„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai ... · 14. Úszás, lebegés, merülés ... „A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FIZIKA

7. évfolyam

Wernerné Pőheim Judit

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ........................................................................................ 3

A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata ............................ 4

1. A termikus kölcsönhatás ............................................................ 6

2. Az erő mérése ........................................................................ 10

3. Egyenes vonalú egyenletes mozgás .......................................... 14

4. Egyenletesen változó mozgás ................................................... 18

5. Szabadesés ........................................................................... 22

6. Sűrűség ................................................................................ 26

7. Súrlódás ................................................................................ 30

8. Egyszerű gépek - emelők ........................................................ 36

9. Folyadékok tulajdonságai ........................................................ 40

10. Szilárd testek nyomása ........................................................... 44

11. Nyomás folyadékokban ........................................................... 47

12. Légnyomás ............................................................................ 53

13. Arkhimédész törvénye ............................................................. 58

14. Úszás, lebegés, merülés .......................................................... 63

15. Belső energia, hőmennyiség .................................................... 68

16. Olvadás ................................................................................. 72

17. Párolgás ................................................................................ 77

18. Forrás, lecsapódás .................................................................. 81

19. Hőtágulás .............................................................................. 86

20. Hőterjedés ............................................................................. 90

Fogalomtár .................................................................................... 94

Források ........................................................................................ 99

Munkafüzet – Fizika, 7. évfolyam

– 3 –

BEVEZETÉS

„A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál,

amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben

- arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában.”

/Lee Smolin/

Kedves Diákok!

A fizika a kísérletezéssel lesz teljes. Ezek segítségével, sokkal megjegyez-

hetőbb, kézen foghatóbb lesz a tantárgy. Saját tapasztalataitok alapján

bővíthetitek tudásotokat, részt vehettek számotokra eddig ismeretlen kí-

sérletek elvégzésében.

Fontos, hogy a lehető legtöbb alkalommal kísérletezzetek.

Jó munkát kívánok. Remélem tetszeni fognak a kísérletek, és még jobban

megkedvelitek a fizikát.

A szerző

http://www.citatum.hu/szerzo/Lee_Smolin


– 4 –

A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat

és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak

engedéllyel hagyhatja el.

2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári rész-

ben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához

szükséges eszközöket szabad bevinni.

3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség

esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell

viselni.

4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkal-

mazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtak-

e. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét.

5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerű-

en, kellő körültekintéssel használjuk!

6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a

végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá

külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra!

7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket

gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre.

8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve

azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elen-

gedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető ta-

nár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végre-

hajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelez-

zünk neki!

10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket

a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra.

A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsod-

hatnak.

11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla,

hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hát-

ra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az

áramtalanítást.

12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sé-

rülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy

ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét,


– 5 –

vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyér-

telmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illető-

en, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az eset-

leges anyagi károk gyarapodását.

13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram.

Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már

feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán

lévő főkapcsoló lekapcsolása!

14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az

érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben fe-

szültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak

ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar

esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét.

15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor

személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására!

A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük

el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésé-

ben. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad!

A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések,

ábrák jelentései:

Vigyázz! Forró felület!

Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!

Vigyázz! Tűzveszély!

Vigyázz! Mérgező anyag!

Vigyázz! Radioaktív sugárzás!

Vigyázz! Áramütés veszélye!

Vigyázz! Lézersugár!


– 6 –

A TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁS

Bevezetés/Ismétlés

1. Mivel mérhetünk hőmérsékletet?

................................................................................................

2. Milyen mértékegységei lehetnek a hőmérsékletnek?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. Hogyan változik a test hőmérséklete, ha melegítjük, és hogyan

változik, ha hűtjük?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mikor érzünk egy testet melegnek a kezünkkel?

................................................................................................

................................................................................................

5. Miért szükséges hőmérő használata, ha nekünk is van hőérze-

tünk?

................................................................................................

6. Mire kell ügyelnünk hőmérséklet mérésekor?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 7 –

1. kísérlet – Hőmérséklet mérése

Eszközök:

1 db 100 ml-es főzőpohár

1 db hőmérő

meleg víz

stopper

A kísérlet leírása:

Tölts a pohárba 100 ml meleg vizet. Helyezd bele a hőmérőt. Olvasd

le a víz hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba a kezdeti

hőmérséklethez (0. perc)! Indítsd el a stopperórát, fél percenként

olvasd le a víz hőmérsékletét, és az így mért hőmérsékleti értékeket

is írd be a táblázat megfelelő helyére!

IDŐ (min) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4

HŐMÉRSÉKLET

A mérés közben a hőmérő segítségével időnként keverd meg a

vizet!

Kérdések, feladatok a kísérlethez:

1. Mit tapasztaltál a mérés során?

................................................................................................

................................................................................................

2. Miért változott meg a víz hőmérséklete?

................................................................................................

................................................................................................

1. ábra


– 8 –

2. kísérlet – Termikus kölcsönhatás

Eszközök:

1 db 100 ml-es főzőpohár 1 db 250 ml-es főzőpohár

2 db hőmérő, hideg víz, meleg víz stopper, törlőkendő


Tölts 100 ml meleg vizet a kisebb pohárba és mérd meg a hőmér-

sékletét. A nagyobb pohárba tölts 10 ml hideg vizet és mérd meg

ennek is a hőmérsékletét. A mért adatokat írd be a táblázat első

oszlopába. A kezdő mérés után a meleg vízzel telt poharat helyezd

bele a hideg vizes pohárba (a hőmérőket hagyd benne a poharak-

ban), és fél percenként olvasd le a hőmérőkről a folyadékok hőmér-

sékletét, majd a mért értékeket írd be a táblázatba!

Mérési jegyzőkönyv:

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

hideg víz hő-

mérséklete

meleg víz hő-

mérséklete

1. Mit tapasztalsz, hogyan változott a két folyadék hőmérséklete?

................................................................................................

................................................................................................

2. Meddig tartott ez a változás?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. ábra


– 9 –

Ábrázold a kísérlet során mért adatokat koordináta-rendszerben! (a

hideg víz grafikonja kék, a melegé piros legyen!)

Feladatok:

1. Mi a termikus kölcsönhatás?

2. Mi a feltétele, hogy létrejöjjön két test között termikus kölcsön-

hatás?

3. Mondj példákat a környezetedből termikus kölcsönhatásra!

4. Miért kell 5-10 percig mérni a lázmérővel a testünk hőmérsékle-

tét?

5. Milyen hőmérsékletű testet tud melegíteni egy 50 oC-os vasda-

rab?

6. Milyen hőmérsékletű test tudja melegíteni egy 50 oC-os vasdara-

bot?


– 10 –

AZ ERŐ MÉRÉSE


1. Mi az erő?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mit nevezünk vektormennyiségnek?

................................................................................................

................................................................................................

3. Hogyan jelöljük rajzban az erőt?

................................................................................................

4. Milyen fajta erőket ismersz?

................................................................................................

................................................................................................

5. Mi az erő jele, mértékegysége?

................................................................................................

................................................................................................

6. Mivel mérhetünk tömeget?

................................................................................................

7. Milyen mértékegységeit ismered a tömegnek?

................................................................................................

................................................................................................


– 11 –

1. kísérlet – Rugó megnyúlása

Eszközök:

csavarrugó

kampós nehezék 5 db

skálával ellátott állvány


A skálával ellátott állvány tetejére akaszd fel a rugót, és jegyezd le,

hogy milyen hosszú terhelés nélkül. Ezután egyenként akaszd rá a

nehezékeket a rugó szabadon hagyott végére és minden esetben ol-

vasd le a rugó hosszát és írd be a táblázatba!

terhelés

nélkül

1

nehezék

2

nehezék

3

nehezék

4

nehezék

5

nehezék

hossz

(cm)

Mit állapíthatsz meg a rugó megnyúlásáról?

................................................................................................

................................................................................................

Vedd le a nehezéket a rugóról és olvasd le most így a rugó hosszát!

Mekkora így a rugó hossza?

................................................................................................

Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek!

Milyen tulajdonságai miatt alkalmas a rugó erő mérésére?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. ábra


– 12 –

Az erő mérésére alkalmas eszköz: rugós erőmérő

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Összefüggés a testek tömege és súlya között

Eszközök:

rugós erőmérő kampós nehezék 5 db

mérleg


Rugós erőmérőre akassz egy nehezéket!

Milyen erő okozza a rugó megnyúlását?

Rajzold be az ábrába és nevezd meg!

A test által a rugóra kifejtett erő a súlyerő.

Nézzük meg, hogy milyen összefüggés van a testek tömege és a

test által kifejtett súlyerő között!

Akassz a rugós erőmérőre egy nehezéket, majd olvasd le a műszer

által mutatott értéket és írd be a táblázatba! Ezután mérd meg a

nehezék tömegét és ez az érték is kerüljön be a táblázatba!

1

nehezék

2

nehezék

3

nehezék

4

nehezék

5

nehezék

súly

tömeg

Végezd el ugyanezeket a méréseket 2, 3, 4 illetve 5 nehezék esetén!

4. ábra

5. ábra

6. ábra


– 13 –

Milyen összefüggést veszel észre a testek tömege és súlya között?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Ezen összefüggés segítségével töltsd ki a táblázatot!

súly 9,3 N 250 N

tömeg 100 g 40 kg 15 dkg

Feladatok:

1. Mennyi a súlya 150 cm3, 10 cm3, 3 dm3, 1 liter víznek? (Az egy-

szerűség érdekében számolj úgy, mintha 100 cm3 víz súlya volna

1 N.)

2. Egy nehezék hatására a rugó 3 cm-rel nyúlt meg. Hány ilyen ne-

hezéket akasztottunk a rugóra, ha a 9 cm-rel nyúlt meg?

3. A rugó 1 N nagyságú erőhatásra 1,5 cm-rel lett hosszabb. Mek-

kora az erő, ha a rugó megnyúlása 4,5 cm?

4. Mennyi a térfogata 10 N súlyú víznek?


– 14 –

EGYENES VONALÚ EGYENLETES MOZGÁS


1. Mikor mondjuk azt, hogy megváltozott egy test mozgásállapota?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mi mondható el a test mozgásáról, ha nem változik meg a

mozgásállapota?

................................................................................................

................................................................................................

3. Két futó versenyez 100 m-es távon Az egyik 1,5 perc alatt, a má-

sik 1,3 perc alatt teszi meg a távot. Melyiknek nagyobb a sebes-

sége?

................................................................................................

................................................................................................

