A települések csoportosítása:

1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű)

• - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek)

• - város központi funkciók (általános városi központi hely)

• vagy speciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány,nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van.

A települések csoportosítása:

1. Jelleg szerint:

A. Városokra, amelyek lehetnek kis, - közép, - nagy, - és világvárosok (metropoliszok) továbbá

B. Nem városi jellegű településekre, amelyek lehetnek: Településszórványok,Falvak (községek), kis és nagyközségek.

Zala Megye Területrendezési Terve Településrendszer Javaslata

Városok.A városok központi funkciót töltenek be. Intézményeik révén

szolgáltatásokat biztosítanak nem csupán a saját lakosságuk, hanem a környezetük, vonzáskörzetük részére is.

A városok megjelenése több tényező eredménye: A védelem, más emberi közösségek támadásától. A kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás iránti igény. Kiszakadás, illetve menekülés a korábbi zárt közösségből.

A városok és a városkörnyék. Az agglomerációk kialakulása. A különböző karakterű alvóvárosok.

A várossá nyilvánítás kritériumai. A városok szerepe a magyar településhálózatban.

Magyarországon 1998 január 1-én 2913 község, 195 város és 23 megyei jogú város (ideértve a fővárost is), összesen 3131 település volt.

A városban több lehetőség van: többféle munkahely, képzettségbeli különbségek, vallási társadalmi kötődések különböző közösségek alakulnak.

Városok: Pécs.

Nem városi jellegű települések

Nem városi jellegű települések:1. Településszórványok,2. Falvak (községek), kis és nagyközségek

Településszórványok, • tanyák, • szerek • tanyaközpontok, A tanya, ahova a falusi ember kiköltözik ideiglenesen, vagy

állandóan, hogy a földjét megművelhesse. A tanyarendszer kialakulása.

Falvak (községek), kis és nagyközségek A falu tulajdonviszonyai: a lakosság nagy része

rendelkezik saját tulajdonú lakóházzal, sokan rendelkeznek gazdasági épületekkel és földtulajdonnal, munkaeszközökkel, állatokkal.

A falunak vannak közös tulajdonú területei, pl. legelők, közbirtokosság, hegyközségek, esetleg szövetkezetek.

Falun élők között voltak/vannak a szegényebb, ”zsellér” rétegek is, akik bérmunkából éltek. A nagybirtokok szerepe. A kollektivizálódás, a Tsz-ek a ”közös” és a háztáji.

Falvak: Fertőszéplak.

Panoráma Milejszeg felé a „szegek” vidékén

Falvak: Noszvaj.

Mezőgazdasági település: Lókút.

A települések csoportosítása:

2. Rendeltetés szerint:

- Lakó – állandó lakófunkció- Üzemi – valamely ágazat és kiszolgálása (pl.

kőolajtermelés – Algyő, Gellénháza)- Üdülő – állandó vagy szezonális (pl. Zalakaros, Siófok)- Különleges – egyetemi, tudományos- Komplex – több rendeltetésnél

A települések csoportosítása:

3. Morfológia szerint:- Magányos- tanya, erdész, gátőrház- Csoportos – falu, város

4. Demográfia, foglalkozás demográfia szerint:- Népesség nagysága – magasabb, összetettebb igények- Foglalkoztatottság minősége – magasabb szintű

foglalkoztatottság és igények

5. Jog és ellátottság szempontjából megkülönböztethetőek:

• Községek (község és nagyközség), alapfokú intézmény ellátás,

• Városok, középfokú intézmény ellátás, • Megyei jogú városok, közép és felsőfokú intézmény

ellátás (50 ezer fő felett)• Főváros országos jelentőségű intézmények

A települések csoportosítása:

törpefalvakról (50-nél kevesebb lakos)

aprófaluról (50-500 lakos)

faluról (1000-5000 lakos)

kisvárosról (10 000- 20 000 lakos)

középvárosról (30 000- 80 000 lakos)

nagyvárosról (100 000-200 000 lakos)

a főváros lakossága folyamatosan csökken, a 2001-es népszámlálás szerint 1 775 203 fő.

A települések csoportosítása:

6. A települések nagyságát tekintve beszélhetünk:

7. A települések a bennük folytatott domináló gazdasági vagy szolgáltató tevékenységek alapján:

• Primer - Mezőgazdasági - növénytermesztés, állattenyésztés, erdő és vadgazdálkodás

- Bányászat – szén, kőolaj, földgáz, érc, ásvány• Szekunder - Ipar - kohászat, nehézipar, vegyipar, építőipar,

építőanyag ipar, energiaipar - iparpolitika• Tercier - Szolgáltatás

- infrastruktúra szolgáltatás – közlekedés, szállítás, logisztika, távközlés, kereskedelem, idegenforgalom, pénzforgalom, bankok stb.- társadalmi szolgáltatás – oktatás, egészségügy, közigazgatás, (egyetemi város, körjegyzőség stb)

• Quaterner - Automatizált (globalizáció: a nemzetközi együttműködést szolgáló infrastruktúra és intézményei)

A települések csoportosítása:

Egyetemi városok: Révkomárom

Ipari település: Pét.

