A Rehabilitáció Kérdései

Magyarországon

Szakdolgozat

Készítette: SZABÓ NIKOLETT

Munkaügyi és társadalombiztosítási

igazgatási szakos hallgató

Konzulens: DR. JAKAB NÓRA

MISKOCI EGYETEM ÁLLAM –ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

MUNKAJOGI ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK

Miskolc, 2013.

1

Rehabilitation in Hungary

Thesis

Author: NIKOLETT SZABÓ

Employment Relations and Social Insurance Administration

Consultant: NÓRA JAKAB

University of Miskolc, Faculty of Law

Agricultural Labour Law and Legal Department

Miskolc, 2013.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................... 4

1.A rehabilitáció fejlődése ........................................................................ 5

1.1 A mai gyakorlat kialakulása ............................................................................................... 7

1.2.Fontos tényezők ................................................................................................................. 7

2. Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése............. 9

2.1. Szociális jog fejlődése ...................................................................... 9

2.2. fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó

definíciók és főbb dokumentumok ............................................................................... 12

3.A célcsoportot érintő magyar jogszabályok ....................................... 15 3.1. Fogalmak ............................................................................................................. 15

3.2. Alaptörvény ......................................................................................................... 16

3.3. 1998. évi XXVI. törvény- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról ............................................................................................................... 16

3.3.1 Országos Fogyatékosügyi Program ................................................................. 17

3.4. 2003. évi CXXV. törvény- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról ........................................................................................................... 17

3.5. 2007. évi XCII. - a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény ................... 18

3.6. 2007. évi LXXXIV. törvény- a rehabilitációs járadékról ...................................... 19

3.7. Kormányrendelet a komplex rehabilitációról-321/2007 (XII.5) ........................... 20

3.7.1. Rehabilitációs megállapodás megkötése, rehabilitációs terv ........................... 21

3.8. 2011. évi CXCI. törvény- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

.................................................................................................................................... 22

3.8.1. A rokkantsági ellátás összege és azok esetei .................................................. 22

3.8.2. Rehabilitációs ellátás ..................................................................................... 23

4.A rehabilitációs folyamat korszerű szemlélete ................................... 25 4.1 A rehabilitáció fajtái ............................................................................................. 25

4.1.1. Orvosi rehabilitáció......................................................................................... 25

4.1.2. Jogi rehabilitáció ............................................................................................. 25

4.1.3. Pedagógiai- Gyógypedagógiai rehabilitáció .................................................... 25

4.1.4 Szociális rehabilitáció ...................................................................................... 26

4.1.5. Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció) ............................................................ 26

4.1.6. A habilitáció .................................................................................................. 26

4.1.7. A foglalkozási rehabilitáció ............................................................................ 27

4.2. A korlátozott munkaképesség kategóriái ............................................................... 28

4.3. A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere................................................... 29

4.4. Munkáltatói érdekeltség ........................................................................................ 31

3

5.Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és programok ................. 33 5.1. 4M- Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű

Munkavállalóknak ....................................................................................................... 33

5.2.IFSSZ- Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat .................................................. 33

5.3. KEFISZ- Komplex emberközpontú Foglalkozás-rehabilitációs és Információs

Szolgáltatás ................................................................................................................. 33

5.4.TF- Támogatott Foglalkoztatás .............................................................................. 34

5.5.Tranzit- foglalkoztatási program ............................................................................ 34

6. A foglalkoztatás támogatása .............................................................. 35

6.1. A Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás és a Költségkompenzációs

támogatás .................................................................................................................... 35

6.2. A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás .......................................... 35

6.3. Rehabilitációs költségtámogatás ........................................................................... 36

6.4. Munka-rehabilitáció.............................................................................................. 36

6.5.Rehabilitációs kártya ............................................................................................. 36

7.A megváltozott munkaképességű személyek statisztikái ................... 38

Összegzés................................................................................................. 39

Felhasznált Irodalom ..................................................................................... 41

Hivatkozott Jogszabályok .............................................................................. 44

Kormányrendeletek ...................................................................................... 45

Mellékletek ............................................................................................. 46

4

Bevezetés

A hátrány, valakihez vagy valamihez viszonyított kedvezőtlen helyzet, lemaradás. A

helyzet, pedig a társadalomban elfoglalt pozícióra utal. A fogalom relatív, összetett és

sokféle szempontból definiálható. Foglalkoztatáspolitikai aspektusból az tekintendő

hátrányos helyzetűnek, akinek a munkaerő piaci lehetőségeik, az átlagtól

alacsonyabbak. Elhelyezkedési esélyeik csekélyek, vagy önállóan, állami segítség

nélkül egyáltalán nem képesek munkát találni. Ez az állapot többnyire társadalmi

kirekesztettséggel és szegénységgel párosul. Ebbe a csoportba tartoznak a megváltozott

munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékossággal élő személyek is.

Felkeltette érdeklődésemet, a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű

személyek helyzete, különös tekintettel az őket ellátó rendszerre, annak

fenntarthatóságára, eredményességére illetve (re) integrációjuk lehetőségeire a munka

világába.

A szakdolgozatom első egységét a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű

személyek meghatározása, a rájuk vonatkozó fontosabb jogszabályok bemutatása,

történeti áttekintése teszi ki hazai szinten.

Szakdolgozatomban központi témaként a rehabilitáció kérdéseit, szabályait ismertetem

szintén hazánkban. Mit is jelent a rehabilitáció, hogyan-mikor merült fel az igény a

kialakítására, milyen területeken valósítható meg, a téma kapcsán felmerülő

alapdefiníciók tisztázása, a célcsoport pontos meghatározására vonatkozó szakirodalmat

gyűjtöm és hasonlítom össze, valamint értékelem.

Nagyobb hangsúlyt fektetve a foglalkozási rehabilitáció definiálására, folyamatának

leírására. Azonkívül a komplex rehabilitációs rendszer jellemzői, az integrációra

vonatkozó foglalkoztatáspolitika áttekintése. Továbbá a rehabilitációs szolgáltatások és

támogatások, valamint azok intézményrendszere.

5

1. A rehabilitáció fejlődése

Az emberiség tudatába nagyon régen és nagyon mélyen beleivódtak a fogyatékossággal

kapcsolatos negatív sztereotípiák. A mesék gonosz szereplőiben is megjelentek, mint

például a púpos, bottal járó boszorka. Az orvostudomány és a technika fejlődésével ez a

kép a XIX. századra módosult, már a fogyatékossággal járó különbözőségeket

megfelelő gyógymóddal kezelhetőnek, megszüntethetőnek tekintették. Ekkor azonban

még számos kérdés megválaszolatlanul maradt, mint az egyenjogúság, társadalmi

integráció, szolidaritás. Ezek a fogalmak csak a II. Világháborút követően alakultak ki,

amikor a sérült emberek a saját kezükbe vették a sorsukat és társadalmi helyzetüket jogi

aspektusból kezdték vizsgálni.1

A rehabilitáció latin eredetű szó. A két háború közötti Magyarországon még csak az

egyetemi magántanári állás megpályázását értették habilitáción, rehabilitáción pedig a

törvény általi büntetettség köz- és magánjogi következményeinek eltörlését.

Napjainkban a habilitás szigorúan a fogyatékosság szempontjából, a társadalomba

beilleszkedés értelmében használatos. Ritter von Buss nevéhez köthető a szó

legkorábban ismeretes használata 1843-ból, aki a gyógyítható betegek korábbi

állapotukba történő visszahelyezés kapcsán értelmezte.

A hivatalos, világszerte elfogadott meghatározást a WHO alkotta meg és tette közé

1980-ban, miszerint „olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi, szellemi,

épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a

közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, szociális, pedagógiai és

foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége.” 2

A cél, hogy az egyén teljes értékű tagja maradhasson a társadalomnak.

Logikai alapellentmondásra lehetünk figyelmesek. Hiszen hogyan lehet teljes értékű

valaki, ha eddig volt az, illetve ha eddig sem volt az?

A rehabilitáció nem gyógyítás, ugyanis nem jelenti az eredeti állapot helyreállítását.

Csupán az a folyamat, melynek eredményeként az egészségkárosodott személy saját

erőit felhasználva, hátrányait kiegyenlítve, életvitelében és életminőségében megközelíti

a hasonló társadalmi helyzetű emberekét.3

1 Könczei György—Kullmann Lajos (szerk.): A (komplex) rehabilitáció

alapjai In:Fogyatékosságtudományi Tudásbázis - Bevezetés a komplex rehabilitációba

szöveggyűjtemény ELTE GYK, BP.2009. 9-10o. 2 uo. 15. o 3 Uo. 16 o.

6

A modern szemlélet szerint többet jelent, mint korábban, hiszen új betegségek is

megjelentek valamint a börtönviseltekkel való törődés is ide tartozik.

Megkülönböztetünk orvosi, szociális, foglalkozási, jogi valamint pedagógiai

rehabilitációt.4

A XX. század utolsó évtizedéjéig tehát hazánkban sajátos történelmi okok miatt a

fogyatékos emberek ügye családjuk problémája volt, nem vált még közüggyé. A

szocializmus időszakában a teljes foglalkoztatottsággal összefüggésben a szociális és

foglalkozási rehabilitáció nem alakult ki, mivel a megváltozott munkaképességű

emberek foglalkoztatása megoldott volt. Ezek legfőképpen egyszerű kisegítő-kiszolgáló

munkakörökben valósult meg, a rehabilitáció a képességeknek megfelelő munkavégzés

azonban egyáltalán nem volt biztosított. A civil szervezetek ekkor a szabadidős illetve

sporttevékenységekre korlátozódva működtek, nagy társadalmi szerepük nem volt. A

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során nem alakult ki

követelményként, hogy a fogyatékossággal rendelkező gyermekek olyan oktatást,

képzést kapjanak, amely megalapozza későbbi foglalkoztatásukat. A rendszerváltás

legnagyobb vesztese az egyébként a társadalom perifériájában álló réteg lett. A 90-es

évek elején másfél millióval csökkent a foglalkoztatotti létszám, azonban a

munkanélküliség emelkedésében ennek csak egy része jelent meg. Ennek oka az aktív

korú rokkantsági nyugdíjasok számának emelkedésében keresendő.

