KULCSÁR ZSOLT - A NEGYEDIK ÚT: KONNEKTIVIZMUS

A verziószámozott web

A Tim Berners-Lee által megálmodott világháló napjainkban gyökeres változásokon megy át. A cyber-társadalom elszánt polgárai szerint a web fejlődését is érdemes verziószámoznunk, mint mindent, ami az kibernetika égisze alatt zajlik. Így lett a hagyományos honlap-alapú világhálóból egy pont nullás csökevény, és az új trendekből kettő pont nullás web. Az előbbi a honlapok zárt struktúrájára, az utóbbi pedig lazán összefonódó információmorzsákra épül.

Ma már nem a webes jelenlét mikéntje a kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy miként formálhatunk kommunikációs közeget, melyben a felhasználók maguk szervezik a tartalmakat. A Google szemléletmódja szöges ellentétben áll a Microsoft által képviselt én megtermelem, te megvásárolod üzleti modellel. A ma értékét a formálódó kiberközösség adja, a felhasználók számában lehet mérni a hatásfokot.

A kettő pont nullás web megformálta a kommunikációra, kooperációra, önkifejezésre épülő szabad kiberteret. A változás első jelei közé tartozott a LiveJournal website megjelenése, valamint a Friendster szociális hálótérkép növekvő népszerűsége. A szociális hálózatokra épülő szolgáltatások egész hada jelent meg rövid idő alatt: Tribe, LinkedIn, Google Orkut, Flickr, Yahoo 360, del.icio.us, Facebook. Tim Berners-Lee honlapkiszolgáló világhálója egy alulról felfelé szerveződő, végfelhasználók által megalkotott virtuális közeg felé sodródott. A dokumentum alapú Web információ alapúvá lett. A felhasználók többé már nem a régi információforrás után kutatnak, inkább azokat az eszközöket keresik, melyek a saját igényeiknek megfelelően képesek az információkat egységes egésszé szervezni (MacManus & Porter, 2005).

A blogok elterjedésével a tartalmak soha nem látott burjánzása indult el, az RSS szabvány lehetővé teszi a bloggerek számára, hogy tartalmaikat széles körben eljuttassák olvasóikhoz. Az online közösségek létrehozása rendkívül egyszerűvé vált az olyan eszközök használata révén, mint a Plone és Drupal. Jimmy Wales a Wiki kollaborációs technika felhasználásával valóságos mozgalmat hozott létre Wikipedia címszó alatt. A hanganyagok RSS-sel való kombinálásával létrejött a podcasting, egy rendkívül gyorsan terjedő jelenség, mely valósággal reformálja a rádióról alkotott elképzeléseinket. Mindezen technológiai újítások mellett látnunk kel, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent.

E-learning 2.0

A kettő pont nullás változások végigsöpörnek az iparág teljes spektrumán, és ez alól az oktatás sem képez kivételt. Az oktatási szféra sok tekintetben a globális trendek mögött kullog, mostanra azonban már számos jel arra utal, hogy az e-learninget is elérte a kettő pont nullás reform.

A hagyományos e-learning szemlélet lényegében a frontális oktatás virtuális megvalósítását tűzte ki célul. Mind technológiailag, mind oktatásmódszertanilag a poroszos információátadásra épülő szemléletet valósítja meg: a kibertanuló virtuális osztálytermében a kibertanár által diktált tanrend szerint tanul. Ezt

támogatja a szabványok egész sora (pl. SCORM), melyek a keretrendszer-tananyag közötti kommunikációt hozzák közös nevezőre.

A kettő pont nullás forradalom a felülről lefelé építkező, tekintélyközpontú oktatási modellt a feje tetejére állítja: az új szemlélet középpontjában a tanuló áll, a tanár szerepe az információátadás helyett egyfajta mentorrá lesz. A tanuló maga szervezi a tanulmányi curriculumját, a tudásmenedzsment eszközeit tartalomszervezésre használva az e-learning eszközök széles spektruma szolgálja egyéni kiteljesedését.

Az új e-learning trendek az intézmények zárt világát hivatottak fellazítani. Ökölszabályként elmondható, hogy minél magasabb kompetenciaszinttel rendelkezik a kiberdiák, annál nagyobb hasznát veheti a kettő pont nullás eszközöknek. A magas tudásszint lehetővé teszi, hogy képes legyen maga irányítani a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítéseit.

