Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Agrár- és Munkajogi Tanszék

A szolgálati jogviszony sajátosságai

Készítette: Szabóné Horváth Szilvia

Konzulens: Dr. Jakab Nóra

Miskolc

2013.

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Agriculture Labour Law

Main characteristics of the officials in service

Author: Szabóné Horváth Szilvia

Consultant: Dr Jakab Nóra

Miskolc

2013.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 1

1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI ......................................................................... 3

1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése .................................................................................... 3

1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai ............................................................................. 5

1.3. Az igazgatás fajtái .............................................................................................................. 9

1.4. A közigazgatás felépítése ................................................................................................. 10

1.5. A védelmi igazgatás rendszere ......................................................................................... 11

1.6. Rendvédelem .................................................................................................................... 12

1.7. Biztonság .......................................................................................................................... 14

2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG

KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................................................... 16

2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása ............................................................ 16

2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata ................................................... 17

2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig ......................................... 18

2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig ............................................ 21

2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től ............................... 22

2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig ................................................................... 24

2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban ................................................. 25

3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI .................................... 27

3.1. A Tűzoltó ......................................................................................................................... 27

3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda ................................................ 28

3.3. Tűzoltói munkakör ........................................................................................................... 31

3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat........................................................................... 31

3.4.1. Alkalmassági vizsgálat .............................................................................................. 32

3.4.2. Szakmai modul .......................................................................................................... 34

3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat .............................................................................. 35

3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása........................................ 35

3.6. A tűzoltók napi tevékenységei ......................................................................................... 38

3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai .......................................................................... 40

3.7.1. Függelmi viszonyok .................................................................................................. 40

3.7.2. Feladatkiadás ............................................................................................................. 42

3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség ........................................................... 44

3.7.4. Illetmény ................................................................................................................... 45

4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG

MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN ................................................................................ 47

4.1. Kvalitatív kutatás célja ..................................................................................................... 47

4.2.Hipotézisek: ...................................................................................................................... 47

4.3. Kommunikáció és image .................................................................................................. 48

4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei ................................................... 48

4.5. Vizsgálati módszer ........................................................................................................... 49

4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése ............................................................. 49

4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás ........................................................................ 49

4.6.2. Életkor szerinti megoszlás ......................................................................................... 50

4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről ............................................................ 51

4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt. ....................................................................... 53

4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése .............................................................................. 53

4.7. Következtetések ............................................................................................................... 54

BEFEJEZÉS .............................................................................................................................. 56

MELLÉKLET ........................................................................................................................... 59

IRODALOMJEGYZÉK ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném megköszönni, Dr. Jakab Nóra, konzulensnek a dolgozat

elkészítéséhez nyújtott segítséget. Iránymutatásaira, tanácsaira és szakértelmére

bármikor számíthattam. Köszönetemet fejezem ki hasznos javaslataiért és építőjellegű

kritikáiért, amelyekkel nagyban hozzájárult munkám színvonalasabbá tételéhez.

Továbbá köszönöm, családom minden tagjának türelmét és segítségét, hogy időt és

fáradságot nem kímélve, lehetővé tették számomra, hogy szakdolgozatomat

elkészíthessem.

Külön köszönöm a Miskolci tűzoltók gyakorlati segítségét és a szakirodalmak

biztosítását.

1

Egy hivatás nagysága elsősorban talán abban van,

hogy egyesíti az embereket;

csak egyetlen igazi fényűzés van:

az emberi kapcsolatoké.

Antoine de Saint-Exupéry

BEVEZETÉS

Az emberi életet végigkíséri, a közösségi élet, a szocializáció, a normák és az egyéni

értékrend összehangolásának az igénye. Az állam feladata, hogy állampolgárai számára

biztosítsa ezek feltételeit. Hierarchikusan felépített szervezet - rendszerein keresztül,

tegye lehetővé, a jogállami, demokratikus keretek kialakítását és fenntartását.

Magyarországon a hatékony állam védelmét és biztonságát - az állam - erre kialakított

szervezetein keresztül valósítja meg. A védelmi igazgatás integráltan, magában foglalja

az ország teljes védelmét. A természeti és civilizációs eredetű veszélyek esetén, a

katasztrófavédelem feladata az állampolgárok életének és anyagi javainak védelme. A

kialakult veszélyhelyzetek során, elsőrendű védelmi feladatokat látnak el a tűzoltóság

egyedi jogállású, állandó készenlétet ellátó szakemberei. A tűzoltóságok szervezeti

struktúráját, munkafeltételeit és feladatellátását, megannyi speciálisan szabályozott elem

érinti. A szervezet viszonyait, munkáltatói – munkavállalói kapcsolatait, autentikus

megközelítésből „tűzoltófeleségként” szeretném bemutatni. A célom az, hogy a

dolgozattal betekintést nyerjenek a tűzoltóság mindennapi tevékenységébe és függelmi

viszonyaiba, azok is, akik más területeken munkavállalók vagy eddig hiányos

ismereteik voltak Miskolc és környezetének tűzvédelméről.

Hipotéziseim:

Az állam kiemelt feladata, a biztonság szavatolása és az állampolgárai számára,

kiszámítható és világos igazgatási rendszer kialakítása és működtetése…

Az élet és anyagi javak védelmének biztosítása és védelme, csak sajátos

szervezeti megvalósításban megoldható…

A tűzoltók, szolgálati jogviszonyból eredő munkavállalói sajátosságaival

szemben, az állami elismerés aránytalan…

Az állampolgárok, alig vagy csak keveset tudnak, a tűzoltók munkájáról,

speciális szervezetükről…

2

A dolgozatom első fejezetében, kvalitatív kutatást végzek, vezetés –

szervezetelméleti megközelítésből kiindulva, az igazgatástan kialakulásától,

történelmének fejlődésétől, az igazgatástan meghatározó klasszikusain keresztül,

napjaink igazgatási tevékenységeit bemutatva. Magyarország állami igazgatással

kapcsolatos elemeit ismertetem, kiemelten a védelmi - igazgatás szervezetrendszerébe

tartozó rendvédelmi szférát, melynek elsőrendű feladata, az állampolgárok számára, a

biztonságos életkörülményeik szavatolása.

A második fejezetben, hazánk belső biztonságát, az emberi élet és anyagi javak

védelmét biztosító szervezeteket mutatom be. Felépítésüket, vertikális viszonyaikat, a

közelmúlt időrendi változásaikat részletezem. A katasztrófavédelem létrehozását,

kapcsolatát, viszonyait a tűzoltósággal. Borsod – Abaúj – Zemplén megyét, már helyi

szintre lebontva jellemzem.

A harmadik fejezetben a hivatásos tűzoltók, készenléti szolgálatban eltöltött

munkavégzésének összetevőit részletezem. Kiemelve a munkavállalói feltételrendszert

és a sajátos munkaköri szabályozók érvényesülését, a mindennapok során. A speciális

nyelvezetet lefordítva - eltekintve az összehasonlító, elemző szintű munkaügyi

kapcsolatoktól - , közérthető példákkal világítok rá a tűzoltói munkakör sajátosságaira.

A dolgozat befejezéseként, kvantitatív kutatást végzek, a Miskolc és

vonzáskörzetében élők között, kérdőíves vizsgálattal. Kutatásom célja, hogy a

felmérjem a tűzoltóság elismertségét. Az állampolgárok és a tűzoltók közötti bizalom

elemeit, a munkájukkal kapcsolatos állampolgári ismereteket és véleményeiket.

3

1.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY ALAPJAI

1.1. Az igazgatás kialakulása, fejlődése

Az ember társas lény, szokás emlegetni. Társas, igen, de nem egyedülálló módon,

hiszen a földön előforduló sok más élőlényre is a társas lét a jellemző. A társas

életformák, következő kibővült fokozata, a családi kötelék. A családok

összetartozásának, közös kapcsolatának kiterjesztéséből, megalakultak a közösségek.

Az ember, hogy alapvető fiziológiai és az életben maradásához szükséges védelmét

biztosítani tudja, kialakította a közösségen belül azokat a hierarchikus viszonyokat (ami

lehetett: anya – apajogú, vér - szerinti tagozódású, misztikus, vallási, erő vagy előítélet

alapú, alá – fölérendeltségi viszonyú létforma), kiemelve a közösségekből a „vezetőt”,

aki a hatalom birtokában, döntéseivel befolyásolta a közösség tagjainak életét. A

közösségek, idővel egyre nagyobb egyedszámot tartalmaztak és az ősközösségi

hordákból, nagyobb létszámú, fejlettebb életformák alakultak ki. A folyamat, már

igényelte a vezetés megosztásának lehetőségét, így az irányítás létrejöttét, amit a

mindenkori hatalom gyakorlójának, a helyi vezetésnek a koordinálására létrehozott,

összetett szervezeti forma lett.

Az irányítás joga - vagyis a hatalom -, központosult a vezetőnél és vertikális úton

valósult meg. A társadalmi hierarchia szerinti tagozódás és a magántulajdon létrejötte –

öröklés, rablás, szerzés, vagy a vezető által adományozott formában -, valamint a

munkamegosztás szervezeteket hozott létre, amelyeket irányítani kellett. A nagyszámú

közösségek folyamatos vezetését, szervezeteken keresztül irányították, a mindenkori

hatalom birtokosai. A többnyire rokoni, földrajzi elhelyezkedés miatti közösségek

növekedéséből lett nemzetségek, majd államok irányítása nehézkes lett, a technológiai

fejletlenség és a nagy távolságok miatt. A gyorsabb, hatékonyabb állami

hatalomérvényesítés, kialakította a hatalommegosztás strukturálisan fejlett formáját, az

igazgatást. Az igazgatás a mindenkori hatalom végrehajtó és kikényszerítő, erőszak -

monopóliumát volt hivatott kiterjeszteni és működtetni. Úgy, hogy személytelen

formában működjön, de mindenkor az alá – fölérendeltségi viszonyokat tükrözze a

funkcionális működésével.

Az igazgatás első jeleit, a II. sumér birodalom (ie: 1728-1686) Babilon Hammurápi

Törvénykönyvéből ismerhetjük. A törvénykönyv a munkaadók és munkavállalók

viszonyait szabályozta. Törvényi formába öntve a család, házasság, öröklés, vallás,

4

kölcsön szabályait, de külön rendelkezés szabályozta az uzsora elemeit is. Az

igazságszolgáltatás, testi fenyítés vagy peres eljárások menetét is tartalmazta a

törvénykönyv.

A Csou dinasztia (Kína) korában (ie: 1122-249), már közigazgatási tartalmú könyv

jelent meg. Ebből oktatva és alkalmazva a hierarchikus vezetés elemeit, létrehozták az

első bürokratikus hivatalnokok által vezettet koordinált jogállamot.

Európában, elsőként Görögországban, Platón (ie 427-347) írt az ideális

kormányzásról „Állam” című művében, az ideális állam létrehozásának és

működtetésének, szükségleteinek feltételeiről. A hajlandóságot a munkavégzésre az

irányításában és a munkafeltételek biztosításában látta.

A középkorban vallási vezetők, céhek és a hadvezetés soraiban egyaránt fellelhetőek

voltak az igazgatás egyes elemei. A feudális állam, hűbéri lánc vagy az egyházi

hierarchián (pápa – bíborosok – érsekek – püspökök – plébánosok) keresztül, a tradíció

és vallásosság alapul bürokratikus szervezetek működtek.

A reneszánsz korában, Európában az autokrata „én” központú vezetés volt az

elfogadott, melyet az újkor porosz és osztrák közigazgatási rendszere váltott le. A

vezetési funkciók szintekre tagolása, képzési – előmeneteli rendszer kiépítése,

létrehozta azt a bürokratikus struktúrát, amit Magyarország államigazgatása is alapul

vett.

Az ellenőrzési szervezetek létrehozása, a hozzájuk igazított munkamódszerek, a

vezérkarok katonai célú létrejötte (30 éves háború idején) után, a társadalom számos

területén, a bürokratikus vezetési forma lett az elfogadott és alkalmazott vezetési,

szervezeti, irányítási, igazgatási struktúra.

Az állam védelmét, működtetését jellemző rendszert, a porosz - osztrák mintán

alapuló monarchia terjesztette ki Magyarországon. A hivatali ügymenet, mélyen

beleívódott a magyarországi viszonyokba. A mai napig is erősen érződik a hagyománya

és jogalkalmazói szinten is tradicionálisan megtalálható.1

1 Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 81. – 87.o.

5

1.2. Az igazgatástani kutatások klasszikusai

Az igazgatástani irányzat megalapítója. Henry Fayol (1841 – 1925), a vezetési

tapasztalatot és a racionalizálást a sikeres tevékenység és túlélés zálogaként hirdette.

Fayol szerint a szervezeteket, vezetni és irányítani is kell. Ami, fentről – lefelé

irányulva, hat részfunkcióra bontott modellel lehetséges. Különböző szintekre,

funkciókra felosztva, ahol elhatárolódnak egymástól, ám mégis egy szerves egészet

alkotnak az egyes elemek. Vállalatok rendszerein keresztül szemlélve minden

szervezetet, hat elemre, funkciókra bontva képzelte el a leghatékonyabban működő

vezetést: Műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és igazgatási

tevékenységekre felosztva.

Fayol - Ipari és általános vezetés – című könyvében jelent meg először az igazgatási

tevékenység, amely a dolgozat témájának, főbb kiindulási pontját jelenti. Az igazgatást

elemezve, további részfunkciókra bontotta:

Tervezés (előrelátás): a jövő kifürkészése (kutatása) és a cselekvéseknek ehhez

történő igazítása, munkaterv, működési jövőkép, tervek egységessége.

Szervezés: a vállalat emberi és dologi (tárgyi) elemeiből álló szervezeti

egységeinek létrehozása és fejlesztése.

Közvetlen irányítás (parancsnoklás): az irányítás egységének megteremtése

és a szervezethez tartozó személyzetnek működtetése.

Koordináció: minden munka egyesítése, összehangolása, és harmonizálása.

Ellenőrzés: hogy minden tervszerűen, a kiadott rendelkezések szerint

történjen.2

Az igazgatás hatékony működtetése érdekében, igazgatási elveket (14) fogalmazott

meg, amit - szerinte - minden sikeres és fenntarthatóságra törekvő szervezetnek

követnie kell.

Munkamegosztás – specializált, szakosodott munkavégzéssel hatékonyabb az

elért eredmény. Azáltal, hogy mindeni, csak egy bizonyos tevékenységet végez a

folyamat egészéből.

Megfelelő centralizálás – hierarchikus viszonyokhoz köti a munkavégzést,

ezáltal bevezeti a hatáskör fogalmát és a hatalommal kapcsolatos összefüggéseit.

2 Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 57.o.

6

A centralizálás hatalmát, hasznosságát, a helyes mérték meghatározásával

képzeli el.

Tekintély és felelősség – a tekintélyhez a parancsnoklás kifejezést alkalmazza.

Hatásköri lebontással, hogy a tekintély érvényesülhessen. A tekintéllyel

összetartozónak tartja a felelősséget.

Fegyelem – olyan megállapításokat kell tenni, amelyek, minden fél számára

elfogadhatóak, de nem térhetnek el a felállított szervezeti szabályoktól, így a

működési szabályokat mindenkinek el kell fogadnia.

A parancsolás egysége – vertikálisan kialakított, lineáris modellel (egy

beosztott - egy vezetőhöz tartozzon), a szolgálati út betartását tartja

megfelelőnek.

A vezetés egysége – a hasonló feladatok egy kézben összpontosuljanak, ezáltal

a részterületek egységesítik a folyamatokat.

A részérdekek alárendelése az általános érdeknek – az egyéni vagy

csoportérdek, nem előzheti meg a működési szabályokban foglalt általános

szervezeti érdekeket. Szigorú keretekhez igazítva a működtetést.

Bérezés meghatározása – legyen igazságos (differenciáltság, ösztönzés),

biztosítson tisztes megélhetést és sarkaljon hatékonyabb munkavégzésre minden

egyént, és legyen költséghatékony.

Hierarchia és szolgálati út leszabályozása – hatásköri pontosítások és határaik.

Merev rendszerű hatáskörök szükségesek, elkerülve azok túllépését. A merev

rendszer átlépését, kizárólag meghatalmazással – a szolgálati út betartásával –

engedi.

A rend biztosítása – megfelelő anyagi, humán erőforrást a megfelelő helyre és

megfelelő időben, hogy a belső rend biztosítható lehessen.

Méltányosság gyakorlása – a szolgálati szerződések nem láthatnak mindent

előre, ezért méltányosan kell lenni, ami kitölti a joghézagokat, elejét véve a

kialakuló vitának.

