A szövegszerkesztés dicsőítése

3.oldal

Tartalomjegyzék

A szövegszerkesztés dicsőítése.

1 Bevezetés

Napjainkban az elektronikus információ közvetítése, feldolgozása szédületes fejlődés eredménye. Ez maga után vonja azt a következtetést, hogy hazánkban is a minél szélesebb informatikai-számítástechnikai ismeretek az általános műveltség részévé kell, hogy váljanak.

A mai modern számítógépek elvét egy magyar származású amerikai matematikus fektette le: Neumann János. Ma már léteznek számítógépek, amelyek működésükben eltérnek ezektől, de még mindig a hagyományos, Neumann-elven működő számítógépek az elterjedtebbek.

A számítógépes rendszer a hardver és szoftver együttese. A hardver a számítógép technikai, műszaki felépítését jelenti. A szoftver: különböző programok, programrendszerek összefoglaló neve.

Felosztása:

1. Rendszerszoftverek:

a) Feldolgozói programok:

(1) Fordító programok (pl.: Turbo Pascal)

(2) Szerviz programok (pl.: Norton Commander)

b) Operációs rendszer (pl.: MS-DOS)

2. Alkalmazói szoftver: pl.: SZÖVEGSZERKESZTŐ, táblázatkezelő, adatbázis kezelő, stb.

Az alkalmazói szoftverek közül a szövegszerkesztést választjuk, és erről teszek egy kis rövid ismertetést. Bár nem készült még Magyarországon felmérés arról, hogy hány számítógépes monitoron tűnik fel naponta a Word jól ismert bejelentkező képernyője, abban azért biztosak lehetünk, hogy meglepően nagy szám volna az eredmény.

Az első szövegszerkesztők végtelenül egyszerűek voltak. Feladatuk mindössze annyiból állt, hogy szöveget gépeljünk be, és azt tároljuk. Ennyi és nem több. De, változnak az idők! Bár a szövegszerkesztők az egyik legkönnyebben használható programok, a ma használatos változataik olyan széleskörű, komplex feladatok elvégzésére alkalmasak, hogy első ránézésre inkább ijesztőnek mintsem azonnal használhatónak tűnnek. Mindazok a hasznos képességek és tulajdonságok, amelyekkel különböző mértékben mindegyikük rendelkezik, csak akkor válnak a felhasználó számára „kellemessé”; akkor fog szorongás mentesen, jó közérzettel és gyorsan, tehát hatékonyan dolgozni velük, ha megismerkedett egyáltalán a létezésükkel és használatuk mikéntjével, vagyis elsajátítsa, hogy hogyan is készítjük konkrétan ezt vagy azt a feladatot.

Ebben a néhány oldalban nem igazán lehetséges megmutatni a szövegszerkesztő minden egyes szépségét, de talán kedvcsinálóként elfogadható ez a dokumentum. Aki többet szeretne tudni az a felhasznált irodalmak közül választhat kedvére való könyvet és egyéni tanulással nekikezdhet a gyakorlásnak.

A következő latin idézet bátorítson mindenkit:

„Libri amici, libri magistri.”

Ami annyit jelent magyarul:

2 Szövegszerkesztési alapismeretek

2.1 A szövegszerkesztőkről általában.

A szövegszerkesztők segítségével állítjuk elő dokumentumaink többségét. Leveleket, szórólapokat, hirdetéseket, könyvet, újságot, házi feladatot, regényt, stb.

Mi a szövegszerkesztő feladata?

Írásos dokumentum készítése igényes külalakkal. Amely lehet: hivatalos levél, meghívó, névjegy, boríték, cikk, szakdolgozat, körlevél,…)

Milyen kategóriái, típusai vannak a szövegszerkesztőknek?

1) Editorok

2) Kettő között

3) Szövegszerkesztő, Word Processzor

4) Kiadványszerkesztők

5) HTML lapok szerkesztői

Néhány mondatban jellemezzük a szövegszerkesztők típusait!

Karakteres szövegszerkesztők: (text editor)

Csak a szöveg bevitelére, szerkesztésére használhatók, minimális formázási lehetőségeket tartalmaznak. Főleg programok írására és olyan szövegek szerkesztésére használják, amelyek formája nem lényeges. Előnyük, hogy gyorsan, könnyen kezelhetők. Ha bepillantanánk egy editorral létrehozott szöveges állományba, akkor ott csak a szövegben lévő betűk kódjait látnánk. Ezeknek a fájloknak a kiterjesztése általában .txt, utalva arra, hogy csak szöveget tartalmaznak (tehát a szöveg formájára utaló formázó utasításokat nem). Ilyenek: Edit (DOS szerkesztője), NOTEPAD a WIN-ben. Az editornál kicsit többet tudnak: CONTEXT, WRITE, WORDSTAR, WORDPAD.