NemzedékekA technológiai forradalom az élet minden területére nagy hatást gyakorol. A versenyhelyzetben való boldoguláshoz ma gyorsaságra van szükség. A sebességet pedig az információ megszerzésének és felhasználásának tempója jelenti. Két féle munkaerő van a piacon: a technológiai változásokkal élni tudók, és az internetet figyelmen kívül hagyók tábora.

A ma embere a következő tanmese szerint él és dolgozik:

„Valahol Afrikában minden reggel felkel egy gazella. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leggyorsabb oroszlánnál, különben vége. Valahol Afrikában minden reggel felkel egy oroszlán. Tudja, hogy gyorsabbnak kell lennie a leglassúbb gazellánál, különben éhen hal. Mindegy, mi vagy, oroszlán vagy gazella. Fuss, amint felkel a Nap.”

Születési év

Munka Technológiai változással való szembesülés időszaka

Veteránok 1925-45 Nyugdíjasok, de a legfiatalabbak is max. 10 éven belül visszavonulnak

Életük második felében találkoztak az internettel. A leggyorsabban növő internet használó tábor.

Bébi-bumm nemzedék

1946-64 Fontos hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak.

30-40 életév között

X. generáció 1965-79 A munkaerőpiac gerince

Kamaszként / tinédzserként

Y. generáció 1980-95 Tanulók és kezdő munkaerő

Gyermekkorban

Z. generáció 1996- Tanulók, öt év múlva jelennek meg a munkaerőpiacon

Nem éltek internet nélküli világban

KonnektivizmusHárom oktatási paradigma köré szervezhető a pedagógiai áramlatok zöme:

a behaviorizmus a viselkedésközpontúságra,

a kognitívizmus a struktúráló, modellező jellegre, a konstruktivizmus pedig a tanulóközpontúságra épül.

Ez a három széles körben ismert oktatási paradigma, melyhez negyedikként csatlakozik a konnektivizmus.

A konnektivizmus a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazását jelöli. Minden korszellemnek megvan a saját pedagógiai rendszere, a tudás alapú társadalom oktatási paradigmája a hálózatalapú tanulásra épül.

Az egyes pedagógiai szemléletek közötti különbségek a következő kérdések megválaszolásával körvonalazódnak:

Hogyan történik a tanulás? Milyen tényezők befolyásolják a tanulást? Mi a memória szerepe ebben a folyamatban? Mi a tudás? Milyen tanulási módokat magyaráz meg a leginkább ez a paradigma?

Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a négy tanuláselmélet miben különbözik egymástól (George Siemens, 2008 nyomán)

Behaviorizmus Kognitivizmus Konstruktivizmus Konnektivizmus

Tanulás módja

Megfigyelő,Viselkedés-központú

Strukturáló,modellező

Szociális konstruktum, egyéni értelem

Hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése

Befolyásolótényezők

Feedback, jutalmazás, büntetés

Meglévő sémák, tapasztalatok

Elkötelezettség, részvétel, szociális, kulturális

A hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége

A memória szerepe

Ismétlés által bevésett ismeret.

Kódolás, tárolás, előhívás

Előzetes tudás rekontextualizálása

Adaptív mintázatok

Átviteli technika

Inger, válasz A tudás duplikálása strukturálás által

Szocializáció Meglévő csomó-pontokhoz való kapcsolódás

Tipikus tanulási helyzet

Feladatorientált tanulás, frontális oktatás

Érvelés, világos célkitűzés, probléma-megoldás

Nyitott kimenetelű feladatok, esszé

Fogalomtérképek, integratív, összegző tanulmányok

George Siemens: http://ltc.umanitoba.ca/connectivism/?p=101

A hálózat alapú tanulásKépzeljük el, hogy a fejünkben lévő tudás egy hálózat, melyben a csomópontok a legkisebb értelemmel bíró egységek (fogalmak, mondatok), az élek pedig a köztük lévő asszociatív kapcsolatokat jelölik. Ebben a rendszerben a tanulás két dolgot jelölhet:

új csomópontok kapcsolódását a hálózathoz, vagy

a meglévő élek újjászervezését.

Nem nehéz belátnunk, hogy tudáshálónkban van néhány nagyon hangsúlyos pont, mely nagyon sok éllel kapcsolódik a hálózat többi pontjához, és lesz nagyon sok hangsúlytalan pont, mely kevés éllel kapcsolódik a többi ponthoz.

