A nagykırösi református gyülekezet hírlevele

Textus: Máté 13, 31-32

Elhangzott: 2010. augusztus 31-én az általános iskolai tanévnyitó istentiszteleten.

Mustármagnyi szó, mustármagnyi tett

Ünneplı Gyülekezet ! Kedves Szülık, Kedves Gyermekek!

add kezdjem Igehirdetésemet azzal a megállapítással : milyen jó érzés is ennyi embert látni templomunkban. Emlékszem, amikor sok évvel ezelıtt 1. éves teológus hallgatóként felkértek egy budapesti gyülekezetben egy szombat esti szolgálatra, nagy izgalommal és fiatalos lelkesedéssel készültem, hogy elmond-

jam ami a szívemben és ami az Igében van : „Jézus mondja : Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok…” Amikor az idıs harangozóval elindultam az Istentiszteletre, nagyon sok ember ment a templom felé, boldog voltam, hogy özönlik a nép. Végül kiderült, hogy sokan csak a „templom felé” mentek s a meglehetısen nagy templomban 15-20 néninek, akik szétszórva ültek a hatalmas térben, kell elmondanom szolgálatomat. Kis felháborodás is volt bennem: Hát Uram, ezek a mindnyájan ? Idıvel bölcsebbé válik az ember, jobban meg-érti Isten titkait, s én is tudom, a szolgálatban az Isten iránt való hőség a legfontosabb, a meg-tartó erı.

A Szentírásból ma felolvasott példázat is arról beszél, hogy Jézus Krisztus nem a mennyiség Ura, hanem a minıségé. Nem a mennyiséget akarja, hanem a minıséget. İ soha nem mondta, hogy ne félj te nagy-nagy világegyház, ne félj te csodálatos népegyház. A Szentírásban azt olvashatjuk: „ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nék-tek adja az Országot”. Jézus körül szolgálata elején még sokan voltak, aztán egyre keveseb-ben lettek, végül a tanítványok és néhány asszony, de azok is riadtan, értetlenül nézték, amint Jézus vállalja a kereszthalált. A nagy vacsorára sem Izráel elitje kapja végül a meghívást, - bár hivatalosak voltak, de nem mentek el, - hanem a csonka-bonkák, a vakok, a leprások, a betegek, jeruzsálem szegényei. İk vannak Jézus körül, amikor elmondja ezt a példázatot is a mustármagról. „Hasonló a mennyeknek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember és elvet a föld-jébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnı, nagyobb lesz minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak és fészket raknak az ágai között.” Nagyon nagy oka volt rá Jézusnak, hogy elmondja ezt a példázatot, és nekem is okom volt rá, hogy éppen ezt a történetet hozzam ma elétek. Mert bizony bennünk is gyakran ott él az a szorongató érzés: ott kinn milyen sokan, és itt benn, milyen kevesen. Mi lezs így ve-lünk ? Mi értelme van a keresztyén, azaz egyházi iskoláknak ? Ha a számok tükrében néz-

H

2 2010. szeptember 12.