4. Gyerekeket az iskolában a 12 perces futáson mérik. Péter ez idő

alatt 2 km-t, Marci pedig 1800 m-t tesz meg. Melyiküknek na-

gyobb a sebessége?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Mikola-cső

Eszközök:

Mikola-cső, Stopperóra

Kréta, Szivacs

Állvány

Szögmérő

7. ábra


– 15 –


A Mikola-cső egy 1 méter hosszú, egyik végén zárt, másik végén

bedugaszolt, vízzel töltött üvegcső, melyben egy kis légbuborék van.

A csőben a levegőbuborék mozoghat.

Ez az eszköz Mikola Sándor magyar Fizikatanár nevéhez fűződik, aki

először használta ezt az eszközt.

A kísérlet során azt kell megfigyelni, hogy hogyan mozog a csőben a

buborék.

A szögmérő segítségével először 30o-os dőlésszög esetén nézzétek

meg a buborék mozgását. A stopperóra segítségével egyikőtök má-

sodpercenként jelezzen, míg egy másik tanuló a csoportból jelölje be

a buborék helyét a krétával a csőhöz rögzített farúdon a jelzések pil-

lanatában.

A jelölés után mérjétek le, hogy az egyes jelzések az első jeltől

mekkora távolságra vannak, és a mért eredményeket írjátok be a

táblázatba!

1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec

15o-os

hajlásszög

esetén az

út (cm)

1 sec alatt

megtett

út

Töröljétek le a jelöléseket, majd a mérést ismételjétek meg 30o-os

hajlásszög és 45o-os hajlásszög esetében is! A mért eredményeket

mindegyik esetben írjátok be a táblázat megfelelő helyére!


30o-os

hajlásszög

esetén az

út (cm)

1 sec alatt

megtett

út


– 16 –


45o-os

hajlásszög

esetén az

út (cm)

1 sec alatt

megtett

út

Figyeljetek arra, hogy az egyes esetekben mindig a buborék

ugyanazon pontjának pillanatnyi helyét jelöljétek be!


Mit állapíthatsz meg a buborék egyenlő idők alatt megtett útjá-

ról?

................................................................................................

Melyik esetben mozgott leggyorsabban a buborék?

................................................................................................

................................................................................................

Mit tudunk elmondani a test sebességéről mozgás közben?

................................................................................................

Mikor végez a test egyenletes mozgást?

................................................................................................

A táblázat alsó soraiban az egységnyi idő alatt megtett utakat

számoltátok ki. Ez milyen adatot mutat az egyes mozgások ese-

tében?

................................................................................................

Mekkora a buborék sebessége a különböző mozgásoknál?

................................................................................................


– 17 –

Ábrázold út-idő grafikonon a 15o-os és a 45o-os lejtő esetén a bubo-

rék mozgását a táblázat adatai alapján!

Mi állapítható meg a két grafikonról?

................................................................................................

Melyik mozgás grafikonja a meredekebb?

................................................................................................

Feladatok:

1. Mekkora annak a gyalogosnak a sebessége, aki 1,5 óra alatt 6

km utat tesz meg?

2. A hang a levegőben 1,5 perc alatt 30,6 km-t tesz meg. Mekkora a

hang terjedési sebessége?

3. Egy repülőgép 300 km/h sebességgel haladva mekkora utat tesz

meg 2,5 óra alatt?

4. A viharos szél sebessége 90km/h. Mekkora utat tesz meg a szél 4

perc alatt?

5. Mennyi idő alatt teszi meg a kerékpáros egyenletesen haladva a

15 km-es utat, ha sebessége 7,5 km/h?

6. A Föld – Nap távolság 150 000 000 km. Mennyi idő alatt ér a Nap

fénye a Földre, ha a fény terjedési sebessége 300000 km/s?


– 18 –

EGYENLETESEN VÁLTOZÓ MOZGÁS


1. Mikor végez egy test egyenletes mozgást?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mi a feltétele, hogy a test egyenes vonalú egyenletes mozgást

végezzen?

................................................................................................

................................................................................................

3. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás közben mi mondható el a test sebességéről?

................................................................................................

................................................................................................

4. Hogyan számítható ki ekkor a test sebessége?

1. kísérlet – Test mozgása lejtőn

Eszközök:

1 méter hosszú lejtő, szögmérő

golyó, stopperóra, mérőszalag


Az 1 méter hosszú rúdból készíts egy 100–os hajlásszögű lejtőt. A

lejtő aljától 20 cm távolságra helyezd el a golyót. A golyó elengedé-

sével egyidejűleg indítsd el a stoppert és mérd meg, hogy mekkora

idő alatt teszi meg a golyó a 20 cm-es utat! (Koppanás jelzi a lejtő

alját) Írd be a táblázatba a mért adatot!


– 19 –

út (m) 0,2 0,4 0,6 0,8 1

idő (sec)

Végezd el ugyanezt a mérést 40 cm, 60 cm 80 cm illetve 100 cm-es

utak esetén is!


Mit tapasztalsz a kétszer, háromszor nagyobb utak megtételéhez

szükséges időknél?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

A lejtőn leguruló test milyen mozgást végez?

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – változó mozgás

Eszközök:

1 méter hosszú lejtő, szögmérő, golyó stopperóra, mérőszalag, kréta


A 100-os hajlásszögű lejtő tetejéről indítsd el a golyót és ezzel egyi-

dejűleg a stoppert is! Másodpercenként jelezz és a társad a kréta

segítségével jelölje be a lejtőn az adott pillanatokban a golyó helyét!

A kísérlet elvégzése után mérd le, hogy azonos idők alatt mekkora

utakat tesz meg a golyó, és írd be táblázatba az adatokat!


– 20 –

idő (sec) 1 2 3 4 5

út (m)

1. Mi állapítható meg az egyenlő idők alatt megtett utakról?

................................................................................................

................................................................................................

2. Ez alapján mi mondható el a mozgás során a test sebességéről?

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet – Változó mozgás sebessége

Eszközök:

vízszintes vályúban folytatódó 1 méter hosszú lejtő szögmérő, golyó, stopperóra, mérőszalag, kréta


A golyót először olyan távolságra indítsd el, hogy az utat a lejtő aljá-

ig 1 s alatt tegye meg! A golyó indításakor a stopper is indítsd el, és

a 2. sec végén jelöld a vízszintes szakaszon a golyó helyét!

A lejtő aljától, a vízszintes szakaszon milyen mozgást végez a test? .

................................................................................................

Mérd le a lejtő aljától a vízszintes szakaszon a golyó által megtett

utat és számítsd ki a golyó sebességét!

................................................................................................

................................................................................................

A következő méréseknél úgy határozd meg a golyó által a lejtőn

megteendő utat, hogy 2 s, 3 s, 4 s alatt tegye meg az egyes esetek-

ben (az előző kísérletek segítenek ennek meghatározásában) Min-

degyik esetben külön-külön jelöld a vízszintes szakaszon 1 s alatt a

golyó által megtett utat. A mért adatokból számítsd ki a golyó se-

bességeit!


– 21 –

Írd be minden esetben a táblázatba a mérés eredményét!

út (m)

idő (sec) 1 1 1 1 1

sebesség

(m/s)

Az egyes esetekben a vízszintes szakaszon kiszámított sebességek

egyenlők a test lejtő alján mérhető sebességével.

Mi állapítható meg a golyó sebességéről?

................................................................................................

Milyen mozgást végez ez alapján a test?

................................................................................................

Mikor mondjuk az, hogy egy test egyenletesen változó mozgást vé-

gez?

................................................................................................

Feladatok:

1. Egy autó sebessége 5 s alatt nő 75 km/h-ra egy másiké 10 s

alatt. Melyiknek nagyobb a gyorsulása?

2. Mekkora sebességgel ért a golyó a lejtő aljához, ha a lejtő víz-

szintessel folytatódik, és a golyó ezen a részen 3 s alatt 8,5 dm

utat tesz meg?

3. A lejtőn leguruló görkorcsolyás sebessége egyenletesen másod-

percenként 0,4 m/s-mal növekszik. A lejtő tetejéről való indulás

után a lejtő aljára 15 s alatt ér.

a) Milyen volt a görkorcsolyás mozgása a lejtőn?

b) Mekkora sebességgel ért a lejtő aljára?


– 22 –

SZABADESÉS


1. Mikor végez egy test egyenletesen változó mozgást?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mi a feltétele, hogy a test egyenletesen változó mozgást végez-

zen?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Szabadesés

Eszközök:

2 db papírlap


Az egyik papírlapot gyűrd galacsinná, a másik maradjon sima.

Ugyanolyan magasságról ejtsd le őket.

Mit figyelhetsz meg?

................................................................................................

................................................................................................

Miért esnek különbözőképpen?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 23 –

2. kísérlet –szabadesés

Eszközök:

vasgolyó, fagolyó


Ha a fa és a vasgolyót azonos magasságból leejtjük, melyik fog ha-

marabb a földre érni?

................................................................................................

Ellenőrizd kísérlettel a feltevésedet! Mit tapasztalsz a kísérlet során?

................................................................................................

Függ-e a test tömegétől (súlyától), hogy milyen gyorsan ér földet a

test?

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet –szabadesés

Eszközök:

gyurmagolyó mérőszalag


Ejtsd le a gyurmagolyót 30 cm illetve 100 cm magasról! Nézd meg,

hogy a két esetben azonos lesz-e a gyurma alakváltozása a földet

érés során!

................................................................................................

................................................................................................

Mi lehet ennek az oka?

................................................................................................

................................................................................................


– 24 –

4. kísérlet – szabadesés

Eszközök:

zsineg kb. 2 méteres mérőszalag

5 db csavaranya


Kötözd a zsinegre egyenlő – 40 cm-es – távolságokra a csavaranyá-

kat! Tartsd függőlegesen a zsinórt úgy, hogy a legalsó csavar épp a

földön legyen! Engedd el a zsinórt és figyeld meg az egyes koppaná-

sok közötti időtartamon hosszát!

Mit veszel észre?

................................................................................................

................................................................................................

Mi mondható el a kétszer, háromszor nagyobb magasságból induló

csavarok földet éréséhez szükséges időkről?

................................................................................................

Hogyan változik esés közben az eső test sebessége?

................................................................................................

5. kísérlet – szabadesés

Eszközök:

Zsineg kb. 2 méteres

Mérőszalag 4 db csavaranya


Kötözd a zsinegre a csavaranyákat a következő ábra szerint:

Végezd el az előző kísérletet most ezzel a zsinórral és figyeld meg itt

is a koppanások között eltelt időtartamokat!

8. ábra


– 25 –

Mit veszel most észre?

................................................................................................

................................................................................................

Ezek alatt az idők alatt mekkora utakat tesznek meg a csavarok?

................................................................................................

................................................................................................

Hogy lehetséges ez?

................................................................................................

................................................................................................

Milyen erő hat esés közben a testekre?

................................................................................................

................................................................................................

Mérésekkel megállapítható, hogy a test sebessége egyenlő idők alatt

ugyanannyival növekszik. A szabadesés egyenletesen változó

mozgás.

