Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária
Kézikönyv a Természetismeret 5.
tanításához
HORVÁTH MIKLÓSa Tankönyvesek Országos Szövetségétől2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró”kitüntető címet
SzerkesztetteFÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA
IllusztráltaBORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ
Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP–051032ISBN 978-963-328-194-9
© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 20132. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítésKajtArt Kft.
Terjedelem: 19,57 A/5 ívTömeg: 360 g
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
3
KEDVES KOLLÉGÁK!
Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012) megfelelően átdolgozott Természetismeret 5. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolán-ként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos infor-mációkat és ötleteket az óra megtartásához.
Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni.
Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére!
További eredményes munkát kívánunk!
A Szerzők
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
4
A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT
Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító élet-módra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata.
A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelé-se, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi kör-nyezetben, kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, és a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti je-lenségek megfigyelésének a képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.
A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetősé-gekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatása-it. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, fo-lyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete.
A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a ter-mészettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításá-ban. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használ-ható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységköz-pontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a di-ákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fenn-maradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.
A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig íve-lő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fej-lesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.
A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tan-tárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntartha-tóság problémakörének elemzése.
A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi kör-nyezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájá-rul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
5
A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatá-ban épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.
A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesz-tése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.
Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a ta-nulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a meg-ismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.
5–6. évfolyamA tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a kü-lönböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcso-lódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.
A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általá-nos felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfi-gyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése.
Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működé-sük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát.
Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.
A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettan-terv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.
A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egység-ben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsú-lyozza az egészség és a környezet védelmében.
A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének meg-ismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tuda-tosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
6
egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.
Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fej-lődését is.
KULCSKOMPETENCIÁK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN
Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képes-ségfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz.
Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcs-kompetenciákra minden egyénnek szüksége van.
Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavég-zésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz.
Anyanyelvi kommunikációA természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:– a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése,
vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik;– az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és be-
tartása) a természetismeret-órákon is alapvető képességfejlesztési feladat;– a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés
során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük;– a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, di-
gitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését.
Matematikai kompetenciaAz élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségeinek felismertetése fejleszti a mate-
matikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, például a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére. A matematikai kompetenciák szükségesek továbbá a táplálkozási, tápanyag-ösz-szetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (például pulzus, légzésszám, vérnyo-más, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A ta-nulók a kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják.
A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciákA természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10–12 éves korosztály számára meghatá-
rozó erejű a motiváció. A természetismeret-órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.
A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, illetve a gazdasági-társa-dalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
7
A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról.
A tárgy tanulása során a diákok ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az em-beri beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről.
A természetismeret tanulása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelős-ségtudatról.
Természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket.
Digitális kompetenciaA természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére.
El kell érni, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális eszközöket (számítógép, tévé, fényképezőgép, kamera, digitális tábla) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó informá-ciókat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal fel-használni.
A hatékony, önálló tanulásA természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az
önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül.
A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figye-lem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) mun-kához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).
A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, aka-dályainak leküzdését.
A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FIZIKAI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI
1. A kerettanterv egységes tárgy létrehozását tűzte ki célul a biológiai, földrajzi és fizikai ismeretek komplex tanításával. Ez azonban csak részben valósul meg, hiszen a legtöbb esetben nem komplex tan-anyagokat, hanem gyakorlatilag fizikát, biológiát és földrajzot tanítunk az egymás utáni fejezetekben (néhány kémiai ismerettel is kiegészítve). Ezért változatlanul fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti koordinációt. A fizikai tartalmakat feldolgozó órákon legtöbbször a Környezetismeret 1–4., a Technika és életvitel 1–4., valamint a Matematika 1–4. évfolyamos órákon megszerzett ismeretekre támaszkod-hatunk. Nem elhanyagolható és gyakran előkerül a tantárgyon belüli koordináció is.
2. A fizikai részek tanítása során is fontos, hogy állandóan szemléltessünk, vagyis tapasztalati alapokon tanítsunk. A tárgyak valóságos bemutatása mellett gyakran kísérletezünk. A kísérletezés sokkal több, mint pusztán manuális tevékenység. Sokkal inkább egyfajta – a természettudományok tanítása során jellemző – megismerő módszer. A kísérletekkel biztosítjuk a tanulók érdeklődését a
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
8
téma iránt, fejlesztjük a megfigyelőképességüket, és támpontot adunk számukra a fogalom kialakításá-hoz. A fejezet tárgyalásakor gondolatkísérleteket és ténylegesen elvégzett kísérleteket is „használunk”. A gyerekek számára természetesen sokkal izgalmasabbak a ténylegesen elvégzett kísérletek. Ezért a fizikai ismereteket feldolgozó anyagrészek – tanári és tanulói – kísérletekre épülnek. (A tanulói kísérletek nagy része otthon is elvégezhető.) Hasonlóan fontos a kísérletileg nem előállítható jelensé-gek megfigyelése is.
A sikeres kísérletekhez elengedhetetlenül szükséges– a gondos előkészítés,– a kísérletek kipróbálása,– a balesetvédelmi szabályok betartása.A leggondosabb előkészítésnél is előfordul azonban, hogy a kísérlet nem sikerül. Fontos, hogy a si-
kertelenség okát meg kell tudni magyarázni, a kísérletet pedig meg kell ismételni!A közvetett szemléltetés „eszközei” közül talán legfontosabb a rajz. Megfigyeléseinket, kísérleteinket
egyszerű, vázlatos, színes rajzokkal rögzítsük.
3. Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a különböző fizikai összefüggéseknek a megismerése nem a végső cél. A végső cél a megtanult ismeretek alkalmazása, felhasználása. Fontos, hogy érzékel-tessük a tanulókkal: nem szakadtunk el a valóságtól, a fizikai ismeretek nem elkülönülten „lebegnek” a világban. Mindennapjainkat, egész életünket, élő és élettelen környezetünket áthatják a fizikai törvények.
A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FÖLDRAJZI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI
A motiváció
A földrajz mint önálló tantárgy a hetedik évfolyamon jelenik meg először. Ezért a természetismeret tantárgynak óriási szerepe van abban, hogy a tanulók közelebb kerüljenek ehhez a tudományhoz.
A gyerekek többsége – életkorának megfelelően – érdeklődik más földrészek, népek, a környezet földrajzi jelenségei, folyamatai iránt. A kiváló tudományos ismeretterjesztés, az internet, a kirándulá-sok, utazások közben tapasztaltak és az alsóbb évfolyamokon tanultak is felkelthetik a gyerekek érdek-lődését. Ezt az érdeklődést fokoznunk kell, nem pedig lerombolni az órákon folyó száraz ismeretszerző munkával.
Maradandó élményt nyújt, és nagy hatást gyakorol a tanulókra az első néhány óra. Az alsóbb évfolya-mokon megszokták a munkáltató jellegű, gyakorlatokkal vegyített órákat. Élve a kerettanterv nyújtotta lehetőségekkel, igyekezzünk minél több gyakorlati feladatot beiktatni! Segítséget nyújtanak ebben a munkafüzet feladatai, amelyek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően érdekes, a hagyomá-nyostól eltérő munkáltató feladatokkal tarkítottak.
A tananyag következetesen alapos és közös feldolgozása kedvezően befolyásolja a gyerekek hozzáál-lását a tantárgyhoz. Lehetőség szerint iktassunk be minél több csoportmunkát és tervezzünk projekte-ket is! Mindkettő kiváló motivációs lehetőség is egyben.
Mindig tartsuk szem előtt a tanulók életkori sajátosságait!A legfontosabb motiváló tényező az érdeklődés, melynek ébrentartása és folyamatos megerősítése
állandó feladatunk. Az említett projektmunka például kiválóan alkalmas erre.
A tanulók érdeklődésének felkeltéseMinden téma tárgyalása előtt körvonalazzuk pontosan az órák témáját! A feladatok tudatosítása ön-
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
9
magában is motiváló szereppel bír. Felkelthetjük az érdeklődést a témához kapcsolódó szemelvény felolvasásával, egy filmrészlet be-
mutatásával vagy a médiákban megjelent aktuális hír rövid megbeszélésével, de motiváció lehet egy probléma felvetése is.
Bátran építhetünk saját élményeinkre. Színes beszámolónk a témához kapcsolódó utazásainkról, az azzal kapcsolatos képek, esetleg filmek bemutatása általában elnyeri a gyerekek tetszését.
Kifejezetten motiváló, ha tanulóink saját élményeikről számolhatnak be. Ilyenkor ügyeljünk arra, nehogy parttalanná váljon a beszélgetés!
Érdekeltté kell tenni a gyerekeket a tanulásbanTudatosítani kell a diákokban, hogy a tömegkommunikáció híreinek a megértésénél elengedhetetle-
nül fontos a Föld természetföldrajzának és gazdasági életének az ismerete is.Közvetlenül érdekeltté tehetjük a tanulókat a tananyag elsajátításában az értékeléssel, hiszen a követ-
kezetes ellenőrzés és az ezzel együtt járó sikerélmény, de az elmarasztalás is motiválja őket.
A motiváció ébrentartásaA motiváció járja át az oktató-nevelő munka egészét, nemcsak a téma bevezetését. Az érdeklődést
folyamatosan ébren kell tartani. A tanítási órákon rendszeresen olyan helyzeteket kell teremteni, ame-lyek motiválják a tanulók tevékenységét. Sokat segíthet a módszerek megválasztása. Minél több önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára van lehetőség, minél többször lehet a tanuló részese saját tudása megszerzésének, annál szívesebben lesz aktív részese a témák feldolgozásának.
A szemléltetés
A szemléltetés fajtái és eszközei:– kísérletezés– természetes segédletek, gyűjtemények– kép, film– interaktív anyagok– modellek, domborművek– földgömb– térképek– táblai rajz
Szemléltetés képekkelKépekkel olyan tájakat, jelenségeket vagy objektumokat szemléltetünk, amelyeket nem áll módunk-
ban bemutatni a valóságban. Mindig tartsuk szem előtt, hogy bár a kép a valóság mása, mégsem tudja azt teljes hűséggel visszaadni. A fejlődésnek csak egy állapotát mutatja be, hiányzik belőle a tér- és tömeg-hatás, nincs benne mozgás, változás. Mégis egy jól megválasztott képpel, megfelelően irányított megfi-gyeléssel nagyon sok dolgot rögzíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatott kép mindig legyen tipikus, mutassa az aktuális földrajzi jellegzetességet, olyat, ami arra a területre vagy adott fogalomra, jelenségre megkülönböztető módon jellemző. Ügyeljünk arra is, hogy jó minőségű, megfelelő méretű, színes képet mutassunk be. Az ilyen képek szakmailag mindig kifejezőbbek, és jobban felkeltik az érdeklődést is.
Az a legszerencsésebb, ha kivetítőn tudjuk bemutatni a felvételeket. Az interneten magunk is gyűjt-hetünk képeket. Ma már számtalan olyan képkeresővel találkozhatunk, ahonnan jogtiszta képeket is letölthetünk a fotótárunkba.
Kivetítő híján szemléltethetünk nyomtatott anyaggal is. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a be-mutatásra váró kép mérete megfelelő nagyságú legyen. Ha a szemléltetésre szánt felvétel nem elég nagy,
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
10
de nincs más lehetőségünk, mindenképpen hordjuk körbe az osztályban, hogy mindenki megfigyelhesse. Pedagógiai szempontból helytelen, ha a képeket átadjuk a gyerekeknek, és ők adják kézről kézre.
Ebben az esetben nem beszélhetünk tudatosan irányított képelemzésről. Ellene szól az is, hogy a képné-zegetés közben a gyerekek kiesnek az óra menetéből, előfordul, hogy már egészen másról van szó, mint amit a kezükben lévő képek ábrázolnak.
Ne siessük el a képbemutatást, ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak egy-egy villanásra látják!Minden szemléltetés, így a képbemutatás is csak akkor helyes didaktikailag, ha megfelelő megfigyelés
és alapos elemzés kapcsolódik hozzá. A képbemutatás előtt mindig adjunk megfigyelési szempontokat.Az egyszerű szemléltetés érdekében az Apáczai Kiadó ötödikes természetismeret tankönyvében sok
kép található. Mindegyik kép az adott témára legjellemzőbb elemeket tartalmazza. Minden gyerek egy időben, megfelelő ideig nézheti, és az otthoni tanulás közben is bármikor visszatérhet hozzá.
Ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű képanyaggal szemléltessünk, mert a homályos, rossz minő-ségű képekkel nem érjük el a megfelelő célt.
Helyezzünk nagy hangsúlyt a képelemzésre!1. A kép tárgyi tartalma – Mit ábrázol a kép?2. A kép tartalmának egyes elemei – például: Milyen felszínformákat látunk a képen?3. Oksági kapcsolatok, földrajzi összefüggések feltárása, analízis – például: Hogyan keletkeztek? Mi
jellemzi őket? Milyen az anyaguk? Milyen külső erő formálhatja ezt a tájat? Miből látod? Miért ezek a jellemző külső erők ezen a tájon? stb.
A képelemzés során fel kell ismertetni mindazokat a földrajzi tényeket, amelyek alapján általánosítá-sok vonhatók le. Úgy irányítsuk a megfigyelést, hogy a fogalom vagy a jelenség minden lényeges elemét megragadjuk! Mivel a kép a valóság csak egy részletét ábrázolja, a jelenséget kiragadja a környezetéből, törekedjünk rá, hogy a képelemzés befejeztével térjünk ki arra, hogy a valóságban még mit láthatnánk abban a környezetben. Képzeltessük bele a tanulókat a valós képbe!
A filmek helye az oktatásbanA filmmel történő szemléltetés megkönnyíti a földrajzi jelenségek és folyamatok megismerését.Ha van rá lehetőségünk, helyezzük előtérbe ezt a szemléltetési módot, mert– a film a természeti jelenségeket, folyamatokat mozgásukban, változásukban dinamikusan, ese-
ményszerűen mutatja be;– a földrajzi tárgyakat, jelenségeket több nézetből, sokoldalúan szemlélteti;– a valóságban nem tanulmányozható mozgásokat ábrázol (trükkfilm, gyorsított film).
Azt, hogy mikor és hogyan használunk fel egy filmet a tanítás-tanulás folyamatában, mindig a didak-tikai feladat határozza meg.
– Új anyag feldolgozása előtt: a téma iránti érdeklődés felkeltése, előzetes tapasztalatgyűjtés. – Témakör befejezése után: az ismeretek megszilárdítása céljából, összefoglalás alkalmával.– Új tartalom feldolgozása közben: amikor kialakítjuk az új fogalmat, bemutatjuk a jelenséget vagy a
tényt.
A filmeket éppúgy, mint a többi szemléltetést, építsük be az oktatás folyamatába! Gondosan tervez-zük meg, és szorosan kapcsoljuk össze a többi alkalmazott oktató eljárással!
Ügyeljünk arra, hogy a filmvetítés soha ne „mozizás” legyen! Az új ismeretek feldolgozásánál vetített film legyen nagyon rövid, 2-5 perces, és mindig a téma meg-
értését szolgáló információkat tartalmazza. Mint minden szemléltetési módszer, így a filmvetítés előtt is adjunk megfigyelési szempontokat! Ugyanazokat a megfigyelési szempontokat kiadhatjuk minden gyerek számára, de differenciálhatunk
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
11
is, ilyenkor például csoportonként mást-mást kell megfigyelni gyerekeknek.A film bemutatása közben magyarázat céljából nyugodtan szakítsuk meg a filmet, például előfordul,
hogy a film következő részére külön fel akarjuk készíteni a tanulókat.Mielőtt szemléltetésként levetítenénk egy filmrészletet, előtte mindenképpen nézzük meg, és állítsuk
a megfelelő részhez! A részleteket mindig pontosan jelöljük be, és pontosan illesszük be a feldolgozás menetébe!
A térkép szerepe a földrajz tanításában
A földrajztanítás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint „a térkép a föld-rajzoktatás kezdete és vége… a térkép az az alap, amelyen el lehet indulni a táj tanulmányozásában”.
A térképolvasás két fokozata:– szemléleti térképolvasás– logikai térképolvasás
Az ötödik évfolyamon a szemléleti vagy más néven mechanikus térképolvasás megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy a tanulók hetedik évfolyamra jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban. Ennek az alapja a térképjelek ismerete. Ami a térképen látható, azt leolvassuk, és szavakkal ki is fejez-zük. Itt még a kérdések arra irányulnak, hogy mi van egy adott területen, és hol van az a földrajzi tárgy. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy tanítványaink egyszerű rámutatással válaszoljanak kérdéseinkre, szavakkal is mondják el pontosan a hely földrajzi fekvését! Az irányokat mindig pontosan jelöljék meg!
Az iskolai térképmunka fő szabálya: a tanulókkal soha ne közöljünk olyan ismeretanyagot, ame-lyet a térképről maguk is le tudnak olvasni!
Fontos a topográfiai tájékozódás gyakorlása, erre a kézikönyvben is számtalan példa található.
A logikai térképolvasás a térképpel végzett munka legmagasabb foka. Ilyenkor a térképek segítségével ismerjük fel az összefüggéseket, és ezáltal tudunk következtetni.
A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanulók jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban, ismerjék a legfontosabb összefüggéseket, melyek alkalmazásával eljuthatnak a problémák megoldásá-hoz. Például: a Mátra kimagaslik a környezetéből, ebből a domborzati adottságból szükségszerűen kö-vetkezik, hogy a hegység éghajlata hűvösebb, több a csapadék, mint a tőle délre található alföldi tájakon, természetesen a növényzete is más lesz.
A szemléleti térképolvasás egyes elemeinek az elsajátítását az ötödik–hatodik évfolyamon fokozato-san valósíthatjuk meg, aminek sikeréhez nagyon sok térképészeti munkára van szükség. Ezt erősítik a munkafüzeti gyakorlatok.
Az interaktív tananyagok
Az interaktív tananyagok alkalmazása egyre elterjedtebb. Az elmúlt évek intézményi infrastruktúrafej-lesztésének köszönhetően ma már egyre több iskola rendelkezik interaktív táblával. Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagainak feldolgozása ezek hiányában is megoldható, elég hozzá egy számítógép és egy kivetítő.
A természetismeret interaktív tananyagok minden óratípus esetén számtalan lehetőséget kínálnak. Változatosan használhatjuk az ismereteket összefoglaló-rendszerező, valamint az ismereteket ellenőr-ző órákon is. Megkönnyíti mind a tanulók, mind a pedagógus munkáját. Segít a szemléltetésben, a bonyolult folyamatok megértésében, valamint az ismeretek rögzítésében. Nem töltik ki az új tananyag
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
12
feldolgozásának teljes folyamatát, a tanórából mindössze 10-15 percet vesznek igénybe. A feldolgozott témákhoz egy rövid szemléltetést, néhány interaktív feladatot és kérdést tartalmaznak.
Nem a tananyag digitális változatai. Használatuk mindenképpen ajánlatos, mert motiválja a tanuló-kat, és segíti őket abban, hogy komolyabb nehézségek nélkül, szinte játszva sajátíthassák el a szükséges ismereteket.
A projektmódszer
A projekt kifejezés, főként az utóbbi években, már nem ismeretlen fogalom a számunkra. Az elnevezés az angol project szóból ered, melynek jelentése: 1. terv, javaslat, tervrajz; 2. tervez, kigondol, vázol.
Mire használjuk a „projekt” kifejezést köznapi értelemben? Ha valahol például egy hidat építenek, a tervezéstől a híd átadásáig tartó bonyolult folyamat, vagyis a híd létrejötte maga a „hídprojekt”. Ugyan-csak projektről beszélünk, ha például egy konkrét hely gólyáinak a megmentésére szervezünk akciót – az egy „gólyamentő projekt”. Ha végiggondoljuk ezt az egymástól igen eltérő két projektet, annak ellenére, hogy mindkettő más célból jött létre, más a tartalmuk, és természetesen a végeredmény is más lesz, találunk bennük valami közöset: mindkettő egy konkrét témát ölel fel, az egyik a híd felépítésének bonyolult folyamatát, míg a másik a gólyák megmentését.
Napjainkban a pedagógiában is mind többször hallani a projektekről, szervezésük egyre népszerűbb lesz a hazai pedagóguskörökben is.
Mit kell a pedagógiában projekten érteni?„A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem
csupán a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem lehető legtöbb vonatkozásának és összefüg-gésének feltárása.” (Hortobágyi Katalin)
A módszer legfontosabb elemeinek bemutatása A Balaton című projekt segítségévelTartalom hagyományos szemlélettel:A Balaton– fekvése – kialakulása– a Balaton, mint tó sajátosságai– jellemző növények, állatok – a Balaton gazdasági jelentősége– természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása
Tartalom projektszemlélettel az előzőek mellett:A Balaton megjelenése– az irodalomban– a képzőművészetben– a zenében– a népművészetben
Mindig arra törekedjünk, hogy a témát a lehető legtöbb oldalról, minél komplexebb módon közelít-sük meg! Ez nagyon fontos elem, mivel ez a komplexitás is hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megta-nuljanak rendszerekben gondolkodni.
Ha a projektek tartalmi megközelítését nézzük, nem tűnik másnak, mint egy jól megvalósított tan-tárgyi koncentrációnak. Ebből a megközelítésből ez valóban igaz. Mindemellett felmerül a kérdés, mennyivel több egy projekt megvalósítása, mint a tantárgyi koncentráció, és mitől válik pedagógiai
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
13
módszerré. Mitől lesz pedagógiai módszer?A módszer kulcsszavai: motiváció, partnerség, sikerélmény.
1. A gyerekek érdeklődésére, pozitív tulajdonságaikra és ezáltal a sikerélményre épít. A sikerélmény köztudottan a legnagyobb motiváló erő.
2. Legjellemzőbb munkaforma: projekt-csoportmunka, alkalmazhatunk kooperatív technikákat, de helye van a páros és egyéni munkának is.
A projektcsoportokba a gyerekek a téma iránti érdeklődésükből kifolyólag kerülnek. A kijelölt cél ér-dekében közösen kell munkálkodniuk, ki-ki a saját erősségeire támaszkodva, viszont mindenkinek van önálló feladata. A felmerülő problémákat közösen oldják meg. A csoport minden tagja azonos jogokat élvez. A szociális tanulás eszköze.
3. A megadott szempontsor alapján a témát a résztvevők önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint például a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban.
„Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál!” (John Dewey)4. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás,
produktum. A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú „fabrikálásnak”. Az elkészítés során végig a témával foglalkoznak a gyerekek, és szinte „magukba dolgozzák” az ismereteket. Csoportonként egy, de akár több produktum is születhet.
Példák a Balaton-projekt lehetséges produktumaihoz:– Balaton-modell terepasztalon– Térképkészítés– Kártyajáték készítés– Enciklopédia a Balatonról– Tablókészítés– Szemelvénygyűjtemény készítése– Vers, novella írása– Kiállítás a Balatonról készült műalkotásokból– Népdalok, mondák a Balatonról– A környék tárgyi népművészeti emlékeinek bemutatása (képkiállítás, album)– Turistakalauz– Tematikus térkép a turistáknak– Levél egy képzeletbeli balatoni nyaralásról– A Balaton öröm- és bánattérképe
5. A projekt mindig egy projektbemutatóval zárul, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. A Balaton-projekt esetében lehet például egy konferencia megszervezése, melynek keretében a csoportok beszámolnak a témáról. A produktumokból kiállítást szerveznek stb.
6. Az értékelés a projekt elengedhetetlen eleme.Értékelés a projekt során:– Nincs számszerű értékelés– A csoportok értékelik saját munkájukat– Csoporton belüli munka értékelése– ÖnértékelésLehetséges értékelési szempontok:– Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek?– Mit sikerült elérni a közös tervhez képest?
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
14
– Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát?– Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon?– Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát?– Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében?
Projektszakaszok – Hogyan gazdálkodjunk az idővel?TémaválasztásTörekedjünk arra, hogy a gyerekek körében népszerű témákat dolgozzuk fel projektként. A részté-
mák kiválasztása után a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően kerüljenek be az egyes csoportokba. Mindez az aktuális óra előtt kb. két-három héttel történjen.
Tervkészítés– A mellékelt táblázatnak megfelelően, részletes tartalmi és kivitelezési terv készítése– Adatgyűjtés– A csoportok önállóan végzik, a megbeszéltek (a tervek) szerint
A téma feldolgozása– A csoportok önállóan végzik, saját ötletük és a megbeszéltek szerint– A produktum összeállítása– A csoportok önállóan végzik, saját ötletük szerint– A projekt és a produktumok bemutatása– Azon az órán, amelyiken a tervezet szerint következik a téma– A projekt értékelése– Legkésőbb a projektbemutató-órát követő alkalommal
Miért jó a gyerekeknek?– Minden gyerek pozitív tulajdonságaira épít.– Nem azért kell tanulniuk, mert elvárják, hanem azért tevékenykednek, mert azt fontosnak tartják,
emellett úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne.– A projekt során megvalósulhat a belső motivációra épülő tanulás. A résztvevők nem azzal küszköd-
nek, hogy a folyamat végére milyen követelményeknek kell eleget tenniük.– Az egyéni és a csoportos, illetve társas tanulást is választhatják.– A páros vagy csoportos tanulás esetén olyanokkal dolgozhatnak együtt, akikkel ezt szívesen teszik.
A projektek tervezése és kivitelezése során minden létező kompetenciát fejleszthetünk.
Projekterv
A projekt címe:
A projekt célja:
1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport
Téma Téma Téma Téma Téma
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
15
Feladatok...
Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok
Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek
Produktum Produktum Produktum Produktum Produktum
Projektbemutató
Értékelés
AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA
Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben
Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam
Témakör Leckék száma
Élet a kertben 11
Anyagok és változások a környezetünkben 9
Tájékozódás a térképen és a természetben 7
Az időjárás és az éghajlat 6
A felszíni és a felszín alatti vizek 7
Állatok a házban és a ház körül 11
Az ember szervezete és egészsége 14
A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
16
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
ÉLET
A K
ERTB
EN
1.A
virá
gos n
övé-
nyek
szer
vei
A v
irágo
s növ
énye
k sz
erve
inek
és
ala
pműk
ödés
eine
k m
egism
e-ré
se (g
yöké
r, sz
ár, l
evél
, virá
g,
term
és).
A v
irág-
és a
term
éské
pződ
és
foly
amat
a.
Virá
gos n
övén
y, gy
ökér
, sz
ár, l
evél
, virá
g, te
rmés
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
: a
növé
nyek
élet
éről
és
szap
orod
ásár
ól
tanu
ltak
felid
ézés
e
Élő
virá
gos e
gyny
ári d
ísznö
-vé
nyek
, kéz
inag
yító
2.A
z alm
afa
Az a
lma
fő te
rmes
ztés
i kör
zete
i, ig
énye
i a k
örny
ezet
tel s
zem
ben.
Az a
lma
jele
ntős
ége
az e
gész
sé-
ges t
áplá
lkoz
ásba
n.A
z alm
ater
més
rész
ei: h
éj, h
ús,
hárt
yás r
ekes
z, m
ag.
Az a
lma
kárt
evőj
e és
az e
llene
va
ló v
édek
ezés
.
Vada
lma,
met
szés
sel a
lakí
-to
tt lo
mbk
oron
a,az
alm
ater
més
és r
észe
i: hé
j, gy
ümöl
cshú
s, há
rtyá
s re
kesz
, mag
, alm
amol
y
A v
irágo
s növ
énye
k sz
erve
i, fá
s szá
r, lá
gy
szár
Szín
es k
épek
az a
lmaf
a vi
-rá
gáró
l, „é
lő” a
lmaf
alev
elek
, ha
jtásr
észl
etek
, virá
gmod
ell,
külö
nböz
ő fa
jta a
lmat
erm
é-se
k, a
z alm
amol
y ká
rtét
ele
3.A
szilv
afa
A sz
ilva
fő te
rmes
ztés
i kör
zete
i, je
lent
őség
e, fe
lhas
znál
ása.
A sz
ilvaf
a sz
erve
zeti
felé
píté
se:
gyök
érze
téne
k, tö
rzsé
nek,
lom
b-ko
roná
jána
k je
l lem
zői.
A cs
onth
éjas
term
és é
s rés
zei:
héj,
hús,
cson
théj
, mag
.
Term
eszt
ési k
örze
t, cs
onth
éjas
term
és, s
zilv
a-m
oly,
vegy
szer
es v
édek
e-zé
s, kö
rnye
zetb
arát
véde
kezé
s
Az a
lmat
erm
és ré
-sz
ei, l
ombk
oron
a,
a nö
vény
ek él
etéh
ez
szük
sége
s kör
nyez
eti
felté
tele
k, a
szilv
a-m
oly
és fe
jlődé
se
Szín
es k
épek
a sz
ilvaf
a vi
rá-
gáró
l, „é
lő” s
zilv
afal
evel
ek,
hajtá
srés
zlet
ek, v
irágm
odel
l, kü
lönb
öző
fajta
cson
théj
as
term
ések
, a
szilv
amol
y és
kár
téte
le
4.A
szől
őA
szől
ő ős
e a
liget
i sző
lő.
Cse
meg
e- é
s bor
szől
őfaj
táin
k fő
te
rmes
ztés
i kör
zete
i.A
szől
ő sz
erve
zeti
felé
píté
se:
gyök
érze
t, tő
ke, v
essz
ők, l
evel
ek,
kacs
ok.
A b
ogyó
term
és je
llem
zői,
rész
ei
(héj
, hús
, mag
).
Lige
ti sz
őlő,
szől
őtők
e,ve
ssző
, kac
s, a
bogy
óter
-m
és é
s rés
zei:
héj,
hús,
mag
, bor
szől
ő –
csem
e-ge
szől
ő, p
eron
oszp
óra
Cso
nthé
jas t
erm
és,
alm
ater
més
, lág
y sz
ár é
s fás
szár
,a
virá
gos n
övén
yek
szer
vei é
s azo
k fe
l-ad
ata
Haj
tásr
észl
et a
szől
őről
(ka-
csok
kal,
leve
lekk
el, s
zőlő
-fü
rtte
l),sz
őlőt
őke,
külö
nböz
ő fa
jta sz
őlőf
ürtö
k,pe
rono
szpó
rás l
evél
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
17
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
4.A
szől
őA
bor
- és c
sem
eges
zőlő
-faj
ták
jelle
mző
i.A
szől
ő ká
rtev
ői, a
per
onos
zpó-
ra é
s a li
szth
arm
at.
5.A
pap
rika
és a
pa
radi
csom
A p
aprik
a és
a p
arad
icso
m
ősha
zája
.A
felfú
jt bo
gyót
erm
és é
s a b
o-gy
óter
més
köz
ötti
külö
nbsé
g.A
z egy
szer
ű le
vél é
s az ö
ssze
tett
levé
l.A
két
növ
ény
term
eszt
ése,
kör-
nyez
eti i
gény
ei.
Az e
gyny
ári n
övén
yek
jelle
mző
i.
Felfú
jt bo
gyót
erm
és,
főgy
ökér
zet,
fő- é
s old
al-
gyök
erek
, pal
ánta
, lág
y-sz
ár, e
gyny
ári n
övén
y
A v
irágo
s növ
énye
k sz
erve
i, az
egy
es
szer
vek
műk
ödés
e,lá
gy sz
árú
növé
ny,
a nö
vény
ek él
etéh
ez
szük
sége
s kör
nyez
eti
felté
tele
k, h
ideg
tű-
rő-m
eleg
kedv
elő
Élő
papr
ika-
és p
arad
icso
m-
növé
nyek
,kü
lönb
öző
fajta
pap
rikák
és
para
dics
omok
term
ései
,pa
prik
a- é
s par
adic
som
ma-
gok,
külö
nböz
ő ta
rtós
ított
kész
ít-m
énye
k a
két n
övén
yből
6.A
sárg
arép
a és
eg
yéb
zöld
ségf
é-lé
ink
A sá
rgar
épa
őse
a va
dmur
ok.
A sá
rgar
épa
és a
pe
trez
sely
em k
étny
ári n
övén
y:
az el
ső é
vben
a g
yöké
rzet
ét,
szá r
át, l
evel
ét fe
jlesz
ti ki
, a m
á-so
dik
évbe
n vi
rágz
ikés
term
ést h
oz.
Vadm
urok
, hid
egtű
rő,
meg
vast
agod
ott f
őgyö
kér-
zet,
virá
gzat
, ik
erka
szat
term
és, k
étny
ári
növé
ny
A n
övén
yek
élet
éhez
sz
üksé
ges k
örny
ezet
i fe
ltéte
lek,
a v
irágo
s nö
vény
ek sz
erve
i és
műk
ödés
ük, e
gyny
á-ri
növé
ny
Élő
növé
nyek
, vad
mur
ok,
külö
nböz
ő fa
jta sá
rgar
épák
gy
öker
ei, s
árga
répa
mag
ok,
élő
zelle
r- é
s cék
lanö
vény
ek
7.A
feje
s káp
oszt
aA
feje
s káp
oszt
a ős
e a
vadk
á-po
szta
.Te
rmes
ztés
ekor
pal
ántá
kat n
e-ve
lnek
, táp
anya
gban
gaz
dag,
jó
víze
llátá
sú ta
lajb
a ül
tetik
ki.
A k
ápos
ztaf
ej rö
vid
szár
ból
(torz
sa) é
s szo
rosa
n eg
ymás
ra
boru
ló le
vele
kből
áll.
Vadk
ápos
zta,
rövi
d sz
ár
(torz
sa),
kere
szte
s virá
g,
becő
term
és, k
ápos
ztal
epke
,a
kápo
szta
lepk
e fe
jlődé
se
Egyn
yári-
kétn
yári
növé
nyek
, mag
veté
s,pa
lánt
ázás
, az a
lma-
mol
y és
a sz
ilvam
oly
fejlő
dése
és k
árté
te-
lük,
hid
egtű
rő
Élő
feje
s káp
oszt
a és
egy
éb
kápo
szta
félé
k, k
eres
ztes
vi
rág,
bec
őter
més
,ká
posz
tam
agok
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
18
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
7.A
feje
s káp
oszt
aKé
tnyá
ri nö
vény
, a m
agve
tést
ől
szám
ított
más
odik
évb
en h
oz
virá
got,
és ek
kor f
ejlő
dik
ki a
be
cőte
rmés
.K
árte
vője
a k
ápos
ztal
epke
.Eg
yéb
kápo
szta
félé
ink:
vör
ös
kápo
szta
, bim
bósk
el, k
elká
posz
-ta
, kar
fiol,
kara
lá bé
.
8.A
vör
ösha
gym
aA
vör
ösha
gym
a te
rmes
ztés
ének
fe
ltéte
lei.
A m
agve
téss
el é
s a d
ugha
gym
á-ró
ltö
rtén
ő sz
apor
ítási
mód
ok
ismer
ete.
A h
agym
a fe
lépí
tése
: mel
lékg
yö-
kérz
et, t
önk,
hús
os é
s szá
raz
hagy
mal
evel
ek, v
iasz
os, h
enge
-re
s föl
d fe
letti
leve
lek.
Ével
ő nö
vény
, mag
veté
s, du
ghag
yma,
szár
az é
s hú-
sos h
agym
alev
elek
,m
ellé
kgyö
kérz
et, t
okte
r-m
és
Egyn
yári-
kétn
yári
növé
nyek
, lág
y sz
árú
növé
ny, m
agve
tés,
becő
term
és, a
lma-
term
és, b
ogyó
term
és
Élő
vörö
shag
yman
övén
y,kü
lönb
öző
fajta
vör
ösha
gy-
mák
hag
ymái
,du
ghag
yma,
fokh
agym
a
9.A
bur
gony
a és
a
burg
onya
bogá
rA
bur
gony
a je
lent
őség
e a
tápl
ál-
kozá
sban
.Te
rmes
ztés
ének
kör
nyez
eti i
gé-
nyei
, fő
term
eszt
ési k
örze
tei.
A b
urgo
nya
szer
veze
ti fe
lépí
tése
, a
gum
ó a
tala
jban
lévő
meg
vas-
tago
dott
szár
.M
érge
ző b
ogyó
term
ése
van.
Kár
tevő
je a
bur
gony
abog
ár.
Föld
beni
meg
vast
agod
ott
szár
– g
umó,
mér
gező
bo
gyót
erm
és, b
urgo
nyab
o-gá
r, te
ljes á
tala
kulá
s: pe
te,
lárv
a, b
áb, k
ifejle
tt bo
gár,
körn
yeze
tkím
élő
gazd
álko
-dá
s, ko
mpo
szt,
biot
erm
ékek
A-, B
- és C
-vita
min
,tá
pany
agok
elra
ktá-
rozá
sa a
kül
önbö
ző
növé
nyi s
zerv
ekbe
n,fő
gyök
érze
t, m
el-
lékg
yöké
rzet
, az
alm
amol
y és
a sz
il-va
mol
y fe
jlődé
se é
s ká
rtét
ele
Élő
burg
onya
növé
ny, k
ü-lö
nböz
ő fa
jta b
urgo
nyák
gu
mói
,ha
jtato
tt gu
mók
,bu
rgon
yabo
gár,
a bu
rgon
yabo
gár f
ejlő
dési
alak
jai
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
19
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
10.
A fö
ldig
ilisz
ta, a
m
ájus
i cse
rebo
gár
és a
z étic
siga
A h
árom
álla
t tes
tfelé
píté
se,
élet
mód
ja (t
áplá
lkoz
ása)
és s
za-
poro
dása
.A
z íze
ltláb
úak,
a ro
varo
k és
a
boga
rak
szer
veze
ti sa
játo
sság
ai.
A fö
ldig
ilisz
ták
jele
ntős
ége
a ta
laj é
leté
ben.
A k
árte
vők
elle
ni v
édek
ezés
m
ódja
i (ve
gysz
eres
növ
ényv
é-de
lem
, ter
més
zete
s elle
nség
eik
élet
felté
tele
inek
biz
tosít
ása)
.
Ger
ince
s-ge
rinct
elen
álla
t,bő
rizom
töm
lő,
külta
karó
,pe
te –
átal
akul
ás n
élkü
li fe
jlődé
s,ki
tines
bőr
, íz
eltlá
búak
, fe
j-tor
-pot
roh,
há
rom
pár
ízel
t láb
,ro
var,
bogá
r, te
ljes á
tala
-ku
lás,
csig
aház
, zsig
erza
cskó
, ta
poga
tó, h
aslá
b,nö
vény
evő
Káp
oszt
alep
ke, a
l-m
amol
y, sz
ilvam
oly,
a bu
rgon
yabo
gár é
s a
kápo
szta
lepk
e fe
j-lő
dése
és k
árté
tele
Élő
föld
igili
szta
és é
ticsig
a,cs
ereb
ogár
-pre
pará
tum
, be-
mut
ató
képe
k a
cser
ebog
ár
fejlő
désé
ről é
s kár
téte
lérő
l
Érde
kess
égek
, m
egfig
yelés
ek,
kísé
rlete
k
A ta
nkön
yvbe
n le
írtak
elvé
gzé-
se.
A ta
pasz
tala
tok
rögz
ítése
.
A té
mak
örbe
n m
egism
ert
foga
lmak
11.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
12.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
.
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
20
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
AN
YAG
OK
ÉS
VÁLT
OZÁ
SOK
A K
ÖR
NY
EZET
ÜN
KBE
N
13.
Mib
ől v
anna
k a
test
ek?
Az a
nyag
ok so
kfél
eség
ének
m
egism
erés
e.Él
ő és
élet
tele
n, te
rmés
zete
s és
mes
ters
éges
any
ag m
egkü
lön-
bözt
etés
e.A
szilá
rd, a
foly
ékon
y és
a lé
gne-
mű
halm
azál
lapo
t leg
font
osab
b je
llem
zőin
ek át
ismét
lése
, ren
d-sz
erez
ése.
Any
ag, é
lő é
s éle
ttele
n,sz
ilárd
, fol
yéko
ny é
s lé
gnem
ű ha
lmaz
álla
pot,
term
észe
tes é
s mes
ters
éges
an
yag,
ala
pany
ag
Min
denn
api é
let
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
Külö
nböz
ő an
yago
kból
ké
szül
t tár
gyak
,né
hány
szilá
rd a
nyag
, egy
-sz
erű
kézi
szer
szám
ok,
külö
nböz
ő ed
énye
k, fo
lya-
dék,
luftb
allo
n,a
tank
önyv
41–
43. o
ldal
á-na
k áb
rái,
tábl
ai v
ázla
t, fó
lia v
agy
inte
rakt
ív tá
bla
14.
Miv
el je
llem
ezhe
-tő
k a
test
ek?
A m
érés
foga
lmán
ak k
iala
kítá
sa.
A h
ossz
úság
, a té
rfog
at, a
töm
eg
és a
z idő
mér
ése,
mér
téke
gysé
-ge
.A
mér
őesz
közö
k ha
szná
latá
nak
meg
ismer
ése,
gyak
orlá
sa.
Fizi
kai t
ulaj
dons
ágok
,m
érés
, hos
szús
ág, t
érfo
gat,
töm
eg, i
dő
Min
denn
api é
let
Mat
emat
ika
1–5.
év
foly
amKö
rnye
zetis
mer
et
1–4.
évf
olya
m
Szilá
rd te
stek
a ta
nuló
kísé
r-le
ti ké
szle
tből
,m
űany
ag ta
nuló
kísé
rleti
mér
őhen
ger,
szab
ályt
alan
te
st (k
avic
s vag
y ku
lcs)
, víz
, vé
kony
foná
l vag
y fé
mhu
zal,
karo
s mér
leg,
súly
soro
zat,
az id
őmér
éshe
z sto
pper
óra,
tank
önyv
i ábr
ák: 4
4–46
. o
15.
A k
ever
ékek
és a
z old
atok
tula
j-do
nság
aina
k m
egism
erés
e.Ke
veré
kek
és o
ldat
ok k
észí
tése
.A
kev
erék
és a
z old
at fo
galm
á-na
k ki
alak
ítása
.M
inde
nnap
i éle
tünk
ben
és a
te
rmés
zetb
en el
őfor
duló
kev
e-ré
kek
meg
ismer
ése,
felis
mer
ése,
jele
ntős
égük
.
Keve
rék,
term
észe
tes é
s m
este
rség
es k
ever
ék, o
ldó-
szer
, old
ott a
nyag
, old
at
Min
denn
api é
let
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
Tank
önyv
49.
old
al á
brái
A ta
nári
kísé
rlete
khez
:bo
rsze
szég
ő va
gy B
un-
sen-
égő,
vas
háro
mlá
b, lá
ng-
oszt
ó al
átét
, főz
őpoh
arak
,sz
űrőp
apír,
hur
kapá
lca,
fo-
nál,
kevé
s hip
erm
angá
n, v
íz
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
21
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
15.
A ta
nuló
i kísé
rlete
khez
: ki
sebb
főző
pohá
r víz
, kr
istál
ycuk
or v
agy
étke
zési
só, k
avic
s vag
y m
ás, v
ízbe
n ne
m o
ldód
ó an
yag.
16.
A h
őmér
sékl
et é
s m
érés
eA
hőm
érsé
klet
mér
ése,
a hő
-m
érő
rész
eine
k, m
űköd
ésén
ek
meg
ismer
ése.
A C
elsiu
s-fé
le h
őmér
sékl
eti s
ká-
la a
lapp
ontja
inak
ism
eret
e.A
hőm
érő
hely
es le
olva
sása
.A
hőm
érsé
klet
-vál
tozá
s nyo
mon
kö
veté
se.
Az a
dato
k tá
bláz
atba
fogl
alás
a.
A h
őmér
sékl
et v
álto
zásá
t áb-
rázo
ló d
iagr
am sz
erke
szté
se é
s an
nak
érte
lmez
ése
a hő
mér
ő m
egfig
yelé
se a
lapj
án.
Hőm
érő,
hőm
érsé
klet
i ská
-la
, ala
ppon
t, ér
tékt
áblá
zat,
grafi
kon.
Min
denn
api é
let
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
Vash
árom
láb
vagy
Bun
-se
n-ál
lván
y va
skar
ikáv
al,
Buns
en-á
llván
y (v
agy
tanu
-ló
kísé
rleti
állv
ány)
a h
őmé-
rő rö
gzíté
séhe
z, lá
ngos
ztó
drót
háló
. 100
–250
ml-e
s fő
zőpo
hár,
tanu
lókí
sérle
ti hő
mér
ő, k
émcs
őfog
ó, d
ió,
bors
zesz
égő,
törlő
ruha
A
nyag
ok:
50–1
00 m
l víz
, kb
. 50
ml d
enat
urál
t sze
szTá
blai
rajz
, írá
svet
ítő fó
lia
vagy
inte
rakt
ív tá
bla
17.
