A rsSTSBZSÉBSTI VASAS RÍÜVBLÖDÉSI KÖZPOZIT ÍÍAKTUSZICSD'/SLÖK SZAKKÖSFJ

T Á J É K O Z T A T Ó J A évfolj'cu 10. szám

P c g e T i . TíLE 0 F C O S T E N T S -3 . .,, I . p a r t -: pr of ggsional i n f ormátions;

Grcitin;-; on *'Pereskiopsis",'by:dr,Szc.bó Miklós • itrpsrienCüE i n ga t h e r i n g of cactus seedSjby: V/alter iCtinz^

t r a n s l a t c d by: Kemenes Ernő./\7ith the k i n d l y permissitMS; óf ... ''Kakteen und andere Suk.ailenten.

, The Genera of the Cactaceae on the base of the phj'-logenetic system xrom Prof,dr,Franz Bmcbaum H.m.''Weberocereus'' by: Kern Péter, w i t h a s s i s t a i c e of Molnár Péter ihg.agr.

.? „,,, 11.par t.Society-news« I I I . p a r t ; L i t e r a r y corner.

,§..,, "Kakteen und andere Sukkulenten'' 1970 íT°9., commented bj/: Kemenes Ernő,

^,"}p,, -'Stachelpost'' 1970 1T° 26-27, commsnted by: Kern Péter. I l l u s t i ' a t i o n : G r a f t i n g on Per e s k i o p s i s , drav/n by: G a l i Jánor; /íhe tj.tlepage was also drawn b3 h i n /

E d i t i o n t dr.Szabó Miklós '•QSILI" 1970. Október Page N° 16.-on the l e f t side the f i r s t pictujce on the top : The cpening of the f i i - ^ s t hungarian cactus-exhibition,./from l e f t t o ; j i g h t : Mr.Kern Péter, Hon.sacretery, Mr.Director Horváth István, Mr.dr,Szabó Mi .lós chairman. The second p i c t u r e : v i s i t o r s at the e x h i b i t b n . The t h i r d pictuioe: One of lect'ores g i v e n t o the v i s i t o r s of the e x h i -b i t i o n , the L ^ c t u r e r : Mr.Gali János, némber of the board of the so-c i e t y . ^

'6 ÍT 25'• ' i.^eseage from the mexican desert ./Report from the cactus-e x h i b i t i o n , / The p i c t u r e : Mr.Kern Péter, Hon.Secretary ehowing the ex-h i b i t i o n t o the v i s i t o r s .

i : : : Í H A L T S V S H Z E I C H i í I S S e i t e : • • • * I.'Te i l . P a c h a r t i k e 1: •. v5. Über die Pereskiopsis-Pfropfungen, von: dr.Szabó Miklós

Erfaiirungen b e i der Samenertnte, von: Walter Kunz, übersetzt von: Kemenes Ernő./Mit f r e u n d l i c h e r E r l a u b n i s von '-Kakteen und andere Sukkulenten"/ Die Genera der Cactacea auf Grundlage des phylogenetischen Systems von Prof .dr.Franz Buxbaum.EbJrenmitglied:"Wei/erocereus", von Kern Péter, unter Mitxvirkung von Ing.agr, Molnár Péter,

4

• .«

- 2 -

I^ÜTeil Vereinsncchrichten.. III«T e i l L i t e l - aturnF.chwe i g , •'Kakteen_unű andere Suk'..ulenten" lí 9? 1970.kűniEiantiert von-Kemenes Srnő. •'Staclielpost^' i f 26-2? 1970.komri:entiert von: Kern Péter I l l u s t r i t i o n : P e r e s k i o p s i s - p f r o p f u n g , gezeichnet von: G a l i Jánoe /das l i t t a l o l a t t stammt auch von ihm./

Bedak t i o i i : dr.Szabó !.'::..;.lós •'Osili'' Cktóber 1970-

c Seite IT 16c Das e r s t e B i l d oben Linlcs: Die Eröffnung der ersten unga--r i s c h e n Kakteenausstellung,/von l i n k s nach r a c h t s : Herr Kern Péter.Hoi. S3ci-etary_, Herr D i r e k t o r Horváth xstván, Herr dr.Szabó I.íiklós,Prasldent, Das zweité B i l d : Eesucher aul" der A u s s t e l l u n g . Das öritte -^ilő: Z i n e r der Voruráge. d i r f i r ele lesuc l i e r der Ausstei lung gehalten v-xirdw.Der. Vortragend: Hc"?r u a l i J i n o s , M i t g l i e d des Vor.' tandes,Q •Seite IT 23, •"Gi-uss au.s den ne::i.vanj*.£cb.on , üster . /''Ein Report über dia K-kteenausstellungí/Áuí" cem ^ - i l d e : Herr l^.rn Péter z e i g t dcn Besu^^^^'^ , die A u s s t e l l u n g .