zük : Mi még csak 2 éve szolgálunk itt, de ezalatt a 2 év alatt 221 fiatal tett konfirmációi fo-gadalmat. Tavaly közel 60 iskolás gyermek keresztelkedett meg. Iskolánkban legalább 250 református tanulót oktatunk. Ezek a számok együttvéve elérik a 400-at, ami legalább 600 szülıt feltételez, de reménység szerint többet. Ha csak a negyede (ötöde) szentelné meg a vasárnapot - vágyakozna Isten megismerésére, keresztyének közösségébe - akkor is minden vasárnap a gyülekezet idısebb tagjaival együtt legalább 250-en hallgatnánk Isten Igéjét. Van-e egyáltalán valami értelme annak, amit teszünk, hirdetünk? Én ma örömhírt szeretenék hir-detni Jézus csodálatos, tündöklö példázata alapján. Gyerekek, láttatok már mustármagot ? Nem - Nem baj. A magot, amibıl a mustárfa lesz, még én sem. De azt olvastam róla, hogy valóban a világon a legkisebb mag. Egy grammnyi belıle körülbelül száz szem. Kisebb, mint a mákszem, amit megdarálunk karácsonykor az ünnepi karácsonyi kalácsba. El tudjuk képzelni, milyen kevés ez ? A bibliai korban a gazda egy bırbe csomagolta ezeket a parányi magokat, egy tenyérrevaló elég volt, hogy egy na-gyobb földön elvesse, olyan pici volt a mustármag. És képzeljétek el, ha a mag jó földbe ke-rült, kicsírázott, elıszır terebélyes cserje, bokor lett belıle, aztán megnıtt 4-5m magas fává is, ahogyan Jézus mondta, az ég madarai rászálltak, sıt fészket raktak az ágain. Azon a vidé-ken mustármagból kikelt ligetek is voltak. Milyen különös, és milyen nagyszerő dolog ez - mondhatjuk, valóban kétségbeesett kér-déseink, keresztyén kisebbrendőségi érzésünk jó ellensúlyozása, kompenzációja. Mert bizony sokan ma is úgy magyarázzák – megjegyzem - tévesen ezt a példázatot, hogy tulajdonképpen ez a pici mustármag az egyház, s a pici magból lám mekkora fává lesz, beborítja az egész világot. Bocsánatot kérek, ha most kissé cinikussá válik a szólam, lám-lám itt Nagykırösön is az elmúlt évtizedekben abból a pici magból micsoda nagy fává lett az egyház, hány épületet, hány iskolát, nem beszélve róla hány alkalmazottat tart fenn és el, elfér az ágain minden ma-dár – rossz madár, jómadár egyaránt, mert ilyen nagy lett a Krisztus egyháza. Ünneplı Gyülekezet! Nos ez a példázat nem errıl szól és elnézést kérek a túlzott iróniá-ért. Jézus nem igért ilyesmit és nem olvasunk ilyen ígéretet a Szentírásban. Sokkal inkább a kevesekrıl olvasunk, a maradékról, a kicsiny nyáj biztatásáról. De a tiszta valóság sem mutat nagy dolgokat. Sokkal inkább romokat, mint dicsı nagyságot. Márpedig Jézus ismerte a való-ságot, és soha nem akart bennünket becsapni. Nem errıl van szó. De valami sokkal többrıl, sokkal nagyobbról, sokkal mélyebb, sokkal igazabb dologról ebben a példázatban.

Elıször is világosan kell látnunk, hogy Jézus példázataiban hol Isten országáról, amit mennyek országának is nevez, hol mennyországról beszél. E kettı között lényeges különb-ség van. A mennyország az a dimenzió, ahová egyszer halálunk után mindnyájan elkerülünk, ahol van az örök élet. A másvilág, a szentek országa. Egy számunkra itt az életben teljesség-gel láthatatlan, megfoghatatlan, kikutathatatlan és talán felfoghatatlan hely is. Ezzel szemben az Isten Országa, avagy ahogy Jézus mondja egyes esetben a mennyek országa nem egy hely, hanem helyzet – életfolytatás, életminıség. Isten országa belsı hely-zet, állapot, légkör, kisugárzás, láthatatlan, de egészen valóságos erı, szeretet. Mert Isten Országa erıben és szeretetben áll – olvassuk egy másik helyen a Bibliában. Ugye kezdjük már érteni, mit akar mondani nekünk Jézus! Ünneplı Gyülekezet! A református keresztyén iskola nem a mennyország. Ezt tessék elfelejteni. Nem úgy van az, hogy szeptemberben bemegy kapuin a gyermekünk, - akivel nehezen boldogulunk mi szülık is, akirıl egyébként tudjuk, hogy olyan mint a kisördög, - de júniusban majd angyal lép ki onnan. Az oktatás, az iskola segíthet, sıt segítenie is kell egy gyermek lelkivilágának alakításában, korának megfelelı fejlıdésében, de a nevelés helye