Feladatok:

1. Egy test 4 s-ig esik szabadon. Mekkora sebességet ér el földet

éréskor?

2. Egy szabadon eső test sebessége 50 m/s. Mekkora idő alatt érte

el ezt a sebességet?

3. Mekkora sebességgel ér a Hold felszínére a leejtett papírlap, ha

az azonos magasságból leejtett kődarab 15 m/s sebességgel ér

le?


– 26 –

SŰRŰSÉG


1. Mi a tömeg?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mivel mérhető a tömeg?

................................................................................................

................................................................................................

3. Milyen mértékegységei lehetnek a tömegnek?

................................................................................................

................................................................................................

4. Hogyan tudjuk megállapítani a szilárd testek térfogatát?

................................................................................................

................................................................................................

5. Milyen mértékegységei vannak a térfogatnak?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Matematikai módszerekkel hogyan határozható meg a téglatest

térfogata?


– 27 –

1. kísérlet – Azonos anyagból készült testek sűrűsége

Eszközök:

alumíniumhasábok (10 cm3, 20 cm3, 30 cm3)

mérleg vonalzó


Mérjük meg mindhárom alumíniumhasáb éleinek hosszát külön-

külön, majd a mért értékekből számítsd ki a hasábok térfogatát.

A térfogat kiszámítása után mérd meg a hasábok tömegét egyen-

ként. A számított illetve mért értékeket írd be a táblázatba!

tömeg térfogat

1 cm3

anyag

tömege

sűrűség

kicsi hasáb

közepes

hasáb

nagy ha-

sáb

1. Milyen összefüggést veszel észre a testek térfogata és tömege

között azonos anyag esetén?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. Mit állapíthatsz meg egy adott anyag esetén az egységnyi térfo-

gatú test tömegéről?

................................................................................................

................................................................................................

9. ábra


– 28 –


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Ha egy adott testnek matematikai módszerekkel nem tudod kiszámí-

tani a térfogatát, akkor milyen lehetőség van a térfogat meghatáro-

zására?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet –Azonos térfogatú testek sűrűsége

Eszközök:

tálca fa, vas, réz hengerek

mérőhenger víz

kampó a test megtartásához törlőkendő

mérleg


Töltsd körülbelül félig a mérőhengert vízzel úgy, hogy egy jól meg-

határozható értéknél legyen a folyadékfelszín! Olvasd le a víz térfo-

gatát! Helyezd bele a kampó segítségével a vízbe a fa hengert és ol-

vad le a pohár által mutatott térfogatot! A két mért eredményből

határozd meg a test térfogatát! Végezd el a mérést a vas és a réz

test esetén is és a mért értékeket írd be a táblázat megfelelő helyé-

re!

A mérleg segítségével mérd meg a tömegüket és azt is írd be a táb-

lázatba!

10. ábra


– 29 –

tömeg térfogat

1 cm3

anyag

tömege

sűrűség

fa henger

vas henger

réz henger

Mi állapítható meg a három test térfogatáról?

................................................................................................

Mit tudsz mondani a különböző anyagú, de egyenlő térfogatú anya-

gok tömegéről?

................................................................................................

................................................................................................

Sűrűség: megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét

Jele: ró, mértékegysége: kg/m3, g/cm3

Kiszámítása: sűrűség=tömeg/térfogat

Feladat:

1. Az asztalon található kőnek határozd meg a sűrűségét! (eszkö-

zök: mérleg, mérőpohár, víz, kő)

2. Váltsd át a mértékegységeket!

a. 3500 kg/m3= g/cm3

b. 4,5 g/cm3= kg/m3

c. 1200 kg/m3= g/cm3

d. 0,7g/cm3= kg/m3

3. Mennyi a sűrűsége 10 tonna tömegű, 4 m3 térfogatú testnek?

4. Mekkora a tömege egy 2 dm3 térfogatú alumínium testnek?(az

alumínium sűrűsége 2700kg/m3)

5. Mekkora a térfogata a 150 kg tömegű fenyőfadarabnak?(a fa sű-

rűsége 500kg/m3)


– 30 –

SÚRLÓDÁS


1. Mit kell tudni a rugós erőmérő használatáról?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mi az erő?

................................................................................................

................................................................................................

3. Mit nevezünk vektormennyiségnek?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mekkora az 1 N nagyságú erő?

................................................................................................

5. Mi a súly?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Csúszási súrlódás

Eszközök:

fahasáb kampóval 3 db

rugós erőmérő


Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az

értékeket a táblázatba!


– 31 –

súly húzóerő

1.

hasáb

2.

hasáb

3.

hasáb

Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel

lassan, egyenletesen lehet húzni a hasábot! Végezd el a mérést

egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a

mért értékeket!

Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben a húzóerő nagyságáról?

................................................................................................

................................................................................................

Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz?

................................................................................................

2. kísérlet

Eszközök:

fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia

befőttes gumi, rugós erőmérő


Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt és húzd végig az asztallapon

egyenletesen a rugós erőmérő segítségével! Olvasd le, hogy mekko-

ra erő kellett ehhez, és írd be a táblázatba a kapott értéket!

húzóerő

smirgli

fa

posztó

alumínium


– 32 –

Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is!

Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba!

Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből?

................................................................................................

................................................................................................

Miért lesz különböző a húzóerő értéke az egyes esetekben?

................................................................................................

Mi akadályozta a test mozgását?

................................................................................................

................................................................................................

Az előző kísérletek alapján mitől függ a csúszási súrlódási erő nagy-

sága?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet

Eszközök:

fahasáb rugós erőmérő


Különböző nagyságú felületein húzd a fahasábot és mérd meg a hú-

zóerőt!

húzóerő

kicsi

közepes

nagy


– 33 –

Mit tapasztalsz? Függ a felület nagyságától is a súrlódási erő nagy-

sága?

................................................................................................

................................................................................................

4. kísérlet – Tapadási súrlódás

Eszközök:

fahasáb kampóval 3 db

rugós erőmérő


Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az

értékeket a táblázatba!

súly húzóerő

1.

hasáb

2.

hasáb

3.

hasáb

Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a

hasábot éppen elindítjuk nyugalmi helyzetéből! Végezd el a mérést

egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a

mért értékeket!

Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben az erő nagyságáról?

................................................................................................

................................................................................................

Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz?

................................................................................................


– 34 –

Ha összehasonlítod az első kísérletben a test egyenletes mozgatása-

kor kifejtett erőket a most mért erővel, akkor mit állapíthatsz meg

egy adott test esetén a tapadási és a csúszási súrlódási erő nagysá-

gáról?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet

Eszközök:

fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia

befőttes gumi, rugós erőmérő


Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt. Helyezd az asztallapra a ha-

sábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a hasábot éppen elindítjuk

nyugalmi helyzetéből! Olvasd le, hogy mekkora erő kellett ehhez, és

írd be a táblázatba a kapott értéket!

húzóerő

smirgli

fa

posztó

alumínium

Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is!

Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba!

Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből?

Hasonlítsd össze a második kísérletben mért csúszási súrlódási

erőkkel ezeket az erőket! Mi állapítható meg?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 35 –

Feladatok:

1. Keress a mindennapi életből példákat hasznos illetve káros súrló-

dásokra!

2. Hogyan lehet növelni illetve csökkenteni a fellépő csúszási súrló-

dási erőt?

3. Hogyan változik a súrlódási erő, ha a korcsolyázó 2 lábról 1 lábra

állva siklik tovább?


– 36 –

EGYSZERŰ GÉPEK - EMELŐK


1. Mi történik egy testtel, ha erőhatás éri?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mikor beszélünk mozgásról?

................................................................................................

................................................................................................

3. Mikor van egy erőnek forgatóhatása?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mire kell figyelni a rugós erőmérő használatakor?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Kétoldalú emelő

Eszközök:

kétoldalú emelő

rugós erőmérő vonalzó

akasztós nehezék


Akassz az emelő egyik oldalára a tengelytől legtávolabbra egy nehe-

zéket! A másik oldalon a rugós erőmérővel próbáld kiegyensúlyozni

az emelőt többféleképpen! A mérési eredményeket foglald táblázat-

ba!


– 37 –

1. 2. 3. 4. 5.

távolság

a ten-

gelytől

erő

Mit veszel észre az egyes esetek összehasonlításakor?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Kétoldalú emelő

Eszközök:

emelő, vonalzó nehezékek 5 db 0,5 N súlyú,


Akassz az emelőrúd egyik oldalára a tengelytől számított első lyukba

egymás után 0,5 N, 1 N, 1,5 N illetve 2 N súlyú testeket! Mindegyik

esetben próbáld kiegyensúlyozni az ellentétes oldalon lévő 0,5 N sú-

lyú nehezékkel! A tapasztalataidat foglald táblázatba!

erőkar1 erő1 erőkar2 erő2

0,5 N

0,5 N

1 N

0,5 N

1,5 N

0,5 N

2 N

0,5 N


– 38 –

Mit veszel észre, hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt?

................................................................................................

................................................................................................

Milyen irányú az emelő két oldalán kifejtett két erő?

................................................................................................

3. kísérlet – Egyoldalú emelő

Eszközök:

emelő – egyoldalú

nehezék, rugós erőmérő


Akassz az emelőre a tengelytől számított 4. lyukba egy nehezéket! A

rugós erőmérő segítségével próbáld vízszintes helyzetbe hozni az

emelőt!

Milyen irányú erő kifejtése szükséges ehhez?

................................................................................................

................................................................................................

Próbáld az egyensúly többféleképpen elérni úgy, hogy a rugós erő-

mérőt a tengelytől különböző távolságokra akasztod a rúdba. A mé-

rőműszer tengelytől mért távolságát és a műszer által mutatott erőt

írd be a táblázatba! Keress minél több megoldást!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

távolság a

tengelytől

erő

Az erőkar változtatásával hogyan változott az erő?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 39 –

Mi volt a különbség a kétféle emelő esetében az erőknél?

................................................................................................

................................................................................................

Mindkét esetben hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt?

................................................................................................

................................................................................................

Mitől függ az erő forgatóhatása?

................................................................................................

................................................................................................

Mi a forgatónyomaték?

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Régebben a teherautóknak, buszoknak sokkal nagyobb átmérőjű kormánykerekük volt, mint a személyautóknak. Miért?

2. Miért könnyebb elvágni a keménypapírt, ha az közelebb van az olló tengelyéhez?

3. Harapófogó nyelét 25 N erővel nyomjuk a tengelytől 15 cm távol-ságra. Mekkora a forgatónyomaték?

4. A kétkarú mérleg egyik oldalán 60 N nagyságú erőt fejtünk ki a

tengelytől 12 cm távolságra. A másik oldalon mekkora erővel le-het egyensúlyban tartani a mérleget, ha az 15 cm-re van a for-

gástengelytől?


