A NÉZŐ SZEREPE · Hargitai György), Budapest, Európa Kiadó, 262-263 2 i.m. Borges, 263 . 4 legmaradandóbbak. Itt kezdődik a művészet és az élet közötti különbség

OKTATAacuteSI MINISZTEacuteRIUM

MAROSVAacuteSAacuteRHELYI MŰVEacuteSZETI EGYETEM

A NEacuteZŐ SZEREPE

Doktori teacutezis ndash KIVONAT

Teacutemavezető

Dr Beacuteres Andraacutes egyetemi professzor

Doktorandusz

Harsaacutenyi Zoltaacuten-Zsolt

MAROSVAacuteSAacuteRHELY

TARTALOMJEGYZEacuteK

Bevezeteacutes 3

1 A neacutező helyzeteacutenek toumlrteacutenete 5

11 A neacutező helyzeteacutet vizsgaacuteloacute toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes alapveteacutesei 5

12 A neacutező helyzete az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet meghataacuterozoacute korszakainak

forduloacutepontjaiban 7

2 A befogadaacutes uacutetjain 8

21 Eacutertelmezeacutes eacutes interpretaacutecioacute 9

22 Illuacutezioacute eacutes azonosulaacutes 10

23 A neacutező mint olvasoacute 11

24 Voluptas vagy curiositas 13

25 Manipulatiacutev strateacutegiaacutek a neacutező figyelemeacutenek strukturaacutelaacutesaacuteban 14

26 Alkotaacutes eacutes befogadaacutes vs recepcioacute eacutes kreativitaacutes 16

27 A műbefogadaacutes mint a műveacuteszetpszicholoacutegia taacutergya 17

28 Az iacutezleacutes szerepeacutenek toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesa 19

29 Az emleacutekezet sziacutenhaacuteza 21

210 A neacutező antropoloacutegiaacuteja 22

3 Műveacuteszetszocioloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesek 24

31 Műveacuteszet- eacutes sziacutenhaacutezszocioloacutegia 24

32 A sziacutenhaacutez taacutersadalmi jelenseacutegeacutenek sziacutenhaacutezszociloacutegiai vetuumlletei 24

33 A sziacutenhaacutezszocioloacutegia hataacuterai 26

34 A neacutező szerepe a sziacutenhaacutezszocioloacutegiaacuteban 27

4 A sziacutenhaacutez mint az identitaacutesvaacuteltaacutes aacutetvaacuteltozaacutes eacutes hataacuteraacutetleacutepeacutesek tere 29

41 Az identitaacutesvaacuteltaacutes sziacutenhaacuteza 29

42 Az aacutetvaacuteltozaacutes tere 31

43 Sziacutenhaacutezi hataacuteraacutetleacutepeacutesek 32

Oumlsszegzeacutes 35

A kivonatban felhasznaacutelt irodalom 36

Bevezeteacutes

bdquoA toll sebesen futott a papiacuteron az eacutervek caacutefolhatatlanul

sorakoztak de Averroeumls boldogsaacutegaacutet enyhe aggodalom felhőzte

() egy filoloacutegiai probleacutema mely egy oacuteriaacutesi műhoumlz

kapcsoloacutedott ndash ez a mű Arisztoteleacutesz meacuteltataacutesa fogja igazolni

őt az emberek előtt () Előző este keacutet keacutetes eacutertelmű szoacute

aacutelliacutetotta meg a Poeacutetika elejeacuten Ez a keacutet szoacute a trageacutedia eacutes a

komeacutedia volt Eacutevekkel ezelőtt talaacutelt raacutejuk a Retorika harmadik

koumlnyveacuteben az iszlaacutem koumlreacuteben senki sem sejtette jelenteacutesuumlket

() Averroeumls letette a tollat Azt mondta magaacuteban (nem sok

meggyőződeacutessel) hogy amit keresuumlnk az rendszerint a kezuumlnk

uumlgyeacuteben van () A tudoacutes szoacuterakozaacutestoacutel egy dallamfoszlaacuteny

vonta el Kitekintett a raacutecsos erkeacutelyen odalent a szűk foumlldes

udvaron neacutehaacuteny feacutelmeztelen gyerek jaacutetszadozott Az egyik egy

maacutesik vaacutellaacutera aacutellt eacutes nyilvaacutenvaloacutean a muumlezzint utaacutenozta

lehunyt szemmel zsolozsmaacutezta raquoEgy az isten Allahlaquo Az aki

mozdulatlanul tartotta a minaretet jaacutetszotta egy maacutesik a foumlldre

borulva teacuterdepelve a hiacutevők gyuumllekezeteacutet utaacutenozta Nem sokaacuteig

tartott a jaacuteteacutek valamennyi muumlezzin akart lenni egy sem a

gyuumllekezet vagy a toronyrdquo1

Averroeumls alias Abuacutel-Valid Muhammad ibn Ahmad ibn Muhammad ibn Rusd ndash

bdquoaki az iszlaacutem koumlreacutebe zaacuterva soha meg nem ismerhette a trageacutedia eacutes a komeacutedia szoacute

jelenteacuteseacutetrdquo2 ndash abban a pillanatban amikor azt mondta magaacuteban hogy amit keresuumlnk az

rendszerint a kezuumlnk uumlgyeacuteben van nem sejtette mennyire koumlzel is jaacutert Arisztoteleacutesz keacutetes

eacutertelmű kifejezeacuteseinek jelenteacuteseacutehez eacutes azt sem hogy eacuteppen azaacuteltal eacutes akkor avatta az

udvaron jaacutetszadozoacute gyermekek jaacuteteacutekaacutet sziacutenhaacutezzaacute illetve magaacutet neacutezőveacute amikor a

dallamfoszlaacutenynak engedve kitekintett a raacutecsos erkeacutelyen

Eric Bentley sziacutenhaacutezi minimaacuteldefiniacutecioacuteja keacutet teveacutekenyseacuteget felteacutetelez bdquoA

megszemeacutelyesiacuteti B-t C pedig figyel Az ilyen megszemeacutelyesiacuteteacutes aacuteltalaacutenos gyakorlat a

gyerekek koumlzoumltt eacutes egy szerep eljaacutetszaacutesa leacutenyegeacuteben nem kuumlloumlnboumlzik a gyermekek

jaacuteteacutekaacutetoacutel Minden jaacuteteacutek vilaacutegot teremt a vilaacutegban ndash egy oumlntoumlrveacutenyű tartomaacutenyt ndash eacutes a sok

elvaraacutezsolt kasteacutely koumlzuumll amelyet a gyerekemberek feleacutepiacutetettek a sziacutenhaacutezat tekinthetjuumlk a

1 Borges Jorge Luis (1998) Averroeumls nyomozaacutesa In Uő A halaacutel eacutes az iraacutenytű (ford Hargitai

Gyoumlrgy) Budapest Euroacutepa Kiadoacute 262-263

2 im Borges 263

legmaradandoacutebbak Itt kezdődik a műveacuteszet eacutes az eacutelet koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegrdquo3 A sziacutenhaacutez

mibenleacuteteacutet megragadoacute talaacuten legismertebb megfogalmazaacutesaacutenak Peter Brook bdquoelhiacuteresuumlltrdquo

sziacutenhaacutezi definiacutecioacutejaacutenak4 ugyancsak elengedhetetlen szereplője a neacutező hiszen baacutermely

műveacuteszi alkotaacutes tulajdonkeacuteppeni leacutetrejoumltte konstituaacuteloacutedaacutesa lehetetlen a befogadoacutek

koumlzoumlsseacutege koumlzoumlnseacuteg neacutelkuumll A műalkotaacutesok reaacutelis előtereacutenek eacutes irreaacutelis haacutettereacutenek

hartmanni gondolata eacutertelmeacuteben a szellemi haacutetteacuter mentaacutelis recepcioacutejaacutet veacutegrehajtoacute

befogadoacutet mint az eszteacutetikai eacutelmeacuteny konstitutiacutev eacutertelemadoacute elemeacutet hataacuterozhatjuk meg

tehaacutet a műalkotaacutes reaacutelis előtere aacuteltal magaacuteban foglalt irreaacutelis haacutetteacuternek minden esetben

szuumlkseacutege van a szemleacutelő tudatra5

Ez a szemleacutelő tudat ndash aki Bentleyneacutel C-keacutent neacutez Brooknaacutel valaki maacuteskeacutent figyel a

sokaacuteig melleacutekszereplőnek tekintett neacutező manapsaacuteg nemcsak a szemioloacutegia vagy a

befogadaacuteseszteacutetika de a sziacutenhaacutezszocioloacutegia kiemelt vizsgaacuteloacutedaacutesi taacutergya is Ugyanakkor a

kuumlloumlnboumlző diszcipliacutenaacutek vizsgaacuteloacutedaacutesaiboacutel Patrice Pavis szerint hiaacutenyzik az az egyseacuteges

perspektiacuteva mely a neacutezőre vonatkozoacute kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat (szocioloacutegia

szociokritika pszicholoacutegia szemioloacutegia antropoloacutegia stb) magaacuteba foglalnaacute Szerinte nem

koumlnnyű minden koumlvetkezmeacutenyeacutet megragadni annak hogy bdquonem tudjuk elkuumlloumlniacuteteni a

neacutezőt mint egyeacutent a koumlzoumlnseacutegtől mint kollektiacutev szereplőtőlrdquo6

Pavis a neacutezőteacuter bdquoezerfejű szoumlrnyeacutetrdquo ndash ahogyan a sziacutenhaacutezi argoacute olykor a koumlzoumlnseacuteget

nevezi ndash illető veacutelemeacutenye helytaacutelloacutenak tűnik ugyan ellenben azt nem fejti ki hogy

milyennek keacutepzeli pontosan azt az egyseacuteges perspektiacutevaacutet amely a kuumlloumlnboumlző diszcipliacutenaacutek

neacutezőre vonatkozoacute kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjait magaacuteba foglalnaacute Feltevődhet a keacuterdeacutes

hogy beszeacutelhetuumlnk-e ndash eacutes ha igen milyen koumlzoumls nevező alapjaacuten ndash egy bizonyos egyseacuteges

perspektiacutevaacuteroacutel ha egyaacuteltalaacuten megragadhatoacute ilyesfeacutele perspektiacuteva a diszcipliacutenaacutek neacutezőkre

vonatkoz(tathat)oacute ismereteinek szerteaacutegazoacute sűrűjeacuteben Leacutetezhet-e egy ilyen

bdquogyűjtőperspektiacutevardquo eacutes nem vaacutelik-e menthetetlenuumll parttalannaacute minden erre vonatkozoacute

toumlrekveacutes Egyaacuteltalaacuten szuumlkseacuteg van-e valamifeacutele egyseacutegesiacuteteacutesre Uacutegy tűnik hogy Pavis

olyan elvaacuteraacutest fogalmaz meg amelynek kieleacutegiacuteteacutese valoacutesziacutenűleg sokat fog meacuteg vaacuteratni

3 Bentley Eric (1998) A draacutema eacutelete (ford Foumlldeacutenyi F Laacuteszloacute) Peacutecs Jelenkor Kiadoacute 123

4 bdquoVehetek akaacutermilyen uumlres teret eacutes azt mondom raacute csupasz sziacutenpad Valaki keresztuumllmegy ezen az

uumlres teacuteren valaki maacutes pedig figyeli mindoumlssze ennyi kell ahhoz hogy sziacutenhaacutez keletkezzeacutekrdquo ndash Brook Peter

(1999) Az uumlres teacuter (ford Kooacutes Anna) Budapest Euroacutepa Kiadoacute 5

5 vouml Hartmann Nicolai (1977) Eszteacutetika (ford Bonyhai Gaacutebor) Budapest Magyar Helikon

6 Pavis Patrice (2006) Sziacutenhaacutezi szoacutetaacuter (ford Gulyaacutes A Molnaacuter Zs Rideg Zs Sepsi E)

Budapest LHarmattan Kiadoacute 304

magaacutera hiszen a tudomaacutenyaacutegak szerteaacutegazaacutesaacutenak illetve specializaacuteloacutedaacutesaacutenak a

tendenciaacuteja egyre inkaacutebb ezt engedi sejtetni Baacutermilyen joumlvőt is tartogatnak a neacutezővel

foglalkozoacute kutataacutesok eacutes vizsgaacuteloacutedaacutesok egy bizonyos egyseacuteges perspektiacuteva szaacutemaacutera uacutegy

veacuteljuumlk mindenkeacutepp eacuterdekfesziacutető lehet a neacutezőre vonatkozoacute kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok

valamifeacutele oumlsszegzeacuteseacutere netaacuten szinteacuteziseacutere iraacutenyuloacute kiacuteseacuterlet Ugyanakkor az emliacutetett

gyűjtőperspektiacuteva megtalaacutelaacutesaacutenak baacuterminemű keacutenyszerszerűseacutegeacutet mellőzve jelen

dolgozatot csupaacuten a megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok esetleges bdquoegymaacuteshoz valoacute koumlzeliacuteteacuteseacutenekrdquo

szaacutendeacuteka vezeacuterli melynek eredmeacutenyekeacutent a lehetőseacutegekre raacutemutatoacute keacuterdeacutesfelveteacutesekre

keruumllhet sor remeacutenyeink szerint

Mi a neacutezőt eacutes a koumlzoumlnseacuteget eacuterintő neacutegy keacuterdeacuteskoumlr illetve teruumllet aacutettekinteacuteseacutere

vaacutellalkozunk Ebben remeacuteljuumlk elmeacuteleti tanulmaacutenyaink mellett rendezői eacutes pedagoacutegiai

tapasztalataink eredmeacutenyei is segiacutetseacuteguumlnkre lesznek Elsőkeacutent a neacutező helyzeteacutet eacutes szerepeacutet

vizsgaacuteloacute roumlvid toumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacuteskeacutent vesszuumlk sorra az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet

korszakainak markaacutensabb forduloacutepontjaiban kitapinthatoacute vaacuteltozaacutesokat A maacutesodik

keacuterdeacuteskoumlrben azokat a neacutezők befogadaacutesaacutet iraacutenyiacutetoacute oumlsszetett mechanizmusokat vizsgaacuteljuk

amelyek peacuteldaacuteul ndash hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk ndash az eacutertelmezeacutes az azonosulaacutes az

előadaacutes olvasaacutesa a neacutező figyelmeacutenek strukturaacutelaacutesa a műbefogadaacutes pszicholoacutegiaacuteja vagy

eacuteppen az iacutezleacutes eacutes emleacutekezet kapcsaacuten meruumllnek fel Ezt koumlvetően a sziacutenhaacutezszocioloacutegia

taacutevlataacuteboacutel tekintjuumlk aacutet a neacutező- eacutes a koumlzoumlnseacutegkutataacutes keacuterdeacuteseit Veacuteguumll a neacutezőt az esemeacuteny

koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetoacute műveacuteszi toumlrekveacutesek feacutenyeacuteben a sziacutenhaacutezat mint az identitaacutesvaacuteltaacutes

aacutetvaacuteltozaacutes eacutes hataacuteraacutetleacutepeacutes lehetseacuteges tereacutet elemezzuumlk

1 A neacutező helyzeteacutenek toumlrteacutenete

11 A neacutező helyzeteacutet vizsgaacuteloacute toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes alapveteacutesei

A sziacutenhaacutez tuumlneacutekeny-vaacuteltozeacutekony jellegeacutenek okaacuten csupaacuten a korabeli forraacutesokra eacutes

dokumentumokra hagyatkozva igencsak neheacutez lenne pontos eacutes kimeriacutető keacutepet rajzolni

arroacutel hogy az antikvitaacutes a reneszaacutensz vagy eacuteppen a 19 szaacutezad veacutegeacutenek vaacuteltozaacutesokkal

teliacutetett sziacutenhaacutezaacuteban milyen neacutezői reakcioacutekkal szembesuumllhettek az előadoacutek eacutes azok milyen

moacutedon eacutes meacuterteacutekben hatottak vissza az adott pillanatban illetve milyen szerepet jaacutetszottak

hosszabb taacutevon a sziacutenhaacutezban veacutegbemenő vaacuteltozaacutesokban Erre a megaacutellapiacutetaacutesra jut Erika

Fischer-Lichte is A draacutema toumlrteacutenete ciacutemű munkaacutejaacutenak előszavaacuteban eacutes nem veacuteletlenuumll

ugyanis sok korszak eseteacuteben rendelkezuumlnk valamelyes ismeretekkel egy-egy előadaacutes

sikereacuteről vagy bukaacutesaacuteroacutel a koumlzoumlnseacuteg aacuteltalaacutenos reakcioacutejaacuteroacutel a neacutezők taacutersadalmi

hovatartozaacutesaacuteroacutel a bevett sziacutenhaacutezi magatartaacutesformaacutekroacutel ellenben annaacutel kevesebbet tudunk

arroacutel hogy milyen benyomaacutest gyakorolt az előadaacutes az egyes neacutezőkre Annaacutel is inkaacutebb

mivel a rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute dokumentumok hasznaacutelhatoacutesaacutega elteacuterő hiszen egyreacuteszt az

egy-egy előadaacutesroacutel beszaacutemoloacute hitelesebbnek tekinthető levelek visszaemleacutekezeacutesek

oumlneacuteletrajzok is csupaacuten maacutesodlagos forraacutesoknak tekinthetők eacutes elkeruumllhetetlenuumll a

szubjektivitaacutes teacutenyeacutet hordozzaacutek maacutesreacuteszt egyesek valoacutesaacutegtartalma eacuteppenseacuteggel

megkeacuterdőjelezhető hiszen leginkaacutebb a legendaacutek vilaacutegaacuteba tartozik7 Fischer-Lichte a

forraacutesok ezen viszonylagossaacutegaacutet meacuterlegelve az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet

identitaacutestoumlrteacutenetkeacutent valoacute rekonstrukcioacuteja helyett a draacutemai műnem toumlrteacuteneteacutenek

identitaacutestoumlrteacutenetkeacutent valoacute megiacuteraacutesa mellet eacutervel Ugyanis az euroacutepai sziacutenhaacutezi tradiacutecioacuteban a

draacutema eacutes az előadaacutes igen gyakran oumlsszetartozik eacutes ez az oumlsszefuumlggeacutes nagymeacuterteacutekben

meghataacuterozza a draacutemaszoumlveg szerkezeteacutet is a draacutema alapstruktuacuteraacutejaacutera is raacutenyomva

beacutelyegeacutet ezeacutert az euroacutepai hagyomaacuteny draacutemaacuteit az identitaacutesroacutel alkotott elkeacutepzeleacutesek

sorakeacutent is olvashatjuk

E gondolatmenet menteacuten talaacuten megfogalmazhatoacute hogy a neacutező szerepeacutenek toumlrteacuteneti

vaacuteltozaacutesaacutet taacutergyaacuteul vaacutelasztoacute vizsgaacuteloacutedaacutes szaacutemaacutera ndash a sziacutenhaacutez eacutes a koumlzoumlnseacuteg koumlzoumltti

dialektikus viszony eacutes az ebből fakadoacute vaacuteltozaacutesok mellett ndash hathatoacutes sorvezetőkeacutent

szolgaacutelhatna a draacutemaszoumlvegek ez iraacutenyuacute olvasata is Termeacuteszetesen figyelembe veacuteve a

taacutersadalom- mentalitaacutes- eacutes szellemtoumlrteacuteneti teacutenyeket eacutes első sorban azokat a

visszaemleacutekezeacuteseket amelyek iacuteroacuteja arroacutel szaacutemol be hogy milyen hataacutessal volt raacute egy

előadaacutes

Amennyiben csupaacuten mintegy madaacutertaacutevlatboacutel tekintuumlnk veacutegig az euroacutepai sziacutenhaacutez

toumlrteacuteneteacutenek forduloacutepontjain valoacutesziacutenűleg megfigyelhető hogy a sziacutenhaacutez eacutes

draacutemairodalom formai vaacuteltozaacutesai oumlsszefuumlggeacutesben aacutellnak a befogadoacutei reakcioacutekat eacutes

reacuteszveacutetelt stimulaacuteloacute kiacuteseacuterletezeacutesekkel eacutes hogy egy-egy sziacutenhaacutezi forma ideiglenes

