51
TÜNDE-MAGYAR SZÓTÁR A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z A A (Ar) És, ó (felszólító módban) Adan (Edain) A második nép (az emberek) Adu Dupla Ae Nap Aelin Tó, tavacska Aglar Ragyogás, fényesség Aha Düh Ai! Ah! Aica Éles, kegyetlen, szörnyű, széles, óriási Aicale Orom Aicasse Hegycsúcs, fenyőfa Ailin Tó, tavacska Ailo Aina Áldott, szent Aipio Szilvafa, cseresznyefa Aiqua Meredek Aiqualin Magas Aiquen Ha valaki…, bárki Aira Vörös, öreg, örök Airë Szent, tenger, örökkévaló Aiwë Kis madár Aiya Hail (üdvözlés) Al- Növekszik Ala- Nem Ala Után, túl Alahasta Romlatlan Alak Indulatos Alalmë (alalmino) Szilfa Alarca Gyors, sebes Alas (alast-) Márvány Alassë Öröm, házasság Alat- (alta) Hatalmas, nagy Alca Fénysugár Alcar Dicsőség, sugárzás Alcarin Fénylő Alda Fa Alcarinqua Sugárzó, dicső Aldëon Fás sétány Alma Jó szerencse, gazdagság Almarë (almië) Áldottság, boldogság Almárëa Áldott Alqua Hattyú Alya Kedvező, gazdag, áldott Am- (ama) Fel Aman Áldott, gonosztól szabad Amarth Végzet Amarto (ambar) Sors, végzet Amaurëa Hajnal, kora reggel Amba fel, felfelé Ambal Formált kő, zászló Ambalar Kelet Ambalë Sárga madár, (ammalë) citromsármány Ambalotsë Nyíló virág Ambar Világegyetem, végzet Ambaron Napkelte Ambaronë Hajnal, Kelet Ambo Domb Amil (ammë) Anya Amillion Február Amon (emyn) Domb Amorta- Felemel Ampa Horog Ampano Épület Ampenda Emelkedő Amu- Emelkedik Amu Fel, felfelé Amun (amund-) Domb Amuntë Napkelte An (anda) Hosszú 1

A Tündék nyelve

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A Középföldén élő tündék, még az idők hajnalán több csoportra szakadtak. Egyik csoportjukat a nyugtra távozó eldák, másnéven nemes tündék alkották, akik közül sokan késöbb visszatértek Amanból Középföldére, hogy itt éljenek száműzetésben. Másik jelentős csoportjuk a sindák, vagy másképp szürke tündék voltak, akik Középfölde nyugati részén, Beleriandban éltek.Ennek a két csoportnak a nyelve az amivel Tolkien műveiben találkozhatunk. Bár a tündéknek több (számbelileg kisebb csoportja is volt) az ő nyelvükről nem tudunk szinte semmit sem annak ellenére, hogy a harmadkor végére nagyrészt ők éltek már csak Középföldén. De a Lórienben és a Bakacsinerdőben élő erdőtündék is a sindák nyelvének egy változatát beszélték.Az eldák nyelve a quenya volt. Ez a nyelv nyugatról, Eldamarból származott. Ott az egyik ősi nyelv volt, az első melyet írásba foglaltak. A késöbb Amanból távozó száműzött eldák hozták Középföldére, de sohasem vert gyökeret a köznapi életben. Lassan háttérbe szorult, és a szertartások, ünnepek, a tudományok és a versek nyelve lett. Egyesek számára élő, de a többség számára holt nyelv.Az első kor végén érkező eldák jóval kevesebben voltak mint a beleriandi sindák, az ő társadalmukba olvadtak bele, és az ő nyelvüket, a sindát vették át köznapi használatra. Ez a quenyával rokon nyelv.Ezeken az oldalakon most erről a két nyelvről olvashatsz.

Citation preview

Page 1: A Tündék nyelve

TÜNDE-MAGYAR SZÓTÁR A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

A A (Ar) És, ó (felszólító módban)Adan (Edain) A második nép

(az emberek)Adu DuplaAe NapAelin Tó, tavacskaAglar Ragyogás, fényességAha DühAi! Ah!Aica Éles, kegyetlen, szörnyű,

széles, óriásiAicale OromAicasse Hegycsúcs, fenyőfaAilin Tó, tavacskaAilo TóAina Áldott, szentAipio Szilvafa, cseresznyefaAiqua MeredekAiqualin MagasAiquen Ha valaki…, bárkiAira Vörös, öreg, örökAirë Szent, tenger, örökkévalóAiwë Kis madárAiya Hail (üdvözlés)Al- NövekszikAla- NemAla Után, túlAlahasta RomlatlanAlak IndulatosAlalmë(alalmino) SzilfaAlarca Gyors, sebesAlas (alast-) MárványAlassë Öröm, házasságAlat- (alta) Hatalmas, nagyAlca FénysugárAlcar Dicsőség, sugárzásAlcarin FénylőAlda FaAlcarinqua Sugárzó, dicsőAldëon Fás sétányAlma Jó szerencse, gazdagságAlmarë (almië) Áldottság, boldogságAlmárëa ÁldottAlqua Hattyú

Alya Kedvező, gazdag, áldottAm- (ama) FelAman Áldott, gonosztól szabadAmarth VégzetAmarto(ambar) Sors, végzetAmaurëa Hajnal, kora reggelAmba fel, felfeléAmbal Formált kő, zászlóAmbalar KeletAmbalë Sárga madár,(ammalë) citromsármányAmbalotsë Nyíló virágAmbar Világegyetem, végzetAmbaron NapkelteAmbaronë Hajnal, KeletAmbo DombAmil (ammë) AnyaAmillion FebruárAmon (emyn) DombAmorta- FelemelAmpa HorogAmpano ÉpületAmpenda EmelkedőAmu- EmelkedikAmu Fel, felfeléAmun (amund-) DombAmuntë NapkelteAn (anda) HosszúAn -értAn- Leg-, visszaAna- -hozAnanta(a-nanta) És már, de márAnar Tűz, NapAnarórë NapkelteAnca Torkolat, állkapocsAncalima LegfényesebbAndamunda Elefánt („Hosszúszájú”)Ando KapuAndon Nagy kapuAndúnë(annûn) Napnyugta, nyugatAnessë Adott névAnga VasAngaitya KínAngayassë Szomorúság

1

Page 2: A Tündék nyelve

Ango KígyóAngulókë SárkányAnna Ajándék, adományAnnon (ennyn) Nagy kapu, bejáratAnta- AdAnta ArcAntë AdóAnto SzájAntoryamë MegerősítésAnwa Igazi, aktuálisApa- (ep-) UtánApacenyë Jövőbe látásApairë GyőzelemApsa Sült étel, húsAqua Teljesen, együttAquapahtië MagányosságAr (a)- Nemes, királyiAr És, napAr- Ki-Ara BentÁra HajnalAran KirályAranel HercegnőArat- (aráto) Bajnok, kiváló emberArauca Gyors, rohanóAraucë DémonArda BirodalomÁrë (arien) Napfény, napArië NappalArin ReggelArinya Reggeli, koraiArmar JavakArquen NemesArta Túlfűtött, erőd, keresztülArtulië Napkelte, kora reggelArwa Birtoklás, irányítása alattArya Tizenkét óra, napAryon ÖrökösAsar Fesztivál, adott időpontAssari CsontokAsta HónapAsto PorAta ÚjraAtalta ÖsszedőlAtaquë ÉpítményAtar ApaAtsa HorogAtta KettőAtto AtyaAtwa Kettős

Aulë Találmány, ügyefogyottAurë NapAusië GazdagságAuta- Elmegy, felfedez, eredeztetAutë Jólét, gazdagságÁva (avá) Ne!Ava KintAva- NélkülAvahaira TávoliAvanir AkaratlanAvanótë SzámtalanAvanyárima Nem elmondottAvaquet- Elutasít, elrejtAvaquétima KimondhatatlanAvar EllenállóAxa Szűk ösvény, vízesésAxan Törvény, parancsAxo CsontÁya Félelem, tisztelet

VISSZA AZ ELEJÉRE

B Band Börtön, lakóhelyBarad ToronyBelag Hatalmasság, erősBerne TrombitaBeth VilágBragol HirtelenBrethil EzüstnyírBrith Kavics

VISSZA AZ ELEJÉRE

C

Cá ÁllkapocsCaila(caimasë) BetegségCaima ÁgyCaimasan HálószobaCaimassëa BetegCainen TízCairë FekvésCaita FekszikCaivo HullaCal- RagyogásCala FényCalainis MájusCalassë Fényesség

2

Page 3: A Tündék nyelve

Calavénë(calaventë) NapCálë FényCalen ZöldCalima VilágosCalina FényCalliérë RagyogCallo Előkelő ember, hősCalma Lámpa, fényCalpa Vizes edényCalta- RagyogásCalwa SzépCalya- KivilágítottCam Kéz Cambë TenyérCan- Négy, irányítCánë BátorságCáno ParancsnokCanta Négy, … alakúCanuva ÓlomCanwa Bejelentés, parancsCanya BátorCapalinda VízforrásCar (card-) Tett, épületCár (cas-) FejCar- Tesz, építCarak AgyarCaran VörösCaraxë A dárda hegyeCarca Fog, agyarCarcanë FogsorCarcaras(carcassë) Dárdasor, fogsorCarco VarjúCarmë MűvészetCarna Épít, csinálCarnë VörösCarnevaitë Vörös égCaro CselekvőCasar TörpeCassa SisakCauca GörbeCauco Púpos emberCaurë FélelemCaurëa FélénkCautáron HajlottCaw- ÍjCeber (cebir) CölöpCectelë Forrás, szökőkútCeleb EzüstCelma CsatornaCelu (celumë)PatakCelusindi FolyóCemen (cén) Föld

Cemi Terep, földCemnaro(centano) FazekasCen- Néz, figyelCenta KommunikációCermië JúliusCerta RúnaCildë(cildo) FűrészCilmë VálasztóCiluva LáthatCilya SzakadékCím- FigyelCíra HajózikCirca SarlóCírier SzegfűszegCiris Törés, hasadékCirissë Vágás, sebCirya HajóCiryamo TengerészCoa HázCoimas Élet-kenyér (lembas)Coina (coirëa)ÉlőCoirë IzgalmasCoiva ÉbredCoivië ÉbredőColindo TulajdonosColla Születik, viseltesCollo KöpenyColó RakományCópa ÖbölCoranar NapévCorco VarjúCorda TemplomCordon BálványCorima KerekCorma GyűrűCorna Kerek, gömbölyűCornë CipóCoromindo Kupola, dómCoron Sír, domb, labdaCosta- VitaCotumo EllenségCotya EllenségesCu (cua) GalambCú (cúnë) Boltív, fogyó Hold, íjCuilë ÉletCuina ÉlőCuivië (cuivë) ÉbredésCuiviëa ÉbresztésCul (culda,culina) Aranyló vörösCullo VörösaranyCulo (culu) Arany

3

Page 4: A Tündék nyelve

Culuina NarancssárgaCuluma NarancsCúma Az ŰrCumbë DombCumna ÜresCúna Görbe, hajlítCundo ŐrCundu HercegCuru (curwë) ÜgyességCuruni FehérboszorkányCuruvar Varázsló

VISSZA AZ ELEJÉRE

4

Page 5: A Tündék nyelve

D Dae ÁrnyékDagor CsataDal Láb, vég, bezárDel RémségDeloth Utálat-dil (-ndil) BarátDîn Néma, csendesDol FejDôr FöldDraug FarkasDu Éjszaka, sötétedésDuin FolyóDulin Fülemüle, csalogány-dur (-ndur) … SzolgájaDûr Sötét

VISSZA AZ ELEJÉRE

E

Ëa Van, sasËala Létezés, lélekËar TengerËaren Sas, sasfészekEccaira TávolEcco LándzsaEcet Rövid pengéjű kardEchor GyűrűhegységEctelë (cectelë) ForrásEdhel ElfEhtar (ehtyar)DárdavivőEhtë DárdaEhtelüe Vízmosás, forrásEithel Forrás, tóËl (elen, él) CsillagEla! Íme!Elda „Csillagokból való” (tünde)Elena (elenya) Csillagokból való, csillagosÉli AdottEllairë JúniusEllë JöttEllo Hív, győzelmi kiáltásElvëa CsillagszerűElwen SzívElye Még te isEmyn DombokEn Ide, nézd! , amott, újra

Endë Mag, középEnderi Közép-napokEndor KözépföldeEndya (enya) KözépsőEnga MegmentEngwa Beteges (a halandók)Engwë DologEnquë Hat (szám)Enquië Elda hat napos hétEnta Az amottEnto MellettEnvinyanta GyógyítottEnwina ÖregEnyalië VisszahívniEnyárë Azon a naponEpessë RagadványnévEquë MondEques (equess-) MondásEr Egy, magányos, deEr- MegmaradErca- MegszúrErca TövisErcassë MagyalErcoirë FebruárErda Magányos, elszigeteltErdë Mag, egyedülállóságErë (eren) Vas, acélEreg Tövis, magyalEressë MagányosságEressëa MagányosErma AnyagErquellë SzeptemberErrívë NovemberErtuilë ÁprilisErumë SivatagErúmëa KülsőErya EgyedüliEscë Susogás. a levelek hangjaEsgal Menedék, búvóhely, függönyEssë Név, kezdetEssëa ElsődlegesEsta ElsőEstel Bizalom, reményEt (et-) KiEtsir FolyótorkolatEttë KívülEttelë Külső földekEttelen KülföldiEzel (ezella) Zöld