– 40 –

FOLYADÉKOK TULAJDONSÁGAI


1. Mi építi fel a folyékony halmazállapotú anyagokat?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mit tudunk a folyadékok részecskéinek mozgásáról?

................................................................................................

................................................................................................

3. Mekkora a részecskék közötti távolság?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mekkora a részecskék közötti összetartó erő?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Folyadékok alakja

Eszközök:

pohár lombik

mérőhenger üvegkád

víz, petróleum


Tölts ugyanannyi vizet a különböző alakú edényekbe. Figyeld meg a

folyadék alakját és az egyes esetekben a folyadékszint magasságát!

11. ábra


– 41 –

Milyen alakja van a víznek az egyes edényekben?

................................................................................................

................................................................................................

Hasonlítsd össze a folyadékszint magasságát a különböző edények-

ben! Mit tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Folyadékfelszín alakja

Eszközök:

kémcső, víz nagyító


Tölts a kémcsőbe félig vizet, majd a nagyító segítségé-

vel figyeld meg a folyadékfelszín alakját az üveg falá-

nál!

Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz!

A kísérletet tanárod higannyal is el fogja végezni. A na-

gyító segítségével itt is figyeld meg, hogy milyen a hi-

gany esetén a folyadékfelszín alakja!

Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz!

Mit tapasztalsz a kétféle folyadék esetében?

................................................................................................

................................................................................................

12. ábra

13. ábra


– 42 –

3. kísérlet – Nedvesít - nem nedvesít

Eszközök:

üvegedény víz

benzin gyertya


Figyeld meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a vizet! Mit ta-

pasztalsz?

................................................................................................

Nézd meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a benzint! Mit látsz?

................................................................................................

Figyeld meg a pohár falát, ha a benne lévő higanyt önti ki tanárod!

................................................................................................

................................................................................................

Most márts viaszgyertyát illetve az ujjadat a vízbe, és figyeld meg

kihúzás után a felszínüket! Írd le, hogy mit látsz!

................................................................................................

................................................................................................

Figyeld meg a tanárod által elvégzett kísérletet, amikor higanyba

mártja a viaszgyertyát, illetve a gumikesztyűs ujját! Írd le a tapasz-

talataidat!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 43 –

4. kísérlet – Felületi feszültség

Eszközök:

üvegkád, víz fémlapocska vagy pénzérme


Tegyed óvatosan a fémlapot úgy a víz felszínére, hogy a felületre

merőleges legyen a lapja! Mi történik?

................................................................................................

Most tegyed óvatosan a fémlapot a víz felszínére, hogy alapja pár-

huzamos legyen a víz felületével! Mit figyelhetsz meg?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet

Eszközök:

üvegkád, víz, rugós erőmérő üveglap+ráerősített cérna


Akaszd az üveglapot a rugós erőmérőre és olvasd le, hogy mekkora

erővel lehet megtartani?

................................................................................................

Most helyezd az üveglapot a víz felületére. Ezután lassan próbáld

felemelni, és figyeld az erőmérő által mutatott értéket!

Mit veszel észre?

................................................................................................

................................................................................................

Mit gondolsz, miért van ez?

................................................................................................


– 44 –

SZILÁRD TESTEK NYOMÁSA


1. Mi az erőhatás?

................................................................................................

................................................................................................

2. A mozgásállapot-változtatáson kívül mi lehet még az erőhatás

következménye?

................................................................................................

3. Mi a súly?

................................................................................................

................................................................................................

4. Azonos térfogatú testek közül melyiknek nagyobb a tömege?

................................................................................................

................................................................................................

5. Mikor van egy test egyensúlyban?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Különböző súlyú testek nyomása

Eszközök:

homokkal telt kád téglatest alakú hasáb

nehezékek (50 g, 100 g) vonalzó

rugós erőmérő tálca, papírtörlő


Tedd a téglatestet a legkisebb felületével a homokba, majd nézd

meg, hogy milyen mély nyomot hagyott.

14. ábra


– 45 –

Az előző nyom mellett vizsgáld meg a nyom mélységét úgy, hogy a

téglatestre ráhelyezed az 50 g-os, egy másik esetben a 100 g-os

nehezéket! Közben a test homokkal érintkező felülete maradjon vál-

tozatlan!

Mit tapasztalsz a három esetben a téglatest által hagyott nyomok

mélységében?

................................................................................................

................................................................................................

Mit változtattál az egyes esetekben?

................................................................................................

................................................................................................

Mi befolyásolta a nyom mélységét?

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Különböző felületű testek nyomása

Eszközök:

homokkal telt kád téglatest alakú hasáb

3 db 100 g-os nehezék tálca, papírtörlő


Lazítsd fel a kádban a homokot, és rendezd el, hogy aránylag sima

felületet kapjál.

Most az előző hasábot különböző nagyságú felületeivel helyezd a

homokba, és mindegyik esetben helyezz a testre egy 100 g-os ne-

hezéket mielőtt megvizsgálod a test által hagyott nyom mélységét!

15. ábra


– 46 –

Figyeld meg, hogy melyik esetben milyen mélyre süllyed a test a

homokba!

Mit tudsz elmondani a nyomok mélységéről?

................................................................................................

................................................................................................

Mi befolyásolta most a test által hagyott nyom mélységét?

................................................................................................

................................................................................................

A nyomok mélységéből a test által kifejtett nyomásra következtet-

hetünk.

Mi befolyásolja a szilárd testek nyomását?

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Hogyan függ a nyomóerőtől a nyomás?

2. Hogyan függ a nyomott felülettől a nyomás?

3. Hogyan lehetne növelni a nyomást?

4. Hogyan lehetne csökkenteni a nyomást?

5. Keress a mindennapi életből példákat!

a) nyomás növelésére

b) nyomás csökkentésére

6. Mit mutat meg a nyomás?

c) Jele?

d) Mértékegysége?

e) Kiszámítása?

7. Határozd meg az előző téglatest által kifejtett nyomást, ha a leg-

nagyobb felületű lapján fekszik, és a 100 g-os nehezéket is ráhe-

lyeztük!


– 47 –

NYOMÁS FOLYADÉKOKBAN


1. Mi az erő támadáspontja?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mit nevezünk az erő hatásvonalának?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Folyadékok összenyomhatósága

Eszközök:

léggömb víz

tölcsér 100 ml-es főzőpohár

250 ml-es főzőpohár


Tölts a lufiba vizet, hogy kb. 5 cm átmérőjű gömböt kapj! Kösd be a

száját jó szorosan, hogy a lufiban ne maradjon levegő. A lufit ezután

tedd a nagyobb pohárba, és helyezd a tetejére a kisebb poharat!

Óvatosan próbáld összenyomni.

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

Mi állapítható meg a folyadékok összenyomhatóságáról?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 48 –

2. kísérlet –Pascal törvénye

Eszközök:

Pascal-féle vízibuzogány víz

üvegkád


Töltsd meg a vízibuzogányt vízzel az üvegkádból a dugattyú kifelé

húzásával. Óvatosan tartsd felfelé a lombikot és finoman nyomd be-

felé a dugattyút.

Mit figyelhetsz meg?

................................................................................................

................................................................................................

Mire tudsz ebből következtetni?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Pascal törvénye:

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet – Hidrosztatikai nyomás

Eszközök:

mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi

víz üvegkád

16. ábra


– 49 –


Az üvegcső egyik végére erősítsd fel a gumihártyát a befőttes gumi

segítségével! Tölts vizet a csőbe 8 cm magasságban és nézd meg,

hogy mi történik a gumihártyával!

................................................................................................

................................................................................................

Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját!

17. ábra

Most öntsd ki a vizet a csőből és az üres csövet gumis felével lefelé

helyezd bele a vízbe! Figyeld meg most, hogy mi történik!

................................................................................................

Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját!

18. ábra

Mi lehet a jelenség oka?

................................................................................................

................................................................................................

Hidrosztatikai nyomás:

................................................................................................


– 50 –

4. kísérlet – Mitől függ a hidrosztatikai nyomás

Eszközök:

mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi

víz, üvegkád


Gumihártyával egyik végén lezárt üvegcsőbe töltsetek 8 cm magas-

ságig vizet. Figyeljétek meg a gumihártya megnyúlását!

Tanárotok ugyanilyen üvegcsőbe szintén 8 cm magasságig higanyt

tölt. Nézzétek meg itt is a gumihártya megnyúlását!

Mit tapasztaltok?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Rajzoljátok be az ábrába a kétféle folyadék esetén a gumihártya

megnyúlását!

19. ábra

Most a gumihártyával egyik végén lezárt üres üvegcsövet zárt végé-

vel lefelé rakjad bele egy vízzel telt üvegkádba! Először 5 cm mé-

lyen, majd 10 cm mélyen figyeld meg a hártya alakját! Mit figyel-

hetsz meg?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 51 –

................................................................................................

A megfigyelésedet rajzold be az ábrába is!

20. ábra

Az előző kísérletek alapján fogalmazd meg, hogy mitől és hogyan

függ a hidrosztatikai nyomás?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Próbáld meghatározni, hogy milyen adatok szükségesek a folyadé-

kok hidrosztatikai nyomásának kiszámításához!

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet – Adott mélységben a hidrosztatikai nyomás

Eszközök:

mindkét végén nyitott üvegcső műanyaglap cérnával

víz üvegkád


Zárd le az üvegcsövet a műanyag lappal és helyezd lezárt végével

lefelé a vízzel telt kádba (kb. 10 cm mélyen legyen a lap). Ezután

engedd el a műanyag lapot!


– 52 –

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

Miért?

................................................................................................

................................................................................................

Majd lassan tölts vizet az üvegcsőbe és figyeld meg, hogy mikor vá-

lik le a lap a cső aljáról! Mit látsz? Miért?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Fogalmazd meg, hogy adott mélységben mi állapítható meg a kü-

lönböző irányban mért hidrosztatikai nyomásokról!

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Hasonlítsd össze a hidrosztatikai nyomást egy medencében illetve

egy pohárban a felszín alatt 5 cm mélységben!

2. Miért építik a gátakat alul szélesebbre, mint felül?

3. Mekkora nyomást kell, hogy kibírjon az a könnyűbúvár, aki 313

m mélyen merül a tengerbe?

4. Mekkora a hidrosztatikai nyomás egy 30 cm magas higanyoszlop

lábánál?


– 53 –

LÉGNYOMÁS


1. Gyűjtsd össze a légnemű anyagok tulajdonságait!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. Hogyan számítható ki az anyagok sűrűsége?

3. Mekkora a levegő sűrűsége?

4. Hogyan számítható ki a folyadékok hidrosztatikai nyomása?

5. Mi a közlekedőedény?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 54 –

1. kísérlet – Levegő súlya

Eszközök:

léggömb, kétkarú mérleg pumpa, cérna


Helyezd a mérleg egyik serpenyőjébe az üres lufit és egyensúlyozd

ki a mérleget4 Ezután fújj a lufiba levegőt, zárd le a nyílását cérná-

val és tedd vissza a mérlegre!