3 XIII . évfolyam 26. szám

elsısorban a család, az otthon, a lelki fejlıdésnek, a szeretetáradásnak az elsıdleges színtere. Ugyanakkor egy református keresztyén iskolára több bizatott, több kéretik tıle számon. Mert az Ige felteszi számunkra azt a kérdést is: vajon iskolánkban jelen van-e, tapasztalható valóság-e az Isten Országa? Vannak-e látható, érezhetı, kézzelfogható jelei? Milyen a belsı helyzet, a belsı, azaz lelki állapot, mondjam így kisugárzás az iskola falain belül, és azon túl? Milyen a légkör a tanárok között? Milyen a kapcsolat diák és tanító között? Milyen a hang-nem? Hogy bár mi sem vagyunk szentek, de naponta engedjük, hogy átjárjon, áthasson ben-nünket és átsugározzék rajtunk keresztül is a hivatásunkban Az, Aki valóban szent, a mi Urunk Jézus Krisztus, akitıl bőneink bocsánatát, életünk értelmét kaptuk? Karácsony Sándor, a 20. század nagy pedagógus-igehirdetıje írta egyszer: „Százszorosan jaj az olyan diákéletnek, ahol nem a diák kérdez és nem a tanár felel a kérdésekre. Minden diák egy nagy eleven kérdıjel. Kiváncsi az életre, meg akarja ismerni, hogy milyen az élet, meg szeretné próbálni, hogy kell élni, azért jött az iskolába, hogy meghallgassák kédéseit és olyan emberek adjanak feleletet ezekre a kérdésekre, akiknek tapasztalatai, szakértelme és szeretı szíve minden vitán felül való!” A Lukács 17, 20-21-ben megkérdezik Jézust a farizeusok, hogy mikor jön el az Isten Or-szága?Valami földi uralmat vártak, képzeltek, hatalomváltást, ahol elsısorban majd ık, a hithő zsidók lesznek az uralkodók, talán ha Jézus ezt tervezi, akkor lehet, hogy csatlakoztak volna hozzá. De akkor Jézus valami egyszerő, de különös dolgot mond, azt mondja: nem itt, vagy nem amott van az Isten Országa, hanem tiköztetek, tibennetek van! Hát nem látjátok, hogy itt vagyok köztetek, azért jöttem e világra. „Elközelített az Isten Országa, a fejsze a fák gyökerére vettetett.” Most folytassuk így a gondolatsort: Isten Országa Jézus lénye. Ahol Jézus van, ott van az Isten Országa. „Ha ketten, vagy hárman az én nevemben találkoznak, ott vagyok közöt-tük.” Az életünk annyira lesz széppé, anyira lesz értékessé, amenyi jézusi elem, jézusi cseleke-det fér el benne a hétköznapok gondjai között! Jézus mennybemenetele után azt mondja, elkül-döm az én Atyámnak lelkét, aki veletek marad mindörökké. Közöttetek van az Isten Országa. Sıt a görög szóhasználat azt is jelenti, hogy Tibennetek. Tehát nem hely, hanem helyzet. Az a helyzet, amikor Isten Szentlelke által Jézus Krisztus élı lénye bennünk van, a szívünkben hor-dozzuk, lelkünkben él, cselekszik általunk. Lapidárisan szólva : Jézus ma is két lábon jár, a mi lábunkon, a mi szemünkön néz, a mi kezünkkel cselekszik. Mit jelent ez? Sokkal több tapinta-tot, sokkal több odafordulást, sokkal több meghallgatást, még akkor is, ha csak a ruhánk szegé-lyét érintik, még akkor is, ha valaki az állandó fegyelmezés ellenére újra és újra kiált, kiált az egész élete, a viselkedése, deviáns, mert szeretne valamit elmondani szavak nélkül is, szeretné, ha megértenénk, ha segítenénk neki, vagyis - sokkal több határozott és segítı feleletet, sokkal több ölelést és szeretetet. A másik fontos dolog, amit errıl a példázatról el kell mondanunk, hogy éppen a mustármag példája jelzi nagyon pontosan, hogy Isten jelenléte – mondjuk így – közöttünk, az nem meny-nyiség, nem valami nagy dolog, hanem minıség, és erı van benne. Azt is mondhatném : minı-ségi erı. Mint ahogy a mustármag akármilyen parányi, ha érintkezik a földdel, beleesik, akkor az megfogan és olyan hihetetlen erı van benne, minıségi erı, hogy elkezd dolgozni és egyszercsak kinı, terebélyesedik és erıs fává lesz. Jézus egy másik példázatában a háziasszonyokhoz szólva azt mondja, hogy olyan az Isten Országa, mint egy kevés kovász, amely nagy mennyiségő tésztát megkeleszt, vagy egy csipet só, amely egy nagy kondér levest megízesít. Ez a kicsinek a nagysága, vagy mondjam így : grandiózus kicsiség. Ünneplı Gyülekezet! Hát ebben a példázatban errıl van szó. Errıl a titokról. Ezt zárjátok a szívetekbe ennek az új iskolaévnek a kezdetén. Nem nagy változásokra van szükség. Milyen