VISSZA AZ ELEJÉRE

5

Page 6: A Tündék nyelve

F Faica Megvetendő, gonoszFaila IgazságosFaina- Fényt árasztFainu- Szabadon bocsátFairë Fantom, természetes halál

sugárzás, szabadFairië SzabadságFalas (falass-,falassë) Tengerpart, tópartFalasta- HabzikFalastanë HullámzóFallë HabFalma HullámFalmar Tengeri szellem,(falmarin) nimfaFalqua Szakadék, hágóFalquan Nagy kardFána (fánë) Fehér, felhőFanga SzakállFangë Hosszú szakállFanya FelhőFanyarë Az egekFárë Elegendő, bőségesFárëa ElégFarnë LakóhelyFaroth Vadászik, üldözésFas (fatsë) BojtFásë Rés, öbölFassë Kócos hajFasta- ÖsszegabalyodásFatanyu PokolFauca SzomjasFaug Átjáró Fauta- HavazikFáwë HóFëa LélekFëalókë Tűzokádó sárkányFelya BarlangFenda Küszöb, kiindulópontFeng- NádFenumë SárkányFeren (fernë) BükkfaFerinya Bükkből valóFerna MakkFeuya- IrtózikFilit (filic-) Kis madárFin HajFinda HajasFindë Haj, ravaszságFindessë HajzatFindl (findil) Hajtincs

Finë Haj, vörösfenyőFinië RavaszságFinwa Okos, értelmesFion (fiond-) HéjaFir- Meghal, halványulFirë Halandó emberFírima HalandóFirin HalottFiringa NyakláncFoa KincsFoina RejtettFólë TitokFólima TitokzatoskodóFormaitë JobbkezesFormen ÉszakFormen ÉszakFormenya ÉszakiForya Jobb, jóFui ÉjszakaFuin SötétségFúmë AlvásFúmella(fúmellot) PipacsFur- Elrejt, hazudikFurin RejtettFuru Hazugság

VISSZA AZ ELEJÉRE

G Gaer TengerGal RagyogásGaladh FaGalen ZöldGaur VérfarkasGaya Félelem, terrorGebir JelzésGil CsillagGiliath A csillagok légiójaGirith ReszketésGlin Fény (a szemé)Gond KőGor RettenetGroth (grod) Ás, földalatti tartózkodásGûl (golodh) Boszorkányság, lidércGurth HalálGwaith NépGwath Barát

VISSZA AZ ELEJÉRE

6

Page 7: A Tündék nyelve

H

Hac- ÁsítHaca- Zömök, guggolóHácala ÁsítozóHacca SonkákHadhod TörpeHahta Halom, buckaHaimë SzokásHaira TávoliHaiya (háya) TávolságHal Kis halHalatir JégmadárHalcin FagyottHalda Leplezett, rejtett, árnyasHalla MagasHaloisi TengerHaloitë UgrálóHalta- UgrálHalva- Fátyol, elrejtHam- ÜlHanda Megértés, intelligensHandassë IntelligenciaHandë Tudás, értelemHantalë HálaadásHanu Férfi (ember v. tünde), hím

(állat)Hanwa FérfiHanya- MegértHar (harë) KözelHar- ÜlHaran (harn-) Király, főnökHarma Kincs, farkasHarmen DélHarna- MegsebesítHarna SebesültHarwë Sebesülés, kincsHarya- BirtokolHaryon Herceg, trónörökösHasta- MegrongálHat- KettétörHaudh Temető Hauta- Megáll, pihenHáya Távoli, messziHeca! Hordd el magad!Hecil Törvényen kívüli, lelencHehta- Elhagy, kiteszHelca Jeges, jéghidegHelcë JégHelda MeztelenHeled ÜvegHelin Ibolya, árvácska

Hellë ÉgHelma Bőr, szőrmeHelta- SzalagHelwa Halvány kékHelyanwë Szivárvány („égi híd”)Hen (hend-) SzemHendumaica Éles szeműHequa Kivéve, nem számolvaHérë UralomHeren Rend, társaság, szerencseHerenya Szerencsés, Áldott, gazdagHérincë KishölgyHeru (hér-) Lord, mesterHeru- UralkodikHesin TélHessa Halott, hervadtHesta ElhervadHildi (-hildi) Követők (a halandó

emberek)Hilya KövetHim HidegHimba RagaszkodóHimya- Ragadni, ragaszkodniHína GyermekHini FiakHir- TalálHiril (heri) LadyHísë Köd, félhomály, pislogóHísen Ködből valóHistanë FakulásHistë Szürkület, fálhomályHiswa SzürkeHith (hisië,hiswë) KödHlapu- FújHlar- HallHlókë KígyóHloni HangokHlonítë FonetikusHo (-hó) -ból, -tólHóciri- LevágHolmë SzagHón SzívHópa KikötőHopassë Szállás, menedékHórë Lökés, ösztönzésHórea ÖsztönzőHormë SürgősségHorta- Gyorsul, sürgetHortalë Gyorsulás, sürgetésHos NépHossë Sereg, csapat

7

Page 8: A Tündék nyelve

Hosta Összegyűjt, találkozik,nagy szám

Hostar NéptörzsHoth (horma) Horda, társHrávë HúsHresta TengerpartHrívë TélHroa TestHróta Földalatti lakóhelyHuan (hún-,huo) KutyaHui ÉjszakaHuinë Sötét árny, sötétségHuiva HomályosHurin RejtettHúro ViharHwan Gomba, szivacsHwarin GörbeHwarma KeresztgerendaHwermë TestbeszédHwesta Lélegzet, szellőHwindë ÖrvényHwinya- Forgat, örvénylikHyá Itt általunkHyalma KagylóHyanda Penge, ekevasHyapat TengerpartHyar EkeHyar- HasítHyarmaitë Bal kezesHyarmen(harad) DélHyarmenya DéliHyarya BalHyatsë Hasadék, sebHyellë ÜvegHyóla Harsona

VISSZA AZ ELEJÉRE

I -i (-ë) Többes számú alanyi

végződésI A (határozott névelő)Ia MindigIâ Üres, szakadék, űr, alvilágIalë Maradandó, örökkévalóIant HídIâth HatárokIaur Öreg

-ië Főnévi v. határozói igenévi

végződés, van-iel … lánya-ier VannakIl- Nem-Ilca- Ragyogó (fehér)Ílë CsillagIlfirin (ilpirin) HalhatatlanIlin HalványkékIlma CsillagfényIlqua MindenIlquen MindenkiIlsa EzüstIlu A világIlucara (ilúvala) MindenhatóIluquinga SzivárványIlusia MindentudóIluvë MindenIlúvë Mindenség, mindenIlwë Ég, mennyekIlweran(ilweranta) SzivárványIlya Minden, az egész-ima Melléknévképző, -hatImbë KözéÍmen Bennük-in Részeshatározói végződésIndil LiliomIndis Feleség, menyasszonyIndo Szív, hangulatIndor Lord, mesterIndyo Unoka, Leszármazott-inen Eszközhatározói végződésInga Tető, a legmagasabb pontIngarian Nagy királyIngolë Tudomány, filozófia, mágiaIngólemo Nagy tudású, varázslóIngolmo Tudós mesterIngor HegycsúcsInimeitë Nő-inqua MelléknévképzőIntya- FeltételezIntyalë KépzelgésInwisti ElmeállapotInya Nő, kicsi-ion … fia, leszármazottÍra ÖrökÍrë Vágy, amikor, örökÍrima Szeretetreméltó, szép

8

Page 9: A Tündék nyelve

Irin VárosIrmin A világ, emberlakta hely-is Többes számú

tekintethatározói végződés

Is Világos hóIsca Sápadt, halványIsil HoldIsqua (iswa) Bölcs-issë Női végződésIssë TudásIsta- TudIsta TudományIstar VarázslóIstima TudóIstya TudásIstyar Iskolázott, tanult emberIta (ita-) SzikraÍta VillanásItila Csillogás-iva (-ivë) Többes számú birtokjel

VISSZA AZ ELEJÉRE

K Kal RagyogásKano ParancsKel Elmegy (vízre száll)Kelvar ÁllatKemen FöldKheleb ÜvegKheled JégKhil Kíséret, következőKir VágKyermë Imádság

VISSZA AZ ELEJÉRE

L -l Te, tiLá Ne, nemLad Síkság, völgyLai (laiqua) ZöldLaica Zöld, metsző, élesLaicë Éles, szúrósLaimë ÁrnyLaiquaninwa ZöldeskékLaiquassë ZöldességLaira Árnyas

Lairë Nyár, költemény, rétLaisi (laito) Ifjúság, új élet, életerőLaita- Áld, magasztalLaivë Kenőcs, balzsamLaiwa Beteg, betegesLala- Nevet, tagadLalmë SzilfaLáma Csilingelő hang, visszhangLaman (lamn-) (Négylábú) állatLamba Nyelv (szerv)Lambë(lambelë) NyelvLambetengwë MássalhangzóLámina VisszhangzóLamma HangLamya- HangzikLanat SzövetLanco Torok, nyelésLanda SzélesLango Széles kard, torokLangon TorokLanne Szövet, ruhaLanta- EsikLanta Vízesés, zuhanásLantë Esés, eső, zuhanóLanu VezetLanwa SzövőszékLanya- SzőLapattë NyúlLappa PalástszegélyLapsa- MegnyalLapsë CsecsemőLár Szövetség, fülekLára LaposLarca GyorsLassë LevélLassecanta Levél alakúLasselanta Levélhullás, őszLasta- HallgatLasta HallgatásLáta NyitottLátië NyitottságLatin (latina) Nyílt, szabad, tisztaLatta Lyuk, üreg, szíjLatya NyitóLau (laumë) Végképp nemLauca MelegLaurë Arany (a fény színe)Laurina AranylóLaustanë Üvöltő, zúgóLav- Nyal, megenged, hagy-lda (-lya) Tiéd-lë Az, aki...

9

Page 10: A Tündék nyelve

Lehta- LazaLehta SzabadLelya Megy, utazikLemba Maga mögött hagyLemnar Hét (öt napos)Lempë ÖtLenca Lassú, laza, kígyóLendë Elhagyott, elmentLenéme … elhagyásávalLenu- NyúlikLenwa Egyenes, szűkLëo ÁrnyLepsë UjjLér EmberLesta- ElhagyLesta LemérLeuca Kígyó, laza, lezserLhach Láng, haladásLi- (lin-) -szor-li Részeshatározós esetrag

(partitivus)Lia Vékony cérna, pókfonálLiantassë SzőlőLiantë Pók, indaLíco ViaszLícuma (Vékony) gyertyaLië Nép-lillo (-lillon) Határozói esetrag

(ablativus)Lilta- TáncolLimba CseppLimbë SokLin (lind-) Tavacska, énekel, zenei hang, dallam-lin Részeshatározós esetrag (dativus)Lin- Sok, énekelLinda SzépLindë- ÉnekelLindë Levegő, dallam, énekLindelë ZeneLindelëa DallamosLindo Énekes, énekesmadárLínë Pókháló-línen Eszközhatározói esetragLinga- Lóg, lógatLinganer ZengőLingwë HalLingwilókë Tengeri kígyóLinna- MegyLinquë (liquin) NedvesLinta Sebes

Linya TavacskaLinyenwa Öreg-lion Birtokos esetragLipil Kis üvegLipsa SzappanLiptë- (lipta-) CsöpögLiquis Átszúr, áthatLir- Énekel, zsolozsmázikLírë ÉnekLirilla Ballada, dalLirit KölteményLirulin PacsirtaLis (liss-) Méz-lis Tekintethatározói esetragLiscë Nád, sás-lissë (-lissen) Helyhatározói esetragLissë ÉdesLith Por, hamvakLitsë Homok-líva Birtokos esetragLívë Betegség-llo Határozói esetrag, -ból-lma (-lva) Miénk, a mi…-lmë MiLó ÉjszakaLoa Növekvés, napévLoc- Hajlít, hurkolLocta- (lohta-)SarjadzikLoctë (lohtë) Bimbó, virágzásLoëndë ÉvközépLoico HullaLok Csomó, részLokë (lhûg) Kígyó, sárkányLom- ElrejtLóm VisszhangLomba TitokLòmë (lond) Zárt kikötő, alkonyLómi FelhőkLómin ÁrnyLóna Sötét, szigetLondë Zárt kikötőLor- SzenderegLorda Álmos, álmatagLóre SzendergésLorna ElalszikLos (lotë) HóLossë Virágzik, hó, hófehérLosselië Fehér emberekLótë (Nagy) virágLoth VirágLoxë Haj-lto Kettős határozói esetrag

10

Page 11: A Tündék nyelve

-lto ŐkLú Időpont, alkalomLúcë Varázslás, bűbájLuhta- ElbűvölLuin KékLumbë Sötétség, árnyékLumbo FelhőLumbulë ÁrnyékLúmë Idő, óra, sötétségLumenyárë Történelem, kronológiai(lúmequenta) áttekintésLúmequentalë TörténelemLúmequentalëa TörténelmiLumna Nehéz, terhes, baljóslatúLumna- NehézkedikLúnelinque HullámzóLunga NehézLunganar HajlottLunganë HajlítóLuntë Csónak, hajóLúre Sötét időjárásLúrea Sötét, felhős, borultLussa- SuttogLussë Suttogó hangLusta ÜresLútë HajózikLútier BehajózottLúto SzökőárLutta- (lutu-) Lebeg, folyikLúva ÍjLuvu- Leereszt, kikölt-lya Tiéd, tiétek-lyë Személyrag (E/2)

