A projekt fogalma

• Proiectum (latin szó) jelentése: előre helyezett dolog

• Projekt = Szabványosított dokumentum, amely tartalmazza a fejlesztés modelljét, és a modellt támogató elméleti feltételezéseket. Konkrét célok adott időben, meghatározott helyen és költségek révén történő megvalósításához szükséges egymáshoz kapcsolódó akciókat és erőforrás-felhasználásokat jelenít meg azonosítható, felelős aktorok közreműködésével.

• „A projekt egy nem megszokott, nem ismétlődő feladat, különálló időbeli, pénzügyi, és technikai megvalósítási célokkal.” /Harrison, 1995/

• „Egy speciális cél elérése érdekében végrehajtott komplex munka meghatározott időn, költségen és teljesítményen belül, egyedi és nem a korábbi munkák folytatása”

/Stuckenbruck, 1995/

„A projekt egy olyan egyedi folyamatrendszer, amely kezelési és befejezési időpontokkal megjelölt, specifikus követelményeknek – határidő, költség, erőforrás – megfelelő célkitűzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja.” /ISO 8402, 1994/

• „ Minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak és egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul” (Görög M., 1996)

• Összefoglalva a projekt:

• egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat

• konkrét célokat meghatozott idő alatt kíván elérni

• a célok eléréséhez meghatározott erőforrásokat rendel

A projekt általános jellemzői

• bizonytalansági tényezők, akadályok nehezítik a megvalósulás

• kockázati tényezők, reakciók eltérőek • o 3 fő lépcső, projektháromszög

• Létrehozás

• Értékelés Megvalósítás

Projektek csoportosítása

• Alapcsoportosítás (Papp O., 1995):

• Innovációs projekt

új termékek kifejlesztésére irányul

eredménye új termék, technológia vagy

meglévő termék, technológia javulása

Pl.: szoftver, termesztési technológia

• Műszaki projekt egyszeri és összetett tevékenységfolyamat

végeredménye előre meghatározott műszaki paraméterekkel leírható, önmagában működőképes létesítmény

megvalósítása pénzben és időben meghatározott

pl.: családi ház, kollégiumi épület

• Mega projekt

megvalósításához sok ember szükséges

rövid időszak alatt, intenzív periódus

folyamatos szervezeti átszervezéseket igényel

szervezeti formák felcserélhetők

Pl.: olimpia, világbajnokság

Projektek csoportosítása

• Végeredmény szerint: • széria-jellegű • önmagában egységes

• Beruházó és a vállalkozó tulajdonos elkülönültsége alapján: • belső projekt • külső projekt • bel-üzleti projekt

• Lockyer és Gordon szerint: • jövedelemprojekt • Tőkeprojekt Marketing szempontból: Önállóan megindított projektek (új termék kifejlesztése, piaci bevezetése) Külső kezdeményezésre készített projektek (pályázati projektek)

• Egyéb • beruházási • kutatási és fejlesztési • szellemi-szolgáltatási

Projektéletciklus

A projektmegvalósítási folyamat elméleti keretét adó ábrázolásmód

és a folyamatra vonatkozó általános leírás.

Projektmenedzsment

• Olyan vezetési és irányítási folyamat, melynek célja, hogy a rendelkezésre álló idő- és erőforrás korlátok mellett a projekt eredményesen megvalósuljon.

• olyan vezetési funkció gyakorlása, amely az erőforrásokat, az információkat, valamint a releváns módszertani és technikai eszköztárat egy konkrétan meghatározott cél elérésére összpontosítja (Görög M., 1996)

• öt funkciója: • tervezés = a projekt céljainak meghatározása erőforrások felhasználási módjának leírása

• szervezés = az erőforrások mennyiségi, minőségi meghatározása erőforrások beszerzésének, kijelölésének és fejlesztésének meghatározása

• személyzet felvétele = megfelelő környezet kialakítása

• ellenőrzés = végrehajtási szabvány fejlesztése

(pénz, munkaerő, gépek, berendezések, lehetőségek, anyagok, információ technológia)

• irányítás = beosztottak fölötti személyes ellenőrzés

• A projekt ciklus menedzsment (PCM)

• A projekt ciklus menedzsment (PCM) a projektcikluson belüli különböző fázisok koherens és hatékony módon történő kezelésének képessége és folyamata.

• A projekt ciklus menedzsmentet az Európai Bizottság vezette be az 1990-es évek elején, az általa finanszírozott segélyprogramok eredményességének javítása érdekében.