Grafikus szövegszerkesztők:

A ma használt szerkesztőprogramok többsége ebbe a csoportba tartozik. Igényes dokumentumok, levelek készítésére alkalmas programok, melyek segítségével formázhatjuk a szöveget, képeket, képleteket, grafikonokat, ábrákat helyezhetünk el benne. WISIWYG lehetőséggel rendelkeznek. Ezek mellett megőrizték a karakteres szövegszerkesztők jellemző funkcióit is. Példák: MS WORD, ChiWriter. A mai szövegszerkesztő programok olyan sokoldalúak, hogy velük akár újságokat, könyveket is készíthetnénk.

Kiadványszerkesztők:

Az újságok, folyóiratok, könyvek nyomdai előkészítését kiadványszerkesztővel végzik, melynek használata már komoly szaktudást igényel. A szöveget –általában- itt is egy szövegszerkesztő programba gépelik be. A kiadványszerkesztővel előbb megtervezik az oldal képét, kijelölik a szövegek, képek helyét, majd feltöltik azokat a megfelelő objektumokkal. Ezek a programok elsősorban nyomdai szakembereknek készültek, de néhány egyszerű változatával mi is megbirkózhatunk. Az ismertebb kiadványszerkesztők: pl. Ventura, AmiPro, Desktop Publiscer, Page Maker, Quark Xpress, TEX –ingyenes kiadványszerkesztő.

A következő táblázat néhány elterjedt szöveg és kiadványszerkesztőt hasonlít össze:

Szolgáltatás

Edit

Write

Wordpad

Word 6,0

Word 7,0

Word 97

Word 2000

StarOffice

HVP 2,0

Corel Ventura 5

CorelDraw

Sorkizárás

-

♣

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Oldalszámozás

-

♣

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Tabulátorok

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Keresés, helyettesítés

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

♣

♣

Sortávolság finomállítás

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Fejléc, lábléc

-

♣

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Magyar helyesírás

-

-

-

♣

♣

♣

♣

-

-

-

-

Magyar nyelvi ellenőrzés

-

-

-

-

-

♣

♣

-

-

-

-

Magyar elválasztás

-

-

-

♣

♣

♣

♣

-

♣

-

-

Magyar Szinonimaszótár

-

-

-

-

♣

♣

♣

-

-

-

-

Kényelmes szövegbevitel

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

-

-

Táblázatkészítés

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Körlevélkészítés

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

-

-

-

Ábrák beágyazása

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Ábrák körbefuttatása

-

-

-

-

-

♣

♣

♣

-

-

♣

Automatikus felsorolások

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

♣

-

Automatikus számozások

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

-

♣

-

Címsorszámozás

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Vonalazás

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Matematikai formulák

-

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Stílusok

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

TrueType font

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

♣

♣

Több file

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

-

♣

-

Al- és fődokumentumok

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Külső szövegfájlok

-

-

-

-

-

-

-

-

♣

♣

-

Szövegeffektek

-

-

-

-

-

♣

♣

♣

-

-

♣

Igényes grafikai funkciók

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

♣

Színrebontás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

♣

Többhasábos szedés

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

Tartalomjegyzék

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

Tárgymutató

-

-

-

♣

♣

♣

♣

♣

♣

♣

-

A szövegszerkesztő programok olyan feladatok megoldására születtek, amelyeket hagyományos módszerek alkalmazása esetén írógéppel oldanánk meg; azaz igényes kivitelű szövegek (dokumentumok) készítését teszik lehetővé. Ezek a programok azonban sokkal több szolgáltatást nyújtanak, mint az írógép.

2.2 Miben különbözik egymástól a szövegszerkesztő program és az írógép?

Szövegszerkesztő

Írógép

1. Javíthatóság:

Monitoron javítunk, a szöveg bármely részét bármikor módosítani tudjuk. A nyomtatást csak akkor kell elvégezni, amikor a szöveg már teljes egészében készen van.

Javító szalag segítségével, lefestéssel, xxx-eléssel.