Ezek a hangsúlyos képezik azokat az alapstruktúrákat, melyek a gondolkodásunkat meghatározzák. Olyan hiedelmeket definiálnak, mint a logikai és természeti törvények, vagy a morális-etikai beállítódásunkat. A kevés éllel kapcsolódó pontok finomhangolják az alapstruktúrákat, és ezáltal meghatároznak egy egyedi és ismételhetetlen személyiséget, világképet, gondolkodásmódot.

Ha ebben a rendszerben vizsgáljuk a tanulást, azt láthatjuk, hogy az új csomópontok kapcsolódása két féle képpen valósulhat meg:

a meglévő tudásanyaghoz való csatlakozás révén (asszociatív tanulás), ismétlés révén, mely a meglévő tudáshálóhoz csak lazán, vagy

egyáltalán nem kapcsolódó pontokat eredményez.

A fentiekből egyenesen következik, hogy minél gazdagabb előzetes tudásunk van egy témában, annál inkább az asszociatív kapcsolatokra kell törekednünk, annál kevésbé hatékony az ismétléses tanulás, és annál célravezetőbbek az autonóm felfedező stratégiák.

Ahhoz, hogy az asszociatív kapcsolatok létrejöhessenek, a meglévő tudáshálót érdemes „előfeszíteni”, azaz minél több olyan csomópontot találni, mely kapcsolódási felületként szolgálhat az új ismeret beépítésében. Az érdeklődés ezt az előfeszítést látja el: világosan látszik tehát, hogy az oktatás lényege éppen az érdeklődés felébresztése kell, hogy legyen, mert ennek hiányában az asszociatív tanulás nem valósulhat meg.

Minél kisebb korosztály célzunk meg, annál jobban működhetnek az ismeretátadást célzó módszerek, mert kevésbé támaszkodhatunk az asszociatív kapcsolatra. Ezzel szemben minél idősebbekkel van dolgunk, annál kevésbé célratörő a magolás, és annál hatékonyabb az autonóm, önvezérelt tanulási stratégiák előtérbe helyezése.

Az olyan hálózatelméleti jelenségek tanuláselméletben való alkalmazásával, mint a kisvilágiság, skálafüggetlenség, gyengén kapcsoltság, egy új oktatási paradigma alapjait fektethetjük le. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy az ismert oktatási technikák az asszociatív-ismétléses és irányított-autonóm tanulás tengelyeken milyen pozíciót foglalnak el. A jobb felső regiszterben találhatóak a hálózatelméleti szempontból leghatékonyabb módszerek.

Joseph D. Novak és Alberto J. Canas (2006) nyomán

ÖsszegzésMinden korszellemnek megvan a maga oktatásparadigmája. A tudás alapú társadalom tanuláselmélete a konnektivizmus. A hálózatelméleti ismeretek tanulásban való alkalmazása a tanulás olyan jellemzőire ad magyarázatot, melyekre a behaviorista, kognitív, vagy konstruktívista megközelítés képtelen.

Ahhoz, hogy a köztudatban nagyobb hangsúlyt kapjon a konnektivista szemlélet, meglátásom szerint elsősorban a módszertani szempontokat érdemes feszegetni. Olyan kérdéseket kell újra és újra megfogalmaznunk, hogy mit jelent a hálózat alapú tanulás? Hogyan építjük fel a tudáshálónkat, és miként nyilvánulnak meg a hálózatelméletekből ismert elvek (skálafüggetlenség, kisvilágiság, gyengén

kapcsoltság, egymásbaágyazottság) ebben a kognitív folyamatban? Mi a kapcsolat a káoszelméletek és a tanulás között? Hogyan kapcsolódik a motiváció a hálózat alapú tanuláshoz?

Magyarországon létrejött egy kezdeményezés, mely a konnektivizmus népszerűsítését tűzte zászlajára. A www.konnektivizmus.hu portálon minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható.

Irodalom Cross, Jay: Informal Learning, Pfeiffer, 2007 Conner, Marcia L. & Clawson, James G.: Creating a Learning Culture,

Cambridge University Press, 2004 Novak, J. D. & A. J. Cañas, The Theory Underlying Concept Maps and How

to Construct Them, Technical Report IHMC CmapTools 2006-01 Rev 01-2008, Florida Institute for Human and Machine Cognition, 2008, http://cmap.ihmc.us/Publications/ResearchPapers/TheoryUnderlyingConceptMaps.pdf.

Siemens, George: Comparing Connectivism, Connectivism & Connective Knowledge, 2008, http://ltc.umanitoba.ca/connectivism/?p=101

Siemens, George: Knowing Knowledge, e-book Rosenberg, Marc J.: Beyond E-learning