7 Erre koumlvetkeztethetuumlnk a Fischer-Lichte aacuteltal emliacutetett esetből is miszerint bdquoBidermann

Cenodoxusaacutenak egy-egy előadaacutesaacutet koumlvetően a neacutezők toumlmegesen vonultak kolostorba ndash a paacuterizsi doktor

teljesiacutetmeacutenyeacutet mindenki hitelesnek akarta feltuumlntetni aacutem e dokumentumok leginkaacutebb a 17 szaacutezad jezsuita

sziacutenhaacutez propagandateveacutekenyseacutegeacuteről tanuacuteskodnakrdquo ndash Fischer-Lichte Erika (2001) Sziacutenhaacutez eacutes identitaacutes In

Uő A draacutema toumlrteacutenete (ford Kiss Gabriella) Peacutecs Jelenkor Kiadoacute 7-18 17

teacuterveszteacutese vagy eacuteppen feledeacutesbe meruumlleacutese nem egyszer a koumlzoumlnseacutegtől valoacute

elszakadaacutesban is tetten eacuterhető Ugyanakkor az is megaacutellapiacutethatoacute hogy nem lehet korszak-

specifikus neacutezői reakcioacutekat behataacuterolni hiszen a kuumlloumlnboumlző sziacutenhaacutezi korszakok vaacuteltozoacute

formai megjeleneacutese koumlzoumltt sem huacutezoacutednak eacuteles hataacutervonalak A neacutezők stimulaacutelaacutesaacutet ceacutelzoacute

kiacuteseacuterletező uacutejiacutetaacutesok eacutes a befogadoacutek reakcioacuteinak egymaacutesra hataacutesai az előzmeacutenyekre eacutepuumllve

keacutepeznek egy-egy uacutejabb staacutecioacutet ebben a korszakokon aacutetiacutevelő folyamatban illetve a

bdquotaacutersadalmi elvaacuteraacutesok keacutenyszeriacutetenek ki zaacutertabb vagy nyitottabb kommunikaacutecioacutet az előadoacutei

eacutes befogadoacutei oldal koumlzoumlttrdquo8

A nem egykoumlnnyen tetten eacuterhető aacutetmenetek eacutes vaacuteltozaacutesok komplex

oumlsszefuumlggeacuteseinek kimondottan egy ez iraacutenyuacute taacutergyalaacutesi keretet igeacutenylő elemzeacuteseacutetől

eltekintve jelenleg csupaacuten a neacutező helyzeteacutet eacutes szerepeacutet vizsgaacuteloacute roumlvid toumlrteacuteneti

oumlsszefoglalaacuteskeacutent vesszuumlk sorra az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet korszakainak markaacutensabb

forduloacutepontjaiban kitapinthatoacute vaacuteltozaacutesokat

12 A neacutező helyzete az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet meghataacuterozoacute

korszakainak forduloacutepontjaiban

Jelen dolgozat-kivonat oumlsszefoglaloacute jellegeacutere szoriacutetkozva talaacuten mindenekelőtt azt

emelhetneacutenk ki hogy az antikvitaacutestoacutel kezdődően egeacuteszen a 20 szaacutezad elejeacuteig a

logocentrikus sziacutenhaacutez hagyomaacutenyaacuteban a sziacutenhaacutezi kommunikaacutecioacute toumlbbnyire egyiraacutenyuacutesaacutegot

mutat Tulajdonkeacuteppen a draacutemaiacuteroacute eacutes a neacutező aacuteltal meghataacuterozott keacutetpoacutelusuacutenak nevezhető

kommunikaacutecioacuteban ndash melyben a sziacuteneacutesz a csatorna szerepeacutet toumlltoumltte be ndash a neacutező a megiacutert

draacutemai műben sűrűsoumldő eacuterzelmek eacutes gondolatok dinamikaacutejaacuteval talaacutelkozhatott eacutes toumlbbnyire

kiacutevuumllaacutelloacutekeacutent a jaacuteteacutekteacuteren kiacutevuumllről reagaacutelhatott a laacutetottakra Iacutegy ezek a neacutezői reakcioacutek

keveacutesbeacute eacutepuumlltek be az eacutelő sziacutenhaacutezi folyamatba Ugyanakkor az elkuumlloumlniacutetett jaacuteteacutekteacuter

(sziacutenpad) eacutes a sziacuteneacuteszek (hagyomaacutenyos eacutertelemben vett) szerepjaacutetszaacutesa adta lehetőseacutegeket

kiaknaacutezoacute előadaacutesok adott esetben ma is eacuterveacutenyesen szoacutelalhatnak meg A taacutersadalmi

igeacutenyek ebben a tiacutepusuacute sziacutenhaacutezban baacutermikor uacutejra megtalaacutelhatjaacutek a sajaacutet visszatuumlkroumlzeacutesi

8 Sz Deme Laacuteszloacute (2010) A neacutezői szerep vaacuteltozaacutesa a nyugati sziacutenhaacutez toumlrteacuteneteacuteben In Ha a neacutező is

reacutesztvevőveacute vaacutelna Budapest LHarmattan Kiadoacute 14

formaacutejukat ugyanis minden tuacutelzaacutes neacutelkuumll elmondhatoacute hogy a sziacutenhaacutez potenciaacutelis

koumlzoumlnseacutegeacutenek tuacutelnyomoacute reacutesze tovaacutebbra is klasszikus szoumlvegek illusztraacutelaacutesaacutet vaacuterja a

sziacutenhaacuteztoacutel eacutes ha elfogad is talaacuten egy-egy modern sziacutenpadkeacutepet bdquoa sziacutenhaacutezban koumlvethető

fabulaacutera eacutertelem-oumlsszefuumlggeacutesre kulturaacutelis oumlnmegerősiacuteteacutesre eacutes meghatoacute sziacutenpadi

eacuterzelmekre vaacutelt beacuterletetrdquo9 eacutes toumlbbnyire nem a megeacuterteacutes szaacutendeacuteka vezeacuterli akaacuter a

posztdramatikus sziacutenhaacutez formaacutei iraacutent

A 19 szaacutezad veacutegeacuten kezdődoumltt a 20 szaacutezadban folytatoacutedott eacutes a jelenben folyoacute

vaacuteltozaacutesokat nem felteacutetlenuumll a megelőző sziacutenhaacutezi hagyomaacutenyok felteacutetlen elutasiacutetaacutesa

hataacuterozza meg hanem sokkal inkaacutebb azok uacutejragondolaacutesa eacutes uacutejrahasznosiacutetaacutesa amivel nem a

sziacutenhaacutezi jelenteacutes biztos megteremteacuteseacutet illetve elfogadaacutesaacutet vaacuterja el a neacutezőtől hanem inkaacutebb

a neacutezői poziacutecioacuteban hozott tudatos doumlnteacutesek lehetőseacutegeacutet kiacutenaacutelja Baacuterhogyan is de talaacuten az

elmondhatoacute hogy a kuumlloumlnboumlző elkeacutepzeleacutesek oumlroumlkoumls uumltkoumlzteteacuteseacutenek reacuteveacuten az inspiratiacutev

indulatok a sziacutenhaacutezi jelrendszerek tovaacutebbgondolaacutesaacutera oumlsztoumlnoumlznek megteremtve iacutegy annak

a lehetőseacutegeacutet hogy bdquone csak egy toumlbbseacuteg aacuteltal legalizaacutelt igazsaacuteg leacutetezzen hanem baacuterki

megtalaacutelhassa a maga igazsaacutegaacutet vagy eacuteppen lemondhasson az igazsaacuteg kereseacuteseacuterőlrdquo10

2 A befogadaacutes uacutetjain

A 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a recepcioacute eacutes hataacuteseszteacutetika uacutej koncepcioacuteja

eacuterveacutenyesuumllt amely az irodalom eacutes a műveacuteszetek toumlrteacuteneteacutet immaacuter olyan eszteacutetikai

kommunikaacutecioacute folyamatakeacutent taacutergyalta amelyben haacuterom instancia a szerző a mű eacutes a

befogadoacute (olvasoacutek hallgatoacutek vagy neacutezők) egyformaacuten vesz reacuteszt11A sziacutenhaacutezi előadaacutesnak ndash

mint kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute jelek kifejező eszkoumlzoumlk eacutes akcioacutek komplex haacuteloacutezataacutenak

szoumlvedeacutekeacutenek ndash keacutepesnek kell lennie olyan konvencioacutekkal alkotoacutei-befogadoacutei

konszenzusokkal operaacutelnia amelyek hozzaacutesegiacutetik a befogadoacutet azaz az eszteacutetikai eacutelmeacuteny

konstitutiacutev eacutertelemadoacute elemeacutet hogy az eszteacutetikai befogadaacutes aktusaacutenak reacuteszeseacuteveacute vaacuteljon

9 Lehmann Hans-Thies (2009) Posztdramatikus sziacutenhaacutez (ford Kisfalusi B Berecz Zs Schein

G) Budapest Balassi Kiadoacute 13

10 im Sz Deme 2010 24

11 vouml Jauss Hans Robert (1997) Recepcioacuteelmeacutelet ndash eszteacutetikai tapasztalat ndash irodalmi hermeneutika

(ford Kulcsaacuter-Szaboacute Zoltaacuten) Budapest Osiris Kiadoacute

Viszont akaacuter magaacuteval ragadja megeacuterinti az előadaacutes a neacutezőt akaacuter hidegen hagyja vagy

eacuteppen erőszakos hataacutest gyakorol raacute a befogadaacutes mindig eszteacutetikai keacuterdeacuteseket vet fel

A sziacutenhaacutezi esemeacuteny kedveacutert oumlsszegyűlt neacutezők csoportjaacutenak befogadaacutesaacutet iraacutenyiacutetoacute

mechanizmusok koumlre igen oumlsszetett gondoljunk csak az recepcioacutera az eacutertelmezeacutesre vagy

akaacuter az iacutezleacutesre hogy csak neacutehaacutenyat emliacutetsuumlnk Nem koumlnnyű tehaacutet megragadni hogy

milyen jellegű eacutertelmezői fogoacutedzoacutekat ajaacutenlhat fel a befogadoacuteknak egy műveacuteszeti alkotaacutes eacutes

milyen moacutedon vesznek reacuteszt a neacutezők a jelenteacuteskeacutepzeacutes folyamataacuteban

21 Eacutertelmezeacutes eacutes interpretaacutecioacute

Az eacutertelmezeacutes eacutes az interpretaacutecioacute tulajdonkeacuteppen a jelenteacutes uacutejraalkotaacutesa is egyuacutettal

kuumlloumlnoumlsen azokban a szoumlvegekben eacutes előadaacutesokban ahol minden a jelentőseacuteggel biacuteroacute

struktuacuteraacutek eacutes ingerek bőseacutegeacutere vagy keacuteteacutertelműseacutegeacutere eacutepuumll

Gadamer filozoacutefiai hermeneutikaacuteja a megeacuterteacutest mint a befogadoacuteban lejaacutetszoacutedoacute

aktiacutev toumlrteacuteneacutest taacutergyalja Az eacutertelmezeacutes illetve az interpretaacutecioacute kapcsaacuten uacutegy veacutelekedik

hogy a műalkotaacutesra neacutezve mindenekelőtt az eacuterveacutenyes hogy bdquomond nekuumlnk valamit ndash

meacutegpedig uacutegy hogy koumlzleacutese soha nem meriacutethető ki egyszer s mindenkorra fogalmilagrdquo12

Egyreacuteszt a szoumlveg jelenteacutestartalmaacutet nem lehet kimeriacuteteni mert az nem strukturaacutelisan

hanem csak a befogadaacutes fuumlggveacutenyeacuteben leacutetezik maacutesreacuteszt a megeacuterteacutes mindig reacuteszleges

marad ezeacutert a mű dekoacutedolhatoacute egyseacuteges uumlzenete helyett interpretaacutecioacutek pluralizmusaacuteval

kell szaacutemolnunk

A dramatikus szoumlvegek megeacuterteacuteseacutenek kapcsaacuten Jauss uacutegy veacuteli hogy a vers illetve a

regeacuteny megeacuterteacutese soraacuten megfigyelhető befogadoacutei aktivitaacutes haacuterom faacutezisaacuteval az bdquoeszteacutetikai

eacuterzeacutekeleacutesselrdquo (koumlzvetlen megeacuterteacutes) az bdquoeacutertelmezeacutesselrdquo (reflexiacutev megeacuterteacutes) eacutes az

bdquoapplikaacutecioacutevalrdquo tulajdonkeacuteppen leiacuterhatoacute a dramatikus szoumlvegek megeacuterteacutese is13 Viszont

azzal a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteggel hogy a dramatikus szoumlveg olvasaacutesa bdquonem csupaacuten a szoumlveg

betű szerinti nyomon koumlveteacuteseacutet jelenti mikeacutent egy vers egy regeacuteny vagy egy uacutejsaacutegcikk

12 Gadamer Hans-Georg (1986) Szoumlveg eacutes interpretaacutecioacute (ford Heacutevizi Ottoacute) In Bacsoacute Beacutela

(szerk)1986 Szoumlveg eacutes interpretaacutecioacute Budapest Csereacutepfalvi Kiadoacute 19

13 vouml Jauss Hans Robert (1981) Az irodalmi hermeneutika elhataacuterolaacutesaacutehoz Helikon 19812-3

188-207

olvasaacutesa hanem fikcionaacutelaacutest egy fiktiacutev (vagy lehetseacuteges) vilaacuteg megalkotaacutesaacutet () A

draacutemai szoumlveg olvasaacutesa felteacutetelezi a megszoacutelaloacutek szituaacutecioacuteba helyezeacuteseacutenek keacutepzeletbeli

munkaacutejaacutetrdquo14

Miacuteg egy iacuterott mű olvasatainak szaacutema szinte meghataacuterozhatatlan hiszen annyi

olvasata lehet ahaacuteny olvasoacuteja addig ndash egy draacutemai művoumln alapuloacute ndash sziacutenhaacutezi előadaacutes a

draacutema egyetlen az alkotoacute(k) aacuteltal felkiacutenaacutelt eacutes adott kontextusokboacutel fakadoacute olvasataacutet

nyuacutejtja a neacutezőnek egy maacuter interpretaacutelt megjeleniacutetett szoumlveget kell megeacutertenie

22 Illuacutezioacute eacutes azonosulaacutes

A sziacutenhaacutezi illuacutezioacute olyan sziacutenhaacutezi konvencioacutek eredmeacutenye amelynek soraacuten

valoacutesaacutegosnak eacutes igaznak tekintjuumlk a fikcioacutet amely a sziacutenpad aacuteltal keltett valoacutesaacutegeffektus

reacuteveacuten kiterjed az előadaacutes minden alkotoacutereacuteszeacutere az aacutebraacutezolt vilaacuteg taacutergyi vilaacutegaacutera

(szcenograacutefia) a toumlrteacutenetre a sziacutenpadi alakokra A sziacutenhaacutezi illuacutezioacute felteacutetelezi hogy

tudataacuteban vagyunk annak hogy amit laacutetunk az csak sziacutenhaacutezi előadaacutes A toumlkeacuteletes illuacutezioacutera

eacutepiacutető naturalista eszteacutetikaacutek nem szaacutemoltak az illuacutezioacute eacutes dezilluacutezioacute kevert hataacutesaacuteval

ellenben a sziacutenhaacuteznak magaacutenak a valoacutesaacutegos eacutes nem valoacutesaacutegos hataacutes koumlzoumltti alternatiacutevaacutenaacutel

sokkal aacuternyaltabb lehetőseacutegei vannak

A neacutező elmeruumll az előadaacutes sziacutenhaacutezi esemeacutenyeacuteben mely az azonosulaacutesi keacutepesseacutegeacutet

oumlsztoumlnzi az az eacuterzeacutese hogy a sajaacutet tapasztalataacutehoz hasonloacute cselekveacutesekkel szembesuumll

Freud szerint a hőssel valoacute azonosulaacutes jelenseacutege meacutelyen a tudatalattiban gyoumlkerezik eacutes az

ehhez taacutersuloacute gyoumlnyoumlr a maacutesik eacutenjeacutenek katartikus felismereacuteseacuteből ered eacutes abboacutel a vaacutegyboacutel

hogy ezt az eacutent magunkeacutevaacute tegyuumlk de egyben el is kuumlloumlnuumlljuumlnk tőle a denegaacutecioacute soraacuten15

Az amikor a sziacutenhaacutezi illuacutezioacutenak kitett neacutezőnek az a benyomaacutesa hogy amit eacuterzeacutekel nem

leacutetezik valoacutesaacutegosan a denegaacutecioacute egyik esete Freud a neacutező aacuteltal eacuterzett oumlroumlmoumlt uacutegy iacuterja le

mint a foumlloumltti megeleacutegedettseacuteget bdquohogy eacuterzi az eacuten kuumlloumlnboumlző reacuteszeit gaacutetlaacutes neacutelkuumll mozogni

14 im Pavis 2006 313

15 A pszichoanaliacutezisből aacutetvett degenaacutecioacute terminusa olyan folyamatot jeloumll amely beemel a tudatba

bizonyos elfojtott tudatalatti elemeket melyeket ugyanakkor tagadunk (peacutelda bdquoNe hidd hogy haragszom

raacutedrdquo)

a sziacutenpadonrdquo16 eacutes ez a tulajdonkeacuteppen igazi kockaacutezat neacutelkuumlli veszeacutely oumlroumlme indiacutetja el

azonosulaacutesi folyamatot A sziacuteneacutesz azonosulaacutesa az alakkal eacutes ugyanakkor a neacutezőeacute a sziacuteneacutesz-

alakkal elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges az illuacutezioacute eacutes a fikcioacute leacutetrejoumltteacutehez A neacutező azonosulaacutesa

a perszonaacutezzsal oumlroumlmoumlt okoz hiszen iacutegy meghatalmazottja uacutetjaacuten aacuteteacuteli a kalandot aneacutelkuumll

hogy sajaacutet magaacutet valoacutesan beleaacutertanaacute mindez csak jaacuteteacutek mely nem csorbiacutethatja szemeacutelyes

biztonsaacutegunkat

Pavis uacutegy veacuteli hogy az alaacutebbi Jauss aacuteltal felaacutelliacutetott azonosulaacutesi moacutedok tipoloacutegiaacuteja

vilaacutegosan meghataacuterozza a megkuumlloumlnboumlzteteacutes kriteacuteriumait eacutes lefedi a lehetseacuteges reakcioacutek

egeacuteszeacutet a keacutepzettaacutersiacutetaacuteson csodaacutelaton rokonszenven katarzison eacutes iroacuteniaacuten keresztuumll

toumlrteacutenő azonosulaacutest17Ezek koumlzuumll a katarzis eacutes a csodaacutelat sokszor aacutelltak a biacuteraacutelatok

kereszttuumlzeacuteben peacuteldaacuteul az azonosulaacutes lehetőseacutegeacutenek brechti kritikaacuteja eacutertelmeacuteben a hőssel

valoacute azonosulaacutes maga utaacuten vonja a kritikai gondolkodaacutes hiaacutenyaacutet Ez az aacutellaacutespont azzal a

veszeacutellyel jaacuter hogy felboriacutetja az azonosulaacuteselidegeniacuteteacutes ellenteacuteteacutenek egyensuacutelyaacutet Viszont

a hőssel valoacute baacutermilyen azonosulaacutes magaacuteban foglalja egyreacuteszt a hőstől valoacute bizonyos

meacuterteacutekű denegaacutecioacute aacuteltali elhataacuteroloacutedaacutest maacuter csak egyediseacuteguumlnk okaacuten is maacutesreacuteszt a hős

baacuterminemű kritizaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteg van a vele valoacute valamilyen meacuterteacutekű azonosulaacutesra is