• A Bizottság által végzett felmérések ugyanis a következő okokat jelölték meg a programok gyenge teljesítményére:

• • gyenge a projekttervezés és előkészítés;

• • a kockázatokat hiányosan vették figyelembe;

• • figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket;

• • a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során.

• A PCM alapelveinek lényege az alábbiak szerint foglalható össze:

• 1. A projekt-ciklus szakaszainak következetes betartása. A módszer rendkívül strukturált, ezért képes biztosítani a megfelelő információn alapuló döntéshozatali

• eljárást.

• 2. Részvétel (participáció) biztosítása. Rendkívül fontos uniós alapelv a partnerség, ezen keresztül a részvétel biztosítása. Ez leginkább a projekt-ciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett workshopok és a projekt céljainak a kedvezményezettek részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok

• formájában történő megfogalmazása révén biztosítható.

• 3. Fenntarthatósági szempontok. A valóban sikeres projektek talán egyik legfontosabb ismérve, hogy hosszú távon is fenntarthatóak, vagyis hatásuk még évek múlva is érezhető, illetve működőképesek maradnak a közösségi támogatások végét követően is. Ezen cél elérése érdekében a fenntarthatósági szempontokat már a projekttervezés során figyelembe kell venni.

• 4. Logframe alkalmazás. A közösségi beavatkozás struktúráját hatékonyan biztosító eszköz, amely egységes elemzési módszert biztosít a projekttervezés és a végrehajtás során.

• 5. Integrált megközelítés. A megvalósításra váró projekt céljait szorosan kapcsolni kell az EU regionális politikai céljait szem előtt tartó Közösségi Támogatási Kerethez, illetve az annak végrehajtását szolgáló operatív programok célkitűzéseihez. Szintén ez a szemlélet biztosítja, hogy az uniós célkitűzések mellett a nemzeti és szektorális célkitűzéseket is figyelembe veszik a projektek, valamint biztosítja, hogy a projekt-munkatervek és költségvetések logframe módszerrel készüljenek.

A projekt ciklus menedzsment (PCM)

• A projekt ciklus menedzsmentet az Európai Bizottság vezette be az 1990-es évek elején, az általa finanszírozott segélyprogramok eredményességének javítása érdekében.

• A Bizottság által végzett felmérések ugyanis a következő okokat jelölték meg a programok gyenge teljesítményére:

• gyenge a projekttervezés és előkészítés;

• a kockázatokat hiányosan vették figyelembe;

• figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket;

• a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során.

• Magyarországon – az uniós jogszabályokkal harmonizálva - hazai jogszabályi hátteret alakítottak ki a programmenedzsment szabályozására.

• Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében,

• Emellett Kormányrendelet született az intézményrendszer felépítéséről,

• valamint a pénzügyi szabályokról és miniszteri rendelet az II. NFT és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv végrehajtása során alkalmazandó eljárásokról

Programmenedzsment

• A program • szervezési és szervezeti keretek között valósul meg, amely a program

kereteihez igazodik.

• belátható távon belül véget ér,

• értékelésre kerülnek az elért eredmények

• erőforrások koncentrálása

• jellemzően költségvetési támogatási célhoz kötött.

• A programozás

• A programozás - a koncentráció, az addicionalitás és a partnerség mellet – az Európai Unió regionális politikájának egyik alapelve, így hazánk számára is érvényes területfejlesztési kritérium

• 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-7 éves - komplex fejlesztési programok készítésére.

• A programkészítés háromfokozatú • a tagállamok elkészítették nemzeti vagy regionális fejlesztési terveiket (development plan,

DP)

• a Közösség (EU) meghatározta a Közösségi Támogatási Kereteket (Community Support Framework, CSF).

• a tagállam és a közösség tárgyalásai eredményeként készültek el az Operatív Programok (Operational Programme, OP)

• 2007-től a Nemzeti Fejlesztési Terv és Közösségi Támogatási Keret helyét az egyszerűsített programozási dokumentumok, a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) váltotta fel.

• A tervek készítésekor az Unió elvárásainak megfelelően mindig figyelemmel kell lenni a következőkre (Molnár B., 2004):

• realitás;

• szakmaiság;

• érintettek bevonása (partnerség);

• szubszidiaritás (egy adott térség problémáit, szükségleteit a helyi szereplők ismerik legjobban, ezért mindenképp támaszkodni kell az ő tudásukra, munkájukra)

• vertikális és horizontális, valamint ágazati koordináció (a területi terveknek természetesen illeszkedniük kell a magasabb szintű fejlesztési anyagokhoz, összhangban kell lenniük az ágazati célokkal, illetve tekintettel kell lenni más régiók elképzeléseire is).