Személyzeti stabilitás – a legkisebb egység kiesése, idő és feladat ellátási

nehézséget okozhat, ami a betanítási időszakkal, további veszteséget okoz. A

nagymértékű elvándorlás, nem kívánatos.

7

Kezdeményezés – az öntevékenység formáit támogatni kell, hiszen az adott

folyamat mélységeit legjobban értő, hatékonyságnövelő ötleteket adhat. Az

öntevékenységnek, a szervezeti fegyelem a korlátja.

Egység biztosítása – az erők összefogása előnyös, egységben többet lehet

elérni. Az egyéni képességek kibontakoztatása, előnyökkel jár a szervezet

számára.

Fayol szerint: az igazgatási elvek és módszerek, melyeket a vállalati vezetés

mintájára fogalmazott meg, teljes egészében alkalmazhatóak a közigazgatásban is.

Hiszen a szervezés része az igazgatásnak, mert emberi együttműködéssel, tudatosan az

adott cél elérését a tevékenységek és feltételek összehangolásával éri el. Így az

igazgatás egy folyamat, amit igazgatási ciklusnak is lehet nevezni.3

Fayol elképzeléseivel kapcsolatban, Alfred Kieser a következőket állapította meg:

rendszerezettséget hozott a szervezés világába, ezáltal az igazgatás elemeit,

célirányosan és hatékony módon lehet alkalmazni a bürokratikus mintára felépített

rendszerekben. Kieser kiemelten fontosnak tartotta, a szankciók okos alkalmazását, az

egyértelmű megállapodások fontosságát, betartását és azt, hogy minden szintre a

megfelelő ember kerüljön.4

Az igazgatástani kutatásban, Fayol kortársa Max Wéber (1864-1920) Gazdaság és

társadalom című könyvének (1919) fő mondanivalója - szociológiai elveiből kiindulva –

a racionalizálás elmélete volt. Azt vallotta, hogy az emberi társadalomnak, társas

szervezeti formáinak, vannak olyan általánosítható jegyei, amelyek segítségével

célirányosan kialakítható és működtethető, egy minden más szervezeti forma fölött álló,

racionálisan legideálisabb forma: a bürokrácia. Wéber szerint: a bürokrácia egyenlő az

igazgatási szervezettel, ami a közigazgatási tevékenységben testesülhet meg a

legcélravezetőbben. A szabályokkal rendszerezett, semleges és érzelemmentes hivatali

ügymenet, amely folyamatos szabályokhoz kötött hivatali ügyvitellel, illetékességgel,

hatáskörrel rendelkezik. A parancsadási jog, kényszerítő eszközök alkalmazása, a

3 Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984 58. – 86.o.

4 Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995 88.o.

8

hivatali hierarchia, világosan kijelölt ellenőrző és felügyeleti hatóság jellemzi és ezek az

összetevők, vagy elemek feltétlenül szükségesek a működéshez és a működtetéshez.

Összefoglalta a bürokratikus rendszer elengedhetetlen kritériumait és összetevőit:

Írásban, rögzítettséggel kell szabályozni az ügyintézés (ügyvitel, ügyiratok)

menetét.

Igazgatási és termelési tényezők szétválasztását, koordinálását meg kell oldani,

így létrehozható a hivatal. A funkciók így elkülönülnek (hivatalnok – munkás).

Nem adott személynek, hanem a felállított szabályoknak kell

engedelmeskedniük és megfelelniük a hivatalnokoknak.

Igazgatási rendszert kell kiépíteni, bürokratikus mintára, ami politikailag is

semleges és kiszámítható ügymenettel működtethető.5

A hivatali ügymenetet megtestesítő személynek, a hivatalnok nevet adta és

életpályamodellt tervezett a hivatalnokok számára (idő és képzettségarányos bérezéssel,

kiszámítható előmenetellel, nyugdíjjogosultsággal), szigorú hivatali rendszerben

alkalmazva.

Weber a kiszámítható és személytelen funkciókon keresztül vizsgálta a szervezet

működését, ami szigorúan szabályozott és érzelemmentes. Az embert – bár mint fontos

tényezőt - nem tartotta központi elemnek, egy bürokratikus módon működő

rendszerben. Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Charles Perrow: amikor az emberi

váz anatómiai felépítéséhez hasonlította Weber elméletét, amelyben a bürokratikus

elemek, egy emberi csontvázat alkotva, felépítik, összetartják és működtetik az embert,

de nem foglalkoznak magával, a szervezetet alkotó emberrel. Perrow szerint: a

szervezet valamivel több, mint a Weberi váz, strukturális elemei.6

A hatalommal kapcsolatosan, Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés című

könyvében, a szervezetek által biztosított hatalomforrásoknál említi Weber elveit,

miszerint a szervezetekben, igazgatási rendszerű hatalomforrás érvényesül. Ezek a

racionális – bürokratikus elemek, ténylegesen hatalmi pozíciókat jelentenek, s ezek a

törvényes hatalom, eltérő szintekre lebontott kiterjesztései. Weber bürokratikus, a

hatalom intézményesüléséhez kapcsolt forrása a hatáskör. Bakacsi szerint ez nem más,

5 Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967 89. – 118.o.

6 Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003 133. – 141.o.

9

mint a szervezet, egy meghatározott pozíciójához kapcsolt jogosítványok köre, amit

hatáskörnek, autoritásnak is nevezhetünk. Mértéke inkább köthető a szabályok által

delegált státusznak, mint a betöltő személynek.7

A vezetés mesterfogásai című könyvében Angyal Ádám, a Weber által leírt,

hatalomhoz kapcsolódó modellről írta, hogy a hatalom gyakorlása a vezető feladata –

természetesen szintekre lebontva – és ez az értelmezés, közel áll a magyar nyelvben, a

hatalom eredetéhez. Vagyis, „ami valakinek a hatalmában van, az meg tudja csinálni”.

Weber bürokratikus rendszerére igaz a tétel, hiszen nem csak eszköze, de megjelenési

formája is. Jellemző példaként, a belső kiválasztást említi, mint előmeneteli lehetőséget,

ami az igazgatási struktúrán belül – a közigazgatási és katonai mintára felépülő

szervezetekben is – érvényesül. A munkavállaló, aki csak közepesen végzi el a

munkáját, de az előléptetés feltételeivel rendelkezik és persze lojális, lényegében

garantált karriert érhet el, a bürokratikus igazgatástani „iskola” szerint. A teljesítmény

és az alkalmazhatóság, így háttérbe szorul, az eltöltött évek középszerűségéhez képest.8

1.3. Az igazgatás fajtái

A magántulajdon megjelenése átalakította a kapcsolatrendszereket és sokféle

tulajdoni formát képezve, felosztotta a társadalmi viszonyokat. A tulajdonnal való

gazdálkodásról, eltérő módokon dönthettek a társadalmakban. Egyének, csoportok,

nagyobb közösségek vagy államok, a birtokolt vagy kezelt tulajdonnal (igazgatástani

elemek szerint) háromféle formát alakítottak ki. Napjainkban ez a három, tulajdonnal

kapcsolatos igazgatási fajta a jellemző:

1. Magánigazgatás: A kialakult, legitim és természetes magántulajdon képezi az

alapját a magánigazgatásnak. A tulajdonos az igazgatás elemeit, vagyis a teljes

igazgatási ciklust felügyeli. Dönt a célokról, a végrehajtásról és ő maga ellenőrzi

a végeredményt is. A magánigazgatás kötetlen formában valósul meg, hiszen a

ciklus elemeit a tulajdonnal rendelkező határozza meg. A paletta színes:

befektet, kezel, szolgáltat, intézetet alapít, működtet, elherdálja vagy a „párna

alatt” tartja a tulajdonát, kizárólag csak a törvényi feltételeknek kell megfelelnie.

7 Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003 158. – 165.o.

8 Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996 81. – 94.o.

10

2. Társadalmi önigazgatás: A szabad akaratukból alakuló közösségek,

kötöttségek nélkül alakult szervezeti formája jellemzi. Saját vagy rájuk bízott

tulajdonnal, szabályozott formában, de öntevékeny módon gazdálkodnak.

Jellemzően egyesületi és alapítványi formák szerint működnek.

3. Állami igazgatás: Állami tulajdonnal való rendszerezett, felépített gazdálkodást

jelent. Az állam, működése és fenntarthatósága érdekében, létrehozza azokat

ügymenetet biztosító igazgatási elemeket, amelyekkel az állam működésének,

szigorúan szabályozott és szervezett elemei alkotják. A megvalósulásnak két

formája jellemző Magyarországon. Közhatalommal rendelkező államszervek

vagy közhatalommal nem rendelkező állami munkaszervezetek.

Az államszerveknek három típusa alakult ki: a) törvényhozói hatalmat gyakorló

szervek, b) végrehajtási (közigazgatási) szervek, c) bírói hatalmat ellátó szervek.

Az állami munkaszervek három típusa: a) állami gazdálkodó szervek (állami vállaltok,

gazdasági társaságok) b) állami intézetek c) egyéb állami munkaszervek.

1.4. A közigazgatás felépítése

Az állam védelmét, zavartalan működését biztosító rendszerben, meghatározó

szerepet tölt be a védelemre felkészült és működőképes államszervezet, más néven a

közigazgatás szervezetrendszere. Alapvető funkciója a törvényhozó szervek által

meghatározott feladatok, közhatalommal történő végrehajtása: ezek közé tartozik, a

jogalkotó, hatósági jogalkalmazó tevékenység és közszolgáltató feladatok ellátása.

A közigazgatás rendszerének, két fő pillére, az önkormányzati igazgatás és az

államigazgatás. Az önkormányzati igazgatás, nem tárgya a dolgozatnak – bár a szerző,

több mint egy évtizedes, köztisztviselői múlttal - munkaviszonnyal rendelkezik – így,

csak említés szintjén kerül bele a dolgozatba, melynek további részeiben, az

államigazgatás elemei kerülnek elemzésre.

Az államigazgatás jellemzői: hierarchikus rendszerben, állami feladatokat ellátva

(országos közügy), felettes szerv felügyeletével, igazgatási elemeket felhasználva,

önálló költségvetéssel rendelkezve, az állami vagyont kezelve működnek. A

közigazgatás felépítése az 1. sz.ábrán látható.

11

1.számú ábra: A védelmi igazgatás helye a közigazgatásban

Az ország védelemét, működését biztosító tevékenységek rendszere, olyan komplex

feladat, intézmény és szervezetrendszer, amely valamennyi, a rendszert alkotó

közreműködő részvételét igényli ahhoz, hogy a feladatellátás eredményes legyen. Ezért

a szervezetek között intenzív együttműködés, szakmailag átgondolt munkamegosztás,

jól elhatárolható felelősségi területek kijelölése szükséges.

1.5. A védelmi igazgatás rendszere

A védelmi Igazgatás, a közigazgatás részét képező feladat és szervezeti rendszer,

amely az állam, védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, e feladatra kijelölt

közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenysége. Magában

foglalja az alaptörvényben szabályozott különleges jogrendre: honvédelmi, polgári

védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság ellátási feladatainak

ÁLLAMIGAZGATÁS

KÖZIGAZGATÁS

ÖNKORMÁNYZATI

IGAZGATÁS

VÉDELMI IGAZGATÁS

HONVÉDELMI

IGAZGATÁS

KATASZTRÓFAVÉDELEM

VÉDELEMGAZDASÁGI

TERVEZÉS

12

tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek

összességét.9

Magyarországon a centrális vezetésű, hierarchikus felépítés jellemzi az

államigazgatáson belül, a védelmi igazgatás elemeinek működését. A katonai mintára

felépülő szervezés, a különféle veszélyek fennállása esetén, a gyors reagálást hivatott

elősegíteni. A rendszer sajátossága, hogy tervezési sémák kidolgozásával és rendszeres

begyakorlásával, állandó készenlétben funkcionál. A védelmi igazgatás az ország

védelme érdekében összefogja a társadalom erőit és az ország civil rendszereinek is

meghatározó eleme. A mindenkori védelmi felkészítést irányító, szervező és koordináló

kormányzati – közigazgatási rendszer.

Az utóbbi évtizedekben, a katonai jellegű fenyegetettség, ezek elleni védekezés,

eltolódott a természeti és társadalmi eredetű védekezések irányába. A katonai

fenyegetettség – a politikai konszenzusok hatására – lecsökkent, helyébe a terrorizmus,

a migráció, a szervezett bűnözés és a természeti csapások elleni védekezések kerültek

előtérbe. A védelmi igazgatás elemei közül, ez nagyobb feladat és hatáskör kiterjesztést

jelentett a rendvédelmi szervek irányába. Mivel az országot kívülről érintő

fenyegetettség mértéke lecsökkent, határaink és területi védelmünk helyett, a belső

védelmünk lett a legfontosabb szempont (lásd: a határőrség megszüntetése, illetve

beleintegrálása a rendőrségbe), a védelmi igazgatás feladatrendszerén belül. Az ország

belső védelmét ellátó szervezeteket, rendvédelmi szerveknek nevezik.

1.6. Rendvédelem

Mi is az a rendvédelem? Egységes definíciója nincs, csak szakágankénti törvényi

szabályozású, eltérő szemszögből vizsgált, egyes elemeire ráilleszthető, érvényes

megfogalmazások vannak. Amelyek nem fedik le az egész rendvédelmi területet, vagy

nem alkalmazhatóak minden rendvédelmi szervre. A rendvédelem kifejezés, a múlt

század utolsó évtizedében került bele a magyar hivatalos szóhasználatba. Egységes

definíció nincs a kifejezés értelmezésére, csak a törvényekben nevesítik a rendvédelem

fogalmat, a megfelelő célterületük vonatkozásában.

9 Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó különszáma Budapest (2011 április

25.) 5. – 52.o.

13

A rendvédelem alatt, az ország belső fegyveres védelme értendő: ami egységes,

hivatásos szolgálati jogviszonyú, fegyveres egyenruhás szerveket takar. A fegyveres

szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.éviXLIII.

törvény (továbbiakban: HSZT), az első paragrafusának 1. pontjában rögzíti, a

rendvédelem körébe tartozó szerveket. „(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a

rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet),

valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e

törvény alkalmazásában, a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos

állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és

társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”10

A törvény alkalmazhatósága, már itt

megkérdőjelezhető, hiszen a fegyveres kitétel nem igaz a hivatásos katasztrófavédelmi

szerv kötelékébe tartozó hivatásos tűzoltókra, hiszen nincsenek felszerelve sem

központilag, sem egyénileg, rendszeresített fegyverrel (az értelmezés szövege a

lőfegyver, maroklőfegyver viselésére vonatkozik), vagy a fegyveres rendvédelem

jellegéből adódó, bármilyen eszközzel. (Itt meg kell jegyezni, hogy a 2006. Októberi

tömegdemonstráció idején, a hatalmon lévő kormányzatnak szándékában állt az MTV

székház elleni „ostromnál”, a tűzoltóautó vízágyúját - mint tömegoszlató fegyvert -

bevetni, de az eszközök használatából – szerencsére – nem lett semmi).11

A rendvédelem az ország működését, törvényes rendjét hivatott védeni, azokkal a

szervekkel, melyek hivatásos állományúak. A közrend és közbiztonság védelme

érdekében, gyűjtőfogalomként célszerű használni a rendvédelem kifejezést, hiszen a

nevesített rendvédelmi szervek mellett a katonaság szervezete is elláthat rendvédelmi

feladatokat (1.5. fejezet: Alaptörvény: különleges jogrend). Amire, sajnos gyakori

példával szolgálnak a természeti csapások okozta veszélyeztetettségek esetén a

katonaság bevetése. Nyilván elsősorban a technikai eszközöknek kezelésével,

igénybevételével kapcsolatosan kerülnek szóba, de a közrend és közbiztonság

fenntartása miatt is bevethetőek. A rendvédelem - a védelmi igazgatás részeként - az

államigazgatás szervezetrendszerébe tartozik. Ebből következik, hogy állami

10

1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 11

A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt

csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre

14

feladatként, a közrend és közbiztonság érdekében fenntartott szerveken keresztül

funkcionál.

A hivatásos állományúak alkalmazásával, katonai mintára felépülő szervezetekkel, a

biztonságot fenntartó, ennek érdekében végrehajtó, esetleg kikényszerítő eszközök

alkalmazásával felruházott, önálló feladat, de összekapcsolható hatáskörrel rendelkezik.

