Upload
ivor-cochran
View
24
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006). Dr. Madarász Imre Ph. D. (SZIE GTK, Gödöllő) Hekliné Dr. Herbály Katalin Ph. D. (Szolnoki Főiskola, Szolnok). A Mezőtúri kistérség bemutatása. Kistérséget alkotó települések összetétele 2 város a M ezőtúr Túrkeve 3 községe - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)
Dr. Madarász Imre Ph. D. (SZIE GTK, Gödöllő)
Hekliné Dr. Herbály Katalin Ph. D. (Szolnoki Főiskola, Szolnok)
A Mezőtúri kistérség bemutatása
Kistérséget alkotó
települések összetétele
2 városa
Mezőtúr
Túrkeve
3 községe
Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék
A Mezőtúri kistérség bemutatása
Terület, népesség, besorolás
A kistérség területe: 726 km2- Népességszám: 31.024 fő- Népsűrűség: 43 fő/km2- Települések száma: 5- A kistérség besorolása: Területfejlesztési szempontból az ország hátrányos besorolású kistérségei közé tartozik. -
A Mezőtúri kistérség bemutatása
Mezőgazdaság
- megye összes földterületének 12,13 %-a található a Mezőtúri kistérség területén
- termőterület közel 97 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll (gyenge termőhelyi adottság, jelentős még a gyepterület)
A Mezőtúri kistérség bemutatása
Ipar
- ipar (feldolgozóipar, élelmiszeripar, ruhaipar, gépalkatrész gyártás)
- az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található
- a fazekasság eltűnőben van
- Ipari Park (Syngenta multinacionális vállalat) vetőmagüzem
- a vállalkozások többsége tőkeszegény családi vállalkozás
A Mezőtúri kistérség bemutatása
A tervezett fejlesztések
Agrár- és vidékfejlesztés,
Környezet fejlesztés,
Humán erőforrások fejlesztése,
Együttműködések erősítése
A kérdőíves felmérés eredményei
• Reprezentatív mintavétel alapján: 170 db kérdőív
• Jellemzők:
- szülők egy vagy két gyermekkel (2/3)
- két fős családokból ,,csonka család” (70%)
- nincs felnőtt (kereső) férfi a két fős családokban (17%)
Az egy háztartásban élők száma
4,1
13,5
29,8
36,3
12,3
3,50,6
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 6 és több fő
Családok havi átlagkeresete a jelen lévő felnőtt férfiak száma szerint
1-25
eze
r
25-5
0eze
r
50-7
5eze
r
75-1
00ez
er
100-
125e
zer
125-
150e
zer
150-
300e
zer
>20
0eze
r
0
20
5
10
15
20
25
0
1
2
A háztartási munka és a családi munkamegosztás
• A házimunka férfi-női jellege a családokban
• Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik
• Kert művelése 50% 66%
• Mosogatás 42% 94%
• Vásárlás 42% 93%
• Takarítás 32% 96%
• Főzés 30% 96%
• Mosás 7% 97%
A háztartási munka és a családi munkamegosztás (folyt.)
• A gyerekkel foglalkozás férfi-női jellege a családokban
• Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik
• Mesélés 44% 83%• Lecke kikérdezés 35% 78%• Gyerekgondozás 27% 82%• Szülői értekezletre járás 13% 81%
A családi ,,humán tőke” és a család havi jövedelme
0
1-25
ezer
25-5
0eze
r
50-7
5eze
r
75-1
00ez
er
100-
125e
zer
125-
150e
zer
150-
200e
zer
>20
0eze
r
1
0102030
40
50
60
70
80
1
2
3
A gazdálkodás jellemzői
• birtokkal rendelkezik (54%)>>>> [5 ha alatti birtoka van (80%) és 20 ha fölötti birtoka van (7,5%)]
• hagyományos szerkezetű növénytermesztés (búza, kukorica,
napraforgó) és állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, baromfi)
• termékfeldolgozást mindössze 2 gazdaságban végeznek
• a családok többsége a gazdaság szinten tartását tervezi
• a megkérdezettek 1/3-a (férfiak és nők is) vállal idénymunkát
A falusi turizmus lehetősége
A “családi humán tőke” minősége és a turizmusba való bekapcsolódási hajlandóság összefüggése
1. 2. 3.
Nem venne részt 82,8% 67,5% 64,9%Szállásadás 6,9% 6,0% 14,0%Étkeztetés 3,4% 10,5% 5,3%Programszervezés 6,9% 15,7% 15,8%
100,0% 100,0% 100% 1 -: szint (általános iskolai és alacsonyabb végzettségi) szint 2 -: szint (szakmunkás végzettségű) 3 - : szint (érettségizett és diplomás) szint
KÖVETKEZTETÉSEK
• nagy súllyal szerepel a mezőgazdaság
• a gazdák nem terveznek fejlesztést
• jelentős a kisegítő- és alkalmi munkából történő kereset kiegészítés
• a falusi turizmus megvalósításához jelentős beruházás szükséges
• alacsony szintű humántőke
• erős helyhez kötöttség
Javaslatok a nők helyzetének javítására
• információhoz jutás (szakképzési-, átképzési-, továbbtanulási lehetőségekről)
• a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeinek megteremtése (infrastruktúra fejlesztés, képzési programok)
• kistérségi szintű szociális ellátó hálózat kialakítása, ill. továbbfejlesztése (idősek gondozása, gyermekfelügyelet megszervezése)
• termékfeldolgozás
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!