünk alatt, rövid válaszainak a lé-nyege általában az: „Igen, intézem!” Mandu-la Ágnes főműtősnő feladata a műtők műkö-désének és a gyógyszerek, műtéti eszközök, szakmai anyagok meglétének biztosítása, a szakmai személyzet beosztása. Ahogy ő mondja: a wc papírtól a nyomtatópapírig, a fertőtlenítőszerektől a speciális endoszkó-pos varrógépekig minden hozzá tartozik, ami az osztályon és a műtőkben kellhet.– A szemészeti műtő nem hozzám tartozik! - mondja precízen, s enélkül az akkurátus

lelkiismeretesség nélkül nem is tudná jól el-végezni a feladatait. – Ezt leszámítva vala-mennyi szakterület műtéteit ismernem kell, ahogy a műtős kollégáimnak is. Már a képzé-sünk is átfogó: műtős szakasszisztensi kép-zéssel a mellkassebészettől az urológián át az ortopédiáig a legkülönfélébb műtéthez kell szakszerű asszisztenciát biztosítani. Per-sze, mindenkinek megvan a maga kedvence, és a kollégáim beosztásakor igyekszem is ezt figyelembe venni. De minden műtőben, mindenfajta műtét mellett kell, hogy legyen helyismerete a műtőseinknek, itt senki nem válhat szakbarbárrá. Engem például a szü-lészeti-nőgyógyászati műtétek felé húz a szívem, hiszen majd húsz évig asszisztáltam szülészeti műtőben még az osztályos műtők világában, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. Aztán, amikor a fiam hároméves lett, már a központosított műtős rendszerbe kerültem vissza, ami egy teljesen más világ. Nem sok-kal utána felkértek az ottani központi műtő vezetésére, én pedig próbáltam szakmailag felzárkóztatni magam, hiszen 8 év kihagyás ebben a szakmában rengeteg. Persze az ala-pok nem változnak, de a technikák, mint a szélvész! Kis túlzással hónapok alatt jelennek meg új fejlesztésű bél- és gyomorvarrógépek, vérzéscsillapító eszközök, sorolhatnám. Ami-kor azután 2012 decemberében átjöttem ide Dobosi orvosigazgató úr hívására, már régen benne voltam ismét a dolgok sűrűjében.

Nehéz egy ilyen váltás? Végül is ugyanaz a szakma, ugyanaz a beosztás, központi műtős rendszert hagyott ott, és abba is érkezett meg.Kétségtelen, ám az itteni körülmények azért kihívást jelentettek. Szerencsére az igazga-tóság maximálisan mellettem állt, minden jobbító törekvésünk közös volt. Sokat pá-lyáztunk, hogy előteremtsük a fejlesztések forrásait, kezeljük a problémákat, folyama-tosan kerestük a jó megoldásokat, lehető-ségeket. Mostanra rengeteget fejlődtek a műtéttechnika lehetőségei a kórházban, itt

6 PIRULA 7PIRULAvolt az országban először 3D laparoszkópos torony, HD laparoszkópos tornyaink vannak, és némileg tudtunk javítani az egyéb infra-strukturális körülményeken is. Átalakult a teljes működési rend, gyakorlatilag 12 órá-ban végzünk elektív műtéteket. Az utóbbi években meghonosodott, korszerű műtéti technikák nemcsak a gyógyítás-gyógyulás hatékonyságát növelik. Ideérkezésemkor nagyjából 8.000 műtét zajlott a kórházban évente, de ez a szám a változtatások követ-keztében azóta több mint 60 %-kal meg-nőtt. Még nem végleges a tavalyi év sta-tisztikája, de valahol a 13.000 körül fogunk járni. Mindenki igyekszik a saját kapacitása-it a lehető legjobban kihasználni. Mekkora stáb kell ehhez az elképzelhetetle-nül magas számhoz?Nagyjából 40-en vagyunk, akik a központi műtők személyzeti igényét biztosítjuk. Mű-tős szakasszisztensek, műtőssegédek, műtői kisegítők, takarítók, akik egyébként nem a műtőket takarítják, mert az a műtőssegédek feladata, hanem az intenzív osztály itt talál-ható orvosi szobáit. Műtőssegédből például évek óta nem tudom feltölteni a létszámot. Nehéz olyat találni, akin látom, hogy valóban lelkiismeretesen dolgozik. Itt mindennek sú-lya van, pontos szabályok szerint kell végezni még a felmosást is. Van egy kolléganőnk, aki a teljes munkaidejében a műtők anyagfel-használását rögzíti a számítógépen – ebből nagyjából érzékelhető, hogy milyen mennyi-ségről van szó. Az évek során olyan emberek gyűltek körém, akik nemcsak meg tudnak, de meg is akarnak felelni a magas elvárásoknak. Nekem egyébként ebben is példaadó mintám volt. Ápolónőként egy fantasztikus főnök és főnővér mellett, egy fantasztikus gárdában szocializálódtam a Honvéd Tiszti Kórházban, ami, mondhatom, az ápolás magasiskolá-ja volt. Rendkívül szigorú feltételekkel, de rendkívüli lojalitással és összetartással is. Ilyen alapokkal külön öröm nekem, hogy az én csapatomban évek óta nagyon alacsony a fluktuáció.

Hogyan sűríthető bele ez a sokféle felelős-ség 24 órába? Hogyan telik egy napja?Reggel hétkor általában már itt vagyok, bár a munkaidőm nekem is nyolctól szól. Akkor kapcsolom be a munkahelyi telefonomat, ami aztán el is kezd csörögni, és estig abba se hagyja. Minden pénteken délután megkapom az osztályoktól a következő heti műtéti ter-vet, amiből már látom, hogy nagyjából milyen hetünk lesz. Ezen túl naponta fél kettőig át-küldik a másnapi beosztást is. A társosztá-lyokkal nagyon jó a kooperáció, ha bármilyen egyedi, speciális igény felmerül, már előre megkeresnek, utánanézünk az eszközöknek, megrendeljük, hogy idejében itt legyen. A műtéti beosztásban látszik, hogy az adott

műtőben milyen műtétek lesznek, ki fogja végezni. Dr. Hoffman Csaba főorvos úr, az Aneszteziológiai és Intenzív Osztály vezetője kiírja az altatóorvost, a vezető anesztezioló-gus asszisztens az aneszteziológus asszisz-tenseket, én pedig a műtősnőket és műtősfi-úkat. Egy műtéti csapat általában az operátor orvosból és két másik sebészből, altatóor-vosból és aneszteziológus asszisztensből, valamint a műtősnőből és a műtősfiúból áll. Persze, ha kisebb a beavatkozás, akkor nem kell ennyi sebész, és néha altatóorvos sem. Elvégzem az adminisztrációt, leadom az anyag- és gyógyszerrendeléseket. Ha sürgős, akut műtét adódik, a kollégák azonnal hívnak, megnézem a programot, és Hoffmann főor-vos úrral egyeztetve „besoroljuk” a beavat-kozást. Nem mondom, hogy könnyű ennyi tényezőt koordinálni.

Gondolom, ha probléma van, arról hamar értesül. De kapnak-e pozitív visszajelzése-ket a műtőkben segédkezők? Jobban szeretném, ha több ilyen lenne. A kol-légáimnak, és persze nekem is, nagyon sokat jelentenek a sebészek visszajelzései – nem kell nagy dolgokra gondolni, elég egy mondat: „Ez jól ment!” A betegekkel a központi mű-tős rendszerben nincs kapcsolatunk, hiszen premedikálva, kábán érkeznek ide, szorong-va, izgatottan, kiszolgáltatott helyzetben, nem is emlékezhetnek arcokra, nevekre. Épp ezért ment csodaszámba és esett igazán jól, amikor január elején megállt a zsilipka-pu előtt egy hölgy, akit nem sokkal előtte operáltak nálunk. Megszólított egy arra járó orvost, és kérte, hogy beszélhessen a műtő vezetőjével. Bejött, elmondta, hogy a sikeres műtétje után kiválóan érzi magát, jól gyógyul és megkönnyebbült, ezért nekünk is meg akarta köszönni a munkánkat. Hosszú ideig emlegettük azután, mert egy ilyen gesztus mindenkit megerősít abban, hogy van értel-me az erőfeszítéseinknek, és össze is hozza a csapatot. Erre amúgy is törekszünk, néha eljárunk együtt, hogy egy kicsit kötetlenül be-szélgethessünk, kikapcsolódhassunk.

Az Ön munkakörében viszont nem lehet könnyű letenni a munkát a munkaidő végén. Őszintén szólva, nem is szoktam. Hivatalosan 4-kor végzek, de előfordul, hogy megvárom, míg a kollégák hazamennek, és akkor ülök le az adminisztrációval, amikor kicsit nagyobb a csönd. De a telefonok otthon is elérnek, este, hétvégén is, igaz, kérem is a kollégák-tól, hogy mindig mindenről tájékoztassanak. Ha másért nem, gőzkieresztésképp, azért, hogy kibeszéljék magukból a feszültségeket, ha vannak. Mérhetetlen öröm, amikor csa-ládostól lemegyünk a vidéki tanyánkra, ami a legközelebbi falutól is több kilométerre van. A síri csöndben kiülök a nyugágyba egy jó könyvvel, és ilyenkor el tudom viselni, ha

napokig nem szólnak hozzám. De, ha igazán őszinte akarok lenni, egy idő után mindig hiá-nyozni kezd a kórház, az itteni ingerek. Szinte gyerekfejjel, tanuló nővér koromban, amikor a kórházi ágyak mellett sertepertéltem, és még a közelébe se engedtek a műtőknek, már ele-mi, ellenállhatatlan vonzást éreztem ebbe a világba, ami a mai napig fogva tart. Nem is tudnék mást csinálni.

Dr. Kovács János Balázsosztályvezető főorvos„Minden eset egy újabb döntés”A társosztályokkal a kórházban folyó műtéti beavatkozásokról beszélgetve előbb-utóbb minden alkalommal elhangzott a mondat: „a legtöbb műtétet természetesen a Sebészeti Osztály végzi el”. Dr. Kovács János Balázzsal, a Sebészeti és Érsebészeti Osztály vezető főorvosával beszélgettünk arról, mit is jelent ez a mondat a mindennapokban. Jelenleg a sebészeti tevékenységünk jóval ak-tívabb, mint az érsebészeti, mert egy érsebész kollégánk elment tőlünk, ketten pedig nyugdíjba vonultak, így az akut érsebészeti ellátásban már nem veszünk részt. Az érsebészetre különösen igaz, hogy centralizálódó ágazat, és az utánpót-lás is nehézkes. Ez egy nagyon szép, de nagyon nehéz szakma, nagyon munkaigényes, kiszá-míthatatlan, gyakran reoperációt igényel, ren-geteg az akut eset, és viszonylag sok a kudarc- élmény is az elkerülhetetlen végtagvesztések miatt. Sebészeti műtétekkel viszont bőségesen el vagyunk látva. A Központi Műtő három műtő-jében operálnak a kollégáink minden nap.