A h
alm
azál
la-
pot-v
álto
záso
k és
a h
őmér
sékl
et
válto
zása
A h
alm
azál
lapo
tok
meg
hatá
ro-
zása
.A
z olv
adás
és f
agyá
s kör
ülm
é-ny
ei, f
agyá
spon
t, ol
vadá
spon
t.A
pár
olgá
s és a
forr
ás k
örül
mé-
nyei
. A fo
rrás
és a
lecs
apód
ás.
A fo
rrás
pont
.
Hal
maz
álla
poto
k (s
zilá
rd,
foly
ékon
y, lé
gnem
ű),
olva
dás,
fagy
ás, o
lvad
ás-
pont
, fag
yásp
ont,
páro
lgás
, fo
rrás
, lec
sapó
dás,
forr
ás-
pont
Min
denn
api é
let
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
Belső
kon
cent
ráci
ó:
a hő
mér
sékl
et é
s m
érés
e
Főző
pohá
r, ta
nuló
kísé
rleti
hőm
érő,
szem
csep
pent
ő va
gy cs
eppe
ntőü
veg,
Buns
en-á
llván
y, ké
mcs
őfo-
gó, d
ió, b
orsz
eszé
gő v
agy
Buns
en-é
gőA
nyag
ok: v
íz, j
ég, e
til-a
lko-
hol
A ta
nkön
yv á
brái
: 55
–57.
old
al
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
22
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
18.
Égés
és t
űzol
tás
Az a
nyag
ok cs
opor
tosít
ása
éghe
-tő
ség
szer
int
Az é
gés f
elté
tele
i.G
yors
és l
assú
égé
s.A
tűzo
ltás.
Ala
pvet
ő bi
zton
sági
szab
ályo
k,
jelö
lése
k m
egism
erés
e.
Éghe
tő é
s nem
égh
ető
anya
g, g
yors
és l
assú
égé
sM
inde
nnap
i éle
tKö
rnye
zetis
mer
et
1–4.
évf
olya
mTe
chni
ka é
s éle
tvite
l 1–
4. é
vfol
yam
Belső
kon
cent
ráci
ó:
a hő
mér
sékl
et é
s m
érés
e
Főző
pohá
r, Pe
tri-c
sész
e, gy
erty
a,ta
nkön
yvi á
brák
: 60–
61.
olda
lVe
szél
yjel
ek, b
izto
nság
i esz
-kö
zök:
tank
önyv
: 62.
old
al
Kís
érle
tek
A le
vegő
és a
víz
fizi
kai t
ulaj
-do
nság
aina
k m
egism
erés
e.Kö
zvet
len
tapa
szta
lats
zerz
és.
Egys
zerű
fizi
kai t
alaj
vizs
gála
t el
végz
ése.
A le
vegő
rész
beni
öss
ze-
nyom
ható
sága
, lég
nyom
ás,
a ví
z öss
zeny
omha
tatla
n-sá
ga,
vízn
yom
ás
Min
denn
api é
let
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
Tech
nika
és é
letv
itel
1–4.
évf
olya
m
Egys
zer h
aszn
álat
os
műa
nyag
fecs
kend
ő (a
ján-
lott
10 cm
3 -es)
, ki
sebb
viz
espo
hár,
papí
rlap,
40-5
0 cm
hos
szú,
32
mm
-es
vagy
50
mm
-es P
VC
-cső
, lu
fidar
ab é
s szi
gete
lősz
alag
, tá
lca,
szita
(kon
yhai
szűr
ő), b
efőt
-te
süve
g, n
agyo
bb fő
zőpo
hár
(vag
y át
láts
zó fa
lú m
űany
ag
edén
y)A
nyag
ok: v
íz, s
zára
z tal
aj
19.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
20.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
23
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
TÁJÉ
KOZÓ
DÁ
S A
TÉR
KÉP
EN É
S A
TER
MÉS
ZETB
EN21
.H
atár
ozzu
k m
eg
az ir
ányo
kat!
A tá
jéko
zódá
s fon
toss
ága.
A fő
- és m
ellé
kvilá
gtáj
ak fo
gal-
mán
ak k
iala
kítá
sa.
Az i
rány
tű fe
lépí
tése
és m
űkö-
dési
elve
.Eg
ysze
rű ir
ányt
ű ké
szíté
se.
Az i
rány
tű h
aszn
álat
a.A
mág
nes é
s tul
ajdo
nság
ai.
Fővi
lágt
áj, m
ellé
kvilá
gtáj
, és
zak,
kel
et, d
él, n
yu-
gat,
észa
kkel
et, d
élke
let,
déln
yuga
t, és
zakn
yuga
t, irá
nytű
, mág
nes,
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
enM
erre
meg
y a
hajó
?
Szél
rózs
a, ir
ányt
ű, m
ágne
-se
k
22.
Hog
yan
lesz
az
alap
rajz
ból t
érké
p?A
z ala
praj
z fog
alm
ának
kia
lakí
-tá
sa.
Az a
lapr
ajzk
észí
tés l
épés
ei.
A k
icsin
yíté
s mér
téké
nek
gya-
korla
ti al
kalm
azás
a.A
térk
épvá
zlat
foga
lma,
kés
zíté
-se
és h
aszn
álat
a a
gyak
orla
tban
.A
z útv
onal
rajz
foga
lma,
kés
zíté
-se
és h
aszn
álat
a a
gyak
orla
tban
.
Ala
praj
z, m
érté
kszá
m,
térk
épvá
zlat
, útv
onal
rajz
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Mat
emat
ika:
té
rbel
i mér
ési a
dato
k fe
lhas
znál
ása
szám
í-tá
sokb
an, b
ecslé
s, na
gyítá
s, ki
csin
yíté
s, m
érés
, mér
téke
gysé
-ge
k ha
szná
lata
Ala
praj
zok,
térk
épvá
zlat
ok,
útvo
nalra
jz
23.
Mit
kell
tudn
i a
térk
ép rő
l?A
térk
ép fo
galm
a.H
ogya
n áb
rázo
l a té
rkép
?A
kise
bbíté
s mér
téke
, a m
éret
-ar
ány
foga
lma.
Mér
és a
térk
épen
, a v
onal
as
mér
ték
foga
lmán
ak k
iala
kítá
sa.
A k
özig
azga
tási
térk
ép fo
galm
a és
jelle
mző
i.A
vár
osté
rkép
jelle
mző
i.
Térk
ép, m
éret
arán
y, vo
na-
las m
érté
k, k
özig
azga
tási
térk
ép, v
áros
térk
ép, a
utós
té
rkép
, tur
istat
ér ké
p, te
ma-
tikus
térk
épné
vmut
ató,
ker
esőh
álóz
at
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Atla
sz, M
agya
rors
zág
köz-
igaz
gatá
si té
rkép
e, vá
ros-
térk
épek
, Mag
yaro
rszá
g au
tóat
la sz
a, tu
rista
térk
épek
, tr
ansz
pare
nsek
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
24
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
23.
Az a
utós
és a
turis
taté
rkép
ek
jelle
mző
i.A
tem
atik
us té
rkép
ek.
A k
eres
őhál
ózat
foga
lmán
ak
kial
akítá
sa, e
lem
eine
k m
egke
re-
sése
az a
tlasz
ban.
Ism
eret
len
hely
ek m
egke
resé
se
kere
sőhá
lóza
t seg
ítség
ével
.
24.
A d
ombo
rzat
és a
vi
zek
ábrá
zolá
sa a
té
rkép
en
Hon
nan
mér
jük
a fe
lszín
form
ák
mag
assá
gát?
A
mag
assá
gok
jelö
lése
a té
rké-
pen.
Az a
lföld
, a d
ombs
ág, a
köz
ép-
hegy
ség,
a m
agas
hegy
ség,
a
med
ence
, a fe
nnsík
foga
l mán
ak
a ki
alak
ítása
és á
bráz
olás
a a
dom
borz
ati t
érké
pen.
A m
agas
sági
szám
foga
lma,
le
olva
sása
a té
rkép
ről.
Az á
lló- é
s fol
yóvi
zek
ábrá
zolá
sa
a té
rkép
en.
A m
élys
égi s
zám
foga
lma,
leol
-va
sása
a té
rkép
ről.
Teng
ersz
int,
teng
ersz
int
fele
tti m
agas
ság,
alfö
ld,
dom
bság
, köz
éphe
gysé
g,
mag
ashe
gysé
g, fe
nnsík
, m
eden
ce, m
agas
sági
szám
, je
lkul
cs, m
élys
égi s
zám
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Tran
szpa
rens
ek, a
tlasz
, sz
emlé
ltető
kép
ek
25.
Tájé
kozó
dás h
a-zá
nk d
ombo
rzat
i és
köz
igaz
gatá
si té
rkép
én
Haz
ánk
dom
borz
atán
ak á
ltalá
-no
s jel
lem
zése
.M
agya
rors
zág
nagy
tája
inak
az
onos
ítása
a té
rkép
en.
Jelle
gzet
es k
épek
bem
utat
ása
hazá
nk n
agyt
ájai
ról.
Alfö
ld, K
isalfö
ld, D
unán
-tú
li-do
mb-
és h
egyv
idék
, D
unán
túli-
közé
pheg
ység
, És
zaki
-köz
éphe
gysé
g,
Nyu
gat-
mag
yaro
rszá
gi-p
e-re
mvi
dék,
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Mag
yaro
rszá
g do
mbo
rzat
i té
rkép
e, M
agya
rors
zág
köz-
igaz
gatá
si té
rkép
e, M
agya
rors
zág
kont
úrté
r-ké
pe, a
pplik
áció
s csík
ok,
film
rész
lete
k
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
25
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
Mag
assá
gi sz
ámok
leol
vasá
sa
hazá
nk d
ombo
rzat
i tér
képé
ről.
Haz
ánk
lega
lacs
onya
bb é
s leg
-m
agas
abb
pont
ja.
Térk
épés
zeti
gyak
orla
t.A
kül
önbö
ző fe
lszín
form
ák a
rá-
nya
hazá
nk d
ombo
rzat
ában
.H
azán
k kö
ziga
zgat
ási t
érké
pé-
nek
elem
zése
.
Mec
sek,
Mát
ra, K
ékes
tető
Mag
yaro
rszá
g do
mbo
rzat
i vi
szon
yairó
l, sz
emlé
ltető
ké
pek
26.
Tájé
kozó
dás a
te
rmés
zetb
enA
térk
ép tá
jolá
sa.
Az é
szak
i irá
ny m
egha
táro
zásá
-na
k né
hány
mód
ja.
Mit
és h
ogya
n áb
rázo
l a tu
rista
-té
rkép
? A
szin
tvon
al fo
galm
ának
kia
la-
kítá
sa.
A sz
intv
onal
as á
bráz
olás
bem
u-ta
tása
gya
korla
ti pé
lda
alap
ján.
A k
ilom
éter
-hál
ózat
foga
lmán
ak
a ki
alak
ítása
.A
turis
taté
rkép
kilo
mét
er h
áló-
zatá
nak
meg
figye
lése
.Eg
y le
hets
éges
útv
onal
meg
ter-
vezé
se tu
rista
térk
ép se
gíts
égév
el.
Kere
sés a
z int
erne
ten
(az O
rszá
-go
s Kék
túra
hon
lapj
án).
Tájo
lás,
szin
tvon
al,
szin
tvon
alas
ábr
ázol
ás,
kilo
mét
er-h
álóz
at, t
urist
a-je
lzés
Körn
yeze
tism
eret
3–
4. é
vfol
yam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Info
rmat
ika:
ker
esés
az
inte
rnet
en, a
lkal
-m
azás
ok h
aszn
álat
a
Irán
ytű,
sz
ámla
pos ó
ra,
külö
nböz
ő tu
rista
térk
épek
, üv
egká
d m
éter
beos
ztás
sal,
hegy
mod
ell,
szem
lélte
tő
képe
k, in
tern
et
Néh
ány
taná
cs a
ki
ránd
ulás
hoz
Hog
yan
terv
ezzü
nk m
eg k
örül
-te
kint
ően
egy
túrá
t?Kö
rnye
zetis
mer
et 3
–4.
évfo
lyam
:tá
jéko
zódá
s a tá
gabb
a
térb
en
Inte
rnet
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
26
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
27.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
28.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
AZ
IDŐ
JÁRÁ
S29
.A
z idő
járá
s és a
z ég
hajla
tA
z idő
járá
s fog
alm
a és
elem
ei.
Az é
ghaj
lat f
ogal
ma
és el
emei
.A
z idő
járá
s és a
z égh
ajla
t köz
ötti
külö
nb sé
gek.
Az i
dőjá
rás-
előr
ejel
zés e
szkö
zei.
A m
eteo
roló
guso
k m
unká
ja.
Kere
sés a
z int
erne
ten
(az O
MSZ
ho
nlap
ján)
.
Időj
árás
, égh
ajla
t, m
ete-
orol
ógia
, met
eoro
lógu
s, O
rszá
gos M
eteo
roló
giai
Sz
olgá
lat
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:A
z évs
zako
k je
llem
-ző
időj
árás
a
Mat
emat
ika:
át
lags
zám
ítás
Info
rmat
ika:
ker
esés
az
inte
rnet
en, a
lkal
-m
azás
ok h
aszn
álat
a
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
:az
Időj
óslá
s c. o
lvas
-m
ány
Vid
eofil
m a
z évs
zako
król
inte
rnet
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
27
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
30.
A n
apsu
gárz
ás é
s a
hőm
érsé
k let
A n
apsu
gárz
ás.
A le
vegő
felm
eleg
edés
ének
fo
lyam
ata
és a
hőm
érsé
klet
-vál
-to
zás o
kai.
A n
api,
havi
és é
vi k
özép
hőm
ér-
sékl
et fo
galm
ának
kia
lakí
tása
, sz
ámol
ási g
yako
rlato
k.A
nap
i és a
z évi
hői
ngás
foga
l-m
ának
kia
lakí
tása
, kisz
ámítá
sa.
Mié
rt fo
ntos
eze
n ér
téke
k ism
e-re
te?
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
nap
bee
sési
szög
e és
a fe
lme-
lege
dés m
érté
ke k
özöt
ti ös
sze-
függ
és.
A n
apsu
gárz
ás id
őtar
tam
a és
a
felm
eleg
edés
mér
téke
köz
ötti
össz
efüg
gés.
A le
jtő ir
ánya
és a
nap
suga
rak
bees
ési s
zöge
köz
ötti
össz
efüg
-gé
s.A
hőm
érsé
klet
ala
kulá
sa é
s a
teng
ersz
int f
elet
ti m
agas
ság
közö
tti ö
ssze
függ
és.
A le
jtő ir
ánya
és a
hőm
ér sé
klet
kö
zötti
öss
zefü
ggés
. A
nap
szak
ok, é
v sza
kok
és fe
lme-
lege
dés k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.
Nap
fény
tart
amm
érő,
napi
köz
éphő
mér
sékl
et,
havi
köz
éphő
mér
sékl
et,
évi k
özép
hőm
érsé
klet
,na
pi h
őing
ás,
évi k
özep
es h
őing
ás
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei-
nek
a m
egfi g
yelé
se
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
:vá
ltozá
sok
a kö
r-ny
ezet
ünkb
en –
a
naps
ugár
zás,
a fé
ny
tula
j don
sága
i
Mat
emat
ika:
át
lags
zám
ítás
Vid
eofil
m a
nap
ener
giár
ól,
diak
épek
, nap
fény
tart
am-
mér
ő, te
mat
ikus
térk
épek
, kü
lönb
öző
hőm
érők
, sze
m-
lélte
tő k
épek
, az
inte
rakt
ív ta
nagy
ag id
e-vo
natk
ozó
rész
e, in
tern
et
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
28
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
31.
A sz
élA
szél
foga
lmán
ak a
kia
lakí
tása
.A
szél
erő
sség
e.A
szél
irán
ya.
A sz
él ir
ányá
nak
és e
rőss
égén
ek
a m
érés
e.A
szél
ere
jéne
k a
kiha
szná
lása
.
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
szél
kia
laku
lásá
nak
a fo
lya-
mat
a.A
leve
gő h
őmér
sékl
ete
és té
rfo-
gata
köz
ötti
össz
efüg
gés.
A le
vegő
hőm
érsé
klet
e és
moz
-gá
sirán
ya k
özöt
ti ös
szef
üggé
s.
Szél
, szé
lsebe
sség
,sz
élirá
ny, é
szak
i szé
l, ke
leti
szél
, dél
i szé
l, ny
ugat
isz
él, k
anal
as sz
élm
érő,
sz
élzs
ák, s
zélk
akas
, szé
-le
rőm
ű
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei-
nek
a m
egfig
yelé
se
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
:vá
ltozá
sok
a kö
rnye
-ze
tünk
ben
– a
leve
gő n
yom
ása
Tran
szpa
rens
ek, v
ideo
film
a
szél
ről é
s a sz
él e
rejé
nek
hasz
nosít
ásár
ól, s
zem
lélte
tő
képe
k, sz
élzá
szló
, kan
alas
sz
élm
é rő,
szél
kaka
s (le
hető
-sé
g sz
erin
t),te
mat
ikus
térk
épek
, az
inte
rakt
ív ta
nagy
ag id
evo-
natk
ozó
rész
e, in
tern
et
32.
A cs
apad
ékA
víz
kör
forg
ása.
A cs
apad
ék m
érés
e.A
csap
adék
időb
eli é
s ter
ület
i el
oszl
ása.
A k
ülön
böző
csap
adék
fajtá
k ki
alak
ulás
a és
jelle
mzé
se.
A cs
apad
ék o
kozt
a ve
szél
yhel
y-ze
tek
és a
zok
köve
tkez
mén
yei.
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
víz
kör
forg
ása.
A cs
apad
ékké
pződ
és fo
lyam
ata.
A v
íz k
örfo
rgás
a, cs
apa-
dékg
yűjtő
edé
ny, e
ső, h
ó,
hava
s eső
, jég
eső,
dér
, zú
zmar
a, h
arm
at, k
öd
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei-
nek
a m
egfig
yelé
se,
az é
vsza
kok
jelle
mző
id
őjár
ása,
a ví
z meg
jele
nési
form
ái a
term
észe
t-be
n,az
időj
árás
i jel
ensé
-ge
k és
az a
nyag
tu
lajd
onsá
gai n
ak a
vá
ltozá
sa
Tran
szpa
rens
ek, v
ideo
film
a
csap
adék
képz
ődés
ről,
szem
-lé
ltető
kép
ek, c
sapa
dékm
érő
edén
y, üv
egla
p, h
omok
, lá
mpa
, te
mat
ikus
térk
épek
, az
inte
rakt
ív ta
nagy
ag id
evo-
natk
ozó
rész
e, in
tern
et
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
29
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
32.
A le
vegő
víz
gőzt
arta
lma
– a
naps
ütés
és p
árol
gás m
érté
-ke
,–
a fe
lhők
és a
köz
elgő
időj
árás
,–
a fe
lhőr
éteg
vas
tags
ága
és a
le
hűlé
s mér
téke
köz
ötti
össz
e-fü
ggés
.A
kül
önbö
ző cs
apad
ékfa
j-tá
k –
az e
ső, a
hó,
a h
avas
eső
, a
jége
ső, a
dér
, a zú
zmar
a, a
ha
rmat
és a
köd
– k
iala
kulá
sa é
s je
llem
zőik
.
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
:vá
ltozá
sok
a kö
rnye
-ze
tünk
ben
– a
leve
gő n
yom
ása
Az i
dőjá
rás
meg
figye
lése
(gya
korla
t)
A n
apsü
tés m
egfig
yelé
se.
A le
vegő
hőm
érsé
klet
ének
a
mér
ése.
A sz
él e
rőss
égén
ek a
meg
figye
-lé
se.
A sz
él ir
ányá
nak
a m
egha
táro
-zá
sa.
A m
egfig
yelé
s idő
szak
ában
hul
-lo
tt cs
apad
ék fa
jták.
Egy
hét i
dőjá
rásá
nak
a m
egfi-
gyel
ése
– az
ada
tok
rögz
ítése
a
mun
kafü
zetb
e el
őre
kiad
ott
szem
pont
ok a
lapj
án.
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei-
nek
a m
egfig
yelé
se
Term
észe
tism
eret
5.
évfo
lyam
:az
időj
árás
elem
ei
Lehe
tősé
g sz
erin
t min
él
több
mér
őműs
zer:
hőm
é-rő
k, n
ap fé
nyta
rtam
mér
ő,
kana
las s
zélm
érő,
szél
kaka
s, sz
élzs
ák, c
sapa
-dé
kmér
ő ed
ény
33.
Mi j
elle
mzi
ha-
zánk
égh
ajla
tát?
Mi j
elle
mzi
az i
dőjá
rás e
lem
eit
hazá
nk k
ülön
böző
tája
in?
Mié
rt v
álto
zéko
ny h
azán
k ég
-ha
jlata
?M
i a te
endő
nk a
hős
égria
dó, a
hó
fúvá
s, sz
élvi
har e
seté
n?
Asz
ály,
szár
az k
ontin
entá
-lis
égh
ajla
t, ne
dves
kon
ti-ne
ntál
is ég
hajla
t
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:M
ilyen
term
észe
ti vi
szon
yok
közö
tt él
ünk?
Tran
szpa
rens
ek, t
emat
ikus
té
rkép
ek h
azán
k id
őjár
á-sá
ról,
szem
lélte
tő k
épek
, ég
hajla
ti di
agra
mok
, vi-
deofi
lm, i
nter
net
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
30
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
33.
Hog
yan
vise
lked
jünk
, ha
a sz
a-ba
dban
ér b
en nü
nket
a v
illám
?Te
rmés
zetis
mer
et
5–6.
évf
olya
m:
Az i
dőjá
rás e
lem
ei
34.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
35.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
FELS
ZÍN
I ÉS
FELS
ZÍN
ALA
TTI V
IZEI
NK
36.
Felsz
ín a
latti
vi-
zein
kA
víz
záró
réte
g, a
tala
jvíz
, a
belv
íz, a
réte
gvíz
, az a
rtéz
i víz
, a
héví
z, a
gyóg
yvíz
és a
z ásv
ányv
íz
foga
lmán
ak k
iala
kítá
sa.
A fe
lszín
ala
tti v
izek
kia
laku
lása
.A
tala
jvíz
szen
nyez
etts
égén
ek
lehe
tősé
gei.
Felsz
ín a
latti
viz
eink
has
znos
ítá-
si le
hető
sége
i.
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
csap
adék
men
nyisé
ge é
s a
tala
jvíz
szin
t, va
lam
int a
bel
víz
mér
ete
közö
tti ö
ssze
függ
és.
Vízz
áró
réte
g, ta
lajv
íz,
belv
íz, r
éteg
víz,
arté
zi v
íz,
héví
z, gy
ógyv
íz, á
sván
yvíz
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:M
ilyen
term
észe
ti vi
szon
yok
közö
tt él
ünk?
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k, h
éviz
eink
tem
atik
us
térk
épe,
befő
ttesü
veg,
fólia
, ho
mok
, int
erne
t
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
31
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
37.
Am
it a
foly
ókró
l tu
dni k
ell
A cs
apad
ékví
z útja
.A
forr
ás k
elet
kezé
se.
A fo
lyóv
izek
mér
et sz
erin
ti cs
o-po
rtos
ítása
.Jo
bb é
s bal
par
t meg
álla
pítá
sa.
A fő
foly
ó és
mel
lékf
olyó
foga
l-m
ának
kia
lakí
tása
.A
víz
gyűj
tő te
rüle
t és a
víz
vá-
lasz
tó fo
galm
ának
a k
iala
kítá
sa.
A fo
lyók
foly
ásirá
nya.
A fo
lyók
esé
se.
A sí
kvid
éki f
olyó
jelle
mző
i.A
heg
yvid
éki f
olyó
jelle
mző
i.
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
forr
ás v
ízho
zam
a és a
csap
adék
m
enny
isége
köz
ötti
össz
efüg
gés.
A fo
lyás
irány
és a
terü
let l
ejté
se
közö
tti ö
ssze
függ
és.
A le
jtő n
agys
ága
és a
foly
óvíz
se
bess
ége
kö zö
tti ö
ssze
függ
és.
A fo
lyóv
íz se
bess
ége
és m
unka
-vé
gző
képe
s ség
e kö
zötti
öss
ze-
függ
és.
Forr
ás, é
r, cs
erm
ely,
pata
k,
foly
ó, fo
lyam
, fol
yásir
ány,
jobb
par
t, ba
l par
t, fő
fo-
lyó,
mel
lékf
olyó
, víz
gyűj
tő
terü
let,
vízv
álas
z tó,
foly
ó es
ése,
síkvi
déki
foly
ó,
hegy
vidé
ki fo
lyó,
ára
dás,
apad
ás, v
ízjá
rás,
inga
dozó
ví
zjár
ás, e
gyen
lete
s víz
-já
rás,
idős
zako
s víz
járá
s, to
rkol
at
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:A
tele
pülé
s és k
ör-
nyék
e fe
lszín
ének
je
llem
ző v
izei
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
:A
z idő
járá
s ele
mei
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k,vi
deofi
lm, a
tlasz
, fal
i tér
ké-
pek,
tere
pasz
tal,
inte
rnet
A te
lepül
és k
öze-
lében
talá
lhat
ó fo
lyóv
íz v
izsg
álat
a(g
yako
rlat)
A fo
lyóv
íz je
llem
zőin
ek m
eg-
figye
lése
, a v
íz m
inős
égén
ek
vizs
gála
ta m
egad
ott s
zem
pont
ok
alap
ján.
Hog
yan
hasz
nosít
ják
a vi
zsgá
lt fo
lyóv
izet
?A
víz
szen
nyez
és m
egfig
yelé
se.
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:A
tele
pülé
s és k
ör-
nyék
e fe
lszín
ének
je
llem
ző v
izei
Mér
ősza
lag,
stop
per,
szűr
ő-pa
pír,
poha
rak,
üve
gek
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
32
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
38.
Vesz
élye
s viz
ek: a
be
lvíz
és a
z árv
ízM
i a te
endő
árv
íz é
s bel
víz
eset
én?
Árv
íz, b
elví
zKö
rnye
zetis
mer
et
1–4.
évf
olya
m:
Mily
en te
rmés
zeti
visz
onyo
k kö
zött
élün
k?
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
:az
időj
árás
elem
ei
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k,vi
deofi
lm, a
tlasz
, fal
i tér
ké-
pek,
inte
rnet
39.
Haz
ánk
fő fo
lyói
: a
Dun
a és
a T
isza
A D
una
min
t Köz
ép-E
uróp
a le
gnag
yobb
foly
óján
ak je
llem
-zé
se.
A T
isza
min
t a D
una
legn
a-gy
obb
haza
i mel
lékf
olyó
jána
k je
llem
zése
.A
Tisz
a és
a D
una
vízv
édel
me.
Gaz
dasá
gi je
lent
őség
ük.
Dun
a, T
isza,
Vise
grá-
di-s
zoro
s, D
unak
anya
r, Sz
iget
köz,
Szen
tend
rei-,
M
argi
t-, C
sepe
l-, M
ohá-
csi-s
zige
t, Si
ó, R
ába,
Ipol
y, Ti
sza-
tó
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:M
ilyen
term
észe
ti vi
szon
yok
közö
tt él
ünk?
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k,vi
deofi
lm, a
tlasz
, fal
i tér
ké-
pek,
Mag
yaro
rszá
g ko
ntúr
-té
rkép
e, in
tern
et
Tava
ink
A tó
foga
lmán
ak k
ibőv
ítése
.A
tava
k ki
alak
ulás
a.A
tava
k je
llem
zői:
vizü
k er
edet
e, ví
zjár
ásuk
,ví
zmél
ység
, víz
hőm
érsé
klet
efe
rtő,
moc
sár,
láp
foga
lmán
ak
tiszt
ázás
a.
Foly
amat
ok, ö
ssze
függ
ések
:A
tava
k pu
sz tu
lásá
nak
foly
ama-
ta.
A ta
vak
vízs
zint
je é
s a cs
apad
ék
men
nyisé
gekö
zötti
öss
zefü
ggés
.
Tó, f
ertő
, moc
sár,
láp,
tő-
zeg,
Bal
aton
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:A
tele
pülé
s és k
ör-
nyék
e fe
lszín
ének
je
llem
ző v
izei
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
:A
víz
kör
forg
ása
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k,vi
deofi
lm, a
tlasz
, fal
i tér
ké-
pek,
az i
nter
aktív
tana
gyag
id
evon
atko
zó ré
sze,
inte
rnet
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
33
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
40.
A h
orda
lék
men
nyisé
ge, m
ilyen
-sé
ge é
s a ta
vak
pusz
tulá
sána
k te
mpó
ja k
özöt
ti kü
lönb
ség.
41.
A ti
szta
víz
min
d-an
nyiu
nk sz
ámár
a ki
ncs
A sz
áraz
föld
viz
eine
k ha
szno
sí-tá
sa.
A v
ízsz
enny
ezés
.A
szen
nyví
ztisz
títás
egy
szer
ű m
ódsz
erén
ek a
bem
utat
ása.
Óvj
uk v
izei
nk ti
szta
ságá
t!
Ipar
i víz
, ivó
víz,
szen
nyví
ztisz
títás
Körn
yeze
tism
eret
1–
4. é
vfol
yam
:a
lakó
hely
viz
eine
k a
tiszt
aság
a
Term
észe
tism
eret
5–
6. é
vfol
yam
:a
szen
nyez
és h
a-tá
sa a
víz
i éle
t-kö
zöss
égek
re, a
vi
zek
öntis
ztu l
ása
Tech
nika
1–4
. évf
o-ly
am:
a m
oder
n kö
zlek
e-dé
s esz
köze
i (ví
zi
közl
eked
és)
Tran
szpa
rens
ek, s
zem
lélte
tő
képe
k,vi
deofi
lm, a
tlasz
, fal
i tér
ké-
pek,
főző
pohá
r, üv
egtö
lcsé
r, va
tta, t
alaj
, ola
j, in
tern
et
42.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
43.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
34
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
ÁLL
ATO
K A
HÁ
ZBA
N É
S A
HÁ
Z KÖ
RÜL
44.
A h
ázi s
erté
sA
ház
i ser
tés ő
se a
vad
disz
nó.
A se
rtés
bel
ső v
áza
a ge
rinc-
oszl
op é
s a h
ozzá
kap
csol
ódó
cson
toza
t.M
inde
nevő
, gum
ós zá
pfog
ú,
páro
s ujjú
pat
ás á
llat.
Szap
ora
álla
t, 8-
15 u
tódo
t hoz
a
vilá
gra,
mel
yeke
t em
lőib
ől
szop
tat.
Belső
cson
tos v
áz, g
erin
c-os
zlop
, pár
os u
jjú p
atás
, m
inde
nevő
, gum
ós zá
pfog
, se
rtés
fajtá
k
Ger
ince
s, ge
rinct
e-le
n,em
lős,
elev
ensz
ülő,
Sert
ésko
pony
a,m
inde
nevő
foga
zat,
képe
k kü
lönb
öző
sert
ésfa
j-tá
król
,pá
ros u
jjú p
atás
vég
tag
mak
ettje
45.
A sz
arva
smar
haŐ
se a
vadt
ulok
. A b
elől
e kite
-ny
észt
ett s
zarv
asm
arha
fajtá
k kö
-zö
s jel
lem
zői:
növé
nyev
ők, r
edős
fe
lüle
tű a
zápf
oguk
, pár
os u
jjú
patá
s, ös
szet
ett g
yom
rú, k
érőd
ző
álla
tok.
Fejü
kön
tülk
ös sz
arv
van,
mel
y a
hom
lokc
sont
szar
vnyú
lván
yábó
l és
rábo
ruló
elsz
arus
odó
bőrb
ől
áll.
Hús
áért
és t
ejéé
rt te
nyés
ztik
.
Őst
ulok
, növ
énye
vő, k
é-rő
dző,
öss
zete
tt gy
omor
,tü
lkös
szar
v, sz
arva
smar
-ha
fajtá
k,
A h
ázia
sítás
foly
a-m
ata,
ger
ince
s álla
t, pa
ta, p
áros
ujjú
pa
tás,
min
dene
vő
élet
mód
Növ
énye
vő fo
gaza
t, sz
arva
s-m
arha
-kop
onya
,tü
lkös
szar
v,m
agya
rázó
rajz
az ö
ssze
tett
gyom
orró
l és m
űköd
ésér
ől,
képe
k kü
lönb
öző
szar
vas-
mar
hafa
jtákr
ól,
46.
A h
ázi l
óŐ
sei a
füve
s pus
zták
on cs
apat
o-sa
n él
ő va
dlov
ak v
olta
k.A
ház
i ló
növé
nyev
ő, zá
pfo-
gain
ak fe
lüle
te re
dős,
gyom
ra
együ
regű
. Vég
tagj
ain
pára
tlan
ujj v
an, m
elye
t a p
ata
borít
.
Vadl
ovak
, red
ős zá
pfog
,nö
vény
evő,
pár
atla
n uj
jú
patá
s, uj
jain
jár,
együ
regű
gy
omor
A h
ázia
sítás
foly
a-m
ata,
a p
áros
ujjú
pa
tás v
égta
g fe
lépí
-té
se, a
z öss
zete
tt gy
omor
felé
píté
se
és m
űköd
ése,
a ké
rődz
és fo
lyam
ata,
nö
vény
evő
és m
in-
dene
vő él
etm
ód
Képe
k kü
lönb
öző
vadl
ovak
-ró
l és b
elől
ük k
iteny
észe
tt há
ziló
fajtá
król
,há
zi ló
kop
onyá
ja,
redő
s fog
azat
a,pá
ratla
n uj
jú p
atás
vég
tagj
a
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
35
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
47.
A h
ázi t
yúk
és a
pu
lyka
A h
ázi t
yúk
őse
a ba
nkiv
a ty
úk.
A ty
úkok
test
ét p
ehel
y, fe
dő,
faro
k- é
s szá
rnyt
olla
k fe
dik.
M
ellső
vég
tagj
uk sz
árnn
yá m
ó-do
sult,
de
repü
lni n
em tu
dnak
.Lá
buk
erős
kap
irgál
óláb
, nég
y uj
juk
van.
A cs
üd ré
sz to
llatla
n,
pikk
elye
k fe
dik.
Toj
ások
kal s
za-
poro
dnak
, mel
yet a
kot
ló ty
úk
sajá
t tes
téne
k m
eleg
ével
köl
t ki.
A k
ikel
t kisc
sibék
fejle
tten
jön-
nek
a vi
lágr
a, fé
szek
hagy
ók.
Hús
áért
, toj
ásáé
rt te
nyés
ztik
.A
pul
yka
nagy
töm
egű
álla
t, ér
téke
s hús
áért
teny
észt
ik.
Bank
iva
tyúk
, tol
l, fe
dő,
pehe
ly-,
faro
k- é
s szá
rny-
tolla
k, k
apirg
álól
áb, t
olla
t-la
n cs
üd, e
rős c
sőr,
szar
u-pi
kkel
yek,
fész
ekha
gyó
Ger
ince
s, em
lős,
mad
ár, k
ülta
karó
, el
even
szül
és, n
övé-
nyev
ő, m
inde
nevő
él
etm
ód
Kitö
möt
t ház
i tyú
k,ké
pek
külö
nböz
ő to
jós é
s hú
sfaj
tákr
ól,
tojá
s,to
lltíp
usok
48.
A h
ázi k
utya
és a
há
zi m
acsk
aA
kut
ya ő
se a
fark
as, a
ház
i m
acsk
áé a
núb
iai m
acsk
a.M
indk
ét á
llat g
erin
ces,
emlő
s, ra
gado
zó él
etm
ódú.
A k
utya
ki
tart
óan
üldö
zi zs
ákm
ányá
t, a
mac
ska
lesb
ől tá
mad
. Záp
foga
ik
felü
lete
éles
, tar
ajos
.A
kut
ya já
rás k
özbe
n a
karm
ait
nem
tudj
a vi
ssza
húzn
i, ez
ért
azok
foly
amat
osan
kop
nak.
A h
ázi m
acsk
a a
karm
ait a
z uj
jpár
náib
a hú
zza
viss
za.
Min
dkét
álla
tnak
sok
fajtá
ját
teny
észt
ik.
Raga
dozó
élet
mód
, ra-
gado
zó fo
gaza
t, ta
rajo
s zá
pfog
ak, t
épőf
og, a
z ujja
in
jár,
kita
rtó
üldö
zés,
lesb
ől
tám
adás
,ku
tya-
és m
acsk
afaj
ták
Ház
iasít
ás, n
övén
y-ev
ő és
min
dene
vő
élet
mód
, gum
ós
és re
dős z
ápfo
gak,
el
even
szül
és
Képe
k a
vado
n él
ő ős
ökrő
l és
a m
ai fa
jtákr
ól, k
utya
-, m
acsk
akop
onya
,ra
gado
zó fo
gaza
t, m
agya
-rá
zó ra
jz a
két
féle
vég
tagt
í-pu
sról
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
36
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
48.
Elev
ensz
ülők
, a fe
jletle
nül
vilá
gra
jött
utód
okat
em
lőik
ből
szop
tatjá
k.
49.
A fe
cské
k és
a h
ázi
veré
bA
fecs
kék
kivá
lóan
repü
lnek
, va
lam
enny
ien
költö
ző m
adar
ak.
Repü
lő ro
varo
kkal
tápl
álko
znak
. H
asad
t cső
rük
van.
A v
eréb
csőr
e kú
p al
akú.
Álla
n-dó
mad
arun
k, n
agy
csap
atok
ba
verő
dik,
tele
pese
n kö
lt.
Has
adt c
sőr,
kúp
alak
ú cs
őr,
vonu
ló m
adár
, álla
ndó
ma-
daru
nk, t
elep
es k
ölté
s,fé
szek
lakó
Ger
ince
s, m
adár
, to-
jás,
költé
s, kü
ltaka
ró,
toll
és to
lltíp
usok
Képe
k, ra
jzok
, film
rész
lete
k a
fecs
kék,
ver
ebek
test
felé
pí-
tésé
ről,
fész
kelé
sükr
ől
50.
A h
ázi l
égy
A h
ázi l
égy
test
felé
píté
séne
k je
llem
zői:
össz
etet
t sze
m, n
ya-
ló-s
zívó
száj
szer
v, cs
áp, h
árom
te
stré
sz.
Ízel
t láb
ai v
égén
tapa
dóko
ron-
gok
vann
ak. T
elje
s áta
laku
láss
al
fejlő
dik.
Vesz
élye
s fer
tőző
bet
egsé
geke
t te
rjesz
t.
Öss
zete
tt sz
em, r
ovar
,ny
aló-
szív
ó sz
ájsz
erv,
csáp
,te
ljes á
tala
kulá
s
A k
ápos
ztal
epke
és
a cs
erbo
gár t
estfe
l-ép
ítése
, éle
tmód
ja é
s sz
apor
odás
a, k
itine
s kü
ltaka
ró
Prep
arál
t ház
i lég
y ké
zina
-gy
ítós v
izsg
álat
a, lé
gylá
rvák
,m
agya
rázó
rajz
a te
stfe
lépí
-té
sérő
l
51.
Az á
llatta
rtás
sza-
bály
aiA
nag
yüze
mi g
azda
ságo
kban
ol
yan
házi
álla
tfajtá
kat t
arta
nak,
m
elye
k jó
l has
znos
ítják
a ta
kar-
mán
yt, é
s röv
id id
ő al
att n
agy
hoza
mok
at (h
ús, t
ej, t
ojás
) érn
ek
el.
A ta
rtás
i kör
ülm
énye
ket á
llatfa
j-tá
nkén
t sza
bály
ok ír
ják
elő.
Nag
yüze
mi á
llatta
rtás
,m
este
rség
es k
örny
ezet
,te
rmés
zete
s kör
nyez
et,
biot
erm
ék
A m
egism
ert h
ázi-
álla
tok
és h
áz k
örül
él
ő ál
lato
k te
stfe
l-ép
ítése
, éle
tmód
ja,
szap
orod
ása,
a
term
észe
tes é
s mes
-te
rség
es k
örny
ezet
ös
szeh
ason
lítás
a
Képe
k, fi
lmek
a n
agyü
zem
i ta
rtás
i kör
ülm
énye
kről
és
a te
rmés
zete
s igé
nyek
hez
alka
lmaz
kodó
tart
ási m
ó-do
król
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
37
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
51.
A b
iote
rmel
és é
s a te
rmés
zete
s ta
rtás
i mód
ok a
z álla
tok
term
é-sz
etes
igén
yeih
ez ig
azod
nak.
Íg
y te
nyés
ztik
pél
dául
a sz
ürke
m
arhá
t, a
man
galic
át.
52.
Bete
gség
terje
sztő
ál
lato
k a
lakó
he-
lyen
Egye
s álla
tok
(ege
rek,
pat
ká-
nyok
, rók
ák) m
egte
lepe
désé
nek
körn
yeze
ti ok
ai.
A rá
gcsá
ló él
etm
ódú
emlő
sök
test
felé
píté
se é
s sza
poro
dása
.Á
llato
k ál
tal t
erje
szte
tt fe
rtő-
ző b
eteg
sége
k: v
érha
s, tíf
usz,
szal
mon
ella
, bél
férg
ek st
b.) é
s az
elle
nük
való
véd
ekez
és.
Rágc
sáló
foga
zat,
foly
ton
növő
met
szőf
og,
fert
őző
bete
gség
ek,
álla
tról
em
berr
e te
rjedő
be
tegs
égek
Növ
énye
vő, m
in-
dene
vő, r
agad
ozó
élet
mód
, ház
iálla
tok,
há
z kör
ül él
ő ál
lato
k tá
plál
kozá
sa
Egér
kopo
nya
és -c
sont
váz,
külö
nböz
ő él
etm
ódú
emlő
-sö
k fo
gaza
ta,
képe
k, m
ikro
fotó
k az
álla
t-ró
l em
berr
e te
rjedő
bet
eg-
ségt
erje
sztő
álla
tokr
ól é
s a
kóro
kozó
król
53.
Mad
árvé
dele
m,
mad
árte
lepí
tés
Az e
mbe
ri te
véke
nysé
gek
nyo-
mán
szám
os él
őhel
y el
pusz
tult.
Eg
yre
csök
ken
a te
rmés
zete
s él
őhel
yek
nagy
sága
. M
it te
hetn
ek a
tanu
lók
a m
adár
-vé
dele
mbe
n és
mad
arak
ete
té-
sébe
n?
A m
adar
ak je
lent
őség
e a
term
é-sz
etes
(bio
lógi
ai) n
övén
yvéd
e-le
mbe
n.Kü
lönb
öző
mes
ters
éges
fész
kelő
od
úk m
egism
erte
tése
.
Élőh
elyc
sökk
enés
,ve
gysz
eres
növ
ényv
éde-
lem
,te
rmés
zete
s elle
nség
ek, t
er-
més
zete
s növ
ényv
édel
em,
mad
árvé
dele
m, m
adár
te-
lepí
tés.
Mad
ár, t
olltí
puso
k,
csőr
típus
ok, a
zöld
-sé
gek
és g
yüm
ölcs
ök
kárt
evői
(alm
amol
y, sz
ilvam
oly,
kápo
sz-
tale
pke)
Szín
es k
épek
a h
áz k
örül
élő
ének
esm
adar
akró
l,kü
lönb
öző
etet
ők é
s odú
tí-pu
sok,
mad
árel
eség
ek
Érde
kess
égek
, meg
-fig
yelés
ek, v
izsg
á-la
tok
A ta
nkön
yvbe
n le
írt m
egfig
ye-
lése
k, v
izsg
álat
ok el
végz
ése.
A ta
pasz
tala
tok
rögz
ítése
.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
38
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
54.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
55.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
AZ
EMBE
R SZ
ERV
EZET
E ÉS
EG
ÉSZS
ÉGE
56.
A b
őr é
s egé
szsé
g-vé
delm
eA
z em
ber t
este
szer
vren
dsze
rek-
ből,
szer
vekb
ől, s
zöve
tekb
ől é
s se
jtekb
ől é
pül f
el.
A sz
ervr
ends
zere
k eg
ymás
sal
szor
os k
apcs
olat
ban
műk
ödne
k.Te
stünk
et a
bőr,
más
név
en a
kü
ltaka
ró v
édi.
Több
féle
fela
dato
t lá
t el.
Meg
akad
ályo
zza,
hogy
kór
-ok
ozók
juss
anak
a te
stünk
be, v
éd
a kár
os n
apsu
gárz
ástó
l, és
font
os
érzé
ksze
rv is
. A b
őr eg
észs
égvé
-de
lmén
ek le
gfon
tosa
bb sz
abál
yai.
