Könyvismertetés Veszprém megyei honismereti tanulmányok A honismereti mozgalom megyei fóruma

Szemelvények a felszabadulási pályázat dolgozataiból. Veszprém, 1972.

A szervezett keretekben folyó honismereti mozgalom mintegy 10 éves időszakra nyúlik vissza megyénkben. Fejlődésében határkövet jelent a Megyei Pártbizottság Agitációs és Propaganda Bizottságának 1971. februári állásfoglalása, s az erre épülő megyi honismereti prog­ram.1

A honismereti mozgalom szervezettségének, tevékeny­sége céltudatosságának fokozódását az eltelt nem egé­szen két év alatt máris több számottevő esemény bizo­nyítja: megjelent az öntevékeny helytörténeti kutatók munkáinak első kötete; 1972 őszén tartotta ülését a megyei honismereti bizottság munkásmozgalmi szekci­ója, egybekötve Veszprém megye forradalmi munkás­mozgalmát bemutató kamarakiállítással. Ugyanez év december elején rendezték meg Veszprémben az első megyei üzemtörténeti konferenciát.

Az agit. prop, bizottság fent említett állásfoglalása , , . . . fontosnak tartja a honismereti és helytörténeti munka eredményeinek bemutatása, módszertani tovább­fejlesztése és publikálása érdekében egy időszakonként megjelenő kiadvány tervének kidolgozását ill. meg­indítását"2, — s máris megjelent e célkitűzés realizálá­saként az első gyűjteményes kötet.

A szerkesztőbizottság helyesen döntött úgy, hogy te­matikus köteteket ad ki. Elsőként helytörténeti tanul­mányokból válogattak ki szemelvényeket. Azokból a dolgozatokból jelentettek meg részleteket, melyek jó­részt hazánk felszabadulásának negyedszázados jubi­leumára, egy kisebb részük pedig korábbi pályázatokra készült írás.

„Antológiánk azt kívánja ösztönözni, hogy minél több olyan honismereti, helytörténeti munka, írásos visszaemlékezés szülessék, amely a különböző szituá­ciók, akár ennek következményeit szemléletesen, meg­győzően tárja egy-egy falu vagy város lakossága, egy-egy gyár, üzem, gazdaság vagy intézmény dolgozói elé". — írja köszöntőjében Szász András, a megyei párt­bizottság propaganda és művelődési osztályának veze­tője —, majd így folytatja: „Szükségesnek és időszerű­nek tartottuk és tartjuk eddigi eredményeink bemuta­tását, módszertani továbbfejlesztését és publikálását."

E gyűjteményes kötet megjelentetését — hibái ellenére is—üdvözölhetjük. Megérdemli a nyilvánosság elé kerü­lést, a nyomdai publikálást az a lelkes öntevékeny gárda, amely ügyszeretetből fáradozik megyénkben azért, hogy hozzájáruljon megyénk történeti múltja mélyebb fel­tárásához, bemutassa az új élet megindulását, a fel­szabadulás után kibontakozott népi öntevékenységet,

a forradalmi átalakulást, melynek motorja a mi vider künkön is a munkásosztály marxista-leninista pártja volt.

A lelkes, törekvő öntevékeny helytörténészek közül többen — a lektorok bíráló és segítő gondozásával — figyelemreméltó eredményeket sorakoztattak fel. Ilye­nek Rácz István: Az élet megindítása, Szálai Antal: A Nemzeti Bizottság tevékenysége Pápa közellátásában, Huszár János: Pápai krónikája. A jobbak közé tartozik még a balatonkenesei földosztás (Makai Ferenc) és a veszprémi ének- és zenekar története (Gereben Zoltán).

Ez a kötet azért is hasznos, a honismereti mozgalom fejlődése szempontjából, mert így együtt, egy kötetben összefoglalja és jelzi az amatőr helytörténeti kutatások minden erényét és hibáját. A dolgozatok eredményeinek és gyengeségeinek áttekintése és a következtetések le­vonása fontos tanulságokkal szolgálhat a jövőt illetően, segíthet abban, hogy elkerüljék helytörténészeink a bukta­tókat, elsajátítsák mindazt, ami e munka színvonalának emeléséhez szükséges.

Mi a kötet tanulmányai többségének erénye ? Minde­nekelőtt az, hogy valóban helytörténetet írtak, bár ezt nagyon eltérő színvonalon sikerült realizálni. Feltártak egy sor forrást, dokumentumot, iratanyagot, amelyek nagy része eddig ismeretlen volt, s ezeket az olvasó kincsévé tették. Örvendetes, hogy többen folyamodtak visszaemlékezések gyűjtéséhez, megvallatták az adott időszak szereplőit, s ezzel életszerűbbé, valóságosabbá tették —• az egyedül írásos dokumentumok által nem elég mélyen feltárható történelmi tényeket, összefüggé­seket.

