Upload
jock
View
63
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A növények vízigénye. Statikai és dinamikai vízigény. 1., Vízigény (statikai és dinamikai). Statikai vízigény a talaj nedvességtartalma - és a talaj levegő tartalma iránti igény. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A növények vízigénye
Statikai és dinamikai vízigény
1., Vízigény (statikai és dinamikai)
Statikai vízigény• a talaj nedvességtartalma - és • a talaj levegő tartalma iránti igény.A talaj nedvességtartalma iránti igény azt a
nedvességtartományt jelenti, amelyből az adott növényállomány a vízigényét folyamatosan ki tudja elégíteni az adott viszonyok között. Ez azt jelenti, hogy a gyökérzónának legalább egy részében mindig legyen könnyen felvehető víz.
.
• A talaj levegő tartalma iránti igény. • A szárazföldi növények gyökérzetének levegőre
van szüksége, a talaj térfogatán belül legalább 5-10 tf%-ra. Ennyi levegő – a szélsőséges talajoktól eltekintve - a VK-ig telített talajokban is van. Viszont túl telítődés is gyakran előfordul, különösen a mélyebb fekvésű és a rossz vízgazdálkodású talajokon
• (belvíz, felszinközeli talajvíz), ahol az oxigén hiány gátolja a gyökerek légzését, redoxpotenciál csökkenést, denitrifikációt és növénypusztulást okoz
.
Dinamikai vízigény ( ET.opt.) az a vízmennyiség ami az adott növényállomány
zavartalan fejlődéséhez folyamatosan szükséges .• Mértékét (nagyságát) közvetlenül az alábbi 3
tényezőcsoport alakítja:• Klimatikus tényezők: (hatásuk közel lineáris)• - energia (radiáció, additiv),• - a levegő páranyomás deficitje,• - légmozgás, • Biotikus- és az• Edafikus-, tényezők alakítják
• A biotikus tényezők közül a vízigényt • direkt módon, közvetlenül:• - a növényzet felületének nagysága (telítődési
függvény jelleggel) és minősége (kora, viaszossága, szőrözöttsége, stómák sűrüsége stb) valamint
• - a tenyészidő hossza határozza meg. • indirekt, közvetve ható tényezők:• az agrotechnikai tényezők többsége:• a tápanyag ellátás, a fajta, az állománysűrűség, a
növényvédelem, a növényápolás stb. , melyek növényállomány párologtató felület nagyságát és minőségét befolyásolják és ezáltal módosítják a vízigényt.
Dinamikai vízigény meghatározásának lehetőségei:
• Vízigény (Vi) azonos az optimális vízellátottságú növényállomány tényleges vízfelhasználásával Vi=ETopt.
• „Vi”. Mérése:• 1. Liziméterekkel (szabadföldbe beépített tenyészkádak)
vízháztartásának mérésével. Liziméter típusok: úszó-, mérleges-, kompenzációs lizimérek
• 2. Szabadföldi vízháztartás mérésekkel:Ennek feltétele az optimális vízellátás (a statikai vízigény kielégítése), ami lehetővé teszi a növények korlátlan vízfelvételét.
Vízigény, vízfogyasztás mérése
• 3. Szimulátorokkal: olyan vízfelszín-párolgás mérők, melyeknél a víz párologtató felülete változtatható, és ezzel utánozzuk a növény levélfelület-változását, és ezzel a párologtatását.
• 4. Számítással, modellezéssel
Vízigény (Vi) meghatározása egyszerű liziméterekkel
• Ez a legmegbízhatóbb, ha jól csinálják.• Nincs feszíni hozzáfolyás és
elfolyás.• Mérni lehet a talajon átszivárgó,
kifolyó víz mennyiségét, minőségét, de vigyázni kell az alábbi hibalehetőségekre:
- szegélyhatás- Oázishatás- Öntözés pontossága
a1a2
a3 a4
Arrangement of one block of the Lysimeter Experimental Station, Szarvas, ÖKI, Hungary
Néhány eredmény
.