Sejt,
szöv
et, s
zerv
, sze
rv-
rend
szer
, sze
rvez
et,
külta
karó
, ver
ejté
kmiri
gy,
érzé
ksze
rv, t
arta
lék
tá-
pany
ag, b
őrel
válto
záso
k,a
bőr e
gész
ségv
édel
me,
A-, C
-, D
-vita
min
,
A k
ülta
karó
foga
lma
és je
lent
őség
e az
ál
latv
ilágb
an,
zöld
sége
ink
és g
yü-
möl
csfé
léin
k je
len-
tősé
ge a
zeg
észs
égm
egőr
zés-
ben
Az e
mbe
ri te
st m
odel
lje,
bőrm
odel
l,m
agas
vita
min
tart
alm
ú él
elm
iszer
ek
57.
A m
ozgá
ssze
rv-
rend
szer
és e
gész
-sé
gvéd
elm
e
A m
ozgá
s sze
rvre
ndsz
erén
ek
rész
ei: a
cson
tváz
és i
zom
zat.
A cs
onto
k és
az i
zmok
felé
píté
se
és a
lapm
űköd
ései
.A
z em
beri
test
főbb
cson
tjain
ak
és iz
mai
nak
meg
ismer
ése.
Az
ízül
etek
műk
ödés
ének
lény
ege.
A le
ggya
korib
b m
ozgá
ssze
rvi
bete
gség
ek.
Moz
gáss
zerv
rend
szer
, cs
ontv
áz, i
zom
zat,
izom
-m
űköd
és,
varr
at, í
züle
t, ös
szen
övés
,cs
ontr
itkul
ás, l
údta
lp,
gerin
cfer
dülé
s
A k
oráb
ban
meg
-ism
ert g
erin
ces é
s ge
rinct
elen
álla
tok
moz
gása
, a k
ülső
ki
tinvá
zhoz
és a
cs
onto
khoz
tapa
dó
izm
ok
Cso
ntvá
z, az
em
beri
test
fő
bb iz
mai
, az í
züle
tek
fel-
építé
sét,
az iz
omm
űköd
ést,
a lú
dtal
pat é
s a g
erin
cfer
-dü
lést
bem
utat
ó sz
emlé
lte-
tőan
yago
k
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
39
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
57.
A cs
onto
zat é
s izo
mza
t egé
szsé
-ge
s fej
lődé
séne
k fe
ltéte
lei.
58.
A tá
plál
kozá
s.A
z em
észt
és
szer
vren
dsze
re
A tá
plál
kozá
s és a
z em
észt
és fo
-ly
amat
a, a
z em
észt
és lé
nyeg
ének
m
egér
tése
.A
tápc
sato
rna
szak
asza
i, az
eg
yes s
zaka
szok
műk
ödés
e az
em
észt
és so
rán
(a g
yom
or, a
z em
észt
őmiri
gyek
és a
bel
ek
alap
műk
ödés
ei).
A fo
gak
felé
píté
se.
Tápl
álko
zás,
emés
ztés
, tá
pany
agok
felsz
ívás
a,
száj
üreg
, fog
ak, n
yelő
cső,
gy
omor
, vék
ony-
és v
asta
g-bé
l, m
áj, h
asny
álm
irigy
Növ
énye
vő, m
in-
dene
vő, r
agad
ozó
élet
mód
, red
ős-g
u-m
ós-t
araj
os zá
p-fo
gak,
a n
övén
yek
tápa
nyag
ai
Az e
mbe
ri te
st m
odel
lje,
szem
lélte
tő k
épek
, vid
eofil
-m
ek a
tápc
sato
rna
szak
asza
-iró
l,fo
gmod
ell
59.
Az e
gész
sége
s tá
plál
kozá
sA
z egé
szsé
ges é
letm
ód ö
ssze
te-
vői é
s jel
entő
sége
az e
gész
ség-
meg
őrzé
sben
.A
z egé
szsé
ges t
áplá
lkoz
ás a
lapi
s-m
eret
ei, a
z „ép
ítő- é
s fűt
őany
a-go
k”.
Az e
lhíz
ás o
kai.
A zö
ldsé
gek,
gyü
möl
csök
, feh
ér-
jékb
en g
azda
g él
elm
iszer
ek sz
e-re
pe a
z egé
szsé
gmeg
őrzé
sben
.A
vita
min
ok je
lent
őség
e, vi
ta-
min
okba
n ga
zdag
éte
lek,
élel
mi-
szer
ek.
Az e
més
ztős
zerv
rend
szer
leg-
gyak
orib
b be
tegs
égei
(fog
szu-
vaso
dás,
gyom
orro
ntás
, gyo
-m
orid
eges
ség)
és m
egel
őzés
ük.
Vita
min
, ásv
ányi
any
ag, f
e-hé
rjék,
épí
tő- é
s fűt
őany
a-go
k, e
nerg
iafo
rrás
ok,
Elhí
zás,
A-, B
-, C
- és
D-v
itam
inok
jele
ntős
ége,
előf
ordu
lásu
k él
elm
iszer
e-in
kben
.
Tápl
álék
, em
észt
ő-ne
dvek
, leb
ontá
s, fe
lszív
ódás
, sze
r-ve
zetü
nk é
pítő
- és
fűtő
anya
gai
A ta
nkön
yv á
brái
,te
rmés
zete
s vita
min
okba
n,
ásvá
nyi a
nyag
okba
n, fe
hér-
jékb
en g
azda
g él
elm
iszer
ek,
vita
min
kész
ítmén
yek
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
40
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
60.
A lé
gzős
zerv
-re
ndsz
er é
s egé
sz-
ségv
édel
me
A lé
gzés
lény
ege,
a lé
gzős
zerv
-re
ndsz
er fe
lépí
tése
és a
z egy
es
szer
vek
műk
ödés
ének
ala
pjel
en-
sége
i.A
ki-
és a
bel
égzé
s fol
yam
ata.
Az e
gész
ségm
egőr
zés á
ltalá
nos
szab
álya
i, a
szen
nyez
ett l
eveg
ő ha
tása
. Le
ggya
korib
b be
tegs
égei
(man
-du
lagy
ulla
dás,
hörg
huru
t, as
ztm
a, tü
dőgy
ulla
dás,
TBC
) és
meg
előz
ésük
mód
jai.
A lé
gzés
foly
amat
a,ki
- és b
elég
zés,
gázc
sere
, re
kesz
izom
, orr
üreg
, gar
at,
gége
, lég
cső,
légh
ólya
gok,
m
andu
lagy
ulla
dás,
hörg
-hu
rut,
aszt
ma,
tüdő
gyul
la-
dás,
TBC
Az á
llato
k lé
gzés
tí-pu
sai (
kopo
ltyús
lé
gzés
, lég
csöv
ekke
l tö
rtén
ő lé
gzés
, lég
zés
a kü
ltaka
rón
kere
sz-
tül,
légz
és tü
dőve
l).
Az e
mbe
ri te
st m
odel
lje,
tüdő
mod
ell,
gége
mod
ell,
a ta
nkön
yv m
agya
rázó
rajz
ai
61.
A v
érke
ringé
s, a
kivá
lasz
tás é
s eg
észs
égvé
delm
ük
A v
érke
ringé
s fol
yam
atán
ak
lény
ege.
A sz
ív é
s az e
rek
műk
ödés
e.A
kiv
álas
ztás
ala
pműk
ödés
e, a
vesé
k sz
erep
e.A
legg
yako
ribb
szív
- és é
rren
d-sz
eri b
eteg
sége
k, il
letv
e m
egel
ő-zé
sük.
Vérk
erin
gés,
szív,
ere
k,ox
igén
, szé
n-di
oxid
, bom
-lá
ster
mék
ek,
vese
, húg
yvez
eték
, húg
y-hó
lyag
, húg
ycső
A tá
pany
agok
em
észt
ésén
ek lé
-ny
ege,
a tá
pany
agok
fe
lszív
ódás
a,a
légz
és lé
nyeg
e
Az e
mbe
ri te
st m
odel
lje,
szív
mod
ell,
a ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
Meg
figye
lések
, vi
zsgá
lato
k, k
ísér-
letek
A ta
nkön
yvbe
n le
írtak
ala
pján
m
egfig
yelé
sek,
viz
sgál
atok
, kí-
sérle
tek
végz
ése
az e
ddig
tanu
lt sz
ervr
ends
zere
k fe
lépí
tésé
ről é
s m
űköd
ésér
ől.
A ta
pasz
tala
tok
rögz
ítése
.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
41
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
62.
A n
emi s
zerv
ek
felé
píté
se é
s mű-
ködé
se
A sz
apor
odás
jele
ntős
ége
az
élőv
ilágb
an.
A fé
rfi é
s női
nem
i sze
rvek
fe
lépí
tése
, az i
vars
ejtk
épző
dés
foly
amat
a.
Szap
orod
ás,
öszt
önös
és t
udat
os v
isel-
kedé
s, nő
i sza
porít
ó sz
ervr
end-
szer
: hüv
ely,
anya
méh
, pe
teve
zeté
k, p
etef
észe
k,
pete
sejt,
férfi
szap
orító
szer
vren
d-sz
er: h
ere,
hím
ivar
sejt,
on
dóve
zeté
k, d
ülm
irigy
, hú
gycs
ő, h
ímve
ssző
,m
egte
rmék
enyí
tés,
méh
en
belü
li és
méh
en k
ívül
i fe
jlődé
s
A n
övén
yek
szap
o-ro
dása
, a v
irág
fel-
építé
se, t
erm
ések
és
mag
vak,
az á
llato
k sz
apor
odás
a: p
ete,
tojá
s, el
even
szül
és,
ivad
ékgo
ndoz
ás
A ta
nkön
yv m
agya
rázó
ra
jzai
63.
Az e
gyed
fejlő
dés.
A se
rdül
őkor
test
i és
lelk
i vál
tozá
sai
A m
éhen
bel
üli f
ejlő
dés f
őbb
jelle
mző
i.A
szül
és é
s a m
éhen
kív
üli f
ej-
lődé
s. A
z em
ber é
letk
ori s
zaka
szai
, az
egye
s sza
kasz
ok fo
ntos
abb
test
i és
lelk
i vál
tozá
sai.
A se
rdül
őkor
jelle
mző
i: ne
mi
érés
, iva
rsej
tkép
ződé
s, a
nem
i je
llege
k ki
alak
ulás
a.
Méh
en b
elül
i és k
ívül
i fe
jlődé
s, em
brió
, mag
zat,
csec
sem
őkor
, kisg
yerm
ek-
kor,
kisis
kolá
skor
, ser
dü-
lőko
r, ifj
úkor
, fel
nőttk
or,
idős
kor,
nem
i ére
ttség
, bio
lógi
ai
éret
tség
, tes
ti-le
lki é
retts
ég
A n
ői é
s fér
fi ne
mi
szer
vek
felé
píté
se é
s m
űköd
ése,
ivar
sejtk
épző
dés,
men
stru
áció
, meg
-te
rmék
enyí
tés,
mag
zati
fejlő
dés
A ta
nkön
yv á
brái
,ké
pek,
vid
eofil
mek
az e
gyes
él
etko
ri sz
akas
zok
bem
uta-
tásá
ra
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
42
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
64.
Az i
degr
ends
zer.
Az é
rzék
szer
vek:
lá
tás é
s a h
allá
s
Az i
degr
ends
zer f
ogal
ma,
az
ideg
sejte
k, a
z agy
velő
és a
ge-
rincv
elő.
Az i
degr
ends
zer a
lapm
űköd
ései
: az
élet
foly
amat
ok sz
abál
yozá
sa,
az in
gere
k fe
lfogá
sa. A
z agy
i kö
zpon
tok
szab
ályo
zó m
űköd
é-se
.A
szem
és a
hal
lósz
erv
felé
píté
se
és m
űköd
ése:
az i
nger
ek fe
lfo-
gása
, áta
lakí
tása
, az i
nger
ület
ve
zeté
se é
s az é
rzet
kel
etke
zése
.
Ideg
rend
szer
, agy
velő
, ge-
rincv
elő,
ideg
sejt,
az é
letfo
-ly
amat
ok sz
abál
yozá
sa,
agyi
köz
pont
ok, é
rzék
szer
-ve
k, sz
aruh
árty
a, p
upill
a,
szem
lenc
se, i
degh
árty
a,
látó
közp
ont,
hang
hullá
mok
, dob
hárt
ya,
halló
cson
tok,
bel
ső fü
l, ha
llókö
zpon
t
Az e
ddig
meg
ismer
t sz
ervr
ends
zere
k (k
ülta
karó
, moz
gás,
légz
és, t
áplá
lkoz
ás,
emés
ztés
, vér
ke-
ringé
s, ki
vála
sztá
s)
felé
píté
se é
s műk
ö-dé
se
Agy
mod
ell,
az e
mbe
ri te
st m
odel
lje,
a sz
em é
s fül
mod
ellje
,a
tank
önyv
rajz
ai
65.
A fe
rtőz
és é
s a
járv
ány
A k
órok
ozók
és f
ertő
zés f
ogal
-m
a.A
fert
őzés
forr
ásai
(éte
l, iv
óvíz
, sé
rült
bőr)
.A
járv
ány
foga
lma,
a v
édőo
ltá-
sok
szer
epe
a fe
rtőz
ő be
tegs
égek
m
egel
őzés
ében
.A
z egé
szsé
ges é
letm
ód é
s a
hely
es tá
plál
kozá
s jel
entő
sége
a
bete
gség
meg
előz
ésbe
n.A
szűr
őviz
sgál
atok
jele
ntős
ége.
A k
örny
ezet
szen
nyez
és é
s bi-
zony
os b
eteg
sége
k ki
alak
ulás
a kö
zötti
öss
zefü
ggés
bem
utat
ása.
Kóro
kozó
k, fe
rtőz
és, j
ár-
vány
, véd
őoltá
sok,
bete
gség
ek tü
nete
i,a
bete
gség
meg
előz
és fo
r-m
ái,
szűr
őviz
sgál
at, k
örny
ezet
-sz
enny
ezés
Külta
karó
, moz
gás-
szer
vren
dsze
r, a
lég-
zés-
és v
érke
ringé
s sz
ervr
ends
zere
A ta
nkön
yv á
brái
,m
ikro
fotó
k az
ism
erte
bb
kóro
kozó
król
,fil
mré
szle
tek
a kó
roko
zókr
ól
és a
járv
ányo
król
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
43
Az
óra
anya
gaO
ktat
ási-k
épzé
si fe
lada
tFo
galm
akK
once
ntrá
ció
Szem
lélte
tés
66.
Az e
lsőse
gély
nyúj
-tá
s ala
pism
eret
eiA
z első
segé
lyny
újtá
s jel
entő
sége
.A
z első
segé
lyny
újtó
fela
data
i es
zmél
etve
szté
snél
, az ú
jra-
éles
ztés
sorá
n, áj
ulás
kor,
légz
ési
nehé
zség
ek é
s orr
vérz
és e
seté
n,
tová
bbá
a kü
lönb
öző
sérü
lése
k so
rán
fellé
pő v
érzé
scsil
lapí
tás-
kor.
Az o
rvos
i ellá
táss
al k
apcs
olat
os
alap
ismer
etek
.
Első
segé
lyny
újtá
s, es
zmé-
letv
eszt
és, a
z éle
tjele
nség
ek
vizs
gála
ta, ú
jraél
eszt
és,
stab
il ol
dalfe
kvés
, áju
lás,
orrv
érzé
s, ve
rő-é
s gyű
j-tő
eres
vér
zés,
házi
orvo
s, já
róbe
teg-
szak
ellá
tás,
fekv
őbet
eg-s
zake
llátá
s
Az e
mbe
ri te
st
szer
vren
dsze
rein
ek
felé
píté
se é
s műk
ö-dé
se,
a sz
ervr
ends
zere
k le
ggya
korib
b be
teg-
sége
i, a
bete
gség
ek
meg
előz
ése
Ism
eret
terje
sztő
vid
eofil
mek
az
első
segé
lyny
újtá
sról
Érde
kess
égek
tes-
tünk
ről é
s élet
mű-
ködé
-se
inkr
ől
A ta
nkön
yv sz
öveg
ének
feld
ol-
gozá
sa m
egbe
szél
és m
ódsz
eré-
vel.
67.
Rend
szer
ezzü
k ism
eret
eink
et!
A té
mak
örbe
n sz
erep
lő le
gfon
-to
sabb
foga
l mak
, fol
yam
atok
és
össz
efüg
gése
k át
ismét
lé se
.
A té
mak
örbe
n ta
nult
fo-
galm
akVá
loga
tás a
tém
akör
feld
ol-
gozá
sáná
l has
znál
t leg
jel-
lem
zőbb
szem
lélte
tőes
zkö-
zökb
ől
68.
A té
maz
áró
fel-
adat
lap
meg
oldá
saA
tém
azár
ó fe
lada
tlap
A é
s/va
gy
B vá
ltoza
t fel
adat
aina
k a
meg
ol-
dása
A té
maz
áró
fela
datla
poka
t kü
lön
füze
t tar
talm
azza
.
69.
Év v
égi ö
ssze
fog-
lalá
s
Meg
jegy
zés:
Az
év v
égi ö
ssze
fogl
alás
ra sz
üksé
ges ó
rák
szám
át a
kol
légá
k ha
táro
zzák
meg
. Saj
át fe
lhas
znál
ású
óra
a ta
név
sorá
n bá
rmik
or b
eikt
at-
ható
az é
vi 7
4 ór
ás ó
rake
retb
ől fe
nnm
arad
ó ór
aszá
m te
rhér
e.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
44
AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK
Élet a kertben
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA virágos növények testfelépítésének megismerése során, a szerkezet és a működés összefüggéseinek
felismerése. A virág felépítésének vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése.A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel.A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi
szabályainak megismerése.A növények környezeti igénye, termesztése, valamint a szerveik felépítése, működése közötti oksági
összefüggések feltárása, magyarázata.A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés során. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és je-
lentőségének felismerése.A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismerte-
tése a környezet alakításában.A kerti növények jellemzése algoritmus alapján.Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. A zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés meg-
különböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A kártevők alapvető (országszintű) besorolása. A kert életközösségként való értelmezése. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfi-
gyelése.A földigiliszta és az éticsiga megfigyelése, összehasonlítása.
A virágos növények szervei
Oktatási feladat:A virágos növények közös tulajdonságai.A virág, termés, mag fogalmak megismertetése.A petúnia szerveinek megfigyeltetése, a szervek főbb tulajdonságainak tudatosítása.A dísznövények jelentősége környezetünk szebbé tételében.
Kompetenciák fejlesztése:A természettudományos megismeréshez szükséges alapkompetenciák fejlesztése (megfigyelés, leírás,
elemi összehasonlítások végzése, összefüggések kere sése).Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban.Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
45
Idézzük fel, mit tanultak 4. évfolyamon a növények tápanyagairól! (Víz és a benne oldott ásványi anyagok, a levegő szén-dioxidja.)
Melyek az alapvető élettelen környezeti tényezők, amelyek a növények életéhez nélkülözhetetlenek? (Talaj, víz, levegő, napfény, megfelelő hőmérséklet.)
Az új anyag feldolgozásakor szemléltessünk különböző élő virágos növényekkel! Figyeltessük meg, hogy valamennyi közös tulajdonsága, hogy a hajtások csúcsán különböző fejlettségű állapotban lévő virágok fejlődnek.
Környezetismeretből tanulták, hogy a virágokat a szél vagy a rovarok porozzák be. Mutassuk be élő növényeken, hogy a megporzás után a virág elszárad, és a helyén – fajra jellemző módon – különböző termések fejlődnek.
Szedjünk szét egy-egy termést, és szemléltessük, hogy a termésen belül magok helyezkednek el. A petúnia toktermésben lévő magvak nagyon aprók, ezt kézinagyítóval vizsgálhatjuk.
A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük.
A szemléltetés és magyarázat módszerével, a tankönyvi szöveg logikáját követve, mutassuk be élő növényen a petúniai szerveit.
Végezzük el a tankönyv 7. oldalán található megfigyeléseket, vizsgálatokat is, melyek az egyes szervek alapműködéseinek megértését biztosítják.
A tanultak lényeges elemeit a munkafüzet 3. és 5. feladatának megoldásával rögzítsük.Készítsenek rajzot a megfigyelt növényről. Nevezzék is meg a tanult szerveket.
Színes képekkel, ismeretterjesztő könyvek segítségével, videofilmrészletekkel szemléltessük, hogy környezetünk tisztaságának megóvása alapfeladat, de szebbé is tehetjük különböző egynyári, kétnyári és évelő dísznövények ültetésével és gondozásával. Ismertessük, milyen gondozást igényelnek, mi min-den szükséges ahhoz, hogy valóban szebbé tegyék a lakókörnyezetet.
Az almafa
Oktatási feladat:Az almafa fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges
táplálkozásban.Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag.Az alma kártevője és az ellene való védekezés.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: azonosságok és különbségek keresése, a megfigyeltek-
ről magyarázat adása.Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: ismeretek szerzése a magyarázó rajzok megfigyelé-
sével és összehasonlításával.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségekről szövegalkotás a nyelv-
helyességi szabályok betartásával.Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban.Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés környezetbarát módjai.
Az óra elején ismételjük át, amit a virágos növények szerveiről és azok feladatairól tanultunk. Melyek a virágos növények szervei? Mi jellemző az egyes szervek működésére? Mi a jelentőségük a környeze-tünkben telepített dísznövényeknek?
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
46
Az új anyag feldolgozását a lecke első bekezdésének önálló feldolgozásával (szövegértelmezésével) kezdjük, majd az alábbi kérdéseket beszéljük meg: Miért a legfontosabb növényünk az alma? Mikor érik be a termése? Miért fontos az egészségünk megőrzésében? Magyarázzuk el a C-vitamin és a rostanya-gok jelentőségét a szervezet ellenálló képességének megerősítésében, az emésztés elősegítésében, illetve a szervezetben keletkező méreganyagok kiürítésben.
Térkép segítségével mutassuk be a fő termesztéséi körzeteit, elbeszélés módszerével pedig az almafa környezeti igényeit (hőmérséklet, csapadék, talaj).
A tanulók által hozott almákat is megfigyeltetve mutassuk be, hogy sok fajtáját termesztjük. Magya-rázzuk el, hogy a piaci igényekhez igazodva új fajtákat nemesítettek ki, átalakulóban vannak a hazai al máskertek. Az új fajták ellenállóbbak a téli fagyokkal és a növénybetegségekkel szemben, termésük hosszú ideig tárolható, és megőrzik értékes anyagaikat.
Figyeltessük meg a tankönyv rajzán, hogy metszéssel terebélyes lombkoronát alakí tanak ki, melynek célja, hogy a permetezőszer a lombkorona belsejébe is eljuthasson, továbbá hogy a belül elhelyezkedő levelek elegendő fényhez jussanak.
A tankönyv képei és rajzai alapján figyeltessük meg az almafa virágát. Szá moltassuk meg a sziromle-veleket. Magyarázzuk el, hogy a rovarok által történő beporzás után a magkezdeményből mag, a termő falából és a vacok egy részéből a magokat kö rülvevő termés alakul ki, melynek belsejében hártyás re-keszek között helyezkednek el a magok. Az ilyen terméseket nevezzük almatermésnek.
Figyeltessük meg a tankönyv rajzain, hogy a megporzás után a virág mely részeiből alakul ki a termés és a mag.
Mindezt félbevágott almán is mutassuk be. Tudatosítsuk az almatermés fogalmát. Készíthetnek váz-latrajzot az almatermésről, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát.
Az alma termésének a kártevője az almamoly. Figyeltessük meg a tankönyv képén a kifejlett lepke méretét és a félbevágott alma rajzán a lárva (hernyó) kártételét. „Kukacos” almán élőben is szemléltes-sük a hernyót és táplálkozását.
A kártevő elleni védekezés környezetbarát módja az énekesmadarak védelme, illetve megtelepíté-se a gyümölcsöskertekben. A vegyszeres rovarölő szerek használatával kapcsolatban beszéljük meg a tanulók kal annak veszélyeit (beépülhet a táplálkozási láncba). Bármely rovarölő szer termékismertető-jéből olvas suk fel annak hatását, értelmezzük a munkavédelmi előírásokat és az élelmezési várakozási idő lényegét.
Óra végén foglaljuk össze az almafa megismert tulajdonságait. Mi jellemző a gyökérzetére, a föld feletti fás részekre, a virágra és a termésre?
Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát.Kiegészítésként, ha sikerül az iskola környékén vadalmát vagy vadkörtét beszerezni, hasonlítsuk ösz-
sze annak termését a belőle kinemesített alma- vagy körtefajtákkal (méret, alak, íz).Ha van az iskola környékén elhanyagolt, nem művelt gyümölcsöskert, figyeltessük meg, hogy met-
szés és növényvédelem nélkül hogyan változik meg a gyümölcsfa lombkoronájának alakja és a termése.
A szilvafa
Oktatási feladat:A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása.A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jel lemzői. A csonthéjas
termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag.A szilvafa kártevője és az ellene való vegyszeres és környezetbarát védekezés formái.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
47
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia: az önálló megfigyelésekhez szükséges képességek fejlesztése.Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítások végzése és következtetések levonása.A verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése, lényegkiemelő rajzok (termés, levél) készítése. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a biológiai műveltséggel kapcsolatos általános és
speciális szókincs bővítése.Egészségnevelés: a nyers és frissen fogyasztott gyümölcsök jelentősége.A vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem közötti különbségek.
Az óra elején ismételjük át, amit az alsó tagozat természetismeret-óráin a fák részeiről tanultak (gyö-kérzet, törzs, lombkorona), továbbá a korábban megismert terméseket és a gyümölcs fogalmát is. A fel-idézést megkönnyíthetjük, ha „élő” szemléltetőanyagot és a tanult fákról képeket is mutatunk. Készít-senek a tanulók rajzot az almafa metszéssel kialakított lombkoronájáról és a félbevágott almatermésről. Nevezzék meg a részeiket is.
Az új anyag feldolgozásakor világtérképen mutassuk meg Közép-Ázsiát, ahonnan a szilva szárma zik. A tankönyv szövege alapján keressék meg a tanulók atlaszukban hazánk fő szilvatermesztési kör zeteit, majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.
Magyarázzuk el a szilva termesztésének környezeti feltételeit (jó vízellátású talaj; metszeni nem kell; gyengébb minőségű talajon is kielégítő termést ad). Beszéljük meg, hogy a szilvafa termését milyen formában fogyasztjuk, és térjünk ki a nyers gyümölcsök fogyasztásának jelentőségére.
A szilvafa megismertetését a talajban lévő szervével kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a gyökérzet alakját és elhelyezkedését (a talaj felszínéhez közel szétágazik), majd idézzük fel az alsós tan-anyagból a gyökérzet feladatát (felveszi a tápanyagokat, és rögzíti is a növényt a talajba).
Színes képek, a tankönyv rajza vagy a gyümölcsöskertben tett megfigyelés alapján mutas suk be a szil-vafa törzsének és lombkoronájának jellemzőit (kérge sima, sötétszürke színű; lombkoroná jában az ágak felfelé törekednek, nem terülnek szét). A tanultakat a munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzít sük.
Hasonlítsuk össze a szilva és az almafa lombkoronáját! Milyen azonosságok és különbségek figyelhe-tők meg? Magyarázzuk el, hogy a kifejlett szilvafáknál már csak ritkító metszést alkalmaznak, míg az almafa rendszeres metszéssel hoz megfelelő minőségű termést, termesztése tehát nagyobb gondosságot, szakértelmet igényel.
A tankönyv rajzán figyeltessük meg a virágokat, elhelyezkedésüket, a sziromlevelek színét. Idézzük fel az alsó tagozatos tananyagból a virág részeit és a megporzást. „Élő” szilvafavesszőn mutassuk be a le-veleket és a termést. A szemléltetés során magyarázzuk el a termés részeit és félbevágott szilván az egyes részek jellemzőit (viaszos bevonatú héj, édes gyümölcshús, kemény csonthéj és benne a mag). Figyeljék meg ezeket a gyerekek is, majd a csonthéjas termés részeit a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük. Végezzük el a tankönyvben leírt kísérletet a viaszos héj jelentőségéről.
Félbevágott termések szemléltetésével hasonlítsuk össze az almatermést és a csonthéjas termést! Me-lyek az azonosságok és a különbségek a kétféle termés között?
Mutassuk be a tanulóknak, hogy termesztett gyümölcsfáinknak számos kártevője van, a szilváé a szilvamoly. Figyeltessük meg a lárvát és a kifejlett lepkét a tankönyv színes rajzán (esetleg „kukacos” szilván – élőben is bemutathatjuk a lárva kártételét). Hasonlítsuk össze az almamoly és szilvamoly test-felépítését! Melyik fejlődési alakja okozza a kárt?
A szilvamoly elleni védekezés környezetbarát módja a hernyófogó öv alkalmazása. Képekről szem-léltessünk néhány énekesmadárfajt, melyek a kártevők természetes ellenségei.
A különböző gyümölcsök gyakori kártevője a rothadást okozó monília gomba. Állítsuk be a tan-könyvben leírt kísérletet, és figyeltessük meg a tanulókkal a gomba kártételét.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
48
A tankönyv képei és az ősszel beérő termések közül figyeltessük meg az egyéb csonthéjas termése-ket. Keressenek azonosságokat (a termés szerkezete) és különbségeket (íz, szín, méret, forma) közöttük. Készítsenek rajzokat a tanulók különböző félbevágott csonthéjas termésekről.
Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kér-déseire.
Az alábbiak táblai applikációjával a lényegkiemelést segíthetjük:– Termesztési körzetei: Zalai-dombság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye– A szilvafa jellemzői: sima kéreg, felfelé törekvő lombkorona– Termésének neve és részei: csonthéjas; héj, gyümölcshús, csonthéj, mag– Kártevője: szilvamoly
A szőlő
Oktatási feladat:A szőlő őse a ligeti szőlő.Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei.A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok.A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag).A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői.A szőlő kártevője a peronoszpóra és a lisztharmat.
Kompetenciák fejlesztése:Önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a magyarázó rajzok szempontok alap-
ján történő megfigyelésével és összehasonlításával.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyeltek elmondása szóban, a lényeges ele-
mek kiemelése írásban.Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek keresése a megismert termések (alma,
csonthéjas, bogyó) között.
Az óra bevezető részében készítsenek a tanulók rajzokat az eddig megismert termésekről (csonthéjas termés, almatermés), és nevezzék meg a termések részeit.
Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdhetjük arról, hogy milyen célból termesztik a szőlőt (nyersen, gyümölcsként fogyasztják; ivólét és bort készítenek belőle). Hangsúlyozzuk, hogy a bor, mint minden alkoholtartalmú ital, egészségkárosító, gyerekeknek tilos fogyasztani! Kitérhetünk a felnőttek kulturált borfogyasztásának szabályaira is.
A lecke első bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd beszéljük meg a szőlő ősének nevét, a szőlő élőhelyét, szervezeti sajátosságait (kúszócserje, kacsokkal kapaszkodik a lombkoronába).
Tanári elbeszélés módszerével ismertessük a növénynemesítő munka lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő ősökből az ember többféle gyümölcsfajtát képes kinemesíteni.
Színes képek és atlasz segítségével mutassuk be hazánk történelmi borvidékeit (Balaton-felvidék, Tokaj, Villányi-hegység, Eger). A munkafüzet 1. feladatában rögzítsük a borvidékek elhelyezkedését.
Idézzük fel a korábban tanultak alapján a lágy szárú növények és a fák részeit (gyökérzet, szár, levél, virág, termés, illetve gyökérzet, törzs, lombkorona, virág vagy termés). A tankönyv képei vagy „élő” nö-vény segítségével ismertessük a szőlő részeit (gyökérzet, tőke, vessző, kacs, levél, virágzat vagy termés).
Magyarázzuk el, hogy a szőlőtőke alakját, a vesszők elhelyezkedését az ember a tavaszi metszési mun-
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
49
kákkal alakítja ki. Lehetőleg frissen begyűjtött szőlővesszőn figyeltessük meg a szőlő levelét és a ka-paszkodásra szolgáló kacsokat. A tanultakat a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük.
Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az apró fürtvirágzatokból, a rovarok be-porzása után kifejlődik a szőlőfürt. A szőlőszemek bogyótermések. Mielőtt a termést és részeit megta-nítanánk, idézzük fel az almatermés és a csonthéjas termés részeit is. A bemutatás után minden tanuló szedjen szét egy-egy bogyót. Figyelje meg a héját, a lédús gyümölcshúst és benne a magvakat. Megfi-gyeléseiket a munkafüzet 3. feladatában rajzolják le.
Egy-egy fürt bor- és csemegeszőlő-fajtán szemléltessük a különbségeket és az azonosságokat. Lehe-tőség szerint kóstoltassuk is meg őket, hogy össze tudják hasonlítani az ízüket.
Magyarázzuk el, hogy a szőlő sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Rostanyagai – a többi nyer-sen fogyasztott gyümölcshöz hasonlóan – segítik az emésztést és a méreganyagok kiürülését a szerve-zetből.
A szőlő gyakori kártevője a peronoszpóra. Magyarázzuk el a gomba kártételét, a tankönyv képeivel (vagy „élő”, de fertőzött levelekkel, szőlőfürttel), szemléltessük a kártevőt.
Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!
A paprika és a paradicsom
Oktatási feladat:A paprika és a paradicsom őshazája.A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség.Az egyszerű és az összetett levél továbbá az egynyári növény fogalma, jellemzői.A két növény termesztése és környezeti igényei.
Kompetenciák fejlesztése:Összefüggések feltárásával kapcsolatok keresése a termesztett növények őshazája és a hazai termesz-
tési eljárásai (magvetés, palántázás, gumóról történő szaporítás) között.A térképre vonatkozó ismeretek alkalmazásával a fő zöldség- és gyümölcstermesztő körzetek elhelye-
zése Magyarország domborzati térképén. Egészségnevelés: a zöldségfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban. A C- és az A-vitamin sze-
repe az egészségmegőrzésben.
Az óra első részében ismertessük, hogy számos termesztett növényünk távoli vidékekről származik, melyet termesztésüknél figyelembe kell venni. Kerestessük meg a térképen Közép- és Dél-Amerikát. Az elbeszélés módszerével ismertessük, hogy a paprika és a paradicsom őshazájában milyen élettelen környezeti tényezők vannak.
Lehetőség szerint élő paprika- és paradicsomnövényekkel szemléltessünk. Figyeltessük meg először a gyökérzetét. Mindkét növényre jellemző, hogy főgyökérzete van, amely mélyen behatol a talajba. A főgyökérből erednek az oldalgyökerek. Készítsenek a tanulók rajzot a főgyökérzetről, és nevezzük meg a részeit (főgyökér, oldalgyökerek).
Nyomjuk össze ujjunkkal a paprika, paradicsom szárát. A fiatal szárrészek könnyen összenyomhatók, sok vizet tartalmaznak, ez a lágy szárú növények megfigyeltethető tulajdonsága. A fás szárú növények hajtásrészei kemények, kevesebb vizet tartalmaznak.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
50
Hasonlítsuk össze a két növény levelét is. A paprikánál a levélnyélen egy levél van, a paradicsomnál a közös nyélhez több levél kapcsolódik. Ezek az egyszerű és az összetett levél fő tulajdonságai.
Élő növényen figyeltessük meg a paprika és a paradicsom virágait is, majd félbevágott terméseken mutassuk be azok felépítését, és nevezzük meg részeiket. Hasonlítsák össze, keressenek azonosságokat és különbségeket a két termés között.
Részösszefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 1–5. feladatát.
A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, milyen formában fogyasztjuk a két növény termését. Előzetes felkészülés alapján tanulói kiselőadások készíthetők a C-, a B12- és az A-vitamin jelentőségéről, valamint Szent-Györgyi Albert C-vitaminnal kapcsolatos munkájáról.
Mivel mindkét növény a meleg éghajlatról származik, termesztésüknél ezt figyelembe kell venni. Ismertessük a palántanevelés munkafolyamatát, majd beszéljük meg, hogy mindkét növény élete ta-vasztól őszig tart, azaz egynyári növények.
Kiegészítésként érett termésekről vagy színes képekről mutassunk be különböző étkezési- és fűszer-paprika-fajtákat, illetve étkezési- és konzervipari paradicsomfajtákat.
Ha rendelkezünk fénymikroszkóppal, készítsünk nyúzatot a paradicsom száráról, és figyeltessük meg mikroszkóp alatt a bőrszövetből eredő mirigyszőröket.
A tanteremben magvetéssel szaporítsunk paprikát és paradicsomot. Napfényes helyen nevelve még virágoznak, és termést is érlelnek.
A sárgarépa és egyéb zöldségféléink
Oktatási feladat: A sárgarépa őse a vadmurok, belőle nemesítették ki a különböző sárgarépafajtákat.A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szá rát, levelét fejleszti ki,
a második évben virágzik és termést hoz.
Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai szókincs bővítése, a megfigyeltek rög-
zítése szóban, a lényeges elemek kiemelése írásban.Természettudományos kompetencia fejlesztése: a magyarázó rajzok (például a kétnyári sárgarépa
fejlődésének rajzsorozata) értelmezéséhez szükséges képességek fejlesztése, a verbális és a vizuális in-formációk összekapcsolásával.
Összefüggések keresése a zöldség- és gyümölcsféléink környezeti igénye és a hazai fő termesztési körzetek környezeti adottságai között.
Egészségnevelés: a sárgarépa, a petrezselyem és zöldségféléink jelentősége az egészséges táplálkozás-ban (magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalom).
Az óra eleji ismétléskor idézzük fel a fás szárú és a lágy szárú növények részeit, az egyes szervek feladatát, az egynyári növény fogalmának jelentését, a gyümölcsökben található vitaminok nevét és hatásukat.
Idézzük fel az eddig megismert termések nevét és azok részeit. A felidézést „élő” termésekkel vagy képek felmutatásával segíthetjük.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
51
Ha van az iskola környéki füves élőhelyeken vadmurok, gyűjtsük be és mutassuk be a tanórán. A vad-murok kiválóan alkalmas az ember növénynemesítő munkájának szemléltetésére. Figyeltessük meg, melyik szerve változott meg leginkább.
Élő (gyökeres, száras, leveles) növényeken mutassuk be a sárgarépát és petrezselymet. A szemlélte tés segít abban, hogy a tanulók felismerjék: a sárgarépának megvastagodott főgyökere van, a rövid szá ra zöldes színű, a répatest felső részén helyezkedik el.
A paradicsomnál már tanultuk az összetett levél fogalmát. Figyeltessük meg, hogy a sárgarépának és a petrezselyemnek is összetett levele van.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát.A raktározó főgyökérrel kapcsolatban végezzük el a tankönyv 35. oldalán leírt megfigyelést, mely az
ízérzékelésen alapul.A lecke második bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd a megbeszélést követően rögzítsük, hogy a
sárgarépa a por hanyós talajt kedveli; hidegtűrő.
Már tanultuk az A- és B-vitamin jelentőségét, melyek a sárgarépában is megtalálhatók.A tankönyv 21. oldalán lévő folyamatábra segítségével magyarázzuk el a sárgarépa fejlődését, a két-
nyári növény fogalmát. Tudatosítsuk, mely szervek fejlődnek ki az első és melyek a második évben. A téli hónapokban elvégezhetjük a kiegészítő anyagban leírt hajtatási kísérletet, és élőben szemléltet-hetjük virágzatát.
Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát.
A fejes káposzta
Oktatási feladat: A fejes káposzta őse a vadkáposzta.Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ül tetik ki.A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll. Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőter-
més.Kártevője a káposztalepke.Egyéb káposztaféléink: a vörös káposzta, a bimbóskel, a kelkáposzta, a karfiol, a karalá bé.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia fejlesztése: a fogalomalkotáshoz szükséges megfigyelési, gon-
dolkodási képességek fejlesztése.A vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatban tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni (Mi-
lyen környezeti károkat okozhat? Miért veszélyes a környezetre szakszerűtlen alkalmazásuk?).Egészségnevelés: a fejes káposzta sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Környezeti nevelés: Az énekesmadarak és a rovarevő emlősök (cickányok, vakond, sün) sok kártevő
rovart fogyasztanak el.
Az óra első részében ismételjük át az eddig megismert zöldségfélék legfontosabb tulajdonságait: a sárgarépa, paprika, paradicsom szervezeti felépítését, az egynyári-kétnyári növény fogalmát, a zöldség-félék jelentőségét az egészséges táplálkozásban.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
52
Idézzük fel a tanult gyümölcs- és zöldségfélék őseit is, majd a tankönyv 22. oldalán lévő rajz alap ján elemezzük, hogy a vadkáposztából mely káposztaféléket nemesítették ki.
Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mi minden készül a fejes káposztából. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy magas vitamintartalma miatt különösen a téli hónapokban fontos vitaminforrásunk.
A tankönyv 3. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg a fejes ká-poszta termesztésének főbb tudnivalóit: magvetés, palántanevelés, kiültetés. A termőfölddel szemben igényes: sok tápanyagot és vizet igényel.
Lehetőleg talajból kihúzott növényen mutassuk be főgyökérzetét, félbevágott káposztafejen a rövid szárat (torzsát) és a szorosan összeboruló leveleket.
Magyarázzuk el, hogy a fejes káposzta is – a sárgarépához hasonlóan – kétnyári növény. Figyeltes sük meg a tankönyv rajzán a keresztes virágot és a becőtermést. A termésben lévő magvakat
is szem léltessük.Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.
Mielőtt a káposztafélék rovarkártevőjét megtanítanánk, idézzük fel a tankönyv ábrái segítségével az eddig tanult kártevőket (szil vamoly, almamoly) és fejlődésüket.
Lehetőség szerint a káposztalepke lárváját (hernyó) élőben mutassuk be, a megrágott levelekkel együtt. Magyarázzuk el fejlődésüket, és a különböző fejlődésű alakokat a tankönyv 24. oldalán lévő színes rajzokkal, képekkel szemléltessük.
Az ökológiai szemlélet alakítása érdekében hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a káposztalepke ellen használt rovarölő szerek más rovarokat is elpusztítanak.
Sok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a tanulók, ha beállítjuk a tankönyvben leírt megfigyelésso-rozatot a káposztalepke fejlődéséről.
Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át a legfontosabb fogalmakat. Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.
A vöröshagyma
Oktatási feladat:A vöröshagyma termesztésének feltételei.A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok.A hagyma szervezeti felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hen-
geres föld feletti levelek.
Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése
(a megfigyelések tapasztalatainak saját szavakkal történő megfogalmazása és a lényeges elemek írásos rögzítése).
Értelmi képességek fejlesztése: az összehasonlításokhoz szükséges megfigyelőképesség (a fogyasztás-ra alkalmas növényi részek) és a lényegkiemelés fejlesztése.
Egészségnevelés: a vöröshagyma és a fokhagyma jelentősége az egészséges táplálkozásban és beteg-ségmegelőzésben.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
53
Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók ismereteit! Mi jellemző az egynyári és a kétnyári növé-nyekre? Mely szervét fogyasztjuk a fejes káposztának, a sárgarépának és paradicsomnak? Hol fejlőd nek a káposztalepke lárvái (hernyói)? Hogy nevezzük a fejlődés szakaszait?
Az új anyag feldolgozását az elbeszélés módszerével kezdjük. Mutassuk be, hogy a mérsékelt éghajlati övben a kedvezőtlen téli időszakot a növények különböző formában vészelik át. Ennek egyik módja a talajban kifejlődő hagyma. A hagyma sok táplálékot raktároz, áttelel, tavasszal az elraktározott tápanya-gok lebontásával energiához jut és kihajt. A tavaszi, nyári hónapokban új hagymát fejleszt, melyben fokozato san felhalmozódnak a levélben elkészített táplálékok. Az ilyen életformájú növényeket évelő növénynek nevezzük.
A vöröshagyma őse Ázsiában él, sokféle vöröshagymafajtát nemesítettek ki belőle. Képek segítségé-vel vagy élő hagymával szemléltessünk minél több vöröshagymafajtát.
Megfelelő segítségadás alapján néhány tanuló kiselőadást készíthet arról, hogy miért jelentős zöld-ségféle a vöröshagyma, milyen anyagokat tartalmaz, mi okozza jellegzetes ízét és szagát.
Mutassuk be, hogy a hazai fajták kiváló minőségűek, öntözés nélkül is termeszthetők. Az öntözés ugyanis ká rosan befolyásolja a minőségüket és az eltarthatóságukat.
Termesztéskor dughagymákról szaporítják. Szemléltessük a hagymamagokat és a belőle egy év alatt kifejlődött dughagymákat. A felszedett dughagymákat a következő év tavaszán ültetik ki.