23 A neacutező mint olvasoacute

Az előadaacutes olvasaacutesa voltakeacuteppen a neacutező percepcioacutejaacutet eacuterő kuumlloumlnfeacutele sziacutenpadi

jelrendszerek megfejteacuteseacutet eacutes eacutertelmezeacuteseacutet jelenti ugyanis a sziacutenhaacutezi produkcioacute vagy ndash

Marinis terminusaacuteval eacutelve ndash az előadaacutesszoumlveg (performance text)18 maga is egyfajta

olvasaacutest felteacutetelez De Marinis alkotta meg az ecoacutei bdquomintaolvasoacuterdquo nyomaacuten szuumlletett

sziacutenhaacutezi előadaacutes aacuteltal anticipaacutelt bdquomintaneacutezőrdquo fogalmaacutet A mintaolvasoacute olyan olvasoacute aki

16 Freud Sigmund (1969) Studienausgabe Frankfurt Fischer Verlag X koumlt 167-168 ideacutezi Pavis

2006 50

17 Jauss Hans Robert (1977) Aumlstetische Erfahrung und literarische Hermeneutik I Muumlnchen Fink

Verlag 220 ideacutezi Pavis 2006 51

18 Marinis terminusa nem a dramatikus irodalmi szoumlveget jelenti hanem inkaacutebb a sziacutenhaacutezi előadaacutest

mint szoumlveget magaacutet az előadaacutesszoumlveget (performance text) amelyet kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute jelek kifejező

eszkoumlzoumlk vagy akcioacutek komplex haacuteloacutezatakeacutent keacutepzel el ndash vouml Marinis Marco De (1999) A neacutező

dramaturgiaacuteja (ford Imre Gyeacute Zoltaacuten) Eleacuterhető http wwwc3hu ~criticai_lapok 1999 10

991017html Letoumllteacutes ideje 20080402

bdquofelteacutetelezhetően keacutepes a kifejezeacutesekkel megeacutertően megbirkoacutezni ugyanuacutegy ahogy a

szerző megbirkoacutezott veluumlkrdquo19 Ugyanakkor De Marinis bizonyos moacutedosiacutetaacutesokkal

alkalmazta sziacutenhaacutezi előadaacutesokra Ecoacutenak a nyitott eacutes zaacutert szoumlvegekről szoacuteloacute elkeacutepzeleacuteseacutet is

Eco azokat a szoumlvegeket amelyek pontos vaacutelaszokat generaacutelnak a tapasztalati olvasoacutek

toumlbbeacute-keveacutesbeacute pontos csoportjaacutetoacutel zaacutertnak miacuteg azokat a szoumlvegeket amelyek kevesebb

specifikus vaacutelaszt indukaacutelnak nyitottnak nevezte Ennek alapjaacuten De Marinis uacutegy veacuteli

hogy a sziacutenhaacutezi produkcioacutek lehetnek zaacutertak (a didaktikus sziacutenhaacutez) vagy nyitottak

(avantgarde munkaacutek) Viszont fontosnak talaacutelja Eco azon megjegyzeacuteseacutet is hogy a nyitott

munkaacutek paradoxonszerűen keveacutesbeacute megkoumlzeliacutethetőek mint a zaacutertak hiszen a neacutezők

szaacutemaacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute szabaacutelyok teljes hiaacutenya ndash azaz az extreacutem nyitottsaacuteg ndash szaacutemukat

neacutehaacuteny bdquoszuperkompetens olvasoacuterardquo csoumlkkentheti akik hajlandoacutek felvaacutellalni az eleacutejuumlk

aacutelliacutetott oumlsszetett keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutet A koumlzismerten nevezetes sziacutenhaacutezi incidensek

egyeacutertelműen arra utalnak hogy a sziacutenhaacutezi esemeacutenyre oumlsszegyűlt olvasoacutek (eacutertelmezők)

koumlzoumlsseacutegei az előadaacutes aacuteltal felteacutetelezett mintaolvasoacutektoacutel nagyon elteacuterő strateacutegiaacutekat

alkalmazhatnak Sőt nemegyszer heves megnyilvaacutenulaacutesok kiacuteseacutertek olyan előadaacutesokat

(gondoljunk csak a Hernanira) amelyek szoumlges ellenteacutetben aacutelltak a neacutezők toumlbbseacutegeacutenek

elvaacuteraacutesaival

Arnold Hauser szerint a műveacuteszet aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű kriteacuteriuma az eredetiseacuteg

viszont eacuterthetőveacute a művet csak az eredetiseacutegről valoacute reacuteszleges lemondaacutes teszi ugyanis az

uacutejszerű műalkotaacutesbeli megjeleneacutese mellett szuumlkseacuteguumlnk van bizonyos ismert elemekre

konvencioacutekra formaacutekra mivel ezek reacuteveacuten tud csak a befogadoacute az egyes dolgokhoz

feacuterkőzni20

19 Eco Umberto (1979) The Role of the Reader Bloomington Indiana University Press 7 ideacutezi

Carlson Marvin (2000) A sziacutenhaacutez koumlzoumlnseacutege eacutes az előadaacutes olvasaacutesa (ford Imre I Zoltaacuten) Eleacuterhető http

wwwc3hu ~criticai_lapok 200003000333html Letoumllteacutes ideje 20080217

20 vouml Hauser Arnold (1978) A műveacuteszettoumlrteacutenet filozoacutefiaacuteja (ford Tandori Dezső) Budapest

Gondolat Kiadoacute

24 Voluptas vagy curiositas

Eric Bentley szerint bdquoha A megszemeacutelyesiacuteti B-t akkor exhibicionista C pedig ha

ezt figyeli voyeurrdquo21 azaz miacuteg a megmutataacutes igeacutenye oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute az

exhibicionizmus fogalmaacuteval addig a neacutezeacutes voyeur fogalmaacuteval az ember azon titkolt

vaacutegyaacuteval hogy neacutezzeacutek eacutes neacutezhessen

A Barthes aacuteltal bevezetett olvasaacutes oumlroumlmeacutenek fogalma22 utaacuten a sziacutenhaacutezelmeacutelet

megkiacuteseacuterli uacutejradefiniaacutelni a sziacutenhaacutez műfajspecifikus oumlroumlmeacutet Jaacutekfalvi Magdolna az

Avantgaacuterd-szinhaacutez-politika ciacutemű munkaacutejaacuteban a neacutezeacutes oumlroumlmeacutevel kapcsolatban felteszi a

keacuterdeacutest bdquoMieacutert neacutezi valaki azt a maacutesikat aki maga helyett valaki maacutest jaacutetszik A kortaacuters

sziacutenhaacutezelmeacutelet arra keresi a vaacutelaszt mi teszi autentikussaacute az individuaacutelis moraacutel szintjeacuten

elutasiacutetandoacute voyer-szituaacutecioacutet mi adja a neacutezeacutes oumlroumlmeacutetrdquo23 A sziacutenhaacutez eseteacuteben az eszteacutetikai

eacutelvezet egyik alapvető meghataacuterozoacuteja a maacutesik neacutezeacuteseacutenek teacutenye

Jauss az eacutelvezet fogalomtoumlrteacuteneteacutenek oumlsszefoglalaacutesaacutera tett kiacuteseacuterlet soraacuten megemliacuteti

Augustinus aacutellaacutespontjaacutet aki a Vallomaacutesokban a szem kiacutevaacutensaacutegait (concupistientia

oculorum) taacutergyalva kuumlloumlnbseacuteget tesz az eacuterzeacutekek hasznaacutelataacuteban a gyoumlnyoumlrkoumldteteacutes

(voluptas) eacutes a kiacutevaacutencsiskodaacutes (curiositas) koumlzoumltt bdquoaz előbbi a szeacutep kellemes iacutezes zengő

baacutersonyos tehaacutet az oumlt eacuterzeacuteket eacuterintő pozitiacutev hataacutesokra vonatkozik az utoacutebbi ezek

ellenteacuteteire is mint a szeacutetmarcangolt tetemek vagy akaacuter csak a legyeket fogoacute gyiacutek

megigeacutező laacutetvaacutenyaacuterardquo24 A sziacutenhaacutezi tekintet eseteacuteben a curiositas eacutes a voluptas aacuteltal

vezeacuterelt neacutezeacutes egyuumlttes hataacutesa vaacuteltja ki az eszteacutetikai eacutelvezetet baacuter Augustinus a curiositas

eszteacutetikai eacutelvezetben elfoglalt helyeacuteről koraacutentsem veacutelekedik pozitiacutevan ugyanakkor

elismeri hogy bdquoEz a beteges kiacutevaacutencsisaacuteg az oka ha a sziacutenpadon ennyi baacutemulatos

esemeacutenyt jaacutetszanakrdquo25 Azzal a keacuterdeacutessel kapcsolatban hogy milyen meacuterteacutekben hataacuterozza

meg illetve befolyaacutesolja a curiositas eacutes a voluptas a neacutezeacutes oumlroumlmeacutenek folyamataacutet Derrida

uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a logocentrikus sziacutenhaacutez bdquouumlldoumlgeacutelő passziacutev koumlzoumlnseacutege a fogyasztoacutek

21 Bentley 1998 129

22 vouml Barthes Roland (1998) A szoumlveg oumlroumlme (ford Babarczy Eszter) Budapest Osiris Kiadoacute

23 Jaacutekfalvi Magdolna (2006) Avantgaacuterd-sziacutenhaacutez-politika Budapest Balassi Kiadoacute 10

24 Jauss1997 160

25 Aurelius Augustinus (1987) Vallomaacutesok (ford Riedl Kaacuteroly) Budapest Gondolat Kiadoacute 328

neacutezők eacutelvezők publikumardquo inkaacutebb kiacutevaacutencsiskodoacute leskelődő26 Ugyanakkor miacuteg az

avantgaacuterd teacutereacutepiacuteteacutes oumlnreflektaacutelt voyer-szituaacutecioacuteja jegyeacuteben a jaacuteteacutekteret falakkal vetteacutek

koumlruumll uacutegy hogy az előadaacutest csupaacuten kis lyukakon leselkedve lehetett laacutetni addig a hetvenes

eacutevek performanszai a sziacutenhaacutezi szituaacutecioacute curiosito-jellegeacutet erősiacutetetteacutek azaacuteltal hogy jaacutetszoacutek

megőrzoumltt (civil) identitaacutesaacutenak jelzeacuteseacutere szobasziacutenhaacutezat nyitottak27 Jaacutekfalvi szerint ezzel a

teacuterkialakiacutetaacutessal is tudatosiacutetva a voyerseacutegből fakadoacute neacutezői oumlroumlmoumlt28 Tehaacutet a sziacutenhaacutezi

befogadoacutei folyamatban alapvető a neacutezeacutes oumlroumlme a sziacutenhaacutez specifikuma amely a

voyeurseacutegből fakad eacutes a voyerseacutegben rejlő eacutes csakis aacuteltala kivaacutelthatoacute oumlroumlm

25 Manipulatiacutev strateacutegiaacutek a neacutező figyelemeacutenek strukturaacutelaacutesaacuteban

Az előadaacutes minden neacutezőben elő akarja ideacutezni meghataacuterozott intellektuaacutelis

(kognitiacutev) eacutes affektiacutev (ideaacutekat hiteket eacuterzelmeket fantaacuteziaacutekat eacuterteacutekeket stb)

transzformaacutecioacutek soraacutet azaacuteltal hogy munkaacutera fogja meghataacuterozott szemiotikai strateacutegiaacutek

egy csoportjaacutet ndash aacutelliacutetja Marco De Marinis A neacutező dramaturgiaacuteja ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban29

Uacutegy veacuteli hogy olyan aktuaacutelis eszkoumlzoumlk ndash strateacutegiaacutek eacutes technikaacutek ndash eacutepiacutethetők be az előadaacutes

szoumlvegszerkezeteacutebe amelyek aacuteltal az előadaacutes bizonyos tiacutepusuacute befogadaacutesra egy tisztaacuten

meghataacuterozhatoacute attitűdre szaacutemiacutet A sziacutenhaacutezcsinaacuteloacutek aacuteltal a neacutezők iraacutenyaacuteban hasznaacutelt

szaacutemtalan elem koumlzuumll keacutet doumlntő fontossaacuteguacute egymaacuteshoz kapcsoloacutedoacute elemet emel ki a

sziacutenhaacutezi teacuter eacutes az előadaacutesneacutező koumlzoumltti fizikai viszony manipulaacutecioacutejaacutet eacutes a neacutező figyelmeacutenek

strukturaacutelaacutesaacutet

Koumlzismert teacutenynek tekinthető hogy a neacutezők elhelyezeacutese a sziacutenhaacutezi teacuteren beluumll eacutes az

ebből fakadoacute viszonyuk a jaacuteteacutekteacuterrel koumlzponti szerepet kap az előadaacutes befogadaacutesa soraacuten eacutes

ebből kifolyoacutelag a 20 szaacutezad soraacuten toumlbb kiacuteseacuterlet szuumlletett a neacutező előadaacutesba valoacute aktiacutev

26 Derrida Jacques (1994) A kegyetlenseacuteg sziacutenhaacuteza eacutes a reprezentaacutecioacute bezaacuteroacutedaacutesa (ford A

szoumlveget Farkas Anikoacute eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval gondozta Ivacs Aacutegnes) Eleacuterhető

httpwwwliteraturahuszinhazderridahtm Letoumllteacutes ideje 20111213

27 Halaacutesz Peacuteter Dohaacuteny utcai lakaacutesaacuteban zajloacute előadaacutesaiban egybemosta az eacutelet eacutes a jaacuteteacutek hataacuterait

azaacuteltal hogy a neacutezők muacutezeumszerű kiaacutelliacutetaacuteskeacutent jaacutertaacutek szobaacuteroacutel szobaacutera eacutes neacutezteacutek Halaacutesz Peacuteter csalaacutedjaacutenak

heacutetkoumlznapjait Laacutesd Sziacutenhaacutez 1990 juacutenius

28 im Jaacutekfalvi 2006 24

29 im Marinis 1999

bevonaacutesaacutera szellemi eacutes fizikai eacutertelemben vett mozgoacutesiacutetaacutesaacutera hogy aktiacutevabb eacutes kreatiacutevabb

neacutezői befogadaacutest reacuteszesiacutetsenek előnyben

Marinis a figyelem strukturaacutelaacutesaacuteval kapcsolatban uacutegy fogalmaz hogy kizaacuteroacutelag a

neacutező szelektiacutev figyelmeacutenek műkoumldeacuteseacutevel rendeződik el eacutes tartoacutedik fenn a sziacutenhaacutezi viszony

eacutes ez bdquocsak abban az esetben keacutepzelhető el ha abdquobefogadaacutes veacutegrehajtaacutesaacutenak (faire

perceptif) keacutetfeacutele moacutedjaacutet aktiacutevan kombinaacuteljuk amely keacutetfeacutele moacutedot a pszicholoacutegia

keacutepviselői a figyelem foacutekuszaacutelaacutesaacutenak (attentive focalization) eacutes szelektiacutev figyelemnek

(selective attention) neveznekrdquo30 A szelektiacutev figyelem soraacuten a neacutező vaacutelogathat az őt eacutert

impulzusok kosaraacuteboacutel az bdquooumlsszpontosiacutetaacutes-kiengedeacutes-ismeacutetelt oumlsszpontosiacutetaacutesrdquo

mechanizmusa segiacutetseacutegeacutevel31

A befogadaacutes pszicholoacutegiaacuteja eacutes az ehhez reacuteszben kapcsoloacutedoacute kiacuteseacuterleti eszteacutetika

kutataacutesai uacutegy tanulmaacutenyozza az eszteacutetikai viselkedeacutest mint a felfedező viselkedeacutes

magasan fejlett formaacutejaacutet Ezen ciacutemszoacute alatt a pszicholoacutegusok bdquoolyan toumlbbreacuteszű

aktivitaacutesokat [eacutertenek] melyek mind azt szolgaacuteljaacutek hogy provokaacuteljaacutek meghosszabbiacutetsaacutek

eacutes intenziacutevveacute tegyeacutek az olyan stimulusok rendszereacutere valoacute eacuterzeacuteki orgaacutenumok reagaacutelaacutesaacutet

amelyek eredendően nem joacuteteacutekony hataacutesuacuteak eacutes nem is aacutertalmasakrdquo32 Ezeknek a

stimulusoknak az oumlsszeillesztett tulajdonsaacutegairoacutel (collative properties) kimutattaacutek hogy

pontos hataacutesuk van az alany felfedező magatartaacutesaacutera Berlyne a koumlvetkező oumlsszeillesztett

tulajdonsaacutegokat (vagy vaacuteltozoacutekat) kuumlloumlnboumlzteti meg uacutejdonsaacuteg meglepeteacutes oumlsszetettseacuteg eacutes

furcsasaacuteg Marinis szerint az eacuterdeklődeacutes aacutellapotaacutet alapvetően a meglepeteacutes illetve

megdoumlbbeneacutes ideacutezheti elő amely a koumlvetkezőkeacuteppen alakul

meglepeteacutes rarr eacuterdeklődeacutes rarr figyelem (a visszacsatolaacutes nyilvaacutenvaloacute lehetőseacutegeacutevel)

Tehaacutet az előadaacutesnak bdquobe kell vetnie romboloacute vagy manipulatiacutev strateacutegiaacuteit amelyek

a neacutező elvaacuteraacutesait eacutes főleg befogadoacutei szokaacutesait bizonytalannaacute teszik Az előadaacutesnak mindezt

uacutegy kell tennie hogy bevezeti Berlyne oumlsszeillesztett tulajdonsaacutegait ndash az uacutejdonsaacuteg

valoacutesziacutenűtlenseacuteg eacutes furcsasaacuteg elemeit ndash olyan helyeken ahol a neacutező maacuter szokaacutesboacutel is

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

32 Berlyne Daniel (1974) Studies in the new experimental aesthetics Steps toward an objective

psychology of aesthetic appreciation Washington DCHemisphere ideacutezi Marinis 1999

biztonsaacutegban eacuterzi magaacutetrdquo33 Mivel a stimulus csoportjait előnyoumlsebben iacuteteacutelik meg akkor

amikor az uacutejdonsaacuteg eacutes oumlsszetettseacuteg koumlzepes fokaacutera esnek Marinis szerint a sziacutenhaacutezi

eacutelmeacuteny az elvaacuteraacutesok kieleacutegiacuteteacutese eacutes frusztraacutelaacutesa koumlzoumltt huacutezoacutedoacute toumlretlen dialektikaacuteboacutel

szaacutermazik eacutes tartoacutedik fenn Ellenkező esetben zavaroacute teacutenyezőkkeacute vaacutelhatnak eacutes frusztraacutecioacutet

elutasiacutetaacutest vaacutelthatnak ki

Tulajdonkeacuteppen elmondhatoacute hogy a keacuterdeacutes valoacutejaacuteban mindig az hogy a neacutező

mennyiben keacutepes a kuumlloumlnboumlző fogaacutesok reacuteveacuten bdquofognirdquo a neki szaacutent uumlzenetet azaz hogy

rendelkezik-e megfelelő koacutedokkal azok adekvaacutet kibontaacutesaacutehoz megfejteacuteseacutehez