VISSZA AZ ELEJÉRE

M

Má KézMac- Kardal vagdalkozikMáca Minden, mindegyikMacar Kardforgató, kereskedőMacil KardMaeg (maika,maica) Éles, áthatóMahalma TrónMahta- Fegyvert forgat, kezelMahtar HarcosMaica PengeMailë EpedMailëa BujaMairo Ló

Maita ÉhesMaitë … kezes, ügyesMaivoinë Nagyon sóvárgóMaiwë SirályMal (malda,malta) AranyMalarauco Balrog, démonMalcanë KínzásMalina SárgaMallë UtcaMálo BarátMalo Virágpor, sárga porMálos ErdőMalwa Sápadt, fakóMáma BirkaMamil AnyaMan Áldott, szent, bűntelen, akiMána ÁldottMana Mi az?Manar (mandë) Végzet, szerencseManca- HagyományozMancalë KommerszMando ŐrizetMandu AlvilágMandulómi Pokol-árnyakManë JóMánë Lélek, amely a Valákhoz

vagy Eruhoz jutManen Ahogyan, hogy?Manu Halott lélekMapa- Zihál, megragadMaquet- KérdezMar FöldMar- Lakik, elfoglalMára Hasznos, jóMaranwë Sors, végzetMardë CsarnokMardo LakosMárië Jó dologMarilla GyöngyMart Kis szerencseMart- TörténikMarta Halálra szánt, végzetesMarto Szerencse, sorsMartya- SorsMarya Sápadt, fakó, sárgásbarnaMassánië KenyéradóMasta KenyérMasta- SütMasto FaluMat- (mata-) Eszik

11

Page 12: A Tündék nyelve

Maur Álom, látomásMaurë KellMausta KényszerMauya- KényszerítMavar PásztorMavoitë Kezes, van kezeMaxa Puha, rugalmasMaxë TésztaMe MiMëar Alvadt vérMectar KardforgatóMel (meles,melessë) Szeretet, szerelemMel- SzeretMéla Szerető, kedves, gyengédMelda SzeretettMeletyalda ŐfelségeMelima Szeretnivaló, kedvesMelin Drága, édesMelindo Szerető (férfi)Melissë Szerető (nő)Mellon BarátMelmë SzeretetMelwa KedvesMen Út, hely, aki, ki?Ména RégióMend ÉgboltMéne RajtunkMentë Pont, végMëoi MacskaMer- Kíván, vágyik, akarMerca VadMeren(merendë) Ünnep, ünnepségMereth ÜnnepségMerya ÜnnepélyesMeryalë ÜnnepnapMesta UtazásMet Mi kettenMetelairë AugusztusMeterrívë JanuárMétima UtolsóMetta Vég, befejezésMetya- BefejezMi -banMilca KapzsiMilmë Vágy, kapzsiságMilya- SokáigMína- Menni akarMína Vágy az indulásraMinas (mindon) ToronyMinda Kiemelkedő, szembetűnő

Mindo Elszigetelt toronyMinë EgyMinna Bent, beleMinquë TizenegyMinya ElsőMiquilis CsókokMîr (mírë) ÉkszerMir Egy, bentMiril (mirill-) Ragyogó ékszerMirilya- RagyogMirima SzabadMirroanwi MegtestesültekMista- ElkóborolMistë Apró szemű esőMith (mista) SzürkeMitya BelsőMiulë Nyavalygás, nyávogásMixa Nedves-mmë Mi-mo Név, ill. címvégződésMoc- UtálMoica Puha, szelídMoilë TengerszemMoina Családias, kedves,

biztonságos, őrzöttMól Gyilkolás, szolgaMor Sötét, sötétségMorco MedveMordo Árnyék, bizonytalanság,

harcos, hősMorë Fekete, sötétségMori- (morna) Sötét, feketeMori ÉjszakaMóri SötétMorilindë Fülemüle, csalogányMorion A sötétség fiaMornië SötétségMorqua FeketeMoru- ElrejtMóta- DolgozikMoth Alkony, szürkületMotto FoltMuilë TitoktartásMuina Rejtett, titokMundo Bika, orrMurmë SzendergésMurmëa ÁlmatagMuru- SzunyókálMussë Puha

VISSZA AZ ELEJÉRE

12

Page 13: A Tündék nyelve

N -n Részeshatározói végződés, többes számú végződésNa -hoz, feléNá Van, az, deNac- HarapNagrod BarlangNaha (nahta) HarapásNai Bárcsak, ó, jaj! , fájdalom!Naica TőrNaicë (naicelë) Éles fájdalomNaicelëa FájdalmasNaico DombrólNaina- SiránkozikNairë Panaszkodás, siratásNal (nallë) VölgyNalda VölgyesNalláma(nallama) VisszhangNalmë Zaj, lármaNamarië BúcsúNamba KalapácsNamba- KalapálNamna SzoborNámo Valaki, egy személyNan (ná, nán) DeNan (nand) Völgy, erdőségNan- HátrafeléNanda- HárfázikNanda VíztükörNandaro HárfásNandë Völgy, hárfaNandelë HárfázóNandellë Kis hárfaNangwa ÁllkapocsNar (anar) TűzNár LángNarca Erőszakos, hasító, szigorúNarci- Szaggat, hasítNarda FonatNárë (nár) Láng, tűzNárië JúniusNarmo FarkasNarquelië OktóberNarquelion ŐszNarvinyë JanuárNasar VörösNassë Tüske, tövisNasta Lándzsahegy, pont, alvadt

vér, háromszög, tűhegy, bot, lökésNasta- Megszúr, megcsípNat Dolog, izéNatsë HálóNauca ElsatnyultNaug TörpeNaulë FarkasüvöltésNauro VérfarkasNausë KépzelődésNauta Határ, kötelezettNáva SzájNávëa Mássalhangzó-ndil -barát-ndor -föld, -földe-ndur -szolgaNéca Sápadt, határozatlan,

gyengeNectë MézNehta LándzsahegyNehtë Alvadt vér, szűk,

lándzsahegyNeitë ViaszNel- Három-Neldë HáromNeldor NyírfaNelet Fog, fogsorNellë PatakNeltil (neltild-) HáromszögNelya HarmadikNén (nen-) Víz-nen Eszközhatározós végződésNen Víz, folyóNenda Vizes, nedves, lejtősNendë Tavacska, lejtőNengwë OrrNengwëa NazálisNénimë FebruárNénu Sárga vízililiomNénuvar LiliomcsokorNér (ner-) Férfi (felnőtt tünde,

halandó, beszélni képes lény)Nernehta Ék alakzatNertë KilencNésë (nessë) IfjúságNessa FiatalNessima Ifjú, életerősNeuma KelepceNeuna MásodikNeuro Követő, utódNi ÉnNí Nő

13

Page 14: A Tündék nyelve

Nicu- Hideg, lehűlNië KönnyNienaitë Csipás, könnyesNieninquë HópehelyNieninquëa Hópehely-szerűNier Mézelő méhNierwes Kaptár-nil -barátNilda BarátságosNildë Barát (nő)Nildo Barát (férfi)Nilmë BarátságNilmo BarátNim (ninquë) FehérNin NekemNîn VizesNindë Törékeny, vékonyNinquanéron Fehéren fénylőNinquë Fehér, hűvösNinquissë FehérségNinquitá- FehérítNinquita- Fénylő fehérNinwa KékNion MéhNiquë Hideg, fagyos, hóNiquessë Jégvirág, hóNiquetil HósapkaNiquis JégvirágNíra AkaratNírë KönnyNirmë VégrendeletNirwa PárnaNís (niss-) NőNísima IllatosNítë Nyirkos, harmatosNívë SápadtNixë Fagyaszt-nna -feléNó (noa) ElgondolásNo AláNócoirë MárciusNoi SiránkozásNoirë SírboltNóla Tanult, kerekfejű, dombNólairë JúliusNoldarë (nolpa) VakondNoldo Noldák, gnómokNólë Hosszú tanulás, tudásNólemë BölcsességNolmo Tanult emberNolwë Bölcsesség, titkos

tudományNóquellë Október

Nór FöldNórë Föld, vidék, családNórië Ország, vidékNorna Merev, szívósNorno Tölgy, törpeNornoro- FutNorolindë KirándulgatNorollë KordéNorrívë DecemberNorsa ÓriásNossë Klán, család, házNosta- SzülNosta Születés, születésnapNostalë Faj, típusNostar(nostaro) SzülőNostari SzülőkNot- Számít, becsülNótë SzámNótuilë Május-nt Kettős részeshatározós

végződés-nta Övék-ntë Személyrag (T/3)-nten Kettős eszközhatározós

végződésNu AláNucumna MegalázkodottNuhta- ElsatnyítNuhuinenna AláárnyékolNulda TitokNulla Sötét, szürkület, titokNúme Lemegy, nyugatNúmëa NyugatonNúmen NyugatNumenda-(númeta-) NapszálltaNúmenya NyugatiNún Lemenő, lenyugvóNuntixë Mondatvégi pontNuquerna FordítottNúra MélyNúro NapnyugtaNurru- Morog, dorombolNurta- Elrejt, elbújikNurtalë RejtőzőNuru HalálNuru- Morog (kutya)Nuruhuinë A halál árnyaNut MegkötNúta- Süllyed, készen állNútë Szőke, fonatNwalca KegyetlenNwalmë Kín

14

Page 15: A Tündék nyelve

Nwalya- Kínoz, fájdalmat okoz-nya (ninya) EnyémNyano (nyarro) PatkányNyar- ElmondNyarna Mese, történet-nyë (-n) Személyrag (E/1)Nyellë HarangNyello ÉnekesNyéna- SiránkozikNyéni Nőstény kecskeNyenyë SíróNyérë Szomorúság, bánat

VISSZA AZ ELEJÉRE

O

Ó A tenger-o Birtokos végződés,

valakiÓ- EgyüttO És, -valOa El, gyapjúOantë ElmentOar SellőgyerekOaris (oarwen) SellőOhlon DiftongusOhta HáborúOhtacaro HarcosOhtar Harcos, katonaOi Mindig, valahaOialë (oirë) Örökké tartóOilima UtolsóOio Örök, végtelen periódusOira ÖrökÓla- ÁlmodikOlassië LombOlba (olwa) ÁgOlë HáromÓleme KönyökOllo Szirt, szakadékOlma KilencOlor ÁlomOlórëa (olosta) ÁlomszerűOlos Álom, vízió, hóOlossë Hó, lehullott hóOlvar NövényekOlwen(olwenn-) Ág, bot, pálcaÓma HangÓma-tengwë(óman, ómëa)MagánhangzóOmentië Találkozó

On (ondo) Kő, kőből való-on Többes számú birtokos

végződésOnna TeremtményOnóna Iker, ikerpárOnórë (onónë) Nővér, húgOnoró Báty, öcsOnot- FelszámolOnta- Teremt, alkot, nemzOntarë Nemző, szülő (női)Ontaro Nemző, szülő (férfi)Onya GyermekemOpelë Város, fallal körülvett

településOr Át, keresztülOrc (orqu-) Szörny, démonOrco OrkÓrë Szív, emelkedő, napkelte, keletÓrëa KeletiOrma AnyagOrmë Erőszak, harag, sietség, tetőpont, dombtetőOrn (ornë) FaOrna SietőOro DombOro- Felkel, emelkedikOrod (oron) HegyOrofarnë Hegyi lakóhelyOromandin Erdei szellemekOronta MeredekOrontë (oronto) NapfelkelteOrosta (orta-) FelemelkedésOrto- FelemelOrto HegytetőOs (ost-) Ház, házikó, erődítményÓsanwë TelepátiaOsellë Nővér, húgOssa Fal és sáncOssë Terror, rémületOsta TanyaOstar Kis településOstimë Kever, megerősítettOsto ErődítményOtornassë TestvériségOtorno FivérOtso Hét (szám)Otsola HétOvesta Összehúz, tárgyal

VISSZA AZ ELEJÉRE

15

Page 16: A Tündék nyelve

P

Paca Kövezett padló, udvarPahta BezártPalan (palan-)MeszePalis Pázsit, gyepPalla Széles, nyúlánkPalmë Felszín, látszatPalpa- Üt, lőPalu- (palya-) Szélesre tár, kinyújt,

kiterjesztPalúre Látszat, kebelPanda BekerítésPanta- Kinyit, kibontPanta NyitottPanya- Javít, szerelParca SzárítParma KönyvParmalambë „Könyv – nyelv”

(quenya)Pasta SimítPataca MássalhangzóPáva SzájPé AjakPedo BeszélPel- Körbejár, visszatérPel KörülveszPelecco Fejsze, baltaPelecta-(pelehta-) Kivág, döntPeler Bekerített területPella TúlPeltas (peltax-) ForogPenda LejtősPendë Lejt, lankaPenga- DuzzogPenna MagánhangzóPenya Hiányzó, elégtelenPerina Középen felosztottPerya MegfelezPeu AjkakPíca- Csökkent, apadPica PöttyPícë -on, -hoz, -ánPilin, (pilind-) NyílPinilya KicsiPirucendëa Enyhén forogPirya Szirup, léPitya KisPiucca BogyóPiuta LélekPoa SzakállPoica TisztaPolda Erős, termetes

Porë Liszt, ételPúrëa Maszatos, színtelenPusta- (putta) MegállPusta MegállásPustanë Fújó