4 2010. szeptember 12.

az ember, mint Jézus korában, mindig nagyot vár! A tanítványok is azt mondták Jézusnak: „Uram, nem ebben az idıben állítod helyre az Országot, Izráelt?” Mi is nagyot várunk. Új kórmány, új oktatási miniszter, új alaptanterv, új engedmények, tegyük hozzá még új lelki-pásztorok is. Jézus ma azt mondja: nem nagy változásra van szükség, csak egészen kicsire, de abban mindnyájatoknak egyen-egyenként megvan a maga felelıssége, hogy legyetek mustár-magok, legyetek egy csipet só, egy kevéske kovász, nem több, és ennyi elég. De ez nélkülöz-hetetlen. Mert csak így lehetünk áldássá. Áldássá egymás számára, a gyermekek számára, akik ránk bizattak, akikért felelısséggel tartozunk. Ezt kell megtanulni egészen kicsiben, a mindennapok szintjén, áldani tudni, áldássá lenni, - hogy felszabadult, közvetlen, sze-mélyes, imádkozó légkört teremthessünk iskolánk falain belül. Minden változás azzal kezdıdik, ha mi magunk változunk és elsısorban magunkon változtatunk. A közösségépítés legfontosabb pontja, ha én magam közösségszeretıvé leszek. A szolgálat legfontosabb lépé-se, ha én magam tanítvány leszek. Lelkipásztori szolgálatom egyik maradandó szép élménye a kamocsai kis iskola, ahol elsı önnálló gyülekezeti helyemen hittant tanítottam. Ahol az igazgatóbácsi, mert mindenki így hívta a faluban, homlokon csókolta az utcán a gyerekeket, és tanúja voltam, amikor egyik nagyszünetben egy elsıs kislány kopogtatott be bátortalanul, de ragyogó arccal a tanári szo-bába valami még el nem vesztett ısbizalommal, hogy megmutassa a tanítónéniknek az új váltócipıjét, amit édesanyjától kapott. Testvérek, Jézus arra tanít minket, hogy a mustármagnyi jó az elég. Ennyi elég. Mert egy mustármagnyi szóban, egy mustármagnyi mondatban, egy mustármagnyi cselkedetben hatal-mas erı lehet, ami óriási változásokat indít meg. Grandiózus erı. De ezt a mustármagnyit mindnyájunknak oda kell tennünk: tanítóknak és szülıknek egyaránt. Kedves Szülık! Ne feledjétek a tanév során, hogy keresztyén iskolába hoztátok gyermekeiteket. Jól tettétek, vala-mi többet vártok, reméltek ettıl az iskolától, amire talán Ti magatok is vágyódtok. Az Isten-rıl való beszéd, a keresztyén nevelés nem attól lesz hiteles, hogy én azt csak elvárom, de egyébként magamra nézve legyintek rá, hanem ha az a szülı számára is épp olyan fontos, erkılcsi tartást jelent, értékeket hordoz, ha a szülı maga is keresztyénné válik. Bizony olykor ezt együtt kell tanulnunk gyermekeinkkel, de ne féljünk ettıl, ne szégyeljük ezt is együtt ta-nulni gyermekünkkel! Jézus egyszer megállt Lévi, a vámszedı - mai szóval élve adóbehajtó asztala mellett. Rá-nézett és csak annyit mondott: „Jöjj és kövess engem!” És az fölállt, otthagyta vámszedıi asztalát, és követte Jézust mindhalálig, ı lesz Máté evangélista, a talán leghíresebb evangéli-um megírója, aki mártírhalált hal Krisztusért. Megírja azt az evangéliumot, amibıl már 2000 éve olvassuk Jézus beszédét, ahonnan megtanultuk a Mi Atyánkot. Micsoda hatalmas fává nıtt. Pedig csak egy mondattal kezdıdött : Jöjj és kövess engem! – és ebbıl a követésbıl lesz az evangélium, ami szétárad az egész világon. Van egy nagyon megható élményem. Minden évben karácsonyra kapok egy levelet egy egyszerő kitépett csíkos füzetlapon a volt gyülekezetembıl, Kamocsáról egy 85 éves idıs presbitertıl és feleségétıl, akik kedves sorokban leírják, hogy telt az évük, aggódva gondolva ránk kívánnak boldog ünnepet. Mindig szebbnél-szebb karácsonyi lapokat kapunk, de ha az a kitépett csíkos füzetlap nem jönne meg, akkor nagyon hiányozna. Mert rengeteg erı van ben-ne. Egy mustármagnyi féltı szeretet, egy mustármagnyi jézusi szeretet, megrendítı és meg-ható. Egyszer valaki észrevette kolléganıje arcán, hogy napról-napra gondterheltebb, automati-kusan teszi a dolgát, de a gondolatai, a gondja valahol máshol van. Másnap reggel az asztalá-

