Embed Size (px)
Citation preview
1
Miskolci Egyetem
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Miskolc
A sértett szerepe a büntetőeljárásban
Szakdolgozat
Készítette: Farkas Kinga
Konzulens: Jámborné Dr. Róth Erika egyetemi docens
Miskolc
2013
2
A büntetőeljárásról általánosságban
A büntetőjogi felelősségre vonás folyamata. Ezen folyamat előre haladtával a hatóságok
megpróbálják felderíteni, hogy mi történt, megpróbálják felderíteni a bűncselekmény
elkövetésének részleteit, a bűncsedlekmény elkövetőjét stb.
Van kezdete és vége. A hatóságok cselekményei által halad egyre inkább előre, és a
végén megállapítható, hogy mi történt, és a vélt elkövető valóban felelősséggel tartozik-
e a cselekményért. 1
A magyar büntetőeljárás történetét az 1896. évi Büntető perrendtartástól számoljuk.
Garanciákat épített be a rendszerbe, alapelveket tartalmazott és évtizedekkel megelőzte
a korát. Alaposabb jogszabály volt, mint a kortársai nagy része.
A büntetőeljárás szakaszosan felépülő folyamat, az eljárás egyes szakaszaiban más-más
személyek tevékenykednek, valamint a különböző feladatoktól függően rendelkeznek
döntési jogosultsággal. A törvény szabályaiban következetesebben akarták kifejezésre
juttatni a vád, a védelem és az ítélkezés funkciójának elkülönítését. A jogszabály ezt
betartva, el akarta határolni egymástól a nyomozóhatósági, az ügyészi és a bírói
teendőket.
A büntetőjogi felelősség kérdése a büntetőeljárás alaptípusát tekintve a
közvetlenség elvének betartásával a tárgyaláson dől el. Habár az alapelvek között ott is
szerepelt a kontradiktórius eljárás és a közvetlenség alapelve, mégsem volt teljesen
mentes a nyomozó elvű rendszer bizonyos elemeitől. Az akkori törvény is megkövetelte
a bírótól, hogy ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált
bizonyítékokra alapítsa, ennek ellenére, azonban a közvetlenség elve gyakran sérült. A
bíró a vádiratból már előzetesen áttanulmányozza a tényállást, és megismeri a
bizonyítékokat. A tanács elnöke vezeti a bizonyítási eljárást, ő hallgatja ki a vádlottat és
a tanúkat, ő hallgatja meg a szakértőt. A felek indítványaihoz való kötöttség általában
1 www.atthina.hu Letöltés dátuma: 2013. július 1.
3
nem terheli, ezektől függetlenül intézkedhet. A bizonyítási eljárás a bíróság által történő
vádlotti kihallgatással kezdődik, bekövetkezhet, hogy a döntési jogkörrel felruházott
személy a második vádló pozíciójába kerül.
A bűncselekmény sértettje
A sértett, az egy sajátos büntetőeljárási fogalom, mely a büntetőjogból levezethető, és a
bűncselekménnyel veszélyeztetett vagy megtámadott alanyokat értjük alatta. A büntető
eljárásjog megfogalmazása szerint, a sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a
bűncselekmény veszélyeztette vagy sértette. A viktimológia az áldozat kifejezést, a
büntetőjog pedig az ezen körhöz tartozó személyek valódi elnevezését kikerülve, a
valaki és a más szavakat használja. Az angol nyelvű kerethatározatban a „victim” szó
szerepel, ami sértettet és áldozatot is jelent. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a
kriminológiában használatos áldozat elnevezés valamilyen személyre vonatkozik, a
büntetőeljárásban viszont a sértett alatt természetes és jogi személy egyaránt értendő,
annak ellenére, hogy a jogszabály szövegezése gyakran személyre utal az „ ak i” és a „
valaki ” kifejezések által.
A sértett eljárásjogi fogalmától meg kell tudni különböztetni a passzív alany anyagi jogi
fogalmát. A sértetté váláshoz részben elegendő a jogok, illetve a jogos érdekek sérelme
vagy veszélyeztetése, azonban passzív alanyon azt a személyt értjük, akire a
bűncselekmény elkövetése ténylegesen irányul (emberölés esetén, például: akit
megölnek). Ez általában egybeesik a sértettel, azonban nem feltétlenül: csalásnál
például a passzív alany a tévedésbe ejtett személy, a sértett pedig az, aki a cselekmény
folytán kárt szenvedett. Ilyenkor felléphet kártérítési igénnyel a tévedésbe ejtett és a kárt
szenvedett személy is, a büntetőeljárásban. A testi épség, az élet és az egészség elleni
bűncselekmények esetén általában meghatározható egyének sérelméről lehet szó.
Problémát okozhat viszont ez több sértett esetén, ugyanis egy nagyobb csoport esetében
nem megengedhető, hogy mindenki magánfélként léphessen fel. Az igazi nagy
nehézséget viszont az jelenti, hogy ha pontosan be nem határolható közösség szenved
sérelmet. Így, a környezet védelmét sértő bűncselekmények például, pontosan nem
4
meghatározható személyek ellen irányulnak. E cselekményeknek általában nincs
passzív alanyuk, tehát eljárásjogi szempontból nem egyértelmű, hogy ki léphet fel
sértettként.2
Király Tibor írásában, a sértetté válás szempontjából három csoportra osztja a
bűncselekményeket:3
a.) azok a bűncselekmények, amelyeknek van individuális sértettje, passzív alanya,
olyan cselekmények, amelyeknek passzív alanya (sértettje) közelebbről meg
nem határozható személyek csoportja, (nemzeti, vallási csoport
b.) közlekedésben részt vevő veszélyeztetettek csoportja, a környezetszennyezés
veszélyeztetettjei
c.) azok a bűncselekmények, amelyeknél az állam vagy az egész társadalom a
veszélyeztetett. Ebben a csoportban nincs olyan sértett, aki processzuális
értelemben a büntetőeljárásban felléphetne, ezért az ügyész veszi át ezt a
szerepet. 4
Probléma lehet, ha a sértett jogi személy, de a bűncselekmény nemcsak a társaság
érdekeit sértette, illetve veszélyeztette, hanem például az egyesület minden tagját is
egyben, ekkor a jogi személy minden tagja sértetté válik. Ebben az esetben viszont a
sértettek nem léphetnek fel önállóan, hanem kijelölik maguk közül a sértetti jogokat
gyakorló személyt.
Összegezve a sértetti aktív legitimációt, elmondhatjuk, hogy több sértett esetén a
törvény kétféle megoldást kínál, egyrészt különbséget tesz az individuálisan
megkülönböztethető személyek és a meghatározhatatlan számú és összetételű csoportok
között. Előbbi esetben, feltéve, hogy a sérelem egyénileg is kimutatható vagyoni kár,
vagy más meghatározott eredmény, a sértettek egyenként is felléphetnek.
A törvény lehetővé teszi, hogy egy megbízott járjon el az összes nevében. A másik
esetben, amikor az egyének pontosan meg nem határozható csoportja szenved sérelmet,
a jogszabály nem engedi meg, hogy a processzuális jogok a csoport minden tagját
2 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Osiris Kiadó, 2001
3 Király Tibor Tankönyv, 2003
4 Király Tibor Tankönyv, 2003
5
megillessék. Ezekben az esetekben a sértettek képviselőjeként közhasznú szervezet is
eljárhat, például a nemzeti és etnikai kisebbségeket ért immateriális sérelem esetén a
sértettek képviselőjeként az Országos Kisebbségi Önkormányzat. A gondot az jelenti
Király Tibor szerint, ha az említett csoportoknak nincs önkormányzata, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkeznek, mert (például) nem alkotnak egyesületet. Ilyenkor
elvileg a csoport minden tagja felléphetne sértettként. Mivel a jogalkotó erre nem
gondolt, így ezt az esetet nem szabályozta. 5
A magánvádló
Ha a törvény másképp nem rendelkezik, akkor könnyű testi sértés, magántitok
megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a
vádat, mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra
büntethető.
A büntető eljárásjog felsorol hat, olyan enyhe súlyú bűncselekményt (könnyű testi
sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és
kegyeletsértés), amelyek esetén az állam főszabályként nem kívánja
büntetőmonopóliumát gyakorolni, és az eljárás kizárólag a sértett magánvádjára – tehát
nem hivatalból – indul meg. A magánvádas eljárás olyan külön eljárás, amelyben a
vádat már eredetileg sem az ügyész, hanem a magánvádló (azaz az ügy sértettje)
képviseli. 6
5 Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdései, Osiris Kiadó, 2001
6 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:25)
6
A pótmagánvádló
Bizonyos esetekben az ügyész, az eljárás során olyan döntést hoz, amely az eljárás
megakasztásához,felfüggesztéséhez, megszüntetéséhez vezet (a feljelentést elutasítja, a
nyomozást megszünteti, a vádat elejti stb.). Ez esetekben, azonban a bűncselekmény
sértettje lehet, hogy nem ért egyet az ügyész ilyen döntésével, ezért mintegy az ügyész
helyébe lépve, a törvény által meghatározott esetekben, pótmagánvádlóként lép fel, és
ezután a bírósági eljárás az ő vádjára folytatódik tovább.7
Pótmagánvádlóként (főszabály szerint) a sértett léphet fel, azonban halála esetén helyére
30 napon belül egyenesági rokona, házastársa, élettársa, vagy törvényes képviselője
léphet.