—.-"•« l o a l l our f r i e n d s ! T beg yoor pardon, cecause 1 v;as not able t o ansv/er f o r r.uch l e t t e r s r f our honoured correspondent f r i e n d s , Sorry, t r a g i c a l f a m i l y events :.^indered i n i t . I w i l l do my best t o réniedy i t !

Yours s i n c e r e l y : K e r n Péter,Hon.Secre­t a r y .

ji.íi c l l e unsere Preund! J i h bitté um I h r e f r e u n d l i c h e Nachsicht, dass i c h eine Mange der B r i c f o urriserer geehrten Brieffreu.i_áe n i c h t beantv/ortete. T r a u r i g e Pamii io-n--^--gelcgenheiten L i n d e r t e n mich darán.. I c h werde mein Lestes t u n es zu "rigie r e n S

H e r z l i c h s t : Kprn P s t ^ r , Hou. Secretai'y

s

PESTSríZSÉKDTI VASAS MŰVELŐDÉSI A : . Z P O H C

• . : ^ : ; J S : : : I D ] J 7 E L U I : SZAKKCPS T Á J É T Ű Z T A T Ó J A

V I I . évfolyam lOc.ssám 1970.

T' á r t a l o m o S g y z é k i

ö.01 da 1 I^.Szakmei tájékoztató 3 . o l d a l dr,Szabó Miiclós; A Pereskiopsis oltásról, 4 . o l d a l Walter Kunsj Magszüretelési t a p a s z t a l a t o k

P o r d i t o t t a : líemenes Srno. .,5, " Kern Péter-Molnár Péter: Kaktusz-ie:.:.2:c-Jsé ;ek ismertetése

Weberocereus. • • • " II.Szakköri hii^ek:^ , ,§, •• 111.Sajtós3enle_;

" -'Kakteen unc andere Sukkulenten'" 1^.70, 9. szán. I s m e r t e t i : Kemenes Srno

5T19 '» ^'Stachelpost^' 1970.26. és 27.sr:.ám I s m e r t e t i : K r n Péter Képmelléklrt: Pereskiopsis oltások.

•> • . ,

Szerkesztő: dr,Szabó Miklós szakkörvezeto

'* 'p tt

A P s r c g k i o p s i s oltásról* úr.Szabo Miklós

'Az v.tóbbi években egy újfajta oltóaiany jö-^t diva t b a és egyre szélesebb körben alkalmazzák már hazánkben i s . Sz az oltóalanj^ a Pereskiopsis* K'űZclebbrol a Pe:..^skiopsis v e l u t i n a , Vc.::;' P-^r.;skiopsic spathulata.. Mindkét Pereskiopsis f a j r a jellemző, hogy igen könnyen szapo:.itható dugv" íi^'ozással, gyorsan fejlődi.., dus gyökérzetü és l e v e l e i kedvező körülr^°-kcr.ütt az oltványok s z i n t e h i h e t e t l e n gyors fejlődését t e s z i k lehetővé-T e k i n t e t t e l az alanry törzsének 5-6 nim. átmérőjére, kiválóan alkalmas k i s magoncok és apró s a r j a k , e s e t l e g mammák feloltásá.ra. A Pereskiopsis dugványozásánál tapasztalatom s z e r i n t iism szükséges a hoLtc vagy sóoer használata, mert a du^vánj^ok a levágás után :^aszénporba, vagy gyökereztető hormonba mái'tva azonnal rendss humuszos c c l a j b a ültethetők' Pothadás csak a legritkább esetben lép f e l . A dugványok a tápdus t a l a j t bŐL'éges öntözést, ós a moleg párás levegőt k e d v e l i k . Szert célszerű eze­k e t úgynevezett hajtóládában k e z e l n i , amikor a dugvány 10-12 cm magas má"' alkalmas az alanyként való felhasználásra. Oltáskor az al a n y t 8-10 cm m a g f s a n elvágjuk és a f r i s s vágási felületre h£l: ez-:ük az ugyancsak f r i s s vágási felületű magoncot vagy s a r j a t . Az ol • ványt oltószerkezettel szoríthatjuk l e , de kisebb magoncok általában l e ­szorítás nélkül i s megtapadnak és ig e n gyo:'s fejlődésnek indulnak. A fejlődés azt j e l e n t i , hogy a f e l o l t o t t magonc a saját g; ,ök3rén ne v e l t a , nC'S magoncnak p-10 szeresét éri e l azonos idő a l a t t . A'/: oltványokat i s célszerű meleg párás környezetben hajtatószekrényben t^.. t a n i , A tápsózást i s nagyon szívesen v e s z i k . A növények gi.'-ors fejlődése bőségiis napfényt igéxiyel, mert ennek hiányában la z a szövetű megnyúlt növé nyéket kapunké •_• .•:.:„ , ... •. . Az oltás hátrányai éppen a h i h e t e t l e n .^j'-ors fejlődésből adódik. ITevezete sen 3 már e m i i t e t t l a z a se j t s z e r k e z e t--érzékennyé t e s z i a növénj'-eket a go^ b.-fertőzésre es a te leltetésnél i s x'-agyo.-b a veszteség lehetősége. Telel-tetéskor magasabb hőfokot, n e d v e s környezetet és bőséges világosságot ke" a növényeknek biztosítani. Ennek hiányában a Peresk.'.opsis l e v e l e i t lehűl l a t j a a fejlődés megáll,.az oltvány igen gyorsan összezsugorodik és kod •