2. Beszúrás

Van.

Nincs.

3. Sokszorosítás

Akárhány „eredetit” készíthetünk

Egy példány, indigóval három másolat készíthető.

4. Betűtípus, betűméret, karakterformák.

Többféle betűtípus, tetszőleges betűméret, nem csak a betűtípusokat hanem a leosztott jeleket is letudunk írni, ábrák, jelek alkalmazhatók

Csupán egyetlen betűtípust tudunk előállítani, cserélhető gömbfej esetén több is lehet. Csak annyi jel, ahány kalapács. Ragasztással, körül gépeléssel történik az ábrák elhelyezése.

5. Tartalomjegyzék, index.

Automatikus. (kereső segítségével)

Kézzel történik.

6. Körlevél

Automatikus (szelekciós körlevél is szerkeszthető vele)

Kihagyott helyre begépelik a hiányzó adat szöveget.

7. További tulajdonságok

A begépelt szöveget, mint szinte minden mást, tárolhatjuk, valamilyen háttértáron. Így később is újra kinyomtatható, módosítható, részei (vagy akár a teljes szöveg) más dokumentumok készítésekor felhasználhatók. Megtalálható még: szöveg igazítása, bekezdések együtt tartása, oldalszámozás, fejléc, lábléc, lábjegyzet készítése, keresés-csere a szövegben, nyelvi funkciók (nyelvhelyesség, szinonimaszótár, elválasztás automatikusan-feltételesen).

Előnye: olcsó és egyszerű. Nem rontja a szemünket, nem, kell hozzá áram.

2.3 Mértékegységek:

A munka megkezdése előtt érdemes átnézni a szövegszerkesztő által felkínált mértékegységeket és azok használatát.

Megnevezés

Mértékegység

Betűméret, bekezdések közötti térköz, betűk pozíciójának állítása, szegély- és vonalvastagság.

pont (p, pt)

Bekezdések behúzása, margók, tabulátorhelyek kijelölése, kép mérete, grafikai objektum, keret helye.

centiméter (cm)

Nagyítás, kép relatív mérete.

%

Sorköz

sor

Ha az alapértelmezésként megadott mértékegységtől eltérő mértékegységgel dolgozunk, akkor azt a mérőszám után meg kell adni. A Word elvégzi a mértékegységek közötti átváltást, és az alapértelmezés szerinti mértékegységnek megfelelő mérőszám kerül.

Mértékegység

Rövidítés

Átváltás

Centiméter

cm

2,54 cm=1 in

Hüvelyk (inch)

In vagy”

1 in=72 pt=6pi

Sor

sor

1 sor=1/6 in=12 pt

Pica

Pi

1 pi=12 pt=1/6 in

Pont

Pt

1 sor=1/6 in=12 pt

Nyomdai mértékegységek:

1 pont=0,3759 mm, 1 li=12 pont, 1 ciceró=12 pont, 1 pica=12 pont. A papírméret megadására az ív szolgál. Háromféle teljes papírív használatos: A=841 mm×1189 mm, B=1000×1400 mm, C=917×1297 mm. Gyakran használják az inch (németül zoll, magyarul hüvelyk) hosszúságegységet.

2.4 A szöveg kezelésénél alkalmazott egységek.

Karakter (character):

A szöveget alkotó elemi részek, betűk, írásjelek, számok és más speciális jelek összessége. A legkisebb formázási egység.

Szó (word):

Két szóköz karakter közötti (nem szóköz karakterekből álló) rész. A szövegszerkesztőkben a legkisebb logikai egység.

Sor (line):

A beállított szedéstükör formai jegyeihez igazodó, a bal margótól a jobb margóig, vagy sorvége jelig tartó szövegrész.

Bekezdés (paragraph):

A szövegszerkesztő programoknál formai egység. Az a szövegmennyiség, grafika, amelyet bekezdés vége jel (¶) –Enter nyomása- követ. Röviden két Enter között elhelyezkedő rész.

Oldal (page):

A dokumentumnak egy papírlapra nyomtatandó része.

Fejezet(chapter):

Közös tulajdonságokkal rendelkező logikai egység, amely több oldalból, bekezdésből, sorból is állhat.

Szakasz (section):

A dokumentumon belül egy olyan összetartazó rész, amelyben meghatározott oldalformátum-beállításokat pl.: lapméret, -tájolás, fejlécek/láblécek, oldalszámozások,…

Dokumentum:

Egy összetartozó szövegállomány pl.: levél, dolgozat, házi feladat, újság, regény,… A dokumentum több kisebb egységből, szövegelemekből, objektumokból áll(hat).