A védelmi igazgatás - ezen belül is a rendvédelem szerveinek - a biztonság általános

érvényű fenntartása a legfontosabb feladata.12

1.7. Biztonság

A biztonság alapvető emberi jog, amely az erőszakmentes, boldog élet lehetőségét

garantálja, de egyben a jövőbeni fejlődés legfontosabb záloga is. Az állam e célra

létrehozott és működtetett szervekkel, köteles biztosítani állampolgárai számára a

stabilitás megteremtését, a tényleges fegyveres erőszak megszüntetésén túl a

humanitárius katasztrófa kialakulásának megakadályozását, és az ipari – természeti

katasztrófák elleni védekezést és hatékony beavatkozást is. „A Magyar Köztársaság a

biztonságot átfogó módon értelmezi, amely a hagyományos politikai és katonai

tényezőkön túl magába foglalja, a széles értelemben vett biztonság egyéb – gazdasági és

pénzügyi, emberi jogi és kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, valamint

nemzetközi jogi – dimenzióit is. A globális kihívások, a nemzetközi politikai-gazdasági

kölcsönös függőség, a technológiai fejlődés világában az euro - atlanti térség biztonsága

oszthatatlan.13

A Magyar értelmező kéziszótár szerint: a biztonság „… valamely dolog

veszélyektől vagy valamely bántódástól mentes, zavartalan állapota”.

A biztonság értelmezésének, tehát egy olyan objektív állapotot lehet érteni, amelyben

az állam és az államot alkotó állampolgárok számára, a normális életet és az élet

feltételeit veszélyeztető hatások, nem, vagy csak elhanyagolható, ezáltal kezelhető

módon jelentkeznek. Ez már magában foglalja a biztonság célját is, hogy a társadalmi

szuverenitás és egyéni függetlenség, szabadság, biztosított legyen.

12

Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet 2009 2.o. 13

Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési

tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008 26.- 61.o.

15

A biztonság alapvető területei: társadalmi, politikai, katonai, gazdasági,

közbiztonsági és az informatikai biztonság.

Magyarország, külső és belső biztonságának megteremtésében és fenntartásában az

államigazgatás alá tartozó szerveknek kiemelt szerepe van. Mára a külső biztonság

szerepe, nem vált olyan fontossá, hogy ennek érdekében jelentős létszámú hadsereget

kellene fenntartani. A belső biztonságot sem fenyegeti olyan szintű veszély vagy válság,

aminek érezhető, fokozott felkészítést igénylő előjelei lennének. Mára az államot alkotó

egyének, csoportok biztonsága helyeződött az előtérbe. A lokális biztonság szavatolása,

az élet és anyagi javak biztonsága, biztosítása érdekében az állampolgárok elvárják az

állam rendvédelmi szerveitől, a biztonságuk megőrzését és védelmét. Az

államigazgatáson belül a rendvédelmi szervek feladata, az egyének, csoportok, élet és

vagyonvédelme. A rendvédelmi szervek közül a katasztrófavédelem szervezete hivatott,

a nem belátható, előre nem tervezett, élet és anyagi javakban keletkezett és a

biztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetekben, segítséget nyújtani és helytállni.

16

2.FEJEZET: A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A TŰZOLTÓSÁG

KAPCSOLATRENDSZERE

A katasztrófavédelem két fontos területe: a lakossági felkészítés és a lakossági

védelem. Hiszen minden állampolgárnak joga van, a lehető legteljesebb mértékben

megismerni az őt körülvevő veszélyeket, azok elkerülésének módjait, a

veszélyhelyzetben indokolt magatartási szabályokat, intézkedéseket. Ugyanakkor azt is

tudniuk kell, hogy milyen kötelezettségeik vannak a veszélyhelyzetek megelőzése és a

kezelése során.

2.1. A katasztrófavédelem szervezetének létrehozása

A rendszerváltozást megelőző időszakban, amikor - a hidegháborús elveket követve -

, nagy létszámú, komoly költségvetési tételt jelentő néphadsereget tartott fenn az állam,

a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés megoldott volt. Nem jelentett

különösebb problémát szavatolni az állampolgárok biztonságát. Az állam, hadserege és

fegyveres rendvédelmi szervein keresztül, komoly erőket és eszközparkot

tudott”csatasorba állítani”, a katasztrófahelyzetek felszámolására és a kialakult

helyzetek kezelésére. A rendszerváltozás után, a hadsereg létszáma drasztikusan

lecsökkent, a sorkatonai szolgálatot folyamatos rövidülés (18, 12, 9, 6 hónap) után

megszüntették.

A fegyveres rendvédelmi szervek közül a munkásőrség, teljesen megszűnt létezni. A

munkásőrség, speciális testület volt a kommunista rezsimben. A félkatonai mintára

létrehozott szervezet, több tízezer tagból állt (pontos adatokra vonatkozó információk

nehezen hozzáférhetőek vagy hiányosak), feladatuk a katasztrófahelyzetben és egyéb, a

társadalmi rendet, békét veszélyeztető szituációkban, a hivatásos állomány kisegítése

volt. Egyes hírek, de nem bizonyított források alapján, köztudott volt, hogy kb. 20000

és 30000 darab közötti maroklőfegyver volt kiosztva a munkásőrség tagjainak. Emiatt, a

békés rendszerváltás nagy kérdése, félelme volt, hogy önként visszaszolgáltatják-e a

fegyvereiket a munkásőrök. Szerencsére visszaszolgáltatták, így a békés rendszerváltás

folyamatának egy rizikófaktora elhárult.

A katasztrófák elleni hatékony védekezés szükségességét, egy - egy nagy hatású

hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet újra és újra reflektorfénybe állította. A

katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, a védekezés szabályozásával,

irányításával, finanszírozásával kapcsolatos feladatokat meg kellett oldani. A

17

tűzoltóság, csak gyors segítségnyújtásra volt felkészülve. A hosszantartó problémák

kezelése összetettebb megoldást kívánt. A tűzoltóság és a polgári védelem országos

parancsnokságát 1993 júniusában összevonták, amit az alkotmánybíróság

alkotmányellenesnek minősített. Ezért, 1996. január 1. után különvált a tűzoltóság és a

katasztrófahelyzetek, háttér és szervezési munkáiban résztvevő polgári védelem. Az

egységes katasztrófavédelmi - elhárítási rendszer kialakítását több tényező hátráltatta.

Egyes katasztrófatípusoknak, mint például az árvizeknek, járványoknak, tűzeseteknek,

már több évtizede megfelelő „gazdájuk” volt, szabályozási rendszerük,

szakembergárdájuk, szakfelszereléseik képessé tették őket, a hatáskörükbe tartozó

katasztrófák kezelésére. Más katasztrófatípusok pedig, mint a földrengések,

földcsuszamlások, viharok, hófúvások, „gazda” és szabályozás nélkül maradtak. A

hadsereg lényegében megszűnt, az állami nagyvállatokat privatizálták, így nehézkessé

vált a technikai és szakképzett személyi bázist mozgósítani. A katasztrófavédelem

anyagi, pénzügyi alapjait sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem

tudták megteremteni. A biztosítok és a pénzintézetek többnyire elzárkóztak, a

nemzetközi segélyprogramok pedig, csak konkrét események alkalmával, legfeljebb

humanitárius tevékenységet végeztek.

A gyors reagálási képesség visszaállítása érdekében az ezredfordulóra, az állami

vezetés létrehozta, a Katasztrófavédelem szervezetét és a parlament elfogadta az 1999.

évi LXXIV. törvényt: A katasztrófák elleni védekezésről, irányításáról, szervezetéről és

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről. Elfogadásával egy

időben az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról (HSZT), Tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a

tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. Törvény és a Polgári védelemről szóló 1996.évi

XXXVII. törvény, hatályban maradt.

2.2. Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata

A katasztrófavédelem célja, hogy hatékony megelőzéssel és gyors, eredményes

beavatkozással, garantálni lehessen a társadalom egészének biztonságos mindennapjait.

Katasztrófaveszély: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott veszélyhelyzetet

megelőző olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet

számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ez által

veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

18

A katasztrófavédelem fogalma: A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon

tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési,

tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége. Amelyek a

katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző

okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi

javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés

végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

A katasztrófák elleni védekezés struktúrája szerint, a védekezés megvalósulhat a

választott tisztségviselők feladatain keresztül, együttműködéseken keresztül és a

hivatásos állományúak szabályozásain keresztül. A választott tisztségviselői körbe

tartozik az állami vezetés, a legfelsőbb irányítói, koordináló feladat és hatáskörrel

ellátva. A hierarchikus struktúrában, következő elem a szaktárca (Belügyminisztérium),

majd területi és helyi szinten valósul meg a katasztrófavédelmi védekezés. Az

igazgatási elemek kapcsolata, szigorúan szabályozott, vertikális elrendezésű. A

kormány: végzi a katasztrófák elleni védekezés legfelsőbb irányítását, a Kormányzati

Koordinációs Bizottság összehangolja a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos

tevékenységét; összehangolja a Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési

tevékenységét. A belügyminiszter felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi

szervezetek működtetéséért. A területi szint, ami régiós szintekről megyei szintekre

tagozódott, megyei kormányhivatalok (Borsod – Abaúj – Zemplén megyében Demeter

Ervin vezeti a kormányhivatalt) vezetésével, a járási szintek és helyi (települési) szintek,

már a helyi sajátosságok és veszélyeztetettség alapján irányítva működnek.

2.3. A katasztrófavédelem központi irányítási rendszere 2012.-ig

A katasztrófavédelmi tagozódás az igazgatási elemek összehangolásával, a

közigazgatás rendszerének két fő pillérére épül: az önkormányzati igazgatás és az

államigazgatás feladatai katasztrófavédelmi feladatok ellátásánál, közösen

szabályozottak és bevonják az együttműködési megállapodások értelmében, a

magánszféra elemeit is. Így a védelmi igazgatás rendszerén belül a katasztrófavédelem,

országos és helyi szintekre lebontva működik. Lehetővé téve a gyors, hatékony

védekezést és kárelhárítást.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjain keresztül valósul meg, a védekezés és

komplett feladatellátás szakmai irányítása. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv

19

államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos

állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak.

A katasztrófavédelem hivatásos és önkéntes szerveződések irányítói, szakmai

felügyeleti, a tevékenységet segítő és közvetlen utasítási joggal rendelkezések

ismertetése a 2. számú ábrán látható. 2000.január.1.-től – 2011.december. 31.-ig ebben a

szervezeti formában működött hazánk katasztrófavédelme. Az ábrán látható, hogy

2012.-ig, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az önkormányzatok irányítása és

fenntartása alá tartoztak.

20

2.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei

Irányítás:

Szakmai felügyelet:

Tevékenység segítése:

Korlátozott közvetlen utasítási jog :

KÖZTESTÜLET

Létrehozója

Önkormányzat és

tűzoltó egyesület

FENNTARTÓ

(gazdálkodó szerv)

A TELEPÜLÉSI

ÖNKORMÁNYZAT

Tűzoltó

egyesületek

Hivatásos önkormányzati

tűzoltóság

(HÖT)

Önkéntes tűzoltóság

Létesítményi tűzoltóság

Katasztrófavédelmi Oktatási

Központ(KOK)

Repülőtéri Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

Országház Tűzoltó

Parancsnokság

TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI

SZERV

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (MKI)

KÖZPONTI KATASZTRÓFAVÉDELMI

SZERV (OKF)

KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT

FELELŐS MINISZTER (BM)

21

2.4. A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.-ig

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF) a Hivatásos

Önkormányzati Tűzoltóságok (továbbiakban: HÖT) tekintetében (2011. December 31.-

ig) a szakmai felügyelettel rendelkezett. Javaslattételi, egyetértési lehetősége volt a

Tűzoltóságok létrehozására vagy megszüntetésére, rendkívüli készenléti szolgálat

elrendelésére és a fejlesztési tevékenység koordinálására. A 2. számú ábrán látható

jogosultsági, irányítási és hatásköri viszonyok széttagoltsága miatt, valamint rendszer

egyenlőtlenségei és a megnövekedett feladatok ellátása érdekében, a katasztrófavédelem

vezetői, strukturális változásokat szorgalmaztak.

A változások szakmai igényét, legjellemzőbben a megyei Katasztrófavédelmi

igazgató és a városi tűzoltóparancsnokkal szembeni, rosszul szabályozott munkáltatói

jogviszony a legjobb példa. A HÖT parancsnok felett, a munkáltatói jogkör gyakorlója

az önkormányzati képviselő - testülete volt 2011. december. 31.-ig. Addig a megyei

igazgató, bár javaslatételi lehetőséggel rendelkezett a parancsnok kinevezésével és

felmentésével kapcsolatban, de a városi Tűzoltóparancsnok személyéről az

önkormányzat képviselő - testülete döntött. Így a szakmai vezetés, irányítás folyamata

megtört. Hiszen könnyen előfordulhatott, hogy a képviselő - testület - amelyben elvétve

fordult elő képzett tűzoltó vagy katasztrófavédelmi szakember – határozott, a

parancsnok kinevezéséről vagy felmentéséről. Itt az önkormányzat, mint fenntartó és

munkáltató, eltérhetett a tűzoltóparancsnokra gyakorolt hatásköre miatt, a szakmai

kívánalmaktól. Ezzel párhuzamosan, a tűzoltóparancsnok is kialakíthatott egy olyan

állapotot, melyek hatására a szakmai irányvonal, háttérbe szorulhatott.

A rendszerváltozás utáni évektől, 2012.-ig tartó önkormányzati ciklus a tűzoltóságok

fenntartásában - az állami normatíván kívül -, lehetőséget adott a helyi tűzoltóságok

támogatására, anyagilag és egyéb szempontok figyelembevételével. Az önkormányzati

fenntartás, alapvetően jó elgondolás volt, ám az önkormányzatok gazdasági helyzete és

a gazdasági környezet, egyenlőtlenné tették a tűzoltóságok működésének biztosítását.

Az országban 96 db. HÖT (2012.01.01.-ig érvényes adat) tűzoltóságai

gazdálkodásában, s ezáltal a működésében, jelentős minőségi különbségek keletkeztek.

A tehetősebb önkormányzatok korszerű felszerelésekkel, komfortosabb elhelyezési

körülményekkel tudták biztosítani a tűzoltóságok működését. Ugyanakkor, voltak olyan

önkormányzatok, melyek a pénzügyi nehézségeik miatt, az állami normatívát időnként

22

visszatartották, vagy nagy adósságállományuk miatt, kevesebb pénzt utalt számukra a

MÁK (Magyar Államkincstár), így előfordulhatott, hogy 2011 tavaszán, egy B-A-Z

megyei - régen a csokoládégyártásáról híres - város tűzoltói, nem kapták meg időben a

havi járandóságaikat. Az államtól térítésmentesen megkapott tűzoltóság által használt

ingatlanokra és területeikre, pedig hiteleik miatt jelzálog került, ezzel anyagilag és

morálisan is ellehetetlenítették a tűzoltóságokat és a teljes személyi állományt.

2.5. Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság kapcsolata 2012.január.01.-től

A 2012. Január. elsejével megvalósult feladatvállalással, az állam átvette az

önkormányzatok kötelezően előírt feladataikból a helyi szintű tűzvédelmet,

megszüntetve az egyenlőtlenségeket és államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1.

napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltóságokká alakultak át. Az

állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a fővárosban a kerületek miatt használatos

kifejezés: tűzőrségek) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, általános jogutódja lett.