60 120 180 2100
50
100
150
200
250
300
350
400
450
A bab vízfogyasztása. mm
100
200
300
400
NPK
önt.víz: mm
60 120 180 2100
1
2
3
4
5
6
A bab szemtermése, t/ha
100200300400
önt.víz: mm
NPK
.
2 3 4 5 6700
800
900
1000
1100
1200
f(x) = 1908.07074421336 x^-0.54388082625574R² = 0.958939912873736
A bab fajlagos vízfogyasztása, l/kg
• .
2 3 4 5260
280
300
320
340
360
380
400
420
440
f(x) = 42.41998281374 x + 187.69134982894R² = 0.936983855989045
Bab száraz szem t/ha és az ET mm összefüggése
ET...
Vöröshagyma vízigénye
A vöröshagyma vízfogyasztása, Szarvas, 1995
0
100
200
300
400
500
600
0 60 120 180
0
K
N
NK
NPK
öntözővíz (mm)
mm
kg/ha
A vöröshagyma termése, Szarvas, 1995
0
10
20
30
40
50
60
70
0 60 120 180
0
K
N
NK
NPK
öntözővíz (mm)
t/ha
kg/ha
Fűszerpaprika vízigénye
.
81 162 243 3240
50100150200250300350400450500
A paprika által felhasznált víz (ETmm) eredete, mm (2003)
talajnedv
öntözés
csapadék
Nitrogén adag kg/ha
mm
.
81 162 243 3240
5
10
15
20
25
30
35
Öntözött fűszerpaprika beérett termése a liziméterekben és a parcellákon, t/ha (2003)
liziméterekparcellák
Nitrogén adagok kg/ha
Sárgarépa vízigényeA sárgarépa (Chana) vízfogyasztása 1995
0
100
200
300
400
500
kontroll 240mm
0
60
120
180
N kg/ha
mm
öntözött
.
kontroll 240mm0
10203040506070
A sárgarépa hozama a liziméterekben 1995
0
60
120
180
N kg/ha
t/ha
Vízpótlás
21
Burgonya vízigénye
11. 12. 13. 14. 21. 22. 23. 24. 31. 32. 33. 34. 41. 42. 43. 44.-50
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
550
600
0 0 0 0
80
160
240
310 310 310
önt.víz
csapad
T.ned-vességből
elszivárgás
kezeléssek
mm
A burgonya vízfelhasználása és annak forrásai a liziméterekben, 2004.csapadék: 310 mm, öntözés: 0; 80- 160- 240 mm
23
11
12
13
14
21
22
23
24
31
32
33
34
41
42
43
44
0
10
20
30
40
50
60
70
80apró (5.)
közepes (4.)
nagy (3.)
t/ha
A gumó termés, 2004-ben
öntözés : 00 80 160 240 mm
.
2003
/05/
01
2003
/05/
31
2003
/06/
30
2003
/07/
30
2003
/08/
290
100
200
300
400
500
600
vízigénycsapadéköntözéscsap.+önt.
Burgonya vízigénye és öntözése 2003-ban
0 10 20 30 40 50 60 70 800
100
200
300
400
500
600
f(x) = 1154.16015602282 x^-0.647045520004574R² = 0.964603973227252
f(x) = 4.93206955950888 x + 221.427798427997R² = 0.884751604253094
ET mm
A burgonya ET- és fajlagos vízfogyasztásának (Q l/kg) összefüggése a gumóterméssel
gumótermés t/ha
Kukorica vízigénye
Kukorica vízigénye
0 57 126 173200
250
300
350
400
450
500
550
Kuk. ET 20 év átl.
öntözővíz mm
mm
0 57 126 1732
4
6
8
10
12
14
Kukorica száraz szemtermése
öntözővíz mm
t/ha
.