5 XIII . évfolyam 26. szám

ra tett egy kis kártyát ezzel az írással: Munka közben is imádkozom érted. Vigyázz magadra! Testvérek egy mustármagnyi szeretet, egy mustármagnyi levélke, egy mustármagnyi szó, ennyi elég. És micsoda erı van benne, Isten Országának ereje, hatalom, mely pozitív erıket szabadít fel, pozitív folyamatokat indít meg, gyógyít, felemel, felsegít. Ezt kéri tılünk Jézus. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor hallatlan nagy dolgot cselekedtünk. İ nem grandiózus tetteket kér, nem grandiózus parancsoknak, követeléseknek kell megfelelnünk, İ minıségi szót, minıségi tettet, minıségi cselekedetet, minıségi mondatot kér, amiben benne van İ maga, az élı Jézus Krisztus. És akkor többé nem lesz okunk félteni a Krisztus ügyét a világban, a Krisztus egyházát. Testvérek, hadd fejezzem be azzal, hogy ápoljuk szívünkben azt a mustármagot. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van otthon a kis szoba sarkában, de legalább egy kis edény-kében valami zöld növénye. Azt a cserép kis virágot hetente megöntözzük, gondozzuk, hogy még szebb legyen, hogy díszítse otthonunkat, lakásunkat. Miért gondoljuk, hogy a hitünket, a lelkünket nem kell gondozni? Nincs szüksége táplálékra, vízre? Valóban? Nem több manapság körülöttünk a lelki beteg, mint a testi beteg ? A mustármagot, a mustárfát is öntözni kell. Az élı vízzel, Isten élı Igéjével, öntözni kell azt a krisztusit, amit kaptunk, mégha csak akkorka is, mint a mustármag, olyan kicsi, olyan kétkedı, olyan messzire távolodott is a Krisztus egyházá-tól, de Tıle kaptuk. Mert egyszercsak elkezd növekedni, mások keresik, ha kibírhatatlan az életük, márpedig nagyon lángoló, nagyon lobbanékony az élet. Mustármagok kellenek, amik fákká nıttek, hogy békességet, nyugalmat, pihentetı árnyékot, éltetı csöndet adjunk a szoron-gó embereknek, hogy megvalósuljon közöttünk az Isten Országa. Ezzel az Igével hívogatlak Mindnyájatokat Gyülekezetünkbe, minden vasármapi Istentiszteletre, és kívánok Istentıl gaz-dagon megáldott, Isten Országával teljes tanévet diákoknak és Pedagógusoknak egyaránt! Ámen. Szabó Katalin

szeptember 12. vasárnap 9.00 Felszegi imaterem (Hunyadi u. 31.) Köteles Attila 10.00 Gyermek-istentisztelet (Kálvin Terem) Szabó Katalin 10.00 Istentisztelet - Fıiskolai tanévnyitó (Templom) Dr. Nagy István 10.00 Kocsér (Kossuth u. 5.) Köteles Attila 11.15 Kopa Iskola (Szolnoki út 67.) Szabó Gábor 14.30 Nyársapát - keresztelı (Szarka kúria) Szabó Gábor 18.00 Istentisztelet (Templom) Szabó Katalin

szeptember 13. hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhitat (Templom) Kiss Georgina 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhitat (Templom) Szabó Katalin

szeptember 14. kedd 10.00 Istentisztelet (Szociális Otthon, Arany J. u.) Köteles Attila

szeptember 15. szerda 19.00 Istentisztelet (Kórház, Fáskert u.) Köteles Attila

6 2010. szeptember 12.