A pótmagánvádló ügyvédi képviselete a Be. 56. § (4) bekezdése alapján kötelező,
kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. Az
előbbi rendelkezés az eljárás egész folyamán végig húzódik, tárgyalási szakban a
képviselő távolléte abszolút eljárási szabálysértést fog vonni maga után.8
A sértett pótmagánvádlói jogosultságokkal akkor élhet, ha a nyomozás
megszüntetésének oka a következők valamelyike volt:
- a cselekmény, nem bűncselekmény
- a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és nem
várható eredmény az eljárás folytatásától
- a bűncselekményt nem a gyanúsított követte el, illetve a nyomozás adatai alapján nem
állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el
- büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, a gyermekkor és a kóros elmeállapot
kivételével
- a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok áll fenn.9
7 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:40)
8 www.fovarositorvenyszek.hu (2013. 07. 02.)
9 www.fovarositorvenyszek.hu (2013. 07. 02.)
7
Pótmagánvádnak nincs helye, az alábbi esetekben:
- a feljelentés elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének alapját más ok képezi
- a büntethetőséget kizáró okok közül a gyermekkor, vagy a kóros elmeállapot áll fenn
- az elkövető halála esetén
A Be. a 229. és 233. § tartalmazza a rendelkezéseket arra az esetre, ha a nyomozást
megszüntető, vagy a feljelentést elutasító határozat elleni panasz elutasítását követően
helye lehet a pótmagánvádló fellépésének.
Fellépése esetén, a pótmagánvádló vádindítványt nyújt be. Ezt, az ügyben addig eljárt,
elsőfokú ügyészséghez kell beterjeszteni, amely azt az iratokkal együtt az általános
szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.
Az alábbi részekből áll a vádindítvány:
a.) a vádlott személyi adatai
b.) a vád tárgyává tett cselekmény leírása
c.) a vád tárgyává tett cselekmény Büntetőtörvénykönyv szerinti minősítése
d.) a bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb indítványok
e.) a tárgyalásra idézendők, és az arról értesítendők indítványozása.
Ugyanakkor a vádindítványban meg kell jelölni azokat az indokokat is, amelyek alapján
a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése, vagy a vádemelés
részbeni mellőzése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. Ezen
indokolásra vonatkozó egyéb utalást sem a miniszteri indokolás, sem a törvény nem
tartalmaz.
A vádindítvány beterjesztését követően a bíróságnak kell döntenie a vádindítvány
elfogadása, illetve elutasítása felől. A bíróság akkor fogadja el vádindítványt, ha
elutasításnak nincs helye.
A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha:
a./ az elkésett, vagyis a panasz elutasításának közlésétől számított 60 napon belül nem
kerül sor a pótmagánvádló fellépésére
8
b./ ha a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselő, kivéve azon természetes személy
pótmagánvádlót, aki jogi szakvizsgával rendelkezik
c./ nem a jogosulttól származik a vádindítvány
d./ a vád nem törvényes, illetve nem tartalmazza a fentebb részletezett kötelező tartalmi
elemeket.
Amennyiben a b. és c. pontokban foglalt hiányosságok miatt került sor a vádindítvány
elutasítására, úgy a pótmagánvádló jogosult azt ismételten benyújtani, de csak az
előzőekben meghatározott 60 napos határidőn belül.
A pótmagánvád alaki kellékeinek vizsgálata, a törvényes vád értelmezése
A törvény szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett
indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénykönyvbe
ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását fogja kezdeményezi. A 231. §
(2) bekezdés d) pontja szerint, a bíróság a vádindítványt elutasítja, ha a vád nem
törvényes, illetve nem tartalmazza a kötelező speciális tartalmi elemeket.
A követendő álláspontnak az tekinthető, hogy ha az eljáró bíró azt vizsgálja, a
vádindítvány tartalmaz-e megfelelően megfogalmazott tényállást és nem szigorúan
értelmezve azt, hogy a leírtak megvalósítanak-e bűncselekményt. Ebben az esetben
nincs helye a vádindítvány elutasításának, ezt a bíróság elfogadja, és amennyiben ezt
követően megállapítja, hogy a leírt tényállás alapján nem állapítható meg
bűncselekmény, annak hiányában az eljárást megszűntnek nyilvánítja.
Más oldalról fogalmazva: azt kell vizsgálni, hogy a leírt tények alapján a vádlónak
jogos és okszerű következtetése valamely, büntetőtörvénykönyvbe ütköző
bűncselekmény megvalósulása.
A tartalmi kérdések vizsgálatát a vádindítvány alaki kellékeinek vizsgálata előzi meg.
Tehát a vádindítvány beérkezésekor a bíróság arról dönt, hogy fennáll-e a sértetti
fellépés lehetősége - vádlói legitimáció -, fennáll-e a törvényes vádnak a Be. 2. § (2)
9
bekezdésben írt tartalmi, illetve a pótmagánvádra vonatkozó speciális formai kelléke a
230. § (2) bekezdése szerint.
Ha a bíróság mindezek után azt látja, hogy a vádindítvány elutasítására nincs ok, akkor
azt elfogadja. Ez esetben is többféle megoldás lehetséges: bizonyítás felvétele nélkül
megállapítható, előkészítő szakaszban, hogy nyilvánvalóan nem valósít meg
bűncselekményt a vádindítványban szereplő eseménysor és ekkor a bíróság
bűncselekmény hiánya miatt a Be. 267. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszünteti az
eljárást. Amennyiben viszont ezek a feltételek nem állnak fenn, tárgyaláson dönt a
pótmagánvádló indítványa felől.
Az eljárás megszüntetése közvád esetén
A bíróság megszünteti az eljárást, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem
bűncselekmény, illetve akkor szünteti meg, ha a vád nem törvényes. A két
megszüntetési ok között párhuzamosság van, hiszen a törvényes vád fogalmának része,
hogy az abban meghatározott személy, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye
miatt emeljék, míg a másik esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy a vád tárgyává tett
cselekmény bűncselekmény-e.
Amennyiben a jogalkalmazó szigorúan értelmezné az erre vonatkozó törvényhelyet, az
oda vezetne, hogy a bíróság már a vád törvényességének vizsgálata során egyúttal azt is
értékelné, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a Btk. valamelyik különös részi
tényállása alá vonható-e.
Mindez irányadónak tekinthető pótmagánvád esetén is, tehát a Be. 2. § (2) bekezdését
sokkal inkább alaki, minthogy tartalmi követelménynek kell tekinteni és ebben az
esetben, ha az előterjesztett vádindítvány megfelelő történeti tényállást tartalmaz, úgy
10
annak elfogadásáról, majd a tárgyalás előkészítése során az eljárás megszüntetéséről
kell dönteni. 10
Fontos kiemelni, hogy a törvényes vád hiánya vagy a nem pótolt kellékhiány a
közvádas eljárásban az eljárás megszüntetését eredményezi a Be. 267. § (1) bekezdés j)
és k) pontja alapján, ellenben ugyanezek a hiányosságok pótmagánvád esetén a Be. 231.
§ (2) bekezdés d) pont szerinti elutasításra adnak okot.
A magánfél
Sok esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben a sértettnek ún. polgári jogi
igénye is keletkezik, amely leggyakrabban kártérítési igényt jelent (pl. a rongálás
bűncselekménye nyilván anyagi kárt is okoz). A magánfél az a sértett, aki a
büntetőeljárásban ilyen polgári jogi igényt érvényesít. Az eljárások egyszerűsítése
érdekében ugyanis a törvény lehetővé teszi, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben
keletkezett polgári jogi igényeket ne kelljen külön polgári bírósági úton érvényesíteni,
hanem azt a büntetőbíróság is elbírálhassa.11
10
Lásd 2008. 86. számú ítélőtáblai határozat
11 www.bunmegelozes.hu (2013.06.28. 18:51)
11
A sértett jogai a magánvádas eljárásban
A Be. 54. § (1) bekezdése értelmében a könnyű testi sértés, a magántitok és a levéltitok
megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés esetén a vádat, mint
magánvádló a sértett képviseli, ha az elkövető magánindítványra büntethető.12
Habár az ügyészi vádmonopólium erősödése következménye képpen a sértett jogai
szűkültek, így a magánvádas eljárás szabályai ezzel párhuzamosan gazdagodtak.
A magánvád intézménye lehetővé teszi, hogy a hatóság helyett a sértetthez kerüljön a
vádfunkció.
Az állam büntetőigényének kizárásával az officialitás elve sérül, hiszen a jogalkotó a
sértett akaratától teszi függővé az eljárás lefolytatását. Pontosítva, a büntetőigény
érvényesítése a bűncselekmény következtében sérelmet szenvedő elhatározásától függ.
