Upload
aizza
View
42
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ 2004. december. PISA P rogramme for I nternational S tudents A ssessment. Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika, természettudomány 15 éves korosztály Reprezentatív minta 150 iskolából - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A PISA 2003 vizsgálatA PISA 2003 vizsgálateredményeieredményei
Értékelési KözpontÉrtékelési Központ
2004. december2004. december
PISA PISA PProgramme for rogramme for IInternational nternational SStudents tudents AAssessmentssessment
• Monitorozó jellegű felmérés-sorozatMonitorozó jellegű felmérés-sorozat• Három felmért területHárom felmért terület
– Szövegértés, matematika, természettudománySzövegértés, matematika, természettudomány
• 15 éves korosztály15 éves korosztály• Reprezentatív minta 150 iskolábólReprezentatív minta 150 iskolából• 3 éves ciklus3 éves ciklus• Alkalmanként mindhárom terület, de Alkalmanként mindhárom terület, de
egyik hangsúlyosegyik hangsúlyos PISA 2000 PISA 2000 szövegértésszövegértés
PISA 2003 matematikaPISA 2003 matematika
Alacsony teljesítmé
ny
Magas matematika teljesítmény
OlaszországPortugália
LettországEgyesült ÁllamokSpanyolország
Norvégia
MagyarországLengyelországLuxemburg
Szolvákia
AusztriaNémetországÍrország
DániaFranciaországSvédország
CsehországIzland
Ausztrália
Japán
Belgium
Új-Zéland
SvájcMacao
Kanada
Hollandia
Finnország
Hong Kong
Korea
Liechtenstein
Oroszország
Görögország
440
460
480
500
520
540
FejlFejlőődésdés – Lengyelország mind a négy Lengyelország mind a négy
PISA által mért területen javított PISA által mért területen javított a teljesítményéna teljesítményén … …
…… ez a gyengén teljesítez a gyengén teljesítőő diákok diákok körében elért nagy mértékkörében elért nagy mértékűű fejlfejlőődésnek köszönhetdésnek köszönhetőő, , amelyet az 1999 óta tartó amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett nagyszabású reform idézett elelő ő ..
NövekvNövekvőő különbségek különbségek – a teljesítményskálák élén a teljesítményskálák élén
szereplszereplőő országokban tapasztalt országokban tapasztalt fejlfejlőődés tovább növelte a dés tovább növelte a különbségeket az OECD jól és különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítrosszul teljesítőő országai között országai között ..
A legjobban teljesítő A legjobban teljesítő országokországok
– Finnország 2000 óta Finnország 2000 óta megmegőőrizte elsrizte elsőő helyezését helyezését az olvasás-szövegértési az olvasás-szövegértési skálánskálán,, javított a javított a matematikai és természetmatematikai és természet--tudományos eredményéntudományos eredményén ……
…… és ezáltal egy szintre került és ezáltal egy szintre került az eddig utolérhetetlen az eddig utolérhetetlen matemate--matikai és matikai és természettudotermészettudo--mányos mányos teljesítményt nyújtó távol-teljesítményt nyújtó távol-keleti országokkalkeleti országokkal
– Hollandia is a legjobb mateHollandia is a legjobb mate--matikai teljesmatikai teljesíítmtméényt nynyt nyúújtjtóó orszorszáágok kgok köözzöött szerepeltt szerepel
…… bár olvasbár olvasáás-szs-szöövegvegéértrtéési si éés s termterméészettudomszettudomáányos nyos eredmeredméényei nem olyan jnyei nem olyan jóókk..
FejlFejlőődésdés – Belgium, Csehország és Belgium, Csehország és
Németország szintén legalább Németország szintén legalább két a PISA által mért területen két a PISA által mért területen javítottak teljesítményükönjavítottak teljesítményükön
…… Belgiumban és NémetBelgiumban és Német--országban elsországban elsőősorban a jól sorban a jól teljesítteljesítőő diákok eredményei diákok eredményei javultakjavultak ..
Nem pusztán a nemzeti Nem pusztán a nemzeti jövedelem kérdésejövedelem kérdése
– a magasabb nemzeti ja magasabb nemzeti jööveve--delemmel és jobban képzett delemmel és jobban képzett felnfelnőőtt lakossággal rendelkeztt lakossággal rendelkezőő országok általában jobb országok általában jobb teljesítményt nyújtanakteljesítményt nyújtanak ……
…… de vannak kivételekde vannak kivételek ..
OECD6. szint
5. szint
4. szint
3. szint
2. szint
1. szint
1. szint alatt
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
Mire képesek a különböző szinteken Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulókteljesítő tanulók??