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

Mi lehet az oka az egyensúly megszűnésének?

................................................................................................

Mekkora lehet a levegő tömege?

................................................................................................

Mekkora 1 m3 levegő tömege?

................................................................................................

Mekkora 1 m3 levegő súlya?

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Légnyomás

Eszközök:

pohár (sima szájú) kartonlap

víz üvegkád


– 55 –


Tegyél a vízzel telt pohár szájára papírlapot és óvatosan fordítsd a

poharat szájával lefelé, majd utána tetszés szerinti irányba.

Mi történik?

................................................................................................

Mi ennek az oka?

................................................................................................

Milyen irányban tapasztalható ez a hatás?

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet – Légnyomás

Eszközök:

pohár

víz üvegkád


Merítsd víz alá a poharat úgy, hogy megteljen vízzel! Emeld meg a

poharat szájával lefelé, hogy a széle még víz alatt maradjon!

Mi látsz?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 56 –

4. kísérlet – Légnyomás mérése – tanári kísérlet

Eszközök:

üvegcső higany

üvegkád


Vegyünk egy kb. 1 méter hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet és

töltsük tele higannyal. Ezután a cső nyitott végét befogva belefordít-

juk egy higannyal telt üvegkádba. A nyílást elengedése után nézd

meg, hogy mi történik a higannyal!

................................................................................................

Mekkora higany-oszlop maradt a csőben?

................................................................................................

Mivel magyarázható ez?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Mekkora a külső levegő nyomása?

................................................................................................

A higanyoszlop magassága nem lesz mindig állandó.

Mi befolyásolhatja a higanyoszlop magasságát, azaz a légnyomást?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 57 –

5. kísérlet – Nyomáskülönbség alkalmazása

Eszközök:

orvosi fecskendő víz

üvegkád


Helyezd bele a fecskendő végét a vízbe és húzd kifelé a dugattyút!

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

Mi lehet a jelenség oka?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Milyen nyomású hely felé fúj mindig a szél?

2. Hasonlítsd össze a pumpában lévő nyomást a külső levegő nyo-

másával, ha a dugattyút kifelé húzzuk!


– 58 –

ARKHIMÉDÉSZ TÖRVÉNYE


1. Milyen erők hatnak a rugóra felfüggesztett, nyugalomban lévő

testre?

................................................................................................

.........................................................................

2. Rajzold be az ábrába ezeket az erőket!

3. Mi mondható el a testre ható erőkről?

.........................................................................

.........................................................................

4. Mi a feltétele, hogy a test nyugalomban legyen?

................................................................................................

................................................................................................

5. Mikor egyenlíti ki két erő egymást?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

6. Ha egy 50 cm3 térfogatú testet vízbe merítünk, akkor mennyivel

fog megemelkedni az edényben lévő folyadék felszíne?

................................................................................................

Mennyi vizet szorít ki ilyenkor a test?

................................................................................................

21. ábra


– 59 –

1. kísérlet – Felhajtóerő

Eszközök:

Rugós erőmérő Arkhimédészi hengerpár

250 ml-es mérőpohár Víz

Törlőkendő


Az asztalon található két henger (egy tömör és egy üreges) az un.

arkhimédészi hengerpár. A tömör henger pont beleillik az üreges

hengerbe, tehát a tömör henger térfogata egyenlő az üreges henger

belső térfogatával.

A két hengert akaszd egymás alá így, hogy az üreges henger legyen

felül és alatta tömör henger. A két testet akaszd rá együtt a rugós

erőmérőre.

Mekkora a rugós erőmérő által mutatott erő?

Tenyereddel emeld meg alulról a hengert egy kicsit. Mit tapasztalsz

ekkor?

................................................................................................

Mekkora így a műszer által mutatott erő?

................................................................................................

Miért mutat most kisebb erőt az erőmérő?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

A rugós erőmérő használatakor figyelj arra, hogy az erőmérő

függőleges helyzetben legyen a méréskor! Leolvasáskor szem-

magasságban legyen a műszer!

22. ábra


– 60 –

Merítsd a tömör hengert teljesen víz alá!

Olvasd le most is az erőt!

Mi történt most? Miért változott meg az erőmérő által mutatott erő

nagysága?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Mi hatott még a testre a gravitációs mezőn és a rugón kívül?

................................................................................................

Milyen irányú volt ez az erőhatás?

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

A következő kísérlettel próbáljuk meg meghatározni, hogy mekkora

lehet a testre ható felhajtóerő.

2. kísérlet – Felhajtóerő mérése

Eszközök:

Rugós erőmérő

Arkhimédészi hengerpár 2 db 100 ml-es mérőpohár

2 db 250 ml-es mérőpohár Víz

Olaj Törlőkendő

23. ábra


– 61 –


A 250 ml-es pohárba töltsetek 150 ml vizet. A rugós erőmérőre fel-

akasztott hengerpár tömör hengerét merítsétek teljesen a víz alá.

Olvasd le az erőt!

Majd a felső, üreges hengert töltsd tele vízzel és közben figyeld a

rugós erőmérő által mutatott erőt!

Mekkora most a mutatott erő?

Miért mutat most az erőmérő akkora erőt, mint a levegőben?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Ismételd meg most a kísérletet víz helyett olajjal is!

Mekkora itt a mutatott erő?

................................................................................................

................................................................................................

Mit állapíthatunk meg a két mérés során a felhajtóerő nagyságáról?

................................................................................................

................................................................................................

Mitől függ a testekre ható felhajtóerő nagysága?

................................................................................................

................................................................................................

Hogyan lehetne kiszámolni a felhajtóerő nagyságát?

................................................................................................


– 62 –

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Olvasmány:

A legenda szerint Hieron király koronát

készíttetett aranyból. Lemérte az arany

súlyát, mielőtt az ötvösnek átadta volna,

s ugyanilyen súlyú koronát kapott vissza.

A király azonban gyanakvó volt, vajon az

aranyműves nem kevert-e némi ezüstöt

az arany helyébe. A kérdést tudósunk ol-

dotta meg. A fürdőkádban töprengve

észrevette, hogy a víz alá merülve a víz

szintje emelkedik. Saját testét ugyanak-

kor könnyebbnek érezte, mint amilyen a

vízbe lépés előtt volt. Heuréka, heuréka! (Megtaláltam, megtalál-

tam!) kiáltással ugrott ki a kádból, s futott pucéron a palotába.

Mi a megoldás?

Feladatok:

1. Van-e felhajtóerő a Föld körül keringő űrhajóban?

2. Azonos erő szükséges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegőben,

illetve egy vízzel telt vödröt vízben tartsunk?

3. Két teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve vízzel. Az

egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén. Mérlegre helyezve a

két poharat, melyik oldal fog lebillenni?

4. Mekkora nagyságú felhajtóerő hat egy 35 cm3 térfogatú labdára,

ha vízbe merítjük?

5. Egy 1 dm3 térfogatú vasgolyó teljesen elmerül a higanyban. Mek-

kora a rá ható felhajtóerő?

6. Mekkora a 40 m3 térfogatú léggömbre ható felhajtóerő a levegő-

ben?

24. ábra


– 63 –

ÚSZÁS, LEBEGÉS, MERÜLÉS


1. Mi a felhajtóerő?

................................................................................................

................................................................................................

2. Mekkora a felhajtóerő nagysága?

................................................................................................

................................................................................................

3. Milyen erők hatna az asztalra helyezett testre?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mikor van egy test egyensúlyban?

................................................................................................

................................................................................................

5. Mikor egyenlítheti ki két erő egymást?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet

Eszközök:

2 db 250 ml-es mérőpohár, víz, étolaj

2 db jégkocka 2 db szívószál darabka, 2 db radír

2 db gémkapocs, 2 db gyufa 2 db kicsi burgonya, 2 db rézcsavar


– 64 –


Tegyél a két mérőpohárba vizet illetve olajat! Csoportosítsd a tár-

gyakat aszerint, hogy hogyan viselkednek olajba illetve vízbe he-

lyezve!

Melyek azok a tárgyak, amelyek mindkét folyadékban elmerülnek?

................................................................................................

Melyek úsznak mindkettőben?

................................................................................................

Melyek lebegnek a vízben és merülnek el az olajban?

................................................................................................

Melyek fognak lebegni az olajban és úszni a vízen?

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Folyadékok rétegezése

Eszközök:

mérőpohár 250 ml-es, víz, olaj, pipetta


Tegyél a mérőpohárba vizet. A pipetta segítségével lassan rétegezz

a víz felszínére olajat!

Mit tapasztalsz?

................................................................................................

................................................................................................

Mi a jelenség oka?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 65 –

3. kísérlet – A folyadéksűrűség változtatása

Eszközök:

mérőpohár 250 ml-es, víz, sós víz 10 ml-es pohárban keverőkanál, burgonya


Tölts a 250 ml-es pohárba 150 ml tiszta vizet. Helyezd bele a bur-

gonyadarabokat és nézd meg, hogy mi történik!

................................................................................................

A kisebb pohárban lévő sós vízből csurgass a nagyobb pohárban lé-

vő vízbe kis adagokban, a kanállal finoman keverd meg a keveréket,

és figyeld meg, hogy mi történik.

................................................................................................

................................................................................................

Mit változtattunk a sós víz segítségével?

................................................................................................

................................................................................................

Mi okozta a burgonya vízben való helyzetének megváltozását?

................................................................................................

................................................................................................

4. kísérlet – A test átlagsűrűsége

Eszközök:

üvegkád, víz két egyforma méretű alumíniumfólia


Az egyik alumíniumfóliából hajtogass kis hajócskát, a másikat gyűrd

össze olyan kicsire, amekkorára csak lehet. Helyezd mindkettőt a

vízre, és nézd meg mi történik!

................................................................................................

................................................................................................


– 66 –

Mi az oka, hogy eltérően viselkednek?

................................................................................................

................................................................................................

5. kísérlet – úszás, lebegés, merülés

Eszközök:

étolaj, fadarab, jégkocka

vashenger, üvegkád


Az üvegkádba töltött olajba helyezd bele a testeket! Figyeld meg,

hogy melyik hogyan viselkedik a folyadékban! Rajzold be az ábrába

a helyzetüket!

25. ábra

Rajzold be és nevezd meg mindhárom test esetén a testre ható erő-

ket!

Mi a feltétele annak, hogy egy test elmerüljön egy folyadékban?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Mi a feltétele a lebegésnek?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 67 –

Mi az úszás feltétele?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Öntöttvas petróleumos hordóba esik. Mi történik vele: úszik vagy

elmerül?

