1

A szociális hozzájárulási adó (szocho)1 VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ....................................................................2

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ .............................................. 19

I. A szocho mértéke és alapja .................................................................. 19

II. Szochomentességek, kedvezmények ................................................ 22

III. Adókedvezmények ............................................................................. 26

IV. Az adó megfizetése, bevallása, nyilvántartás ................................. 31

1 Utolsó frissítés: 2021.06.30. napján hatályos jogszabályok és 2021.07.19. napján hatályos járványügyi szabályok szerint

2

VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területén továbbra is veszélyhelyzet van érvényben. A Parlament módosította a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényt, amelynek hatálya és így a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig tart. A törvényben rögzítették azt is, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti.2 2021. december 18-áig meghosszabbította a Kormány a járványügyi készültséget és az azzal együtt járó egészségügyi válsághelyzetet.3 A rendelet szerint az eddig 2021. június 18-áig tartó időszak határidejét 2021. december 18-ig tolták ki. A Kormány a lépcsőzetes újraindítás lépéseit az átoltottak számához kötötte.

2 2021. évi XL. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról 3 343/2021. (VI. 16.) Korm. rendelet a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról

3

Az intézkedések feloldásának legutóbbi, hatodik fokozata4 2021. július 3-ától lépett hatályba, melynek köszönhetően több korlátozás került eltörlésre5, röviden:

• Megszűnt a kötelező maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön.

• Védettségi igazolvány nélkül is be lehet menni a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra.

• Megszűntek az üzletekre vonatkozó eddigi korlátozások, a négyzetméter alapú létszámkorlát és a távolságtartási szabály.

• A családi események, magánrendezvények esetén az eddigi 50 fős létszámkorlátozás 100 főre, a lakodalom esetén a 200 fős létszámkorlátozás 400 főre emelkedett.

• A sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvények tekintetében maradtak a hatályos szabályok: ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás és

4 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról 5 5/2021. (VII. 2.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépéséről

4

továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 18 év alattiak is csak védettségi igazolvánnyal vagy védett személy felügyelete mellett vehetnek részt ezeken a rendezvényeken.

• Az egyetemek és a főiskolák is készülődhetnek a jelenléti oktatás visszaállítására.

A védelmi intézkedések aktuális, részletes szabályairól a https://www.jogpontok.hu/Tajekoztatok oldalon található tájékoztató anyagban olvashatóak további fontos információk.

Gazdaságvédelmi intézkedések6 1. Adófizetési kedvezmény:7 A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2021. március, április és május hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az alábbiak szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében. Az adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként: 1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,

6 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről 7 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról

5

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet, 3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet, 4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet, 5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet, 6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet, 7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet, 8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet, 9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet, 10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet, 11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet, 12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet, 13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312), 14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet, 15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet, 16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet, 17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet,8 18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329), 19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet, 20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet, 21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,

8 E szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

6

22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet, 23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet vagy 24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenységet, 25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenységet9 folytató kifizető jogosult. A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2021. március és április hónap tekintetében nem kell teljesítenie a fenti felsorolás szerinti (1.-25. sorszámmal jelzett TEÁOR) tényleges főtevékenységet folytató

a) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,

valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

Nem kell szakképzési hozzájárulást sem fizetnie 2021. március, április és május hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása után.

9 E szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1-4. §, valamint a 14. § szerinti rendelkezések, ha

a) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és

b) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.

7

A KATA szerint adózó kisvállalati adóalany e tevékenységével összefüggő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál 2021. március, április és május hónapban nem tekintik kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely a fenti felsorolás szerinti (1.-25. sorszámmal jelzett TEÁOR szerinti) tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató), 2021. március és április hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét, és nem csökkenti a Katv. 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2021. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott. Fontos, hogy tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott! 2. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések:10 A tényleges főtevékenységként

10 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről

8

- szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,

- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,

- kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy

- egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet

végzők esetén a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át. Ennek feltétele, hogy

a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,

b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.