A tapasztalatai szerint milyen az együtt-működés a műtős személyzettel?Azt gondolom, hogy az alapvető hozzáállás már jó. Öt és fél éve kerültem ide, akkoriban többször

NAGYVIZIT NAGYVIZITkaptam olyan visszajelzést, hogy egyes kollégáink stílusa nem megfelelő a műtői személyzettel. Min-den ilyen panaszt azonnal megpróbáltam kezelni, méghozzá valamennyi érintett fél bevonásával, és ennek szerintem van is látszatja, mert mostaná-ban nem jutott el hozzám ilyen jelzés. A jó együtt-működés elengedhetetlen, mivel a műtősnők, mű-tőssegédek motiváltságán, hozzáállásán rengeteg múlik! Nem mindegy például, hogy a műtétek kö-zötti betegcsere 30 perc alatt lezajlik, vagy 1,5 órásra húzódik – ez leggyakrabban a személyzet együttműködésének, igyekvésének függvénye. De akkor is sokkal könnyebb, gyorsabb egy műtét, ha a szakasszisztens felkészült az adott típusú műtét-ből, megtanulta már az éppen operáló sebész kol-léga egyéni igényeit. Persze az adott műtét hossza mindig függ a műtét típusától, az eset nehézsé-gétől, a sebész kolléga képességeitől, tempójától, a felmerülő komplikációktól is. Sok a befolyásoló tényező, ezért is kell mindenkinek magas színvo-nalon teljesítenie.

Említette az egyéni rutint. Különösen a fi-atal kollégáknak fontos, hogy megszerez-hessék a szükséges műtéti tapasztalatot. Hát hogyne! Szerencsére sok a fiatal az osz-tályon, és ennek az elsődleges oka az, hogy itt egy átlagos sebészeti osztályhoz képest jelen-tősen több műtéti lehetőséget kapnak. Hamar beosztjuk őket az ügyeleti rendbe is, márpedig az ügyeleteink mozgalmasak, hiszen nagy az ellátandó betegpopuláció, vagyis sok és sok-féle esettel találkoznak. Nagyon sok az akut műtét, sokkal több, mint másutt, és ezeket – a tudásszintjüknek megfelelően – a beosztott fi-atal kollégák végzik. A műtéti beosztást viszont mindig senior főorvos kolléga készíti el.

Milyen elvek szerint?Alapvetően elsőbbséget kapnak a daganatos betegek. Ilyen műtét csak rajtunk kívülálló té-nyezők miatt maradhat el. Az intenzív osztály kapacitáshiánya vagy aktuális vérhiány lehet ilyen ok. Természetesen az akut műtétek is el-sőbbséget kapnak. Ez utóbbiak szervezésekor viszont figyelembe vesszük, hogy bizonyos kór-képeknek nem olyan nagyon magas az időfak-tora, tehát nem múlik 1-2 óra időeltolódáson semmi, a beteg nem szenved károsodást, ha ennyi idővel később kerül sor a beavatkozásra. Akut műtétet délután kettőkor is tudunk ope-rálni, de egy előre tervezett, elektív műtétet már nem feltétlenül kezd el a műtő ilyenkor. Ezeket a szempontokat tehát mind át kell gondolni egy-egy döntés előtt. Ha az adott napi műtéti rend a sürgősségi esetek miatt felborul, és el kell hagyni valamit, akkor mindig a kisebb, jó-indulatú betegségek műtétjét hagyjuk el. Ilyen lehet egy epeműtét, egy hasi- vagy lágyéksérv. De ezt is csak a végső esetben, mert az elma-radt műtéteket azután görgetjük magunk előtt.

Más osztályokon említették, hogy a téli időszak különösen nehéz.

Ilyenkor, a betegségekkel teli téli időszakban a legfőbb gond abból szokott adódni, ha egy elő-jegyzett páciens megbetegszik, és erről nem értesít minket, vagy nem értesít időben. A mű-tét előtti előkészítésre ugyanis egy hét áll ren-delkezésre, például a vércsoportvizsgálatok ér-vényességi ideje egy hét. Ha tehát nem tudunk róla, hogy az adott napon egy páciens nem fog jelentkezni mondjuk megbetegedés miatt a műtétre, akkor már nem tudunk más kivizsgált, előkészített beteget betenni a megüresedett helyre.

Hogyan alakul az orvos-beteg viszony? Az operáló kolléga mennyire tudja követni a beteg gyógyulását? Az, hogy a műtét után az operáló orvos bemegy a beteghez, ellenőrzi a kórlapot, megvizsgálja a pácienst és kikérdezi az állapotáról, az alap elvárás. Minden szakorvos kollégának dedi-kált ambuláns rendelése van, és ott jegyzik elő operációra a megjelenő betegeket. Ugyanezt megtehetik a nem szakorvos kollégák is, ha erről egyeztettek egy tapasztalt szakorvos kol-légával. Tehát a beteg már az első orvos-beteg találkozástól tudja, hogy ki fogja a műtétjét vé-gezni, azaz van személyes kapcsolat. Az akut műtéteknél az ügyeletes kolléga operál, de már előtte is ő foglalkozik a beteggel, hiszen ő adja a konzíliumot a Sürgősségi Osztálynak, onnan kerül fel ide az osztályra a beteg, tehát itt is van személyes kapcsolat már a műtét előtt.

Egyre világosabbá válik, hogy a szakmai, orvosi munka mellett kimagasló szervezési képessé-gek is kellenek a mindennapi munkájukhoz.Nagy szerencsénk, hogy az ambulanciáinkon két briliáns asszisztensnő segíti mindezt. A szakor-vostól ugyanis hozzájuk kerül a beteg. Mindketten önállóan és fantasztikusan koordinálják a bete-gek kivizsgálását, az ezzel kapcsolatos összes feladatot. Mire itt megjelenik a beteg és befekszik, a szükséges vizsgálatok 98 %-át már megszer-vezték a protokoll alapján, és elvégezték a kap-csolódó adminisztrációt is. Bár lenne még egy ilyen kolléganőnk a harmadik ambulanciánkra is!

Nyilván a betegek is érzik, hogy az ellátá-suk magas színvonalú.Sokan el is mondják ezt, ami mindig jó ér-zés. A főnővérünk mindig felhívja a figyelmet az osztályunk alapítványára, ahová érkeznek is donációk elégedett betegeinktől. A befolyt összeget az osztály karbantartására fordítjuk, ebből vásároltunk például számítógépeket, új bútorokat, minden olyan kisebb beszerzést, akár napi kiadást, ami a működéshez szüksé-ges. Nagyobb beszerzéseket persze az itt ösz-szegyűlő pénzekből nem tudunk finanszírozni, de ha felmerül egy nagyobb összegű eszköz-igény, és a kórház meg tudja azt vásárolni, akkor ki tudjuk egészíteni, hozzá tudunk járul-ni. De az anyagiakon túl is érezzük a betegek elégedettségét: rendszeresen kapunk köszö-

nőleveleket, és ezeket közzé is teszem a reg-geli megbeszéléseken, de a kórház közösségi oldalán is jó viszontlátni őket. A legnagyobb elismerés valószínűleg az, hogy ma már egyre gyakrabban területen kívüli betegek is megke-resnek minket, mert egyre szélesebb körben válik ismertté az itteni jó színvonalú ellátás.

Dr. Köves Béla, főorvos„Büszkék vagyunk a nálunk képzett fiatalokra”

Az Urológiai Osztály főorvosa rendkívül el-foglalt, hiszen ezen az osztályon is nagyon sok a beteg. Két vizsgálat és egy referáló megbeszélés között beszélgettünk az osz-tály működéséről, műtéti rendjéről.

Nem volt könnyű feladat Önnel egy nyugodt fél órát egyeztetni. Sajnos valóban nagy nálunk a betegforgalom: az ambulanciára sürgős és előjegyzett bete-gek egyszerre érkeznek a nap folyamán, és a Sürgősségi Osztályról is fogadunk betegeket. A műtéti tevékenységet a saját rendszerünk-ben osztjuk be. Egy olyan logisztikai rend-szerben dolgozunk, melyben hónapokra előre látható a tervezés. Az orvosok saját maguk jegyzik elő az adott műtét fajtáját, tervezett időtartamát és a műtőt is. Ezek után termé-szetesen főorvosi engedélyezés is szükséges, amikor a beírt műtéteket ellenőrizzük. A sür-gős műtétek beiktatása mindig nehéz feladat, sokszor nehéz helyet szorítani a műtéti prog-ramban, ezért már a tervezésnél igyekszünk ezeknek helyeket fenntartani.

Az osztály nem rendelkezik saját műtővel. Hogyan osztják be a műtétre várókat?A Központi Műtőben műtünk mindenkit. Egy műtő folyamatosan, és a hét több napján két műtő is az operatőreink rendelkezésére áll. Azonkívül egy speciális endourológiai műtőt is használunk. Sajnos előfordul, hogy az egész napi beosztás borul. Van, hogy például a beteg felső légúti fertőzése miatt át kell tennünk új időpontra a műtétet, vagy éppen nincs elég vér, de előfordulhat a műtő orvosnál is akadály.

8 PIRULA 9PIRULA

Mindezek mellett a Központi Műtő kapacitá-sára is szüksége van az osztálynak. A Központi Műtőben az úgynevezett „nagy-műtéteket” végezzük. Szerdai, csütörtöki na-pokon este nyolc óráig, péntekenként délután négy óráig áll rendelkezésünkre a harmadik emeleten található 2. műtő. Nem tervezet-ten, sürgősséggel pedig a rendelkezésünkre álló igen szűk kapacitás terhére – vagy hét-fői, keddi napokon más műtétes szakmák rovására – tudunk operálni, természetesen a társszakmákkal, az orvosigazgatóval és a főműtősnővel egyeztetve. Itt nem a saját csapatunk látja el az asszisztenciát, de ez semmilyen gondot nem jelent. A Központi Műtő személyzete nagyon jól képzett, a leg-különfélébb műtétekre fel vannak készülve, ugyanolyan szaktudással segítik a sebészeti, nőgyógyászati vagy urológiai műtéteket. Amit itt elmesélt, az hatalmas logisztikai, szervezési munkát igényelhet. Kétségtelenül nagy körültekintéssel kell meg-tervezni a beosztásunkat, és ugyanilyen kö-rültekintően kell alkalmazkodnunk az adott napi eseményekhez is. A szülészet olyan szakma, ami folyamatos készenlétet igényel, ezért a saját műtéti csapatunkat nem irányít-hatjuk le csak úgy egy nagyműtéthez akkor sem, ha sürgős esetről van szó. A kilencedik emeleti szülőszobán bármelyik szülés során, hirtelen is felléphet sürgős ellátást igénylő anyai vagy magzati kórállapot, vérzés, mag-zati szívhangeltérés. Mindig alaposan mér-legelni kell a helyzetet és a várható esemé-nyeket, s mindezt persze úgy, hogy a műtéti hatékonyság ne romoljon. A kulcs az, hogy időben fel kell tudnunk ismerni a potenciális veszélyhelyzetet, ami a szülőszobán is állan-dó orvosi és szülésznői, ügyeleti jelenlétet igényel, illetve nagyon jó kommunikációra van szükség a társosztályokkal, a társosztá-lyok szakembereivel.