Hasáb (column):

A szöveg az oldal szélességében két vagy több részre osztott, tördelt. (Ez a hasáb). Több hasábbal az újságokban találkozunk. Megkönnyíti az olvasást, rövidebbek a sorok.

Fejléc, lábléc (header, footer):

Fejlécnek nevezzük a felső margóban megjelenő egy vagy két soros szöveget, illetve ábrát. Láblécnek nevezzük az alsó margóban megjelenő szöveget, vagy ábrát. A fejlécbe, vagy láblécbe szokás tenni az oldalszámot, fejezetcímet, dátumot,… Vannak olyanok is amelyek oldalanként változnak. Ezeket élő, vagy mozgó fejlécnek, láblécnek nevezzük.

Lábjegyzet (footnote):

A szövegünk valamely kifejezését megjelöljük, rendszerint számmal, és a lap alján (a szövegtükörben) bővebben kifejtjük, vagy a rész végén összefoglaljuk egy oldalon (végjegyzet).

Tartalomjegyzék (table of contens):

A több fejezetből álló dokumentumhoz készülnek a fejezetek könnyebb áttekintése, keresése miatt. A szövegszerkesztő programok a kijelölt címeket, a stílusban meghatározottakat összegyűjtik (általában a dokumentum végén) a megfelelő oldalszámmal.

Tárgymutató (index):

A szövegben szereplő címszavak gyűjteménye, előfordulásuk oldalszámaival. Általában a kiadvány végén, önálló fejezetként, függelékként helyezik el. Főleg tudományos, ismeretterjesztő művekben használják. A keresett címszóhoz tartozó rész(ek) könnyen megtalálhatók.

3 Word

3.1 A szövegszerkesztő képernyő felépítése:

3.2 A Windows-os szövegszerkesztők főbb szolgáltatásai

Szövegszerkesztési alapok:

· Új dokumentum létrehozása

· Szöveg javítása, keresése, cseréje

· Képernyő beállítása

· Dokumentum zárása, mentése

· Szövegrészek kijelölése, másolása, mozgatása, beillesztése

· Rövidítés-szótár, gyorsszöveg használata

· Nyomtatás előkészítése (nyomtatási kép)

Egyszerűbb formátum beállítások:

· Betű formátum: típus, méret, szín, vastagítás, dőlés, aláhúzás, indexelés, betűközök meghatározása

· Bekezdés tulajdonságok: behúzások, igazítások, térközök, soremelések, sorok és bekezdések együtt tartásának szabályozása

· Szegélyek, keretek, árnyékolás készítése

· Tabulálás és beállításainak változtatása

· Felsorolások, bajuszok készítése, beállítása

Összetett formátum beállítások:

· Fej- és lábléc készítése, oldalszámozás beállítása

· Szakasz beállítások

· Hasábok létrehozása

Speciális szolgáltatások, automatizmusok:

· Helyesírás-ellenőrzés, szóelválasztás

· Táblázat készítése, módosítása

· Körlevél készítése

· Tartalomjegyzék készítése

· Képek beillesztése

A felsorolásból is kitűnik, hogy a szövegszerkesztés lépései két alapvető dolog köré sűrűsödnek:

1) A tartalom létrehozása, vagyis mit írunk

2) A formátum beállítása, vagyis hogyan látjuk.

3.3 A szövegszerkesztés lépései

A szövegszerkesztésnek általában van egy jól bevált műveletsora, amit célszerű megtartanunk. Természetesen előfordulhat, hogy egyes lépéseket kihagyhatunk, vagy nem kell minden esetben elvégeznünk.

Először célszerű beállítanunk a használt papír méretét, és meg kell határoznunk, hogy hová kerüljön a papíron a szöveg. Sajnos a számítástechnika jelenlegi fejlettsége mellett elkerülhetetlen a szöveg legépelése. (A beszéd és kézírás számítógépes felismerése pillanatnyilag még gyermekcipőben jár. Ha valamilyen karakterfelismerő rendszerre gondolunk, akkor jusson eszünkbe, hogy a digitalizált szöveget is legépelte valaki.) Az alapformátumokat célszerű rögtön a gépelésnél beállítani.

