A szőlő metszése

5/16/2018 A szőlő metszése - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/a-szolo-metszese-55ab537fbeaa8 1/73

M E Z O G A Z D A S A G I K I A D O K F f .



A sz616 metsz8se



Kerteszkedjiink okosan



Dr. Kriszten Gyorgy

A sz616 metszese

Mezogazdasagi Kiad6 Kft.Budapest, 1991



Lektoralta

dr. Buza Janos

e dr. Kriszten Gyorgy 1991

Ezt a konyvet az Agrarszakoktatasi Intezet

az iskolarendszerCi szakkepzesben:az 1705-1 sz0l6- e s gyUmoicstermeszt6az 1707 altalanos kertesz szakmaban,

tovabba

az iskolarendszeren kivilli oktataisban:szOl6- es gyUmolcstermesztO,

sz0l6termel6 szakonirodalomkent ajanIja.



Amit ametszesrdl tudni kell

A metszes sziiksegessege

A metszetlen sz61otOkeis terem, de nem rmlvelhetd, A termese szakaszoslesz, vagyis egyik:evben aligvagy egyaltalan nem, a masikban tiil sok termesthoz es gyenge mindseget ad. A furtok nilsagosan aprok lesznek.A sz610 - bajdani erdei kiiszonoveny mivoltabol ad6d6an - mindig a

csiicsi reszen fakad ki. A gondozatlanul novekedd hajtasok erdsen bearnye-koljak a furtoket, Ha a novekedeset nem iranyftjuk, gondozasa eloszor ne-hezze, nehany even beliil pedig lehetetlenne valik, Ezt kuszoboli ki a met-szes,

A metszes celja

Metszeskor eltdvolttjuk az egy ev alatt fejlodott vesszdmennyiseg nagy re-

szet. Ezzel szaba lyozzuk a termes mennyiseget es minoseget. Masresz; ametszessel irdnyitjuk a megfeleld tOkeforma kialakftasat es fenntartasat.

Mindket rmivelet a hosszii ido alatt letrejott termelesi tapasztalatokon es akfserleti munka folyaman kialakitott szabalyokon alapul.

Milyen alapfogalmakat kell ismemiinka helyes metszeshez?

Az eves hajtasnovekedes soran kepzodott veSSZOKisszavagasat nevezziikmetszesmodnak. A tobbeves reszek kialakftasat es fenntartasat pedig mave-lesmodnak {tdkemtlvelesmodnak) mondjuk.A helyes metszeshez fel kell ideznunk a sz61ovesszor61es a tOketobbeves

re~ir61 tanult fogalmakat.A fold felszfnen levd reszt, ami a tdke tobbi reszet koti ossze a gyokertorzs-

zsel, gyokemyaknak vagy tokenyaknak nevezziik. A tOkenyak folotti meg-vastagodott, tobbeves reszek formaia a valasztott rmlvelesmodtol fiigg.Ha a tobbeves reszeket nem engedjiik folfele noni, a folytonos visszamet-

szes kovetkezteben a tOkenyak folotti resz - az aJ.land6an visszanyesett

gombakachoz hasonloan - bunkoszenlen megvastagodik. Ezt a kepzod-menyt tokefejnek nevezziik.

5



1. abra. A sz616t6ke reszei

1. gyok8rtorzs vagy t6gyoker. 2. talpgyoker. 3. oldalgyok6r. 4.

harmatgyok6r. 5. t6kenyak. 6. t6kefej. t6kealap. 7. cser. 8. vessz6. 9. torze,

10. kar. 11. vessz6. 12. csar, 13. term6alap

A rovidebb, tobbeves reszeke t baknak, szarvnak, a hos s zabbakat torzs-nek vagy karnak mondjuk.

A harom evesne l iddsebb toke reszeke t, am elyeken cser-, te rm d- e s ugarre-s ze k v annak, termoalapnak nevezzi ik . A keteves reszeke t csernek hivjuk. Azegyeves elfasodott resz a vesszo, az e l nem fasodott a hajtds.Az iddsebb iO kereszb61 elotoro hajtas (ve ssz6) a fattyuhajtas (fattyuvesz-

sz6).

A dugvany vagy oltvany fold alatti vesszoresze in levd csom 6kb61 nonek ki

a ja ru[ekos gyokerek. Igy nevezz iik azokat, am e lyek nem magrol fe jl6d~

nek ki.

A fo ld alatt levd ve ss zo "b 6l az id o folyaman togyoker, majd gyokertorzs

kepzddik. Allomanya az evek folyam an hasonlova valik a gyoker szoveti fe l-epfte sehez , tehat lazabb lesz , m int a tobbeves fas re szek.

A legals6 csom 6b61 kitord gyoke reke t talpgyokernek nevezz iik. A talaj

fe lsz fnehez legkoze lebb eso n6duszb61 (csom 6b61) a harmatgyokerek ndnek

ki.A kozbiilsd n6duszokb61 fe jlddnek az oldalgyokerek. A gyokerek foko-

zatosan e lagaznak, ilyenform an e lso~, m asod-, harm ad-, negyed- es tovabbi

rendil e lagazasok alakulnak ki. Legvegul a hajszalgyokerek talalhatok.

M etsze skor az eves vesszdt vagjuk vissza, am elynek resze i; a) a vilagos rii-

6



2. libra. A tllii rugy felllpltllse

1. rugyalap. 2-3. rugypikkelyek. 4. rugygyapot. 5. f6rugy. 6-7. mellllkrugyek

3. libra. A sz616vessz6rllszei

a) villigos rugyek. b) sllrszemek

(sllrrugyek). c) alapi rugyek

4. libra. Fiatal hajtlls mlljus kozeplln.

j61 Ilithat6 virllgzatokkal

7



5. libra. Nyllri rugy kifakadlls el6tt

1. A nyllri rugy fellevele (pikkelye), 2. ki nem

pattant nyllri rugy, 3. a tilli rugykezdemllny,

4. levllinyill

gyek, b) a sarszem (sarrugy), c) az alapi riigyek, d) a szarcsomo (nodusz) e s

, az iZ koz (intem6 dium ).A vessz6 megvastagodott resze it, ahol a vilagos riigyek he lyezkednek e l,

szarc somonak, nodusznak (ille tve nepie senbutyoknek) nevezz iik, a ke t cso-

m d kOzO tti ve sszdresz pedig az tzkoz (internodium).

A vilagos riigy jdl kife jl6dott kepzodmeny, ame lyb61 a tavasz i fakadas

utan a !urtviragzatok is m egje lennek. A tobbi riigy joval fe jle tlenebb, es be-

161iik re nds ze rint n em fe jlO dik ki fiirt.Az a hajtas , am elyik a fiirtte l egyiitt je lenik m eg, a te li riigy kozponti, f6rii-

gyeb61.~ ki. A hajt3s legalso szarcsomoi (n6duszai) a tenyesz idoszak ele -

jen alakulp8k ki, am ikor meg gyenge a novekedes, Ezert a koztiik lev6 izko-zok jovatrovidebhek, m int a magasabban talalhato, ke so"bb kialakulok,

A rajtuk ~~e lyezked6, kevesbe fe jle tt riigyek a sarszem ek (scirriigyek), am e-

lyekb61 2'-3 ·jS:talaIhat6. Ezek nem olyan term ekenyek, m int a vilagos ni-

gyek.

A vilagos riigy a lege ls6 normalisan fe jle tt izkoz utan talalhato,

Az izk6t6kon kialakulo vilagos riigyek egyben te li r iigyek i s ( att el eld rii-

gye k). E ze ke t kfvii1r61 pikkelylevelek fe dik , b eliil rugygyapottalaIhato, amia f6riigye t es a m ellekrugyeket is vedi, A f6riigy oldalaban kialakulnak a j6v6

evi furtkezdemenyek is , am elyeket ekkor meg csak m ikroszkoppal latha-

tunk. A riigy t6b~i·be ls6 resze t (a f6riigye t es a m elleknigyeke t) a jo szerm l

sz616sgazda szabad szemmel, ese tleg egy kez i nagyftoval kulonboz te the ti

meg .

A te li riigyekbe n talaIhato melltkrugyekb61 - amelyek legtobbszor nem

hajtanak kife jlO dnek a kovetkezd evben az 1-2mm nagysagu, a hajtas , ille t-

ve a ve ssz 6 konil e lhe lyezke d6 alapi riigyek. E zek csak: a vilagos riigyek m eg-

s eru le se e se te n hajtanak ki, pl, te li fagyok utan, Rendes konilmenyek kOzO tt

8



alva maradnak, majd a kovetkezd evek folyaman a kereg, majd a faszovet be-

boritja 6ket. Ilyenkor mar nem lathatok, ezert kaptak a rejtett r iigy nevet.A re jte tt riigyek ldhajtasakor ke le tkeznek a fat tyuhaj tdsok( e lfasodvafaty-

tyuvesszok), amelyek a tobbeves fas reszeken belyezkednek el. Egyes bOter-

m 6 fajtakon a m ellekriigyekb61 es a sarszemekbdl is ke le tkezhe tnek furtok,

de a sz616 te tme~m~dnem kizarolag a vilagos riigyekb6l ered. Ezert a met-

szes bossz lis8.ga.n.i.k .nerteke t az egy vessz6n m eghagyott vilagos riigyek sza-

maval je loljiik. \ '

Az egy-ke t vIlagos riiggyel rendelkez6 vesszdresz t rovid c sapnak ,a harom-ot riigyest hos szu c sapnak ,

a bat-nyolc riigyest felszalvesszonek,a kilencriigyest es ennel bosszabbat szalvesszdnek nevezziik.

A t6ken a metszeskor meghagyott vilagos riigyek osszege t terhelesnekmondjuk. A tt61 fiigg6en, bogy a t6kere vagy a teriile tre szam ftva hany riigyet

bagyunk meg, besze lhenink kicsi, kozepes es nagy terhe lesrdl,A riigyek pontos ismere te a be lyes metszes M t6kealakitas egyik f6 kove-

te lmenye , Ezert az errO l e lmondottakat basonlitsuk ossze a te rmesze tben ta-

pasztaltakkal.

A teU riigy termekenysege

A vessz6 hosszaban elte rd erteku riigyek vannak, te rmekenysegiik nem egy-

forma. Az als6 riigyekb61 feHOdik a legkevesebbterm es , a kozepsqkb61a J,eg-tobb, Ezenkiviil az als6 riigyekb6l kisebb, a fe ls6kb61 nagyobb fiirtok kele t-

keznek. Ha az elolo evben m eleg volt az id6jaras, es a vesszok j61 beer tek , ak-kor a kovetkezd evben a te li riig yekbo l termekeny ebb hajtd so k fejl6dnek.

A kedvez6tlen id6jaras es a nil nagy termes csokkenti a riigyek terme-

kenyseget , Az e l6bbiektO l fiigg6en a te li riigyt6l m asfe l-ke t furt varhato,

A tOkek felkopaszodasanak megakad8lyozasa

Az okszenl m etszes- es rm lve lesm odok egyik f6 ce lja, bogy m egakadalyoz-

z uk a fe lko pas zo das t,

A sarkossagvagy polaritds a novenyi reszeknek az a tulajdonsaga, bogy a

fe ls6 reszen hajtas t, az als6 resz iikon gyokere t hoznak le tre . A kusz6nove-

nyeknel ez atulajdonsag fokozottan m egnyilvanul. A sz616 m int erde i kusz6-

noveny a lebe t6leggyorsabban a lebe t61egmagasabbra, a fak koronajanak

kiils6 resze ire kivan elerni, bogy kell6 m ennyisegil fenyhezjusson, Ez a tulaj-

9



, .

6. libra. A hosszu csap as a rovid

csap kifakadasa

1. hosszu csap. 2. rovid csap

7. abra. Helyesen metszett vessz6.

A metszlap nem a rugyek iranyaba

lejt. fgy a nedv elkeruli azokat

doosag a te rm e sz te tt s z6 16ne l i s megtalalhato, A metszetlenid hagyo tt, fUg-g61egesen dil6 vessz6knek az a/s6 riigyei alvam aradnak, csak a fe ls6kb6lk apunk e r6 te lje s h ajt8 soka t..Ezert pI. a riigyes c sap eseteben esak a ket fols6 r iigy kifakadasara szamf t -

hatunk: biz tosan. A ketrugyes csapon viszont - ha nem seniltek - mindketr o g y kihajt.

Mi tortenne, ha a m etszessel nem akaddlyozndnk m eg a ! elkopaszoddst?Ebben az ese tben a t6 kek nem lennenek m tlvelh eu ik, es termekenysegiik

is er6sen csokkenne. Minde ze k fig ye lembeve te le ve l alak ultak k i a kulonbo-

z6 mets ze smod ok : a ro vid cs apo s, a h os sz ti cs apo s, a fe ls zaIv ess zo s e s a s zal-vessz6s .

A rovidcsapos metszes

Rov id cs apra a kov etke z6k s ze rin t m e ts ziink :1. Az e ls 6 ev ta va sz an egy -k e t v ila go s riigyb61 a116rovid c sapo t h agyunk .2. A m asodik e v tavasz an a fe ls6 ve ssz 6t e ltavohtiuk, az als6t ke t vilagos

r iigyre metssz iik.

10



8. libra. Rovidcsapos metsz8s1-5. a metszes egyes fllzisai

3. A metszesmod rendje mar a masodik evben vegleges, mindig az also

vessz6 also ket vilagos rugyet hagyjuk meg, es igy alakul ki a term6alap.4. A harmadik evimetszeskor az alkalmazni k fv an t nnlv ele smod e s a tOke

fejlettsege alapjan b6vithetjiik, fejlesztjiik a term6alapot. A fels6 vessz6t is-

met eltavohtjuk, az alsot ismet ket riigyre metssziik.

R6vid csa po s metszessel muveljiik azokat a [ajtdkat, am elyeknek az alsorugye; i s termekenyek, kozepes vagy ennel nagyobb furnlek es b6term6k.A rovid csapos metszesse l a t6kereszek csak lassan kopaszodnak tel.A masodik evben a ke t riigyre visszametszett eves vessz6 mar egy keteves

reszen helyezkedik el. Ezt nevezziik csercsapnak. A csercsapon a termdre-szen kfvtil rendszerint a fattylivessz6k v is szame ts z es e reven kepz6d6,... ugar-

csap is kialakfthato.A sz6l6t6keknek azokat a tobbeves kepzddmenyeit, amelyek az ugar- es a

termdreszeket hordozzak, termoalapnak nevezziik.

A hosszu csapos valtometszes

A hossziicsapos metszes szabalyai a kovetkezdk (9. abra):1. Az els6 evben ketrugyes csapot hagyunk, amelyb6l kesdbb cser es ter-

m6alap (a) lesz.2-3. Masodik ev. Ha az el6z6 evi csap mindket riigye kifakadt, az also

vessz6t ketrugyes rovid csapra (b), a fels6t negyriigyes hosszii csapra (c)

metssziik meg.

11



_ 1 _- - - -1. e v

2. e v

9. 6bra. Hcsszucsepos v61t6metszes kialakltba

1-3. a metszes f6zisai a) term6alap, b) ugarcsap, c) hosszu csap

Harmadik ev. A hosszti csapot tOOmeltavolftjuk, az e16z6 evi rovid csap

fels6vesszejet hosszti csapra, az alsot rovid csapra metssziik.

A~gyedik evben az el6z6hoz hasonloan metsziink. A hosszti csapot

ism6t1dtavolitjuk, majd az e16z6 evi rovid csap ket vesszejet felhasznalva

hagyjuk meg az oj rovid es hOSSZticsapokat. 'Hosszii csapos metszest nem vegezhenmk ugarcsap nelkiil, mert akkor a

tOke egykett6re felkopaszodik. Ugarcsapnak nevezziik a hosszii csap alattmeghagyott.egy-ket riigyesrovid csapot. Rajta'termes is kepz6dhet, de el-

s6dleges celja a hosszti csap levaltasa, es ezzel a felkopaszodas megakadalyo-zasa,

Metszesk:or a cser egy reszet is eltavolitjuk, ezert ezt a metszest csercsaposvdltometszesnek is nevezziik.

A hosszu csapos metszessel jobban megterheljiik a tOket, mert tobb fiirtkepzOdik, ezerttermekenyebb talajon, jobb tapanyagellatas eseten ajanl-hato.

A hosszii csapos valtometszeshez hasonloan a rovid csapokbol is kiala-kithatunk vdltometszest.

S zd lv esszo s vdltometsze sek kozos te rmoalappal

A szaIvesszos valtometszes szabalyai hasonlitanak a hossziicsapos valtomet-szesehez ,1. A term6alapot ketnigyes rovid csapbol kezdjiik kialakitani.

2. A ketnigyes rovid csapon 6sszel ket jol fejlett vessz6 talalhato.

12



10. libra. A szAivessz6s vlllt6metsz6s kielakftllsllnak kezdete

1. a rovid csapra visszavllgott vessz6 tavasszal. 2. 6sszel

-

11. libra. A kovetkez6 tavasszal sz6lvessz6 6s rovid csap

3. mllsodik 6vi tavaszi IIl1apot

13



3. A masodik ev tavaszan a fe lsO vesszdt szalvesszdre (9-12 riigyre)

m etssz iik, az als6 t rovid esapra.Ez Iesz az ugarcsap. A sz8.lvessz6t kikotjiik,

mert 1 9 y jobban fakadnak a riigyek.

4. A masodik e v 6szen az ugarcsapon k6t e r6te lje s vesszot es e gy k ey es ter-m est is kapunk. A meghagyoteszalvesszd termekeny riigye i sok fiirtot hoz-n a k . .

5. A harmadik ev tavaszan tOben e ltavolitjuk az elozo evi szalvesszdt [az :

tin. le te rme tt s za lv es sz dt). Az lij szaIvesszOt az el6zo evi ugarcsap felso vesz-

s z ejeb61 a lakitjuk ki, az a ls o v es szOb61 ismet rovid c sapo t (uga rcs ap ot) ha-

gyunk.

6. A harmadik ev oszen a szaIvesszon ismet bo te rmest kapunk, az ugar-

csapon pedig ket e rote ljes vesszd fe jlOdik.

A negyedik ev tavaszan es at: utana kovetkezd evekben a harmadik evihez

hasonloan metssziink.A fe ls zd lve sszos vdltometsze s szabalyai ugyanazok, m int it szalvesszds

vaItometszese.

A szalvesszot feltetlenfil vfzszintes iranyba le ha jl1 tv a k ell kikotni, Ennek

megfelelo idopontja a riigyfakadas eldtti idoszak. A nedvben leva vesszd

konnyen lehajlfthato, nigyfakadas utan viszont a hajtasok konnyen le torhet-

nek.

A sarkossag (polaritas) e le ttani torvenyeb61 kovetkezik, hogy a kinem ko-

tott, fUggc1legeshelyzetben marado sztilvesszonek csak a felso riigyei fakad-nak ki. Bzenfeliil a magasan leva hajtasok novekedese erdte ljesebb lesz ,

m int az alsobbhe lyzenieke . A melle tte leva ugarcsapon tebat gyengen fe jle tt

vessz6ket kapunk, e s ez a tOke fe lkopaszodasahoz vez et.

SzaIvesszOs metszest hasznalunk az apro fiirtu (P iros tram ini, S ziirke ba-

rat) fajtakon vagy olyan esetben, am ikor az also riigyek keyes termest hoz-

nak (Afuz Ali).N agyobb sz610iilte tvenyekben a M oser-fe le magasmdvelest alkalmazva

gyaIcran haszna lnak un, lengo vagy csiingo szalvesszo: Ez az eljanis nem bi-

ologiai e ldnyei watt terjedt e l, hanem a nagyiizemek kezi munkaerd hianyaalakitotta ki.A rendszerte leniil csungd, gyakran osszekapaszkodo szalvesz-

szo1ton a lombozat megvilagftasa sem a legjobb, konnyen ke le tkezhetnek

sz elkarok, ez ert csak sz ukse gm egoldaskent johet sz am ftasba,

Szalvesszds m etszes ese ten kopaszodhatnak fe l leggyorsabban a tOkek.

Ezert gondosan iigyeljU nk az ugarcsap meghagyasara es - ha m 6dunkban a n- a szaIvesszo ide jeben valo lekotozesere .