Üdülőfalu: Balatonszepezd.

A települések csoportosítása:

8. Az etnikai összetétel szempontjából :

Magyarországon ritkák a túlnyomó többségben, vagy tisztán nemzetiségi falvak, inkább egyes településrészekre jellemző az etnikai kisebbségek tömörülése.

Számos kisebb település lakosságának aránya változott meg az utóbbi évtizedekben.

• német, (sváb) • szlovák,• horvát, • szerb (rác), • roma (cigány) településekről

Etnikai hagyományok: Hőgyész (német).

Fityeház Kisebbségi Horvát Önkormányzatú község

A települések csoportosítása:

9. Egyéb szempontok szerinti osztályozás: Igy például a település támogatása szempontjából a központi tervezés megkülönböztetett településeket, amelyek sorsára ez az osztályozás máig kihat.

• Sorvadó tanya ill. falu (a fejlesztését tiltották)• Hanyatló falu (mellékfalu, a faluegyesítések vesztese)• Stagnáló falu (az infrastruktúra működését igen, a

fejlesztését nem támogatták.• Fejlődő falu• Gyorsan fejlődő falu (városiasodó)• Város I. (szerényen támogatott)• Város II. (a fejlesztés prioritásai között szereplő)

Egyéb településre vonatkozó fogalmak és osztályozások

• Agglomeráció - egy vagy több városi mag körül – község, város tömörülés- monocetrikus (egyközpont)- policentrikus (több központ)

• Metropolisz - elővárosok egyesítése a beszorultvárosmag(ok)kal• Ennek TEHERMENTESÍTÉSE történhet a városmag körül• - alvóvárosok - nincs munkahely• - bolygóvárosok - van munkahely és

szolgáltatás• - szatellitvárosok - mesterséges, önálló de

anyavároshoz kapcsolodó

• Konurbáció - központi mag körül de attól elszakadva település (Észak-Rajna-Ruhr vidék, Holland konurbáció, a Radstadt, Doxiadis:Ecistics)

• Megalopolisz - több település nagy területet lefed (összefolyó város)

A különböző területi fejlődési fokok és szerkezetük:

• preindusztruális - primitív mezőgazdaság, nagy városhiányos területek, elmaradott falu, város ipari, kereskedelmi vonzása, PIAC

• extenzív - gyáripar, primitív gépesítés, bányászat KONCENTRÁLT VASÚT

• intenzív - fejlettségi különbségek feloldása, gyáripar, urbanizált falu KÖZLEKEDÉS DECENTRALIZÁLÁSA

• Automatizált - robottechnika miatt több szabadidő,HÁLÓS KÖZLEKEDÉS

VÁROSODÁS - mennyiségi - városlakó népesség számának, és arányának növekedése

VÁROSIASODÁS - minőségi - infrastruktúra, műszaki-kommunális intézményhálózat fejlődése

Településszórványok: tanyák.

TELEPÜLÉSSZERKEZET

• Fogalma: A település különböző funkcióinak térbeli elrendezése, a különböző szerepkörű területrészek elhelyezkedése, a közlekedési hálózat működőképes elemei között a természeti adottságokra figyelemmel.

• A területi elemeket hálózati elemek kötik össze.

Szerkezetét befolyásolja: • 1. Természeti környezet (ember által nem alakított környezet)

- domborzat - hegy, domb, völgy, síkság, lejtések- talajviszonyok - építésre alkalmas, alkalmatlan

(csúszásveszély, állékonyság stb. feltételek)- vízrajzi v. - tavak, mocsarak, folyószakaszok- éghajlat - mediterrán vagy sarkvidéki stb.- élővilág

• 2. Művi környezet (ember által épített)- vonalas infrastruktúra - vasút, országos főutak,

víz,szennyvíz, csapadékvíz, energia, gerincvezetékek- települési funkciók (lakó, üdülő, ipari, kereskedelmi stb.) építményei

• 3. Hálózati elemek - területek (funkcionális területek, zöldterület, intézmény-

terület)• 4. Történeti környezet

- kronológia, társadalmi háttér, életmód, foglalkozási rétegek, etnikai örökség, kulturális tradiciók