1994-ben elkezdődött a foglalkoztatási rehabilitáció koncepcionális előkészítése. Ekkor

a passzív ellátások átalakításán volt nagyobb hangsúly.

1995-ben államháztartási reform során célként fogalmazódott meg a rokkant nyugdíj

rendszerének, a megváltozott munkaképességű személyek ellátó rendszerének

átalakítása, az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás pénzügyi egyensúlyának

helyreállítása érdekében. Ebben az időszakban a kezdeményezések sikertelenek

maradtak a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete, a munkanélküliség magas aránya, a

megfelelő feltételek hiánya miatt.

4 Melléklet: 1. táblázat

7

1.1.A mai gyakorlat kialakulása

Gazdasági-társadalmi átalakulás ment végbe 1997-98-ban, aminek keretében társadalmi

vita merült fel a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségével kapcsolatban.

A nyugdíjreform keretében fontossá vált a foglalkozási rehabilitáció, orvosi,

munkaügyi feltételrendszerének és intézményeinek kialakítása. Ezekben az években a

munkanélküliség mérséklődésének következtében esély adódott az inaktív emberek

rehabilitációjára.5

Az eltervezett változások irányát meghatározta az Országgyűlés határozata a

megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó

rendszerének átalakításáról. [75/1997. (VII.18.) OGY. ]

1.2. A fontos tényezők

A legfontosabb a korszerű, magas színvonalú képzés, aminek háttérintézményei a

képzőközpontok. A folyamat fizikai és mentális helyreállítással kezdődik, utolsó

lépcsője pedig már a munkába állás. A centrumok fő feladata a képességek felbecslése,

fejlesztése, tanácsadás, munkába állító szolgáltatások, elhelyezés utáni nyomon

követés.6 A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány

miatt számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási

körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de

ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi,

pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít,

információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési

lehetőségekről.7 A szelektív munkába állítás előnye, a rugalmasság. Lehetőség van,

hogy két ember ugyanazt a munkát végezze, az ún. munkafelezésre, vagy

5 Az európai együttműködés sikeres színtere: A foglalkozási rehabilitáció- Jó gyakorlatok az EU régi és új

tagállamaiban- Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia, Budapest, 2006. január 30-31.

Előadás jegyzet A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az Állami Foglalkoztatási

Szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának fejlesztésére- Lechnerné Vadász Judit, rehabilitációs

szakmai tanácsadó- Foglalkoztatási Hivatal; Továbbiakban lásd: Lechnerné Vadász Judit- Előadás jegyzet 6 Uo. 103-104 o. és Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási

rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 36.o. 7 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a

rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, „A Rák Ellen, Az Emberért, A

Holnapért!” Társadalmi Alapítvány, Budapest, 1994. 104-105. o.

8

részmunkaidős foglalkoztatásra.8 A védett foglalkoztatás hosszú távú megoldás azok

részére, akik a nyílt foglalkoztatási követelményeknek nem tudnak megfelelni. Az ILO

szerint a nyílt munkaerőpiacra való kijutás akadályai, a kudarctól való félelem, a

korábban megszerzett jogosultságok, juttatások elvesztése, a védett munkahelyek

irányítóinak ellenérdekeltsége.9 A prioritásos foglalkoztatás hazánkban védett

munkakörök formájában valósul meg. Ilyen például a vakoknak fenntartott

telefonközponti állás.10

8 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in:

Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 38.o 9 Lovászy László Gábor: Fogyatékosságtudományi Tudásbázis: Fogyatékosügyi és rehabilitációs jog és

igazgatás az Európai Unióban és Magyarországon, ELTE, Budapest, 2009, 85.o 10 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció, in:

Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-élés kiadvány, Down Egyesület, 40.o

9

2. Az Európai Unió fontosabb joganyagának rövid áttekintése

2.1. Szociális jog fejlődése

Az ún. „Első generációs jogokat” a polgári és politikai szabadságjogokat tartalmazó két

alapdokumentum az 1948-ban elfogadott ENSZ dokumentum, az Emberi Jogok

Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok

Védelméről szóló európai egyezmény, amely az Európa Tanács keretében készült 1950-

ben. Magyarország a rendszerváltást követően csatlakozott hozzá. Az Egyezményben

lévő jogok kikényszeríthetők a bíróságokon. Ezután következetett az Európai Szociális

Karta, amely az ún. „második generációs jogokat”, azaz a szociális és gazdasági jogokat

tartalmazza. Az emberi jogok e két nagy csoportja egyenrangúak és oszthatatlanok,

kölcsönösen függnek egymástól.11

Tehát a Karta foglalkozik a szociális jogokkal. viszont a Kartánál nincs mód az egyéni

jogorvoslat lehetőségével élni. A Karta I. része összesíti a munka-és szociális

jogokat.19 jogot rögzített, melyek biztosításához állami szerepvállalás szükséges. 1988-

ban további négy jogot tartalmazó Kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a Kartához.

1996-ban megfogalmazódott a Módosított Európai Szociális Karta, ez már 31 jogot ölel

fel. Hazánk kormánya 1991-ben írta alá a Kartát. 1999. évi C. törvénnyel került sor a

Karta megerősítésére és kihirdetésére.

Az Európai Szociális Karta II. részében egy paragrafusban hivatkozik közvetlenül a

fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek jogaira, és további három

paragrafusban közvetett módon, a jelentéstételi rendszer kérdőívében tér ki a

célcsoportra. Ez az egy a 15. cikk, miszerint a fogyatékos személyeknek szakmai

képzéshez, rehabilitációhoz, a társadalomba való újra beilleszkedéshez joguk van. A 15.

cikkben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a

képzési lehetőségek bitósítására, valamint a fizikailag fogyatékos személyek munkába

állására, ennek érdekében speciális munkakereső szolgáltatások létrehozására, védett

foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése, illetve a munkaadók ösztönzése

alkalmazásukra.12

11

Gyulavári Tamás- Könczei György, Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 10. o. 12

Komáromi Róbert- A megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci

integrációjáról in: Esély 203/5

10

A közvetett pedig a 1. A munkához való jogban, (Cél a foglalkoztatás legmagasabb

szintjének elérése és fenntartása13

. ) 9. A pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz

való jogban, 10. A szakképzéshez való jogban nyilvánul meg. A Kartához csatlakozott

szinte minden ország tudta vállalni és teljesíteni a hivatkozott cikkeket. Magyarország

azonban nem csatlakozott a 10 és 15. cikkhez. 14

Az Európai gazdasági Közösség alapító dokumentuma, a Római Szerződés (1957) a

kezdetektől rendelkezik a közös szociálpolitikáról. Azonban elsődlegesnek tartotta a

gazdasági integrációt és másodlagosnak a szociális szempontokat, az élet és

munkakörülmények javítását. A szociális biztonsági rendszerek harmonizációja

elvetésre került, a felek csak a rendszerek közösségi joggal történő koordinációjának

megvalósításának fontosságában értettek egyet. 15

A párizsi csúcstalálkozón (1972) az integráció politikusai felismerték, hogy a

gazdaságpolitikához társadalmi támogatást úgy szerezhetnek, ha szociális reformokat

dolgoznak ki. A találkozón az állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy erősítik

a szociális dimenziót.

A Szociális Akcióprogram, amelyet „európai New Deal”-nek is hívnak általános

szociálpolitikai célokat tartalmazott. Fő elvei a foglalkoztatási helyzet, az élet-és

munkakörülmények javítása, szélesebb körű párbeszéd a Közösség döntéseinek

meghozatalában. Az Akcióprogram révén az 1970-80-as évek során EK szociális

vonatkozású joganyaga bővült. 16

Jacques Delors bizottsági elnöksége idején a szociálpolitika prioritása a munkáltatók és

munkavállalók közötti szociális párbeszéd és együttműködés lett. Az Egységes Európai

Okmány az alapító szerződések revízióját hajtotta végre, valamint megteremtette a

közös piac kiteljesítésének intézményi és döntéshozatali hátterét. Az átfogó szociális

dimenzió létrehozása továbbra sem valósult meg.17

13 Uo. 14

Uo. 15 Gyulavári Tamás- Könczei György Európai Szociális Jog, Osiris, Bp. 2000, 15. o 16 Uo. 23-25 o. 17

Uo. 26-27 o.

11

A Közösség a hátrányos helyzetű csoportok problémáját évtizedekig a tagállamok

belügyének tartotta. A fogyatékos személyek a Római Szerződés eredeti szövegében

nem szerepeltek. Elsőként a nők esélyegyenlőségének biztosításával kezdtek el

foglalkozni a 70-es évek közepén, a csoport többi tagjával, különösen a

fogyatékossággal élő személyekkel csak a 90-es években. Aminek oka, az a

feltételezés, hogy a szociális problémákat automatikusan megoldja a legfejlettebb

európai államok gazdasági közösségének kiteljesedése. A közösségi politika

szabályozási filozófiájává vált, azon állampolgárok állami védelme, akik magukról

egyáltalán nem vagy csak részben képesek gondoskodni. Ez az európai értékrend a

fogyatékossággal élő személyek tekintetében a zsidó-keresztény kultúrában alakult ki.

A Talmudban és a Bibliában is megtalálható a társadalomból kiszorult, nehéz sorsú

emberek emberi méltóságának védelme és megőrzése. Ebből ered az az Uniós szándék,

hogy a fogyatékossággal élő személyek szabadságát, teljes jogú állampolgárságát és

egyenlő jogaikat az élet minden területén elismerjék. Továbbá ugyancsak ebből a

filozófiából fakad a szolidaritás elvének megfogalmazása, amely egyben eszközként is

szolgál a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának növelésére. A

politika hosszú távon a társadalmi megbecsülést, megfelelő szintű jövedelem és

életszínvonal, minimális forrásokhoz való jogot biztosító szabályok érvényesülését

kívánja biztosítani. A közösség a hátrányos megkülönböztetés tilalmával valamint

pozitív intézkedésekkel az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. 18

A szelektív munkába állítást, a háborús időkben bekövetkezett munkaerőhiány miatt

számos ország elkezdte alkalmazni. Lényegében speciális munka-és foglalkozási

körülmények. Legrövidebb idő alatt nagy tömegű megváltozott munkaképességű, de

ugyanakkor képzett ember munkába állítása. Szelektív munkába állító csoport orvosi,

pszichológiai tanácsadást kér, a kliens munkatapasztalatai alapján minősítést készít,

információval szolgál foglalkozási rehabilitációt végző tréningekről, elhelyezkedési

lehetőségekről.19

18

Gyulavári Tamás, Az Európai Unió Szociális Dimenziója, 129-130 o. 19 Könczei György: Mégis, kinek az érdeke? A fogyatékkutatás és a fogyatékos-politika útja a

rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés, „A Rák Ellen, Az Emberért, A

Holnapért!” Társadalmi Alapítvány, Budapest, 1994. 104-105. o.

12

2.2. A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyekre

vonatkozó definíciók és főbb dokumentumok

Az Európai Unió államaiban definiálásra elsősorban a nemzetközi szervezetek ENSZ és

az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapelveit követik. Az Unió közössége

állampolgári valamint emberi jogok talaján értelmezi a fogyatékosságot. A WHO 1980-

ban fogadta el a Fogyatékosságok Nemzetközi Osztályozás-át, mely a betegségek illetve

szervi rendellenességek okozatainak kiterjedését határozza meg. A WHO kódrendszer

2001-ben kiadott második verziója már az egészségi állapotot alkotó tényezők

azonosítására helyezte a hangsúlyt. Ugyancsak a fogyatékosság definiálására, annak

orvosi sémájára példa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 159. számú, a szakmai

rehabilitációról és a foglalkoztatásról szóló egyezménye. Az egyezmény a fogalmak

szemléltetésénél valamely orvosi okból meghatározott munkaképesség-csökkenést állít

középpontba. Tehát ezen egyezmény alkalmazásában a „megváltozott munkaképességű

személy kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására

és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően

megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek.” (ILO 1983:6)

Ezzel ellentétben pedig az ENSZ Akcióprogramja a Fogyatékosokért az emberi jogi és

társadalmi megközelítések alkalmazása felé irányult, amelynek alapja, hogy a

társadalom minden egyes állampolgára egyenlő jogokkal rendelkezik. Az akcióprogram

célja az esélyegyenlőség megteremtése, és ennek kapcsán az alapelvek, a különböző

stratégiák az ún. Általános Szabályok a Fogyatékosok esélyegyenlőségéért című

dokumentumban kerültek kidolgozásra.

Az ENSZ 1982-es akcióprogram három irányelve, az akadálymentesség, a szociális

ellátások kiépítése és a foglalkoztathatóság, fenntartható életkörülmények voltak. Az

ENSZ Ad Hoc Bizottsága elé került adatokból az derült ki hogy a foglalkoztathatóság

terén a tagállamokban alapvető célkitűzés a fogyatékosok nyílt munkaerőpiacra való

integrációja. Ezt elsősorban kvótarendszerek alkalmazásával, szakképzéssel, valamint a

foglalkoztatottak után járó bér-és adótámogatásokkal kívánják megvalósítani. A

fogyatékossággal élők problémája nemzeti stratégia részévé vált, ami az ENSZ

ajánlások között is kiemelkedő helyen szerepel.20

20 Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi 2007 A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő

emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és Magyarországon-helyzetfeltáró tanulmány- Revita

alapítvány 9-12.o.

13

A WHO új fogalmat alkotott 1997-ben, amelyből két tényező határozható meg a

környezeti és az egyéni. Ezek szorosan összefüggnek. Ha a társadalom nem segíti a

fogyatékossággal élő személyt, hogy a meglévő képességeivel részt vegyen a

társadalmi, gazdasági életben akkor fogyatékossá teszi. Tehát fennáll a társadalom

felelőssége a fogyatékosság állapota mögött, mivel a társadalom kezeli úgy, hogy az

hátrányossá válik az adott személy számára21

Az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletében külön cikkelyek foglalkoznak a

fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása támogatásának speciális szabályaival. A

rendelet 2. cikk 20. pontja szerint fogyatékkal élő munkavállaló: bármely olyan

személy, akit a nemzeti jog fogyatékosnak elismert, vagy aki elismerten fizikai,

elmebeli, pszichológiai károsodásban szenved. Ezzel a célcsoport pontos definiálást a

közösségi jog a nemzeti jog hatáskörébe utalja.22

Általános definícióként elmondhatjuk, hogy fogyatékossággal élő személynek azt

tekintjük, akinek végleges, egész életére kiható testi, értelmi, érzékszervi károsodása,

korlátozottsága van, amely tartós hátrányt jelent a számára a társadalomban való aktív

részvétel gyakorlásában és e hátrányok kompenzációjához külső segítséget kénytelen

igénybe venni. Testi funkcióiban károsodás, hiány, veszteség áll fenn emiatt

tevékenységében akadályozottá válik. Nem csak az egészségi állapottól függően lehet

akadályozva, korlátozva az egyén, hanem környezeti és személyes tényezők is

befolyásolhatják. Ezen alapul a fogyatékosság szociális modellje, amely szerint nem

személyes probléma, hanem társadalmi összefogást igénylő emberi jogi kérdés. 23

ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól 1. cikkelye szerint

„minden olyan személy, aki hosszan tartós fizikai, értelmi, szellemi, vagy érzékszervi

károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy

teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.”

Az Egyezmény szerinti fogalom a magyar jog részévé vált, a 2007. évi XCII. törvény

kihirdetésével és hatályba lépésével.24

Egészségkárosodásnak a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy

veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást tekintjük. A

fogalmat a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény vezette be

21 Könczei György-Varga Mariann 26.o. 22 Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási

rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,Tanulmány. Budapest, 2009. október, 15. o. 23 Uo. 15-16. o. 24 Uo. 16. o.

14

jogrendszerünkbe. Mértékét az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH)

határozza meg,

Rokkantság fogalma: Az egészségkárosodás mértéke elér egy olyan szintet, amely

mellett az érintett személy rendszeres munkavégzésre tartósan nem képes. 25

25

Uo. 16-17. o.

15

3. A célcsoportot érintő magyar jogszabályok, fogalmak

3.1. Fogalmak

A Megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élő emberek kifejezéseket

sokan sokféleképpen használják. Egységes definíció a mai napig nem született. A

hétköznapi szóhasználatban elsődlegesen a hiányosságra utaló és stigmatizációval

együtt járó megfogalmazások elterjedtek. 26

Foglalkoztathatóság szempontjából a megváltozott munkaképesség fogalmazza meg a

fogyatékosság, egészségkárosodás miatti akadályozottságot. Tehát akinek a

munkavállalási és munkahely-megtartási, vagy az abban történő előrehaladási esélye

testi vagy szellemi állapotváltozása, funkcióvesztése, illetőleg rendellenessége miatt

csökkent. Fontos kiemelni, hogy csak aktív korúak tartozhatnak ebbe a kategóriába.

A foglakoztatás támogatásához kapcsolódó jogszabályok eltérően határozzák meg a

megváltozott munkaképesség fogalmát és ez által hol szűkítik, hol bővítik a jogosultak

körét. 27

A „megváltozott munkaképességű személy” kifejezés fogalma a Foglalkoztatási

törvény (Flt.) alapján olyan személyt jelöl, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy

akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási

esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.28

Fontos azonban kiemelni, hogy részleteiben definiáltabb fogalmakkal találkozhatunk az

egyes végrehajtási rendeletekben, egyes támogatásokra való jogosultsági feltételek

meghatározásakor, illetve a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére való kötelezettség

szempontjából.

1998. évi XXVI. törvény 4.§a pont (a fogyatékos személyek jogairól és

esélyegyenlőségük biztosításáról) szerint fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így

különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben

vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően

26 Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi 25-27. o. 27

Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű személyek támogatási

rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának vizsgálata,Tanulmány. Budapest, 2009. október 28 1991. évi IV. törvény, 58. § (5) bekezdés m, pont

16

korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív

részvétel során.29

Az Flt. fogalma arra enged következtetni, hogy a megváltozott munkaképességű

személy fogalmába beleértendő a fogyatékos személy. A törvény szabályozási

koncepcióját tekintve azonban ez nem így van. Az Flt valamint a szociális

ellátórendszer nem számolt a munkaviszonnyal még nem rendelkező, illetve

rendelkezni képtelen fogyatékossággal élő személyekkel.30

3.2.Alaptörvény

Az ember alapvető jogait tiszteletben kell tartani, az államnak kötelezettsége

megvédenie azokat. Az alaptörvényünk kimondja, hogy a törvény előtt mindenki

egyenlő, valamint rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Továbbá, hogy

mindenkinek joga van munkáját, foglalkozását megválasztani.31

3.3. 1998. évi XXVI. törvény-a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról

A törvény célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a

társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Az államnak gondoskodnia kell

a fogyatékosság kialakulásának, illetve a már kialakult állapot rosszabbodásának

megelőzéséről. A fogyatékos személyek az őket másokkal egyenlően meg illető

jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden

lehetséges módon előnyben, pozitív megkülönböztetésben részesüljenek.

15. § és 16§ vonatkozik a foglalkoztatásukra és ezeknek értelmében a fogyatékos

személy lehetőség szerint integrált, vagy védett foglalkoztatásra jogosult.

A foglalkoztatónak kell biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a

munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását Ezzel kapcsolatban felmerülő

költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

Felvételi eljárás esetén a munkáltatót az a kötelezettség terheli, hogy a fogyatékos

személy részére biztosítsa az egyenlő eséllyel elérhető környezetet, ezzel is elősegítve a

29 1998. évi XXVI. törvény 4.§ 30 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, 2011.

244.o. 31 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

17

munkához jutását. Erre akkor köteles, ha az üres állást meghirdette és a fogyatékos

személy jelzi a meghallgatáshoz szükséges speciális szükségleteit, illetve ennek

teljesítése a munkáltató működését nem lehetetleníti el.

Ha integrált foglalkoztatás nem valósítható meg úgy a fogyatékos személy részére

speciális munkahelyek működtetésével kell biztosítani a munkához való jogát. A

központi költségvetés normatív támogatásban részesíti a védett munkahelyet. 32

3.3.1. Országos Fogyatékosügyi Program

E törvény létrehozza az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, mely a Kormányt segíti.

A tagsági összetétele vegyes, például a vakok országos érdekképviseleti szervezete is

delegálhat egy főt. A Tanács feladata véleményezni a fogyatékosokkal kapcsolatos

jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz az őket érintő döntésekre. Legfontosabb

jogosítványa, az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, végrehajtásának

figyelemmel kísérése. A Program tartalmaz terveket a társadalmi szemlélet pozitív

megváltoztatásához, a fogyatékkal élők társadalmi életben való aktív részvételének,

munkahelyi integráció elősegítésére. A jövőbeni célokat és annak eszközeit, forrásait

határozza meg.33

3.4. 2003. évi CXXV. törvény-az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

Ha a munkavállalót közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés éri, fennáll

az egyenlő bánásmód követelményének sérelme. Különösen abban az esetben, ha a

munkához való hozzájutásban, annak létesítésével, megszűnésével összefüggésben,

munkafeltételek, munkabér megállapításával, biztosításával kapcsolatosan nyilvánul

meg. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél

kérelmére, vagy meghatározott esetekben hivatalból folytatja le a hatósági eljárást

annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.

Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy a sérült az egyenlő bánásmód

követelménye, törvényben meghatározott szankciót alkalmaz.34

32 1998. évi XXVI. törvény 33 Uo. 34 2003. évi CXXV törvény

18

3.5. 2007. évi XCII. törvény-a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény

Az ENSZ New Yorkban 2006.december 13-án elfogadta a fogyatékosok jogairól szóló

egyezményt. Részletesen foglalkozik a fogyatékosok jogaival. Létrehozza a

Fogyatékosok Jogainak Bizottságát, ami véleményező szerepet tölt be. A kiegészítő

Jegyzőkönyvben a tagállamok további jogosítványokkal ruházhatják fel. A

Jegyzőkönyvet elfogadó államok polgáraitól jogosult bejelentéseket fogadni és

kivizsgálni. Azonban szankcióval vagy kényszerítő eszközzel nem élhet, a jogsértő

államot csak felkérheti a megfelelő intézkedések meghozatalára. Hazánk

jogrendszerének részévé a 2007. évi XCII törvény kihirdetésével vált. Magyarország

ratifikálta elsőként az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet.35

Kidolgozása során ügyelni kellett, hogy szemléltesse az orvosi modellről emberi jogi

modellre történő áttérést, valamint, hogy olyan minimumstandardokat rögzítsen,

amelyek a legszükségesebb élethelyzetekben nyújtanak védelmet a fogyatékossággal

élő embereknek. Az 1. cikkben meghatározott cél megfogalmazásával vált emberi jogi

egyezménnyé:

„Jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő

gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő

személy számára és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.”

Ennek elérése érdekében pontosan határolja el egymástól a különböző életterületeket és

az azokhoz kapcsolódó állami kötelezettségeket. A társadalom és a fogyatékossággal

élő személyek saját tudatának formálásának eszközévé váló, központi, többször

megjelenő fogalom az emberi méltóság tisztelete. A tudatformálás megvalósulását

szolgálják a felvilágosító programok és képzések.36

Kettős védelmi funkciója van az

Egyezménynek. Egyrészt az univerzális emberi jogok deklarálásával véd, a

fogyatékossággal élő emberek szempontjából optimalizálja a jogokat. Másrészt a

hátrányos megkülönböztetés közvetett és közvetlen formáját is tartalmazza és kiterjeszti

annak tilalmát az élet minden területére.37

A fogyatékosság az orvosi modell szerint, az

ember bizonyos tevékenységeinek csökkent képessége, a társadalmi hátárny pedig ebből

35 2007. évi XCII. törvény, lásd még:http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16485 36 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, 2011.

17-20 o. 37 Uo.22.o.

19

a károsodásból, fogyatékosságból ered. Orvosi kérdésnek és magánügynek minősül.38

Ez a felfogás az embereket betegszerepbe helyezi, viszont a fogyatékosság attól

súlyosabb, tartósabb. Legjobban a hátrány fogalma mutatja azt mintha a

fogyatékossággal élő ember egyéni problémája lenne, hogy a normális szociális szerepet

nem tudja betölteni, pedig ez az egész társadalmat érinti.39

Jellemzően munkahelyi,

közlekedési balesetek következményeként keletkezik, emiatt nem választható el a

társadalmi tényektől.40

Az Egyezmény cikkelyei nyolc fogyatékosságpolitikai területet ölelnek fel. 1. általános

fogyatékosságpolitika, 2. fogyatékossággal élő nők, 3. fogyatékossággal élő gyermekek,

4. a fogyatékos személyek védelme és biztonsága, 5. önmeghatározás, 6. szabadság- és

részvételi jogok/akadálymentesség 7. szolidaritás 8. nemzeti együttműködés.41

3.6. 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról

A 3.§ (1) szerint jogosult rehabilitációs járadékra aki: „ 50-79 százalékos

egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az

egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más

munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső

tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal

alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete,

jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges

szolgálati időt megszerezte. „42

A szolgálati idő megállapítására és igazolásra a társadalombiztosítási nyugellátásról

szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny) rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

szabályait kellett megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény

elbíráláshoz külön jogszabályban meghatározott komplex minősítés és szakvélemény

szükséges az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről. 43

38 Kálmán Zsófia-Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest, 82. o. 39 Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és foglalkozási rehabilitáció. In:

Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról. Down Egyesület, „Együtt-élés” kiadvány, 25.o. 40 Kálmán Zsófia-Könczei György (2002) 82. o. 41 Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései PhD értekezés Miskolc, 2011.

24-25 o. 42 2007. évi LXXXIV. törvény 43 2007. évi LXXXIV. törvény

20

A járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de maximum három évre állapítható

meg. A folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására

vonatkozó rendelkezéseket (Tny. 79§) kell megfelelően alkalmazni. 2012. január 1-től

Rehabilitációs járadék nem állapítható meg. Kifutó rendszerben megszűnik 2014.

december 30-án.44

3.7. A kormányrendelet a komplex rehabilitációról 321/2007. (XII.5.)- A komplex

minősítés során alkalmazandó szabályok

Az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakértői bizottsága komplex

minősítés során megállapítja az illető rehabilitálhatóságát, meghatározza a rehabilitáció

lehetséges irányát, időtartamát, szükségleteket (foglakoztatási, orvosi, szociális). A

rehabilitáció iránya alatt azokat a munkaköröket, foglalkozásokat értjük, melyekre

elvégzése az adott személy alkalmas vagy a megfelelő feltételek fennállása esetén

alkalmassá tehető a rehabilitációt követően. Az alapvető szükségleteket részletesen a

rendelet melléklete tartalmazza. A szakértői bizottság szakvéleményének kialakítása

során figyelembe veszi az egyén egészségkárosodásának mértékét, szakmai gyakorlatát,

szociális körülményeit, közvetlen és tágabb környezetét valamint munkaerő piaci

lehetőségeit. A rehabilitálhatóság megállapítható, hogyha a szolgáltatások

igénybevétele, a meghatározott munkakör ellátása nem okoz az elvárhatónál nagyobb

erőfeszítést az egészségi állapothoz képest, továbbá ezek a szükséges szolgáltatások

hozzáférhetőek és várhatóan felajánlható megfelelő munkahely, amely során

megvalósulhat a folyamatos támogatás nélküli foglakoztatás.45

442007. évi LXXXIV. törvény 45

Kormányrendelet a komplex rehabilitációról 321/2007. (XII.5.)

21

3.7.1.Rehabilitációs megállapodás megkötése, rehabilitációs terv

A rehabilitációs járadékban részesülő személlyel korábban a munkaügyi központ

illetékes kirendeltsége kötötte meg a megállapodást. A kirendeltség a lényeges

kérdésekről konzultációt folytatott. Tájékoztatta a felet a jogairól, kötelezettségeiről, a

szükséges foglalkozás- egészségügyi vizsgálatokról. A konzultáció során az adott egyén

véleményének figyelembe vétele mellett elkészítették a rehabilitációs megállapodás

mellékletét képező rehabilitációs terv tervezetét. A szolgáltatások igénybevétele során

figyelemmel kell kísérni mentális, fizikai egészségi állapotát, ezért rendszeres

kapcsolattartásra van szükség. A megállapodás megkötésével egy időben rehabilitációs

mentor kijelölésére is lehetőség van.46

2012. július 1-jétől a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási

szervével kell tartania a kapcsolatot a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek. A

jogosultnak az ellátást megállapító határozat közlésétől számított öt napon belül a

rehabilitációs hatóságot fel kell keresnie a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A

rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre

emelkedésétől számított 30 napon belül kell megalkotni a rehabilitációs terv javaslatát

és azt az ellátottal ismertetni. Az ellátott személy elfogadó aláírásával válik

érvényessé.47

A tervben meghatározott megjelenési, munkahely-keresési, képzéséi, munkahely

elfogadási kötelezettségeket a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek teljesíteni

kell.48

A terv tartalmazza a folyamat során elérni kívánt foglalkozást, munkaköröket,

időrendben az ehhez szükséges szolgáltatásokat, támogatásokat, a hatóság

kötelezettségeit, azok határidejét. Szükséges az orvosi és szociális eszközökre is kitérni,

valamint a sikeres rehabilitációhoz szükséges további intézkedésekre is. Meg kell

határozni a rehabilitációs hatóságnál történő jelentkezések gyakoriságát és a

kapcsolattartás módját. 49

46 Uo. 47 327/2011. Kormányrendelet 16-19§ 48 2011. évi CXCI. törvény 6§ 49 327/2011. Kormányrendelet 17-18§

22

3.8. 2011. évi CXCI. törvény- a megváltozott munkaképességű személyek

ellátásairól szóló törvény

A rokkantsági nyugdíj 2012-ben megszűnt. 2012. január 1-től rehabilitációs vagy

rokkantsági ellátás állapítható meg a jogosultnak. Fő jogosultsági feltétel, hogy a

komplex minősítés alapján az egészségi állapot 60 százalékos vagy annál kisebb

mértékű.50

Ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt,

abban az esetben rokkantsági ellátásra lesz jogosult. Rokkantsági ellátást kell

megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személy részére is, akinek a

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási

rehabilitációt igényel, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi

nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az öt évet nem haladja meg. 51

3.8.1. A rokkantsági ellátás összege és azok esetei

a) Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján

foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés

szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt

foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy akinek a foglalkoztathatósága

rehabilitációval helyreállítható, és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat

időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet

nem haladja meg. Ebben az esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább

a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka.

50

2011. évi CXCI. törvény: 2§ (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az,

akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy

kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5.

§-a szerinti biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem

részesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a

megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő

180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb

megszakítás nélkül biztosított volt, vagy aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti

rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális

járadékaiban részesült. 51 Mvmt. 5§ (1) és (2)

23

b) Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján tartós

foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai

szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási

rehabilitációja nem javasolt, és rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a

megváltozott munkaképességű személynek is, aki tartós foglalkozási rehabilitációt

igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi

nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

Ekkor a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és

legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

c) Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül kizárólag folyamatos támogatással

foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50

százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

d) Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül kizárólag folyamatos támogatással

foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak

segítséggel képes. a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55

százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.52

3.8.2. Rehabilitációs ellátás

A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

rendszeres szociális járadékban részesülő és az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven túl

betöltő (1954. december 31-ét követően született) személyek ellátását 2012. január 1-

jétől rehabilitációs ellátásként folyósítják tovább. A 2011. december 31-én

rehabilitációs járadékban részesülőkre nem vonatkoznak a rendelkezések. Esetükben a

hatósági döntésben megállapított időtartamig folyósítják tovább a rehabilitációs

járadékot, az érintetteket továbbra is együttműködési kötelezettség terheli. 53

52 2011. évi CXCI. törvény 3§, 5§, 12§,

53 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az egészségkárosodáson alapuló

nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére,

akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás.

24

A rehabilitációs ellátás a legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre állapítható

meg.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege:

akinek foglalkoztathatósága helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35%-a,

legalább a minimálbér 30%-a (29.400Ft) és legfeljebb a minimálbér 40%-a

(39.200.Ft).

aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45%-a,

legalább a minimálbér 40% (39.200.Ft), legfeljebb a minimálbér 50%-a

(49.000Ft)54

Az újonnan és a komplex újraminősítést követően megállapított pénzbeli ellátást

szüneteltetni kell a keresőtevékenységnek, a közfoglalkoztatásnak, a

keresőképtelenségnek arra az időszakára, amikor a munkaszerződés szerinti heti

munkaidő meghaladja a 20 órát vagy keresőképtelen.55

Megszüntetik mind a

rokkantsági mind a rehabilitációs ellátást, ha a jogosultság már nem áll fenn. Ennek oka

lehet az egészségi állapot, rehabilitálhatóság, vagy rendszeres pénzellátás folyósítása.

Továbbá ha az ellátott kötelezettségét nem teljesíti, az ellátott maga kéri a

megszüntetést, vagy az ellátásban részesülő személy meghal. A feketemunkát végző

személy ellátását is megszüntetik és mindemellett a megelőző egy évben kapott összeg

visszafizetésére kötelezett. a keresőtevékenységet folytató személy rokkantági ellátását

akkor szüntetik meg, ha három egymást követő hónapban jövedelmének havi átlaga

meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (2013-ban 147 000 forintot)56

54 Mvmt 7§ és 9 § 55 2011. évi CXCI. törvény 7§ 56 Uo.10-13§

25

4. A rehabilitációs folyamat korszerű szemlélete

4.1A rehabilitáció fajtái

Az ember fizikai vagy szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelen a

mindennapi tevékenységeket elvégezni. Másnak a segítségére szorul, hogy ismét

önállóvá válhasson. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység.57

4.1..1. Orvosi rehabilitáció

Fejleszti a képességet, hogy az egyén adekvát módon élhessen. A folyamat magába

foglalja a kezelést, amíg fizikai, lelki, társadalmi értelembe vett normális életvitelhez

szükséges, kialakítható maximális képességüket el nem érik. Különböző orvosi szakmák

tevékenységeit foglalja össze. Cél, hogy az egyén fizikai, szociális, mentális

alkalmasságát helyreállítsa, képesek legyenek boldogan, produktívan élni.

Középpontban áll az orvos és a beteg kapcsolata, törekedni kell, hogy ez a kapcsolat

egyre inkább hasonlítson segítő- kilens kapcsolatára.58

4.1.2. Jogi rehabilitáció

A rászorulók jogi védelmét takarja. Fontos a munkához való jog illetve annak

realizálódása. Ez a legelhanyagoltabb rehabilitációs terület. Például egy munkahelyi

baleset során a kliensnek jogi segítséget kell kapnia, a foglalkoztató arra törekszik, hogy

a munkavállalót tegye felelőssé, mivel ennek nagy az anyagi vonzata.59

4.1.3. Pedagógiai- Gyógypedagógiai rehabilitáció

Középpontjában a nevelés áll, a nélkül nem létezik rehabilitáció. A gyógypedagógia

feladata, hogy a veleszületett, vagy kora gyermekkorban elszenvedett károsodás

eredményeként fogyatékosság vált embereket munkaképesség segítse, ezáltal támogatva

a társadalmi beilleszkedésüket. A közösséget magát is kell nevelni, mert ők fogadják

57

Kóczán Katalin Rehabilitáció, előadás, Pécsi Tudományegyetem, 2009. 58 Uo. 59 Uo.

26

vagy nem fogadják be őket. Megfigyelhető az ép közösség viszonyulása a másság

elfogadására vagy el nem fogadására.60

4.1.4. Szociális rehabilitáció

A gyógyító tevékenység befejezése. A közösségbe történő tényleges beilleszkedés

folyamata, amelynek kritériumai vannak. Ezek a megfelelő társas kapcsolatok,

viszonylagos anyagi, gazdasági önállósság, a létfeltételek biztosításának képessége.

Fontos az egyenrangú kapcsolat. A fogyatékossággal élőkről való társadalmi

gondoskodásban jelen vannak a szociális támogatások és a rehabilitációs gondoskodás.

Szociális támogatások: cukorbetegek, vakok személyi járadéka, súlyos

mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye, intézményi ellátás, rehabilitáló

intézmény, amíg képessé nem válik.61

4.1.5. Pszeudó rehabilitáció (álrehabilitáció)

A túlméretezett szociális támogatás a rehabilitációval ellentétes lehet, mivel háttérbe

szorítja a rehabilitálandó személyek céltudatos aktivitását. A szociális munka nem

eredményezi a rehabilitációt. Ez az egyén és a társadalom számára is hátrányos. A

szociális támogatást ott és olyan mértékben kell alkalmazni, ahol, amikor illetve

amilyen mértékben a rehabilitációs mértékek szükségessé teszik.62

4.1.6. A habilitáció

Fiatalok esetében beszélhetünk róla. A fogyatékosság vele született vagy kora

gyermekkorban, a gyermek három éves korig alakult ki. A habilitáció a gyermek életre

való felkészítését, társadalmi életre alkalmassá tételét jeleni. Ez a fogalom Bárczi

Gusztáv nevéhez fűződik. Az ő álláspontja szerint az integráció nem lehet a

gyógypedagógia nevelés sajátossága, mivel az ép gyermekeket nevelő iskola is a

társadalom által elvárt integrálódási normákat hangsúlyozza. A gyógypedagógiai

nevelés a rehabilitáció folyamata révén közelíti meg a célt, az integrációt. A habilitáció

60 Uo. 61 Uo. 62 Uo.

27

esetében nagyon fontos a korai felismerés, az életkor, annál korábban kezdődhet meg a

kezelés.63

4.1.7. Foglalkozási rehabilitáció

Fókuszában a munkaviszony áll, az aktív korúakra vonatkozik. A munkaviszonyban

levő, vagy munkaviszonyban volt betegség vagy baleset miatt megváltozott

munkaképességű személyek gyógyulásuk utáni, egészségi állapotuknak,

alkalmasságuknak megfelelő munkába helyezése. Szükséges minden olyan dolgozónak,

aki eredeti munkakörét, átlagos teljesítménnyel, változatlan munkakörülmények között

egészségi állapotának károsodása nélkül, nem tudja betölteni. A 8/1983-as EÜM-PM

együttes rendelete egységbe foglalja a foglalkozási rehabilitációs szabályokat és a

munkáltatónak nyújtott kedvezményeket. A rehabilitálandó személyt lehetőleg a régi

foglalkozásba vagy azzal rokon munkakörbe kell visszahelyezni.

Foglalkoztatási rehabilitációs lépcső:

A megváltozott munkaképességű a régi munkakörét nem tudja ellátni

A munkáltató egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani

Végső esetben más munkakör, ha nem a régi munkahelyén, akkor más

munkahelyen64

A betegek nem motiváltak a munkába való visszatérésre, mert a munkaerőpiac

korlátozott lehetőségeket kínál.65

A nagyszámú munkanélküliség miatt kevés esély van

az érdemi rehabilitációra. A munkaerőpiac jellemzően túlkínálatos.66

A foglalkozási rehabilitáció jelenlegi rendszere nem átfogó, nem öleli fel a teljes alanyi

kört, és a tevékenység egészét. Csak a munkaviszonyban szerzett egészségkárosodásra

terjed ki. 67

A rokkantság, a megváltozott munkaképesség, a fogyatékosság szorosan

összefüggő jelenségek. Kezelésük egymásra épülő, egymást kiegészítő, összehangolt

intézményrendszerrel, támogatási forrással, új szemlélettel oldható meg. A passzív

63 Uo. 64 Uo. 65

A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövője, in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009, 12o. 66

Uo. 18.o 67 Uo.17.o.

28

segélyekre szoruló emberek helyébe, az aktív, munkájával a társadalomba integrálódó

személyt kell helyezni.68

4.2 A korlátozott munkaképesség kategóriái

Munkaképesség korlátozottságnak nevezzük, amikor az érintett egészségkárosodása

miatt nem tudja folytatni képzettségének megfelelő foglalkozását. Ideiglenes, ha

átmeneti funkciózavar idézi elő. Végleges munkaképesség csökkenés elvileg nincs, az

orvostudomány fejlődési ütemét illetve a munkakörülmények állandó változását

tekintve. Gyakorlatilag, azonban előrehaladott életkorban, bizonyos súlyos károsodások

estében használatos ez a kategória.69

Súlyos testi vagy szellemi egészségkárosodás következtében teljes munkaképesség

elvesztése esetén az egyén munkavégzésre teljes mértékben alkalmatlanná válik. Ilyen

állapotot tudnak előidézni súlyos visszafordíthatatlan betegségek, érzékszervi,

mozgáskoordinációs zavarok, mentális fogyatékosság. Az általánosan elvárható

erőfeszítésekkel nem rehabilitálható. Munkavégzése csak terápiás foglalkoztatás, vagy

speciális egyéni erőfeszítések árán valósítható meg. Ha a személy a munkavégzéshez

szükséges képességeinek nagy részét veszíti el, korlátozott számú munkakörben,

átképzéssel, csökkent kereseti lehetősséggel valósítható meg foglalkoztathatósága.

Jelentős a munkaképesség korlátozottsága, ha az egyén képességei 2/3-át meghaladó

részét veszíti el, ekkor az orvosi és foglalkozási rehabilitáció esélyei általában

kedvezőek.

Számottevő munkaképesség elvesztést jelent, ha a képességek felét meghaladó

korlátozottság áll fenn. Ebben az esetben a foglalkoztathatóság egyéni és munkahely

államilag ösztönzött erőfeszítéseivel, aktív intézményes foglalkozási rehabilitációs

intézkedésekkel megoldható. Ha 2/5-ét veszíti el közepes fokú munkaképesség

korlátozottságról beszélhetünk. Egyéni, államilag ösztönzött munkaadói erőfeszítések

révén biztosítható. A munkaképesség korlátozottságát tovább bontani (kis fokú,

68

A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövője, in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009. 20 o. 69

A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövője, in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009, 32. o.

29

csekély) a foglalkozási rehabilitáció egyéb feladati, valamint a baleseti ellátások

működtetése szempontjából lehet szükséges.70

4.3. A foglalkozási rehabilitáció intézményrendszere

A foglalkozási rehabilitáció alanyai a megváltozott munkaképességű személyek.

A foglakozási rehabilitációban közvetett módon az alábbi intézmények vesznek részt. A

Szociális és Munkaügyi Minisztérium fő feladata a foglalkozási rehabilitáció kapcsán

a stratégiai irányítás. Főosztályai dolgozzák ki a fogyatékos emberek jogait érintő

jogszabályok, ellátások, szolgáltatások és támogatások szakmai tervezetét, részt vesz a

költségvetés előkészítésében. Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot

működteti, szervezi, koordinálja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási

rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét.

Hatóságként járnak el a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok a következő esetekben: az

érintettek kiértesítése, az állapot felülvizsgálatára irányuló kérelmek befogadása és

továbbítása a rehabilitációs hatósághoz. a rehabilitációs járadék megállapításában, a

foglalkozási rehabilitáció megkezdésében.

A Nemzeti rehabilitációs és szociális hivatal (NRSZH) főigazgatóság, amely

közvetett irányítást lát el. A rehabilitációban közvetett módon vesznek rész a

Regionális igazgatóságai és Kirendeltségei. Komplex minősítést végeznek, első és

másodfokon, mint szakértői bizottságok járnak el. A szakértői bizottságban legalább két

orvos szakértő, legalább egy foglalkoztatási szakértő, illetve legalább egy szociális

szakértő együttes munkájára van szükség. Az NRSZH az orvosi, gyógyító

tevékenységet, szociális, valamint foglalkozási rehabilitáció területét a rehabilitációs

szükségletek körébe sorolja.

Közvetlen résztvevő a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és intézményei:

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Regionális Munkaügyi Központ, Munkaügyi

központ kirendeltsége.

70 Uo.24. o

30

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti egységei a megváltozott

munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának koordinálását és az ahhoz

kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja. 71

1998 óta országos rehabilitációs program működik, a végrehajtásért főként felelősek a

munkaügyi központok kirendeltségei.72

A foglalkozási rehabilitáció napjainkra

integrálódott az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti, szolgáltatási, irányítási

rendszerébe. A megyei Kormányhivatalok munkaügyi központjaiban rehabilitációs

munkacsoportok, a kirendeltségeket rehabilitációs közvetítők dolgoznak.

Tevékenységüket segíti a foglalkozási információs tanácsadók (FIT) és az

akadálymentes rehabilitációs információs centrumok (RIC).73

Az álláskeresőket a

kirendeltséggel együttműködő aktív ügyfélként kezeli a kirendeltség. A foglalkozási

rehabilitáció folyamatában résztvevő megváltozott munkaképességű személlyel tartja a

közvetlen kapcsolatot a területileg illetékes munkaügyi központ. A kirendeltség a

foglalkozási rehabilitáció során szolgáltatásokat szervez, információt nyújt,

támogatásokat, állásokat javasol, kapcsolatot tart fenn a munkaadókkal és szolgáltató

szervezetekkel, a komplex rehabilitáció kapcsán külön jogszabályban meghatározott

feladatokat ellát. Az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat feladata az álláskeresés

folyamatában a prevenció, melynek az egészségfejlesztés, a betegség megelőzés, az

egészségügyi állapot javítása a célja. Rehabilitációs akkreditációs ügyekben is eljár,

valamint ellátja a rehabilitációval és a megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat.74

71

http://jogvedelem-igyk.5mp.eu/web.php?a=jogvedelem-igyk&o=novVlUyWzy

Letöltés idő: 2013.03.03. 72

Gere Ilona- Rehabilitációs tevékenység a munkaügyi kirendeltségeknél, Bp, 2000.

73 Lecherné Vadász Judit- A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az állami

foglalkoztatási szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának fejlesztésére- Jó gyakorlatok az EU régi

és új tagállamaiban című konferencia, Bp, 2006. január 30-31 in:

A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövője, in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009 188 o. 74

http://jogvedelem-igyk.5mp.eu/web.php?a=jogvedelem-igyk&o=novVlUyWzy

Letöltés idő: 2013.03.03.

31

4.4. Munkáltatói érdekeltség

A célcsoportból munkát vállalni kívánók általában alulképzettek, nem a legfiatalabb

korosztály tagjai, ritkán felelnek meg a munkaerőpiac mai követelményeinek. A

munkáltatókban pedig komoly előítéletek, fenntartások élnek velük szemben. Félten a

táppénz gyakori igénybevételétől, nem bíznak a teljes értékű munkavégzésükben. (82o.)

A fejlett nyugati államokban a munkaadókat jól kidolgozott ösztönző, szankcionáló

eszközökkel késztetik a foglalkozási rehabilitációban való részvételre. Hazánkban 1987

óta működik az ún. kvótarendszer.75

Azt a munkáltatót terheli, aki által foglalkoztatottak

létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű

személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, tehát a kötelező foglalkoztatási

szintet. A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám alapján kell meghatározni.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó

létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A hozzájárulás mértéke 2013-

ban 964 500 ft/fő/év. A központi költségvetés bevételét képezi.76

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását segítő központi program

keretében hozták létre a megyei rehabilitációs munkacsoportokat, a kirendeltségeken a

rehabilitációs ügyintézők kezdték meg munkájukat. A folyamat további állomása az

elhelyezkedést segítő támogatási, szolgáltatási rendszer kialakítása, kapcsolatrendszer

kialakítása (foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelyek, civil szervezetek, munkaadók),

jogi háttér, dokumentáció a készség-állapot felméréshez. 2005-ben bevezették a

megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók

akkreditációs rendszerét, ennek keretében foglalkoztatási szempontból minősítésre kerül

sor. Három minősítési szint van: alaptanúsítvány, rehabilitációs tanúsítvány, kiemelt

tanúsítvány. Utóbbi védett szervezeti cím használatára jogosít.

75

Gere Ilona- A megváltozott munkaképességű emberek bekapcsolása a munka világába in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009 82-83 o. 76 http://adobevallas.info/penzugyi-hirek/rehabilitacios-hozzajarulas-2012-a-rehabilitacios-hozzajarulas-

2012-januar-1-tol-ervenyes-szabalyai.html 2012-10-08

32

A Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészéből támogatás adható a foglalkoztatási

kötelezettséget vállaló munkaadók számára pályázati eljárás alapján munkahely

létesítésre, a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a

munkahely korszerűsítésére, eszközök beszerzésére, átalakítására, biztonságosabbá

tételre.77

77

Lecherné Vadász Judit- A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az állami

foglalkoztatási szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának fejlesztésére- Jó gyakorlatok az EU régi

és új tagállamaiban című konferencia, Bp, 2006. január 30-31 in:

A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövője, in.:

Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009 186-188 o.

33

5. Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és programok

5.1. 4M- Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű

Munkavállalóknak

2002-ben Zala megyében indult el kísérleti programként. Célja a megváltozz

munkaképességű emberek visszavezetése a nyílt munkaerőpiacra. Ennek érdekében a

civil szervezetek és a munkaerő-piaci szervezetek közti együttműködés növelése. A

Nagy - Britanniában alkalmazott munkaerő-piaci szolgáltatások hazai szakemberekkel

való megismertetése Elsőként a Nyugat- dunántúli régióban, mára már az ország több

pontjában is elérhető.78

Fő tevékenységei a tájékoztatás, szükségletek felmérése, akció

terv készítése, munkahelyfeltárás és munkaközvetítés, azután utókövetés.79

5.2. IFSSZ- Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat

Módszertanát a Regionális Szociális Forrásközpont Kht. alakította ki. Működését 1997-

ben kezdte meg, Lebenshife Steiermark munkaasszisztensi80

programjával

együttműködve. A hangsúly az egyéni esetkezelésen van, illetve a folyamatos

kapcsolattartáson mind az ügyféllel mind a munkáltatóval. A program illeszkedi az

Európai Unió feltételrendszeréhez. EQUAL projekt (Foglalkozási Rehabilitációs

Szolgálat címen) keretén belül működik.81

5.3. KEFISZ- Komplex emberközpontú Foglalkozás-rehabilitációs és Információs

Szolgáltatás

A Motiváció Alapítvány nevéhez fűződik kialakítása. Fejlődéstörténete több szakaszra

osztható: Speciális Munkaközvetítő Iroda (1992-1994), Munkaerő-piaci Szolgáltató

Iroda (1995-2001), Komplex Munkaerő-piaci Szolgáltató Iroda (2001-2005), OFA

telepítési programok (2003-2006), Alternatív foglalkoztatási szolgálatok című HEFOP

2.3.2. pályázat (2004). Országos telepítési programot valósított meg.

78

Varjú Tamás- A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

Magyarországon- tanulmány, Debrecen,2008., revita alapítvány,50-51 o. 79Deák Ferenc Zala megyei munkaügyi központ- A 4m program magyarországi gyakorlata, 2006 : http://en.afsz.hu/sysres/ofa/hungary/eloadasok/12_Deak_Hajas_HUN.pdf 2012-10-10 80 Munkaasszisztens: aki speciális eszközökkel, módszerekkel, információval, segíti a megváltozott

munkaképességű személyeket, hogy az elsődleges munkaerőpiacon tartós munkavállalókká válhassanak. 81

Varjú Tamás- A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

Magyarországon- tanulmány, Debrecen,2008., revita alapítvány, 51 o.

34

5.4. TF- Támogatott Foglalkoztatás

Rendszerét az USA-ban dolgozták ki. Személyre szabott munkaerő-piaciszolgáltatás, a

munkavállalók és a munkáltatók részére széleskörű és hosszú távú támogatást nyújt.

Hazánkba a Salva Vita Alapítvány adaptálta és kezdte meg a telepítést, hogy több

helyen is megismerhessék és igénybe vehessék.82

5.5. Tranzit- foglalkoztatási program

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezdeményezésére 1996-ban indult

el. A nonprofit szervezetek által megvalósított projektek kapták ezt az elnevezést. 199-

től a PHARE támogatásával is működtek tranzit foglalkoztatási projektek hazánkban.

Eredményképpen sokan visszakerültek a munkaerő-piacra, azok közül, akiknek

hagyományos eszközökkel csekély esélyük lett volna a (re) integrációra. 199-ben

létrejött az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (OTE).83

Folyamatosan

csatlakoznak az egyesülethez foglalkoztatási célú civil szervezetek, jelenlegi tagságát 17

tagszervezet és 5 magánszemély alkotja. Feladata komplex projekteket fejlesztése és

megvalósítása, amelyek képzési - pszicho-szociális és foglalkoztatási elemeket

foglalnak magukba84

82 Uo. 53o. 83 Uo.54. o 84 http://www.orszagostranzit.hu/ 2012-10-10

35

6. A foglalkoztatás támogatása

6.1. A Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás és a

Költségkompenzációs támogatás

A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás annak a munkáltatónak a részére

adható, aki megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. Nem feltétel az

akkreditációs tanúsítvány megléte.85

A költségkompenzációs támogatás a munkahelyi

segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtható valamint védett

foglakoztató részére adható.86

A bértámogatások általános szabályai szerint a vissza

nem térítendő támogatások mértéke a munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100

százalékáig terjedhet. A támogatás mértéke -100%-ban történő megállapítás esetén-

havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év –a KSH által közzétett-

nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének 60%-át

szakképzetséget nem igényélő munkakör esetén, 80%-át alap-vagy középfokú

végzettséget igénylő munkakör esetén, valamit 120%-át felsőfokú szakképzettséget

igénylő munkakör betöltése esetén.87

6.2.A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás

A munkavállaló egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt bekövetkező

alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgáló támogatás. A foglalkoztatáshoz,

munkabér és járulékai együttes összegének 40%-a, ha 50%-ban megváltozott

munkaképességű a munkavállaló. 60%-a ha a munkavállaló 67%-ban vagy azt

meghaladóan megváltozott munkaképességű személy. 100%-ban 177/2005. (IX.2.)

Korm.rendelet 2. § eb) -ee ) speciális eseteiben állapítható meg. Legfeljebb 36 hónapra

adható, azonban több alkalommal meghosszabbítható, amíg a munkaképesség

csökkenés fennáll.88

85 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet (14§) 86

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=ma_tamogatas 2013. február 19. 87 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet 88 Uo. 6§

36

6.3.Rehabilitációs költségtámogatás

Nyújtható annak a munkáltatónak, aki pályázati eljárás alapján hatósági szerződésben

(Védett szervezeti szerződés) vállalja, olyan személyek foglalkoztatását, akiknek

egészségi állapotuk illetve fogyatékosságuk miatt nincs lehetőségük a nyílt

munkaerőpiacon munkát vállalni. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb

80%-a téríthető meg támogatásként.89

6.4.Munka-rehabilitáció

Célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és

szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése.

Intézményi jogviszony keretében kerül rá sor, az ellátott és az intézmény vezetője

közötti megállapodás szerint. A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít,

amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül

különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű,

karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok

ellátása. Az ellátott állapotának, képességeinek megfelelően kell az időbeosztást

meghatározni, de foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30

órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát. A szociális intézmény vezetője az

ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti, amelynek havi összege nem lehet

kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál.90

6.5. Rehabilitációs kártya

Rehabilitációs kártyára az a személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság komplex

minősítése alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós

foglakozási rehabilitációt igényel. Továbbá az is jogosult rá, aki 2011. december 31-én

III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági baleseti rokkantsági nyugdíjban,

rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesült. A

rehabilitációs kártya érvényességének kezdő időpontja az a nap, amikor az állami

adóhatóság a kártyát kiállította, záró időpontja a visszavonás napja.91

Magát a kártyát,

ha a törvényi feltételeknek megfelelő személy, a NAV-tól kell igényelni. Egy

89 Uo. 10§ 90

http://dolgoz6ok.hu/tudastar/szocialis-foglalkoztatas 2013.02.19. 91 2011.évi CXCIV.

37

munkavállaló után csak egy munkáltató élhet a kedvezménnyel. 92

A kártyával

rendelkező munkavállaló után foglalkoztató csak a minimálbér kétszerese (2013-ban

196 ezer forint) feletti jövedelemrészre fizet szociális hozzájárulási adót.93

92 http://www.bulake.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=61&Itemid=80&limitstart=22

2012.02.19. 93 2004/CXXIII. törvény 16§

38

7.A megváltozott munkaképességű személyek statisztikái

2011-ben 1 millió 472 ezer fő jelzett egészségi problémát, betegséget valamint

korlátozottságot. Ebből 767 ezer, 15-64 év közötti személy nyilatkozott úgy hogy az

egészségi állapota miatt a munkavállalásban, munkavégzésben akadályozva érzi magát.

Ők tekinthetőek megváltozott munkaképességűeknek. Az életkor előrehaladásával a

megváltozott munkaképesség valószínűsége növekszik.94

Az alacsony iskolai

végzettség jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon. A célcsoport közel háromnegyede

fokozottan nehéz helyzetben van, hiszen a felmérés alapján alapfokú, szakiskolai,

szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkeznek. A megváltozott munkaképességű

személyek alig több mint egynegyede rendelkezik érettségivel vagy annál magasabb

végzettséggel.95

Egészségesebbnek vallották magukat a Közép-Magyarországon élőek,

számuk itt a legalacsonyabb. Keleten illetve a Dél Dunántúli régióban az országos

átlagértéket (11,5%) 3-5 százalékkal meghaladja az ott élő megváltozott

munkaképességű személyek aránya. Különösen Tolna, Békés és Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyében magas az arányszám. Ezekben a megyékben minden ötödik ember

akadályozott a munkaerő piaci részvételben az egészségi állapota miatt.96

2011. II.

negyedévében 185 ezren tartoztak a gazdaságilag aktívak közé, ebből 139 ezren

foglalkoztatottak, 46 ezren munkanélküliek voltak. Aktivitási arányuk 24%, míg a

változatlan munkaképességűeké 67,8 %. A foglalkoztatási arányuk 18,1%,

munkanélküliségi rátájuk pedig 24,9% volt. A változatlan munkaképességűek esetében

60,8% illetve 10,2% ez az érték. Fiatalabb korban erősebb a munkakeresési szándék.

Idősebb korban a kudarcok miatt beletörődtek a munkaerőpiactól való távolmaradásba.

Ez pedig gyakran végleges munkaerő piaci kirekesztettséget okoz. Ezért igyekeznek

inkább igénybe venni az általában szerény összegű társadalmi juttatások számukra

elérhető formáit.97

94 Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011, Ksh 2012. május 5-6. o.

Melléklet: A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása a 15-64 évesek korcsoportjaiban ábra 95 Uo. 6. o

Melléklet: A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása iskolai végzettség szerint ábra 96 Uo. 7.

Melléklet: A megváltozott munkaképességűek arányának alakulása régiók szerint ábra 97 Uo.7

Melléklet: A foglalkoztatási ráta alakulása a megváltozott és a változatlan munkaképességűek körében

ábra

39

Összegzés

A szocializmus időszakában a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

megoldott volt, többnyire egyszerű kisegítő-kiszolgáló munkakörökben. A

rendszerváltás követően a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzete miatt nagy számban

rokkant nyugdíjba vonultak. 1997-98-ban gazdasági-társadalmi átalakulás

következtében hangsúlyt kapott a rehabilitáció kérdése. A rehabilitáció olyan folyamat,

amely segítségével az egészségkárosodott személy életvitelében megközelíti az

egészséges, hasonló társadalmi helyzetű emberekét. Ennek a folyamatnak

megkülönböztethető orvosi, szociális, jogi, foglalkozási illetve pedagógiai típusa. A

foglalkozási rehabilitáció alanyai a megváltozott munkaképességű személyek az alábbi

ellátásokban részesülnek.

Rehabilitációs járadékra lehettek jogosultak, melyhez 50-79 százalékos

egészségkárosodás szükséges illetve egyéb törvényi feltételek teljesülése. Három évre

volt megállapítható. A járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások

folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni. Azonban 2012. január 1-től

nem állapítható meg kifutó rendszerben megszűnik 2014. december 30-án.

A rokkantsági nyugdíj 2012-ben megszüntetésre került 2012. január 1-től a

megváltozott munkaképességű személyek részére két ellátástípus állapítható meg a

jogosultságtól függően. Az egyik a rokkantsági ellátás abban az esetbe, ha az egyén

rehabilitációja nem javasolt. Ha a komplex minősítés eredménye a rehabilitálhatóság az

illető részére rehabilitációs ellátást folyósítanak. Ez a folyósítás kezdetétől számított

három évre állapítható meg.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága komplex minősítést

végez. Tehát megállapítja az illető rehabilitálhatóságát, a rehabilitáció irányát,

időtartamát, a szükségleteket. Fő cél a felajánlható megfelelő munkahely, ahol

megvalósulhat a folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatás. A rehabilitáció

koordinálását látja el a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A megyei Kormányhivatalok

munkaügyi központjaiban rehabilitációs munkacsoportok dolgozóival kell

együttműködniük a megváltozott munkaképességű személyeknek. A kirendeltség

szerepe az információnyújtás, támogatásokat, állásokat javasol, külön jogszabályokban

meghatározott feladatokat lát el. A területileg illetékes Kormányhivatal Szakigazgatási

Szervénél zajlik s rehabilitációs terv elkészítése és a megállapodás megkötése. A

40

tervben meghatározzák az elérni kívánt foglalkozást, munkaköröket, az ehhez szükséges

szolgáltatásokat, támogatásokat továbbá a sikeres rehabilitációhoz szükséges további

intézkedéseket rögzítik.

Egy átlagos munkaadó nem járatos a megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályi kérdéseiben illetve meg van győződve

ezeknek az embereknek az alacsonyabb teljesítőképességeiről, jellemző még az

ismeretlen szituációtól való félelem.

Különböző támogatások segítségével ösztönzik a munkáltatókat a foglalkoztatásra.

Ilyen például a bértámogatás, költségkompenzációs támogatás, a rehabilitációs kártya.

Szankcionáló eszközként pedig a rehabilitációs hozzájárulás kvótarendszere működik.

A foglalkoztatott létszám 25 főt, ha meghaladja és a megváltozott munkaképességű

munkavállalók száma nem éri el a létszám 5 százalékát a hiányzó létszám és a

hozzájárulás szorzatát kell megfizetni. 2013-ban 954 500 ft/fő/év.

A megváltozott munkaképességű személyek fogalma a hétköznapi szóhasználatban

stigmatizációval jár együtt, hiányosságra utal és ezért a társadalom sajnálatos módon

kirekeszti ezeket az embereket. Különösen érzékelhető ez a munkaerő-piaci részvétel

tekintetében. Bár különböző törvények alapján jogosultak integrált vagy a védett

foglalkoztatásra, mégis jelenlétük a munka világában marginálisnak mondható. A

rehabilitációra fordított források nem ösztönzik az aktivitást, nem csökkentik az állam

szociális kiadásait, de ami a legfontosabb az egyén megélhetése sem biztosított teljes

mértékben. A rehabilitációban megjelenő csoport meglehetősen heterogén képet mutat.

A sérülés mértéke, típusa eltérő szükségleteket és képességeket eredményez. Továbbá

az sem mindegy, hogy veleszületett vagy betegség, baleset következtében veszített az

egyén teljes értékű munkavégző képességéből. Valamint fontos szerepe van annak is,

hogy életének mely szakaszában történt a változás. Van-e egyáltalán

munkatapasztalata? Annak ellenére, hogy súlyos problémaként megjelenik ennek a

csoportnak a foglalkoztatása, mégsem kellőképpen feltárt az érintettek léte, szükséglete,

helyzete. A gyakorlatban általában homogén csoportként kezelik őket, azonban a

munkaerő-piaci re-integráció megvalósítása során ettől a heterogenitástól nem

tekinthetünk el. Az egészséges emberek előítélete, ismerethiánya is megnehezíti ennek a

társadalmi csoportnak a dolgát, hiszen a mai ember egyáltalán nem együtt érző, sok

esetben nem segítőkész. Ezért fontos jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztása, mert ez

lehet a szemléletváltozás kiindulópontja.

41

Felhasznált Irodalom

Állami Számvevőszék Kutató Intézete, A megváltozott munkaképességű

személyek támogatási rendszere társadalmi-gazdasági hatékonyságának

vizsgálata,Tanulmány. Budapest, 2009. október

Az európai együttműködés sikeres színtere: A foglalkozási rehabilitáció- Jó

gyakorlatok az EU régi és új tagállamaiban- Nemzetközi szakmai rehabilitációs

konferencia, Budapest, 2006. január 30-31.

Belicza-Dankó-Halmai-Szerepi 2007 A megváltozott munkaképességű és

fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete a világban és

Magyarországon-helyzetfeltáró tanulmány- Revita alapítvány

Dr. Jakab Nóra: A cselekvőképesség elméleti háttere és a munkajog kérdései

PhD értekezés Miskolc, 2011.

Előadás jegyzet A foglalkozási rehabilitáció magyarországi helyzete, program az

Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási rehabilitációs szolgálatának

fejlesztésére- Lechnerné Vadász Judit, rehabilitációs szakmai tanácsadó-

Foglalkoztatási Hivatal

Gere Ilona- A megváltozott munkaképességű emberek bekapcsolása a munka

világába in.: Fogyatékosságtudományi Tanulmányok XI., ELTE, 2009

Gere Ilona- Rehabilitációs tevékenység a munkaügyi kirendeltségeknél, Bp,

2000.

Kóczán Katalin Rehabilitáció, előadás, Pécsi Tudományegyetem, 2009.

Komáromi Róbert- A megváltozott munkaképességű és fogyatékos

munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról in: Esély 203/5

Könczei György: „Mégis, kinek az érdeke?” A fogyatékkutatás és a fogyatékos-

politika útja a rehabilitációtól a független életig, Akadémiai doktori értekezés,

„A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért!” Társadalmi Alapítvány, Budapest

Könczei György—Kullmann Lajos (szerk.): A (komplex) rehabilitáció alapjai

In:Fogyatékosságtudományi Tudásbázis - Bevezetés a komplex rehabilitációba

szöveggyűjtemény ELTE GYK, BP.2009

42

Könczei György-Varga Mariann: Egészségkárosodás, fogyatékosság és

foglalkozási rehabilitáció, in: Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról, Együtt-

élés kiadvány, Down Egyesület

Lovászy László Gábor: Fogyatékosságtudományi Tudásbázis: Fogyatékosügyi

és rehabilitációs jog és igazgatás az Európai Unióban és Magyarországon,

ELTE, Budapest, 2009

Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011, Ksh 2012. május

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója az

egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális

ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében

folyamatban van a hatósági eljárás

Varjú Tamás- A megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásának támogatása Magyarországon- tanulmány, Debrecen,2008.,

revita alapítvány

Zsófia-Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris,

Budapest

43

Internetes Hivatkozások

http://jogvedelem-igyk.5mp.eu/web.php?a=jogvedelem-igyk&o=novVlUyWzy

Letöltés ideje:2013-03-03

http://adobevallas.info/penzugyi-hirek/rehabilitacios-hozzajarulas-2012-a-

rehabilitacios-hozzajarulas-2012-januar-1-tol-ervenyes-szabalyai.html

Letöltés ideje: 2012-10-08

http://en.afsz.hu/sysres/ofa/hungary/eloadasok/12_Deak_Hajas_HUN.pdf

Letöltés ideje:2012-10-10

http://www.orszagostranzit.hu/

Letöltés ideje:2012-10-10

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=ma_tamogatas

Letöltés ideje:2013- 02-19

http://dolgoz6ok.hu/tudastar/szocialis-foglalkoztatas

Letöltés ideje:2013-02-19

http://www.bulake.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=61&It

emid=80&limitstart=22

Letöltés ideje:2012-02-19

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16485

Letöltési ideje: 2012-02-19

44

Hivatkozott Jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye

1991. évi IV. törvény-a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

1993. évi XCIII. törvény-a munkavédelemről

1998. évi XXVI. törvény-a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2003. évi CXXV. törvény-az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti

munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását

követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az

ösztöndíjas foglalkoztatásról

2007. évi XCII. törvény-a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetésérő

2007. évi LXXXIV. törvény-a rehabilitációs járadékról

2011. évi CXCI. törvény-a megváltozott munkaképességű személyek

ellátásairól és egyes törvények módosításáról

2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

45

Kormányrendeletek

177/2005. (IX.2.) a megváltozott munkaképességű munkavállalók

foglalkoztatásához nyújható költségvetési támogatásáról

321/2007. (XII.5.) a komplex rehabilitációról

132/2009. (VI. 19.) a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás

1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek

foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.

prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek

rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható

támogatásokról

327/2011 (XII. 29.) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival

kapcsolatos eljárási szabályokról

46

Mellékletek

1. TÁBLÁZAT

MODELLVÁLTÁS A REHABILITÁCIÓBAN – MODELLVÁLTÁS A TÖRVÉNYHOZÁSBAN

Rehabilitációs modell

A modell alanya Kapcsolódó törvényhozási modell

Orvosi-egészségügyi A beteg Jótékonysági: a sérült ember a főleg orvosi és egészségügyi szolgáltatások passzív befogadója

Pedagógiai-képzési Diák, Hallgató Szolgáltatás-központú: csak speciális szolgáltatásokkal biztosítható a társadalmi részvétel

Szolgáltatói A fogyasztó Képességkibontó: rásegítő szabályozás (pozitív diszkrimináció) szükséges az esélyegyenlőséghez

Szükségleten alapuló Az állampolgár Jogokon alapuló: sem több, sem kevesebb; a sérült ember jogai azonosak a többiekével, a speciális megközelítés mértékét csakis az állapot szabhatja meg

47

1. ábra

2. ábra

48

3. ábra

49

4. ábra