Mielőtt a hagyma szervezeti felépítését feldolgoznánk, ismételjük át a korábban tanult zöldségfélék szervezeti felépítését és az egyes szervek feladatát.
Lehetőség szerint élő, teljes növényen figyeltessük meg a gyökérzetet, majd hasonlítsuk össze a pap rika és a fejes káposzta főgyökérzetével. A gyökérzetet mellékgyökerek alkotják, nincs főgyökér. A mel lékgyökérzet megismerése után egy egész, majd egy félbevágott hagymán mutassuk be a száraz hagymaleveleket, a tönköt, a belőle fejlődő húsos hagymaleveleket és a föld feletti hengeres, viaszos bevonatú leveleket.
Félbevágott hagymákon figyeljék meg a tanulók a részeket, és oldják meg a munkafüzet 3., 6. felada-tát.
Hasonlíttassuk össze a paprika szárát, a fejes káposzta torzsáját és a vöröshagyma tönkjét. Keressenek közöttük azonosságokat (a rajtuk lévő rügyekből fejlődnek ki a levelek) és különbségeket (föld felett, illetve a talajban helyezkednek el), majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.
„Felmagzott hagymán” szemléltessük a virágzatot (vagy az apró toktermésekben fejlődő magvakat).
Részösszefoglalásként a tankönyv képei segítségével ismételjük át a legfontosabb fogalmakat: dug-hagyma; a hagyma és részei; csőszerű, hengeres, viaszos bevonatú levél; mellékgyökérzet.
Szemléltessük a vöröshagyma rokonát, a fokhagymát, figyeltessük meg a két növény hagymája kö-zötti különbséget.
Tanári elbeszélés módszerével mutassuk be a vöröshagyma és a fokhagyma jelentőségét az egészsé ges táplálkozásban.
Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1., 2., 4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
54
A burgonya és a burgonyabogár
Oktatási feladat:A burgonya jelentősége a táplálkozásban.Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei.A burgonya szervezeti felépítése. A gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van.Kártevője a burgonyabogár.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: az eddig megismert növényi kártevők fejlődésének és kár-
tételének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése a testfelépítésük és táplálkozásuk között.Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a vegyszeres növényvédelem fontossága és a vegyszerek
okozta környezeti károk. Azonosságok és különbségek keresése a zöldségfélék különböző szervei között. Gondolkodás fejlesz-
tése (Melyik növény, mely szervében raktározza el a táplálékot?).Tudjanak példákat mondani a termesztett növények környezeti feltételekhez való alkalmazkodására
(kacs, áttelelő hagyma, főgyökérzet, viaszos bevonatú levél és termés, mirigyszőr).Egészségnevelés: a burgonya jelentősége az egészséges táplálkozásban.
Az óra eleji ellenőrzéskor töltsék ki az alábbi táblázatot:Paprika Sárgarépa Fejes káposzta Vöröshagyma
Egynyári, kétnyárivagy évelő növény
Gyökérzete
Mely szervét fogyasztjuk?
Termésének neve
Az új anyag feldolgozásakor mutassuk meg térképen a származási helyét. A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: mi mindenre hasznosítják a burgonyát (élelmiszer, állati takarmány, keményítőgyártás)?
Magyarázzuk el, hogy frissen sok C-vitamint tartalmaz, mely a tárolás alatt fokozatosan lebomlik. Az előző évben felszedett burgonya C-vitamin-tartalma a következő év tavaszán szinte teljesen lebom-lik. Szénhidrát- (ke ményítő-) tartalma azonban megmarad, ezért az életműködésekhez szükséges „fű-tőanyagként” haszno sul.
A 29. oldal 1. bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
Szemléltessünk különböző fajta burgonyagumókat, és beszéljük meg, milyen ételek készülnek belőle.Lehetőleg élő növényen szemléltessük a burgonya szervezeti felépítését (ennek hiányában a 28. ol dal
színes rajzát és a 29. oldal képét használjuk a megfigyeléshez). Figyeltessük meg, hogy a burgonya szára a talajba is lehatol. Magyarázzuk el, hogy a levélben elkészített táplálék a talajban lévő szárba áramlik, és a szár módosulataként létrejött gumókban elraktározódik. Őszre már kifejlődnek a föld feletti szár csúcsi részein a termések is. A zöld színű bogyótermések mérgezőek.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
55
Figyeltessük meg és hasonlítassuk össze a paradicsom és a burgonya termését, illetve levelét (mind-kettőnek bogyótermése és összetett levele van).
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát. Az önálló munka megbeszélésekor javítsuk a hibákat.
Állítsuk be a tankönyvben leírt kísérleteket. Magyarázzuk el, hogy a kísérletekkel valamilyen bioló-giai (élettani) folyamatot akarunk sajátos körülmények között létrehozni, igazolni. Jelen esetben, hogy
a) napfény hatására zöld színtestek képződnek;b) nedvesség hatására a gumó kihajt (és nem kicsírázik);c) a gumón nyugalmi állapotban rügyek vannak;d) a gumó sok keményítőt tartalmaz, melyet jóddal könnyű kimutatni;e) a keményítőt egyszerű eljárással kivonhatjuk a gumóból.
A tankönyv képén (vagy élő állatokon, preparált bogarakon)) figyeltessük meg a burgonyabogarat, ismertessük kártételét. Magyarázzuk el, hogy Amerikából került hazánkba, nálunk nem honos kártevő.
Mivel természetes ellenségei nincsenek, csak vegyszerek alkalmazásával lehet védekezni ellene.
Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a kérdésekre.
A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga
Oktatási feladat:A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga testfelépítése, életmódja és szaporodása.
Kompetenciák fejlesztése:Az állatok testfelépítése, életmódja és szaporodása megismerése során a természettudományos isme-
retszerzéshez szükséges általános értelmi képességek (megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet) és a gondolkodási képességek (analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás, következtetések levonása, összefüggések keresése) fejlesztése.
Az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése: a növényi kártevők összehasonlítása (azonossá-gok, különbségek) testfelépítésük és szaporodásuk alapján.
Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szövegértés és a szövegalkotás képességének fejlesztése a szemelvények feldolgozása során, továbbá a megfigyeltek rögzítésével szóban és írásban.
Élő földigilisztán szemléltessük az állat testfelépítését. Figyeltessük meg, hogy teste gyűrűkből, más néven szelvényekből tevődik össze. Figyeltessük meg a mozgását is! Papírlapon mozgás közben sercegő hangot hallunk, mivel a hasoldalán minden gyűrűhöz 2-2 pár serteláb kapcsolódik. Nedves üveglapon nem tud mozogni, mivel a sertelábak nem tudnak megkapaszkodni.
Magyarázzuk el a bőrizomtömlő működését a mozgás és a légzés során. Tudatosítsuk, hogy a nyálka-anyag megkönnyíti a járataiban való mozgást (csökkenti a súrlódást).
Olvassák el a tankönyv 3–4. bekezdését, majd beszéljük meg, hol él, mivel táplálkozik, továbbá miért fontosak a giliszták a zöldség- és gyümölcsöskertekben!
Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–3. feladatának megoldása.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
56
A természetismeret tananyagban a cserebogár a bogarak típusegyede, ezért fontos di daktikai feladata az órának az alapfogalmak pontos ismerete.
Szemléltetés és magyarázat módszerével ismertessük a kültakarót. Mutassuk be, hogy a kemény ki-tines külső váz védő feladatot is ellát (véd a hidegtől, a melegtől, az ellenségeitől).
Preparált cserebogáron szabad szemmel, majd kézinagyítós vizsgálattal figyeltessük meg a három testrészt, a fejen lévő szerveket. Figyeljék meg a tankönyv magyarázó rajzát, és magyarázzuk el, hogy mi az egyes szervek feladata (látás, tapintás, szaglás, táplálkozás) a környezethez való alkalmazkodásban.
Figyeltessük meg a toron lévő szerveket is, nevezzük meg a fogalmakat: fedőszárny, hártyás szárny, három pár ízelt láb. Magyarázzuk el a szárnyak működését a mozgás során! Kézinagyító segítségével figyeljék meg a lábak végén elhelyezkedő kapaszkodó karmokat. Készítsenek rajzot az ízelt láb felépíté-séről!
Szabad szemmel is láthatóak a potrohgyűrűk, vagyis a szelvényezettség. Kézinagyítóval figyeltessük meg a gyűrűk között a légzőnyílásokat.
Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv rajzát, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát.
Idézzük fel a korábban tanult szilvamoly, almamoly, káposztalepke, burgonyabogár testfelépítését. Figyeltessük meg közös tulajdonságaikat: valamennyinek ízekből tevődik össze a lába, ezért az ízelt lábú állatok csoportjába tartoznak.
Azok az ízeltlábúak, amelyeknek három testrésze és három pár ízelt lába van, a rovarok közé tartoz-nak. Szemléltetéssel és a tanultak felidézésével figyeltessük meg, hogy a rovarok között vannak olyan állatok, amelyeknek kemény szárnyfedője van (burgonyabogár, cserebogár). Ezek az állatok a bogarak.
A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a fogalmakat: ízeltlábú, rovar, bogár.
A tankönyvi ábra elemezésével ismerjék meg a cserebogár szaporodását. Figyeltessük meg a követ-kezőket: Hova rakja a petéit? Mi jellemző a lárvák alakjára, táplálkozására? Mikor bábozódik be? Mi jellemző a bábra? Mikor fejlődik ki a bogár? A megbeszélés lényeges fogalmait a munkafüzet 4. felada-tában rögzítsük.
Az éticsiga a legnagyobb hazai csigafajunk. Lehetőleg élő csigán szemléltessük az állat külső meszes vázát, a haslábat, a fejet és tapogatót. Figyeltessük meg a mozgását is. Üveglapon mászatva megfigyeltet-jük a bőrizomtömlő (hasláb) hullámszerű mozgását is. Mozgás közben papírlapon jellegzetes nyomot hagy, a megszilárduló nyálkát, ami csökkenti a súrlódást.
Ismertessük a felsorolt szervek működését, továbbá, hogy miben segítik az állatot a környezethez való alkalmazkodásban és a táplálék megszerzésében.
A munkafüzet 4. feladatában rögzítsük a tanultakat.
Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak a tanulók.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
57
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A témakörben megismert zöldségféléink, gyümölcsfáink szervezeti felépítése, ter mesztése, környe-
zeti igényei. A zöldség- és gyümölcsfélék kártevői és az ellenük való védekezés.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: szempontok alapján megfigyelések végzése, azok ösz-
szegezése, csoportosítása, megfogalmazása szóban és írásban. Szempontok: egynyári, kétnyári, évelő növények; lágyszárúak, fásszárúak, bogyó, tok, alma, csonthéjas termésűek.
Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs fejlesztése a tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával.
Térképészeti ismeretek alkalmazása a hazai zöldség- és gyümölcsfélék fő termesztési körzeteinek be-mutatásánál.
Az óra első részében idézzük fel a témakörben megismert növényeket és károsítóikat. A táblán rög-zítsük képeiket, majd írjuk alájuk a fő tulajdonságaikat.
A gyümölcsfélék közül a szilvafáról, az almafáról és a szőlőről tanultunk. A szőlőtőke szemléltetése-kor ismételjük át, hogy a növény jellegzetes alakját az ember metszéssel alakítja ki.
Rajzolják le az almafát és a szilvafát! Nevezzék meg a fák részeit is!
Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Ellenőrzés során pótoljuk a hiányosságokat.
Csoportosítsuk a megismert zöldségféléket! Melyek közülük az egynyáriak, kétnyáriak? Idézzük fel a zöldségfélék termesztésének ismereteit, igényüket a környezettel szemben. Mely részét fogyasztjuk a sárgarépának, paprikának, paradicsomnak, fejes káposztának, vöröshagymának, burgonyának?
Oldják meg a munkafüzet 4–10. feladatát.
Rajzolják le a paprika és a paradicsom gyökérzetét és levelét, nevezzék meg részüket!Készítsenek rajzot a vöröshagyma mellék- és a paprika főgyökérzetéről is!Az összefoglaló órán a következő fogalmakat kell a tanulóknak ismerniük: csonthéjas, alma, bogyó,
felfújt bogyótermések és részeik; főgyökérzet, mellékgyökérzet, tönk, torzsa, hagyma, gumó, ízelt láb, rovar, bogár, rágó szájszerv, teljes átalakulás.
Idézzük fel az egészséges táplálkozásról tanultakat, ismételjük át a zöldség- és gyümölcsfélék jelentő-ségét táplálkozásunkban. Oldják meg a munkafüzet 11. feladatát.
Termesztett növényeink rovarkártevői közül az almamolyról, a szilvamolyról, a káposztalepkéről és a cserebogárról tanultunk. A tankönyv képei alapján idézzük fel testfelépítésüket, táplálkozásukat, szapo-rodásukat. A munkafüzetben rögzítsük fejlődésük közös vonásait (pete, lárva, báb, kifejlett ro var) és kártételüket. Idézzük fel a kártevők elleni védekezés vegyszeres és környezetbarát formáit is.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
58
Anyagok és változások a környezetünkben
Néhány gyakran használt eszköz
1. Égők és használatuk
A borszeszégő használataKezelése egyszerű, de hátránya, hogy 400-500 °C-nál magasabb hő-
mérséklet elérésére nem alkalmas.A tartály megtöltése után gondosan helyezzük vissza a kanócot,
melynek meggyújtása az alsó részénél, oldalról történjen. A borsze-szégő eloltása a kupak határozott visszahelyezésével történik. (Sose próbálkozzunk azzal, hogy fújással oltsuk el a borszeszégő lángját!)
A kanóc tetejét időnként ollóval le kell vágni; használaton kívül az égőt kupakjával lezárva kell tartani.
Az újratöltéssel ne várjuk meg, amíg a denaturált szesz teljesen kiég a tartályból, mert eközben az égő belobbanhat! (Az égőt újra kell töl-teni, ha az összes denaturált szesznek csak kb. 20%-a van a tartályban.)
A Bunsen-égő használataA Bunsen-égőbe az égéshez szükséges levegő két, egymással szemben lévő nyíláson át áramlik be.
A levegő adagolása a gyűrű elfordításával történik: sok levegő magasabb hőmérsékletű, intenzív lángot, kevesebb levegő nyugodtan égő, alacsonyabb hőmérsékletű lángot eredményez.
Ha a levegőadagoló nyílások zárva vannak, a láng színe sárgás, úgynevezett világító láng. A világító láng erősen kormoz. Sok levegővel a gáz tökéletesen elég – ekkor nem világító lángot kapunk, melynek hőmérséklete elérheti az 1000-1100 °C-ot is. (Általában minden lángra igaz az, hogy felső harmaduk a legmelegebb.)
A Bunsen-égő meggyújtása előtt zárjuk el a gyűrű el-fordításával a levegőadagoló nyílásokat! Ezután nyissuk meg a gázcsapot, és égő gyufával közelítsünk a gázégő csövének felső széléhez! Ne felülről gyújtsuk meg a gázt! (A kiáramló gáz kisebb-nagyobb felhőt képez a cső felett, amely gyújtáskor lobban.) A gázégők a meggyújtáskor karnyújtásnyi távolságra legyenek tőlünk – és természe-tesen a gyerekektől is! A levegőt azután lehet szabályozni, ha már ég a gáz.
A Bunsen-égő elzárásának első lépésében a levegőzte-tőnyílásokat zárjuk el, majd utána a gázcsapot.
A Bunsen-égő használatáról mondottak érvényesek a patronos turista-gázégők használatára is!
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
59
Bunsen-állvány Bunsen-állvány vaskarikával
kémcsõfogó
vasháromláb drótháló lángosztóval helyes melegítés
fémlap dió dió
fõzõpoharak gömblombikok talpas lombik
csõfogó (lombikfogó)
szorítófogó (kémcsõhöz, hõmérõhöz)
2. Egyéb eszközök
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
60
A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények
1. TartalomMiből vannak a testek?A testek anyagi volta; a testeket alkotó anyagok különbözősége, sokfélesége.A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot néhány fontos jellemzője, modellezése. Természe-
tes és mesterséges anyagok.
Mivel jellemezhetők a testek?A mérésről általában.A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő fogalma, mérése.Mérőeszközök és használatuk.Mérési feladatok.
Keverékek és oldatokKeverékek készítése, vizsgálata, tulajdonságaik megismerése.A keverék fogalma.Keverékek a természetben.Oldatok készítése, az oldat, oldószer és oldott anyag fogalma.Az oldódás folyamatának modellezése.A keverékek szétválasztása.Kísérleti feladatok.
A hőmérséklet és méréseA hőmérséklet fogalma, mérése, a folyadékos hőmérő részei, helyes használata.A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjai.A hőmérséklet-változás ábrázolása.
A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változásaAz olvadás és a fagyás kísérleti vizsgálata, a folyamatok fontosabb jellemzői.Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése.A párolgás és a forrás kísérleti vizsgálata, fontosabb jellemzőik.A lecsapódás.A jelenségek anyagszerkezeti magyarázata.Kísérletek.
Égés és tűzoltásÉghető és éghetetlen anyagok.Az égés közben bekövetkező változások, a gyors és a lassú égés.A tűz oltásának feltételei.A veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök.
Kísérletek a levegővel és a vízzelÖveges-kísérletek a levegő és a víz néhány tulajdonságának vizsgálatára.A talaj fizikai vizsgálata egyszerű eszközökkel.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
61
2. CélokIsmerjék meg a tanulók a testeket felépítő anyagokat, legyenek tisztában azok sokféleségével, jellem-
ző fizikai tulajdonságaikkal.Ismerjék meg a felmelegedés és lehűlés következtében végbemenő változásokat.Ismerjék meg a gyors és a lassú égést, a tűzoltás feltételeit, a legfontosabb veszélyességi jeleket és biz-
tonsági eszközöket. Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére.
3. KövetelményekAz anyagi világ sokféleségének felismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag meg-
különböztetése.A szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot jellemzőinek ismerete. Alapvető mérések (hosszúság, térfogat, tömeg, idő) elvégzése; a mindennapi életben gyakran hasz-
nált mértékegységek ismerete.A keverék és az oldat ismerete. A hőmérő ismerete, helyes használata.Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás) ismerete. Az olvadás és az
oldás megkülönböztetése. A halmazállapot-változások és a hőmérséklet-változások közötti összefüggé-sek felismerése.
A gyors és a lassú égés megkülönböztetése; az égés és a tűzoltás feltételeinek ismerete. A legfontosabb veszélyességi jelek és néhány alapvető biztonsági eszköz ismerete. Egyszerű fizikai kísérletek elvégzése, következtetések levonása.
A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete
Miből vannak a testek?
Oktatási feladat:Az anyagok sokféleségének megismerése.Élő és élettelen; természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Mindennapi tárgya-ink anyagai. Az anyagi minőség kifejezésére használatos szavak, nyelvi fordulatok. Mindennapi tapasz-talataink az élőlények és az élettelen tárgyak közötti különbségek-kel kapcsolatban.
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
BeszélgetésA tankönyvi ábra elemzése.
Anyag, élő és élette-len
Tankönyv 41. oldal ábrája,különböző anyagokból készült tárgyak az osztályte-remben
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
62
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A szilárd, a folyé-kony és a légnemű anyagok legfonto-sabb fizikai tulajdon-ságai.
A halmazállapot és a részecskék „viselke-dése” közötti kapcso-lat bemutatása.
A tapasztalatok megbeszélése, követ-keztetések levonása, rögzítés.
A természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése.A természetes anya-gok felhasználása mesterséges anyagok gyártásakor.A tanult ismeretek összefoglalása, rend-szerezése.
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 22-23. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.
Alaktartás, önthe-tőség, térkitöltés vizsgálata egyszerű kísérletekkel.
A részecskék viselke-désének modellezése a tankönyv 42–43. oldalának ábrái szerint.
Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.
A tapasztalatok rögzítése a tanulók közreműködésével.
Beszélgetés.A tankönyvi ábra elemzése.Természetes és mes-terséges anyagok a környezetünkben.
Frontális osztály-munka
Szilárd, folyékony és légnemű halmazál-lapot
Természetes és mes-terséges anyag,alapanyag
Néhány szilárd anyag, egy-szerű kéziszerszámok, különböző edények, folya-dék, luftballon, tankönyv 41–43. oldal ábrái
Vázlatfüzet
Tankönyvi ábra (41. oldal)
Munkafüzet, vázlatfüzet
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
63
Mivel jellemezhetők a testek?
Oktatási feladat:A mérés fogalmának kialakítása.A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége.Mérőeszközök használata.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Eddigi ismereteink a testek néhány fizikai tulajdonságáról és az időről.A testek tulajdonsá-gainak megítélése, viszonyítás.A mérés.
Beszélgetés
Koordináció: Ma-tematika 1–5. évfo-lyamKörnyezetismeret 1–4. évfolyamTermészetismeret 5. évfolyamMindennapi élet
Fizikai tulajdonsá-gok, mérés.
Hosszúság, térfogat, tömeg- és időmérés.Mérőeszközök hasz-nálata.
Megjegyzés:E három mérhető fizikai tulajdonság a szűkre szabott időkeret miatt került egy leckén belülre. A mérések fontosságát felesleges hangsúlyozni; még akkor sem hagyhat-juk el, ha tudjuk, hogy matematikából már a ko-rábbi években is tanulták a gyerekek a mérést és a mértékegységeket.
Csoportmunka (ta-nulói kísérlet)A mérések eredmé-nyeinek rögzítése a vázlatfüzetben, a táblára rajzolt vagy kivetített minta alapján.Ugyanez a munkafü-zet feladataiban.
Hosszúság, térfogat, tömeg, idő.
Csoportonként: 1 darab alu-míniumhasáb vagy -kocka a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat. Az időméréshez stopperó-ra, tankönyvi ábrák 44–46. oldal
A tanultak megbe-szélése, átismétlése. Rögzítés.
Frontális osztály-munkaAz órán használt mérőeszközök.Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.
Tankönyvi ábrák 44–45.oldal, vázlatfüzet
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
64
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–30. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.
Munkafüzet, vázlatfüzet
Egy pohár víz elhelyezése az osztály egy „nyugodt” helyére, a vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez!
Keverékek és oldatok
Oktatási feladat:A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése.Keverékek és oldatok készítése.A keverék és az oldat fogalmának kialakítása.Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése. Jelentő-
ségük megtárgyalása.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Egyszerű keverékek előállítása, szétvá-lasztása.
Tanári kísérlet vagy csoportmunkakeverékek előállítása és szétválasztása a tankönyv 48. oldalá-nak ábrái szerint.
Keverék Tankönyv 48. oldal ábrái, kavics, homok, vasszegek, tálkák a keveréshez, szűrő, mágnes
A mindennapi életben és a termé-szetben előforduló keverékek felismeré-se. Felhasználásuk, jelentőségük.
Természetes és mes-terséges keverékek.
Csapvíz elforralása, a „maradék” megfi-gyelése.
Beszélgetés
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Tanári kísérlet
Természetes és mes-terséges keverék
Tankönyv 49. oldal ábrái
Borszeszégő vagy Bun-sen-égő, vasháromláb, lángosztó alátét, főzőpohár, csapvíz
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
65
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Az oldatok.Az oldódás kísérleti vizsgálata, következ-tetések levonása.A mindennapi életben és a termé-szetben előforduló oldatok.Az oldatok szerepe az élővilágban.
Az oldódás folyama-tának értelmezése, a részecskék „viselke-dése”.
Tanári kísérlet:hipermangán oldása vízben.Tanulói kísérletek:az oldás folyamatá-nak megfigyelése, vízben oldható és nem oldható anya-gok megkülönböz-tetése.
A részecskék viselke-désének modellezése a tankönyv 50. olda-lának ábrái szerint.
Oldószer, oldott anyag, oldat
Tankönyv 49. oldal ábrái
A tanári kísérlethez: magas főzőpohár, szűrőpa-pír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, vízA tanulói kísérletekhez:kisebb főzőpohár, víz, kristálycukor vagy étkezési só, kavics vagy más, vízben nem oldódó anyag
A tanultak megbe-szélése, átismétlése. Rögzítés.
Frontális osztály-munkaAz órán használt eszközök, anyagok,táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.
Tankönyvi ábrák (48–50. oldal), vázlatfüzet.
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 31–32. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.
Munkafüzet, vázlatfüzet
A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán!
A hőmérséklet és mérése
Oktatási feladat:A hőmérséklet mérése, a hőmérő részei, működése.A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak bemutatása.A hőmérő helyes leolvasása.A hőmérséklet-változás nyomon követése. Az adatok táblázatba foglalása. A hőmérséklet változását ábrázoló diagram szerkesztése és annak
értelmezése a hőmérő megfigyelése alapján.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
66
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Mindennapi tapasz-talatok a hő érzéke-lésével kapcsolatban. A hőmérséklet kifejezésére haszná-latos szavak, nyelvi fordulatok. Az év-szakok és az időjárás elemei. Mindennapi tapasztalataink a hő érzékelésével és a hőmérsékletméréssel kapcsolatban (példá-ul lázmérő).
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Beszélgetés
A folyadékos hő-mérő részeinek és működésének bemutatása. A Celsi-us-féle hőmérsékleti skála alappontjainak és a hőmérő helyes leolvasásának bemu-tatása forrásban lévő víz, illetve olvadó jég felhasználásával.
Írásvetítő fóliavagy interaktív táblá-ra kivetített kép.
Hőmérő; hőmérsék-leti skála, alappont
Írásvetítő vagy interaktív tábla, vasháromláb vagy Bunsen-állvány vaskari-kával, lángosztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, víz, jég, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió a hőmérő rögzítéséhez, demonstrációs (nagyobb méretű) hőmérő
A tapasztalatok megbeszélése, követ-keztetések levonása, rögzítés.
Frontális osztály-munka
Vázlatfüzet
A hőmérő helyes leolvasásának gyako-roltatása.
Gyakorlás: munkafü-zet 34. oldal feladatai
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
67
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Hőmérsékletmérés.
Táblázat készítése a tankönyv mintája alapján. A leolvasott adatok táblázatba foglalása. A táblá-zat alapján grafi-kon szerkesztése, a tankönyv mintája alapján.
Tanulói kísérlet, csoportmunka
Frontális osztály-munka
Értéktáblázat,grafikon
Eszközök:vasháromláb vagy Bun-sen-állvány vaskarikával, Bunsen-állvány (vagy fizika tanulókísérleti állvány) a hőmérő rögzítéséhez, láng-osztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, tanulókí-sérleti hőmérő, kémcsőfogó, dió, borszeszégő, törlőruha (csoportonként).
Anyagok: 50–100 ml víz; kb. 50 ml denaturált szesz
Táblai rajz, írásvetítő fólia vagy interaktív tábla
A tanultak megbe-szélése, átismétlése, összefoglalása.
Frontális osztály-munka
Tankönyvi ábrák (53–54. oldal), vázlatfüzet
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 33–34. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.
Munkafüzet
A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán!
Javaslatok, kiegészítések, információk
Az iskolákban használatos folyadékos hőmérők rendszerint higannyal vagy színezett alkohollal vannak töltve.
Ha a higanyos hőmérő1 véletlenül eltörik, a kiömlő higany apró golyócskák formájában „szétgurul” – összesöpörni nem tudjuk, de előszeretettel szorul meg az asztal vagy a padló repedéseiben. Az így kiömlött higanyra kénport kell szórni (a por alakú borkén is megfelelő). A kénporral beszórt higany összesöpörhető és jól záródó gyűjtőedénybe tehető. Kiöntőbe, lefolyóba higanyt önteni szigorúan tilos. Nemcsak a higany, hanem az összetört hőmérő is veszélyes hulladéknak minősül, tehát azt is zárható edényben kell tárolni.
1 2009 áprilisától hazánkban is érvénybe lépett az Európai Uniónak az a rendelkezése, amely megszünteti a higanyos hőmérők és egyéb higanyos mérőműszerek (többek között lázmérők, vérnyomásmérők, barométerek) gyártását és forgalmazását.
Javasolt, hogy a jég olvadási hőmérsékletének mérése után ne a jeget melegítsük tovább – ez a kísérlet majd később, a halmazállapot-változások vizsgálatakor kerüljön sorra – hanem a 0 °C megfigyeltetése és leolvasása után az olvadó jeget öntsük ki, és a forraláshoz langyos vizet használjunk (amely hamarabb felmelegszik).
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
68
A hőmérők befogásához használt kémcsőfogók nem mindegyikének van akkora nyílása, hogy ben-ne a hőmérő szorosan álljon. A „hiány” pótlására gumi- vagy hajlékony műanyag csőből vágjunk le egy vagy két, 1-2 cm-es darabot, és hosszában hasítsuk fel. Az így kapott csődarabok könnyen rátehetők a hőmérőre (és könnyen levehetők arról).
A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak (0 °C és 100 °C) bemutatásához javasolt nagymére-tű, úgynevezett demonstrációs hőmérő használata.
A jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtő-ben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük.
A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken.
(A mutatott érték attól függ, hogy hőmérőnk mennyire pontos. Erről – mármint a mérés pontos-ságáról – a tanulókkal is beszélhetünk, hiszen nemcsak most, de később is fogják tapasztalni, hogy a könyvekben, táblázatokban található „irodalmi értékek” nem esnek pontosan egybe a tanári vagy tanulói kísérletek során mért értékekkel. A mérési hiba a mérés „természetes” velejárója. A mérési hi-bákért részben a mérőműszerek felelősek. Ezt szépen demonstrálhatjuk az óra későbbi részében azzal, hogy a tanulókísérlet megkezdése előtt leolvastatjuk a gyerekekkel a terem hőmérsékletét a kiosztott tanulókísérleti hőmérőkről. Öt vagy tíz hőmérő között biztosan nem fog mindegyik pontosan ugyan-akkora hőmérsékletet jelezni.)
Előfordul, hogy a melegítés megkezdése után észrevehető, hogy a higanyszál nem emelkedik, sőt egy kicsit „visszahúzódik” a hőmérőben. Ennek oka az alábbiakban keresendő:
Az üveg – bár a folyadékoknál jóval kisebb mértékben – szintén változtatja a térfogatát, miközben hőmérséklete változik. Ugyanakkor az üveg rossz hővezető – vagyis a hőmérő folyadéktartálya (azaz „az üveg”) előbb melegszik fel és tágul ki, mint a benne levő folyadék. A megnövekedett térfogatú tar-tályban tehát a még változatlan hőmérsékletű folyadék „visszahúzódik”. Természetesen hamar beáll a termikus egyensúly az üveg és a folyadék között, és a higanyszál emelkedni kezd.
A forrás már akkor is bekövetkezhet, amikor a hőmérő kb. 98 °C-t mutat. Ennek oka részben a hő-mérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól.
(Meg kell jegyezni, hogy az olvadáspont is függ a külső légnyomástól, de nem ugyanolyan mérték-ben, mint a forráspont.)
Javasolt, hogy a tanulók számára összekészített „tálca” a tanári asztalon is meglegyen, és a tanulókkal együtt – mintegy „bemutatva” nekik az állvány összeszerelését, a hőmérő elhelyezését, a borszeszégő használatát stb. – a tanár is végezze el a tanulói kísérletet.
Használjuk ki a fizikai kísérleteket arra is, hogy más jelenségekre, a mindennapi élet „dolgaira” is felhívjuk a gyerekek figyelmét!
A borszeszégő helyes használatának ismertetésekor például megtanítjuk azt, hogy az égő kanóc a kupak ráhelyezésével oltható el. Ez lehetőséget ad arra, hogy kitérjünk az égésre, az égés feltételeire, az oxigén fontosságára. A borszeszégő eloltásának módja egyben a tűzoltás egyik feltétele is (az égő anyag elzárása a levegő oxigénjétől).
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
69
Javasolt, hogy készítsünk a tankönyv 54. oldalán látható ábrasorozathoz hasonló egyszerű ábrákat egymásra tehető fóliákra, vagy használjuk erre a célra az interaktív tábla lehetőségeit – érzékeltetve azt, hogy a grafikon valós mérési adatokat (itt: hőmérsékleti értékeket) tüntet fel.
A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása
Oktatási feladat:A halmazállapotok meghatározása.Az olvadás és fagyás körülményei; fagyáspont, olvadáspont.A párolgás és a forrás körülményei. A forrás és a lecsapódás.A forráspont.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Mindennapi tapasz-talatok a 3 „klasszi-kus” halmazállapot megfigyelésével kapcsolatban. A szi-lárd, a folyékony és a légnemű halmazálla-potról már tanult is-meretek átismétlése. A víz halmazállapo-tai a természetben.
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Belső koordináció:A hőmérséklet és mérése
Beszélgetés
Halmazállapotok (szilárd, folyékony, légnemű)
Képek (a tankönyv képei)
Kísérlet a jég olva-dásának vizsgálatá-ra, a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint; az olvadás-pont megfigyelése és meghatározása. Egy anyag olvadás- és fagyáspontja ugyan-az az érték.
Kísérlet a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint.
Tanulói kísérletcsoportmunka
Közvetlen tapaszta-latszerzés
Olvadás, fagyás, olvadáspont, fagyás-pont
Főzőpohár, tanulókísérle-ti hőmérő, apróra tört jég (csoportonként)
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
70
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A tapasztalatok meg-beszélése.
Az olvadás és az oldódás közötti különbség megfogal-mazása.
Frontális osztály-munka
Vázlatfüzet
A vízszint változásá-nak megfigyelése a korábban kihelyezett edényben. Következ-tetések levonása, a párolgás meghatáro-zása.
A munkafüzet 35. oldal 2. feladatának elvégzése, a megol-dás megbeszélése.
Frontális osztály-munka
Önálló tanulói munka
Tanári kísérlet tanu-lói közreműködéssel
Párolgás Munkafüzet
Munkafüzet, etil-alkohol, szemcseppentő vagy csep-pentőüveg
Kísérlet a víz forra-lásának vizsgálatára, a tankönyv 56. oldal ábrája szerint; a for-ráspont megfigyelése és meghatározása. A lecsapódás megfi-gyelése, a lecsapódás jelenségének megha-tározása.
A párolgás és a forrás folyamatá-nak értelmezése, a részecskék „visel-kedése” a tankönyv 57. oldalának ábrái segítségével.
Tanári kísérlet (a lecsapódás megfi-gyelésére)tanulói közreműkö-déssel
Forrás, lecsapódás,forráspont
Főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő,csapvíz, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió, borszesz-égő vagy Bunsen-égő
Tankönyv
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
71
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A tapasztalatok meg-beszélése, a követ-keztetések levonása, rögzítés.
Frontális osztály-munka
Vázlatfüzet
Óra végi összefog-lalás.
Frontális osztály-munka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 35–36. oldal feladatai.
Munkafüzet
Javaslatok, kiegészítések, információk
A jég olvadásáhozA jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtő-
ben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük.
A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken.
Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a hőmérőben a higanyszál helyzete az olvadás közben nem változik!
Ezután kezünkkel melegítsük az olvadó jeget tartalmazó főzőpoharat. Jól érezhető, hogy kezünk le-hűl. Ugyanezt, a kézzel való melegítést végezzék el a gyerekek is! Beszéljük meg velük, hogy a melegítés közben kezünk hőt ad át a főzőpohárnak – és benne az olvadó jégnek. A hőmérő azonban továbbra is 0 °C értéket mutat.
Óvatos melegítéssel a folyamat úgy gyorsítható, hogy a jég-víz rendszer közös hőmérséklete továbbra is 0 °C marad. Intenzív melegítésnél azonban a hőmérséklet már akkor 0 °C „fölé megy”, amikor még vannak jégdarabkák az edényben. (Igaz, az olvadás így gyorsabb.) Célszerű tehát ezt is előre kipróbálni.
A jég elolvadása után a víz hőmérséklete folyamatosan emelkedik melegítés közben.
Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a buborékképződés körülbelül akkor indul meg, amikor a hő-mérséklet növekedése megáll (ez a 98 °C körüli hőmérsékleten már bekövetkezhet). A 100 °C-tól való eltérés oka részben a hőmérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól.
Kérdezzünk! Miután a forrás megindult, kérdezzük meg a gyerekeket: vajon mi lehet a buborékban? A forrás közismert jelenség, ezért biztosan sok helyes választ is kapunk, de célszerű a lecsapódást kí-sérletileg is bemutatni. Hideg (lehetőleg fényes) fémlapot, hideg, vastagabb üveglapot (vagy esetleg egy
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
72
fedőt) a gőz fölé tartva a lecsapódás jól megfigyelhető. (A kísérlet céljára alkalmas, kisméretű fémlapok találhatók a régebben sok iskola által beszerzett általános iskolai fizika tanulókísérleti készletben.)
A fém vagy üveglapot kémcsőfogóba fogjuk, így adjuk a gyerekek kezébe.
Megjegyzés: Nagyon szépen megfigyelhető a buborékképződés, ha merülőforralót használunk. Ügyeljünk azonban arra, hogy a merülőforraló fűtőbetétje teljes egészében a víz alatt legyen!
Égés és tűzoltás
Oktatási feladat:Az anyagok csoportosítása éghetőség szerint.Az égés feltételei.Gyors és lassú égés.A tűzoltásAlapvető biztonsági szabályok, jelölések megismerése.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Mindennapi tapasz-talatok az égéssel, a tűzzel kapcsolatban.Éghető és nem éghe-tő anyagok.Tüzelőanyagok.Az égés során be-következő minőségi változások.
Beszélgetés
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Belső koordináció:a hőmérséklet és mérése
Éghető és nem éghe-tő anyag
Tankönyv 60. oldal ábrája
Az égés feltételei.
Kísérlet az oxigén sze-repének vizsgálatára, a tankönyv 60. oldalá-nak ábrái szerint.
A gyors és lassú égés megkülönböztetése, példák keresése a mindennapi életből.
Kísérlet a tankönyv 60. oldalának ábrája szerint.
Tanári kísérlet
Korábbi tapasztala-tok megbeszélése
Koordináció: Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam(nö-vényi hulladékok lebomlása, korrózió-védelem)
Gyors és lassú égés Főzőpohár, Petri-csésze, gyertya
Tankönyv 60. oldal ábrái
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
73
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A tűzoltás feltételei. Frontális osztály-munka: a tűzoltás feltételeinek meg-határozása az égés feltételeinek ismere-tében
Koordináció:Mindennapi életTechnika és életvitel 1–4. évfolyam
Tankönyv 61. oldal ábrái
Veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök.A megelőzés fontos-sága.
Az alapvető veszé-lyességi jelek és biztonsági eszközök megismerése, segély-hívó számok.
Veszélyjelek, biz-tonsági eszközök, segélyhívó számok
Tankönyv 62. oldal ábrái
Óra végi összefog-lalás.
Frontális osztály-munka
Otthoni gyakorlásra javasolt: munka-füzet 35–39. oldal feladatai.
Munkafüzet
Kísérletek, megfigyelések
Oktatási feladat:A levegő és a víz fizikai tulajdonságainak megismerése.Közvetlen tapasztalatszerzés.Egyszerű fizikai talajvizsgálat elvégzése.
Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.Manuális készség fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A levegő összenyom-hatóságának kísérleti vizsgálata.
Tanulói kísérlet
Csoportmunka
A levegő részbeni összenyomhatósága
Tankönyv 64. oldal ábrái, csoportonként: egyszer használatos műanyag fecs-kendő (ajánlott 10 cm3-es)
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
74
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.
Egyéni munka Vázlatfüzet
A légnyomás kísér-leti vizsgálata Öve-ges-kísérlettel.
Csoportmunka Légnyomás Tankönyv 65. oldal ábrái, csoportonként:ép szélű (kisebb) vizespohár, papírlap, víz, tálca.
Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.
A légnyomás fogal-mának kialakítása.
Egyéni munka
Frontális osztály-munka
Koordináció:Mindennapi életMeteorológiaKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Vázlatfüzet
Tankönyv 65. oldal ábrái
A víz összenyomha-tatlanságának kísér-leti vizsgálata.
Tanulói kísérlet
Csoportmunka
A víz összenyomha-tatlansága
Tankönyv 66. oldal ábráiCsoportonként: egyszer használatos műanyag fecs-kendő (ajánlott 10 cm3-es); víz, tálca
Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.
Egyéni munka Vázlatfüzet
A hidrosztatikai nyo-más kísérleti vizsgá-lata.
A gumilap kidombo-rodásának megfigye-lése, a „víznyomás” fogalmának kialakí-tása.
Tanári vagy tanulói kísérlet
Belső koordináció:légnyomás
Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam
Víznyomás (Csoportonként) 1 darab 40-50 cm hosszú, 32 mm-es vagy 50 mm-es PVC cső (lefolyócső-darab); lufida-rab és szigetelőszalag a cső végének lezárásához, kb. 1 l víz, tálca
Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.
Egyéni munka Vázlatfüzet
A talaj fizikai vizsgá-lata.
Csoportmunka Csoportonként egy marék száraz talaj, szita (konyhai szűrő), befőttesüveg, na-gyobb főzőpohár (vagy átlát-szó falú műanyag edény), víz
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
75
Fejlesztési tevékenységek
Módszertani megjegyzések
Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.
Egyéni munka Vázlatfüzet
Javaslatok, kiegészítések, információk
Kísérlet a légnyomás kimutatásáraA levegő súlyából származó nyomás a légnyomás. A levegő nyomása a testekre minden irányból
és felületük minden pontjában hat.
(A légnyomás mérését először Galileo Galilei tanítványa, Evangelista Toricelli (1608–1647) olasz tu-dós oldotta meg 1643-ban. Kísérleti eszköze az úgynevezett higanyos barométer ősének tekinthető.)
Ma széles körben elterjedt és házi használatra is alkalmas a folyadék nélküli vagy aneroid barométer. (Egy ilyen eszköz fotója látható a tankönyv 65. olda-lán.)
Az aneroid barométer lényegében egy hullámos felületű doboz (szelence), melyből a levegőt kiszivaty-tyúzták. A külső légnyomással a doboz rugalmas anya-gában ébredő erők tartanak egyensúlyt.
A doboz fedelének „benyomódása” a légnyomással együtt változik – a hozzá illesztett mechanikus szerke-zet mozgatja a skála előtt a mutatót.
A légnyomás értéke nem állandó. Változása – egy adott föld-rajzi helyen – szoros összefüggésben van az időjárással, a tenger-szint feletti magasság növekedésével pedig a légnyomás értéke rohamosan csökken. Ennek oka a levegő sűrűségében keresen-dő, mely csak a tengerszint közelében 1,29 kg/m3 – „felfelé” ha-ladva igen gyorsan kisebbedik. Így rohamosan csökken a felettünk levő levegő tömege – ezzel együtt pedig annak súlya is.
A légnyomás kimutatására szolgáló egyszerű kísérletünkhöz ép szélű üvegpohár vagy ép szélű, kemény műanyagból készült pohár szükséges. Ezt színültig töltjük vízzel (a pohár szélét szemmagasságból nézve, a vízfelszín a pohárból „kidudorodik”). A pohár szélét – ujjunkkal körkörös mozdulatokat végezve – megnedvesítjük, majd egy sima papírlapot teszünk rá. (Kísérle-tünkhöz jól használható a fénymásoló papír.)
A lap közepétől kifelé haladva finoman „simogassuk rá” a papírt a pohárra, majd tenyerünkkel szorítsuk rá úgy, hogy ne mehessen levegő alá, és egy gyors mozdulattal fordítsuk meg a poharat. Kezünket óvatosan elvéve a papír „alól”, a lap nem esik le: a légnyomás a pohár szájához szorítja.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
76
Ügyeljünk arra, hogy a vízzel telt pohárra szorított papír alatt levegő ne maradjon! (Az első próbál-kozásokat célszerű mosdókagyló vagy mosogató felett végezni.)
A már „működő” kísérletben a poharat nyugodtan mozgathatjuk. Ez – itt most – szó szerint értendő, mert ügyelni kell arra, hogy ne végezzünk hirtelen mozdulatot: lassan, egyenletesen a pohár felemel-hető (figyeltessük meg, hogy a papír felszíne homorú), és körbevihető az osztályban.
A hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával és a folyadék sűrű-ségével.
Az ábra szerinti A alapterületű hengerben h magasságig víz van. A víz térfogata tehát: V = Ah
A víz sűrűsége r; a hengerben levő víz tömege tehát: m = Vrm = AhrA víz súlya (tehát a henger alját lezáró lapra ható erő): Fs = mgFs = Ahrg
A hidrosztatikai nyomás:
p = FsA
p = A . h . r . gA
p = r . g . h
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A tanult ismeretek rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:A logikus gondolkodás fejlesztése.
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
„Erről jut eszembe” – asz-szociációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelen-ség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése”.