Mi a helyzet a műtéti felszerelésekkel, esz-közökkel? Ebben van különbség az osztá-lyos és központi műtők között? A császáros műtőben a műtőasztal megfe-lelő minőségű, de a műtőlámpa korszerűsí-

tést igényel. A kisműtő felszereltsége sajnos mind a császármetszéses műtőhöz, mind a Központi Műtőhöz képest elöregedett. Sürgős esetben a császáros műtő foglaltsága ese-tén rákényszerülünk a használatára, párhu-zamosan operálunk. A rendelkezésünkre álló orvostechnikai eszközök egyébként korsze-rűek, a kórház vezetősége nyitott és segítő-kész azok beszerzésében. Két laparoszkópos műtéti tálcánk mellé egy harmadik is érkezik a héten, vagyis mostantól napi 3 laparoszkó-pos műtétre lesz lehetőségünk. A sterilizálási folyamat 4-5 órás, ezért korábban két lapa-roszkópos műtét közé egy vagy két nyitott hasi műtétet jegyeztünk elő, míg befejeződött egy tálca sterilizálása.

Gondolom, más műtéti technikát igényel a nyitott hasi műtét és mást a laparoszkó-pos műtétek. Hogyne, éppen ezért szoktunk bemutató mű-téteket tartani nagy hazai szaktekintélyek részvételével. Most februárban például a II. sz. Nőgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, dr. Szabó István operált nálunk, természetesen a mi műtéti személyzetünk asszisztálásá-val. Ezen az eseményen minden kolléga jelen volt, a műtétek közötti időkben megbeszél-tük a tapasztalatokat, kielemeztük a műtét folyamatát. Az orvostechnika rendkívül gyor-san fejlődik, és ennek muszáj megfelelnünk. Igyekszünk tehát nagyobb hangsúlyt fektetni a laparoszkópos műtétekre, bevezettük az egynapos sebészetet is. Ez jó a betegeknek, hiszen gyorsabban épül fel, a műtét utáni napon hazamehet, és mi is hatékonyabban tudunk megfelelni az ellátási feladatunknak. Van például egy saját fejlesztésű trénerünk is: ez tulajdonképpen egy doboz, ami a női hasat és kismedencét, valamint különböző gyakor-ló feladatok révén a valós műtéti szituációt modellezi. Az asszisztencia gyakorlására is alkalmas doboz kamerán keresztül egy lap-toppal van összeköttetésben. A rezidenseink napi gyakorisággal használják is az eszközt, és egyébként is nagyon motiváltak, a lehető legmagasabb színvonalon igyekeznek elsa-játítani a korszerű műtéti módokat, öröm együttműködni velük.

Hogyan szervezik meg, ha az ütemezett mű-tét előreláthatóan csúszik? Szigorú rendje van annak, hogyan kerül egy beteg a műtétre. Több szakrendelőnk is van, ahonnan szakorvos irányítja a beteget a kór-házba, hétfőn és szerdán van főorvosi bemu-tatás. Ide főként nőgyógyászati panasz miatt érkeznek páciensek, ritkán egy-egy várandós-sággal kapcsolatos eldöntendő kérdés miatt. A bemutatás oktató célzatú is, mindig jelen van az adminisztrációban, leletek, beutalók előké-szítésében segítő kolléga is. Igyekszünk meg-teremteni a bemutatás intim hangulatát, és ilyenkor próbálunk kellő időt szánni a betegek tájékoztatására is. Ismertetjük a vizsgálatok eredményét, és elmondjuk, hogy ezek alapján milyen megoldást javaslunk, milyen műtéti be-avatkozásra lenne szükség. Kijelöljük az orvosi csapatot és a műtéti napot is. A műtéti időpont változása esetén már a kijelölt operatőr hívja fel és tájékoztatja a beteget, mindig nagy fi-gyelemmel és kedvességgel. Ha a műtét nap-ján éhgyomorral várakozó beteget mégsem tudjuk aznap megoperálni, úgy azt igyekszünk idejében jelezni páciensnek, és másnap első-ként megoperálni.

Érzékelhetően nagyon sok műtétről beszélünk, mégis, hetente hány operációról van szó? A kilencedik emeleti műtőben naponta 10-12 kisműtétet, valamint 2-3 császármetszést végzünk, illetve jegyzünk elő. A Központi Mű-tőben a rendelkezésünkre álló időben napon-ta 4 műtétet operálunk, de a lakossági igény ennél sokkal nagyobb. A rutinműtétek mellett vannak egyébként különleges beavatkozása-ink is, nemrég például a nőgyógyász és se-bész csapat együttesen műtött laparoszkó-pos technikával egy, a bélszakaszt is érintő endometriosisban szenvedő beteget.

Azt mondják, az orvosi szakma egyik hát-ránya, hogy sokan nehezen szakadnak ki a munkából a szabad idejükben is. Ebben lehet valami, de szerencsére több szabadidős tevékenységem is van, ami segít a feltöltődésben. Nagyon szeretek olvasni, főleg a történelem érdekel, és nagy hobbim a nyelvtanulás, németül, angolul, olaszul és kicsit franciául is olvasok különféle folyóira-tokat, magazinokat. A legnagyobb kikapcso-lódás pedig a családom. A feleségemmel és a gyerekeimmel sokat kirándulunk, múzeumba járunk, városnézéseket is szervezünk, de leg-jobban a természeti környezetet szeretem. A feleségemmel néha elmegyünk még a nap vé-gén sétálni egyet a közeli erdőbe, de ha csak a kertben töltök el egy negyedórát, az is fel tud tölteni.

Folytatás a következő lapszámban.

Lappints - Huszti

Milyen típusú műtétek a legjellemzőbbek az osztályon? Az endourológiai műtőben zajlanak a húgy-csövön keresztüli műtétek, amelyeket a leggyakrabban prosztata megnagyobbodás vagy húgyhólyag daganat miatt végzünk. A nagyműtőben nyílt-, laparoszkópos- és spe-ciális minimál invazív kőműtéteket végzünk. Az osztály orvosainak magas szaktudása lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen uroló-giai területet érintő problémát műthessünk. Technikai felszerelésünk biztosítja, hogy sok laparoszkópos műtétet, nyílt műtéteket ope-ráljunk. Szintén a nagy műtőben van lehető-ség az úgynevezett a kősebészeti eljárások-ra, ahol valamilyen minimál invazív eszközzel a vesevezetéken vagy a bőrön keresztül di-rekt a vesét megszúrva hatolunk át, hogy a követ eltávolítsuk. Ezeket az eljárásokat a nagyon rutinos, tapasztalt urológiai műtős-nőink asszisztálják. Vannak olyan kisebb be-avatkozások, amikhez nem szükséges alta-tás, ezeket a műtéteket is saját műtősnőkkel bonyolítjuk le. Ilyenek például a különböző vese- vagy vesevezeték-katéter behelyezé-sek, C-karos röntgent igénylő speciális mű-tétek. Ezeket a kisműtéteket lehetőleg előre beírjuk a rendszerbe, de gyakran előfordulnak akut esetek is. A műtősnőink mindkét eset-ben, a főműtősnővel egyeztetve, törekszenek rá, hogy az első lehetséges szabad műtőben megoldjuk a helyzetet. Ilyenkor egy ultrahang vagy egy röntgen elegendő, és a műtősnőnk a szakorvossal elvégzi a beavatkozást.

Speciális műtéti személyzettel dolgoznak?A nagyműtőkben nincs saját személyzetünk, ott a Központi Műtő műtősnői vannak be-osztva az operatőreink mellé. Vannak mű-tősnők, akik gyakrabban, vannak, akik rit-kábban dolgoznak velünk, de mindegyikükre mindig számíthatunk, és alapvetően nagyon jó szokott lenni a hangulat az urológiai mű-tőkben. Az endourológiai műtőben saját uro-lógiai műtősnőinkkel dolgozunk. Csizsek Fe-rencné, Szilvia, Krasznai Andrea és Melcher Györgyné, Ágnes már elsajátították az ehhez szükséges különleges technikát, speciális szaktudást, eszközhasználati készségeket. Nem is szívesen engedjük el a gyakorlattal rendelkező kolléganőket, hiszen velük haté-konyabb az együttműködés. Nagyon fontos szereplő a műtősfiúnk, Birkenbach Tamás is, hiszen az ő profi munkájának is függvénye, hogy folyamatosan haladhassanak a műté-tek. Mivel sokszor három műtőbe kell egy-szerre betegeket szállítani, elengedhetetlen a jó tervezés.

Hogyan lehet hónapokkal korábban tervez-ni a műtétek hosszával?Minél nagyobb műtétről beszélünk, értelem-szerűen annál hosszabb műtéti idővel szá-molunk. A műtétek alatt bármikor felléphet

olyan körülmény, komplikáció, ami miatt több idő kell a befejezéshez és fordítva: a vártnál hamarabb is befejezhetünk előző-leg bonyolultabbnak gondolt műtétet. Ha kicsúszunk a beosztásból, az mindenkinek nehéz helyzet, hiszen a páciens hónapokig izgult, várt a műtétjére, előkészítve töltötte a napot, joggal zaklatja fel őket, ha elmarad a műtét. A mi munkarendünket pedig szintén elcsúsztatják az elmaradó műtétek. Ezeket a helyzeteket a műtősnők, műtősfiúk, anesz-teziológus orvosok és asszisztensek ma-ximálisan segítő hozzáállásával tudjuk ke-zelni, ez kompenzálja a rendszer esetleges hiányosságait. Nélkülük nem tudnánk ilyen színvonalasan dolgozni, nagy köszönettel tartozunk nekik.

Mi az osztály műtéti protokollja?Ilyen szempontból konzervatív osztály va-gyunk. A műtét előtti napon meg kell jelenni az osztályunkon, a felvételt végző orvos min-den leletet újra átnéz, friss vércsoport-elle-nőrzést végzünk. Így, ha plusz vizsgálatra van szükség a műtéthez, arra is van még lehető-ség. Az altatást nem igénylő beavatkozások esetében reggel jön be a beteg és a nap fo-lyamán elvégezzük a beavatkozást.