A szervezeti struktúraváltozások, - gazdasági és szakmai irányítással -, létrehozta a

katasztrófavédelem egységét. Az OKF a szakmai, gazdasági és humán erőforrások

feletti rendelkezéseit, irányítását és koordinálását, ellenőrzését, a területi szintet vezető,

megyei igazgatók kezébe helyezte. Így a megyék hivatásos munkavállalóival és a

szerveknél dolgozó, egyéb jogállású munkavállalókkal lezajlott elbeszélgetések

kapcsán, tisztázódtak a szervezeti viszonyok. Az új rendszerben a hivatásos tűzoltó

parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A

gazdálkodást a megye koordinálta és felügyeli. Kiküszöbölve az előző rendszer hibáját,

amikor az önkormányzat, egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában, ha

az eltérő adottságú, támogatottságú tűzoltóságok fejlődéskülönbsége miatt,

kialakulhatott a veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások,

valamint az államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti

működési és fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás, a beavatkozások erő

- eszköz igénye, központilag koordinált lett és összességében megvalósulhatott, a helyi

szintek megfelelő védelmének rendszere. Az államosítás utáni irányítói, felügyeleti és a

23

tevékenységet segítői hatáskörök változásai, a 3. számú ábrán láthatóak. Az

„államosítás” miatt, a korlátozott közvetlen utasítási jog, kikerült a rendszerből. 14

3.számú ábra: A katasztrófavédelem szakmai szintjei

Irányítás:

Szakmai felügyelet:

Tevékenység segítése:

14

2011. évi CXXVIII. törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról

KÖZTESTÜLET

Létrehozója önkormányzat és tűzoltó

egyesület

FENNTARTÓ

(gazdálkodó szerv)

A TELEPÜLÉSI

ÖNKORMÁNYZAT

Tűzoltó egyesületek

Hivatásos Tűzoltóság

Hivatásos

Önkormányzati

Tűzoltóság

Létesítményi tűzoltóság

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Országház Tűzoltó Parancsnokság

TERÜLETI KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV

Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

KÖZPONTI

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV (OKF)

KATASZTRÓFÁK ELLENI

VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER

(BM)

24

2.6. A Tűzoltóság szervezeti struktúrája 2012.-ig

Az egységes elvű, önálló jogi kategorizáltság szerint felépített rendvédelmi

szervként, de szigorúan szabályozott, alá-fölérendelt viszonyokkal, meghatározott

szakmai időbeosztással és függelmi rend szerinti feladatköri felelősséggel irányított

rendszerben működött, a tűzoltóság szervezete 2012.-ig. A Tűzoltóparancsnok vezetése

alá tartozott a tűz megelőzési osztály, gazdasági osztály és a műszaki mentési osztály.

Az osztályok teljes személyi állománya és a titkárság hivatala. A munkáltatói jogkör

gyakorlója a parancsnok volt. A Tűzoltóság tevékenységét - mint önálló gazdálkodást

folytató szerv -, helyben kiadott intézkedések: Szervezeti működési szabályzat

(SZMSZ) és Szolgálati rend (SZR) szabályozták az önkormányzati rendszerben. Az

SZMSZ-ben megtalálható a HÖT szervezeti felépítése, létszáma, osztályai, vezetői

szintek, feladataik, működési, illetékességi besorolások, Az SZMSZ -, mint bármely

más gazdálkodó szervezetnél - az alapítás, feltételek, jogi szabályozások, strukturális,

működési feladat együttest összefoglaló irat. Az SZR a szakmai rendszer, törvényi

szabályozását követve íródik. Az egyéb helyi szabályozású parancsnoki intézkedések, a

belső szabályozás eszközei. A 4. számú ábrán látható a Miskolci HÖT szervezetének,

vezetési struktúrája 2012-ig.

4.számú ábra: A Miskolci HÖT szervezeti felépítése (2005-2012)

TŰZOLTÓPARANCSNOK

TITKÁRSÁG

Tűzoltási és Műszaki

Mentési Osztály

Híradó ügyeleti csoport

Gazdasági Osztály

Tűzmegelőzési

Osztály

Szolgálat-

parancsnok

Szolgálat-

parancsnok

Szolgálat-

parancsnok

Készenléti Szolgálati

Csoport”C”

Készenléti Szolgálati

Csoport “A”

Készenléti Szolgálati

Csoport”B”

25

Az ábrán látható, hogy a Tűzoltóparancsnok felelős a teljes személyi állományért,

gazdasági és szakmai irányításért. A hierarchia és a feladatok eloszlása, vertikális

szintjei jól szemléltethetőek a tagozódáson. A titkárság közvetlenül a

Tűzoltóparancsnok irányítása alá tartozott, elkülönülve a többi szervezeti egységtől. A

tűzmegelőzési osztály végezte a létesítéssel – használattal (engedélyezési, hatósági,

szakhatósági, tűzvizsgálati), s az ezekkel kapcsolatos eseményeket, feladatokat, hivatali

idejű (8 órás) munkarendben. Kivételt képezett a tűzvizsgálat ügyeleti ellátása, ami heti

bontásban, hivatali munkaidőn túli készenlétet jelentett a tűzesetek hatósági

vizsgálatával foglalkozó tűzoltóknak. a gazdasági osztály – mint bármely más önálló

költségvetéssel rendelkező egység -, a gazdasági tevékenység komplett irányításáért

felelt. Tagjait alkothatták hivatásos és egyéb jogállású alkalmazottak is. A szakmai

vonal – kizárólag hivatásos állományú, szakképzett tűzoltók – a tűzoltási és műszaki

mentési osztály irányítása alá tartozott. Miskolc és működési területének, lakosainak

élet és vagyonbiztonságát védelmező, készenléti szolgálatot ellátó tűzoltói munka

kapcsán, három csoportra bontva, 24/48 órás (A, B, C csoportok) munkarendben

szolgálatot teljesítő tűzoltók végezték. Egy – egy csoportban, átlagosan 45 fő tűzoltóval,

két laktanyában (Miskolc Dózsa Gy. 15., Diósgyőr Kerpely A. 12.) látták el készenléti

feladataikat.

2.7. Miskolci Tűzoltóság szervezeti struktúrája napjainkban

Az állami tűzoltóságok megalakulásainak időpontját az alaptörvényhez kellett

igazítani. A 2012. Január. elsején az állam átvette az önkormányzatok, kötelezően előírt

feladataikból a helyi szintű tűzvédelmet, államosítva a tűzoltóságokat. 2012. január 1.

napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakultak át. Az

állami tűzoltóság a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, általános jogutódja lett.

A szervezeti változások, gazdasági és szakmai irányítással, átalakították a

katasztrófavédelem irányítási, felügyeleti rendszerét. És a szakmai, gazdasági és humán

erőforrások feletti rendelkezést, irányítást a B-A-Z megyei Katasztrófavédelmi

Igazgatóság megyei igazgatójának kezébe helyezte. Az új rendszerben a hivatásos

tűzoltó parancsnokságok, a katasztrófavédelem helyi szerveként működtek tovább. A

gazdálkodást a megye koordinálta, kiküszöbölve az előző rendszer hibáját, amikor az

önkormányzat egy közbülső lépcsőt képezett a normatíva eljuttatásában. Ha az eltérő

adottságú, támogatottságú tűzoltóságok fejlődéskülönbsége miatt, kialakulhatott a

26

veszélyeztetett feladatellátás. A szervezeti és gazdasági változások, valamint az

államosítás egységeként, megszűntek a megyei tűzoltóságok közötti működési és

fenntartási különbségek. Egységes lett a gazdálkodás és a káreseti beavatkozások erő -

eszköz igénye. Központilag koordinált lett és összességében megvalósult a helyi szintek

megfelelő védelme. A megye kilenc tűzoltósága, megmaradt hivatásos tűzoltó

parancsnokságnak (HTP). Élükön megmaradtak a Tűzoltóparancsnokok. A kilenc

tűzoltóságot, négy kirendeltségbe (Miskolc, Tiszaújváros, Encs, Kazincbarcika)

rendezték, élükre kirendeltség – vezetőket (a városi parancsnok és a megyei igazgató

közötti, vezetői pozícióban) nevezett ki a megyei igazgató.

Feladatuk volt a működtetés biztosítása. A meglévő osztályok vezetői főfelügyelők

lettek és megalakult, egy új szervezeti osztály. Iparbiztonsággal (veszélyes anyagokkal,

szállítással, felügyeleti jogkörrel) kapcsolatos feladatok ellátására. A változások a

vonulós tűzoltókra nézve, nem voltak mélyrehatóak az alapfeladatok ellátását tekintve.

A strukturális változások, inkább a középvezetői szinten éreztették jobban a hatásukat.

A változások vezérlő elve az volt, hogy egységeses is és hierarchikusan is szabályozott

legyen a rendszer.

Az államosítás és a változások, átalakítások, új korszak kezdetét jelentették, az

integrált katasztrófavédelemben elhelyezkedő hívatásos állományú munkavállalóknak.

Az államosítás, fenntartói rendszerek és változó jogviszonyok, nemcsak egyszeri

eseményként jelentkeztek a Miskolci tűzoltóság történetében. A város a tűzoltósága

megalakulása óta - és kiváltképp a rendszerváltozás utáni bő 20 évben – jelentős

változásokon ment keresztül. A Miskolci tűzoltóság rövid történetét, fenntartói

viszonyait, szervezeti változásait és a tűzoltókat szervesen érintő átalakításokat -

mélyebb, már helyi szintű, speciálisan a szolgálati jogviszony elemeit bemutatva -, a

következő fejezetben ismertetem.

27

3.FEJEZET: A SZOLGÁLATI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI

Ebben a fejezetben a készenléti szolgálati csoportok tagjait, a tűzoltókat mutatom be.

A munkavállalás feltételeit, összetevőit, napi tevékenységeiket, a szolgálati jogviszony

speciális elemeit és a civil állampolgárok számára „misztikus és kicsit rejtélyes”

alapfeladataikat ismertetem, kiemelten a Miskolci tűzoltóság vonatkozásában.

3.1. A Tűzoltó

A világon sokféle munkavégzés, s hozzá kapcsolódó munkafolyamat létezik. Az

ember, végzettségének megfelelően válogathat közöttük. Általában véve, vannak fizikai

vagy szellemi munkák és olyanok is, amelyek e kettőt ötvözik. A tűzoltók munkája az

utóbbira hasonlít leginkább. Fontos, hogy egy tűzoltó megfelelő szellemi szintű

szakértelemmel rendelkezzen, ugyanakkor az is ugyanolyan lényeges, hogy fizikailag is

- bizonyos mértékben - az átlag felett kell teljesítsen. Egy tűzoltóságon, azonban nem

csak kimagasló fizikumú és kiváló szellemi képességekkel megáldott emberek

dolgoznak (teljesítenek szolgálatot). Inkább úgy lehetne őket találóan jellemezni: hogy

átlagos emberek alkotnak, speciális, egyedi létformát megkövetelő közösséget. A

specialitás és egyedi létforma lényege, a feladatellátás nehézségi fokából és a

csapatmunkában történő végrehajtásban rejlik. Ki ebben, ki abban nyújt kiemelkedőt, a

mindennapokban, a készenléti szolgálat ellátása során. Az emberek sokszínű elegye és

sokrétű munkavégzés elvárásai, csoportban való gondolkodást, erős fizikai – szellemi

munkavégzést igényelnek, sokszor komoly pszichés megterhelés mellett. Ebbe a

viszonylag zárt közösségbe, csak meghatározott feltételek, magas szintű és komplex

teljesítése után lehet beletartozni. Tűzoltó az lehet, aki a felvételi követelményeknek

megfelel és a tűzoltóságnak is „szüksége” van rá.

A tűzoltók, napi tevékenységük során, állandó kölcsönhatásba kerülnek más,

többnyire veszélyben lévő emberekkel és mindig újabb helyzetekben kell azonnal

reagálniuk a velük „munkakapcsolatba” lépő eseményekkel. Kapcsolataik célirányos

alakításában, feladataik elvégzésében - társas szerepeink során és a munkahelyen -

meghatározó jelentősége van személyiségüknek. Ez a különleges kötelék, amely

összeköti a tűzoltókat, nem egyszerűen munkakapcsolat, hanem az egyének különféle

módon jelenlévő, de mégis az egy cél eléréséért való küzdés. Hiszen az az ember, aki

életpályául választja a tűzoltói hivatást, fokozottan veszélyeztetett rizikócsoportba

tartozik. Meg kell találnia a hivatás különlegességét, azt az egész életét betöltő tudatot,

hogy ő az emberi életek megmentésére szakosodott. Minden tűzoltó más és más, ahogy

28

minden ember is más, azonban alapvető hasonlóságokat fedezhetünk fel a

„lánglovagokban”15

.Egyfelől folyamatosan tapasztalják, hogy az életet becsülni és

tisztelni kell, mert illékony. Másfelől a munkabeosztásuk révén életük egyharmadát,

állandó veszélyeztetettségnek kitéve, közösen töltik. A tűzoltóság nagy veszélyfaktorú

tevékenységet végző, azonnal bevethető rendészeti szerv, 24/48-as szolgálati

beosztással. Ez utóbbi annyit jelent, hogy 24 óra szolgálat után 48 óra pihenőidő

következik. A tűzoltói szakma erkölcsi elismertségi szintje az egész társadalomban

jelentős. A veszélyesnek minősülő szakmák közötti közvélemény – kutatási

felméréseket, rendre magasan megnyerik a tűzoltók (lásd:4. fejezet). Már a klasszikus

versben is megírta a költő „ Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!...”16

A

tűzoltói hivatás (általános szóhasználat hazánkban. Azokat a szakmákat illetik ezzel a

jelzővel, melyek nagyrészt a rendvédelem elemei, egyéb államilag szabályozott keretek

közötti, többnyire fegyverviselésére jogosító szakmák, illetve az élet védelme vagy

erkölcsileg magasan elismert munkatevékenységeket takarnak.), régóta elismert

szakma, szerte a világban, melynek eredetét, legendás védőszentjét röviden ismertetem.

3.2. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: A Flórián legenda

Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel.

Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók elűzni a rosszat,

leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az

egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a

"tűz katonájának" kultuszát. Szent Flórián alakjával a világon sok helyen

találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona

szobra, aki rocskából önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként

tisztelték, díszünnepként ülték meg május 4-ét Flórián napját, s a tűzoltók ma is a

személye előtti főhajtással tisztelegnek alakjának. Élete és halála megmintázza azt az

elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába vetett hit és a hagyományokhoz

való ragaszkodás. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az

emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.

A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy,

kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait

15 Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok. hu - internet

16 József Attila: Altató – részlet 1935 02.02.

29

egészíti ki a "Passio St. Florian", a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt

ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született

a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be

légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a

katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben

hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus - szinte kilátástalan helyzetből -

megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus

emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra

adva, megszületett a Flórián-legenda:

"Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket.

Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba

érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához. Florianus

katonái közül is elfogtak negyvenet, kiket hosszú kínzások után tömlöcbe vetettek.

Florianus igazságérzete, emberségessége fellázadt Aquilius kegyetlenkedései ellen,

börtönbe vetett 40 társa mellé állt, magát is kereszténynek vallva. Ezt megtudva a

helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Florianus megtagadta.

Ekkor kegyetlenül megkínozták, majd kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet

és a császár parancsára 304. május 4-én malomkővel a nyakában az Enns folyóba

vetették. A hóhér, aki bedobta megvakult, a folyó megijedt és a holttestet egy kiálló

sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Majd a

szent megjelent egy asszonynak és megmutatta a helyet, ahol a holtteste található. A

jelenés után az asszony befogta az igavonó állatokat, az Enns folyóhoz hajtott és

megtalálta a holttestet, amit a pogánytól való félelmében szalmával és lombbal takart le.

Az úton az igavonó állatok úgy kifáradtak, hogy egy lépést sem mentek tovább. Akkor

az asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet. A

felfrissült állatok továbbmentek, majd megálltak azon a helyen, amit a szent megjelölt.

Sietve és titokban temették el. A sírnál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek

ki emberekből, betegek gyógyultak meg és találtak enyhülést. Mindez történt a

Noricum-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximian uralkodása idején,

amikor Aquilinus volt a helytartó." Flórián sírja fölé a IX. században oltárt emeltek,

30

majd kolostort építettek. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek

elleni védőszentként is tisztelték.17

1.számú Kép: Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje

2.- 3.számú Kép: Szent Flórián emlékmű a Miskolci tűzoltóság épülete előtt

17

A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986 5 – 53.o.

31

3.3. Tűzoltói munkakör

A hivatásos tűzoltók állományába bekerülő személyeknek, jogszabályban

meghatározott alapvető követelményeknek kell megfelelniük18

, különös tekintettel az

egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságra. Munkapszichológiai megközelítésből,

vett idézet szerint: „Mindenfajta alkalmasság vizsgálati modell első lépése a

munkatevékenység, illetve a munkakör ellátáshoz szükséges viselkedésformák

tanulmányozása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha nem ismerjük a kérdéses munka

természetét, akkor a kiválasztás is pusztán véletlenszerűen történhet.”19

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a váltásos munkarendbe, vagyis a 24/48 órás

munkavégzéssel járó munkakörökbe (vonulós tűzoltói szolgálati beosztásokba), jelenleg

nőket nem vesznek fel. Az indoklás szerint: olyan típusú és mértékű igénybevétel érheti

a szervezetet, ami a nők genetikai adottságait tekintve, attól nagyban eltér és egyedi

veszélyforrásokat hordoz magában.