Frontális osztálymunka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
77
Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések
A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok
A fejezet anyagának sziszte-matikus átismétlése.A munkafüzet 40–41. oldal feladatainak megoldása (órai munkával vagy házi feladatként).
Frontális osztálymunka Tábla vagy írásvetítő vagy interaktív tábla, munkafü-zet, vázlatfüzet
Tájékozódás a térképen és a természetben
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben és térképen. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak
belátása.A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszer-
zés folyamatában.Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal.A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről.Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen.A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése.Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen.A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése.A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása.Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.
Határozzuk meg az irányokat!
Oktatási feladat:A tájékozódás fontossága.A fő- és mellékvilágtájak fogalmának kialakítása.Az iránytű felépítése és működési elve.Egyszerű iránytű készítése.Az iránytű használata.A mágnes és tulajdonságai.
Kompetenciák fejlesztése:Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
78
A fő- és mellékvilágtájakA fő- és mellékvilágtájakat az alsóbb évfolyamokról már ismerik a tanulók. Az ötödik évfolyamon
az eddig tanultak rendszerezése történik. Viszont a kerettanterv mindkettőt feltünteti a kulcsfogalmak között, így mindenképpen leckeszinten kell foglalkozni a témával.
A rendszerezés súlyponti elemei:– a fővilágtájak pontos irányokat jelölnek, a Föld bármelyik részén ugyanabban az irányban találha-
tóak → szélrózsa készítése táblai rajzon vagy applikáció segítségével: pontosan jelöljük be először a fővilágtájakat, majd a mellékvilágtájakat
– minden tájékozódási pont meghatározásánál először az északi irányt határozzuk meg → az északi irány közös meghatározása
– tájékozódáskor minden esetben az északi irányhoz viszonyítunk, ezért a tanult vers tartalma is csak akkor lesz igaz, ha miközben mondogatják, mindig észak felé fordulnak→ a fő és mellékvilágtájak közös meghatározása
Gyakorlati elemek:
A fő- és mellékvilágtájak gyakorlásaGyakoroljuk a fő- és mellékvilágtájakat négyzetrácsos lapon: 1. az indulás helyének meghatározása;
2. pontos adatok megadása (irány, négyzetrácsok száma); 3. ha jól dolgoztak a gyerekek, mindenki ugyanarra a helyre érkezik.
Az északi irány meghatározása iránytű nélkülSzükséges hozzá egy rúd (például seprűnyél). A projektet egy olyan
napsütötte helyen valósítsuk meg, ahol nem árnyékolnak a fák vagy épületek, legjobb az iskolaudvar egy szeglete. A talajba kell szúrni a rudat úgy, hogy függőlegesen álljon! Amikor a nap süt, a rúd árnyékot vet. Naponta többször meg kell nézni, hol húzódik az árnyék, és be kell jelölni kis pálcikákkal azt, hogy a megfigyelések alkalmával ép-pen hol végződik. Estére kiderül, hogy merre van észak, csak meg kell mérni hozzá, hogy melyik pálca van legközelebb a rúdhoz.
Gyakoroljuk az égtájak helyesírását!
Hogyan lesz az alaprajzból térkép?
Oktatási feladat:Az alaprajz fogalmának kialakítása.Az alaprajzkészítés lépései.A kicsinyítés mértékének gyakorlati alkalmazása.A térképvázlat fogalma, készítése és használata a gyakorlatban.Az útvonalrajz fogalma, készítése és használata a gyakorlatban.
Kompetenciák fejlesztése:Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése.
Egyé
ni m
unka
Proje
kt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
79
Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Kreativitás fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.
Ez a téma korábbról ismert (alaprajz fogalma és készítése, kicsinyítés mértéke, mértékszám, alaprajz készítése kicsinyítéssel), és új elemeket is tartalmaz.
Az alaprajzkészítés a térképkészítés legelemibb módja. Ha tanítványaink már tudnak alaprajzot ké-szíteni, sokkal könnyebben el tudják képzelni a térképeket is.
A jó megalapozás érdekében kövessük az alábbi algoritmust:
alaprajzkészítés körberajzolással
az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése
az iskolakörnyék térképvázlatának
elkészítése
nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése
kicsinyítéssel
Alaprajzkészítés körberajzolássalAz első lépés az 1 : 1 arányú alaprajz elkészítése, vagyis a körberajzolás. Ezt már az elmúlt években
több alkalommal is gyakorolták a tanulók. Mivel azonban kiinduló elem, rajzoljanak körbe egy-egy kis tárgyat. Mondják el a legfontosabb jellemzőket.
Ismételjük át az alaprajz fogalmát!Munkafüzet: 1. a) feladat megoldása.
Nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése kicsinyítésselA tanulók rajzolják körbe a természetismeret-könyvüket vagy munkafüzetüket egy csomagolópa-
pírra, vagyis készítsék el annak alaprajzát. Készítsék el az alaprajzot úgy is, hogy beférjen egy 5 X 10 centiméteres helyre. Először csökkentsenek minden adatot a felére, majd a negyedére.
Végezzünk összehasonlítást, melyik esetben fér el kisebb helyen az alaprajz.Ismételjük át a mértékszám fogalmát!Munkafüzet: 1. b) feladat megoldása.
Az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése – az alaprajz átalakítása térképvázlattáAz iskolakörnyék alaprajzát érdemes a munkafüzet 2. feladatának szempontsora alapján, az órát
megelőzően elkészíteni. A munka 4-5 fős projektcsoportokban történjen. Az órán már csak az alaprajz térképpé alakítása folyjék.
Hasonlítsuk össze az alaprajzot és a térképvázlatot.
Az útvonalrajzA tankönyvi ábra segítségével alakítsuk ki az útvonalrajz fogalmát, majd gyakoroljuk az elkészítését.
Érdemes útvonalakat bejelölni a saját település térképvázlatán.Hasonlítsuk össze a térképvázlatot és az útvonalrajzot.
Egyé
ni m
unka
Proje
kt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
80
Mit kell tudni a térképről?
Oktatási feladat:A térkép fogalma.Hogyan ábrázol a térkép?A kisebbítés mértéke, a méretarány fogalma.Mérés a térképen, a vonalas mérték fogalmának kialakítása. A közigazgatási térkép fogalma és jellemzői.Várostérkép jellemzői.Autós és a turistatérképek jellemzői.A tematikus térképek. A keresőhálózat fogalmának kialakítása, elemeinek megkeresése az atlaszban.Ismeretlen helyek megkeresése keresőhálózat segítségével.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.
Az előző órákon már néhány fontos dolgot átismételtünk és megtanultunk a térképészet alapjairól. Készítettünk alaprajzokat, melyeket kisebbítettünk. Megismerkedtünk az arányszám fogalmával, és az alaprajz készítésénél alkalmaztunk is.
A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért olyan fontosak számunkra a térképek.
A térképA térkép pontos fogalmának a kialakítását kezdhetjük egy képzeletbeli repüléssel, a madártávlat el-
képzelésével. Szemléltessünk a 76. oldalon található ábrasorral. Elemezzük közösen az ábrákat. Figyeljük meg a felvételeken, hogyan változik a kép (a táj, a település egyes részletei), miközben egyre
magasabbra emelkedünk.
A méretarányMár tanultuk, hogy csak a kisebb tárgyakról tudunk körberajzolással alaprajzot készíteni, a nagyob-
bakat arányosan le kell kicsinyítenünk. Megtanultuk a kisebbítés mértékét, tanultunk a méretarányról. Hangsúlyozzuk ki, hogy a térképeken az arányszám értékeit mindig centiméterben találjuk. A nagyobb távolságokat a gyakorlatban soha nem ebben a mértékegységben adjuk meg, többnyire a kilométert használjuk. Ahhoz, hogy a gyerekek a térképlapon is el tudják képzelni a távolságokat, mindig váltsuk át a méretarány értékét kilométerre. Ha például a térképen az arányszám 1 : 1 000000, csak egy hatalmas számot látnak. Egyszerűbbé válik a tanulók számára, ha tudják, hogy a térkép 1 centimétere a valóság-ban 10 kilométer. Ezt a távolságot már egyszerűbben el tudják képzelni, és azonnal lesz elképzelésük a méretekről.
Gyakorlati példákon keresztül, az atlasz térképei és néhány falitérkép összehasonlításával mélyítsük tovább az ismereteket. Győződjünk meg arról, hogy a tanulók tisztában vannak-e a méretarány jelen-tésével.
Keressük meg az összefüggést a méretarány és az ábrázolt terület részletessége között.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
81
A vonalas mértékA vonalas mérték mindig megtalálható a térképeken, a méretaránynak megfelelő beosztással. Ennek
a segítségével is tudunk távolságokat mérni a térképen.Mérjünk közösen néhány távolságot a Hazánk domborzata falitérképen a vonalas mérték segítsé-
gével. Első gyakorlatként mérjünk légvonalban városok közötti távolságot. Mondjuk el pontosan mit jelent a „légvonalban” kifejezés. Miután ezt jól begyakoroltuk, mérjünk cérnaszál segítségével útvo-nalhosszakat is. Egy cérnaszálat vezessünk végig kanyarulatról kanyarulatra a kívánt útszakasz teljes hosszán, majd a vonalas mérték segítségével állapítsuk meg az út pontos hosszát.
Gyakoroltassuk a vonalas mérték használatát a munkafüzet 5. feladata segítségével!
Határozzák meg távolságokat a térképen vonalas mérték nélkül, a méretarány felhasználásával, vo-nalzó segítségével.
1. Olvassák le annak a térképlapnak a méretarányát, amelyiken mérni szeretnének. 2. A méretarányban szereplő értéket váltsák át kilométerre. 3. Mérjék meg a két kijelölt hely közötti távolságot.4. A mért értéket szorozzák be a méretarányban szereplő kilométerértékkel.
Ezzel a módszerrel gyorsabb eredményt és pontosabb értéket kapunk.
Példa: Mekkora a távolság légvonalban Szeged és Debrecen között?A térképlap méretaránya: 1 : 1 400 000 vagyis, ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1 400 000 cm,
azaz 14 km. Mérjük meg vonalzóval a két hely közötti távolságot, ami ebben az esetben 12,5 cm.Ennél a méretaránynál a térképen 1 cm a valóságban 14 kilométernek felel meg, egyszerű szorzással
befejezhetjük a feladatot:14 . 12,5 = 175 km
Ha a térképen 1 cm 14 km, akkor 12,5 cm 175 km.
Adjunk fel több ehhez hasonló feladatot!
A keresőhálózatA keresőhálózat rendszerét a tankönyvi ábra alapján gyorsan megértik a gyerekek, a munkafüzet 3.
feladata segítségével pedig rögzíthetjük a tanultakat. A keresőhálózat egy nagyon egyszerű rendszer: egyenlő távolságban berajzolt vízszintes és függőle-
ges vonalak hálózata a térképen. (Ez a háló sokszor egybeesik a szélességi és hosszúsági körökkel. Ezek ismerete hiányában erről még ne tegyünk említést a gyerekeknek.)
Keressük meg közösen ezeket a vonalakat az atlasz egy tetszőleges térképlapján is.
A névmutatóLapozzunk az atlasz végén található névmutatóhoz, és egy példán keresztül mondjuk el, mit tartal-
maz, miért fontos, és miben segíti a munkánkat.
A keresőhálózat használata – gyakorlatKeressünk meg közösen néhány tetszőleges helyet. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a keresést mindig a név-
mutatónál kezdjük. Utána lapozzunk az ott megjelölt oldalra, és kezdjünk keresgélni a megadott mezőben.
Páro
s mun
ka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
82
A térképfajtákOsszunk ki minden padba egy tetszőleges típusú térképet: várostérképet, közigazgatási térképet, tu-
ristatérképet, autóstérképet és tematikus térképet. Miután a párok alaposan megnézték a térképeket, rendszerezzük az elmondottakat. Készítsünk róla
applikációt!
Az óra végén mintegy rendszerezésként közösen oldjunk meg egy egyszerű rejtvényt, ami tartalmaz-za a tájékozódásról és a térképről eddig tanult legfontosabb ismereteket.
Többször is alkalmazhatjuk az óra végi összefoglalásnak ezt a formáját, mivel a gyerekek kedvelik a rejtvényeket, így egy játékos befejezése lehet az órának.
1. Ennek a segítségével meg tudod mérni két hely távolságát a térképen.
2. Mindig a térképek alsó szélén található égtáj. 3. Az égtájak meghatározására szolgáló műszer. 4. Mindig a térképek jobb szélén található égtáj. 5. A földfelszín kisebbített mása. 6. A térképek felső széle mutat ebbe az irányba. 7. Az autósok tájékozódását segítő térképfajta. 8. A 7. sorban szerep lő térképfajta jelöli a … . 9. Égitest, melynek helyzete segít a tájékozó-
dásban.10. A térképek bal oldalán lévő égtáj.
A helyes megfejtés után kérdezzünk rá a méretarány fogalmára, és gyakorlásként olvastassunk le még néhány arányszámot!
A munkafüzeti feladatok megoldása nem feltétlenül órai feladat. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a munkafüzet mindig naprakész állapotban legyen. Ha órán nem oldottuk meg valamelyik feladatot, azt minden alkalommal készítsék el az otthoni felkészülés során.
A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen
Oktatási feladat:Honnan mérjük a felszínformák magasságát? A magasságok jelölése a térképen.Az alföld, a dombság, a középhegység, a magashegység, a medence, a fennsík fogal mának a kialakí-
tása és ábrázolása a dom borzati térképen.A magassági szám fogalma, leolvasása a térképről.Az álló- és folyóvizek ábrázolása a térképen.A mélységi szám fogalma, leolvasása a térképről.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Kreativitás fejlesztése.
6.
1.2.3.4.
5.
7.8.
10.
V O N A L A S M É R T É KD É LI R Á N Y T ŰK E L E T
T É R K É PZÉ S A K
A U T Ó S T É R K É PT Á V O L S Á G O K A T
9. N A PN Y U G A T
Páro
s mun
ka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
83
A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.
Az órát érdemes frontális ellenőrzéssel kezdeni. A feladatokat a méretarány, a vonalas mérték és a kereső-hálózat alkalmazására állítsuk össze. Fontos, hogy a tanulók minél előbb készségszinten használják ezeket.
Elevenítsük fel az előző években tanult felszínformák jellemzőit is (tanult fogalmak: domborzat, sík-ság, domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, hegyoldal, hegycsúcs).
Mihez viszonyítjuk a magasságokat a Föld felszínén?A téma tárgyalását kezdhetjük forráselemzéssel.
A felszínformák magasságát a tengerek szintjétől mérjük. A szárazföldön kijelölnek egy legsta-bilabbnak vélt pontot, majd a tenger szintjéhez viszonyítva meghatározzák ennek a helynek a ma-gasságát. Ez a pont hazánkban a Velencei-hegységben, Nadap község határában (352 m) található, ez az ún. „nadapi szintezési ősjegy”. Itt van hazánk magasságmérési alappontja, ehhez szintezik a térképeket. Mi 1951 óta a Balti-tenger szintjéhez (Kronstadt – Szentpétervár közelében található) viszonyítunk. Előtte a 178,83 méter tengerszint feletti magasságú trieszti szintezési ősjegy volt a magasságmérési alappont, ezt az értéket még akkor állapították meg, amikor az Adriai-tenger szint-jéhez igazították a magasságokat. Ma 68 méterrel magasabbról számoljuk az alapot.
Hozzárendelt feladatok:Keressük meg közösen a térképen az Adriai-tengert, Triesztet, a Balti-tengert, Kronstadtot!Az atlasz keresőhálózata segítségével a tanulók önállóan keressék meg a Velencei-hegységben talál-
ható Nadapot!Miért van szükség ilyen szintezési alappontok kialakítására?
A felszínformák és ábrázolásuk a térképenMutassuk be a felszínformák jellemzőit az alföldtől a magashegységekig, a tankönyv 79. oldalának
felső ábrája és a 79–81. oldal képsora segítségével. Ügyeljünk a pontos fogalomalkotásra. Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát. A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla,
olyan terület, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, viszonylag egyöntetűen sík a felszíne. Nincs magassághoz kötve, tehát bármilyen tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságot attól füg-gően, hogy mely tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el:
– mélyföld: ha a tenger szintje alatt található;– alföld: ha a tenger szintje és a 200 méteres magasság között helyezkedik el;– fennsík: ha a 200 méter magasság fölött található.
Rögzítésként rendezzük halmazokba az említett felszínformákat:
síkság
mélyföld alföld fennsík
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
84
A felszínforma jellemzésével párhuzamosan beszéljünk a térkép színezéséről is. Nézzük meg a jel-kulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók az egyes fogalmakat kössék a térképhez.
Minden felszínformára keressünk példákat, és mutassuk meg a térképen, mivel a mechanikus térkép-olvasás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk.
Vonjunk párhuzamot a térképek színezése és a magassági számok között. Feltétlenül hívjuk fel a fi-gyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, és mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk belőle megállapítani a lehetséges magasságot, a magassági számok viszont pontosan jelölik egy-egy felszínforma magasságát.
A vizek ábrázolása a térképenA tanulók már több információval rendelkeznek (az alsóbb évfolyamokról) a folyó- és állóvizekről.Beszéljük meg, mi a különbség a folyó- és az állóvizek között. Általában a gyermekeknek már van
személyes tapasztalatuk erről. Válasszuk szét a természetes és a mesterséges vizeket (tó – mesterséges tó, folyó – csatorna)
A térkép és a tankönyvi ábrák segítségével mutassuk be a vizek lehetséges jelölésének a módját.
Nézzük meg az atlaszban a mélységi skálát. Pontosítsuk, mire következtethetünk a skála színei alap-ján. Beszéljük meg, miért fontos a mélységi számok ismerete.
Keressük meg néhány tenger legmélyebb pontját.
Adjunk választ a következő kérdésekre:– Honnan mérjük a tavak mélységét?– Van-e a tavaknak tengerszint feletti magassága?Mutassunk példákat a térképen!
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén
Oktatási feladat:Hazánk domborzatának általános jellemzése.Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen.Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól.Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről.Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontjának azonosítása a térképen.Térképészeti gyakorlat.A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában.Hazánk közigazgatási térképének elemzése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
85
Tájékozódás Magyarország domborzati térképénGyakoroljuk az eddig tanult térképészeti alapismereteket. Olvastassuk le Magyarország domborzati
térképének a méretarányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám. Figyeljük meg a térkép színezését, nézzük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban, majd
következtessünk a lehetséges felszínformákra. Közösen elemezzük a tankönyv 82. oldalán található kördiagramot. Olvassunk le magassági számokat, és keressük meg hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját!
Minden esetben először a falitérképen közösen keressük meg, miután mindenki tudja, hol kell keresni a megadott földrajzi helyet, a saját térképén önállóan is mutassa meg.
Ez a feladatsor kezdetben időigényesebb, de megéri a rászánt idő, hiszen itt alapozzuk meg a tér-képolvasást. Ha tanítványainknak rendszeressé válik a térképhasználat, később a földrajzórákon nem jelent problémát legfontosabb segédeszközünk használata.
Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát! Érdemes a nagytájakat kontúrtérképre applikálni. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv foga-
lomhasználatában az Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvidék, a Dunántúli-dombság a Mecsekkel pedig Dunántúli-domb- és hegyvidék néven szerepel.
Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképénA témát a munkafüzet 5. feladata és hazánk közigazgatási térképe segítségével dolgozzuk fel. Minden
információt a térképről olvassunk le. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs egységes jelölés, térképe válogatja, melyiken milyen jelölést hasz-
nálnak. Ezért fontos a jelkulcs használata.
A rövid tananyag lehetővé teszi, hogy sok gyakorlatot végezzünk. A munkafüzeti feladatok mintá-jára több feladatot is készíthetünk. Tegyük játékossá ezeket, például képzeletbeli utazások formájában ismerkedhetünk hazánk domborzati és közigazgatási térképével.
Tájékozódás a természetben
Oktatási feladat: A térkép tájolása.Az északi irány meghatározásának néhány módja.Mit és hogyan ábrázol a turistatérkép? A szintvonal fogalmának a kialakítása.A szintvonalas ábrázolás bemutatása gyakorlati példa alapján.A kilométer-hálózat fogalmának a kialakítása.A turistatérkép kilométer-hálózatának megfigyelése.Egy lehetséges útvonal megtervezése turistatérkép segítségével.Keresés az interneten (az Országos Kéktúra honlapján).
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
86
Az új téma tárgyalása előtt ismételjük át, amit a tájékozódásról eddig tanultunk:– Mi mutatja a természetben az északi irányt?– Az iránytű és használata.– Az északi irány meghatározása iránytű nélkül.
A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést a kirándulásokról, túrázásról és a tájékozó-dás fontosságáról.
A térkép betájolásaHa térkép segítségével szeretnénk megtenni a tervezett útvonalat, előtte be kell tájolni azt. Minden
térképlapot úgy szerkesztettek meg, hogy a felső szélükön van észak. A tájolást mindig annak a helynek a betájolásával kezdjük, ahol éppen vagyunk. Először meg kell határozni, merre van észak. Iránytű se-gítségével ez már nem jelent nehézséget a gyerekeknek. A térkép tájolása egy nagyon egyszerű művelet.
Miután beállítottuk az iránytűnket észak felé, forgassuk el alatta a térképlapot úgy, hogy annak a felső széle az iránytű által jelölt északnak megfelelő helyzetben legyen.
Gyarapítsuk az iránytű nélküli pontos iránymeghatározási módszereket, bármikor szükség lehet ezekre a praktikákra.
Számlapos órával viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, merre van észak. A meghatározás csak akkor végezhető el, ha legalább látható a nap iránya. Egy számlapos óra legyen mindegyik párosnál (ha nincs rá lehetőség, a meghatározás csoportosan is elvégezhető).
Helyezzük vízszintes helyre az órát – ez akár a tenyerünk is lehet. Fordítsuk el az órát úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson. A kismutató és a tizenkettes szám közötti szöget felezzük meg úgy, ahogyan az ábrán látjuk. Ez mutatja a D–É irányt. Ennek meghosszabbításában, az ellenkező irányban van észak.
Hívjuk fel a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy az év melyik felében vagyunk, mert nyáron az órákat előre-állítjuk egy órával. Ha ebben az időszakban szeretnénk irányt meghatározni, állítsuk vissza az órát. Ha ez nem történik meg, pontatlan lesz az iránymeghatározás.
Érdemes gyakorolni ezt a módot, bármikor szüksé-günk lehet rá. Az „órás iránymeghatározást” ellenőriz-zük iránytű segítségével, mintegy bizonyítva a módszer pontosságát.
A turistatérképAhhoz, hogy a természetben jól tájékozódjunk, ismerni kell a turistatérképet.
Elsőként alakítsuk ki a szintvonalas ábrázolás fogalmát. A tankönyvi ábrasor (86. oldal) segítségével magyarázzuk el ezt az ábrázolási módot. A tanulók ön-
állóan keressenek szintvonalakat a turistatérképen.
A szintvonalas ábrázolás modellezhető. Szükséges eszközök: üvegkád méterbeosztással, hegymodell.Helyezzünk egy gipszből vagy műanyagból készült hegymodellt az üvegkádba. A méterbeosztásnak
megfelelően, szakaszosan töltsük fel vízzel. Figyeljék meg a tanulók azt a vonalat, ahol a víz körbeveszi a hegyet. Vonjunk párhuzamot e vonal és a szintvonal futása között.
Páro
s mun
kaMo
delle
zés
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
87
A tanulók párosával tanulmányozzanak egy-egy turistatérkép-részletet. Mindez tanári irányítással történjen. Vegyük sorba a különböző térképelemeket.Méretarány:– az adott térkép méretarányának a leolvasása, a tanult átváltás elvégzése (mm → km)Vonalas mérték:– a méretarány és a vonalas mérték közötti összefüggés megfigyeléseKilométer-hálózat:– a vízszintes és függőleges vonalakból álló háló megfigyelése– két adott hely közötti távolság felmérése a háló segítségével → pontosítás mérésselJelmagyarázat:– néhány feltüntetett térképjel leolvasása és megkeresése a térképenTuristaútvonalak jelölése a térképen:– egy kiválasztott jel végigkövetése a térképen
Útvonaltervezés gyakorlásaA munkafüzet 48. oldalán található feladat alapján közösen, lépésről lépésre tervezzük meg a túrát.
Mikor kirándulni indulunk, igyekezzünk minél körültekintőbben megszervezni és megtervezni utunkat. Ha már van elképzelésünk arról, merre szeretnénk túrázni, a turistatérkép segítségével ezt akár egy íróasztal mellett is megtehetjük. Ha minden előzetes tájékozódás nélkül indulunk útnak, kelle-metlen meglepetésekben lehet részünk, például egy nagyon meredek, veszélyes útszakasz, ami megke-serítheti a résztvevők kirándulását.
Az indulás előtt három nagyon fontos kérdésre kell választ kapni:1. Milyen hosszú lesz az út?2. Milyen nehéz a kiválasztott útvonal?3. Mennyi időt vesz igénybe?
Az út hosszának a meghatározása a cérnaszálas módszerrel történjen.A kiválasztott útvonal nehézségeire a szintvonalak elhelyezkedéséből következtethetünk. Általános
szabály: minél sűrűbben helyezkednek el a szintvonalak, annál meredekebb a felszín. Ezt mindenkor figyelembe kell venni, és a túrázók felkészültségéhez kell méretezni a nehézségi fokot. Érdemes milli-méterpapíron elkészíteni a hegyoldal lejtésének vázlatát.
Kényelmes tempóban óránként általában 4-5 kilométert teszünk meg sík terepen. Ügyelni kell a ter-vezésnél a lejtőviszonyokra is. Figyelembe kell venni, hogy a meredekebb szakaszokon lényegesen las-sabban lehet haladni, és több pihenőt is kell beiktatni.
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy távolságban, nehézségi fokban és időben is érdemesebb kevesebbet tervezni, számolva az esetlegesen felmerülő, nem várt nehézségekkel.
A Túra a… (a csoportok által kiválasztott tetszőleges helyszínre) című projekt tervezete
1. A projektcsoportok kialakítása2. A túra útvonalának kiválasztása3. Az útvonal megtervezése turistatérkép segítségével– Milyen hosszú lesz az út?– Milyen nehéz a kiválasztott útvonal?– Mennyi időt vesz igénybe?
Páro
s mun
kaPr
ojekt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
88
4. Produktumok elkészítése (például „élménybeszámoló” készítése az internet segítségével, tabló ké-szítése)
5. A csoportok élménybeszámolóinak a megtartása, produktumok bemutatása6. Értékelés A 2–4. szakasz a csoportok tanórán kívüli, önálló tevékenysége.Az 1. és az 5–6. szakasz a tanórán zajlik.
Néhány tanács a kiránduláshoz
Tanítványaink többsége szívesen megy kirándulni. Sokan családostul is útra kelnek. Sajnos a mai ki-ránduláskultúra nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A „természetbe szabadultak” többsége nem elég körültekintő. Az iskolai kirándulások lehetősége nagyon kevés, mi pedig nem lehetünk lépten-nyo-mon tanítványainkkal. Néhány jó tanácsot viszont mindenképpen adjunk, ha vannak tapasztalataink, példákkal is támasszuk alá azokat.
Ügyeljünk rá, hogy ne intelemgyűjteményt tálaljunk, hanem hasznos tanácsokkal szolgáljunk em-berközeli példákon keresztül.
Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyerekek megtapasztalhassák, megismerhessék és megsze-rethessék a természetet. Ennek egyik módja a kirándulás közben megszervezett spontán játék. A mai felgyorsult élettempó mellett nagyon keveset játszunk, illetve a játék fogalmán teljesen mást értünk.
VakvezetésA gyerekek álljanak párba. Fontos, hogy ennél a játéknál ők válasszanak párt maguk mellé. Az
egyiküknek bekötjük a szemét. A párja, a látó, kiválaszt három különböző dolgot, amelyhez odave-zeti bekötött szemű párját. Ezeket kell megtapogatnia, megismerkednie vele (például egy száraz ág a földön, egy élő fa, kiszáradt tuskó vagy kődarab). A rövidke séta után, amikor a párok visszaértek a kiindulási helyre, levéve a kendőt, meg kell keresni a kitapogatott tárgyakat. A bekötött szemű gyerek mondja el, miről ismert rá a tárgyra vagy élőlényre, milyennek érezte.
SzázlábúHa az időjárás megengedi, a résztvevők húzzák le a cipőjüket és a zoknijukat. Bekötött szemmel,
egymás után felsorakozva, fogják meg egymás vállát, ők lesznek a százlábú hernyó. A vezetőnek a szeme nincs bekötve. Lassan elindulva, egymás vállát fogva, menjenek az erdőn, avaron, letaposott úton. Visszaérkezve a kiindulási helyre, a kendő levétele után kérdezzük meg, mit éreztek a lábuk alatt, hol vezetett az út, visszatalálnának-e. (Adorján Rita: Magonc)
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A térképről és a tájékozódásról tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
89
A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.
A rendszerezés menete1. A fő- és mellékvilágtájak, az iránytű működése2. Alaprajz – térképvázlat – térkép3. A térkép fogalma – Mit és hogyan ábrázol a térkép?4. Méretarány, vonalas mérték, mérések a térképen5. Keresőhálózat6. Hogyan ábrázolja a térkép a domborzatot és a vizeket?7. A turistatérkép jellemzői és használata8. Tájékozódás a természetben
Építsünk a munkafüzet feladataira!
Egy nap időjárásának megfigyelése a munkafüzet 51. oldal 2. feladata alapján.Időjárás-előrejelzés gyűjtése.
Az időjárás
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánAz időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása.Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján.A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérséklet-változás, halmazállapot-változások) bemutatása a
csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus
térképek révén.Az éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése.
Az időjárás és az éghajlat
Oktatási feladat:Az időjárás és az éghajlat fogalmának kialakítása, jellemzőik, a köztük lévő különbségek megismerése.Az időjárás előrejelzése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A megfigyelés képességének feltárása, az összefüggések megláttatása.
Felad
at a k
övet
kező
órára
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
90
Motivációként beszélgessünk az időjárásról és az éghajlatról, vagy mutassunk be az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos rövid videofilmet.
A beszélgetés kezdeményezésekor abból induljunk ki, milyen évszakban vagyunk, és ennek melyek a jellemzői. Ne csak az időjárás jellemzőire térjünk ki, beszéljünk az élőlényekről és a mezőgazdasági munkálatokról is.
A gyerekek mondják el, hogy a felébredésüktől kezdve mi jellemzi annak a napnak az időjárását, amikor ez az óra zajlik.
A motiváló beszélgetést vezessük át egy ismétlő, rendszerező egységbe. Mivel az alsóbb évfolyamo-kon már több dolgot megtanultunk a témáról, fontos ezeket átismételni, rendszerezni: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, az egyes évszakok jellemző időjárása.
Applikáljuk vagy vetítsük ki egymás alá ezeket az elemeket.
Az időjárás fogalmának kialakításaMostanra már a gyerekekben kialakult egy kép az időjárásról. Bővítsük a tanult ismereteket, és ala-
kítsuk ki az időjárás fogalmát.Ennek első lépése az „időjárás elemei” elnevezés bevezetése. Az időjárás elemeit már fel tudják sorol-
ni, de ezt az elnevezést még nem használták.
Applikáció:
napsugárzás hőmérséklet szél páratartalom
Az időjárás elemei száraz kontinentális éghajlat
csapadék
Már tudják a tanulók, hogy az időjárási elemek változását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk nap mint nap. Saját tapasztalataik alapján kövessék nyomon egy nap az időjárás-változását. Az önálló meg-figyelés jól alátámaszthatja az órán elhangzottakat.
Az éghajlat fogalmának kialakításaAz éghajlat fogalma lényegesen összetettebb, így azt sokkal nehezebben tudják elképzelni a gyerekek.
Itt is a saját megfigyelésekből induljunk ki. Elsősorban az általuk már tapasztalt periódusonkénti állan-dóságokra alapozzunk. Jó lehetőséget rejt az egyes évszakok elemzése, közben a tanulók is felfedezik az állandóságokat.
Hangsúlyozzuk, hogy míg az időjárás állandóan változik, addig egy-egy terület éghajlata viszonylag állandó. Utaljunk arra, hogy a Föld különböző területeit más-más éghajlat jellemzi, amelyekről a követ-kező évfolyamokon részletesen tanulnak majd.
Az időjárás előrejelzése
Szemelvény a tudományos megfigyelések kezdetérőlMár az ókori Görögországban is sok tudós foglalkozott az időjárás megfigyelésével. Nekik azonban még nem voltak megfelelő műszereik ahhoz, hogy pontos méréseket végezzenek. Az első hőmérőt Galileo Galilei alkotta meg Itáliában. Ebben az időben nagyon sok tudós munkálkodott Firenzében az Accademia del Cimentóban (ejtsd: ákkádémia del csimentó, Kísérletek Akadémiája). Ez volt az első, ahol a légkör tudományos vizsgálatával foglalkoztak. Itt fejlesztették ki az első műszereket, de itt végeztek először tervszerű meteorológiai megfigyeléseket is. 1848-ban Joseph Henry amerikai meteorológus Washingtonban létrehozta az első olyan rendszert, amely az egész földrészről egy -
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
91
idejűleg szolgáltatott adatokat az időjárásról. Az intézetben egy nagy térképen ábrázolták ezeket az adatokat, és naponta pontos időjárás-jelentést készítettek.
Tanítványaink elsősorban a televízióból értesülnek a napi időjárás alakulásáról. Találkoznak időjá-rás-jelentéssel, látnak különböző műholdfelvételeket. Beszéljük meg, hogy ezek az előrejelzések milyen adatokból születnek.
Térjünk ki arra is, hogy miért fontos az időjárás előrejelzése. Olvassunk fel néhányat az összegyűjtött időjárás-jelentések közül.
A csoportok készítsenek időjárás-jelentést egy megadott előrejelző térképről.
Beszéljünk az Országos Meteorológiai Szolgálat munkájáról. Ehhez kapcsolódva minden tanuló ön-állóan oldja meg a munkafüzet 4. feladatát.
A témához kapcsolódóan érdemes kitérni az időjós növényekre és állatokra is, ha van rá lehetőség, olvassák el az Időjóslás című olvasmányt.
Néhány érdekesség, ami az olvasmányból kimaradtAzok az emberek, akiknek az élete nagymértékben függött a természettől – földművesek, halászok, ten-gerészek –, hosszú éveken keresztül figyelték az időjárást. Sok olyan dolgot fedeztek fel, ami még ma is megállja a helyét, jóllehet nem szolgáltak hozzá tudományos magyarázattal. Vannak olyan megfigye-lések, amelyek a bennünket körülvevő természet gondos megfigyelésén alapulnak, így pontosan jelzik, milyen lesz az időjárás.A növények és állatok nálunk sokkal érzékenyebbek a levegő állapotának legapróbb változásaira is. A növényi időjóslások nagy része az esőre vonatkozik. Sok növény feltűnő módon jelzi, hogy száraz-e vagy éppen párás a levegő. A muskátli termésének hosszú „csőre” a növény páratartalom-mérője. Szára-zon összecsukódnak, és úgy festenek, mint egy dugóhúzó, nedvességhez jutva ismét kiegyenesednek. Sok növény termése csak nedves körülmények között nyílik fel. Ilyen például csodálatos gyógynövényünk, a körömvirág, amely ha felhős idő van, sok más társával együtt zárva tartja aranysárga virágait.A vadon élő állatok szinte minden pillanatát befolyásolja az időjárás. Csak egy példát említsünk meg, a költözést. A délebbre költöző madarak például nem bírják a fagyot, a havat, a hideg szélviharokat, és a téli időben nem találnak táplálékot. Vajon tudják-e előre, hogy milyen idő várható? Valószínű, hogy nem, de nagyon sok esetben hamarabb megérzik a változást, mint az ember. Szép időben reménykedhetünk, ha a szentjánosbogarak nagy számban villannak fel éjszaka, ha a füs-tifecske magasan repked, vagy ha a denevérek egész éjjel vadásznak. Eső várható, ha a házi pókok a szoba sarkában fejjel a falnak gubbasztanak, vagy túl magas vakondtúrásokkal találkozunk. Vihar közeledtét jelzik a hangyák, amikor ide-oda rohangásznak, és biztos helyre hordják „tojásaikat”, ha a sirályok közel a víz felszínéhez vijjogva csaponganak, vagy ha a kutya elrejtőzik. Szép hosszú őszre számíthatunk, ha a vadludak későn költöznek, és a többi költöző madarunk is sokáig itt tartózkodik.Kemény hosszú tél lesz, ha a mókusok sok fenyőtobozt halmoztak fel, vagy a téli álmot alvók mély fészket készítenek.
Gyűjtsenek az olvasmányban szereplő népi bölcsességekhez hasonlókat!
Érdemes bejelölni ezeket a napokat egy naptárban, és közösen megfigyelni, vajon az évszázados ta-pasztalat bevált-e ebben az évben.
Proje
ktPá
ros m
unka
Gyűjt
őmun
ka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
92
Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet 51. oldal 1. feladatát. Kérdezzünk rá a halmaze-lemekre.
Minden tanuló olvassa le egy nap hőmérsékleti adatait reggel, délben és este.Érdekességek gyűjtése a Napról és a napenergiáról, tablókészítés a témában.
A napsugárzás és a hőmérséklet
Oktatási feladat:A napsugárzás.A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggés.A levegő felmelegedésének folyamata.A hőmérséklet-változás okai.A napi, havi és évi középhőmérséklet fogalma, kiszámítása.A napi és az évi hőingás fogalma, kiszámítása.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.
A munka motiválásaként mutassunk be néhány érdekességet a Napról. Számoljanak be a gyerekek a gyűjtött érdekességekről.
A napsugárzásBeszélgessünk arról, hogy a Nap a Föld minden jelenségére hatással van. Térjünk ki arra, hogy mi-
lyen szerepe van a növények, állatok és az ember életében. Hangsúlyozzuk, hogy a Nap úgy viselkedik, mint egy óriási erőmű. Itt elmondhatjuk, hogy alig fél óra alatt a Földre bocsátja bolygónk egész éves energiaszükségletét. Beszéljünk ennek hasznosításáról, a napelemekről és a naperőművekről. A szolid energiahordozókról számtalan videofelvétel készült, ha van rá lehetőségünk, vetítsünk le egy napener-giával foglalkozó részletet (például Sydney és Ron Crawford Energia című filmjéből).
A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggésElőször a levegő felmelegedésének a folyamatáról beszéljünk. Ezt legegyszerűbben egy megfigyelés-
sel érthetik meg a gyerekek.
Mérjük meg a hőmérsékletet talajszinten, a talajtól kb. fél méter magasan és a megszokott kétméteres magasságban. Az itt kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le, miszerint a talaj közelében van a legmelegebb; minél feljebb mérünk, az értékek annál alacsonyabbak. Ez nyilvánvalóan annak köszönhe-tő, hogy a napsugarak a felszínt melegítik fel legelőször, amely aztán átadja a hőt az alsóbb légrétegeknek.
Elemezzük a tankönyv ide vonatkozó ábráját.
A felmelegedés mértékea) Hogyan alakul a felmelegedés a nap különböző szakaiban?Alapozzunk a tanulók tapasztalataira, tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre tudnak válaszolni
ezek alapján: Hol látják a Napot reggel, délben és este? Mikor érzik a legmelegebbet?
Felad
at a k
övet
kező
órára
Megfi
gyelé
s
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
93
Mondjuk el, hogy a példánkban olyan napra gondolunk, amikor ragyogó a napsütés.
Készítünk táblai rajzokat, és hívjuk segítségül a tankönyv idevonatkozó ábráját. Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap reggel, délben és este is ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a Földre. Ügyeljünk arra, hogy a táblai rajzoknál mindig egyforma napsugárnyalábot rajzoljunk fel. Az egyforma sugárnyaláb-ra hívjuk fel a figyelmet a tankönyvi ábraelemzés esetében is. Emeljük ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig más-más szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugár- (meleg-) mennyiség. Ha tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a felmelegedés mértékére is. Ahol lehet, mindig a gyerekek számára érthető, kézzelfogható példákkal, hasonlatokkal, modellekkel tegyük még könnyebben érthetőbbé a tanultakat.
Képzeletben vegyünk három egyforma hőmérsékletű tűzhelyet (a tűzhely a Napot helyettesíti).Az elsőt tegyük be egy pici fürdőszobába, a másodikat egy hagyományos méretű szobába, a harma-
dikat pedig egy óriási tornaterembe. Melyik helyiséget melegíti fel jobban, illetve kevésbé a tűzhely? Miért?
Ezen a példán keresztül érthetőbbé válik a felmelegedés különböző mértéke.
b) Hogyan alakul a felmelegedés az év különböző szakaiban?Ezt az egységet a tankönyvi ábra (70. oldal 3. ábra) segítségével dolgozzuk fel. A tanulók saját tapasz-
talatait figyelembe véve jellemezzük a nyarat és a telet. Itt is az előbbi részben tanultakat alkalmazzuk.Térjünk ki a nappalok hossza és a felmelegedés mértéke közötti összefüggésre.
A hőmérséklet-változás okaiBeszéljük meg, hogy hogyan befolyásolja a napsugárzás a felmelegedés mértékét, vegyük figyelembe,
hogy a felmelegedés a napsugarak szögétől és a sugárzás időtartamától függ.
A hőmérséklet méréseA munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért fontos, hogy pontosan tudjuk
egy-egy terület hőmérsékletét. A hőmérséklet mérésével és a hőmérőkkel már részletesen foglalkoz-tunk. Elevenítsük fel az ott tanultakat:
– a hőmérők részei, működése;– a hőmérséklet leolvasása;– a különböző típusú hőmérők, kiemelve a levegő hőmérsékletének mérésére készült hőmérőket.
Gyakorlásaképpen mérjük meg a tanterem hőmérsékletét. Ügyeljünk a hőmérséklet értékének pon-tos leolvasására.
Középhőmérséklet-számításElőször közösen, a gyerekek által leolvasott adatsorból végezzünk számítást. A munkafüzet 53. oldal
2. feladatának megoldásával rögzítsük a tanultakat.A napi középhőmérséklet kiszámítása mintájára végezzünk havi és évi középhőmérséklet-számítá-
sokat is. Olvassunk le az atlaszból havi és évi középhőmérsékleti adatokat. Itt tetszőleges térképet válasszunk,
de szerencsés lenne magyarországi példákat adni.
Mode
llezé
s
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
94
A napi és évi közepes hőingás fogalma és kiszámításaAlkalmazzunk táblai rajzot:
A számításokat a táblánál közösen végezzük el. Térjünk ki arra is, miért fontos a napi hőingás ismerete.
Hőmérsékleti grafikon készítéseAz éghajlati diagram fontos eleme a hőmérsékleti grafikon. A diagramok elemzésekor fontos infor-
mációkat adnak egy terület éghajlati viszonyaihoz. A munkafüzet 53. oldal 3. feladatának segítségével rögzítjük az éghajlati diagram fontos eleméről
tanultakat.
Minden tanuló kezdje el az időjárás megfigyelését a munkafüzet 57. oldalán található táblázat alapján. Beszéljük meg a megfigyelés lényegét. Kérjük meg a gyerekeket, hogy pontosan végezzék a munkát.
A szél
Oktatási feladat:A szél fogalma.A szél kialakulása.A szél iránya, ereje.A szél erejének hasznosítása a múltban és a jelenben.A szélenergia szerepének felértékelődése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.
Motivációként beszéljük meg, mennyi mindenre használta már az ember a szelet.
A szél fogalma és kialakulásaA környezetismeret-órákon már volt szó a szélről.Pontosítsuk a fogalmat, és beszéljünk a szél kialakulásáról.
Proje
kt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
95
A szél kialakulásának a megértéséhez szükséges fizikai alapismeretek birtokában a tanulók itt már lényegesen egyszerűbben megértik ezt a folyamatot.
Érdemes elővenni az előző fejezetnél elkészített papírkígyót, ezzel szemléltethetjük, hogy a felme-legedett levegő felfelé mozog. Vonjunk párhuzamot a meleg levegő hatására felfelé kígyózó papír és a felmelegedett levegő mozgása között. A tankönyv 99. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével rögzíthetjük a fogalmat és a kialakulás folyamatát is.
Az interaktív tananyag szemléltetései között animáció található a szél kialakulásáról. Ezt többször is végigfuttathatjuk.
A szél irányaA szél irányának meghatározása előtt ismételjük át az égtájakat. Mivel az időjárás-jelentésekben na-
ponta hallhatunk a szél irányáról, így itt is olyan ismerettel találkozunk, amelyet már szinte csak rend-szereznünk kell. Mindezt a munkafüzet idevonatkozó feladatának a megoldásával rögzíthetjük. Olvas-suk le az atlasz tematikus térképéről a hazánkban uralkodó szélirányokat.