2. Miért úszik a jégkocka az üdítős pohár tetején?

3. Folyóban vagy sós tengervízben merül mélyebbre a hajó?


– 68 –

BELSŐ ENERGIA, HŐMENNYISÉG


1. Mi mondható el a különböző halmazállapotú anyagok részecskéi-

nek mozgásáról?

................................................................................................

................................................................................................

2. Hogyan mozognak a folyadékok részecskéi?

................................................................................................

................................................................................................

3. Ha növekszik egy anyag hőmérséklete, hogyan változik a ré-

szecskék mozgásának intenzitása?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Belső energia

Eszközök:

2 db mérőpohár kálium-permanganát

hideg víz meleg víz


A két főzőpohárban hideg illetve meleg víz van. Mindegyikbe rakj

egy-egy kristály kálium-permanganátot és figyeld meg, mi történik!

Melyik pohárban lehet a melegebb víz?

................................................................................................

Miből következtetsz erre?

................................................................................................


– 69 –

Mi az oka a kálium-permanganát különböző sebességű oldódásának?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet – Hőmennyiség

Eszközök:

mérőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa

hőmérő, vas-háromláb állvány stopper


Tegyél a mérőpohárba 100 ml hideg vizet és mérd meg a kezdeti

hőmérsékletét! Ezután kezd el melegíteni a borszeszégővel és fél

percenként olvasd le a hőmérsékletét! A mért értékeket minden

esetben írd be a táblázatba!

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

100 ml víz hő-

mérséklete

Melegítés során hogyan változik a víz hőmérséklete?

................................................................................................

Hogyan változik eközben a belső energiája?

................................................................................................

a felvett energia nagyságával egyenes arányban nő a víz hőmér-séklete


– 70 –


Eszközök:

ua. mint az előzőnél


Ismételd meg a mérést most 200 ml hideg vízzel! Most is mérd a víz

kezdeti hőmérsékletét, majd folyamatosan jegyezd le az értékeket a

táblázatba!

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

200 ml víz hő-

mérséklete

Mit tapasztalsz az előző méréshez viszonyítva?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

kétszeres mennyiségű víz esetén kb. kétszer annyi idő kell ugya-

nakkora hőmérséklet eléréséhez


Eszközök:

ua. mint az előzőnél


Most a kísérletben víz helyett 100 ml olajjal végezd el a mérést!

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

200 ml olaj hő-

mérséklete


– 71 –

Miben különbözik a 100 ml víz melegítésekor mért értékekhez ké-

pest az olaj hőmérséklete?

................................................................................................

................................................................................................

Az anyagi minőség is befolyásolja a belsőenergia-változást

Ha a testet melegítjük, hogyan változik a belső energiája?

................................................................................................

Hűtéskor mit mondhatunk el a belsőenergia változásról?

................................................................................................

Mi befolyásolja a testek belsőenergiájának változását?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Az anyagi minőségtől való függést a fajhővel jellemezhetjük.

A hőmennyiség kiszámítása = fajhő*tömeg*hőmérséklet-változás

Feladatok:

1. Miért ízesítik a teát meleg állapotban?

2. Mit jelent az, hogy a víz fajhője 4,2 kJ/kg*oC?

3. 5 kg tömegű vízből levest készítünk. Mennyi energia kell ahhoz,

hogy a 25oC-os víz felmelegedje 100oC-ra?


– 72 –

OLVADÁS


1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok általában? Írd be az ábra megfelelő helyeire!

26. ábra

2. Hogyan nevezzük az egyes halmazállapot-változásokat? Írd be az előző feladat megfelelő nyilaira!

3. Melyek azok a változások, ahol növekszik az anyagok belső ener-

giája?

................................................................................................

................................................................................................

4. Mi jelzi az anyag belsőenergiájának növekedését?

................................................................................................

................................................................................................

5. Mi a termikus kölcsönhatás?

................................................................................................

................................................................................................

6. Mi lehet az eredménye, ha két test között létrejön ez a kölcsön-

hatás?

................................................................................................

................................................................................................


– 73 –

1. kísérlet – Szalol olvadása

Eszközök:

hőmérő 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár

szalol, víz, stopperóra, vas háromlábú tartóállvány azbesztlappal borszeszégő, gyufa

27. ábra


Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig szalolt és mérd meg a szalol

kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A 250 ml-

es pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd a víz-

zel telt pohárba, majd a két poharat együtt helyezd az állványra.

Gyújtsd meg az égőt, és rakd az állvány alá! A melegítés során fo-

lyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát, és percenként olvasd le

és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba!

Idő (perc) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

jég

hőmérséklete

A mérés közben mi történt a szalollal?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 74 –

Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását!

28. ábra

Hogyan változik melegítés során a szalol

hőmérséklete: ........................................................................

halmazállapota: .....................................................................

............................................................................................

............................................................................................

............................................................................................

belsőenergiája: ......................................................................

............................................................................................

Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megolvad?

................................................................................................

Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén?

................................................................................................

Mi az olvadás ellentett folyamata?

................................................................................................

Vizsgáljuk meg, hogy eközben hogyan viselkedik az anyag!


– 75 –

2. kísérlet – Fagyás

Eszközök:

hőmérő, 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár folyékony szalol, hideg víz, stopperóra


Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig folyékony szalolt, és mérd meg

a szalol kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A

250 ml-es pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd

a vízzel telt pohárba. Folyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát,

és percenként olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba!

Idő (perc) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

szalol

hőmérséklete

Mi történt a kísérlet közben a folyékony szalollal?

................................................................................................

................................................................................................

Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását!

29. ábra


– 76 –

Hogyan változik hűtés során a szalol

hőmérséklete: ........................................................................

halmazállapota: .....................................................................

belsőenergiája: ......................................................................

Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megfagy?

................................................................................................

................................................................................................

Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén?

................................................................................................

Feladatok:

1. Miért szórják az utakat sóval, ha a téli időjárásban frissen esett hó, vagy ónos eső esett?

2. Megolvasztható-e egy ólomdarab alumínium edényben?

3. Milyen hőmérsékleten lehet a tiszta víz szilárd és folyékony hal-

mazállapotú is?

4. Mennyivel nő a belső energiája 5 kg 0 oC-os jégnek 0 oC-os vízzé

alakulása közben?

5. 1 kg 0 oC-os jég, illetve 1 kg 0 oC-os víz közül melyiknek kisebb

a belső energiája?

6. Mennyi energia szükséges ahhoz, hogy egy 20 g tömegű olva-

dáspontján lévő ezüstgyűrűt megolvasszunk?


– 77 –

PÁROLGÁS


1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. A kiteregetett ruha megszárad. Mi lehet ennek az oka?

................................................................................................

1. kísérlet

Eszközök:

pipetta, alkohol


Cseppents a tenyeredre egy csepp alkoholt!

Mi történik?

................................................................................................

Mit érzel eközben?

................................................................................................

................................................................................................

2. kísérlet

Eszközök:

hőmérő

vattapamacs, befőttes gumi alkohol, pipetta


A befőttes gumi segítségével erősítsd a vattapamacsot a hőmérő fo-

lyadéktartályára.


– 78 –

Olvasd le, hogy mekkora hőmérsékletet mutat a hőmérő!

................................................................................................

Most cseppents pár csepp alkoholt a vattára, és figyeld közben a

hőmérő által mutatott hőmérsékletet!

Mit veszel észre?

................................................................................................

................................................................................................

Meddig tart ez a változás?

................................................................................................

................................................................................................

A kísérlet közben egy kicsit mozgasd a hőmérőt!

3. kísérlet

Eszközök:

vattapamacs 3 db víz, alkohol, olaj

Petri csésze 3 db, fekete falap


Mártsd bele a vattapamacsokat a 3 különböző folyadékba és húzd

végig őket a falapon, hogy nyomot hagyjanak!

Figyeld meg, hogy mi történik a három folyadékcsíkkal!

................................................................................................

Melyik tűnik el a leghamarabb?

................................................................................................

................................................................................................

Mi történik a folyadékokkal, hova tűnnek?

................................................................................................

Mitől függ a folyadékok légneművé válása ebben az esetben?

................................................................................................


– 79 –

4. kísérlet

4 db egyforma méretű szűrőpapírcsík

víz, alkohol

Petri csésze 2 db üvegkád


A Petri csészékbe önts vizet illetve alkoholt! A papírcsíkokból az

egyiket hajtogasd össze a negyedére! Ezt, és még két nagyobbat

mártsd bele vízbe, a negyediket alkoholba és ragaszd fel a követke-

zőképpen őket az üvegkád külső falára: a legkisebbet, egy nagyobb

vizes és az alkoholos csíkot az üvegkád egyik hosszabb falára, és a

maradék vizes csíkot a kád átellenes lapjára! Ezt az utóbbi lapot a

felragasztás után kezd el fújni!

Figyeld meg, hogy milyen sorrendben esnek le a papírcsíkok az

üvegkádról!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

Mitől függ, hogy milyen gyorsan párolgott el a folyadék a papírcsí-

kokról?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 80 –

5. kísérlet

kétkarú mérleg

hideg víz, meleg víz

2 db Petri csésze


Tegyél a két Petri csészébe ugyanakkora mennyiségű hideg illetve

meleg vizet! Helyezd őket a mérleg két serpenyőjébe és egyensú-

lyozd ki a mérleget!

Figyeld meg, hogy egy idő elteltével melyik oldala felé billen el a

mérleg!

................................................................................................

Miért?

................................................................................................

Mi befolyásolta itt a jelenséget?

................................................................................................

Mit nevezünk párolgásnak?

................................................................................................

................................................................................................

Milyen hőmérsékleten megy végbe a párolgás?

................................................................................................

Mitől függ a folyadék párolgásának sebessége?

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Eső után mikor fog gyorsabban felszáradni az aszfalt?

2. Miért szárítják a lekaszált füvet szétterítve?

3. A forró leves hamarabb hűl, ha fújod. Miért?


– 81 –

FORRÁS, LECSAPÓDÁS


1. Termikus kölcsönhatás közben mi történhet a testekkel?

................................................................................................

................................................................................................

2. Melegítsünk egy folyadékot. Mi történik vele?

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Forrás

Eszközök:

főzőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa

vas háromláb állvány hőmérő, stopperóra


Önts a pohárba 150 ml vizet és mérd meg a hőmérsékletét! Kezd el

melegíteni és közben figyeld meg, hogy mi történik a vízzel!

A melegítés során folyamatosan mérd a víz hőmérsékletét és fél

percenként írd be a táblázatba az értékeket!

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

víz

hőmérséklete

Hogyan változik melegítés közben a víz hőmérséklete?

................................................................................................

Mit figyelhetsz meg a folyadék felszínén?

................................................................................................


– 82 –

Mi történik a folyadék belsejében?

................................................................................................

Meddig nő a víz hőmérséklete?

................................................................................................

Mi van a buborékok belsejében?