Az osztály kiegyensúlyozott működéséhez elegendő szakorvosuk van?Összesen 19 orvossal dolgozunk, ebből 13 szakorvos. Szerencsére jó az osztályunk híre. Olyan színvonalú elméleti és manuális ok-tatást adunk a fiatal szakorvos-jelölteknek, rezidenseknek, olyan technikai felszereltség mellett, hogy a hozzánk jelentkezőkkel biz-tosítani tudjuk a megfelelő utánpótlást. A fi-atalok itt hamar műtéti lehetőséget kapnak, felelős kollégaként kezeljük őket. Szakorvosi felügyelet mellett önállóan rendelhetnek a saját előjegyzéses rendeléseiken. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, mert egytől-egyig kiváló, tehetséges orvosok, akik az embert próbáló tempó mellett is nagyszerűen meg-állják a helyüket. Nagyon büszkék vagyunk az általunk felnevelt profi generációra. Frissen szakvizsgázott fiatal orvosunk, dr. Dér János például jelenleg országos szinten is kiemel-kedően tehetséges kősebésznek számít. Dr. Magyar András, szintén friss szakvizsgás kol-légánk pedig olyan precíz és ügyes laparosz-kópos szakorvossá vált, hogy országos kép-zéseken a trénereit megelőzve, náluk is jobb eredményt ért el.

A kollégáitól tudom, hogy nagyon lelkiisme-retes a betegek tájékoztatásában is. Szerintem ez elengedhetetlen ebben a hi-vatásban. A laborokat az osztályon többen, többször átnézzük, és ha a betegek igénylik, akkor a műtétjükről is konzultálunk, ez meg-nyugtatja őket. Az osztályon minden orvos hasonló szellemiségben dolgozik, itt ez a

szemlélet a meghatározó. Ugyanezzel a törő-déssel igyekszem a kollégáimhoz is fordulni, ahogy tőlük, úgy magamtól is a maximumot várom el.

Mi az az elfoglaltság, amivel Ön feltöltődik, ami pihenteti?Több különböző tudományos vagy üzleti pro-jektben veszek részt, ezekkel sokat foglalko-zom a szabadidőmben. A kreatív, hasznos, előremutató csapatmunkával is jól fel tudok töltődni. Mégis, pár hónapja egy új apróság vett le a lábamról. Megszületett a kisfiam, akihez minden nap sietek haza, hogy minél több időt töltsek el vele.

Dr. Garamvölgyi Zoltánosztályvezető főorvos„A szabadban kapcsolok ki igazán”A Szülészeti – Nőgyógyászati Osztály műtéti gyakorlata több szempontból is speciális a kórházban. Dr. Garamvölgyi Zoltán osztály-vezető főorvos mesélte el, hogyan dolgoz-nak egyszerre önálló rendszerben és mégis szorosan integrálva a Központi Műtő mun-kájába is.

Ez az egyik olyan osztály, amelynek saját műtője is van. Így igaz, itt az osztályon, a szülőszobák mel-lett található a császáros műtőnk, ahol a tervezett és sürgősségi császármetszéseket végezzük, és a kisműtőnk is. Az utóbbiban a kisebb szeméremtesti műtéteket, hüvelymű-téteket, méhszájműtéteket, a vetélés utáni műszeres befejezéseket, egészségügyi küre-teket végezzük, és a terhességmegszakítások is itt zajlanak. Sajnos, és ez az egyik szívfáj-dalmunk, a két műtőre csak egy csapatunk van, vagyis egyszerre mindkét műtő nem tud üzemelni. Általában naponta két tervezett császármetszés zajlik, és ezeket szoktuk elő-re sorolni a programban. Sürgős császármet-szés végzése esetén a délelőttre tervezett kisműtétek elmaradnak, azokat délután az ügyeletes orvosok, és szakdolgozók igény-bevételével tudjuk elvégezni. Szerencsére jó kommunikációval, a betegek felé mutatott empátiával, türelemmel kezelni tudjuk ezt a nehéz helyzetet, de ez nem egyszerű. A prob-léma természetesen nem ismeretlen a kór-ház vezetése előtt sem, közös szándék, hogy mindenképpen megoldást találjunk. Nem-rég például olyan helyzetbe kerültünk, hogy tízegynéhány kisműtétet kellett volna még operálnunk a császármetszések után, és ide tudtak irányítani hozzánk egy műtéti csapatot odalentről, hogy párhuzamosan, gyorsabban folyhasson a munka a két műtőnkben. Dolgo-zunk azon, hogy állandó megoldást találjunk.

10 PIRULA 11PIRULA

Hogyan került a Központi Műtőbe?Öt éve műszermosóként kezdtem. Felnőtt szakápolói képesítésem van, az egészség-ügyi szakközép után végeztem el a képzést. Ám amikor a második gyermekem megszü-letett, hamar kiderült, hogy többféle beteg-séggel született, tartós gondozásra szorul. Szóba sem jöhetett, hogy több műszakban dolgozzak, tehát nem tudtam ápolóként elhelyezkedni. Pedig előtte szerettem azt a munkát, azt, hogy betegekkel foglalkoz-hatok. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik ma is. De a műszermosóban is nagyon jó kollégáim voltak, akik nagyon sajnálták, hogy eljövök tőlük, amikor három éve felajánlották ezt a pozíciót. A mai napig keressük egymást velük, mindig megkérde-zik, hogy visszamegyek-e valaha.

A kollégái dicsérik a hozzáállását, szorgalmát. Nagyon hálás vagyok nekik, mert nagyon jól érzem magam közöttük. Amióta betettem a kórházba a lábam, minden kolléga, legyen orvos, ápoló, műtősnő, műtősfiú vagy bárki, nagyon kedves velem, így nem esik nehe-zemre ezt viszonozni. Ha valaki segítséget kér tőlem, szívesen megyek és intézem. Cserébe pedig maximálisan számíthatok a kollégák megértésére, amikor a kisfiammal, aki autista, és változó az állapota, többet kell törődnöm. Ma már szerencsére iskolás, de sok gondoskodást, segítséget igényel, így nem mindegy, hogy stresszesen, ideg-őrlő munkából, elgyötörten esek haza, vagy derűsen, nyugodtan. Nekem otthon már nem kell a munka miatt aggódnom, otthon a családomé a teljes figyelmem. Rengete-

get társasozunk, kirándulunk, sok közös programot csinálunk, ami a fiamnak is jót tesz. Így amikor itt bent vagyok, akkor tudok a munkámra figyelni.

A műtőkben sokféle anyagot, eszközt használnak, ez abból is látszik, hogy a felhasználáshoz tartozó adminisztrációt nyolc órában végzi.Ezekben a műtőkben szinte folyamatosan dolgoznak. Nagyon sok műtétet végeznek egy évben, sok betegen segítenek. A műtős-nő felvezeti a műtéti lapra a felhasználáso-kat: a kesztyűket, varrógépeket, safilokat, fecskendőket – estig sorolhatnám. Én pe-dig feltöltöm ezeket a rendszerbe a beteg adataival együtt. Ma már, ha látom, milyen műtétre készülnek, el tudom sorolni, milyen eszközöket fognak hozzá használni. Kacér-kodom is a gondolattal, hogy elvégzem a műtősnői tanfolyamot, mert nagyon tetszik az a munkakör is, csak az ügyelet és a 12 órás műszak miatt vívódom. De így is nagy büszkeség, hogy ehhez a szakembergár-dához tartozhatok. Ráadásul nekem van a világon a legjobb főnököm. A főműtősnőnk, Ágnes mindig mindenkire odafigyel. Nekem is számtalanszor segített egy-egy kedves

szóval, vigasszal. Amikor kiderült, hogy a kisfiam más betegségei mellett autista, azonnal kereste, mivel támogathatnának, és azóta is minden segítséget megkapok. A munkát ugyanúgy el kell végeznem, de nem kell nyugtalankodnom, ha esetleg előbb el kell mennem vagy egy hirtelen jött betegség miatt nem tudok bejönni.

Önre különösen igaz, hogy az élet nem csak munkából áll. Igen, az életemet a kisfiam tölti ki, aki nél-kül nehezen is mozdulok otthonról szabad- időmben, meg a családom. Szerencsés alkat vagyok, teljesen kikapcsol a főzés, és nagyon szeretek olvasni is, ha egy kicsi időm mégis akad. Nagy néha pedig a régi barátnőimmel összehozunk egy kis beszél-getős délutánt is. Így kerek az életem. De a legnagyobb sikerem, hogy szeretnek itt, hogy olyan közegben vagyok, ahol megbe-csülnek és fontos a munkám. Számítanak rám és én számíthatok a kollégákra. Nekem ez mindent jelent.

Lappints Eszter

Meséljen az útról, ami idáig vezetett! Amikor elvégeztem az általános iskolát, nagy di-vat volt az egészségügyi iskola. 14 évesen nem is gondoltam bele, hogy ez mit jelent, mivel jár. Mentem a többiek után én is, azzal a csavarral, hogy 3 éves szakmunkásképzőbe jelentkeztem. Pedig jó tanuló voltam, de nem akartam oro-szul tanulni, és ezt a tárgyat csak ott lehetett megúszni. Aztán 18 éves koromban egy véletlen folytán kerültem ide, a kórházba, és ápolóként kezdtem a Pszichiátrián. Talán furcsa, de én jól éreztem magam azon az osztályon. Fiatalként az embert még nem nyomasztja a nehéz sor-sok súlya. Egy idő után mégis másra vágytam, és – ma már látom - egy elhibázott döntésnek köszönhetően elmentem bolti eladónak. Nagyon hamar megbántam, pedig jobban kerestem, mint a kórházban. Gyorsan vissza is találtam! A Csepeli Kórházban helyezkedtem el a Központi Sterilizáló Osztályon, asszisztens munkakörben. Az lett aztán az előszobája a műtősnői munká-nak: megtanultam előkészíteni az eszközöket a műtétekre, tálcákat csomagolni. A műtők világa megszólított, én pedig elkezdtem készülni erre a szakmára. Elvégeztem a szakápolói képzést, majd a műtősnői szakiskolát is.

De végül nem itt kezdte ezt a pályát. Nem, valóban nem. A Csepeli Kórház átszerve-zésekor elkövettem az életem második baklövé-sét. Akkor úgy fogtam fel, hogy az a helyzet talán nekem is jó alkalom a váltásra, így elmentem egy magánrendelőbe műtősnőnek. Az új helyen azonban a nyomát se találtam az itteni jó han-gulatú, barátságos közegnek, a jó kollegiális vi-szonyoknak, az összetartásnak. Megalázó körül-mények között dolgoztam rengeteget, és olyan, nem szakmai feladatokat is rám osztottak, ami nem tartozott a munkakörömhöz. Nagyjából személyi asszisztens és házvezetőnő is voltam az egyébként is megterhelő munkám mellett, megbecsülést viszont nem kaptam. Szűk egy év után annyira megviseltek a munkakörülmények, hogy betegállományba kellett mennem. Ezt hall-va régi kedves főnököm, az Ápolási Igazgatónő visszahívott a kórházba. Nagyon jól esett, hogy

nem felejtettek el, és nem engedik el a kezem, sőt. A kollégáim nagyon örültek nekem, és azon-nal felajánlották a szemészeti műtősnői pozíci-ót. Itt Czibere Katalin főorvos asszony és a kollé-gák érzékelhető szeretete, türelme, figyelme és segítsége mellett hamar magabiztossá váltam újra. Pedig kezdetben semmit sem tudtam a szemészetről! Ez a terület teljesen más szakmai tudást igényel, mint amit a műtősnői képzésen tanultunk. Korábban jóval nagyobb műszereket

használtam, a szemműtéteknél viszont mik-roszkóppal dolgozunk, minden eszköz nagyon kicsi, nagyon érzékeny. Egészen más lépték ez, és könnyen elvarázsolja az embert. Szinte ész-re sem vettem, de beletanultam. Mindez 14 éve történt, és azóta is szenvedélyem ez a szakma.