26 Alkotaacutes eacutes befogadaacutes vs recepcioacute eacutes kreativitaacutes

Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted Recepcioacute eacutes kreativitaacutes a sziacutenhaacutez(kultuacuteraacute)ban ciacutemű iacuteraacutesaacuteban a

recepcioacute eacutes kreativitaacutes elvaacutelaszthatatlan voltaacutera vilaacutegiacutet raacute a sziacutenhaacutezi alkotaacutes eacutes befogadaacutes

teveacutekenyseacutegeacuteben egyaraacutent ugyanis ezek szerinte csak laacutetszoacutelag alkotnak binaacuteris

oppoziacutecioacutet valoacutejaacuteban bdquoegymaacutesra hagyatkozoacute egymaacutesba omloacute teveacutekenyseacutegekrdquo34 Keacutekesi

szerint csak laacutetszoacutelag tűnik uacutegy hogy a sziacuteneacutesz megszemeacutelyesiacutető aktusa csak a

kreativitaacutessal a neacutező figyelő aktusa pedig csak a receptivitaacutessal aacutell kapcsolatban

Az alkotaacutes mozzanataacuteban a kreativitaacutes mellett legalaacutebb annyira fontos eacutes

hangsuacutelyos szerepet jaacutetszik a recepcioacute is Az előadaacutesszoumlveg megalkotaacutesa egyeacutertelműen

kreatiacutev teveacutekenyseacuteg de mivel az alkotaacutesnak ndash legalaacutebbis az irodalmi sziacutenhaacutez eseteacuteben

amely az euroacutepai sziacutenhaacutez dominaacutens formaacuteja mintegy 2500 eacutev oacuteta ndash a dramatikus szoumlveg az

alapja szuumlkseacutegkeacuteppen recepcioacutes teveacutekenyseacuteg is egyben A sziacutenrevitel megkoumlveteli a

szoumlveg eacutertelmezeacuteseacutet az alkotoacutek reacuteszeacuteről s eacutepp ebben az eacutertelmezeacutesben eacuterhető tetten a

recepcioacute aktusa Keacutekesi ugyan nem teacuter ki azokra az esetekre amikor nem egy dramatikus

szoumlveg alapjaacuten joumln leacutetre a sziacutenhaacutezi előadaacutesszoumlveg de uacutegy veacuteljuumlk a recepcioacute aktusaacutet ezek is

magukban foglaljaacutek mivel egy ilyen improvizatiacutev műhelymunka alapjaacuten leacutetrejoumlvő előadaacutes

33 im Marinis 1999

34 Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted (2008) Recepcioacute eacutes kreativitaacutes a sziacutenhaacutez(kultuacuteraacute)ban Eleacuterhető

httpzeusphil-insthu recepcio htm4402_belsohtm Letoumllteacutes ideje 20080216

is valamilyen az alkotoacutek aacuteltal koraacutebban megeacutelt megszerzett (befogadott) tapasztalat

informaacutecioacute ndash egyszer maacuter egyeacutenileg eacutertelmezett ndash (uacutejra)eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute

Ugyanakkor a sziacutenhaacutezi befogadaacutes teveacutekenyseacutegeacuteben recepcioacute mellett nagy szerepet

jaacutetszik a kreativitaacutes mivel a sziacutenhaacutezi befogadaacutes eseteacuteben nem csupaacuten vizuaacutelisakusztikus

jelek passziacutev recepcioacuteja zajlik hanem aktiacutev teveacutekenyseacuteg A sziacutenhaacutezi előadaacutes megtekinteacutese

koumlzben a neacutező percepcioacutes eacutes kognitiacutev munkaacuteja egyaraacutent beindul baacuter az előbbi csak az

előadaacutes veacutegeacuteig tart az utoacutebbi viszont azon tuacutelmutat Az eacutertelmezeacutest nemcsak az adott

sziacutenhaacutezi előadaacutes jelei iraacutenyiacutetjaacutek eacutes befolyaacutesoljaacutek hanem szaacutemtalan maacutes előadaacutes eacutes azon tuacutel

szaacutemos maacutes műveacuteszeti alkotaacutes emleacuteke is amelyek nemcsak az interpretaacutecioacutet de maacuter a

percepcioacutet is meghataacuterozzaacutek hiszen a befogadoacutei tudat eacutes eacuterzeacutekeleacutes sem tabula rasa A

sziacutenhaacutezi recepcioacute tehaacutet ennek megvilaacutegiacutetaacutesaacuteban mindenkeacutepp performatiacutev teveacutekenyseacuteg

amelynek eredmeacutenye nem maacutes mint a rendezeacutes amelyet a neacutező termeacuteszetes moacutedon

hajlamos a rendező szemeacutelyeacutenek tulajdoniacutetani ndash a neacutelkuumll persze hogy baacutermifeacutele biztos

hozzaacutefeacutereacutese volna annak alkotoacutei szaacutendeacutekaacutehoz ndash vagy az előadaacutesba projektaacutelni ndash holott a

rendezeacutes nem adott azaz nincs bdquobennerdquo az előadaacutesban eacutepp csak abboacutel bdquokiolvasaacutesrardquo vaacuteroacute

moacutedon35

27 A műbefogadaacutes mint a műveacuteszetpszicholoacutegia taacutergya

Amint a pszicholoacutegia szaacutemos maacutes teruumlleteacuten a műveacuteszetpszicholoacutegiaacuteban is a

kognitiacutev pszicholoacutegia jut egyre nagyobb szerephez ndash aacutellapiacutetja meg Halaacutesz Laacuteszloacute az aacuteltala

szerkesztett Műveacuteszetpszicholoacutegia ciacutemű koumltet bevezető tanulmaacutenyaacuteban36 Azt vizsgaacutelja

ahogyan az informaacutecioacutet felfogjuk (koacutedoljuk) aacutetalakiacutetjuk taacuteroljuk eacutes dekoacutedoljuk

A vizsgaacutelatok eredmeacutenyei az adekvaacutet műbefogadoacute teveacutekenyseacuteg eacutes a megismerő

teveacutekenyseacuteg olyan jegyei koumlzoumltt talaacuteltak szoros oumlsszefuumlggeacutest mint az iacuteteacuteletek oumlnaacutelloacutesaacutegaacutera

toumlrekveacutes a keacuteteacutertelműseacuteg az uacutej szokatlan komplex ingerek toleraacutelaacutesa A neacutezetek nyitott

rendszereacutevel rendelkező antikonvencionalista egyeacutenek eacutes a dogmatikus rigid egyeacutenek ndash

ha azonos neműek koruacuteak eacutes intelligenciaszintűek voltak ndash miacuteg a szaacutemukra ismeretlen

35 im Keacutekesi 2008

36 Halaacutesz Laacuteszloacute (1983) Előszoacute In Műveacuteszetpszicholoacutegia Budapest Gondolat Kiadoacute 10

hagyomaacutenyos műveket hasonloacutean fogadtaacutek addig a szaacutemukra ugyancsak ismeretlen

modern művekre elteacuterően reagaacuteltak Az antikonvencionalista egyeacutenek kedvezően iacuteteacutelteacutek

meg miacuteg dogmatikus-autoriter egyeacutenek elutasiacutetottaacutek őket

Az uacutej kiacuteseacuterleti eszteacutetikai munkaacutek kulcsfogalmai koumlzeacute tartozik az informaacutecioacutek

ismertseacutege bonyolultsaacutega keacuteteacutertelműseacutege meglepeteacutest kivaacuteltoacute ereje vaacuteltozeacutekonysaacutega

vizsgaacutelatuk taacutergya pedig az ahogyan az informaacutecioacutek egybeveteacutese (kollaacutecioacuteja) reacuteveacuten a fenti

sajaacutetossaacutegok feltaacuterulnak eacutes motivaacutecioacutes hataacutest fejtenek ki Az elsősorban Berlyne neveacutevel

feacutemjelezhető uacutej kiacuteseacuterleti eszteacutetikai vizsgaacuteloacutedaacutesok a tetszeacutest eacutes az eacuterdeklődeacutest egymaacutestoacutel

elkuumlloumlniacutetik eacutes mineacutel toumlbboldaluacutean meacuterik a maacuter emliacutetett kollatiacutev vaacuteltozoacutek ezeken beluumll is

főkeacutent a komplexitaacutes szempontjaacuteboacutel37 A meacutereacutesi eredmeacutenyek eacutertelmeacuteben ami maacuter tuacutel

bonyolult ahhoz hogy elnyerje tetszeacuteseacutet azt eacuterdekesnek talaacutelhatja a befogadoacute mivel ha a

szoacuteban forgoacute informaacutecioacutekat eacuterdekesseacuteguumlk alapjaacuten kell elbiacuteraacutelni a komplexitaacutes tűreacutesi szintje

nagyobb Ugyanakkor megemliacutetendő hogy e tekintetben az iskolaacutezottsaacuteg szerepe igen

jelenteacutekeny Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy az alacsonyabb iskolaacutezottsaacuteguacute szemeacutelyek a

komplexitaacutes tűreacutesi szintjeacutenek magasabb fokaacutet eleacuterő eacuterdekesseacuteget amolyan bdquokuumlloumlnoumls

furcsasaacutegkeacutentrdquo38 eacuterteacutekelik eacutes mint szembeszoumlkően szokatlant keacutepesek eacuteszrevenni de

aneacutelkuumll hogy az alkotaacutest magukeacutenak vallanaacutek elfogadnaacutek Feltehetően annak

koumlszoumlnhetően hogy a kivaacuteltott izgalmi szint tuacutel magas mivel a művek joacutesaacutegaacutet jelentőseacutegeacutet

gyakran a kellemes hangulati hataacuteson alapuloacute tetszeacutessel azonosiacutetjaacutek Veluumlk ellenteacutetben az

iskolaacutezottabbaknak a kollatiacutev sajaacutetossaacutegok jobbaacutera tetszenek is azaz leacutenyegeacuteben az tetszik

nekik amit eacuterdekesnek is talaacutelnak Adott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ez fontos mutatoacuteja az iacutezleacutes

palleacuterozottsaacutegaacutenak

Mindebből egyreacuteszt az koumlvetkezik hogy a befogadoacute elutasiacutetja azokat az

alkotaacutesokat amelyeket tuacutel bonyolultnak iacuteteacutel vagy annyira szokvaacutenyosak hogy semmit

sem talaacutel bennuumlk maacutesreacuteszt pedig az hogy az eacuterteacutekes művek befogadaacutesa soraacuten is erős a

befogadoacute toumlrekveacutese arra hogy a szaacutemaacutera optimaacutelis koumlzepes koumlruumlli izgalmi szintet

biztosiacutetsa

37 im Halaacutesz 1983

28 Az iacutezleacutes szerepeacutenek toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesa

Az iacutezleacutessel kapcsolatos vizsgaacuteloacutedaacutesok szaacutemaacutera szinte megkeruumllhetetlen az a

koumlztudatban eacutelő koumlzhelynek szaacutemiacutetoacute latin koumlzmondaacutes amely szerint az iacutezleacutesekről nem

lehet vitatkozni ndash De gustibus non est disputandum Termeacuteszetesen ez a koumlzmondaacutes nem a

tetszeacutesről eacutes nem tetszeacutesről folytatott vita lehetetlenseacutegeacutet fedi nem azt hogy nem lehet

megosztani egymaacutessal iacutezleacutesiacuteteacuteleteinket hanem inkaacutebb arra utal hogy az iacutezleacutes keacuterdeacuteseiben

folyoacute parttalan vita soha nem dőlhet el veacutegeacuterveacutenyesen legalaacutebbis nem uacutegy mint ahogyan

az objektiacutev fogalmakat hasznaacuteloacute tudomaacutenyban az lenni szokott

Az iacutezleacutesről folyoacute diskurzus egyik alapvető keacuterdeacutese az egyeacuteni iacutezleacutes eacutes koumlzoumls eacuterzeacutek 39

koumlzoumltti viszony de mindkettő oumlnmagaacuteban is feszuumlltseacutegekkel terhes ugyanis miacuteg az

individuaacutelis iacutezleacutes fogalmaacutet az oumlnkeacutenyes tartalmakkal teliacutetett relativizmus addig a normatiacutev

iacutezleacutes fogalmaacutet a kiuumlresedeacutes a konvencionalizaacuteloacutedaacutes veszeacutelye fenyegeti40Az iacutezleacutesről folyoacute

maacutesfeacutel eacutevszaacutezados vitaacutet a 17 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten hiacutevta eacuteletre az individuaacutelis iacuteteacutelet

megerősoumldeacutese a tekinteacutelyelvű iacutezleacutesiacuteteacutelettel szemben amely veacutegső soron nem maacutesroacutel mint

a szabadsaacutegroacutel szoacutel Az iacutezleacutesfilozoacutefiaacutek iacutezleacuteselmeacuteletek 19 szaacutezadi bdquoelapadaacutesardquo azzal

magyaraacutezhatoacute hogy a historizmus eacutes a stiacuteluspluralizmus kiszoriacutetotta az uralkodoacute

univerzaacutelis iacutezleacutest de ez nem azt jelenti hogy csoumlkkent volna az iacutezleacutes jelentőseacutege csupaacuten a

homogeacuten egyseacuteges iacutezleacutes bomlik fel az iacutezleacutes pluralizaacuteloacutedoacute folyamataacutenak hataacutesaacutera ugyanis

az uacutejrareacutetegződő taacutersadalom osztaacutelyai eacutes csoportjai oumlnaacutelloacute kultuacuteraacutekat eacutes szubkultuacuteraacutekat

hoznak leacutetre elteacuterő iacutezleacutesekkel eacutes azok rendkiacutevuumll gazdag kombinaacutecioacuteival

Ezt koumlvetően a 20 szaacutezadban iraacutenyul uacutejra az iacutezleacutes feleacute az elmeacuteleti eacuterdeklődeacutes az

iacutezleacutesszocioloacutegia formaacutejaacuteban eacutes főkeacutent az iacutezleacutespluralitaacutes keacuterdeacutese a magaskultuacutera-

toumlmegkultuacutera ellenteacutetes viszonylataacuteban A toumlmegkultuacutera megjeleneacuteseacutevel az

iacutezleacutespluralizmus veacutegleges szentesiacuteteacuteseacuteről beszeacutelhetuumlnk A toumlmegkultuacutera kifejezeacutese olyan

viszony fogalom amely aacuteltal oumlnmagaacutet a magaskultuacuteraacutehoz viszonyiacutetva fogalmazza meg eacutes

ez a tagolaacutes maacuter magaacutetoacutel eacutertetődően egyet jelent az egyseacuteges iacutezleacutesről valoacute gondolkodaacutes

felfuumlggeszteacuteseacutevel Ugyanakkor a keacutet kultuacutera aacutellandoacute diszperzioacutes mozgaacutesa nagyban gaacutetolja

39 Az eacuterzeacutekek szubjektivitaacutesaacuteval szemben illetve mellett jelentőseacuteget szerez egy koraacutebbi a

sztoikusok aacuteltal bevezetett fogalom a sensus communis azaz a koumlzoumls eacuterzeacutek

40 Radnoacuteti Saacutendor (2003) Joacute iacutezleacutes rossz iacutezleacutes Eleacuterhető httpwwwmindentudashu radnoti

20030422radnoti20 htmlpIdx=0 Letoumllteacutes ideje 20111127

a koumlztuumlk huacutezoacutedoacute hataacuterok pontos megvonaacutesaacutet ezeacutert ez a művelet csupaacuten neacutezőpont eacutes iacutezleacutes

keacuterdeacutese Ennek tudhatoacute be hogy napjainkban immaacuter a magas kultuacutera fogalma is a radikaacutelis

kritika taacutergya41

A toumlmegkultuacutera gyors terjedeacuteseacutenek az egyszeri helyett a toumlmeges előfordulaacutesnak

kedvez peacuteldaacuteul a sokszorosiacutetaacutes Az eredeti mű egyszeriseacutege tartoacutessaacutega ellenteacutete a

reprodukcioacute sajaacutetjaacutenak tekinthető futoacute pillanatnak eacutes megismeacutetelhetőseacutegnek Walter

Benjamin ezzel kapcsolatban uacutegy fogalmaz hogy bdquoa műalkotaacutes auraacuteja az ami a technikai

sokszorosiacutethatoacutesaacuteg koraacuteban elsorvadrdquo42

Herbert J Gans elutasiacutetja azt a vaacutedat miszerint a neacutepszerű kultuacutera a taacutersadalmi

iacutezleacutessziacutent suumlllyedeacuteseacutet eredmeacutenyezneacute ugyanis a toumlrteacuteneti oumlsszehasonliacutetaacutesok alapjaacuten

kimutathatoacute hogy a taacutersadalom iacutezleacutesszintje emelkedett bdquoA kritikusok erre azt felelik hogy

ha nem volna neacutepszerű kultuacutera meacuteg magasabbak lenneacutenek az iacutezleacutesszintek de ezt az aacutelliacutetaacutest

semmilyen bizonyiacuteteacutek sem taacutemasztja alaacuterdquo43 Richard Shusterman enneacutel radikaacutelisabban toumlr

paacutelcaacutet a toumlmegkultuacutera mellett ugyanis szerinte a taacutersadalomnak be kellene laacutetnia a

toumlmegkultuacutera eszteacutetikai eacuterteacutekeit eacutes azt a teacutenyt hogy a kultuacutera kibőviacutetett fogalma magaacuteba

foglalja a toumlmegkultuacuteraacutet is 44

Baacuter uniform vilaacutegunkban laacutetszoacutelag a divat vagy egy-egy ideoloacutegia uniformizaacutelja az

iacutezleacutest eacutes kultikus magatartaacutessaacute teszi egy-egy kortaacuters koumlzoumlsseacuteg vagy iraacutenyzat koumlvetői

szaacutemaacutera akik megkuumlloumlnboumlztető stiacutelusjegyekkel veacuteve koumlruumll magukat az adott eacuteleteacuterzeacutest eacutes

az odatartozaacutest reprezentaacuteljaacutek de tulajdonkeacuteppen ezek a koumlroumlk aacutetjaacuterhatoacuteak eacutes az iacutezleacutes

veacutegeredmeacutenyben az egyeacuteni preferencia kifejezeacutese marad

41 im Radnoacuteti 2003

42 Benjamin Walter (1976) A műalkotaacutes a technikai sokszorosiacutetaacutes korszakaacuteban (ford Barlay

Laacuteszloacute) In Kiss Tamaacutes (szerk) Eszteacutetikai olvasoacutekoumlnyv Szoumlveggyűjtemeacuteny Budapest Kossuth Kiadoacute 323

43 Gans Herbert J (2003) Neacutepszerű kultuacutera eacutes magas kultuacutera (ford Zsolt Angeacutela) In Wessely

Anna (szerk) A kultuacutera szocioloacutegiaacuteja Budapest Osiris Kiadoacute Laacutethatatlan Kolleacutegium 139

44 vouml Shusterman Richard (2003) Pragmatista eszteacutetika A szeacutepseacuteg megeacuteleacutese eacutes a műveacuteszet

uacutejragondolaacutesa (ford Kollaacuter Joacutezsef) Budapest Kalligram Kiadoacute