A kötet egyik értéke a honismereti kéziratos munkák bibliográfiájának közlése, — Tóth Dezső (teljesnek nem tekinthető) munkája — melyből sokat megtudtunk e mozgalom tömegbázisáról (357 kéziratos mű).

Jól tájékoztatja Éri István múzeumigazgató beveze­tője az olvasót és a honismeret öntevékeny kutatóit a megye helytörténeti kutatásának helyzetéről, s hasz­nos tanácsokat ad az amatőr helytörténészeknek.

A gyűjteményes kötet azt bizonyítja, hogy a legjobb tanulmányrészletek a politikailag is leginkább fajsúlyos témák közül kerültek ki. Külön is foglalkozom a legjobb tanulmányok erényeivel, bár kifejezetten hangsúlyozni kívánom, hogy egyik sem hibátlan dolgozat. A bennük rejlő pozitív vonások azonban útmutatásul szolgálhat­nak a helytörténet amatőr művelőinek. Huszár János Pápai krónikájának nagy értéke az alapos, munkaigé­nyes visszaemlékezés-gyűjtés, melynek eredményeként

469

árnyaltan, szépen — s ez sem kis érdem: gördülékeny, olvasmányos stílusban — tárja elénk Pápának a nyilas terror uralom kezdetétől a város felszabadulásáig eltelt egy évét. SzalaiAntal munkájában (ANemzeti Bizottság tevékenysége Pápa közellátásában) az a követésre méltó, hogy témáját egyetlen, de nagyon fontos részletkérdésre, a városi Nemzeti Bizottságnak a közellátás biztosítására irányuló erőfeszítéseinek bemutatására korlátozta — ami az új élet indulásának egyik kulcskérdése volt — s e témát ennek következtében tényekkel, dokumentumok­kal alátámasztva mélyebben tudta kifejteni. Rácz István dolgozata (Az élet megindítása) azért igényes vállal­kozás, mert nagy munkát fektetett bele, gazdag a fel­használt levéltári források mennyisége, s emellett vissza­emlékezéseket is gyűjtött.

A tanulmánykötet hibáinak, gyengeségeinek általam történő feltárása a mozgalomban rejlő lehetőségeket hi­vatott szolgálni, teszem ezt azért, hogy mindezek segít­senek abban, hogy tudományosabb igényű, politikailag tisztább, színvonalasabb dolgozatok szülessenek.

Melyek a tipikus hibák ? A történeti elemzés, a helytörténetírás módszerének

alkalmazása, a társadalmi, gazdasági, politikai és ideoló­giai folyamatok vizsgálata, egymásra hatásuk elemzése a legjobb néhány — már említett dolgozat kivételével (s ezeknél sem mindig érvényesül ez következetesen) — meglehetősen hiányos vagy teljesen elmarad.

Alaposabb adatgyűjtés helyett a szerzők sokszor meg­elégszenek néhány, más forrásokkal, tényekkel egybe nem vetett adatközléssel, ami a helytörténeti folyamatok mélyebb feltárásának elhanyagolásához vezet. Sok tehát az elnagyolt munka. A tények elemzése, a következte­tések levonása, gyakran felszínes s ez elméletileg és politikailag hibás megfogalmazásokhoz vezet. Ilyen hibák főleg ,,A kertai pártszervezet és termelőszövetkezet éle­téből" с tanulmányrészletnél fordulnak elő.

A szerzők egy része éveket ugrik át egy-egy odavetett, meg nem alapozott mondattal.

A kötet meggyőzött bennünket arról, hogy a kétség­kívül komoly erőkifejtéssel folyó helytörténeti tevé­kenység fejlettebbé válhatna azzal, ha a szerzők nagyobb gondot fordítanának az adott időszak szakriodalmának tanulmányozására.

Ez részben lehetővé tenné az adott téma nagyobb összefüggésekbe helyezett tárgyalását is, másrészt csök­kentené az elég gyakori pontatlanságot a történeti kate­góriák, fogalmak használatánál. A fogalmak pontatlan használata — és ez több tanulmány hibája — nem csupán stilárisan zavaró, hanem elvi-politikai tartalmát tekintve is hibás.

A nyomtatásban megjelenő történeti munkáknál köve­telmény a szakmai felkészültség, a megfelelő politikai ítélőképesség, az elméleti, politikai jártasság.

A szerkesztő — Raffai István — helyzete nem volt könnyű. Hegyes volt az a választása, hogy —- a lektorok véleményét kikérve — az erősen eltérő színvonalú pálya­munkáknak csak a legjobb részeit közölje. Hibája azon­ban, hogy nem törekedett eléggé arra, hogy tematikájá­ban egységesebb legyen a kötet: a pályázatok közül a felszabadulással ill. a felszabadulás utáni fejlődéssel

foglalkozó helytörténeti műveket tartalmazza. így ke­rült be a kötet alapeszméjébe nem illő, nem történeti jellegű írás: az Irodalomóra Simon Istvánnal. Ennek az írásnak a Napló hétvégi mellékletében, esetleg a Művelődési Szemlében lenne a helye.