A magánvádas eljárásban a sértett jogosítványai a közvádas ügyekben szereplő sértetti
jogokhoz képest szélesebbek. Természetes ezek a többletjogok abból fakadnak, hogy a
sértett egyben a vád képviselője, s ennek következtében az ügyészi jogosítványok őt
illetik meg (azonban nem teljes körben).
A magánvádas eljárás, általában nyomozás nélkül, a sértett feljelentése alapján indul. A
tárgyalás bírói előkészítésének szakaszában a sértett szerepe a közvádas eljárásokhoz
képest jóval nagyobb. Az úgynevezett személyes meghallgatásokon a bíróság, a
feljelentő, illetve a feljelentett személyt hallgatja ki. A hatóság békítő eljárásának
következtében a magánvádas eljárás az esetek nagy részében megszüntetéssel végződik,
tehát a bíróság előkészítő eljárásában, a magánvádas ügyekben igen hatékonyan
működik.
12
Be. 54. §(1)
12
A közvádas ügyekben a sértettet nem illeti meg a tárgyalás előkészítése során a
jogorvoslati jog, vagyis a határozatokkal szemben, a magánvádló viszont ebben a
szakaszban is fellebbezési jogosultsággal rendelkezik.
E joga alapján megtámadhatja az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről és
megszüntetéséről hozott döntéseket.
A tárgyalási szakaszban a sértett, lényegében az ügyész képviseleti jogát gyakorolja,
vagyis észrevételeket, indítványokat tehet, a kihallgatott személyhez kérdéseket
intézhet, perbeszdet, azaz vádbeszédet mondhat.
Az „egyszerű” sértett részére a jogalkotó nem teszi lehetővé, hogy az elsőfokú bíróság
határozata ellen jogorvoslattal éljen. Ezzel szemben a magánvádló fellebbezést nyújthat
be a vádlott terhére, és a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezést is
sérelmezheti.
A magánvádló a másodfokú eljárásban a sértettet egyébként is megillető jogokon túl
perbeszédet tart, és indítványozhatja az eljárás megszüntetését. Ebben az esetben a
másodfokú bíróság mérlegelés nélkül, tanácsülésen megszünteti az eljárást, tehát kötve
van a magánvádló indítványához.
A perújítás esetében (bár az ügyészi jogosítványokhoz képest szűkebb körben) az
„egyszerű” sértetti pozícióhoz viszonyítva lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mert
önállóan is előterjeszthet perújítási kérelmet.
A törvény e jogosítványát úgy korlátozza, hogy csak két esetben teszi lehetővé e külön
eljárás kezdeményezését. Nevezetesen a terhelt felmentése, illetve az eljárás
megszüntetése esetén.
13
A sértett jogai a különleges eljárásban
A Be. 376/A §-a alapján, amennyiben a bíróság a döntésében a lefoglalt dolog
kiadásáról nem rendelkezett, arról hivatalból vagy az ügyész indítványára utólag dönt.
E körben is indokolt lenne bővíteni a sértett jogosítványait, hiszen a büntetőügyek egy
részében a bíróság nem rendelkezik a lefoglalt dolog kiadásáról, és ennek
következtében a sértett, az őt jogosan megillető tárgyakat nem kapja meg.
A sértett természetes személyek száma a kiemelt bűncselekményekben 13
1.) ábra Központi Statisztikai Hivatal 2010, illetve 2011
Megnevezés 2000 2006 2007 2008 2009
Összesen 12 916 14 542 15 115 14 873 13 103
személy
elleni
937 1 207 1 059 1 186 1 864
közlekedési 239 299 280 237 208
házasság,
család,
ifjúság
244 1 162 360 282 448
államigazg.,
igazságszolg.,
közéleti
tisztaság
95 68 87 87 132
13
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Legfőbb Ügyészség
14
közrend
elleni
810 895 938 1 009 1 070
vagyon elleni 10 591 10 911 12 391 12 072 9 361
Sértettek
közül:
gyermekkorú
239 1 234 442 362 421
fiatalkorú 529 736 752 640 524
fiatal felnőttt 1 198 1 241 1 111 1 086 997
nő 4 632 6 166 5 228 5 427 5 102
2.) ábra Központi Statisztikai Hivatal 2011. 14
Megnevezés 2000 2008 2009 2010 2011
Összesen 12 916 14 873 13 103 14 394 14 741
személy
elleni
937 1 186 1 864 1 964 1 893
közlekedési 239 237 208 215 206
házasság,
család,
ifjúság
244 282 448 506 437
államigazg.,
igazságszolg.,
95 87 132 181 155
14
Forrás: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség
15
közéleti
tisztaság
közrend
elleni
810 1 009 1 070 1 096 1 102
vagyon elleni 10 591 12 072 9 361 10 195 10 652
Sértettek
közül:
gyermekkorú
239 362 421 510 510
fiatalkorú 529 640 524 731 734
fiatal felnőttt 1 198 1 086 997 1 153 1 243
nő 4 632 5 427 5 102 5 619 6 007
Módszertan: 15
A sértettek száma nem egyezik meg a bűncselekmények számával, mert nem mindegyik
bűncselekménynek van sértettje (illetve némelynek több is van), vagy az nem
természetes személy.
15
B-A-Z megye Statisztikai évkönyve 2011, Miskolc 2012
16
A sértett jogai és kötelezettségei
Ahhoz, hogy a bűncselekmény sértettje, áldozata a büntetőeljárás során megfelelően el
tudjon igazodni, illetve érvényesíteni tudja akaratát, ismernie kell lehetőségeit, hiszen őt
is különböző jogok illetik meg, illetve különböző kötelességei vannak.
A sértett jogai a büntetőeljárásban 16
Fontos, hogy döntsön magánindítványra büntethető bűncselekmény esetében az
elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának kérdésében.
Polgári jogi igényének biztosítására, kárának megtérítése céljából, indítványozza az
elkövető vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét.
Megalapozott bejelentést tegyen olyan kizárási, elfogultsági okról, amely a
büntetőügyekben eljáró hatóság vezetőjére, tagjára, továbbá a szakértőre, a
szaktanácsadóra, a jegyzőkönyvvezetőre, a tolmácsra és a gyorsíróra vonatkozik.
Terjesszen elő igazolási kérelmet, határidő vagy határnap hibáján kívüli elmulasztása
esetén. Az őt érintő iratokat megtekintse a nyomozás befejezését követően. A bűnügy
irataiból kapjon nem hiteles, illetve külön kérelemre hiteles másolatokat.
A büntetőeljárás tartalma alatt, és a büntetőeljárás befejezését követően, bizonyos
esetekben személyi védelemre jogosult a sértett és a képviselője is, melynek feltételeit a
Kormány 34/1999. (II. 26.) számú rendelete határozza meg.
A nyomozás során jelen legyen a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a
felismerésre bemutatásnál, a szakértő meghallgatásánál,a szemlénél továbbá az első és
16
www.ujutakon.dunaujvaros.hu (2013. 06. 28. 19:16)
17
másodfokú bírósági eljárásban bármely eljárási cselekménynél, kivétel a vádlott
kihallgatása akkor, ha a sértett egyben tanú is.
Indítványokat és észrevételeket tegyen az eljárás minden szakaszában, így a költségek
előlegezése mellett az eljárási cselekmények gyorsírással, hangfelvevővel, vagy egyéb
berendezéssel történő rögzítésére. Kezdeményezze a bírósági tárgyalás előtt az ügy
áttételét, egyesítését, elkülönítését, megjelölhet olyan körülményt, amely a tárgyalást
akadályozhatja, illetve annak megkezdése előtt célszerű figyelembe venni.
Kezdeményezze továbbá kérdések feltételét is a tárgyaláson kihallgatott vádlotthoz,
szakértőhöz, tanúhoz.
Az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyészi vádbeszéd, a másodfokú tárgyaláson pedig
a fellebbező perbeszéde után, felszólaljon és nyilatkozzon a vádlott bűnösségéről.
Igényelje a tanúkénti megjelenésével felmerült költségeinek (jogszabályban
megállapított mértékű) megtérítését. Kérje magánvádlókénti fellépése esetén az ügyben
felmerült készkiadásai - útiköltsége, ellátási költsége és a szállás költsége -
megfizetését. Kártalanítást igényeljen - külön jogszabály szerint - a szakértői
vizsgálattal vagy más eljárási cselekménnyel okozott károkért. Felvilágosítást kérjen
büntetőeljárásbeli jogairól és kötelességeiről, a törvényben meghatározott esetekben.
Közreműködjön a bizonyításban, jogorvoslattal (panasszal) forduljon a nyomozó
hatósághoz, illetve az ügyészséghez a jogait vagy érdekeit sértő hatósági határozatok,
intézkedések, illetve az intézkedések elmulasztása miatt.
Saját anyanyelvét használja mind szóban, mind írásban. Joga van, hogy a nyilvánosság
kizárását kérje (erkölcsi okból) a bírósági tárgyalásról, illetőleg annak egy részéről.