3. Bértámogatás: A 2021. május 31-én véget ért ágazati bértámogatási programok helyébe 2021. június 1-től belépett a kibővített Vállalatok munkaerő támogatása nevű program.

9

Újabb támogatásként a Kormány 2021. június 1. napjával módosította a Vállalkozások munkaerő támogatása című program támogatási feltételeit, így a korábbinál szélesebb kör számára érhető el a program, amelybe a fiatal álláskeresők mellett nyártól minden, legalább egy hónapja regisztrált álláskereső bekapcsolódhat. A támogatás mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén havonta a bérköltség – vagyis a bruttó munkabér és szociális hozzájárulási adó – fele, de legfeljebb 100.000 forint lehet. A foglalkoztatók az eddigi öt hónap helyett fél évig kaphatják az összesen így akár 600.000 forint támogatást. A Vállalkozások munkaerő támogatására folyamatosan lehet jelentkezni a helyileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál. A programról részletes információk a https://nfsz.munka.hu/cikk/1268/Vallalkozasok_munkaero_tamogatasa oldalon találhatóak. 4. Hitelfizetési moratórium11

Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény alkalmazása során a 2020. március 18. napján már fennálló szerződések alapján:

‐ 2021. szeptember 3012-áig a moratóriumra jogosult adósnak minősül minden személy, akinek a hitelező

11 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről 12 317/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

10

által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége áll fenn,

‐ a fizetési moratórium meghosszabbítása vonatkozik

a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevőkre is, akiknek vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége áll fenn.

Akik 2020 decemberében nem éltek a fizetési moratóriummal, de a jövőben szeretnének, azoknak a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékukat előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelenteniük a hitelezőnek. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény 14-17.§-át, ami a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló hiteltörlesztési moratóriumról szól, 2021. szeptember 30-ig nem kell alkalmazni.

A törvény és a rendelet rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. Tehát a törlesztési moratórium 2021. szeptember végéig maradhat. A magányszemélyeknek és vállalkozásoknak 2020. március 18-án fennálló szerződéseik alapján már folyósított hiteleik tekintetében nem kell törlesztést fizetniük, amennyiben törlesztési szándékunkat nem jelzik külön bankoknak:

11

- amennyiben valaki jelenleg már igénybe veszi a fizetési moratóriumot és továbbra is élni szeretne vele, augusztus végéig változatlan feltételekkel lehetősége van, nincs további teendője,

- amennyiben jelenleg valaki igénybe veszi a fizetési moratóriumot, de a továbbiakban törleszteni kívánja a hitelét, abban az esetben nyilatkozatot kell tennie törlesztési szándékáról (azaz kilépni a moratóriumból) az adott bank felé,

- amennyiben valaki korábban már nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy nem kíván élni a fizetési moratóriummal és továbbra is törleszti hitelét, abban az esetben korábbi nyilatkozata továbbra is érvényben marad, nincs további teendője,

- amennyiben valaki korábban már nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy nem kíván élni a fizetési moratóriummal, most mégis szeretné igénybe venni a fizetési haladékot (azaz szeretne lépni moratóriumba), abban az esetben nyilatkozatot kell tennie a moratóriumba belépési szándékáról a bank felé.

Emellett az előzetes információk szerint később is lesz lehetőség a moratórium igénybevételére, azonban már nem automatikus jelleggel, vagyis nem azok vehetik majd igénybe, akik passzívan benne maradnak, hanem csak azok, akik jelentkeznek a bankjuknál, és belépnek vagy visszalépnek. 5. Helyi iparűzési adó A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és

12

középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1%, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1%. Ezeknek a vállalatoknak pedig a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni. Tehát az adófelezés a 4 milliárd forint alatti mérlegfőösszeg vagy nettó árbevételű vállalatokra vonatkozik. A rendelet további szakaszai szerint a meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. A mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést az alábbiak szerint állapítják meg:

‐ beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok;

‐ beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő

13

vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok.