Vagyis a nők szervezetét érhetik, a tűzesetek – műszaki mentések során a

környezetbe jutó, fel – kiszabaduló gázok, gőzök, egészségre ártalmas égéstermékei,

amelyek utódkárosító (mutagén) hatásúak lehetnek. Ráadásul a megfelelő elszeparálás –

koedukált viszonyok kialakítása, jelentős gondokat okozna. Így a klasszikus értelemben

vett tűzoltó, jelenleg csak férfi lehet, aki a készenléti szolgálat ellátására alkalmazható.

Meg kell említeni, egy kivételt. Magyarországon - a fővárosban -, szolgálatot teljesít

egy női tűzoltó is, de csakis kutyás személykeresési feladatkörben, s az ehhez tartozó

jogviszonnyal. Tűzoltó úrhölgy (a hajadon hívatásos elnevezése) a hivatalos

megszólítása és hivatásos státuszt foglal el, de ő nem vonulós készenléti szolgálatot lát

el, a már említett okok miatt.

3.4. Felvételi eljárás, alkalmassági vizsgálat

A tűzoltóságra bekerülni vágyó jelentkezőknek, többlépcsős szintet kell teljesíteni,

amely felvételi eljárás keretében – három, egymáshoz szervesen kapcsolódó lépésnek

eleget téve – valósul meg. A bekerülés nehézségére utal, hogy olyan szakmákkal

egyenértékű a felvételi nehézsége, mint a TEK: terrorelhárító központ vagy a polgári

18

10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények

rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető

beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben. 19

Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001 229.o.

32

titkosszolgálatok, adott beosztásaiba jelentkezők felvételijénél , lehet hasonló feltételek

és nehézségi szint teljesítése után bekerülni. A tűzoltókra vonatkozó felvételi és

végzettség megszerzésének, lépéseit ismertetem.

3.4.1. Alkalmassági vizsgálat

1. lépés: Az eljárás egyéni, önkéntes jelentkezés előfeltételeként, felvételi kérelem

alapján történik, a honlapon és egyéb fórumokon meghirdetett álláshirdetés után,

önéletrajz eljuttatásával, regisztrálják a jelentkezőt. Egyidejűleg tájékoztatják a felvételi

követelményekről (18. – 37. életévig, cselekvőképesség, magyar állampolgárság,

állandó belföldi lakóhely), felvételi időpontról. Már ekkor, egy rövid ismertető

keretében tájékoztatják a potenciális jelentkezőket, a követelményrendszerről, kiemelve

a kifogástalan életviteli (feddhetetlenség – HSZT 3. melléklete) vizsgálat, kizáró

jellegét (lásd: 2. lépés)..

2. lépés: Fizikai szintfelmérés: Az elmúlt évek átlagából kiderült, hogy sokszoros

túljelentkezés van egy tűzoltói státuszra, ezért az első „szűrés”, mindig a fizikai

felmérő. 2000m futás, helyből távolugrás, felülés, fekvőtámasz, súllyal fekve nyomás és

tériszonyvizsgálat (magasból mentő - szerrel 30 m magasságig felviszik a jelentkezőket,

hogy kiszűrjék az arra alkalmatlanokat), képezik az első szűrést. A fizikailag megfelelt

jelöltekkel – általában a felvehető személyek kétszeresével számolva - nyilatkozatot

íratnak alá, melyben vállalják, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatnak (olyan szintű

nemzetbiztonsági vizsgálat, mely elengedhetetlen a tűzoltói munka során. Hiszen a

tűzoltó egyedi jogkörébe tartozik, a káreseteknél az emberi élet védelme érdekében,

idegen tulajdonú objektumba való behatolás, vagy a közvetlen - közvetett életveszély

elhárítása érdekében végzett épületbontás is) vetik alá őket, hiszen csak feddhetetlen

előéletű, 18. életévét betöltött, Magyar állampolgárból lehet tűzoltó. Ekkor még nem

köteleznek el egy jelentkezőt sem. Ha nem írja alá az említett nyilatkozatot, a

jelentkezését és addigi eredményeit semmisnek veszik és törlik a jelentkezők listájáról.

3. lépés: Egészségügyi, pszichikai és fizikai terheléses laboratóriumi alkalmassági

vizsgálat, ahol egynapos, mindenre kiterjedő vizsgálaton (Belügyminisztérium: (BM)

egészségügyi központi kórház) esik át az idáig eljutott jelentkező. A vizsgálandó

személynek egy kérőlapot kell kitöltenie, amely személy adataira, egészségi állapotára,

betegségeire vonatkozó kérdőívet tartalmaz, amely alapját képezi a további orvosi

vizsgálatoknak. Ez nagyon komoly vizsgálatok egészen alapos és kiterjedt folyamatát

33

takarja. A munkából adódó stressz és egyéb veszélyhelyzetekben, csak a teljesen

egészséges jelöltek léphetnek túl, megfelelt eredménnyel. A felvételi eljárás a fenti

lépések sorrendjében történik. Az egészségügyi felmérésen, már csak azok vehetnek

részt, akik az előző kettőn alkalmasnak bizonyultak. A felvétel során valamely feltételt

kizáró ok (pl. látás - halláscsökkenés, reflexív, fiziológiai jellegű szervi hibák, de akár

egy végtagműtét, illetve régebben még egy tetoválás sem volt megengedett) felmerülése

esetén, az érintett jelentkező nem lehet tagja a szervezetnek, amiről írásban

tájékoztatják, indokolva az elutasítás okáról.

A pszichológiai alkalmasság - vizsgálat részei:

intelligencia teszt,

műszeres, vagy papír-ceruza teszttel történő figyelemvizsgálat,

személyiség kérdőív,

speciális beosztáshoz szükséges képesség vizsgálata,

pályamotivációs kérdőív,

életrajz mutató,

anamnézis (a jelentkező életpályája alapján, eddigi legdöntőbb momentumai)

exploráció. (A környezeti hatásokat, milyen módon éli meg a jelentkező)

Mivel – kiemelten a készenléti szolgálatokat ellátók - tűzoltósági munkára

pszichikailag az a személy alkalmas, aki várhatóan hosszú távon megfelel a munkakör

által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi pályamotivációs

követelményeknek. „Ha folyamatosan, vagy legalább is sokszor kerülünk stresszes

helyzetbe és a testünk sokáig próbál alkalmazkodni, megfelelni ezeknek a kihívásoknak,

a felhalmozott tartalékok felőrlődnek. A legyengült szervezet hajlamosabb lesz a

fekélyekre, szívbetegségekre, és károsodhat az immunrendszer is. Az adrenokortikális

rendszer hosszú időn át tartó izgatott állapota károsíthatja az artériákat és a belső

szerveket. Az erős stresszt megélő emberek hajlamosabbak a koszorúér-betegségekre.

Ez különösen igaz azokra a munkahelyekre, ahol az emberek nagy terhelésnek,

felelősségnek, sok szerepkonfliktusnak vannak kitéve, de kevés lehetőség van

34

módosítani a munka sebességén, jellegén, vagy feltételein.”20

Emiatt a pszichológiai

vizsgálatok rendszeressége 50 év feletti életkor esetén évente, 40 év felett 2 évente, 40

év alatt 3 évente kötelező, minden tűzoltóra nézve.

3.4.2. Szakmai modul

A felvételt nyert személyeknek, ha teljesítették a felvételi 3 lépését és a

nemzetbiztonsági – feddhetetlenségi követelményeknek is eleget tettek, tanulmányi

szerződést kötnek az illetékes Tűzoltó – parancsnokkal. Ez által a hivatásos állományba

kerülnek be és az OKJ - 31 861 03 (Országos képzési jegyzék: Tűzoltó I – rendészeti

modul, Tűzoltó II – szakmai modul) által akkreditált, alapfokú tanfolyamot kell

elvégezniük. A jelenlegi jogszabályok szerint, ez a képzési forma, rendvédelmi

alapképzéssel kezdődik. Ennek az az oka, hogy a sorkatonai szolgálatot eltörölték, de a

rendvédelmi jelleg alapkövetelmény és a szervezet rendvédelmi létformáját könnyebb

elfogadni és megszokni, ezért 2 hónapos oktatás keretében ismertetik meg a

munkavállalókkal a rendvédelmi szféra általános, szigorú, függelmi normarendszerét. A

készenléti állományba kerülés alapvető feltétele az alapfokú tanfolyam utáni sikeres

vizsga letétele. A rendészeti alapképzést követően, az ország egyetlen tűzoltókat képző

intézetben (KOK – Katasztrófavédelmi Oktatási Központ), már szakképesítést

szerezhetnek a tűzoltó – jelöltek. 650 órás időtartam alatt, elméleti és gyakorlati képzést

kapnak. Ha itt is sikeresen teljesítették a vizsgafeltételeket, már képzett tűzoltóként

kezdhetik meg, hivatásuk gyakorlását. Szakmai munkájukat a szolgálatparancsnokok és

azok helyettesei közvetlen alárendeltségben végzik, akik felé beszámolási

kötelezettséggel tartoznak.

A hivatásos állományba felvett munkavállaló próbaideje 12 hónap. Ezen időtartamon

belül, a munkaviszony, bármely fél részéről indoklás nélkül megszüntethető. A

próbaidő lejárta után, a tűzoltó határozatlan idejű munkaszerződést köt a

munkáltatójával, vagyis „véglegesítik”. A próbaidejét felügyelő vezetője (mentora)

jellemzést, teljesítményértékelést ír róla, amit a munkavállaló személyi kartonjában

rögzítenek. A gyakorlatban elenyésző, a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetése –

bármely fél részéről – a tűzoltóságon. Ennek oka a munkáltató kiválasztási

rendszerében és a munkavállaló kialakult hivatástudatában keresendő. Itt meg kell

20

Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem - Pszichológia Osiris kiadó

Budapest 1997 433.o.

35

jegyezni, hogy a fluktuáció (pályaelhagyás miatti új munkavállalók) értéke, nem

jelentősebb (évi: 2-3%), a más szakmáknál tapasztaltaknál.21

3.4.3. Időszakos alkalmassági vizsgálat

A munkakörök folyamatos betölthetőségéhez – vagyis hogy adott munkaviszony ne

szűnjön meg -, meg kell felelni az évente ismétlődő, időszakos alkalmassági

vizsgálatoknak is. Ez azt jelenti, hogy a már a rendszerben lévő tűzoltóknak, évente

meghatározott: fizikai, pszichológiai, orvosi - egészségügyi alkalmassági

követelményeket kell teljesíteniük. A követelmények hasonlóak az első felvételt

teljesítők követelményeihez, de korcsoportonként változó pontozási rendszerben (5

korcsoport/életkor/ teljesítményszint szerint), ekkor a megfelelt minősítés elegendő a

beosztás megtartásához. Sikertelen fizikai felmérés esetén, 90 napon belüli, egyszeri

ismétlési lehetősége van, a gyengén teljesítő tűzoltónak. Ha ott sem sikerül megfelelő

eredménnyel végeznie, ez a szolgálati jogviszonya elvesztését jelentheti számára. A

pszichológiai alkalmasság – vizsgálatot, korcsoportonként változó időintervallumban a

beosztáshoz kapcsolódó munkaköri követelményeknek való megfelelés határozza meg.

3.5. A Miskolci tűzoltóság és készenléti csoportjainak bemutatása

Az első magyar írásos emlék, István királyunk idejéből származik, mely szerint a

kötelező vasárnapi templomba járás alól, felmentést kaptak a tűzre vigyázók. A tűz

felügyeletét, oltását évszázadokon keresztül egyletek, karitatív formában, egy – egy

nemes vagy mecénás finanszírozásával végezték. Miskolcon, 1706-ban leégett a teljes

város. Csak két templom és a papszer utcai, mai Herman Ottó múzeumépület maradt

épen a tomboló tűzvészek, sokszor veszélyeztették a lakosság életét, anyagi javait. A

városban 1873-tól, már főállású tűzoltókat alkalmaztak. Az egylet alapításában és

fenntartásában, nagy szerepet vállalt Martin Károly földbirtokos (a mai Martin –

kertváros elnevezés névadója) és Soltész nagy Kálmán tiszti ügyész (később

polgármester). 1890-től a fizetett tűzoltónak intézményes nyugellátás járt, az

özvegyeket, árvákat járulékkal segítették. Később fokozatosan egységesítették a tűzoltó

egylet mintájára fenntartott helyi szervezeteket (pl: Hejőcsaba, akkor önálló község) és

a századfordulóra, egységesen szervezett védelme lett Miskolc városának. Az elmúlt

században, többször volt állami és önkormányzati fennhatóság alatt a tűzoltóság, de

21

Katasztrófavédelem.hu / fluktuáció - internet

36

mindegyik rendszerben, már hivatásos tűzoltókat foglalkoztatva, szervezett formában

működött, az elmúlt 140 évben. 22

Magyarország egyik legjobban veszélyeztetett ipari környezetében fekszik B –A-Z

megye. A területi lebontású, veszélyes technológiával foglalkozó üzemek száma itt a

legtöbb az országban (10 db.). A földrajzi elhelyezkedés, ipar, mezőgazdaság, megannyi

sokféle veszélyforrásként jelentkezik, nagyszámú és összetett feladatokat,

beavatkozásokat igényel a tűzoltóság részéről. Miskolc a megyén belül kiemelten fontos

település, hiszen kulturális, közlekedési, s ezáltal a potenciálisan legtöbb veszélyforrást

jelentő csomópontja a megyének. A Tűzoltóság, mintegy 160 fővel, látja el Miskolc és a

működési, illetékességi területén - a lakosság (35 településen, közel 300 000 ember) -, a

tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait. Miskolc és a hozzá tartozó területeken élők és

értékeik védelmét, az ország legnagyobb tűzoltósága biztosítja, ebben az évben

ünnepelve, 140 éves múltját.

4.számú Kép: Ipar és vegyi veszélyeztetettség magyarországon

22

Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz

alapítvány Miskolc 2008 2. – 23. o.

37

A 24/48 órás, folyamatos készenléti szolgálatot biztosító munkarend, szavatolja

leghatásosabban a gyors segítségnyújtást. A csoportok élén a szolgálatparancsnok áll.

Egyszemélyi és teljes felelőse, egy 24 órás szolgálat során a teljes állomány által

végzett, minden egyes tevékenységért. Ebbe a káresetek, napi programok, képzés,

fejlesztés, hatósági munka egyaránt beletartozik. Felsőfokú tűzoltás – vezetői

(tűzesetek, műszaki mentések alkalmával, vezetői, irányítói jogosultság) képesítéssel

rendelkezik. Tűzoltó tisztként látja el feladatait.

Miskolcon, két helyettese van a szolgálatparancsnoknak. Ugyanolyan képesítési

követelményeknek kell megfelelniük és ugyanolyan felelősségi körben kell értelmezni

őket, mint a szolgálatparancsnokot. Ezek a beosztások is felsőfokú képesítést

igényelnek. Onnan lehet megismerni őket, hogy piros színű sisakjuk van káreseteknél.

A tűzoltófecskendőkön a gépjárművezető melletti (anyósülés) helyet foglalják el. A

további beosztásokhoz, már nem szükséges felsőfokú szakmai végzettség (ezek már

nem tiszti helyek).

A szerparancsnoki beosztás, középfokú (technikus) végzettséget igényel, amely

feljogosítja a tűzoltót, a szolgálatparancsnok - helyettesek helyettesítésére. A különleges

szerkezelők, egy adott gépjármű kezeléséért (magasból – mentő, mentőlétra, daru,)

felelősek. A tűzoltófecskendőn, hátul négy fő tűzoltó foglal helyet, ők a beosztott

tűzoltók.

Ők végzik - a közvetlen beavatkozások során, oroszlánrészt vállalva - a nehéz fizikai

és a nagyfokú stresszel járó munka nagy részét. A tűzoltóságon belül, meghatározott

beosztások vannak és az ezekhez előírt képesítési követelmények határozzák meg, a

tűzoltók helyét, keresetét és felelősségi körét a szervezetben. A szolgálati csoportok

felépítése az 5. számú ábrán látható.

38

A SZOLGÁLATI CSOPORTOK HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSE

SZOLGÁLATPARANCSNOKOK

(3fő: A, B, C csoportokban)

SZOLGÁLATPARANCSNOK-HELYETTESEK

(6fő. A, B, C csoportokban)

SZERPARANCSNOKOK

(csoportonként 2 fő)

( nehézgépes vizsga+típusvizsga): KÜLÖNLEGES SZERKEZELŐK

(csoportonként 13 fő)

(C jogosítvány+pav1): GÉPJÁRMŰVEZETŐK

(csoportonként 14fő)

(alap tűzoltói végzettség.): BEOSZTOTT TŰZOLTÓK

(csoportonként 23-30fő)

5.számú ábra: A szolgálati csoportok hierarchikus felépítése

3.6. A tűzoltók napi tevékenységei

A 24 órás szolgálat megkezdése minden nap, reggel 6 órától, másnap reggel 6 óráig

tart. Ekkor a szolgálatot leadó csoport, átadja a felszereléseket, az átvevő csoportnak.