18
A sértett jelenléti joga
A Be. 53. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a sértett a bírósági eljárásban (ha a
törvény másképp nem rendelkezik), bármely eljárási cselekménynél jelen lehet.17
A bírósági szakasz első része a tárgyalás előkészítése a büntetőeljárás úgynevezett
belső, A bírósági szakasz első része a tárgyalás előkészítése a büntetőeljárás
úgynevezett belső, tehát nem nyilvános szakasza, ahol a legtöbb kérdésben a tanács
elnöke dönt.
Az eljárás résztvevőinek meghallgatására és az előkészítő ülésre csak kivételesen
kerülhet sor. Jelenléti joga, és kötelezettsége ebben az esetben is csak az ügyésznek, a
védőnek és a vádlottnak van. A közvádas ügyekben a sértett személyesen nem vesz
részt ebben a szakaszban. Általános jogosultsága alapján azonban, észrevételt és
indítványt tehet, amit beadványként csatolhat az iratokhoz, vagy személyesen,
jegyzőkönyvbe mondhatja azt.
A sértett valóságos szerepe az eljárás e szakaszában a megszüntető végzésből való
értesítés jogára korlátozódik. 18
Mivel az iratoknak az ügyészhez történő továbbításáról és a nyomozás befejezéséről
értesítést nem kapott, több esetben a bíróság által megszüntetett eljárásról készült
határozat kézhezvételekor döbben rá, hogy ügyében időközben vádemelés is történt.
A tárgyalási szakaszban kiteljesedik a sértett jelenléti joga, de ez nem „egyszerű”
sértetti pozícióból, hanem tanúkénti kihallgatásából falad.
A Be. 180. § (2) bekezdése alapján a bíróság megidézi a vádlottat, a védőt és
mindazokat, akiknek a részvétele a tárgyaláson szükséges. 19
17
Be. 53. § (2) bekezdés a) pontja
18 Be. 170. § (3) bekezdése
19
A vád tárgyává tett cselekményről a sértett releváns ismeretekkel rendelkezik, ezért a
vallomása bizonyítási eszköznek minősül. A bizonyítékok forrásai között a Be. a sértett
vallomását külön nem nevesíti, így a sértett kihallgatására tanúi minőségében kerül sor.
E pozícióját szemlélve pedig, csakúgy, mint a tanút, főleg kötelezettségek terhelik.
Az „egyszerű” sértett jelenléti joga a tárgyaláson a Be. 53. §-ból vezethető le.20
Főszabályként a törvény a korlátozás nélküli jelenléti jogot biztosítja. Ezt juttatja
kifejezésre az a rendelkezés, melynek értelmében a bíróságnak értesítenie kell azokat a
büntetőeljárásban részt vevő személyeket, kiknek a tárgyaláson a jelenlétét a törvény
lehetővé teszi.
Tehát, amennyiben a bíróság a sértettet tanúként nem hallgatja meg, akkor nem idézést
küld neki, hanem értesítést.
A bűncselekmény áldozatának „egyszerű” sértetti pozíciójából fakad tehát, hogy joga
van jelen lenni a tárgyaláson. Viszont legtöbbször a sértett az eljárásban tanú is. A
tanúzási kötelesség állampolgári kötelezettség, súlyos jogkövetkezményekkel jár ennek
megszegése.
A sértett észrevételezési, indítványozási és felszólítási joga21
A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételeket és indítványokat tehet. Ez a
szabály a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás körében ugyanúgy érvényesül.
A bírósági tárgyalásról készített jegyzőkönyv elkészítésétől számított 15 napon belül a
sértett kérheti annak kiegészítését vagy kijavítását.
19 Be. 180. § (2) bekezdése
20 Be. 53. §
21 Dr. Csányi Klára: Áldozatvédelem, BM Kiadó-1999 78. oldal
20
A gyakorlatban azonban a sértettek utólag, e ténynek az ismerete hiányában, az említett
határidőre figyelemmel, már eredménytelenül hivatkoznak arra, hogy a tárgyaláson
előadott vallomásaikról készült tény, vagy tények nem, illetve nem úgy készültek a
jegyzőkönyvbe, ahogyan azt a tárgyaláson előadták. A hatóságoknak evégett célszerű
lenne a sértettet jogairól részletesen kioktatni.
A jogalkotó engedélyezi a sértettnek, hogy a tárgyaláson felszólaljon. A
párbeszédeknél, az ügyész vádbeszéde után felszólalhat, és a vádlott bűnösségéről
nyilatkozhat. A sértett bárbeszéde nem köti a bíróságot közvádas ügyeknél, annak
tartalmát saját meggyőződése alapján értékeli.
A mindennapok valósága azt mutatja, hogy a sértett felszólalása legtöbbször csak egy-
egy szó, egy-egy rövidebb gondolat, amely általában arra vonatkozik, hogy kéri-e a
vádlott megbüntetését, vagy esetlen már megbocsátott neki. A bíróság ezen
nyilatkozatot a büntetéskiszabás körében veszi figyelembe.
A sértett kérdezési joga
A jogalkotó felhatalmazta a sértettet, hogy a tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdés
feltételét indítványozhatja. Ez a jog az eljárás más alanyait is közvetlenül megilleti.
A sértett jogorvoslati joga
A tárgyalási szakaszban az „egyszerű” sértettnek még a legfontosabb döntések ellen
sincs jogorvoslati joga. Sem az eljárást megszüntető, sem pedig a vádlottat felmentő
ítélet ellen nem nyújthat be fellebbezést. Ez a jog még akkor sem illeti meg, ha a
21
terheltet akkor mentették fel, mert a sértett őt jogtalanul megtámadta, ez a jogos
védelem.
Megtámadhatja az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát, de legfeljebb, mint ”egyéb
érdekelt”, de annak is csak a reá vonatkozó rendelkezését.
Például: az ítélet elkobzást elrendelő részét, amennyiben a lefoglalt tárgy az ő tulajdona.
A magánvádas eljárásokat kivéve, Magyarországon az ügyészi vádmonopólium
érvényesül, és emellett sem a subsidiarius vádló, sem a pótmagánvád intézményét nem
alkalmazzák.
A subsidiarius vagy kisegítő vádló intézményének bevezetése esetén a sértett az ügyész
mellett félként szerepelhetne.
A sértett kötelezettségei a büntetőeljárásban
Bocsássa a hatóság rendelkezésére a kért okiratokat, adatokat és adja meg a szükséges
felvilágosításokat. Vesse alá magát a szemlének a bizonyítandó tény felderítése, vagy
megállapítása céljából, a helyszín megtekintését biztosítsa, illetve megfigyelését,
bocsássa az illetékes bűnüldöző szerv rendelkezésére a birtokában lévő tárgyakat, vagy
gondoskodjon azok megőrzéséről. Ott kell tartózkodnia - a nyomozó hatóság
rendelkezése alapján - szükség szerint, a nyomozás helyszínen és segítse elő
eredményes teljesítését. Jelenjen meg a kihallgatásra, illetve szakértői vizsgálatra
alkalmas állapotban a hatóság idézésére a megjelölt helyen és időben. Ne távozzon el
engedély nélkül tanúkénti kihallgatásakor, a bizonyítási kísérletkor, a szembesítéskor, a
felismerésre bemutatáskor és a legjobb tudomása szerint tegyen vallomást, segítse elő -
például adatszolgáltatással - a szakértői véleményadást, továbbá vesse magát alá és
tűrje, hogy a szakértő elvégezze a szükséges (műtétnek nem minősülő) vizsgálatot.
Gyakorolja úgy jogait és tanúsítson olyan magatartást, hogy az eljárás rendjét ne
22
zavarja, ne hátráltassa indokolatlanul ne akadályozza. Bűncselekmény folytán sérelmére
keletkezett kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében az adott helyzetben elvárható
módon járjon el. Ez nemcsak a vagyoni kárt eredményező, hanem a testi sérüléssel
együtt járó bűncselekményeknél is elvárt hozzáállás. Ezért a gyógyulása érdekében
igénybe kell vennie (súlyos, különösen életveszéllyel járó műtéti beavatkozás
kivételével) a rendelkezésre álló megfelelő gyógykezelést.
Ki fordulhat az áldozatvédelmi referenshez segítségért?
Az, akinek sérelmére bűncselekményt követtek el. Mindenkinek a saját gondja, baja,
problémája a legfontosabb, ezért az áldozatvédelmi referenst a legjelentéktelenebbnek
tűnő ügyben is meglehet keresni. Ő legjobb tudása szerint igyekszik tanácsot adni,
megoldást keresni a problémára, és ha ő maga nem is tudja azt megoldani, akkor ahhoz
a civil vagy állami szervezethez irányítja a sértettet, ahol segítséget kaphat.
A sértett tágabb értelmezése
Az áldozatok tudományos igényű tanulmányozása a viktimológia feladata. A
bűncselekmények áldozataival és mindazzal foglalkozik, ami ezen sértettekkel
kapcsolatos.