A szél erősségeMagyarázzuk meg, mit jelent a km/óra mint a szél sebességének a mértékegysége (a légtömeg egy óra
alatt megtett útja). Elemezzük a Beaufort-skálát. Hasonlítsuk össze az egyes fokozatokat a pusztítások alapján. A skála
alapján következtessünk, hogy milyen szélerősségeket észlelhetünk a lakóhelyünkön. Mekkora erős-ségű széllel találkoztak már a tanulók?
Mekkora lehet a szélerősség egy-egy nyári zivatarnál? Oldjuk meg a munkafüzet 54. oldalán a 2. feladatot, amelyben az 1992 nyarán Szeged belvárosán keresztülrohanó, ott eddig páratlan, orkánerejű szélviharról szóló tudósítást olvashatják.
A tankönyvi ábra segítségével mutassuk be a kanalas szélmérőt.
A szél jelentősége az ember életébenA téma motiválásánál beszéltünk arról, hogy mi mindenre használta már az ember a szél erejét.
Néhány érdekesség a szél erejének a kihasználásárólMár a 7. századi Perzsiában is használtak szélmalmokat, Magyarországon a 16. századból szár-maznak róluk az első feljegyzések.Egyik-másik országban ma is a segítségükkel őrlik a gabonát, sok helyütt a világon a víz kiemelésére használják.A Föld több részén is működnek áramfejlesztőhöz kapcsolt szélturbinák. Vannak olyan országok, ahol ilyen szélgenerátorokból úgynevezett szélfarmok épülnek. Sajnos ezek nem nyújtanak szép lát-ványt, valóságosan elcsúfítják a tájat, ezért a közvélemény gyakran tiltakozik a telepítésük ellen. Viszont például az Egyesült Államokban is, azokban a félreeső országrészekben, ahová a villamos áramot nem volt érdemes bevezetni, ilyen szélgenerátorokkal töltik fel az akkumulátorokat, így tud-nak világítani és elektromos berendezéseket üzemeltetni.
Említsük meg a szél időjárás-alakító szerepét (a következő órán részletezzük a szél szerepét a csapa-dékképződésben).
Beszéljünk arról, hogy milyen fontos szerepe van a növények, például a gabonafélék megporzásában és egyes növények termésének a terjesztésében.
Említsük meg jelentőségét a felszín alakításában.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
96
Beszéljünk a szélerőművekről, a szolid energiatermelés fontos elemeiről. Hangsúlyozzuk, hogy a Föld szélenergia-készlete hatszor nagyobb a vízenergia-készleténél.
Hasonlítsuk össze a hőerőművek, vízerőművek és a szélerőművek környezetpusztító tevékenységét az alábbi szempontok alapján: Mi kell a működéséhez? Általában hol létesítik? Milyen környezetrom-bolással jár az építése? Milyen környezetrombolással jár az üzemeltetése? Meddig elegendő az üzemel-tetéséhez szükséges energiahordozó?
Ha rendelkezésünkre áll film a szélerőművekről, vetítsük le.
A szél jelentősége az ember életében címmel szervezhetünk projektet is.Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 34. oldalán található rejtvényt. Az egyes megha-
tározások beírását követően, amennyiben időnk engedi, beszéljünk a szélkakasról.
A tanulók elkészíthetik a megfejtésben szereplő szélkakast.Az alábbi vázlatrajzot sokszorosítsuk, és osszuk ki az érdeklődőknek, ez alapján el tudják készíteni
az eszközt.
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:
V I T O R L Á S H A J Ó
S Z É L Z Á S Z L Ó
S Z É L T U R B I N Á K
V I T O R L Á Z Ó R E P Ü L Ő
K A N A L A S
N Y U G A T I
H U R R I K Á N
É S Z A K I
S Z É L M A L O M
A csapadék
Oktatási feladat:A csapadékképződés folyamata.A csapadékfajták és kialakulásuk.A csapadék térbeli és időbeli eloszlása.
Faku
ltatív
felad
at
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
97
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.
Motivációként beszéljünk arról, miért fontos mindannyiunk számára a csapadék. Soroljuk fel az ed-dig ismert formáit.
A víz körforgásaA tankönyv 102. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével be tudjuk mutatni a
víz körforgásának a folyamatát. Az interaktív tananyag szemléltetései között található róla animáció. Ezt többször is végigfuttathatjuk.Koncentráljunk a fizikával. Hangsúlyozzuk a vízpára (vízgőz) szerepét.
A csapadék kialakulásaA tanulók már sok információval rendelkeznek a csapadék képződésével kapcsolatban. Ügyeljünk
arra, hogy megfelelően rendszerezve, pontos információkkal egészítsük ki a tanultakat. A víz körforgásánál rögzítettük, hogy a levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. Azt is tudjuk,
hogy ez a vízgőz honnan származik (felszíni vizek, talajnedvesség párolgása, élőlények párologtatása).Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minél erősebb a napsütés, annál nagyobb mértékű a párolgás. Ezt
egy egyszerű kísérlettel be is bizonyíthatjuk.
Nedves homokot egyengessünk el két lapon (például fa, üveg, műanyag). Az egyik lapot helyezzük el árnyékos helyre, a másikat tegyük ki a napra. Borult időben vagy tantermi környezetben a napsugárzást helyettesítheti egy olvasólámpa is. Kb. 5-10 perc elegendő a szembetűnő eredményhez.
Adjunk megfigyelési szempontokat: Milyen a homokfelszín felülete a megfigyelés kezdetekor? Mi-lyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén az árnyékos helyen? Milyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén a napos helyen?
A megfigyelés után a gyerekek fogalmazzák meg a következtetéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a csapa-dékképződés alapja a levegő lehűlése. Beszéljük meg, mikor hűl le a levegő. Induljunk ki a felmelegedés-ből. Építsünk az előző fejezetben tanult fizikai alapismeretekre. Ha a levegő felmelegszik, kitágul, tehát nő a térfogata, így könnyebb lesz. A felmelegedett, könnyebb légtömeg felemelkedik. Felemelkedés köz-ben viszont lehűl a levegő (általában 200 méterenként 10 °C).
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a meleg levegő több, míg a hideg levegő kevesebb vízgőzt tud befo-gadni, és a meleg levegő a benne található vízgőzzel együtt emelkedik fel.
A felhőképződés a csapadékképződés alapja, ennek ellenére nem hullik minden felhőből csapadék. E megállapítás igazságtartalmát is a saját megfigyeléseikkel igazolhatják a gyerekek. Lehetőség szerint mutassunk be különböző felhőtípusokat. Tegyük fel a kérdést, láttak-e már ilyen vagy ehhez hasonló felhőket, és ezek hoztak-e esőt.
Olvastassuk el a tankönyv 102. oldalán található érdekességeket a felhőkről.
A csapadék térbeli és időbeli eloszlásaOlvassuk le a Föld csapadéktérképéről a legcsapadékosabb és legszárazabb területeket. Néhány képet
mutassunk be, amelyek a csapadékos és száraz területekről készültek.
Kísérl
et
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
98
Olvassuk le hazánk egyes területeinek a csapadékértékeit. Hasonlítsuk össze a Földön mért legalacsonyabb és legmagasabb értékekkel.Szóljunk a csapadék időbeli eloszlásáról és annak következményeiről. Legszerencsésebb, ha a saját
lakhelyünk csapadékeloszlását beszéljük meg.Vitassuk meg, milyen veszélyeket rejt a sok és a hirtelen lezúduló csapadék.
A csapadékfajták és kialakulásukEbben az esetben gyors és egyszerű feldolgozási mód lehet a csoportmunka.Célszerű a csapadékfajtáknak megfelelően kijelölni a csoportokat.Készítsünk egyszerű feladatlapot, amelyet a tanulók megadott idő alatt oldanak meg. Az idő leteltével
a csoportok beszámolnak a végzett munkáról. Minden csoport használhatja a tankönyvet és az ajánlott ismeretterjesztő könyvet vagy szemelvényt.
Feladatlap-tervezet az egyes csoportok munkájához1. csoport – Az eső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta?2. Hogyan keletkezik?3. Olvassátok le hazánk csapadéktérképéről, hány mm eső hullik júliusban! – Az ország nyugati részén: …………… mm – az Alföld középső részén: …………… mm – az északi részén: …………….. mm4. Miért fontos, hogy megfelelő mennyiségű eső essen a nyári időszakban?5. Miért veszélyes a hirtelen lezúduló csapadék?
2. csoport – A hó és a havas eső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a hó?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és
mondjátok el, hogyan keletkezik a hó!3. Mikor beszélhetünk havas esőről?4. Miért fontos a mezőgazdaság számára a vastag hótakaró?5. Hogyan bénítja meg a környék életét a hirtelen leesett nagy mennyiségű hó? Beszéljetek róla
saját élményetek alapján!
3. csoport – A dér és a zúzmara1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta? – dér: ………………………………………… – zúzmara: …………………………………..2. Milyen körülmények között és hogyan alakulnak ki?3. Milyen veszélyt rejt, ha vastag zúzmara rakódik az elektromos vezetékekre?
4. csoport – A jégeső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a jégeső?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és
mondjátok el, hogyan keletkezik a jégeső!3. Miért rettegnek tőle a gazdák?4. Átéltetek-e már jégesőt? Beszéljetek róla saját élmény alapján!
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
99
5. csoport – A harmat1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a harmat?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és
mondjátok el, hogyan keletkezik a harmat!3. A természetgyógyászok azt tartják, hogy nyári reggeleken jótékony hatású a szervezetünkre
a „harmatfutás”. Írjatok erről néhány mondatos újsághírt, amelyben indokoljátok meg, hogy szerintetek miért lehet hasznos ez a szervezetünknek4
6. csoport – A köd1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a köd?2. A tankönyvi lecke alapján mondjátok el, hogyan alakul ki!3. Miért veszélyes a köd? Saját élményetek alapján készítsetek rádiótudósítást egy ködös nap reg-
geléről!
Készítsük elő a Mit tehetünk veszélyhelyzetekben című projektet. Alakítsuk ki a csoportokat, és be-széljük meg a feladataikat. A tanulók gyűjtsenek információkat régi újságokból, könyvekből a szélvihar, hóvihar, árvíz és belvíz okozta hazai vészhelyzetekről.
Kísérjük végig a gyerekek felkészülését, beszéljük meg a csoportokkal külön-külön is a tennivalókat!
Az időjárás megfigyelése
Oktatási feladat:Az időjárás megfigyelésére szolgáló műszerek adatainak leolvasása, az adatok értékelése.Grafikonok, diagramok leolvasása, elemzése.Megfigyelési táblázat és grafikon készítése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A megfigyelések pontos elvégzésével fegyelmezett munkára nevelés.A gondolkodás képességének a fejlesztése az összefüggések megláttatásával.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. A közös munkával a csoportta-
gok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.
A mérési feladatokat csoportmunkában, forgószínpadszerűen tervezzük meg. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek a műszerek közelébe kerülhessen. A mért adatokat a munkafüzet megfelelő rovatába folyamatosan töltsék ki.
1. állomás: a napsütésre vonatkozó megfigyelés és a hőmérséklet mérése Munkafüzet 56. oldal 1–2. feladatEszköz: a levegő hőmérsékletmérésére szolgáló hőmérő
2. állomás: a szél sebessége, iránya Munkafüzet 56–57. oldal 3–4. feladat
Proje
ktPr
ojekt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
100
Eszközök (lehetőség szerint): szélsebességmérő műszer, a néhány órával előbb készített szélirányjel-ző, szélzsák
3. állomás: a csapadékMunkafüzet 57. oldal 5. feladat Eszköz: csapadékmérő
Ha van rá lehetőségünk, helyezzünk ki mérőedényt az időjárási gyakorlat megkezdése előtt 24 órával. Ha hullott csapadék, rögzítsék a mennyiségét.
Zárásként beszéljük meg a munkafüzet 57. oldalának 6. feladatában szereplő időjárás-megfigyelési gyakorlatot, amelyet erre az órára, mint azt már korábban jeleztük, minden tanuló elvégzett.
ÉrtékelésÜgyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést.
A következő óra előtt nézzék meg a tanulók egy tetszőlegesen választott televíziós csatorna időjá-rás-jelentését. Figyeljék meg, hogyan változik a nappali és éjszakai felmelegedés, a csapadék és a szél az ország különböző részein.
Mi jellemzi hazánk éghajlatát?
Oktatási feladat:Hazánk időjárási és éghajlati elemeinek jellemzői.A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának kialakításaA leggyakrabban előforduló veszélyhelyzetek hazánkban. Hogyan oldhatjuk meg ezeket a helyzeteket?
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.
Még nem határozzuk meg, hogy melyik éghajlati övezetben található Magyarország (mivel az ehhez szükséges ismeretekkel még nem rendelkeznek a tanulók). Ez majd a következő tanévév feladata lesz.
A tanulók eddigi ismereteire támaszkodva, saját tapasztalataik alapján, a tematikus térképek segítsé-gével gyűjtjük össze hazánk éghajlati jellemzőit.
Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést az összegyűjtött időjárás-jelentések kapcsán. Térjünk ki arra, hogy hazánknak – kis területe ellenére – mennyire változatos az időjárása. Ezt támasszuk alá az időjárás-jelentésben látottakkal.
Vizsgáljuk meg, hogyan alakulnak az időjárás elemei hazánk egyes tájain.
Felad
at a k
övet
kező
órára
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
101
A napsütéses órák számának az alakulásaIsmételjük át a napsütéses óra fogalmát. A tankönyvi tematikus térképéről olvassuk le, hogyan alakul
a napfénytartam az ország különböző részein. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét.Oldjuk meg a munkafüzet 58. oldalán lévő 1. feladatot.
A hőmérséklet alakulásaEnnél az elemnél is alapozzunk a térképolvasásra. Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hogyan
változik az évi középhőmérséklet hazánkban észak–dél és nyugat–kelet irányban. Olvassuk le, mely tájakon a legmagasabb és melyeken a legalacsonyabb az évi középhőmérséklet ér-
téke. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét.Készítsük el a hazánk É–D irányú hőmérsékleti grafikonját a munkafüzeti feladat szerint.
A csapadék térbeli eloszlásaOlvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hazánk melyik részén hullik a legtöbb és melyiken a leg-
kevesebb csapadék.Alakítsuk ki az aszály fogalmát. A tankönyv 105. oldalán található kép jól szemlélteti az aszályos idő-
szak egyik szembetűnő jellemzőjét, a cserepes talajt.
A hegyvidéki területek éghajlatának jellemzőiKövessük végig az időjárási tematikus térképeken az egyes elemek alakulását hazánk hegyvidéki te-
rületein. A térképi információk alapján a tanulók fogalmazzák meg önállóan a magasabban fekvő terü-letek éghajlati jellemzőit.
A szélirányokOlvassuk le az atlasz tematikus térképéről a szélirányokat. Hangsúlyozzuk, hogy hazánk időjárása
változékony, ami annak köszönhető, hogy a különböző irányból fújó szelek mindig más-más légtöme-geket hoznak felénk.
A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának a kialakításaHazánk jellemző éghajlatát, illetve annak két változatát jellemezzük a tankönyvben megtalálható ég-
hajlati diagramok alapján. Hasonlítsuk össze a hőmérsékleti és a csapadékértékeket. A megállapításokat ellenőrizzük a tematikus térképeken.
Építsünk fel applikációs rendszert:
az ország nagy részén
évi csapadék: 300–500 mm
meleg nyár
hideg tél
a legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején hull
nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat
az Alföld középső területein
évi csapadék: 500–800 mm
forró nyár
nagyon hideg tél
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
102
Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetekMindannyian megéltünk már kisebb-nagyobb veszélyhelyzeteket. Van, aki a saját bőrén tapasztalta,
de a médiából mindenki hallott már ilyenekről.Beszéljünk az egyes veszélyhelyzetekről, a tanulók meséljenek saját élményeket.
A témát feldolgozhatjuk projekt formájában, de egyszerű csoportmunkában is. Amennyiben a helyi tanterv megengedi, külön tanórát is szentelhetünk neki.
Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve
Ez a szokatlan munkaforma komoly előkészítő munkát igényel a részünkről is. A csoporttagok egy televíziós és újságíróstáb szerepét játsszák, akik a televízióban tudósítanak, vagy
újságcikket írnak az éppen aktuális veszélyhelyzetről.Alakítsunk négy csoportot. Mivel szokatlan a feladat, a csoportok összetételét mi határozzuk meg.A szerepeket előre beszéljük meg. Az órát megelőző napokban a csapatok már végezzenek kutató-
munkát. Segítségként a tanulók használják fel a tankönyv témához kapcsolódó részét, és gyűjtsenek adatokat az internetről vagy újságokból.
Hívjuk fel a csapatok figyelmét arra, hogy rövid filmbejátszásokkal hitelesebbé tehetik a tudósítást. Ügyeljünk arra, hogy egy-egy tudósítás csoportonként ne haladja meg az 5 percet.
Ajánlott tudósítási témák1. stáb – Hőségriadó– Hőmérsékleti viszonyok alakulása az elmúlt négy napban– Intézkedések hőségriadó esetén– Milyen szabályokat kell ilyenkor betartani?– Felhívás
2. stáb – Jégverés nyomában– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a jégesőt?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Hogyan lehet védekezni a jégeső ellen?
3. stáb – Viharkárok– Hol tartózkodik a stáb?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Miként pusztított a vihar? – szemtanúk megkérdezése– Kik és hogyan segítenek a bajba kerülteknek?– Felhívás
4. stáb – Villámcsapás szította erdőtűzEz a stáb egy a villámcsapás következtében leégett erdőről készítsen tudósítást és újságcikket.– Milyen képet mutat a leégett erdő?– Mekkora volt a pusztítás (faállomány, állatok)?– Hogyan gyújthatja a villám lángra az erdőt?
Csop
ortm
unka
Proje
kt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
103
5. stáb – Hóvihar– Hol tartózkodik a stáb?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Kik és hogyan mentik a hófúvásban járműveikben rekedt embereket?– Hogyan jutnak el a betegekért a mentők?– Felhívás (Ne induljunk útra! Indoklás.)
ÉrtékelésÜgyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést. (Szempontok: ….oldal)
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A légkörről, az időjárásról és az éghajlatról, az időjárás és az éghajlat elemeiről, hazánk éghajlati jel-
lemzőiről és az előforduló veszélyhelyzetekről tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.
A rendszerezés menete1. Az időjárás és az éghajlat fogalma, jellemzőik2. Az időjárás és az éghajlat elemei és azok jellemzői– napsugárzás– hőmérséklet– szél– csapadék– a csapadék formái3. Hazánk éghajlati jellemzői– száraz kontinentális éghajlat– nedves kontinentális éghajlat4. Időjárási veszélyhelyzetek
Építsünk a munkafüzet feladataira!
Proje
ktPr
ojekt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
104
A munkafüzeti rejtvény megfejtése:
V Í Z G Ő Z
I D Ő B E L I
K O N T I N E N T Á L I S
F E L S Z Í N
P Á R H U Z A M O S
É V I K Ö Z É P H Ő M É R S É K L E T
S Z É L V I H A R
A S Z Á L Y
9. J É G E S Ő
Magyarország híres gyógyfürdői.
Prospektus készítése magyarországi híres gyógyfürdőkről.
Felszíni és felszín alatti vizeink
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és
jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése.A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felisme-
rése, a megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közös-ségi szinten.
A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése.Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során.A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékelteté-
sével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése.Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti
problémák iránt.Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke)
vizeinek minőségéről. Következtetések levonása.
Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése.A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal.Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása.A legjelentősebb hazai álló- és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen.
A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata.
Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata.
Gyűjt
őmun
kaPr
ojekt
1.
2.
3.
4.5.
6.
7.8.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
105
Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszer-zés, információfeldolgozás alapján.
A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján.
Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott kör-nyezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére.
Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben.
Felszín alatti vizeink
Oktatási feladat:A vízzáró réteg, a talajvíz, a belvíz, a rétegvíz, az artézi víz, a hévíz, a gyógyvíz és az ásványvíz fogal-
mának kialakítása.A felszín alatti vizek kialakulása.A talajvíz szennyezettségének lehetőségei.Felszín alatti vizeink hasznosítási lehetőségei.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.A digitális kompetencia fejlesztése.
Ezen az órán kell kialakítani a hazánkban előforduló felszín alatti vizek – talajvíz, belvíz, rétegvíz, vízzáró réteg, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz – fogalmát.
Ha van rá lehetőségünk, a felszín alatti vizek kialakulásának demonstrálásához, az egyes fogalmak kialakításához mutassuk be a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltetőfilmjének első részét, amely animáció segítségével tárja fel a folyamatot.
Bemutathatjuk táblai rajzon is, melyet a tankönyv 110. oldal felső ábrája alapján építsünk fel.
A táblai rajz felépítésének sorrendje:1. szelvény rajza (felső vízzáró réteg + alsó vízzáró réteg feltüntetésével)2. beszivárgó, lefolyó, elpárolgó csapadék3. talajvíz jelölése + felirat4. belvíz jelölése + felirat5. rétegvíz jelölése + felirat
Modellezhetjük is a talajvíz kialakulását a tankönyv 110. oldalán található leírás alapján. Töltsünk teli egy befőttes üveget száraz homokkal úgy, hogy kb. a felénél helyezzünk bele egy fóliát,
majd egy gyenge vízsugárral óvatosan esőztessünk vizet a homokra egy locsolókanna segítségével. Fel-adat: annak megfigyelése, hogy mi történik az üvegben.Mo
delle
zés
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
106
A tankönyvi ábra felhasználásával beszéljük meg a szennyezett talajvíz komoly egészségkárosító hatását. Ha van rá lehetőség, a hévizek, gyógyvizek és ásványvizek fogalmának a kialakításához mutassuk be
a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltető filmjének második felét.
Hallgassuk meg a rövid beszámolót hazánk legismertebb gyógyfürdőiről. A bemutatott fürdőhelye-ket mutassuk meg a térképen.
Állítsuk ki a magyarországi híres gyógyfürdőkről készült prospektusokat!
Amit a folyókról tudni kell
Oktatási feladat:A csapadékvíz útja.A forrás keletkezése.A folyóvizek méret szerinti csoportosítása.A jobb és bal part megállapítása.A főfolyó és a mellékfolyó fogalmának a kialakítása.A vízgyűjtő terület és a vízválasztó fogalmának a kialakítása.A folyók folyásiránya.A folyók esése.A síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői.
Folyamatok, összefüggések:A forrás vízhozama és a csapadék mennyi sége, a folyásirány és a terület lejtése közötti, a lejtő nagysá-
ga és a folyóvíz sebessége, valamint a folyóvíz sebessége és munkavégző képes sége közötti összefüggés.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Képek, ábrák elemzése.A digitális kompetencia fejlesztése.
Honnan származik a folyók vize?Kövessük végig a csapadékvíz útját a tankönyv 113. oldalán található felső ábra segítségével. A lehul-
ló csapadék beszivárog a talajba vagy a kőzetek repedéseibe, lefolyik vagy elpárolog. A három lehetőség közül emeljük ki és kövessük végig a beszivárgást.
Forrást már valószínűleg mindenki látott. A fogalom kialakítása a fent említett ábra segítségével történik. A víz a kőzetek repedésein keresztül bekerül a hegy belsejébe, ahol egyre mélyebbre szivárog, majd az arra alkalmas helyen, péládul a hegy lábánál a felszínre kerül (tehát a források vize nem más, mint csapadékvíz).
A források vízmennyisége változó. A hegyvidékeken járva megfigyelhetjük, hogy a források vízsuga-ra mindig más. Van, amikor nagy sugárban, bőséges mennyiségű víz tör a felszínre, de azt is tapasztal-hatjuk, hogy alig csordogál, vagy éppen kiapad. Mindez a csapadék mennyiségének a függvénye.
Tegyünk említést arról, hogy a folyók nemcsak forrásokból indulhatnak útra, hanem a magashegysé-gek jégtakarójának az olvadékvizéből és tavakból is. Olvassunk le a térképről az Alpokban eredő folyó-kat. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a folyók legnagyobbrészt gleccservíz táplálta vízfolyások.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
107
Mutassuk meg a térképen a Siót, keressük meg az indulási helyét. Mondjunk más példákat is. Minden példát mutassunk meg a térképen is.
A folyókat nem csak a források vize táplálja, a legtöbb utánpótlást a felszínről lefolyó csapadék- és olvadékvízből nyerik.
A folyóvizek elnevezése a méretük alapjánA folyóvizeket méretüktől (mederszélesség, vízhozam) függően másként nevezzük. Példák:– folyam: Duna, Nílus;– folyó: Tisza, Rába, Maros;– patak: Rákos-patak (Budapestnél).A példaként szereplő vízfolyásokat mutassuk meg a térképen. Utaljunk arra, hogy a patakokat és az
ereket csak a nagyon részletes térképeken, például a turistatérképeken tüntetik fel.
A folyóvizekkel kapcsolatos fogalmakModellezzük a folyóvizekkel kapcsolatos fogalmakat terepasztalon. Különböző vastagságú kék színű
fonalak vagy papírcsíkok jelöljék a vízfolyásokat.
Jobb part – bal partA fogalom kialakításához segítséget nyújt a munkafüzet 63. oldalának 1. feladata.
Főfolyó – mellékfolyóKeressük meg a Tiszát a térképen. Jól láthatók a fogalmak elemei: a nagyobb vízfolyásokba torkolló
kisebb méretű vízfolyások a mellékfolyók, az a folyó pedig, ahová a mellékfolyók torkollanak a főfolyó.Keressünk más példákat is hazánk területéről.
Vízgyűjtő terület – vízválasztóA fogalom kialakításakor elemezzük a tankönyvi ábrákat (113. oldal). A vízválasztók általában hegy-
ségek vagy dombságok. Mondjuk el, hogy a vízválasztó területek különböző méretűek lehetnek, a nagy-ságuk elsősorban a domborzattól függ.
A folyók eséseBevezetésként beszélgessünk el egy kiadós zápor utáni állapotról. Idézzük fel, milyen irányba mozog
a lefolyó csapadék.Az atlasz Magyarország domborzata című térképéről olvassuk le a Duna, majd a Tisza mellé írt ma-
gassági számokat. Számoljuk ki mindkét folyó esését a hazai szakaszukon. Hasonlítsuk össze a két folyó esését.Tanári segítséggel a gyerekek vonjanak le következtetéseket:– a folyók mindig a magasabb területekről az alacsonyabbak fel haladnak;– folyásirányuk megmutatja, merre lejt a felszín.Ezeket a megállapításokat igazoljuk térképen is. Nézzük meg Magyarország domborzati térképén,
merre sietnek például az Északi-középhegység folyói. Sok ilyen információ segíti a gyerekeket abban, hogy megtanulják, mit kell látni az egyes térképjelek mögött. Ezzel tulajdonképpen lépéseket teszünk a logikai térképolvasás fejlesztéséhez.
A síkvidéki és a hegyvidéki folyókTerepasztalon, gipsszel kevert homokból alakítsunk ki olyan felszínt, ahol lejtő és sík terület találko-
zik. Vékony vízsugárral folyassunk vizet a lejtő tetejére.
Mode
llezé
sMo
delle
zés
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
108
Figyeljük meg:– Milyen sebességgel mozog a víz a lejtőn lefelé?– Mi történik, mikor a lejtő aljára ér a víz?– Hogyan mozog tovább a víz a sík területen?Vonjunk le következtetéseket:– Minél meredekebb lejtőn halad egy folyó, annál gyorsabb a folyása – az ilyen folyók esése nagy.– A síkvidéki folyók lassú, lomha mozgásúak – az ilyen folyók esése kicsi.Érdekességként mutassunk be vízeséseket.Utaljunk arra, hogy a folyók formálják a tájat, hegyeket törnek át, völgyeket mélyítenek, sík vidékeket
töltenek fel. Ezekről a folyamatokról néhány óra múlva tanulunk.
A vízjárásUtaljunk vissza az előző alkalommal tanultakra, miszerint a forrásokat és a folyókat a csapadékvíz
táplálja. Ennek következtében a folyókban lévő víz mennyisége nagymértékben függ a vízgyűjtő terület csapadékmennyiségétől.
Az áradás és az apadás jelentését a médiából ismerik a gyerekek (alsóbb évfolyamokon már beszéltek is róla).
A vízjárás fogalmát a lakóhely közelében található vízfolyás példáján keresztül alakítsuk ki. Lehetőleg a gyerekek a saját tapasztalataik alapján, önállóan fogalmazzák meg, mit jelent a vízjárás.
Az egyes vízjárástípusok szemléltetésére és ábrázolására ne használjunk különböző magasságig meg-töltött edénykéket, helyette inkább mutassunk be a vízjárásra jellemző képet.
A vízjárástípusoknál hangsúlyozzuk ki, hogy minden éghajlatra jellemző a három közül valamelyik.Ötödik évfolyamon még az éghajlatokat nem nevezzük meg, csak a vízjárást jellemezzük.
Ingadozó vízjárásA lakóhely közelében található vízfolyás példája ezt is szemlélteti. Elemezzük a tankönyv 115. oldalán
található képeket (1–2.), amelyek a Rába két különböző áradási fázisát mutatják be.Olvassuk fel Petőfi Sándor Tisza című versét, és kezdeményezzünk beszélgetést a hazai folyók árvi-
zeiről.
Egyenletes vízjárásAzokon a vidékeken jellemző, ahol az év minden részében egyenletesen hullik a csapadék. A Föld
térképén mutathatunk ilyen helyeket (például Brit-szigetek, Franciaország atlanti partvidéke, Amazo-nas-medence), de az éghajlatot semmiképpen ne nevezzük meg. A fogalom kialakításánál a csapadék egyenletes időbeli eloszlása a legfontosabb elem.
Időszakos vízjárásA sivatagok példáját mutassuk be, ahol az év nagyon kis részében van víz a folyómedrekben, sőt az is
előfordul, hogy évekig üresen maradnak.
Az óra végi összefoglaláskor mutassunk be csapadékgörbéket. Az atlasz Föld éghajlata című térképlap-ján található éghajlati diagramok közül felnagyítva fénymásoljuk ki vagy szkenneljük be a kontinentá-lis, a szavanna, az óceáni, az egyenlítői és a trópusi sivatagi éghajlat diagramját.
A tanulók adjanak választ arra a kérdésre, hogy milyen a folyók vízjárása az egyes diagramokhoz tartozó területeken. Ezzel lemérhetjük, hogy megértették-e azt, hogy a vízjárás a csapadék időbeli el-oszlásának a függvénye.
Itt is kerüljük az éghajlatok megnevezését.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
109
Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz
Oktatási feladat:A belvízveszély – védekezés a belvíz ellen – a belvíz okozta károk.Az árvízveszély – védekezés az árvíz ellen – az árvíz okozta károk.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.
Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy milyen következményekkel jár a belvíz és az árvíz, mit jelenthet az emberek és a gazdaság számára.
Feldolgozhatjuk a témát projektként, vagy alkalmazhatjuk az időjárási veszélyhelyzeteknél megis-mert módszert.
Szervezzünk 4-5 fős stábokat. Készítsenek tudósításokat és írjanak újságcikkeket.
1. tévéstáb – Árvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Kik dolgoznak a gátakon?– Hogyan védik a környező településeket?– Kik és milyen adományokat gyűjtenek?
2. tévéstáb – Belvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a belvizet?– Hol és hogyan pusztít?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Hogyan védekeznek a belvíz ellen?Produktum: Tudósítás
1. fotóriporter-stáb – Árvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Kik dolgoznak a gátakon?– Hogyan védik a környező településeket?– Kik és milyen adományokat gyűjtenek?
2. fotóriporter-stáb – Belvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a belvizet?– Hol és hogyan pusztít?– Milyen kép tárul a stáb elé?
Proje
kt
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
110
– Hogyan védekeznek a belvíz ellen?Produktum: Fotóriport és/vagy újságcikk
Építsünk fel applikációs rendszert:
tartós esőzés
hirtelen hóolvadás
talajvízszint-emelkedés
BELVÍZVÉDELEM
védekezés
vízelvezető rendszerek
belvíztározók
BELVÍZ
⎫⎪ ⎪ ⎬⎪⎪ ⎭
hóolvadás
jégtorlasz
jelentős csapadék
ÁRVÍZVÉDELEM
védekezés
ármentesítés
lakosság védelme
települések védelme
ipari termelés védelme
mezőgazdaság védelme
közlekedés védelme
természeti értékek védelme
ÁRVÍZ
⎫⎪ ⎪ ⎬⎪⎪ ⎭
Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza
Oktatási feladat:A Duna mint Közép-Európa legnagyobb folyójának jellemzése.A Tisza mint a Duna legnagyobb hazai mellékfolyójának jellemzése.A Tisza és a Duna vízvédelme.Gazdasági jelentőségük.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
111
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.
Mindkét folyó feldolgozásánál kövessük az alábbi algoritmust:Kövessük végig a térképen a hazánk területén megtett útjukat. Olvassuk le a térképről, mely tájakon haladnak keresztül.Olvassuk le a térképről a jobb és bal parti mellékfolyóinak, valamint a Duna szigeteinek a nevét. He-
lyezzük fel ezeket a kontúrtérképre, párhuzamosan írják be a tanulók a munkafüzet kontúrtérképébe is.A két folyó jellegzetességeinek az összehasonlítása.Mi a folyó szerepe az emberek életében? Miért építették meg a tiszalöki és a kiskörei erőműveket és a
hozzájuk tartozó víztározókat?Oldjuk meg a munkafüzet feladatait!
A munkafüzeti rejtvény megoldása:
1. Z Ö L D Á R
2. T U R I S Z T I K A I
3. N É M E T O R S Z Á G
S Z E R B I A
5. K I S K Ö R E
6. Z A J L Ó
7.8.
S Z E N T E N D R E I
K A N Y A R G Ó S
9. M A R O S
10. M A R G I T
Tavaink
Oktatási feladat:A tó fogalma.A tavak jellemzői.A tavak pusztulásának folyamata, a fertő, mocsár és a láp fogalmának a kialakítása.A Balaton jellemzői.Mi a teendő, ha vihar közeledik?
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.
4.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
112
Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.
A tó fogalmaTanítványaink már nagyon sok információval rendelkeznek a tavakról. Ismételjük át azokat a jellem-
zőket, amelyeket környezetismeretből már tanultunk.
A tavak kialakulásaEmlítsük meg, hogy a tavak nagyon sokféleképpen keletkezhetnek, amiről a következő évek során ta-
nulunk majd. Ötödik évfolyamon csak a süllyedéssel kialakuló, a szél vájta és az ember által kialakított, mesterséges tavakról beszélünk.
A kialakulás folyamatát nem részletezzük, majd hetedik évfolyamon tanulunk róla.A süllyedéssel kialakuló tómederre jó példa a Balaton, de a Velencei-tavat is megemlíthetjük. A pél-
dákban szereplő tavakat mutassuk meg falitérképen és az atlaszban is. A vetődés fogalmát viszont itt még ne említsük.
A mesterséges tavak közül a holtágakról már beszéltünk a Tisza szabályozásánál. Mutassunk meg né-hány morotvatavat a térképen. Ismételjük át a kialakításukat. Készítsünk egyszerű táblai rajzot. A gye-rekek „vágják át” a kanyarulatokat. Szemléltetésként mutassunk diát vagy képeket a holtágakról.
Terepasztalon formáljunk gipszes homokból folyómedret és holtágat.
A tavak vízjárásaA tavak vizét a folyók és a csapadékvíz táplálja. Ezért a tavak vízszintje is ingadozhat. Az, hogy mikor
mennyi víz van a tavakban, függ a terület időjárásától és a betorkolló folyók vízgyűjtő területétől, illetve azok csapadékmennyiségétől. Hivatkozzunk a Balatonra.
A tavak jellemző adataiA tavak különböző mélységűek lehetnek. Vannak a Földön nagyon mély tavak is. Példaként mutas-
suk meg a térképen a Föld legmélyebb tavát, a Bajkál- és az afrikai Tanganyika-tavat. A sekély vizű tavak vízszintje csapadékszegény években nagyon lecsökken, mivel a meleg hatására
több víz párolog el, mint amit a csapadék utánapótol. Ezekben az években olyan is előfordul, hogy a partközeli nádasok szárazra kerülnek. Olvassuk el a tankönyv 126. oldalán található A többször kiszá-radt tó című szemelvényt.
A sekély tavak kemény teleken akár fenékig is befagyhatnak, ilyen esetekben teljesen elpusztulhat az élővilág is. A Balatonban van megfelelő vízmennyiség, így nem fagyhat be fenékig.
A tavak és a folyók alján télen, és nyáron is +4 °C a hőmérséklet. Ezt azzal az egyszerű fizikai ténnyel magyarázzuk meg, hogy a folyékony halmazállapotú víz +4 °C-on a legsűrűbb, így a legnehezebb. A jég ennél lényegesen könnyebb. Ezért marad a +4 °C-os víz a folyók és tavak medrének az alján, és ezért kerül a víz felszínére a különböző vastagságú jégréteg. Tulajdonképpen ennek a ténynek köszönhető, hogy nem pusztulnak el télen a vízi élőlények.
Mode
llezé
s
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
113
A tavak pusztulásaA sekély vizű tavak lényegesen hamarabb feltöltődnek, mint a nagyobb mélységűek. A feltöltődés, vagyis a pusztulás folyamata függ a bekerülő hordalék és a szerves anyagokat tápláló
szennyeződések (például foszfor, nitrogén) mennyiségétől. A pusztulás során a tavak lassan töltődnek, a bekerülő hordaléktól egyre sekélyebbé válnak. A part menti vízi növényzet egyre nagyobb területen telepszik meg, először csak a partközelben, araszolgatva mind beljebb, egyre nagyobb területet foglal el, majd a parttól távoli nyílt vizeket is benövi. A fertő állapotot a mocsár követi. Mocsárról akkor beszé-lünk, ha a növényekkel gazdagon benőtt egykori tóban elhalt növények elbomlanak, és táplálják az ott élő dús növényzetet. Ha az elhalt növények valamiért nem tudnak lebomlani, felhalmozódnak a fené-ken, ahol a levegőtől elzártan tőzeggé alakulnak. Ekkor lápról beszélünk. Ilyen terület Magyarországon például a Hanság. Az egykori lápvilág területéről ma nagy mennyiségben bányásszák a tőzeget.
A tőzegben jól elkülöníthetők a növényi maradványok, gyökerek, szárak. A kertészetekben nagy mennyiséget használnak fel belőle a talaj lazítására, a virágboltokban is kapható. Sok helyütt, például Írországban még ma is tüzelésre használják.
Lehetőség szerint mutassuk meg, vizsgáljuk meg az alkotóelemeit.
Nézzük meg a tavak pusztulásának a folyamatát a tankönyv 123. oldalán található kép- és ábrasoron.Figyeljük meg, hogyan változik a feltöltődés mértékének megfelelően a nyílt víz felületének a nagysága.
Ma már sokat tehetünk a tavak feltöltődésének a megelőzése érdekében. A Balatonba a Zala rengeteg agyagos hordalékot szállított. Teljesen feltöltötte az eredeti Kis-Balaton területét, és hatalmas mennyi-ségű szerves anyaggal teli iszapját a Balatonban, a Keszthelyi-öbölben és környékén rakta le. Veszélyes mértékben elkezdett töltődni a tó. Óriási nádrengeteg nőtt a területen. A vízvédelem szakemberei ezt a veszélyes folyamatot nem nézték tétlenül, újból megalkották a Kis-Balatont. A tájon keresztülfolyó Zala itt rakja le a hordalékát, így a Balatonba már lényegesen kevesebb iszapot hord be.
A BalatonDolgozzuk fel a témát tantárgyi miniprojekt formájában. Az előző óra végén vessük fel a témát, és
alakítsuk ki a csoportokat az alábbi szempontoknak megfelelően. Itt már csak a csoportok beszámolója következik.
1. csoport: Fekvése, kialakulása, jellemzői2. csoport: Jellemző növények, állatok, természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvi-
déki Nemzeti Park bemutatása 3. csoport: A Balaton gazdasági jelentősége4. csoport: A Balaton megjelenítése az irodalomban5. csoport: A Balaton megjelenítése a képzőművészetben és a zenében6. csoport: A Balaton a népművészetben
Újságcikkek, internetes adatok gyűjtése a 2000 tavaszán bekövetkezett tiszai ciánszennyezésről.
Proje
ktGy
űjtőm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
114
A tiszta víz mindannyiunk számára kincs
Oktatási feladat:Mire használjuk vizeinket?A vízszennyezés.A vizek védelme.A szennyvíz tisztítása legegyszerűbb módszerrel.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A megfigyelés képességének feltárása.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.
Motivációként elemezzük a címmondatot, beszéljük meg, mit jelent számunkra ez a mondat.
Hogyan hasznosítjuk természetes vizeinket?A munkafüzet feladata segítségével dolgozzuk fel a témát.
A vízszennyezés, a vizek védelmeMotiválásként beszélgessünk arról, milyen vízszennyezési formákkal találkozhatunk lépten-nyomon.Vitassuk meg, hogy mi Európa szívében hogyan lehetünk felelősek a tengerek elszennyeződéséért.Számoljanak be a tanulók a 2000 tavaszán történt tiszai ciánszennyezésről és annak következménye-
iről az újságcikkek, feljegyzések alapján.Beszélgessünk el arról, hogy magánemberként mivel járulhatunk hozzá a vízvédelemhez, és arról is,
hogyan takarékoskodhatunk a vízzel.Hozzunk néhány megdöbbentő adatot arra, milyen mértékben pazaroljuk a vizet nap mint nap.
Még egy pici vízszivárgás is rengeteg vizet pazarol – például egy kis csészét negyedóra alatt megtöltő csepegés évente 14 ezer liter vizet csorgat el. Látszólag szivárgásmentes lakásban is lehetséges ilyen, legtöbbször a WC a gond okozója. Egy csordogáló WC-tartály képes annyi vizet elfolyatni, mintha naponta három kád vízben fürdenénk. A szivárgó tartályról magunk is könnyen meggyőződhetünk. Tegyünk bele egy-két kanálnyi színes tintát, és várjunk kb. negyedórát, mert a festéknek össze kell ke-verednie a tartályban lévő vízzel (eközben senki ne húzza le a WC-t). Szivárgás esetén a kagyló alján összegyűlik a színes víz. Ma már olyan vízórákat lehet kapni, amelyek a legkevesebb csöpögő vizet is érzékelik. Ilyenkor érdemes szerelőt hívni, és felkutatnia hibát.A víz gyorsabban áramlik ki a csapból, mint azt hinnénk. Miközben szomjasan például arra várunk, hogy hideg víz jöjjön a felmelegedett vízvezetékrendszerből, akár 10-15 literes üveget is megtölthetünk a feleslegesen szennyvízcsatornába folyó vízzel. Ugyancsak sok vizet pazarolunk akkor is, ha fogmosás közben végig folyatjuk a vizet.
Hívjuk fel a figyelmet ezekre a dolgokra, mert az ilyen és ezekhez hasonló pazarlások nagyon egy-szerűen orvosolhatók. Ha már egyszer hallottunk róla, legközelebb például fogmosáskor eszünkbe jut, és csak akkor nyitjuk meg a csapot, amikor vízre van szükségünk. Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat,
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
115
nemcsak a vízzel spórolunk, de a családi pénztárcában is több marad, hiszen a feleslegesen elfolyatott vizet is ki kell fizetni.
Számoljuk ki, mennyibe kerül a zuhanyozásunk egy évben. Percenként általában 20 liter víz folyik ki a zuhanyból. Ha naponta 5 percet számolunk (bár van, aki még több időt is áldoz ennek a nagyon kellemes kedvtelésnek), akkor napi 100 liter (1 hl) víz fogy, ami évente 36 500 liter, vagyis egy ember 36,5 m3 vizet fürdik el. Ez már a vízszámlában is jelentős összeget jelent.
A vízszennyezést modellezhetjük is. Egy nagyon egyszerű megfigyelés során a gyerekek meggyőződ-hetnek arról, hogyan mossa be a csapadék a szennyező anyagokat a talajba, ahonnan aztán lejutnak a mélyebb rétegekbe.
Szükséges eszközök: üvegpohár, üvegtölcsér, vattacsomó, kb. maréknyi talaj (bármilyen), néhány csepp olaj.
Tegyünk kb. diónyi vattacsomót egy tölcsérbe, szórjunk rá bármilyen talajt, melyet kissé tömörítsünk össze. Csepegtessünk rá néhány csepp olajat! Óvatosan esőztessünk rá vizet egy locsolókannából. Az eredmény magáért beszél.