1 .-.ri es?tben i s e l p u s z t u l . Mindezekre t . e k i n t e t t c l , a-Pereskiopsis ol-^'Ast elsősorban iivegházzal rendelkezőknek ajánlhatjuk,' de terr.iészetp'-:n hajtatósz3k::éi:ycen közvetlenül a napos ablak m e l l e t t lakásban i s bizLv h a t j u k a megfelelő életkorülmén^reket oltványainkénak,-

*-A vékony alanyon kialakuló, erán;^!:alánul na.gjr nemds növén:^ek rendkívül kü löncs, de - esztétikailag nem, kielégítő látványt nyújtanak és ezér.t javaso!^ j u k , hogj a kellő -lágj'ság; elérése óiája a növényt .gyökereztessük meg. Iger •eredményes a gyökéreztetesnek.az alábbi módja: az a l a n y t ' a nemes resz -l a t t kb, 2 cm-el elvágjuk^ az alanyon leve le'.-eleket a megma:..adó 2 cm-rÖL lesKccj'ük és.Oi^után a növen3'-t homokon ugy g^^ökereztetjük, hogy a 2 cm. ajaríy részt t e l j e s e n a homokba ..süllőre sz tjük. így elérjük, hogy a nemes n

véixy küls-..>lc'g ••azonos, l e s z a sapát 'g '-ökerén n e v e l t növénnyel, de a gyökere i t a Pcreskiopsisből h a j t j a , és ezért ennek jó tulajdonságait továbbra :'

. :.í?.rlositg.aK. Idővel a nemes n J r i n y iá hóz'gyökereket és még'abban &" . ben i s £zéj,en fejlődik, ha -az elan;,-"ból visszamaradt rész utóbb elsorvaanc. •'-Ín7:iáilk"'r:n A u g u s z t i n i Béla és Szabó Árpád tagtársunk ért'el igen szép ered .lényeket ezzel az oltási módszerrel. . > • ekintettél'az e l járás'e'gysz-rűségére, mindenkinek ajánljuk, hog^^ f o l y t a £

'.ti kísérleteket' a Pereskiopsis oltással.

Mag £ ziir e t s 1 é L-i t ap £-.g z t s l at olz írta: v/alter Kunz."" . -/Megjelent a Kakteen una andere Sukkulenten/ 1970 évi ^.szamában. Kaktu£zaii:kat uindannyian szoka'-lan a l k a t u k , t a r k a töviseik es szőrzet"^-valamint többnrire pompás virágaik m i a t t ke velc-ik és gondozzulc, Bzer t

' i s törekszünk ar a, hogy növéryeink lehetőleg .g-jszségesálc eg szépek ma. radjanak, ^ ^ , Azonban gondczottaink életnek és fejlődésének megfigj.-elese i s oromer talán e z i s az a l a p j a k e d v t e l és-önknek, A növény életében azonban nemcsak a virág, reneu a termés i e hozzáta~'to 2i k . Sok f a j öntermékenyitás utján, a virágzás '.'égeztével termést hoz., némelj- eket talán beporoznak a rovarok. Számos kaktuszkedvelő azonban n vényeinek virágját mesterségesen m e g t . r m i k e n y i t i , a termésfejlődés m. gyelése vagy egy i a j megtartása s elszaporitása végett. Némely f a j t e r ­mése egy i d e i g színpompás disze i s a növényn3k. T e l j e s e n mindegy milyen okból nevelünk termést, néhány t a p a s z t a l a t o t fig;7elembe k e l l vennünk,hot növényeinlc szépek és egészségesek maradja.r; k. p l . a Mammillái'iák - melyek szívesen hoznék számos bogyós termést -• és Ezok vilá_:ic;ó vörös díszében pompáznak - szép£ü.^e károsodhat, ha a termt sokáig a növényen hagyjuk. Ha a termésbogyók szép szinüek a pompát lehe-. tőleg sokáig kívánjuk megtartani. Ha csirázóképes magokat akarunk n y e r n i , a tBinést feltétlenül t e l j e s e n meg k e l l érlelni. Amint azonban a m.amm: láriákon a bogyók ronnyadni és száradni kezdenek, szedjük l a őket. Mert különösen télen - a nagyobb légnedvesség és a kevesebb szellőzési lehe+ ség következtében - a termés leves és cukros husa elkezd penészedni vag,,