• Fejlesztési tervek és programok • A programozás része az ország területére vagy annak meghatározott részére történő

fejlesztési programok elkészítése.

A Nemzeti Fejlesztési Terv • az a stratégiai dokumentum, amely az egyes tagállamok Strukturális Alapokból és Kohéziós

Alapból való részesedésének alapjául szolgál

• kidolgozása ugyanis feltétele annak, hogy egy tagország részesedhessen az Európai Unió azon pénzügyi támogatásaiból

• tartalmaznia kell mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében a tagországok a Strukturális és Kohéziós Alapok támogatását igénybe óhajtja venni

• A Nemzeti Fejlesztési Terv fő elemei :

• az ország és a régiók gazdasági és társadalmi helyzetének elemzése és értékelése,

• a fejlesztési stratégia leírása, indoklása és az ehhez kapcsolódó célkitűzések,

• a Strukturális Alapokból támogatott fejlesztések összköltségének tervezése, annak megoszlása az egyes pénzügyi erőforrások, valamint célok között,

• a fejlesztési stratégia megvalósításához előirányzott intézkedések,

• a monitoring és értékelési eljárások leírása.

• umft_hu_nsrk-hun_accepted.pdf

NFT

2004-2006

Hosszú távú cél Az életminőség javítása

Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése

A gazdasági

versenyképesség

javítása

A humán

erőforrások jobb

kihasználása

Kiegyensúlyo-

zottabb regionális

fejlődés

Gazdasági

versenyképesség

OP

Agrár- és

vidékfejlesztési

OP

Humán

erőforrás

fejlesztési OP

Regionális

OP

Környezetvé-

delem és

Infrastruktúra

OP

Versenyképesebb

termelő szektor

Növekvő

foglalkoztatás és az

emberi erőforrások

fejlesztése

Jobb infrastruktúra,

tisztább környezet

Erősebb regionális

és helyi potenciál Prioritások

Operatív Program

Specifikus

Célok

Átfogó cél

Az 1 Nemzeti Fejlesztési Terv céljai

Jobb minőségű

környezet, fejlett

infrastruktúra

Átfogó cél

Tematikus

és területi

prioritások

Operatív

programok

Foglalkoztatás

Tartós növekedés

Horizontális

célok

Fenntarthatóság

Kohézió erősítése

Gazdasá

g-

fejlesztés

Közlekedés

-fejlesztés

Társadalom

megújulása

Környezeti

és

energetikai

fejlesztés

Terület-

fejlesztés

Állam-

reform

GOP KOP TIOP

TÁMOP

KEOP ÁROP

EKOP

VOP

ROP-

ok

A 2. Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT)

céljai

• Az operatív program a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg.

• Az operatív programok tartalmazzák a főbb prioritásokat, intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó tevékenységeket

• egy–egy operatív program egy-egy pályázati rendszerként fogható fel.

• Az operatív program határozza meg az előkészítés, pályázás, értékelés, végrehajtás, az ahhoz kapcsolódó vállalkozói szerződések és az ellenőrzés kereteit egy projekten belül

• ÉAOP_070705.pdf

24. táblázat : A II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai

Ágazati operatív programok Regionális operatív programok

Gazdaságfejlesztés OP (GOP)

Közlekedés OP (KÖZOP)

Társadalmi megújulás OP (TAMOP)

Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP)

Környezet és energia OP (KEOP)

Államreform OP (ÁROP)

Elektronikus közigazgatás OP (EKOP)

Végrehajtás OP (VOP)

Nyugat-dunántúli OP (NYDOP)

Dél-alföldi OP (DAOP)

Észak-alföldi OP (EAOP)

Közép-magyarországi OP (KMOP)

Észak-magyarországi OP (EMOP)

Közép-dunántúli OP (KDOP)

Dél-dunántúli OP (DDOP)

Forrás: ÚMFT

Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok: • EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) • GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) • INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) • KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) • RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) • TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) • VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP)

Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok: • EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) • GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) • INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) • KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) • RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) • TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) • VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP)

Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok: • EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) • GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) • INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) • KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) • RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OPERATÍV PROGRAM (RSZTOP) • TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) • VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP)

• Az akciótervek tartalmazzák 2-3 éves bontásban a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat

• Az akciótervekből születnek a pályázati kiírások

• az Európai Uniótól független tervdokumentum

• Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatain alapulva például megpróbáltak valamiféle hierarchiát illetve koherenciát teremteni a fejlesztési dokumentumok között

• Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) a hazai fejlesztéspolitikai kereteket és célokat középhosszú távon kijelölő dokumentum. Célja, hogy megalapozza a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját meghatározó stratégiai megállapításokat és célokat.

• Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. A jelenleg érvényes Országos Területfejlesztési Koncepciót az országgyűlés 97/2005. (XII.25.) számú határozatával fogadta el.

• Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) az ország egyes térségei területfelhasználásának műszaki ökológiai feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét a fenntartható fejlődés elvének, valamint a területi adottságok és erőforrások védelmének figyelembevételével meghatározó tervdokumentum, amelyet az országgyűlés törvénnyel fogad el. Az Országos Területrendezési Terv re vonatkozó tervezetet a VÁTI Kht. dolgozta ki.

• A Nemzeti Akcióprogram (NAP) három évre szóló dokumentum, amely az ország versenyképességének javítását és a foglalkoztatás bővítését szolgálja. Az Európai Unió nemrégiben felülvizsgált Lisszaboni Stratégiája eredetileg azt a célt tűzte a Közösség elé, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdasága legyen. Az Európai Bizottság 2005 februárjában azonban felülvizsgálta a célkitűzéseket és az erőfeszítéseket két fő feladatra - az erőteljesebb, tartós növekedésre, valamint a több és jobb munkahelyre - koncentrálta.

• A regionális fejlesztési koncepciók, programok (RFK, RFP) egy tervezési-statisztikai régió fejlesztési dokumentumai, amelyek tartalmazzák az adott régió erőforrásait, illetve a fejlesztés stratégiáját, operatív rendszerét. A regionális fejlesztési koncepciókat, programokat a regionális fejlesztési ügynökségek készítik, a regionális fejlesztési tanácsok fogadják el (25. táblázat)

• A megyei területfejlesztési koncepciók és programok (MTK, MTP) egy megye fejlesztési dokumentumai, amelyek tartalmazzák az adott megyeerőforrásait, illetve a fejlesztés stratégiáját, operatív rendszerét. A megyei területfejlesztési tanácsok fogadják el, munkaszervezeteik dolgozzák ki. Megyei szinten érdekesség, hogy az önkormányzatok direkt módon nem vesznek részt a térség terveinek kialakításában.

• A kistérségi fejlesztési koncepciók, programok (KFK, KFP) a kistérségi fejlesztési tanácsok által elfogadott fejlesztési tervek, amelyek tartalmazzák a kistérség erőforrásait, illetve a fejlesztés stratégiáját, operatív rendszerét.

• A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni fejlesztéseit tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.

•

25. táblázat: A hazai fejlesztési programok készítésének szervezetei

Terv

Elfogadó Készítők Időtáv

Országos

Fejlesztéspol

itikai

Koncepció

Országgyűlés Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség +

közreműködők

2013/2020-ig

Nemzeti

Fejlesztési

Terv

Kormány Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség +

közreműködők

7 év, 2007–13

Új Magyarország

Vidékfejleszt

ési Program

Kormány Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség +

közreműködők

7 év, 2007–13

Regionális

Operatív

Program

Kormány Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség +

közreműködők

Regionális Fejlesztési

Ügynökségek (önálló

ROP-ok esetén)

7 év, 2007-13

Országos

Területfejles

ztési

Koncepció

Országgyűlés miniszter +

minisztériumok,közrem

űködők

2015/2020/2030-ig

Regionális

fejlesztési

koncepciók,

programok

Regionális

Fejlesztési

Tanács

Regionális Fejlesztési

Ügynökségek

7–15 év

Megyei fejlesztési

koncepciók,

programok

Megyei

Területfejles

ztési Tanács

Megyei Területfejlesztési

Tanács munkaszervezet

7–15 év

Kistérségi

fejlesztési

koncepciók,

programok

Kistérségi

Fejlesztési

Tanács

Kistérségi Fejlesztési Tanács

munkaszervezet

7–15 év

Településfejlesztés

i Koncepció

Képviselőtestület Önkormányzat+közreműködő

k

7–15 év

Forrás: Molnár B., 2004 után átszerkesztve

• Az Európai Uniós programok menedzsmentje

• Magyarországon – az uniós jogszabályokkal harmonizálva - hazai jogszabályi hátteret alakítottak ki a programmenedzsment szabályozására.