VISSZA AZ ELEJÉRE

Q

Quáco VarjúQuainë Jajgató, siránkozóQualin HalottQualmë Agónia, halálQualumë FelemelkedőQuámë BetegségQuanta TeliQuantien Az év utolsó napjaQuarë (quár) Ököl, kézQuat- MegtöltQuel- ElbukikQuelet TetemQuelië CsökkenőQuellë FakulóQuén (quen-,-quen) Egy, valakiQuen (quet) Mond, beszélQuendë TündeQuendi Tünde nőQuendu Tünde férfiQuent SzóQuenta Mese, történetQuentalë TörténelemQuentaro MesélőQuentasta Történelmi áttekintésQuentelë MondatQuenya Beszéd, QuenyaQuerna FordultQuessë TollQuesset PárnaQuet- Mond, beszélQuetil Nyelv (mindkét

értelemben)Quetta SzóQuildë Pihenés, csendQuímari FantomokQuimellë Lady, hölgyQuinga ÍjQuingi HárfaQuorin FulladtQuoro- Megfullad

VISSZA AZ ELEJÉRE

16

Page 17: A Tündék nyelve

R -r Többes számú főnévi

végződésRá Oroszlán, karRac- EltörikRáca FarkasRacina Eltört, megtörtRacta- (rahta-) Kinyújt, elérRaica RosszRaimë (roimë) Vadászik, vadászatRam FalRama- KiabálRáma SzárnyRámalókë Szárnyas sárkányRámavoitë Szárnnyal rendelkezőRamba FalRambë KiáltásRan (ram-) ZörejRan KóborolRanco KarRanda Ciklus, korRánë KóborlásRánen Kóbor, vándorlóRanga TerületRangwë Öl (hosszmérték)Rant Átok Ranya- ElkóborolRas KürtRassë SzarvRato NemsokáraRau OroszlánRauko DémonRaumo Vihar (hangjai)Raust Vadászat, prédaRauta FémRauta- VadászikRáva Töltés, földhányás, vadRávë Morajló hangRávëa MorajlóRavennë Nőstény oroszlánRé (-rë) NapRembë HálóRempa Görbe, kampósRéna Határ, margóRer- LassítRic- CsavarRië KoronaRiel (riell-,rielë) Koszorús hajadonRihta- RántRil FényRilma Szikrázó fény

Rilya Szikrázó ragyogásRim (rimbë) Sok, seregRíma Határ, szegélyRimba Ismétlődő, számosRimbë Zsúfolt, nagy számúRimpa Repülő, rohanóRin HarmatRína MegkoronázottRincë HadonászásRinda Kör alakúRindë KörRing (ringa) Hideg, jegesRingë Hideg, hideg vizes tóRingwë Zúzmara, fagyRis HasítRista- (rista) Vág, vágás-ro Ő (hímnem), személyragRoch (rokko,rocco) LóRoina PirospozsgásRoita- Üldöz, űzRom TrombitaRóma Szarv, kürt, hangos hang, trombitahang, vállRomba Kürt, trombitaRómen (rhûn,róna) Napkelte, KeletRómenya Keleti-ron Többes számú birtokos

végződésRond Borítás, boltozatRondo Boltozatos terem, barlangRonta Völgy, üregesRonya Üldöző, vadászkutyaRoquen Lovas, lovagRos Hab, szórásRosse Zápor, harmatRosta EmelkedőRóta (rotsë) CsőRotelë BarlangRotto Kis alagútRotwa Üreg, üregesRuc- Fél, félelmet érezRúcima SzörnyűRúcina Zavaros, romosRuhta- IjesztgetRuin Vörös lángRúma- Átrak, mozogRunda Szálkás fadarabRunya Csapa, lábnyomRúnya Vörös lángRusco Róka

17

Page 18: A Tündék nyelve

Russë Csillogás, kardpengeRusta Eltört, megtörtRuste OmladozóRûth DühRuxa- Omlik-rya Birtokos névmási végződés (E/3, hím- és nőnem)

VISSZA AZ ELEJÉRE

S -s Személyrag (E/3,

semlegesnem),tekintethatározós

végződésSá TűzSaccantë BérelSahóra Dél (égtáj)Saira BölcsSairina MágikusSairon VarázslóSaiwa ForróSalma Líra, lantSalmë HárfázóSalpa- Felnyal, hörpintSalpa TálSalquë FűSáma ElmeSambë Szoba, teremSamna FakaróSamnar DiftongusokSamno Ács, munkás, építőSan Azután, majdSana Nap (24 óra)Sanca Szakadék, hasadékSancë GyűlöletesSanda Határozott, igaz,

maradandóSandastan Pajzsfal (hadrend)Sanga Tömeg, nyomásSanganë ÖsszeszedSangwa MéregSanwë ElgondolásSanwë-latya GondolatolvasásSanya Normális, szabályosSanyë Szabály, törvénySapsanta BeletemetkezikSara HajlamSára Keserű, tüzes, hevesSarat Levél (írott)Sarco VillámSarcuva TestiSarda Kemény

Sarmë ÍróSarn (sar, sard-) Kis kőSarna Kőből készültSarnë Biztos helySarnië Zsindely, kőpadSarqua KövérSaura Aljas, rothadtSáva LéSelda Fiú, gyermekszerűSeldë GyerekSeler Nővér, húgSelma AkaratSenda Pihenő, békébenSendë (ser-) PihenSer BarátSére Pihenés, béke, nyugalomSereg (sercë) VérSermë Barát (nő)Sermo Barát (férfi)Seron BarátSí (sin, sín) MostSicil Tőr, késSil- FénylikSil Világosság (ezüst vagy

fehér)Silda-ránar Ragyogó holdfénybenSildë RagyogóSilma Ezüst, fénylő fehérSilmë CsillagfénySilquelosseën Hófehér hajSímen IttSimpa(simpina) Síp, furulyaSimpetar Sípos, dudásSimpisë SípolóSin Így, ez, mostSína EzSinca KovakőSincahonda KőszívűSinda SzürkeSindarinwa Szürke tündékSindë Szürke, sápadt-,

ezüstszürkeSinomë Ezen a helyenSinta Rövid, kopottSinya ÚjSinyë ÉjszakaSîr (sindi) FolyóSir- ÁradSírë Folyam, patakSiril PatakSirilla ÁradóSírima Folyékony, áradó

18

Page 19: A Tündék nyelve

Sisíla- RagyogóSiulë Bátorítás, ösztönzésSoica SzomjasSolmë HullámSolor (solossë) Tajtékzó hullámSóra Hosszú, vontatottSornion SasfészekSoron (sor,sornë, sorno) Sas-ssë Helyhatározós végződésSú A szél hangjaSuc- IszikSuhto Húzás, huzatSûl SzélSulca GyökérSúlë Lélek, lélegzetSúlimë MárciusSúlo SerlegSulp- NyalSulpa LevesSúma Üreg, kebelSundo Alap, gyökérSungwa IvóedénySúrë SzélSurya RéshangSúya- Lélegzik

VISSZA AZ ELEJÉRE

T (tathren) Fűzfa-t Kettős végződés,

személyrag (T/3; E/2)Ta Ez, azTá MagasTac- MegerősítTailë Hosszabbítás, terjesztésTaimë Az égTaina MeghosszabbítottTaita- MeghosszabbítTal (tál, tala) LábTalan Padló, alap, földTalas (tallunë) MagányosTalat- Leesik, elcsúszikTalath SíkvidékTallunë TalpTalma Alap, gyökérTalta- Lejt, összeomlikTalta Lejtős, ferdeTam- Kopog, beverTamba Kopogtat

Tambaro HarkályTambë (tampë) VörösrézTambina Vörösrézből készültTamin(taminn-) Kovácsműhely, kohóTampa DugóTana AzTana- Megmutat, jelezTanca Biztos, határozottTancil Bross, tűTande TúlsóTango PengetTangwa Retesz, kapocsTanna JelTano Mesterember, kovácsTanta KettősTanwë Ügyesség, építésTanya AzTap- Megállít, akadályozTapta MeggátoltTár KirályTar- Király--tar Király, királynőTar Magas, előkelő, felséges, túlsó, túlTára Fennkölt, magasTara Nagyon felséges (király)Taracu- ÖkörTaran(tarambo) PohárszékTarca (taru) KürtTárë Azon a naponTári (tari) KirálynőTárië MagasságTarma OszlopTarna Átkelés, utazásTarquendi Magas tündékTarquesta Magasztos beszédTarucca Szarval rendelkezőTarucco(tarunco) BikaTarya Szívós, feszesTasar (tasarë,tasarin) FűzfaTáta KalapTathatTatya MásodikTatya- MegduplázTaulë Hatalmas faTauno ErdőTaur (taurë) Fa, ErdőTaura MerészTaurina Fából készült

19

Page 20: A Tündék nyelve

Tavar Fa, völgytündérekTavaril Driád, faszellemTavas Erdős vidékTaxë KörömTe ŐketTëa Egyenes vonal, út, jelezTec- ÍrTecco Tollvonás, ecsetvonásTecil Toll (íróeszköz)Tehta Jel, jelzésTel Vég, befejezés, tetőTelco Törzs, szár, lábTelda Utolsó, végső, teteje vanTelë- VégezTelemna Ezüstből készültTelepta EzüstTelimbo Ég, mennyezetTella Utolsó, leghátsóTellë HátsóTelluma Dóm, kupolaTelma Alap, alul, következtetésTelmë Csuklya, fedőTelpë EzüstTelpina Ezüstből készültTelta- Beárnyékol, elfedTeltassë PonyvatetőTelumë Kupola, tető, mennyezetTelya- BefejezTéma Sor, sorozat, vonalTen -értTen- HallTéna (téra) Egyenes, jobbTencelë Betűzés, írásmódTengë JelzettTengwa Betű, jelTengwanda ÁbécéTengwë Jelzés, jelTengwelë(tengwestië) NyelvTengwesta JelrendszerTenna AmígTer (terë) KeresztülTercáno HírnökTercen BepillantásTeren (terenë) Karcsú, gyengeTeret FúróTereva Jó, éles, metszőTerhat- EltörikTermar- Áll

-tes Kettős tekintethatározói végződésTevë- UtálTevië Gyűlölet, utálatTevin GyűlöltThalion Erős, merész, bátorThang ElnyomásThar ÁtlósanThaur Utálatos, gyűlöletesThil Fényesség (fehér, ezüst)Thin (d) SzürkeThôl SzilfaThôn FenyőThoron (soron) SasTië Ösvény, út, vonalTihta- Bámul, pislogTil Gyenge, kürtő (hegyé)Tildë Pont, szarvTimpë ZáporTimpinë Permetező esőTimpinen FurulyásTin- SzikraTinco FémTinda Parázsló, ezüst, lándzsaTindë ParázsTindómë Csillagfényes alkonyatTindon FekszikTínë FénylőTingë PengetTingilindë(tingilya) Pislogó csillagTinta- MeggyújtTintila- PislákolTintina- SzikrázikTinwë Szikra, csillagTinwelindon Csillagokhoz hasonlóTir- Felügyel, nézTirin Magas toronyTirion Torony, kilátóTirios Falakkal és tornyokkal

körülvett városTiris Néz, virrasztTitta Kicsi, apróTiuca Vastag, kövérTiuco CombTiuya- Dagad, hízikTixë Pont, kis jelTó Gyapjú-to Kettős birtokos jelzős

végződésToa Fa, gyapjúból készültToi Ők

20

Page 21: A Tündék nyelve

Tol SzigetTólë KözépenTollalinta DombtetőTollanta HegytetőTolmen PajzsgombTolos Gomb, rögTolto NyolcTombo GongTop- Befed, beborítTópa (tópa-) TetőTormen ÉszakToron Báty, öcsTuc- RajzolTuia- Kibuggyan, előtörTuilë TavaszTuilindo Elnyel, felemésztTuima Bimbó, kitörésTul- JönTulca Határozott, erős, sárgaTulco TámaszTulma RavatalTulta- Elküld, idehoz, idehívTulu- Idehoz, mozgat, jönTulunca HatározottTulwë Oszlop, pólus, állandóTum (tumbo) VölgyTúma MozgóTumba MélyföldTumbë TrombitaTumbo Völgy, mélyföldTumna Alacsony fekvésű, mélyTumpo Púp, dombTunda MagasTunda- MeggyújtTundo Domb, buckaTunga Feszes, szoros, zengőTuo Izom, erőTup- BefedTupsë ZsúptetőTur Erő, főhatalom, királyTur- Irányít, kormányoz,

uralkodikTurë GyőzelemTurinqui KirálynőTurma PajzsTuru FaTuru- MeggyújtTurúna UraltTurúva Fa-Tussa BokorTusturë Tapló, gyújtósTuv- MegtalálTuvu- Megkap

-twa Kettős birtokos végződésTyal- JátszikTyalangan HárfajátékosTyalië Sport, játékTyar- OkozTyaro- CselekvőTyav- MegízlelTyávë ÍzTye Téged, titeketTyel (tyeldë) VégTyel- Véget vetTyelca Gyors, agilisTyelima VégsőTyellë FokozatTyelma VégződésTyelpë EzüstTyulma MakkTyulussë NyárfaTyur Sajt

VISSZA AZ ELEJÉRE

U

U- (uin-, um-) NincsÚ NélkülÚ- Nem-Uë Gyapjú, megfosztUfárëa Nem elégUial AlkonyUilë Hosszú növény, moszatUlban SzörnyUlca Gonosz, rosszÚlëa Kiöntő, áradóUllumë Nem örökkéUlmula MormogóUlto- (ulu-,ulya-) ÖntUlundë SzökőárUlundo SzörnyUmbar Sors, végzetÚmëa GonoszÚna Megfosztott, elhagyatottÚnat LehetetlenségUnca- KivájUndómë AlkonyUndu Alatt, lentUndumë AlvilágUngo Felhő, sötét árnyUngwalë Kín, tortúraUngwë PókhálóUnotë (unotëa) Számtalan