gombásodnni, azután megfeketedik és a szines töviseket vagy a fehér axiiT--gyapjút elszennyezi. Bbből keletkeznek azután a szép tövisruhán csúnya, fe k e t e vagy piszkosszürke f o l t o k , melyek a l i g távolithatók e l és a növé. elrutitják. Epp i g y az astrophj-tum c a p r i c o r n e , capricorne niveum es coa ' h u i l l e n s e leves és vöroshusu öer^iése e l s z i x i e z i e szép növények fehér pe heiietét, mikor érés után a l u l fslhaáad. A kifol^^ó lé ugyancsak c u k o r t a r t . ffiu, a gombáknak alkalmas táptalaj és a növényt tartósan feketére színez,- Sok echinoce .^eus f a j n a k ugyancsak lédús és ''usos termése van, amelyek ar^ más ,;:yümölcsillatot t e r j e s z t e n e k . Ha i l y e n -j.rrmés megérett és kezd szét­

e s n i , azonnal l e k e l l szedni. Az erjedés gyorsan átterjed a lágyhusu nö­vényre és felülről induló rothadással t e l j e s pusztulást okoz, E x övénö hazájában, a szabad természetben, mindez termesz:tesen nem történik mé^, mert o t t a nővén; ei^ jobban kitéve az időjárás beiolyásának^ a szabad leve gc". valamint az erős napsütés mrgakadályozr.; a gombásodást, így o t t a ter més es a magok sokkal inkább a szél és eső mechar:ikuE hatására válnak l e a novén^/ről. A k i szaporításhoz akar magot f o g n i , vigyázzon a rebutiákra. mert az érett termést a hangyák és a csigák hamar leszüretelik. Viszont k o r a i magszedés a rebutiáknál rossz csirázáei er.-.dményt ad. Paródia mago -kát l e g j o b b akkor szedni, amikor a magtok bőre már pergament szerű. I l y e n k o r a Liagtok mé;; könnyen, egydarabbo-.n csi p e s s z e l levehető. Később a finom magvak gj'orsan szétszóródnak a tÖ7isszövevényben. Különféle délamerikai k a k t u s z f a j o k , különösen a c s i l e i e k , nagj' rjr^saszinü, vörös, vagy lilavö"' ' üreges termést hoznak. Mint f e l f u j t , lángoló sainü b a l l o n o k ülnek a növt

uye.n és a téli e-^'szakban gyakran hónapokig megmaradnak. Az érett és száraz magok ezeknél i s ész.revétlenül hullanak k i ..z alulnyiló magtokból. A sza

Led vadonban a mag t o k o t a szél vagy az állatok hama.-osan letörik és a ma­gok szécszóródnak, amikor a könr. -ü, üi'eges termést a szél a t a l a j o n t o v ^ görgeti.

I

zíJve^X^kzsiíi^z vagv íaűlagáp'-aini: védelmében o l y sokáig maradnak a nővén; en 'a ma 'tokok, 1105:3- belsejükben a magok k i k e l n e k , első gj'-ckerülrst a még'xied-ves terniés húsába e r e s z t i k , és első finom JŐviseik i s kifejlődnek. Hason-.10' csírázás a terméstokban néha különböző cersusf a j oknál i s megíigj-elhetö. fíosoocactus és ariocax'pus mag a virágzás utáni első évben szedhető, amiiior az areolag3-apöu .cözé rejtőzött termés már el'.álott. Ek::or a magokat egyen ként, csipesozel k e l l k i e r e l n i . Ha euphorbi:. , különísen gömbeuphorbia akarunk gyűjteni, szabályszerű fogószerkezetet k e l l készíteni, mert teljtö éréskor a magtok f e l p a t t a n , és a három szem magot szétszórja. Mivel a nagy magok többnyire ••agcdósak, megtapadnak v a l a h o l és nem találjuk u:eg őket, A fogókészülék l e h e t finomra tépett vattából készült háló, a ncvénj-re he-l^-ezve, VQ:^r női p e r i o n h a r i s n y a . Ha szaporításhoz csirázóképes magvakat akarunk t e r m e l n i , a te; mést hag^/ni k e l l t e l j e s e n megérni^ a ma;;okat pedig 1 jobb a magtokban megőrizni. M i v e l számos f a j termésének husa ceirázásgátl anyagot t a r t a l m a z , vetés előtt a magokat gondosan tisztára k e l l mosni, Mea-d i g tartják meg a kaktuszmagok csirázóképes egüket és m-ikor • ;:elnek a l e g ­jobban? A válaszhoz k i t e r j e d t megfigyeléseimre volna szükség, A kaktuszmagokat, főleg a nag óbbakat, a férgek m^egrágják es i g y tönkre t e ­s z i k . Ez b i z t o s a n elkerülhető, ha a száraz és megtisztított magokat j e l záró edényben, p l d . k i s gyógyszeres üvegben t ; r t j u k . Féregveszély esetén növekszik a kockázat, hs a magot a temésben hagyjuk. Ezért i l y e n k o r ezt módszert ne alkalmazzuk.