14



12. libra. A kozos term6alap

nltlkiili vlllt6metszlts

az els6 ltv tavaszfln

13. libra. A kozos term6alap nltlkiili

vlllt6metszlts a mllsodik ltv tavaszlln

15



A kozos term6alap nelkilli vdlt6metszes

A jo kondfcioban le va m agasmuve lesu tO ke be n a karokbol eleg nagy szdm-

ban keletkeznek fattyUhajtdsok. Ezekb6l is kepezhen ink uga rc sapoka t. Aze lj8nis e l6nye, bogy a kardJ]. nem kepzOdnek tobbeves elagaz6d3sok, esnines Szukseg nagy sebeket e jt6 i1jftlisra, konnyebb a m etszes , H atranya,

bogy a fattyUhajtlisok nem m indigje le nne k meg a ke lld be lye n, fgy a karokona te rm6re sz ek megos zlas a e gye ne tle nne valhat,

A Iefveles

A le ive le s a s z8 lv es szO sme ts ze s e gy ik v liltoz ata, abo l az e dd ig ie kt61 e lte rd ena felkopaszodas elleni kiizde lm et nem ugarcsappal, hanem a szalvesszd le-hajlftlis liv al o ld juk meg. Mas e se tb en csak a konnye bb muvelbe t6s6g ve gett

igyeks ziink rendez e ttebb fo rmabantartani

a tOket. A m ilve le t m enete a ko-vetkezd: I

1. A ne dvbe n le va sz 8lve ss z6t (ilye nkor konnye n hajlfthato) letve les koz-ben megropogtatjuk, es a tartohuzalhoz kotjiik. llyenkor a vessz6t ke t ke-z iinkbe fogva iz koz r61 iz koz re haladva 6vatosan kis se megtorjiik, e s kO zbe nle fe le hajlftjuk. H a e zt durvan, hirte lenkedve vege znenk, a ve sszO konnyenIetorhetne,2. A le fv elt s zlilv es sm riigye i ma jdnem teljes egesziikben kifakadnak, es

bO se ge s te rm est adbatnak. A sz lilvessz 6 tove ne l novo bajtlisok fiigg61e ge s

iranyban novekednek es erosek lesznek, erdsebbek, m int a lefele hajl6k.

14. libra. A lelvales als6 eveban.

tavasszal

16



15. 6bra. A ,.,'veles els6 eveben, 6sszel.

A le9als6 v"sz6 folott meg van jelolve

a kovetkez6 tavaszi visszametszes helye

3. A kove tke zo e v tavasz an a le te rm e tt sz 81ve ssz 6taz alapi re sz he z le gko-z e le bb le va erdteljes vesszdig visszavdgjuk. Bel61elesz a z uj~vesszcS, am it

ismet lelveliink.Az emllte ttmuve le te ke t a kove tke zdkbe n e vr61 e vre m e gism ete ijiik. .A fe lk op as so das e lle ni biz to sab b le vaItas v ege tt aj8 nla to sab b, h a a le fv elt

s z81ve s szom e lle tt uga rc sapo t hagyunk .

A felmagasodott reszek ifjftdsa

A rovid cs ap os me ts ze s, a v altomets ze s es a le lve le s ve d a fe lkopas z0 d8s e l-

le n, de te ljese n nem akad81yoz za m eg azt. Noha csak egy lzkom yive l, de atermdalapok minden evben fokozato san magasodnak. A felkopaszodottre-szeketket vagy hdrom ev alatt fokozatosan megifjflhatjuk. Ket ev alatt azidos reszek le vaIta sa t a kovetkezd medon vegezzi ik:1 . A tobb6Ves fa s re s zr61 k inOvo fa tty tiv e ss z6t k e trugye s b iz to sttd cs ap ra

metssziik vissza.

2. Oszre a b iz to sit6 cs ap on k el e ro te lje s ve ss z6 t k ap unk .3 . A te rm6a1ap fe lmagasodott re s ze t e ltavo lftjuk, e s a b iz to slt6 cs apon leva

k et v es sz on v altomets ze st v egz imk .

17



b

16. 6bra. Egyrugyes biztosft6csappal

megkezdett ifjft6s 6sszel.

6a a k6vetkez6 6vi tavaszi

"iaszametszes6nek helye

a) biztosft6csap.

b) meger6soCtott vessz6

17. 6bra. A meger6sodott

biztosft6csapon k6t er6s vessz6

fejl6dik. A kovetkllZ6 6vi tavaszi

visszametszlls helye

Ha az alu1r61elotoro vesszd gyenge (nem e n el a ceruzavastagsagot), ak-kor csak hdrom e v alatt ifjfthatunk.

, 1.Az iddsebb reszb61elotoro gyengebb fattyuvesszot egyriigyes biztosfto-csapra vagjuk vissza (a).

2.6szre az egyriigyes biztosit6csapb6l (a) mar erdsebb vesszot ka-

punk (b).

3. A megerdsodott vesszot (b) most ketrugyes biztosit6csapra vagjuk visz-sza. A felsObb reszekben (c) meg a szokasos m6don metsziink.

4. A masodik evben megkapjuk a ket erdteljes vessz6t.

5. A harmadik ev tavaszan az also reszeken nevelt ket vessz6 segftsegevel a

mar ismert m6don ifjithatunk.

18



Gyengebb vessz6poyekedes eseten aj8.nlatos a s¢lot alaposan ellatniegyidejUleg tapanyaggal isl'Ogyeljiink azonban arra, hogy ez ne egyoldahinitrogentragyazas le gy e n. .

A haromevesnel idosebb reszeket kezi ftiresszel vagy csonkvago olloval

tavohtsuk el.

Ifjitdskor nagy sebek keletkeznek, amelyek, ha beszaradnak, akadalyoz-zak a nedvkeringest, Ezert j6, ha a sebek szelet eles oltokessel vagy kacorralsimara faragju1qfi~oItOviasszal vagy feher olajfestekkel bekenjiik. Meg biz-

tonsagosabb, ha Cel lc id fasebkezeld pasztaval kezeljiik Oket, mert ezzel a

fertozest6I is 6Vjuka novenyt, A nagy sebek erre igen fogekonyak, es elha-

nyagolasuk a t6ke kes6bbi pusztulasahoz vezet. Az Alfoldon, kiilOnOsentell

fagyok utan~ori az Agrobacterium fellepese (fagyrak), amif6Ieg a nedv-keringes megindulasa utan fertdzi a sebeket. Ezeken hatolnak be a nem ke-

vesb6 veszedelmes; .minden termdhelyen JellepcS, a fas reszeket pusztlt6

gombak is, .amelyek kozul legismertebb az Eutypa. Ez a korai metszes ese-ten, a nedvkeringes megindulasa elott tamadja meg a sebeket, es tOkeelhalastokoz. KiilonOsen a fagyok utani eros visszavagaskor, ifjitasok alkalmaval, to-

vabM a mt1velesm6dok ataIakitisakor ejtett nagyobb sebzesek utan Jcpfe1.

Franciaordligitapasztalatok szerint leghatekonyabb vedekezes ellenea ke·soi id6pontban vegzett metszes (a.nedvkeringes megindulasa.utan), es egy

arzentartalmu szerrel val6 permetezes, Ez ut6bbi Magyarorszagon nines for-

galomban/Sajnos a hazai sz6IOtermesztes eddig keveset foglalkozott ezekkel

a jelensegekkel, pedig a mindenb.ol fOllepa t6kepusztulas egyik fo okai lehet-nek. AjanJatos a nagyobb sebeket kezelni!

A karo/(,ifjitdsa

Az id6sebb karok, kiilonosen a kozepsd vagy az aIapi reszen gyakran csakkevestcmnest ad6, gyenge vesszOket nevelnek. Ilyenkor ifjitasra van sziik-

seg, Ha a tOke eros novekedesd, a kar levaltasara egy 120 cm.hosszu vesszdtkotiinkvlzsrintes helyzetbe. Sovanyabb teriileten vagy gyengebb novekede-

su fajt8Ml azonban ajanlatosabb ket reszletben, 60 cm-enkent ujranevelni.'0gyeljiink arm, hogy a vesszdket nigyfakadas elott kotozziik Ie, mert kii-

Ionbenaz a1s6 riigyek nem fakadnak ki vagy gyengebb hajtasokat hoznak.

19



M tivelesm 6dok - atermo-es ugarreszek elhelyezese

a szOlotOken

Mint mar em lite ttiil4, a te rm6- es ugarre sz eke t tobbe ve s t6kere sz eke n he -lye zzUk e l, ame lye ke t me gfe le 16 s zabaIyok sz erint alak itunk : ki. E ze kke l as zab aIyokkal, vagtis a muvelesmodok kialakuasdval fogunk ism erkedni akovetkez6kben.A s z6 l6nek s ok muve le sm6dja v an . Koz iiliik a le gismerte bb ek et te kin tju k

at. E ze k a fe jmuvele s, baknnlve le s, koz epmagas kordon, Guyot-mdve les ,Mo se r~ fe le maga srm lv ele s, e rn y6muvele s, Sylvoz -kordon , e gy es fuggony,

k ett6 sfiiggOny (GDC) , luga smuve le s ek .

FejmG;veles

A fejmt ive le s t m a r te lje se n e lavult mdve le smodnak te kinte ttek, de m ert e z ale gjobb an fe dhe t6, a fagyve sz elye s be lye ke n, pI. az affoldi bomokon a jov6-ben is be lye v an .TObWve s re sz ek a laku lB sa . A rovid , a lig la th ato t6ke to rz sOn egymegva s-

tagodott, tobbnyire szabaJ :y ta1analaku, bunko sz en i k ep z6dm6ny ta la lh ato ,az Un. t6kefej.A Jak(to m etsz es . A t6ke ke t a telepfte s e ve be n e gy riigyre , a kove tke zd e v-

ben ke t riigy re me ts sz iik vis sz a. A barmadik e vbe n ke t ke trugye s, a ne gye dike vbe n ne gy ke triigye s csapo t bagyun k. A fe jm tive le su t6ke n ketevesnel ido-

sebb reszt nem hagyunk.

'Az evek folyaman a fo ly tono s v is sz ame ts ze s se l, a c se rc sapok e ltavo lfta sa -val kialakul afe jbe z has onld ke pzOdmeny .Fejmuvelessel gyorsabbkialakulast, ille tv e kon ibbi te rm6re fo rdula st ak-

kor e rbe tiin k e l, ha a jo m ioos egti homoktalajon nem az otOdik e vt6 1 adunk:nagyobb terhelest, hanem - a tapanyag-utanpodas lehe t6sege it61 es a t6kea Ilapo ta t61 fiigg6en - mar a barmadik evt61m eghagyunk : egy fe ls z alv es szdt,.s 6t e se tle g e gy sz aIv ess z6t is .

tve nte e se de ke s me tsz es . F ejrm lve le skor kopas z-, rovid-, hos sz ucs apos ,fe ls za Iv eSsz6s vagy s zaIv es sz6s me ts z es t v egzunk .A harm adik-negyedik evben a t6ke form aja m eg a baknnlveleshez ha-

sonI6, a fe j kialakitasat csak a kovetkezd evek visszam etszesei hozzakletre.

20



18. libra. FejmCivel6st1t6ke rovid-

csapos metsz6se

A fej egyes resze i a surun elhe lyezkedd sebek m iatt ham ar e lhalhatnak. Ha

nem vigyazunk, a te rm esatlag kics i Iesz , m ive l sok meddOhajt8s ke le tkez ik,Ilyenkor a tOkefe je t meg kell ifjitanunk. Ez abbol a n , hogy a hom okon levd

sajat gyokeru sz61otO ken visszavagjuk a le gs ze bb aIuIr61 e lotoro v es szOke t,

es uj tOkefe je t neve liink, a regit pedig e ltavolftiuk. Ezt m eg akkor aj4nlatos

e lvegezni, am ikor az oregedd tOkefe jb61 meg megfe lelden eros hajt~ok tor-

nek eI6.

A rOvid- es hossz ticsapos m etszesu fejmuveles a kis tenyesz teruletti alfol-

di homoki sz610teriile tek rm fvelesmodja volt es lehe t a jov6ben is. A szal-

vesszos, ese tleg a fe lszalvesszds fe jnnlve les ugyancsak az A lfoldre aj8nlhat6,

de a jobb m ioosegli homokon alkalmazzuk, ahoI a tOkek erdsebbek e s e lb fr~jak a nagyobb terhelest,

Tabnberendezes. Az alfoldi kis tenyesz te rulenl sz610kben a tO keket faka-

r6k m ellett neve lhetjiik. A regi, kar6 nelkuli ulte tvenyekben meg iin. gyalog-

rm lv ele s is e ldfo rd ul.

N agyobb sortavolsag m elle tt betonoszloposvagy faoszlopos huzalostlim-

berendezes ajanlhato, Ezeknel alul kb. 40 em magassagban egy szal 3 mm-es

1.ev 2. e v

19. libra. Szlilvessz6s fejmt1vel6s az Alfoldon. 1. 6s 2. 6v

21



huzal talalhato, ide kotozik ki a szaIvessz6t, es ehhez igaz{tj8.k vagy kotoz ik a

fe jb6l k ito ro haitasokat is . A fo lo tte m in te gy 40 em tavolsagban elhelyezke-

d~ paros huzalsor koze helyezik e l a hajtastom eget.

F ejmuv el4S sti tO k4S kte nye sz te riile te .A z alfoldi karos rm lve le stl s z61 0kb en

a talaj minoseget61 fiiggoen a sortavolsag 100-120 em, a totavolsag 60-

80 e m legyen. Ez kisebb tenyeszteniletet je lent, m int a kotott talajon levakar6s muvelesu sz6lOke , de a homokon a tOkek kevesbe eros novekedese

miatt e z m eg fe le L

Az alfoldi szelesebb soni, huzalos tamberendezesil fe jm uv ele su tOke kn el

2-2,40 X 0,60-0,80 m tenyesz tenile t ajanlhat6 att61 fiigg6en, hogy milyen

talajon van, milyen eros novekedesil fajtat telepfnmk, e s hogyan kfvanjukrm iv elni a so rkoz oke t,

A fejmavelesa szdlok zoldmunkdi

Hajtasvl8ogatas.Az alulrol elotoro hajtasok eltavolftasa, tovabba a tOkefe j-

b6l Jdnovo folosleges m eddd fattyiihajtasok kiritkftasa a bearnyekolds elleni

kiizdetem es a t<1keelseprr1s6desenek megakadalyozasa miatt fontos. Ha

metszeskor melyen kitanyeroz tunk, es a nyakbol, fe jb61kinovo vesszOket e l-

taVQ l{tottuk, erre kevesbe van szukseg,

Kotozesi munk8k. A hajtasokat a kar6hoz rogzitjiik. Az als 6 koto ze se k

lazabbak, a fe~ szorosabbak legyenek. Evente altalaban harom-negy ko-to ze s s ziik se ge s.

CsonkSzais. Ezt a rm lvele te t a kar6 folott kb, 20-30 cm -re sz okas ve ge zni,es erdsebb novekedesu tOkeken ketszer-haromszor is meg kell ismete lni,

A sze les soros huzaJos tamaszd szO lO k zoldm unk8i. Ennel a tam aszrend-

szemel a zoldmunkak nem ileg e lte rnek az e lObb ismerte te tt kar6s rm ivelese-

tol. A kotoz es helye tt e lonyose bb inkabb a huzaltamasz melletti hajtdsveze-t e s , am i kevesebb munkavaljar, Ilyeokor a hajtasokat a huzalparok koze iga-

z itjuk. A kaesok segftsegevel a hajtasok egy resze onmagat rogzfti a huzalok-

hoz , a tobbi ezekhez tam aszkodik, Csonkazdskor a tam berendezes fO ie novo

haitasokat 20-30 em m agassagban vissz avagjuk,

A fejmave /e s jele ntd sege

A fe jm tive les elonyei. M int mar em lfte ttiik, a fe jnnfve lesnek megvan az a

nagy el6nye , hogyvalamenoyi rm lvelesmod kozott a legjobban fedheto, ami-nek az A lfoldon igen nagy a je lentdsege . Par evvel eze ldtt elavult e ljarasnak

tartottak, a 80-as evek kozepen fe ll6po eros te lek azonban lijraerteke lesre

kesz te ttek a sz6iotermesz tOket. Kulonosen az 1987 ele jen fe llepo fagyok

22



okoztak igen nagy karokat, Sok sz610tkellett ujranevelni, mert a magasmtl-velesu sz6lOktOkeitovigvisszafagytak, egyesek ki sem hajtottak. Tobbfele azultetvenyek annyira hi8nyosakkli vaItak, hogy ujb6li nevelesuk lehetetlenne

valt, s emiatt selejtezni kelleft Oket.A fejmuveles~:a.soksebz6s miatt konnyen okoz a tOkefejen beszaradaso-

kat. Ezert sziiks6gesse.vaIhat a tOkefej levaltasa, megifjitasa. Ez abban azesetben konnyebb,hasajdt g yo keren levo ultetven yunk van. Dyen esetben atelepftes is j6val kevesebb penzbe keriil.

Gyokeres vesszdvelval6 telepftes eseten nem fenyeget a kemeny fagyokutan olyan tomeges mertekti termotOke-pusztulas, mint azt az elmUltevek

tapasztalata mutatja.

Az oltvanysz61c$velval6 telepfteskor nem gondoltak arra, hogy ebben azesetben a homoki ultetvenyekben is novekedni fog a tdTcehidnyok szama, Te-ves tehat, ha az ultetvenyek varhato atlagtermesenek kisv1mitasakor abb61

indulunk ki, hogy az egyes tOkek alanyon erdsebben fejlddnek. Figyelembekell venni a nagyobb tOkepusztulas veszelyet, amimind tOkeseriilesek, minda fagyok kovetkezteben fellephet,

Vegiil meg kell meg emliteni a kis es kozepszeles sortavolsagii fejmuvelesegy nem lebecsulendd elonyet: a sovdnyabb homokteridetek igy jobban

hasmosfthat6k, mint nagy tOkeformakkal. Az ilyen teriileteken mindig a ki-

sebb tOkeformakkal erhetimk el nagyobb es raadasul jobb termest,

A kisebb tenyeszterulet jobban ved a homokfuvds ellen is. Ez termeszete-

sen elsdsorban a stinfbbre telepftett kar6s tamberendezesil Iejmuveles esete-ben all fenn. .

A sajat gyokenl, val6ban homokra telepftett ultetveny eseteben lehetdsegvan arra, hogy mas kulnirakkal tudjuk hasznositani a kotottebb talajokat,

ami egyeni gazdalkodo eseten jelentds eldny lehet. Tag lehetdseget kinaInaktovabba az ilyen tdkeformak a nyaral6k es hetvegi hazak koriil is.

A fejmiiveles hatranyai. A fejmifveles konnyen fedhetd, de a/efies, a nyi-td s jelentds fizikai erdt kivan6 nehez mavele t, amelynek elvegzesere osszel e stavasszal nem sok ido a n rendelkezesre, Erre kisebb szdldteroleteken kony-

nyebb vallalkozni. Nagyobb sz610 eseteben kenytelenek vagyunk bermun-

kat igenybe venni.A kis tenyeszteruletd ultetveny kevesse gepesithe to . Az ehhez szukseges

gepek, pl. hidastraktorok nagyon sokba keriilnek, es jelenleg nem szerezhe-

tOk be. Kerdes tovabba, hogy a nehezebb talaimunkakban, pl, fedeskor

mennyire valik be.,A fejmuveles sok egyeb evi munkaja is lehajolva, kenyelmetlen testhely-

zetben vegezhetd esak.

Az emlitettek alapjan ez a rmivelesmod kisebb terii leten, eros egyeni e r d e -kelts eg me lle tt lehe t s ik eres .

23



A bakmuveles a regi kisiizemi gazdalkodas koraban a dombvideki sz610k

lege lterjedtebb tOkemuvelesm6dja volt. Kes6bb· e r6sen visszaszorult, de a

meredek lejtOk kisebb sz6lote rille te in m eg a jov6ben is lehet sze repe . '

A tObbeves reszek· a lakul8sa . A rovid tOketorzsb6l harom-ot, leggyak-rabban negy tobbeve s, 30-40 cm -es re sz , az un, bak (szarv, sarok) agaz ik el.

A lakit6 m etsz es. Az ulte tes eveben egy riigyre m etsz iink vissza. A maso-

dik evben ke t riigye t bagyunk, es ke t ve$Zot neve liink. A harmadik evbenket ke trugyes rovid csapot bagyunk, e s negy vesszO t neveliink.