Mivel a tűzoltóautón a felszerelések állandóan rajra vannak, így a tűzoltók, csak az

egyéni védőfelszereléseiket rakják fel az autóra. Ezáltal válik folyamatossá a készenlét

fenntartása. A tűzoltók segítséget nyújtani, a tudomásukra jutott bejelentések alapján

indulnak. A bajban lévők adatainak (mi ég, hol, életveszély van – e, stb.) rögzítése után,

elrendeli az egységek riasztását a diszpécser – szolgálat (híradó – ügyelet). A riasztás:

káresetek felszámolására figyelmeztető fény és hangjelzés. Miskolcon a laktanya teljes

területét behálózó hangszórókból, hangos figyelmeztető dallam és a jelzéssel

egyidejűleg felkapcsolódó lámpák jelentik, a riasztás elrendelését. A káreset jellege

határozza meg a leriasztott, ember – eszköz igényt. Ha a tűzoltók nem tartózkodnak a

laktanyában, rádión keresztül kapják a riasztást.

39

A készenlét abból áll, hogy bárhol tartózkodjanak is, két percen belül, haladéktalanul

meg kell kezdeniük a vonulást. A vonulás: káresethez indulás, a tűzoltóautó és a rajta

elhelyezkedő emberekkel, ami a helyszínre érkezésig tart. A tűzoltók között, már

legendássá vált egy szállóige: „bemegyünk szolgálatba és várjuk a bajt”. A várakozás

nem azt jelenti, hogy 24 órán keresztül, csak ezt végzik.

A tűzoltók szolgálatban eltöltött napjait, napi lebontású terv határozza meg. A

parancsnok feladata az éves kiképzési terv kialakítása. A tervben hétfőtől – szombatig,

kiemelt szerepe van, a káreseteknél alkalmazott eszközökkel történő gyakorlásnak.

Ennek célja, a készségszint megőrzése. Az állampolgárok, amikor egy – egy tűzesetnél,

nemcsak az égő épültbe berontó tűzoltókat, hanem a kisegítő – háttér feladatot végzők

szervezett, összehangolt munkáját is látják, ez mind a sémák begyakorlásának

következménye. A napi programban elméleti, sportfoglalkozás, a működési terület

intézményeinek megismerését szolgáló helyismereti foglalkozások és egyéb

laktanyában elvégzett munkavégzés is szerepel. A munkavégzésbe, a belső – külső

helyiségek takarításától (nincs takarítónő, a tűzoltók tartják tisztán a körleteket), a rend

és állag megőrzéséig, minden hasznos tevékenység megtalálható.

A nap 24 órájában, prioritása van a riasztással egybekötött feladatok ellátásának,

melyek gyakran átírhatják az ütemezési időket és bármilyen más feladatot. Vagyis

teljesen mindegy, hogy melyik napszak vagy helyszín, vagy mi a program, feladat, a

riasztás idejére szüneteltetni kell az addig végzett tevékenységet. Ez alól csak egy

kivétel van, 6 órától a váltás átvételének - lezajlásáig eltelt időben. Ekkor még, a leadós

szolgálat köteles vonulni. Ha a káreset, mégis elhúzódik a váltásidőn túlra, a szolgálatot

felvevő csoport tagjai, lehetőleg minél hamarabb leváltják (már a kárhelyszínen), a még

szolgálatban lévő csoportot. Munkanapokon: hétfőtől – csütörtökig, a hivatali munkaidő

(irodai dolgozók: ügyintézései, ügyfélfogadás) 16:00-ig, pénteken 14 óráig tart. A

hivatali munkaidőn túl, a szolgálatparancsnok hatáskörébe tartozik az idő - és

feladatbeosztás. Egyetlen szempontot kell figyelembe vennie: az állomány részére

biztosítania kell, a nyolc órás pihenőidőt, (ami gyakran a riasztások miatt nem

sikerülhet) és lehetőleg egyhuzamban. Vasárnap és az ünnepnapokon kiképzési szünet

van, a szolgálatparancsnok feladata eldönteni, a napi programot.

40

3.7.A hivatásos állomány különös viszonyai

A közszféra és a versenyszféra, minden fejlett polgári társadalomban elkülönül

egymástól. A konkrét különbségtétel – a már említett - munkafeltételekben és

munkakörülményekben, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakíthatóságában

felismerhető. A munkaügyi kapcsolatok szempontjából, egy 1998. évi keltezésű, Berki

Erzsébet által jegyzett tanulmány szerint: a köztisztviselői státuszban az „elégséges

biztonság – elégséges jog”, a közalkalmazotti státuszban az „alacsonyszintű biztonság –

rosszul korlátozott jog” fogalompárral jellemezhetjük.23

A dolgozatom témáját adó

tűzoltók, sajátos függelmi rendszerben, a végrehajtó hatalomban is egyedi, speciális

helyet foglalnak el. A szolgálati jogviszony jellege szerint: Az állam és a hivatásos

állomány tagja között létrejött, különleges közszolgálati jogviszony.24

A jogosultságok

és a szervezet egyedi rendeltetése indokolja az eltérő besorolást. Magát a munkavégzést

szemlélve, azonban nem különbözik, más állami felügyeleti - fennhatóságú, vagy akár

más rendvédelmi szervtől. A változások, a jogszabályok megváltoztatásával mérhetőek.

A Köztisztviselőkről szóló, 1992. évi XXIII. törvény és a Kormánytisztviselőkről szóló

2010. évi LVIII. törvény helyébe, a Közszolgálati tisztségviselőkről (KTTV) szóló,

2011.évi CXCIX. törvény lépett. Az új Munka törvénykönyve, a 2012.évi I. törvény,

nem mögöttes jogterületként értelmezendő. A törvényi változások, nem érintették a

tűzoltóság alapfeladatait, sem azokat a speciális függelmi viszonyú elemeket, melyek a

HSZT létrejötte óta változatlanok.

A szigorú függelmi rend és a végletekig leszabályozott működtetés, megannyi olyan

elemet tartalmaz, amit sokszor az versenyszférában munkát vállalók számára, nehezen

érthető - értelmezhető. Ezért néhány speciális „elem” ismertetésével igyekszem

bemutatni a „lánglovagok”munkáját.

3.7.1. Függelmi viszonyok

A vertikálisan felépített rendvédelmi szervezetben, a vezető kifejezés használatos. A

mindenkori legmagasabb beosztással járó, adott szervezeti egységben elfoglalt helyet

jelöli. Köznapi megfogalmazásban: a legnagyobb hatalommal rendelkező. „Vezető: aki

kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban teljesít hivatásos szolgálatot,

amelyben a feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére

23

Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11.szám 16 – 21. o. 24

Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

(3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény

41

ideiglenesen alárendelt állomány (személy, csoport, alegység stb.) munkájának

irányításáért, ellenőrzéséért vagy a szervezet működéséért is felelős.” (9/1997. (II.12)

BM. rendelet 2.§. c) pontja). A fenti meghatározás alapján ismertetem, a hivatásos

állományúakra jellemző, különös függelmi viszonyokat.

Elöljáró: Aki a szolgálati beosztása alapján - akár ideiglenesen is - a hivatásos

állomány tagja fölé van rendelve. Az elöljárók alárendeltjeikkel szemben parancsadási,

utasítási és ellenőrzési joggal rendelkeznek. Az is előfordulhat, hogy munkáltatói

jogkört is gyakorolnak. Tehát hivatalos felhatalmazással rendelkező, klasszikus

értelemben vett vezetők. Az alá - fölérendeltség szempontjából ez a legerősebb

meghatározó erővel rendelkező viszony, amely független a rendfokozati hierarchiától. A

legmagasabbaktól – legalacsonyabb felé irányuló rendfokozatok: Tábornok – ezredes –

alezredes – őrnagy – százados – főhadnagy – hadnagy – főtörzszászlós – törzszászlós –

zászlós - főtörzsőrmester – törzsőrmester – őrmester (a rendfokozatokat a ruházaton

viselik, ezért azonnal beazonosíthatóak). Nem ritka eset, hogy az alacsonyabb

rendfokozatú elöljáró utasíthatja a magasabb rendfokozatú alárendeltjét. (Például:

hadnagyi rendfokozatú tűzoltóparancsnok elöljárója az őrnagy

szolgálatparancsnoknak,).

Feljebbvaló: A másik félnél, magasabb rendfokozatban álló személy (a szervezetben

elfoglalt helyüktől függetlenül), még akkor is, ha más rendvédelmi szervezet hivatásos

állományú tagja. (Például: a rendőr őrmesternek, feljebbvalója a tűzoltó zászlós.)

Rangidős: Kettő vagy több, azonos rendfokozatú személy közül az, aki az adott

rendfokozatot a leghosszabb ideje viseli (vagyis amelyiküket hamarabb nevezték ki

Például: hadnaggyá, a másik vagy a többi hadnagynál), ha a rendfokozatot egyszerre

kapták, akkor az, aki - életkorát tekintve - idősebb. Emellett rangidősnek nevezik, még

az azonos beosztású vagy azonos helyzetben lévő (pl. egy osztályhoz, tanulói

jogviszonyba tartozó) hivatásosok közül azt, akinek a legmagasabb a rendfokozata.

Fontos szabály, hogy a rangidős elöljáróvá és akár vezetővé léphet elő. (Például: ha

helyettesíti a szolgálatparancsnokot vagy átkerülve egy másik osztályra, az osztály-

vezetőt.)

42

3.7.2. Feladatkiadás

A feladatkiadás határozza meg, hogy az egyes munkavállalóknak, hogy milyen

tevékenységet kell kifejtenie a szervezet céljainak elérése érdekében. Konkrét, érthető

feladatkiadás nélkül, nem képzelhető el a szervezeti munkavégzés. A munkavállalók

feladatait, alapvetően a szervezeti igényeknek, céloknak, alapokmányoknak - ezen belül

is különösen a munkaköri leírások – megfelelő elvárások, jogosultságok tartalmazzák.

A munkaköri leírás, egy meghatározott szolgálati beosztás betöltésének feltételeit

(elvárásait, jogosultságait) részletezi.

A feladatkiadás klasszikus formái:

A tűzoltóságon, két típusú feladatkiadási mód a jellemző. A tevékenység jellege

(gyors cselekvés, segítségnyújtás esetén, nincs idő magyarázatot adni), sokszor

megkívánja a „katonás” – parancs és a „megengedőbb” – utasítás alkalmazását. Hozzá

kell tenni, hogy a parancsot ritkán alkalmazzák, főleg a demoralizáló jellege miatt. Az

utasítás az általánosan használt feladatkiadási mód, melynek pozitív pedagógiai szerepe

is van.

Parancs: egy meghatározott feladat, tevékenység, magatartás végrehajtására irányuló,

szóban vagy írásban közölt felszólítás. A parancs azt határozza meg, hogy MIT kell

tenni. Ez a leghatározottabb, legszigorúbb feladatkiadási mód, véleménykérés -

válaszlehetőség, indokolás nélkül. Nem ad pozitív ösztönzést, csak fenyegetést a nem

megfelelő végrehajtás esetén.

Utasítás: A feladat-végrehajtás, cselekvés, magatartás végrehajtásának módjára

vonatkozó irányító rendelkezés – tehát a HOGYAN kérdésre (is) válaszol. Végrehajtása

szintén kötelező, de a feladat fontosságát és az elvárásokat is ismerteti a vezető, így

ösztönző hatása nagyobb. Ez a gyakorlatban a leginkább és a legjobb eredményekkel

alkalmazott, klasszikus feladatkiadási forma.

A végrehajtás kötelezettsége és megtagadásának lehetősége megilleti a tűzoltót,

ezekből a lehetőségekből említek néhányat, a HSZT rendelkezéseiből:

„69. § (1). A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az

elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne

el”. Ez tipikusan a parancsmegtagadás egyetlen törvényes lehetősége.

43

„68.§ (1) b). A hivatásos állomány tagja köteles „szolgálati feladatait a törvényes

előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén veszély

vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan

végrehajtani” Vagyis nem kötelezhetnek senkit arra, hogy életét feláldozza, vagy az

életére nézve veszélyes feladatot végezzen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a

potenciális életveszélyben - ami jelen van a munkájuk során - nem kell feláldozniuk

magukat. Őket erre, sem a törvény, sem a vezetőjük nem kötelezheti. A tűzoltók

elmondása alapján, ha életveszélyes helyzetben dönteniük kell (például: égő épületből,

gázpalackot kell kivinni), önkéntes alapon vállalva jelzik a vezetőnek.

„(2). Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő

parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak

jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét

felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja,

azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés

végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.” Ez azt jelenti, hogy a jogellenes parancsot,

csak a kiadó írásos nyilatkozata után – de akkor kötelezően - kell végrehajtani és ezért a

parancsot kiadó felel, nem a parancsot végrehajtó.

A parancsok „ütközése”:

Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az

előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsot ad a

végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első

parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell, amennyiben nem

ellentétes a már végrehajtott paranccsal. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért,

késedelmes teljesítéséért az új rendelkezést adó elöljárót terheli a felelősség.

Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A

parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell. Vagyis egy vezetőtől kapott

parancsot, egy másik vezető hamarább elvégzendő parancsával ütközik. Mivel

egyszerre nem lehet két, ellentétes tevékenységet végezni az utólag adottat kell először,

majd az elsőt elvégezni. A felelős pedig az újabb parancsot kiadó vezető lesz és a régit

kiadónak is neki kell esetleg magyarázkodnia. A tűzoltó nem tehet mást, mint felcseréli

tevékenységének sorrendjét és a végrehajtást jelenteni.

44

A személyes sérelmet okozó (megalázó, tekintélyromboló) parancsot is végre kell

hajtani. Ellene, utólag a parancsadó elöljárójánál lehet írásban panasszal élni, aki

kivizsgáltatja a jogosságát és határoz, amit ugyancsak írásban közöl az érintettekkel. A

parancs és az utasítás végrehajtását a vezető (feladatkiadó) számára jelenteni kell.

Jelenteni kell azt is, ha: a feladatot nem sikerült végrehajtani, illetve annak okát (pl.

elháríthatatlan akadály), vagy ha ellentétes eredményt hozhatna.

3.7.3. Alapjogi korlátozások és összeférhetetlenség

A szervezet rendészeti mivoltából adódik, hogy a jogok és kötelességek némiképp

eltérnek, a civil munkavállalói szférájától. Meg kell azonban említeni, hogy a

korlátozásoknak, eltéréseknek arányosnak kell lenniük a jogosultságokkal. Alapvető

jogok korlátozása (HSZT: 14 - 20§).

A szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztása. A munkavégzés jellege,

katasztrófa - veszélyhelyzet miatt, nagyobb létszámigényt, esetenként berendelést, más

munkavégzési helyet vonhat maga után, ezért a szolgálatmentes időszakban is

elérhetőnek kell lennie a tűzoltónak. Külföldre utazását, be kell jelentenie. Vélemény -

nyilvánítás szabadsága, gyülekezési jog, egyesülési jog: Erkölcsileg és lojalitásában is

megfelelő magatartást várnak el a tűzoltótól. Választójog, művelődéshez, tanuláshoz

való jog, megegyezik a civil szféra munkavállalói jogaival, de nem veszélyeztetheti a

szolgálat ellátását. Munka és foglalkozás szabad megválasztása: Képzettségének

megfelelő végzettséggel, szabad átjárás biztosított számára, más tűzoltóságon való

munkavégzés céljából. Például, megváltozott lakóhely esetén, legfeljebb fél évig lehet

visszatartani (amíg a pótlását meg nem oldják), de rendelkeznie kell az új

állomáshelyének befogadó – nyilatkozatával is.

A hivatásos szolgálat ellátása során a már említett szigorú alá – fölé rendeletségi

viszonyokon belül, jogszabály (HSZT: 65§) határozza meg, azokat az eseteket, amikor

nem lehet – vagy csak miniszteri, parancsnoki engedéllyel – bizonyos szolgálati

beosztásokat betölteni. Például az a tűzoltó, aki hatósági, szakhatósági ügyekkel

megbízott munkavállaló, nem lehet olyan gazdálkodó szervezettel kapcsolata, ahol -

„másodállásban, vagy közeli hozzátartozója révén -, elszámolási viszonyba kerülhet.