Fordította: Kemenes Ernő

Kaktusznsmzetségek isnertetése: /Prof,dr.Fra'nz Buicbaum f i l o g e n e t i k a i rendszere alapján/ I r t a ; Kern Péter, Molnár Péter kertészmérnök közreműködésével, Subfamilia ''C' Cereoideae K.Schum,

Tribus ''Cl'' Lentocereae F.Bu::b. Tribus -'CII'' Hylocereae F.Buxb.

Subtribus-'CIIa" Nyctocereinae F.I>a:ívb. -Subtribus''GirD" Hylocereinae Brittéet emend«F,Bu2cb,

''G''<Verkleocereus B r i t t . e t I x e e , '.Weberocereus B r i t t . e t P.ose.

/3zin:Gereus/ Nevét d r . A l b e r t Weber tiszteletére kapta. W.Strassburgi születé-

sa orvosa v o l t a f r a n c i a hadseregnek, Schumann d r . korábban a kaktuszok 3 g y i k legkiválóbb ismerője v o l t , Lelőhelyei; Cost a—t^'^ica. Paname ./Colon: északi szélesség: 9 ° 2 3 * , nyy.gati hoj'^

szuság: 79^»54»,tengerszint f e l e t t i magassága: 11 m. Évi közép­hőmérséklet: 27, 1 C°. Évi összes csapadék: 3321 mr./. Balboa." Heights-9 ° 0 t ; 79°30» T s z t f . : 10 m; Évi közáphőmérséklet: 25,8 C", évi összes ceapadék: 1552 mii.

:űlalakja: Az e p i f i t a növény csüngően, vagy kap,.szkodéan tenyészik. Tompa élű egy esetben körkeresztmetsz: tű bordaju/W.biolloyi/.T é:, kerü. Bordák /élek/ száma: 2-5. A hajtás vastag£ága"0=O,4-2 cm A félkör alakú areolák távolság... ':. cm-ig t e r j e d h e t . 'Tövisek szá ma; 1 - 1 2 , színűk e l e i n t e sárga, majd barna, A leváló tövisek alapju.aiál duzzadtak.

- 6 -

VirárJa;. k k i c s i n y , éjjel n3-il6 '/irágnok, cövid, töúbnyire Iiai-angalaku tölcsére van. A dudoros ovarium sörtés areolákat hordoz. A töl­csér X G I S Ü p i k k e l y e i és a petaliumok visszaJhajlóak, szerteága^-^ ak, A virág hossza: 3-6 cm. Átmérője = 4 cm. A sziromlevelek 2 cm. hosszúak, A sepaliumok zöldeshernák és e l i l . ^ a k . A petalmok rózsaszínűek, A tölcsérrészen az areolaicban oarnaszinű, sortesze-rü tövisek vannak. A virág szine rózsaszín, vagy í'ehér,

Teri;;ése; Erőteljesen dudorosj kevés, vékony tövissel es meggörbült pikké-I j ^ e k k e l . Eg -es szerzők s z e r i n t szőrös.

Magja: T e l j e s e n i s m e r e t l e n . A szakirodalom _ de az e r e d e t i leiéás sem -említi. Igazság s z e r i n t a genus-t nem i s szabadna h i t e l e s n e k f o ­gadni.

Eajták;^ í/eberocereus b i o l l e y i / W e b . / B r i t t . e t Rose, " panamensis B r i t t . e t Rose. " t u n i l l a / . W e b / B r i t t . e t Rose.

trichopho.'us Johns,dt Kimn.ne:;. h i t e l e s . Kultúraja_:_ T i p i k u s trópusi e p i f i t a növény-. Geek üvegházi körülmények kö­

zött, náradus környezetben tartható. Saját gyökerén jól tenyészik pH-6.

A cikkben előforduló idegen/'latin/ kifejezések ma-;yarázata: areola = tövispárna e p i f i t a fánlaicó ovarium magház petelum sziromlevél sepalum csészelevél Szakirodai om: Kr ainz ,Bu:ir:baum.,Andreae+Rupf ,Kladiwa:''Die Kakteen.'' Endlr^er-

-Buxbaum:"Bflanzcnfamilie der Kakteon.--Euxbaun:"Kakteenpflege b i o l o g i s c h r i c h t i g . Backeberg:"Die Cactaceae." Haage:"Freudé mit Kakteen" Futó József:"Közép- és Délameriea." Kakteen und andere Sukkulenten,

Megjegyzés: A Genus csak a nemzetközi normatíváknak megfelelő leirás esetében tekinthető h i t e l e s n e k .