Növelte volna a kötet értékét, ha tisztább, egyértel­műbb profilt választ, s színvonal tekintetében is jobban szelektál. (Pl. A tapolcai tavasbarlang története, Be­gyógyult a Badacsony sebhelye).

Elismerést érdemelviszont a szerkesztő, hogy jó össze­foglaló — egyben útmutatóul is szolgáló — elemzést ad a honismereti mozgalom helytörténeti munkásságának megyei helyzetéről, bemutatja a művek szerzőit, s azt is: ki milyen téma feldolgozásán fáradozik. A helységnév mutató megkönnyíti az olvasó tájékozódását.

A kötet előállítása: formátuma, borítólapja, törde­lése a gondos tájékoztatás a kötet végén dicséretre méltó.

Nagyobb figyelem esetén elkerülhető lett volna néhány vaskos tévedés: pl. Súlyok pénzügyminisztersége, Törő László múzeumigazgatóként való feltüntetése stb.

A kötet számvetése a honismereti mozgalom helytörté­neti munkásságának megyei helyzetéről, bemutatja az eredményeket, s a követendő utat, s a tanulmány­gyűjtemény ismeretében jobban kirajzolódnak a tenni­valók is.

Alátámasztják az agit. prop, bizottság állásfoglalásá­nak időszerűségét a pályázatok kiírásával kapcsolatban. Pályázatokat csak a Honismereti Bizottság jóvá­hagyásával hirdetnek a megyében. Valóban, csak így lehetett biztosítani a magasabb színvonalat, az egysége­sebb követelményeket, a pályázatok szakszerű elbírálását, lektorálását, nyilvántartását. Megfontolandó, nem volna-e helyesebb a helytörténetet tudományos színvonalon művelők, s a kifejezetten öntevékeny honismeret^MtaíoÁ: számára külön pályázatot meghirdetni.

A pályázatok célratörőbb kiírásával az eddig tapasz­talható, s e gyűjteményben is kifejezést nyert egyoldalú­ságot is csökkenteni lehetne. Nagyon szükséges orien­tálódni a munkásélet, az üzemtörténet, forradalmi mun­kásmozgalom, a pártharcok és poltikai küzdelmek, a szocialista építés közelmúltbeli helytörténetének kuta­tására. Ugyancsak nagy szükség lenne az öntevékeny helytörténetkutatók szakmai továbbképzésére, ill.ahely-történeti kutatók részéről adandó szervezett tanács­adásra.

Politikai szükséglet az, hogy meginduljon a tudatos visszaemlékezésgyűjtés ; meghatározott témakörben meg­hirdetett dokumentum-összeállítás egy-egy város, táj­egység község, üzem történetéről. Ezáltal sok kallódó dokumentum kerülhetne felszínre, s válhatna közkincs-csé.

Mire sor kerülhet az öntevékeny helytörténeti mun­kák legjobbjainak újabb gyűjteményes kiadására — e kötet tanulságait hasznosítva — nagyobb igényességet lehet támasztani.

Közismert, hogy a megyében a helytörténeti kutatás­nak a honismereti mozgalomtól függetlenül is vannak számottevő eredményei. Ezt bizonyítják: a megye hely­történeti lexikona, régészeti topográfiája, a Tanácsköz-

470

társaság és hazánk felszabadulásának jubileumára meg-t jelent könyvek, a Veszprém megyei Múzeumok Közle­

ményeiben, a Művelődési Szemlében, a Naplóban vagy a pártoktatás céljaira megjelent igényes tanulmányok. Indokolt lenne tehát, hogy az öntevékeny helytörténet­kutatók munkájának segítésére a tudományos szín­vonalú helytörténeti munkák bibiliográfiáját is meg-

1 A megyei pártbizottság agitációs és propaganda bizottságának állásfog­lalása a megye honismereti mozgalmáról. Agitációs és propaganda fü-

jelentesse a Honismereti Tanulmányok újabb száma. A megjelent gyűjteményes kötetet — kritikával ol­

vasva — ajánljuk pedagógusoknak, ifjúsági vezetőknek, propagandistáknak, a honismereti mozgalomban tevé­kenykedők egyre bővülő, lelkes táborának. Tesszük mindezt abban a reményben, hogy az első szárnypróbál­gatást újabb, igényesebb kötetek követik.

Beszteri Béla

zetek V. évf. 1971. 2. szám, Veszprém, 1971. 37-39. oldal. A megyei honismereti mozgalom programja. U. o. 39-42. old.