szeptember 16. csütörtök 15.00 Istentisztelet (Szociális Otthon, Ady E. u.) Szabó Katalin 17.30 Gyülekezeti bibliaóra (Kálvin terem) Szabó Gábor

szeptember 17. péntek 16.00 Ifjúsági bibliaóra (Gimnázium kollégiuma - Széchenyi tér) Kiss Georgina

szeptember 18. szombat 15.30 Baba-Mama kör találkozója (Kálvin terem) Szabó Katalin 18.00 Hétvégi hálaadó istentisztelet (Templom) Szabó Gábor

szeptember 19. vasárnap 9.00 Felszegi imaterem (Hunyadi u. 31.) Köteles Attila 10.00 Gyermek-istentisztelet (Kálvin Terem) Szabó Katalin 10.00 Istentisztelet (Templom) Köteles Attila 10.00 Kocsér (Kossuth u. 5.) Szabó Gábor 11.15 Kopa Iskola (Szolnoki út 67.) Szabó Gábor 18.00 Istentisztelet (Templom) Szabó Katalin Megkereszteltük (Nyársapáton): Szőcs Ferenc és Mató Krisztina Hanna és Noel nevő gyermekeit. Eltemettük: Tarczali Sándorné (Gombai Rózsa) élt 81 évet, Dévai u. 17. Halottunk: Nagy Csaba (N. Ferenc és Barna Katalin fia) élt 35 évet, Losonczy u. 1. Urnájának elhelyezése: 2010. szeptember 15. (szerda) 13 óra a református temetıben.

Fakan Albert (Faragó Terézia férje) élt 73 évet, Bálvány u. 76. Temetése: 2010. szeptember 15. (szerda) 14 óra a református temetıben.

Bocz Péter (Dezsényi Erika férje) élt 72 évet, budapesti lakos. Urnájának elhelyezése: 2010. szeptember 17. (péntek) 13 óra a református temetıben. Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 96.800 Forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. A múlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege 38.315 Forint volt.

Ezúton is köszönjük egyházközségünk nevében a három fiatal orgonamővésznek

(Szabó Balázs, Kosóczki Tamás és Méhes Balázs), hogy szolgálatukkal megajándékozták a hallgatóságot,

valamint köszönjük mindenkinek a perselyadományokat, melynek összege 165.275 Forint volt.

Isten áldja meg a jószívő adakozókat!

7 XIII . évfolyam 26. szám

Gimnáziumunk ifjúsági lelkésze bemutatkozik

Kiss Georgina Orsolyának hívnak, Érden nıttem fel, három gyermekes család középsı gyermekeként, hat évet pedig Kecskeméten, a református gimnázium diákjaként töltöttem. Érettségi után Budapestre kerültem a teológiá-ra, majd pedig a gazdagréti református gyülekezet tagja és kisegítı lelkésze lettem, tanulmányaimat pe-dig doktoranduszként folytattam tovább. Idıközben lelkigondozói tanulmányokat is kezdtem, ezen a képzésen idén vagyok utolsó éves, ifjúsági lelkigondozói szak-irányban. Az elhívásomnak azt tekintem, hogy Isten irgalmának, kegyelmének, szeretetének az eszköze lehessek azok kö-zött, ahová İ helyez, mert úgy gondolom, hogy egyedül Isten jósága vezethet el az igazi megtérésre, nem pedig külsı elvárások, megfelelés, fenyegetés vagy félelem. A tartalom szempontjából soha el nem avuló és meg nem változó Üzenet megszólaltatásában az újabb, mai kor embere számára is érthetı formákat keresem, mert vallom, hogy az Egyház Urának szava van a mai kor emberé-hez is, és nekünk, akik megismertük İt, felelısségünk, hogy képviseljük: az Egyház elsısorban nem kulturális, történelmi vagy hagyományırzı intézmény, hanem Isten kiválasztott népe, min-den korból, minden nemzetbıl, minden idıben.