Ugyancsak nem lehet, közeli hozzátartozóval, közvetlen függelmi viszonyban sem. Ez

utóbbi azt jelenti, hogy testvérek, nem dolgozhatnak egy települési tűzoltóságon, ha

például az egyik testvér a parancsnok, a másik testvér pedig, készenlétet ellátó tűzoltó.

45

Csak engedéllyel létesíthet, olyan munkavégzéssel járó, egyéb jogviszonyt, ami nem

összeférhetetlen a hivatásos szolgálattal és a beosztásával. Amennyiben az

összeférhetetlenség esete fennáll - a felszólítást követően -, 30 napon belül meg kell

szüntetnie, a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlensége. Ha nem szünteti meg,

szolgálati viszonya megszűnik. Nem kell viszont engedélyt kérnie a tűzoltónak:

tudományos, oktatói, lektori, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység

végzéséhez, amennyiben ez a tevékenység, szolgálati időn kívül esik.

3.7.4. Illetmény

A hivatásos állomány tagjának „fizetése” az illetmény. Az illetmény függ a

beosztástól, és a képzettségtől. Hasonló kutatásokat, már 1995 – ben végeztek,

elsősorban a katonák besorolási és illetményrendszerét alapul véve. Azóta változott az

illetményalap és másak lettek a szorzószámok is, de a besorolás menete - struktúrája, az

akkori rendszer szerint megmaradt.25

Az 1. számú táblázat, adott végzettség utáni

beosztásokat és szorzószámokat tartalmaz és a szervezetnél eltöltött évek alapján van

kategorizálva. A rendfokozati illetménnyel kiegészítve, képezik a tűzoltó

alapilletményét. A kiegészítő juttatások számításának az alapja, az illetményalap

(38650ft.) szorzata. Ezek lehetnek: illetménykiegészítés (10%), korpótlék (10 év után

12,5%), délutáni – éjszakai pótlék (átlagban 40%) és a veszélyességi pótlék (45%).

Emelheti még az összeget, egy - egy nyelvvizsga megléte. Alapfokú C 15%, középfokú

C 60%, felsőfokú C 100%.26

A felvázolt elemekkel, egy tíz éve tűzoltóként dolgozó munkavállaló fizetése –

nyelvvizsga nélkül – az alábbiakból tevődik össze: 3,01x38650ft.= alapilletmény,

1,075x38650ft.= kiegészítő juttatások. Együtt= 4.085x38650 = bruttó157885forint.

Vagyis, egy több mint 10 éve dolgozó tűzoltónak ennyi a bruttó fizetése. Féléves

periódusra megállapított, maximálisan engedélyezett1248 órás időkeretet alapul véve,

havi 208 óra (8,6 munkanap), a munkaórák száma. A 24/48 órás munkarend, havi

minimum 9 - maximum 11 munkanapot jelent a tűzoltóknak. A túlmunka elkerülése és

a 25 nap szabadság elosztása miatt, átlagosan 8 szolgálati napon dolgoznak a tűzoltók.

Ez órabérre visszaosztva 157885/192=822,3 forint, bruttó órabért jelent. Csak egy

25

Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám 39 - 48.o. 26

Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.

törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez

46

példát említve a civil szférából: egy bevásárlóközponti betanított munkás órabére is

több a számítási példaként ismertetett, tűzoltó órabérénél.

Végzettség Munkaviszony (év) Szorzó (Xx38650ft.)

(OKJ) (év)

(Xx38650ft.)

Elérhető legmagasabb rendfokozat X

38650ft. TŰZOLTÓI

VÉGZETTSÉGGEL

0-3 2,30 őrmester 0,38

Alapfokú

végzettség

4-6 2,40 törzsőrmester 0,40

Alapfokú

végzettség

7-9 2,50 főtörzsőrmester 0,41

Alapfokú

végzettség

10- 2,60 főtörzsőrmester 0,41

Különleges

szerkezelő

0-3 3,00 zászlós 0,42

Különleges

szerkezelő

4-6 3,20 zászlós 0,42

Különleges

szerkezelő

7-9 3,40 törzszászlós 0,43

Különleges

szerkezelő

10- 3,60 főtörzszászlós 0,44

Technikusi

végzettség

0-3 4,10 zászlós 0,42

Technikusi

végzettség

4-6 4,20 zászlós 0,42

Technikusi

végzettség

7-9 4,30 törzszászlós 0,43

Technikusi

végzettség

10- 4,40 főtörzszászlós 0,44

FELSŐFOKÚ

VÉGZETTSÉGGEL

Tűzoltótiszt 0-3 5,30 hadnagy 0,56

Tűzoltótiszt 4-6 5,40 főhadnagy 0,59

Tűzoltótiszt 7- 5,60 százados 0,63

Tűzoltótiszt 0-3 5,70 őrnagy 0,69

Tűzoltótiszt 4- 5,80 alezredes 0,75

Tűzoltótiszt 0-3 5,90 alezredes 0,75

Tűzoltótiszt 4- 6,00 alezredes 0,75

1.számú táblázat: A tűzoltók bérezése: végzettség/év x illetményalap (HSZT 6.melléklete alapján).

47

4.FEJEZET: KVALITATÍV KUTATÁS A MISKOLCI TŰZOLTÓSÁG

MEGÍTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

A Miskolci Hivatásos Tűzoltóság 2013-ban, már 140 éve látja el Miskolcon és a környező

településeken, katasztrófavédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladatait. A térség

lakosságának, ipari és közlekedési létesítményeinek biztonságát szolgáló hivatásos tűzoltók, a

tűz pusztításának megfékezésére, a közlekedési utak, épület, technológiai balesetek során

életveszélybe került személyek mentésére és az életveszély elhárítására szakosodtak. Fontos,

hogy ez a tevékenység megfelelő társadalmi megbecsülést kapjon. E cél elérésének a legjobb

eszköze, a jó kommunikációs tevékenység és az ebből kialakuló pozitívabb image.

4.1. Kvalitatív kutatás célja

Kutatásomnak az volt a célja, hogy megvizsgáljam a kommunikációs tevékenység hatásait,

s ezzel összefüggésben lévő image alakulását, Miskolc és körzetének lakossága körében. A

vizsgálatot, kérdőíves lekérdezéssel hajtottam végre, 100 fős egyedszámra kiterjedően. A

vizsgálatot a reprezentativitást biztosító, lakóhelyre vonatkozó érvényességi, szóbeli

szűrőkérdéssel kezdtem meg, ami alkalmassá tette, a Tűzoltóság működési körzetében élő

válaszadók szűrését. Az adatközlő, lakóhelyére vonatkozó kérdés, már azonnal jelezte, hogy

megfelel vagy sem, a vizsgálat alapszempontjának: mely szerint autentikus véleménye lehet, a

tűzvédelmi tevékenységekről és a Tűzoltóságról.

A mintavétel, reprezentatív abból a szempontból is, hogy az életkorra vonatkozó kérdés

után, kizárólag nagykorú választópolgárokkal végeztem a kutatást. Ennek az volt a célja, hogy

a felnőttek véleményét kutassam, akik már érettebb adatközlőként viszonyulnak a kutatáshoz.

A szisztematikus mintavételi szűrés után a kérdezettek önállóan kitöltötték a kérdőívet, de

sokszor – főleg a korosabb adatközlők – megkértek a kérdőív kitöltésére. Arra ügyeltem, hogy

a nemek aránya 50-50% legyen. Köszönettel tartozom a kérdőíves vizsgálat lebonyolításában

résztvevő tűzoltó férjemnek és kollégáinak, akik segítették a hatékony és gyors adat -

felvételezést.. Kutatásomban a Tűzoltóság és a Miskolci és vonzáskörzetében élő lakosság

közötti ismertséggel, kommunikációval foglalkoztam és az image alakulásával.

4.2.Hipotézisek:

Az eredményes kommunikáció által biztosított ismertség, nagymértékben elősegíti a

pozitív image kialakulását…

Nagyon meghatározható, a lakosság és a Tűzoltóság kapcsolata és együttműködése, a

tűzvédelem minőségéből…

48

4.3. Kommunikáció és image

A kommunikációban a résztvevő felek, illetve a körülöttük zajló történéseket, kialakított

jelrendszer segítségével (pl. nyelv, gesztus, stb.) közölni képesek, s így hatnak egymásra.” A

döntő momentum itt a hatás, vagyis hogy a kommunikáció, milyen hatást ér el, milyen

eszközökkel lehet eredményes.

A kommunikációra épül az image, ami a tényleges mutatója, a kommunikáció

eredményének. Az image: képét, légkörét, jelenti egy tárgynak, fogalomnak, egyénnek, vagy

intézménynek.

A kommunikáció és image - főleg a napi kapcsolatokban – alapja, egy szervezet

megítélésének. A pozitív visszacsatolás, megerősíti a tényleges értékét. A megfelelő

kommunikációs csatornák megválasztásával és a hitelességgel, pozitív irányú image - építést

lehet elérni. 27

4.4. A kommunikáció és image hatékonyságának feltételei

A kommunikáció hatékonysága részben szakmai, részben a kommunikációból adódó

lehetőségeket kiaknázva valósulhat meg. Az egyértelmű, hogy a tűzzel szembeni beállítódás

az egyes embereknél és emberek különböző csoportjainál változó. Egyesek a tűzkárokat, ipari

vagy a mezőgazdasági problémájának tartják, mások a lakásukra vonatkoztatják, mások a

környezetükre, munkahelyükre, vagy akár az ott adódó baleseti lehetőségekre gondolnak. A

tűz mindenkinek mást jelenthet, különböző dolgokat juttatnak az emberek eszébe.

A Tűzoltóság csak akkor folytathat igazi hatékony kommunikációt, s ezáltal image építést,

ha arculatának formálása érdekében, hatékony lépéseket tesz. Ezért meg kell ismernie, a

lakosság, tűzzel kapcsolatos beállítódását, véleményét, félelmeit. Fel kell mérni az

ismereteiket a tűz keletkezési okokról, a felelősségről. Az image a másik fontos összetevője a

hatékonyságnak. Meg kell kérdezni az állampolgárok véleményét a tűzoltók munkájáról,

ismereteket kell szerezni a tűzoltók megítéléséről, elismeréséről.

Lényeges tehát a kommunikációnál figyelembe venni, a megszólítani kívánt személyek

önmagukra és cselekvéseikre vonatkozó sztereotípiáit. A tűz erejének kordában tartását a mai

ember természetesnek értékeli, gyermekkorban megtanulja, majd a tudását gyermekeinek

27

Peter F. Drucker - A hatékony vezető. Park kiadó, Budapest, 1992. 58. o.

49

továbbadja. Tudomásul veszi, hogy a Tűzoltóságra szükség van, mint közhasznú társadalmi

szervre.28

4.5. Vizsgálati módszer

A vizsgálatom célja annak felmérése volt, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik

a Tűzoltóságról, annak tevékenységéről, és hogyan ítéli meg azt. Ebből következően, milyen a

Tűzoltóság kommunikációja és image a lakosság szemében. A kérdőív többségében, egyszerű

- könnyen megválaszolható -, mérési szintű kérdéseket tartalmazott. A kérdések között,

néhány nyitott kérdés lehetőséget ad a kérdezettek bővebb véleménykifejtésére.

A vizsgálatot véletlenszerű mintavételezéssel bonyolítottam le, Miskolci

bevásárlóközpontoknál. Itt biztosított volt a véletlenszerű megkérdezési lehetőség. Mivel a

kitűnő tömegközlekedési elérhetősége miatt, a város és az agglomeráció egész területéről

jönnek ide, a vásárolni szándékozó személyek. A 100 főt tartalmazó mintában, csak a sietős,

dolguk elintézése miatt igyekvő egyedek, csekély számát kellett (megválaszolási arány:97%)

pótolni, a visszapótlás nem torzította a mintát.

A vizsgálat az alábbi fő kérdésekre terjedt ki:

A lakosság ismerete a tűzoltók tevékenységi köréről.

A lakosság bizalma a Tűzoltóság tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási

tevékenységével szemben

A lakosság megítélése a Tűzoltóság szervezeti hovatartozásáról, illetve a tűzvédelmi

feladatok biztosításáról

A tűzoltók image-nek megítélése.

4.6. A megkérdezett személyek adatainak értékelése

A nemek szerinti megoszlás egyenletes volt, így kizártam azt, hogy a megkérdezés esetleg

az egyik vagy a másik nem irányába eltolódjon, hiszen a mindennapi életben mindkét nem

ugyanúgy találkozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal. A vizsgálathoz, egyformán

segítőkészen álltak hozzá, a nők és a férfiak is.

4.6.1. Iskolai végzettség szerinti megoszlás

A megkérdezett személyek az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeztek:

Általános iskolai végzettséggel rendelkezik: 11 személy

28

Alaptörvény - alapvetés G cikk( 2) – Magyarország védelmezi állampolgárait

50

Szakmunkásképzőben, szakmunkás végzettséggel rendelkezik: 33 személy

Érettségivel rendelkezik: 35 személy

Főiskola és/vagy egyetem végzettsége van:21 személy

Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül az érettségivel rendelkezők aránya volt a

legmagasabb. A többi három csoport megosztása különböző a mintán belül. Mégis

arányosnak tekinthető, tekintettel arra, hogy a válaszadók életkori eloszlásában, a

középkorúak döntő többséggel szerepeltek (1. számú diagram).

1.számú diagram

4.6.2. Életkor szerinti megoszlás

A vizsgálatba a tizennyolc év alatti személyeket nem vontam be (lásd: kutatás célja,

hipotézisek résznél). A vizsgálat szempontjából a szakirodalmat tanulmányozva29

, három

életkor csoportot állítottam fel. Az első a 18-30 éves korig (nagyrészt a diplomás

válaszadókból adódott össze), a második a 31-60 éves korig (jellemzően ez a korcsoporti

rétek adta a szakmunkásképzőt végzettek, döntő hányadát) és a harmadik a 61 év felettiek

29

Earl Babbie - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000 276 – 303. o.

Iskolai végzettség szerinti

megoszlás

11

%

33

% 35

%

21

% Általános

iskola Szakmunkás

Érettségi

Diplomás

s

51

korcsoportja (a nyugdíjas vagy nyugdíjkorhatárhoz közeli válaszadók adták az általános

iskolai végzettségűek 50%-át).

A megkérdezettek a következő korcsoportokba tartoztak:

18-30 év között: 20 személy

31-60 év között: 59 személy

61 év felett: 21 személy

2.számú diagram

Megállapítható tehát, hogy a vizsgált mintán belül dominált a középső korcsoport az

úgynevezett aktív keresők csoportja, míg a nyugdíjasok és a fiatalabb korcsoport, a

válaszadókon belül, egyenletesen volt jelen (2. számú diagram)..

4.6.3. Lakosság ismerete a tűzoltói tevékenységről

A kérdés vizsgálata mögött az volt a szándékom, hogy kiderítsem a lakosság ismeretét, a

tűzoltói munkáról, vagyis hogy a lakosság milyen mértékben ismeri a tűzoltók tevékenységét?

Vajon tudják, hogy milyen veszélyhelyzetek esetén számíthatnak a tűzoltók segítségére?

Ezeknek a tevékenységeknek az ismerete feltételezi azt is, hogy tudják milyen sokrétű

Életkor szerinti megoszlás

20%

59%

21%

18-30 év

31-60 év

61 évfelett

52

ismeretekkel, tudással kell rendelkeznie a mai kor tűzoltójának. A kérdés értékeléséhez, öt (A,

B, C, D, E) kategóriát állítottam fel:

A - Tűzoltási feladatcsoport.

B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás.

C - Katasztrófa elhárítás.

D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés.

E - Egyéb - segítő tevékenységek.

A vizsgálat értékelése után elmondható, hogy a tűzoltási tevékenység mellett a válaszadó

egyedek, ismerték a tűzoltóságnak, baleseteknél történő beavatkozói szerepeit is. Tisztában

vannak a katasztrófahelyzetekben nyújtott tűzoltói és egyéb segítői tevékenységeket is tudtak

említeni. Az (A, B, C, D, E) kategóriák után a válaszoló/tevékenység ismeretét bejelölők

száma szerepel.

A - Tűzoltási feladatcsoport – 100/100

B - Közlekedési baleseteknél való beavatkozás – 100/100.