2 Agitációs és propaganda füzetek. Veszprém, 1971. 2. szám 38. old.

JEGYZETEK

471

TARTALOMJEGYZÉK

MITHAY SÁNDOR: Emlékezés Jankó Lászlóra (1875—1954) . . . . 5 BÉNYI LÁSZLÓ: Adatok a keszthelyi Balatoni Múzeum múltjából

(1948—1949) 9 TORMA ISTVÁN : A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön . . 15 BANDI GÁBOR: A mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjá­

nak kialakulása és elterjedése 41 MÜLLER RÓBERT; A pötrétei későbronzkoíi kincslelet 59 HORVÁTH LÁSZLÓ : Koravaskori bronzszobrocska Keszthely-Dobo­

góról 75 HORVÁTH LÁSZLÓ: Későkeltakori lakóház leletmentése Keszthely-

Úsztatón 85 HORVÁTH LÁSZLÓ : A balatonfőkajári kelta temető leletmentése . . 93 PALÁGYI SYLVIA: A paloznaki és a tüskevári szarkofág 109 SÁGI KÁROLY: Ókeresztény bazilikának vélt villa rustica hitelesítő

ásatása Kékkúton 121 KOPPÁNY TIBOR : XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen . . 139 VALTER ILONA—KOPPÁNY TIBOR—GEDEON TIHAMÉR— NEMCSICS ANTAL—LENGYEL IMRE—ZIMMER KÁROLY:

A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállí­tása 149

MÜLLER RÓBERT: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez 195

KOPPÁNY TIBOR: Középkori templomok és egyházas helyek Veszp­rém megyében II 213

GERGELYFFY ANDRÁS : Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II 243

ZSIRAY LAJOS : Adatok a Dörögdi család és a felsődörögdi plébánia­templom történetéhez 251

FÜGEDI ERIK : A Szentgyörgyi Vincze család 261 KOZÁK KÁROLY: A sümegi vár XV—XVII. századi kályhái . . 271 BÁLINT SÁNDOR: A somlóvásárhelyi premontrei apácák. (A szegedi

Szentlélek- és a bécsi Porta Coeli-kolostor között) 291 MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok ,,Zöld Kódex"-ének

Veszprém megyei regesztái 301 SZÁNTÓ IMRE: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén

,1541—1566 313 KOVÁCS BÉLA: Magyar várak XVII. századi ábrázolásai. (Rajzok

a Rein bei Graz-i ciszterci kolostor Nr. 200 kódexéből) . . . . 331 KATONA IMRE: Pápa város 1660. évi összeírása 341 BALASSA IVÁN: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történe­

téből . . v . . . v 357 NAGYBÁKAY PÉTER: Ujabban előkerült Veszprém megyei tárgyi

céhemlékek 401 ENDREI WALTER: Kékfestést illető mágikus formula egy XVIII.

századi boszorkányperben 417 POÓR FERENC : A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII.

század végén és a XIX. század elején 421

ВLÁZY ÁRPÁD: A keszthelyi gyógyszertár története 1867-ig . . . 435 SÁGI KÁROLY: Magyar néphagyományok a második világháború

katonáinak tudatában. III. Táplálkozás 447 KŐHEGYI MIHÁLY: Egry József két levele Oltványi Imréhez . . . 457 MOLNÁR LÁSZLÓ : Könyvismertetés. Sikota Győző : Herendi porce­

lán 461 MÜLLER RÓBERT: Könyvismertetés. „Magyarország Régészeti Topog­

ráfiája" 4. kötet 465 BESZTERI BÉLA: Könyvismertetés. Veszprém megyei honismereti

tanulmányok 469

INHALTSVERZEICHNIS

S. MITHAY: In memóriám von László Jankó (1875—1954) 5 L. BÉNYI: Angaben aus der Vergangenheit des Balaton Museums

von Keszthely (1948—1949) 9 I.TORMA: Eine Siedlung der Kisapostag-kultur in Balatongyörök . . 15 G. BANDI : Die Entstehung und Verbreitung der nord-transdanubischen

Gruppe des Volkes der inkrustierten Keramik 41 R. MÜLLER: Der spätbronzezeitliche Schatzfund von Pötréte . . . . 59 L. HORVÁTH: Früheisenzeitliche Bronzestatuette aus Keszthely-

Dobogó 75 L. HORVÁTH: Freilegung eines Wohnhauses aus der spätkeltischen

Zeit in Keszthely-Úsztató 85 L. HORVÁTH : Die Erschließung des keltischen Gräberfeldes von Bala-

tonfőkajár 93 S. PALÁGYI: Die Sarkophage von Paloznak und Tüskevár 109 К. SÁGI: Kontrollgrabung einer für frühchristliche Basilika gehaltene

Villa rustica inKékkút 121 T. KOPPÁNY: Die Überreste eines königlichen Freihofes aus dem 11.