A negyedik evben az e lozO evi negy vesszdt ismet ketrugyes csapokra

metsszuk vissza, A kialakftast meggyorsuhatjuk, ba az e lsd evben ket e ros

vesszO fejlodik. A masodik evben mar ket ketrugyes csapot bagyunk, a liar-madik evbeamegy ketriigye s t. Ily en fo rman egy evvel megroviditheui a tO ke

kialakitisa.tvenkent esedekes metszes . A negy szarvon egy-egy csercsap helyezke- .

dik e l. Ennek fe lsO reszen egy ke triigyes rovid csap talalhato, A k la ss zik us

bakm uvelesu tO ken tehat nyolc vilagos riigyes te rhe le st talalunk, am elye t je l-

legzetes rov idcsapos me tszesse ! he lyezunk el. A fe ls6 vessz6t a kove tkezd

evbenledobjuk, az als6t pedig ism et rovid csapra m etssz iik. Ezzel az eljaras-

sal a szarvegy e v alatt alig hosszabbodik; de tobb ev alatt megis fe lmagaso-

dik. A tulsagosan felkopaszodott re szeke t a biztosttocsap segftsegevel ifjit-

20. Abra. 8akmQvel6sQ t6ke klasszikus rovid csapos metsz6se (badacsonyi)

a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utAn

24



· 21. libra. Bakmllveleses t6ke vegyes csapos metsz6se.

a) metsz6s el6tt. b) metsz6s utlln

hatju k meg. Az e ro te lie se bb en nov ekvobakmuve le su t6keken hos szU c sapo -kat is hagyhatunk. Ezek alatt ugarcsapnak kelliennie . Ebben az ese tben. amegterheles 16 riigy is le he t. N ag y ru gy te rh ele sko r n em v al6 sz i'n u, ho gy v a-lam ennyi riigy kihajt, m ert a fiigg6lege sen folfe le aIl6 negynigyes hosszticsapnak - kive te le se n e ros nove ke de st kive ve - valosz fnrlle g csak k et fe lsOr iigye fakad ki.Ez n em is h atran y, me rt a mag as ab b riig ye kb 61 fe jle tte bb fiir-tok kepzddnek, e s nagyobb te rme s re szamfthatunk, Masre sz t, h a v alameny-ny i riig yb 61 ha jtas k epz dd ne , a tOke n ilz siifoltta v aln a, n ehe ze bb le nn e a pe r-m etezes , az eres , a hajtasok egymast a rnyeko lnak .Az apro furta fa jttik e se te be n vagy az oknal a fajtaknal, am elye k a fels6bb

rugyekb61 hozzdk a termest (p I. A fu z Ali), a rovidcsapos m etsze sse l nemmindig a1aku l ki e le ge ndd te rh ele s, I1 ye nk or h os sz abb te rmore sz t ajW llato sh agyn i. A felsztilvessz6t vagy szdlvesszd: ne kossiik be a tO ke belse jebe , ha-nem a tOke melle he lye ze tt se ge dkarohoz rogz fts tik a hossz abb te rmdre sz t,

te rme s z ete s en v fz s zin te s iranyba lehajlitv a.T amberendez es. A bakrm lve lestl tO kek m elle tt sz inte m indenhol karos

tdmberendezest talalunk. A kar6k hossz usaga, a sovanyabb vagy gaz dagabbtalajt61 f iigg6en 160-200 em legyen, am elye t a kotottebb talajon 40 emm elyre , lazabb talajon 50 cm -re verjiink Ie .H a a tO keket nem kehely a1akban, hanem egy sfkban neveljiik , huzalos

tamb ere nd ez es t alk aIma zh atu nk . E z az iin. e gy sikUb akmdve le s, ami lenye-g eb en az on os a le gye zomuve le ss el.T eny& z te riile t. A ltalanosan az 1 x 1 vagy az 1,20 x 1,00 m sor- es t6ta-

25



volsag te rjedt e I. Ez a suru t6keatlom any bakhatasan nnfve lve , a t6kek koriil

m ely tanyerozassal, az ige n koltse ges terasz oz as n6lkiil is j61 ve d a talaj lem o-

s6d8sa e llen. Amennyiben a komyeken a le jt6 iranyaba val6 bakhatalas a

szokas, akkor a le jte s fokat61 fiigg6en m inden tOke vagy m inden harm adik

t6ke koz6 lnizzunk keresztbakhatat es ezzel a skatulyazdsnak neveze tt m u-

ve le tte l 6vjuk .sz61onk legnagyobb kincse t, a tem nofolde t. Ez akkor igazan

hatasos, ha tobb szomszed osszehangolva vegzi, mert kiilonben az egyik he-ly en o ss zegyUl6 es6vfz kart tesz a masik sz610jeben is.

Lejt6s helyen N em etorszagban j6 vede lm et Dylijt a lemosodas e llen a gye-

~ite s is , amelye t kaszalassal alacsonyan tartanak. E ce lra j61 megfele l a

rozsve tes is .

A bakm uvelesu sz61c1kzoldmunkdi

A bajt8svallogataist, kiilonose n a kise bb sz 616iilte tve nye kbe n ajantatos gyak-

ran vegezn i , Ennek gyakorisagat a novekedes i e re ly szabja meg, ami a ta la j-

t61, a tapanyage llatastol, fajtara je llem z6 hajtasfe jl6dest61 fiigg. PI. Tokaj-

H egyaljan a Furm int es kiilonOsen a Harslevehl ese teben aItalaban nem volt

szokasos meg a regi idOkben sem , mas fajtak az onban inkabb ige nye ltek,

22. abra. A kar6s mOvel6s0 t6k6k

hajtasainak elrendez6se (fej-

A s bakmOvel6s eaet6n)

26



Volt, ahol evente ke lle tt vegezni, mashol2-3 evenkent, C sem egesz616k ese -

teben is nagyobb szukseg van nlA lenyeg itt az , hogy ha a gondos metszesnem e le g a s zabaJ.yos, j61 m e gvilagltott t6ke form a fe nntart8s 8.hoz , e s sUnintornek e lo fattyuhajtasok, akkor mar 10 cm-es hajtashosszusag eseten gon-

dosan "kigyom laJ.juk" a tO keb61 a folosle ges hajtasokat,Kotozes i m unkak. A hajtasokat a kar6hoz rogz itjiik. Az a1s6 kot6sek la-

zabbak legyenek. Altahiban e gy tOke n harom-negy kotoz es sz iikse ge s. A rrakulono sen iig ye ljiin k, bogy az elsf5kotozes (az iin, aggatas) laza legyen. Ezal-ta l jobb m egvilagitast kapnak a leve lek, es a novenyvede lm i m unkak iskony-

nye bbe n ve ge zhe tOk.

Csonk8z8s. A kar6 folott kb. 20-30 cm -re szokas vegezni, e rdsebb tOke-

ken ketszer, haromszor m eg ke ll ism ete lni,

A bakmaveles jelen uiseg e

A bakmuveles ma a meredek le jtOk e s sovanyabb tala jon levo he gyvide ki

sz610k tOkeformaja lebe t. A m indsegi kovete lmenyeknek megfe le l, de sok

kez i m unkaerdt kfvan, Ez a talajm unk:3k, a novenyv6delem es a z6ldm unk3k

eseteben is fennall, Altalaban tehat a k isebb teriile teken van he lye. A slinl te -lepfte s , resz leges vede lm et nytijt az er6z i6 e llen is .

A fejinuveles es a bakmtlveles kozott~

d tmene ti [ormdkNemely borvideken a metszesi szabalyokat nem tartjak be kovetkeze tesen a

regi sz610kben sem . A tOke egyik vagy m asik oldalan bam ar fe ikopaszodik,

es ezeke t a reszeke t gyakran Ie ke ll valtani, A tobbeves reszek enne k kovet-

kezteben a fejmuveleshez hason lokka valnak,A bak rm lv ele s legszabdlyosabb formdi ta Balaton komyeki sz610kben ta-

laJ.juk (badacsonyi bakrm lve les). Tokaj-H egyalian, es kiilonosen a M atraal-

jan, az oreg sz610kben a baknnfve lesnek a fe jrm lve leshez koze lebb an6 for-

mai is gyakoriak. •

Legyezomiiveles

A Ie gye zdmdve le s tulajdonke ppe n egy s ikban k ia laktto tt bakmtiv ele s. Egy

helyrdl legalabb harom , de olykor negy tobbeves resz agaz ik e l. Fa- vagy be-

tonosz lopos tam berendezes M elle tt neve lhe td, Egy 3 mm-es kartart6 buzala

es ke t paros buzala van. A bakmdvelesse l szemben az az e ldnye , bogy a le-

27



gyez6muvel6s szetterftett hajtasainak jobb a m egvll3gitottsaga, a hajtasok

behe lyezese a paros huzalok koze gyorsabb, m int a karohoz kotoze s. C sak

kis te riile ten erdem es ve le foglalkom i, m ert tobb m unkat kivlin, m int a tobbi

e gyslku mdve le s.

Guyot-mtiveles

V ilagszerte e lte rjedt kozepsze les sortavolsagu rm lve les , am ely SD k, m inose -

ge t ado borvideken is m egtalalhato. Tobb, egym ashoz hasonlo tOkeforma is-

meretes .

A tobbeves reszek alakuhisa. A Guyot-rm lve les je llegze tessege a kb. 40-

50 em magas fiiggO Ie ge s torzs, Ez t a tobbeves resz t combnak nevezziik. Kii-

lonboz 6 m agassagiira is neve lhe t6.

·A lakito me tszes . A kozepmagas Guyot-m ifve leskor a masodik evben egy40-50 em hosszu fiigg61eges vesszO t hagyunk, am elyb6I a combot kialaku-

juk.

Rugyfakadas utan csak a ke t fe lso hajtast hagyjuk m eg, ezekbO I alakitjuk

ki a szarvakat.~veDkeD t esedekes m etszes. A Guyot-rm fve les il tOk6ken vdlt6metszest

folytatunk. Az egyik szarvon egy ketrugyes ugarcsapot hagyunk, a masik

szarvon egy sz lilve sszO t e s alatta egy biz tosftocsapot, A kovetkezo evben az

e l6z6 e vi szalvesszdt e ltavolftjuk. A biz tosftocsapon nott vesszdn ketrugyesugarcsapot hagyunk. A masik oldalon az ugarcsapb6l kin6tt fe lso vesszdt

sz aIvessz Ore , az also ve sszot biz tosftocsapra m etssz iik. A metszest evrol eyre

(;- "L_,..

,, I I I

b

28

23. 6bra. Guyot-m(ivelltsQ t6ke kialaklt6sa a 4. ltvben



hasonkJ vtlllllkoz7issal!olytatjuk, s a sz 8lv es sz 6t minden e v b e n mas-mas 01 -

dalon hagyjuk meg. '

Igett,porl az un, ke tt( )s Guyot-muve le s is. Itt m inden evben jobb es baloldatm ,e gy--e gy sz 31ve ssz 6t hagynak, alatta egy-egy uga rc sappal.

Tidlberendezes. A GuyoM61e muveIest regebben egy t6ke melle ti ka-

rcM l es a t6kek kowtti sepdkar6val folytattBk. A sz8lvessz6t a segedka-r6hoz kotottek ki. Ma mbOszlopos, huzalos tamberendezest alkalmaznak,

m int a kordommfvelesnel,

Tenyeszteriile t. A Guyot-muveleshez 1,5-2,4 X 1,0-1,2 m-e s sor- e s t6 -tavolsag sz iikseges. A 2.40m -es sortavolsagn81 a tenyeszteriile t jobb kihasz-

n 8 1 a s a celjab61 ketsz8lvessz6s t6keform a ajaw atos.

Zoldmunktik

ZOIdv8logatasra 8ltalaban csak alakftometszeskor van sziikseg. Ennel aze gy sz eni, s zab aly os me&szesm6dn81, amelyet hosszu metszesse l terheliink, es

a tO bb6ves re szek a r a o . y a e l e g g e k ev es, fattyUhajt8 s visz onylag ritkan jelent-

kezhet, Termeszetesea ezeket gondosan el ken tavoli'tanunk, de ezt &kar a

metsz6skor ismegtehetjiik. Ha azegysaIvessz6s GuyoH6keken sok fattyti-

hajtas fe jl6dne , akkor a kovetkez6 evben ket sz8lvessz6t ken hagyni.

Hajtasvezetes . Ahajtasokat a kett6s huzalok kore vezetjiik, a tobbi huzal-

t3.m aszos egysfkii m uveleshez hason16an.

Csonkazas. A t8mberendezest tulnovo hajtasokat a fOls6 paros huzal fo-lott20-30 cm-re C S Q D k 8 z z u k .

A Guyot-fele tokemi1velesmod jelentosege

Amtvelesm6d el6nyei. A Guyot-mdvelesmod egyszeni es konnyen e lsaja-

tithato.Keskeny lombfalatk6pez , amelyet a feny j61 atjar, es {gy a hajtaisok alig ar-

nyekoljak egymast, Egyike a fenyviszonyokat a legjobban kihaszn816 mdv~

lesm6dnak, ezert tartjak a min6segi termelesre megfe le lo t6keformanak.Xb. egy hette l konibban erle li a termest, m int a Moser-fe le magasm .dveles .

. A Guyot-rm iveles a hossz li metszest kivan6 sz6lofajtak eseteben jobban

itev8lik, m int az aprcS fiirtU mindsegi borsz6l6kn61 (pl. Pire s tramini) es a

bosszabb metszest kivan6 csemegesz616-fajtakn81 (pI. Afuz Ali).

A Goyot-m tiveles hBtninyai. M int kozepmagas mdvelesmoo, nem fed-

M~tok a tOkei, eze rt fagyveszelyes helyeken nem alkalmazhat6. Homoki sz6-

tAben hasonlocelokraa sz8lvessz6s fe jmdveles fe le lhet meg. Ezekben te lire

29



a sz aIve ssz6t Ie tudjuk huz ni, e s a fagyokkal sz embe n fe de sse 1 ve de ke zhe -tiink I. .

A kozepmagas tOkefo11118kazert a lege rzekenyebbek a fagyokka l szem-be n, m ert m a r nem fe dhe tOk, a ve ss zoK e s a riigye k az onban aIacs onyan be -Iye zke dne k e l, e nne lfogva ki vannak te ve a talaj s zfue be z koz eli e rode bt1J.e -seknek. Ezert m ind a teli, mind a tav as zi fagyok t61 k art s ze nv edhe tn ek .A Guyot-nnlve le s ke vesebb ke zi munkat kfvan, m int a fe j- e s a bakmuve le s,d e j6va l tobbet, mint a Moser-kordon.A koz epmagas , k oz ep sz ele s s ortavols agu s z6 lOke t b az ai v is zonyok koz6tt

nehezen gepesf thetjuk, mert csakkis te lje s itmeny like rti tr ak to rok I illnakren -de lke ze sre , A nyugati orsz agokban has znalatos nagyobb te lje sitme nyli kis-ge pek sz amunkra m eg tilldragak, R eme liuk, e ze k a gondok is megold6dnak,m ert a m inose gi term ele sre alkalm as basonl6 tO keformaknak amiviszonya-ink koz 6tt is be lyiik kell bogy le gye n. E hhe z az onban nagyobb m inose g sze -

rinti a rk iilo nb se gek is k elle ne k.A Guyot-mdve le sil t6ke k a kis erle te k tam isaga sz erint valam ive l igenye-

sebbek a ta la j iran t, min t a kov etk ew fe je ze tb en ismerte te tt k ordoarm lv ele s,E nne k val6sz int1J.e gaz az oka, bogy a tOke termofe liile te bez mCrte n keve -sebb.a tobbeves resz , m int a kordoamdvelestieknel, e z ert k eves ebb ta rta lektapanyagot kepes raktarozni, tehat jobb kornyeze ti adottsagokat igenyel,

Koz epmagas l'iz sz in te s kordonmuvele s

A koz ep sz ele s s ortavols agu mifv ele smodok egy ik v ila gs ze rte e lte rje dt v alto -z ata. N agyon gyakori a ne ves francia e s neme t borvideke ke n is . H azankban am agasmdvelest m egelozo korszak kedvelt form aja volta dombvideki szd-IOkben. A minoseg i ado ttsagokra val6 tek in te tte l a jovOben val6szin t1J.egu jranagyobb sze re pe t kap.Tobbeves reszek e lbe lyezkedese . A kordonrm lve les lehe t egy- vagy ket-

kani, A koz epmagas valtoz at karja 50-60 em magasan talalhato, L eggyako-

ribb az egykani kordon.A lakltcSme ts ze s. A te le pfte s e veben te rme sz ets ze nile g rovid re me ts ziin k.

Ha az eOO ev vegen a kife jle tt vessui 50-60 em magassdgban elen a ceruza-vastagsagot, akkor k ia lakitjuk a rovid torzset, Ha e nne l vekonyabb, akkor is-m et rovidre m etsz iink. A masodik vagy harm adik evben a karnak bagyand6v es szO t v iz sz in te se n e lfe kte tjiik . A tO rz sOn k inovo haitas ok at e ltavolitjuk .Az e low evi fejlO de st61 fiigg6en 60-80 em hossz ii karre sz t neve lunk. A ko-ve tkezd evben ism et bosszabbitunk, es ekkor a kart te lje s hos szusagig k ia la -kitjuk. Ha a karokat nem az erejU khoz merten hosszabitjuk; akkor fe lkopa-

30



s zodnak. E zt az az e vi fe jl6de s cs a1hatatlanul me gmutatja. Az atm enet ne l-kiili, hirte le n te rhe le s hatasara az egesz t6ke visszaeshet, agye nge bb oltva-nyok ki is pusztulhatnak.tvente esedekes metszes. A kordonkarokon term 6alapok taW bat6k,

egym 8st61 kb. 20 em tavo lsagra, amelyeken vdltocsapos metszestvegezhe-

tiink, Ez lehe t rovid csapos, hosszU csapos vagy f6lszatvessz6s. M ert6k6t afajta es a vege tacios lehe t6segek szabjak meg. 'Tamberendezes. A kordonnn fv ele sh ez o sz lo po s, h uz alo s tambere nd ez es

sz iikse ge s. A legals6 tart6huz al40-50 em magasan le gye n, vastagsaga 5 mm,K isebb ulte tve nybe n a 3 mm-e s tart6huz al is m egfe le l. F olotte kb. 40 -50 em-e nke nt 2,2 mm-e s paros huz alokat te gyiink. E ze k e gym list61 val6 tlivots agaaz osz lop sz ele sse ge ne k fe le l m eg.A tdmberendezes oszlopai vasbetonbol vagy akdcfdbol keszulhetnek.

A kozepm agas kordonok M elle tt 2,40 m m agas, 14 X 20 em kere sz tme ts z et1 i

b eto no sz lo pok le gy en ek .Sok tekinte tben eI6ny6sebb, ha a tam berendezeshez faosz lopokat hasz-

nalunk. E ze k konnye bbe n sz aIlfthat6k, ke ze lhe t6k, bar nem oly an tart6sak,m int a be tonosz lopok. A faosz lopot impregnalni vagy fe lsz fue t e ge tni ke ll.10 -18 em atme r6ju faos zlopok ajantatos ak. A ve kony abb akbol tartoosz-

lopok, a vas tagabbakb61 vegoszlopok kes ziiln ek , Magas s8 .guk megegyez ik abetonoszlopokeval.Tenyeszteriilet. A kozepm agas kani kordon sortavolsaga 160-240 em , a

t6 t1ivols ag 100-120 em . A pontos tav olsagok a megvaIas ztan d6 muve lC si Ie -h et6 segekt61, a ta la j gazdagsagat61 fiiggnek .

A kozepmagas kordon zoldmunkdi

A kozepm agas kordon es a G uyot-nnlve les is kozepsze les , kozepm agas mu-velesm od, ezert a zoldmunkak is hasonlftanak egym asra,A tOkealakitas ide je n e l ke ll tavolftanunk a folosle ge s haitasokat,A kordonkarokrol, a torzsr61 - m ivel itt nagyobb szam ban van tobbeves

re sz , m int a Guyot-nnlve le s e se te be n - a folos le ge s fattyUhajtlis olq rt fonto-sabb e ltavolftanun k, Ha e ze k csak kis sz amban fordulnak e 16, a kkor e zt me t-szeskor is megtehetjiik.H a term 6korban is sok a tobbeves reszekb61 kifakad6 hajtlis , akkor vagy

a z e vi te rh ele st k ell n ov elnunk, v agy a tapanyag ella ta son k ell v aIto zta tn unk,me rt v al6 sz fuU le g tU ltn ig ya zo tt a z u lte tv eny, le gin kabb egyold ah i n itro gen-t ragyaval , Ez a hiba m a s mdve le smodok e se te be n is gyakran e l6 fo rdul.Hajtasvezetes a huz alos tamasz ii sz 616k ne l a ke tt6s huz alok koz otti e lhe -

lyezesb61 a n . A Guyot-rm lve leshez hasonl6 a csonkazas is .