1 1 . Szakköri h i r e k Szeptember 21.-én klubnapot t a r t o t t u n k . A ;ilubnap keretében értékesltc otük önköltségi áron a kiállibással kapcsolatban megrenüelt, de f e l nem használ tőzeget. Október 5.-én a prog am s z e r i n t A u g u s z t i n i Béla tagtársunlc t a r t o t t volna előadást a Per e s k i o p s i s oltásról. Betegsége m i a t t az előadást megtartani nem t u d t a , ezért h e l y e t t e Kern Péter i s m e r t e t t e röviden a Pereskiopsis o l ­tást, majd bemutatta Kovács t_?pád tagtársun :.:al egjá-tt a közös németorszá g i útjukon r.észitett szines diafelvételeket. Számos g- iijtem.ényt megláto­g a t t a k , melyekről képeket mutattak be, de bemutatták ezenkívül sok szép műemlékről készített szines d i e p o s i t i v e t i s .

Mag ós nővén cass.rz3£; 1 ITovák János tastá:r-:n:--l;/SáJboraljauohely,BszQ Tamás u, 7,/ kárte annak köz4 lését, hogy az al^.b:.iákban f e l s o r o l t i d e i termésű magjait szeretné érté-| k e s i t e n i , 20 szemes adagonként 2,- F t . árban, M a m i l l a r i a . b r a v o e , F r a i l e a 1 a l a c r i p o r t a n a , P r a i l e a a'area.Pebutia sp.Sebutia minuscula, I<,Violaciflóra, A..senilis,R. s e r . i l i s v,kesselringiana,E,kesselringiana,B.xanthocarpa,R. xanthocarpa v.salmonea.lFotocactus v.paraguensis.Échinopsis liybr.Neolo-^^'^-' odorát a,AlOG saponaria. Gasterxa sp. "Érdeklödők_közve tlenűl vele vegyem xv. a k a p c s o l a t o t . F i e r e r Kelemen tagtársunk"/Bp.XII.Korompay u.5,/ annak kőé-lését kérte, nogy nagyobb mennyiségű r i t k a csilléi és észak-am/erlkai o l t o l növényeket t a g j a i n k n a k rendkívüli árengedménnyel szeretné értékesíteni. Érdeklődők ugyancsak hozzá f o r d u l j a n a k közvetlenül. Kiállítás; A'fczepte'm'Ber 7.-én lezárt kiállításunk az erkölcsi sikertől e l t e k i n t v e , anyagilag i s eredményesnek b i z o n y u l t , mert végső soron a várakozással e l ­lentétben ne-- v o l t veszteséges. Erre való t e k i n t r t t c l a vezetőség ugy t e r v - j z i , hog;, jövő év őszén i s megrendezi a kaktuszkiállitást, Kívánatos lenne, ha e z i n nemcsak a bud a p e s t i , hanem a vidéki t a g j - i i n k i s résztven-xienek gyüjter -n nik néhány szép darabjával. Erre való t e k i n t e t t e l kérjük, vidéki tagtá mainkat, hogy ha a kiállításon részt óhajtanak v e n n i , a k i i állításra szá rj növén-^eiket már most, vagy legkésőbb tavasszal ugy ültes­sék át, hogy a növényeknek a kiállításra való beküldése ne ütközzön aka-dályea. I t t srm k e l l g o n d o l n i , ..ogy a más növéryekkel közös ládában e l ­h e l y e z e t t növényt ültessék át egyedi cserépbe, vagy, hog^- a k i á l l Í T;ásra szánt növényeket egy közös edénybe csoportositsál:,

j - I I . Sajtószemle Kakteen und Su-irulenren,^

lv70,évi 9.szám R, Gzorny: EcLinofoseulacactus ochoterenaus, Nagyon szép, ezines felvécellel illusztrált rövid ismertetés, azzal a meg-"ieevzéssel, Logy a forgalomban levő növények faj—azonosságáért nem leh^-f-

tíiűsséget vállalni. A ,F.HjBuining: GyLinocalycium h o r s t i i B u i n i n g sp.nov. A Gyiiinocal;^cium donudatumhoz közelálló növény első leirása és l a t i n d i a g -nosisa 6 kéj-pel. EL.Jahn: Echinopsis ehacoana, A sz c rző s z e r i n t olyan e c h i n o p s i s , amely nemcsak m.int oltóalanj'- - állja h e 1 é t a gyű j t e m ényb s n. 1. f ényk éi,. R*Rawé: A öoncphytua nemzetség vizsgálata. A nagy területen e l r j r j e d t és épp ezért erősen variálódó Conophj'tum s u b r i sum-ot i s m e r t e t i a szsrzo. A növénynek minteg;v 5 szinonim elnevezése va'n " ^ ^ v r y k é p ,

H,R.Mindt: A kc.ktuszok''bepincézése", A cikkíró részletesen leírja, hogyan láiet a kaktuszokat k i s helyen kevés költségvgel és minimális veszteséggel k i t e l e l t e t n i . Előfeltétel; egy száraz v i s z o n y l a g egyenletes hőmérsékletű pince, amelyben többemeletes polcon he-l3^ezzük e l -a növényeket. Minden p o l c o t napi 8-10 órán át fénycsövekkel k e l l megvilágítani, A bemutatott fénjdcéj.ek s z e r i n t a kaktuszok dus virág-'•^pal viszonozzák a téli fénytöbbletet, 8, fénykép.