Ha van lehetőség rá, szervezzünk tanulmányi kirándulást egy szennyvíztisztító telepre.
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A folyókról és a tavakról tanultak rendszerezése.
Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.
A rendszerezés menete1. A folyókhoz kapcsolódó fogalmak: forrás, jobb part, bal part, vízgyűjtő, vízválasztó2. A folyók vízjárása (ingadozó, egyenletes, időszakos)3. A folyók esése: a síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői4. A Duna és a Tisza5. A tavak6. A Balaton7. A vizek hasznosítása, vízszennyezés, vízvédelem, szennyvíztisztítás
Építsünk a munkafüzet feladataira!
Mode
llezé
s
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
116
Állatok a házban és a ház körül
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésé-
nek, életmódjának megismerése során. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely – szervezet – életmód,
a testfelépítés – működés – egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek
kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása.Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása,
szokásrendszerének formálása.Az egészséges életmódra nevelés az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi
szabályok megismertetésével.Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése.A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata.
A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszere-zése, következtetések levonása.
Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében.A gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása.A megismert állatok különböző szempontok szerinti csoportosítása. A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.
A házi sertés
Oktatási feladat: A házi sertés őse a vaddisznó. Az állatok háziasításának folyamata.A sertés testfelépítése: csontos váz és gerincoszlop, páros ujjú patás állat. Mindenevő, szemfogai
agyarrá fejlődnek, zápfogainak felülete gumós. Elevenszülő, 8-15 malacot ellik, melyeket emlőiből szoptat.
Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs bővítése.A háziállatok szempontok alapján történő megfigyelései (fogazatok, végtagok, csontvázak) és követ-
keztetések levonása (növényevő, mindenevő, ragadozó, gerinces, emlős, madár stb.).A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a kép- és ábraelemzések során.A gondolkodás fejlesztése, összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között.
Az óra első részében mutassuk be azokat az állatokat, amelyekről a következő órákon fogunk tanulni.Megbeszélés módszerével foglaljuk össze, milyen célból tenyésztjük a sertést, a szarvasmarhát, a lo-
vat, és a házi tyúkot.(Ha lehetőségünk van rá, látogassunk el állattartó telepre, háztáji kisüzemi gazdaságba vagy állat-
kertbe, ahol sok élményt és tapasztalatot szerezhetnek a tanulók a háziállatokról, azok sokféle fajtáiról, illetve őseik közül a vaddisznóról, tőkés récéről.)
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
117
A házi sertés megismertetését az ősének bemutatásával kezdjük. Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével ismertessük a háziasítás folyamatát. Tudatosítsuk, hogy
sok ezer év alatt a vadon élő ősök tulajdonságai megváltoztak, az ember gazdasági céljainak megfelelően tenyésztett ki újabb és újabb fajtákat. Szemléltessünk különböző szarvasmarha-, sertés-, házityúk-faj-tákat.
Hasonlítsuk össze a tankönyv képei segítségével a vaddisznót a házi sertéssel. Magyarázzuk el, hogy a tartási körülmények megváltozásával az állatok bizonyos tulajdonságai is megváltoznak.
Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
A 132. oldal 4. bekezdéséből gyűjtsük össze, mely tulajdonságait örökölte a sertés a vaddisznótól.A testfelépítés feldolgozásakor a tankönyv rajza alapján ismerjék meg, hogy a sertés testét belső cson-
tos váz támasztja. Ennek tengelyében a gerincoszlop húzódik, melyhez a koponya, a mellső és a hátsó végtag csontjai kapcsolódnak.
A végtagok 4-4 ujjban végződnek. Páros ujjú, patás állatok. Csonttani készítményen figyeltessük meg az ujjak elhelyezkedését, elemezzük a tankönyv 132. oldalán lévő ábráját is. Magyarázzuk el, hogy az ujjakat borító pata nem más, mint megvastagodott és elhalt bőr (szaruképződmény).
A táplálkozás és a fogazat megtanításakor először a vaddisznó táplálkozásával kapcsolatos ismerete-ket rendszerezzük (növényeket, csigákat, férgeket stb. és dögöket is fogyaszt). A házi sertés a vaddisz-nóhoz hasonlóan mindenevő.
A fogazatot sertéskoponyán szemléltessük. Magyarázzuk el az egyes fogtípusok működését, szemlél-tessük a fogak elhelyezkedését, méretét. Tapintsák meg a gumós felületű zápfogat. Ismertessük, hogy a hosszú hegyes szemfog ősének védekező fegyvere, és vele tépi fel a gyökereket.
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát.
A vaddisznót természetes élőhelyén a táplálék megkeresésében kiváló szaglása segíti. Ha valamit kiszimatol, azt hosszú megnyúlt orrával kitúrja a talajból. Ezt segíti az orra végén elhelyezkedő korong alakú szerv, a túrókaréj.
Az elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a sertés a vaddisznótól örökölt tulajdonsága a szapora-ság. Magyarázzuk el, hogy mit jelent az elevenszülés, és mutassuk be, hogy a kicsinyeit emlőiből szop-tatja. Ismertessük, hogy az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, ami az utódok fejlődéséhez szükséges.
Oldják meg a munkafüzet 5. feladatát.
Az óra végi összefoglalásnál válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
A szarvasmarha
Oktatási feladat:A szarvasmarha őse a vadtulok.A különböző szarvasmarhafajták közös jellemzője, hogy páros ujjú, patás állatok, növényevők, ké-
rődzők, összetett gyomruk van.A fejükön tülkös szarv van, mely a homlokcsont szarvnyúlványából és a ráboruló, elszarusodott bőr-
ből áll.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
118
Kompetenciák fejlesztése:Az értelmi képességek fejlesztése: következtetések levonása az állatok testfelépítéséből (fogazat, vég-
tagok) az életmódra (növényevő, ragadozó, mindenevő), azonosságok és különbségek keresése a külön-böző háziállatfajták testfelépítésében és életmódjában
Egészségnevelés: a húskészítmények és a tejtermékek jelentősége az egészséges táplálkozásban.
Az új anyag feldolgozását az őstulok bemutatásával kezdjük, mondjuk el, mely európai szarvasmar-hafajták őse volt. Beszéljük meg, milyen célból tenyésztjük a szarvasmarhát. Régen szekerek vontatására is használták, húzta az ekét, a vetőgépet. Ma elsősorban húsáért és tejéért tenyésztjük.
A tankönyv képei segítségével figyeltessük meg testfelépítésüket: lábai rövidek, erősek, négy ujja van, melyek közül kettő éri a talajt. Az ujjak végét a sertéshez hasonlóan pata borítja, páros ujjú patás állat.
A 134. oldal rajzai alapján figyeltessük meg, hogy a végtagok a gerincoszlophoz kapcsolódnak.
Szarvasmarha-koponyán (ennek hiányában a tankönyv rajzán) figyeltessük meg a koponya alakját, a szarvakat és a fogazatot.
Hasonlítsuk össze a házi sertés és a szarvasmarha koponyáját! A szarvasmarhának csak az alsó áll-kapcsában vannak metszőfogai, a felsőből hiányoznak. A sertésnek jól fejlett szemfogai vannak, míg a szarvasmarhánál ez a fogtípus hiányzik.
Idézzük fel, mit tanultunk a sertés táplálkozásáról (mindenevő) és zápfogairól (gumósak).
Figyeljék meg és ujjaikkal tapintsák végig a szarvasmarha zápfogainak felületét (a zápfogak nagyok, széles felületűek, felszínük érdes, hullámos lefutású, melyet redős zápfognak nevezünk). A redős záp-fogak a növényi eredetű táplálék felaprítására, szétzúzására alkalmasak. A zápfogaik a körkörös rágás nyomán, a malomkövekhez hasonlóan szinte szétmorzsolják a kemény, rostos, nehezen emészthető növényi szárakat, magvakat.
Oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.
Ha van rá lehetőségünk, figyeltessük meg a szarvasmarha legelését. Mivel a felső állkapcsából hiá-nyoznak a metszőfogak, a füvet a nyelvével csomóba összefogja és egy kis oldalirányú fejrándítással letépi.
A táplálék megrágás után az összetett gyomorba kerül. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az össze-tett gyomor részeit. Magyarázzuk el, hogy a lenyelt táplálék, a rajzon piros színnel jelölt bendőbe, majd a recés gyomorba kerül. A pihenő állat a táplálékot felkérődzi és újra, alaposan megrágja, majd lenyeli. Az újra lenyelt táplálék a százrétű, majd az oltógyomorba kerül, ahol befejeződik az emésztés.
Az összetett gyomorról tanultakat a munkafüzet 3. feladatában rögzítsük.
A szarvasmarhafélék jellegzetes szerve a tülkös szarv. A koponyán (vagy a tankönyv rajzán) figyeltes-sük meg: a homlokcsontból ered két szarvnyúlvány, melyet az elhalt és megvastagodott szaruképződ-mény (bőr) borít. Az állat elpusztulása után a tülök lehúzható.
A szarvról és a fogazatról tanultakat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük.
A nőstény szarvasmarha a tehén. Évente egyszer ellik. A kisborjú igen fejletten jön a világra, hamaro-san követi anyját. Néhány hétig fő tápláléka a tej, melyet az anya tőgyében lévő tejmirigyek termelnek.
Az óra végi összefoglaláskor a lecke végi kérdések megválaszolása után oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
119
A házi ló
Oktatási feladat: Az európai lófajták őse a vadló.A ló a szarvasmarhához hasonlóan gerinces, emlős háziállat.Páratlan ujjú patás, gyomra együregű.A különböző tenyésztési céloknak meg felelően számos fajtáját tenyésztették ki.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a lehetőségek függvényében megadott szempontok
alapján önálló és csoportos megfigyelések a tenyészett háziállatok életéről, tartási körülményeiről, sza-porodásról.
Az összehasonlító képesség és a gondolkodás fejlesztése az ősi fajok és belőle kitenyésztett fajták főbb tulajdonságainak megismerése során, továbbá a testfelépítés és az életmód közötti összefüggés bemu-tatásával.
Attitűdformálás: az ember felelőssége az állatok tartási körülményeiről. A magyar ember és a ló év-ezredes kapcsolata.
Az óra eleji ellenőrzés szempontjai: – A sertés és a szarvasmarha testfelépítésének összehasonlítása (végtagok, táplálkozás, fogazat, a gyo-
mor felépítése). – A két állat szaporodása, az utódok fejlettsége és száma.
Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: a tanulók meglévő ismeretei, tapasztalatai alapján gyűjtsük össze, milyen célból tartották régen és napjainkban a lovakat. Színes elbeszélésekből idézve mutassuk be a magyar ember és a ló évezredes kapcsolatát.
Szemléltetés és elbeszélés módszerével mutassuk be a vadlovakat. Hol éltek, mivel táplálkoztak? Az amerikai földrészen a polgárháború során az elkóborolt és gazdátlanná vált lovakból alakult ki a
musztáng. Mutassuk be képeken ezt a „visszavadult” lófajtát is.
Tanulói kiselőadások is készülhetnek a hazai csikósokról és az előző óra anyagához kapcsolódó gu-lyásokról, a két foglalkozáshoz kapcsolódó néprajzi hagyományokról.
Képekről, videofilmekről szemléltetve mutassunk be néhány lófajtát. Ismertessük, hogy a legkiseb-bek 70 cm magasak, a legnagyobbak 2 méteresek.
Magyarázzuk el, hogy a fogazat különbözősége miatt a tehén letépi a füvet, a ló leharapja.
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát.
Csontkészítményen vagy a tankönyv 136. oldalának rajza alapján hasonlítsák össze a ló és a szarvas-marha végtagjait. Itt is keressünk azonosságokat (az ujjak végét pata borítja) és különbségeket (négy, illetve egyetlen ujj).
Oldják meg a 2. feladatot.
A 137. oldal utolsó bekezdését és a 138. oldal szövegét önállóan dolgozzák fel. Az önálló munka során az alábbi kérdésekre keressék a választ: Melyik állatcsoportba tartozik a ló? Mivel táplálkozik? Milyen a fogazata és a gyomra?
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
120
Az önálló munka megbeszélése után figyeltessük meg a ló koponyájának rajzát. Keressünk azonos-ságokat (növényevő, redős zápfog) és különbségeket (a lónak mindkét állkapcsában van szemfog, nincs szarva, gyomra egyszerű, együregű gyomor) a szarvasmarha és a ló között.
Végezetül magyarázzuk el a csődör, kanca, csikó fogalmakat. A környezeti feltételekhez való alkal-mazkodás egyik formája, hogy az újszülöttek megszületésük után pár órával már követik anyjukat (ter-mészetes ellenségeikkel szemben ez a legbiztonságosabb védekezés).
Óra végén olvassuk el a 160. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek kiegészítő anyagban a házi lóról írtakat, majd válaszoljanak a tanulók a lecke végi kérdésekre.
A házi tyúk és a pulyka
Oktatási feladat:A házi tyúk őse a bankiva tyúk.A tyúkot tojásáért és húsáért tenyésztik.Testét toll fedi, mellső végtagja szárnnyá módosult.Lába erős kapirgálóláb.Tojásokkal szaporodik, utódai fészekhagyók.A pulyka nagy testű madár, húsa egyre keresettebb élelmiszer.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyész-
tett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, lényegkiemelés, a
megfigyelések megfogalmazása szóban és írásban.Matematikai kompetenciafejlesztés: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése.Egészségnevelés: a baromfihús és a tojás sok fehérjét és vitaminokat tartalmaz, ezért a fejlődő szer-
vezet számára fontos táplálék.
Az óra elején ellenőrizzük, amit a korábbi órákon a sertésről, szarvasmarháról és a lóról tanultak: testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, gazdasági jelentőségük.
Az új anyag feldolgozásának első mozzanataként beszéljük meg, mi a gazdasági jelentősége a házi tyúknak. Ismertessük, hogy húsa értékes, könnyen emészthető, fehérjékben gazdag táplálék. A tojás is sok fehérjét és vitamint tartalmaz.
A lecke 1. és 2. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg az alábbi kérdéseket: Hol él a házi tyúk őse, és hogyan nevezzük? Milyen célra tenyésztették ki a házityúk-fajtá-kat? Hány tojást raknak a tojó fajták? Hány hét alatt érik el a vágási súlyt a hústermelő fajták?
Figyeltessük meg a házi tyúk ősét és a ma tenyészett tyúkfajtákat! Mely tulajdonságai változtak meg a háziasítás során?
Kültakarójának megismerésekor ismertessük, hogy testét különböző típusú tollak fedik. Ezek egy-részt védik testüket a környezeti hatásoktól (csapadék, hideg-meleg), másrészt megőrzik a testhőmér-sékletüket.
A tollaknak jól repülő madaraknál fontos szerepük van a repülésben és a levegőben történő irány-változtatásban. Korábban begyűjtött tollakkal szemléltessük a pehely-, fedő-, farok- és szárnytollakat.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
121
Vizsgáljanak a tanulók is egy-egy tollat, és készítsenek rajzot róla, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a házi tyúk igen gyenge repülő, állandóan a tala-jon tartózkodik. Természetközeli tartás során megfigyelhető, hogy az őseikre jellemző módon éjszakára a fák alsó ágain pihennek. Így védekeznek természetes ellenségeikkel szemben.
Nagyüzemi körülmények között szűk ketrecben tartják és főleg növényi magvakkal takarmányozzák. Természetközeli tartásnál nemcsak a növényi magvakkal, hanem férgekkel, rovarokkal, csigákkal is táplálkoznak.
A táplálék megszerzését erős csőrük és kapirgálólábuk segíti. Figyeljék meg a tankönyv képén a kapirgálóláb felépítését (tollatlan csüd, négy ujj, a végein erős kar-
mokkal), majd oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát.
A házi tyúk szaporodásának feldolgozásakor (ép, majd feltört) tojással szemléltessünk. Magyarázzuk el, hogy a tojás egy hatalmas pete. Kívülről a meszes héj fedi, a belül lévő fehérje és sárgája tápanyag a benne fejlődő embrió számára. Feltört tojáson a sárgájához tapadva találjuk az embrió kezdeményét, melyből a megtermékenyítés után a 21. napon bújik ki a kiscsibe. Nagyüzemi körülmények között kel-tetőgépbe teszik a tojásokat, természetes körülmények között a tyúk fészket rak, és saját testének mele-gével költi ki a tojásokat.
A kikelt kiscsibék fejletten bújnak elő a tojásokból, követik anyjukat, önállóan táplálkoznak. Az ilyen madárutódokat fészekhagyóknak nevezzük.
Kiegészítésként figyeltessük meg a 141. oldalon a házi tyúk csontvázát, a tápcsatornát és a tojás kiala-kulásának folyamatát.
A házi pulyka kiegészítő anyagként bekerült a tankönyvbe, mivel húsa az utóbbi években keresett élelmiszer lett.
Az óra végi összefoglalásnál oldják meg a munkafüzet 5. feladatát, és tegyenek fel egymásnak kérdé-seket a házi tyúk kültakarójáról, mozgásáról, táplálkozásáról és szaporodásáról.
Ha van rá lehetőség, a tanulók a következő óráig figyeljék meg a szabadban tartott házi tyúkok táp-lálkozását, a csőr és a láb használatát a táplálék megszerzésében.
A házi kutya és a házi macska
Oktatási feladat:A kutya és a macska őse. A kutya és a macska testfelépítésének közös jellemzői: gerinces, emlős, ragadozó, tarajos zápfogú állatok.A kutya természetes körülmények között kitartó üldözéssel, a macska lesből támadva szerzi zsákmányát.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyész-
tett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, a megfigyelések
megfogalmazása szóban és írásban.A matematikai kompetencia fejlesztése: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
122
Az óra első részében elbeszélés módszerével mutassuk be a ház körül élő állatok közül azokat, ame-lyekről a témakörben tanulni fogunk. Ismertessük, hogy ezek között vannak szívesen látottak és hívat-lan vendégek is.
A házi kutya megtanítását ősének, a farkasnak a szemléltetésével kezdjük. Ismertessük élőhelyeit, életmódját, továbbá, hogy hazánkból az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászata miatt kipusz-tultak.
A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, milyen célból tartják a ma élő kutyafajtákat (házőrzés, vadászat, pásztorkodás és nyájterelés, kedvtelés stb.).
Irodalmi szemelvényekből olvassunk fel részleteket, például a nyomkövető, az őrző-védő, a terelő kutyák munkavégzéséről, jellegzetes viselkedéséről.
A tankönyv első bekezdéséből keressék ki a legkisebb és a legnagyobb kutyafajták testtömegének adatait (1 kg, illetve 130 kg). Az adatok azt is bizonyítják, hogy a tenyésztés során az ember milyen nagy mértékben képes bizonyos állatok tulajdonságainak megváltoztatására.
Oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.
A kutya testfelépítésének feldolgozásakor kutyacsontvázat, ennek hiányában a tankönyv ábráit hasz-náljuk. A megfigyeltetés során a korábbi ismeretekre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy gerinces ál-lat. Nevezzék meg a gerincoszlophoz kapcsolódó testrészeket: mellső és hátsó végtag, koponya.
Magyarázzuk el, hogy a kutya az ujjain jár, a karmait nem tudja visszahúzni, így azok folyamatosan kopnak. Ezt a tankönyv 144. oldalán lévő képével szemléltethetjük.
A házi kutya a farkastól örökölte a zsákmányszerző ösztönét. Lehetőség szerint videofilmen figyeltes-sük meg azt, hogy őseik kitartó üldözéssel szerzik meg zsákmányukat. A stratégia lényege a táplálékállat tartós üldözéssel történő kifárasztása. A tenyésztett kutyafajtákról az ember gondoskodik, de természe-tes környezetben szinte mindegyik fajtából előtör az ősi ösztön, és bármely állatot üldözőbe vesz.
Koponyán szemléltessük és magyarázzuk el a fogazatát. A gyenge metszőfogak után 2-2 hosszú, he-gyes, hajlított szemfoga van, mely a zsákmány megragadását biztosítja. A zápfogak felülete éles, hegyes. Metszeti rajzon a tyúk tarajához hasonló, innen az elnevezése, tarajos zápfog.
A legnagyobb tarajos zápfogakat tépőfognak is nevezik. Ezek – az ollóhoz hasonlóan – egymás fe-lületén elcsúszva fel darabolják a táplálékot. A hátul lévő kisebb zápfogakkal rágni is tud, de a kutyák különösebb rágás nélkül nyelik le a falatokat.
Figyeltessük meg a 143. oldalon lévő magyarázó rajzot a különböző fogtípusok működéséről, majd oldják meg a munkafüzet kutyára vonatkozó részeit.
Mivel az utóbbi időben elszaporodtak a kutyatámadások, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a kutya testtartásából következtetni lehet, milyen érzelmei vannak az emberrel (vagy egy másik kutyával) szemben. A tankönyv 144. oldalon lévő rajzok ezt szemléltetik. Az első rajz az agresszív, támadó, a kö-zépső a barátságos, az utolsó a behódoló, megadó érzelmeket fejezi ki.
A kutyák szaporodásáról tudni kell, hogy kölykei vakon születnek, és 4-6 hétig csak anyatejen élnek.
Részösszefoglalásként a megbeszélés módszerével rögzítsük: a kutya gerinces, emlős, ragadozó, tara-jos zápfogú állat.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
123
A házi macska megismerését is a tanulók meglévő tapasztalatainak feldolgozásával kezdjük. Milyen célból tartja az ember a macskát? Milyen hasznot hajt a gabonaraktárak, élelmiszer-tárolók környékén? Mely fajtákat tenyésztik kedvtelésből, az ember hűséges társaként?
Ismertessük testméreteit, jellegzetes mozgását. Zsákmányszerzését, vadászatát a tanulók megfigye-léseire is támaszkodva rögzítsük: kitartóan vár, majd hirtelen lesből támad az egérre, a fészekre szálló madárra.
Hasonlítsák össze a kutya és macska zsákmányszerzését!Magyarázzuk el, hogy a zsákmányát mellső lábával ragadja meg. Ekkor ujjpárnái közül kitolja hegyes
karmait. Járás közben karmait visszahúzza. A 145. oldal magyarázó rajzán figyeltessük meg a karmok működését.
A zsákmány feldarabolását a kutyához hasonló tarajos fogazat végzi. Macskakoponyán vagy a tan-könyv rajzán szemléltessük a fogazatot, az egyes fogtípusokat, majd oldják meg a munkafüzet 1. felada-tának második részét.
Magyarázzuk el, hogy a macska szürkületkor is jól lát, mivel a pupillája (melyen keresztül a fény a szemébe jut) kitágul. Figyeltessük meg ezt a folyamatot is a 145. oldal folyamatábráján.
Kiegészítésként olvassuk el a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek című részben a veszettségről, a kóbor kutyákról, a háziállatok féregtelenítéséről írtakat.
Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át még egyszer a kutya és macska testfelépítésének jellemzőit, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 4. feladatát.
A fecskék és a házi veréb
Oktatási feladat:A füstifecske és a házi veréb testfelépítése, táplálkozása, fészkelése és szaporodása. A fecske költöző, a veréb állandó madarunk.
Kompetenciák fejlesztése:Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek megfigyelése a fecskék és a verebek test-
felépítésében. A korábban tanult ismeretek alkalmazása az új ismeretek feldolgozásához.Összefüggések keresése a madarak testfelépítése és életmódja között. A csőr szerepe a táplálkozásban.Az énekesmadarak jelentősége a zöldség- és gyümölcsöskertben a kártevők elleni védekezésben.Környezeti nevelés: a madarak élőhelyeinek és fészkelőhelyeinek védelme.
Óra eleji ellenőrzés: a tanulók két csoportban dolgozva oldják meg az alábbi feladatot:
A csoportA kutya őse: ...............................................................életmódja: ....................................................................Zsákmányszerzése: ...........................................................................................................................................Fogazata: ............................................................................................................................................................A patkány ......................................................................fogazata: ....................................................................élőhelye: .............................................................................................................................................................kártétele: ............................................................................................................................................................
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
124
B csoportA macska őse: .......................................................... életmódja: ....................................................................Zsákmányszerzése: ...........................................................................................................................................Fogazata: ............................................................................................................................................................A házi egér fogazata: ........................................................................................................................................élőhelye: .............................................................................................................................................................kártétele: ............................................................................................................................................................
Az új anyag feldolgozását a hazánkban élő fecskefajok bemutatásával kezdjük. Közülük a füsti fecske és a molnárfecske kötődik az emberi településékhez. A 146. oldal 1. bekezdéséből keressék ki, milyen összefüggés van a füstifecske fészkelése és a falun élő ember állattartása között.
Ismertessük a füstike mozgását, gyors cikázó repülését, amely lehetővé teszi, hogy a repülő rovarokat (legyeket, szúnyogokat) a levegőben elfogja.
A fészkelését a tankönyv képein figyeljék meg, majd idézzük fel a házi tyúk utódairól tanultakat (fé-szekhagyók).
Magyarázzuk el, hogy a tojásból kikelt kisfecskék fejletlenül jönnek a világra, a szülők hetekig ro-varokkal etetik őket. Csak akkor hagyják el a fészket, ha megtanultak repülni és önállóan táplálkozni.
A fecskék költöző madarak, szeptemberben nagy csapatokba verődve vonulnak Afrika déli részére. Világtérképen kövessék végig vonulási útvonalukat, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát.
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
A házi veréb minden emberi település környékén megtalálható. Olvassák el a verébről szóló tanköny-vi rész 1. és 2. bekezdését, majd rögzítsük a legfontosabbakat: Mi jellemző a repülésére? Mivel táplálko-zik? Hova rakja a fészkét?
A veréb utódai is fészeklakók, a szülők rovarokkal etetik őket. A téli időszakban jól megfigyelhető, hogy a verebek nagy csapatokba verődnek össze, éjszakánként alvóközösséget alkotnak.
Hívjuk fel a tanulók figyelmét a tankönyvben leírt megfigyelések elvégzésére. A következő órákon számoljanak be tapasztalataikról.
Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 1–4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.
A házi légy
Oktatási feladat:A házi légy testfelépítése, táplálkozása.Betegségterjesztő, a kórokozók szőrös testén tapad meg.Teljes átalakulással fejlődik.
Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: az ízelt lábú állatokról korábban tanult ismeretek
felidézése. Azonosságok és különbségek keresése a káposztalepke, a cserebogár és a házi légy testfelépí-tése, szaporodása között.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
125
Az önálló vizsgálatokhoz szükséges képességek (megfigyelőképesség, a korábban tanultak felidézése stb.) fejlesztése.
Egészségnevelés: a házi legyek elleni védekezés leghatékonyabb formája, ha környezetünket tisztán tartjuk.
Ismétlés: a tanulók írásban válaszoljanak az alábbi kérdésekre:A cserebogár és a káposztalepke: Milyen állatcsoportba tartoznak? Hány testrészük van? Mely szervek
helyezkednek el a fejen, a toron? Hova rakják petéiket? Mivel táplálkoznak a lárvák és a kifejlett állatok? Hogy nevezzük fejlődésüket?
A tanulókat két csoportra osztva az A csoport olvassa el a tankönyv 149. oldalán az 1. és 2. bekezdést. Feladatuk a szöveg értelmezése és a házi légy fején található szervek megismerése.
A B csoport feladata a 3–4. bekezdés alapján a tor és a potroh szerveinek megismerése. Az önálló munka után vetítsük ki a házi légy rajzát, majd számoljanak be az olvasottakról, közben a
légy rajza mellé írjuk oda a legfontosabb fogalmakat: csáp, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv, három pár ízelt láb, a végén tapadókorong, egy pár hártyás szárny.
Ezt követően páronként osszunk ki egy-egy preparált házi legyet, és kézinagyítóval figyeljék meg a testfelépítését. Az egyes szervek azonosítását a tankönyv 149. oldalán lévő magyarázó rajz segíti.
A testfelépítésének megismerése után magyarázzuk el, hogy a házi légy rászáll minden dögre, bomló szerves anyagra, ürülékre, ételre, érő gyümölcsökre. Szőrös testén könnyen megtapadnak a kórokozók, ezért számos betegséget terjeszt.
Már korábban tanultuk (cserebogár, káposztalepke) a teljes átalakulással történő fejlődését. Figyeltes-sük meg a 150. oldalon a légy fejlődését bemutató rajzot. Magyarázzuk el, hogy míg a cserebogár teljes átalakulása három évig tart, addig a légyé mindössze 8 napig. A kikelt legyek néhány nap után már maguk is petéznek. Ez a magyarázata annak, hogy rendezetlen, szemetes környezetben miért él olyan sok légy.
Az óra végi összefoglalás a munkafüzet feladatainak megoldásával történhet.
Az állattartás szabályai
Oktatási feladat:A nagyüzemi állattartó telepek jellemzői: – mesterséges környezetben tartják az állatokat; nagyfokú gépesítés;– az állatokat zsúfoltan tartják; – rendszeresek a gyógyszeres kezelések,– növekedésserkentő hormonokat és étvágyfokozókat alkalmaznak. A biogazdálkodás fő ismérve: – az állatok természetes igényeihez igazodva tartják az állatokat; – természetes takarmányokat használnak az állatok etetésére.Az állatvédelmi szabályok értelmezése.
Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: összehasonlítások végzése, szempontok alapján
történő kép- és szövegértelmezés.Felelősségtudat kialakítása az állatok tartása során.
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
126
A tananyag feldolgozásának a leghatékonyabb formája, ha tanulmányi kirándulást teszünk egy iskola környéki állattartó telepre. Itt megfigyeltethetjük az állattartás körülményeit, az állatok elhelyezését, takarmányozását, gondozását.
Ha nincs lehetőség közvetlen tapasztalatszerzésre, hagyományos formában dolgozzuk fel a tananyagot.Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a mezőgazdaság feladatait. Tudatosítsuk, hogy a növény-
termesztésnek és az állattenyésztésnek kell a lakosságot élelmiszerrel (hússal, kenyérgabonával, tejjel, tojással, zöldséggel, gyümölccsel stb.) ellátnia. A legfontosabb feladatokat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük.
Figyeltessük meg a tankönyvben a nagyüzemi állattartás körülményeit bemutató képeket, majd ol-vassák el a tankönyv 151. oldal 2. és a 152. oldal 1. bekezdését, és értelmezzék a főbb fogalmakat. Lássák, hogy a nagyüzemi gazdaságokban a fő cél, hogy minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb tömegű árut termeljenek. Az állatok természetes igényei háttérbe szorulnak.
A munkafüzet 2. feladatába írják le a tankönyvben olvasottak alapján a nagyüzemi állattartás jellem-zőit (mesterséges környezet, zsúfolt elhelyezés, serkentők és étvágyfokozók alkalmazása).
Értelmezzük a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok című kiegészítő anyagrészben írtakat az állatok elhelyezéséről.
Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 3. feladatát.
A lecke 4. bekezdésében a nagyüzemi csirkenevelőkről olvashatunk. Az itt leírtak értelmezése során a tanulók elképzelhetik a nagyüzemi körülményeket, melynek célja, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az állatok a vágósúlyt.
Ismételjük át, amit korábban a környezetbarát zöldség- és gyümölcstermesztésről tanultunk. A kü-lönböző vegyszerek és műtrágyák szakszerűtlen használata nemcsak környezeti károkat okoz, hanem a zöldségekbe, gyümölcsökbe beépülve az ember egészségét is károsítja. Ismételjük át azt is, hogy mit jelent a biogazdálkodás a növénytermesztésben, és miért van egyre nagyobb igény az úgynevezett bio-termékekre.
Színes képekről, videofilmről, a tankönyv képeiről szemléltessük az állatok természetes igényeihez igazodó biogazdálkodást. Figyeljék meg a képeket, és hasonlítsák össze a nagyüzemi tartási körülmé-nyeket a biogazdálkodás körülményeivel. Magyarázzuk el, hogy a biotermék előállításának a feltétele nemcsak a tágas kifutó, a természetes tartási körülmény. Nem lehet étvágyfokozókat, tápokat, növeke-désserkentő anyagokat használni! Az új ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.
Az óra második nagy egysége az állatvédelmi szabályokat tartalmazza. A tankönyvben leírtak az állatvédelmi törvény legfontosabb részeit ismertetik. Ezeket nem kell megtanulni, de röviden beszéljük meg, értelmezzük az egyes tilalmakat. Győződjenek meg a tanulók arról, hogy bármilyen állatfaj tartása felelősséggel jár, legyen az egy aranyhörcsög, amit a lakásban tartunk, vagy egy nagyüzemi sertéstelep.
Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. Hívjuk fel a figyelmüket a 161. ol-dalon olvasható Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok kiegészítő anyag Az állattartás szabályai című részének utolsó feladatára. Lehetőleg minél több tanuló vegyen részt, s gyűjtse az ismereteket, tapaszta-latokat a háziállatokról és a tartási körülményekről.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
127
Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen
Oktatási feladat:A házi egér és a patkány testfelépítésének jellemzői, életmódjuk.A rágcsáló fogazat felépítése. Az egér és a patkány kártétele, betegségek terjesztői Az állatról emberre terjedő betegségek.
Kompetenciák fejlesztése: Attitűdformálás: a környezeti kultúra fontossága, a lakóhely és környezet tisztasága egyben védeke-
zés is a kártevők elszaporodása ellen.Összefüggések keresése a környezet állapota és a betegségterjesztő állatok elszaporodása között.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: szövegértés és a lényeges elemek kiemelésével
szövegalkotás a szemelvények tartalmáról.
Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük a középkorban dúló hatalmas pes-tis- és az egyéb súlyos járványokról. Mutassuk be, hogy voltak olyan városok, ahol a lakosság fele a fertőző betegség áldozata lett. Az emberek sokféle tudománytalan eljárással próbálkoztak a járványok megfékezésére, de csak a 19. században ismerték fel, hogy például a pestisjárványt a patkányokon élő bolhák ürüléke terjeszti.
Szemléltetés és megbeszélés módszerével mutassuk be a házi egeret. Magyarázzuk el, hogy éjjel jár tápláléka után, ezért a hallására és a szaglására támaszkodik tápláléka felkutatásakor. Hosszú bajuszser-téi tapogatószervek.
Ismételjük át az eddig megismert fogazatokat: szemléltessük a sertés mindenevő, a szarvasmarha növényevő, a kutya és a macska ragadozó fogazatát. Idézzük fel a különböző felületű zápfogakat is.
A céljellegű ismeretek átismétlése után egérkoponyán vagy a tankönyv rajzán szemléltessük a foga-zatot, magyarázzuk el a rágcsáló fogazat lényegét: metszőfogai hosszúak, enyhén behajlítottak, élesek, folyamatosan nőnek, ezért állandóan koptatni kell. Figyeltessük meg a zápfogak felületét. Ezek a sertés zápfogaihoz hasonlók, gumós felületűek. Ebből arra következtethetünk, hogy növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt, vagyis mindenevő.
Ismételjük át az eddig megismert emlősök szaporodását, az egy év alatt születendő utódok számát. (A házi sertés évente 8-15 malacot ellik, a szarvasmarha és a ló évente egyszer egy utódot hoz a világra.). A házi egér rendkívül szapora. Évente ötször, hatszor ellik, utódainak száma egy-egy alkalommal 8-10. Tehát egyetlen szapora nőstény egér egy év alatt akár 60 utódot is felnevelhet.
A tankönyv képeiről (esetleg videofilmről vagy kitömött állatról) szemléltessük a házi és a vándor-patkányt. Ismertessük, hogy testfelépítésük, életmódjuk az egéréhez hasonló, de annál háromszor na-gyobb. A vándorpatkány a gyakoribb, a házi patkányt kiszorította élőhelyeiről.
Szaporodásukról és kártételükről olvassuk el a 155. oldalon írtakat. Tudatosítsuk, hogy a rendezet-len, szemetes, konyhai hulladékokkal, ételmaradékokkal szennyezett környezetben különösen sok egér és patkány találja meg életfeltételeit. Az ellenük való védekezés leghatásosabb módja: a lakókörnyezet tisztasága, rendezettsége, a hulladékok megfelelő elhelyezése, kellően elzárt élelmiszerraktárak és gabo-natárolók.
Az állatról emberre terjedő betegségekről szóló tankönyvi leírást önálló munkával dolgozzák fel. Értemezzék a szöveget, majd tegyenek fel kérdéseket egymásnak.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
128
Tudatosítsuk, a legfontosabb szabályokat, melyek betartásával elkerülhetők a fertőzések.A rágcsáló emlősök által terjesztett betegségekről ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tanulói
kiselőadások is készülhetnek.Az óra végi összefoglaláskor oldják meg önállóan a munkafüzet feladatait! Ennek értékelése után
válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!
Madárvédelem, madártelepítés
Oktatási feladat:A természetes élőhelyek csökkenése miatt fontos feladat a megmaradt élőhelyek és élőlényeinek vé-
delme.A kártevők ellen használt mérgező vegyszerek beépülhetnek a táplálkozási láncba, és annak minden
tagját károsíthatják.A tanulók lehetőségei a madárvédelemért és a madarak megtelepítéséért.
Kompetenciák fejlesztése:Attitűdformálás: felelősségtudat kialakítása a lakóhelyi környezet és az ott megtelepedő élővilág iránt.
A természetes növényvédelem és a madárvédelem közötti összefüggés felismerése. Az aktív természetvédelemhez szükséges ismeretek, készségek kialakítása (madáretetés, mesterséges
fészekodúk kihelyezése).
Az óra első részében a tanulók tapasztalataiból kiindulva gyűjtsük össze azokat az emberi tevékeny-ségeket, amelyek a természetes élőhelyek csökkenését okozzák. Tudatosítsuk, hogy az élőhelyek meg-szűnése egyben az ott élő növények és állatok pusztulását is okozhatja.
Beszéljük meg, milyen környezetszennyező források vannak a lakóhelyünkön, mi veszélyezteti a la-kóhely környéki füves, fás, vizes élőhelyeket.
Idézzük fel a tanult zöldség- és gyümölcsfélék károsítóit és az ellenük való védekezés formáit (al-mamoly, szilvamoly, káposztalepke, cserebogár – védekezés: vegyszerekkel, hernyófogó övekkel, illetve tanultuk, hogy az énekesmadarak nagy tömegben fogyasztják a kártevőket).
Magyarázzuk el, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszerek nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem az úgynevezett hasznos rovarokat is. A vegyszer beépülhet a táplálkozási láncba, és annak min-den tagját károsíthatja.
A természetes növényvédelem része a rovarkártevőkkel táplálkozó madarak védelme és megtelepí-tése a művelt területeken. E munkából a tanulók is kivehetik részüket. Az egyik feladat a madarak téli etetése. A nem vonuló madarak egy része szívesen elfogyasztja az etetőkben felkínált táplálékot.
A lecke 6. bekezdéséből megismerhetik azokat a madárfajokat, amelyek az etetőkhöz szoktathatók. A leírt madárfajok képét szemléltessük, és beszéljük meg, milyen eleséget kedvelnek. A tankönyv rajzain figyeltessük meg a különböző etetőtípusokat, melyek lényege, hogy védjék a madarat az időjárástól. Kü-lönböző szakkönyvekből, ismeretterjesztő filmekből is bővíthetjük ismereteinket az etetőkről, eleségekről.
Különböző madárfajok más-más odúkban telepednek meg. A tankönyv ezekből is bemutat néhá-nyat. Az odúk elkészítése és kihelyezése szakember közre működését igényli. A környéken élő madarász szakember biztosan segít ebben a tanulóknak.
Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet feladatait.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
129
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat:A témakörben megismert állatok testfelépítésnek, életmódjának, környezethez való alkalmazkodá-
sának felidézése és alkalmazása.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja
között. Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felismertetése konkrét példák alapján.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése.Egészségnevelés: a környezetünkben élő betegségterjesztő állatok, az ellenük való védekezés lehető-
ségei.
A témakör legfontosabb ismereteit (a megismert állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását stb.) a tankönyv 163–164. oldalain foglaltuk össze.
Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel a tanultakat! A korábbi összefoglaló órákhoz hasonlóan törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek a ké-
peket, ábrákat önállóan is elemezni, az összefüggéseket felismerni és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni.
A frontális felidézés és megbeszélés után a munkafüzet feladatait mindig önállóan oldják meg. Így pontos visszajelzést kapunk a tudásukról, illetve azokról a hiányosságokról, melyet az összefoglaló órán pótolni kell.
Készítsenek az órán egyszerű vázlatrajzokat is, melyek elkészítéséhez a tankönyvi illusztrációk adnak segítséget.
Az ember szervezete és egészsége
Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánAz emberi test felépítésével és életműködésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájá-
nak alakításában.A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra
fejlesztése.A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása.A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük
való azonosulás.Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jár-
tasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfoga-dása, segítése.
A serdülőkori testi és lelki változások jeleinek és okainak összegyűjtése.A nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggé-
seinek elemzése.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
130
Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel.
Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúd-talp stb.), az okok elemzése, következtetések levonása.
A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában.A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákkal.A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákkal.Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése
és értelmezése.Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása.A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban.A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban.A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata.Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.
A bőr és egészségvédelme
Oktatási feladat:Az emberi szervezet felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, melyek összessége a szervezet.A bőr felépítése és alapműködései (védelem a környezeti hatásoktól, verejtékezés, tápanyag-raktáro-
zás, a bőr mint érzékszerv).A bőr egészségvédelme: a bőrelváltozások észlelése. A helyes bőrápolás.Az A- és a C-vitamin jelentősége a bőr egészséges működésében.A napozás során D-vitamin képződik a bőrben. A túlzott napozás veszélyei.
Kompetenciák fejlesztése:Értelmi képességek fejlesztése a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a bőr felépítése és
működése közötti összefüggés felismerésével.Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértés és szövegalkotás képességének – fejlesztése.
A verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása.Önálló munkához szükséges kompetenciák fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során
és a képek, ábrák megfigyelése és elemzésekor.
A tankönyv ábráinak és az emberi test modelljének megfigyelésével annak tudatosítása, hogy az ember szervezete szervrendszerekből, szervekből épül fel. Lehetőség szerint mikroszkóp használatával mutassuk be, hogy a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel.
Elemezzük a tankönyv ábráját a légzőszervrendszer felépítéséről.Mutassuk be a többi szervrendszerünket is. Modellel, makettel, filmekkel szemléltessük elhelyezke-
désüket.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
131
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
Idézzük fel a korábban megismert állatok kültakaróját, főbb jellemzőiket és feladataikat. Mi borítja az ízeltlábúak, a halak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az emlősök testfelszínét? Milyen kör-nyezeti hatásokkal szemben véd a kültakaró? Milyen összefüggés van a kültakaró színe, mintázata és az egyes állatok életmódja között?
Magyarázzuk el a kültakaró fogalmát! Ismertessük, hogy egy felnőtt ember bőrfelülete 2 m2, tömege 10 kg, és átlagosan 1-2 mm vastag.
Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait: milyen környezeti hatások érik az ember bőrét, hogyan véde-kezik a káros hatásokkal szemben?
Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a bőr keresztmetszetét! Mutassuk be, hogy a bőr felső rétegét alkotó sejtek több rétegben helyezkednek el, szorosan összezáródnak. Ez biztosítja, hogy az ép bőr fel-színén a kórokozók nem tudjanak áthatolni.
Az ábra elemzése alapján beszéljük meg, milyen külső környezeti hatásokat érzékelünk a bőrünkkel (hideg, meleg, fájdalom, tapintás). Tudatosítsuk, hogy a bőr fontos érzékszerv is.
Magyarázzuk el a verejtékezés folyamatát. Miért fontos életjelenség? Hol helyezkednek el a verejték-mirigyek? Mennyi verejték termelődik munkavégzés során?
A bőrben lévő zsírszövetről, festékszemcsékről és a faggyúmirigyekről olvassák el a tankönyv szöve-gét. Értelmezzék a leírásokat, majd szemléltessük és beszéljük meg: Mi a jelentősége a zsírszövetnek? Mitől védenek meg a festékszemcsék? Mitől függ az emberek bőrszíne? Mi a a faggyúmirigyek jelen-tősége?
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.
Tudatosítsuk a rendszeres tisztálkodás fontosságát. Ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények felhasználásával mutassuk be, milyen veszélyeket rejt szervezetünk számára a túlzott napozás. Tudato-suljon, hogy a nyári időszak déli óráiban miért nem szabad a napon tartózkodni.
Gyerekkorban különösen gyakoriak a bőr felszínét érő sérülések. Ezért magyarázzuk el, hogy a sérült bőrön keresztül kórokozók juthatnak szervezetünkbe, melyek különböző betegségeket alakítanak ki. Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és beszéljük meg a sebellátás alapfeladatait.