21

Page 22: A Tündék nyelve

Únótima MegszámlálhatatlanUnqua ÜregesUnqualë Agónia, halálUnque Üreg, völgyUnuhuinë Mély árnyékUnutúpa FedélUnyárima ElbeszélhetetlenÚquétima KimondhatatlanÚr (uru) TűzUr Hőség, melegÚra HatalmasUrdu HalálÚrë HőségÚri NapÚrin Égető hőségUrna TűzhelyUruitë (úruva,uruvoitë) Tüzes, hevesUrulókë Tűzokádó sárkányUrwa LángolUrya- (usta-) ÉgetUs- MegszökikUsquë FüstölUswë Kijárat, szökésÚva Nem fog…Úvanë Szépség nélküliÚvanima Rút, nem csinosÚvë Nagy mennyiségÚvëa Hatalmas, nagy számúÚyë Nincs

VISSZA AZ ELEJÉRE

V Clad Felöltöztetett-va Birtokos végződésVá Ne!Vacco Kabát, köpenyVaháya MesszireVahta- Bepiszkít, bemocskolVaia (vaiya) BorítékVaima DíszruhaVainë TokVainolë TegezVaita- BetakarVaiva SzélVal Erő, hatalomValassë IsteniségValcanë Bizonytalan, tétovaValcaraucë BalrogVald- Áldottság, boldogságValda Értékes, méltó, kedvesValimo (valin) Boldog

Valina Isteni, a Valákhoz tartozó-valta KevesebbValto SzerencseValya Hatalommal v. erővel bíróVán LibaVand- Út, ösvényVanda Eskü, biztosíték,

ünnepélyes esküVandl Bot, támaszVanë CsinosVanessë SzépségVanga SzakállVanima Szép, csinosVanta- MegyVanta SétaVanwa Elveszett, eltűnt, meghalt, elmúlt, túlVanwië Múlt, az elmúlt időVanya Csinos, szépVanya- EltűnikVáquet- Nemet mondVára Szennyes, piszkosVard- Ural, kormányozVardar KirályVarna Biztonságos, védett, őrzöttVarnassë ŐrizetVarnë Barna, védelemVarni KirálynőVarya- ŐrizVe MintVëa Felnőtt, férfias, tengerVëaner Felnőtt férfiVëassë ÉleterőVéla LátVelca LángVelicë HatalmasVendë (wendë) HajadonVénë (wénë) SzüzességVenë Csónak, tálVenië (venwë) Forma, vágásVëo FérfiVéra Személyes, magán, birtokolVerca VadVérë Kötelék, egyezség, esküVerië MerészségVerno FérjVeru HázaspárVerya MerészVerya- Merészel

22

Page 23: A Tündék nyelve

Vessë FeleségVesta- HázasodikVesta HázasságVestalë HázasságVië Férfikor, életerőVil- RepülVílë SzellőVilin Levegős, szelesVilissë Lélek-viltë KevesebbVilwa LevegőVilya Levegő, égVindë Kékesszürke, sápadt kék v. szürkeVinta FakulVinya Új, sápadt kékVista LégkörVó FiúgyermekVor (voro) Valaha, mindigVorima IsmétlődőVórima(voronda) HűségesVoro (voro-) Mindig, folytatólagosanVorogandelë Egy dallamot hárfázikVoronwa Sokáig tartóVoronwë Hűségesség, lojalitásVoronwië Állóképesség

VISSZA AZ ELEJÉRE

WWá (waiwa) SzélWai Szél, hullám, beburkolWaia (vaia,waiya, vaiya) BorítékWán LúdWanwa Nagy szélviharWanwavoitë SzelesWath Árnyék-wë Férfi névvégződésWen Fiatal hölgy, lány-wen Hajadon, női névvégződés,

… lányaWén Zöldesség, fiatalság,

frissességWendë Fiatal lány, hajadonWentë PatakWenya Zöld, sárgászöld, frissWil- RepülWilin MadárWilma LevegőWilwa Bizonytalan

Wilwarin(wilwarind-) Lepke, pillangóWinda SzövetWindelë SzövőszékWing (winga) Hab, szórásWingë Hab, tajtékWingil(wingild-) NimfaWingilot HabvirágWinta- Szétszór, ráfújWintil VillanásWistë Szövet

VISSZA AZ ELEJÉRE

Y

Ya Ami, amitYá Korábban, azelőttYaima Eszköz, szerszámYaimë Jajgatás, siránkozásYaisa AcélYaiwë GúnyosYal- ÖsszehívYallumë VégülYalmë ZajYaltë HídYalúmë Régebbi időkYalúmëa Régi, hajdaniYalúmessë „Egyszer volt, hol nem

volt…”Yáme ÁsítozóYana Az, aztYána Szent helyYanga- ÁsítYanta Híd, járomYanwë Híd, kapcsolódó,

földszorosYár (yar-) VérYar AkinekYára ŐsiYárë Korábbi napokYárëa Régi, hajdaniYáressë Egyszer volt, hol nem

volt…Yarra- MorogYaru Sötét, ártalmasYassë Amiben, egyszer volt…Yat (yaht-) NyakYatta Keskeny nyak, földszorosYav- Gyümölcsöt teremYáva (yávë) Gyümölcs

23

Page 24: A Tündék nyelve

Yávan Aratás, őszYavië (yávië) ŐszYáwë Gyümölcs, szakadékYaxë (yaxi) TehénYé Indulatszó (igen!!!)Ye VanYelda BarátságosYeldë LányYelin TélYello Hív, győzelmi kiáltásYelma Utálat, undorYelmë BarátságYelta- GyűlölYelwa Gyűlöletes, hidegYen (yende) LányYén Hosszú év, napévYenya Múlt évYerna Öreg, viseltesYerya- Visel, idősödikYesta Vágy, vágyódik, elsőYestarë Első napYéta- NézdYéva LeszYo -velYolo- BűzlikYomenië Találkozó, összejövetelYondo FiúgyermekYualë (yúcalë) AlkonyatYúla Borostyán, zsarátnokYulda Huzat, vonszolásYulma Bögre, parázsYulmë Ivó, vörösYulu- ViszYúyo Minkét

VISSZA AZ ELEJÉRE

QuenyaÍrásjelek:

I. II. III. IV.

1. 1 - t tinco          

2 - p parma         

3 - c/k        calma

4 - kw quesse

2. 5 - nd ando

6 - mb umbar

7 - ng anga

8 - ngw ungwe

3. 9 - th/s thúle/súle

10 - f formen

11 - kh harma/aha

12 - khw hwesta

24

Page 25: A Tündék nyelve

4. 13 - nt anto

14 - mp ampa

15 - nk anca

16 - nkw unque

5. 17 - n númen

18 - m malta

19 - n noldo

20 - nw nwalme

6. 21 - r óre

22 - v vala

23 - y* anna

24 - w/v wilya

További rúnák:

    25 - r(erõs)  rómen

26 - rd         arda

27 - l lambe         

28 - ld      alda

29 - s silme

30 - s silme nuquerna

31 - z/ss ázé/esse

32 - z/ss áze nuwuerna

33 - h hyarmen

34 - ** hwesta sindarinwa

35 - y yanta

36 - w úre

+h halla  ***  ***

Tehtarok:

a magánhangzó ***

o magánhangzó

e magánhangzó

i magánhangzó

u magánhangzó

+y *

Megjegyzések:

*Quenya írásmódban az anna-t nem használják, inkább két egymás melletti pontot tesznek az elõzõ tengwar fölé. (mint pl nálunk a gy, ny, stb.-nél sem külön hang az y)

** Habár ez is része a tengwaroknak, quenyában nem használatos.

*** Ha egy szó magánhangzóval kezdõdik, akkor a tündék ezeket a jeleket használták a tehtarok írásához. 

Quenya írásmódban a magánhangzók a mássalhangzók módosulatainak számítanak, ezért azokat a mássalhangzóra tett ún. tehtarral jelölték (ezért is nincs külön nevük). Ha hosszú magánhangzó kellett (ill. á,é,stb.), akkor

a hosszú szárú jelet alkalmazták, vagy duplázták az e,o,u tehtarokat. Quenya írásmódban a tehtarok mindig az õket megelõzõ tengwarokra kerülnek.

A 30-as, 32-es tengwart akkor használták, ha tehtar került a 29-es, 31-es tengwarra. A tünde nyelvekről

A Középföldén élő tündék, még az idők hajnalán több csoportra szakadtak. Egyik csoportjukat a nyugtra távozó eldák, másnéven nemes tündék alkották, akik közül sokan késöbb visszatértek Amanból Középföldére, hogy itt éljenek száműzetésben. Másik jelentős csoportjuk a sindák, vagy másképp szürke tündék voltak, akik Középfölde nyugati részén, Beleriandban éltek.Ennek a két csoportnak a nyelve az amivel Tolkien műveiben találkozhatunk. Bár a

25

Page 26: A Tündék nyelve

tündéknek több (számbelileg kisebb csoportja is volt) az ő nyelvükről nem tudunk szinte semmit sem annak ellenére, hogy a harmadkor végére nagyrészt ők éltek már csak Középföldén. De a Lórienben és a Bakacsinerdőben élő erdőtündék is a sindák nyelvének egy változatát beszélték.Az eldák nyelve a quenya volt. Ez a nyelv nyugatról, Eldamarból származott. Ott az egyik ősi nyelv volt, az első melyet írásba foglaltak. A késöbb Amanból távozó száműzött eldák hozták Középföldére, de sohasem vert gyökeret a köznapi életben. Lassan háttérbe szorult, és a szertartások, ünnepek, a tudományok és a versek nyelve lett. Egyesek számára élő, de a többség számára holt nyelv.Az első kor végén érkező eldák jóval kevesebben voltak mint a beleriandi sindák, az ő társadalmukba olvadtak bele, és az ő nyelvüket, a sindát vették át köznapi használatra. Ez a quenyával rokon nyelv.Ezeken az oldalakon most erről a két nyelvről olvashatsz.

HangzókészletMind a quenya mind a sinda nyelv megértéséhez és megismeréséhez fontos tisztában lenni a nyelv hangzókészletével, annál is inkább, mert az ábécé felépítését teljse mértékben ez határozza meg. A betűk formája, alakja attól a hangzótól (vagy hangzó csoporttól) függ amelyet jelöl.

Mássalhangzók

C - ezt mindig 'k'-nak ejtikCH - mint a Bach ch-jaDH - zöngés 'th', mint pl.: clothes; többnyire d-ből származik, de van, hogy 'nr'-bőlF - mindig 'f'-nek hangzik, csak szó végén 'v', ezért szó végén nem is írnak 'v'-tG - mindig 'g'-nek hangzikH - ha nincs mellette mássalhangzó akkor sima 'h'; az 'r', 'l' és 'w' melett zöngétleníti azokazHT - csak quenya nyelvben fordul elő, úgy kell ejteni mint a német "acht" 'cht'-játI - a sindában szó elején magánhangzó előtt 'j', egyébként mindig 'i'K - a 'c'-t ejtik mindig 'k'-nak, lényegében azonosakL - szó elején simán 'l', de magánhagnzók közt, és szó végén magánhangzó után palatalizálódottLH - az L zöngétlen párja pl.: a "szleng" szó beli 'l'NG - pl.: a "hang" beli 'ng' hangcsoport, szó elején sima 'n'PH - mintha 'f' lenne, szó végi 'f'-et mindig így jelölnekQU - csak a quenyában fordul elő, 'kv'-nek ejtikR - pegetett 'r'RH - zöngétlen 'r'S - zöngétlen 'sz'TH - mint az angol "cloth"-ban, quenyában 'sz'-nek ejtikTY - mint a magyar 'ty', a 'k' vagy 't' és a 'j' összeolvadásából születettV - a 'v', de szóvégén 'f'-et használnak helyetteW - zöngés 'w'HW - a 'w' zöngétlen párjaY - quenyában a 'j'-nek felel meg, de sindában ez mássalhangzó!HY - a 'hj' hancsoportnak felel meg, az 'szj' és 'khj' csoportokból származik

A quenya igen kedveli az 'nd', 'mb', 'ng', 'ngw' hangcsoportokat, és a 'b', 'g' 'gw' hangok szinte csak ezekben a csoportokban fordulnak elő. A sindában viszont 'nd' helyett 'nn', 'mb' helyett

26

Page 27: A Tündék nyelve

pedig 'mm' áll. Bár az 'nd' megnmaradt az egy szótagos szavakban és néhány régi névben. A sinda megtartotta az 'ng'-t, kivéve a szóvégeken.

Tolkien leggyakrabban a következő mássalhangzócsoportokat alkalmazta: cc, ht, hty, lc, ld, ll, lm, lp, lqu, lt, lv, lw, ly, mb, mm, mn, mp, my, nc, nd, ng, ngw, nn, nqu, nt, nty, nw, ny, ps, pt, qu (a 'cw' számára), rc, rd, rm, rn, rqu, rr, rt, rty, rs, rw, ry, sc, squ, ss, st, sty, sw, ts, tt, tw, ty, x (a 'ks' számára).