Separovic megfogalmazásában a viktimológia a biztonságos emberi élet, és az emberi
szenvedés problémájának új és komplex megközelítését jelenti. Létezik olyan irányzat
is, ami azt mondja, hogy a viktimológia a sértettek emberi jogainak megsértésével
foglalkozó tudomány. 22
22
Görgény Ilona: A viktimológia alapkérdései
23
Elkövetési tárgya nincs minden bűncselekménynek, és az elkövetési tárgyal bíró
deliktumok közül is azoknak van passzív alanya, amelyeknek az elkövetési tárgya
személy. A büntetőtörvénykönyvben inkriminált cselekmények, amelyeknek általában
nincs passzív alanya, és processzuális értelemben nem egyértelmű, hogy kik vagy ki lép
fel sértettként.
Léteznek olyan véleményeket, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a sértettje végső
soron az egész emberiség, mégpedig a jelen, illetve a jövő generációi egyaránt.
Ugyancsak elgondolkodtató a sértettek meghatározása a gazdasági büntetőjog területén.
A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban az egyik író azzal foglalkozott, hogy a
sértetteknek okozott sérelem, nem közvetlenül, hanem a gazdaságigazgatási szabály
közvetítésével jut jelentőséghez. 23
A passzív alany és a sértett nem azonos fogalmak, a sértett tágabb körű fogalom.
Például a gyakran elkövetett lopás esetében az elkövetési tárgy az idegen dolog, amire
nézve a lopást elkövették. Az hogy valaki károsulttá vált, nem passzív alannyá teszi,
hanem sértetté.
Azoknál a bűncselekményeknél, melynek elkövetési tárgya természetes személy, ott a
passzív alany és a sértett többnyire egybe esik. Ha ezek a személyek nem azonosak,
mindkettőjük sértetti fellépésnek helye lehet, mert jogos érdekeik egyaránt sérelmet
szenvedtek. 24
23
Wiener A. Imre: Gazdasági bűncselekmények, 1986
24 Vigh József: A kárhelyreállító 332. o.
24
A sértett büntetőeljárásbeli helyzete
Anélkül, hogy taglalnánk a sértett büntetőeljárásbeli helyzetét, csak utalunk a sértett
fogalmának különböző tartamára, a sértett tágabb és szűkebb értelezése – mikor sem a
vádat nem képviseli, sem polgári jogi igényt nem érvényesít – és arra, hogy ez utóbbi
megjelölésre célszerű a „sértett” megnevezés használata.
Itt ismeretes az „egyszerű sértett” elnevezés is. A büntető eljárásban sértett nemcsak
természetes személy, hanem jogi személy is lehet. A kérdés tehát az, hogy büntető
eljárásjogi értelemben vett, és a büntető jogtudományban kidolgozott passzív alanynál
tágabb értelmű, sértetti kör a viktimológiának is kutatási tárgyául szolgál-e, vagy
szükség van a viktimológia áldozatfogalomra.
A magyar szakirodalomban már történt kísérlet az áldozat és a sértett közötti
megkülönböztetésre. Bakóczi Antal az élet elleni bűncselekmények elhalt passzív
alanyait áldozatnak, a személyi sérülteket pedig sértettnek tekintette.
A bűncselekmény áldozata megjelölés használatának kérdésében az egyes országok
büntetőjoga szerinti sértettekkel való azonosság eseten nem lett volna szükség a
nemzetközi dokumentumokban történő külön definiálásnak. „A bűncselekmények és a
hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatás alapelveiről”
szóló ENSZ-deklarációban és annak létrejöttét megelőző többéves munka során
részletesen foglalkoztak az áldozat és a bűncselekmény áldozata fogalom
meghatározásával.
A sértett a büntető eljárásban akkor köteles személyesen részt venni, ha őt a hatóság
beidézi. Más esetben jogait, jogi képviselő útján is gyakorolhatja.
Ha a sértett a büntetőeljárásban kívánja érvényesíteni a bűncselekmény folytán
keletkezett kárának, polgári jogi igényének megtérítését, akkor a jegyzőkönyv rögzítésén
25
túlmenően, tájékozódnia kell annak megfelelő feltételeiről, és az őt megillető további
jogosultságokról.25
Amennyiben a sértett a bűncselekmény áldozata, vagy kárvallottja, további segítséget
igényel, akkor fel kell keresnie a lakóhelyéhez legközelebb lévő áldozatvédő irodát, ahol
érdekképviselet folyik. 26
A bűnözés végett rászoruló sértettek a következő segítséget kaphatják ezen irodáktól: 27
- díjtalan jogsegélyszolgálat
- szorult helyzetben lévők anyagi támogatása
- személyes gondoskodás, emberi vigasz a bűncselekményt követően
- segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásokban
- a bűncselekmény okozta kár megtérítéséért segítség a polgári bírósági eljárásban
- más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése.
Társadalmi áldozatvédelem, sértettek megóvása Európában és Magyarországon
A viktimológia tudományának fejlődésével, a kriminálpolitikát és az állami
büntetőfelelősségre vonási gyakorlatot befolyásoló szerepének erősödésével
párhuzamosan bontakozik ki Európa-szerte a sértettek támogatását célul kitűző
társadalmi mozgalmak.
25 Országos Rendőr-főkapitányság írása
26 Áldozatvédelem (szakkönyv a bűncselekmények áldozataival foglalkozók számára), Budapest 1999.
188-189. o.
27 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, Budapest
26
1974-ben Németországban Fehér Gyűrű, ugyanebben az időben Angliában „Áldozatokat
Támogató Szolgálat” elnevezéssel jött létre az első társadalmi szervezet. Ezt követően,
Európa országaiban sorra alakultak az áldozatvédő egyesületek. 16 ország szervezi meg,
„Európai Áldozatvédő Fórum” elnevezéssel az 1989-ben alakuló egyesülést.
Ezzel létrejött egy nemzetközi civil szervezet, mely szorosan együttműködik a nemzeti és
nemzetközi intézményekkel, és amelynek tevékenysége jelentősen meggyorsítja az
állami sértetti védelmi politikát, illetve az intézmények fejlődését.
Magyarországon német segítséggel és német minttára 1989—ben alakult meg, az
ugyancsak Fehér Gyűrű nevet viselő szervezet, amelyet a Fórum 1992 májusában,
Dublinban rendezett konferenciáján, (elsőként a közép- és kelet-európai új demokráciák
társadalmi szervezetei közül), felvett tagjai sorába. 28
Az 1990-es évek elején Magyarországon, részben nyugat-európai mintára, részben a
hazai, sajátos körülmények hatására, sorra elkezdtek megalakulni olyan intézmények,
szervezetek, amelyek a széle értelembe vett áldozatokkal, sértettekkel, a
bűncselekmények sértettei mellett, hátrányos helyzetben lévők, vagy különböző
fenyegetettségnek, veszélynek kitett emberekkel, vagy társadalmi csoportokkal,
foglalkoznak.
A sértett helyzete az Európai Unió elvárásai szerint29
A nemzetközi egyezmények, az alkotmányok és más nemzeti jogforrások is
elsősorban a terheltet szándékoztak védeni az igazságszolgáltatás önkényétől, és
biztosítani az őt megillető jogok érvényesítését.
Azon követelés, hogy a sértett jogállását erősíteni kell, csak a múlt század 1970-es
28 Áldozatvédelem, BM Kiadó Budapest, 1999. 191-192. o.
29 Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió elvárásainak tükrében, Miskolci
Jogi Szemle, 2011. Különszám 155-167. oldal alapján
27
éveiben jelent meg, és a z1990-es évektől erősödött fel a szakirodalomban, az
Európai Unió pedig csak közvetlenül az ezredforduló előtt ismerte el, hogy a
sértettel kapcsolatban is lehetnek olyan kérdések, amelyek uniós hatáskörbe
tartozhatnak.
Ez a személyek uniós szabadságára, szabad mozgására vezethető vissza. Az
országhatárokat szabadon átlépő uniós állampolgár is bűncselekmény áldozatává válhat
más uniós országban.
A jogérvényesítés külföldön bonyolultabbá válhat, és problémákkal járhat, mint
az állampolgárság szerinti országban. Ezen problémák alatt lehet érteni az nyelvi
nehézségeket, azt, hogy más állam jogrendszerében még nehezebb eligazodni, mint a
hazaiban, vagy hogy a jogok érvényesítése érdekében hosszabb ideig kellene egy idegen
ország területén tartózkodni, vagy oda többször visszautazni, amelynek költsége, ha
nem is teljese egészében, de legalább részben a sértettet terheli.
Az Európai Tanács 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott ülésén
fogalmazták meg azokat az elvárásokat, amelyek alapján 2001. március 15-én az Unió
Tanácsa elfogadta a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározatot.
A határokon átnyúló bűncselekmények vonatkozásában az első komolyabb
probléma, amellyel a bűnüldöző hatóságoknak szembe kell nézni, nem más, mint, hogy
egyáltalán rendelkeznek-e joghatósággal az ügyben. 30
A kétszeres eljárás, elbírálás tilalmának elve, immár számtalan nemzetközi, alapjogi
dokumentumban deklarálására került, illetve hazánk jogrendszerében is ismert alapelv,
és egyben a büntetőeljárás megindításnak akadályaként is számba kell venni.