Gyakran már a gépelés közben lemezre kell mentenünk szövegünket, illetve onnan vissza kell töltenünk. Általában a végső formátum kialakítását később szokták elvégezni, gyakran nem is az, aki a szöveget gépelte. Végül a kész szöveget rendszerint lemezre mentik és kinyomtatják.

4 Mintafeladatok a szövegszerkesztő használatához

1. Feladat:

Karakter- és bekezdésformák kialakítása.

Az írógéppel csupán egyetlen betűtípust tudunk előállítani. Egy szövegszerkesztő program esetében lehetőség van arra, hogy megválasszuk azt, hogy milyen betűtípussal (angol nevén fonttal) akarunk dolgozni.

Minden betűtípusnak egyedi neve van, azonosításukat ez alapján végezhetjük el.

Bár az egyes nevek megjegyzése nehézségekbe ütközik, ettől sajnos nem tekinthetünk el

A betűtípus mellett jellemző a használt karakter mérete is; ezt a nyomdatechnikából átvett pont mértékegységben szokás megadni.

Kiemelésre használhatók a különböző karakterformák. Szinte minden szövegszerkesztő felkínálja a félkövér, dőlt, aláhúzott és a duplán aláhúzott karakterformákat.

Jellemző lehet még az alsó, illetve a felső index is azért, hogy olyan kifejezéseket is le tudjuk írni, mint H2O, vagy a2+b2=c2.

A különböző karakterformák kombinálhatók is, azaz egy szövegrész lehet egyszerre pl. félkövér és dőlt is.

Az összes ismert karakterforma beállítását elvégezhetjük a Formátum menü Betűtípus menüpontjának kiválasztásakor megjelenő párbeszédablakban.

A különlegességek szekcióban a már ismert beállítások mellett megjelenik az Áthúzott, a NAGYBETŰS ÍRÁS, a kis kapitális beállításának lehetősége is

A betűköz részben az egyes karakterek távolságát adhatjuk meg. Ezzel a beállítással érhetjük el- az írógépes hagyományoknak megfelelő- ritkán szedett betűk írását. Ugyanezzel valósítjuk meg a sűrűn gépelt szöveg írását is.

A pozíció részben pontosan megadhatjuk, hogy a karakterek függőlegesen hol helyezkedjenek el: normál, emelt, süllyesztett.

A bekezdés a szöveg két Enter megnyomása közötti része, mely általában egy tartalmilag összefüggő szövegrészletet foglal magában. Az írógéppel történő gépelés során a sorok vége nem szabályos, azaz a szöveg csak a bal margóhoz illeszkedik pontosan. Amennyiben pl. egy címet középre szeretnénk igazítani, a szöveg előtt szóközöket kell gépelnünk. A szövegszerkesztő használata során viszont nem így járunk el. Az egyes bekezdések helyét a szövegszerkesztő határozza meg, mi csak a feladatot közöljük vele.

A szövegszerkesztő mindegyike ismeri a következő négy bekezdés-igazítási formát:

Balra igazított: ekkor a szöveg a bal margóhoz igazodik, a jobbhoz pedig nem. Ezt a formát az írógéppel szerkesztett szövegeknél alkalmazzák. Felhasználása tipikus a folyamatos, folyó szövegek esetén.

Ez a bekezdés is balra igazított, de a bal szélét beljebb húztuk a bal margótól. A behúzás mértéke állítható a Formátum, Bekezdés parancsban és a vonalzó használatával is.

Jobbra igazított: ekkor a szöveg sorai a jobb oldali margóhoz záródnak, a balhoz pedig nem. Aránylag ritkán használatos, de néhány esetben nélkülözhetetlen. Ilyen például a hivatalos levelek fejléce, a névjegyek jobb oldala vagy a különféle aláírások.

Ez a bekezdés is jobbra igazított, de a jobb szélét beljebb húztuk a jobb margótól. A behúzás mértéke állítható a Formátum, Bekezdés parancsban és a vonalzó használatával is.

Sorkizárt: Ezt a bekezdésformát is igen nehéz lenne írógéppel elkészíteni. Ekkor a szövegszerkesztő a sorban széthúzza a szavakat, közéjük szélesebb szóközt helyez el. Így a sorok mindkét margóhoz illeszkednek.

Ez a bekezdés is sorkizárt, de mindkét szélét beljebb húztuk a margóktól. A behúzás mértéke állítható a Formátum, Bekezdés parancsban és a vonalzó használatával is.