250 350 450 5500
2
4
6
8
10
12
14f(x) = 0.03369044 x − 6.83405182R² = 0.750556749495169
Kuk. ET és termésátlag kapcsolata
t/ha
Evapotranspiráció mm
Evapotranspiration, mm
Evapotranspiráció, mm2 4 6 8 10 12
200
400
600
800
1000
1200f(x) = 2206.32297 x^-0.67847564R² = 0.909668279447605
kuk. termés - ET összefüggés
l/kg
termésátlag, t/ha
Cukorrépa vízfogyasztása és termésátlaga
0 88 141 2180
100
200
300
400
500
600
önt: 0 88 141 218 mm
0
10
20
30
40
50
60 N: 0 60 120 180
Vízigény számítása
• A vízigény (Vi) számítása legegyszerűbb módon a napi átlaghőmérséklet (t) és egy - kísérleti mérések alapján megállapított - növényi szorzó tényező (k) figyelembevételével lehetséges (Szalóki S. in Szalai „Az öntözés gyakorlati kézikönyve” 100-154 p. Mezőgazdasági Kiadó Budapest 1989) az alábbi módon:
Vi=k * t• A „k”- tényező növényfajonként és főleg a tenyészidő
folyamán változó érték. • Vannak ennél bonyolultabb képletek is, melyek több
tényezőt is figyelembe vesznek (pl. légnedvesség), de azokat is leginkább a hőmérséklet alakítja. Ezért ha több tényező hatásával számoljuk a vízigényt, a valóságnál nagyobb változékonyságot kapunk.
K-tényezők (ET=k*t)dekádkalászos kukorica cuk.répa
burgonya
napraforgó lucerna
cs. Paprika
ültetvény
IV. 1. 0,2 0,13 0,13 0,13 0,2 0,132. 0,22 0,13 0,13 0,13 0,22 0,153. 0,22 0,13 0,13 0,13 0,23 0,17
V. 1. 0,22 0,13 0,13 0,14 0,14 0,23 0,16 0,22. 0,22 0,13 0,14 0,16 0,15 0,23 0,16 0,23. 0,22 0,14 0,15 0,18 0,16 0,22 0,17 0,2
VI. 1. 0,22 0,15 0,17 0,2 0,17 0,22 0,18 0,22. 0,2 0,17 0,19 0,21 0,18 0,21 0,2 0,23. 0,15 0,19 0,2 0,22 0,19 0,21 0,22 0,2
VII. 1. 0,13 0,21 0,2 0,22 0,19 0,21 0,23 0,22. 0,21 0,2 0,22 0,19 0,21 0,23 0,23. 0,21 0,2 0,22 0,19 0,21 0,24 0,2
VIII. 1. 0,21 0,2 0,21 0,18 0,2 0,24 0,192. 0,21 0,19 0,19 0,16 0,19 0,23 0,183. 0,2 0,18 0,17 0,13 0,18 0,22 0,17
IX. 1. 0,15 0,17 0,12 0,17 0,21 0,152. 0,15 0,16 0,15 0,18 0,133. 0,13 0,15 0,13 0,15 0,13
.
A növények vízigénye és az öntözés fontosabb jellemzői a 20%-os gyakoriságú száraz években
Megnevezés Kritikus Gyök nedv. vízigény Öntvíz
időszak mélység igény mm mmfűszer paprika júl.-aug.20. S N 450-500 200-250
Burgonya kései jún.-aug. i K K 450-500 120-200Cukorrépa jún.- aug. M K 550-600 180-250Kukorica k.kései júl.- aug. K K 400-550 150-200
Szója júl: aug. K KN 400-500 120-180Lucerna jún: aug. IM A 600-700 200-300Intenzív gyep május - szept. S IN 600-700 300-400
Csemegeszőlő jún.-júl. IM K 570-670 150-200
Alma, körte: törpe júl.- aug. K-M N 500-600 150-250
A = alacsony; K = közepes; N = nagy; IN = igen nagy; S = sekély; M = mély
• Lelkes J.- Ligetvári F. (1993) „Öntözés a kisgazdaságokban” Fólium kiadó.
• Szalai Gy. :1989. Az öntözés gyakorlati kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.