29 Az emleacutekezet sziacutenhaacuteza

Borges talaacuteloacute gondolata az emleacutekezeacutesről miszerint bdquoCsak a jelen van Az

emleacutekezeacutesben eacutepuumll fel az időrdquo45 akaacuter a sziacutenhaacutez vilaacutegaacutera is vonatkoztathatoacute A sziacutenhaacutez

keacutetfeacutele eacutertelemben is az emleacutekezetre eacutepuumll ugyanis egyfelől az antikvitaacutesban a sziacutenhaacutezi

előadaacutesok az emleacutekezteteacutes szerepeacutet (is) jaacutetszottaacutek azaacuteltal hogy uacutejraszceniacuteroztaacutek a

mitoloacutegiai toumlrteacuteneteket maacutesfelől a sziacutenhaacutez a kezdetektől arra a teveacutekenyseacutegre eacutepuumll hogy a

sziacutenjaacuteteacutekosok emleacutekezetből reprodukaacutelnak mozgaacutest eacutes szoumlveget az előadaacutes soraacuten ndash veacuteli

Muumlller Peacuteter46

Viszont a mindenkori neacutező befogadoacutei műveleteihez is szorosan kapcsoloacutedik az

emleacutekezet keacuterdeacutese Ezzel kapcsolatban Gerald Siegmund megjegyzi hogy bdquoa sziacutenhaacutez

specifikus ideje a tiszta jelenrdquo47 mivel a sziacutenhaacutezi előadaacutes csak a koumlzoumlnseacuteg jelenleacuteteacuteben

leacutetezik koumlzvetlen hataacutesoumlsszefuumlggeacuteskeacutent eacutes az előadaacutes befejezteacutevel a rendezeacutes

(Inszenierung) szeacutetesik Az előadaacutesszoumlveg eszteacutetikai szoumlveg leacuteveacuten nem taacuterolhatoacute eacutes csak a

koumlzoumlnseacuteg illetve az alkotoacutek emleacutekezeteacuteben eacutel Az eszteacutetikai tapasztalat taacutergyaacutet keacutepező

szoumlveg azaz az előadaacutes szoumlvege instabilnak tekinthető ugyanis olyan tranziens teacutenyezők

alkotjaacutek (az emberi testtől a proxemikaacuten aacutet a vilaacutegiacutetaacutesig) amelyek lehetetlenneacute teszik a

maradandoacutesaacutegot48

Eugenio Barba a sziacutenhaacutez mulandoacute termeacuteszete ellen valoacute kuumlzdelemről gondolkodva

uacutegy veacutelekedik hogy ez a kuumlzdelem nem az előadaacutesok konzervaacutelaacutesaacuteeacutert valoacute harcot jelenti

bdquoAz elektronikus aacuternyeacutek ahogy a kiacutenaiak a filmet nevezteacutek nem fenyegeti a sziacutenhaacutezat ()

a sziacutenhaacutezi előadaacutes alapvető dimenzioacuteja ellenaacutell az időnek De nem a megfagyasztaacutessal

hanem oumlnmaga transzformaacutecioacutejaacuteval A transzformaacutecioacute extreacutem hataacutera az egyedi neacutezők

egyedi emleacutekezeteacuteben talaacutelhatoacuterdquo49

45 Borges Jorge Luis A pillanat (ford Lator Laacuteszloacute) Eleacuterhető

httpwwwirodalmijelenhunode11812 Letoumllteacutes ideje 20120309

46 P Muumlller Peacuteter (2011) Sziacutenhaacutez eacutes (inteacutezmeacutenyes) emleacutekezet Eleacuterhető

httpwwwzemplenimuzsahu03_4pmullerhtm Letoumllteacutes ideje 20110729

47 Siegmund Gerald (1999) A sziacutenhaacutez mint emleacutekezet (ford Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted) Theatron 1999

tavasz 36-39

48 Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted (1999) Hist(o)riograacutefia A sziacutenhaacutezi emleacutekezet probleacutemaacuteja Theatron 1999

tavasz 29-36

49 Barba Eugenio (1999) Neacutegy neacutező (ford Imre Zoltaacuten) Eleacuterhető httpwwwc3hu

~criticai_lapok 1999 09990917html Letoumllteacutes ideje 20080322

210 A neacutező antropoloacutegiaacuteja

A neacutező eacutes az előadaacutes antropoloacutegiaacuteja valamint a neacutező performanszhoz valoacute

viszonyulaacutesa az abban valoacute estleges reacuteszveacutetele neacutezői strateacutegiaacuteinak hasznaacutelata a

sziacutenhaacutezantropoloacutegia50 reacuteszeacutet keacutepezik amely sziacutenhaacuteztudomaacutenyi diszcipliacutena eacutes alkalmazott

kultuacuterantropoloacutegia is ugyanakkor

Pavis uacutegy veacuteli hogy az előadaacuteselemzeacutesnek fel kell fednie a jelenleacutevők reakcioacuteit eacutes

azok előadaacutesra gyakorolt hataacutesaacutet amelyek nem csupaacuten izolaacutelt pillanatok hanem a recepcioacute

egeacuteszeacutet elhelyező eacutes iraacutenyiacutetoacute teljes eacutertelemstruktuacuteraacutek Szerinte a recepcioacute ez iraacutenyuacute

tanulmaacutenyozaacutesa elvezet a neacutezői korporalitaacutes antropoloacutegiaacutejaacutenak felvaacutezolaacutesaacutehoz

Szaacutemottevő kuumlloumlnbseacuteg van azok koumlzoumltt a moacutedok koumlzoumltt ahogyan a test abban a

fizikai teacuterben eacuterzi magaacutet amelyben leacutetezik toumlbbek koumlzoumltt akaacuter a keacutenyelemből a

keacutenyelmetlenseacutegből vagy eacuteppen a perspektiacutevaacuteboacutel a laacutetoacuteszoumlgből kifolyoacutelag A helyek

elmozdulaacutesa a laacutetaacutesi feladatok megsokszorozoacutedaacutesa eacutes a hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute mozgaacutes

mint a modernitaacutes jellemzői kihatnak a sziacutenhaacutezi percepcioacute felteacuteteleire illetve ezek a

vaacuteltozaacutesok meghataacuterozzaacutek a neacutezők elvaacuteraacutesait vizuaacutelis igeacutenyeit a laacutetvaacuteny inger- eacutes

teliacutetettseacutegi szintjeacutet a laacutethatoacutesaacutegi viszonyokat koumlzelseacuteget

Neacutezőteacuter eacutes viszonya valamint laacutetaacutes eacutes hallaacutes tekinteteacuteben neacutegy neacutezőtiacutepus illetve

koumlzoumlnseacuteg kuumlloumlnboumlztethető meg Ungvaacuteri Zriacutenyi szerint

A rituaacutelis neacutező(koumlzoumlnseacuteg) ugyanakkor jaacuteteacutekos is aki voltakeacuteppen testeacutenek fizikai

valoacutesaacutegaacuteban vesz reacuteszt a szertartaacutesban eacutes szaacutemaacutera az előadott laacutetvaacuteny a mozgaacutes folyamaacuten

aacutellandoacutean teacuterbeliveacute vaacutelik Tehaacutet tulajdonkeacuteppen nemcsak előadott hanem megeacutelt

laacutetvaacutenyroacutel van szoacute eacutes a neacutezők azaacuteltal hogy a maacutesik is hozzaacutetartozik a laacutetvaacutenyhoz

egymaacutessal kapcsolatban vannak eacutes az adott jelenteacutesben megvaloacutesul bdquoa vilaacuteg eacutes a

szubjektum oumlsszhangjardquo51

A klasszicista sziacutenhaacutez perspektiacuteva-koumlzoumlnseacutegeacutenek maacuter nincs koumlzvetlen kapcsolata a

laacutetvaacutennyal lassan passziacutevvaacute vaacutelik a laacutetvaacutenytoacutel valoacute taacutevolsaacuteg koumlvetkezteacuteben egyre

50 Ungvaacuteri Zriacutenyi Ildikoacute a Bevezeteacutes a sziacutenhaacutezantropoloacutegiaacuteba ciacutemű koumlteteacuteben taacutergyalja a

sziacutenhaacutezantropoloacutegia kialakulaacutesaacutenak kezdeteit eacutes mai helyzeteacutet Ennek soraacuten Ungvaacuteri Zriacutenyi a Barba-feacutele

sziacuteneacuteszkoumlzpontuacute gyakorlati tudomaacutenytoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacutesuumll hasznaacutelja a sziacutenhaacutezantropoloacutegia terminusaacutet

eacutes nem az angol theatre anthropology kifejezeacutes toumlbbnyire sziacutenhaacutezi antropoloacutegiakeacutent fordiacutetott vaacuteltozataacutet ndash

Ungvaacuteri Zriacutenyi Ildikoacute (2006) Bevezeteacutes a sziacutenhaacutezantropoloacutegiaacuteba Marosvaacutesaacuterhely Marosvaacutesaacuterhelyi

Sziacutenműveacuteszeti Egyetem Kiadoacuteja

51 im Ungvaacuteri Zriacutenyi 2006 116

testetlenedik egeacuteszen a realista sziacutenhaacutez neacutezőjeacutenek virtuaacutelis jelenleacuteteacuteig amikor is a

keacutepeacutertelmezeacutesben csak egy lehetőseacuteg van az optimaacutelis neacutezőpont szerinti raacutelaacutetaacutes eacutes

eacutertelmezeacutes helykeacutent hanem eacuterzeacuteki toumlrteacuteneacuteskeacutent leacutetezik a neacutezői test

Az avantgaacuterd koumlzoumlnseacuteg koumlzoumlnseacutege egy joacuteval dinamikusabb keacutepet tanul meg

hasznaacutelni mivel a jaacuteteacutek felbontja a klasszikus mozgaacutes-seacutemaacutekat Az avantgaacuterd sziacutenhaacutez

azaacuteltal dekonstruaacutelja az illuacutezioacutesziacutenhaacutezi keacutepet hogy a mozgaacutest a matematikai idő szerint

tagoloacutedoacute szegmensekre bontja lehetetlenneacute teacuteve a klasszikus keacutepi narratiacutevaacutet bdquoA laacutetvaacuteny

provokaacutelja a neacutezőt testi mivoltaacuteban szoacuteliacutetja meg s mivel nem keacutepzelt alakok eacuterzelmeibe

akcioacuteiba valoacute beleeacuteleacutesnek van kiteacuteve a laacutetott keacutepek mozgaacutes- eacutes gesztusfragmentumok a

hozzaacutejuk kapcsoloacutedoacute hangok erős eacuterzeacuteki hataacutest vaacuteltanak ki a neacutezőből s maacuter nem csupaacuten

helykeacutent hanem eacuterzeacuteki toumlrteacuteneacuteskeacutent leacutetezik a neacutezői testrdquo52

A posztmodern sziacutenhaacutez ndash mint Wilson keacutepsziacutenhaacuteza ndash mediatizaacutelt neacutezője szaacutemaacutera

szinteacuten a test eacutes mozgaacutes eacuterzeacuteki keacutepekben toumlrteacutenő analiacutezise valoacutesul meg ahol az előadott

keacutep megaacutelliacutetott keacutepbe fordul aacutet eacutes a mozgaacutes erőteljes lelassiacutetaacutesaacuteval megszűnik a

laacutetvaacutenynak a dramatikus ismeretek szerinti eacutertelmezeacutese A laacutetvaacuteny dekonstrukcioacutejaacuteboacutel

szaacutermazoacute elemek sajaacutetos montaacutezs-szerű oumlsszekapcsoloacutedaacutesa audiovizuaacutelis ritmust

eredmeacutenyez amellyel kapcsolatban Helga Finter uacutegy fogalmaz hogy bdquovalamennyi

jelrendszer teacuterbeni eacutes időbeni egyuumlttes felleacutepeacutese egeacuteszen rendkiacutevuumlli a reprezentaacutecioacute

ugyanis erőszakos folyamatkeacutent vaacutelik megtapasztalhatoacutevaacuterdquo53 A laacutetvaacuteny-ideacutezetek laacutetvaacuteny-

fragmentumok egymaacutes melleacute helyezeacuteseacutevel a mediatizaacutelt neacutezői test aktiacutev reacuteszeseacuteveacute vaacutelik az

előadaacutes oumlsszeolvasaacutesaacutenak oumlsszeneacutezeacuteseacutenek

53 Finter Helga (2010) A posztmodern sziacutenhaacutez kamera-laacutetaacutesa (ford Kiss Gabriella) Eleacuterhető

httpwwwliteraturahuszinhazposztmodernhtm Letoumllteacutes ideje 2010 0711

3 Műveacuteszetszocioloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesek

31 Műveacuteszet- eacutes sziacutenhaacutezszocioloacutegia

Joacutezsa Peacuteter aacutellaacutespontja szerint arra a keacuterdeacutesre hogy aacuteltalaacuteban mi mindent

tekinthetuumlnk műveacuteszetszocioloacutegiaacutenak nagyjaacuteboacutel az alaacutebbi teacutemacsoportokat kapjuk a veluumlk

felmeruumllő keacuterdeacutesekkel egyuumltt

1 A műveacuteszeti formaacutek szocioloacutegiaacuteja

2 Az eszteacutetikai alkotaacutesoknak szocioloacutegiai dokumentaacutecioacutekeacutent valoacute felhasznaacutelaacutesa

3 A műveacutesz teveacutekenyseacutegeacutet taacutersadalmilag realizaacuteloacute az alkotaacutesokat bdquokoumlzvetiacutető inteacutezmeacutenyek

eacutes szervezetek műkoumldeacutesi koumlruumllmeacutenyeinek eacutes felteacuteteleinek vizsgaacutelata

4 A műveacutesz szemeacutelyeacutet kivaacutelasztoacute eacutes a mű szuumlleteacutesi koumlruumllmeacutenyeit meghataacuterozoacute taacutersadalmi

felteacutetelek vizsgaacutelata

5 A koumlzoumlnseacuteg vizsgaacutelata 54

Az utoacutebbi keacutet teruumlletet foglal magaacuteba

a) Az első arra keresi a vaacutelaszt hogy tulajdonkeacuteppen ki a koumlzoumlnseacuteg ndash azaz ki jaacuter moziba

sziacutenhaacutezba hangversenyre muacutezeumba stb

b) A maacutesik vizsgaacuteloacutedaacutesi teruumllet a művek befogadaacutesaacutenak mikeacutentjeacutevel foglalkozik

32 A sziacutenhaacutez taacutersadalmi jelenseacutegeacutenek sziacutenhaacutezszociloacutegiai vetuumlletei

Glynne Wickam 1985-ben megjelent Sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutenek eacutervrendszereacuteben kiemelt

hangsuacutelyt kap a sziacutenhaacutez jelenseacutegeacutenek emberi vetuumllete nevezetesen az a teacuteny hogy a

sziacutenhaacutezi alkotoacutek eacutes a neacutezők emberek akik egy adott vilaacutegban kuumlloumlnfeacutele taacutersadalmi normaacutek

54 Joacutezsa Peacuteter (1978) Mi a műveacuteszetszocioloacutegia eacutes hol tart ma In (Szerk) Joacutezsa Peacuteter

Műveacuteszetszocioloacutegia Budapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 12

szerint vagy elleneacuteben eacutelnek55 Wickam uacutegy eacutertelmezi a sziacutenhaacutezat mint taacutersadalmi

jelenseacuteget bdquoa sziacutenhaacutez leacutenyegileg taacutersadalmi műveacuteszet amely ndash eacuteppuacutegy mint az irodalom

eacutes a zene a festeacuteszet eacutes a taacutenc ndash tuumlkroumlzi eacutes megerősiacuteti a kuumlloumlnfeacutele vallaacutesi eacutes politikai

hitrendszereket moraacutelis eacutes taacutersadalmi eszmeacuteketrdquo56

A sziacutenhaacutez taacutersadalmi műveacuteszetkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese egyuacutettal a sziacutenhaacutezszocioloacutegia

premisszaacuteja is Georges Gurvitch a sziacutenhaacutezszocioloacutegia uacutettoumlrője abboacutel az alapfelteveacutesből

indult ki hogy a sziacutenhaacutez felhasznaacutelhatoacute a taacutersadalmi folyamatok megkoumlzeliacuteteacuteseacutehez mivel a

sziacutenhaacutez bdquoalapvető rokonsaacutegban aacutell a taacutersadalommal ugyanis a szerepjaacuteteacutek a taacutersadalmi

rend megkeruumllhetetlen reacutesze azaz a taacutersadalmi ceremoacuteniaacutek alapvető reacutesze a sziacutenhaacutezi elem

a teatralitaacutes Ugyanakkor Gurvitch hangsuacutelyozza hogy a sziacutenhaacutez nem azonos a

mindennapi eacutelettel hiszen bdquodemarkaacutecioacutes vonal huacutezoacutedik a sziacutenhaacutez eacutes a taacutersadalmi valoacutesaacuteg

koumlzoumltt A sziacutenhaacutez bizonyos taacutersadalmi helyzetek szublimaacutecioacuteja akaacuter idealizaacutelja akaacuter

nevetseacutegesseacute teszi ezeket akaacuter megvaacuteltoztataacutesukra sarkallrdquo57

A sziacutenhaacutezszocioloacutegia aacuteltal a sziacutenhaacutez eacutes a taacutersadalom műkoumldeacutese koumlzoumltt dialogikus

viszonyt felteacutetelező aacutellaacutespontot osztja Fischer-Lichte is Amint azt maacuter emliacutetettuumlk a

sziacutenhaacutez eacutes identitaacutesvaacuteltaacutes koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutesre alapozott draacutematoumlrteacutenete alapgondolataacutenak

kifejteacutese soraacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra jut miszerint az euroacutepai sziacutenhaacutezi tradiacutecioacuteban a draacutema

eacutes az előadaacutes igen gyakran szoros oumlsszefuumlggeacutesben van amely erősen meghataacuterozza a

draacutemaszoumlveg szerkezeteacutet Ugyanakkor hozzaacutefűzi hogy bdquoebből azonban semmikeacuteppen sem

koumlvetkeztethetuumlnk arra hogy a draacutema szerkezeteacuteben bekoumlvetkező vaacuteltozaacutes ndash amely az

identitaacutesroacutel alkotott uacutej elkeacutepzeleacutes megjeleneacuteseacutevel paacuterosul ndash mintegy lekeacutepezi a sziacutenhaacutezat

fenntartoacute taacutersadalmi reacutetegben teacutenylegesen bekoumlvetkező identitaacutesvaacuteltozaacutestrdquo58 Ugyanis a

sziacutenhaacutez csak a legritkaacutebb esetben eacuteri be a taacutersadalmi valoacutesaacuteg puszta lekeacutepzeacuteseacutevel mivel a

sziacutenhaacutez eacutes az őt fenntartoacute taacutersadalmi reacuteteg koumlzoumltt fennaacutelloacute viszony egyeacutertelműen

dialektikus Ebből adoacutedoacutean a sziacutenhaacutezat a taacutersadalmi valoacutesaacuteg integraacuteloacute s egyben integraacutelt

alkotoacuteelemekeacutent kell felfognunk amely aacutellandoacutean dinamizaacutelva az adott aacutellapotot

55 Wickam Glynne (1988) Istoria del teatro Bologna il Milano 23 ideacutezi Demcsaacutek Katalin (2005)

A sziacutenhaacutez mint taacutersadalmi műveacuteszet In (Szerk) Demcsaacutek Katalin Imre Zoltaacuten A sziacutenhaacutez eacutes a szocioloacutegia

hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat Kiadoacute 7-13 7

56 im Wickam 1988 ideacutezi Demcsaacutek 2005 8

57 Gurvitch Georges (1975) The Sociology of the Theatre In Burns eacutes Burns (szerk) Sociology of

Literature and Drama 71-81 ideacutezi Imre Zoltaacuten (2005) Sziacutenhaacutez-szocioloacutegia eacutes a neacutező kutataacutesa In (Szerk)