Jahrhundert in Zirc 139 I. VALTER—T. KOPPÁNY—T. GEDEON—A. NEMCSICS—I. LENGYEL—К. ZIMMER: Die Freilegung und Wiederherstellung der

Kirchenruine im Friedhof zu Balatonfüred 149 R. MÜLLER: Angaben zur mittelalterlichen Volksarchitektur West-

Transdanubien 195 T. KOPPÁNY: Mittelalterliche Kirchen und Kirchdörfer im Komitat

Veszprém II 213 A. GERGELYFFY: Bátorkő und Palota. Bauperioden der Burg von

Várpalotall 243 L. ZSIRAY : Beiträge zur Geschichte der Familie Dörögdi und der Pfarr­

kirche von Felsődörögd 251 E. FÜGEDI : Die Familie Szentgyörgyi Vincze 261 K. KOZÁK: Die Öfen der Sümeger Burg aus dem 15—17. Jahrhundert . 271 S. BÁLINT: Die Prämonstratenserinnen von Somlóvásárhely . . . . 291 I. MOLNÁR: Die sich auf das Komitat Veszprém beziehenden mittelal­

terlichen Regesten des „Grünen Kodexes" 301 I. SZÁNTÓ: Der Ausbau des Grenzfestungssystems in der Balaton-

Gegend zwischen 1541 und 1566 313 B. KOVÁCS : Darstellungen ungarischer Festungen aus dem 17. Jahrhun­

dert 331 I. KATONA: Die Zusammenschreibung der Einwohnerschaft der Stadt

Pápa im Jahre 1660 341 I. BALASSA: Abschnitte aus der Geschichte des Pfluges und des Pflügens

in der Balaton-Gegend 357 P. NAGYBAKAY : Neuerlich aufgefundene Zunftdenkmäler im Komitat

Veszprém 401 W. ENDREI : Magische Formel für die Indigofärberei aus einem Hexen-

prozess-Protokoll des XVIII. Jahrhunderts 417 F. POOR: Die Sprache der Verwaltung im Komitat Zala am Ende des 18.

Jahrhunderts und am Anfang des 19. Jahrhunderts 421

Á. В LÁZY: Die Geschichte der Apotheke von Keszthely bis 1867 . . 435 K. SÁGI: Ungarische Volkstraditionen im Bewußtsein der Soldaten

_des zweiten Weltkrieges 447 M. KŐHEGYI: Zwei Briefe von József Egry an Imre Oltványi . . . . 457 L. MOLNÁR: Buchbesprechung. Győző Sikota: Herender Porzellan . 461 R. MÜLLER: Buchbesprechung. Die archäologische Topographie

Ungarns. Band 4 465 B. BESZTERI: Buchbesprechung. Studien zur Heimatkunde im Komitat

Veszprém 469

TABLE DES MATIÈRES

S. MITHAY: En commémoration de László Jankó (1875—1954) . . . . 5 L. BÉNYI: Renseignements sur l'histoire du Musée de Balaton de

Keszthely 9 I. TORMA: Une colonie de la civilisation de Kisapostag à Balaton-

r györök 15 G. BÁNDI: L'évolution et la propagation du groupe nord-transdanubien

>#de la population à la céramique à remplissage calcaire . . . . 41 R. MÜLLER : Le trésor de l'âge du bronze tardif de Pötréte 59 L. HORVÁTH: Statuette en bronze, de l'âge du fer précoce, trouvée

à Keszthely-Dobogó . 75 L. HORVÁTH: Sauvetage de trouvailles d'une maison d'habitation

de l'époque celtique tradive à Keszthely-Úsztató 85 L. HORVÁTH: Sauvetage de trouvailles dans le cimitière celtique de

Balatonfőkajár 93 S. PALÁGYI: Les sarcophages de Paloznak et de Tüskevár 109 К. SÁGI: Fouilles de vérification d'une villa rustica à Kékkút 121 T. KOPPÁNY: Restes d'un manoir royal du XIe siècle à Zirc . . . . 139 I. VALTER—T. KOPPÁNY—T. GEDEON—A. NEMCSICS—I. LENGYEL—К. ZIMMER: La mise à jour et le rétablissement des ruines

_de l'église du cimetière de Balatonfüred 149 R. MÜLLER: Données d'une enquête au sujet de l'architecture populaire

en Transdanubie occidentale au moyen âge 195 T. KOPPÁNY: Églises médiévales dans le département de Veszprém II. . 213 A. GERGELYFFY: Bátorkő et Palota. Périodes de construction du

château fort de Várpalota II 243 L. ZSIRAY: Contribution à l'historique de la famille Dörögdi et de