- 0 -

V. .xAinz: .i.'"sgszür3telési t a p e s z t a l - t o k . Fúljitását közöl j a k .

Kemenes Err-"£tó.ehelrOSt, 1970 N^23. W.F.vaschig a . ; l c 9 . és 170,olöe.lon i r a Ferocactr.s • . v i s l i z e n t i i - r c l . / l s:öinea i 11':£zoaeió^Krainz:'-'Die Kakteen-ből.^' A1>C-171. o l d a l o n .Fi anz S t r i g l arról i r , lio ;y az import Gbrrnnocalycium f l e i herianum 50 cm hosszú gyökér-.el érkezett. Azt a következtetést vonja l e a fenbieköcl, hogj- r e n d k i v d l i jelenééggel állunk szemben, amelyet valamilye] külső körülmény o k o z h a t o t t . Ez s z e r i n t e egyébként a raktuszok rendkívüli alkalmazkodási készségét bizony Írja. A i:ot cactus a r e c h i n i t e s / ? / - r ' - 1 i r a •171--172.oi:alon .rranz ? t r i - ; l . A kektus Ezoi- osztódáscs sar jadzásáról i r H.W.Fitkau a 17 : . - ' - 17 - : .oldalon Ez a jelensí nagyon a s o n l i t a c i s t a t a képzc;iéshez és főleg Har: .111 áriáknál .Tordul ele /i'om. cse:.'élendő össze a nyugvó rü gr ékből való sor j a o z r s s a l / ''Go.rdolatok egy kaktuszgyüjtemény felépítésével kapct olatban-=, a 173-y' .1 dalon dr.Gerhard Gr-.^ner arról i r , hogy a ''mindent gyü^^teni-' jeli,-:ével kar csolafban gyorsan megtelik a rendelkezésre álló h e l y és nem ma:...d i d jelenségek megfigyelésére, É pen azok, a k i k a múltban gazdag figveicK; k e l c'eZüogitották a ''kaktusztudomlnyt''', a legtöbb esetben igen i o i c s i gyü tem-'-rjij.-el r e n d e l k e z t e k , A helyes ut":" spec:.;.lis gjKijtemény felépítése* Ez 1 lö.:eoző szempontok s z e r i n t törrénhet: leh-:t a rendel:v?zésünkre Illó hely

CÍ!: s z e r i n t i s gyűjteni. Lehet azonban előfordulási h e l y sz t e r . l , .ízen kívül még szám.os más leh. tőség i s kínálkozik./It

szerint i s gy^j ;t a t a l o k p l d .

Ilüsvai Varga István, érdemes művész tag-e. • eunkra, a l t i gyüjtemánj ét a fes-töioég szeriíiti rendszerezte, A kommentáló./ •'Kaktuszok és kémia" elmen i i v a 178-81, o l d a l o n d r . F r i t z B i n n i g . A srerzo egy sor r növek;.^dást serkentő, gombaölő és állati kárt3:t5ök e l l e x i védő S7-sőroL f e l . Majd az alábbiak s z e r i n t r e c e p t e t i s m e r t e t :

^ a kom^-nitr át=kál i s a l étr om rrA' -••-rr.-'ihidrogénf oszfát Qi/ráliumhidr ogénf 0 s zf át "kaL-rlumiiitrát Magiéziumszulfát vas szulfát amoniumezoilfát kon;--ha só

. z s e .1 :

KITO^ 8 . 0 0 g kH 2-'-04 2otOo g K2rIP04 2 , 0 0 g Ca/l?03/2,4 H 2 O S.oo Mg3C4.7H20 1 3 - 0 0 s FeSOA.THoO 1 , 0 0 g /MI4^2S04 2.00 3 KaCl 1 . 0 0 g

5Ó.-.00 g,

o

o c

- 9 -

F e n t i menn-yiség 1 l i t e r vízben feloldandó, As öntözővízhez ebből 1 l i t e r hez 20 mg-t. adagolunk•/ml,/ /Melyik vegyész, vagy gjógyszerész togtársunk vállalni a f e n t i o l d a t elké­szítését nagyobo nennyiségben a szakkör t a g j a i rbszére?/PiS" elem: Ezzel