Magánhangzók

Az 'i', 'e', 'o', 'u', 'a' és ezek hosszú változata 'í', 'é', 'ó', 'ú' és 'á' mind a két nyelvben megtalálható. A sindában azonban a hosszú magánhangzókat egy szótagos szavakban tört ékezettel jelölik, a megnyúlt hangzásra utalva; pl.: "Dûn", de "Dúnadán", mert az már nem egy szótag.A quenya diftongusai (egy szótagnak számítanak): 'ui', 'oi', 'ai', 'iu', 'eu', 'au', a többi mind kétszótagú.A sinda diftongusai: 'ae', 'ai', 'ei', 'oe', 'ui' és 'au'.A hangsúly mindig a diftongus elején van. Kiejtésük: 'ai' = 'aj', 'ei' = 'ej', 'oi' = 'oj', 'ui' = 'uj', 'ae' = 'aj', 'oe' = 'oj'; a többit ahogy írjuk.Azok a magánhangzók amik nem alkotnak diftongust külön ejtendők, és ilyenkor az egyik föle két pontot helyeznek (pl.: ë) ezzel is jelezve hogy nincs egybeolvadás.A szó végi 'e' betűt sosem nyelik el (mint az angolban szokás) ezért ezt olykor úgy jelzik, hogy szó végi 'e' helyett 'ë'-t írnak.

HangsúlyA hangsúly két szótagú szóban mindig az utolsó szótagon van. hosszabb szavaknál az utolsó elötti szótagon, kivéve ha annak a magánhangzója rövid és egy, vagy egyetlen mássalhangzó se követi, ekkor az azt megelőző (hátulról harmadik) szótag lesz a hangsúlyos.

ÍrásKétfajta ábécét használtak Középföldén. Az egyik a Feanor által kifejlesztett tengwák voltak - ezeket használták folyóírásra, a másik a certhek, mely beleriandban fejlődött ki - ezt karcolt és vésett írásoknál használták.

Tengwák

Feanor tengwái (tengwa jelentése "betű") jóval ősibb múltra tekintenek vissza, még a noldák találták fel őket. Bár nem ezek voltak az első írásjelek.Az első ábécét Rúmil dolgozta ki. Feanor ábécéje már a Rúmil által lefeketetett alapokon jött létre, annál mindenképp jóval rendezettebb, szisztematikusabb. Ezek a tengwák terjedtek el aztán Középföldén az eldák jóvoltából, és a harmadkorban mindenhol használták őket ahol a Közös Nyelv élt.Maga az ábécé közel sem véletlenszerűen jött létre. Már Rúmil tengwái is egy szisztéma szerint helyezkedtek el egy táblázatban. Feanor betűi azonban még rendezettebbek.Az alapbetűk száma 24, ezek egy 6x4-es táblában helyezkednek el. A négy oszlop alkotja a négy témát, a hat sor pedig a hat tyell-t (fokot).A betűk telcó-ból (szár) és lúvából (hurok) állnak. A szár lehet rövid (5., 6. tyell), felfelé nyújtott (3., 4. tyell) és lefelé nyújtott (1., 2. tyell).A hurok lehet nyitott (I és III téma) valamint zárt (II és IV téma); lehet belőle egy (1., 3. és 6. tyell) vagy kettő (2., 4. és 5. tyell); lehet balra a szártól - lentről felfelé görbül (III és IV téma), vagy jobbra - fentről lefelé görbül (I és II téma); valamint lehet nyitott (I és III téma) vagy zárt (II és IV téma).Ez összesen 24 féle kombinációra ad lehetőséget, és a feanori alapbetűk ki is használják ezt a 24 -et.Az első oszlop neve ticotéma, mert a 't' betűt és hangzó társait tartalmazza, a II oszlop a

27

Page 28: A Tündék nyelve

parmatéma, mert ez a 'p'-re vonatkozik. A III és IV téma többféle képp hangzik más-más nyelveken. Quenyában a IV a calmatáma, a 'k'-ra vonatkozik, a III pedig a 'kw'-hez tartozó quessetéma.Az 1. tyell-be tartoznak a zöngétlen zárhangok: 't', 'p', 'c/k', 'kw'. 2. tyellbe a zöngésítettek (erre utal a megkettőzött hurok): 'nd', 'mb', 'ng', ngw' (sindában: 'd', 'b', 'g,', 'gw'). A lefelé nyújtott szár az 1. zárhangjaiból réshangokat képez, így a 3. tyell: 'th', 'f', 'kh', 'khw'. 4. tyellben ezek zöngésítve: 'dh', 'v', 'gh', 'ghw'. 5. tyell a nazális mássalhangzókat taertalmazza: 'n', 'm', 'ng', 'ngw'.A 6. tyellnek az 5. zöngétlen párjának kellene lennie, azonban ilyen hangok nincsenek a tünde nyelvekben, ezért ez a témák leggyengébb félmagánhagnzó szerű mássalhangzóit tartalmazza: 'r' (gyenge, nem pengetett r), 'v', 'y' (j), 'w'.

Tengwa: Alapbetűk

Az ábécé tartamaz továbbá 12 darab pótbetűt. A 27. mindig 'l', a 25. pedig a 6. tyell gyenge 'r'-jének erős alakja. A 28. es 26. jelölte az 'lh', 'rh' hangcsoportot. 29. az 'sz' , 31. a 'z' jele, ezek fordítva is szerepelnek, ha esetleg tehtá-t kellene írni föléjük. 33. eredetileg gyenge 'ng' volt, késöbb ezzel jelölték a 'h'-t. 34 zöngétlen 'w' ('hw'), 35. és 36. mássalhangzóként 'j' illetve 'w', de diftongusok jelölésére is ezek szolgálnak.

Tengwa: Pótbetűk

28

Page 29: A Tündék nyelve

A magánhangzókat tehtá-kkal (tengwa ékezet) jelölték, melyeket a magánhangzót megelőző mássalhangzóra írtak, vagy ha külön állt a magánhangzó (esetleg szó elején, vagy ki akarták hangsúlyozni a magánhangzó jelenlétét) akkor a rövid vagy a hosszú szárra, attól függően milyen hosszan ejtették.A hosszú magánhangzót vagy a hosszú szárra írták, vagy megkettőzték a tehtá-t (csak kampót és ékezetet szoktak így duplázni, pontot, és az 'a'-t jelölő három pontot nem).Az 'a' betűt jelölő három pontot sokszor hajlított ékezetnek írták, mert az a volt a leggyakoribb magánhangzó. A quenyában a magánhangzókat sokszor el is hagyták.

Tengwa: Magánhangzók

Tengwa: Diftongusok

Módosító jeleket is alkalmaztak. A betű alatti tilde a betű duplázását, míg a betű feletti tilde a betű témájához tartozó nazális jelnlétét jelezte ('t' feletti tilde, 'nt'-t jelölt)A tengwa aljából kinyúló hurok a betűt követő 'sz'-et jelölt.Sindában a betű alatti két (néha három pont) a betűt követő 'y' jele, mely a sinda nyelvben magánhangzó, és nagyjából a magyar 'ü'-nek felel meg. Ez a quenyában a palatizációk jele.

Tengwa: Hosszú mássalhangzók

29

Page 30: A Tündék nyelve

Tengwa: Nazális módosítók

Tengwa: 'SZ' módosítók

Tengwa: Palatizációk

Certhek

Feldolgozásra vár...

A Quenya NyelvtanA főnév

A főnévnek a quenya nyelveb tíz esete van (soknak tűnhet, de nem kell megijedni :), magyarban is van ennyi), és négy számban lehet használni (azaz három fajta többesszám van).

A tíz eset a következők: alany-, tárgy-, részes-, birtokos-, társító- (asszociatív- és melléknéviesetnek is nevezik), heylhatározó-, eredethetározó-, célhatározó-, eszközhatározó- és egyéni eset (ez utóbbit Tolkien csak egyetlen levelében használta).

Alany esetAz alanyeset a főnév ragozatlan formája. Leginkább akkor használják mikor az állítmány alanyaként szerepl a mondatban. Pl.: A Szilmarilok 20. fejezetében (Nirnaeth Arnoediad): "Auta i lómë!" = "Múlik az éjszaka!" (lómë = éjszaka).

Tárgy esetA szó végi magánhangzó meghosszabításával jelzik a főnév táregyesetét. Ha mássalhangzóra végződik, akkor nincs különbség alany és tárgyeset közt. Többesszámban mindig 'i'-re végződik a főnév tárgyesete.Pl.: cirya = hajó (ciryar = hajók); ciryá = hajót (ciryai = hajókat). "Birtoklok egy hajót." = "Haryan ciryá." (Valinorban mindig így beszélték a quenyát, de Középföldén egy idő után eltűnt a különbség alany- és tárgyeset közt - előfordul ha belemerül a tünde az orkokkal és sárkányokkal való csatározásba -, ezért az alanyesetet használták sokszor a tárgyeset helyett is.)

Részes eset

30

Page 31: A Tündék nyelve

A részesesetben egy plusz '-n' járul a főnévhez. Ez a magyar '-nak' '-nek' ragnak felel meg. Pl.: "ni" = "én" (nektek is a Ni-lovagok jutottak eszetekbe? :)), "nin" = "nekem"A Namárië-ben hangzik el: "Sí man yulma nin enquantuva?" = "Most ki tölti újra a kupámat? (Most ki tölti újra a kupát nekem? - A különbség abból ered, hogy Göncz Árpád az angol szöveget fordította le nem a quenyát :))" [A Gyűrűk Ura II/8 (Búcsú Lórientől)]

Birtokos esetBirtokos esetben egy '-o' járul a főnévhez (többes számban '-on'). Pl.: "Vardo tellumar" = "Varda kupolái". Az eredeti főnév Varda volt, a szó végi 'a' eltűnt, és helyette lett 'o'. Általában csak az 'a'-ra végződő szavak végéről tűnik el a magánhangzó, a többi megmarad. Kivétel még az 'o', mert az nem duplázódik meg: "indis i ciryamo" = "a tengerész felesége" ("ciryamo" = "tengerész"). Többesszámra példa a Namárië-ben [A Gyűrűk Ura II/8 (Búcsú Lórientől)]: "rámar aldaron" = "a fák szárnyai" (magyarra a fák ágainak fordították, de a levelekről van inkább szó). Illetve: "Quenta Silmarillion" = "(A) Szilmarilok Története". (alanyeset: "Silmaril", többesszám: "Silmarilli", birtokos eset: "Silmarillion")Az '-o' olykor eredethatározót jelöl (-tól, -től), birtoklási értelemben érthető úgy mint "vkitől származó". Lásg még a társító esetnél.

Társító esetEzt asszociatív- és melléknévi esetnek is szokták hívni. A '-va', '-wa' végződést kapja a főnév attól függően, hogy magánhangzóra vagy mássalhangzóra végződik. Pl.: "Mindon Eldaliéva" = "Eldalië Tornya". Példa a Namárië-ben [A Gyűrűk Ura II/8 (Búcsú Lórientől)]: "yuldar ... miruvóreva" = "réti szél", vagyis a réthez tartozó szél. A különbség birtokos és társító eset közt a következő képp fogható fel. "róma Oroméva" = "Oromë kürtje" társító esettel van kifejezve. Azt fejezi ki, hogy a kürt Oromë-hoz tartozott az elbeszélés idején, de ha birtokos esettel mondanák "róma Oromëo", az is jelenthetné ugyan, hogy "Oromë kürtje", de már olyan értelemben szereplne inkább, hogy "Oromë-tól származó kürt", mely az elbeszélés pillanatában már nem volt a birtokában.

Heylhatározó esetA főnevek ebben az esetben a '-ssë' végződést kapják. Körülbelül a magyar '-ban', '-ben', '-on', '-ön', '-en'-nek felel meg.A Namárië eredeti címe: "Altariello Nainië Lóriendessë" = "Galadriel kesergése Lórienben" (Galadriel quenyául Altariello). Lóriendë heylhatározó esetben Lóriendessë.Többseszámban a '-ssen' jelöli ezt az esetet. Pl.: "mahalmassen" = "trónokon" (mahalma = trón).A Namárië-ben megtalálható még a "yassen" = "melyekben (ahol)" (egyes számban: yassë = melyben).

Eredethatározó esetEgyesszámban '-llo', többesszámban '-llon' vagy '-llor'. A magyar '-ról', '-ről', '-tól', '-től', '-ból', -'ből' felel emg neki.A Namárië-ben van két példa is rá: "sindanóriello" = "a szürke földről" (sinda-nórie-llo = szürke-föld-ről), illetve "Rómello" = "keletről" (Rómen = (A) Kelet)További példa: Mikor Aragorn átveszi a koronát: "Et Earello" = "A Nagy Tengerről" [A Gyűrűk Ura VI/5 (A Helytartó és a Király)]

Célhatározó esetEgyesszámban '-nna', többsesben '-nnar' toldalék. A magyar '-ba', '-be', '-hoz', '-hez', '-höz', '-ra', '-re' (néha '-on', '-en', '-ön') felel meg neki.Ugyanabban a mondatban, amit az eredethatározónál néztünk (Aragorn átveszi a koronát, és Elendil szavait idézi) van példa célhatározóra is: "Endorenna" = "Középföldére" (Endor(e)-nna = Középföldé-re)Persze a Namárië-ben is van példa (a magyar '-on'): "falmalinnar" = "(tajtékos) habokon". Ez részleges többesszám (a három többesszám egyike), melynél a toldalék '-linnar' (falma = hullám).

Eszközhatározó esetA cselekvés eszközét (magyarban '-val', '-vel'), vagy egyszerűen az okát ('-tól', '-től' - vmi által) jelöli. Toldaléka a '-nen' (többesszámban '-inen'). Namárië-beli példák: "laurië lantar lassi súrinen" = "hullik a szélben (széllel/szél által) az arany levél", vagy "tintilar i eleni ómaryo airetári-lírinen" = "a csillagok is megrememgnek [Varda] szent és ünnepélyes énekétől(éneke által)".Példa a öbbes számra: "i carir quettar ómainen" = "akik szavakat formálnak hangokkal" (óma = hang, Ómai = hangok, ómainen = hangokkal).