A büntetőeljárás során hozott határozatok tekintetében fontos szerepe van a szabadon
való mozgásnak a büntető eljárási viszonylatban.
30 Dr. Jánosi Andrea: A szabad mozgás büntető eljárásjogi aspektusai az Európai Unióban, különös
tekintettel a bizonyítás kérdésére, Miskolc, 2012
28
A tagállamok kötelesek törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket a
megfelelő mértékben közelíteni, hogy a bűncselekmények sértettjei részére magas
szintű védelmet nyújthassanak. A sértettek védelme érdekében a Kerethatározat
elfogadása volt az első alkalom, amikor úgynevezett kemény jogi eszköz foglalkozott a
sértettek helyzetével.
Ha a sértett semmit nem tud az eljárás kimeneteléről, kívülállónak érezheti
magát és úgy gondolhatja, hogy csak abban az esetben lehett fontos, ha segíteni tud a
hatóságoknak.
Néhány tagállam tájékoztatók kibocsátásával vagy az információk
website-on való közzétételével, tájékoztató füzet készítésével nyújt tájékoztatást,
eleget téve ezzel a Kerethatározat 4. cikk (1) bekezdése szerinti elvárásnak,31
Miszerint,
Helyt lehet adni azon kérelemnek, hogy az európai elfogatóparancsról és a tagállamok
közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584 kerethatározat értelmezésére vonatkozó
előzetes döntéshozatal iránti kérelmet sürgősségi eljárásban bírálják el a kérdést
előterjesztő bíróság azon állítására tekintettel, miszerint ha a bűncselekmény miatti
vádat elejtenék, az érdekelttel szemben kiszabott szabadságvesztés lerövidülne, és ez
utóbbit hamarabb helyeznék szabadlábra.32
A sértett helyzete Franciaországban33
2000-ben Franciaországban is módosították a büntetőeljárási törvényt. A jogszabály
több szempontból megerősítette a sértett eljárásjogi helyzetét.
A sértett a XXI. században, a francia büntetőeljárásban mindazon
31 Róth Erika: A sértett helyzete a büntetőeljárásban az Európai Unió elvárásainak tükrében, Miskolci
Jogi Szemle, 2011. Különszám 155-167. oldal alapján
32 Kerethatározat 4. cikk (1) bekezdés
33 Kiss Anna: A sértett helyzete a büntetőeljárásban 158-162. oldal
29
jogokkal rendelkezik, amelyeket az EU a 2001. évi Kerethatározatában
követelményként állított.
Ennek megfelelően a sértettet megilleti az információhoz és a meghallgatáshoz való
jog; ügyvéd képviselheti a büntetőeljárásban; megtekintheti az iratokat a nyomozás
folyamán; magánfélként kártérítési igényt érvényesíthet; kárenyhítést kérhet; tolmácsot
vehet igénybe, stb.
Információhoz való joga
A jogszabály mindhárom jogalkalmazói szervet, a nyomozóhatóságot, az ügyészséget
és a bíróságot, kötelezi, hogy az eljárás minden szakaszában, hogy a sértettet
tájékoztassa jogairól. Ez kétféle módon nyilvánulhat meg: egyrészt nyomtatványok
formájában, másrészt szóbeli tájékoztatás útján. Utóbbi esetében ennek megtörténtét
kötelező jegyzőkönyvbe foglalni.
A súlyos bűncselekmények esetében, különösen akkor, ha ez traumatizálta a
sértettet/áldozatot, az ügyész tájékoztatási joga kiterjed arra, hogy felhívja a figyelmét
az áldozatsegítő szervezetek működésére. Ezen túlmenően megkeresi a szervet, hogy
vegye fel a kapcsolatot az áldozattal.34
Az áldozatsegítő szervezetekről való tájékoztatás
joga, a sértettet minden eljárási szakaszban, a bűncselekmény súlyosságától függetlenül
megilleti.
A vizsgálóbíró kötelessége, hogy félévente tájékoztassa a magánfélként fellépő
sértettet, a nyomozás folyamatáról, az eljárás kimeneteléről.35
Joga van továbbá a sértettnek tudni, hogy milyen feltételek megléte szükséges
ahhoz, hogy a büntetőeljárásban érvényesíteni kívánt kárigényén kívül a CIVI328 előtti
34
Franciaország Be. 41-7.
35 Franciaország Be. 175-3.
30
eljárást megindíthassa.36
Képviselőválasztás joga
A sértettet ügyvéd képviselheti a büntetőeljárásban, aki az eljárási cselekményeknél
nemcsak jelen lehet, hanem a vizsgálóbíró előtti eljárásban is, feltéve, hogy ezt
megengedik neki . kérdéseket és rövid észrevételeket tehet a kihallgatott személyhez.
Iratmegtekintési jog
A nyomozás folyamán, a magánfélként eljáró sértett, ha ezt érdekei megkívánják,
betekinthet az iratokba feltéve, hogy ezt a vizsgálóbíró engedélyezi. (fr. Be. 82-1)
Iratmegsemmisítési jog
A magánfél sajátos jogai közé tartozik még, hogy a nyomozás megkezdése után vétség
esetén egy, illetve bűntett esetén egy év elteltével indítványozza, hogy az őt érintő
iratokat zárolják, vagy semmisítsék meg.
Kárigény érvényesítése
A büntetőeljárásban a sértett magánfélként, polgári jogi igényt terjeszthet elő. Ezt a
jogát már az előzetes eljárásban is gyakorolhatja, sőt már a feljelentéskor
kinyilváníthatja.37
36
Franciaország Be. 706-15.
31
Kárenyhítéshez való joga
A sértettnek, és a bűncselekmény egyéb áldozatainak 1977-től lehetősége van arra, hogy
meghatározott bűncselekmények esetén az állam kompenzálja az elszenvedett
sérülésüket. A jogszabályban meghatározott esetekben a sértett a CIVI előtt
érvényesítheti ezt az igényét.
Anyanyelvhasználat joga
A sértett Franciaországban csakúgy, mint az Európai Unió bármely tagállamában
anyanyelvét használhatja.
Tolmács kirendeléséhez való joga
Ha a sértett a büntetőeljárásban az anyanyelvét kívánja használni, és ez, jelen eseteben
nem a francia nyelv, akkor tolmácsot kell kirendelni számára. Ennek költségének
viselése az államot terheli. 38
Jogai az elítélt szabadságvesztésének töltése alatt
A sértett jogaihoz tartozik, hogy amennyiben a terhelttel szemben jogerősen
szabadságvesztést szabtak ki, és megkezdte annak letöltését, akkor az elítélt ott köteles
37
Franciaország Be. 420-1.
38 Franciaország Be. 344-345, 407-408.
32
munkát végezni. Az ebből eredő jövedelmének 10 %-át a bűncselekménnyel okozott kár
jóvátételére megkapja a sértett.
Ha a terhelttel szemben tíz évet meghaladó szabadságvesztést szabtak ki, és ebből
legfeljebb még három év van hátra, akkor a feltételes szabadlábra helyezés iránti
eljárásban a sértettnek joga van arra, hogy érdekeit egy őt segítő szervezet képviselje. 39
Szeretném még Kiss Anna munkájából kiemelni a sértett helyzetét Lengyelország
viszonylatában.
A sértett helyzete Lengyelországban
„A lengyel igazságügyi miniszter a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy az országban
még nem értek véget azok a munkálatok, amelyek az igazságszolgáltatás
megreformálását tűzték célul. Többek között szeretnék, ha a büntetőeljárásban további
egyszerűsítésre lehetőséget adó új jogintézmények születhetnének, az igazságügyi
szakértők eljárásával kapcsolatban is új törvényre van szükség, de talán a legfontosabb
az áldozatok védelme.”
A korábban lezajlott büntetőeljárási reform lehetővé tette, hogy a sértett jogai
erősödjenek a büntetőeljárásban. A jogszabály már a bevezető rendelkezések között
kimondja, hogy a sértett jogait az eljárás minden szakaszában, a törvény erejénél fogva,
figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy erre irányulóan előterjesztettek-e
kérelmet. A sértettet a jogairól informálni kell.
A sértett jogi helyzete attól is függ, hogy vele szemben milyen bűncselekményt
követtek el. A sértett Lengyelországban csakúgy, mint nálunk, különböző pozíciókat
tölthet be. A törvény ennek megfelelően, a sértett eljárási helyzetétől függően,
részletesen szabályozza jogait.
39
Fr. Be. 722-1.
33
A közvádas bűncselekmények esetében, bár az officialitás elve érvényesül, a sértett
mégis, a jogalkalmazó külön erre irányuló döntése nélkül, a törvény rendelkezése
értelmében, a büntetőeljárás első szakaszának aktív szereplője, az előzetes eljárásnak. A
bírósági szakasztól ez annyiban változik meg, hogy a sértett jogai nem automatikusan, a
törvény erejénél fogva érvényesülnek, hanem egyrészt, függ a bíró döntésétől. Például
attól, hogy tanúként kihallgatja-e a sértett - tanúkénti pozíciója- vagy egyszerű sértett
marad a perben, másrészt függ attól, hogy a sértett tett-e megfelelő indítványt: kíván-e
mellék- vagy pótmagánvádló lenni, magánfélként polgári jogi igényt érvényesíteni.