Mangánszulfát MnS0^5H20 3.ooo,- mg bórsav H BO . 2,ooo,- mg ciink szulfát ZnS0^.7H20 l o o . - mg ammoniummolibdát /Mi^/^MOrjOg^.^H^O loo.-mg rézszulfát GuS0^.5KpO 5o.- mg kobal c h l o r i d C 0 C I 2 . 6 H 2 O 5o.- mg káliumóódid KJ 2o.- mg ammoniumvanadát NH^VO^ 2o.- mg Ö s s z e s e n : 5*340.- mg F e n t i nyomelemek pontosabban 1 l i t e r vízben feloldíndók,Ebből 1 l i ,ar ön­tözővízhez 1 m l - t adagolunk, A teleltetés előtt az cr:motikus nyomás k i ­egyenlítése m i a t t a feldúsult tápszert lehe tői :g k i : e l l "'m-osni'' a t a l p i -ból,//Többszöri átöntözés/ Dr.G.Gröner a 181-184, o l d a l o n a Coryphantha elephéntidensről i r , / e g y ábra/ A 184, o l d , "aculeatus" közli a közkedvelt '"'tövises be szedet'-'> Johann deb-l e r arról i r rövid cikkében a 185. o l d a l o n , hogy kaktuszvirág_:'Ort, általa kikísérletezett módon 4 hétig sikerült hűtőszekrényben életben t a r t n n i . A vele végzett beporzások eredményesek v o l t a k , A 185-136,oldalon arról Írnak, hogj^ j e l e n l e g a "Stachelpost'' a legnagyobb t .r jeeelirü, német n y e l ­vű kaktuszujság. Olvasóinak a tábora állandóan növekszik. Ez a körűlménTr a r r a vezethető v i s s z a , hogy mindenki szabadon el..cndhatja véleményét a la p hasábjaiban. A ''hibridsarokban " • / I 8 6-I9O.oldal/dr. W.Stauch f e l s c . o l egy sor kaktusz h i b r i d elnevezését és rövid leiárást. A I90 o l d . eg;- ..or hibridről ol v a s -hat'ani:, amelyet nem annak t a r t o t t u n k . A 191.old. Josef 'Tomanek mégagyszor i r a Mammillaria solisioides-ről. Majd a 192-193.old* olvasók l e v e l e i kö­vetkeznek. A 194-95.oldalon W.Rausohig a b o t a n i k a i elnevezéseket magyarázza. '^Stachelpost "1970.N°27, Az 197-198,old. K a r i Eckert i r az Aporocactus Genu£;:' l és hib.idjelről /Egy szines kép./ M.Kessler i r a 199 -202,old, a Paródiákról. 192C-ban csak 5 speciest -t ü n k o Manapság a speciesek száma l 5 0 - r e tehető. ü.VJ. ?rittkau/Mexikó/ a 202 .old. i r a "Stenocereus standleyi-ről."Backe-•*? * '' leírásában IO-I5 cm/hosszu tövisek sze'^epelnek.Ez IO-I5 mm.hosszúság­r a icijavitandó./í/ Backeberg IV,kötet 2089ca.dal 197-:- és 1975 ábra N^^cto-cerous spec.-valójában Stenocereus s t a n d l e y i . / ! /

- 10 .

A Uttlioeereus •peeiosusrol i r I I M LSfílttr a ?ü2-?03.oldaloiu/l.ébra/ Majd • 2ü4-2ü5 oidaloi; dr Gtach a Paramint /Kchinopaia/ hibridvkröl i r . l.ábra. Oakar Seliaid a 205''2öb oldalon i r aa tuphorbia bupleuri-fóliáról l.ábra. a 206-210 oldalon dr Leo Kladiva jof^^^al klfot^iiisoija az egyes lapokban ae^rjel nt pon^ola kaktuasleiráaokat.Kösli h o ^ a l t k e l l tai talaasnia a filoi^anatikuaan halyes nüv Snyleiráanak* Dr G.Grt.oner a 210-212 oldalon a ÜMMillária aikroheliaról i r . l ábra. k 213.oldalo:i i x n o c t l u t u í t attgint a k ö r k c d T o l t "tSTiaaa b^üisádot" o l v a s n i . W i l h i i l m Siaon a 213-214 oldalon arról ir,ho«3r Backeberg aUvei e^ráaxt eg^o daluak, aáar4ast aár a aagj*^®*^" pillanatában aoa voltak •Ar r4a%ben aktualiaak.nsUksÓKae lonne uj &aesefo/:laló aCivek kiadáaa. ÁB olvaadk l e T t * l e i következnek a 216-217 oldalon. iiaJ4 a 218.oldalon 4a a 219.0idalon kS£ ) . ik a botanikai nevek forditáitár.

Eoaaentálta Kern iVter S i . 82.109d-ilQő-i|( Fld.as. 4.0