Szeptember 18-án délelıtt a 9 órai istentiszteletet követıen Kovács Levente orgonamővész ad koncertet.

Ennek az alkalomnak is templomunk ad otthon, melynek perselyadományát szintén a templom felújítására különítjük el.

Hálaadással a szívünkben jelentjük a gyülekezetnek, hogy a mai napig

a templomrekonstrukció javára 8.597.401 Forint adomány

győlt össze.

Köszönjük! Soli Deo Gloria!

8 2010. szeptember 12.

Gyerekszáj

Óvodások és iskolások gondolataiból

I s k o l á i n k h í r e i

ÁLTALÁNOS ISKOLA:

Az idén az elsı osztályosok számára mővészeti napközi indult. A foglalkozásokat Debreczeni Szilvia és Csapó Irma tanárnık vezetik. A játékos tevékenykedtetés képzımővé-szeti, népmővészeti, zenei témákat érint az alkotókedv, a kreatív fantázia felkeltésével, erısí-tésével. A legalapvetıbb mővészeti ismereteket úgy sajátíthatják el a gyerekek, hogy közben megélhetik az alkotás örömét, az önkifejezés lehetıségét. Így nemcsak a gyermekek ismeretei gyarapodnak, hanem a személyiség a maga teljességében fejlıdhet, az önismeret mélyülhet az alkotó tevékenység által.

GIMNÁZIUM:

Augusztus 30-án Gólyanapot tartottunk a gimnázium épületében. Új osztályaink (a 7.a, osz-tályfınök Kissné Somogyi Rita, a 9.b, Kocsis Szilvia vezeti, a 9.c, osztályfınökük Kovács Anikó, valamint a 9.d. Onhauszné Godó Benita tanárnıvel az élen) élvezetes programokon keresztül ismerkedtek meg az iskola életével. A cserkészet és az íjászat jelentette számukra a sportos kihívást. A természetrajzi feladatok segítségével megismerték egy kicsit a környeze-tüket, majd iskolánk új intézeti lelkésze, Kiss Georgina Orsolya vezetésével a gimnázium hitéletébe nyertek betekintést( énekeltek, bibliai játékokat játszottak). A gólyanapot áhítattal zártuk. Augusztus 31-én tartottuk az iskolai tanévnyitót. A gyerekek már nagyon várták a tanévet. Az ünnepi istentiszteleten Kiss Georgina szolgált, majd Suba Lajos igazgató úr nyitotta meg az új tanévet és bejövı osztályaink tettek ünnepélyes fogadalmat. Szeptember 1-én Csendesnappal indítottunk. A gyerekek osztályfınöki óra után a tornaterem-ben hallgattak elıadásokat. Rátkay János szolgált közöttünk. Filmekkel, bejátszásokkal mu-tatta be a református egyházat , beszélt arról, hogy miért érdemes keresztyénnek lenni. Szeptember elsı két hetében meghirdettük a szakköröket és a tanfolyamokat, a színes kínálat-ból a diákok örömmel választottak. Szeptember 6-án az iskolatanács megbeszélést tartott. Szeptember 9-én a gimnázium dísztermében Suba Lajos igazgató úr tájékoztatta a szülıi munkaközösség elnökségét.

Beszámoló a nyári hittantáborunk egy napjáról

Csütörtökön nagyon fáradtak voltunk a szerdai kirándulás miatt. De ez a fáradtság nem akadá-lyozott meg minket abban, hogy a héten a legrosszabbul viselkedjünk. Délután alányoknak karkötıt, a fiúknak hajót lehetett készíteni. Ezen a anpon volt a legfinomabb az ebéd: pala-csinta vaníliaöntettel. Kati néni a tanárnıket választotta ki a nap hıseinek, mert szerinte nagy hıstett volt elviselni minket. Tóth Csenge Piroska

9 XIII . évfolyam 26. szám

10 2010. szeptember 12.