Ügyészi tétlenség, illetve a kár megtéríthetősége esetén, ugyanis ezek a korrekciós,
valamint adhéziós eljárási lehetőségek, csak akkor illetik meg, ha ezt kifejezetten kéri.
A sértett tehát arra kötelezhető, hogy tanúvallomást tegyen, de arra nem, hogy a vádat
képviselje, vagy az ügyész munkáját kiegészítse, illetve adhéziós eljárást indítson.
Természetesen e jogaira fel kell hívni a figyelmét.
Jelenleg a pótmagánvád új lehetőség az eljárásban, korábban csak a mellékmagánvád
volt megengedett. Ezzel az új jogintézménnyel lehetővé tették a sértett számára, hogy az
ügy, akkor is eljusson a bírósági szakaszba, ha az ügyész megszüntette az eljárást, vagy
nem emelt vádat.
Ha a sértett az ügyész helyett vádat emel, köteles ügyvédet meghatalmazni.
Ennek költségeit viszont az államnak kell fedeznie.
A lengyel eljárásban tehát széles skálán helyezkednek el a sértetti jogok. Ennek
ellenére, eljárási aktivitásuk mégsem megfelelő, hiszen törvényben biztosított jogaikkal
ugyanis alig élnek. Ennek okai között az is szerepel, hogy a jogalkalmazók a
tájékoztatási kötelezettségeiknek nem mindig tesznek eleget. Ezért a lengyel legfőbb
ügyész már 1977-ben kidolgozta a sértettek aktivitásával kapcsolatos irányelvét is.
Megalkotása óta már csaknem 30 év telt el, ennek ellenére, még ma is időszerű.
Lehetőség van Lengyelországban mediációra, valamint a bűncselekmény áldozatainak
kárenyhítésére. A bűncselekményt elszenvedett egyének kompenzációját, ugyanúgy,
mint nálunk, először rendeleti úton egy alapítvány hatáskörébe helyezték be. Mivel ez
az állam kötelezettsége, ezért ma már törvényben szabályozzák.
34
Jelenleg, az áldozatnak kifizethető kártérítés felső határa 12.000 zł. Ez a szakértők
véleménye szerint csak jelképes összeg, a tényleges anyagi és erkölcsi kár ennél sokkal
magasabb is lehet. A kártérítés egyébként csak lengyel és Európai Uniós országok
állampolgárainak fizethető ki, és csak akkor, ha a törvény feltételei megvalósultak.
A büntetőeljárás speciális esetek
EURÓPAI BIZOTTSÁG - SAJTÓKÖZLEMÉNY40
A 2013. június 6. napon elfogadott új uniós jogszabály megfelelőbb védelmet biztosít a
családon belüli erőszak áldozatainak.
Az erőszakos cselekmények, és különösen a családon belüli erőszak áldozatai hamarosan
az egész Európai Unióra kiterjedő védelemben részesülhetnek azt követően, hogy a mai
napon a tagállamok igazságügyi miniszterei hivatalosan elfogadták az Európai Bizottság
javaslatát. Az egész Unióban érvényes védelmi határozatról szóló új rendeletnek
köszönhetően az erőszakos cselekményeket elszenvedők arra számíthatnak, hogy a
hazájukban meghozott távoltartó határozat tartózkodási helyüktől függetlenül, az egész
Európai Unióban védelmet biztosít számukra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az
egyes Uniós országokban meghozott távoltartó határozatokat az Unió egész területén el
kell majd ismerni. Így a védelem mindenütt megilleti az érintetteket, bárhol is járjon. Az
uniós jogszabály különösen a nők helyzetén segít, ugyanis a felmérések szerint az
európai nők mintegy egyötödét életük folyamán legalább egyszer fizikailag
bántalmazzák.
40
Európai Bizottság, Sajtóközlemény, Luxembourg 2013. június 6.
35
A családon belüli erőszak
A családon belüli erőszak, a testi vagy lelki bántalmazás az elkövetővel közeli vagy
bensőséges kapcsolatban álló személy ellen. A vérszerinti szülő vagy gondviselő által
elkövetett gyermekbántalmazás szintén lehet testi, szexuális, illetve lelki erőszak. Azon
családokban, ahol gyakori az erőszak, valószínűsíthető, hogy a kiskorú gyermekeket is
bántalmazzák.
Az ilyen légkörű családban felnőtt gyermekek szintén áldozatok/sértettek: az állandó
feszültség abból származik, hogy mindig félniük kell a bántalmazás megismétlődésétől.
A bűnözés megelőzésére szakemberek álnak rendelkezésünkre, hogy megóvjanak attól,
hogy a bűncselekmények sértetteivé váljunk.
A gyermekek gyakran alkalmaznak különböző stratégiákat, ahhoz, hogy jobban eltudják
viselni az életüket a családjukon belül.
Példának okán:
- alkoholt vagy kábítószert fogyasztanak
- visszahúzódóvá és passzívvá válnak
- megkísérlik befolyásolni szüleik viselkedését, megpróbálják megvédeni anyjukat a
bántalmazástól
- bajba keverednek, ők maguk is bűncselekményeket követnek el
- öngyilkosságra hajlamosak lesznek, depresszív állapotba kerülnek
- különböző okok miatt sokat hiányoznak az iskolából.
Az ilyen esetekben, sértett gyerekeknek, szakemberek közreműködésére van szükség.
Feladatuk az, hogy olyan közeget teremtsenek, melyben nem a sértettnek kell szégyellnie
magát, hanem annak, aki felelős az előzményekért. A bántalmazás ugyanis nem
magánügy, nem az a dolga a társadalomnak, hogy ezt tolerálja. Az erőszak napvilágra
kerülésétől nem az áldozatnak kell rettegnie, írja Sárkány M. Dóra r. hadnagy.
36
A sértettek védelme és támogatása
Minden tagállamnak gondoskodik arról, hogy amennyiben a meghatározott
bűncselekmények sértettjének az életkora bizonytalan, és objektív okok alapján
feltételezhető, hogy az említett személy gyermekkorú, akkor vélelmezni kell, hogy az
adott személy gyermek, és haladéktalanul meg kell kapnia a meghatározott támogatást
és a védelmet.
Minden tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
az igazságügyi hatóságok különleges képviselőt nevezzenek ki a sértettek számára,
amennyiben a szülői felelősséget gyakorlókat a büntetőeljárás során – a köztük és a
sértett közötti érdekellentét miatt – kizárták a gyermek képviseletéből, vagy
amennyiben a gyermeknek nincs kísérője.
A sértettek védelmére és támogatására – azok fizikai és pszicho-szociális gyógyulási
folyamata során – tett egyes rövid és hosszú távú intézkedéseket minden egyes kiskorú,
gyermek sértett sajátos körülményeinek konkrét értékelését követően, valamint a
gyermek szükségleteinek, véleményének és aggodalmainak kellő figyelembevételével
fogadják el.
Fontos, hogy az adott bűncselekmények sértettjei indokolt esetben, a
bűncselekményekhez kapcsolódó büntetőeljárás során térítésmenetes jogi tanácsadáshoz
és jogi képviselethez jussanak.
A bűncselekmények sértettjeit a büntetőeljárásban a sértettek jogállásáról szóló 2001.
március 15-ei 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke
(4) bekezdésének és 14. cikke (1) bekezdésnek értelmében különösen veszélyeztetett
sértettnek kell tekinteni.41
Minden tagállam megtesz minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a
sértett családja megfelelő segítséget kaphasson. Különösen minden tagállam (adott
41
2001/220/IB kerethatározat 2001. március 15.
37
esetben és lehetőség szerint) alkalmazza a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 4. cikkét
az említett családra.42
Az ebben a kerethatározatban említett védelmi és támogatási intézkedéseket az
emberkereskedelem megelőzéséről, valamint az ellene folyó küzdelemről és az
áldozatok védelméről, és a 2002/629/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről
szóló tanácsi kerethatározat rendelkezései mellett kell és muszáj alkalmazni.43
A sértett kötelessége, hogy a bűncselekmény folytán sérelmére keletkezett kér
elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében, az adott helyzetben, elvárható módon járjon
el.
Ez nemcsak a vagyonkárt eredményező, hanem a testi sérüléssel együtt járó
bűncselekményeknél is elvárható.
Emiatt az esetleges gyógyulás érdekében (súlyos, különösen életveszéllyel járó műtéti
beavatkozás kivételével) a megfelelő, rendelkezésre álló gyógykezelést.
A kiskorú sértettek részvétele a bűnügyi nyomozásban és a büntetőeljárásban
Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2–6.
cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott bűnügyi nyomozások folyamán:
a) a kiskorú sértett kihallgatására a tényállásnak, a hatáskörrel rendelkező
hatóság számára történő bejelentését követően indokolatlan késedelem
nélkül sor kerüljön.
b) a kiskorú sértett kihallgatására (szükség esetén) az e célra kialakított,
illetve alkalmassá tett helyiségben kerüljön sor.