Pedig, gondolom, a munka itt sem kevés.Nem, azt nem mondhatnám! 180-200 műtétet csinálunk havonta, ami azt jelenti, hogy olykor napi 30 műtétet is végzünk. Ez a nagy szám leginkább szürkehályog műtéteket és retina műtéteket jelent. Mindenkinek oda kell figyelnie a kondíciójára, ehhez a munkához jó fizikai álla-pot szükséges. Sokat állunk, és nem remeghet a kéz. Nem véletlenül járunk gyógytornára egy kedves kolléganőmmel.

Hány ember látja el a feladatokat a műtők-ben? Hogyan szervezik a munkát?Az osztályon összesen nyolcan dolgozunk, 3 műtősnő, 2 műtősasszisztens és 3 műtősfiú, aki nemsokára csak kettő lesz. Az egyik, műtősfiú-ként dolgozó kollégánk ugyanis nyugdíjba megy,

ő most épp az utódját tanítja be. A beosztást együtt készítjük el, mindenki egyformán veszi ki a részét a munkából. Megbeszéljük, beosztjuk egymás között a napokat, így figyelembe tudjuk venni az egyéni igényeket is, mégis egyformán terhelünk mindenkit. Nem is kell beleszólnom ebbe a folyamatba, olajozottan, összehangoltan működünk. Mindenki dolgozik mindegyik orvos-sal, hiszen pontosan tudnunk kell, kinek, milyen igénye van a műtétek során. Ez nem is okoz nehézséget, mert ezen az osztályon nagyon jó orvosok operálnak, mindig pozitív élmény együtt dolgozni velük.

Milyen többletmunkával jár a pozíciója?Az adminisztrációs feladatokat nekem kell ellát-nom. Az előző főműtősnő távozásakor nem ke-restek külsős embert a pozícióra, hanem nekem ajánlották fel az állást. Akkor megbeszéltem a kollégákkal, hogy próbálom elkerülni a tipikus vezetői hibákat, és szeretném, ha együtt hatá-roznánk meg, amit csak lehet, és együtt dön-tenénk, amiben csak lehet. Lélekben műtősnő vagyok. Nem érzem magam többnek a titulu-somtól, viszont a meglehetősen sok papírmun-kát én végzem, és van néhány egyéb szervezési feladatom, napi intéznivalóm is.

A központi műtőegységekben dolgozó kollé-gák azt mondják, nincs valódi kapcsolatuk a betegekkel a műtétek után. Itt, az osztályos műtőben ez másként van?Bár a műtéteink általában nem altatásban tör-ténnek, a műtöttek nem nagyon látnak minket, utólag nem is tudnának felismerni. Időnként be-szélgetünk velük, próbáljuk oldani a feszültséget, de amikor komolyra fordulnak a dolgok, akkor már ezt sem lehet. Amikor ugyanis beszél valaki, akkor mozog a szeme is. Néha mégis megma-radnak apró részletek a betegekben. Egyszer megismert az egyikük a folyosón a fülbevalóim-ról, mert arra emlékezett leginkább. Egy másik betegünk pedig a hangomról ismert fel.

Az ember azt feltételezi, hogy a mikroszkópos műtétek után keresi a nagy távlatokat. És ez így is van! A férjem motorozik, én meg az évek során átvettem ezt a szenvedélyt. Nagyokat túrázunk Magyarországon és Erdélyben, sok-sok kilométert teszünk meg, nagy tereket, nagy hegyeket látunk. Ha nem motorral megyünk, ak-kor autóval, de mindenképpen megyünk!

H. Szilvia

“NEKEM BÜSZKESÉG, HOGY ITT DOLGOZOM”

“A MŰTŐK VILÁGA MEGSZÓLÍTOTT ÉS MA IS FOGVA TART”

Farkas Ágnes a Központi Műtő adminisztrátora, aki a műtétekhez felhasznált eszközöket, anya-gokat nyilvántartja, a felhasználást számító-gépben rögzíti. Ez teljesen önálló munkakör, ha Ágnes szabadságra megy, pontosan tudja, hogy feltornyosult teendők várják vissza. Még sincs egyedül a feladataival: azt mondja, a kollégái maximálisan támogatják, mindenben számít-hat rájuk, és nem csak a munka terén.

Seemayerné Gerstner Szilvia – Megbízott főműtősnőként áll mindennap a Szemészeti Osztály műtőjében. Állítja: csak abban különbö-zik kollégáitól, hogy ő vállalta magára az admi-nisztrációs feladatokat.

NÉVJEGYNÉVJEGY

JAHN FERENC

DÉL-PESTI KÓRHÁZ

ÉS RENDELŐIN

TÉZET

JAHN FERENC

DÉL-PESTI KÓRHÁZ

ÉS RENDELŐIN

TÉZET

JA

HN

F

ER

EN

C

DEL-P

ESTI

KORHAZ

AZ

ÖN

EG

ÉS

ZS

ÉG

EA

MI

HIV

AT

ÁS

UN

KPIRULA

JAN

UÁR

FEBR

UÁR

MÁR

CIU

SÁP

RILI

SM

ÁJU

SJÚ

NIU

S1

Mun

kasz

ünet

i nap

1 Kr

editp

onto

s to

vább

kép-

zés:

Dél

-pes

ti Rh

inol

ogia

i N

apok

II.

11

1 Ü

nnep

1 Sz

omba

t

22

Szom

bat

2 Sz

omba

t2

2

2 Va

sárn

ap

33

Vasá

rnap

3 Va

sárn

ap3

3

3

44

4

4

4 Sz

omba

t4

5 Sz

omba

t5

5

55

Vasá

rnap

5

6 Va

sárn

ap6

66

Szom

bat

6

6

7 7

7 Gy

ógys

zert

eráp

iás

Bizo

ttsá

gi Ü

lés

7 Va

sárn

ap7

7

88

8 Tr

ansz

fúzi

ós

Bizo

ttsá

gi Ü

lés

88

8

Szom

bat

99

Szom

bat

9 Sz

omba

t9

Oszt

ályv

ezet

ői é

rtek

ezle

t9

Ápol

ók n

apja

Tr

ansz

fúzi

ós

Bizo

ttsá

gi Ü

lés

9 Va

sárn

ap

1010

Vas

árna

p10

Vas

árna

p10

Mag

yar

Kórh

ázsz

övet

ség

XXIX

. Ko

ngre

sszu

s, E

ger

1010

Pün

kösd

1111

11

11

Mag

yar

Kórh

ázsz

övet

ség

XXIX

. Ko

ngre

sszu

s, E

ger

11 S

zom

bat

11 O

sztá

lyve

zető

i ér

teke

zlet

12 S

zom

bat

12 O

sztá

lyve

zető

i ér

teke

zlet

1212

Mag

yar

Kórh

ázsz

övet

ség

XXIX

. Ko

ngre

sszu

s, E

ger

12 V

asár

nap

12

13 V

asár

nap

13

13

13 S

zom

bat

13

13

14

1414

Vár

ólis

ta B

izot

tság

i Ülé

s14

Vas

árna

p14

14

15 In

téze

ti In

fekc

ió-

kont

roll

és A

ntib

iotik

um

Terá

piás

Alb

izot

tság

i Ülé

s

15

15 Ü

nnep

15

1515

Szo

mba

t

16

16 S

zom

bat

16 S

zom

bat

16 In

téze

ti In

fekc

ió-

kont

roll

és A

ntib

iotik

um

Terá

piás

Alb

izot

tság

i ülé

s

1616

Vas

árna

p

17 K

redi

tpon

tos

to

vább

képz

és: M

inim

ál

inva

zív

eljá

ráso

k az

ur

ológ

iába

n X.

17 V

asár

nap

17 V

asár

nap

17

17

17

18 K

redi

tpon

tos

to

vább

képz

és: M

inim

ál

inva

zív

eljá

ráso

k az

ur

ológ

iába

n X.

18

18

18

18 S

zom

bat

18 In

téze

ti In

fekc

ióko

ntro

ll és

Ant

ibio

tikum

Ter

ápiá

s Al

bizo

ttsá

gi ü

lés

19 K

redi

tpon

tos

to

vább

képz

és:

Min

-im

ál in

vazí

v el

járá

sok

az

urol

ógiá

ban

X.

19 In

téze

ti In

fekc

ió-

kont

roll

és A

ntib

iotik

um

Terá

piás

Alb

izot

tság

i ülé

s Kr

editp

onto

s to

vább

kép-

zés:

Más

álla

pot –

más

ál-

lapo

t? G

inek

o-ps

zich

iátr

i-ai

kép

zés

19 In

téze

ti In

fekc

ió-

kont

roll

és A

ntib

iotik

um

Terá

piás

Alb

izot

tság

i ülé

s Kr

editp

onto

s to

vább

kép-

zés:

Örö

kzöl

d té

mák

és

aktu

ális

érd

ekes

sége

k az

in

fekt

ológ

iábó

l

19 N

agyp

énte

k19

Vas

árna

p19

20 V

asár

nap

20

20

20 S

zom

bat

20

20 F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t

21

21 F

őnőv

éri

érte

kezl

et21

Főn

ővér

i ér

teke

zlet

21 V

asár

nap

21 In

téze

ti In

fekc

ióko

ntro

ll és

Ant

ibio

tikum

Ter

ápiá

s

Albi

zott

sági

Ülé

s

21

22

22 K

órhá

zi B

ál22

22

Hús

vét

22

22 S

zom

bat

23

23 S

zom

bat

23 S

zom

bat

23

23 F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t23

Vas

árna

p

24 F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t24

Vas

árna

p24

Vas

árna

p24

24

24

2525

25

25 F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t25

Szo

mba

t Gye

rmek

nap

25

26 S

zom

bat

2626

2626

Vas

árna

p26

27 V

asár

nap

2727

27 S

zom

bat

2727

Sem

mel

wei

s N

api

ünne

pség

2828

2828

vas

árna

p28

28

2929

2929

29 S

zom

bat

3030

Szo

mba

t30

Kre

ditp

onto

s to

vább

-ké

pzés

: End

osco

pos

UH

vi

zsgá

lato

k H

ázon

inne

n és

H

azán

túl

3030

Vas

árna

p

31 K

redi

tpon

tos

tová

bb-

képz

és: D

él-p

esti

Rhin

olo-

giai

Nap

ok II

.