Ha a főnév amihez valameyik eset toldalékát kapcsolják mássalhangzóra végződik, gyakran egy 'e' kerül a főnév és a toldalék közé. Pl.: "Elendilenna" = "Elendilhez". Néha a főnév többesszámát jelző 'i' a főnév és a toldalék közé kerül. Lásd lejjebb.

Többesszám:

31

Page 32: A Tündék nyelve

Az alanyeseti többesszám esetén a főnév '-r' jelet kap ha magánhangzóra végződik, kivéve az '-ë' (sima 'e', de szó végén azt 'ë' jelöli) végződést. Pl.: Vala => Valar, Elda => Eldar.Mássalhangzóra és '-ë'-re végződő főnevek többesszámát '-i' jelöli, ami az 'ë'-t felülírja. Pl.: Atan => Atani, Quendë => Quendi.KIVÉTEL! Ha a főnév vége '-ië' akkor '-r' végződést kap, nehohy dupla '-ii' legyen a vége. Pl.: "tië" = "út", "tier" = "utak"(ez 'ë'-ről eltűnz a két pont, mert az csak szóvégi 'e'-nek dukál).

A részleges többesszám (ezt valószínűleg akkor alkalmazzák ha több dologról, de nem az egészről van szó, például a "néhány" szóval kapcsolatban) jele a '-li'. Az esetek többesszámának toldaléke járul ehhez. Persze ha a toldalék 'i'-vel kezdődött az elmarad, illetve a toldalék végi, többesszámot jelölő 'n', vagy 'r' is elhagyható opcionálisan. A '-va' (társító eset) és '-nen' (eszközhatározó eset) toldaléka előtt, a '-li' 'i'-je mehgosszabodik: '-líva', '-línen'.

A kettős többesszámot akkor használják ha két dologról, egy párról van szó. Például valakinek a kezei (egy pár kéz), vagy Valinor két fája. A jele kétféle lehet '-t', vagy '-u'. Pl.: A Namárië-ben: "máryat (Elentári)" = "a kezei", vagy "ciryat" = "két hajó".De ha a szótő utolsó mássalhangzója 't' vagy 'd' akkor az '-u' jelet használják. "Alda" => "Aldu" ("fa" => "(a) Két Fa").A többi esetben (nem alanyeset, vagy tárgyeset) a végződésekbe belefurakodik a 't'. Lásd a táblázatot.

Eset Egyes szám Többes szám Részleges többesszám Kettős többesszám

Alany eset - -r/-i -li(-lí) -t/-u

Tárgy eset utolsó mgh hosszabb -i -lí utolsó 'u'-> 'ú'

Részes eset -n -in -lin -nt vagy -en

Birtokos eset -o -on -lion -to

Társító eset -va -iva -líva -twa

Helyhatározó eset -ssë -ssen -lisse(n) -së

Eredethatározó eset -llo -llon vagy -llor -lillo(n) -lto

Célhatározó eset -nna -nnar -linna(r) -nta

Eszközhatározó eset -nen -inen -línen -nten

Egyedi eset -s -is -lis -tes

cirya (hajó)Eset Egyes szám Többes szám Részleges többesszám Kettős többesszám

Alany eset cirya(hajó)

ciryar(hajók)

ciryali(néhány hajó)

ciryat(két hajó)

Tárgy eset ciryá(hajót)

ciryar(hajókat)

ciryalí(néhány hajót)

ciryat(két hajót)

Részes eset ciryan(hajónak)

ciryain(hajóknak)

ciryalin(néhány hajónak)

ciryant(két hajónak)

Birtokos eset ciryao(hajóé/hajótól)

ciryaron(hajóké/-tól)

ciryalion(néhány hajóé/-tól)

ciryato(két hajóé/-tól)

Társító eset ciryava(egy hajó vmije)

ciryaiva(hajók vmije)

ciryalíva(néhány hajó vmije)

ciryatwa(két hajó vmije)

32

Page 33: A Tündék nyelve

Helyhatározó eset ciryassë(hajón/-ban)

ciryassen(hajókon)

ciryalissë(néhány hajón)

ciryatsë(két hajón)

Eredethatározó eset ciryallo(hajóról)

ciryallor(hajókról)

ciryalillo(n)(néhány hajóról)

ciryalto(két hajóról)

Célhatározó eset ciryanna(hajóra/-ba/-hoz)

ciryannar(hajókra)

ciryalinna(néhány hajóra)

ciryanta(két hajóra)

Eszközhatározó eset ciryanen(hajóval)

ciryainen(hajókkal)

ciryalínen(néhány hajóval)

ciryanten(két hajóval)

lassë ((fa)levél)Eset Egyes szám Többes szám Részleges többesszám Kettős többesszám

Alany eset lassë(levél)

lassi(levelek)

lasseli(néhány levél)

lasset(két levél)

Tárgy eset lassé(levelet)

lassí(leveleket)

lasselí(néhány levelet)

lasset(két levelet)

Részes eset lassenn(levélnek)

lassin(leveleknek)

lasselin(néhány levélnek)

lassent(két levélnek)

Birtokos eset lassëo(levélé)

lassion(leveleké)

lasselion(néhány levélé)

lasseto(két levélé)

Társító eset lasséva(levélé)

lassiva(leveleké)

lasselíva(néhány levélé)

lassetwa(két levélé)

Helyhatározó eset lassessë(levélen)

lassessen(leveleken)

lasselisse(n)(néhány levélen)

lassetsë(két levélen)

Eredethatározó eset lassello(levélről)

lassellon(levelekről)

lasselillo(n)(néhány levétről)

lasselto(két levélről)

Célhatározó eset lassenna(levélre)

lassennar(levelekre)

lasselinna(r)(néhány levélre)

lassenta(két levélre)

Eszközhatározó eset lassenen(levéllel)

lasseinen(levelekkel)

lasselínen(néhány levéllel)

lassenten(két levéllel)

nat (dolog)Eset Egyes szám Többes szám Részleges többesszám Kettős többesszám

Alany eset nat(dolog)

nati(dolgok)

nateli(néhány dolog)

natu(két dolog)

Tárgy eset nat(dolgot)

natí(dolgokat)

natelí(néhány dolgot)

natú(két dolgot)

Részes eset naten(dolognak)

natin(dolgoknak)

natelin(néhány dolognak)

natuen(két dolognak)

Birtokos eset nato(dologé)

nation(dolgoké)

natelion(néhány dologé)

natuo(két dologé)

Társító eset natwa(dologé)

nativa(dolgoké)

natelíva(néhány dologé)

natuva(két dologé)

Helyhatározó eset natessë(dologban/dolgon)

natissen(dolgokban/on)

natelisse(n)(néhány dologban/on)

natusë(két dologban/on)

Eredethatározó eset natello(dologtól)

natillon(dolgoktól)

natelillo(n)(néhány dologtól)

natullo(két dologtól)

Célhatározó eset natenna(dologhoz/dologra)

natinnar(dolgokhoz/ra)

natelinna(r)(néhány dologhoz/ra)

natunna(két dologhoz/ra)

33

Page 34: A Tündék nyelve

Eszközhatározó eset natenen(dologgal)

natinen(dolgokkal)

natelínen(néhány dologgal)

natunen(két dologgal)

A névelő:

A quenya csak határozott névelőt használ. Az "i" tölti be a határozott névelő szerepét: "i" = "a, az".

Az ige:

Quenyában az igék két nagy csoportra oszthatóak.Az első, kisebb számosságu csoportot nevezik alap (vagy elsődleges) igéknek. Az ilyen igék szótőve egy olyan alapgyökből áll, ami semmijen plusz toldalékot nem tartalmaz. Pl.: "mat-" = "enni", "tul-" = "jönni".A második, jóval nagyobb csoportot A-szótővű, vagy származtatott igéknek nevezik. Ezek mindig az 'a' magánhangzóra végződnek, mely nem eleme az alap gyöknek. Ezek mind tartalmaznak valamilyen plusz gyököt az alap szótő mellett. Ez a végződés leggyakrabban '-ya', vagy '-ta'. Pl.: "tulta-" = "idézni/hívni", "tulya-" = "hozni". Ezek láthatóan a "tul-" gyök ("jönni") jelentésének kiterjesztését jelölik. Olykor az alap gyök és a származtatott gyök közt nincs jelentés beli különbség. Pl.: "sir-" = "sirya-" = "folyni".Vannak kevésbé gyakori A-végződések is, mint '-na' ("harna-" = "megsebesít"), vagy csak maga az '-a' ("ora-" = "siettetni/unszolni").

A quenya öt igeidőt ismer. Ezek a következők: aorisztikus, régmúlt, múlt, jelen, jövő.

Az aorisztikus igeidő a legegyszerűbb mind képzését, mind jelentését tekintve. Az ige alap jelentése ilyenkor nem módosul semmilyen módon. Olyan általános, időtlen igazságokat fejeznek ki vele a tündék, mint: "i carir quettar" = "akik szavakat készítenek(szólnak?)", de egy egyszerű, épp folyamatban lévő cselekvést is kifejezhet, a folyamatosság kihangsúlyozása nélkül. Pl.: A Nirnaeth Arnoediad-ban: "Auta i lómë!" = "Múlik az éjszaka!" De az ige ilyenkor nem jelöl éppen zajló folyamatosságot, erre való a quenyában a jelenidő, mint lejebb látjuk majd.Az ilyen időben álló alap igék '-i' végződést kaptak, mely időkkel módosult, és '-ë' végződéssé alakult. de csak szóvégen, mert ha egyéb toldalék is járul az igéhez, akkor ismétcsak '-i' fog szerepelni helyette. Ha egy ige alanya többesszámú, akkor '-r' végződést is kap még.Pl.: az alap szótő: "car-" (csinálni/tenni), aorisztikus formája: "carë" (vki csinál vmit), és "carir" (vkik csinálnak vmi(ke)t). Az aorisztikus formában lévő igék esetén Tolkien gyakran használja az '-n' végződést, ami az egyes szám első személyü cselekvést jelöli: "carin" = "(én) csinálok (vmit)"; "tulin" = "(én) jövök".A nem alap igék nem kapnak plusz végződést, csak a tárgy többesszámából eredő '-r'-t és az egyes szám első szemlyt kifejező '-n'-et: "lanta" = "(vmi) esik", "lantar" = "esnek", "lantan" = "(én) esek".

A quenya jelen idő valójában a folyamatos igeidőnek felel meg. Alap igék '-a' végződést kapnak, és az utolsó magánhangzó meghosszabodik: "sil-" = "ragyogni", "síla" = "(éppen) ragyog", "sílar" = "(éppen) ragyognak"; "mat-" = "enni", "máta" = "(éppen) eszik", "mátan" = "(éppen) esznek".Tolkien azonban néha nem csak folyamatos, hanem szimpla jelenidő értelemben is használja ezt az igeidőt. Így pl. az ismert köszöntésben: "elen síla lúmenn' omentielvo" = "csillag ragyogjon találkozásunk óráján", a "síla" jelen időben van, de Tolkien néha az aortisztikus "silë" igét használja helyette.A származtatott igék esetén az '-a' végződés mellé újabb '-a' járulna, de ez elmarad. Pl. a Namárië első sorában a "lantar" ige; a "lanta-" a szótő, ehhez járulna egy '-a' majd a többesszámú alany miatt egy '-r'. De csak "lantar" szerepel. Így a "Laurië lantar lassi" jelenthet "aranylón hulló levelek"-et, és lehet "aranyló levelek hullása" (magyarban nehéz a különbséget kifejezni a folyamatos és szimpla jelen közt azért olyan gyenge ez a példa :))De újabb példák azt mutatják, hogy származtatott igék esetén az '-a' végződést jelen időben '-

34

Page 35: A Tündék nyelve

ëa' vátja fel. Ahol nem követi több mássalhangzó a szótő magánhangzóját, ott az meghosszabodik az alapigékhez hasonlóan: "ora-" => "órëa" (siettetni/sürgetni). Ahol több mássalhangzó is van ott ez elmarad, így a "lanta-" jelenideje valójában "lantëa" lenne.

A múlt időben a származtatott igék meglehetősen szabályosan viselkednek. Mindegyik '-ë' végződést kap, melyhez párosulhat a többesszámot jelző '-r', ekkor '-er' lesz belőle (a két pont az e fölött csak szó végén, és diftongusoktól különböző másslnhagnzó csoportban jelölt). A leggyakrabban azonban az '-në' a múltidő jele. Pl.: "ulya-" => "ulyanë" (ömlik); "hehta-" => "hehtanë" (elhagy, elpártol); "ora-" => "oranë" (sürget). A Namárië-ben ilyen a "ortanë", ami az "orta-" múltideje (felkelni, emelkedni).Az elsődleges igék esete bonyolultabb. Ha a szótő '-r', -'m' vahy '-n' végű, akkor megkaphatja az '-në' végződést, mivel az '-rn', '-mn' és '-nn' mássalhangzókapcsolatok engedélyezettek a quenyában. ilyen pl.: "tir-" => "tirnë" (nézni); "tam-" => "tamnë" (bevágni/benyesni); "cen-" => "cennë" (látni).A '-p', '-t' és '-c' végű igék nem kaphatnak '-në' végződést, mert a quenyában tiltott a '-pn', '-tn' és '-cn'(kn) kapcsolat. A probléma megoldása, hogy a nazális 'n' szerepét átveszi egy másik nazális hang a kritikus mássalhangzó előtt: 'p' előtt 'm' => 'mp'; 't' előtt 'n' => 'nt'; 'c'(k) előtt az 'ng' (az angol "king" 'ng'-je) melyet 'n'-nek betűznek => 'nc'(nk) (mint az angol "think" végén). Pl.: "quet-" => "quentë" (mondani); "top-" => "tompë" (fedni); "hat-" => "hantë" (törni); "tac-" => "tancë" (bezárni/rögzíteni).Az '-l' végűek esetén, az '-në' végződés helyett csak '-ë' van, de az 'l' megduplázódik. Pl.: "vil-" => "villë" (repülni).