Demcsaacutek Katalin Imre Zoltaacuten A sziacutenhaacutez eacutes a szocioloacutegia hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat Kiadoacute 109

58 im Fischer-Lichte 2001 15

kritizaacutelva az aktuaacutelis identitaacutest vagy maacutes identitaacutest hirdetve akaacuter vaacuteltozaacutesokat is

kezdemeacutenyező doumlntő befolyaacutest gyakorolhat a taacutersadalmi valoacutesaacutegra

33 A sziacutenhaacutezszocioloacutegia hataacuterai

Az uacutettoumlrő Gurvitch a sziacutenhaacutezszocioloacutegia hat kuumlloumlnboumlző de egymaacutessal oumlsszefuumlggő

kutataacutesi teruumlleteacutet kuumlloumlnboumlztette meg (1) a koumlzoumlnseacuteg oumlsszeteacuteteleacutenek (2) a sziacutenhaacutezi

előadaacutesnak (3) a sziacuteneacuteszeknek mint szociaacutelis csoportnak (4) a szoumlvegnek eacutes az adott

taacutersadalom szerkezeteacutenek (5) a szoumlveg sziacutenpadi eacutertelmezeacuteseacutenek (a mise-en-sceacutene-nek)

valamint (6) a sziacutenhaacutez taacutersadalmi funkcioacutejaacutenak a vizsgaacutelataacutet tűzteacutek ki ceacutelul59 Shevtsova

szerint annak hogy a sziacutenhaacutezszocioloacutegiai kutataacutesok eddig meacuteg sohasem foglalkoztak a

Gurvitch aacuteltal felvetett teruumlletek mindegyikeacutevel egyik leacutenyegesebb oka az hogy mivel a

diszcipliacutena bdquoa taacutersadalomtudomaacutenyokboacutel eacutes nem a műveacuteszetekből vagy a humaacuten

tudomaacutenyokboacutel szaacutermazikrdquo iacutegy a mindennapi eacuteletben hasznaacutelt szocioloacutegiai moacutedszerek

gyakran nem veszik figyelembe a sziacutenhaacutez elteacuterő sajaacutetossaacutegait Ugyanakkor a maacutesik fontos

ok az lehet hogy a sziacutenhaacutezszocioloacutegiai kutataacutesok moacutedszereinek merevseacutege miatt bdquoa

sziacutenhaacuteztudomaacuteny magaacutetoacutel idegennek tekinti a sziacutenhaacutezszocioloacutegiaacutetrdquo60

A sziacutenhaacutezszocioloacutegiaacutet eacuterintő egyik alapvető probleacutemaacutet maga a definiacutecioacute jelenti

ennek az oumlnaacutelloacute de nem elszigetelt eacutes nem is autonoacutem tudomaacutenyaacutegnak a definiacutecioacuteja mivel

nem lehet egyeacutertelműen meghataacuterozni hogy mi a sziacutenhaacutezszocioloacutegia eacutes pontosan mi nem

tartozik a koumlreacutebe ndash aacutellapiacutetja meg Shevtsova A probleacutema szemleacutelteteacuteseacutere Shevtsova

peacuteldakeacutent annak a keacuterdeacuteseacutet veti fel hogy a sziacuteneacuteszek szakmai csoportjaacutenak vizsgaacutelata

mikor leacutepi aacutet a sziacutenhaacutezszocioloacutegia hataacuterait eacutes olvad be szinte megkuumlloumlnboumlztethetetlenuumll a

munka folyamataacutenak szocioloacutegiai vizsgaacutelataacuteba illetve az előbbi mikor ismeri el tartozaacutesaacutet

az utoacutebbinak uacutegy hogy koumlzben megőrizze megkuumlloumlnboumlztető jegyeit

A szinhaacutezszocioloacutegiaacuteval kapcsolatban felmeruumllő probleacutemaacutekat szem előtt tartva

Shevtsova javaslatot tett a sziacutenhaacutezszocioloacutegia taacutergykoumlreinek felosztaacutesaacutera Ezek a

59 im Gurvitch 1975 ideacutezi Imre 2005109

60 Shevstova Maria (2005) Sziacutenhaacutezszocioloacutegia ndash Probleacutemaacutek eacutes perspektiacutevaacutek (ford Doumlmoumltoumlr Edit)

In (Szerk) Demcsaacutek Katalin Imre Zoltaacuten A sziacutenhaacutez eacutes a szocioloacutegia hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat Kiadoacute 13

taacutergykoumlroumlk az adott kutataacutes (1) elmeacuteleti alapjainak roumlgziacuteteacuteseacutevel kezdődnek majd (2) a

sziacuteneacuteszek eacutes sziacuteneacutesznők (3) a rendezők (4) a diacuteszlet- eacutes jelmeztervezők zeneszerzők

zeneacuteszek műszaki szakemberek (5) a draacutemaiacuteroacutek elemzeacuteseacuten keresztuumll (6) az

adminisztraacutecioacute eacutes peacutenzuumlgy (7) a sziacutenhaacutezpolitika (8) a sziacutenhaacutez taacutersadalmi tiacutepusainak (9) az

előadaacutes (10) a koumlzoumlnseacuteg (11) a terjeszteacutes (12) a draacutemaszoumlvegek (13) a draacutemai műfajok

eacutes (14) a sziacutenhaacutezi műfajok vizsgaacutelataacutenak bevonaacutesaacuteval zaacuteroacutednak61Mint laacutethatoacute Shevtsova

jobban kiterjesztette a sziacutenhaacutez eacutes a taacutersadalom lehetseacuteges kapcsoloacutedaacutesi pontjainak koumlreacutet

mint azt Gurvitch tette Imre Zoltaacuten aacutellaacutespontja szerint ezzel nemhogy megkoumlnnyiacutetette

hanem eacuteppen ellenkezőleg inkaacutebb megneheziacutetette egy mindent aacutetfogoacute sziacutenhaacutezszocioloacutegia-

kutataacutes leacutetrehozaacutesaacutet mivel a Shevtsova aacuteltal meghataacuterozott taacutergykoumlroumlk szempontok tuacutel

taacuteg szinte maacuter parttalan teruumlletet jeloumllnek ki ami a szempontok reacuteszletes vizsgaacutelataacutenak

rovaacutesaacutera mehet62 Ennek elleneacutere hozzaacutefűzi hogy az aacuteltala roumlgziacutetett teruumlletek vizsgaacutelata

alapvető moacutedon jaacuterul(hat) hozzaacute egyreacuteszt a sziacutenhaacuteztaacutersadalom dichotoacutemia

felszaacutemolaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig a sziacutenhaacutezi esemeacuteny taacutersadalmi politikai kulturaacutelis eacutes

ideoloacutegiai funkcioacuteinak vizsgaacutelataacutehoz

34 A neacutező szerepe a sziacutenhaacutezszocioloacutegiaacuteban

Ami a sziacutenhaacutez eacutes az előadaacutes neacutezőkre valoacute hataacutesaacutet illeti az eacutevszaacutezadok soraacuten elteacuterő

moacutedon iacuteteacutelteacutek meg eacutes a diskurzusok sokaacuteig kizaacuteroacutelag elmeacuteleti eacutes eszteacutetikai alapon

koumlzeliacutetettek 63 Az empirikus kutataacutesok csupaacuten az 1920-30-as eacutevekben kezdődtek A

neacutezőkre a koumlzoumlnseacutegre vonatkozoacute lehetseacuteges keacuterdeacutesek koumlre igen taacuteg eacutes szorosan oumlsszefuumlgg

61 Erről bővebben laacutesd Shevtsova tanulmaacutenyaacutet Shevtsova 2005

62 im Imre 2005

63 Miacuteg Platoacuten a műveacuteszetet koumlztuumlk a sziacutenhaacutezat is a taacutersadalomra neacutezve kaacuterosnak iacuteteacutelte ki is tiltva azt

virtuaacutelis aacutellamaacuteboacutel addig Arisztoteleacutesz katarzis-elmeacutelete eacuteppen a műveacuteszetek eacutes a sziacutenhaacutez leacuteleknemesiacutető

funkcioacutejaacutet hangsuacutelyozta Szent Aacutegoston eacutes a koumlzeacutepkori kereszteacuteny egyhaacutez szinteacuten elutasiacutetotta a sziacutenhaacutezat

annak zuumllloumlttseacutegeacutere eacutes moraacutelis alkalmatlansaacutegaacutera hivatkozva Friedrich Schiller eacuteppen ellenkezőleg a

sziacutenhaacutezat moraacutelis inteacutezmeacutenynek tekintette mely a taacutersadalom kiműveleacuteseacuteben eacutes a taacutersadalmi viszonyok

alakiacutetaacutesaacuteban kaphat fontos szerepet Rousseau sziacutenhaacutezat elutasiacutetoacute veacutelemeacutenye az identitaacutes statikus

elgondolaacutesaacuten alapul miszerint az identitaacutes vagy termeacuteszettől adott vagy taacutersadalmilag egyszer s

mindenkorra roumlgziacutetett eacuterteacutek amelyet felteacutetlenuumll meg kell őrizni a magaacuten- eacutes a taacutersadalmi eacuteletben mivel az

identitaacutes az alapja eacutes biztosiacuteteacuteka az egyeacuteni a nemi eacutes a kulturaacutelis kuumlloumlnbseacutegeknek Megengedhetetlen hogy

roumlgziacutetett hataacuterok aacutetleacutepeacuteseacutevel megvaacuteltozzon az identitaacutes mivel az csak az autentikus meghamisiacutetaacutesakeacutent

identitaacutesveszteacuteskeacutent elkeacutepzelhető eacutes megtapasztalhatoacute

az előadaacutesra sziacutenhaacutezformaacutekra sziacutenhaacutezi kultuacuteraacutekra alkotoacutekra alkotoacutefolyamatokra a

sziacutenhaacutez inteacutezmeacutenyi kereteire vagy a taacutersulatok (oumln)szerveződeacuteseacutenek taacutersadalmi politikai eacutes

kulturaacutelis haacutettereacutere vonatkozoacute keacuterdeacutesekkel

A koumlzoumlnseacuteget sokfeacutele moacutedon le lehet iacuterni bdquodemograacutefiai adatokkal (kor nem

veacutegzettseacuteg foglalkozaacutes stb) kulturaacutelis szokaacutesaik aacuteltal (sziacutenhaacutezlaacutetogataacutes sűrűseacutege maacutes

kulturaacutelis aktivitaacutesokkal oumlsszehasonliacutetva) szabadidős teveacutekenyseacutegeik (sziacutenhaacutez mozi

keacutepzőműveacuteszet olvasaacutes neacuteptaacutenc koacuteruseacutenekleacutes amatőr festeacuteszet templomba jaacuteraacutes sport

eacutes kiraacutendulaacutes stb) attitűdjeit vizsgaacutelva preferenciaacuteik (kuumlloumlnboumlző sziacutenhaacutezi műfajok

eseteacuteben) illetve olyan akadaacutelyok alapjaacuten amelyek meggaacutetolnak valakit abban hogy

szabadidős teveacutekenyseacutegeket folytasson (faacuteradtsaacuteg peacutenzhiaacuteny stb)rdquo64

A felmeacutereacutesek szocioloacutegiai statisztikai moacutedszerek segiacutetseacutegeacutevel foacutekuszaacutelnak a

koumlzoumlnseacuteg oumlsszeteacuteteleacutere eacutes kulturaacutelis attitűdjeacutere Ugyanakkor sok esetben a statisztikai

felmeacutereacutes leple csupaacuten annak valoacutedi ceacuteljaacutet proacutebaacutelja titkolni amely nem maacutes mint

piackutataacutes az hogy az adott koumlzoumlnseacuteg mit eacutes mennyit fogyaszt eacutes milyen eszkoumlzoumlk

segiacutetseacutegeacutevel lehet őket keacutesőbb ismeacutet hateacutekonyan megszoacuteliacutetani Tehaacutet a koumlzoumlnseacuteg-

felmeacutereacutesek a neacutezőket aacuteltalaacuteban kulturaacutelis fogyasztoacutekeacutent teacuterkeacutepezik fel eacutes elsősorban a

potenciaacutelis piackeacutepes keresletet vizsgaacuteljaacutek A koumlzoumlnseacuteget alkotoacute neacutezők egyeacuteni

kuumlloumlnbseacutegeinek eltoumlrleacuteseacutevel illetve azok nem kellő differenciaacutelaacutesaacuteval az ilyen tiacutepusuacute

felmeacutereacutesek a koumlzoumlnseacuteget mintegy mintaacutevaacute redukaacuteljaacutek Ily moacutedon a gazdasaacutegi teacutenyek eacutes

adatok aacuteltal megalkotott bdquominta neacutezőrdquo65 csupaacuten mint lehetseacuteges fogyasztoacute jelenik meg ndash

aacutellapiacutetja meg Imre

A koumlzoumlnseacuteg oumlsszeteacuteteleacutenek eacutes kulturaacutelis attitűdjeacutenek ismerete ugyan

elengedhetetlen felteacutetele a neacutező kutataacutesaacutenak de alapjaacuteban veacuteve ezek a felmeacutereacutesek roppant

keveset deriacutetenek ki a neacutező aacuteltal hasznaacutelt moacutedokroacutel eacutes moacutedszerekről illetve arroacutel ahogyan

a neacutező megteremti sajaacutet hasznaacutelati moacutedozatait Miacuteg a koumlzoumlnseacuteg-felmeacutereacutesek sohasem teacuternek

ki arra hogy a neacutezők mit eacutelnek aacutet az előadaacutes befogadaacutesakor hogyan tapasztaljaacutek meg a

sziacutenhaacutezi esemeacutenyt addig a befogadaacutes-kutataacutes eacuteppen bdquoa neacutező intellektuaacutelis eacutes emocionaacutelis

tapasztalataacuteval foglalkozikrdquo 66

64 Martin Jaquline eacutes Sauter Wiilmar (1995) Understanding Theatre ndash performance Analysis in

Theory and Practice Stockholm Almqvist and Wiksell International ideacutezi Imre 2005 112

65 Miacuteg Marinisneacutel a mintaneacutező az előadaacutes aacuteltal konstruaacutelt neacutezőt jelenti addig Imre kifejezeacutese a

keacuterdőiacutevek eacutes felmeacutereacutesek aacuteltal leacutetrehozott neacutezőre vonatkozik Umberto Eco bdquominta olvasoacuterdquo terminusa alapjaacuten

Marco de Marinis alkotta meg a bdquomintaneacutezőrdquo fogalmaacutet ndash im Imre 2005 114

66 im Martin Jaquline eacutes Sauter Wiilmar 1995 ideacutezi Imre 2005 114

A befogadaacutes-kutataacuteson beluumll meg lehet kuumlloumlnboumlztetni a makro eacutes mikro aspektust

Miacuteg az előbbi a neacutező demograacutefiai kulturaacutelis eacutes sziacutenhaacutezi differenciaacuteloacutedaacutesaacutet vizsgaacutelja a

koumlzoumlnseacuteg-felmeacutereacutesek aacuteltal hasznaacutelatos szocioloacutegiai eacutes statisztikai modellek

alkalmazaacutesaacuteval addig az utoacutebbi a sziacutenhaacutezi esemeacuteny megtapasztalaacutesakor a neacutezőben

veacutegbemenő eacuterzelmi eacutes intellektuaacutelis reakcioacutekra eacutes eacutertelmezeacutesekre koncentraacutel s amelynek

meghataacuterozaacutesaacutehoz pszicholoacutegiai szocioloacutegiai eacutes antropoloacutegiai modelleket alkalmaz

4 A sziacutenhaacutez mint az identitaacutesvaacuteltaacutes aacutetvaacuteltozaacutes eacutes hataacuteraacutetleacutepeacutesek tere

41 Az identitaacutesvaacuteltaacutes sziacutenhaacuteza

Stuart Hall uacutegy veacuteli hogy az identitaacutes nem egy lezaacutert dolog hanem inkaacutebb

folyamat identifikaacutecioacute67 Csupaacuten azeacutert eacuterezzuumlk hogy szuumlleteacutesuumlnktől halaacutelunkig egyseacuteges

identitaacutessal rendelkezuumlnk mert egy vigasztaloacute toumlrteacutenetet vagyis az eacuten narratiacutevaacutejaacutet szőjuumlk

magunk koumlreacute A teljesen egyseacuteges befejezett biztonsaacutegos eacutes oumlsszefuumlggő identitaacutes csak

kaacutepraacutezat Szerinte ehelyett bdquoa jelenteacutes eacutes a kulturaacutelis reprezentaacutecioacute rendszereinek

megsokszorozoacutedaacutesa folytaacuten a lehetseacuteges identitaacutesok megdoumlbbentő eacutes tuumlneacutekeny sokasaacutegaacuteval

talaacuteljuk szembe magunkat melyek koumlzuumll ndash legalaacutebbis aacutetmenetileg ndash baacutermelyikkel

azonosulhatunkrdquo68 Stuart Hall megfogalmazaacutesa alapjaacuten logikusnak tűnhet hogy a

sziacutenhaacutezra mint a lehetseacuteges identitaacutesokkal valoacute lehetseacuteges azonosulaacutes lehetseacuteges helyeacutere is

tekinthetuumlnk

Erika Fischer-Lichte A draacutema toumlrteacutenete ciacutemű munkaacutejaacutenak bevezetőjeacuteben fejti ki

annak alapgondolataacutet melynek koumlzeacuteppontjaacuteban a sziacutenhaacutez eacutes az identitaacutesvaacuteltaacutes koumlzoumltti

oumlsszefuumlggeacutes aacutell69 Felideacutezi Rousseau egyik leveleacutet aki meacutelyseacuteges felhaacuteborodaacutessal utasiacutetja

vissza DAlembert-nek az Enciklopeacutedia hetedik koumlteteacutenek Genf szoacutecikkeacutere tett javaslataacutet

miszerint maacutes civilizaacutelt vaacuterosokhoz hasonloacutean ideje lenne Genfben is sziacutenhaacutezat leacutetesiacuteteni

Rousseau szerint az a teacuteny hogy feacuterfiak eacutes nők egyaraacutent jaacuterhatnak sziacutenhaacutezba veacutegzetes

67 voumlHall Stuart (1997) A kulturaacutelis identitaacutesroacutel (ford Farkas Krisztina eacutes John Eacuteva) In