11 XIII . évfolyam 26. szám

Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok

Helyben készülhettek a holt-tengeri tekercsek A proton-vizsgálat új megvilágítás-ba helyezi a leghosszabb, a Temp-lom-tekercs eredetének történetét. A cataniai Olasz Nukleáris Fizikai Nemzeti Intézetének (INFN) labora-tóriumában végzett kutatás során ugyanis kiderült, hogy a 8, 68 méter hosszú tekercset az izrael i Kumránban készítették, a Holt-tenger partjának ugyanazon a pont-ján, ahol a pergamenre fél évszáza-da a beduin pásztorok egy barlang mélyén rábukkantak. A kilencszáz darabból álló, 2300 éves tekercsek megtalálása a 20. század egyik legneveze-tesebb régészeti felfedezése volt. A pergameneken a Biblia legkorábbi írott szövegein túl i.e. 200-100-tól i.sz. 70-ig keletkezett apokrif iratok és különbözı szekták feljegyzései is megtalál-hatók. „Azért választottuk a Templom-tekercset, mivel az a legtisztább, és azon lehetett a legköny-nyebben kutatást végezni” – mondta el az INFN fizikusa, Giuseppe Pappalardo. Pappalardo és kollégái hét centiméteres darabokat vizsgáltak, amelyhez egy új kutatási metódust, a röntgen-sugárból és részecskegyorsítóból álló XPIXE-t használták fel. „Alapvetıen a vízre koncentráltunk. A pergamen többi részéhez hasonlóan a Templom-tekercs is állati bırbıl készült, ezért annak elıállítása rendkívül intenzív mosást igényelt. A célunk az volt, hogy összehasonlítsuk, és lehetıleg megfelelést találjunk a tekercs és annak a víznek a speciális kémiai tulajdonsága között, ahol a pergament megtalálták” – mondta el Pappalardo, akinek nevéhez az XPIXE technológia kifejlesztése főzıdik. „A kutatás csak ma-gára a pergamenre fókuszált, ezért továbbra sem tudjuk, hogy annak tartalmát hol írhatták, de most a kettı közötti összefüggés analizálását tervezzük” – tette hozzá a fizikus. A minták által kibocsátott röntgensugarak megmutatták, hogy a pergamenrészek klórt tar-talmaznak, a Templom-tekercsek klór-bróm aránya pedig háromszor magasabb, mint amely normális esetben a tengervízben található. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a pergamentekercshez a rendkívül sós Holt-tenger vizét használták fel. Ira Rabin, a berlini Fizikai Kutató és Kísérletezı Szövetségi Intézet munkatársa szerint az új olasz metódus fontos lehet, de csak abban az esetben, ha azt olyan más technológiával páro-sítják, amelyek szükségesek a korábban végzett kísérleti módszerek feltételezéseinek megerı-sítéséhez.

További részletek találhatók a Múlt-kor történeti portálon.

http://www.mult-kor.hu/20100723_helyben_keszulhettek_a_holttengeri_tekercsek

12 2010. szeptember 12.

Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215

A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk: nagykoros.ref@gmail.com, Honlap: http://refkoros.hu

A kiadvány ára: 25 Ft

Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2010. szeptember 12-e és szeptember 19-a között)

Szept. 12. vasárnap 4Móz 27 Zsolt 14 1 Jn 5,1-12; RÉ 164 Szept. 13. hétfı 4Móz 28,1-15; 1 Jn 5,13-21; RÉ 470 Szept. 14. kedd 4Móz 28,16-31; 2 Jn RÉ 154 Szept. 15. szerda 4Móz 29; 3 Jn RÉ 254 Szept. 16. csütörtök 4Móz 30; Júd 1-30; RÉ 257 Szept. 17. péntek 4Móz 31; Júd 17-25; RÉ 463 Szept. 18. szombat 4Móz 32; Jel 1,1-8; RÉ 367 Szept. 19. vasárnap 4Móz 33; Zsolt 79,1-9; Jel 1,9-20; RÉ MRE

Pilinszky János: Introitusz Ki nyitja meg a betett könyvet? Ki szegi meg a töretlen idıt? Lapozza fel hajnaltól-hajnalig emelve és ledöntve lapjait? Az ismeretlen tőzvészébe nyúlni ki merészel közülünk? S ki merészel a csukott könyv leveles sőrőjében, ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel? És ki nem fél közülünk? Ki ne félne, midın szemét az Isten is lehúnyja, és leborulnak minden angyalok, és elsötétül minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk, egyedül ı, a bárány, kit megöltek. Végigkocog az üvegtengeren és trónra száll. És megnyitja a könyvet.