A régmúlt igeidőt olyan esetben használják mikor a cselekvés már teljes egészében lezajlott a múltban, de a jelenre nézve mégis fontos, mert például még érezteti hatását.Az igéhez mindig az '-ië' végződés járul (többesszámban '-ier'), és ha lehetséges akkor a szótő magánhangzója is megduplázódik (lásd a múlt időnél). Plusz, a szótő magánhangzója a szó elején is megjelenik. Pl.: "tul-" => "utúlië" (jönni)"mat-" => "amátië" (enni)"tec-" => "etécië" (írni)"not-" => "onótië" (számolni)"tuv-" => "utúvië" (találni)"lend-" => "elendië" (menni, utazni) (az 'e' rövid marad, mert két mássalhangzó előtt már nem lehet hosszú magánhangzó)Mikor Aragorn megtalálja a fehér fa csemetéjét így kiált: "utúvienyes" = "megtaláltam" (utúvië-nye-s [lásd még névmásoknál])A származtatott igék is hasonlóan képezhetőek, de a szóvégi '-a' eltűnik, helyette lesz az '-ië', és a magánhangzó a szótőben nem lesz hosszú (legalábbis nincs példa olyanra, amiben hosszú lehetne egyáltalán). Pl.: "panta-" => "apantië" (nyitni)"menta-" => "ementië" (küldeni)"tinta-" => "itintië" (meggyújtani(?))"costa" => "ocostië" (vitatkozni,veszekedni)"tulta-" => "utultië" (idézni)A '-ya' végű származtatott igék régmúlt idejében is eltűnik az '-a' és az 'ië' jelenik meg helyette, de így '-yië' lenne az ige végződése (esetlegesen a plusz '-r', vagy '-n' végződéssel), de '-yi' kapcsolat nincs a quenyában, így a '-y' is eltűnik. Ennek következmény az, hogy az ige úgy néz ki régmúlt időben mintha nem is származtatott lenne. Pl.: "vanya-" (eltűnni, elmenni, elmúlni) régmúlt ideje "avánië" lesz, ami a Namárië-ben is szerepel '-r' végződéssel: "yéni (a)vánier" = "húznak el ... a hosszú évek".

35

Page 36: A Tündék nyelve

A jövő időt a quenya az '-uva' toldalékkal képzi. Pl.: "mar- => "maruva" (maradni, idozni); Elendil esküjében: "sinomë maruvan" => "ezen a helyen fogok maradni". Származtatott igkénél az '-a' eltűnik az ige végéről: "linda-" => "linduva" (énekelni).Kívánság kifejezésére is használjáka jövő időt. A "nai" szó jelentése "úgy lenne, hogy; kívánja, hogy"; "tir-" (néz,figyel,megőriz) => "tiruva" (meg fogja őrizni) => "nai tiruvantes" = "bárcsak megőriznék".

Az ige még előfordulhat főnévi igenévi alakban, vagy felszólító módban.Az alap igék főnévi igenevéz a szótőhöz kapcsolt '-ë' jelzi. Pl.: "polin quetë" = "tudok beszélni" (quet- = beszél).A származtatott igék főnévi igeneve megegyezik a szótővel. Pl.: "lelya" = "menni" (lelya- = megy). Így az ilyan igék főnévi igeneve megegyezik a végződés nélküli aorisztikus alakkal.

A felszólító mód kifejezésére a szó előtt álló 'á' előtag szolgál: "á carë" = "csináld!" (car- = csinál; carë = csinálni). A cormalleni mezőn elhangzó, a hobbitokat éltető énekben: "a laita te!" = "dicsőítsük őket!". Itt az 'á' helyett azért van 'a', mert a felszólítás igéje hosszú magánhangzót ('ai') tartalmaz.A negatív felszólításra az "áva" előszó szolgál: "áva carë" = "ne csináld!".Az alapigék felszólító módja olykor másképp is képezhető. Erre szolgál az '-a' toldalék: "ela!" = "nézd!", vagy "heca!" = "takarodj!", vagy "ëa!" = "legyen!". Így a "car-" felszólítómódja egyaránt lehet "cara" és "carë" is.

Rednhagyó igékkel is találkozhatunk a quenyában. p;lda erre a "rer-" (vet) ige. Azt gondolhatnánk a múltideje "rernë" kellene legyen - hasonlóan a "tir-" (néz,figyel) igéhez, melynek "tirnë" -, azonban az "rendë". Ennek oka az, hogy az eredeti gyök a "red", melynek régmúlt ideje a 'd' végződés miatt az 'n' nazális a 'd' elé kerül, és így lesz "rendë". Hasonló még:"hyar-" => "hyandë" (hasít)"ser-" => "sendë" (pihen)"nir-" => "nindë" (tolni,nyomni)Másik jelenség, hogy a '-ya' végű tárgyatlan igék múltidejüket úgy képzik, mint a '-ya' nélküli gyök:"lelya-/ledya-" => "lendë" (megy) [lelyanë lenne a szabályos]"ulya-" => "ullë" (ömlik)"vanya-" => "vannë" (eltűnik,elmúlik)

A nazálist nem tartalmazó igék múltidejében olykor megnyúlik a magánhangzó:"lav-" => "lávë" (nyal)"um-" => "úmë" (nincsen vmi[nem létezik],nem csinál vmit)Az így képzett alak sokszor nem igét jelöl, hanem főnevet: "ser-" (pihen) => "sérë" (pihenés).Egypár '-ta' végű ige is képezheti így a múlidejét, de ezeknél a hagyományosan képzett alakot is használják:"onta-" = "ónë" (csinál,alkot)"anta-" => "ánë" (ad)

A létige alakjai:"ná" = "van""nar" = "vannak""nauva" = "lesz""né" = "volt"A felszolítómód nem ismert.

36

Page 37: A Tündék nyelve

Melléknév:A legtöbb melléknév a quenyában 'a'-ra végződik:"laiqua" (zöld), "alassëa" (boldog), "númenya" (nyugati), "vanya" (csinos,szép), "morna" (fekete), "melda" (kedves).Vannak 'ë'-re végződő melléknevek is:"carnë" (vörös), "varnë" (barna [bőrű]), "inimeitë" (női).'o'-ra és 'u'-ra végződő melléknév nem ismert. Néhány mássalhangzóra - főleg 'n'-re - végződő azonban igen:"firin" (halott [természetes okok miatt])"qualin" (halott [meggyilkolták/baleset])A melléknév igazodik a jelzett főnév számához. '-a' végződés esetén '-ë' jelzi a többesszámot; '-ë' vagy mássalhangzó esetén '-i', '-ëa' esetén '-ië':vanya vendë (gyönyörű lány) > vanyë vendi (gyönyörű lányok)carnë parma (vörös könyv) > carni parmar (vörös könyvek)laurëa lassë (aranyszín levél) > laurië lassi (aranyszín levelek)firin casar (halott törp) > firini casari (halott törpök)A melléknév középfokának képzéséről nincsenek ismereteink, de a felsőfokot a 'an-' előtag segítégével képzi a quenya: "calima" (fényes) => "ancalima" (legfényesebb).

Melléknévi igenév:A melléknévi igenév egy állapotot ír le, melyben a cselekvő személy van. Magyarban a '-va', '-ve' felel meg neki. Quenyában a '-la' toldalékot használják: "falastala" = "tajtékozva" ("falasta-" = "tajtékot vet"). Ha lehetőség van rá a szótő magánhangzója meghosszabbodik: "hlapúla" = "szállva" ("hlapu" = "száll [a szélben]"). Alap igék esetén nem csak a magánhangzó hosszabodik meg, hanem egy '-a' toldalék is bejöhet a melléknév képzője elé: "sil-" => "sílala" (ragyogva).

A melléknévi igenévnek a múltbeli alalkját is használják (magyarban a "vala" szókapcsolat felel talán meg: "ülve vala"), ami annak az állapotnak a leírására szolgál amibe a vonatkozó ige hatására került az illető. A '-na', '-ina' végződést kapja a szótő: "car-" => "carna" (csinálva vala); "rac-" => "rácina" (törve vala).Mint látható a szótő magánhangzója itt is meghosszabodhat. Ha a szótő '-l'-re végződik, a '-na1 toldalék helyett a '-da' lesz használva ('ln' kapcsolat nincs): "mel-" => "melda" (szeretve vala)

A melléknévi igenév is követi a főnév számát, akárcsak a melléknév, vagyis többesszámban az '-a' végződés '-ë'-re vált, stb... De a jelen idejű melléknévi igenév esetén, az '-la' végződés nem vált '-lë'-re.

Névmás:A névmásokat a quenya a vonatkozó igéhe, vagy főnév végéhez toldja.A Namárië-ből pl.: "máryat" = "kezei" (má- = kéz; -rya- = az övé; -t = két darab).Másik példa: "hiruvalyë" = "meg fogod találni" (hir- = talál, -uva- = jövő idő, -lyë = te)

egyesszám első személy: '-n', vagy '-nyë'egyesszám/többesszám második személy (udvarias - magyarban inkébb harmadik személy "Ön/Önök"-je): '-l', '-lyë'egyesszám/többesszám második személy (fesztelen): '-ccë'egyesszám harmadik személy: '-s' (néha nemtől is függ: hímnem:'-ro'; nőnem:'-rë')többesszám első személy: '-lmë' (az illető tagja a csoportnak), '-mmë' (nem tagja)többesszám duális első személy [én és te]: '-lvë', vagy '-lwë'többesszám harmadik személy: '-ntë'

Példa:"lendë" = "ment""lenden/lendenyë" = "mentem""lendel/lendelyë" = "(Ön(ök)) ment(ek)"

37

Page 38: A Tündék nyelve

"lendeccë" = "mentél""lendes" = "(ő/az) ment""lendemmë" = "mentünk" (én nem)"lendelmë" = "mentünk" (én is)"lendelvë/lendelwë" = "mentünk" (én és te)"lendentë" = "mentek"

Mikor Aragorn megtalálja a palántát: "Utúvienyes!" = "Megtaláltam!" (Utúv-ie-nye-s = megtalál-t-am-( a palántát))

Birtokos névmásegyesszám első személy: '-nya' (enyém)egyesszám/többesszám második személy (udvarias - magyarban inkébb harmadik személy "Öné/Önöké"-je): '-lya'egyesszám/többesszám második személy (fesztelen): '-cca' (tied)egyesszám harmadik személy: '-rya' (övé)többesszám első személy: '-lma' (az illető tagja a csoportnak), '-mma' (nem tagja) (miénk)többesszám duális első személy [én és te]: '-lva', vagy '-lwa' (miénk)többesszám harmadik személy: '-nta' (övék)

Példa:"parma" = "könyv""parmanya" = "könyvem""parmalya" = "(az Ön/Önök) könyve""parmacca" = "könyved""parmarya" = "(az ő) könyve""parmalma" = "könyvünk" (de én nem vagyok része a csoportnak)"parmamma" = "könyvünk" (enyém is)"parmalva" = "könyvünk" (tied és enyém)"parmanta" = "könyvük"

Ha a főnév mássalhangzóra végződik egy plusz 'e' is bekerül a toldalék elé. Például: "macil" (kard) => "macilecca" (kardod), de egyesszám első személyben ez a kötőhang 'i': "mailinya" (kardom).A főnév különböző eseteiből (tárgyas-, részes eset, stb...) származó, fentebb tárgyal toldalékok még ehhez jönnek hozzá: "parmanyassë" (helyhatározó: könyvemben), "parmanyanen" (eszküzhatározó: könyvemmel).Az ismert köszöntésben is van példa: "Elen síla lúmenn' omentielvo" = "Csillag ragyogjon találkozásunk óráján"; "omentie-lva-o" = "találkozás-unk-(nak) (óráján)".Olykor a névmások hangsúlyosan, kiemelve jelennek meg, ilyenkor nem az ige toldalékaként, hanem külnö szóként jelentkeznek. Jó példa erre a Namárië utolsó mondatai: "nai hiruvalyë Valimar" = "ti talán megleleitek Valimart"; itt a "ti" a "hir-" ige jövőidejű alakjának "hiruva" toldalékaként jelentkezik: "-lyë". A következő mondatban azonban a TI ki van hangsúlyozva, így: "nai elyë hiruva" = "TI talán megleleitek". Itt az "elyë" fejezi ki a személyes névmást. Ilyen kiemelés még, a "inyë" = "ÉN", és "elmë" = "MI". A többi névmás kiemelt formája nem ismert.További ismert szavak személyes névmásokra:"ni" = "én""nin" = "nekem""nye" = "engemet""tye" = "tégedet/titeket""ta" = "az(/azt?)"

38

Page 39: A Tündék nyelve

"te" = "őket(/ők?)""me" = "mi""met" = "mi(kettős: te és én)""so" = "ő (hímnem)""se" = "ő (nőnem)"

39