42
2001/220/IB 4. cikk
43 2002/629/IB
38
c) a kiskorú sértett kihallgatását az erre kiképzett szakemberek végezzék.
d) lehetőség szerint, illetve indokolt esetben minden alkalommal ugyanaz a
személy folytassa a kiskorú sértett kihallgatását.
e) ha lehetőség nyílik rá, akkor korlátozzák a kihallgatások számát, és
ezeket kizárólag akkor folytassák le, ha erre a büntetőeljárás céljából
feltétlenül szükség van.
f) a kiskorú sértettet elkísérheti jogi képviselője, vagy (indokolt esetben) a
választása szerinti nagykorú személy - hacsak az adott személy
tekintetében nem hoztak ezzel ellentétes indokolással ellátott határozatot.
Az összes európai tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
a 2–6. cikkben említett bűncselekmények ügyében folytatott bűnügyi nyomozások során
a sértett vagy (adott esetben) a kiskorú tanú valamennyi kihallgatását videofilmre
rögzítsék és a videofilmre rögzített kihallgatást – a nemzeti jog szabályait megfelelően
betartva – bizonyítékként használhassák fel a büntetőeljárás során.
Szükséges, hogy a bíróság elrendelhesse, hogy a tárgyalásra a nyilvánosság kizárásával
kerüljön sor. A kiskorú sértettet a megfelelő kommunikációs technológiák felhasználása
útján meghallgathassák anélkül, hogy jelen lenne a tárgyalóteremben.
Diák-„Intő” című könyvet olvasva, úgy gondolom nagyon hasznos és fontos
tanácsokkal látja el a fiatalkorúakat ez a kézikönyv. Több jogszabályhelyet feljegyez és
példákon keresztül mutatja meg a fiatal, középiskolás diákoknak, jogaikat,
kötelezettségeiket, felhívja figyelmüket tetteik következményeire. Az alábbi példákat és
jogszabályi megjelöléseket nagyon hasznosnak tartom.
Így ír a kényszerítésről: 44
A szabadság, mint alapvető emberi jog büntetőjogi védelmet igényel. Emiatt szükséges
minden olyan magatartást bűncselekménnyé nyilvánítani, mely erőszakkal vagy
fenyegetéssel valakit cselekvési szabadságában korlátoz.
44
Diák-„Intő” 8. o.
39
A személyi szabadság megsértéséről így ír: 45
Büntető Törvénykönyv 190. § (1)
„Aki mást személyi szabadságától
a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
vagy
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen
állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi
függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.46
Az emberek természetes joga a cselekvési szabadság: a mozgás, a tartózkodási hely
megváltoztatása, a helyzetváltoztatás. Aki valakit ebben korlátoz, jogellenesen, megsérti
ezt a jogot, így büntetőjogilag felelősségre vonható.
Ide tartozik a sértett valamely meghatározott helyen való visszatartása, kényszerítése a
tartózkodási helyének elhagyása tekintetében, lefogása, lekötése, helyben maradásra,
helyváltoztatásra való kényszerítése, a helyiségben tartózkodóra az ajtó rázárása,
karolva tartása, mankó, bot elvétele rokkant személytől, helyiség elhagyására szolgáló
létra, kötél, palló elvétele, a fürdő személy ruhaneműitől való megfosztása, a
helyváltoztatásban egyéb módon való akadályozása.
A személyi szabadság korlátozásának időtartama a bűncselekmény megvalósulásának
szempontjából közömbös, ez tehát bármilyen rövid időtartamú is lehet.
Minden embernek alapvető joga, hogy magát megvédje, illetve másokat is, az ellene
irányuló jogtalan támadással szemben. Viszont a támadás elhárításának mértéke
arányban kell, hogy álljon, aki azonban túllépi, ezt a mértéket ijedtségből vagy
menthető indulatból akkor mentesülhet a felelősségre vonás alól.
45
Diák-„Intő” 9-10. o.
46 Büntető Törvénykönyv 190. § (1) a) b)
40
Tartalomjegyzék
I. Általános bevezető: a büntetőeljárásról általánosságban 2
II. A bűncselekmény sértettje 3
1.) Magánvádló 5
2.) Pótmagánvádló 6
2/a. Pótmagánvád alaki kellékeinek vizsgálata, a törvényes vád
értelmezése 8
2/b. Az eljárás megszüntetése közvád esetén 9
3.) Magánfél 10
3/a. A sértett jogai a magánvádas eljárásban 11
3/b. A sértett jogai a különleges eljárásban 13
III. A sértett természetes személyek száma a kiemelt bűncselekményekben
1.) Módszertan 15
IV. A sértett jogai és kötelezettségei 16
1.) A sértett jogai a büntetőeljárásban 16
1/a A sértett jelenléti joga 18
1/b A sértett észrevételezési, indítványozási és felszólítási joga 19
1/c A sértett kérdezési joga 20
1/d A sértett jogorvoslati joga 20
V. A sértett kötelezettségei a büntetőeljárásban 21
VI. Ki fordulhat áldozatvédelmi referenshez segítségért? 22
41
VII. A sértett tágabb értelmezése 22
1.) A sértett büntetőeljárásbeli helyzete 24
VIII. Társadalmi áldozatvédelem, sértettek megóvása Európában és
Magyarországon 25
IX. A sértett helyzete az Európai Unió elvárásai szerint 26
1.) A sértett helyzete Franciaországban 28
1/a Információhoz való jog 29
1/b Képviselőválasztás joga 30
1/c Irat megtekintési jog 30
1/d Iratmegsemmisítési jog 30
1/e Kárigény érvényesítése 30
1/f Kárenyhítéshez való jog 31
1/g Anyanyelvhasználat joga 31
1/h Tolmács kirendeléséhez való jog 31
1/i Jogai az elítélt szabadságvesztésének töltése alatt 31
2.) A sértett helyzete Lengyelországban 32
X. A büntetőeljárás speciális esetei 34
1.) EU Bizottság-Sajtóközleménye 34
2.) A családon beüli erőszak 35
3.) A sértettek védelme és támogatása 36
4.) A kiskorú sértettek részvétele a bűnügyi nyomozásban és a
büntetőeljárásban 37
42
Irodalomjegyzék
- Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha
Ferenc-Váradi Erika: Magyar büntetőjog általános rész, Complex Kiadó Jogi és
Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2007.
- Dr. Csányi Klára: Áldozatvédelem, BM Kiadó, Budapest, 1999.
- Földvári József: Magyar Büntetőjog, Osiris Kiadó 2006.
- www.bunmegelozes.hu Letöltés dátuma: 2013. június 28.
- Tankönyv, Király Tibor, 2003.
- KSH: B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2009, Miskolc, 2010
- KSH: B-A-Z megye statisztikai évkönyve 2011, Miskolc, 2012
- www.ujutakon.dunaujvaros.hu Letöltés dátuma: 2013. június 28.
- Görgényi Ilona: A viktimológia alapkérdédei, Osiris Kiadó, 2001
- Wiener A. Imre: Gazdasági bűncselekmények, 1986.
- Országos Rendőr-Főkapitányság
- Vigh József: A kárhelyreállító igazságszolgáltatás, Magyar Jog, 1998.
- Kiss Anna: A sértett helyzete a büntetőeljárásban
43
- EUROPA.EU/RAPID/PRESS-RELEASE_IP-13-510_HU.DOC 2013. JÚNIUS 28.
- 2001.03.15. KERETHATÁROZAT
- SÁRKÁNY M. DÓRA R. HADNAGY: DIÁK-„INTŐ”, MISKOLC, 2002
- Allan Hall-Michael Leidig: Lány a pincében, Natascha Kampusch története,
Partvonal Könyvkiadó, 2007.
- Diczig István-Dobos János-Németh Zsolt-Rózsa Éva-Somogyi Gábor: Balekok
és bűnözők, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992.
- Európai Áldozatvédő Fórum alapszabálya (1999.)
- A magyar Fehér Gyűrű dokumentumai és esetei
- 1997. évi J/4047.számú állampolgári jogok országgyűlési biztosának
beszámolója
- www.atthina.hu Letöltés dátuma: 2013. július 1.
- Róth Erika: A sértett helyzete a büntető eljárásban az Európai Unió elvárásainak
tükrében, Miskolci Jogi Szemle, 2011.
- Dr. Jánosi Andrea: A szabad mozgás büntető eljárásjogi aspektusai az Európai
Unióban, különös tekintettel a bizonyítás kérdésére, Miskolc, 2012
- Szabó András: A fiatalkorúak és a büntetőjog, Budapest, 1971.
- Kerezsi K.: Bűnmegelőzés és sértettsegítés. Rendészeti Szemle 1993.
44
Jogszabályjegyzék
- Büntető törvénykönyv 166.§.
- Kormány 34/1999. (II. 26.) számú rendelete II. 4.§.-27.§.
- Kerethatározat EU, 2001
- 2001/220/IB tanácsi kerethatározat
- 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 4. cikk
- Be. 53 § (2) (a)