31 V

asár

nap

31

JAHN FERENC

DÉL-PESTI KÓRHÁZ

ÉS RENDELŐIN

TÉZET

JAHN FERENC

DÉL-PESTI KÓRHÁZ

ÉS RENDELŐIN

TÉZET

PIRULA

JA

HN

F

ER

EN

C

DEL-P

ESTI

KORHAZ

AZ

ÖN

EG

ÉS

ZS

ÉG

EA

MI

HIV

AT

ÁS

UN

KJ

AH

N

FE

RE

NC

DEL-P

ESTI

KORHAZ

AZ

ÖN

EG

ÉS

ZS

ÉG

EA

MI

HIV

AT

ÁS

UN

K

JÚLI

US

AUGU

SZTU

SSZ

EPTE

MBE

ROK

TÓBE

RN

OVEM

BER

DEC

EMBE

R1

Sem

mel

wei

s na

p1

1 Va

sárn

ap1

1

Ünn

ep1

Vasá

rnap

2

2 2

2

2 S

zom

bat

2

3 3

Szom

bat

3

3 3

Vasá

rnap

3 Kr

editp

onto

s to

vább

-ké

pzés

: Az

addi

ktol

ógia

ak

tuál

is k

ihív

ásai

44

Vas

árna

p4

44

4

55

55

Szom

bat

5

5 M

ikul

ás

6 Sz

omba

t6

6

6 Va

sárn

ap6

6

7 V

asár

nap

7 7

Szom

bat

7

7 Tr

ansz

fúzi

ós B

izot

tság

i Ü

lés

7 Sz

omba

t Mun

kana

p

8 8

8 Va

sárn

ap8

8

8 Va

sárn

ap

9

9

9

9

9 S

zom

bat

9

10

10 S

zom

bat M

unka

nap

10 O

sztá

lyve

zető

i ért

eke-

zlet

10 G

yógy

szer

terá

piás

Bi

zott

sági

Ülé

s10

Vas

árna

p10

Osz

tály

veze

tői é

rtek

ezle

t / F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t

1111

Vas

árna

p11

11

11

11

1212

12

Tra

nszf

úzió

s Bi

zott

sági

Ü

lés

12 S

zom

bat

12 O

sztá

lyve

zető

i ért

eke-

zlet

12 In

téze

ti In

fekc

ióko

ntro

ll és

Ant

ibio

tikum

Ter

ápiá

s

Albi

zott

sági

Ülé

s

13 S

zom

bat

13

13

13 V

asár

nap

13

13

14 V

asár

nap

14

14 S

zom

bat F

őzőv

erse

ny14

14

14

Mun

kana

p

15

1515

Vas

árna

p15

Inté

zeti

Infe

kció

kont

roll

és A

ntib

iotik

um T

eráp

iás

Al

bizo

ttsá

gi Ü

lés

Kr

editp

onto

s to

vább

kép-

zés:

A v

éral

vadá

sgát

ló

keze

lés

aktu

alitá

sai

1515

Vas

árna

p

16

16

16

16

16 S

zom

bat

16

1717

Szo

mba

t17

Inté

zeti

Infe

kció

kont

roll

és A

ntib

iotik

um T

eráp

iás

Al

bizo

ttsá

gi Ü

lés

Kr

editp

onto

s to

vább

-ké

pzés

: A m

éhen

kív

üli

terh

essé

g na

pjai

nkba

n

17 V

áról

ista

Bi

zott

sági

Ülé

s17

Vas

árna

p17

1818

Vas

árna

p18

18

18

18

1919

Szü

nnap

19

19 s

zom

bat

19 In

téze

ti In

fekc

ióko

ntro

ll és

Ant

ibio

tikum

Ter

ápiá

s

Albi

zott

sági

Ülé

s

Kred

itpon

tos

tová

bb-

képz

és: N

euro

onko

lógi

ai

bete

gség

ek k

orsz

erű

diag

-no

sztik

ája

és te

rápi

ája

19

20 S

zom

bat

20 Ü

nnep

20

20 V

asár

nap

20

20

21 V

asár

nap

21

21 S

zom

bat

21

21 F

őnőv

éri é

rtek

ezle

t21

Szo

mba

t

22

2222

Vas

árna

p22

22

22

vas

árna

p

23

23

23

23 Ü

nnep

23 S

zom

bat

23

24

24 S

zom

bat

24

24 F

őnőv

éri

érte

kezl

et24

Vas

árna

p24

Pih

enőn

ap

2525

Vas

árna

p25

25

25

25

Kar

ácso

ny

2626

26

Főn

ővér

i ér

teke

zlet

26 S

zom

bat

26

26 K

arác

sony

27 S

zom

bat

27

27

27 V

asár

nap

27

27 P

ihen

őnap

28 V

asár

nap

28

28 S

zom

bat

28

2828

Szo

mba

t

29

2929

Vas

árna

p29

29

29 V

asár

nap

30

30

30

30

30 S

zom

bat

30

31

31 S

zom

bat

31

31

13PIRULA12 PIRULA

Ezért voltak egészségesek a vikingek

mézsör az egészségre gyakorolt pozitív hatása már évszázadok óta köztudott, és több forrás is igen jó véleménnyel van az alacsony al-koholtartalmú, méz főzése révén, természetes erjesztéssel készült italról, magyarázta Tobias Olofsson,

a Lund Egyetem kutatója. „A pusztán mézből és vízből készült nedűt gyakran nevezték az istenek italának, ugyanis a legendák szerint, ha ezt iszod, halhatatlanná válsz, vagy leg-alábbis makkegészséges leszel” - tette hozzá. A mézsört nem csupán a vikingek, hanem az egyiptomiak és a maják is előszeretettel itták, s pontosan tudták, hogy rengeteg előnnyel jár a fogyasztása.A méhek révén tejsavbaktériumok kerülnek a mézbe, és ez a két anyag egymással összeke-veredve remekül tudta gyógyítani a lovak kró-nikus sérüléseit, amelyek korábban makacsul ellenálltak minden egyéb kezelésnek. Ezek a baktériumok kiirtottak minden emberi kór-okozót (beleértve a rezisztens törzseket is), amely ellen tesztelték őket, mindezt úgy, hogy több száz (antibiotikumszerű) antibakteriális anyagot termeltek.

A vikingek mézsöre merőben más volt, mint a mai, ugyanis az északi népek nedűje mind a 13 tejsavbaktériumot tartalmazó mézből készült, valamint az erjedést is természetes módon érték el. A kutatócsapat szerint a mai, keres-kedelmi forgalomban kapható mézekben már nem találhatóak meg ezek a baktériumok, mi-vel ipari, borélesztőt adnak hozzá a mézhez, ez pedig kiöl az anyagból több természetes hoz-závalót is.Olofsson szerint a mézsör az egyik leghatéko-nyabb, „történelmi” anyag, ami egyenértékűnek mondható a mai antibiotikumokkal. „A tejsav-baktériumokkal természetes módon erjesztett mézsör valóban elpusztít szinte valamennyi veszélyes kórokozót, amelyek egyébként sok-szor még az antibiotikumoknak is ellenállnak” - magyarázta Olofsson. A rendszeres mézsör-fogyasztás során ezek a jótékony baktériumok bekerülnek a véráramba, ami nem csupán az egészség megőrzésében vagy a fertőző baktéri-um kiirtásában, hanem a fertőzések megelőzé-sében is igen nagy segítség, tette hozzá.Még rengeteg kutatás áll előttük, azonban az már világos, hogy az önkéntesek által is tesz-telt, természetesen előállított mézsör, illetve a

benne található jótékony baktériumok által elő-állított vegyületek remek antibiotikumnak szá-mítanak, és a jövőben mindenképpen érdemes lesz kiaknázni az általuk nyújtott lehetőségeket az egészségügyben. Ha a további kísérletek is eredményesek lesznek, akkor a mézsör lehet az a gyógyszer, amely segítséget nyújt a ma-napság egyre nagyobb számú, antibiotikumok-ra rezisztens baktériumok elleni harcban.Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre nagyobb veszélyt jelent a mai világban, ami nem csupán egészségügyi, hanem gaz-dasági következményekkel is járhat, írta az MTI. Egy nemrég megjelent becslés szerint a baktériumok antimikrobiális szerekkel szem-ben kialakuló rezisztenciájának globális költ-ségei 2050-ig mintegy 100 billió dollárra is rúghatnak, s évi 10 millió ember halhat meg évente emiatt. Az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia már most is világmé-retű egészségügyi problémát jelent, például a tuberkulózisban szenvedők egyötöde ellenáll a gyógyszeres kezelésnek. A jelenség terjedésé-nek hátterében minden bizonnyal az antibioti-kumok helytelen használata áll.

Forrás: mult-kor.hu

A viszonylag alacsony alkoholtartalmú, ősi recepten alapuló mézsör segíthetett a vikingeknek a különböző kórokozók elleni harcban – állítják svéd tudósok, akik szerint a modern készítésű nedűkben már nincs meg ez a hatóanyag. Az ősi mézsör újbóli felfedezése azon-

ban forradalmasíthatná az egészségügyet, ugyanis az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen is hatásos lehet.

A

KÓR-KÉP 13PIRULA

KÖSZÖNŐLEVELEK

GÓRCSO

14 PIRULA 15PIRULAALMANACH ALMANACH

NE DOBD KI ALAPÍTVÁNY

Kórházunk a Ne Dobd Ki Alapítvány jóvoltá-ból 16 db televízió készülékkel gyarapodott, amelyeket különböző osztályokon helyez-tünk el a várakozás és kórházi tartózkodás megkönnyítésére. Az Alapítványnak leadott rossz tv készülékeket megjavítják, és műkö-dőképes állapotban kórházaknak, közintéz-ményeknek ajánlják fel. Ezúton is köszönjük az adományt, és további sikeres működést kívánunk az Alapítványnak!

Óg

NEMZETKÖZI UROLÓGIAI SZAKMAI KONFERENCIA: MINIMAL INVAZÍV ELJÁRÁSOK X.

ADOMÁNYOK

Idén is folytatódott a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház immár ha-gyománnyá vált, nemzetközi urológiai továbbképzése. A Kö-zép-Európában egyedülálló kurzuson számos előadást tartot-tak, és három műtőben összesen tizenhat műtétet mutattak be az érdeklődő szakmai közönségnek.