Feischmidt Margit (szerk) Multikulturalizmus Budapest Osiris Kiadoacute

68 im Hall1997 61

69 im Fischer-Lichte 2001 7-14

veszeacutelyt jelentene a genfiek identitaacutesaacutera megsemmisiacutetve azt Rousseau aacutellaacutespontja

laacutethatoacutean az identitaacutes statikus elgondolaacutesaacuten alapul miszerint az identitaacutes vagy termeacuteszettől

adott vagy taacutersadalmilag egyszer s mindenkorra roumlgziacutetett eacuterteacutek amelyet felteacutetlenuumll meg

kell őrizni a magaacuten- eacutes a taacutersadalmi eacuteletben mivel az identitaacutes az alapja eacutes biztosiacuteteacuteka az

egyeacuteni a nemi eacutes a kulturaacutelis kuumlloumlnbseacutegeknek

Az identitaacutesnak ez a felfogaacutesa amely a 18 szaacutezadtoacutel a 20 szaacutezad koumlzepeacuteig

uralkodott az euroacutepai diskurzusban maacutera eacuterveacutenyeacutet vesztette a felvilaacutegosodaacutes

szubjektumaacutenak koncepcioacutejaacutetoacutel a szocioloacutegia szubjektumaacuten aacutet a posztmodern szubjektum

koncepcioacutejaacuteig vezető uacuteton Kuumlloumlnboumlző diszcipliacutenaacutek olyan identitaacutes-felfogaacutesokat alakiacutetottak

ki amelyek az identitaacutes fogalmaacutenak aacutellandoacute vaacuteltozaacutesaacutet teacutetelezik hiszen az identitaacutes

nemigen gondolhatoacute el a hataacuteraacutetleacutepeacutes eacutes a fennaacutelloacute kuumlloumlnbseacutegek megszűneacuteseacutenek lehetőseacutege

neacutelkuumll

Arnold van Gennep 1908-ban megjelent Aacutetmeneti riacutetusok ciacutemű tanulmaacutenyaacuteban

kimutatja hogy minden kultuacuteraacuteban kialakultak a kulturaacutelis performansz bizonyos fajtaacutei

amelyeknek az a legfontosabb funkcioacutejuk hogy identitaacutesvaacuteltaacutest vigyenek veacutegbe Ezeket az

aacutetmenet riacutetusainak (rite de passage) nevezett performanszokat olyan aacutetvaacuteltozaacutest előideacutező

hataacutesok alkotjaacutek amelyek akkor ideacutezik elő egyeacutenek taacutersadalmi csoportok eacutes egeacutesz

kultuacuteraacutek vaacuteltozaacutesait ha megvaacuteltozik a staacutetuszuk vaacutelsaacutegba keruumllnek Ilyen

hataacuteresemeacutenyeknek szaacutemiacutetanak a szuumlleteacutes a pubertaacutes az eskuumlvő a terhesseacuteg a betegseacuteg

az eacutehezeacutes a haacuteboruacute eacutes a halaacutel Az aacutetmeneti riacutetus soraacuten a koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzoumltt aacuteramloacute

taacutersadalmi energia performatiacutev cselekveacutesek soraacuten szabadul fel elősegiacutetve az uacutej identitaacutes

kialakulaacutesaacutet illetve az identitaacutesvaacuteltaacutest 70

Fischer-Lichte uacutegy veacuteli hogy nem csak az aacutetmenet riacutetusa hanem a sziacutenhaacutez is a

kulturaacutelis performansz olyan műfajaacutenak tekinthető amely rendkiacutevuumll szorosan

oumlsszekapcsoloacutedott az identitaacuteskeacutepződeacutes eacutes identitaacutesvaacuteltaacutes folyamataacuteval hiszen a

sziacutenhaacutezban is az identitaacutes sziacutenreviteleacuteről van szoacute ami szinteacuten performatiacutev cselekveacutesek

soraacuten megy veacutegbe Miacuteg az aacutetmenet riacutetusaacuteban rendszerint a reacutesztvevőknek kell

transzformaacuteloacutedniuk addig a sziacutenhaacutez mindenekelőtt a neacutező szaacutemaacutera teszi lehetőveacute az

identitaacutesvaacuteltaacutest Tehaacutet ha a sziacutenhaacutez a hataacuteraacutetleacutepeacutes a liminalitaacutes terekeacutent foghatoacute fel eacutes

iacuterhatoacute le akkor a sziacutenhaacutezat eacutes annak toumlrteacuteneteacutet uacutegy is tekinthetjuumlk mint az emberi identitaacutes

vaacuteltozaacutesainak ndash hataacuteraacutetleacutepeacuteseinek ndash helyeacutet eacutes toumlrteacuteneteacutet

70 vouml Gennep Arnold van (2007) Aacutetmeneti riacutetusok (ford Vargyas Zoltaacuten) Budapest LHarmattan

Kiadoacute

42 Az aacutetvaacuteltozaacutes tere

Az identitaacutesroacutel alkotott elkeacutepzeleacutesek vaacuteltozaacutesainak toumlrteacuteneteacuteben maga a(z)

(aacutet)vaacuteltozaacutes is főszerephez jut a 20 szaacutezad soraacuten hiszen az aacutetvaacuteltozaacutes maacuter a toumlrteacutenelmi

avantgaacuterd sziacutenhaacutezi toumlrekveacuteseiben eacutes keacutesőbb az 1960-as eacutes 1970-es eacutevek avantgaacuterd

sziacutenhaacutezi toumlrekveacuteseiben egyaraacutent koumlzponti kategoacuteriaacutenak szaacutemiacutetott a sziacutenhaacutez eacutes az eacutelet

koumlzoumltti hataacuter eltoumlrleacuteseacutenek vaacutegyaacutenak jegyeacuteben Abboacutel az elkeacutepzeleacutesből indultak ki hogy a

sziacutenhaacuteznak keacutepesnek kell lennie arra hogy megvaacuteltoztassa a neacutezőt eacutes ugyanakkor a

sziacutenhaacutez maga aacutetalakul a kulturaacutelis performansz kuumlloumlnboumlző műfajaivaacute Baacuter a performanszok

eacutes happeningek el kellett ismerjeacutek a neacutező konstitutiacutev szerepeacutet meg akartaacutek vaacuteltoztatni a

funkcioacutejaacutet a neacutezőt aacutet kiacutevaacutentaacutek leacuteptetni a neacutezeacutes hataacuterain Ezt kiacuteseacuterelte meg az involvement

a neacutezőnek az esemeacutenyekbe valoacute fizikai bevonaacutesa (peacuteldaacuteul Richaacuterd Schechner Performance

Groupjaacutenaacutek akcioacuteiban) a neacutező a szemtanuacutevaacute alakiacutetaacutesa (peacuteldaacuteul Grotowski

koncepcioacutejaacuteban) vagy akaacuter a toumlrteacuteneacutesek kimeneteleacutebe valoacute koumlzbeavatkozaacutesaacutera

(szemleacutelődeacutes eacutes cselekveacutes hataacuteraacutenak aacutetleacutepeacuteseacutere) valoacute oumlsztoumlnoumlzeacutese

Erika Fischer-Lichte uacutegy veacuteli hogy a performansz-műveacuteszetben ndash eacutes a kiacuteseacuterleti

előadaacutesokban ndash a performativitaacutes olyan eszteacutetikaacuteja alakult ki bdquoamelynek szempontjaacuteboacutel

alapvető jelentőseacutegű az aacutetvaacuteltozaacutes folyamatardquo71 Ugyanakkor neacutehaacuteny alapvető kuumlloumlnbseacuteg

aacutellapiacutethatoacute meg a rituaacuteleacute eacutes a műveacuteszi peformansz koumlzoumltt A maacuter emliacutetett Gennep aacuteltal

meghataacuterozott aacutetmeneti riacutetusok a hataacutereacuterzet eacutes az aacutetmenet szimbolikus tapasztalataacuteval a

liminalitaacutessal hataacuteraacutetleacutepeacutessel72 kapcsoloacutednak oumlssze eacutes ez az aacutetvaacuteltozaacutes egy szilaacuterd

staacutetuszboacutel egy maacutesikba toumlrteacutenő aacutetmenetet jelent (a gyerekkorboacutel a felnőtt leacutetbe a

betegseacutegből az egeacuteszseacutegbe stb) viszont a műveacuteszi performanszok kapcsaacuten ilyen

aacutetvaacuteltozaacutesroacutel nem beszeacutelhetuumlnk A rituaacuteleacute koumlzoumls szemantikai univerzumra vonatkoztatva

műkoumldik ugyanis a hasznaacutelt elemekhez eacutes a hozzaacutejuk rendelt cselekveacutesekhez

meghataacuterozott eacutes a koumlzoumlsseacuteg valamennyi beavatott tagja szaacutemaacutera koumlzoumls szimbolikus

jelenteacutesek taacutersulnak Viszont a műveacuteszi performansz egy műveacutesz szubjektiacutev

71 Fischer-Lichte Erika (1999) Az aacutetvaacuteltozaacutes mint eszteacutetikai kategoacuteria Megjegyzeacutesek a

performativitaacutes uacutej eszteacutetikaacutejaacutehoz (ford Kiss Gabriella) Theatron 1999 nyaacuter-ősz 57-65 57

72 A liminalitaacutes olyan teacuter eacutes idő amely keacutet jelenteacutes- eacutes cselekveacuteskontextus koumlzoumltt helyezkedik el

Ekkor a beavatandoacute szemeacutely maacuter nem az aki egykor volt de meacuteg nem is az aki egyszer lesz ndash vouml Turner

Victor (2003) A liminaacutelis eacutes liminoid fogalma a jaacuteteacutekban az aacuteramlatban eacutes a rituaacuteleacuteban (ford Matuska

Aacutegnes eacutes Oroszlaacuten Anikoacute) In Demcsaacutek Katalin eacutes Kaacutelmaacuten C Gyoumlrgy (szerk) Hataacutertalan aacuteramlaacutes

Budapest Kijaacuterat Kiadoacute

konstrukcioacutejaacuten alapul Miacuteg a rituaacuteleacute egy előzetesen kilaacutetaacutesba helyezett ceacutelhoz vezető uacutet eacutes

a taacutersadalom aacuteltal aacuteltalaacutenosan elismert staacutetusz megszerzeacuteseacutere iraacutenyul ndash keacutet helyzet illetve

identitaacutes koumlzti aacutetmenet reacuteveacuten ndash addig a műveacuteszi perfomanszban maga az uacutet tehaacutet a

liminalitaacutes aacutellapota a ceacutel Azaz bdquoa liminalitaacutes megteremteacuteseacutevel a műveacuteszi performansz

jaacuteteacutektereket nyit az egyeacuten szaacutemaacutera hogy oumlnmagaacutet folyamatosan uacutejszerűen eacutes maacuteskeacutent

eacuteszlelje hogy mindig maacutes eacutes uacutej Eacuten elkeacutepzeleacuteseacutere legyen keacutepesrdquo73

Miutaacuten a performansz műveacuteszet aacuteltal nem eacuteppen sziacutenhaacutezi terekben nem eacuteppen

sziacutenhaacutezi jellegű esemeacutenyek keruumlltek beilleszteacutesre a sziacutenhaacutezi aktivitaacutes kereteacutebe az 1970-

1980-as eacutevekben e koumlruumllmeacutenyeket immaacuter kősziacutenhaacutezakban dramatikus szoumlvegek

sziacutenrevitele eseteacuteben is igyekeztek reprodukaacutelni (ezaacuteltal a stuacutedioacutesziacutenhaacutezi toumlrekveacutesek

megteremtőjeacuteveacute vaacutelva) mintegy a legitimaacutecioacute eacutes kanonizaacutecioacute jelekeacutent Tehaacutet a sziacutenhaacutez eacutes

az eacutelet elkuumlloumlnuumlleacuteseacutet feloldoacute toumlrekveacuteseket iacutegy integraacutelta eacutes hataacutestalaniacutetotta maga a sziacutenhaacutez

megveacutedve eacutes megerősiacutetve ezzel sajaacutet hataacuterait

43 Sziacutenhaacutezi hataacuteraacutetleacutepeacutesek

A hataacuteraacutetleacutepeacutes fogalma maacutera a tudomaacutenyos diszcipliacutenaacutek szoacutehasznaacutelataacutenak szerves

reacuteszeacuteveacute vaacutelt a teaacutetraacutelis jelenseacutegek leiacuteraacutesaacuteval kapcsolatosan Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted A

hataacuteraacutetleacutepeacutes (sziacutenhaacutez)kulturaacutelis fenomenoloacutegiaacuteja ciacutemű iacuteraacutesaacuteban a hataacuteraacutetleacutepeacutes fogalmaacutenak

eacutertelmezeacuteseacutere tesz kiacuteseacuterletet a sziacutenhaacutez vonatkozaacutesaacuteban illetve azt proacutebaacutelja szaacutemba venni

hogy tulajdonkeacuteppen bdquomit oumllelnek koumlrbe eacutes zaacuternak le az aacutetleacutepeacutesre csaacutebiacutetoacute hataacuterokrdquo74 A

sziacutenhaacutez a hataacuteraacutetleacutepeacutes helye is de nem csak a neacutező szaacutemaacutera felkiacutenaacutelt identitaacutesok

elfogadaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutevel jaacuteroacute hataacuteraacutetleacutepeacutes reacuteveacuten A hataacuteraacutetleacutepeacutes sziacutenhaacutezi

vonatkozaacutesaacutenak makro- eacutes mikroszinten meghataacuterozhatoacute esetei egyreacuteszt a sziacutenhaacutezat eacutes az

eacuteletet illetve a sziacutenhaacutezat eacutes maacutes műveacuteszeti aacutegakat maacutesreacuteszt a sziacutenhaacutezi műfajokat illetve a

sziacutenhaacutezi kultuacuteraacutek tradiacutecioacutek eacutes jaacuteteacuteknyelvek sokasaacutegaacutet fogjaacutek koumlzre amelyek veacutegső soron

mind hataacutessal vannak a neacutezőre

73 im Fischer-Lichte1999 uo

74 Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted (2006) A hataacuteraacutetleacutepeacutes (sziacutenhaacutez)kulturaacutelis fenomenoloacutegiaacuteja In Mestyaacuten

Aacutedaacutem eacutes Horvaacuteth Eszter (szerk) Laacutetvaacutenysziacutenhaacutez LHarmattan Kiadoacute 65-77 65

A sziacutenhaacutez eacutes az eacutelet hataacuterainak vonatkozaacutesaacuteban az 1960-1970-es eacutevek egyes

toumlrekveacuteseit itatta aacutet leginkaacutebb a sziacutenhaacutez eacutes az eacutelet koumlzoumltti hataacuter eltoumlrleacuteseacutenek vaacutegya mivel a

performanszok eacutes a happeningek nem ritkaacuten a mindennapi eacutelet esemeacutenyeit cselekveacuteseit

igyekeztek teatralizaacutelni azaz performatiacutev aktusokkaacute alakiacutetani eacutes teaacutetraacutelis keretek koumlzeacute

helyezni Meg akartaacutek vaacuteltoztatni a funkcioacutejaacutet azaacuteltal hogy a neacutezőt aacutet kiacutevaacutentaacutek leacuteptetni a

neacutezeacutes hataacuterain a neacutezőnek az esemeacutenyekbe valoacute fizikai bevonaacutesa (involvement) vagy

eacuteppen a neacutező a szemtanuacutevaacute alakiacutetaacutesa (Grotowski) aacuteltal

A sziacutenhaacutez eacutes a taacutersműveacuteszetek koumlzoumltti hataacuterok lebontaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek

szaacutendeacuteka abboacutel a felismereacutesből fakad(t) hogy a taacutersműveacuteszetek (az irodalom a zene a

taacutenc az eacutepiacuteteacuteszetet eacutes a keacutepzőműveacuteszetet is) szerepe eacutes funkcioacuteja nem egyenlő meacuterteacutekben

vagy egymaacuteshoz viszonyiacutetva araacutenytalanul eacuterveacutenyesuumll(t)

Ami a sziacutenhaacutezi műfajok hataacuterait illeti a sziacutenhaacuteztudomaacutenyban mivel a szaacutemos

keveredeacutes miatt75 bizonytalankodnak maacuteig nincs aacuteltalaacutenosan elfogadott felosztaacutesa a

sziacutenjaacuteteacutek egyes műfajainak eacutes tiacutepusainak de ugyanakkor neacutegy kategoacuteriaacutet a proacutezai a zeneacutes

a taacutenc- eacutes mozgaacutessziacutenhaacutez illetve a baacuteb- vagy figuraacutelis sziacutenhaacutez (toumlbb alkategoacuteriaacutera oszthatoacute)

vaacutelfajaacutet szokaacutes elkuumlloumlniacuteteni egymaacutestoacutel ndash iacuterja Keacutekesi

A sziacutenhaacutezi kultuacuteraacutek tradiacutecioacutek eacutes jaacuteteacuteknyelvek hataacuterainak kikezdeacuteseacutere

elszigeteltseacuteguumlk felbontaacutesaacutera azok egymaacutesba toumlrteacutenő feloldaacutesaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek

szerteaacutegazoacuteak Az 1960-as 70-es eacutevekkel kezdődően az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli sziacutenhaacutezi kultuacutera

elemei beeacutepuumllnek az euroacutepai draacutematoumlrteacutenet kanonikus szoumlvegeinek sziacutenreviteleacutebe

Ugyanakkor Ariane Mnouchkine eacutes Peacuteter Brook rendezeacutesei nem a nyugati eacutes a keleti

sziacutenhaacutez oumlsszeolvasztaacutesaacutera tettek kiacuteseacuterletet hanem az elteacuterő tradiacutecioacutek koumlzoumltti feszuumlltseacuteg

teatralizaacutelaacutesaacutera

A hataacuterok aacutetleacutepeacuteseacutet provokaacuteljaacutek a kortaacuters rendezői sziacutenhaacutez azon előadaacutesai amelyek

felboriacutetjaacutek a narratiacutev linearitaacutest illetve megseacutertik a szerepjaacutetszaacutes eacutes a dialoacutegus logikaacutejaacutet

kikezdve ez aacuteltal a sziacutenhaacutezi reprezentaacutecioacute klasszikus modelljeacutet Hataacuteraacutetleacutepeacutesnek tekinthető

minden olyan eset amikor az előadaacutes kikeruumll a proszceacutenium- avagy dobozsziacutenpadi

viszonyok koumlzuumll amely a neacutezőktől adott esetekben fuumlggoumlnnyel is elvaacutelasztott kuumlloumlnaacutelloacute

sziacutenpadi vilaacuteg leacuteteacutet valoacutesaacutegaacutet hivatott biztosiacutetani Hataacuteraacutetleacutepeacutesnek minősuumll a jaacuteteacutekteacuter-

neacutezőteacuter uacutej szerkezetbe valoacute rendezeacutese is a szeparaacutecioacute eacutes a taacutevolsaacuteg csoumlkkenteacutese is

75 Egyreacuteszt vannak olyan előadaacutesok amelyek eleve koumlztes műfajokba sorolhatok mint peacuteldaacuteul a

kabareacute vagy a varieteacute maacutesreacuteszt olyanok amelyek a hagyomaacutenyos felosztaacutes kibőviacuteteacuteseacutet illetve uacutej műfajok

megalkotaacutesaacutet koumlvetelik

valamint ha a sztenograacutefia nem metoniacutemikus hanem metaforikus nem illusztratiacutev hanem

eacutertelmező funkcioacuteval biacuter vagy eacutepp fuumlggetlen76 Hataacuteraacutetleacutepeacutest felteacutetelez a nem

atmoszfeacuterateremtő vagy neutraacutelis vilaacutegiacutetaacutes a megnyilatkozaacutesokat nem kiacuteseacuterő hanem

azoknak ellentmondoacute gesztusok (netaacuten formaacutelisak vagy bdquole vannak szoriacutetvardquo) illetve a

nem eacuterzelmet eacutes szaacutendeacutekot kifejező sziacuteneacuteszi jaacuteteacutek Keacutekesi szerint ezek a teacutenyezők ugyanis

bdquoegytől-egyig az interferencia lehetőseacutegeacutet hordjaacutek magukban hiszen a neacutezőnek aacutet kell

leacutepnie bizonyos mentaacutelis hataacutertkorlaacutetot az adaacutes veacuteteleacutehez Leacutenyegeacuteben azt a

kondicionaacuteltsaacutegot kell meghaladnia amelyet nyugaton a sziacutenhaacutez rendszerekeacutent

kanonizaacuteloacutedott polgaacuteri illuacutezioacutesziacutenhaacutez alakiacutet ki A neacutező szaacutemaacutera tehaacutet minden olyan eset

hataacuteraacutetleacutepeacutest implikaacutel amikor a sziacutenhaacutezat a sajaacutet rendszereacuten kiacutevuumllről kell elgondolnia

amikor ki kell leacutepnie abboacutel a poziacutecioacuteboacutel amelyet a reprezentaacutecioacute klasszikus rendje jeloumll ki

nekirdquo77

A hataacuteraacutetleacutepeacutes folytaacuten nem tűnnek el legfeljebb aacutethelyeződnek a mezsgyeacutek uacutej

formaacutecioacute szerveződik amely lassan kanonizaacuteloacutedik uacutej hataacuterokat keacutepezve A hataacuteraacutetleacutepeacutes

nem annyira műveacuteszetek műfajok eacutes formaacutek egymaacutesba oltaacutesaacutet ceacutelozza mint inkaacutebb a

konvencionaacutelis sziacutenhaacutezfogalom alapjainak a megingataacutesaacutet Szerinte a hataacuteraacutetleacutepeacutes

azonosiacutetaacutesa a befogadoacutei szabadsaacuteggal nemcsak idealizaacutelaacutes lenne hanem teacutevedeacutes is hiszen

eacutepp a hataacuterok teszik lehetőveacute a valamit valamikeacutent toumlrteacutenő megeacuterteacutest raacuteeacutebresztenek a

hataacuterok konstruaacuteltsaacutegaacutera ebből koumlvetkezőleg elmozdiacutethatoacute de el nem toumlroumllhető voltaacutera

bdquoElveacutegre a hataacuterok nemcsak elvaacutelasztanak de oumlssze is koumltnekrdquo78