13%(15,2)
21%(23,8)
24%(24,3)
19%(18,2)
11%
(8,2)
4%(2,5)
8%(7,8
)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Fin
nors
zág
Kor
ea
Kan
ada
Jap
án
Cse
hor
szág
Ais
ztri
a
Ném
etor
szág
OE
CD
átl
ag
Szl
ovák
ia
Mag
yaro
rszá
g
Egy
esül
t Á
llam
ok
Mex
ikó
A diákok képességszint szerinti A diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása aszázalékos megoszlása a PISA PISA matematika skálánmatematika skálán
3. szint
1. szint
1. szint alatt
6. szint
5. szint
4. szint
2. szint
11-3
2 1-4
1614-18
2219-23
2422-24
54-7
109-14
1514-18
29
42-7
1513-18
1816-21
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
3. szint
1. szint
1. szint alatt
6. szint
5. szint
4. szint
2. szint
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Gim
názi
um
Fin
land
(1-
3)
Kor
ea (
2-5
)
Kan
ada
(4-7
)
Hol
land
ia (
1-5
)
Jap
án (
2-7
)
Svá
jc (
4-9
)
Bel
gium
(4
-8)
Aus
ztrá
lia
(7-9
)
10. É
vfol
yam
Új-
Zél
and
(7
-10
)
Izla
nd (
10-1
3)
Dán
ia (
10-1
4)
Cse
hor
szág
(9
-14
)
Fra
ncia
orsz
ág (
11-1
5)
Své
dor
szág
(12
-16
)
Aus
ztri
a (1
3-1
8)
Íror
szág
(15
-18
)
Ném
etor
szág
(14
-18
)
Szl
ovák
ia (
16-2
1)
Nor
végi
a (1
8-2
1)
Lux
emb
urg
(19
-21)
Sza
kköz
épis
kola
Mag
yaro
rszá
g (1
9-2
3)
Leng
yelo
rszá
g (1
9-2
3)
Spa
nyol
orsz
ág (
22
-24
)
9. É
vfol
yam
Egy
esül
t Á
llam
ok (
22
-24
)
Ola
szor
szág
(2
5-2
6)
Port
ugál
ia (
25
-26
)
Gör
ögor
szág
(2
7-2
7)
Tör
ökor
szág
(2
8-2
8)
Ált
alán
os i
skol
a
Mex
ikó
(29
-29
)
Sza
kisk
ola
Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban
Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerintszázalékos aránya nemek szerint
%
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Fin
nors
zág
Kore
a
Holla
nd
ia
Kan
ad
a
Dán
ia
Svájc
Jap
án
Új-
Zéla
nd
Au
sztr
ália
Írors
zág
Cse
hors
zág
Svéd
ors
zág
Fran
ciaors
zág
Belg
ium
Szl
ováki
a
Izla
nd
Au
sztr
ia
Luxem
bu
rg
Norv
ég
ia
Ném
eto
rszá
g
Mag
yaro
rszá
g
Sp
an
yolo
rszá
g
Len
gyelo
rszá
g
Eg
yesü
lt Á
llam
ok
Port
ug
ália
Ola
szors
zág
Görö
gors
zág
Törö
kors
zág
Mexik
ó
Fiúk Lányok
Matematika teljesítmény
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Szövegértés teljesítmény
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.
2003-ban mért 2003-ban mért teljesítmények teljesítmények
350
400
450
500
550
600
Hong KongFinland
KoreaNetherlands
LiechtensteinJ apan
CanadaBelgiumMacao
SwitzerlandAustralia
New ZealandCzech Rep.
I celandDenmark
FranceSwedenAustria
GermanyI reland
S lovak Rep.Norway
LuxembourgPoland
HungarySpainLatviaUnited
Russian Fed.Portugal
I talyGreeceSerbiaTurkey
UruguayThai landMexico
I ndonesiaTunisia
Brazi l
Matematika
350
400
450
500
550
600
350
400
450
500
550
600
Szövegértés
350
400
450
500
550
600
Természettudomány
Problémamegoldás
-3 -2 -1 0 1 2 3
MagasTanuló
i te
ljesí
tmény
A szociális háttér és a tanulói A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolatateljesítmény kapcsolata
ElőnySzocio-ökonómiai státusz indexHátrány
Alacsony
A szociális háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményt
(Szülők foglalkozása, anyagi háttér, kulturális javak, szülők végzettsége, családszerkezet, bevándorlói státusz)
De nem feltétlenül vezet gyenge eredményekhez
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.
A teljesítmény és a SES A teljesítmény és a SES viszonyaviszonya
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Ja
pa
n
Lie
ch
ten
ste
in
Ne
the
rla
nd
s
Ho
ng
Ko
ng
-Ch
ina
Cz
ec
h R
ep
ub
lic
Be
lgiu
m
Au
str
ia
Ge
rma
ny
Ko
rea
Hu
ng
ary
Tu
rke
y
Slo
va
k R
ep
ub
lic
Ita
ly
Lu
xe
mb
ou
rg
Sw
itz
erl
an
d
Uru
gu
ay
Se
rbia
Bra
zil
Gre
ec
e
Ind
on
es
ia
Au
str
alia
Ru
ss
ian
Fe
de
rati
on
Un
ite
d S
tate
s
Ne
w Z
ea
lan
d
Me
xic
o
Tu
nis
ia
La
tvia
Th
aila
nd
Ire
lan
d
Ca
na
da
Po
rtu
ga
l
Ma
ca
o-C
hin
a
Sp
ain
De
nm
ark
Sw
ed
en
Po
lan
d
No
rwa
y
Ice
lan
d
Fin
lan
d
Un
ite
d K
ing
do
m1
Tanulói SES hatás I skolai SES hatás
A tanulói és az iskolai SES hatása a A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményreteljesítményre
((Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexenFélszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen))
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.
Teljesítmények és Teljesítmények és esélyekesélyek