Magyarországon a férfiak körében a prosztatarák a leggyako-ribb rákos megbetegedés, ami ráadásul komoly esetszám-nö-vekedést mutat: jelenleg évente mintegy 4000 új beteget re-gisztrálnak. Korai felismerés esetén a betegségmentes túlélési arány 98%-os, a későn felfedezettnél csak 26%-os. Azok a férfi-ak, akiknek a családjában volt ilyen megbetegedés korábban, a statisztikák szerint 2,5-szer nagyobb eséllyel betegszenek meg maguk is. Ezen adatok javítására az orvostudomány és a magyar urológus szakma már rendelkezik megfelelő tudással és technológiával. Kórházunk három napos szakmai továbbképzésén idén is a leg-újabb műtéti technikákat mutatták be világhírű professzorok és a hazai urológus társadalom színe-java. A résztvevők élő közve-títéssel követhették az operációkat, műtét közben pedig a vezető sebészek szóban is kommentálták a látottakat. „Az operációk intézményünkben 3D és 4K laparoszkópos tor-nyokkal, egy időben történtek három műtőben. Ezek a beavat-kozások speciális szaktudást, kiemelkedő szakmai gyakorlatot és kiváló csapatmunkát igényelnek.”- tájékoztatott dr. Ralovich Zsolt főigazgató. A szakmai közönség számára rengeteg tanulsággal szolgált, hogy az operátorok a beavatkozások közben felhívták a figyelmet

a nehézségekre, megmutatták a legújabb, hatékonyabb technikai fogásokat, és válaszoltak a kérdésekre is. – „A minimál invazív beavatkozások olyan műtéteket jelentenek, amelyekben a lehető legkisebb mértékben sértjük az idegeket, szöveteket, ezért a műtét után a beteg gyorsabban is gyógyul. Fontos kiemelni, hogy a laparoszkópos eljárásban úgy operáljuk a prosztata rosszindulatú daganatát, hogy a beteg a műtét után teljes értékű szexuális életet élhet, gyógyulás és teljes élet várja.” – mondta el Prof. dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Kórház Urológiai Osztály osztályvezető főorvosa.

A háromnapos program a szakorvosjelöltek tudásának felmé-résével kezdődött. Elhangzottak az Európai Urológus Társaság 2019-es Közép-Európai Találkozójának szelektáló verseny- előadásai, ahol dr. Romics Miklós bizonyult a legjobbnak, így ő utazhat a CEM Kongresszusra. A felkért szakorvosjelöltek szint-felmérő előadásokat tartottak endoszkópos, laparoszkópos té-makörben, közülük dr. Széll Tamás utazhat az Európai Urológus Társaság Uro-Technológiai Részlegének idei kongresszusára. „Egy ilyen rendezvény hatalmas fejlődési lehetőséget kínál az orvostársadalom számára. A műtéti technológiák olyan gyorsan fejlődnek, hogy évről évre valóban számos újdonságot tanulha-tunk meg ugyanannak a betegségnek a még hatékonyabb keze-léséről”- mondta dr. Richard Gaston urológiai sebész, onkológus, aki úttörő szerepet játszott a laparoszkópos prosztata eltávolí-tás elterjesztésében.

H.Sz.

A tavalyi év végén 78 olyan, hálás szülő ajándéka érkezett meg hozzánk, akiknek a gyermekei nálunk sírtak fel először, vagy a születésük után itt kezeltük őket. A Kasza Hajnalka által kezde-ményezett akcióban babaholmit, pelenkacsomagokat, higiéniai eszközöket gyűjtöttek a nagylelkű adományozók, hogy a Szülé-szeti-Nőgyógyászati Osztály, az Újszülött Osztály és a Neona-tológiai Intenzív Centrum további munkáját megkönnyítsék. A Reménytadó Alapítvány egy korszerű, újszülöttek légzéstámo-gatására alkalmas géppel lepte meg Koraszülött Osztályunkat. A

készülékhez tartozó állvány megvásárlásában a Kórház Alapítvá-nya segített. A dabasi önkormányzat szervezésében Koraszülött Osztályunk 40, steril csomagolású horgolt polipocskát is kapott, amelyeknek megnyugtató közelsége nemcsak a köldökzsinórra emlékeztetik a babákat, hanem abban is segítenek, hogy az in-kubátorba került csöppségek ne a műszerek zsinórjaiba kapasz-kodjanak. Valamennyi támogatónknak köszönjük a nagylelkű segítséget!

H.Sz.

16 PIRULA 17PIRULACSALÁDBAN MARAD ÉLETMÓD

CSALÁDBAN MARAD

MAROSI GABRIELLAMinden beteg egy történet, egy sors – ezt vallja Marosi Gabriella, aki 1,5 éve a pszichiátriai osztály zárt részlegén dolgozik adminisztrátorként. Két éve dolgozik egy munkahelyen a lányával, azóta mindennap együtt ebédelnek, és mindent megbeszélnek, mint két barátnő.

Régóta dolgozik a kórházban?Már 11 éve vagyok itt, korábban a Gasztroenterológiai Osztályon voltam adminisztrátor, és 1,5 éve kerültem az I. sz. Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályhoz, ott is a zárt részlegre. A korábbi munkahelyei-men általában 3-4 évet töltöttem, azután váltottam. Itt viszont jól érzem magam, szeretem a feladatkörömet. Munka mellett elvégeztem egy emelt szintű OKJ-s személyügyi ügyintéző és személyügyi gazdálkodó tanfolya-mot. Idővel szívesen kipróbálnám ezt a vonalat is.

Most milyen feladatot lát el? Kicsit eltér a jelenlegi feladatköröm a korábbi feladataimhoz képest, de gyorsan beletanultam. A több éves gyakorlatot jól tudom hasznosítani. Munkámhoz tartozik az irodai ügyvitel, a beérkező telefonhívások kezelése, a sokszorosítás, az iratkezelés, mentőrendelés és egyéb adminisztráció. A zárt részlegről távozó összes beteg kóranyagát én összesítem a számító-gépben. Minden beteg kórlapját aprólékosan elolvasom, hogy ne hibázzak, amikor előkészítem a teljes dokumentációt az orvos részére. Ez a legérde-kesebb egyébként, látni a kórelőzményeket, és hogy itt melyik beteggel mi történik. Heti két alkalommal bírói szemle dönt a betegek elengedéséről vagy az előírt gyógykezeléséről. Ezekhez a szemlékhez is nekem kell elő-készítenem az anyagokat. Néha persze nehéz is, erősen hat rám egy-egy rossz hír, esetleg a beteg halála, de az egészségügyben ezt el kell fogadni. A jó hangulatú munkához persze kell a jó hangulatú közeg is! A munka-kapcsolatban számomra nagyon fontos a kölcsönös tisztelet és korrekt-ség. Szerencsére majdnem minden kollégámmal jól kijövök, igyekszünk megőrizni a derűt a nehéz körülmények között is. Egy kis folyosói csevej, viccelődés mindig jót tesz.

Több szempontból is beválhatott ez a munkahely, ha a lányát is ide hívta dolgozni. Tényleg bátran ajánlottam neki a kórházat, amikor állást keresett. Jól is-mertem az itteni barátságos közeget, és akkor a Segédhivatalban volt üres állás. Nem aggódtam, hogy a lányom nem találja meg azt a pozíciót és munkát, ami megfelel a képességeinek és elégedetté is teszi. Abban is biz-tos voltam, hogy megállja itt a helyét. Mivel már két éve nem lakik nálunk, kevesebbet láttam, mint szerettem volna, ezért is örültem, hogy itt lesz

a közelemben. Mindennap együtt ebédelünk, olyannyira megszokássá vált ez, hogy ha egyikünk épp nem dolgozik, akkor a másik aznap nem is ebédel, valódi anya-lánya programmá nőtte ki magát az a napi fél óra.

A nagy lánya mellett egy kisfia is van. Igen, a fiam most hetedikes, sok időt töltök vele. Hamarosan felvételiznie kell, úgyhogy most az a legfontosabb feladatom, hogy segítsek neki jól dönteni. Amúgy szeretek könyvet olvasni, zenét hallgatni, és van pár soro-zat, amit ki nem hagynék esténként. Szeretek utazni, és közben fotózni a különleges tájakat, a szép épületeket és az állatokat. Elég jó kézügyessé-gem van, többféle technikát kipróbáltam már a dekupázstól a gipsz képek készítéséig. Na, meg itt van nekem kikapcsolódásnak a kerti munkák a ta-vasztól őszig tartó időszaka is!

VARGA RENÁTA 20 évesen, pénzügyi előadóként határozott elképzelésekkel tervezi a jövőjét.

Hogyan került a Segédhivatalból a Pénzügyi Osztályra?Eredetileg vállalkozási- és bérügyintéző és TB- ügyintéző vagyok, és el-kezdtem egy mérlegképes könyvelői képzést is. Már középiskolásként is dolgoztam egy szupermarketben, és rettenetesen élveztem! Jó érzés ön-állónak lenni, ahogy az is, hogy segítek édesanyámnak azzal, ha anyagilag nem függök tőle. Szerencsés egybeesés volt, hogy amikor éppen munkát kerestem, ő megtudta, hogy keresnek valakit a Segédhivatalba. Mivel sok-szor voltam bent nála, sőt, az irodai feladatokba is besegítettem, ismertem a közeget. Kívülállóként is szerettem ezt a légkört, meg édesanyámon is láttam, hogy jól érzi itt magát, jó a viszonya a kollégákkal. Azonnal jelent-keztem hát az állásra. A postázói munkakör egyik legnagyobb előnye az volt, hogy minden osztály munkatársait megismerhettem. Egy év eltelté-vel pedig lehetőség adódott a Pénzügyi Osztályon elhelyezkedni pénzügyi előadóként.

Csak Önre kell nézni, hogy lássuk: jó döntés volt. Igen, jó döntés volt! Ez az osztály a kollégákkal és a főnökömmel, Szeren-csés Zoltánnal egy igazi jó csapat, és örülök, hogy a része lehetek. A felada-tom leginkább a kórház által működtetett Nővérszálló számláinak kezelése és egyéb, a szállóval felmerülő feladatok ellátása. Ez a pozíció most stabil része az életemnek, amire lehet alapozni.

Akár magánéleti terveket is?Akár azokat is. Nagy családot szeretnék majd, lehetőleg három kislányt! De ez még ma távoli terv.

Nagyon tudatos fiatalnak tűnik.Édesanyám inkább önfejűnek mondana… Ez is a korai önállósodás egyik következménye. 20 éves koromra több komoly döntést is meghoztam már. Édesanyám szerint nagyon hirtelen és határozottan döntök a sorsomról, és bár nem mindig értünk egyet a tempóban, ő mégis mindenben mel-lettem áll.

Munka mellett milyen hobbikra jut ideje? Azt hiszem, nem vagyok átlagos fiatal. Nem szeretem a szórakozóhelyeket és a nagy bulikat. Valójában életemben egyszer voltam egy szalagavató bálon, ami nem is a sajátom volt. Szeretek olvasni, zenét hallgatni és a leg-főbb szenvedélyem a pókerezés.

Sz.H.