Településszerkezet mint rendszer

1. Területi rendszer - kül-, és belterülete

2. Hálózati rendszer

- vonalas hálózatok - közművek, - közlekedés

- területi hálózatok - mezőgazdasági és zöldterületek

- intézmények – (igazgatás, oktatás)

3. Alaprajzi rendszer - a település vízszintes vetülete

(falusias – magános,

városias – csoportos)

4. Morfológiai rendszer - helyének természeti, táji adottságai

- területének felhasználása

- beépítés jellege, karaktere

1. Területi rendszer

alapja a történeti fejlődés• igazgatási határ - más településtől választja el, ezen

belül van:- belterület - jellemzően beépített, beépítésre

szánt, építésre alkalmas terület (lakó, üdülő, ipari, gazdasági, közlekedési, zöldterület, különleges

pl. temető) - külterület - jellemzően beépítésre nem szánt

mezőgazdasági (szántó, zártkert) erdő, vízgazdálkodási, különleges (bánya) közlekedési és közműterület (repülőtér, szennyvíztisztító, vízmű, gázfogadó stb.)

2. Hálózati rendszereHálózat = vonalas elemek - HIERARCHIKUSVonalas - közművek - közlekedés - mindkettőre érvényes alaprajzi , magassági

vonalvezetés, kereszmetszeti kailakítás, csomópontok

1. Közlekedési hálózat- Közúthálózat rendszere

- forgalmi jellegű - átmenő, főforgalmi, forgalmi, gyűjtőút- nem forgalmi jellegű - célforgalom, lakó, zsákutca, vegyesHierarchikus rend:

- bekötési és keresztezési pontok távolsága nő az útkategória növekedésével.

- magassági vonalvezetés csökken az útkategória növekedésével

- Gyalogúthálózat rendszere- hagyományos - járda- elválasztott - közúttól független- vegyesforgalmú - szegélykő nélküli lakóutcák

- Tömegközlekedés rendszere- kötött pályás - villamos, troli, elővárosi gyors vasút, metro- szabad pályás - autóbuszútvonal lehet - magas

- felszíni - földalatti - kéregvasút, mélyvasút

2. Közmű hálózatHálózat lehet : térszín alatt, felett

- Vízi közművek- Vízellátás - víznyerés, fővezeték, tápvezeték főnyomócső,

gerincvezeték, elosztó, összekötő vezeték- hálózat - ágas, összekapcsolt, körvezetékes nyomás alatti

- Szennyvízcsatorna hálózat - elválasztott vagy egyesített rendszerű - főgyűjtő, mellékgyűjtő, mellék-, bekötőcsatorna,- hálózat domborzattól függ - gravitációs, de lehet nyomás alatti is.

- Csapadékvíz csatorna hálózat - nyílt árkos, fedett árkos, zárt - hálózat domborzattól függ - gravitációs

- Energia - villamos - távvezeték, elosztóhálózat, térszín alatt, felett

földkábel, vagy légvezeték- hálózat - sugaras, körvezetékes, párhuzamos

- gázellátás - nagynyomású nyomócső, (lakóterületen nem vezethető)

- közép, és kisnyomású elosztóhálózat, nyomáscsökkentők- hőenergia - forróvíz (magas, kéreg alatti védőcsatorna,

mélyvezetéső védőcsatorna- Hírközlő - légvezetékes

- földalatti kábeles- adóval sugárzó

3. Alaprajzi rendszerTelepülés szerkezet vízszintes vetülete

- Falusias - magános- szórványtelepülés - több magános szállás egyesítése - tanya- csoportos - vonalas

- tömbszerű- szabályos, szabálytalan

- szalagtelkes - egyutcás - párhuzamos utcás

- Városias - csoportos- gyűrűs-sugaras - nőtt városi típus- legyezőszerű- vonalas - nyílt rendszer- sugaras halmaz - tervezett város- szalagváros - nyílt rendszer

- csápos rendszer, többközpontú- átmenő forgalom városon kívül elkerülhető

3. Morfológiai rendszere

- helyének természeti, táji adottságai, domborzat, vízrajz, növénytakaró

- település területének felhasználása, a vonalas hálózatok térbeli felosztása

- beépítés jellege (magasság, tömörség) kiemelkedő létesítmények elhelyezése, alakja tudatos várostervezéssel befolyásolható.

Várossziluett a település morfológiájának a távlatból jelentkező szemlélt vagy ábrázolt síkbeli képe

- karakterisztikus (pl. Párizs Eiffel torony)

- domináló (pl. Szentendre templomtornyok)

Düsseldorf

Velence a Canale Grande jellegzetes hídja a Rialto

Velencei háztetők és a lagúnák

Felhőkarcolók

Irodalom

Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban. Budapest, 1998.

Tóth Zoltán: A települések világa. Ponte Press kiadó, Pécs. 1997