A bőr egészségvédelmének legfontosabb feladatait a munkafüzet 5. feladatában fogalmazzuk meg.
Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei és rajzai alapján fogalmazzanak meg kérdéseket, majd vála-szoljanak a tankönyv kérdéseire is, és oldják meg a munkafüzet 5. és 7. feladatát is.
A mozgásszervrendszer és egészségvédelme
Oktatási feladat: A csontváz és az izomzat fogalma, felépítésének alapismeretei.A csontok kapcsolódási formái, az ízületek felépítése. A mozgás során a csontok és az izmok működése.A mozgásszervrendszer egészségének megőrzése. A helyes életmód és a mozgásszervrendszer fejlődése közötti összefüggés megértése.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
132
Kompetenciák fejlesztése:Gondolkodás fejlesztése: összefüggések keresése a csontok alakja és főbb feladataik között.Szempontok szerinti csoportosítások végzése (csöves- és lapos csontok, védelmi feladatot ellátó
csontok stb.).Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs, valamint a
szövegalkotás képességének fejlesztése.Egészségnevelés: a mozgásszervrendszer egészségmegőrzésének főbb szabályai – rendszeres mozgás,
tápanyagokban gazdag táplálkozás, helyes napirend, a helyes és a helytelen, egészségkárosító szokások.
Ismételjük át az ember szervezetéről tanultakat: Melyek a legfontosabb szervrendszerek? Milyen mű-ködést végeznek? Miből épülnek fel a szervrendszerek? Melyek bőrünk főbb rétegei? Milyen működést végez a bőr? Hogyan őrizhetjük meg kültakarónk egészségét?
A megbeszéléshez használjuk a tankönyv illusztrációit és az emberi test modelljét!
Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a különböző állatcsoportok mozgásáról. Mi a célja a mozgásnak? Milyen mozgásféleségek jellemzők az állatokra? Hogyan és mivel mozognak
a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak és a gerinces állatok főbb csoportjai? A felidézést szemléltetéssel segítsük.Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.
Az új anyag feldolgozást megbeszéléssel kezdjük: Milyen mozgásokat tudunk végezni? Soroljunk fel minél több egyszerűbb és összetettebb mozgásformát (ugrás, futás stb.).
Az emberi test csontvázának és a tankönyv ábrájának szemléltetésével magyarázzuk el, hogy az em-ber mozgásszervrendszere a csontvázból és a csontokhoz tapadó vázizomzatból épül fel.
Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a főbb csontokat, azok nevét, majd ugyanezeket a csontokat mu-tassuk meg a csontvázmodellen is.
Figyeltessük meg, hogy a csontok egy része védi az alatta lévő szerveket! A tankönyv ábrája alapján nevezzük is meg ezeket a csontokat (a mellkas csontjai védik a tüdőt és
szívet, a koponya csontjai az alatta lévő agyvelőt).
Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát.
Figyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a csontokhoz különféle izmok tapadnak. Az ábra alapján nevezzük meg a végtagok, a törzs legfontosabb izmait (természetesen az 5. évfolyamon még nem kell megtanulni ezeknek a nevét).
Szemléltessük és magyarázzuk el az izomműködést: a mozgások során a csontokhoz tapadó izmok kétféle működést végeznek. Amikor összehúzódnak, a csontok közelednek egymáshoz, ha az izmok megnyúlnak, a csontok távolodnak egymástól. Minden mozgásnak ez a működés az alapja.
A tankönyv ábrájának megfigyelésével, a főbb működések elmagyarázásával ismerjék meg a kar haj-lító- és feszítőizmainak működését. Végezzük el a munkafüzet 6. feladatában leírtakat!
A mozgások során a csontok egymáson elmozdulnak. A csontok mozgatható kapcsolatát az ízületek biztosítják.
Figyeljük meg a tankönyv magyarázó rajzán az ízületek felépítését! Magyarázzuk el, hogy a rendszeres sportolás, mozgás hatására az ízületek mozgékonyak lesznek.
A mozgásszegény életmód (amely egyre inkább népbetegségnek számít) következménye, hogy az ízüle-ti szalagok megrövidülnek, szerkezetük merev lesz, így a mozgás nehézkesebbé válik.
Az ízületekről tanultakat a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
133
Megbeszélés módszerével tudatosítsuk, hogy a csontok és az izmok egészséges fejlődéséhez tápanya-gokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztani, és nem maradhat el a mindennapos testmozgás sem.
Olvassák el a tankönyv szövegét a mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségeiről (csontritkulás, lúdtalp, gerincferdülés). A lényegkiemelés során szemléltessük a betegségeket, a csontok elváltozásának kórképét, majd tudatosítsuk hogyan előzhetők meg ezek a betegségek.
Oldják meg a munkafüzet 7. feladatát.
Óra végi összefoglalás: a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak.
A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere
Oktatási feladat:A táplálkozás, a tápanyagok és az emésztés fogalma. A tápanyagok hasznosulása szervezetünkben: az építő- és fűtőanyagok jelentősége.Az emésztés folyamatának lényege.A tápcsatorna főbb szervei és működésük a tápanyagok emésztésében és felszívásában.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: az összehasonlításokhoz szükséges emlékezet fejlesz-
tése, a vizuális kommunikáció összekapcsolása a verbálissal.Az egyes szervek felépítése és működése közötti összefüggések megértése. A megfigyelt életjelenségek elmondása szóban, a lényeges elemek kiemelése a munkafüzet feladatai-
nak megoldása során.
Az óra elején ismételjük át, amit az állatok táplálkozásáról tanultunk. A felidézéshez használjuk a tankönyv képeit és egyéb szemléltetőanyagokat (koponyák, modellek, makettek).
Csoportosítsuk az állatokat táplálkozásuk alapján: melyek a mindenevők, növényevők, ragadozók, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 1. feladatát.
Megbeszélés módszerével, a meglévő tapasztalatok rendszerezésével alakítsuk ki a táplálkozás fogal-mát. A táplálkozás során szilárd és folyékony ételeket, italokat fogyasztunk.
Magyarázzuk el, hogy a tápanyagok a szervezetünkben lebomlanak. Egy részük a sejtekben elég, ezek a „fűtőanyagok”. Az ilyen jellegű tápanyagok biztosítják szervezetünk számára az energiát. A tápanya-gok másik csoportja mint „építőanyag” hasznosul. Ezek lebontása, majd felszívása biztosítja szervrend-szereink felépítését és egészséges működését.
A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a lényeget.
A tápanyagok lebontása (emésztésük a tápcsatornában történik).Figyeltessük meg a tápcsatorna szakaszait a tankönyvi ábrán (szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső,
gyomor, vékonybél, vastagbél). Használjunk egyéb szemléletőanyagokat is (modell, filmrészletek). A lé-nyeg, hogy a tanulók tudják a tápcsatorna szakaszainak nevét és azok elhelyezkedését.
Magyarázzuk el, hogy mi történik a táplálékkal az egyes szakaszokban, mely szervek milyen mű-ködéseket végeznek. (Az emésztőszervek és az emésztőmirigyek – máj, hasnyálmirigy – részletesebb működése a 8. évfolyam tananyaga.)
Idézzük fel, mi a táplálkozás lényege. Mit jelent az a fogalom, hogy táplálkozás? Beszéljük meg a tanulók tapasztalatait arról is, hogy mit éreznek akkor, amikor éhesek? Hogyan változik meg azoknak az emberek-nek a testalkata, akik túl sok ételt, főleg édességet és liszt felhasználásával készült ételeket fogyasztanak?
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
134
A tankönyv ábrájának segítségével figyeljük meg a tápcsatorna felépítését. A rajz segítségével nevez-zék meg a főbb szerveket: szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél.
Magyarázzuk el, mi történik a táplálékkal a szájüregben, a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony- és a vastagbelekben. Fontos, hogy a tanulók megértsék: az elfogyasztott ételek, italok az emésztőszervrend-szerben teljesen átalakulnak, majd felszívódnak.
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát.
A tankönyv kérdései és a munkafüzet 5. feladata a tanult ismeretek lényegét tartalmazzák.
Az egészséges táplálkozás
Oktatási feladat:Az egészséges táplálkozás alapismeretei: tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag
ételek és italok fogyasztása.Építő- és fűtőanyagokban gazdag ételeink, élelmiszereink.Az elhízás és a lesoványodás biológiai okai.A napi ötszöri étkezés fontossága.A zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelentősége, legfontosabb vitaminjaink (A-, C-, B-, D-vitaminok)
hatása és előfordulásuk az élelmiszerekben.
Kompetenciák fejlesztése:Attitűdformálás: a helyes táplálkozás fontosságának a megértése. Tekintsék értéknek a szervezet
egészséges működését, tudják az egészséges táplálkozás fontosságát a fő életműködésekben. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a zöldségekről, gyümölcsökről tanultakat legyenek képe-
sek alkalmazni az egészséges táplálkozásban.Tudjanak konkrétumok felsorolásával érvelni az egészséges táplálkozás fontosságáról. Ismerjék az ösz-
szefüggést a helytelen táplálkozás, a nem megfelelő életmód és bizonyos betegségek kialakulása között.A vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése a magyarázó rajzok megfigyelésével, a lényeges ele-
mek szóban és írásban történő kiemelésével.
Ismételjük át, amit a táplálkozásról és az emésztésről tanultunk. Alapfogalmak: tápanyagtartalom, emésztés, lebontás, felszívódás, bélcsatorna és annak részei: szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vas-tagbél, emésztőmirigyek.
Tudatosítsuk a tankönyv első bekezdésében leírtakat: mi a lényege az egészséges táplálkozásnak?Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: milyen tápanyagokat tartalmaznak elfo-
gyasztott ételeink és italaink, és azok lebontása után hogyan hasznosulnak a szervezetünkben?
Mivel az elhízás is népbetegségnek számít, magyarázzuk el a biológiai okait! Ismeretterjesztő iroda-lomból vett szemelvényekkel, filmrészletekkel mutassuk be, hogy az elhízás számos betegség kialakulá-sát okozhatja (magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések stb.).
Részösszefoglalás: önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.
Elemezzük a tankönyv 175. oldalán lévő ábrát! Hányszor kell naponta étkezni? Az egyes körcikkek nagysága jelzi azt is, hogy mely étkezések számítanak főétkezésnek, vagyis mikor kell a legtöbbet és mikor a legkevesebbet táplálkozni.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
135
A megbeszélés összegezése a munkafüzet 4. feladatban történhet.
A tanulók három csoportot alkotva ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények és a tankönyv alapján önállóan dolgozzák fel a szöveget.
A csoportMi a jelentősége a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának?
B csoportA víz jelentősége. A vitamin fogalma.A C-vitamin jelentősége. Milyen élelmiszerekben fordul elő?
C csoportA D- és a B-vitaminok fontossága. Hogyan jutnak a szervezetbe? Milyen betegségeket okoz a hiányuk?
A beszámolók során emeljük ki a lényeget. Mondjunk minél több példát az egyes vitaminféleségek előfordulására, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 5–6. feladatát!
A tápcsatorna betegségei közül a tananyag a fogszuvasodással foglalkozik részletesebben. Figyeltes-sük meg a tankönyvben az ép (173. oldal) és a beteg fogazatot (176. oldal). Beszéljük meg, hogyan őriz-hetjük meg a fogak épségét, mi okozza romlásukat. Mivel a fogszuvasodás is népbetegségnek számít, tudatosítsuk a megelőzés módjait és a rendszeres orvosi ellenőrzés fontosságát.
A gyomoridegesség nevű pszichoszomatikus betegség egyre gyakrabban érinti a fiatal korosztályt is. Olvassák el a lecke utolsó előtti bekezdését, majd beszéljük meg: Milyen tüneteket okoz? Mi válthatja ki ezeket a tüneteket? Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása?
Összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 7. feladatát.A tanultakat elmélyíthetjük a következő módszerrel is: találjanak ki a gyerekek az egészséges táplál-
kozással kapcsolatos rövid kis megállapításokat, amelyekben valamilyen szándékos hiba van. A tanulók feladata a hiba megkeresése és javítása. Például: „Reggelire egy pohár kefirt eszem, és már indulok is az iskolába”. „Ebédelni nem szoktam, mert este, ha együtt a család, bőségesen vacsorázunk.” „Nem szeretem a gyümölcsöket, de sok ásványvizet fogyasztok.” „Sportolás előtt csak vitaminokban gazdag ételeket fogyasztok.”
Írjuk a táblára, hogy előző nap ki milyen ételeket, élelmiszereket fogyasztott. Végezzünk csoportosí-tást: a felírtak közül melyek a fő fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin- és ásványianyag-forrásaink?
A légzőszervrendszer és egészséges működése
Oktatási feladat:A légzés lényegének (gázcsere) megismerése.A légzőszervrendszer felépítése és főbb szerveinek működése.A környezetszennyezés és bizonyos légúti megbetegedések közötti összefüggés megismerése.A leggyakoribb légúti megbetegedések (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulla-
dás, tbc) okai, megelőzésük.
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
136
Kompetenciák fejlesztése:Az értelmi képességek fejlesztése: a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a légzőszervrend-
szer felépítése és működése közötti összefüggés felismerésével.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése, a
megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban.Az önálló tanuláshoz és feladatmegoldáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a
munkafüzet együttes használatával. Egészségnevelés: a légzőszervrendszer egészséges működését veszélyeztető környezeti ártalmak is-
merete.
Óra eleji ismétlés: a kültakaróról, a mozgásról és a táplálkozásról tanultak felidézése. A megbeszélés-hez használjuk a tankönyv illusztrációs anyagát.
Az új anyag feldolgozását a légzés – mint alapvető életjelenség – jelentőségének bemutatásával kezd-jük. A korábban tanultak alapján idézzük fel, mivel lélegeznek a növények és az állatok.
A munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget.
Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az ember légzése két mozzanatból áll. Fi-gyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a ki- és a belégzés során hogyan változik a mellkas térfogata. Milyen munkát végez a rekeszizom a ki- és a belégzés során?
Végezzük el a következő megfigyelést. Tegyék a kezüket a mellkasukra, és figyeljék meg, hogy be-légzésnél a mellkas térfogata megnövekszik és felemelkedik, a tüdő megtelik levegővel. Kilégzéskor a tüdőből kiáramlik a levegő, a mellkas térfogata csökken és lesüllyed.
Szemléltessük a tüdőt, mutassuk be, hogy a léghólyagok felszínén keresztül történik a gázcsere, azaz az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása.
A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget.
Az emberi test modelljével és a tankönyv rajzával szemléltetve kövessük végig a levegő útját az orr-nyílástól a léghólyagokig. Ismertessük az egyes szervek fő jellemzőit és feladatát a légzésben (orrüreg – felmelegíti, párával telíti és megszűri a belélegzett levegőt, a gége a hangadás szerve stb.)
Rögzítés: munkafüzet 3–5. feladatának megoldásával.
Végezzünk megfigyelést arról, hogy egy perc alatt nyugalmi helyzetben hányszor veszünk levegőt, majd 20 guggolás után ismét mérjük meg a légvételek számát. Az eltérő adatokból következtessünk: miért szaporodott fel 20 guggolás után a légvételek száma? Mire van nagyobb szüksége a szervezetnek a munkavégzés során?
Egy nagy légvétellel fújjunk fel egy lufit! Így tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók arról, hogy egy légvétellel kb. mennyi levegőt tudunk belélegezni és kifújni.
Mutassuk be, hogy a légzőszervrendszer egészségmegőrzésében melyek a legfontosabb tudnivalók (szabad levegőn való mozgás, rendszeres sportolás, a lakás, a tanterem szellőztetése stb.)
A tanulók tapasztalatainak felidézésével beszéljük meg, mi mindennel szennyeződik a levegő a la-kóhelyen és annak tágabb környezetében. Melyek a levegőszennyezés főbb forrásai? Ismeretterjesztő könyvek és filmek segítségével mutassuk be, milyen káros hatással van a környezetszennyezés a légző-szervekre. (Bizonyos szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben, ezzel csökkentik a légző felületet, más anyagok belélegezve az arra érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket okoznak.)
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
137
Különböző elemzések adatainak felhasználásával mutassuk be az összefüggést a szennyezett környe-zetben élők és a légúti megbetegedések gyakorisága között. Tudatosítsuk, hogy a tiszta levegő érték!
A tankönyvi szöveg önálló feldolgozásával ismerjék meg, hogy a dohányzás során milyen káros anyagok jutnak a szervezetbe. Milyen megbetegedéseket okozhatnak ezek az anyagok (nikotin, kátrány, szén-monoid)? Filmek, ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tudatosítsuk a dohányzás veszélyeit, a nikotinfüggőség kialakulását.
A légzőszervrendszer leggyakoribb betegségeit (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, tbc) önálló szövegelemzéssel dolgozzák fel. A megbeszélés során a légúti megbetegedé-sen átesett tanulók mondják el, milyen tüneteket észleltek, és milyen orvosi kezelést kaptak.
Mivel ismét egyre több a tbc-s megbetegedés, ismerjék meg a tanulók, kik vannak kitéve a fertőzés-nek, és hogyan lehet a betegséget megelőzni.
Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6–7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!
A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük
Oktatási feladat:A vérkeringés szervrendszerének felépítése és működése. A szív- és érrendszer feladata.A szívműködés alapjelenségei (összehúzódás és elernyedés).A vér szerepe a tápanyagok a légzési gázok, és a bomlástermékek szállításában.A kiválasztás szervei: vesék, húgyvezeték, húgyhólyag és a húgycső.A keringési szervrendszer egészségmegőrzése: szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehe-
tőségei.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése a szervrendszerek felépítése
és működése között.Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű számítások végzése a szívműködésről. Az önálló tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése.Egészségnevelés: a keringési szervrendszer egészséges fejlődésének és egészségmegőrzésének a feltételei.
Ismételjük át a kültakaróról (bőr), a mozgásról, a táplálkozásról, az emésztésről és légzésről tanulta-kat! A tanulók csoportmunkában válaszoljanak az alábbi kérdésekre.
A csoportMilyen környezeti hatásokkal szemben nyújt védelmet a bőr?Milyen környezeti ingereket fog fel?Mi a jelentősége a bőrben elraktározott zsírrétegnek?Hogyan őrizhetjük meg bőrünk egészségét?
B csoportMiből épül fel a mozgásszervrendszer?Milyen működés jellemző a csontokhoz kapcsolódó izmokra?Milyen mozgásszervi betegségekről tanultunk? Hogyan előzhetők meg ezek a betegségek?
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
138
C csoportMi a táplálkozás és az emésztés lényege?Hogy nevezzük a tápcsatorna részeit?Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás?
D csoportMilyen szervekből épül fel a légzőszervrendszer?Mi a légzés lényege?Hogyan biztosíthatjuk a légzőszervrendszer egészséges fejlődését?
Az új anyag feldolgozását a vérkeringés szerveinek bemutatásával kezdjük. A tankönyv ábráján, az emberi test modelljén szemléltessük, hogy a vérkeringés központi szerve a szív és a testet behálózó ér-rendszer.
Magyarázzuk el a szívműködés lényegét! A tankönyv rajzaival, szívmodellel szemléltessük, hogy a szívműködés folyamatos összehúzódásokból és elernyedésekből áll. Amikor a szív összehúzódik, kipré-seli a vért az erekbe, amikor elernyed, a vér visszaáramlik a szívbe. Ez a folyamatos működés biztosítja a vér áramlását szervezetünkben.
Tapintsák ki a nyaki verőéren vagy a csuklón a pulzust. Számolják meg, percenként hány összehú-zódást észlelnek! Hasonlítsuk össze a tanulók pulzusának adatait! Beszéljük meg, mi minden lehet az eltérések oka!
Olvassuk el a 181. oldal kiegészítő anyagát a szívösszehúzódásokról és a vérről!Végezzük el a munkafüzet 6–7. feladatában leírt egyszerű vizsgálatokat is.
Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv (181. oldal) rajzait a szívműködés mozzanatairól! Töre-kedjünk arra, hogy az ábrán megfigyelt életműködéseket a tanulók szóban kifejezzék, törekedve arra, hogy a szakszavakat is pontosan használják.
Oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát!
Szintén a tankönyv rajzával szemléltetve figyeltessük meg a szívből kiinduló (verőér) és az oda visz-szatérő (gyűjtőér) ereket.
A tankönyv 180. oldalának 4. és 5. bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el a szöveget, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen kapcsolat van a vér és a tüdő, továbbá a vér és az emésztőrendszer között?
Magyarázzuk el, hogy a vér nemcsak a légzési gázokat és a tápanyagokat szállítja, hanem a szerve-zetben keletkező mérgező bomlástermékeket is. A vesékhez szállított vért és a felesleges vizet a vesék választják ki. Figyeljék meg a rajzon a vesék elhelyezkedését és a kiválasztó szervrendszer további szer-veit. Ismertessék, hogy a veséken naponta 180 liter vér áramlik át, és ebből átlagosan 1,5 liter vizelet képződik.
A keringési szervrendszer egészségének megőrzése már kisgyermekkortól fontos feladat, ugyanis hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségekben hal meg.
Olvassák el a lecke utolsó három bekezdését! Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel egymásnak kér-déseket az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás fontosságáról.
Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdé-seire.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
139
A nemi szervek felépítése és működése
Oktatási feladat:A szaporodás lényege, biológiai hasonlóságok a növények, az állatok és ember szaporodása között.A szaporítószervek felépítése és működése.A serdülőkor, a nemi érés jelei fiúknál, lányoknál. A testi, a lelki és a nemi érettség közötti különbségek.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák fejlesztése: értsék meg, hogy a szaporodás alapvető biológiai
jelenség. Az állatvilágban a szaporodást vele született ösztönök irányítják, míg az ember szaporodása tudatilag és érzelmileg befolyásolt.
Az óra első részében megbeszélés és szemléltetés módszerével idézzük fel, miért fontos életjelenség a növény- és állatvilágban a szaporodás.
Mi lenne azoknak az élőlényeknek a sorsa, amelyek nem szaporodnának, nem gondoskodnának az utódokról?
Ismernek-e olyan élőlényeket, amelyek kihaltak a Földről? Tudják-e mi volt a kihalásuk oka? Szemléltessünk néhány – a földtörténet korábbi időszakaiban uralkodó – élőlényt, például páfrányfa,
mamut, kardfogú tigris, dinoszaurusz stb. Elbeszélés módszerével mutassuk be kihalásuk okát.
Idézzük fel a növények és az állatok szaporodásáról tanultakat. Hogy nevezzük a virág részeit? Me-lyek a hím és melyek a nő jellegű virágrészek? Mit jelent a beporzás és a megtermékenyítés? Miből fejlődik ki a növények termése és magja? Hogyan lesz a magból új növény?
Csoportosítsuk az állatokat! Mely állatok szaporodnak petékkel, ikrákkal, tojásokkal, és melyek hoz-nak eleven utódokat a világra?
Mondjanak példákat arra, mely állatok gondoskodnak az utódaikról és melyek nem. Tudnak-e pél-dákat mondani az ivadékgondozás fejlettsége és az utódok száma közötti összefüggésre?
Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–4. feladatának megoldása.
Magyarázzuk el, hogy az állatvilágban a szaporodása ösztönös jelenség. Vagyis belső késztetések irá-nyítják, amelyek évmilliók során alakultak ki. A legtöbb állatnál a szaporodás az év egy meghatározott időszakához kötődik.
Az ember szaporodása tudati befolyásolás alatt áll. Az ösztönöknek is szerepük van, de az ösztönöket az érzelmek, a másik nem iránti tisztelet és szeretet szabályozza.
Beszéljük meg, mit jelent a családtervezés. Ismerjék a tanulók, hogy a gyermekvállalás felelősséggel jár. A szülők kötelessége, hogy gondoskodjanak a megszületett gyermek testi és lelki fejlődéséről.
A női és a férfi szaporító szervrendszert a tankönyvi rajzokkal szemléltessük. Ismerjék meg a tanulók a nemi szervek elhelyezkedését és az egyes szervek működését. Tudatosítsuk, hogy a külső és a belső nemi szervek növekedése, fejlődése, az ivarsejtek képzése a serdülőkortól indul meg.
Magyarázzuk el, hogy a nemi érés a serdülőkorban kezdődik, és számos testi változással is együtt jár (hosszanti növekedés, másodlagos nemi jellegek kialakulása). Beszéljük meg, melyek ezek. Mi jellemző a férfias, nőies testalkatra? Tudatosítsuk, hogy mindezek a testi változások a serdülőkor elején (9–12 éves kor) kezdődnek el, és több éven át tartanak. A fejlődés 18–22 éves korban fejeződik be.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
140
A testi változásokat lelki változások is kísérik, például heves és szélsőséges érzelmi reakciók, a társas kapcsolatok erősödése, fokozott önállósodási igény, a kortárs csoportokhoz való kötődés stb.
A nemi szervek elhelyezkedéséről és felépítéséről tanultakat a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük.
Ismertessük, hogy a megtermékenyülés során a hímivarsejt és a petesejt összeolvad, és kialakul a zigóta. Figyeljék meg a tankönyv képein az ivarsejteket, a kétféle ivarsejt közötti alak- és méretbeli különbségeket.
Tudatosítsuk, hogy az ember fejlődésének két nagy szakasza van. Az első a méhen belüli fejlődés, mely 9 hónapig tart. A megszületés után kezdődik a második szakasz, amit méhen kívüli fejlődésnek nevezünk.
Fontos egészségnevelési feladat, hogy a tanulók megismerjék a nemi higiénia alapvető feladatait, melynek célja a nemi betegségek megelőzése.
A 8. évfolyamon részletesen tanulnak még az ember szaporodásáról, a nemi betegségekről. Az 5. év-folyamos tananyag csak a gyulladásos betegségekkel és a gombás fertőzésekkel foglalkozik.
Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.
Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai
Oktatási feladat:A méhen belüli fejlődés főbb jellemzői; a zigóta és a magzat fogalma.A szülés és a méhen kívüli egyedfejlődés. Az ember főbb életkori szakaszai, azok jellemzői.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák fejlesztése: a növekedés és fejlődés közötti különbség érzékel-
tetése. A testi és a lelki változások közötti kapcsolat a serdülőkorban.Kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg értelmezése, a lényeges jegyek kiemelése.
Az egyedfejlődése a megtermékenyített petesejttel, a zigótával kezdődik. Olvassák el a tankönyv első bekezdését, és válaszoljanak a kérdésekre! Mit nevezünk zigótának? Mit nevezünk embriónak és mag-zatnak? Meddig tart a magzati fejlődés?
Figyeltessük meg a tankönyv 189. oldalán lévő ábrát, melynek segítségével megismerhetik a növeke-dés és fejlődés legjellemzőbb mozzanatait.
Beszéljük meg, hogy a magzat fejlődésének melyek a jól látható jelei. Ismertessük, hogy a magzat a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből, a köldök-
zsinóron keresztül kapja.A munkafüzet 1. és 2. feladatának megoldásával rögzítsük az ismereteket!
Ismertessük a szülés folyamatát, mutassuk be, hogy élettanilag milyen megterhelést jelent ez az édes-anya számára.
A méhen kívüli fejlődés szakaszait, azok főbb jellemzőit megbeszélés módszerével, a tanulók tapasz-talatainak feldolgozásával ismertessük.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
141
Applikációval rögzítsük a táblán az egyes életkori szakaszok nevét, időtartamát és a főbb testi-lelki változásokat.
Fontos nevelési feladat, hogy a serdülőkori változásokra felkészítsük a tanulókat.Magyarázzuk el, hogy a serdülőkori változásokat a nemi mirigyekben termelődő hormonok szabá-
lyozzák. Ezek hatására alakulnak ki a fiúkra, lányokra jellemző testalkatbeli különbségek, megindul az ivarsejtképződés, melynek az első jele lányoknál a menstruáció, a fiúknál pedig az első magömlés. Lé-nyeges különbség, hogy a fiúknál az ivarsejtek képzése folyamatos, míg a lányoknál szakaszos, havonta egy petesejt érik meg.
Ismertessük, hogy mit jelent az elsődleges és másodlagos nemi jelleg kifejezés, és ez miben mutatko-zik meg a két nemnél.
Magyarázzuk el: a növény- és állatvilágban a szaporodási képesség egybeesik a teljes testi kifejlettség-gel. Ezzel szemben az embernél a nemi érettség (az ivarsejtek termelődése) évekkel megelőzi a testi és lelki fejlettség kialakulását (18–22 év).
A serdülőkor főbb jellemzőit a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.
Fontos nevelési feladata az órának, hogy tudatosítsuk: az idős emberek fokozott figyelmet, törődést, gondoskodást igényelnek. Elvárható magatartás a segítőkészség, az udvariasság és a tisztelet.
Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3. és 5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kér-déseire.
Az idegrendszer. Az érzékszervek:a látás és a hallás
Oktatási feladat:Az idegrendszer fogalma, az agyvelő és a gerincvelő.Konkrét példák megbeszélésével az idegrendszer alapműködéséinek megismertetése.A környezet hatásait az érzékszervek fogják fel. A látó- és a hallószerv felépítése és működése.
Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség fejlesztése, a tapasztalatok megfogalmazása szóban és írásban.A gondolkodási és a szövegalkotási képesség fejlesztése a képek, ábrák elemzése során.
Óra eleji ismétlés: a megbeszélés módszerével idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak az állatok kör-nyezetükhöz, a környezetükben történő változásokhoz. Hogyan változik meg egyes állatok viselkedése a környezet változásainak hatására? Mely érzékszervek segítik az állatokat a táplálék megszerzésében?
Az új anyag feldolgozásakor szemléltessük az idegrendszer felépítését. Ismerjék meg annak központi szerveit, az agyvelőt és a gerincvelőt, tudják elhelyezkedésüket. Csontvázon mutassuk be, hogy az agy-velőt a koponya csontjai, a gerincvelőt a csigolyák védik.
Kiegészítésként bemutathatjuk, hogy az idegrendszert több milliárd idegsejt alkotja, melyek behálóz-zák egész testünket. Így biztosítanak kapcsolatot a szervrendszerek és egyes szervek között.
Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismeretét az idegrendszer szabályozó működéséről. Értelmezzük a szöveget, melyből megérthetik a tanulók a szabályozási folyamat lényegét. Mondjanak ők is a tankönyv-ben leírt működésen alapuló példákat (hogyan „válaszol” a szervezetünk a környezet változásainak hatására?).
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
142
Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a fontosabb agyi központokról! Magyarázzuk el, hogy az agyban vannak többek között a gondolkodás, az emlékezet, az érzelmek központjai is, és minden tanulási folya-matot, a beszédet, az írást, a gondolkodást stb. is idegrendszer működése biztosítja.
A környezetünkből jövő különböző ingerek központjai is az agyban vannak. Az érzékszervek felfog-ják a környezet ingereit (fény, hang, hőmérséklet, fájdalom stb.), amelyek ingerületté alakulva az agyi központokban érzeteket alakítanak ki. Példán keresztül mutassuk be, hogy a környezet ingereit az ideg-sejtek felfogják, érzetté átalakítják, és a megfelelő idegi központba szállítják. Az idegrendszer felfogja és érzékeli a hatást és megfelelő választ (utasítást) küld.
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.
A tankönyv rajzával vagy modellről szemléltessük a szemet. Magyarázzuk el a fény útját, az egyes alkotórészek (szaruhártya, szivárványhártya, szemlencse) fel-
adatát az inger vezetésében. Tudják, hogy a fénysugarak az ideghártyára összpontosulnak, ahol ingerü-let keletkezik Az ingerületből az agy látóközpontjában kialakul a látás érzete.
A 193. oldal utolsó bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el és értelmezzék a szöveget. Mi a feladata a szemhéjaknak, a könnymirigyeknek, a szemmozgató izmoknak?
Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.
A tankönyv rajzán és az emberi fül modelljén mutassuk be a hallószervet. Nevezzük meg a részeit, majd magyarázzuk el, hogyan alakul ki a rezgéshullámokból (hanghatás) a hallás érzete.
Az ábra megfigyelése során kövessük, hogyan terjed az inger a fülben. Mi fogja fel a rezgéshullámo-kat? Mi továbbítja a középfülbe? Hol keletkezik az ingerület?
Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 5–6. feladatát!
A fertőzés és a járvány
Oktatási feladat:A fertőzés és a járvány fogalma. Hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis hogyan lehet fertőzéseket kapni.A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében.Általános tudnivalók az egészség megőrzése, a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében.
Kompetenciák fejlesztése: Ismeretalkalmazási kompetenciák fejlesztése a korábban tanultak felidézésével és alkalmazásával.Önálló tanuláshoz és ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyvi szövegré-
szek önálló feldolgozásával.Tudjanak összefüggéseket keresni a helytelen táplálkozási szokások, a nem megfelelő életmód (kevés
alvás, a rendszeres mozgás hiánya) és bizonyos betegségek kialakulása között.Ismerjék fel, hogy a szervrendszerek leggyakoribb betegségei helyes életmóddal megelőzhetők.
Idézzük fel a korábban tanultakat! Milyen betegségeket terjesztenek az állatok? Miért nem szabad megtűrni a környezetünkben az egereket, patkányokat, házi legyeket? Hogyan védekezhetünk a legha-tásosabban a felsorolt állatok elszaporodása ellen?
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
143
Magyarázzuk el a kórokozó és a fertőzés fogalmak lényegét. Színes képekről, videofilmekről szemlél-tessünk néhány kórokozó vírust, baktériumot, gombát, betegséget okozó férgeket és azok petéit.
Olvassák el a 3–4. bekezdést, majd beszéljük meg: hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis melyek lehetnek a fertőzések „kapui”, amin keresztül a kórokozók fertőznek.
A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük.
Az elbeszélés módszerével, irodalmi szemelvények felolvasásával mutassuk be, hogy az elmúlt évszá-zadokban és a közelmúltban milyen járványok okoztak nagy emberveszteségeket (pestis, tífusz, malá-ria, spanyolnátha, gyermekbénulás, ebola, AIDS).
Napjainkban, a tömeges megbetegedéseket okozó fertőző betegségek többségével szemben védőol-tásokat alkalmaznak. Magyarázzuk el a tanulóknak, mit jelent a betegségekkel szembeni védettség? Hogyan leszünk védettek a fertőzésekkel szemben (passzív és aktív immunitás)?
Olvassuk el a tankönyv kiegészítő anyagát, melyből megismerhetik a tanulók, hogy milyen életkor-ban milyen fertőző betegséggel szemben adnak kötelező védőoltásokat.
A betegségek tüneteinek idejében történő felismerése a feltétele a gyógyulásnak. Ezért fontos, hogy a meglévő tapasztalatok megbeszélésével összegyűjtsük, melyek a betegségek általános tünetei, hogyan változik meg a közérzetünk akkor, ha valamilyen betegség megtámadta a szervezetünket (gyengeség, fáradtságérzés, láz, étvágytalanság, különböző fájdalmak stb.).
Fontos feladat annak tudatosítása, hogy betegségek tüneteinek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A „házi gyógykezelés” súlyos következményekkel járhat, különösen igaz ez gyermekkorban.
Oldják meg a munkafüzet 3. feladatát.
Egyes betegségekkel szemben nem tudunk védekezni. De számos olyan betegség van, amelynek ki-alakulását megfelelő ismeretek birtokában elkerülhetjük. Beszéljük meg, hogyan előzhetők meg a be-tegségek. Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük egészségünket?
Csoportmunkában dolgozzuk fel a tananyag idevonatkozó részét.
A csoportMiért fontos a betegségmegelőzésben az egészséges életmód?Melyek az egészséges életmód főbb szabályai?Milyen összefüggés van az elhízás és bizonyos betegségek kialakulása között?
B csoportMiért fontosak a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok? Miért fontos a betegség korai felismerése?Milyen betegségek kialakulását okozhatja a nem megfelelő családi és iskolai légkör, a rossz társas
kapcsolatok?
C csoportMilyen formái lehetnek a környezetszennyezésnek?Milyen betegségek kialakulását okozhatják a levegőbe jutattott szennyező anyagok?Milyen egészségügyi problémákat okozhat a háztartásokban keletkező hulladék?
A csoportmunka beszámolói során emeljük ki a lényeget. A tankönyv képeivel és egyéb szemlélte-tőanyag felhasználásával és szemelvények felolvasásával bővíthetjük a tanulók ismereteit.
Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát
Csop
ortm
unka
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
144
Az elsősegélynyújtás alapismeretei
Oktatási feladat:Az elsősegélynyújtás alapismereteinek tudatosítása.Az eszméletvesztéssel járó betegség tünetei. Elsősegély-nyújtási tennivalók az élettevékenységek vizs-
gálatakor, ájulás és légzési problémák esetén, orrvérzéskor, egyéb vérzések során. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek tudatosítása.
Kompetenciák fejlesztése:Az elsősegélynyújtással kapcsolatos készségek, képességek kialakítása konkrét tevékenységekkel.A tankönyvi szöveg értelmezése, a vizuális információk feldolgozása.A szociális kompetenciák fejlesztése a feladatok elvégzése során.
Az óra feladata, hogy a tanulók elméletben megismerjék az elsősegélynyújtás konkrét lehetőségeit, alapszinten felismerjék a segítségre szoruló betegséget.
Fontos annak tudatosítása, hogy ismerjék, milyen módon kérhetnek orvosi segítséget, továbbá, hogy az orvos vagy a mentők megérkezéséig mit tehetnek az életveszélyes állapot elhárításáért.
A tanórán az elméleti ismereteket konkrét gyakorlati tevékenységek elvégzésével kapcsoljuk össze.Az elméleti ismereteket a munkafüzet 1–4. feladatának megoldásával rögzítsük, majd a tanári bemu-
tatót követően páros munkában végezzék el a tankönyvben leírt gyakorlati tennivalókat (életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés kialakítása, a beteg félülő testhelyzetbe hozása, az ájult beteg fekvőhelyzete, orrvérzés csillapítása, nyomókötés készítése).
Mindezek elvégzése során a tanulók jártasságot szereznek a tanulók által is elvégezhető elsősegély-nyújtásban.
Rendszerezzük ismereteinket!
Oktatási feladat: Az ember testfelépítéséről, életműködéséről, az egyes szervrendszerek betegségeiről és azok megelő-
zéséről tanultak felidézése. Az ismeretek alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldásával.Összefüggések feltárása a szervrendszerek kapcsolatairól, a felépítés és a működés egységéről.
Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák: a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése – összefüg-
gések keresése az egyes szervrendszerek felépítése és működése között, továbbá bizonyos betegségek kialakulása és a helytelen táplálkozás, nem megfelelő életmód kapcsolatában.
Az önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a munkafüzet haszná-lata során. A feladatmegoldó képesség fejlesztése.
Az összehasonlításokhoz, csoportosításokhoz, a feladatmegoldásokhoz szükséges emlékezet fejlesztése.Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértéshez, a szövegalkotáshoz, a lényeges elemek
kiemeléséhez szükséges kompetenciák – fejlesztése, a verbális és vizuális kommunikáció összekapcso-lása, a szakmai és az általános szókincs bővítése.
A megfigyelőképesség és a képzelet fejlesztése a szemléltetések során.Attitűdformálás: tudják, hogy egészséget könnyebb megőrizni, mint a betegséget gyógyítani. Alakul-
jon ki a saját egészségük megőrzése iránti igényük és felelősségtudatuk.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
145
A témakör legfontosabb ismereteit, az egyes szervrendszerek felépítését és működését, a szervrend-szerek leggyakoribb betegségeit, és azok megelőzésének lehetőségeit a tankönyv 204–205. oldalán ol-vashatók. A szemléltetés és a megbeszélés módszerével idézzük fel mindezeket!
Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók képesek legyenek a képeket, ábrákat önállóan elemezni, és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni.
A lényegkiemelést segíti a munkafüzet 12 feladata. A tanultak felidézése után a feladatokat önálló munkával oldják meg. A visszajelzések alapján a pótoljuk a hiányosságokat.
Az óra oktatási feladatait páros vagy csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Ebben az esetben osszuk fel a tananyagot több részre. A beszámolók során javítsuk a hibákat, és szemléltetés módszerével, appli-kációkkal emeljük ki a lényeget.
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
146
JEGYZETEIM
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
147
JEGYZETEIM
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
148
JEGYZETEIM
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________________
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
149
TARTALOM
Kedves kollégák! ................................................................................................................................................ 3
A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint ............................ 4
Kulcskompetenciák és érvényesítésük a természetismeret tanításában-tanulásában ......................... 6
A természetismeret tantárgyban megjelenő fizikai tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei .............................................................................................................................................. 7
A természetismeret tantárgyban megjelenő földrajzi tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei ........................................................................................................................... 8
A motiváció ......................................................................................................................................................... 8
A szemléltetés ...................................................................................................................................................... 9
A térkép szerepe a földrajz tanításában ..........................................................................................................11
Az interaktív tananyagok .................................................................................................................................11
A projektmódszer ............................................................................................................................................. 12
Az 5. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata .................................................... 15
Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok ............................................................... 44
Élet a kertben .................................................................................................................................................... 44A virágos növények szervei ........................................................................................................................ 44Az almafa ..................................................................................................................................................... 45A szilvafa ...................................................................................................................................................... 46A szőlő .......................................................................................................................................................... 48A paprika és a paradicsom ......................................................................................................................... 49A sárgarépa és egyéb zöldségféléink ......................................................................................................... 50A fejes káposzta ............................................................................................................................................51A vöröshagyma ............................................................................................................................................ 52A burgonya és a burgonyabogár ................................................................................................................ 54A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga ................................................................................... 55Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 57
Anyagok és változások a környezetünkben .................................................................................................. 58Néhány gyakran használt eszköz .............................................................................................................. 58A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények .................................................................................. 60A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete ....................................................................61Miből vannak a testek? ................................................................................................................................61Mivel jellemezhetők a testek? ..................................................................................................................... 63Keverékek és oldatok ................................................................................................................................... 64A hőmérséklet és mérése ............................................................................................................................ 65A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása ........................................................................ 69
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
150
Égés és tűzoltás ............................................................................................................................................ 72Kísérletek, megfigyelések ........................................................................................................................... 73Rendszerezzük ismereteinket! ....................................................................................................................76
Tájékozódás a térképen és a természetben .................................................................................................... 77Határozzuk meg az irányokat! .................................................................................................................. 77Hogyan lesz az alaprajzból térkép? ........................................................................................................... 78Mit kell tudni a térképről? .......................................................................................................................... 80A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen ........................................................................................ 82Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén .................................................................. 84Tájékozódás a természetben ...................................................................................................................... 85Néhány tanács a kiránduláshoz ............................................................................................................... 88Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 88
Az időjárás ......................................................................................................................................................... 89Az időjárás és az éghajlat ............................................................................................................................ 89A napsugárzás és a hőmérséklet ............................................................................................................... 92A szél ............................................................................................................................................................. 94A csapadék ................................................................................................................................................... 96Az időjárás megfigyelése ........................................................................................................................... 99Mi jellemzi hazánk éghajlatát? ................................................................................................................ 100Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve ................ 102Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................103
Felszíni és felszín alatti vizeink .................................................................................................................... 104Felszín alatti vizeink ................................................................................................................................. 105Amit a folyókról tudni kell ...................................................................................................................... 106Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz ........................................................................................................ 109Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza .........................................................................................................110Tavaink ........................................................................................................................................................111A tiszta víz mindannyiunk számára kincs .............................................................................................114Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................115
Állatok a házban és a ház körül ....................................................................................................................116A házi sertés ................................................................................................................................................116A szarvasmarha ..........................................................................................................................................117A házi ló .......................................................................................................................................................119A házi tyúk és a pulyka ............................................................................................................................ 120A házi kutya és a házi macska ..................................................................................................................121A fecskék és a házi veréb .......................................................................................................................... 123A házi légy .................................................................................................................................................. 124Az állattartás szabályai ............................................................................................................................. 125Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen ................................................................................................... 127Madárvédelem, madártelepítés ............................................................................................................... 128Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 129
Az ember szervezete és egészsége ................................................................................................................. 129A bőr és egészségvédelme ........................................................................................................................ 130A mozgásszervrendszer és egészségvédelme ..........................................................................................131A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere ........................................................................................... 133
Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához
151
Az egészséges táplálkozás ......................................................................................................................... 134A légzőszervrendszer és egészséges működése ..................................................................................... 135A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük ................................................................................ 137A nemi szervek felépítése és működése .................................................................................................. 139Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai ....................................................................... 140Az idegrendszer. Az érzékszervek: a látás és a hallás ...........................................................................141A fertőzés és a járvány .............................................................................................................................. 142Az elsősegélynyújtás alapismeretei ......................................................................................................... 144Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 144
Jegyzeteim ....................................................................................................................................................... 146