_ l'église paroissiale de Felsődörögd 251 E. FÜGEDI : La famille Szentgyörgyi Vincze 261 K. KOZÁK: Poêles des XVe-XVIIe siècles au château-fort de Sümeg 271 S. BÁLINT: Les religieuses prémontrées de Somlóvásárhely 291 I. MOLNÁR: Le ,,Codex Vert" „Regesta" médiévaux du comitat de

Veszprém 301 I. SZÁNTÓ : Le développement du réseau de places fortes des confins dans

la région de Balaton (1541—1566) 313 B. KOVÁCS: Planches du XVIIe siècle représentant des forts hong­

rois 331 I. KATONA: Recensement de l'an 1660 de la ville de Pápa 341 I. BALASSA: Quelques données à l'historique de la charrue et du labour

dans Ja région du lac Balaton 357 P. NAGYBÁKAY: Monuments de corporation récemment retrouvés dans

le département de Veszprém 401 W. ENDREI: Formule magique pour la teinture en bleu citée au cours

d'un procès de sorcellerie du XVIIIe siècle 417 F. POOR: La langue de l'administration publique à la fin du XVIIIe

siècle et au commencement du XIXe dans le comitat de Zala . . 421 Á. BLÁZY: Histoire de la pharmacie de Keszthely jusqu'en 1867 . . . 435 K. SÁGI: Consience des traditions populaires chez les soldats de la

deuxième guerre mondiale. III 447

477

M. KŐHEGYI : Deux lettres de József Egry adressées à Imre Oltványi . . 457 L. MOLNÁR: Compte rendu. Győző Sikota: La porcelaine de Herend 461 R. MÜLLER: Compte rendu. La topographie archéologique de la

Hongrie № 4 465 B. BESZTERI: Compte rendu. Etudes de la connaissance du sol natal du

département Veszprém 469

478

СОДЕРЖАНИЕ

Ш. МИТХАИ: Воспоминания о Ласло Янко (1875—1954) 5 Л. БЕН И: Материалы к истории кестхейского Балатонского музея . . . 9 И. ТОРМА: Поселение кишапоштагской культуры в Балатондьёрёке 15 Г. БАНДИ: Образование и распространение северодунайской группы

„народа сосудов с известковой вставкой" 41 Р. МЮЛЛЕР : Пётретейский клад позднебронзового периода 59 Л. ХОРВАТ: Бронзовая статуэтка раннего железного века в Кестхей-

Добого 75 Л. ХОРВАТ: Консервация жилища позднекельтского периода в Кестхей-

Устато 85 Л. ХОРВАТ: Консервация кельтского могильника в Балатонфекайяре . . 93 С. ПА ЛАДЬИ: Палознакский и тюшкеварский саркофаги 109 К. ШАГИ: Повторные раскопки виллы рустики в Кеккуте, ошибочно

принимавшейся за христианскую базилику 121 Т. КОППАНЬ: Остатки королевской усадьбы XI века в Зирце . . . . 139 И. ВАЛЪТЕР — Т. КОППАНЬ — Т. ГЕДЕОН — А. НЕМЧИЧ — И.

ЛЕНДЬЕЛ — К. ЦИММЕР: Раскопки и восстановление руин балатонфюредской кладбищенской церкви 149

Р. МЮЛЛЕР: Сведения и средневековой архитектуре западной части Задунайского края 195

Т. КОППАНЬ: Средневековые церкви и другие церковные места в коми­тате Веспрем. II 213

A. ГЕРГЕЙФФИ: Баторкё и Палота. Периоды строительства варпало-тайской крепости. II 243

Л. ЖИРАИ: Материалы к истории семьи Дёрёгди и фелынёдёрегдской приходской церкви 251

Э. ФЮГЕДИ: Семья Сентдьёрдьи Винце 261 К. КОЗАК: Печи XV—XVII веков из шумегской крепости 271 Ш. БАЛ ИНТ: Шомловашархейские премонстрантские монахини . . . 291 И. МОЛНАР: Веспремский „Зеленый кодекс", содержащий регистр

средневековых документов 301 И. САНТО: Постройка системы пограничных крепостей в районе Бала­

тона (1541—1566) 313 Б. КОБАЧ: Рисунки XVII века с изображением венгерских крепостей. 331 И. КАТОНА: Перепись 1600 года в Папе 341 И. БАЛАШША: Заметки к истории плуга и пахоты в окрестностях Бала­

тона 357 П. НАДЬБАКАИ: Вновь обнаруженные предметы, относящиеся к цеховой

жизни в комитате Веспрем 401 B. ЭНДРЕИ: Упоминание в одном из процессов ведьм XVIII века о

магической формуле, связанной с крашениемсинькой тканей . . 417 Ф. ПООР : Официальный язык в администрации комитате Зала в конце