C - Katasztrófa elhárítás – 100/70

D - Közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés – 100/50

E - Egyéb segítő tevékenységek – 100/70

Látható, hogy a tűzesettel, balesettel kapcsolatos tűzoltói tevékenységet, mindenki (vagyis:

100 egyedből, 100 jelölés jelent meg a kérdőíven) ismeri. A katasztrófavédelmi feladatok

ismertsége, viszonylag magas értéket képvisel, 70 válaszadó jelölte be. Ez betudható az

események publicitásának, a közelmúlt sajnálatos B – A – Z megyei árvizeinek, melyek nap,

mint nap hangsúlyos szerepet kaptak a médiákban. Az egyéb - segítő válaszlehetőségeket,

ugyancsak 70 fő jelölte meg. Leggyakrabban a magasból mentéseket ismerték a válaszadók

(például: valamelyik magasabb épületbe behatolás, épületről öngyilkosjelölt lehozatalát vagy

jégcsap, lemálló vakolat leszedéseknél), ezzel a megkérdezettek közel háromnegyede volt

tisztában. Legkevesebben a közvetlen tűz – vagy robbanásveszélyt jelölték meg. Az 50%

arányú ismertség, betudható a médiák híreinek, hiszen közvetlenül ritkán – gyakran csak az

érintettek – találkoznak ilyen típusú tűzoltói tevékenységgel.

53

4.6.4. Lakosság bizalom a Tűzoltóság iránt.

Az oszlopdiagram értékeiből jól kiolvasható, hogy a legtöbb igen választ, az érettségizettek

és a szakmával rendelkezők adták. Tehát ennek a rétegnek a legnagyobb a bizalma a

Tűzoltóságban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők bizalma, csak kevéssel tér el, a már

említett két csoporttól. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők között volt a vizsgált

mintán belül a legkevesebb az igen válaszok aránya. Ebben a csoportban, ennél a rétegnél van

leginkább szükség a bizalom erősítésére (3. számú diagram).

3.számú diagram

4.6.5. A tűzoltók image-nek megítélése

A megkérdezetteknek, három válaszlehetőség közül lehetett választani, a tűzoltóság image

- megítélése kapcsán:

A - Megfelelő

B - Javul, de még elmarad az elvárásoktól

C - Nem megfelelő

%

Általános iskola Szakmunkás

Érettségi Diplomás

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Lakosság bizalma a Miskolci Tűzoltóparancsnokságban

Nem

Igen

54

Megállapítható, hogy a vizsgált mintában a tűzoltók image erősen pozitív és markánsan

jelentkezik. Egy véletlenszerű mintában ilyen egyértelműen jelentkező releváns különbség,

kivetíthető nagyobb csoportra is, tehát a város lakosságára. Meg kell jegyezni, hogy a

mellékkérdésre (Lenne-e ön tűzoltó?) Adott igenlő válaszok indoklása között túlsúlyban volt

az az indoklás, hogy izgalmas, érdekes foglakozás (.4. számú diagram).

4.számú diagram

4.7. Következtetések

A kommunikáció eredményes megszervezése és irányítása az élet minden területén fontos

feladat a mai világban, így van ez a Tűzoltóság és a lakosság között is. Azt vizsgáltam, hogy a

Tűzoltóság és Miskolc működési területén élő lakosság között milyen a kommunikációs

tevékenység és ez hogyan befolyásolta a Tűzoltóság image-ét. Hipotézisem szerint az

eredményes kommunikáció nagymértékben elősegíti a pozitív image kialakulását.

Hipotézisem arra alapult, hogy a lakosság és a Tűzoltóság együttműködése nagyon fontos a

tűzvédelem szempontjából. Ez az együttműködés leghatékonyabban a kommunikációs

tevékenységen keresztül fejleszthető és irányítható. A vizsgálat igazolta, hogy a

kommunikáció fejlesztése, a korral való haladás, az elektronikus médiák felé való erőteljes

nyitás, létfontosságú a lakossággal való együttműködés és kapcsolattartás fejlesztése

Tűzoltók image-ének megítélése

Megfelelő

Jelentősen javulNem megfelelő

55

érdekében. A vizsgálat szerint a Kommunikáció a tűzoltóság és a lakosság napi

kapcsolattartása jó. A lakosság tájékozott a Tűzoltóság munkájával kapcsolatban, bízik a

tűzoltókban.

Az image erőssége, fajsúlyossága, kitűnik a kérdőívek értékeléséből. Az adatokat

megvizsgálva, hipotézisem beigazolódását látom: az eredményes, tervszerű kommunikáció

nagymértékben elősegíti a még pozitívabb image erősödését. Fontos a további arculaterősítő

kommunikációs tevékenység. Mégpedig olyan elemekkel, amelyek a lakosság számára

láthatóvá, „eladhatóvá” teszi a tűzoltóság munkáját.

Sajnálatos tény, hogy a tűzoltókról szóló filmek között az úgynevezett „amerikai sorozatok”,

téves képet festenek a tűzoltókról, és ezt a téves képet néhányan - helytelenül vagy

tudatlanságból - kivetítik a tűzoltókra is.

Az átlagember számára a tűz nem egy mindennapos esemény. Az emberek többsége

keveset gondolkodik azon, hogy mit fog tenni tűz esetén. Ahhoz, hogy cselekedeteik

ésszerűek legyenek, tisztában kell lenniük az ilyenkor követendő helyes viselkedés sémáival.

Fontos feladata tehát a tűzvédelmi propagandának – kommunikációnak, az állampolgárok

alapvető tűzvédelmi ismereteinek növelése. Ugyancsak fontos a segély hívószám mélyebb

beépítése a köztudatba. Mert sajnos a tűzoltóság hívószáma (105) helyett, néhányan téves

számot adtak meg (107,104). Ezen a problémán az egységes segélyhívószám (112 – 2014-ben

várható) elterjedése nagyrészt segíteni fog. A pozitív image nagyon törékeny jelenség.

Folyamatos fejlesztésre szorul. Világos, egyértelmű és tudatos kommunikációval kell

erősíteni.

56

BEFEJEZÉS

A munka az emberi élettevékenység alapvető, történetileg kialakult formája. Két

szempontból, nagyon fontos szerepet tölt be az emberek életében. Egyrészt formálja a

környezetet, másrészt, magát az embert is. A munkavégzés magasabb rendű formája a

személyes értékmegvalósításban, a hivatástudatban jelölhető meg. Az átlagemberek számára,

kicsit ismeretlen és misztikus, a tűzoltók munkája. A tűzoltóság szervezetét, felépítését,

szabályozóit, működését, kevesen ismerik. Még kevesebben vannak azok, akik tényleges

ismeretekkel rendelkeznek, a szolgálati jogviszony sajátosságairól. Ezek az alapgondolatok

vezéreltek, a témaválasztás kapcsán és a dolgozat megírásakor.

A dolgozatomat négy fejezetre – fejezetenként, hét alfejezetre - bontottam. Az első

fejezetet, kvalitatív kutatással kezdtem, vezetés – szervezetelméleti megközelítést alapul véve.

Kutattam az igazgatás létrejöttét, meghatározó történelmi alakulását. Az elméleti kutatás

klasszikusait, legfontosabb gondolataik alapján jellemeztem. Hazánkban, a szervezett

társadalmi élet folyamatai, az igazgatás elemeire épülnek. A közigazgatás

szervezetrendszerében, a biztonság megteremtésében és fenntartásában, meghatározó szerepe

van a védelmi igazgatásnak. A védelmi igazgatás jellemzése után, a rendvédelmi szféra

feladatait, az ország belső védelmének a biztosítását szemléltettem.

A következő fejezetben, a katasztrófavédelem szervezetétének létrehozását, felépítését

időrendben ismertettem. Ábrák segítségével jellemzem az irányítás, felügyeleti változásokat

és hatásaikat. 2012. Január elsejétől, állami feladattá vált a katasztrófavédelembe integrált,

tűzoltóság irányítása és fenntartása. Időrendben mutattam be azokat a markáns változásokat,

amelyek szervesen érintették a tűzoltóságokat. A fejezet további részeiben, a Borsod – Abaúj

– Zemplén megyei katasztrófavédelem és a Miskolci tűzoltóság szervezetének jellemzésével

folytattam a vizsgálódást. Elemeztem a strukturális, gazdasági változásokat és hatásaikat.

Bemutattam a működtetést szabályozó, koordináló elemeket.

A harmadik fejezetben egy foglalkozás, szigorú szabályozóinak és a munkavállalás összetett

feltételeinek, ismertetésére vállalkoztam. A tűzoltói hivatás szigorú függelmi rendjét, normáit,

a tűzoltó életformát jellemeztem. Az eszmeiséget, hivatástudatot, egy történelmi legenda

bemutatásával példáztam. Részleteztem azokat a feltételeket és kritériumokat, melyek

megteremtik annak a lehetőségét, hogy tűzoltó lehessen valaki. A készenléti szolgálatot

57

ellátók egyedi szabályozóit, különös viszonyait, speciális életformájukat, a tartós

munkavállalói jogviszony feltételeit jellemeztem. A napi tevékenységeket, csoport, alá –

fölérendeltségi, függelmi viszonyok és a munkavállalók illetményrendszerének részletezését

végeztem el. A bemutatással nem az volt a célom, hogy az Mt. és a Kttv hatálya alá tartozó,

hasonlóan az illetményrendszer szerinti bérek összehasonlítását elvégezzem. Csupán a

speciális szegmens strukturális és ismeretnövelő elemeit mutattam be.

A dolgozat utolsó fejezetében, kvantitatív kutatást végeztem, Miskolc vonzáskörzetében

élők, egyszeri kérdőíves lekérdezésével. Azt kutattam, hogy a kommunikáció és image,

milyen összefüggésben lehet hatékony, milyen mértékben befolyásolja a tűzoltók megítélését.

A statisztikai eredmények igazolták, az általam felvázolt hipotéziseket. Valóban meghatározó

szerepe van a kommunikációnak abban, hogy pozitívabb image alakuljon ki. A dolgozat

megírása után, igazolni látom hipotéziseimet:

Az állam, vezetés – szervezetelméleti alapokra épülő szervezetekkel szavatolja,

állampolgárai biztonságát. Mivel ezeket a szervezeteket az állam hozza léte és

működteti, az alapvetésben (Alaptörvény - alapvetés G cikk (2) – Magyarország

védelmezi állampolgárait) elfogadott elv érvényesítése érdekében, szigorúan

szabályozza a közigazgatást.

Az emberek tömegét érinthető, élet és anyagi javak biztonságát veszélyeztető

helyzetekben, az állam által fenntartott és felkészített szervezetek, együttes

tevékenysége lehet csak célravezető. Ezért az egységesített, szigorúan szabályozott,

vertikális felépítésű szervezetek, hatékonyabbak.

A hivatásos szolgálati jogviszony szerint foglalkoztatott munkavállalók, alapjogaik

korlátozása és sok egyéb, erősen leszabályozott feltétel mellett látják el a

feladataikat. Ellenértékként az állam, nem nyújt kellő fedezetet ahhoz, hogy az

áldozatvállalással arányos juttatások a hivatásos állományúak számára biztosítottak

legyenek. Különösen igaz ez, az általam vizsgált régióra.

Image tekintetében, a tűzoltók megítélése pozitív. Miskolc és környékén élők

nagykorú lakosok, csak általánosságban ismerik a tevékenységeiket. Ésszerűbb

kommunikációval, tudatosabb társadalmi tevékenységekkel és a médiák józan

értékrend szerint leadott híreivel, az image mértéke növelhető.

58

A dolgozatom végén, egy idézettel zárom. Dr. Tomcsányi Kálmán belügyminiszteri

tanácsos fogalmazta meg a „Tűzoltóság és társadalom” című írásában. „Mi is hát voltaképpen

a tűzoltó hivatása? Őrállás az embertársait, honfitársait vagyonukban és személyükben

fenyegető tűzveszélyek megelőzése céljából a saját élete kockáztatásával vívott harc a

minduntalan kitörő elemekkel, ezeknek a végső sorban, nemzeti értékeknek megmentése

érdekében.” Ezek a szavak nemcsak 88 évvel ezelőtt, hanem napjainkban is igazak.

59

MELLÉKLET KÉRDŐÍV

A válaszadás önkéntes és névtelen kitöltést igényel

1. Neme---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2. Életkora------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. Családi állapota---------------------------------------------------------------------------------------------------------

4.Miskolcon, illetve Miskolc vonzáskörzetében lakik?--------------------------------------------------------------

5.Legmagasabb iskolai végzettsége-------------------------------------------------------------------------------------

6.Mit gondol, milyen tevékenységet végez a tűzoltó?

tűzesetnél a veszélyeztetett személyeket menti.

közrend, közbiztonság védelme.

tűzesetnél az anyagi javak védelme.

építménykároknál élet és vagyonmentés.

közlekedési baleseteknél beavatkozás ha élet-és vagyonmentés szükséges

katasztrófa elhárítás

közvetlen tűz-vagy robbanásveszély esetén közreműködés

egyéb:------------------------------------------------------------------------------------------------------------

7. Mi a tűzoltóság segélyhívószáma----------------------------------------------------------------------------------

8. Ön szerint ,hova tartozik a Miskolci tűzoltóság?

Fegyveres erők, testületek

Állami szerv

Önkormányzat

Egyéb-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

9. Ön szerint a tűzoltóság, képes-e Miskolc tűzvédelmét biztosítani?

Igen

Nem

10. Ön szerint a tűzvédelem biztosítása kinek a feladata?

Állami feladat

A Biztosító társaságok feladata

Önkormányzati feladat

Egyéb

60

11. Az ön megítélése szerint megfelelő-e a tűzoltók megbecsülése a város lakossága körében?

Megfelel az elvárásoknak.

Az utóbbi pár évben jelentősen javul, de még elmarad az elvárható szinttől .

Nem megfelelő.

12. Lenne-e ön tűzoltó ?

Nem, mert:

unalmas

veszélyes

kevés a fizetés

kötöttségekkel jár

Igen, mert:

izgalmas, érdekes foglalkozás

jó a fizetés

szeretem a rendet és fegyelmet

kevés a munka

.Köszönöm a közreműködését a válaszadásban!

61

IRODALOMJEGYZÉK

1. Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995

2. Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984

3. Henry Fayol – Ipari és általános vezetés Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1984

4. Alfred Kieser – Szervezetelméletek Aula kiadó Budapest 1995

5. Max Weber – Gazdaság és társadalom Közgazdasági és jogi könyvkiadó Budapest 1967

6. Charles Perrow – Szervezet szociológia Osiris kiadó Budapest 2003

7. Bakacsi gyula – Szervezeti magatartás és vezetés Jogi és üzleti kiadó Budapest 2003

8. Angyal Ádám – A vezetés mesterfogásai Kossuth kiadó Budapest 1996

9. Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011

10. 1996. évi XLIII törvény – A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

11. A megjegyzésnek hiteles forrása nincs. Lehet, hogy csak feltételezésen, pletykán alapuló hír volt

csupán. A témához, csak a fegyver, mint rendvédelmi eszköz értelmezése kapcsán került említésre

12. Szikinger István - Rendvédelem Nemzetvédelmi egyetemi jegyzet Budapest 2009

13. Friedmann Viktor - Globális felelősség: Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési

tevékenységben Corvinus Külügyi és Kulturális egyesület Budapest 2008

14. 2011. évi CXXVIII.törvény: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények

módosításáról

15. Köznapi – szleng elnevezése a Tűzoltóknak. Lásd: Lánglovagok.hu - internet

16. József Attila: Altató – részlet 1935 02.02.

17. A tűzrendészet fejlődése – BM könyvkiadó Budapest 1986

18. 10/2008. évi (x.30) ÖM rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti, szakmai képzési követelmények

rendezik a hivatásos állományúak képzési előírásait. Az iskolai végzettségek és a betölthető

beosztásokhoz kapcsolódó képesítési követelmények felsorolását, szintjeit találjuk meg a rendeletben.

19. Klein Sándor - Munkapszichológia. 2. Átdolgozott kiadás SHL Hungary Kft. Budapest 2001

62

20. Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem : Pszichológia Osiris kiadó

Budapest 1997

21. Katasztrófavédelem.hu/ fluktuáció - internet

22. Közjóért, becsületből – Miskolci tűzoltóság 135 éves évfordulójára megjelentetett kiadvány Akropolisz

alapítvány Miskolc 2008

23. Berki Erzsébet – A köz szolgái Munkaügyi szemle Budapest1998 11. szám

24. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

(3.§) és a módosításáról szóló 2009. évi CXLI. törvény

25. Berki Erzsébet – Illetmények az államháztartásban Vezetéstudomány Budapest 1995 2. szám

26. Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.

törvény(HSZT) A dolgozat3.7.fejezeti részéhez

27. Peter F. Drucker - A hatékony vezető Park kiadó Budapest 1992

28. Magyarország Alaptörvénye - Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2011

29. Earl Babbie: - A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó Budapest 2000

63

.