A hatékony munkához meg kell határoznunk az egyes bekezdések további formáit is. Egy bekezdésen belül állítható a bal és a jobb behúzás távolsága, az első sor helyzete, a sortávolság és a bekezdés előtt és mögött hagyandó távolság is.

A sortávolság a sorok közötti távolság nagysága. A bekezdés előtti, illetve utáni térköz az a távolság, amelyet a bekezdés előtt, illetve után ki kell hagyni. Akkor használjuk ezt, ha egy bekezdést az őt követőtől illetve a megelőzőtől meghatározott távolságra akarunk elhelyezni. Erre a bekezdésre másfeles sorköz és térköz előtte van beállítva.

2. Feladat:

Kép beillesztés, hasábok, töréspontok, tabulátorok, beszúrások stb. alkalmazása. Összetett feladat.

Minta feladat

Tabulátorokkal elkészített terület:

Eltérő hasábszámpapírméretmargókoldalakSzámoklécek

Egy hasábA/4keskenyjobb125,65fej

Több hasábA/5vastagbal0,8741láb

Név:

Szül. év:

Helység:

Ir. szám:

Utca, hsz:

Telefon:

Bebizonyíthatjuk, hogy a szövegekben bármilyen karakter behelyettesíthető!

♫ ♪ ♀ ♂ ☺ ╫ ≈ √ ∆ ∏ ∑ ‰ ® © ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( ( (

Hasábok szerkesztése, táblázattal együtt:

Megrendelés

Db

Katalógusszám

Ft

Utánvételi díj:

128

Összesen:

Klubtagságom díjmentes. A belépésemet követő naptári negyedév első napjával kezdődik, és két évig tart. Utána automatikusan meghosszabbodik két évvel, ha a lejárat előtt legalább három hónappal nem mondom fel írásban.

A

Word for Windows-ban sok fajta lehetőség van a szépség megjelenítésére, ezek egyike az iniciálé. Nagyon fontos, hogy általában ugyanazzal a betűtípussal vagy nagyon közeli típusokból válasszuk ki a formálni kívánt betűt.

Ide képeket szúrtunk be! (beszúrással, másolással)

Ez a lap részben tartalmazza mindazt a tudást, amit itt megszereztél az utóbbi időkben. Ha valamit nem tudtál elkészíteni, az nem azt jelenti, hogy ügyetlen vagy. Csak most jöhetsz rá arra, mennyire vetted komolyan ezt az egészet. Még most sem késő, kiderítheted magadról, hol vannak hiányosságok.

Tájékozódj, kérdezz, gyakorolj!

5 Felhasznált irodalom:

· Baka Magdolna- Koczka Ferenc: Szövegszerkesztés

· Kiss András: Szövegszerkesztés(APC-Stúdió, Gyula)

· Csernoch László- Csernoch Lászlóné: Word 6.0 gyakorlatok I-II.(Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest)

· Busi Lajos: Szövegszerkesztés egyszerűen: WINWORD 6.0

· Bodnár Ibolya- Nagy Zoltán: Szövegszerkesztés(PC-START Stúdió, Talentum Kft. 1998)

· Bártfai Barnabás: A szövegszerkesztés fortélyai

· Gerő Judit- Reich Gábor: WORD FOR WINDOWS 6.0

· Gerő Judit: WORD 2000 (Kezdőknek és haladóknak) I kötet

· Farkas Csaba- Skara László: Windows és Office 97 felhasználóknak

· Kiss Csaba- Krnács András: Szövegszerkesztési ismeretek A(Műszaki Könyvkiadó, Budapest)

· Haskó József: Szövegszerkesztés Word ’97(Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998)

· Bornemissza Zsigmond: Microsoft Word 97

· Ziliziné Bertalan Gizella: Szövegszerkesztés Word 97(Pedellus Tankönyvkiadó Kft. Debrecen, Nagyerdei krt. 4)

· Mogyorósi Istvánné: A Word alapjai(Kossuth Kiadó, 1998)

Címsor

Menüsor

Eszköztár

Formázó szalag

Vonalzó

Szövegtükör

Állapotsor

Gördítősáv

� EMBED MS_ClipArt_Gallery ���

� EMBED MS_ClipArt_Gallery ���

� EMBED MS_ClipArt_Gallery ���

� EMBED MS_ClipArt_Gallery ���

Készítette: Patkóné Stander Anna