XVIII и начале XIX вв 421 А. БЛАЗИ: История кестхейской аптеки до 1867 года 435 К. ШАГИ: Венгерские народные обычаи в сознании солдат второй ми­

ровой войны. III. Питание 447

479

M. КЕХЕДЬИ: Два письма Йожефа Эгри к Имре Олтвани 457 Л. МОЛНАР: Рецензия на книгу Дьёзё Шикота „Херендский фарфор" . 461 Р. МЮЛЛЕР: Рецензия на книгу „Археологическая топография Венг­

рии" том 4 465 Б. БЕСТЕРИ: Рецензия на книгу „Краеведческие исследования в комитате

Веспрем" 469

Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadványai

VERÖFFENTLICHUNGEN DER DIREKTION DER VESZPRÉMER KOMITATSMUSEEN

В. THOMAS EDIT—SZENTLÉLEKY TIHAMÉR: Vezető a veszprémi Bakonyi Múzeum régészeti kiállításaiban (1959) elfogyott

EDIT B. THOMAS—T. SZENTLÉLEKY: Führer durch die archäologischen Ausstellun­gen des Bakonyer Museum in Vezsprém (1959) vergriffen

TIHANY. Vezető a múzeum kiállításához. — Führer durch das Museum von Tihany (1963) elfogyott — vergriffen

VAJKAI AURÉL : Bakonyi ház (1963) elfogyott — vergriffen ÉRI ISTVÁN—VAJKAI AURÉL: Veszprém megye múzeumai (1963)

elfogyott — vergriffen TARNAY ZSUZSANNA—RÓZSA GYÖRGY: Batsányi János irodalmi munkássága

és egykorú képmásai (1963) elfogyott — vergriffen

VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 1. (1963) É. TAKÁCS MARGIT—PÉTER MÁRTA: Csikasz Imre emlékkiállítás (Veszprém, 1964)

elfogyott — vergriffen В. THOMAS EDIT: Baláca, freskó, stukkó, mozaik — Baláca, Freskó, Stuck, Mosaik

(1964) elfogyott -— vergriffen FEKETE GÁBOR: A Bakony növénytakarója — Die Pflanzendecke des Bakony-Gebirges

(1964) elfogyott — vergriffen VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 2. (1964) B. THOMAS EDIT: A nagydémi lararium (1965) BORSOS MIKLÓS szobrászművész kiállítása (Tihany, 1965) elfogyott — vergriffen DR. TOMPA KÁLMÁN képzűművészeti gyűjteménye (Veszprém, 1965)

elfogyott — vergriffen GORKA LÍVIA keramikus kiállítása (Keszthely, 1965) elfogyott — vergriffen PAPP JÓZSEF: A Bakony növénytani bibliográfiája — Botanische Bibliographie des

Bakony-Gebirges (1965) VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 3. (1965) EGRY JÓZSEF festőművész emlékkiállítása (Tihany, 1966) elfogyott — vergriffen BALATONI NYÁRI TÁRLAT (Keszthely, 1966) elfogyott — vergriffen VASS ELEMÉR festőművész emlékkiállítása (Veszprém, 1966) elfogyott — vergriffen REISSMANN KÁROLY MIKSA festőművész emlékkiállítása (Veszprém, 1966)

elfogyott — vergriffen TAPFER DEZSŐ : A Keleti-Bakony madárvilága — Die Vogelwelt aus dem Ost-Bakony-

Gebirge (1966) elfogyott — vergriffen

481

VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 4. (1965)

BÍRÓ JÓZSEF: Hajók a Balatonon. Hajózástörténeti kiállítás a Tihanyi Múzeumban (1967) elfogyott — vergriffen

BENE GÉZA festőművész emlékkiállítása (Tihany, 1967) GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN festőművész emlékkiállítása (Veszprém, 1967) LIPTÁK GÁBOR: Jókai Balatonfüreden (1967 II. kiadás) elfogyott — vergriffen BALATONI ALMANACH, mai magyar költők versei a Balatonról (1967) BENDEFY LÁSZLÓ: A Bakony hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti

vonatkozásai — Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung Erdkrustentstruktur im Bakony-Gebirge (1967)

VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 5. (1966) RIPPL-RÓNAI JÓZSEF festőművész emlékkiállítása (Tihany, 1968) M. BUCZKÓ EMMI: Geomorfológiai kutatás és térképezés Balatonfüred környékén. —

Geomorphologische Erforschung und Kartierung in der Erforschung der Umgebung von Balatonfüred (1968)

VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 6. (1967) LIPTÁK GÁBOR: Jókai Balatonfüreden III. kiadás (1969) SÁGI KÁROLY (szerk.): Vezető a keszthelyi Balatoni Múzeum kiállításához (1969). VÉRTES LÁSZLÓ: Őskori bányák Veszprém megyében (1969) LIPTÁK GÁBOR: A két Kisfaludy (1969) TEMESVÁRY FERENC: Díszfegyverek a főúri kincstárakból (Tihany, 1969)

elfogyott — vergriffen AMERIGO TOT szobrászművész kiállítása (Tihany, 1969) elfogyott — vergriffen KOKAS IGNÁC festőművész kiállítása (Keszthely, 1969) elfogyott — vergriffen ORLAI PETRICH SOMA emlékkiállítás (Pápa, 1969) elfogyott — vergriffen A SZIGLIGETI ARBORÉTUM MONOGRÁFIÁJA I. (Veszprém, 1968) VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 7. (1968) VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 8. (1969) B. THOMAS EDIT: Pannóniáról — Kultur und Kunst Pannoniens (Tihany, 1970)

elfogyott — vergriffen RICHARD BRIGHT utazásai a Dunántúlon, 1815 (1970) MARTYN FERENC festőművész kiállítása (Tihany, 1970) KÉVE ANDRÁS: A Keszthelyi-hegység és a Kisbakony madárvilága — Das Vogelleben

des Keszthelyer Gebirges und des Kleinen Bakony (1970) KÉVE ANDRÁS—SÁGI KÁROLY JENŐ: Keszthely és környékének madárvilága —

Die Vogelwelt von Keszthely und ihre Umgebung (1970) VAJKAI AURÉL: Szabadtéri néprajzi múzeumok Veszprém megyében — Veszprém

(1970) VAJKAI AURÉL: Szabadtéri néprajzi múzeumok Veszprém megyében — Tihany (1970) VAJKAI AURÉL: Szabadtéri néprajzi múzeumok Veszprém megyében — Nagyvázsony

(1970)

VAJKAI AURÉL: Szabadtéri néprajzi múzeumok Veszprém megyében — Bakonybél (1970)

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN 1945—1970 (Veszprém 1970) elfogyott — vergriffen

UDVARDY ERZSÉBET festőművész kiállítása (Tihany, 1970) KATONA LÁSZLÓ plakátkiállítása a Bakonyi Múzeumban (1970) XII. VESZPRÉM MEGYEI ŐSZI TÁRLAT (Veszprém, 1970) XIII. VESZPRÉM MEGYEI ŐSZI TÁRLAT (Veszprém, 1971) elfogyott — vergriffen ELSŐ BALATONI KISPLASZTIKÁI BIENNALE (Keszthely, 1971)

elfogyott — vergriffen

VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 9. (1970) BORSOS JÓZSEF emlékkiállítás a Bakonyi Múzeumban (Veszprém, 1971)

elfogyott — vergriffen EGRY JÓZSEF festőművész alkotásaiból új szerzeményi kiállítás (Veszprém, 1971) BÍRÓ JÓZSEF: Hajók a Balatonon. Hajózástörténeti kiállítás a Tihanyi Múzeumban.

II. jav. és bőv. kiadás (1971) ÉPÍTŐ SZÁZADOK. Dobos Lajos műemlékfotói a Tihanyi Múzeumban (1971)

elfogyott — vergriffen GÁBRY GYÖRGY: Évszázadok hangszerei — Instrumente der Jahrhunderte. A Magyar

Nemzeti Múzeum hangLzergyűjteményéből rendezett kiállítás a Tihanyi Múzeum­ban (1971)

MITHAY SÁNDOR: Vezető a pápai Helytörténeti Múzeum kiállításához (Pápa, 1971) NAGYBÁKAY PÉTER: Céhek, céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971) RÓMER FLÓRIS: A Bakony, III. szemelvényes kiadás. Szerk. és válogatta: Éri István

(Veszprém, 1971) PAPP JÓZSEF: A Bakony állattani bibliográfiája — Zoologische Bibliographie des

Bakony-Gebirges (Veszprém, 1971) ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. (Veszprém, 1971) VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 10. (1971) XIV. VESZPRÉM MEGYEI ŐSZI TÁRLAT (Veszprém, 1972)

elfogyott — vergriffen MATTION1 ESZTER képeiből és hímesköveiből rendezett kamarakiállítás. (Veszprém,

1972) 6. BALATONI NYÁRI TÁRLAT (Keszthely, 1972) BODROGI TIBOR: Afrika és Óceánia művészete — kiállítás a Tihanyi Múzeumban.

(Tihany, 1972) VARGA IMRE kiállítása — Tihanyi Múzeum (1972)

843

Kiadja a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó : Éri István megyei múzeumigazgató

Technikai szerkesztő: Nagybákay Péter A címlapot tervezte: Katona László

A kézirat a nyomdába érkezett: 1971. december. Megjelent: 1973-ban 1000 példányban: 31 ív terjedelemben

Magyar Hirdető — 73.9097.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen

MITTEILUNGEN DER MUSEE DES KOMITATES VESZPRÉ