Az 50%-os adófelezés továbbá akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozik arról, hogy

‐ mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, ‐ az első szakasz szerinti intézkedés külön

kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és

‐ 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

A jogosultság feltétele továbbá, hogy amennyiben addig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét. A fenti nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A rendelet 2020. december 23-án lépett hatályba.13 6. GINOP-9.1.1-21 Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön

13 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

14

A Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében új hitelkonstrukció bevezetéséről döntött a Kormány a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak: így azok 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, 3 év türelmi idővel, 120 hónap futamidővel. A hitelkérelmek 2021. március 8-ától már beadhatók. A benyújtási határidő: 2021. november 30. A kölcsön összege 1 millió Ft - 10 millió Ft-ig terjed. Az igényelt kölcsön összege nem haladhatja meg a Végső Kedvezményezett 2019. évi teljes (12 hónapos) lezárt üzleti évének árbevételét. A támogatható tevékenységek:

- készletbeszerzés költségei,

- működési költségek. A kölcsönfelvevők köre azok mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek

‐ devizabelföldinek minősülnek,

‐ Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkeznek,

‐ gazdaságilag potenciálisan életképesek, azonban nem, vagy nem megfelelő mértékében jutnak finanszírozási forrásokhoz.

Gazdasági formakód szerint:

- 113 Korlátolt felelősségű társaság

‐ 114 Részvénytársaság

15

‐ 116 Közkereseti társaság

‐ 117 Betéti társaság

‐ 121 Szociális szövetkezet

‐ 123 Iskola szövetkezet

‐ 129 Egyéb szövetkezet

‐ 142 Európai szövetkezet (SCE)

‐ 228 Egyéni cég

‐ 231 Egyéni vállalkozó

‐ 521 Sportegyesület

‐ 529 Egyéb egyesület

‐ 572 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A kölcsönt

- a megadott TEÁOR (egyéni vállalkozók esetén annak megfelelő ÖVTJ kód) szerinti főtevékenységet végző VAGY

- a következő feltételeknek megfelelő

• teljes évi lezárt beszámolóval rendelkezik, melynek árbevétele nem nagyobb, mint 100 mFt

• évi árbevétele minimum 30%-kal alacsonyabb, mint az előző évben

• évi átlagos állományi létszáma nem nagyobb, mint 25 fő

vállalkozások, egyesületek nonprofit kft-k igényelhetik. A TEÁOR szerinti igénylőknél a főtevékenységnek már 2019.01.01-től szerepelnie kell a cégkivonatban, illetve Egyéni vállalkozói nyilvántartásban, egyesületek esetén a nyilvántartást vezető bíróság által kiadott kivonatban (A 2019. évben alapított igénylők esetében az alapítás dátumától).

16

A kölcsönt KATA adózású vállalkozások is igényelhetik. 2021. május 10-étől módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent GINOP-9.1.1-21 azonosító számú Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön projekt Felhívása. A módosításoknak köszönhetően:

pontosításra került, hogy egyesületek esetén az egyéb bevételek között nyilvántartott tagdíjak, illetve TAO támogatás is beleszámít a nettó árbevétel figyelésbe,

a futamidő fixálásra került 120 hónapban, a rendelkezésre tartási idő fixen 3 hónap, a jogosultsági feltételek kibővültek az alábbiak szerint:

• az igénylő főtevékenysége megfelel a megadott TEÁOR kódok valamelyikének vagy

• az igénylő megfelel az alábbi feltételeknek (TEÁOR nem vizsgálandó):

a) rendelkezik 2020-as évre vonatkozóan teljes lezárt (12 hó) beszámolóval,

b) 2020-ra vonatkozó árbevétele nem nagyobb, mint 100 millió Ft

c) 2020-ra vonatkozó tárgyévi éves átlagos statisztikai állományi létszáma nem nagyobb, mint 25 fő,

d) 2020. évi árbevétele minimum 30%-kal alacsonyabb, mint a 2019. évi árbevétele.

17

Megvalósítási helyszín: A vállalkozásnak Magyarországon – a kölcsönkérelem benyújtásakor már – bejegyzett székhelye vagy telephelye kell legyen. Megvalósítási helyszínnek az a telephely minősül, ahol a beszerzett készletek tárolásra kerülnek, valamint működési költségek finanszírozása esetén az adott gazdasági tevékenység megvalósul. Több megvalósítási helyszínre is igényelhető a kölcsön, de azoknak azonos régióban szükséges lennie:

- GINOP régióban (Budapesten és Pest megyében) VAGY

- VEKOP régióban (Budapesten és Pest megyén kívüli magyarországi településen).

Kivételt képezhetnek a telephely, illetve fióktelep bejegyzés alól azon megvalósítási helyek, melyek oktatási intézményben vagy állami tulajdonú intézményben vannak, és az ingatlan tulajdonosa nem engedi a bejegyzést, ez esetben a megvalósítási helyszínre szóló érvényes bérleti szerződéssel, illetve szükség esetén a Végső Kedvezményezett részére kiadott – a megvalósítási helyszínre vonatkozó – működési engedéllyel szükséges igazolni a jogosultsági feltételeket. KATA-s vállalkozások jövedelem elszámolására vonatkozó pontosító feltételek kerültek az elszámolható költségek köréhez.

- A nyomtatványhoz kapcsolódóan a kölcsönkérelmi nyomtatvány kibővült az új jogosultsági feltételekkel,

- bejelentés köteles tevékenységek esetén benyújtandó dokumentumok köre beépítésre került,

18

- telephelyként nem bejegyzett megvalósítási helyszínre vonatkozó igazoló dokumentumok köre meghatározásra került.

Az MFB honlapján folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket a hitelprogramot érintő új információkról. Részletes tájékoztató és információk a https://www.mfb.hu/vallalkozasok/mukodo/hitel/kamatmentes-ujrainditasi-gyorskolcson-hitelprogram-t199-p199 oldalon és https://www.palyazat.gov.hu/ginop-911-21-kamatmentes-jraindtsi-gyorsklcsn oldalon találhatóak.

19

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

I. A szocho mértéke és alapja

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-től 15,5%14.

2020. július 1-től a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, a megállapított jövedelem 87%-át kell jövedelemként figyelembe venni. Az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből az adóelőleg-alap szerint megállapított rész 87%-a minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették. Az adó alapja: Adó fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó

14 2020. évi XLVI. törvény egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról

20

adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után. Adófizetési kötelezettség terheli az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat. Adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez. Az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett azon magánszemélyek, aki a mezőgazdasági termelőtevékenységet egyéni vállalkozóként végzi, adókötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni 2021. január 1-jétől. Szintén 2021. január 1-jétől nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér felét, feltéve, hogy nem választott magasabb járulékalap után társadalombiztosítási járulékot. Az átalányadózó biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót, feltéve, hogy az adóévben a támogatások nélküli bevétele az éves minimálbér 5-szörösét nem éri el és nem választ magasabb összeg után fizetést. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó őstermelői

21

tevékenységből származó jövedelme után köteles a szociális hozzájárulási adót, kivéve ha

- az őstermelői tevékenységből származó támogatások nélküli bevétele nem éri el az éves minimálbér 50%-át, vagy

- az éves minimálbér 5-szörösét nem éri el az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele átalányadózás választása esetén.

Adókötelezettség keletkezik:

- a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],

- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],

- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után.

Adófizetési kötelezettséget kell teljesíteni

- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

- az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

- az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75%-a,

- a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a

Magyarországon adóztatható része után.

22

Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. A szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni, ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik. Adófizetési kötelezettség az egyéni vállalkozónál: Az egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik e jogállással a hónap minden napjában, akkor az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5%-ának 30-ad része. Adófizetési kötelezettség a társas vállalkozónál: A társas vállalkozást a tagjára tekintettel havonta terheló adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a. Ha a jogviszony nem áll fent a hónap minden napján, akkor a jogviszony fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5%-ának 30-ad része. II. Szochomentességek, kedvezmények Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;

b) a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;

23

c) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - tekintettel;

d) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;

e) a kifizetőnek ea) * a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés eb) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel;

h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel;

i) az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes

24

személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

j) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével;

k) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel.

Egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amikor

• táppénzen, baleseti táppénzen van,

• csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj időszakában. Nincs kedvezmény, ha ezen időszakok alatt a társas vállalkozó továbbra is személyesen közreműködik a társas vállalkozásban.

• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

• önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt,

• fogvatartás időszaka alatt,

• ha az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenységet szünetelteti, a szüneteltetés időszaka alatt.

Ugyancsak nem kell megfizetni az adót azokra a napokra, amikor

• egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

25

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

• bizonyos nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (EGT tagállamban vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú intézményben, köznevelési intézményben, szakképző intézményben),

• kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll.

Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva legalább a minimálbér 112,5%-ának 30-ad része. Társas vállalkozás nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amikor tagja

• táppénzen, baleseti táppénzen van,

• csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj időszakában. Nincs kedvezmény, ha ezen időszakok alatt a társas vállalkozó továbbra is személyesen közreműködik a társas vállalkozásban.

• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

• önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt,

• fogvatartás időszaka alatt,

• ha az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenységet szünetelteti, a szüneteltetés időszaka alatt.

26

Ugyancsak nem kell a társaságnak legalább a minimálbér 112,5%-a után megfizetni az adót azokra a napokra, amikor a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni, bizonyos nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (EGT tagállamban vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú intézményben, köznevelési intézményben, szakképző intézményben). Ilyen esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az egyházi jogi személy esetében a minimálbér 30-ad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5%-ának 30-ad része. Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor lehetősége van dönteni abban, hogy melyik jogviszonyában fizeti meg a minimálbér 112,5%-a után a szochót. A másik jogviszonyában nem az emelt, hanem a tényleges jövedelem után kell a szochót megfizetni. A magánszemélynek nyilatkozattal kell alátámasztania a választását.

III. Adókedvezmények

Adókönnyítés15

15 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről és 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

27

A koronavírus-válság miatt akár ötmillió forinttal is csökkenhet a fizetendő adó. A speciális méltányosság szabályai egyszerűek, ráadásul ingyenes mindenkinek, a kérelem ugyanis illetékmentes. Az ötmillió forintig igénybe vehető 12 havi részletfizetés vagy 6 havi fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és nagy előnye, hogy hiába későbbi a megfizetés, az mégis pótlékmentes. Az adóhivatal ugyanis a koronavírus-válságra specializált méltányosság esetén nem számíthat fel késedelmi pótlékot. Csak azt kell eldönteni, hogy a két kedvezményfajta közül, melyiket szeretné igénybe venni a kérelmező. Nemcsak az adófizetés ütemezésében segít az új szabályozás, hanem a vállalkozások adócsökkentését is lehetővé teszi. A könnyítéshez lényegében csak azt kell igazolni, hogy

- a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,

- a mérséklésnél pedig azt, hogy a tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

A magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak a FAM01, míg a cégeknek a FAG01 nyomtatványt kell benyújtani, fontos jelölni, hogy a kedvezményt a koronavírus-válságra tekintettel kéri az ügyfél. A társas vállalkozások a törvény szerint bizonyos esetekben szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesülhetnek. Ezek az adókedvezmények a 25 év alattiak és az 55 éven felüliek foglalkoztatását kiemelkedően támogatják.

28

Ezek az adókedvezmények a következők:

- 2019. január 1-jét követő időszakra a 25 év alatti ún. pályakezdőnek nem minősülő és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő, a részmunkaidős foglalkoztatás, a Karrier Híd program megvalósítását célzó, valamint a Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatással kapcsolatos kedvezményt érvényesíteni nem lehet.

- a 25 év alatti legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban álló pályakezdő munkavállalókkal összefüggésben a foglalkoztatás 2 éves időtartamára,

- a tartósan álláskereső munkavállalóval összefüggésben a foglalkoztatás 2+1 éves időtartamára,

- az anyasági ellátás folyósítása alatt/után foglalkoztatott munkavállaló 2+1, illetve három vagy több gyermek esetén a foglalkoztatás 3+2 éves időtartamára,

- a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által a foglalkoztatás 2+1 éves időtartamára az érvényesítésből még hátralévő időtartamra a kifizető – a 2018. december 31-ig hatályos szabályok szerint16 – tovább érvényesítheti a kedvezményeket, amennyiben azok érvényesítése 2018. december 31-én folyamatban volt.

- Szakképzettséget nem igénylő munkakörben (FEOR 08) a kedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de

29

legfeljebb a minimálbér után a 15,5 százalékos adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

- A kedvezmény alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.

- A családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 15,5%-os adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb a minimálbér után a 15,5% adómérték 50%-ával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

- A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti

• a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,

• az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból

• a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös

30

vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

- A közfoglalkoztatott részkedvezménye egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130%a után az általános (15,5%) adó mértékének 50%-ával megállapított összeggel.

- Az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

- Vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő, kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató kifizető az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

31

A szocho-kedvezmény a jelenlegi hat hónap helyett már három hónap munkanélküliség után is igényelhető. 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját

megelőző 183 napon belul legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.16

IV. Az adó megfizetése, bevallása, nyilvántartás

A szociális hozzájárulási adót havonta kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a ’08-as számú bevallásban bevallani, és ugyanezen időpontig megfizetni a NAV szociális hozzájárulási adó beszedési számlára. A társas vállalkozásoknak az adó alapjáról, összegéről, valamint a figyelembe vett kedvezményekről, az adó megfizetésének napjáról tételes, ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetniük. SZÉP kártya

16 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről és 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

32

Egész 2021. évben17 (a korábbiakkal ellentétben tehát nem csak június végéig) a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400.000 forint,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265.000 forint,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135.000 forint

összegig minősül béren kívüli juttatásnak. 2021 évben az éves rekreációs keretösszeg

a) ha a munkáltató költségvetési szerv

- évi 400.000 forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

- a 400.000 forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

- évi 400.000 forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében

- évi 800.000 forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

17 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről és 319/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

33

- a 800.000 forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

- évi 800.000 forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho) a 2021. december 31-éig adott béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. Az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás, illetve az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Azaz a meghaladó rész 1,18-szorosa után a 15% szja mellett 15,5% szochót kell fizetnie a munkáltatónak. 2021. év végéig szabaddá tették az átjárást a SZÉP kártya alszámlái közt. Az új szabályok szerint például a szálláshelyre kapott béren kívüli juttatást fel lehet használni melegételre, egészségügyi, vagy akár kulturális célokra is. A módosítás a 2021. április 25-én lép életbe, és 2021. december 31-ig érvényes. A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben a Széchenyi

34

Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti díjat nem számíthatja fel. A pénzforgalmi szolgáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszközre.18

Vállalkozói információs portál A vali.hu – azaz a személyre szabott vállalkozói információs portál célja a társas vállalkozások számára gyors, hiteles és személyre szabott információk biztosítása a vállalkozásokat leginkább érdeklő témakörökben. A vállalkozásoknak készült portálon pár kattintással a vállalkozások a fejlesztésükhöz segítséget nyújtó személyre szabott tájékoztatást kaphatnak pályázatokról, államilag támogatott hitelekről és képzésekről. Az oldalon böngészés akár regisztráció nélkül is lehetséges, a testreszabott szolgáltatások igénybevételéhez azonban szükséges a regisztráció, amely rövid időn belül elvégezhető. A portál célja a magyar vállalkozások szakmai támogatása, az elérhető szolgáltatások köre folyamatosan bővül, további tájékoztatás és információ a www.vali.hu oldalon található.

18 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak újbóli bevezetéséről