................................................................................................

Hogyan változik a víz térfogata? Figyeld meg a mérőpohárban a fo-

lyadékszint felszínének magasságát!

................................................................................................

Hova „tűnik” a víz?

................................................................................................

................................................................................................

Ábrázold a mért hőmérsékleti értékeket grafikonon!

30. ábra

Mit nevezünk forrásnak?

................................................................................................

................................................................................................


– 83 –

2. kísérlet –forrás

Eszközök:

alkohol, kémcső, kémcsőfogó, hőmérő víz, főzőpohár, vasháromláb állvány

borszeszégő, gyufa, stopperóra


Tegyél a kémcsőbe félig alkoholt és a belehelyezett hőmérő segítsé-

gével mérd meg a hőmérsékletét! A vizet kezdd el melegíteni, és a

kémcsövet fogó segítségével rakd a vízfürdőbe!

Folyamatosan figyeld az alkohol hőmérsékletét, és fél percenként ol-

vasd le és írd be a táblázatba!

Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5

alkohol

hőmérséklete

Mekkora hőmérsékleten kezd el forrni az alkohol?

................................................................................................

Mit állapíthatsz meg a különböző folyadékok forráspontjáról?

................................................................................................

Hogyan változik forrás közben az alkohol hőmérséklete?

................................................................................................

Hogyan változik eközben a belső energiája?

................................................................................................

Hagyd abba a melegítést és figyeld meg, hogy mi történik a folya-

dékkal!

................................................................................................

Hasonlítsd össze 78 oC-os folyékony alkohol és 78 oC-os alkoholgőz

belső energiáját!

................................................................................................


– 84 –

Mit mutat meg a forráshő?

................................................................................................

................................................................................................

3. kísérlet –lecsapódás

Eszközök:

víz, főzőpohár, vasháromláb állvány borszeszégő, gyufa, fémlap, csipesz


Forrald fel a vizet és a kiáramló gőz útjába csipesz segítségével he-

lyezz egy fémlapot!

Figyeld meg, hogy milyen lesz a fémlap!

................................................................................................

Mi történik a vízgőzzel?

................................................................................................

Mi a lecsapódás?

................................................................................................

................................................................................................

Óvatosan érintsd meg a fémlapot! Mit tapasztalsz?

................................................................................................

Miért?

................................................................................................

................................................................................................

4. kísérlet – a forrás nyomásfüggő

demonstrációs kísérlet

Eszközök:

1 db 100 ml-es lombik, gumidugó, víz vasháromláb állvány, borszeszégő, gyufa, hőszigetelő kesztyű

üvegkád, hideg víz mérőpohárban


– 85 –


A lombikban lévő vizet felmelegítjük a forráspontig és még 1-2 per-

cig hagyjuk forrni. Ezután a lombik száját légmentesen lezárjuk a

gumidugóval. Levéve az állványról az üvegkád fölött fordítsuk fejre!

Mi történik ekkor a vízzel?

................................................................................................

Ezután hideg vizet öntünk a lombikra. Figyeld meg, mit tesz most a

víz a lombikban!

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Hegymászók a Mount Everesten teát szeretnének főzni. Ám itt a

víz már 70 oC-on forr. Hogyan lehet ez?

2. Hogyan működik a kuktafazék?


– 86 –

HŐTÁGULÁS


1. Mi történik a testekkel melegítés hatására? Mi változhat eközben?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

2. Mi történik velük hűtés hatására? Mi változhat eközben?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Szilárd testek hőtágulása

Eszközök:

Gravesande-készülék borszeszégő

gyufa


A Gravesande-készülék sárgaréz golyója pontosan átfér a szintén

sárgaréz gyűrűn. Próbáld ki!

Most a borszeszégő segítségével melegítsd a rézgolyót és kb. fél

percenként nézd meg, hogy átfér-e még a gyűrűn!

Mit veszel észre egy idő után?

................................................................................................


................................................................................................

31. ábra


– 87 –

Hogyan lehet elérni, hogy a golyó ismét átférjen a gyűrűn?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Próbáld ki, hogy mi történik akkor, ha a fémgyűrűt is melegíted a

fémgolyóval együtt!

................................................................................................

Hogyan lehetséges ez?

................................................................................................

................................................................................................

Hőtágulás fogalma:

................................................................................................

2. kísérlet – Bimetál hőtágulása

Eszközök:

ikerfém, tartóállvány, borszeszégő, gyufa


Az ikerfém kétféle különböző fémből álló eszköz. Melegítsd az iker-

fémet és figyeld meg, hogy mi történik vele a melegítés hatására!

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Mitől függhet a szilárd testek hőtágulása?

................................................................................................

................................................................................................


– 88 –

3. kísérlet – Folyadékok hőtágulása

Eszközök:

2 db kisebb kémcső, 1 db nagyobb kémcső 3 db kapilláris, 3 db lyukas dugó

denaturált szesz, víz, főzőpohár vas háromláb állvány, borszeszégő, gyufa


A két kisebb kémcsőben víz illetve denaturált szesz van a nagyobb

kémcsőben denaturált szesz. Mindegyik kémcsőköz csatlakozik egy

dugóhoz rögzített hajszálcső, amelyben kiindulási állapotban a fo-

lyadék azonos magasságban van.

Merítsd bele a felmelegített vízbe a kémcsöveket és figyeld meg a

folyadékok felszínét a hajszálcsövekben!

A két azonos méretű kémcsőben azonos térfogatú, de eltérő anyagi

minőségű folyadék van. Mit figyelhetsz meg a melegítés során eb-

ben a két csőben?

................................................................................................

................................................................................................

Az egyik kicsi és a nagyobbik kémcsőben ugyanolyan anyagú, de el-

térő térfogatú folyadék van. Mi állapítható meg itt a melegítés kö-

vetkeztében?

................................................................................................

................................................................................................

Melegítsd jobban a folyadékokat! Mi figyelhető meg?

................................................................................................

................................................................................................

Mitől függ a folyadékok hőtágulása?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 89 –

4. kísérlet – Gázok hőtágulása

Eszközök:

lombik, lombikfogó, lufi, borszeszégő gyufa, vas háromláb állvány, üvegkád, víz


Az „üres” lombik szájára húzd rá a lufit, majd a tenyereddel fogd

körbe a lombik hasát és melegítsd! Figyeld meg, hogy mi történik!

................................................................................................

Most rakd rá az állványra és óvatosan melegítsd a borszeszégővel!

Nézd meg, hogy ekkor mi történik!

................................................................................................

................................................................................................

A felmelegített lombikot lombikfogó segítségével tedd bele a hideg

vízzel telt kádba! Nézd meg, hogy mi történik!

................................................................................................

Mi a jelenség oka?

................................................................................................

Mi befolyásolhatja a gázok hőtágulását?

................................................................................................

................................................................................................

Feladatok:

1. Hol találkozhatunk a mindennapi életben a folyadékok

hőtágulásával?

2. Mondj példát a szilárd testek hőtágulására!

3. Mosogatás közben két pohár egymásba szorul. Hogyan lehetne szétszedni őket?

4. A nyári napsütésben hogyan változik meg a vasúti sín

a) hőmérséklete?

b) hossza? c) térfogata?

d) tömege? e) sűrűsége?


– 90 –

HŐTERJEDÉS


1. Forró kávéba fémkanalat teszünk. Mit tapasztalunk egy idő után?

................................................................................................

2. Miért célszerű fakanállal megkeverni főzés közben az ételt?

................................................................................................

3. Hogyan működhet a lávalámpa?

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

1. kísérlet – Hővezetés

Eszközök:

üvegpálca

alumíniumpálca Rézpálca

vaspálca szigetelő nyél (vagy állvány) 4 db

lapos fejű szög méhviasz

borszeszégő gyufa

32. ábra


– 91 –


A méhviasz segítségével a négyféle rúdra ráragasztottunk szögeket

azonos távolságokra. Ezeket a rudakat szigetelőnyelüknél fogva

(vagy állványra rögzítve) melegítsd egyidejűleg úgy, hogy a bor-

szeszégő lángjába tartod a végüket!

Figyeld meg a kísérlet során, hogy mi történik a szögekkel! Írd le a

tapasztalataidat!

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

Melyik anyagról estek le hamarabb a szögek?

................................................................................................

................................................................................................

Melyik anyag vezette jobban a hőt?

................................................................................................

................................................................................................

Ez alapján mi mondható el a fémről illetve az üvegről hővezetés

szempontjából?

................................................................................................

................................................................................................

Mi történik a jó hővezető anyagokkal, ha az egyik részüket melegít-

jük?

................................................................................................

................................................................................................


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................


– 92 –

2. kísérlet – Hőszigetelés

Eszközök:

1 db kémcső, jégkocka, ami belefér a kémcsőbe gémkapocs, kémcsőfogó, borszeszégő

gyufa, víz


Töltsd meg a kémcsövet ¾-ig vízzel. A jégdarab köré tekerd fel az

előtte kiegyenesített gémkapcsot és tedd bele a vízbe! A kémcsőfo-

gó segítségével kissé ferde helyzetben tartva a kémcsövet melegítsd

a borszeszégő segítségével a vízfelszín közelében.

Mit veszel észre a víznél?

................................................................................................

................................................................................................

Mit tapasztalsz a jégnél?

................................................................................................

................................................................................................

Milyen tulajdonságú hővezetés szempontjából a víz?

................................................................................................

3. kísérlet – Hőáramlás

Eszközök:

főzőpohár 100 ml-es, vas háromláb állvány kálium-permanganát kristály

borszeszégő, gyufa, víz


Töltsd meg a mérőpoharat vízzel és tegyél bele néhány kálium-

permanganát kristályt! A poharat tedd az állványra és melegítsd a

benne lévő vizet!

Figyeld meg a kálium-permanganát segítségével, hogy a melegítés

közben mi történik a vízben!

................................................................................................

................................................................................................


– 93 –


................................................................................................

................................................................................................

................................................................................................

A hőáramlás jelensége milyen halmazállapotú anyagok esetén kö-

vetkezhet be?

................................................................................................

................................................................................................

4. kísérlet – Hősugárzás

Eszközök:

fémlap, szigetelő nyél borszeszégő, gyufa


Erősítsd a fémlappot a szigetelő nyélbe és a borszeszégő segítségé-

vel melegítsd fel! Majd tartsd óvatosan a fémlap közelébe a tenye-

redet!

Mit érzel?

................................................................................................


................................................................................................

Milyen fajtáit ismerted meg a hőterjedésnek?

................................................................................................

Feladatok:

1. Miért célszerű hideg időben rétegesen öltözködni?

2. Miért tartja a termosz a beleöntött folyadék hőmérsékletét sokáig

meg?