31



J I I J

\ \

\

I~\j ~il

~ b;..-

. .24. 6bra. Koz6pmagas

kordonmOvel6sQ t6k6k formai

A ko zepmaga s ko rdonmuveles jelen t6 seg e

A legf6 bb el6nye a min6segi te rme le s. A minos egi te rme le sne k te rme sz ete -sen nem egyedill a m dvelesm 6d a m eghatarozoja, hanem a fajta, a sz igonianellen6rzOtt szarmaz8s, az atlagte rm es, a sziire ti m in6se g e s az el6fnisokhozragaszkod6 boraszati te chnol6gia is. (A borm indse gne k nem a pince be n ke llmegs zU le tn ie !) Ehh ez te rme sz ete se njo l s ze rv ez ett p ia ci fe lte te le k is s ziik se -gesek.A j6 l s z ette rf'te tt k eskeny lombfa l, akarcsak a Guyot-mdvelesne l, jo m eg-

viltigltottsdgot te rem t, es m egkonnyfti a novenyvedelmi munkdkat is .A luitnloyok az el6nyokhoz hasonl6an ugyancsak mege gye zne k a Guyot-

mdvelesnellefrtakkal.A koz epmagas kordon nem fedhe to , d e koz el v an a ta la js zin th ez , ezert szi-

goni te le ke n e r6se n karosodbat, jobban, m int a Moser-kordon, U gyanez ahe lyze t a tavasz i es akora oszi fagyok ese teben is.A szep szab dlyos kordon kar nehezebb en ala ktth ato ki es tarthat6 fenn,

m int a G~yot-m dvelesd t6ke , m ert konnyebben erheti valamilyen se riile s .

A kordonmdveles kevesebb munkat igenyel, m int a fej- vagy a bakrm fve-les , det6bbet, m int iMoser-kordon,M ind a kordonmdveles , m ind a G uyot eseteben a talajm dveles, a noveny-

vede lem nem oldhat6 m eg olyan nagy sorkozjar6 gepekkel, m int a m agas-mdve le sne l. E ze k a tis ge pek nem hasz naIhat6k fe l olyan sz eles korbe n, m inta nagyobbak. E ze rt az itt hasznalhato gep ek m indig d rdgdbbak.

32



Mose r-fe le maga sm iiv ele s

Ez a lege lte rjedtebb sze les soros t6kem uvelesm 6d. H azai alkalm azasa az1960-as eveke le jen kezdddott, Beveze tese !o"adalmi valtozas: hozott sz6-

16termesztesUnkben. Az eddig ismer te te tt muve le sm6dokn81 lenyegesen al-

k alma sab b v olt a g ep es ite sre , e s e ras en csOkke nte tte a k ez imunka er6-s ziik -segletet, Lehe t6ve valt a sz 6l6 kb. e gyharmadnyi munkar8.fordit8ssaI val6m egmdve lese , A Mose r-fe le m agasmuve les az akkori nagyiizem ben e s kis-iiz embe n e gya ran t gy ors an e lte rje dt.A tobbeves reszek alakulUa. A Moser-fe le m agasm uvelesu t6ke egy

120-130 em m agas !u gg6kges torzsb61 es egy vagy ke t vizszimes karbol811.

Van fagycsapos valtoz ata is , am elye t m elyfe kve su he lye ke n· aQ calm az ha-tunk.

A t6ke als6 re szen e lbe lyez ke d6 !agycsaprovid s za rv , amely en re nd sz e-

riot e gy-ke t ve ssz 6t ne ve lUnk. E ze ke t te lire le hU zz uk e s be fe djiik. Segitse-g iikke llev eilth atjuk a kemeny te lek u tan fagyk3 rt s z envedett to rz s eke t, karo-

25. libra. A Moser-f6lemagasmuvel6s kulonboz6

formlli

1. egytorzsQ egykaru,

2. egytorzsQ k6tkaru

-120cm -I

-- --'- \

\I1\ \

11 rtlJ

a a3.6. 4.6.

26. libra. A Moser-fitle magasmQvel6s alakft6 metsz6se.

K6ttorzsQ k6tkaru t6ke fagycsappal a 3. 6s 4. 6vben. Az Alfoldre ajllnlhat6

forma

a) tavaszi lIliapot, b).6szi lIliapot

33



k at, e s ig y csOkke nth etjiik a te rme sk ie se st. A kov etk ez 6 e vb en mar ko ze l u jrate lje s bozamunk lehet, tg y je le nt6 sen csOkken tjiik ugyan a te rme le si kocka -z ato t, d e me rt a k ez imunkae r6 -fe lb asm81as t noveli, a fagyc sap alk alma zas a-val hamar ffilbagy tak . A kOz elmU lt sz ig on i te le i e s a me ly ebb fe kv es be n fo l-le p6 te ll fagykarok e nne k batninyair61 gy6ztek m eg a termeldket,

Nagyon fonto s a tO r7Sgondo s k ialak ft8 sa. Egyenesnek kellle nn ie , k iilon-be n a term es sU lya alatt e lgorbulve bebajol a sorkozbe , e s akadaIyoz za a ge-pek m unkajat. Ezt csak ugy gatolbatjuk m eg, ba m inden tO ke m elle karottesziink, e s a tart6 bu zalt j6 1 k ife sz itjiik . A le en d6 torz se t le gaIabb o t b ely enkosstik a kar6boz . O laszorszagban enne l ke ve sebb anyaggal, m agasabb esk ifogas ta lan torzse t la ttam kialakitani, d e o tt e r6 se bb e s jo bb m in6 se gU anya-gokb6I ke sz fte tt o sz lopoka t e s buzalokat hasznaltak,A s z616t a telepftes utdni evbenke trfigye s re me ts sz iik . Ke t e r6 te lje s hajta st

ne ve lUnk , e ze k bos sz a a te nye sz idd sz ak v ege re meghaladh atja a 2 - 2 ,5 m -t is .

A b ajtlis ok at n e cs onk az zuk. A mas od ik e vb en te hat fo ite tle nill s ziik se gfin kvan m a r huzaltamas zra is .Egy to rz sii, e gyka ru tOke k iala kltas a. E z a Iegegy sz e ru "bb, altalanos an e l-

te Ije dt fo rma .A barmad ik e vb en a me ts ze s h os sz us ag a, v agyis a kialak itas e le rh etd gyor-

s as ag a az e I6 z6 e vi fe jl6 de st6 1 fiig g. H a a v es sz 6 120-130 em -en nil is e leri ac eruzavas tagsagot, akkor a kar es a tons kialakttdsat is e lvegezhe tjuk. Igy ke -v es ebb o ly an s ebz es ke le tk ez he t, ame ly b61 ke s6bb e lme ly iild b es zarad as le -

bet.H a a m asodik evben csak 120-130 cm-e s maga ssag igva stags z ik meg ceru -zam ere tig a vessz6, akkor ebben a magassdgban vdgjuk vissza. Dyenkor akart es a torzse t ke t ev alatt alakftjuk ki.Ha a harm adik ev tavasz an ennel gye nge bbek a vessz 6k, akkor a sz aporf-

t6anyag megvalasz tasakor vagy te le pfte si e s gondoz asi munkak koz be n, azalap tra gyaz asko r, e se tle g a kornye ze ti adotts agok e lb fralas akor h ib at kovet-tunk el. Az az evi vessz6 novekedesenek erdssege szabja m eg az alakftasgyo rs as aganak e ss zenl b atarat,

A tO r7Sb6l k inov6 hajtasokat 10-15 em hosszusdg e/erese utdn tdvolit-suk el.Ha a vessz 6t 120-130 em magas sag ban v ag iuk v is sz a, ak kor a fe ls 6 re sz en

harom hajtast bagyunk, a tobbit t6be n tavohtsuk e l. Az egyik hajta s t v fz sz in -te sen lebajIitjuk a buzalra, e bb6l1esz a kar.H a a t6ke n fagycsapot kivanunk ne ve lni, a m asodik e ve be n bagyott m aso-

dik vessz 6t a barm adik ev tavaszan ne tavohtsuk e l t6b6l, banem ke t rugyre :vagjuk viss za. A be l61e kinov6 hajtas okat a karok magassagaig bagyjuk no-

vekedni, m ajd te lire hnzzuk Ie , e s takaIjuk be.

34



A kiaIakitas gyorsasagatol fiigg6en - a telepftes utani negyedik, otOdik ev-ben a karok mar osszeemek a szomszedos t6kek karjaivaI. 'A karokat egy ininyba vezessiik. A valtakozo iranyba vaI6 vezetes gepi

sziiret eseten lenne szukseges, ez azonban nalunk egyeldre nem aktwiIis.Evenk~nt esedekes metsz~. A karokon elhelyezkedd termdalapokon

valtometszest folytatunk, de lehetseges kozos termdalap nelkuli vaIt6met-szes is.A vegetac ios lehetdsegektdl es a fajtatulajdonsagoktol fiigg6en hosszu- .

csapos , fe lszd lvesszos vagy szd lvesszos metszest alkalmazunk. Hosszticsapos

metszessel a hajtasok zsiifoltabban helyezkednek el. FelszaIvessz6k es szal-vesszOk alkalmazasaval a t6ke lombozatat fiigg61eges iranyba jobban szet-huzhatjuk.

Az esetleges fagycsapon minden evben egy ketrugyes csapot hagyunk.Tamberendez~. A Moser-fele magasnnlveleskor minden tOkemelle ka-

r6t kell tenniink. Ennek magassaga a fold szinet61 szamftva legalabb 130emlegyen. Minthogy akar6t kb. 40 em-re kelliehelyezni a foldbe, hossza lega-

labb 170 em legyen.A karok magassagaban 5 mm vastag kartart6 huzal szukseges, Folotte ket

2,8 vagy 3,1 mm vastag paros huzal helyezkedik el.A soron beliil az oszlopok egymastol kb. 10m-re legyenek. A vasbeton

vegoszlopok 3,20m hosszuak es 15X 10 em keresztmetszettiek, a tartoosz-lopok 3 m hosszuak es 9 X 8 em atmer6juek legyenek. A faoszlopok hasonl6

hosszusagnak, az atmerojiik 10-18 em. A vekonyabb merenlekbdl tartoosz-lopok, a vastagabbakb61 vegoszlopok keszulnek, A huzalokat a betonoszlo-pokon levd lyukakba hiizzuk be. A faoszlopokba U szogeket veriink, ezek

tartjak a huzalokat.A vegoszlopokat horgonyzocsiga segftsegevel kotjiik ki, de erre a celra a

betontusk6 is megfelel, amit hazilag is elkeszfthetiink.

Tenyeszteriilet. A magasmdvelesil ultetveny sortavolsaga legalabb 3 mlegyen, de gazdag taIajon ajdnlatosabb 3,5 m. A javasolt totavoIsag 1,00-1,20m. Lehetseges ikertdkes telepites is. Ilyenkor a tOkeket a soron beliil

1,1+0,20m-re telepitjiik, es kozejiik kar6t helyeziink. Az ikertOkes telepf-teshez fele mennyisegd kar6 szukseges, ami a tamberendezest olcsobba teszi.

A szelesebb so r(3 ,5 m) nagyobb erogepek alkalmazasat teszi lehetove, esa t6kek megvilagftasa is jobb lesz.

A keskenyebb sor (3 m) ott alkaImazhat6, abol kevesebb tapanyagotadunk a sz61onek, esetleg a taIaj is sovanyabb, es olyan kisebb iiltetvenyek-ben, abol univerzaltraktort nem aIkaImazhatunk.

35



A magasmuvele su szc11c1ko ldmunkd i

A term 6 m agasm uvele su sz6l6ben a tobbeves reszekb6I kitor6 folO slegeshajtlis okat a novekedes i e re ly t6 I fiigg6en evente e gy-ke t alkalommal e l ke ntavolitani. Akarcsak a tobbi t6 kemuvele sn el, a zoldvalogatast mindig a fej16-

des ke zde ti szakaszaban ke n elvegezni, am ikor a bajtlisok m eg le gfe ljebb10-15 em ho ss zu ak .A Mo se r-m«ve le su tO lu!k z oldmunk8i hossz ticsapos m e tsz eskor. A ma-

gasnnlve les beve ze tesekor arra torekedtek, bogy csakkentsek a ke zi m un-k at. E z ert a zO ldmunkaka t is e ss ze nle n k en v eg ez ni, A le lk iismere te s me ts ze sutan ehhez kevesebb id6 szukseges , N e bagyjunk folosleges csonkokat, am e ghagyand6 riigye k sz ama ossz hangban le gye n a nove ke de si e re llye l. fgyk ev es ebb fo lo sle ge s h ajta st k apunk.Tulzott te rhe les utan a hajtasok e lvekonyodnak, am i utan nehez a t6ke

e gye ns uly ana k b elyre Sllitas a. Ily en ko r e gy-ke t e vig k eve se bb te rhe le st k ellbagyni. H asonl6 e se t m inde n mdve le smodnal e l6fordulhat, de a magasrm l-ve les ese teben erre m eg fokozottabban iigye lni ke n.A magasmdvele s ese te n a nilzott te rh ele s e s e nn ek ko ve tke zte be n az on ar-

nyekolas is bam arabb bekovetkez he t, m ert a nagyobb t6ke k nebeze bben te -kinthe t6 k at.A M ose r-nnlve les egy adott te riile ten kevesebb kez i m unkat, de tobb

fig ye lmet es szakmai !e lk eszu ltseget kivdn.

Ausz triaban a Mose r-nnlve le s klassz ikus formajanw az ottani ige n e lte r-jed t Zo ld velte lin i fa jta t le ggyak rabban hosszu csapra metszik . Eze n a bajta-s ok h arom s zin tb en talalhatok, A le ggye nge bbe k nem e rik e l a le gaIs6 huz al-part s em. Az e nne l e r6 se bbe k az als 6 h uz alp ar u ta n b ajlan ak ki. A le ge rd se b-b ek a fe ls 6 h uz alp art is e le rik , e s re sz be n e ze n futnak to vabb , v agy b e16gnak asorkozbe. lgy a h armas e lre nde zdd es s ajat mag ato l be ko ve tke zhe t, e s a le tre -jov6 szOrt lomboz at nem ad nilz ott be arnye kolast.A ZO ld velte lini fajtanak e leg nagy fiirtje i vannak, e legend6 szam ara a

hossz ii csapos m etszes is . M as fajtaknak viszont apr6bb fiirtje i lebe tnek, a

ke lld te rhe leshez tobb riigye t ke n bagynunk, am ib6l tobb hajtas fakad. Aze gyikne k me re ve bb, a masiknak e lfe kv6 hajtasai vannak. E ze nkiviil a nove -ke de s a te rm6he lyt6I e s a tapanyage llatastol is fiigg. fgy a le gtobb e se tbe n ab ajta sig az ita s e lk eriilh ete tle n, s 6t h ajta sv alo ga ta s is s zuks eg es le be t.C sonk8z 8s. E zt a rm lve le te t a Mo se r-fe le m agasm tive le sti t6ke kne l igye -

k e znek csOkken ten i.H a a hajtasok sz abadon fe jl6dne k, az e r6se bb ulte tve nye kbe n nyar ve ge re

v is sz ah ajo ln ak e s a fo ld s zin eig e rn ek . Ily enko r e r6 se n b ea rnyeko lia k a fiirto -

ke t, e zert csonkaznunk ken.

36



27. libra. Moser-fille

magasmCivelltsll t6kltk leng6

szlilvessz6i virllgzllskor

Ha csonkazaskorolyan rovidre kurt itjuk be a b ajm sokat, m in t a ko ze pma-gas muvele sne l, tal keves lomb marad a tc1ken.A leve lfe lu le t cs okkene se

gyengfti a z u lte tveny te rmOkepe s seget.A hajtas okme rs eke lt cs onkaz as av al m indk et h atrany t e lk erillb etjiilc.A Mose r-m iive le sii tO ke k zOldmunkB i sz Slve ssz 6s m tive ie sB el. A Mo-

se r-nnlveleskor sokan a szalvesszdke t nem kotik ki, banem szabadon bagy-jak, Ezt ne ve zik lengc1sztilvesszc1s mtlvelesnek. A le bajl6 re sz ek fiig g61 eg esiranyba sz ethuz zak a lomboz atot, e ze rt javu l a megviltig (ttis .Ha a t6.ke t a rovid csapok sz amanak nove le se be lye tt sz 8lve sszOkke l t er-

be ljiilc , a f iir tok tobb fenyt kapnak . Az uga rre sz ekbd l k inOvobajmsokat a pa-ros buz alok koz e igaz {tjuk.

A le ngd s zalv es sz ds rm iv ele s e se te n elm arad a l e k o t o z e s .Hatranyos , ba az e gy es s zalv es sz dk lombo zata le er a foldre . Ez e llen cson-

kaz assal ve de ke zz unk, ne bogy a lomboz atot a be te gse gokoz o gombak meg-tamadiak,Abo l a munkae r6 be ly ze t mege nge di, a s zalv es sz oke t a k artart6 bu zal alatt

50 cm -re kihuz ott segedhuzalhoz kotozzuk. Ezzel javu l a megvilagfto tts ag ,ami a te rm es m ustfokat nove li, T ovabbi e lonyok, bogy csokken a rothadasvesze lye , es a sze l nem tori Ie a szalvesszoket.

A le fve lt sz alve ssz ds Mose r-nnlve le s m ar nagyon hasonlu a Sylvoz-kor-

37



donhoz . Annyi koz6ttiik az elteres, hogy a Sylvoz-kordonnal nem talalhatok

ugarcsapok.Helytelen az a g yako riat, amely be n a Moser-nnlvelesnel a s z8 lves sz6t nem

hUzz ak :k i le lk iismere te se n a pa ro s huz alok koz iil, e s { gyaz ugar- isa te rm6 -hajtdsok O sszezsu!ol6dva egymdst arnyekoljak . Dyen iilte tv enybe n s ok ro sz -szul te rmeke nyult, c sa k k ey es b ogy6b61 a lI6 fiirt k epzOd ik . A le ve le k e gy re -sz e a nyar vegere m egsargul, m ajd le hullva j6 re sz uk fe nnakad, es a fiirtokettakarja, novelve ezzel a rothadas veszelyet ,Ugyancs ak h ely te le n s zokBs, h a a s z8 lv es szOke t rako tik a kordonkarokra.

Ett61 a hajt3s0k ugyan nem 16gnak be a sorokba, de arnyekoljak e gymast, e sa tobbletmunka M elle tt m eg k8rt is okozunk ! Ha a s z8 lv es szOk l ekoto ze se rejut m unkaer6, akkor gondoskodjunk a sziikseges s egedhuza lro l is . MegerilAz is e l6fo rdul, h ogy ahajtas ok n ilz su fo lts ag a e lle n nil rovid csonkazassal

vedekeznek. Va l6 igaz , hogy e z ze l e lk eriilik az eros beamyekolast, d e a le ve l-

fe liile t e s a te rme smenny is eg n ines megfe le ld a ranyban, ami h atran yos a tOkeele tere es a te rm es m in6segere is.

Magasf'tott Moser-miiveles

A magasito tt vag yjav ito tt Mo se r-mdve le ss el a torz s e s a k ar 150-160 em m a-gas. Folo tte 40 cm -re l csak egypdros huzal taldlhato. A ket paros huzahi, ha-gyomanyos Mose r-mdve le sse l szembe n ez konnyebben ml1ve lhet6 .

Me tsz es ko r a v esszOke t e gys ze ru "bb kisz ed ni a paro s hu zalo k ko ziil. S zal-v es sz 6n ek v al6t le he t61e g a le fe le no ve kv6 ve ss zOkb6l v alas sz un k, { gy a zo kleha jlli8 skor nem to rhetnek le,

- 120 ---I

28. libra. Magasitott Moser-mOvelits

metszits utlln

38



A sz8lvesszO k m agasabbr61 indulnak ki, a be l61iik kinovo hajt8sok lassab-ban ernek Ie a foldre, A magasftott Moser-milveles atmenetet kepez azegyesfuggony fe le , de a lombozatot jobban lehe t gondozni.

Az ut6bbi evekben a maga sito tt Moser-nnlveles egyre inkabb terjed.

A Moser-fele mavetesmod jelentosege

Leg fobbelonye a kev esebb munka rtifo rd (td s. A regebbi, alacsony es kozep-

m agas rm fve lesm odokhoz M erten kb. egyharm ad annyi kez im unka-rafordf-

t a m ig enye l, e s e z annak idejen, amikor Magyarorszagon beveze ttek , a n ag y-iizem i sz616term esz tes szam ara donto je lentdsegil volt. Igen gyorsan e lte r-

jedt, mert a nagyiizem i gepek se gftsege t tudtak adni a Ids sz616teriile tek rml-

velesehez is . Lehe tdve valt tehat a gepi muveLes a talajm unkak es a noveny-

vede lem terule ten is . Az unive rz altraktor j61 has znos ithat6 a sz antofoldi rml-

velesben, az anyagszalhtasban es a s z616ben is. .A magasrm fve les abban a tekinte tben is e ldnyos, hogy megszunte tte a sok

nehezsege t okoz6 tavasz i es nyar e le ji m unkacsiicsot, ezen fe liil a sz616 rml-ve le se j6val kevesebb fizikai munkdt igenyel.

A te rmoreszek magasabbra ker iiltek, am i vede lm et je lente tt a tavasz i, ki-

sebb mertekben a te ll fagyokkal szem ben is. A m agasabbra neve lt sz610 ke-

vesbe van kiteve a be tegsegeknek is.

A te lep fte shez kevesebb szaporttoanyag sz ukse ge s, e s igy e gy adott te riile t

konnyebben beultethetd,

A magasmdvelesre - e l6nyei folytan - a jov6ben is szuksegunk lehe t. Hat-

ranyait a fajtavalasztek javitasaval csokkenthetjuk, Ezert korabban ero,

fagyaIl6bb fajtakat telepitsiink.A Moser-fe le maga smuveles hatranyai is szembettincek: A magasmdv ele -

sen a sz616 8-10 nappal kesobb erik , ami a kese i fajtak ese teben gyakran m ar

behozhatatlan lem aradast je lent. Kulonosen nagy hatrany ez a gyengebb mi-noseget ado [ajtdk eseteben.Az eddigine l j6val nagyobb je lentdsege van a [ajtak fagydllosdgdnak is .

A Vitis vinife ran be liili fagyallosag a Rajnai riz lingne l m utatkozott a legje -lentdsebbnek, mert egy adott ese tben - 29 °C-nru is j6 eredmenyt adott. M a shelyen viszont - 23 °C-nru te ljesen e lfagyott. A Zala gyongyet a szakiroda-

10m er6sen fagyaIl6nak tiinte tte fol, de az 1980-as evek kozepenek - 25 es

- 30°C -os lehille se alkalm aval ez gyakran nem igazol6dott. A Kunleany faj-

ta az e ldbbine l e llenallobbnak m utatkozott, de he lyenkent ez is karokat szen-

vede tt. Szerencsere tobbeves resze i e legge atvesze ltek a lehdleseke t,

A fajtak fagyaIl6sagat e rdem es lenne alaposabban kierteke lni. EITe 1985

elott szabadfoldi korulmenyek kozott keyes lehe tdseg nyflott, m ive l koze l

ke t evtizedig a te lek e leg enyhek voltak.39



A nem es sz 6l6n behil a tapasz talatok sz erint m eg a C hasselas e s az O lasz -rizling is jo e lle naIJ .o sa go t mu tato tt, d e sfk te riile ten es kem eny teleken eznem e le ge nd6 a biz tonsagos te rm esz te she z,Az A lfoldon tobb e vtiz ed tavlataban kb. ne gy e ve nke nt fordulnak e 16 ke -

m enye bb te le k, am elye k re ndsz erte le niil, sz akasz osan kove tke zne k be .

A m agasmuvelesu t6keken a te rm6reszek m agasabban vannak, mint azegyeb t6keformakon, am i bizonyos fom vede lmet je lent a fagy e llen, ezaz on ban a le gtobb fajta eseteben csak a kevesbe er6s te le ke n elegend6. A sfkvide ki sz 610 kbe n a biz tonsagos te rm esz te st e rre nem le he t alapoz ni.A m agas, meredek le jt6 k ve de lm et nytijthatnak a fagyokkal sz embe n, de

n em a lka lmasa k magasmave les celja ira . Itt a talajad otts ag ok n em megfe le -1 6e k a nagy t6 ke formabo z s ziiks ege s e le g e r6s fe jl6d es he z. E ze nklvUl e ze k ateriile tek nem alkalm asak gepesftesre sem . A szeles soni sz616kben igennagy e r6z ia s karok alakulnanak ki.

Er6sebb lejtes1i teri ile teken csak tereprendezes e s te ra szoza s u tan, ille tv emegfe le l6 me lys egli talajre te g e se te n go ndolh atn an k a magasmdv ele s b ev e-z e te se re . E z v is zont rendkiv iil fara ds agos , e s Magyaro rs zagon a je le nlegi ko-riilm enye k k oz ott ily en k olts ege s megold as ra nem gondolh atu nk.A Moser-fele nnfveles a legjobban az enyhe le jtesa dombvideken valik be.

A magasm ifve le s a munkae rdhiany m iatt az A lfoldon is e lte rje dt. E nne kkarat az e lm iilt e ve k kemeny te le in tapas ztalhattuk .A magasmr lve les tl s z6161e tes ite sehez jo ! elkes zu lts egszUkseges . Az iilte t-

v eny szamara a lehe t6 legjobb !e lte te le ke t te remtsiik . meg. A te rm 6hely ala-

pos koriilte kin te ss el v al6 k iv ata sz ta sa Me lle tt g ondo san v eg ez z iik e l a z ala p-tragyazast, e s a le he td le gm elye bbe n forgassunk. A sz aporit6anyag be sz er-z es ekor is fo ko zott g on ddal ke ll eljarnunk, Hektaronke nt a 2400-2800 csak

akkor ad m egfe le l6 m ennyise gtl te rm est, ha valam ennyi e gye d b6te rm6 e s joe r6be n van.

Emyo- (Ie {ve lt SZSIve ssz os) mO"ve le s

Az em y6muve lesne l a tobbeves resz egy torz sbdl a n , ame lye n le fve lt sz al-vesszo1cet hagyunk. Tenye sz te rule te , tambe re nde ze se a Mos er-mdv ele ss elm ege gye z6, de a kartarto huz al ala 40-50 cm -re m eg e gy se ge dhuz alt he lye -ziink el.

Az e rnyo rm lv ele st k oz epe s s ortavols agu u lte tv enyb en is n ev elh etjiik . Ek-kor m ajdnem te lje se n m ege gye zik a N em etorsz agban ige n e lte rje dt ke tsz al-ve ss z6s t6 ke formav al, am it P ende lbo ge ns ch nittne k n ev ez ne k (n em cs iing 6s zatv es sz 6s mdv ele s, m in t a be nl s ze rin ti fordftas bo l kov etke zne l). E z u t6b -

40



29. abra. Erny6mlivel6sli t6k6k

vessz6inek helyzete lombhullas

utan _~ ~ ~ N " " ' d I I o I " " " " " - - " " " " ' ' - - ~

b in ak a s zoka so s s ortav ols ag a 1 ,5 0-2 m , t6 ta vo ls ag a 1 ,2 0 m , to rz smaga ss ag a80 em. Az o ttan i f6 fajta nak , a Rajn ai riz lin gn ek a mdvelesmodia.

Hogyan a lakftsu k ki a tt5kit is hogyan m etssziik azt?Az alak ftas t az e ls6 k et e vb en a Mo se r-rm lv ele sh ez has on lo an v egz ik , Az

atlagosan fe jle tt ulte tve nye kbe n aIakltjak ki a torz se t, am elye n a ke t fe ls6hajtast hagyjak meg . A negyedik evben a z egyik o ldaIon s zaIv e ss z6t, a masiko lda Ion ke trugyes ugarcsapo t talalunk. U garc sap ne lk iil is a la kfth ato , d e ak-kor konnyebben felkopaszodhat. A to vab bi e ve kb en a t erma t6k tket a le ive -le s v agy a s za Iv es sz 6s v alto cs apos me ts ze s s za baly ai s ze rin t n ev eljiik .Er6sebb ulte tvenynel m ar a negyedik evben e le rhe tjU k a teljes termore

forduldst is . E kkor ket szaIvessz6t hagyunk. E bbe n az e se tben a harm adike vb en n egy h ajtast n ev eliin k, ke t h aitasb ol u gare sapo t, ke tt6b 61 p edig a n e-gyed ik evben s zaIv e ss z6t a lakftunk ,

Az ernyamuvetes jelen tasege

Az emyomiiv ele s e lo nye i. A rm lv ele si moo nag y e l6 ny e a metszes egyszerd-sege. A term ore sz ek es az ugarresze k jol e l vannak valasz tva,A ke ske ny lombfaI m iatt a t6ke hajtasainak jobb a megv ilagttd sa , mint a

Mose r-rm lve le sne l. E z az onban e sak a koz epe s sortavolsag e se te n a n fennigazan , Sz e le s s orta vo ls ag e s eten e z keve s se ig az , me rt a k ie leg ito te rh e le s he za legtobbszor nem elegend6 a ke t szaIvessz6. H a esak ke t szaIvessz6t ha-

41



gyunk, a tO ke a torzstisz tftason es a csonkazason kiviil mds zoldm unka: nemktvdn.

Az emyomuve les hatranyai. Tavasszal a szti /vesszo /ekotoztsereeleg ro -

vid ido a n rendelkezesre, Korabbi iddpontban a fagyveszely m iatt nem is na-

gyon tanacsos metszeni. A szaIvesszoKet is akkor konnyebb lekotozni, ami-

kor mar megkezdddott a nedvkeringes, Ezt a gyors rugyfakadas koveti, ami

utan a hajtasok mar konnyen letorhetnek.

H a a szalve sszdk riigye it re sz leges fagykar e ri, akkor a keno terhe les mar

nehezen val6sithat6 m eg.

A Sza lVesSZOKleko toze s e idOhoz koto tt, e s e le gge munkaigenye s [olya-mat, e s mert csak kezze l vegezhe td, nagy teriile t e se ten gondokat okozhat.

Az em ydrm lve les fm eg kozepnagy furta [ajtak m etsze sere alkalm as (pl.

Chasselas , Rizlingszilvani), Igy ke t szalvesszovel is j61 meg tudjuk oldani a

keno terhelest, es a tOke lombozata nem lesz nilzstifolt.

Gyakori az emydrm lve les a szdlvesszds metszest ig en ylo b ors z6 1o fajtak -

nal, m int pl. a Leanyka, P iros tram ini, Sziirkebarat , Chardonnay es Caber-

net.

N em konnyti a szalvesszdk lekotoze se a merev vessze ja fajtak eseteben,

m ert konnyen letorhetnek,

Ernydnnlve le skor az ap robb furta fajt tiknt il a keno terhe les e le rese ce lja-

001 olykor harem , sot negy szalvesszd m eghagyasat is ajanIjak. Ezze l viszont

a tOke zstifoltabb lesz , es a lom bozat vesz ft a m egvilagftottsagabol, H a tobb

hosszabb term dre ssze l kfvanunk terhe lni, akkor m egvilagftottsag sz em pont-

jaOO1 elo ny os eb b a S ylv oz -k ord on alkalmazasa,

Sylvoz-kordon

A Sylvoz -kordon alakito metszese es te rhelese

A magas kordonrm lve le snek ez a formaia fm eg O laszorszagban terjedt e l,

he lyenkent azonban nalunk is megtalalhato. A lekotozott szalve ssze jti M o-

se r-rm lvele s csak annyiban kiilonbozik a Sylvoz-kordont61, hogy abban

ugarcsapot hagynak. A Sylvoz -kordon e lkepze lhe td tobb valtozatban is , de ale ggyakoribb az egytorzstl egykani m egoldas , Az alakit6 m etsz es hasonI6an

indul, m int a M oser-kordonnal, A negyedik ev ulan hagyhatjuk meg az e ls6

szalvesszdket , Az otodik evben egy tO ken m ar negy le fve lt szalve sszo is lehet-

seges, Enne l tobb, j6 talaj ese ten sem tanacsos a nilte rhe les veszelye miatt.

A szalve sszdk metsze se t, kotoze se t a leiveles szabalyai s ze rin t v eg ez zu k.A klassz ikus Sylvoz -kordonnal ugarcsapot nem szokas hagyni, bar e lonyos

lenne a kovetkezd evi metszes megkonnyftese m iatt.

42



40 em

40

e o

40

30. abra. Sylvoz-kordon metsz6.utan, tavasszal

I ,

Az ernyomdveles es a Sy lvoz -kordon tdmberendezese es tenyeszteriUeteMagy aro rs zag on az ono s a Mo se r-fe le mag asmdv ele se ve l, A tart6 huz al alatt

kb. 50 cm-re egy segedhuzalt feszftiink lei, e s e hh ez k otjiik a s z8 lv es sz 6k et .

. A S ylvoz-kord on ielen ttJseg~

A Sylvoz -m uveh~s e lonyei. A lefve lesnek az az e ldnye , hogy a riigyek aze ge sz s za lv es sz d hos sz ab an b iz to ns agos an k ifa ka dn ak .A te rmd re sz e k e s a z ugarre sz e k s ze tv aIas zta sa val jobb a lombozat megvi-

Idgftottsdga is , ami a te rm es , a ve ssz 6 be ere se e s a nove nyve de lem s zempont-jab ol e gyaran t e l6 ny os .

A Sylvoz -muve le s luitninyai. Ezzel a tO keform aval - akarcsak a tobbimaga srmive le s se l - csak fagy t61 vedett hely en e rd emes fogla lkozn i.A Sylvoz -rm lv ele s e rd se n ig enyb e v es zi a tOk et, e s k onny en tiilte rh ele sh ez

ve ze t. Ez e rt csak gazdag talajon a lkalmazha t6 , me r t a j61k ifakad6 s zaIv e ss z6te rmekeny riig ye i e ro s te rh ele st je le nte nek.

A szd lves sz tJ lekotozese szo ro sa n id tJh oz koto tt, es so k mun kd val ja r. Eztpon to san k ell v eg ez ni, m e rt n ag y s ziiks eg van az als 6 riig ye k k ifakad as ara is .A kove te lm enye k m iatt biz tosabb, ha ugarcsapot is hagyunk.A kfvanalmak csak optim dlis koridm enyek kozott valostthatok m eg.

A s zalve ss zd k le ko to ze se ve l jar6 k ord onm ifv ele s a le gs ze bb e re dmenye ke tMatraalian mutatta fe l, ahol a j61 tragyaz ott e s gondosan ke ze lt M z taji sz6-

IOkb en a Rizlingszilvani fajta 20 tonnat e s 18 mus tfokos te rm e st is adott.

43



Egyesfiiggony

M a s neven egys fku fuggony , Az u t6b bi e ve kb en a bu lg ar s z6 lo te rme sz te s e s ak etto sfiig gony -muve le s gondo la ta nak hata sa ra k eriilt e lo te rb e. Ig en s ok ujte lep fte sben megtaWhat6 .

A to bbe ve s re sz ek a lak ulas a. A Mo se r-rm iv ele sh ez h as on l6 an egy torzs-bol e s egy karbol all a tO ke .A torz sm ag assagjobb, ha nem tobb 160 cm-nel ,m ert k ulonbe n - f61 eg az alacsonyabb te rm enl embe re k sz am ara - n ehe zke sa me ts ze se ,A lilito m etszes . U gyancsak a Moser-m dve leshez hasonl6.A karnak vald v essz 6t kaszer tekerjuk at a h uz alo n, e s fg y koto zz iik me g,

kulonben a te rme s s uly a alatt k on ny en le sz ak ad . Az edd ig ta rgyalt rmive le s -m6dok t61 e lte r6e n ugy an is a sU lye gy h ely en o ss zp on to su l, e s e zt k oto ze ss elm egtartan i n em le he t.

A kar kialakft8sat a negyedik evre fe jez ziik be .tvenkent esedeke s m etszes . A kordonkaron a tO ke erossege t61 fiiggoen

3-4 szalvesszdt e s ugyanennyi ugarcsapo t h agyunk . A s zalv es sz ok et a lomb-s ato r k iilsOre s zen kepz6do tt v e ss zOkb61neve ljiik , me rt e z ek e re rte bb ek , mi-ve l tobb n ap su te sbe n volt reszuk,A tSmbe re nde ze s e gysz ertibb, d e m ert a m ag asan le va sulypo nt m iatt na-

gyobb igenybevete lnek van kiteve , m int a Moser-kordonnal, fe lte t ienii l j6a nyagb61 e s j6 k iv ite lb en k ell k es ziiln ie .

4.6.

31. abra. Egyesfuggony-mQvelas alakitasa a 4. as az utana kovetkez6

avekbe.n

a) tavaszi. b) 6szi allapot

44



Az oszlopokat egymast614-6 m-re telepitsiik. A t6kek melle a szokasos-

mil hosszabb, 2 m-es kar6kat tegyiink, ebb6l a foldben 40 em legyen. Mivel

az ilyen kar6 a szokasosnal tobbe keriil, beszerzesiik is nehezebb, aj8nlato:-

sabb az ikertokes telepites, mert {gy a tamberendezes kevesebbe keriil. Ha a

kar6 nem er fel a kartart6 huzalokig, a torzs elgorbul, Vooekezesiil akartart6

huzalt minden evben ujra meg kellene fesziteniink, ami nem konnyli feladat.A kartart6 5 mm-es huzalbol anjon, melyet kifesZites utan U szegekkel az

oszlopok es a kar6k tetejere szogeziink, Termeszetesen ebben az esetben

utanfeszftes nem lehetseges,

Tenyeszteriilet. 3-3,5 X 1,2 m-re telepftik. Ikertdkes iiltetes eseten

ugyanezt a t6keszamot ugy erhetjiik el, hogy a t6kek k ette se ve l, e gyma sto l

40 cm-re legyenek, es az oszlopok, illetve a kar6k kozejiik keriiljenek. A ka-

rokat ilyenkor egymassal ellentetes iranyba kell kinevelniink.

Zoldmunkdk

A bearnyekolas csokkentesere a zoldmunkak soran legyiink tekintettel. Ta-

volftsuk el a folosleges medddhajtasokat, amelyekre a jov6 evi termesb.ez

nines sziiksegunk,

Az osszeakaszkodni kesziil6 haitasokat egy specialis milvelettel, az iin, fe -sidessel valasszuk szet, Ez er6sen idOhoz kotott munka, mert ha elkesunkve-

Ie, mar esak nehezen tudjuk elvegezni. Esetleges novenyvede lm i m unkak

utan a munka-e ge sz se gugyi varakoz asi id6 er6sen zavarhatja az ilyen teve-kenyseget, Sz616eres kezdeten ajanlatos a furtoket leginkabb arnyekolo le-

veleket is leszedni, mert ezzel rossz id6jaras eseten a rothadast is meggatol-

hatjuk.

Valamennyi zoldmunka elonyos, de hogy koziihik mennyit all modunk-

ban elvegezni, az a rendelkezesunkre aIl6 munkaer6t61, id6t61 es egyeb felte-

telektdl, tobbek kozott a koltsegektdl is fiigg.

Az egyes fiiggony-mtiveles je lenu isegeAz egyesfiiggony-miiveles elonyei. Egyszertibb a tdmberendezes , mert esakegyetlen huzalbol all.

Konnyebb a metszes, mert a vessz6k nem akaszkodnak ra a felsd huzalok-

ra. Ezenkiviil a t6ke attekinthetobb.A sziireti munkdk is konnyebben vegezhetdk, ha egyszenibb tamaszu to -

kevel allunk szemben.A termdreszek magasabban helyezkednek el, ami bizonyos vedelmet je-

lent a teli e s a tavaszi fagyok ellen. A teli fagyok alkalmaval ez kiilonosen

45



fagyra kevesbe erzekeny fajtak eseteben lehet jelentds, es olyan helyen, ahol

nem 'keD felniink, hogy a torzs als6 resze "kifagy" a tOke al61.

A teli fagyokkal kapcsolatban ne feledkezziink meg arr61, hogy a tOke

ellenallosaga (bizonyos mertekben) evrdl evre valtozhat, Fiigg az elozo evi

idojarast61, az elmiilt evben erlelt termes mennyisegetdl, a tapanyag-ellatott-

sagtol, a tapanyagok aranyatol es a fejlooest61. Ez egyebkent minden nuive-lesformara egyarant fennall,

Az egyesfuggony-mdveles eldnyeit - az elmondottak figyelembevetelevel

- ott lehet elsdsorban felhasznalni, ahol kevesebb munkdt tudnak forditani a

sz610 milvelesere, mint amit a tobbi egysfku rmlvelesmodok megkfvannak.

Az egyesfuggony-rmivelesre a legjobban a szabalyosan novekedo"tin.

konnyen kezelheui fajtdk vdlnak be. Gyongyosi kfserleteinkben ilyen volt a

Rizlingszilvani fajta, ami mindenfele, sok iddt es faradsagot kivan6 zoldvalo-

gatas nelkiil ugyanannyit tudott teremni, mint a Moser-rmiveles mellett (kb.

10 tonnat), es a mindseg is megegyezett. A Leanyka fajta viszont nemcsak

kevesebbet, hanem gyengebb rnindseget is adott. A lombozat nilsagosan ar-

nyekolta onmagat, Ezt csak igen sok kezi munkaval lehetett volna megsziin-

tetni. Ebben az esetben eldnyosebbnek latszott, ha a Leanykat mas rmivelesi

m6ddal termeljiik, ami kevesebb rafordftast igenyel.

Az egyesfiiggony-mtiveh!s hatranyai. Az egyesfuggony egy szal huzaljan

levd karr61 es a szaIvessz6kr61lehajI6 hajtasok egymdst dmyekoljak. Ez kii-

lonosen akkor fenyeget, ha a sorok az uralkod6 szeliranyra keresztben all-

nak, esegy oldalra fordulnak at. Ilyenkor a fiirtok rosszul termekenyulnek,es a novenyvedelmi munkakat is nehezebb elvegezni, Mindez kulonosen ki-

fejezett, ha gazdag talajra bujan novekedd fajtakat telepitettiink. Sovanyabb

talajon, szabalyosan novekv ti fa jtdkna l az emlitett hatranyok kevesbe jelent-

keznek.

Ujabb amerikai kutatasok szerint nem mindegy, hogy egy rmivelesmod

eseteben milyen iranyban neveljiik a lombozatot. A fiigg61egesen folfele al-

16k mindig erosebben fejlddnek, es a rajtuk levo fiirtok is jobban cukrosod-

nak, mint a lefele hajl6 hajtasokon.

A ketsflui mtivelesm6dok fogalma

Az 1 X 1 m-es tenyeszterulenl bakrmlvelesnel ha-onkent 10 000, a 2,4 X

1 m-es kozepmagas kordonnal 4168, a 3,5 X 1,2 m-es terallasti magasmdve-

leseknel2381 tOke talalhato. Ahhoz, hogy a sortavolsag novelesevel ne csok-

kenjen a termes, 1 ha-on kb. ugyanannyi hajtdst kell nevelnunkvalamennyi

rmlvelesmoddal, Ennek kovetkezteben ahogy szelesednek a sorok, ugy zsii-

46



fol6dnak a hajtasok, ezert valamennyi szeles soros magasrmlvelesnel rosz-

szabb a tOke megvilagftottsaga, mint a keskenyebb sortavolsagu tOkefor-

maknal,

A legismertebb szeles soni magasrmlvelesnel, a Moser-fele kordonnal a

lombozat erdsen drnyekolja onmagat, A tOke belsd reszen a megvilagftott-

sag a fenyerd kb. egytizedere is lecsokkenhet, Ezzel romlik a levelek asszimi-lacios tevekenysege. A vesszOk rosszabbul ernek, a rugyek, kulonosen az ala-

pi re sz en k ev es be te rme ke ny ek , cso kk en a me gte rme ke nyult v irag ok s zama,kisebb lesz a bogy6k cukortartalma, a rothadas is erdsebbe valik, mint a re-

gebbi muve le smodoknel, O ria si el6nyei ellenere a Moser-fe le maga smdve-le sn ek te ha t h atra nyai is vannak. A sza lvesszdk segedhuzalhoz val6lekoto-

zese bizonyos fokigjavitja a hajtastomeg elhelyezeset.es ezzel egyiitt a meg-

vilagitottsagot, de a term6hajtcisokat ezzel egyiitt rovidebbre kell csonkaz-

nunk, ami nem javitja az asszimilacio felteteleit,

E hatranyokon kfvannak segiteni az un. ketslkTi mavelesmodok; ahol alombozatot ketteosztjak, es ezert a megvilagftottsag erdsenjavul, amit a vesz-

SWK: riigyeinek nagyobb termekenysege is igazol. A megvilagftottsagnak ezt

az elonyet csak reszben csokkenti az a biol6giai hatrany, hogy a hajtasok a

nyar masodik feleben lefele csiingenek - mint a kettdsfuggony-rmfvelesnel

lathato.

Kettosfiiggony-mtiveles (GDC)

Tobb ketslku rmlvelesmod van. Koziiliik hazankban a kett6s/Uggony-muve-lesveilt kozismertte, Ebben a magasrmlvelesnek ket tart6huzala van, es innen

is szabadon lognak le a hajtasok.

A tamberendezes kulonleges formaja folytan a szetvalasztott lombozat

jobb megv ildglta st kap, mint a szeles soros egysfku rmlvelesmodok eseten,

nagyobb a teriiletre jut6 termofeliilet, A kettosfiiggony-muveles 4 X 1,2

m-es teraIlas eseten ket ikersorra van osztva, es igy a lombozat k6ze1 annyi

fenyt kap, mint 2 m-es sortavolsag eseten,

A biologiai.eldnyok mellett nagyon fontos meg az edd ig ieknel jobb gepe-s(thet6seg, ami uj tavlatokat Iger a sz610termesztes szamara, Ennek remenyei

azonban gazdasagi okok miatt hazankban nem valtak val6ra. Ajobb megvi-

lagitcis es a tobb termes lehetdsege azonban fennall, igy tovabbra is erdemes

megismerkedniink ezzel a rmlvelesmoddal.

A GDC-muveles a ketslku rmlvelesmodok legismertebb formaja; Ma-

gyarorszagon kozel ket evtizede valt ismertte. Nagyobb iizemi teriileten is

47



megtalalhato, he lyenkent kis iizem ekben is e l6fordul. K isebb te riile tekre

aj8nlhat6 valtozata a kovetkezd,Tobbeves re szek e lhe lyezkedese . Leggyakoribb az egytorzsti ke tkani e s

az e gykani e gytorz sil, ikertdkes valtozat. A torzs m agassaga 150 em . Innen

enyhen folfe le le jt6 , 60 em hosszu kivezeui karok ta la lh ato k. A ta rt6 bu za lo -

kon lev6 te rmOkarok bossza 1,2m.Alakito metszes . A te lepfte s utani evben a tOkeke t ke t riigyre metssz iik .

Ike rtclkes vB ltozat egytorzsu, egykani tclkeve l. A masodik evben ke t baj-

ta st neveliink . Az egyike t a kar6 m agassagaban visszacsipjiik, a m asikat kive -

ze tjiik a kartart6 buza1ra. Ennek megkonnyfte se vege tt a kar6 es a kartart6

buzal kore zslikkotoz6 zsineget kotunk, nebogy a hajtas letorjon, M eg e16-

nyOsebb , ba a tOke melle egy nyitott Y alakii, kb . 8 mm -es hullamosftott bu-

za lb61 a tI6 tin, kom arom i tam asz t te sz iink, am ivel a tOke m elle tti kar6 es a ki-veze te s ke rdese t is m egoldjuk.

Ez t a kis sze rkeze te t, am elye t a Komarom i M ezdgazdasagi Kombinat

szakem bere i dolgoz tak ki, a m ilve lesm od kedve l6 i igen basznosan tudiak a l-

kalm azni, e s m aguk is konnyen meg tudiak csinalni.

Az egytorzsu es egykani tOke segftsegeve l a termofeliiletet egyszera kiala-

kttan: es fenntartani. Hatranya, bogy a le te sfte sehez tobb szaporit6anyag

szukseges , am i nove li a te lepfte s koltsege it, Am ennyiben azonban a t6 tavol-

sagot nove ljiik , pI. 1,40 m-re , akkor m indez kevesebb rafordftassal is m eg-

oldhat6.

Egytorzsu, ke tkani tclke alakitB sa. A karokat ke t re sz le tben alakitjuk ki.A masodik karnak val6 hajtas kivalasz tasakor iigye ljiink arra, bogy az m eg-

fe le l6 he lyzeni e s e r6 te lje s novekedesti legyen, kiilonben nem kapunk ara-

nyos form aju tO keke t.

Ez a tokeforma lassabban alakithato ki, m int az egytorzs il egykani valto-

zat. G azdagabb kotott talajra ajanlhat6 , m ert egy tOkebe lyre csak egy olt-

vany-sz iikseges , e s igy a te lepfte s kevesebb szaporit6anyaggal oldbat6 m eg.

Mire vigytizzunk a GDC-tokek kialakttdsakor?

A tOkea1akitas kenyes id6szaka a hajtasok kiveze te se a kartart6 buzalra.

H a ezt nem vegezzuk e l ide jeben, akkor a hajtast z sakkotoz6 zsineg vagy ko-

marom i tamasz ne lkul a sze l konnyen le torhe ti,

H a a masodik ev e le je re m eg kes ik a tdmberendezes befe jezese , akkor ide -

iglenes m egoldaskent a kar6k m agassagaban egy buzalt fe sz itiink ki, e s atm e-

ne tileg ezen veze tjiik a hajtasokat, Ez t c sak s ziik se gmegold as ken t alkalmaz-hatjuk, mert am ikor a kartart6 buza1ra kotjiik at, a merevebb hajtasok kony-

n ye n e lto rh etn ek .

H a a karok kialakitasat a torzsnek szant vessz6 csucs i re szeb61 kinov6 baj-

tasokkal a barmadik evben kezdik e l, akkor a vessz6 fe ls6 reszen lev6 te rm es

48



4.lIv b

s . e v

32. 6bra. Egytorzsu katkani GDCalakftasa a 4. as 5. avben.

a) tavaszi. b) 6szi 611apot

tomege konnyen elgorbfthe ti a torzset, Ellene gondos kotoz esse l vede kezhe -

tiink.

A termesse l m egrakott kar e sak akkor nem szakad Ie , ha kinevelesekor

lega labb ketsze r rdtekerjiik a kartart6 huzalra.

A kiveze to karre szek a torzshoz viszonyitva ne alljanak derekszogbea,m ert ke sO bb le jje bb hajlanak, es igy se rkentik a karokon a fattylihajt3s0k e lo-

torese t. Ezert a karok 140-150 cm-rdl indu ljanak ki, ille tve a kartart6 huzal

160-170 e m magasan legyen.

Evente esedekes metszes, A kettdsfiiggony-nnlve les sok te kinte tben e lte r

az eddig m egszokottakt61, ezert a m etszeseve l is resz le te sebben kell foglal-

koznunk.

N e fe ledjiik: a jobb m egvilagftottsag folytan az a1s6 riigyek te rm ekenyeb-

bek, m int mas tOkeformanal, e zert ez a rm lve le smod rov idebb me tsze st kt-

van.A kialakftas szakaszaban a novekedes meg igen gyors . Ilyenkor a karokrol

a hosszu hajtasok hamarosan fuggdlegesen csiingenek le , Ez kesObb, a te ljes

te rmOkort e le rt tOkenel mar csak a nyar masodik fe leben kovetkez ik be.

A kia la kttd s ev eib en a karok m eghosszabbftasan kiviil hossz ii te rm dresz t

ne hagyjunk. Ilyenkor a nilte rhe les vesze lyenek elkenilese vege tt esak rovid

csapra m etssz iink. N agyon fontos szem pont, hogy a metszeskor m eghagyott

reszek ne dlljanak befele, m ert a fe jl6do hajtasok a tO ke m egvilagftottsagat

rontjak, es az ilyen tOket lehe te tlen rendben tartani.

49



33. libra. Kifele metszett

GDC-muvelesu t6ke

Tamberendezes. A to rzse ke t a talajt61150 cm-re k id llo karo mellett nevel-hetjuk. Elonyos a mar ismertetett komaromi tamasz hasznalata, Att61 nemkell tartanunk, hogy ez ut6bbi el fog gorbulni, mert ennel a rmivelesnel a ter-

mes tomege a kartart6 huzalokat terheli.A tartooszlopokat egymtist614,6-4,8 more tessziik ugy, hogy egyben a

torzsneveles eeljara is szolgalianak. Siillyesztesiik laza talajon 80 em, kototttalajon 60-70 em.

A kereszttartok hossza 120 em. Ezek ne legyenek mozgathat6k (mint he-lyenkent lathato), mert eloatlltasuk igy nehezebb, es a kozeli jovOben ugy-sem fognak geppel sziiretelni. Legjobbak a kemenyfabol keszultek, de ha va-

laki T vashoz vagy eolos csohozjuthat, akkor meg szebb kiatIitasu es erdsebbvaltozatot keszfthet.A fa kereszttart6k 5mm vastag, vagy ehelyett ket osszesodort 3mm-es hu-

zallal rogzithetOk az oszlopokhoz. A racsavarozas idd- es koltsegigenyes

nnfveletevel nem erdemes bajl6dni.A kereszttart6kat 160-170 em magasra tegyiik. Ezt a soron beliili apr6bb

talajegyenetlensegek miatt eleg nehez pontosan meghatarozni, de ennel nehelyezziik magasabbra, mert kiilonosen az alacsonyabb termettiek reszerenehezze valnak a novenyapolasi munkak.A vegoszlopokra a kozbensdknel kb. meg egyszer olyan eros kereszttart6-

kat tegyiink. A kartart6 huzalok 5mm vastagok legyenek, ha ilyen nines, osz-szesodorva ket 3 mm-eset hasznaljunk. Az ut6bbiakat kisebb teriileten, kis-kertben konnyebb kifesziteni.A kartart6 huzalokat egyszerre es foko za tosan feszitsu k ki, kiilonben az

50



12 em

34. libra. GDC-mGveles tamberendezese fix kereszttart6kkal.

Baloldalt a kereszttart6k elhelyezese fels6 rogzitassel. jobbra az oszlop

atfurasaval val6 rogzites 10-es gombvassal

oszlop es a kereszttarto eIfordul. A tamberendezest Iegalabb ket embemek

kell epfteni, egyediiI csak a karozas milvelete oldhato meg. A kartarto huza-

Iokat a kereszttarto szeIet6I 5 cm-re heIyezziik el.

A vegoszlop kikotesekor a horgonyzoberendezestol (csiga, betontusko)egy 10-es gombvasat vezessiink fol, es ehhez a talaj folott 20 cm-re harem

pontban rogzitsiik a vegsd kereszttartot; kozepen es ket szelen.

A GDC-muveles tenyeszterulete, Hazai koriilmenyek kozott a sz6I6ter-

mesztes eszaki hataran, a mindsegi kovetelmenyeket is figyelembe veve aGDC-muvelesnel is eldnyosebb a kisebb tenyeszteridet: Ilyenforman a ki-

sebb sz6lOkben 3,5 m-es sortavolsag ajanlhato. A kereszttarto 1,2 m legyen.

3,5 m-es sortavolsagnal a sz6I6iiltetvenyt csak kis gepekkel rmlvelhetjuk.4 m-es sortavolsagnal mar univerzaltraktort is igenybe vehetiink. Itt az

er6sebben novekedd fajtak eseteben a kereszttarto 1,4 m is lehet.

A t6tavolsag az egytorzsil tdkeknel 1,20, ikertokes telepfteskor 1,2-1,4 m-es legyen.

35. abra. A torzsek as karok

kialakitasat as tartasat segit6

hullamosltort huzal [komaroml

tamasz). Komaromi Mez6gazdasagi

Kombinat. 1981

51



Az univerzaltraktor olyan szelesmunkagepet vontasson, amelyik az egeszsorkozt megmilveli. Ha ilyen nem a n rendelkezesre, erdemes hazilag kialakf-tani. Ennek hianyaban kisgepekkellehet megoldani a kimaradt talajsav meg-

muveleset, ami a kereszttart6k miatt eleg nehezkes,

A GDC-muveies zoldmunkai

Mint a metszesnel m a r hangsiilyoztuk, a zoldmunkak megfeleld vegrehajta-

sat a gondos kifele metszessel tessziik lehetdve. Mind a termd, mind az ugar-reszek a sorkoz fele helyezkedjenek el. Ez a keresztiranyii szelhatas ellen isv e d ,

Erdsebb novekedes eseten a GDC-muvelesen hajtasigazftas szukseges,

Amennyiben a kifele metszest nem hajtottuk vegre kovetkezetesen, csak

igen nehezenlehet rendben tartani a tdket. Ebben az esetben meg 1,5 m-nelszelesebb kereszttart6 sem elegendd,

A,GDC-muvelesben a hajtasok gyengebben novekednek, mint a Moser-mdvelesben (de ez nem megy a tOkek termokepessegenek rovasaral). Ezert

szakszenl kezeles Mellett a tOkekhajtasrendszere aranylag konnyenrendbentartbat6.

A hajtasigazftas ceIja, hogy ket parhuzamos karon fejlodo hajtasok neakaszkodjanak ossze, es a tOkebelseje j61meg legyen vilagftva, Ennek az esz-

36. 'bra. GDC-mOvelesQ t6kekbels6 csonkazaSB

52



37. abra. Belse csonkazasban

reszesitett GDC-mCivelllsu t6kek

lornbhullas utan

koze i a sze tfe s iile s es a be lsd csonkazas, A celunkat egy rm ive le tte l is e le rhe t-

jiik , de az em hte tt ke ttot m as-m as iddpontban vegezhe t,iiik , am ive l e lkeriil-

he td a nemkfvanatos munkacsiics. . ,A bajtasok fes iile se a parhuzam os fe lsorok hajtSsainak sze tvalasz tasaool

all, am it a sorokon vegigm enve vegezhenink e l. Ennek idopontja aviragzas

utani 3-4. het, A pontos iddpontot nem i gyakorlat utan konnyebb kivalasz-tani. H a till koran vegezzuk, akkor hamar ujra osszeakaszkodnak, ha nil ke-

son, akkor mar nehez a vegzese . Az ide jeben valo fesiile s te lje sftmenye egy

nap alatt egy hektar lehe t.

J6 tapanyag-egyensuly es esszenl te rhe les ese ten a hajtasok nem futnak e l

vfzszintes iranyba, tehat a sz61osorok keresz tben val6 sze tfe sulese re nines

szukseg, H at.fajtaval folytattunk tobb evig tart6 resz le te s kfse rle ti m egfigye-

Ieseke t, de ilyen m ilve le tre nem volt sz iikseg m eg az eros hajtasfe jlodese r61

ismert M atraalian es a Leanyka fajtanal sem .

Beisel (Sonuzas. Amennyiben kifutottunk a fes iile s idopontjabol, akkor

a befe le haj16 haitasokat a flirt folott negy leve l utan bekurtitjuk. Ez ugyan nil

rovidnektdnik, de gondos tavasz i kife le metszes utan a hajtasoknak csak

m integy 10% -at e rinti, am it a tobbi norm alis hosszusagura kurtitott hajtas le -

ve lfe liile te he lye tte siteni tud. M erese ink igazoltak, hogy a tO ke te rm esenek

m ustm indsege nem tert e l a fes iilt hajtasoke tol,

A le fe lees iingo hajtasok csonkazasat ugy vegezzuk, hogy als6 vegiik a

foldt61 kb. 60 cm -re legyen.

Nem mindegyik hajtas toreksz ik arra, hogy a fold fe le hajoljon, hanem -

kiilonOsoo a merevebb novekedesilekne l - a sorkoz kozepe fe le iranyul, es

arra is kepes, hogy a m asik sorban novekeddve l osszeakaszkodjon. Az ilyen,kozlekedest akaddlyozokat s zukse g sz erint csonkaz zuk.

N e erjen m eglepe teskent, hogy a kialakftas eve it61 e ltekintve a m dveles-

m6d nevere utal6 szep fiiggonyforma esak a koran le fe le csungo hajtds ti [aj-

53



38. abre. Ketsler iqaz+tc rt.

caonkazo tt Mcs ar-mdvetesu

Leanvka-tokek bujan novekednek.

es a vesszek surun helyezkednek el.

Gvonqvos. 1980

39. abra. A kettosfuggony-muveJesu

Leanvka tokejen a veqataclo

visszafogott. A vessz6k

vekonvabb ak. ethelvezkedesuk

a jobb meqviiaqftot tsaqr a utal.

Gvonqvos. 1980

54



tak nal kepzodik. amilyen pl. a Zala gyongye. A mere v, [elmerev haitdsu ne-

mes sz6l6fajta (Y. vinifera) GDC-muvelescTl terrndkorban javareszt folfele

igyekszik novekedni. Ezekre a fuggony clnevezcsncl jobban illene a kett6s

kordon. A fuggony inkabb a labruszka fajtakra illik - a modot ezekre a faj-

rakra dolgoztak ki. (Tnnen ered a nevuk is; genevai kett6s fiiggooy = Geneva

Double Curtain, GDC)Hazai fajtaink termesretes novekedeset. enncl a rrulvclesncl nc igyekez-

zunk megvaltoztatni, mert ez anuigy sem leherscges. A lefele csungo hajta-

sok biologiai szernporubol armigy sem eldnyosek, es csiikkentik ajobb meg-

vil;igfu\s hatasat. !lyen szempontb61 nem a szep ftiggiinyfonna, hanem a ket-

ieosztott hajtastomeg a foruos. Ez ugyan - kulonosen szeles helyen - kisse

nchezze reszi a tokeaiakttast. de a rncgfelelo megvilagitas a iombozat kctte-

osztasa Iolvtan {g y is kialakul.

A niltcrheles elkerulcse celjabril csak hOSSZlj csapos.felsratvcsszos termd-

reszekct hagyjunk. Szalvesszore csak igen eros novek edcstl es gazdag talajonleva toket metsszunk p'. a Leanyka fajtanal.

A kerrosfuggony-rmiveles tokci sokak szarnara kevcsbe rendezettnek nin-

nek , mint az egysiku rruivclesckc. A kettdsfuggonv-nuiveles esszeriisegc ak-

kor nlnik ki, ha felulrol, emeleres hazbol vagy rnagaslatrol rekiutjuk meg.

Orman nlnik szembe. hogy mcnnyivel jobb a lombozat megvilagttottsaga,

mint a Moser-nuivelesmod escteben.

A k ettosfuggony- (GDC-) mtiveles jelentosege

A GDC-nnlvelest legtargyilagosabban a napjainkban cltcrjedr rnagas toke-

formaval, a Moser-nnivelessel osszehasonhtva ertckelhetjuk.

A nnivelesmod eI6nn..i. Az esszenien muvelt GDC-muveies csak

30-40%-nyi kezimllnka~"6-IelhaszndLdsl kivan. Konnyebb a mctszes es a

szuret, csokken a zoldrnunkak szarna. Ez az arany a teruletre szarmrva jon ki.

De ha pl. I (JOGkg terrncs clrialhtasat vesszuk alapul. a kep meg kedvez6bb.

Ugyancsak jot mutat a leszuretelr termes menn yisege es minosege.

Amcnnyibcn a rcruicrrc jU! (J terrnes egyenl6, a GDC-muvelCs egy-ker

mustfokkal jobbat ad.20-30%-os tcrrnestobblcrkor a minoseg egyenl6 a Moser-kordonon ter-

mcuevel. A G DCvrmlvcles 40-50%-os tcrmestobbleter is el tudott erni, de

ilyenkor a Illinost'g egy mustfok kal csokkent.

Ezek a terrneseredmenyek a Matraaljan, kedvez6 ialajon alakultak ki,

ahol a sz616 mindket muvclesmodban 3.5 ru-es sortavolsagra volt telepftve.

Erdekes modori a nagy tcrrnestobblerck tigy jouek letre. hogy a kett6sfiig-

55



gony-mdve le s e s a Mo se r-ko rd on tOke i e g yfo rma tragy az as ban e s nove nyve -delemben re s ze s iiltek .A GDC~muve le sU tOke t n agy fe liile te m iatt konnyebb te rheln i, jobban e l-

h ely ezhe t6k a s zaIv es sz6k an elk ill, h ogy nagyfokti b earnyeko las aIakuln a k i.A kulonlege s tambe rend ez es altal ke tteosz to tt lomboza t jobb megv ildgi-

tdsa f61egaz e ls 6 idds zakban je le ntk ez ik . A hajtas fe jlooe s masod ik s zakas za-ban a lehajl6 hajtasok m ar nincsenek olyan kedvezO helyzetben, m egis aza ss z im ila ci6 fe lte te le i a ketto sfiiggonyne l kedvezObbek.A GDC -muve le s jobb fe lte te le ke t te remt a cseme ge sz 610 te rm esz te se re is ,

m ert a sz abadon atl6 fiirtok sz epe n kife jlO dne k, e s sz iire tkor a bogy6k ham -vassaga is e pe n m arad.Az alaesonyabb dom bvide keke n a GDC -tO ke k m agasan fekvo term dre-

szei kevesebb fagykdrt sz enve dne k, m int az egyesfuggonye, U gyanott a M o-

s er-rm lv ele sen voltak a le gnagyobb te rme sk ie se sek.A GDC -m uvel6s ~ az olasz es am erikai tapasztaIatok szerint - nagyon al-

kalmas a gepes ite sre. Meg a sziire ti e s reszbe n a m etszesi munkak is gepesft- .hetO k, de erre hazai viszonyok kow tt nines lehetdseg, A GDC-muveles ottvalik be , ahol adott te riile te n sok es j6 termest s ze re tn enk e le rn i,A ke ttosmggony -muv ele s hatn in yai. Az a tlagnal n agyobb s zakmai fe lk e-

s ziilts ege t k iv an, e s e z n in es m egmind enhol. E nne k e lle ne re nem anny ira bo-nyolult e ljaras, m int am ilye nne l ipari vonaIon m inde nnap talalkoz unk. T a-Ian az adja a le gnagyobb ne he zse ge t, hogy tavol all az e gysfkii m ilve le sm o-

dok re gi, m egsz okott hagyom anyaitol, e s e hhe z a sz akm ai koz ve leme ny nemszoko tt hoz za,M inose g te kinte te be n tobbe t tud nyU jtani, m int a Mose r-m dve le s, de e ze n

a teren elmarad a kozepes sor tdvo lsagu , kozepmagas muveLesekt6 /. Jelenlega m in6seg az ertekesites teren a legfO bb kovete lm eny a vilagpiacon, H oz-zank ennek szigora m eg nem erkeze tt e l, de ez nem varat m a r soka ig magara ,E ze rt n agyon iigye ljiin k a fajta megvala sz tas aralA ketto sfiiggony -muve le su tOkek konnyebb te rh elh etd sege cs ab fto alkal-

mat nydjt a tomegtermelesre, e s e z a te rm elo re nap jain kban nagyobb hatas salvan, m int a m inoseg lehetdsege,

A GDC -muve le s (e s te le pfte se ) c sak a legkedve zobb fekves ekben ajanla-tos , m e rt n agy tOke format k ialakitani e s fe nn tartan i ilye n te riile te n gaz das a-gos. Erre az e nyhe le jte su,j6 talajadottsagu s~6te rille te k fe le lne k m eg a le g-jobban.Az ilye n mdve le smod killonose n a kialakitas, a tambe re nde ze s ke sz ite se

ide je n ig eny el s ok munk at e s je le ntds rdforditdst, am i a hagyomanyosan gon-dolkod6 sz6l6 sgazdat Ieg tobbszo r v is szaria sz tja .

A m tive le sm od feltalaI6ja, N elson Shaulis am erikai professzor szerint a

56



tdmberendezes ko[t segei t ugy kell kiszam olni, hogy segftsegeve l m ennyi ter-

mest tudunk e lo8llitani, nem ugy, hogy a te riile tre mennyi esik. Nalunk ez a

gondolkodas meg e leg idegen, bar a 30% -os koltsegtobble te t sem tudja m in-

den termeld vaIlalni.

A szo[o te rmesz te s je lenleg v ildgszer te , de e lsOsorb an Europaban csokke-noben van, ami nem kedvez semm ilyen uj e ljaras elterjedesenek, mert kevesa telepfte s. M agyarorszagon pedig a sz610te rmesz tes tovabbi gepesfte se

anyagi okok m iatt nem foglalkoz tatja a te rm elO ket. Ez sem osz tonoz uj e lja-

rasok fejlesztesere.Az indul6 beruhazas nehezsegei, koltsegei nagyok. Alfoldi koriilme-

nyek kozott egy ilyen intenzfv m ilve lesm od je len fe lte te lek M elle tt m eg na-

gyobb kockdzatot je lent, m int a M oser-kordon.

A szO lO ' m iive lese lugasokon

A rm lve les- es metszesmodokrol sz616 ismere te ink nem lennenek te lje sek,

ha roviden nem szolnank a lugasvdltozatokrol es a lugasokr61 sz616 ujabb

tudnival6kr61.

Mije liemzi a szo lo lu ga st?

A s z6161ugas re nds zerint a kordonmaveles valamelyik vahozata. J61 haszno-s ithatjuk ve le a kerfte sek, utak, epule tek m elle tti te riile teke t. H a ke t lugas-

sort te lepitiink, akkor a soroktavolsdga legalabb a lugastdkek m agassaga-

nak fe le ljen m eg. A totdvolsdgot a karok hossza hatarozza meg, de hazank

eghajlati korulmenye i nem kedveznek a wI hosszu karoknak, eze rt ke tkani

formak ese ten se iiltessiik egymastol tavolabb a tOkeke t 2,5 m-nel, A karok(emele tek) egymastol legalabb 90 cm-re legyenek, kulonben a tOke nilz sii-

folt le sz . A zsiifolt lombozat ellen rovidre csonkazassal vedekezhe timk, ez

azonban nagyon gyengiti a tOke t. Igy nem leszolyan te tsze tds , am ilyennek

la tn i s z ere tn enk,

Hova tele pttsu nk lu ga st?

Lugas okat e 1s 6s orban fagyvedett he lyen le te sftsunk, A nagy gonddal kiala-

kitott, e se tenkent elfagy6 tOkeink szomoni latvanyt nydjtanak egy-egy ke-

meny te l ullin, e s te rmesze tesen ilyenkor te rmest sem adnak. K iilonOsen e l-

keserftdlehet a ke rttulajdonos s zam ara, ha a fagyos evek sorozatban kovetikegymast, m int 1985, '86 es '87 telen, Ha fagy ve sz ely es te riile te n te le pitiin k

57



lugast, a kockazat csokkentese vegett alul hagyjunk fagycsapot, es a szalvesz-

szot is lnizzuk Ie.

Igen nehez a fagyveszelyes helyrernegfeleld, a kereskedelemben is kapha-

t6 fajta kivalasztasa, Az elterjedt rezisztens fajtak koziil sz6ba johet a ZaIa

gyongye, de az elrmilt kemeny teleken ez sem bizonyult eleg ellenallonak,M a s elfogadott fajta, ami megfelelne, pillanatnyilag nem a n rendelkezesre,A lugasrmlveles tamaszrendszerenek a karok es hajtasok tetszetds kialakf-

tasahoz es megtartasahoz kell igazodnia. A huzalpdrok megkonnyftik a ko-

tozest, de a borsz6lOknel szokasos elrendezes a lugassz610 eseten nem felel

meg, mert nem eleg tetszetds, A szep tOke a haz kozeleben a kert egyik ekes-

sege lehet, ezert nem eleg a hajtasok behelyezese, hanem ehhez nemi kotozes

is sziikseges,A lugasoknal igen fontos a tobbeves reszek szaba lyos k inevelese , mert fgy

nyugalmi allapotban, lombtalanul is dfszftik a kertet, es kesobb tobbet is te-remnek.

Sajnos a legtobb helyen szabalytalanul, osszevissza metszett tokeket latha-tunk, amelyeknek csak a tamberendezes ad nemi format. Sokan csak arra

gondolnak, hogy az elrmilt evi vesszOket joreszt el kell tavolftani, nehogy a

tdke nil sokat teremjen, de a tetszetds formara nem iigyelnek. A lugasokon

gyakran a legnagyobb osszevisszasagban fordulnak eld hosszabb-rovidebb

karok, kiilonbozO' hossziisagu termdreszekkel kombinalva,

A leg ismertebb lu ga sfo rmdk

Igen sokfel« lugasforma alakfthat6 ki, de a leggyakoribb, ajanIhat6 formak a

kovetkezdk. Ezek kozul valaszthatjuk ki a szamunkra legmegfelel6bb, tet-

szetds tfpust. Keriiljiik az onmagukat amyekolo, zart formakat, mert ezek-

ben a sz6lO' rosszul termekenyul, es a betegsegekre fogekonnya valik.

Egytorzsu, ketkani, egyoldalu emeletes kordon. Konnyen alakfthato lu-

gasforma, de egyoldalasan, aszimmetrikusan terheli a tOket.

Egytorzsu, negykani kordon. Az eldbbinel tetszetdsebb tOkealak, gyak-ran talalkozunk vele. A megterheles egyenletesebb, de alakftasa nagyobb

gondozast kivan,

Valltott kani redelylugas. A tOke ket oldalan a valtakozva elhelyezkedd

karok az elozOhoz hasonl6an ugyancsak egyenletes terhelest adnak. Az als6

kar legyengulesenek veszelye kevesbe fenyeget, mint az elO'zo ket tOkefor-

manal,

Ketszintes Thomery-Iugas. Szabalyos, tobbreszes lugastOke kialakftasara

a legalkalmasabb. Tetszetds is, gyorsan termdre fordul, mivel egy id6ben ala-

kithat6 ki valamennyi kar. Az als6 es a felsd karok nem nyomjak el egymast.

58



f££.EEEE~EEE E >

: :E=:E I_:E~X._-ff_-:C~-=C~~::C~~

40. libra. KUlonboz6 lugasformak: kozepmagas alakok.

Fent: egytorzsu k8tkaru emeletes kordon; kozepen: egytorzsu negykaru

kordon; lent: vllitott karu redelylugas

41. libra. Kulonboz6 lugasformak: magas alakok.

Fent: ketszintes Thomery-Iugas;lent: haromszintes Thomery-Iugas

Haromszintes Thomery-Iugas. Igen nagy feliiletek takarasara alkalmas

anelkiil, hogy a lugas valamelyik reszet a felkopaszodas veszelye fenyegetne.Megvalosftasa csak kiveteles esetben tanacsolhato, mert magassaga miatt ki-alakftasa es fenntartasa is igen nehez , A karok 60,150 es 240 em magasanalakithat6k ki.Konnyebb a fenntartasa, ha a karokat kozelebb helyezzUkel,

de ennek az ahatranya, hogy a tOke nilzsufoltta valik.

A /uga so k metszesero /

A lugasok metszesenek nehany alapszabalya a kovetkezd,A kordonkarokon rovid termoreszeket hagyjunk, mert csak igy tudjuk

fenntartani a lugastOke sze1l6z6ttseget es megfele16 megvi lag f to t tsagat ,

A szabalyos karok tart6s fennmaradasanak is ez az egyik alapfeltetele. Ak-kor kapunk szep nagy bogy6ju furtoket, ha a tOkek nincsenek tUlterhelve.

59



Ha a hos szu me ts ze st igenylo !ajtakkalletesitiink lugast, akkor a kar he-

lyett a szalvesszdt kossiik ki vizszintesen, es a tovenel neveljiink ugaresapot.A Kerteszet es Szdleszet altal hirdetett lugasbainoksagon valt ismertte,

hogy az orszagban meglepden nagy es idos, bdtermd tOkek vannak, ame-lyeknek 80-90 m hosszii a karjuk. 200 kg-nal is tobbet termd lugastdkek is

akadnak. Kozottuk 100 eves is eldfordul. A szruo - ha hagyjak novekedni -igen nagy termeni kiiszonovennye tud fejlodni, meg a mi eghajlatunk alatt is.A kovetkezdkben arra mutatok peldat, hogy a szruo a haz kozeleben gon-

dosan nevelve milyen meglepd eredmenyekre kepes.

Rendbagy6 Ingas - permetezes nelkiil

A lugasneveles nem mindennapi sikerenek egyik fo alapja a kidonleges [aj tavolt. A Toldi (C 50) a Magyarorszagon elterjedt ket rezisztens vonal ossze-

hozasabol (sajat nemesftes) szarmazik, a 2/11 (Alfold 100) es a Seyve-Vil-lard 12375 fajtakbol. A keresztezeseket 1974-ben vegeztem, Ebben a hib-

ridben a sziberiai vadszruo es a francia ellenallo fajtan keresztiil az amerikaies a keleti fajtak edzettsege otvozodik Mathiasz Janos csemegeszolojevel.A hazai rezisztenciatorzsek eloeillitasakor eddig esak az egyik vagy amasik tf-pus ellencill6sagara tamaszkodtak, A keresztezesbdl szarmazo fajta 15 eveterem minden permetezes nelkiil. Sajat gyokeren kotott talajon erosebben

fejlodik, mint az 5BB alanyon (a filoxera-ellenallosagot kulon megfigyelesigazolta!).A fiirtatlag 20 dkg, bogy6inak nagysaga meghaladja a Chasselaset

(22 X 20 mm), Kellemes, ropog6s lnisti. Szeptember kozepen erik. Sem aszruojenek, sem a boranak nines idegen fze. A j6 asztali bor mindseget eri el,kisse illatos, zamatos, kellden savas. Hazikertekben elsdsorban mint etkezesi

szruo johet szamftasba. 1987-ben Komaromban - 23°C-os lehdles ellenereteljes termest adott ott, ahol a Zala gyongye es a Rajnai rizling tovig lefagyott.

Kivizsgalas alatt alld, bejelentett fajta. Rendkfvul bdtermd,Magam a lugast ebbdl a fajtabol telepftettem. Lakoepulet kozeleben allan-

d6an jarnak, ezert nehez a rendszeres permetezes,1986 tavaszan a haz mellett, tobb ev 6ta pazsittal bontott talajon 30 X

30 cm-es godorbe 45 emhosszii vesszot iiltettem. Mivel pihent talajba keriilt,tragyat nem adtam, esak j6 boven beontoztem, A tovabbiakban a termesze-tes csapadekot kb. egy negy negyzetmeteres tetdrdl lefolyo esoviz is p6tolta.Az eliiltetett vesszon csak egy hajtdst neveltem. A hosszanti novekedest ahonalihajtasok lelkiismeretes, mar egy cm-es korban vegzett kicstpesevel es

30 cm-enkenti kotozesevel is segftettem. tgy kfvantam elerni, hogy a torzsne-

60



42. abra. A lak6hazhoz csatlakoz6 lugas vazlata oteves korban. Toldi

fajtaval, Budapest. 1988

veleshez es a gyors kialakftashoz erdteljesen fejlett vesszdt kapjak. A eeruza-vastagsagot meghalado hajtas hossziisaga oszre mar a 4 m-t is meghaladta.

Ebb61 a 280 emj61 beerett resz az 1986/87-es teli hideget is teljes epsegbenveszelte at, pedig a kert enyhen dombos teriileten, nem fagymentes helyenfekszik. Ugyanakkor Kecskemeten 40%-ban egeszsegesek a riigyei.A lugas indftasahoz szukseges eroteljes hajttisnevelesere ne sajnaljuk a fa-

radsagot, Ez a lakohaz kozvetlen kozeleben armigy sem okoz problemat.

A gyors kialakftassal eveket takarfthatunk meg.280 cm-ig fuggdlegesen neveltem a hajtast, majd vizszintesen, egy kis mu-

anyag tetd alatti vasvazon vezettem el. A hajtasvezeteshez tovabb isaz epule-tet, a szomszedos kis teraszt hasznaltam fel. 1 9 y nem volt szukseg kiilon lu-gasvaz e ptte se re , m asre sz t a sz616t6ke es a lakohaz szerves egyseget kepez.A hazba a sz616hajtasok es a fiirtok alatt jarunk be.A masodik ev tavaszan a torzset egeszen a mdanyag tetoig letisztftottam a

kifakado riigyekt61. Harem hajtast hagytam; kettot a haz falaig neveltem170 em hossziisagig, egyet a kovetkezd emelet kialakftasara hasznaltam tel.A mdsodik emeletet a hullamtetd folott, 350 em magassagban levo man-

zardszoba 180 X 160 cm-es teraszanak korlatjan es falan neveltem ki. Az

61



el6bb emlitett harmadik, szabadon novekedd hajtast ide vezettem ki, es eb-b6l alakitottam ki a tovabbi reszt, Igy emeletes lugast nyertem.A harmadik evben (1988-ban), amikor a lomb mar megvedtea sz6lo vi-

ragzatat az eros felmelegedestdl, 40 jol fejlett, 20-25 dkg-ot is elero furtot

tudtam nevelni. 1989-ben 72, 1990-ben 90 fiirtot sikeriilt sziiretelni. A hazes a padlasszoba ajtajan kilepve lehetett szedni a kellemes, ropogos husu fiir-

toket. Az eroteljes novekedes folytan esetleg nagyobb termest is elbirt volnalugasom, de nem kfvantam a tOket nilsagosan meger6ltetni, masreszt a lakas

kozvetlen kozeleben esztetikai szempontbol is szepen fejlett furtokre voltszukseg. A lugas tove koriil csak egy keskeny, 100 X 30 cm-es savot nem bo-

rft novenytakaro. A kozeleben levd gyeptakarot rendszeresen nyirjuk. 1989

kora tavaszan a tOkehez 10 kg komposztot tettem.



Am it m eg a j6 metszeshez tudni kell

A j6 metszes nagyban fiigg a fajta es a term6hely alapos ismeretetdl. Minden

fajtanak mas a metszesi igenye (a metszes ajanlhato hossziisaga), A terheles

hatarat a talaj tapanyag-ellatottsaga, vfzgazdalkodasa szabja meg.

A metszes k iegeszftese t a zoldmunkdk jelentik. Hogy ezekb61 mennyit tu-

dunk vegezni, az erdsen valtozo, de a kerdest ne hanyagoljuk el. Ezzel a ko-

vetkezd evi metszes sikeret is befolyasoliuk.

A meddohajtasokat eloszor a meghagyott termoreszrdl tavolftjuk el, mertitt nines rajuk szukseg. Az ugarcsapokbol es a tobbeves fas reszekbdl kitord

medddhajtasok kozul azokat szedjiik Ie, amelyek az evimetszes (ifjitas, leen-

do ugar) szempontjabol foloslegesek.

A zoldmunkaknak kiilonosen a csemegesz616-termesztesben van nagy je-

lentosegiik. Itt a furtoknek minel szebbnek, egeszsegesebbnek, piaeosabb-

nak kell lenniuk. A kis teriileten folytatott sz6lotermesztes eseteben a zold-

munkaknak meg egy Ie nem becsulendd nagy jelentdsegiik van. A lakohaz

vagy nyaral6 kozeleben a szepen gondozott sz610 nemesak a gyumolcster-

melest, hanem szemet gyonyorkodtetd latvanyaval szeperzekiinket is szol-

galja, A kepzdmdveszek a sz610t szamtalanszor felhasznaltak disz(tOkent.

A h6naljhajtasok kezelese. A honaljhajtasok onmagukban novelik a to-

viikben elhelyezkedd teli riigy termekenyseget es a fiirt cukortartalmat is.

A keskeny soros sz610kben viszont nil zsiifoltta tehetik a tOkeket, ezert a ki-

aH6 honaljhajtasokat kb. 2-4levelre esipjiik vissza. A szeles soros sz610kben

a honaljhajtasok kezelesere inkabb csak csemegeszdldknel van szukseg,Sokan a honaljhajtasokat teljesen eltavohtjak, Ez legfeljebb esztetika,

vagy az esetleges nil eros novekedesbdl keletkezd eros bearnyekolas szem-

pontjabol lehet indokolt. Ebben a kerdesben ninesenek olyan kfserletek,

amelyek alapjan ez eldonthetd lenne, A honaljhajtasok az egesz tOke lomb-

fehiletenek tobb mint a felet teszik ki; ha mind eltavohtjuk, nem val6szinu,

hogy feltetlenul eldnyos lenne. A zoldmunkak idd- es koltsegigenyesek, amit

a permetezesek utani varakozasi iddk is befolyasolnak! Amit lehet, gondos

metszessel oidjunk meg!

Vannak szabalyosan novekedd fajtak (pl. Harslevehl), es elofordulnak

bozontosabbak (pl. Piros tramini, Leanyka), Ez ut6bbiak nehezen kezelhe-

tOk, tobb zoldmunkat kfvannak,

63



Lelevelezes. A fiirt koze le be n levd levelek koz iil e re s e lott ke ttdt-harm at

- f61eg a csemegesz610k ese teben - e l szokas tavolftani, A jobban szellozo

furtok kevesbe vannak kiteve a rothadasnak.

Az aprolekos zoldmunkak vegzese t gyakran a novenyvedelemmel kap-

csolatos varakoz asi idO k akadalyozzak, E ket tevekenyseget eze rt egyez te tni

kell.A m etszesnek fontos segftsege a belyes tnigyazas is. Ne tragyazzunk vak-

taban, ba lebet, vegyiik igenybe a szaktanacsadast, mert (gy e lk eriilh etjiik a

ttiltragyazas okozta buja fe jlOdest, de a tapanyaghiany karos hatasait is .

A sz6161ugasok ese teben a nagy termofe lule t m iatt kiilonosen fontos ,

bogy j6 fe lte te lek aIljanak rendelkezesre , H a szep es egeszseges az iilte tveny,

konnyebb szakszenien metszeni. A fajtakra je llemzd fagyallosag is csak ak-

kor alak ulh at ki, ba a ke llden taplaIt novenyt belyesen m etsze ttiik.



Sziireti adatok M a tra a ljan

Az e dd ig e lmondotta ka t mo st te ny ek ke l k fv an om ala tamas zta ni. Az ossze-hasonlftasra a le gpontosabb adatokat a kfse rle t adja, m ert e bbe n a m etsz es-e s rm lv ele smodok pon to sa n e gymas me lle tt v an nak, a zo no s idOb en s ziire te l-tiink, a tO kek egykoniak, egyform a m ennyisegti tnigyat kaptak, azonos as or- e s t6 ta vo ls ag (3 ,5 X 1 ,2 m ) s tb . A n agy te riile te k o ss ze ha so nlfta sa c sa l6 -ka, m ert valam elyik tenyezd nem egyez ik.A s ok e ve n ke re sz tiil folytatott m e gfigye le se k adatai e ge sz kote tnyit te n-

nenek ki, E zekb6l csak a le gje llemzObbe ke t ragadom ki, am i e rz eke lte ti,h og y b ec siile tte l ig ye ke ztiin k a k erd es t megv iz sg liln i.A k fs erle te kb en k eriiltiik a n ilz ott g on do zas t: p I. v eg ig me1l6 ztiik a z apr6 -

lekos zoldmunkakat.A kfs erle te ke t 19 83-ig a gyongyos i f6is kola S z6l6te rm e sz te si T ans ze ke -

nek m unkatarsai gondoz tak, utana a jogut6d, a GATE O zemmem oki Inte-ze tenek munka ta rsa i, dr. Gyuris A rpad e s L udanyi B ela kfse rte k figye lem-m el, akikne k e zuton mondok kosz one te t,

65



66

~. g r'l

'" <£:I . . . . .8

~ 0 :1\0

. . < : <Irl

E<

tri'~ . . . . . . . .r'l

~ 00I

- & l \0! : ' ,

~. g 001rl0 t-NO ONN

f a\0.00 t.:' t-. 00·t-. 0·00·.....

:>.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N .....N

= 8'0

~ 0 :1Irl \0 \0 Irl

" ' "; , e . . < : < t-oo\O 00000\ 000 .....

'" ~Irl·....."'". N·..oN' ......~\O.

~ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~ r'l r'l r'l

~ 00 00 00I I I. . .ot-o O\t-o .....t-o

' ILl~ ~ ? ' ! : ' ~ ? ' ~ ~ ? '

~. g 00 r - - Irl 001rl .....000

f at-.~<£ ~oo·oo· 6<£6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N .....N

e. . .

t- "'"r'l 00 00

(1) 0 :1 000 ..... r'l r-00 ","","r'l

'" . . < : <0 ",".",".t-. r'l·\O·oo· N·t-·\O·; : : ? j ~

. . . . . . . . . . . . . . .r'l r'l r'l

~00 00 00I I I

' ILl "'"t-o O\t-o .....t-o

! : ' ? O ? ' r - - ~ ? ' ~ ~ ? '

~. g .....Olrl "'"0\0 ","Irllrl

'"t-. 0\' t-. t.:'O\.t-. ......<£.....

:>. :I . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N .....N

= e'0OIl Irl N 00 \0 00OIl 0 :1 r'l\OO O\OIrl t-\OOO; , e .c :

......-.<£ 0\......."'". r'l·Irl·0\.

'" ~'0 N .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .t:(1)

r'l r'l r'l: : . : :~

00 00 00I I I

' ILl "'"t-o O\t-o .....t-o

! : ' ~ ? ' ! : ' ~ ? ' ~ ~ ? '

° 2!9 ' < I S

'~ ~~ < IS

0 F : l

CIl

~ OI l

I= :

~ ° 2~ iil

11 )

N



A termes mennyisege es m inosegepiaci kovetelmenyek

A metszessel es a nnfvelesmoddal els6sorban nem a sz616tOke szep formajat

kfvanjuk szabalyozni, hanem a termes mennyiseget es mindseget. A sz616-

termesztes f6 celja a borsz616, csemegesz616 es egyeb, kisebb jelentdsegil, de

a termesztes szempontjabol fontos termek el6allitasa.

Az egyik osztonz6 ketsegkfvul a mindsegi termek megfelel6 ara, Nem sza-

bad azonban megfeledkezni arrol sem,hogy a szigorodo piaci feltetelek mi-att szamftani kell masfajta kovetelmenyrendszerre is: a meg nem felel6 ter-

mek nem fog vev6re talalni, A borszdldknel szamolni kell a minosegi kove-telmenyek novekedesere, Ez a trend a vilagpiacon, ez alol mi sem vonhatjuk

kimagunkat. A mindsegi bortermeles keriil eloterbe, a mennyisegi borok

hatterbe szorulnak. Ez els6sorban az exportban jelentkezik, de atterjed a bel-foldi fogyasztasra is.

A csemegesz616 ma meg fuggetlen a kulfoldi kfnalattol, de a jov6ben itt is

varhatok valtozasok, Arra torekszunk, hogy a magyar termekek akadalyta-

lanuljelenhessenek meg mas orszagok piacan, de ez azzaljar egyiitt, hogy ha-

sonlo korlatozasok nelkiil a kulfoldi a m is bejohet a magyar piacra! Kiviil es

beliil megmerettetesnek lesziink kitevelPiackepesek lehetnenk pI. a sz6161evel. Itt nincsenek olyan szigoni kove-

telmenyek, mint a bor tenileten, de a kereslet nem olyan nagy, mint a sokkal

jellegzetesebb iz U gyumolcslevek irant. A sz6l61e sikeret az is korlatozza,

hogy till nagy a kal6riatartalma. Gondolhatunk meg a kiilonboz6 bioterme-

kekre is, de a kovetelmenyek itt is nagyok, es kills6 tenyezdk altai meghata-

rozottak. E celbol rezisztens fajtaink ellenallosagat ajanlatos lenne ponto-

sabban meghatarozni.

Termekeink megjelenese es megmaradasa a piacon nem kis feladatot je-

lent, amire alaposan fel kell kesziilni! Ebben a mindseg mellett termeszete-sen a koltsegek is szerepet kapnak!

Hogy a termesztesi celok szamara a rendelkezesimkre aH6 koriilmenyek

kozott melyik metszes- es rmfvelesmod felel meg, a konyvben elmondottak

alapian vegs6 soron mindenkinek maganak kell eldontenie.

67



Tartalomiegyzek

Amit a metszesrdl tudni ke ll 5

A metsze s s zuksege s sege 5A metszes ce lja . . . . 5

M ilyen alapfogalm akat ke ll ism em iink a he lyes metsze shez ? . 5

A te li riigy te rmekenysege . . . . . . . . 9

A tOkek fe lkopaszodasanak megakadalyozasa . . 9

A rovidcsapos metszes . . . . . . . . . . 10

A hossz iicsapos valtometszes . . . . . . . . 11

Szalvesszds valtometszesek kozOs te rmdalappal 12

A kozos te rmdalap ne lkiili valtometszes 16

A lefve les . . . . . . . . . 16

A felmagasodott reszek ifjitasa . . . . 17

A karok ifjitasa . . . . . . . . . . 19

Muvelesm6dok - a te rmd e s uga rre sz ek e lh ely ez es e a sz6l6tOken . 20

Fejmuveles . . . . . . . . . . . 20

A fe jmuvelesu sz610k zoldmunkai . 22

A fejm tive les je lentdsege . . . . 22

Bakrm lve les , . . . . . . . . . . 24

A bakm dvelesil sz6lO k zoldmunkai 26

A bakrm lve les je lentosege . . . . 27

A fejnnlve les es a baknnlve les kozotti atmeneti formak 27

Legyezdrmlveles . . . . . . . . . . . . 27

Guyot-nnlve les . . . . . . . . . . . . 28

Zoldmunkak . . . . . . . . . . . . 29A Guyot-fe le tOkemuvelesm6d je lentdsege 29

Kozepmagas vizsz intes kordonmdveles . . . 30A kozepmagas kordon zoldmunkai . . . 31

A kozepmagaskordonrmlvelesjelentdsege 32Moser-fe le magasmdveles . . . . . . 33

A magasnnlve les il sz610k zoldmunkai 36

Magasitott Moser-rm lve les . . . . . . 38

A Mo se r-fe te nnlvelesmod jelentdsege 39

69



Emyo- (le fve lt szaIvessz6s) muveles . . . . . .

Az emyomuveles je lentosege . . . . . . . .

Sylvoz-kordon. • . . . . . . . . . . . . .

A Sylvoz-kordon alak(t6 metsz ese e s terhelese .

A Sylvoz-kordon jelentdsege . . . .

Egyesfiiggony . . . . . . . . . . .

ZOldmunkak. .Az egye s fuggony-nn lve le s je len tosege

A k6ts ikd mdvelesmodok fogalma. . .

Kett6sfiiggony-muveles (GDC) ....

A GDC-muveles zoldmunkai . . . .A kett6sfiiggony- (GDC-) rm lve les je lentdsege .

A sz6l6 muvelese lugasokon .

Mi je llemzi a sz6l61ugast? .H ova te lepftsunk lugast?

A legism ertebb lugasform ak

A lu gas ok mets ze se r6 1

Rendhagy6 lugas - perm etezes nelkul

Amit meg a j6 metszeshez tudni kell .

Sziire ti a da to k Matraaljan . . . . .

A te rmes mennyisege es m inosege - piaci kovete lmenyek

404142

42

4344

45

45

46

47

52

55

57

5757

58

59

60

63

65

67

Kiadta a Mez6gazdasligi Kiad6 Kft.

A kiadasert felel Farkas J6zsef ugyvezetd igazgat6

Szedte es nyomta az Alfoldi NyomdaA nyomdai megrendeles torzsszama: 3591.66-13-2

Keszult Debrecenben, az 1991. evben

Felel6s vezet6 Szab6 Viktor vezerigazgato

Felel6s szerkeszt6 R. Szalay CsillaMUszaki vezet6 Cs8kv8ri Attila

MtIszaki szerkesztd G. Miiller Zsuzsa

Fedelterv Beleznay Kernel, a fedelen szerepl6 fcnykepeket Migend Uszl6 keszftetteA rajzokat Feher Mikl6s keszitette

Nyomasra engedelyezve 1991. marcius 7-en

megjelent 4,5 (A/5) {vterjedelemben

MG 4701-f-9193



Tatab S ny a, Szan a t6 rium u . 1 . 280 0

A ru dankb an e ge sz e vb en vasaro lhat

- c se m e ge sz ol6 -.

- fe h e r b or sz o lo -.

- v o ro sb o rs zo lo -

- pe rm ete ze st e g y alta lan ne m, v agy c sak kis m erte kb e n Ig e n y l(S (re zisz-

te n s, iIIe tv e to le ra ns ) fa jt8.k s za po rit6 ahy ag at.

K~RJE OfJTALAN ARJEGmKONKETI

G aran c ia a fa jtaazon ossag ra e s a m ege re de sre .

S zab ad g yoke rli o ltv an yoka t ossze l e s tav assza l v asa rolha t, c som ag kU lda

s zo lg ala tu nkn al p os ta i s za llft8 .s t is re n de lh et.

Kon te ne re s szaporft6 an yag e ge sz e vb en vasarO lhat6 1

A KEmSZETI ARUoABAN v'sBroIhat m e g :

g yO m olc sfao ltv an yoka t, b og y6 s-, d fszfa-, dfszc se rje -sza porit6 an yag ot,

o ro kz olde ke t, v ira gh ag y m ak at, v e t6 m ag va ka t, m litra gy ak at, v ira gfO lde ke t,fo ldke ve re ke ke t, n ov en yv edo sze re ke t.

A rusftun k m eg ke rte sze t i e szkozoke t, ge pe ke t, b oraszat i e szkozoke t e s

anyagoka t , t e rme tesh ez szO kse ge s e gy e b an ya gokat, szakkon yv eke t.

INGYENESSZAKTANACSAOAssAL IS RENOELr<mS~RE ALLUNKI

az M 1 -e s au t6 paly a m e lle tt Tatab an yan , a Ska la Sztrada A ru haz kO zv eU e n

szomszedsaqaban ta lalhat6.

N y H va : e ge sz e v b e n he tfoto l pe n te kig : 9 -1 7 6 ra ig ,

szom baton : 8-1 2 6 ra ig .

osz i as tav asz i ide n y b e n vasam ap; 8-1 2 6 ra ig .

K E RTE SZ K KT Te l.: 34/1 4-533, Fax.: 34/83-524

L ev 8lc fm : Tata, pt.: 249 . 289 0



~cB~rmmM5lK;,

~IKIE~IKIE~lK;,

~~lK;, WmI1AlL lX@LDf f>rxg

KeszUljenek fel idoben az 1991. avi nyari szezonra, ezert mar most vasarol-janak megfelelo t e rm ekeke t , Raktlirr61 gyorsan tudjuk biztosftani. .

VOSZK

S z6vetkezetek K ereskedelm l, lpari es

S zolgaltat6 K 6z6s V alla lat

felsoro lt te lephelye in

Vendeglat6-ipari, nagykonyhai, kereskedelmi hUto- as egyab gepek, beren-

dezesek, Cornelius italautomatak, butorok, fogy6eszkozok, alkatreszek for-

galmazasa, javftasa, karbantartasa.

Figyelmes kiszolgalassal, dijtalan ezaktanaceadessal , pontos szaliltassal

es sok mas szolgaltatassal allunk az Onok rendelkezesere.

Bortermelok, palinkatermelok laborat6riumunknal (Bp. VII., Landler J. u.14.) miniSs8gvizsgalatokat megrendelhetnek.

ESZKOZE:RTE:KESfTE:SI OSZTALY Bp. XI., Csiky u. 1. 1111

Telefon: 166-94-44 Telefax: 166-48-02 Telex: 22-6444ALKATRE:SZFORGALMAZASI

OSZTALY

Telefon: 169-01-16CORNELIUS MARKASZERVIZ

Telefon: 169-75-22

Bp. IV., VorOsmarty u. 4. 1047

Telefax: 169-58-34 Telex: 22-7240

Bp. IV., Vaci ut 31. 1044Telefax: 169-67-30 Telex: 22-7240

Vegye igenybe elelmiszertelepeink szolgaltatasait is. (E:lelmiszerek, ita-10k rendelhetok az alabbi cfmeken.)

VERPELE:TI TELEPTelefon: 36-59-143

TATAI TELEP

Telefon: 34-83-055PACSAI TELEP

Telefon: 92-68-027NYfRBATORI TELEP

Telefon: 43-11-448KECSKEME:TITELEP

Telefon: 76-20-810

Verpelet, D6zsa Gy. u. 3. 3351Telefax: 36-59-284 Telex: 63-260

Tata, Baji u. 53. 2890Telefax: 34-83-373 Telex: 27-337

Pacsa, Csanyi L. u. 26. 8761Telefax: 92-68-122 Telex: 33-389

Nyfrbator, FOrst S. u. 3. 4300Telefax: 43-11-448 Telex: 73-367

Kecskemet, Arok u. 39. 6001

Telefax: 76-20-810 Telex: 26-439



M E Z O G A Z D A S A G I K I A D G K E T .

Documents

A szőlő metszése