Együk magunkat egészségesre!Nagyon fontos, hogy a vitaminból és nyomele-mekből ne szenvedjünk hiányt. Ilyenek például a vas, réz, cink, jód, mangán, króm, szelén stb. Fontos a B6, B12, E-vitamin, folsav, és az om-ega-3 zsírsavak A szükséges vitaminok közül kiemelkedik a C és D-vitamin. Jó tudni, hogy a C-vitamint nem lehet túladagolni, ma már tény, hogy a vesét nem terheli meg, hiszen a felesleg vizelet útján távozik. A D-vitaminra nagy szük-ség van, mert a téli időszakban jóval kevesebb időt töltünk a friss levegőn, ezáltal természetes úton nem jutunk megfelelő mennyiségű D-vi-taminhoz. Ma már kiváló vitaminkomplexumok kaphatók, amik a szükséges mennyiségeket mind tartalmazzák. Ha természetes úton akar-juk a vitaminokat a szervezetünkbe bevinni, ak-kor ügyeljünk, hogy leginkább szezonális zöld-ségeket és gyümölcsöket fogyasszunk, ugyanis a tél közepén vásárolt eper, barack elenyésző mennyiségű vitamint tartalmaz. Persze, ha a mélyhűtőben betáraztunk nyári gyümölcsből, vegyük elő bátran, hiszen a fagyasztással nem csökkent a vitamintartalmuk. Az viszont fontos, hogy ne hőkezeljük ezeket, ne tegyük mikróba, ne melegítsük. Téli C-vitamin bomba a savanyú káposzta és az összes káposztaféle, a fekete retek, a cékla. A vörös húsokból és a májból a vashiányosok egyenek bátran, de ha valaki nem szereti, akkor a zöldségek közül választhatja a brokkolit, spenótot.

Megelőzés – fél egészség!Télen a hirtelen hőmérséklet- és légnyomás-változás miatt felerősödhetnek az ízületi fáj-

dalmak, a sokszor már meglévő ízületi gyul-ladás is romlik. A fájdalmak csökkentésére öltözzünk melegebben, rétegesen. A szabad-ban mindig hordjunk kesztyűt, sapkát, sálat. Ügyeljünk, hogy a cipőnk vastag talpú legyen, ne ázzon át, és lehetőleg meleg, hosszúszá-rú zoknit viseljünk. Idős hozzátartozóink téli ruhatárát is érdemes ellenőrizni. A mozgásról télen sem kell lemondani. Megfelelő öltözék-ben a futást is folytathatjuk, ha valaki már gyakorlott, de ha valaki most kezdené el a rendszeres testmozgást, akkor a tavaszi eny-hülésig inkább keressen fel egy edzőtermet. Jótékony hatású az úszás is, de a minden-napos, kiadós séta is jót tesz az ízületeknek. A mozgás közben termelődő örömhormo-nok a téli depressziótól is megvédenek. A tél szürkesége, a napfény hiánya, a rövid nap-pali időszakok miatt könnyebben ingadozik a hangulatunk, fáradékonyabbak lehetünk, esetenként ingerlékenyebben is reagálunk a stresszre. Télen egymást érik az ünnepi idő-szakok, amikor a szokásosnál is több finom falat kerül az asztalokra. Aki eleve túlsúllyal küzd, feltétlenül egyeztessen az orvosával, hogy együtt választhassák ki az egészség-ügyi állapotának megfelelő sportot. Eleinte rövidebb ideig, bevezető jelleggel mozogjunk, majd fokozatosan növeljük az időt a szer-vezetünk képességei szerint. Edzés elején a bemelegítés, edzés végén a nyújtás elenged-hetetlen a sportsérülések elkerülése érdeké-ben. Egyébként pedig a sporttól függetlenül is érdemes megkeresni azt a kikapcsolódási formát, amely csökkenti a negatív hangula-

tot. Ez lehet hétvégi kirándulás, családi vagy baráti programok, de egy új hobbi is.

Ha beüt a bajGyakori téli tünet a köhögés, tüsszögés, orr-folyás, ami akár lázas állapotig is súlyosbod-hat. Elhúzódó, több mint egy hetes tünetek esetében keressük fel a háziorvosunkat, mert egy könnyű megfázás is átfordulhat vírusos betegségbe, ráhúzódhat az ízületekre, kárt tehet a tüdőben. Már az első tünetek meg-jelenésekor sok pihenésre, sok folyadékra, kímélő és tápláló étrendre van szükség. A járványok elkerülése érdekében gyakrabban mossunk kezet, fogyasszunk C-vitamint, gyógynövényes teákat, fokhagymát és sok gyümölcsöt, zöldséget. Tél elején érdemes beadatni az influenza elleni oltást a legve-szélyeztetettebb családtagoknak.

A bőrünkre megy A nagy hideg és a fűtött lakások egyaránt megviselik a bőrünket. Az irritáció, a száraz, viszkető bőr ellen használjunk zsírosabb tes-tápolót, kézkrémet és arckrémet. Naponta akár többször is be lehet kenni a testünket, mert hatékony védelmet biztosít a bőrünk-nek. Ha viszont a szárazság után kialakul az ekcéma, sebesedik a bőr, forduljunk bőrgyó-gyász szakemberhez, aki célzott kezeléssel enyhíti a panaszokat. Télen is erős az UVA és UVB sugárzás, ezért a napsütéses napokon napvédőről is gondoskodjunk.

Huszti Szilvia

Az újév kezdetével sokan már a tavaszt várnák, de sokszor ilyenkor jön még a tél neheze. Az ember szervezete nehezen alkalmazkodik a téli fagyokhoz, erre az időszakra esik az influenzás megbetegedések zöme, és a felső légúti betegségek is aratnak. Megelőzéssel, apró praktikákkal azonban védekezhetünk a téli hideg negatív hatásai ellen. Különösen oda kell figyelniük télen azoknak, akik hajlamosabbak a megbetegedésekre, akik több időt töltenek nagyobb közösségben, mint például a gyerekek, pedagógusok, tömegközlekedéssel naponta utazók. Fokozott védelmet igényelnek a kismamák, idősek és a krónikus betegségekben szenvedők is.

EGÉSZSÉGESEN, FITTEN TAVASZ ELŐTT

18 PIRULA

Fergeteges hangulat, jóízű beszélgetések, szí-nes műsorszámok, éjszakába nyúló zene és tánc jellemezte az idei, nagy sikerű Kórházi Bálunkat. Az estét a kórház dolgozóiból alakult JAFKO tánccsoport nyitotta meg, csodálatos zenére koreografált társastánc bemutatójuk-kal. Vacsora után a főnővérek és vezetőasz-szisztensek csoportja mutatkozott meg a hétköznapokban nem ismert oldalukról: diszkó slágerekre összeállított pazar táncelőadásuk megismétlését a kollégák szűnni nem aka-ró tapssal követelték ki. Végül Gájer Bálint, a „swing hercege” hevítette tovább a hangula-tot a tombola előtt. Köszönjük az estét Szabó Lászlóné Margónak, aki 10. éve szervezi meg éves bálunkat!

Sz. H.

ESEMÉNY

KÓRHÁZI BÁL 2019

ESEMÉNY

JAHN FERENCDÉL-PESTI KÓRHÁZÉS RENDELŐINTÉZET

J A H N F E R E N C

DEL-PESTIKORHAZ

AZ ÖN EGÉSZSÉGEA MI HIVATÁSUNK

www.delpestikorhaz.hu

A KÓRHÁZ VEZETŐI

FőigazgatóDr. Ralovich Zsolt +36 1 289 6395

mb. Gazdasági IgazgatóSzabó Krisztina +36 1 289 6265

OrvosigazgatóDr. Dobosi Zsolt +36 1 289 6270

Ápolási igazgatóMolnár Beatrix +36 1 289 6301

Igazgatási, jogi és minőségügyi főigazgató helyettesDr. Török Árpád +36 1 289 6423

Stratégiai igazgatóDr. Molnár-Gallatz Zsolt +36 1 289 6475

KÖZPONTI TELEPHELY1204 Budapest, Köves u. 1. +36 1 289 6200

OSZTÁLYOK

ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1371Osztályvezető főorvosDr. Hoffmann Csaba

I. BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY – KARDIOLÓGIA ÉS ANGIOLÓGIA

+36 1 289 6274Osztályvezető főorvosDr. Lippai József

II. BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY – GASZTROENTEROLÓGIA

+36 1 289 6200/1572Osztályvezető főorvosDr. Sahin Péter

III. BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY – ENDOKRINOLÓGIA, ANYAGCSERE ÉS DIABETOLÓGIA

+36 1 289 6200/1156mb. Osztályvezető főorvosDr. Takács József

FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉSFEJ-NYAKSEBÉSZETI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1234 Osztályvezető főorvosDr. Csákó László

IZOTÓPDIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS RÉSZLEG

+36 1 289 6358Részlegvezető főorvosDr. Sárközi Ágnes

KÖZPONTI LABORATÓRIUM

+36 1 289 6318LaborvezetőHillender Mária

KÖZPONTI RADIOLÓGIA

+36 1 289 6331Osztályvezető főorvosDr. Bohák Ágnes

NEONATOLÓGIAI INTENZÍV CENTRUM

+36 1 289 6200/1124mb. Osztályvezető főorvosDr. Gyurácz-Németh Orsolya

NEUROLÓGIAI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1177Osztályvezető főorvosDr. Rózsa Csilla

PATHOLÓGIAI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1568 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Schönléber Julianna

PSZICHIÁTRIAI GONDOZÓ +36 1 289 6489Gondozóvezető főorvosDr. Hoser Ildikó

I. PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1610 Osztályvezető főorvosDr. Gazdag Gábor

II. PSZICHIÁTRIAI ADDIKTOLÓGIAI REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

+36 1 289 6482mb. Oszályvezető főorvosDr. Molnár Beáta Hedvig

III. PSZICHIÁTRIAI REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1441Osztályvezető főorvosDr. Gazdag Gábor

SEBÉSZETI-ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY

+36 1 289 6399/1266, 1241Osztályvezető főorvosDr. Kovács János Balázs

SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY

+36 1 289 6367Osztályvezető főorvosDr. Balla Rozália

SZEMÉSZETI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1222Osztályvezető főorvosDr. Czibere Katalin

SZÜLÉSZETI-NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1136Osztályvezető főorvosDr. Garamvölgyi Zoltán

TÜDŐGONDOZÓ ÉS ERNYŐSZŰRŐ ÁLLOMÁS

+36 1 289 6200/1449Gondozóvezető főorvosDr. Hangonyi Csilla

UROLÓGIAI OSZTÁLY

+36 1 289 6200/1174Osztályvezető főorvosProf. Dr. Tenke Péter

CSEPELI TELEPHELY

1211 Budapest, Déli u. 11. +36 1 278 2060Dr. Mező RóbertCsepeli telephely vezetéséért felelős orvosigazgató helyettes

OSZTÁLYOK

I. KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY, I. REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

+36 1 278 2060/3212Osztályvezető főorvosDr. Kovács Matild

II. KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY

+36 1 278 2060/3171Osztályvezető főorvosDr. Kiss Erika

KÖZPONTI REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY

+36 1 278 2060/3101Osztályvezető főorvosDr. Mező Róbert

XX. KERÜLET, ADY ENDRE UTCAI SZAKRENDELŐ

1201 Budapest, Ady Endre u. 1. +36 1 421 4020

Dr. Kökény ZoltánJáróbeteg-ellátásért felelős orvosigazgató helyettes

GYÁLI SZAKRENDELŐ

2360 Gyál, József Attila u. 1. +36 29 340 246

Dr. Kökény ZoltánJáróbeteg-ellátásért felelős orvosigazgató helyettes