76 bdquoA lassan meacuterceacuteveacute vaacuteloacute historizmusra eacutes naturalizmusra toumlrekvő előadaacutesok toumlbb eacutevtizede utaacuten a

20 szaacutezad első negyedeacuteben valoacutesaacutegos sokkeacutent eacuterteacutek az euroacutepai koumlzoumlnseacuteget azok a kezdemeacutenyezeacutesek

amelyek elbizonytalaniacutetottak a tekintetben raquohol is vagyunklaquo hiszen a teacuter nem egy helysziacutent raquodenotaacuteltlaquo

bennuumlk A stilizaacutelaacutes eacutes az absztrahaacutelaacutes eljaacuteraacutesa megseacutertette azt a konvencioacutet hogy a sziacutendarab egy vagy toumlbb

meghataacuterozott helyen jaacutetszoacutedik s ha ennek nyoma sem volt a sziacutenpadkeacutepben a neacutező raquopluszmunkaacuteralaquo

keacutenyszeruumllt A laacutetvaacuteny tekinteteacuteben toumlrteacutenő aktualizaacutelaacutes modernizaacutelaacutes eseteacuteben hasonloacutekeacutepp hiszen akkor a

jelenbe aacutetemeleacutes teacutenyeacutet kellett megeacutertenierdquo ndash im Keacutekesi 2006 72-73

77 im Keacutekesi 2006 73

78 im Keacutekesi 2006 76-77

Oumlsszegzeacutes

A dolgozatunk bevezetőjeacuteben emliacutetett Pavis aacuteltal felvetett gondolat szerint a

kuumlloumlnboumlző diszcipliacutenaacutek vizsgaacuteloacutedaacutesaiboacutel hiaacutenyzik az az egyseacuteges perspektiacuteva amely a

neacutezőre vonatkozoacute kuumlloumlnfeacutele megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedokat (szocioloacutegia pszicholoacutegia

antropoloacutegia stb) egyetlen aacutetfogoacute elmeacuteleti mezőbe helyezneacute el Pavis nem fejti ki hogy

pontosan milyennek keacutepzeli ezt az egyseacuteges perspektiacutevaacutet eacutes baacuter nekuumlnk sem volt az

ceacutelunk hogy megtalaacuteljuk ezt az aacutetfogoacute neacutezőpontot uacutegy gondoljuk hogy a kuumlloumlnfeacutele

megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok bdquoegymaacuteshoz koumlzeliacuteteacuteseacutevelrdquo oumlsszemeacutereacuteseacutevel talaacuten meacutegis sikeruumllt

raacutevilaacutegiacutetani a neacutezőket eacuterintő neacutehaacuteny alapvető keacuterdeacutesre

Mindent oumlsszevetve kijelenthetjuumlk hogy a sziacutenhaacutezi előadaacutesnak mindig is keacutepesnek

kell lennie olyan konvencioacutekkal operaacutelnia amelyek hozzaacutesegiacutetik a befogadoacutet azaz az

eszteacutetikai eacutelmeacuteny konstitutiacutev eacutertelemadoacute elemeacutet hogy az eszteacutetikai befogadaacutes aktusaacutenak

reacuteszeseacuteveacute vaacuteljon Veacutegigtekintve az eacutertelmezeacutes eacutes interpretaacutecioacute az illuacutezioacute eacutes azonosulaacutes az

előadaacutes olvasaacutesaacutenak a neacutezeacutes oumlroumlmeacutenek a figyelem strukturaacutelaacutesaacutenak a recepcioacute eacutes

kreativitaacutes a műveacuteszetpszicholoacutegia a neacutező eacutes az előadaacutes antropoloacutegiaacutejaacutenak az iacutezleacutes a

sziacutenhaacutezszocioloacutegia az identitaacutesvaacuteltaacutes az aacutetvaacuteltozaacutes eacutes a hataacuteraacutetleacutepeacutesek keacuterdeacutesein

szembesuumllnuumlnk kell azzal a teacutennyel hogy a befogadaacutest iraacutenyiacutetoacute mechanizmusok koumlre igen

oumlsszetett ezeacutert nem koumlnnyű tehaacutet megragadni hogy milyen jellegű eacutertelmezői fogoacutedzoacutekat

ajaacutenlhat fel a befogadoacuteknak egy műveacuteszeti alkotaacutes eacutes milyen moacutedon vesznek reacuteszt a neacutezők

a jelenteacuteskeacutepzeacutes folyamataacuteban

Egy dologban biztosak lehetuumlnk az elmeacutelet puszta ismerete oumlnmagaacuteban nem tesz

hateacutekony sziacutenhaacutezcsinaacuteloacutevaacute de ameddig lesz olyan gyerek aki muumlezzin gyuumllekezet vagy

eacuteppen minaret akar lenni mint Averroeumls toumlrteacuteneteacuteben addig (kutani valoacute) neacutező is lesz

A kivonatban felhasznaacutelt irodalom

AURELIUS Augustinus (1987) Vallomaacutesok (ford Riedl Kaacuteroly) Budapest Gondolat

Kiadoacute

BARBA Eugenio (1999) Neacutegy neacutező (ford Imre Zoltaacuten) Eleacuterhető httpwwwc3hu

BARTHES Roland (1998) A szoumlveg oumlroumlme (ford Babarczy Eszter) Budapest Osiris

Kiadoacute

BENJAMIN Walter (1976) A műalkotaacutes a technikai sokszorosiacutetaacutes korszakaacuteban (ford

Barlay Laacuteszloacute) In Kiss Tamaacutes (szerk) Eszteacutetikai olvasoacutekoumlnyv

Szoumlveggyűjtemeacuteny Budapest Kossuth Kiadoacute

BENTLEY Eric (1998) A draacutema eacutelete (ford Foumlldeacutenyi F Laacuteszloacute) Peacutecs Jelenkor Kiadoacute

BERLYNE Daniel (1974) Studies in the new experimental aesthetics Steps toward an

objective psychology of aesthetic appreciation Washington DCHemisphere

BORGES Jorge Luis (1998) Averroeumls nyomozaacutesa In Uő A halaacutel eacutes az iraacutenytű (ford

Hargitai Gyoumlrgy) Budapest Euroacutepa Kiadoacute 262-263

(2012) A pillanat (ford Lator Laacuteszloacute) Eleacuterhető

BROOK Peter (1999) Az uumlres teacuter (ford Kooacutes Anna) Budapest Euroacutepa Kiadoacute

CARLSON Marvin (2000) A sziacutenhaacutez koumlzoumlnseacutege eacutes az előadaacutes olvasaacutesa (Imre I Zoltaacuten)

Eleacuterhető http wwwc3hu ~criticai_lapok 200003000333html Letoumllteacutes ideje

20080217

DEMCSAacuteK Katalin (2005) A sziacutenhaacutez mint taacutersadalmi műveacuteszet In Demcsaacutek Katalin

Imre Zoltaacuten (Szerk) 2005 A sziacutenhaacutez eacutes a szocioloacutegia hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat

Kiadoacute 7-13

DERRIDA Jacques (1994) A kegyetlenseacuteg sziacutenhaacuteza eacutes a reprezentaacutecioacute bezaacuteroacutedaacutesa (ford

A szoumlveget Farkas Anikoacute eacutes maacutesok fordiacutetaacutesaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval gondozta Ivacs

Aacutegnes) Eleacuterhető httpwwwliteraturahuszinhazderridahtm Letoumllteacutes ideje

20111213

ECO Umberto (1979) The Role of the Reader Bloomington Indiana University Press

FINTER Helga (2010) A posztmodern sziacutenhaacutez kamera-laacutetaacutesa (ford Kiss Gabriella)

Eleacuterhető httpwwwliteraturahuszinhazposztmodernhtm Letoumllteacutes ideje 2010

FISCHER-LICHTE Erika (1999) Az aacutetvaacuteltozaacute mint eszteacutetikai kategoacuteria Megjegyzeacutesek a

performativitaacutes uacutej eszteacutetikaacutejaacutehoz (ford Kiss Gabriella) Theatron 1999 nyaacuter-ősz

(2001) Sziacutenhaacutez eacutes identitaacutes In Uő A draacutema toumlrteacutenete (ford Kiss Gabriella) Peacutecs

Jelenkor Kiadoacute 7-18

FREUD Sigmund (1969) Studienausgabe Frankfurt Fischer Verlag X koumlt167-168

GADAMER Hans-Georg (1986) Szoumlveg eacutes interpretaacutecioacute (Fordiacutetotta Heacutevizi Ottoacute) In

Bacsoacute Beacutela (szerk)1986 Szoumlveg eacutes interpretaacutecioacute Budapest Csereacutepfalvi Kiadoacute

GANS Herbert J (2003) Neacutepszerű kultuacutera eacutes magas kultuacutera (ford Zsolt Angeacutela) In

Wessely Anna (szerk) A kultuacutera szocioloacutegiaacuteja Budapest Osiris Kiadoacute Laacutethatalan

Kolleacutegium

GENNEP Arnold van (2007) Aacutetmeneti riacutetusok (ford Vargyas Zoltaacuten) Budapest

LHarmattan Kiadoacute

GURVITCH Georges (1975) The Sociology of the Theatre In Burns eacutes Burns (szerk)

Sociology of Literature and Drama 71-81

HALAacuteSZ Laacuteszloacute (1983) Előszoacute In Műveacuteszetpszicholoacutegia Budapest Gondolat Kiadoacute

HALL Stuart (1997) A kulturaacutelis identitaacutesroacutel (ford Farkas Krisztina eacutes John Eacuteva) In

HARTMANN Nicolai (1977) Eszteacutetika (ford Bonyhai Gaacutebor) Budapest Magyar

Helikon

HAUSER Arnold (1978) A műveacuteszettoumlrteacutenet filozoacutefiaacuteja (ford Tandori Dezső) Budapest

Gondolat Kiadoacute

IMRE Zoltaacuten (2005) Sziacutenhaacutez-szocioloacutegia eacutes a neacutező kutataacutesa In (Szerk) Demcsaacutek

Katalin Imre Zoltaacuten A sziacutenhaacutez eacutes a szocioloacutegia hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat Kiadoacute

107-131

JAUSS Hans Robert (1977) Aumlstetische Erfahrung und literarische Hermeneutik I

Muumlnchen Fink Verlag

(1981) Az irodalmi hermeneutika elhataacuterolaacutesaacutehoz Helikon 19812-3 188-207

(1997) Recepcioacuteelmeacutelet ndash eszteacutetikai tapasztalat ndash irodalmi hermeneutika (ford

Kulcsaacuter-Szaboacute Zoltaacuten) Budapest Osiris Kiadoacute

JAacuteKFALVI Magdolna (2006) Avantgaacuterd-sziacutenhaacutez-politika Budapest Balassi Kiadoacute

JOacuteZSA Peacuteter (1978) Mi a műveacuteszetszocioloacutegia eacutes hol tart ma In (Szerk) Joacutezsa Peacuteter

Műveacuteszetszocioloacutegia Budapest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

KEacuteKESI KUN Aacuterpaacuted (1999) Hist(o)riograacutefia A sziacutenhaacutezi emleacutekezet probleacutemaacuteja

Theatron 1999 tavasz 29-36

(2006) A hataacuteraacutetleacutepeacutes (sziacutenhaacutez)kulturaacutelis fenomenoloacutegiaacuteja In Mestyaacuten Aacutedaacutem eacutes

Horvaacuteth Eszter (szerk) Laacutetvaacutenysziacutenhaacutez LHarmattan Kiadoacute 65-77

(2008) Recepcioacute eacutes kreativitaacutes a sziacutenhaacutez(kultuacuteraacute)ban Eleacuterhető httpzeusphil-

insthu recepcio htm4402_belsohtm Letoumllteacutes ideje 20080216

LEHMANN Hans-Thies (2009) Posztdramatikus sziacutenhaacutez (ford Kisfalusi Beatrix

Berecz Zsuzsa Schein Gaacutebor) Budapest Balassi Kiadoacute

MARINIS Marco De (1999) A neacutező dramaturgiaacuteja (ford Imre Gyeacute Zoltaacuten) Eleacuterhető

http wwwc3hu ~criticai_lapok 1999 10 991017html Letoumllteacutes ideje

20080402

MARTIN Jaquline eacutes SAUTER Wiilmar (1995) Understanding Theatre ndash performance

Analysis in Theory and Practice Stockholm Almqvist and Wiksell International

P MUumlLLER Peacuteter (2011) Sziacutenhaacutez eacutes (inteacutezmeacutenyes) emleacutekezet Eleacuterhető

PAVIS Patrice (2006) Sziacutenhaacutezi szoacutetaacuter (ford Gulyaacutes A Molnaacuter Zs Rideg Zs Sepsi E)

Budapest LHarmattan Kiadoacute

RADNOacuteTI Saacutendor (2003) Joacute iacutezleacutes rossz iacutezleacutes Elrhető httpwwwmindentudashu

radnoti 20030422radnoti20 htmlpIdx=0 Letoumllteacutes ideje 20111127

SHEVSTOVA Maria (2005) Sziacutenhaacutezszocioloacutegia ndash Probleacutemaacutek eacutes perspektiacutevaacutek (ford

Doumlmoumltoumlr Edit) In (Szerk) Demcsaacutek Katalin-Imre Zoltaacuten A sziacutenhaacutez eacutes a

szocioloacutegia hataacuteraacuten Budapest Kijaacuterat Kiadoacute 13-35

SHUSTERMAN Richard (2003) Pragmatista eszteacutetika A szeacutepseacuteg megeacuteleacutese eacutes a műveacuteszet

SIEGMUND Gerald (1999) A sziacutenhaacutez mint emleacutekezet (Ford Keacutekesi Kun Aacuterpaacuted)

SZ DEME Laacuteszloacute (2010) A neacutezői szerep vaacuteltozaacutesa a nyugati sziacutenhaacutez toumlrteacuteneteacuteben In Ha

a neacutező is reacutesztvevőveacute vaacutelna Budapest LHarmattan Kiadoacute

TURNER Victor (2003) A liminaacutelis eacutes liminoid fogalma a jaacuteteacutekban az aacuteramlatban eacutes a

rituaacuteleacuteban (ford Matuska Aacutegnes eacutes Oroszlaacuten Anikoacute) In Demcsaacutek Katalin eacutes

Kaacutelmaacuten C Gyoumlrgy (szerk) Hataacutertalan aacuteramlaacutes Budapest Kijaacuterat Kiadoacute

UNGVAacuteRI ZRIacuteNYI Ildikoacute (2006) Bevezeteacutes a sziacutenhaacutezantropoloacutegiaacuteba Marosvaacutesaacuterhely

Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Egyetem Kiadoacuteja

WICKAM Glynne (1988) Istoria del teatro Bologna il Milano

Bevezeteacutes


12 A neacutező helyzete az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet meghataacuterozoacute korszakainak forduloacutepontjaiban





















Oumlsszegzeacutes


TARTALOMJEGYZEacuteK

Bevezeteacutes 3

1 A neacutező helyzeteacutenek toumlrteacutenete 5

11 A neacutező helyzeteacutet vizsgaacuteloacute toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes alapveteacutesei 5

12 A neacutező helyzete az euroacutepai sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet meghataacuterozoacute korszakainak

forduloacutepontjaiban 7

2 A befogadaacutes uacutetjain 8

21 Eacutertelmezeacutes eacutes interpretaacutecioacute 9

22 Illuacutezioacute eacutes azonosulaacutes 10

23 A neacutező mint olvasoacute 11

24 Voluptas vagy curiositas 13

25 Manipulatiacutev strateacutegiaacutek a neacutező figyelemeacutenek strukturaacutelaacutesaacuteban 14

26 Alkotaacutes eacutes befogadaacutes vs recepcioacute eacutes kreativitaacutes 16

27 A műbefogadaacutes mint a műveacuteszetpszicholoacutegia taacutergya 17

28 Az iacutezleacutes szerepeacutenek toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesa 19

29 Az emleacutekezet sziacutenhaacuteza 21

210 A neacutező antropoloacutegiaacuteja 22

3 Műveacuteszetszocioloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesek 24

31 Műveacuteszet- eacutes sziacutenhaacutezszocioloacutegia 24

32 A sziacutenhaacutez taacutersadalmi jelenseacutegeacutenek sziacutenhaacutezszociloacutegiai vetuumlletei 24

33 A sziacutenhaacutezszocioloacutegia hataacuterai 26

34 A neacutező szerepe a sziacutenhaacutezszocioloacutegiaacuteban 27

4 A sziacutenhaacutez mint az identitaacutesvaacuteltaacutes aacutetvaacuteltozaacutes eacutes hataacuteraacutetleacutepeacutesek tere 29

41 Az identitaacutesvaacuteltaacutes sziacutenhaacuteza 29

42 Az aacutetvaacuteltozaacutes tere 31

43 Sziacutenhaacutezi hataacuteraacutetleacutepeacutesek 32

Oumlsszegzeacutes 35

A kivonatban felhasznaacutelt irodalom 36

Bevezeteacutes

2 im Borges 263

előadaacutes

10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Bevezeteacutes

2 im Borges 263

előadaacutes

10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


előadaacutes

10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


előadaacutes

10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


előadaacutes

10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


10 im Sz Deme 2010 24

188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


188-207

14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


14 im Pavis 2006 313

raacutedrdquo)

biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


biztonsaacutegunkat

2006 50

feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


feacuterkőzni20

Gondolat Kiadoacute

21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


21 Bentley 1998 129

24 Jauss1997 160

29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


29 im Marinis 1999

30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


30 im Marinis 1999

31 im Marinis 1999

33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


33 im Marinis 1999

moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


moacutedon35

biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


biztosiacutetsa

tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


tavasz 36-39

tavasz 29-36

62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


62 im Imre 2005

tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


tekinthetuumlnk

68 im Hall1997 61

neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


neacutelkuumll

Kiadoacute

nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


nekirdquo77

Oumlsszegzeacutes

Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Kiadoacute

20080217

Kiadoacute 7-13

20111213

Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Kolleacutegium

Helikon

Gondolat Kiadoacute

107-131

20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


20080402

Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Bevezeteacutes























Oumlsszegzeacutes


Documents

A NÉZŐ SZEREPE · Hargitai György), Budapest, Európa Kiadó, 262-263 2 i.m. Borges, 263 . 4 legmaradandóbbak. Itt kezdődik a művészet és az élet közötti különbség