– 94 –

FOGALOMTÁR

Arkhimédész törvénye:

A folyadékba vagy gázba merülő testre ható felhajtóerő egyenlő

nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Csúszási súrlódási erő:

Csúszási súrlódás az érintkező és egymáson elmozduló testek ese-

tén jön létre. A csúszási súrlódási erő csökkenti a testek egymáshoz

viszonyított sebességét.

Egyenletes mozgás:

Egy test egyenletes mozgást végez, ha egyenlő idők alatt egyenlő

utakat tesz meg.

Egyenletesen változó mozgás:

Ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik

(bármekkorák is ezek az egyenlő időközök), akkor a test mozgása

egyenletesen változó mozgás.

Egyoldalú emelő:

A forgástengely az emelő egyik végén található, így mindkét erő

támadáspontja a forgástengely ugyanazon oldalán van

Egyszerű gép:

Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőha-

tás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét, egyszerű gépek-

nek nevezzük.

Emelő:

Tengely körül forgatható merev rúd

Emelők egyensúlya:

Az ellentétes irányban forgató erők forgatónyomatékai kiegyenlítik

egymást

Erő:

Az erőhatás nagyságát és irányát megadó mennyiség

Jele: F Mértékegysége: Newton (N)

Erőhatás

Mozgásállapot- vagy alakváltozást eredményező hatás


– 95 –

Fagyás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyadékból szi-

lárd állapotba megy át

Fagyáshő:

A fagyásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megfagyásakor felsza-

baduló energiát fagyáshőnek nevezzük. Egy adott anyag fagyáshője

egyenlő az olvadáshőjével.

Fagyáspont:

Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen a fagyás jelensége

végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.

Fajhő:

Megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag hőmérsékletének 1 oC-os vál-

tozása mekkora belsőenergia-változással jár együtt

Jele: c

Mértékegysége: j/kg*oC

Felhajtóerő:

A folyadékba vagy gázba merülő testekre egy felfelé irányuló erő, a

felhajtóerő hat.

Forgatónyomaték

Az erő forgató hatásának mértéke Jele: M; mértékegysége: Nm

Forrás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból

légnemű állapotba megy át, és a gőzképződés nemcsak a felszínen,

hanem a folyadék belsejében is végbemegy

Forráshő:

Megmutatja 1 kg tömegű folyadék elforralásához mennyi energia

szükséges.

Jele: Lf, mértékegysége: J/kg

Forráspont:

Az a hőmérséklet, melyen a folyadék elkezd forrni.

Gyorsulás:

A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy

testnek milyen gyorsan változik a sebessége.


– 96 –

Megmutatja az egyenletesen változó mozgást végző test esetén az

egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozást. Az egyenletesen

változó mozgásnál a gyorsulás nagysága állandó.

Jele: a, mértékegysége: m/s2

Hidrosztatikai nyomás:

A folyadék súlyából származó nyomás.

Hőáramlás:

A légnemű és a folyékony anyagokban a melegítés helyén bekövet-

kező tágulás, így sűrűségcsökkenés hatására a kisebb sűrűségű ré-

tegek felfelé mozognak, és helyükre hidegebb, nagyobb sűrűségű

rétegek áramolnak. Az elmozduló részecskék a hőtartalmukat ma-

gukkal viszik. A hőáramlás addig tart, amíg a folyadékban vagy a

gázban hőmérséklet-különbség, ezért sűrűségkülönbség van

Hőmennyiség:

Termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energia-változás

Jele: Q

Mértékegysége: J

Hőmérséklet:

A hőmérséklet a testek hőállapotát leíró fizikai mennyiség, ami azt

jelenti, hogy a hőmérséklet arról ad információt, hogy egy test

mennyire hideg vagy meleg. A hőmérséklet számszerű értékét hő-

mérővel mérhetjük meg.

Hősugárzás:

A hősugárzás a hő terjedésének azon módja, amikor a hő nem ré-

szecskéről-részecskére halad, hanem rendkívüli gyorsasággal hatol

keresztül a közegeken

Hőtágulás:

Az anyagok hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretválto-

zása.

Hővezetés:

A hő terjedésének azon módja, amikor a szilárd testekben a melegí-

tés helyén bekövetkező élénkebb részecskemozgás terjed át ré-

szecskéről részecskére és eközben az anyag részecskéi nem moz-

dulnak el a helyükről.


– 97 –

Kétoldalú emelő:

Jellemző rájuk, hogy tengelyük az ellentétes irányban forgató erők

támadáspontja között van. A tengely ilyen elhelyezése az emelőt két

részre osztja.

Lecsapódás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag légneműből fo-

lyékony állapotba megy át

Légnyomás

A levegő súlyából származó nyomás.

Nyomás:

Megmutatja az egységnyi felületre jutó nyomóerő nagyságát.

Jele: p, mértékegysége: Pa, N/m2

Nyomóerő:

Az egymással érintkező felületeket összenyomó erő

Nyomott felület:

Egymásra erőhatást kifejtő testek érintkezési felülete

Olvadás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag szilárdból folyé-

kony állapotba megy át

Olvadáshő:

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához

szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük. Jele Lo, mértékegysége

J/kg.

Olvadáspont:

Az adott anyagra jellemző hőmérséklet, melyen az olvadás jelensé-

ge végbemegy. Értéke függ a külső légnyomástól.

Párolgás:

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag folyékonyból

légnemű állapotba megy át, a változás a folyadék felszínén megy

végbe.

Pascal törvénye:

Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében minden-

hol ugyanannyival növeli meg az ott lévő hidrosztatikai nyomást


– 98 –

Rugós erőmérő:

Az erő mérésére alkalmas eszköz

Sebesség:

Megmutatja az egyenletes mozgást végző test által egységnyi idő

alatt megtett utat

Jele: v, mértékegysége: m/s, km/h

Sűrűség:

Megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét

Jele:ρ, mértékegysége: g/cm3, kg/m3

Szabadesés:

A test olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvé-

nyesül, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek nevez-

zük.

Tapadási súrlódási erő:

Egymással érintkező és nyugalomban lévő testek között fellépő erő,

mely akkor lép fel, ha a testeket el akarjuk mozdítani egymáson.

Termikus kölcsönhatás:

A testek kölcsönhatásának olyan formája, mely során hőcsere törté-

nik, ami a termikus egyensúly kialakulásáig tart.

Vektormennyiség:

Az a mennyiség, amelynek nagysága és iránya is van.


– 99 –

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom

Vargáné Pagony Antónia (2005.): A változó mozgások. In: Tanári

kincsestár. Természettudományok. Fizika. Budapest: RAABE Ta-

nácsadó és Kiadó Kft.

Bonifert Domonkosné dr. - dr. Halász Tibor – dr. Kövesdi Katalin –

dr. Miskolci Józsefné – Molnár Györgyné dr. – dr. Soós Katalin: Fizi-

ka 7 – Mechanika, hőtan. Szeged: Mozaik Kiadó.

Csákány Antalné – Károlyházy Frigyes: Fizika 7. Nemzeti Tankönyv-

kiadó 00773: Budapest.

Sebestyén Zoltán – Vida József – Zátonyi Sándor (2002): Fizika fe-

ladatok 10 éves kortól. Piliscsév: KONSEPT-H Könyvkiadó Kft.

Bonifert Domonkosné – Schwartz Katalin (2008): Kézikönyv a fizika

és a természetismeret oktatásához. Szeged: MOZAIK Kiadó.

http://www.mozaweb.hu

http://www.doksi.hu/get.php?lid=16

http://realika.educatio.hu/ctrl.php/unregistered/preview/preview

?userid=0&store=0&pbk=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcours

es&c=38&node=a141&pbka=0&savebtn=1

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=mikola&

nev5=Mikola+S%E1ndor

http://www.youtube.com/watch?v=zZAYeWKHfZs

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/

http://videosmart.hu/video/egyszeru-trukk-a-suliba-fuzetek-

kolcsonhatasa

http://videosmart.hu/video/csodak-palotaja-munchausen-emelo

http://videa.hu/videok/tudomany-technika/magdeburgi-feltekek-

fizika-kiserlet-legnyomas-8xxlZnTngjW7rEts

http://www.sulinet.hu/tlabor/fizika/teszt

http://www.tantaki.hu/fizika/arkhimedesz_torveny

http://www.muszeroldal.hu/assistance/hotani.htm

fogi.hu/Letoltesek/Fizikai_kemia/06_Fk_Halmazallapot-

valtozasok.pdf

http://www.youtube.com/watch?v=CFJdHOw3vRI

http://www.physics.hku.hk/~phys1055/lectures/chap01.html

http://chemonet.hu/hun/teazo/hogyan/h00/termosz.html

http://www.youtube.com/watch?v=u_2NuE-qskE


– 100 –

http://www.sciencebob.com/experiments/videos/index.php

http://fizika.bolyaisok.ro/category/kiserletek/

http://www.muszakikiado.hu/files/tanmenetek/fizika/fizikatanme

net7.pdf

http://www.lauder.hu/mem/taxonomy/cedula_imp/442

http://vargaeva.com/category/fizika-7/

http://www.cibona.hu/

http://modszerver.babits.pte.hu/wp-

content/pdf/bodone_rugoero_tanuloi.pdf

http://modusz.blog.hu/

http://www.abako.hu/homero/82.htm

http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm

http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/dieta/2002/5/tej.htm

A képek forrásai:

http://modusz.blog.hu/ (2. ábra)

http://modszerver.babits.pte.hu/wp-

content/pdf/bodone_rugoero_tanuloi.pdf (3. ábra)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizik

a-7-evfolyam/az-ero/az-ero-merese (4. ábra)

http://www.cibona.hu/ (5. ábra)


a-7-evfolyam/az-ero-merese/eromero-keszitese (6. ábra)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikola-cs%C5%91 (7. ábra)

http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek (9. ábra)

http://www.energiasuli.hu/alsosok/tudastar/kiserletek (10. ábra)

http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/dieta/2002/5/tej.htm

(11. ábra)

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm (14. ábra)

http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nyomas.htm (15. ábra)


a-9-evfolyam/deformalhato-testek-mechanikaja/pascal-torvenye

(16. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_7-

5_A_felhajtoero_Arkhimedesz_torvenye-105276 (22. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_7-

5_A_felhajtoero_Arkhimedesz_torvenye-105276 (23. ábra)

http://fizikaleckek.site90.com/nyolc/arkhimedesz.html (24. ábra)

http://www.idokep.hu/hirek/olvadas-eszakon (27. ábra)


– 101 –


a-7-evfolyam/szilard-anyagok-hotagulasa/a-hotagulassal-

kapcsolatos-jelensegek (31. ábra)

http://www.abako.hu/homero/82.htm (1. ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Termeszetismeret-

Termeszetismeret_6-2_2_A_hovezetes-105328 (32. ábra)

Documents

„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai ... · 14. Úszás, lebegés, merülés ... „A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós