Acta Carolus Robertus 1(2)oktato.econ.unideb.hu/domician/Downloads/pub/Acta... · Király Zsolt – Budapesti Gazdasági Főiskola Kánya Hajnalka – Partiumi Keresztény Egyetem,

ACTA CAROLUS ROBERTUS

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola tudomaacutenyos koumlzlemeacutenyei

Alapiacutetva 2011

4 (2)

Főszerkesztő

Takaacutecsneacute Gyoumlrgy Katalin

Felelős szerkesztő

Csernaacutek Joacutezsef

Szerkesztőbizottsaacuteg

Bandlerova Anna ndash Slovak University of Agriculture in Nitra

Daacutevid Loacuteraacutent ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Dinya Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Fodor Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Florkowski Wojciech ndash University of Georgia Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok

Hernik Joanna ndash West Pomeranian University of Technology

Lengyelorszaacuteg

Kerekes Kinga ndash Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Romaacutenia

Kiraacutely Zsolt ndash Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola

Kaacutenya Hajnalka ndash Partiumi Kereszteacuteny Egyetem Romaacutenia

Koźuch Barbara ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg

Liebmann Lajos ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Nagy Peacuteter Tamaacutes ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Nagyneacute Demeter Doacutera ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Novac Ovidiu Constantin University of Oradea Romaacutenia

Noworol Aleksander ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg

Przygodska Renata ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg

Raišienė Agota Giedrė ndash Mykolas Romeris University Litvaacutenia

Reacutethy Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Sadowski Adam ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg

Takaacutecs Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Tamus Antalneacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Szerkesztőseacuteg Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

3200 Gyoumlngyoumls Maacutetrai u 36

Kiadoacute

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola


Felelős kiadoacute

Helgertneacute Dr Szaboacute Ilona Eszter rektor

ISSN 2062-8269

Megjelent 200 peacuteldaacutenyban

2014

ELŐSZOacute

A Kaacuteroly Roacutebert Főiskola kiemelt figyelmet szentel a legjobb keacutepesseacutegekkel rendelkező

kutatni vaacutegyoacute hallgatoacutek tudomaacutenyos teveacutekenyseacutegeacutenek tudatos elindiacutetaacutesaacutera az oktatoacutek

kutatoacutek munkaacutejaacutenak taacutemogataacutesaacutera

Az inteacutezmeacutenyben valamint a hazai eacutes kuumllfoumlldi partner inteacutezmeacutenyekben folyoacute szeacuteles koumlrű

kutataacutesokhoz kapcsoloacutedva a teacutemavezető oktatoacutek kutatoacutek tudomaacutenyos eredmeacutenyei

publikaacutelaacutesaacutenak foacuteruma ez a koraacutebban uacutetjaacutera indiacutetott folyoacuteirat A kutataacutesi eredmeacutenyek

publikaacutelaacutesa mellett fontos eacuterteacuteknek tartjuk hogy a Főiskola oktatoacutei kutatoacutei

megismertesseacutek a hallgatoacutekat a tudomaacutenyos munka veacutegzeacuteseacutenek ceacuteljaacuteval moacutedjaacuteval Ezt

taacutemogatja tovaacutebbaacute a Főiskolaacuten műkoumldő szakkolleacutegiumi munka ahol a hallgatoacutek

inteacutezmeacutenyen kiacutevuumlli kutatoacutek szakemberek előadaacutesait hallgatjaacutek megismerkedve uacutej a

tanulmaacutenyokat kiszeacutelesiacutető ismeretekkel Ez a sajaacutetos munkakapcsolat lehetőseacuteget ad

szaacutemukra a tudomaacutenyos eacutelet megismereacuteseacutere A hallgatoacutek rendszeresen megjelennek a

Főiskola aacuteltal szervezett tudomaacutenyos konferenciaacutekon kutataacutesi workshopokon eacutes reacuteszt

vesznek azok szervezeacuteseacuteben

Egyndashegy kutataacutesi teacutemaacutehoz teacutemavezetőhoumlz koumlthetően kialakultak tehetseacuteggondozoacute

műhelyek hozzaacutejaacuterulva a hallgatoacutek tudomaacutenyos munkaacuteja elősegiacuteteacuteseacutehez megalapozva

annak a lehetőseacutegeacutet hogy bekapcsoloacutedhatnak az inteacutezmeacutenyi kutataacutesi-fejleszteacutesi-

innovaacutecioacutes laacutencba

A Főiskolaacuten folyoacute tudomaacutenyos kutataacutesok a taacutersadalom- az agraacuter- a termeacuteszet- a

műszaki eacutes multidiszciplinaacuteris tudomaacutenyok szeacuteles koumlreacutet oumllelik fel A helyi

gazdasaacutegfejleszteacutes a vaacutellalkozaacutesok fejleszteacutese a gazdasaacutegi haacuteloacutezatok menedzseleacutese az

agraacutergazdasaacutegi termeacutekpaacutelyaacutek a zoumllduumllő gazdasaacuteg kihiacutevaacutesai (termeacuteszeti erőforraacutes

gazdaacutelkodaacutes fenntarthatoacute energiagazdaacutelkodaacutes oumlkomarketing foglalkoztataacutes eacutes

munkahelyteremteacutes) mellett kiemelt jelentőseacuteggel biacuter az e-learning alapuacute eacutes mesterseacuteges

intelligencia elemekkel taacutemogatott oktataacutesfejleszteacutes A koumlrnyezetinformatikai

alkalmazaacutesok a biogaacutez-alapanyagok mikrobioloacutegiai előkezeleacuteseacutenek fejleszteacutese a

korszerű taacutepanyag-utaacutenpoacutetlaacutessal eacutes noumlveacutenyveacutedelemmel kapcsolatos vizsgaacutelatok a

preciacutezioacutes gazdaacutelkodaacutes a hidrokultuacuteraacutes (talaj neacutelkuumlli) zoumlldseacuteghajtataacutes mind elemei a

reacutegioacute termeacuteszeti erőforraacutes potenciaacutel vizsgaacutelataacutenak kihasznaacutelaacutesaacutenak

A Főiskola Tudomaacutenyos Tanaacutecsa eacutes Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Tanaacutecsa ndash a koraacutebban az

Oktataacuteseacutert Koumlzalapiacutetvaacuteny Tehetseacuteggondozoacutei Alkuratoacuteriumaacutenak NTP-OKA-XXII-066 bdquoA

felsőoktataacutesi inteacutezmeacutenyek karain eacutes tanszeacutekein műkoumldő tehetseacuteggondozoacute műhelyek eacutes a

tudomaacutenyos diaacutekkoumlri teveacutekenyseacuteg kereteacuteben műkoumldő kutatoacuteműhelyek taacutemogataacutesardquo ciacutemen

elnyert paacutelyaacutezata kereteacuteben ndash uacutetnak indiacutetott Acta Carolus Robertus tudomaacutenyos

koumlzlemeacutenyek kiadaacutesaacutet folytatva ezzel is teret biztosiacutetva a fenn megfogalmazott ceacutelok

teljesuumlleacuteseacutehez

A szerkesztők

TARTALOMJEGYZEacuteK

Aacuteldorfai Gyoumlrgy ndash Czabadai Lilla

Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra 9

Baranyai Zsolt ndash Vinogradov Szergej ndash Vaacutesaacutery Mikloacutes ndash Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna

Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the

Experience of Farm Accounting Data Network 19

Ion Raluca Andreea ndash Novac Cornelia Mihaela ndash Novac Ovidiu Constantin

Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector 27

Kisvarga Szilvia ndash Tillyneacute Maacutendy Andrea

Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre 35

Kraacutenitz Liacutevia ndash Toacuteth Roland ndash Vaacutesaacuteri Mikloacutes

Egyes eacuterzeacutekeny aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzete ndash vizsgaacutelatok a 2015 utaacuteni

agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel 47

Liptaacutek Katalin

Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash

A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről 57

Maacuteteacute Domiciaacuten

A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei

kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban 71

Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti ndash Kaacuteposzta Joacutezsef ndash Peacuteli Laacuteszloacute

A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata

a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegekben 81

Rašovskaacute Adriana

Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020 91

Szaboacute Dorottya

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon 109

Toacuteth Orsolya

A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese 119

Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef

Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek 135

Szerzők jegyzeacuteke 145

Tartalomjegyzeacutek

8

ACTA CAROLUS ROBERTUS 4 (2)

9

HELYI VAacuteLASZOK A GLOBAacuteLIS KIHIacuteVAacuteSOKRA

AacuteLDORFAI GYOumlRGY

CZABADAI LILLA

Oumlsszefoglalaacutes

A magyar gazdasaacuteg manapsaacuteg neheacutez helyzetben van ugyanis a videacutek elvesziacutetette

alapvető funkcioacuteit illetve erősen megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo - identitaacutes valamint a

hagyomaacuteny Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutesea

hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele illetve termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese

koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek eacutes bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek

Tehaacutet olyan belső erőforraacutesokra van szuumlkseacuteg melynek optimaacutelis hozama az lenne ha

aacutetalakulaacutesa uacutetjaacuten uacutejabb erőforraacutest vagy hozzaacuteadott eacuterteacuteket teremt az adott teruumlletnek

vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumllet egyseacutegnek Ilyen aacutetalakult erőforraacutes a Hungarikum eacutes

a Nemzeti eacuterteacutekek is mely hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek

oumlsszegyűjteacutese nem nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelentenek A

Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutekek nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet

jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek

egyben

Teruumlleti teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek

fejleszteacuteseacutevel a teacuterseacutegi identitaacutes eacutes koheacutezioacute erősiacuteteacuteseacutevel a helyi identitaacuteson eacutes eacuterteacutekeken

alapuloacute innovaacutecioacutek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel mely elemeket a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek

egyseacutegesen foglalnak magukba Mindennek koumlszoumlnhetően betekinteacutest kaphatunk a teacuter

soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő keacutepesseacutegeacutenek

igazi erejeacutet eacutes forraacutesait

Kulcsszavak Helyi gazdasaacuteg Magyar Eacuterteacutektaacuter Hungarikum Videacuteki teacuter Globaacutelis

kihiacutevaacutes

JEL R1

Local answers to the global challenges

Abstract

The Hungarian economy is in a bad situation nowadays because the rurality has lost its

basic functions plus the bdquoHungarianrdquo identity and traditions have faded a great deal

Rediscovering our roots preserving and continuing our traditions improving the

quality community organisations and bottom-up initiatives can solve these problems

Therefore specific internal resources are needed which (after its transformation and in

optimal case) can generate new resources or added value to the specific area or even

the area surrounding that location Such transformed resources are the Hungaricums

and National Values too which represent added value in these products Gathering

these is important not because of mere nostalgia but because they are economic

reserves Hungaricums and Hungarian Values are not only the means of survival of

traditions but the mean to create jobs and generate economic development also

The local economy of a region can be changed in a greater deal by promoting the brand

improving the regional identity and cohesion encouraging innovations based on local

identity and values which elements are included in Hungaricums and National Values

Helyi vaacutelaszok a globaacutelis kihiacutevaacutesokra

10

Thanks to all of these we can observe the diversity of the space furthermore we can get

to know the real power and resources of value generating capability of certain

communities

Keywords Hungaricums Hungarian Values Local economy Rural space Global

challenges

JEL R1

Bevezeteacutes

Egy eredmeacutenyes eacutes sikeres teacuterseacutegi fejleszteacutes (koumlztuumlk a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes)

legfőkeacuteppen attoacutel fuumlgg hogy a helyi szereplők bevonaacutesa mennyire sikeres A helyi

gazdasaacutegfejleszteacutesbe talaacuten a teacuterseacuteg oumlsszes reacutesztvevőjeacutet be lehet vonni akik miatt az

egeacutesz folyamat az eacutertelmeacutet nyeri eacutes akik viszonzaacutesul a kialakult lokaacutelpatriotizmusukkal

noumlvelik a teacuterseacuteg vaacutellalkozaacutesainak fennmaradaacutesi eseacutelyeacutet A teruumlletfejleszteacutes eacutes a helyi

gazdasaacutegfejleszteacutes soraacuten a leghelyesebb strateacutegia a beavatkozaacutesok legoptimaacutelisabb

kombinaacutecioacutejaacutenak kialakiacutetaacutesa az adott teruumlletegyseacuteg szaacutemaacutera Ebből eredendően

napjainkra raacuteeacutebredtuumlnk arra hogy a tisztaacuten kuumllső erőforraacutesokboacutel fenntarthatoacute megoldaacutes

nem oldja meg a teruumlleti kuumlloumlnbseacutegeket eacutes ettől nem vaacutelik soha oumlnaacutelloacutean fejlődőveacute a

jelenleg segiacutetseacutegre szoruloacute teruumllet Ezeacutert egyre fontosabbaacute vaacutelnak a belső (helyi)

erőforraacutesok a fejleszteacutesek soraacuten Ezen belső erőforraacutesok optimaacutelis hozama pedig az

lenne ha aacutetalakulaacutesukkal fenntarthatoacute moacutedon uacutej erőforraacutesthozzaacuteadott eacuterteacuteket

teremteneacutenek az adott teruumlleten vagy akaacuter ezt kinőve adott teruumlletegyseacutegen (Czene -

Ricz 2010) Ilyen aacutetalakult erőforraacutesok a Hungarikum eacutes a Nemzeti eacuterteacutekek is mely

hozzaacuteadott eacuterteacuteket keacutepviselnek ezekben a termeacutekekben Ezek oumlsszegyűjteacutese nem

nosztalgiaacutet sokkal inkaacutebb gazdasaacutegi tartaleacutekokat jelent Jelenleg 20 Hungarikumot

tartanak nyilvaacuten melyből 12 az UNESCO vilaacutegoumlroumlkseacutegi eacutes a szellemi oumlroumlkseacuteg listaacutejaacuten

szerepel tovaacutebbi 86 pedig szerepel a Nemzeti Eacuterteacutektaacuterban


alapvető funkcioacuteit Ennek megoldaacutesaacutera segiacutetseacuteget nyuacutejthat gyoumlkereink uacutejrafelfedezeacutese a

hagyomaacutenyok megőrzeacutese eacutes tovaacutebbvitele termeacutekeink minőseacutegi fejleszteacutese

koumlzoumlsseacutegszerveződeacutesek illetve a bottom-up kezdemeacutenyezeacutesek Napjainkra erősen

megkopott a bdquomagyarsaacutegrdquo-identitaacutes valamint a hagyomaacuteny ezeacutert rendkiacutevuumll fontos

szerepe van a koumlzoumlsseacutegszervező eacutes egyeacuteni felelősseacuteget erősiacutető kezdemeacutenyezeacuteseknek

mint a Hungarikumoknak valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuternak Ezek nemcsak a

hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet jelentik hanem munkahelyteremtő eacutes helyi

gazdasaacutegfejleszteacutesi eszkoumlzoumlk is lehetnek egyben

Napjainkban minden nemzet sajaacutetos nemzeti oumlntudattal rendelkezik Ennek

lehataacuterolaacutesaacuteban kulcsfontossaacuteguacute szerepet jaacutetszanak az oumlnazonossaacutegot erősiacutető szellemi eacutes

fizikai anyagok Ezek egyreacuteszt nagymeacuterteacutekben hozzaacutejaacuterulnak a sajaacutetos nemzeti oumlntudat

megfogalmazaacutesaacutehoz maacutesreacuteszt pedig jelentős szerepet toumlltenek be a maacutes nemzetektől

valoacute elhataacuteroloacutedaacutesban eacutes ennek kimutataacutesaacuteban eacuterzeacutekelteteacuteseacuteben is Magyarorszaacutegon

ezek csoportjaacutet hungarikumoknak nevezzuumlk Termeacuteszetesen a toumlbbi nemzetnek is

megvan raacute a megfelelő kifejezeacutese mint peacuteldaacuteul a neacutemetekneacutel a germanikumok az

olaszoknaacutel az italikumok


11

bdquoA toumlrteacutenelem folyamaacuten a magyarsaacuteghoz szaacutemos olyan felhalmozott eacutes megőrzoumltt

szellemi anyagi termeacuteszeti koumlzoumlsseacutegi eacuterteacutek vagy termeacutek koumlthető amelyeket az

eddigiekneacutel jobban kell aacutepolni megőrizni Ennek ceacuteljaacuteboacutel a Magyar Orszaacuteggyűleacutes 2012-

ben elfogadta a XXX toumlrveacutenyt a nemzeti eacuterteacutekekről eacutes a hungarikumokroacutel mely toumlrveacuteny

alapvető ceacutelja hogy a nemzeti eacuterteacutekeinket azonosiacutetsuk eacutes vegyuumlk szaacutemba azokat egy

szeacuteles koumlrű gyűjtőmunkaacuteval s ez utaacuten megfelelő regisztraacutecioacuteval hogy megismertesseacutek a

koumlzveacutelemeacutennyel mind itthon mind pedig kuumllfoumlldoumln Ezek koumlzuumll lehet eacutes kell kivaacutelasztani

a hungarikumokat amelyek fennmaradaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről gondoskodni kellrdquo (Győri

2013)

bdquoA hungarikum mint gyűjtoumlfogalom olyan kiemeleacutesre meacuteltoacute eacuterteacuteket jeloumll amely a

toumlrteacutenelmi vagy a mai Magyarorszaacutegra jellemző tulajdonsaacutegaacuteval egyediseacutegeacutevel

kuumlloumlnlegesseacutegeacutevel eacutes minőseacutegeacutevel a magyarsaacuteg csuacutecsteljesiacutetmeacutenye Ezeket belfoumlldoumln eacutes

kuumllfoumlldoumln egyaraacutent a magyar kultuacutera eacutes tudomaacuteny eredmeacutenykeacutent tartjaacutek szaacutemon Ezek

lehetnek veacutedett termeacuteszeti eacuterteacutekek vagy olyan termeacutekek szolgaacuteltataacutesok emleacutekek

műalkotaacutesok amelyeket e toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera kiadott jogszabaacutelyban meghataacuterozottak

szerint veacutegzett egyedi eacuterteacutekeleacutes eredmeacutenyekeacutent a Hungarikum Bizottsaacuteg hungarikummaacute

minősiacutet vagy amelyeket e toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva hungarikumnak minősuumlltekrdquo (Toacutezsa -

Zaacutetori 2013)

bdquoNemzeti eacuterteacutek az a sajaacutetos magyar alkotoacute teveacutekenyseacuteghez termeleacutesi kultuacuteraacutehoz

tudaacuteshoz hagyomaacutenyokhoz taacutejhoz eacutes eacutelővilaacuteghoz kapcsoloacutedoacute nemzetuumlnk toumlrteacutenelme

valamint a koumlzelmuacutelt soraacuten felhalmazott eacutes megőrzoumltt egyedi eacutes kuumllloumlnleges eacuterteacutek amely

hazai szempontboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacutegű iacutegy nemzetuumlnk ndash de legalaacutebb egy

meghataacuterozott taacutejegyseacuteg lakossaacutega ndash a magyarsaacutegra jellemzőnek eacutes koumlzismertnek fogad

el Ezek olyan dolgok amelyek jelentősen oumlregbiacutetik hiacuternevuumlnket noumlvelik

megbecsuumlleacutesuumlnket az Euroacutepai Unioacuteban eacutes szerte a vilaacutegon Hozzaacutejaacuterulnak az uacutej

nmzedeacutekeke nemzeti hovatartozaacutesaacutenak magyarsaacuteg tudataacutenak kialakiacutetaacutesaacutehoz

megoumlrzeacuteseacutehezrdquo (Toacutezsa - Zaacutetori 2013)

bdquoA telepuumlleacutesi taacutejegyseacutegi megyei eacutes aacutegazati eacuterteacutektaacuterba sorolt elemek sajaacutetos egyedi

endogeacuten eacutes nemzetkoumlzi szinten eacutertelmezhető erőforraacuteskeacutent valoacute eacutertelmezeacutese

megkeacuterdőjelezhetetlen A Nemzeti Eacuterteacutektaacuterba foglalt hungarikumok keletkezeacutese

megjeleneacutese nagymeacuterteacutekben a videacuteki teacuterseacutegekhez koumlthető iacutegy az endogeacuten elmeacuteletek

valamint a versenykeacutepesseacutegi megkoumlzeliacuteteacutesek szempontjaacuteboacutel is egyeacutertelműen a belső

erőforraacutesokra eacutepiacutető videacutekfejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek eacutes videacutekstrateacutegiaacutek alapja lehet Az

EU eacutes Magyarorszaacuteg videacutekstrateacutegiaacutejaacuteban megfogalmazott ceacutelokhoz a szeacutelesebb

eacutertelemben vett diverzifikaacutelt videacuteki gazdasaacuteg megteremteacuteseacutehez fenntartaacutesaacutehoz a

hungarikumok a verseny- eacutes piackeacutepesebb mezőgazdasaacutegi termeacutek-előaacutelliacutetaacuteson a

minőseacutegi eacutelelmiszertermeleacutesen a hagyomaacutenyos oumlkosziszteacutemaacutek fenntartaacutesaacuten a taacuteji-

termeacuteszeti- eacutes kulturaacutelis oumlroumlkseacuteguumlnk megőrzeacuteseacuten a foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacuten illetve

legintegraacuteltabb moacutedon a videacuteki turizmuson keresztuumll jaacuterulhatnak hozzaacuterdquo (Ritter 2013)

A 2020-ig megfogalmazott nemzeti prioritaacutesok egyike a bdquoteruumlleti noumlvekedeacutes eacutes

integraacutecioacute az erős halyi gazdasaacuteg baacutezisaacutenrdquo ennek kereteacuteben a humaacuten taacutersadalmi

termeacuteszeti eacutes gazdasaacutegi erőforraacutesok felaacutetaacuteraacutesaacuteval kiakanaacutezaacutesaacuteval eacutes teacuterseacutegben tartaacutesaacuteval

a helyi gazdasaacuteg (helyi termeacutekek hungarikumok tudatos fogysztaacutesi szokaacutesok)

dinamizaacutelaacutesaacuteval a klasszikus versenykeacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel haacutetaacutenyban leacutevő teacuterseacutegek is

relatiacutev versenykeacutepesseacutegre tehetnek szert eacutes egy gazdasaacutegilag taacutersadalmilag eacutes


12

koumlrnyezetileg fenntarthatoacute paacutelyaacutera leacutepve ismeacutet bekapcsoloacutedhatnak az orszaacuteg

veacuterkeringeacuteseacutebe megaacutelliacutetva az orszaacutegteruumlleti szeacutetszakadaacutesaacutet a szegeacutenyseacuteg fokozoacutedaacutesaacutet

(Kigyoacutessy ndash Czene 2012)

Eredmeacutenyek

Arisztoteleacutesz szerint az oumlkonoacutemia jelenteacutese a taacutersadalom a csalaacuted haacuteztartaacuteson nyugvoacute a

csalaacuted illetve a koumlzoumlsseacuteg fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges dolgok előaacutelliacutetaacutesaacutet jelenti Ez az

oumlnellaacutetaacutest jelentette mely a taacutevolsaacutegok legyőzeacuteseacutevel a toumlrteacutenelmi folyamatokkal

kapcsolatosan egy nagyobb taacutersadalmi reacuteteg ellaacutetaacutesaacutera terjedt ki helyi majd nemzeti

piacokra A vilaacuteg rohamos fejlődeacuteseacutenek eredmeacutenyekeacuteppen a globalizaacutecioacute kialakulaacutesaacuteval

ezen termeacutekek koumlzuumll neacutehaacuteny helyi jelleguumlket elvesziacutetve inkaacutebb maacuterkatermeacutekkeacutent

megjelenve a vilaacuteg szaacutemos helyeacuten eleacuterhetőekkeacute vaacuteltak mely a fennmaradoacute helyi

termeacutekek eacutes ezekből aacutelloacute helyi gazdasaacuteg elnyomaacutesaacutet eredmeacutenyezte (Czene - Ricz 2010)

bdquoA vilaacuteggazdasaacutegban lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a globalizaacutecioacute az euroacutepai gazdasaacuteg

teacuterszerkezeteacutenek aacutetrendeződeacutese az utoacutebbi eacutevtizedekben a teruumlleti politika

feleacuterteacutekelődeacuteseacutehez vezetett Mind a nemzeti kormaacutenyok mind pedig az Euroacutepai Unioacute

(EU) jelentősen aacutetalakiacutetotta a teruumlletfejleszteacutes ceacutel- eszkoumlz- eacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutet

Moacutedosultak a regionaacutelis politikaacuteban alkalmazott alapelvek a teruumlleti egyenlőtlenseacutegek

meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute ceacutelok mellett egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az euroacutepai

gazdasaacutegi teacuter versenykeacutepesseacutegeacutenek erősiacuteteacuteseacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacutesekrdquo (Kassai ndash Ritter

2011)

bdquoAz uacutej teruumlleti politikaacutek homloktereacutebe a teacuterseacutegek reacutegioacutek adottsaacutegai potenciaacuteljai

keruumlltek melyek a fejleszteacutesekhez mint belső endogeacuten erőforraacutesok aacutellnak

rendelkezeacutesre eacutes megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzt aktivizaacutelhatoacutekrdquo (Kaacuteposzta 2001) bdquoA

globalizaacutecioacute alapvető koumlvetkezmeacutenye a teacuterseacutegek lokalitaacutesok szerepeacutenek megvaacuteltozaacutesa eacutes

feleacuterteacutekelődeacutese ami azt is eredmeacutenyezi hogy a versenykeacutepesseacuteg felteacuteteleinek a

kialakiacutetaacutesa maacutera nem csupaacuten a kormaacutenyok felelősseacutegkoumlreacutebe tartozik hanem az endogeacuten

fejlődeacuteselmeacuteletek a sajaacutet erőből toumlrteacutenő eacutepiacutetkezeacutes előteacuterbe keruumlleacuteseacutevel az egyes

telepuumlleacutesek teacuterseacutegek feladataacutevaacute is vaacutelt Oumlsszhangban a vilaacuteggazdasaacutegban lezajloacute

folyamatokkal a globalizaacutecioacuteval eacutes az EU teruumlleti politikaacuteival hazaacutenkban is rendkiacutevuumll

fontos szerepet kapnak a lokaacutelis endogeacuten erőforraacutesok mint az oumlnerőből toumlrteacutenő

eacutepiacutetkezeacutes alapkoumlvei Kiemelt fontossaacutegot szerzett azoknak a teacutenyezőknek a

meghataacuterozaacutesa felkutataacutesa megszerzeacutese vagy kialakiacutetaacutesa melyek egy-egy teruumllet

bdquooumlnaacutelloacuterdquo gazdasaacutegi-taacutersadalmi fejlődeacuteseacutehez fejleszteacuteseacutehez mint kiinduloacute kiacutenaacutelati elem

jaacuterulnak hozzaacuterdquo (Ritter - Nagy ndash Toacuteth 2013)

A helyi gazdasaacuteg egy telepuumlleacutes mikro- vagy kisteacuterseacutegi sajaacutet adottsaacutegai aacuteltal motivaacutelt

ezeket az adottsaacutegokat fenntarthatoacute moacutedon felhasznaacuteloacute belső erőforraacutesainak

mobilizaacutelaacutesa aacuteltal műkoumldtetett oumlsszehangolt akcioacutekteveacutekenyseacutegek emberek

inteacutezmeacutenyek anyagok erőforraacutesok eacutes eljaacuteraacutesok oumlsszesseacutege Melynek fejleszteacutese tudatos

koumlzoumlsseacutegi beavatkozaacutes a gazdasaacutegi folyamatokba a fenntarthatoacute helyi fejlődeacutes

eacuterdekeacuteben Melynek ceacutelja a fenntarthatoacute helyi gazdasaacuteg leacutetrehozaacutesa a helyi

vaacutellalkozaacutesok szaacutemaacutera műkoumldő belső piacot tovaacutebbaacute a helyi lakossaacuteg szaacutemaacutera pedig

megfelelő munkalehetőseacuteg eacutes eacuteletsziacutenvonal biztosiacutetaacutesa (Czene - Ricz 2010)


13

A helyi gazdasaacutegfejleszteacutesnek eszkoumlztaacutera igen sokoldaluacute A Hungarikumok eacutes a Nemzeti

eacuterteacutekek kapcsaacuten a gazdasaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesek fejleszteacutese helyi termeacutekfejleszteacutes helyi

koumlzoumlsseacutegfejleszteacutes szemleacuteletformaacutelaacutes helyi eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes promoacutecioacute eszkoumlzoumlk keruumllnek

egyuumlttesen alkalmazaacutesra illetve az eszkoumlztaacuterban egy tovaacutebbi elem is megjelenik a jogi

szabaacutelyozaacutes (1 aacutebra)

1 aacutebra A helyi gazdasaacutegfejleszteacutes eszkoumlzei

Forraacutes Czene Zs Ricz J (2010) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014

Nemzeti eacuterteacutekeink nem koumlthetők minden esetben egy adott teruumlleti egyseacuteghez Teruumlleti

teacuterseacutegi szinten jelentősebb vaacuteltozaacutes eacuterhető el a helyi gazdasaacutegban a maacuterkaeacuterteacutek




soksziacutenűseacutegeacutebe tovaacutebbaacute megismerhetjuumlk az egyes koumlzoumlsseacutegek eacuterteacutekteremtő

keacutepesseacutegeacutenek igazi erejeacutet eacutes forraacutesait

A Hungarikumok valamint a Magyar Eacuterteacutektaacuter nemcsak a hagyomaacutenyok fennmaradaacutesaacutet


egyben A nemzeti eacuterteacutekek gyűjteacutese megőrzeacutese a teacuter szereplőinek egyuumlttműkoumldeacutese a

tudaacutes tovaacutebb oumlroumlkiacuteteacutese nemcsak a telepuumlleacutesen eacutelők identitaacutesaacutet keacutepes erősiacuteteni de

kedvező hataacutessal lehet a helyi gazdasaacuteg fejlődeacuteseacutere az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutera a

telepuumlleacutesek oumlnazonossaacutegaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere is Jelentős hozzaacuteadott eacuterteacutekkel biacuterhat ha

az eacuterteacutekeink felfedezeacutese illetve uacutejrafelfedezeacutese szeacuteles koumlzoumlsseacutegi baacutezist hoz leacutetre

A hungarikumok hivatalos kijeloumlleacuteseacutere maacuter 2012 (a konkreacutet toumlrveacuteny megszuumlleteacutese) előtt

is szuumllettek leacutepeacutesek A Foumlldműveleacutesuumlgyi eacutes Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium 1998-ban az

Euroacutepai Unioacute Euroterroirs Programjaacutehoz csatlakozva indiacutetotta el a HagyomaacutenyokndashIacutezekndash

Reacutegioacutek (HIacuteR) programot azzal a ceacutellal hogy leacutetrehozza Magyarorszaacuteg hagyomaacutenyos eacutes

taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi termeacutekeinek gyűjtemeacutenyeacutet eacutes elősegiacutetse azok gazdasaacutegi


14

hasznosiacutetaacutesaacutet A HIacuteR gyűjtemeacutenybe 309 hagyomaacutenyos eacutes taacutejjellegű mezőgazdasaacutegi

termeacutek eacutes eacutelelmiszer keruumllt be reacuteszletes szakmai eacutes toumlrteacuteneti leiacuteraacutessal regionaacutelis eacutes azon

beluumlli aacutegazati bontaacutesban Ezt koumlvetően az ezredforduloacuten megalakult a Hungarikum Klub

A klubot neacutegy vaacutellalat alapiacutetotta (Herendi Porcelaacutenmanufaktuacutera Rt Pick Szeged Rt

Tokaj Kereskedőhaacutez Rt Zwack Unikum Rt) Szaacutendeacutekuk szerint csak olyan termeacutek lehet

tagjuk ami jellegzetesen magyar nemzetkoumlzileg elismert keresett eacutes keacutetseacutegbe

vonhatatlanul Magyarorszaacutegroacutel szaacutermazik Az eredeti termeacutekek koumlre 2003-ban bővuumllt

előszoumlr a halasi csipkeacutevel majd 2006-ban Pető Andraacutes konduktiacutev neveleacutesi rendszereacutevel

(Toacuteth etal 2014)

A helyi termeacutekek sikereacutehez kiszaacutemiacutethatoacute gazdasaacutegi eacutes jogi koumlrnyezet neacutelkuumlloumlzhetetlen

jelenleg ugyanis nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni a termelők A 2012 aacuteprilis 2-aacuten

elfogadott Hungarikumokroacutel illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny

elsődleges keretet ad ennek mindazonaacuteltal hogy a taacutersadalom aacuteltal elismert bdquohelyi

termeacutekeketrdquo emel ki a toumlmegből eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute Ezen szakmai munkaacutek

ellaacutetaacutesa teacutenylegesen a 2012 oktoacuteber 18-aacuten megalakult Hungarikum Bizottsaacuteggal

kezdődoumltt meg A nemzeti eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az

uacutegynevezett bdquoMagyar Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik (2 aacutebra) Ez leacutenyegeacuteben

egy toumlbbleacutepcsős rendszer eacutes a nemzeti eacuterteacutek (lokaacutelis szintje) felől koumlzeliacutet a

Hungarikumok feleacute mely feleacutepiacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően biztosiacutethatoacute a teruumlleti elv

eacuterveacutenyesuumlleacutese

2 aacutebra Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramis

Forraacutes Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg

dokumentumai alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2013

A rendszer első leacutepcsőfokaacuten a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok helyezkednek el amelyek

fakultatiacutev feladatkeacutent megalakiacutethatjaacutek a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuter bizottsaacutegaikat amelyek

elkeacutesziacutetik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat (a telepuumlleacutesen fellelhető nemzeti eacuterteacutekek adatainak

gyűjtemeacutenyeacutet) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok a gyűjtemeacutenyt megkuumlldik a megyei eacuterteacutektaacuter

bizottsaacutegoknak mely rendszerezik a telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterak adatait tovaacutebbaacute sajaacutet

gyűjtőmunkaacutet is veacutegeznek Ezzel paacuterhuzamosan a Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető


15

magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute

Eacutertekezlet szakbizottsaacutega veacutegzi el Az iacutegy elkeacutesziacutetett eacuterteacutektaacuteratnak kuumlldik meg A

rendszer maacutesodik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum Bizottsaacuteg az bekezdeacutesben emliacutetett

megfogalmazaacutes szerint kijeloumlli azokat a nemzeti eacuterteacutekeket amelyek orszaacutegos

jelentőseacutegűek Ezzel paacuterhuzamosan az aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel

rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze Harmadik leacutepcsőfokaacuten a Hungarikum

Bizottsaacuteg ezekből a nemzeti eacuterteacutekekből kiemel olyanokat mely a magyar taacutersadalom

csuacutecsteljesiacutetmeacutenyeacutenek tekinthetuumlnk

Az egyes eacuterteacutekek eacuterteacutektaacuterakba valoacute felveacutetele telepuumlleacutesi megyei orszaacutegos vagy kuumllhoni

szinten javasolhatoacute A 3 aacutebraacuten a jelenleg is eacuterveacutenyben leacutevő eacutepiacutetkezeacutes folyamat laacutethatoacute

3 aacutebra A hugarikummaacute nyilvaacuteniacutetaacutes eacutepiacutetkezeacutesi folyamata

Forraacutes Gyaraky Z szerkeszteacutese 2013

A helyi szintű nemzeti eacuterteacutekeket tartalmazoacute telepuumlleacutesi a taacutejegyseacutegi eacutes a megyei

eacuterteacutektaacuterak helyi kezdemeacutenyezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutese alapjaacuten joumlnnek leacutetre Az

aacutegazati eacuterteacutektaacuterakat az egyes hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszteacuteriumok aacutelliacutetjaacutek oumlssze A

Magyarorszaacuteg hataacuterain tuacutel fellelhető magyar vonatkozaacutesuacute nemzeti eacuterteacutekek

nyilvaacutentartaacutesba veacuteteleacutet a Magyar Aacutellandoacute Eacutertekezlet szakbizottsaacutega hataacuterozza meg A

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tehaacutet leacutetrehozzaacutek helyi eacuterteacutektaacuterukat amelyeket a megyei

szintre tovaacutebbiacutetjaacutek Ha nincs megyei eacuterteacutektaacuter akkor egyenesen a Hungarikum

Bizottsaacuteghoz kuumlldik a helyi eacuterteacutektaacuterak javaslatait ahovaacute a miniszteacuteriumok aacutegazati

eacuterteacutektaacuterainak listaacuteja is keruumll Telepuumlleacutesi eacuterteacutektaacuterat az adott telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat

taacutejegyseacutegi eacuterteacutektaacuterat pedig toumlbb szomszeacutedos telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat joga leacutetrehozni


A hungarikumok maacuterkaeacuterteacutekeacutenek fejleszteacuteseacutenek eacutes veacutedelmeacutenek egyik legjobb lehetőseacutege

a veacutedjegy melynek ceacutelja az hogy egyseacuteges megjeleneacuteseacutevel felkarolja adott teacuterseacuteg

termeacutekeit eacutes előaacutelliacutetoacuteit ilyen moacutedon segiacutetve a helyi lakossaacuteg megeacutelheteacuteseacutet Tovaacutebbaacute

segiacutetseacuteget nyuacutejt abban hogy a hagyomaacutenyos termeacutekek iraacutent eacuterdeklődő fogyasztoacutek eacutes a


16

teacuterseacuteg termelői megtalaacuteljaacutek egymaacutest A veacutedjegy gyakorlati szerepe hogy a fogyasztoacutekat

biztosiacutetsa a kuumlloumlnleges eacutes ellenőrzoumltt minőseacutegről a termeacutekek helyi voltaacuteroacutel Ennek

biztosiacutetaacutesa a termelők szaacutemaacutera koumltelezően teljesiacutetendő felteacutetelek kiszabaacutesaacuteval toumlrteacutenhet a

termeacutek vagy szolgaacuteltataacutes előaacutelliacutetaacutesi helyeacutere eacutes előaacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean (Czene - Ricz

2010)

A koumlzvetett fogyasztoacutei kommunikaacutecioacute eszkoumlzekeacutent a Hungarikumokat a joumlvőben

veacutedjegy jeloumlli (4 aacutebra) mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet

biztosiacutetja a magas minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum

veacutedjegynek piaci jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk

tovaacutebbi munkahelyeket is teremthet A hasznaacutelati szabaacutelyzat garantaacutelja az elvaacuteraacutesoknak

megfelelő magas minőseacutegi sziacutenvonal fenntartaacutesaacutet a rendszeres fuumlggetlen feluumlgyeletet a

veacutedjegyek hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute jogi veacutedelmet

4 aacutebra Hungarikum veacutedjegy

Forraacutes httpelelmiszerlanckormanyhu 2013

Koumlvetkezteteacutesek


jelenleg ugyanis a termelők nem tudnak hosszabb taacutevra tervezni A Hungarikumokroacutel

illetve a Magyar Eacuterteacutektaacuterroacutel szoacuteloacute 2012 eacutevi XXX toumlrveacuteny ezt a hiaacutenyossaacutegot proacutebaacutelja

poacutetolni azaacuteltal hogy bdquohelyi termeacutekeketrdquo emel ki eacutes teszi azt nemzeti eacuterdekkeacute A nemzeti

eacuterteacutekek azonosiacutetaacutesa egy alulroacutel felfeleacute eacutepuumllő rendszerben az uacutegynevezett bdquoMagyar

Nemzeti Oumlroumlkseacuteg Piramisrdquo-ban toumlrteacutenik mely szinteacuten elősegiacuterheti a bdquobottom-uprdquo

rendszerű endogeacuten helyi gazdasaacutegfehleszteacutest A Hungarikumokat a joumlvőben veacutedjegy

jeloumlli mely elősegiacuteti a termeacutekek megismerteteacuteseacutet ndash felismerhetőseacutegeacutet biztosiacutetja a magas

minőseacutegi sziacutenvonalat A Hungarikumoknak eacutes a Hungarikum-veacutedjegynek is piaci

jelentőseacutege van mivel noumlvelhetik a versenykeacutepesseacuteget előaacutelliacutetaacutesuk tovaacutebbi

munkahelyeket is teremthet

A helyi termeacutekek illetve nemzeti eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban azok egeacuteszseacutegmegőrző eacutes

gazdasaacutegfejlesztő hataacutesukat hangsuacutelyozoacute kommunikaacutecioacutera van szuumlkseacuteg Fel kell hiacutevnunk

a figyelmet arra hogy e termeacutekek megvaacutesaacuterlaacutesa illetve fogyasztaacutesa multiplikaacutetor

hataacutessal biacuter a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesben segiacuteti a munkahelyek megőrzeacuteseacutet iacutegy

hozzaacutejaacuterul a munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes a teacuterseacutegi elvaacutendorlaacutes csoumlkkeneacuteseacutehez tovaacutebbaacute kedvező

hataacutessal van a videacuteki teacuterseacutegek fejlődeacuteseacutere a helyiek eacuteleteacutere


17

A veacutedjegy a helyi gazdasaacutegfejleszteacutes egyik jelentősebb eszkoumlzekeacutent jelenik meg a

nemzeti eacuterteacutekek tereacuten mivel megjeleneacutese garancia a minőseacutegre felfoghatoacute a

Hungarikumok ISO rendszerekeacutent mely szinteacuten erősiacuteti az Eacuterteacutekek multiplikaacutetor hataacutesaacutet

Vannak olyan Nemzeti Eacuterteacutekeink amelyek oumlnmagukban lehetneacutenek a hazaacutenk

vezeacutertermeacutekei Ilyen peacuteldaacuteul a paacutelinka melyhez az EU-s jogszabaacutelyi koumlrnyezet is

segiacutetseacuteget nyuacutejt hiszen a kifejezeacutest csak Magyarorszaacutegon előaacutelliacutetott termeacutek hasznaacutelhatja

Ez nagyban elősegiacuteteneacute hogy akaacutercsak a whiskyt a skoacutetokhoz a vilaacuteg Magyarorszaacuteghoz

kapcsolja a paacutelinka szoacutet

A nemzeti eacuterteacutekek illetve helyi termeacutekek vaacutesaacuterlaacutesi gyakorisaacutegaacutenak eacuterdekeacuteben a magyar

lakossaacuteg vaacutesaacuterlaacutesi szokaacutesaiban jelentős vaacuteltozaacutesokra van szuumlkseacuteg mely komplett

szemleacuteletvaacuteltaacutest igeacutenyel Ennek soraacuten azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiacutevuumll a

magyar vaacutesaacuterloacutekra jellemző aacutereacuterzeacutekenyseacuteget melynek koumlvetkezteacuteben a minőseacutegi eacutervek a

vaacutesaacuterlaacutes soraacuten gyakran haacutetteacuterbe szorulnak

Szemeacutelyes veacutelemeacutenyuumlnk hogy A vilaacuteg nem arra kiacutevaacutencsi hogy mit vettuumlnk aacutet abboacutel

amit a vilaacuteg eacuterteacutekei nyuacutejthatnak szaacutemunkra hanem arra hogy a magunkeacuteboacutel mivel

gyarapiacutetjuk azt

Hivatkozott forraacutesok

1 Czene Zs - Ricz J (2010) Teruumlletfejleszteacutesi fuumlzetek 2 - Helyi

gazdasaacutegfejleszteacutes - Oumltletadoacute megoldaacutesok joacute gyakorlatok VAacuteTI Nonprofit

Kft Budapest ISBN 978-963-7380-21-1 pp 7-42

2 Eacutelelmiszerlaacutenc-feluumlgyeleteacutert eacutes Agraacuterigazgataacuteseacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg

honlapja httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]

3 Gyaraky Z (2014) a Hungarikum Bizottsaacuteg titkaacutera a Hungarikum toumlrveacutenyről eacutes

a Magyar termeacutekmegjeloumlleacutes strateacutegiai elemeiről

httpelelmiszerlanckormanyhu [Letoumlltve 20140130]

4 Győri Z (2013) A Hungarikumok szerepe eacutes jelentőseacutege vilaacutegunkban In

Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete a gazdasaacutegban eacutes a

Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013

november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI

ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29

5 Kaacuteposzta J (2001) Regionaacutelis gazdasaacutegtan

6 Kassai Zs - Ritter K (2011) Helyi videacutekfejleszteacutesi programok a haacutetraacutenyos

helyzetű videacuteki kisteacuterseacutegekben Gazdaacutelkodaacutes55 (4) pp 337-346 ISSN 0046-

5518

7 Kigyoacutessy g ndash Czene Zs (2012) Lehetőseacutegein a helyi gazdasaacutegfejleszteacutesre in

Falu Vaacuteros Reacutegioacute 20121-2 szaacutemuacute folyoacuteirat Nemzetgazdasaacutegi Tervezeacutesi

Hivatal Budapest pp 5-10

8 Ritter K - Nagy H - Toacuteth T (2013) Haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teacuterseacutegek eacutes

helyi fejleszteacutesi lehetőseacutegeik egy Eacuteszak-magyarorszaacutegi peacuteldaacuten keresztuumll pp

224-242 In Lukovics M - Savanya P (Szerk) Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti

fejlődeacutesben Szeged JATE Press

9 Ritter K (2013) A hungarikumok szerepe a videacutekfejleszteacutesben a 2014-2020-as

videacutekstrateacutegia tuumlkreacuteben In Kaacuteposzta J (Szerk) A KKV-k szerepe eacutes helyzete

a gazdasaacutegban eacutes a Hungarikumok szerepe a teruumlleti fejlődeacutesben eacutes

fejleszteacutesben (Goumldoumlllő 2013 november 28-29) Szent Istvaacuten Egyetem Kiadoacute

Goumldoumlllő SZIE GTK RGVI ISBN 978-963-269-408-5 pp 64-69


18

10 Toacuteth T Neacutemedineacute Kollaacuter K Peacuteli L Nagy A Olaacuteh I Topa Z Viraacuteg Aacute (2014) A

hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutenek

oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes

Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi

Inteacutezet HUNG-2013851 A tanulmaacuteny a Videacutekfejleszteacutesi Miniszteacuterium illetve

a Hungarikum Bizottsaacuteg taacutemogataacutesaacuteval keacuteszuumllt Goumldoumlllő

11 Toacutezsa I - Zaacutetori A (2013) Hungarikumok Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasaacutegfoumlldrajz eacutes Joumlvőkutataacutes Tanszeacutek Turizmus Kompetencia Koumlzpont

Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15

12 Videacutek eacutes Gazdasaacuteg honlapja

httpwwwvidekesgazdasaghuindexphpid=hungarikum-torveny [Letoumlltve

20120203]

Szerző(k)

Aacuteldorfai Gyoumlrgy

PhD hallgatoacute

Szent Istvaacuten Egyetem

Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar

Regionaacutelis Gazdsaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet

aldorfaigmailcom

Czabadai Lilla

PhD hallgatoacute




czabadailillagmailcom


19

REGIONAL STUDY OF THE LAND PRICE AND LAND VALUE IN HUNGARY

ndash BASED ON THE EXPERIENCE OF FARM ACCOUNTING DATA

NETWORK

BARANYAI ZSOLT

VINOGRADOV SZERGEJ

VAacuteSAacuteRY MIKLOacuteS

NAAacuteR-TOacuteTH ZSUZSANNA

Abstract

As it is well known in Hungary ndash similary to most of the new EU Member States joined

in 2004 and 2007 (EU 12) ndash the price of agricultural land is significantly lower than in

the old EU Member States (EU 15) Although in the accession period experts indicated

significant differences in price levels that is they will decrease within a few years of the

EU membership and the full liberalization of the land market will not cause dastric

socio-economic problems The harmonization of expected land prices did not occur or it

occured to a different extent at the same time full liberalization is approaching fast This

study is based on this situation which aims to elucidate those factros which can be

named as reasons for the formation of the difference between land prices experienced in

Hungary and Western Europe

Keywords land price land value full liberalization of the land market significant

differences in price levels partial factor calculation yield

JEL Q12 Q15

A foumlldaacuter eacutes foumlldeacuterteacutek regionaacutelis szintű vizsgaacutelata Magyarorszaacutegon ndash tapasztalatok a

tesztuumlzemi rendszer alapjaacuten


Mint az joacutel ismert Magyarorszaacutegon ndash hasonloacutean a legtoumlbb 2004-ben illetve 2007-ben

csatlakozott uacutej euroacutepai unioacutes tagaacutellamhoz (EU12) ndash jelentősen alacsonyabb a

mezőgazdasaacutegi foumlldek aacutera mint az EU reacutegebbi (EU15) tagorszaacutegaiban A csatlakozaacutes

időszakaacuteban a szakmai koumlroumlk baacuter azt valoacutesziacutenűsiacutetetteacutek hogy az EU tagsaacutegot koumlvető

neacutehaacuteny eacuteven beluumll ezek a jelentős aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek csoumlkkenni fognak eacutes a foumlldpiac

teljes liberalizaacutelaacutesa nem fog drasztikus taacutersadalmi-gazdasaacutegi probleacutemaacutekat okozni A

foumlldaacuterak vaacutert harmonizaacutecioacuteja ugyanakkor nem illetve nem olyan meacuterteacutekben koumlvetkezett

be a teljes liberalizaacutecioacute viszont veacuteszesen koumlzeleg Ezt a szituaacutecioacutet alapul veacuteve

kutataacutesunk kettős ceacutelt fogalmaz meg egyreacuteszt hogy helyzeteacuterteacutekeleacutest adjon ndash regionaacutelis

szinten ndash a foumlldaacuterak alakulaacutesaacuteroacutel a 2006-2010 koumlzoumltti időszakra vonatkozoacutean maacutesreacuteszt a

kapcsoloacutedoacute koumlzgazdasaacutegi elmeacutelet baacutezisaacuten megvizsgaacutelja azt hogy milyen oumlsszefuumlggeacutes van

a foumlld koumlzgazdasaacutegi eacutertelemben vett eacuterteacuteke illetve az aacutera koumlzoumltt

Kulcsszavak foumlldaacuter foumlldeacuterteacutek foumlldpiac teljes liberalizaacutelaacutesa aacuterszint-kuumlloumlnbseacutegek

parciaacutelis teacutenyezőhozadeacutek szaacutemiacutetaacutes

JEL Q12 Q15

Regional Study of the Land Price and Land Value in Hungary ndash Based on the Experience

of Farm Accounting Data Network

20

Introduction

The Hungarian agriculture faces new challenges in the coming years due to the

forthcoming liberalization of land market Hungary - similarly to other newly accessed

member countries ndash considered important in the pre-accession period to keep the chance

of land purchase for the domestic private farms therefore we requested and got

temporary exemption from opening the Hungarian land market for foreigners and

business entities This moratorium is coming to an end now but the land prices in

Hungary ndash although slowly rose after the accession to the European Union - are still

below the EU average which can be the source of some serious problems Starting from

this situation the research has a double objective on the one hand it intends to give a

review of land price changes ndash at regional level ndash during 2006 and 2010 on the other

hand based on the related principles of economics it examines the interrelations

between the value of land in economic sense and its price In the frames of this analyses

are made on the farm-level data of Research Institute of Agricultural Economics (AKI)

by using partial factor return calculation and classic methodologies of determining land

value

A lot of Hungarian and international papers discuss the problem of determining the

economic value of land The related references basically can be categorized into three

groups (on the basis of Szűcs et al 2008)

Microeconomic procedures and models targeting the determination of balance

prices (eg Harvy 1974 etc)

Drafting different estimation forecasts on the basis of registrating actual market

prices (eg Featherstone ndash Baker 1987 etc)

Determination of land rent after separating the production factor returns with

different methods then ndash following its capitalization - estimating the land prices

(eg Traill 1980 Szűcs et al 1990 etc)

Considering (among others) the available database the third land evaluation approach

was chosen in case of which the production functions have key role In the frames of the

current paper the general measuring model is not introduced those who are interested

can study the references listed below

Material and methods

The database for our research was provided by the test-farm system (Hungarian FADN)

operated by the Research Institute of Agricultural Economics The analyses covered the

year 2010 at regional level As regards the group of farms ndash in accordance with the the

objectives of research ndash the examination was made with the data of bdquoSpecialist cereals

(other than rice) oilseeds and protein crop producing farms (Code 151)rdquo according to

the EU typology The data of 704 (2006) and 798 (2010) farms were available in the

examined years Out of farm-level data 14 variables were involved in the analyses

According to the chapter titled bdquoTheoretical Basicsrdquo the methodology based on the

partial return of production functions was used in the determination of economic value

of land (LV) As it was mentioned above the point in the method is that the partial

returns of individual production factors determine the value of factors among others the

return on land determines the value of land


21

Those factors were defined as the first step of value determination which probably form

the result of crop production The presumed logical correlation can be described in

mathematic terms as follows

where

Φ(E) [HUFmiddotha-1

] = clear return per one hectare of crop production A modified output

indicator is used to express it due to the different land use characteristics of private and

corporate farms utilizing the land In order to form the indicator the operating profit was

corrected by the value of rent paid for the land and the wage costs

A(Q) [AK] = land as production factor The factor was quantified with land quality that

is on the basis of the golden crown value of the currently applied Hungarian land

evaluation system

L(WT) [hmiddotha-1

] = degree of labour use The live labour use of agricultural farms was

expressed by the working time involved per one unit area

K(AC) [HUFmiddotha-1

] = allocated capital value The degree of capital allocated in technical

resources was used to express the level of capital allocation (equipment supply)

R(SC+FC+PC) [HUFmiddotha-1

] = value of production inputs (costs of materials) Items

considered as costs of production materials sowing seed costs (SC) fertilizer costs (FC)

and pesticide costs (PC)

The next step was the construction of multi-variate linear regression estimate functions

which describe the relation of the four presumed production factors and the net income

Out of these the individual factors including the share of land from income-yield was

determined Finally by capitalizing the income from land we have reached the economic

value of land (we calculated with 7 capitalization rate of interest on the basis of the

current banking (FHB Bank) practice)

Results and discussion

In the first phase of research the changes of land prices were analysed The results have

revealed that the price of land dynamically increased all over the country during the

examined period (from 2006 to 2010) from the initial 376 thousand HUF to 474

thousand HUF which corresponds to an annual average rise of approximately 245

thousand HUF (6) (Table 1) At the same time this dynamic growth covers

considerable regional differences the annual degree of growth was 10 thousand and

1625 thousand HUF on average in the Great Plain region while it exceeded 35 thousand

HUF in all the three Transdanubian regions and Northern Hungary

Expanding the research on the regions the changes of land prices were substantially

different year by year in each region Using 2010 as a basis the average land price was

between 391 thousand HUF (North Great Plain) and 628 thousand HUF (South

Transdanubia) It is interesting that the land quality does not necessarily support the

regional trends in land prices This conclusion is proved by the case of South

Transdanubian region where the land price was 628 thousand HUF for a land quality of

))()()()(()( PCFCSCRACKWTLQAfE



22

223 AK on average while the land in the Southern Great Plain with higher 235 AK

quality was worth of 405 thousand HUF

Table 1 Land price and land quality on the examined farms between 2006 and

2010

Regions

2006 2010

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Central Hungary 433 198 511 209

Central Transdanubia 376 236 519 233

West Transdanubia 371 208 529 211

South Transdanubia 479 217 628 223

Northern Hungary 332 181 456 192

North Great Plain 351 194 391 191

South Great Plain 340 256 405 235

Hungary 376 216 474 214

Source own calculation on the basis of AKI data (Research Institute of Agricultural

Economics)

Note the above values were calculated on the basis of data of farms under code of 151

by weighting them thus the results can be regarded representative

Due to the above revealed paradoxon ANOVA model was used ndash on farm level - for

analysing the impact of land quality and regional location on the land prices (Table 2)

As regards hierarchic models the results show that land prices are substantially

determined by both the land quality and geographical location It should be highlighted

as an important experience that it was confirmed the land prices are different ndash in

statistical sense too ndash within the different land quality categories according to the

location of the land In other words it is statistically proven that the price of land of the

same quality category is different in the different regions

Table 2 Effect of land quality and location on land prices (summarizing table of

ANOVA model results)

Explanatory

variables 2006 2007 2008 2009 2010

Land

quality

[Category

1-4]

ETA 0423 0413 0414 0405 0385

BETA

0456

0423

0431

0412

0380

Region

[-]

ETA 0325 0321 0280 0307 0344

BETA 0341 0310 0283 0299 0326

Interaction significant significant significant significant significant

R2E

2 029039 027032 025032 025031 025030

Source own calculation

Note Category 1 below 17 AK Category 2 between 17-25 AK Category 3 between

25-30 AK Category 4 above 30 AK significant at 001 level


23

Subsequently another research topic has arisen namely which of the two explanatory

factors ndash land quality and location ndash has stronger impact on land prices As it was

expected the land quality has stronger determination effect in every year (it was also

proved by the BETA values belonging to the variables) but the partial impact of regional

location is also significant Moreover it is important to note that the effect of land

quality on land prices shows a decreasing tendency in relation to 2006-2010 while the

explanatory power of location remains at approximately the same level All these

processes prove that the relative weight of geographical location is increasing in the

changes of land prices

In the further part of our research we tried to estimate the economic value of land on the

basis of the related economic theory The main conclusions of this examination are listed

below (Table 3)

Table 3 Land price (LP) and land value (LV) in regional distribution (2006 2010)

Title Regions

HUN C-H C-T W-T S-T N-H N-GP S-GP

Land price

(LP)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 433 376 371 479 332 351 340 376

2010 511 519 529 628 456 391 405 474

Land value

(LV)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 598 810 815 740 554 677 975 750

2010 732 838 893 854 694 766 924 836

LPLVmiddot100

[]

2006 72 46 46 65 60 52 35 50

2010 70 62 59 74 66 51 44 57


As regards the period from 2006 to 2010 the land value determined according to the

principle of economics followed an increasing tendency at country level ndash but in most of

the regions too Drawing a parallel with land prices it can be concluded that the land

price on the land market was only 50-60 of the economic value of the land during the

examined period As one of the main experiences of our examination it should be

highlighted that the institutional factors (such as aids) have an outstanding role in the

land value because negative operating incomes were received in many cases when the

subsidies were not considered and thus it could not be used for determining the land

value Therefore it can be declared that the institutional factor can be regarded one of the

main driving force behind land value changes in the short run

Examining the economic value of land by regions significant differences can be

revealed between the regions according to our calculations the land value was between

694 thousand HUF (North Hungary ndash N-H) and 924 thousand HUF (South Great Plain ndash

S-GP) in 2010 Comparing the land values to the land prices in the different regions we

got a similarly mixed picture In some of the regions the rate is around 50 (Western

Transdanubia ndash W-T Northern Great Plain ndash N-GP) which corresponds to the national

bdquoHUNrdquo average In three regions (Central-Hungary ndash C-H South Transdanubia ndash S-T



24

and North-Hungary ndash N-H) the typical land prices approach two-third of the estimated

land value while the land is the most undervalued in the Southern Great Plain region (S-

GP) which is the regional unit with the most favourable land supply

Conclusions

The present paper deals with the questions of land price and land value By analysing the

recent processes on the Hungarian land market it can be concluded that the market price

of land follows a dynamically increasing trend but this growth is not enough to reach the

land prices observed in the old member countries of the European Union (EU15) in the

foreseeable future This statement raises a lot questions especially because the

moratorium which protects the Hungarian land ndash and which was already prolonged once

ndash is closing again to an end

Geographically expanding the land market examinations substantial regional differences

were revealed regarding the land prices It was proved by statistical analyses that these

differences cover not only differences in land quality but the geographical location itself

is a considerable ndash and relatively more and more determinant - price-forming factor All

these phenomena ndash in our opinion ndash are connected with the price-increasing impact of

speculative land demand emerging on the land market

The second logical unit tried to estimate the economic value of land (including arable

land) The experiences collected on this subject prove that the land price on the

Hungarian land market in the recent period ndash and probably in our days too ndash hardly

exceeds half of the economic value determined according to the economic principles Of

course the distorting impact of institutional factors (mostly the subsidies) should also be

considered because the single area payments transferred in the frames of the Common

Agricultural Policy (CAP) have substantial impact on value forming It is especially

important because the CAP is under reform and it is expected that the distribution of

subsidies will be significantly restructured and the available funds will be probably

reduced

References

[1] Featherstone A M - Baker T G (1987) An examination of farm sector real asset

dynamics 1910-1985 American Journal of Agricultural Economics Vol (69) pp

532-545

[2] Harvey D R (1974) The theoretical and empirical analysis of agricultural land

values in England and Wales PhD thesis University of Manchester

[3] Szűcs I - Farkasneacute F M - Vinogradov Sz - Naaacuterneacute T Zs (2008) A termeleacutesi

teacutenyezők eacuterteacutekeleacutese In Szűcs I ndash Farkasneacute F M (ed) Hateacutekonysaacuteg a

mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute Budapest pp 64-85

[4] Szűcs I - Szeacutep K - Laczkoacute I (1990) Kiacuteseacuterlet a Magyar mezőgazdasaacuteg eacuterteacutek- eacutes

jaacuteradeacutektermelő keacutepesseacutegeacutenek szaacutemiacutetaacutesaacutera Cobb-Douglas fuumlggveacutenyek segiacutetseacutegeacutevel

Gazdaacutelkodaacutes Vol (36) No (3) pp 67-76

[5] Traill B (1979) An empirical model of the D K land market and the impact of

price policy on land values and rents European Review of Agricultural Economics

Vol (6) pp 209-232


25

Authors

Zsolt Baranyai (PhD)

assistant professor

Szent Istvan University

Faculty of Economic and Social Sciences

BaranyaiZsoltgtksziehu

Szergej Vinogradov (PhD)

associate professor



VinogradovSzergejgtksziehu

Mikloacutes Vaacutesaacutery (PhD)

assistant professor



VasaryMiklosgtksziehu

Zsuzsanna Naaacuter-Toacuteth (PhD)

associate professor



TothZsuzsannagtksziehu



26


27

ROMANIAN AGRICULTURE ndash ANALYSIS OF VEGETAL SECTOR

ION RALUCA ANDREEA

NOVAC CORNELIA MIHAELA

NOVAC OVIDIU CONSTANTIN

Summary

The paper analyzes the main changes and trends in Romanian agriculture land use

areas under cultivation livestock agricultural output yields trade and policy

instruments The research is a documentary study data have been gathered from

national and European databases and refer to the period 2007-2012 The main results

show that agriculture has high shares in GDP and employment compared to other

European Union countries 59 respectively 286 Agriculture in Romania has a dual

character numerous small farms holding one third of the land and very large farms

holding half of the land which lead to low productivity and small yields Agriculture is

oriented to cereals since large areas are cultivated with these crops (64 of arable

land) Lack of capital needed for developing agricultural services weather conditions

small dimension of farms are the main factors that pull down the average production per

hectare for most of the crops Romania has a positive balance sheet for cereals and live

animals and negative for the rest of agricultural and food products Romania benefited

of 23798 million Euros from European funds in 2012 which account of 4 of EU

countries

Keywords agriculture land use yields Common Agricultural Policy agricultural

trade

JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18

Introduction

Romania lies in the Southern-Eastern part of Europe upon the crossroads of the main

communication axes North-South and East ndashWest Statistical data (National Institute of

Statistic 2013) show that the total area of the country is 238391 km2 of which 936

(223055km2) rural areas Expressed in hectares the total countryrsquos territory is 235

million ha the total agricultural area in Romania is 147 million ha and the total arable

land is 94 million hectares The Romanian population is of 21733556 inhabitants of

which 48 represents rural population

Because agriculture has high shares in GDP and employment compared to other

European Union countries (see data in Table 1) this paper tries to answer the question

what are the main changes and trends in Romanian agriculture Land use areas under

cultivation livestock agricultural output yields trade and policy instruments which

financial sustain this sector are analyzed The research is a documentary study data have

been gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012

Previous studies (OECD 2005) show the main features of the rural area it consists of

12000 villages that house around 466 of the entire Romaniarsquos population 67 of the

rural population is involved in agriculture 17 work in food industry and the other 16

practice non-agricultural activities 30 of rural inhabitants work on subsistence and

semi-subsistence exploitations of 117 ha and respectively of 33 ha representing about

Romanian Agriculture ndash Analysis of Vegetal Sector

28

97 out of the total of 4 million agricultural exploitations One of the major problems of

the rural areas is that its population grows older

Agriculture has traditionally been the backbone of the Romanian economy more than

one-third of the land is devoted to cultivation Findings of short histories of Romanian

agriculture (Encyclopedia Britannica 2014) show that a radical land reform begun in

1921 and completed in 1948 redistributed farmland from large owners to peasant

farmers but the restructuring of the economy after the communist takeover included the

compulsory collectivization of agriculture carried out between 1949 and 1962 Since

1989 state farms have been retained as large units of up to about 50 hectares with

shareholders but collective farms have been broken up into individual holdings These

small individual plots became devoted to the subsistence crops traditionally cultivated by

peasants


The research is a documentary study about Romanian agriculture Data have been

gathered from national and European databases and refer to the period 2007-2012

Agriculture in GDP and total employment

Romania is fundamentally an agricultural country with a very high proportion of the

economy engaged in this sector Agricultures importance within the economy remains

disproportionately higher than its importance for Western Europe as a percentage of

GDP and as share in total employment

Romania has the highest shares of agriculture in the GDP and total employment 59

respectively 286 compared to all other EU member states This shows an agricultural

orientation of Romanian economy and low labor productivity of the sector (one third of

employees produce only 59 of the output) Bulgaria Greece and Poland account for

higher levels of agriculture in the GDP and employment On the opposite side the share

of agriculture in GDP is insignificant less than 1 in Luxembourg Belgium Sweden

Slovakia Finland Czech Republic UK and Germany

Land use and farm size

Romania has a wide range of soil types with high theoretical potential about 60 of

arable land having a good and medium fertility The Romanian total agricultural area

stands for 617 of the countryrsquos territory and the arable land represents 639 of the

total agricultural land The surface of arable land per inhabitant is about 042 ha Most of

the agricultural land belongs to the private sector 96

As seen in Table 1 agriculture was responsible for employing approximately 30 of the

countrys workforce in 2011 The rural economy generally lacks diversification and is

dependent upon natural resources consequently it is largely dependent upon agriculture

As illustrated in Table 2 restitution and distribution of land processes started in 1991

established almost four million farm holdings of which 35 million are less than 5

hectares (92) 182000 are less than 10 ha but more than 5 hectares 44000 are in the

range of 10-20 ha 18000 are in the range of 20-50 ha and 21000 are more than 50 ha


29

(05) The latter are cultivating 53 of the utilized agricultural area and holdings of

the first category are cultivating 30 of the utilized agricultural area

1 table Shares of agriculture in the GDP and total employment 2011 ()

Country

Share of

agriculture

in the GDP

Share of

agriculture in

total

employment

EU (27 countries) 12 5

Belgium 05 13

Bulgaria 42 68

Czech R 09 30

Denmark 12 24

Germany 06 16

Estonia 19 44

Ireland 11 45

Greece 25 124

Spain 20 42

France 14 29

Italy 16 37

Cyprus 18 38

Latvia 13 89

Lithuania 29 85

Luxembourg 02 12

Hungary 29 48

Malta 09 11

Netherlands 13 25

Austria 10 53

Poland 24 127

Portugal 13 99

Romania 59 286

Slovenia 13 86

Slovakia 08 30

Finland 08 42

Sweden 04 20

United Kingdom 06 12

Source EU agriculture - Statistical and economic information - 2012

We may conclude that agriculture in Romania has a dual character numerous small

farms holding one third of the land and very large farms holding half of the land The

dual character is a result of Land Law passed in 1991 (Law 181991) which restored

ownership rights to former owners their heirs or successors whose land had been

expropriated by the state after 1945 and it returned usage rights to individuals whose

land had been managed for years by co-operatives and state-owned farms


30

The EU27 holds 12 million farms 70 are less than 5 ha and cultivate 68 of the total

agricultural area The 716 large farms hold 66 of the agricultural area The average

area of a farm is 14 ha compared to Romania and Hungary where it is 344 ha and

respectively 812 ha Hungary holds 577000 farms which cultivate 46 million hectares

of agricultural land The ownership structure shows that 87 of all holdings representing

6 of the utilized agricultural area are in family holdings (0-5 ha) with an average size

of 05 ha

2 table Number and area of holdings in EU27 Romania and Hungary 2010

Farm

size

class

EU 27 Romania Hungary

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultu

ral area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

0-5 8314 11834 3594 3948 502 281

5-10 1307 9160 182 1211 26 184

10-20 903 12663 44 571 19 269

20-50 774 24518 18 549 15 473

gt50 716 113430 21 7027 14 3480

Total 12014 171604 3859 13306 577 4686


Agriculture by sector

The structure of land fund in Romania shows a dominant orientation to agricultural area

(61) and less to forests (28) and other uses (Table 3) Among agricultural uses

arable land has the highest share 64 followed by pastures 22 hayfields 10

vineyards 14 and orchards 13

3 table Total land fund by use in Romania 2007-2011 (thou ha)

Specification 2007 2008 2009 2010 2011

Total area of the land

fund 238391 238391 238391 238391 238391

Agricultural area 147093 147023 146849 146345 145909

arable 94233 94151 94225 94040 93523

pastures 33300 33330 33138 32887 32777

hayfields 15314 15324 15280 15296 15535

vineyards and vine

nurseries 2180 2145 2154 2136 2113

orchards and tree

nurseries 2066 2073 2052 1986 1961

Forests and other forest

vegetation lands 67409 67286 67529 67581 68009

Source National Institute of Statistics of Romania

Crop production


31

The main crops cultivated in Romania are cereals (corn wheat barley and oatmeal)

oilseeds (sunflower rape and soy beans) root crops (potatoes sugar beet) and

vegetables (tomatoes dry onion dry garlic white cabbage green peppers water melons

and melons) The cereal sector has a high share in arable land about 64 because of the

national demand for these agricultural products The areas and the production of

technical plants sugar beet and oil crops are in line with the national tradition of crop

cultivation

4 table Cultivated area by main crops in Romania 2007-2012 (thousand

hectares)

Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Cultivated area

total 77772 77981 78841 78074 80816

Cereals of

which

51292 52107 52824 50406 52247

Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922

Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234

Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853

Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212

Oilseeds of

which 13404 12394 12538 14097 14725

Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648

Rape 3649 365 4199 5373 3927 971

Soybean 1332 499 488 639 721 779

Root crops of

which 3201 2984 297 2823 2794

Potatoes 233 2220 2223 2110 2128

Sugar beet 287 204 213 220 188 294

Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589

Source National Institute of Statistics of Romania Ministry of Agriculture and Rural

Development

In dynamics total area cultivated grew up from 77 million hectares in 2007 to 8 million

hectares in 2011 The surfaces with cereals oilseeds and vegetables increased and

surfaces with root crops decreased Area cultivated with sunflower grew up in 2012 and

area under rape sharply increased in 2010 and decreased afterwards Areas under

cereals wheat barley oatmeal and maize remained around the same values in the period

analysed The land structure highlights the dominance of cereals and among them of

maize and wheat More than one third of the arable area is cultivated with maize At least

two reasons can be mentioned for its spreading its production sustains the livestock

sector and the costs are moderate regarding crop technology and as a result the maize

represents an easy plant to cultivate and with a law degree of mechanization on small

parcels In Table 5 the yields are presented


32

5 table Average yield for main crops in Romania 2007-2011 and comparative

analysis with EU27 and Hungary for 2011 (kgha)

Specification 2007 2008 2009 2010 2011 EU27

2011

Hungary

2011

Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210

Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840

Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450

Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590

Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600

Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100

Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380

Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260

Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380

Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600

In terms of white-sugar value for Romania 7800 kgha

Source National Institute of Statistics of Romania EU agriculture - Statistical and

economic information - 2012

It seems that 2007 was a bad agricultural year when average productions have low

levels Even if 2007 is not taken into account yieldsrsquo levels are much below the average

yields in EU27 and Hungary for all crops

Conclusions

Taking into account all the considerations above a final answer to the research question

is that the main features of Romanian agriculture are

high shares in GDP and employment compared to other European Union

countries 59 respectively 286

dual character numerous small farms holding one third of the land and very

large farms holding half of the land which lead to low productivity and small

yields

cereal oriented since large areas are cultivated with these crops (64 of arable

land)

low yields due to the lack of capital needed for developing agricultural services

weather conditions small dimension of farms

Considering the agricultures importance within the economy this sector is significantly

supported by state Romania as Member State of the European Union benefits from

European Unions EAFRD financial contributions The funds should be oriented towards

developing businesses of middle size exploitation viable and open to market and less

towards small ones towards sectors where demand is increasing energy crops such as

rape and sunflower and towards encouraging the phenomenon of associations and as

such increasing the size of farms to an area large enough to develop agricultural services

and to obtain higher performance


33

References

[1] Annunziata A ndash Vecchio R (2013) Agri-food Innovation and the Functional

Food Market in Europe Concerns and Challenges In Eurochoices vol12 (2)

p12-19

[2] Davis J (2013) Climate Change and Agri-food In EuroChoices vol12 (3)

p3

[3] Statistical Yearbook of Romania 2013 (2013) Bucharest National Institute of

Statistic of Romania p422 432-436

[4] EU agriculture - Statistical and economic information ndash 2012 (2014) European

Commission Agriculture and Rural Development Statistic and indicators

Agricultural statistic

[5] Final Report of Intermediate Assessing the National Program for Rural

Development (2014) Bucharest Ministry of Agriculture and Rural

Development

[6] Government Ordinance No 452005 regarding market organization for

agricultural and agro-food products (2005) Bucharest Official Monitor no

75418 Aug 2005

[7] Romanian Agriculture Policy (2005) OECD

[8] Romania Agriculture forestry and fishing Encyclopedia Britannica 2014

Author

Ion Raluca Andreea PhD

associate Professor

The Bucharest University of Economic Studies

Department Agro-food and Environmental Economy

ralucaioneamasero

Novac Cornelia Mihaela PhD

lecturer eng

University of Oradea

Faculty of Electrical Engineering and Information Technology

Department Electrical Engineering

mnovacuoradearo

Novac Ovidiu Constantin PhD

associate Professor eng



Department Computers and Information Technology

ovnovacuoradearo


34


35

NOumlVEacuteNYI NOumlVEKEDEacuteS-SZABAacuteLYZOacuteK HATAacuteSA EGYNYAacuteRI

DIacuteSZNOumlVEacuteNYEKRE

KISVARGA SZILVIA

TILLYNEacute MAacuteNDY ANDREA

Abstract

To reach the habits for market purpose we used alternative biostimulators and

retardants such as Regalis Toprex Caramba CCC and Cultar These are mainly

fungicides but have dwarf-growth influencing effect The species used for the experiment

were Coreopsis grandiflora Godetia grandifolra Scabiosa atropurpurea Matthiola

incana and Schizanthus wisentonensis The trial interval was 2010 April to 2011 July

The treatments were started when the plants were in 2-3 true leaf stage From that time

the treatments were repeated in 14-18 days cycle with the substances We tried to

increase the habit the intensity of blooming and durability with conditioning

substancesThe results were followed-up by biochemical and histological methods too

Summarizing all chemicals had effect on the tested species Regalis and Cultar showed

the most effective achievement With these substances treated plants have more shorter

joints more and robust leafs and more compact habit comparing to the kontroll plants

Regarding blooming the treated plants started to bloom 10-14 days later and 15 of

the treated Scabiosa atropurpurea pots havenrsquot started blooming during the vegetation

interval time Matthiola incana showed very good results it was a successful trial plant

Key words CCC Caramba Regalis annual potplant retardant bioregulator

JEL Q10


Leghataacutesosabb szernek a Regalis eacutes a Caramba bizonyult az eredmeacutenyek fuumlggveacutenyeacuteben

Legjobb kiacuteseacuterleti taxon pedig a Matthiola incana volt A toumlbbi kiacuteseacuterletbe vont taxon is

reagaacutelt a kezeleacutesekre de nem annyira kimagasloacutean mint a Matthiola incana eseteacuteben A

viraacutegzaacutesi intervallumok a legtoumlbb esetben leroumlviduumlltek de nem olyan meacuterteacutekben ami

nagyban ronthatnaacute a piackeacutepesseacutegeacutet A viraacutegszaacutem nőtt a bokros habitus szinteacuten Toumlbb

esetben megfigyelhetők voltak leveacuteldeformaacutecioacutek A kiacuteseacuterlet eacutes a hasznaacutelt szerek

alkalmasak tovaacutebbi kiacuteseacuterletek folytataacutesaacutera

Kulcsszavak CCC Caramba Regalis egynyaacuteri cserepes retardaacutens bioregulaacutetor

JEL Q10

Bevezeteacutes irodalmi aacutettekinteacutes

A diacutesznoumlveacutenykereslet vilaacutegszerte eacutevről-eacutevre vaacuteltozik Egyre toumlbb hibrid eacutes fajta jelenik

meg a piacon a kereslet erősoumldik azon noumlveacutenyek vagy az eddig ismert noumlveacutenyek azon

vaacuteltozatai iraacutent amelyek előzőleg meacuteg ismeretlenek voltak Ahhoz hogy a

diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesben eacutes -kereskedelemben leacutepeacutest tudjunk tartani az egyre szeacutelesedő

kiacutenaacutelattal eacutes igeacutenyekkel megoldaacutest talaacutelhatunk az esetleges uacutej fajok cserepes kultuacuterakeacutent

valoacute termeszteacutesbe vonaacutesaacuteval A diacutesznoumlveacutenytermeszteacutes nagy reacuteszeacuten neacutelkuumlloumlzhetetlenek a

minőseacutegi aacuteru előaacutelliacutetaacuteshoz az auxinok a gibberellinek a citokininek eacutes egyeacuteb

szintetikus noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute anyagok főkeacutent retardaacutensok melyek hasznaacutelataacutet az

Noumlveacutenyi noumlvekedeacutes-szabaacutelyzoacutek hataacutesa egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyekre

36

Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutes oacuteta egyre inkaacutebb korlaacutetozni kiacutevaacutenjaacutek ndash a szakmai

nyomaacutes elleneacutere Fontos ezek valamint az uacutejonnan megjelenő alternatiacutev bioregulaacutetorok

mineacutel okszerűbb eacutes ceacutelszerűbb hasznaacutelataacutenak vizsgaacutelata

A kerteacuteszeti kultuacuteraacutek ndash eacutevelő eacutes egynyaacuteri noumlveacutenyek ndash termeszteacuteseacutet illetően a termeacuteszetes

eredetű biostimulaacutetorok szerepe nő Ezen a teruumlleten nemzetkoumlzi szinten maacuter koraacutebban

elkezdődtek kutataacutesok de azok eredmeacutenyei a hazai viszonyokra csak kellően alapos

vizsgaacutelat utaacuten adaptaacutelhatoacutek Hazaacutenkban a biostimulaacutetorok hataacutesaacutet vizsgaacuteloacute kiacuteseacuterletek

diacutesznoumlveacuteny vonatkozaacutesban az utoacutebbi neacutehaacuteny eacutevben indultak

Leginkaacutebb Neacutemetorszaacutegban eacutes Angliaacuteban veacutegeztek ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterleteket laacutegy- eacutes

faacutesszaacuteruacute noumlveacutenyekkel egyaraacutent

Reiners (2007) a hagyomaacutenyos diacuteszkerteacuteszeti noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacutenak szaacutemiacutetoacute

daminozid hatoacuteanyaguacute Alar-85 keacutesziacutetmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelta cserepes

diacutesznoumlveacutenykultuacuteraacutekon eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy a preparaacutetummal kezelt

noumlveacutenyek sokkal jobb habitustulajdonsaacutegokat mutatnak mint a kontrollcsoportba tartozoacute

noumlveacutenyek

Schmidt eacutes taacutersai (1996) diacutesznoumlveacutenyek leveacutelalakulaacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek Fuchsia Torenia

Solidago eacutes Hibiscus fajtaacutekon kuumlloumlnboumlző noumlvekedeacutesszabaacutelyozoacute szerek hasznaacutelataacuteval

Elteacuterő koncentraacutecioacutekban jutattak ki Alar 85-t Cycocel-t eacutes Cultar-t Hisztoloacutegiai

vizsgaacutelataik kimutattaacutek hogy a kezelt noumlveacutenyek paliszaacuted parenchimaacuteja sokkal vastagabb

volt mint a kontroll csoporteacute valamint a Cultar-ral kezelt noumlveacutenyekben kevesebb

klorofill volt megtalaacutelhatoacute mint a kezeletlen aacutellomaacuteny noumlveacutenyeinek leveleiben

Vizsgaacutelatok mutattak raacute hogy a metkonazol hatoacuteanyaguacute Caramba mely kalaacuteszosok eacutes

repce megbetegedeacutesei ellen engedeacutelyezett fungicid keacutesziacutetmeacuteny valamint a kimondottan

noumlvekedeacutesszabaacutelyozaacutesra ajaacutenlott flurprimidor hatoacuteanyaguacute Topflor hasonloacutean joacute

hataacutesmechanizmusuacute

Tilly-Maacutendy eacutes taacutersai (2011) kiacuteseacuterleteket veacutegeztek a Pelargonium rsquoRobertsrsquos Lemonrsquo

fajtaacuten a Bistep szerrel kuumlloumlnboumlző koncentraacutecioacutekban Munkaacutejuk soraacuten meacuterteacutek a gyoumlkeacuterzet

hosszaacutet nagysaacutegaacutet toumlmegeacutet valamint a levelek klorofilltartalmaacutet Arra az eredmeacutenyre

jutottak hogy a legmagasabb 02 koncentraacutecioacuteban alkalmazott szer a leghataacutesosabb

A toumlrpiacutetőszerek egy csoportja a noumlveacutenyek gibberellin termeleacuteseacutere van hataacutessal -

megszuumlntetik a hormon hataacutesaacutet ezaacuteltal megtoumlrik az apikaacutelis dominanciaacutet (Schmidt

2002) Ezaacutelatal a noumlveacuteny hosszanti noumlvekedeacutese lelassul vagy megaacutell eacutes az oldaliraacutenyuacute

elaacutegazaacutesok kezdenek intenziacutevebben fejlődni

Ikeda eacutes taacutersai (2001) a gibberellin hataacutesaacutet vizsgaacuteltaacutek rizs noumlveacutenyen Kimutattaacutek hogy a

gibberellin-tuacutelsuacutelyos noumlveacutenyen sokkal toumlbb a viacutezszintes iraacutenyuacute elaacutegazaacutes mint a vadon

előforduloacute nem kezelt noumlveacutenyeken ez a mondat ellentmond az előzőnek az előzőben a

gibberellinszinteacutezist gaacutetloacute anyagoknak van oldalelaacutegazaacutesok keacutepződeacuteseacutet serkentő hataacutesa

itt fordiacutetva

Hirano eacutes taacutersai (2010) leiacutertaacutek a gibberellin teljes műkoumldeacutesi geacutenhez koumltoumltt

mechanizmusaacutet ugyancsak Oryza sativa noumlveacutenyen


37

Wojciechowski eacutes taacutersai (2009) aacuterpa noumlveacutenyen veacutegeztek vizsgaacutelatokat A vizsgaacutelatok a

noumlveacuteny gyoumlkeacuternoumlvekedeacuteseacutenek toumlrpiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Kiacuteseacuterletuumlkben a rsquo Merciarsquo eacutes rsquoMaris

Midgeonrsquo fajtaacutekat vizsgaacuteltaacutek

Vizsgaacuteltaacutek az uacutegynevezett reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat eacutes a toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokat

is A vizsgaacutelat arra iraacutenyult hogy a talajban geacutel aacutellaguacute koumlzegben vagy folyadeacutekban

fejlődnek-e jobban a noumlveacutenyek A reacuteszben-toumlrpiacutető hataacutesuacute alleacutelokkal rendelkező

egyedekneacutel a gyoumlkeacuter hosszuacutesaacutega eacutes toumlmege nem mutatott szignifikaacutens kuumlloumlnbseacuteget a

kontrollhoz keacutepest de a toumlrpiacutető alleacutelt hordozoacute egyedekneacutel a noumlveacutenyek gyoumlkere joacuteval

nagyobb volt a noumlveacuteny araacutenyaacutehoz viszonyiacutetva tehaacutet az alleacutel szerepe jelentősen kihat a

noumlveacuteny gyoumlkereacutere is

Anyag eacutes moacutedszer

Vizsgaacutelatainkat Maacutetrafuumlreden a VM ASZK Maacutetra Szakkeacutepző Iskola csemetekertjeacuteben

illetve annak uumlveghaacutezaiban valamint a Budapesti Corvinus Egyetem

Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutekeacuten veacutegeztuumlk

A kiacuteseacuterletbe egynyaacuteri diacutesznoumlveacuteny fajokat vontunk be Ezen fajok a Godetia grandiflora

Scabiosa atropurpurea Coreopsis grandiflora eacutes Matthiola incana Schizanthus

wisentonensis voltak Jellemző raacutejuk hogy ezek a taxonok nem terjedtek el cserepes

kultuacuterakeacutent mivel magassaacuteguk 50-80 cm elaacutegazaacutesaik szaacutema keveacutes vagy egyaacuteltalaacuten nem

rendelkeznek elaacutegazaacutesokkal viszont leveleik dekoratiacutevak viraacutegaik viszonylag

nagymeacuteretűek sziacutenesek eacutes hosszuacute viraacutegzaacutesi intervallummal rendelkeznek

A kiacuteseacuterleteket keacutet tenyeacuteszidőszakon keresztuumll veacutegeztuumlk Az első tenyeacuteszidőszak 2010

aacuteprilisaacutetoacutel 2010 augusztusaacuteig a maacutesodik eacutevi tenyeacuteszidőszak 2011 aacuteprilisaacutetoacutel 2011

juacuteliusaacuteig tartott

A kultuacuteraacutekat magveteacutesről indiacutetottuk majd 2-3 lombleveles aacutellapotukban 3 hetes

korukban tűzdeltuumlk veacutegcsereacutepbe A noumlveacutenyhaacutezboacutel keruumlltek ki szabadfoumlldi aacutegyaacutesba

konteacutenerekkel egyuumltt Az intenziacutev nyaacuteri napsugaacuterzaacutes miatt az aacutegyaacutest raschel-haacuteloacuteval

fedtuumlk be A kiacuteseacuterleti aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak veacutegeacuteig ezen a helyen maradt Az

aacutellomaacuteny a tenyeacuteszidőszak alatt egyszer kapott taacutepoldatos kezeleacutest melyet kimondottan

szuumlkseacutegesnek tartottunk az eacuteszrevehető nitrogeacutenhiaacuteny koumlvetkezteacuteben

A 2010 eacutevben Godetia grandiflora Matthiola incana Scabiosa atropurpurea

Coreopsis grandiflora taxonok 2011-ben pedig az előző eacutevben joacute eredmeacutenyeket mutatoacute

Matthiola incana keruumllt a kiacuteseacuterletbe valamint a Schizanthus wisentonensis eacutes a

Scabiosa atropurpurea voltak a kiacuteseacuterleti fajok

Az aacutellomaacutenyt 20-25 egyedből aacutelloacute csoportokra bontottuk taxononkeacutent eacutes hat vizsgaacutelati

csoportot kuumlloumlniacutetettuumlnk iacutegy el Az egyes csoportokat az egyes retardaacutensokkal kezeltuumlk eacutes

volt egy kontroll csoportunk

A retardaacutensok koumlzuumll a CCC-t a Caramba-t a Cultar-t a Toprex-et 01 -os a Regalis-t

025 -os koncentraacutecioacuteban vontuk be a kiacuteseacuterletbe Ezek a koncentraacutecioacutek a gyaacutertoacuteceacuteg

aacuteltal ajaacutenlott toumlmeacutenyseacutegek A retardaacutensokboacutel 300 mlm2

mennyiseacuteget hasznaacuteltunk fel


38

Az első kezeleacutest tűzdeleacutes utaacuten 2 nappal veacutegeztuumlk majd egeacuteszen a taxonok 100 -os

viraacutegzaacutesaacuteig folytattuk 10-14 napos időkoumlzoumlnkeacutent

Az első kezeleacutes utaacuten a Caramba-val permetezett noumlveacutenyeken eacutegeacutesi tuumlnetek mutatkoztak

Felteacuteteleztuumlk hogy a szer magas koncentraacutecioacuteja miatt leacutepett fel a probleacutema ezeacutert egy uacutej

csoportot vontunk be a kiacuteseacuterletbe amelyet csupaacuten 005 -os toumlmeacutenyseacutegű Caramba-val

kezeltuumlnk 2010-ben

A tesztnoumlveacutenykeacutent alkalmazott egynyaacuteri diacutesznoumlveacutenyek neveleacutese soraacuten a megfigyeleacutesek

meacutereacutesek taacutergyaacutet keacutepezteacutek a koumlvetkezők

- a noumlveacutenyek fenoloacutegiai aacutellapotaacutenak nyomon koumlveteacutese (csiacuteraacutezaacutes elaacutegazaacutes

viraacutegzaacutes kezdete eacutes veacutege)

- a noumlvekedeacutesi uumltem megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszehasonliacutetaacutesa a kontroll noumlveacutenyek

noumlvekedeacutesi uumltemeacutevel (magassaacuteg eacutes kiterjedeacutes meacutereacutese)

- a noumlveacutenyek morfoloacutegiai beacutelyegei (pl noumlveacutenymagassaacuteg leveacutelfeluumllet-index

elaacutegazaacutesok szaacutema bokoraacutetmeacuterő viraacutegmeacuteret viraacutegszaacutem viraacutegsziacuten

sziacutenintenzitaacutes)

Eredmeacutenyek eacutes koumlvetkezteteacutesek

A kiacuteseacuterlet eredmeacutenyei alapjaacuten az alkalmazott szerek mindegyike gaacutetolta a tesztnoumlveacutenyek

noumlvekedeacuteseacutet a toumlrpiacuteteacutes meacuterteacuteke fajspecifikus volt

2010 eacutev eredmeacutenyei

Legjobb eredmeacutenyt a Matthiola incana kezeleacuteseacutevel eacutertuumlk el (1 aacutebra) ez a noumlveacuteny reagaacutelt

legeacuterzeacutekenyebben a vizsgaacutelt hatoacuteanyagokra Az eredmeacutenyekben kimutathatoacute hogy a

Matthiola incana taxonnaacutel a szerek aacutetlagosan kb 10 cm-es magassaacutegot eredmeacutenyeztek

miacuteg a toumlbbi vizsgaacutelt taxonnaacutel 30-50 cm magasra is megnőttek a kezelt egyedek

Elmondhatoacute hogy minden szer jelentősen csoumlkkentette a noumlveacutenyek magassaacutegaacutet

hataacutesukra kompakt bokros habitus alakult ki Legerősebb toumlrpiacutető hataacutesa a Regalis

oldatnak volt de a legkeveacutesbeacute hateacutekony CCC is 50 -os toumlrpuumlleacutest eredmeacutenyezett

Minden szernek volt hataacutesa a tesztnoumlveacutenyekre A leghateacutekonyabbnak a Regalis eacutes a

Cultar mondhatoacutek Hataacutesukra a habitus bokrosabb lett a leveacuteltoumlmeg megnőtt eacutes maga a

noumlveacuteny sokkal kompaktabb lett A szerek fajspecifikusak Viraacutegzaacutesi idő szempontjaacuteboacutel

viszont a kezelt noumlveacutenyek 10-14 nappal keacutesőbb kezdtek el viraacutegozni eacutes a kezelt

Scabiosa atropurpurea egyedek 15 -a nem viraacutegzott a tenyeacuteszidőszak alatt


39

1 aacutebra A Matthiola incana magassaacutegi adatai 2010

Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes

Vegetatiacutev reacuteszekkel kapcsolatos eredmeacutenyek

A Matthiola incana nagyon joacute eredmeacutenyekkel zaacuterta az eacutevet a 1 szaacutemuacute aacutebraacuten is joacutel

laacutetszik hogy a kontroll csoport magassaacutega eacutelesen elkuumlloumlnuumll a kezelt csoportoktoacutel A

Toprex kezeleacutes olyan meacuterteacutekű csoumlkkeneacutest eredmeacutenyezett a noumlveacutenyek magassaacutegaacuteban ami

a maacuter a piacos habitus rovaacutesaacutera ment

A noumlveacutenyaacutetmeacuterővel kapcsolatban elmondhatoacute hogy eleacuterteacutek a noumlveacutenyek a kontroll

csoportnaacutel meacutert eredmeacutenyeket sőt sok esetben meacuteg meg is haladtaacutek azt

Viraacutegzaacutessal kapcsolatos eredmeacutenyek

Matthiola incana-naacutel a Toprex-szel illetve a Regalis-sal kezelt aacutellomaacutenyokon maacutesfeacutel

hoacutenapos keacuteseacutes mutatkozott a viraacutegzaacutes kezdeteacuteben (juacutelius 30) a kontroll csoporthoz

keacutepest (juacutenius 15) Maga a viraacutegzaacutes viszont ezen csoportokban a nyiacutelaacutes kezdeteacutevel

araacutenyosan viszonylag ugyanannyi ideig tartott (augusztus 10) mint a kontroll

aacutellomaacutenyban (juacutelius 13) A Caramba 005 -os toumlmeacutenyseacutegneacutel a viraacutegzaacutes teljes

egeacuteszeacuteben elmaradt

A toumlbbi kezeleacutesi csoportnaacutel ilyen eacuteles kuumlloumlnbseacuteg nem volt megfigyelhető maximum egy

heacutet keacuteseacutes volt tapasztalhatoacute a kontroll csoporthoz keacutepest a Toprex kezeleacutes eseteacuteben

0

5

10

15

20

25

30

20100511 20100611 20100711

CCC

Caramba

Cultar

Regalis

Toprex

Kontrol


40

1taacuteblaacutezat Matthiola incana viraacutegzaacutesi adatai 2010-ben

Matthiola i

20100630 Kontroll CCC Caramba

(005) Caramba(01) Cultar Regalis Toprex

Viraacutegzaacutesi 100 60 0 20 10 0 10

Viraacutegszaacutem (db) 5 3 0 1 05 0 05

Scabiosa a


(005) Caramba (01) Cultar Regalis Toprex



Godetia g

20100630 Kontroll CCC Caramba (005)

Caramba (01) Cultar Regalis Toprex



Coreopsis g

20100630 Kontrol CCC Caramba






A haacuterom tesztnoumlveacutenyuumlnk ebben az eacutevben a Matthiola incana a Schizanthus

wisentonensis eacutes a Scabiosa atropurpurea voltak A 2010 eacutevben kiacuteseacuterletbe vont

Coreopsis grandiflora-t eacutes Godetia grandiflora-t kivettuumlk a teszttaxonok koumlzuumll mivel

2010-ben gyenge eredmeacutenyt produkaacuteltak

2011 eacutevben az eredmeacutenyek sokban hasonliacutetanak a 2010 eacutevi eredmeacutenyekhez

Eredmeacutenyeink azt mutattaacutek hogy mind magassaacuteg mind leveacutelszaacutem eacutes noumlveacutenyaacutetmeacuterő

tekinteteacuteben a Matthiola incana volt a legeacuterzeacutekenyebb a kiacuteseacuterletek soraacuten Minden szerneacutel

a Matthiola eacuterte el a legkisebb magassaacutegot eacutes a legnagyobb leveacuteltoumlmeget

Viraacutegszaacutem alakulaacutesa

Az 1 taacuteblaacutezaton laacutethatoacute hogy a Matthiola incana-naacutel eacuterdekes eredmeacutenyeket kapunk a

szerek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban Legkoraacutebban a CCC-vel eacutes Caramba-val kezelt

noumlveacutenyek kezdenek el viraacutegozni A Caramba kimagasloacutean teljesiacutetett a toumlbbi noumlveacutenyhez

keacutepest a kontroll csoporthoz keacutepest 125-szer toumlbb viraacutegot produkaacutelt A CCC-vel kezelt

noumlveacutenyek hamarabb kinyiacuteltak de a viraacutegzaacutesi intervallum joacuteval koraacutebban befejeződoumltt

(juacutenius 2 dekaacutedja) mint a toumlbbi csoportnaacutel Ez sajnos a piacossaacuteg szempontjaacuteboacutel


41

haacutetraacuteltatoacute teacutenyező A Regalis-szal kezelt csoport csak juacutenius veacutegeacuten kezdett el nyiacutelni eacutes

nem is produkaacutelt nagy viraacutegtoumlmeget a kontrollhoz keacutepest (75 ) de a noumlveacuteny habitusa a

kompakt termet a nagy leveacuteltoumlmeg ellensuacutelyozta a hataacutest

A Toprex eacutes a Cultar is joacutel teljesiacutetettek a kiacuteseacuterlet soraacuten A Toprex a kontrollhoz keacutepest

42-szer toumlbb viraacutegmennyiseacuteget produkaacutelt de a viraacutegzaacutes roumlvid volt A Cultar-naacutel 200 -

os viraacutegmennyiseacuteget eacutertuumlnk el a kontrollhoz keacutepest tovaacutebbaacute joacuteval hosszabb ideig tartott

mire a legtoumlbb csoport viraacutegainaacutel megkezdődoumltt az elnyiacutelaacutes a Cultar csoport meacuteg uacutejabb

viraacutegokat fejlesztett A Toprex eacutes a Caramba csoport viraacutegzott a legtovaacutebb (juacutenis veacutege-

juacutelius eleje)

A Schizathus wisentonensis eseteacuten a CCC a Cultar eacutes a Regalis eredmeacutenyezett nagyfokuacute

koraisaacutegot a toumlbbi csoport noumlveacutenyeivel szemben

Vegetatiacutev teljesiacutetmeacuteny eredmeacutenyei

A Matthiola minden alkalmazott toumlrpiacutető szerre joacutel reagaacutelt magassaacutega a tesztcsoportoknaacutel

20 cm alatt maradt Azt is hozzaacute kell viszont tennuumlnk hogy a kontroll csoport egyedei

sem voltak kiugroacutean magasak aacutetlagosan 40 eacutes 50 cm koumlzoumlttiek A tesztnoumlveacutenyek

habitusa bokros lett viraacutegzaacutesuk koraibb volt mint a kontroll aacutellomaacutenyeacute

A Scabiosa atropurpurea nem mutatott joacute eredmeacutenyeket mind noumlveacutenymagassaacuteg mind

noumlveacutenyaacutetmeacuterő mind pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben nem egyeacutertelműek az eredmeacutenyek

meacuteg kezeleacutesi csoporton beluumll is nagyon nagy elteacutereacutesek voltak a noumlveacutenyek koumlzoumltt A

kezeleacutes alaacute vett tesztnoumlveacutenyek maacuter juacutenius első feleacuteben elviraacutegoztak emiatt kivettuumlk őket

a kiacuteseacuterletből Termeszteacutesi szempontboacutel ez nem kedvező tulajdonsaacuteg Ezt a taxont nem

javasoljuk tovaacutebbi vizsgaacutelatokra

2aacutebra Regalis hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben



42

3 aacutebra Caramba hataacutesa a haacuterom vizsgaacutelatba vont fajra 2011-ben


4aacutebra Caramba hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera


5 aacutebra CCC hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera


0

10

20

30

40

50

60

70

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


43

6aacutebra Regalis hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera


7 aacutebra Cultar hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera


0

10

20

30

40

50

60

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


44

8aacutebra Toprex hataacutesa a noumlveacutenyek magassaacutegaacutera

Forraacutessajaacutet szerkeszteacutes

9 aacutebra Kontrolnoumlveacutenyek magassaacutegaacutenak alakulaacutesa


A szerek tekinteteacuteben elmondhatoacute hogy a Regalis valamint a Cultar bizonyultak a

leghataacutesosabb szereknek viszont ezzel oumlsszefuumlggeacutesben aacutell az is hogy a Scabiosa

atropurpeurea eseteacuten egyik vizsgaacutelatban vont szer sem bizonyult igazaacuten hataacutesosnak A

Toprexneacutel pedig leveacutelszaacutem tekinteteacuteben hataacutestalan a szer baacuter ez azzal is magyaraacutezhatoacute

hogy kisebb magassaacuteghoz kevesebb leveacutel paacuterosul A CCC ugyancsak csaknem

hataacutestalannak bizonyult nemcsak a 2010 hanem a 2011 eacutevben is

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

100

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


45


1 ALTMANN A Erysimum und Andere Bluumlher fuumlr die Fruumlhjahrssaison Das

Magazin fuumlr Zierpflanzenbau Braunschweig 2007 8 46-49

2 IKEDA A UEGUCHI-TANAKA M SONODA

Y KITANO

H

KOSHIOKA M FUTSUHARA

Y MATSUOKAa

M YAMAGUCHI

M

Slender rice a constitutive gibberellin response mutant is caused by a null

mutation of the SLR1 Gene an ortholog of the height-regulating gene

GAIRGARHTD8American Society of Plant Biologists 2001 135 999-

1010

3 GAD M SCHMIDT G GERZSON L Growth retardants affect the leaf

characteristic of some ornamental plants A Kerteacuteszeti eacutes Eacutelelmiszeripari

Egyetem Koumlzlemeacutenyei 1996 LV 56-61

4 HIRANO K ASANO K TSUJI H KAWAMURA M MORI H KITANO

H UEGUCHI-TANAKA M MATSUOKA M 2010 Characterization of the

molecular mechanism underlying gibberellin perception complex formation in

rice American Society of Plant Biologists 2010 228 2680-2696

5 TILLY-MAacuteNDY A KONCZ L HONFI P HROTKOacute K 2011 The effect of

Bistep on the root formation of Pelargonium rsquoRobertrsquos Lemonrsquo I Transilvanian

Horticulrure and Landscape Studies Conference 2011 Targu-Mures 71

6 REINERS S 2007 Hemmstoffe bei Topfranunkeln Alar-Ersatz gesucht

Gaumlrtnerboumlrse 2007 12 26-28

7 WOJCIECHOVSKI T GOODING MJ RAMSAY L GREGORY PJ 2009

The effects of dwarfing genes on seedling root growth of wheat Journal of

Experimental Botany 2009 609 2565-2573

Szerzők

Kisvarga Szilvia

PhD-hallgatoacute

Budapesti Corvinus Egyetem

Diacutesznoumlveacutenytermeszteacutesi eacutes Dendroloacutegiai Tanszeacutek

Tillyneacute Dr Maacutendy Andrea

egyetemi docens




46


47

EGYES EacuteRZEacuteKENY AacuteGAZATOK JOumlVEDELMEZŐSEacuteGI HELYZETE ndash

VIZSGAacuteLATOK A 2015 UTAacuteNI AGRAacuteRPOLITIKA SAJAacuteTOSSAacuteGAIRA

TEKINTETTEL

KRAacuteNITZ LIacuteVIA

TOacuteTH ROLAND



A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) 2015-től műkoumldő rendszere szaacutemos uacutej taacutemogataacutesi elemet

fog tartalmazni A koumlzvetlen taacutemogataacutesok eseteacuteben toumlbb a tagaacutellam aacuteltal vaacutelaszthatoacute

opcioacute jelenik meg Ez noumlveli a tagaacutellami doumlnteacutes szabadsaacutegaacutet egyfajta rugalmassaacutegot

biztosiacutet A tagaacutellami termelők eacuterdekeinek eacutes termeleacutesi sajaacutetossaacutegainak figyelembeveacutetel a

koumltelező elemek mint a zoumlldiacuteteacutes vagy a fiatal gazdaacutek taacutemogataacutesa mellett toumlbb oumlnkeacutentes

teacutetel is hasznaacutelhatoacute Ez utoacutebbi soraacuteba tartozik a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok

rendszere A jelenleg eacuterveacutenyben leacutevő szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is van ugyan lehetőseacuteg

bizonyos felteacutetelek mellett ilyen jogciacutemet műkoumldtetni de csak igen korlaacutetozott műkoumldeacutesi

eacutes koumlltseacutegveteacutesi keretek koumlzoumltt A koumlvetkező tervezeacutesi időszakban nagymeacuterteacutekben

megnoumlvelt forraacutes aacutell e jogciacutem finansziacuterozaacutesaacutera (jelenleg a koumlzvetlen taacutemogataacutesi

keretoumlsszeg 35-aacutet teheti ki a termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes) Az eacuterzeacutekeny aacutegazatokat

segiacutető termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes szintjeacutenek emeleacutese reacuteveacuten a koumlzvetlen EU-s

taacutemogataacutesok 13-aacutet fordiacutethatjuk a joumlvőben erre a ceacutelra eacutes tovaacutebbi 2-ot a

feheacuterjenoumlveacutenyekre

Termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutes a meghataacuterozott aacutegazatoknak eacutes termeacutekeknek nyuacutejthatoacute A

rendelkezeacutesre aacutelloacute keret hateacutekony felhasznaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges eacutes indokolt az

egyes aacutegazatok joumlvedelmezőseacutegi helyzeteacutet figyelembe venni a taacutemogataacutesi oumlsszegek

megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel Jelen tanulmaacutenyban arra vaacutellalkozunk hogy egyes meghataacuterozoacute

aacutegazatokat illetően eredmeacutenyesseacutegi eacutes joumlvedelmezőseacutegi oumlsszefuumlggeacuteseket hataacuterozzunk

meg

Kulcsszavak koumlzoumls agraacuterpolitika agraacutertaacutemogataacutes termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutes

joumlvedelmezőseacuteg

JEL koacuted Q14 Q18

Abstract

The Common Agricultural Policy (CAP) entering into force in 2015 includes several new

components In the case of direct payments member states have the opportunity to

choose from more voluntary supports increasing the member statesrsquo freedom of choice

and providing flexibility Taking into account the interest of farmers and the

particularities of farming besides the mandatory components such as the bdquogreeningrdquo

and the payment for young farmers there are more optional components at farmersrsquo

disposal One such is coupled support The current payment system also contains such a

support but with limited application and budget Regarding the next programming

period the current share of 35 of coupled support is going increase significantly

Coupled support granted to certain sectors can make up 13 percent of the national

ceiling and member states are allowed to use another 2 percent to foster the production

of protein crops


agraacuterpolitika sajaacutetossaacutegaira tekintettel

48

Coupled support can be used in certain sectors and for certain products In order for the

budget to be used effectively it is necessary to determine the exact amount of support

considering profitability of the sectors This paper attempts to sum up the efficiency and

profitability in the case of some relevant sectors

Keywords common agricultural policy agricultural support coupled support

profitability

Bevezeteacutes

A Koumlzoumls Agraacuterpolitika (KAP) reformjaacutenak joacutevaacutehagyaacutesa toumlbb eacutevnyi taacutergyalaacutessorozatot

koumlvetően eacuterkezett el veacutegső faacutezisaacutehoz Az Euroacutepai Unioacute agraacuterminiszterei 2013

juacuteniusaacuteban fogadtaacutek el a politikai megaacutellapodaacutest a KAP reformcsomagroacutel amit az

Euroacutepai Parlament a 2013 november 20-i plenaacuteris uumlleacuteseacuten hagyott joacutevaacute A műkoumldeacutes

alapjaacutet a 2013 december 16-17-i Mezőgazdasaacutegi eacutes Halaacuteszati Tanaacutecsuumlleacutesen veacuteglegesiacutetett

neacutegy alaprendelet (koumlzvetlen taacutemogataacutesok egyseacuteges piacszervezeacutes videacutekfejleszteacutes

horizontaacutelis rendelet) hataacuterozza meg A 13072013EU rendelet alapjaacuten a koumlzvetlen

taacutemogataacutesok rendszereacuteben szaacutemos uacutej inteacutezkedeacutes (pl zoumlldiacuteteacutes fiatalgazda taacutemogataacutes)

keruumll bevezeteacutesre Noha nem uacutej elem de jelentősen megvaacuteltozik feleacuterteacutekelődik a

termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesok konstrukcioacuteja is Az e jogciacutemen taacutemogataacutesokban

reacuteszesiacutethető aacutegazatok koumlre a 2007 eacutes 2013 koumlzoumltti perioacutedushoz keacutepest jelentősen kibővuumll

a rizs eacutes a tej tejtermeacutekek mellett megjelent ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a juh- eacutes kecskehuacutes a

marha- eacutes borjuacutehuacutes a cukorreacutepa a zoumlldseacuteg valamint a gyuumlmoumllcs taacutemogataacutesaacutenak

lehetőseacutege is Ezzel egyuumltt a koumlzvetlen EU-s taacutemogataacutesi keret 35-a helyett ndash

Magyarorszaacuteg eseteacuteben ndash 13-ra emelkedik az e jogciacutem kereteacuteben feloszthatoacute oumlsszeg

Ezen tuacutelmenően az aacutellattenyeacuteszteacutesi aacutegazat feheacuterjealapuacute autonoacutemiaacutejaacutenak fenntartaacutesa

eacuterdekeacuteben tovaacutebbi 2-ot feheacuterjenoumlveacutenyek termeleacuteshez koumltoumltt taacutemogataacutesaacutera lehet

fordiacutetani (Vaacutesaacutery 2014) Iacutegy oumlsszesen a teljes tagaacutellami keret 15-aacutet koumlzel 190 millioacute

euroacutet lehet e jogciacutem kereteacuteben felosztani

Egyes aacutegazatok termeleacutestől fuumlggő taacutemogataacutesi kereteacutenek a noumlveleacuteseacutet a koraacutebbi KAP

reformok (1992 1999 2003) viacutevmaacutenyaihoz keacutepest akaacuter visszaleacutepeacuteskeacutent is lehet

eacuterteacutekelni de a sajaacutetos helyzetű aacutegazatok eacutes reacutegioacutek szaacutemaacutera ez meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel

biacuter


Az egyes aacutegazatok eseteacuteben nyuacutejthatoacute forraacutesok az aacutegazati teveacutekenyseacutegek szaacutemaacutera

indokolt szintjeacutenek meghataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges megvizsgaacutelni az aacutegazatok

koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemhelyzeteacutet E vizsgaacutelatokra az Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet aacuteltal

műkoumldtetett Tesztuumlzemi Rendszer biztosiacutet lehetőseacuteget A vizsgaacutelatunkat haacuterom eacuterzeacutekeny

aacutegazatra szűkiacutetettuumlk ennek megfelelően a cukorreacutepa a tejtermeleacutes eacutes a bikahiacutezlalaacutes

eredmeacutenyesseacutegeacutere Az elemzeacutes nem azt jelenti hogy ezen aacutegazatok eseteacuteben

mindenkeacuteppen alkalmazaacutesra keruumll a termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacute de azzal

oumlsszefuumlggeacutesben is a lehetseacuteges bevezeteacutes indokolja az ilyen megkoumlzeliacuteteacutesű vizsgaacutelatok

elveacutegzeacuteseacutet Megjegyzeacutest igeacutenyel tovaacutebbaacute hogy az anyag nem vaacutellalkozik a taacutemogataacutesok

lehetseacuteges meacuterteacutekeacutenek a meghataacuterozaacutesaacutera sem

A vizsgaacutelt aacutegazatokban koraacutebban is eleacuterhetőek voltak kuumlloumlnboumlző koumlzvetlen taacutemogataacutesok

de csak a tej eseteacuteben lehet teacutenylegesen termeleacuteshez koumltoumltt konstrukcioacuteroacutel beszeacutelni

Mivel a tejaacutegazat jelentőseacutege nagy eacutes a tejkvoacuteta 2015 eacutevi kivezeteacutese jelentős


49

koumlvetkezmeacutennyel jaacuterhat indokolt lehet ilyen taacutemogataacutes alkalmazaacutesa A cukorreacutepa

eseteacuteben az uacutejboacuteli termeleacuteshez koumlteacutes miatt eacuterdemes megvizsgaacutelni az aacutegazat helyeacutet a

hiacutezottbika taacutemogataacutes eseteacuteben pedig azeacutert mert a keacuterődző aacutegazat hagyomaacutenyosan az

eacuterzeacutekeny aacutegazatok koumlreacutebe tartozik valamint az aacutegazatot unioacutes forraacutesboacutel Magyarorszaacuteg

eseteacuteben meacuteg nem lehetett direkt taacutemogataacutesban reacuteszesiacuteteni

Az elemzeacutes soraacuten alapvetően az aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

hateacutekonysaacutegaacutet vizsgaacuteltuk valamint kimutattuk a koumlzvetlen taacutemogataacutes e teacutenyezőkre

gyakorolt hataacutesaacutet

Az elemzeacutes kereteacuteben az aacutegazatokat 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt orszaacutegos aacutetlag adatokra

alapozva vizsgaacuteltuk Az orszaacutegos aacutetlag adataiban az egyeacuteni gazdasaacutegok eacutes taacutersas

vaacutellalkozaacutesok egyes koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacutetelekhez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesuk alapjaacuten

suacutelyozva lettek iacutegy valoacutes keacutepet adnak az aacutegazatok koumlltseacuteg- eacutes joumlvedelemteacuteteleiről Az

idősor lehetőseacuteget biztosiacutetott az aacutegazatok csatlakozaacutes oacuteta bekoumlvetkezett eredmeacutenyesseacutegi

eacutes hateacutekonysaacutegi vaacuteltozaacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere Annak eacuterdekeacuteben hogy teacutenylegesen

megiacuteteacutelhessuumlk az eacuterzeacutekeny aacutegazatok eredmeacutenyesseacutegeacutet hateacutekonysaacutegaacutet valamint a

koumlzvetlen taacutemogataacutes hasznossaacutegaacutet a mutatoacutek koumlzuumll a koumlvetkezőket vizsgaacuteltuk meg

(Naacutebraacutedi et al 2007 Buzaacutes et al 2000)

termeleacutesi eacuterteacutek = hozam x egyseacutegaacuter + hozamtartalommal nem rendelkező egyeacuteb

teacutenyező

aacutegazati eredmeacuteny = termeleacutesi eacuterteacutek - termeleacutesi koumlltseacuteg

fedezeti hozzaacutejaacuterulaacutes = termeleacutesi eacuterteacutek - vaacuteltozoacute koumlltseacuteg

aacutegazati hateacutekonysaacuteg = termeleacutesi eacuterteacutek termeleacutesi koumlltseacuteg

Eredmeacutenyek

Cukorreacutepa

Az AKI adatbaacutezisboacutel szaacutermazoacute 2004-2012 koumlzoumltti cukorreacutepa termeszteacutesre vonatkozoacute

orszaacutegos aacutetlag adatokat vizsgaacuteltuk Ez alapjaacuten elmondhatoacute hogy az aacutetlagos aacutegazati meacuteret

az emliacutetett időszakban 27 eacutes 57 hektaacuter koumlzoumltt alakult viszonylag magas 23 eacutes 28 koumlzoumltti

aranykorona eacuterteacutekű teruumlleteken Naturaacuteliaacutek szerint az egy hektaacuterra vetiacutetett kibocsaacutetaacutes a

legjobb 2008-as eacutevben 65 tonna miacuteg a legrosszabb 2007-es eacutevben 46 tonna volt A

kibocsaacutetaacutesnak megfelelően az eacuteteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter is jelentős ingadozott a vizsgaacutelt

időszakban A csatlakozaacutes eacuteveacuteben 11 ezer Fttonna aacuteron lehetett eacuterteacutekesiacuteteni a

cukorreacutepaacutet mely a koumlvetkező eacutevekben koumlzel 2000 forintot csoumlkkent tonnaacutenkeacutent A

meacutelypont 2007-ben koumlvetkezett be amikor is az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuter a 8000 Ft-ot sem eacuterte el

Az aacuterak csak 2011-ben kezdtek szaacutemottevően emelkedni abban az eacutevben 11 ezer Ft-ra

2012-ben pedig 13 ezer Ft-ra ezaacuteltal noumlvelve az aacutegazat joumlvedelmezőseacutegeacutenek stabilitaacutesaacutet

A cukorreacutepa termeszteacutesből szaacutermazoacute aacuterbeveacutetel a csatlakozaacutest koumlvető első eacutevben

csoumlkkeneacutesnek indult a legalacsonyabb (366 064 forint) 2007-ben volt Az akkori

alacsony felvaacutesaacuterlaacutesi aacuterak melynek a haacutettereacuteben az egyseacuteges belső piac jelentette

vaacutemmentes cukorimport hataacutesaacutera kialakult tuacutelkiacutenaacutelat aacutellt valamint a gyenge

termeacuteseredmeacutenyek jelentős aacuterbeveacutetel-csoumlkkeneacutest eredmeacutenyeztek A meacutelyrepuumlleacutesből az

aacutegazat 2011-ben tudott kijoumlnni koumlszoumlnhetően elsősorban az aacuterak emelkedeacuteseacutenek eacutes

kisebb meacuterteacutekben a termeacuteseredmeacutenyek kedvező alakulaacutesaacutenak



50

Az aacutegazat koumlltseacutegeinek legnagyobb reacuteszeacutet a vetőmag a műtraacutegya valamint a

noumlveacutenyveacutedőszerek koumlltseacutege teszi ki (Csillag 2005 Slezaacutek 2005) Ezek a koumlzvetlen

vaacuteltozoacute koumlltseacutegek a vizsgaacutelt időszakban jelentősen emelkedtek A vetőmag aacutera 24 a

műtraacutegya 110 a noumlveacutenyveacutedőszerek aacutera pedig mintegy 50-kal nőtt A termeszteacutes

alakulaacutesaacutet jelentősen meghataacuterozza meacuteg a geacutepkoumlltseacutegek valamint az idegen geacutepi

szolgaacuteltataacutesok aacutera is melyek koumlzuumll az utoacutebbi aacutera toumlbb mint keacutetszereseacutere emelkedett a

vizsgaacutelt időszakban Ezen koumlltseacutegteacutenyezők aacuternoumlvekedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben az aacutegazat

termeleacutesi koumlltseacutege 317 ezer Fthektaacuterroacutel 506 ezer Fthektaacuterra emelkedett 2004 eacutes 2012

koumlzoumltt

A jelentős koumlltseacutegemelkedeacutes elleneacutere azonban laacutethatoacute hogy az aacutegazati eredmeacuteny a

vizsgaacutelt időszakban veacutegig pozitiacutev volt tehaacutet a cukorreacutepa termesztők az elmuacutelt eacutevekben

ki tudtaacutek termelni a sajaacutet termeleacutesi koumlltseacutegeiket A legalacsonyabb eredmeacutenyt (39 425

forint) 2007-ben miacuteg legmagasabbat (261 266 forint) 2011-ben realizaacuteltaacutek (1 aacutebra) A

koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacutenyt vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az

amuacutegy is eredmeacutenyes kultuacutera joumlvedelemtermelő-keacutepesseacutegeacutet a koumlzvetlen taacutemogataacutes

meacuterteacuteke tovaacutebb noumlvelte A koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa orszaacutegos aacutetlag tekinteteacuteben a

2009-es visszaeseacutest leszaacutemiacutetva 2004-től folyamatosan emelkedett a csatlakozaacuteskori 23

ezer Fthektaacuterroacutel 2012-re 316 ezer Fthektaacuterra Laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes nagysaacutegaacutenak

emelkedeacutese jelentősen torziacutetotta az aacutegazati eredmeacutenyt hiszen peacuteldaacuteul amiacuteg a taacutemogataacutes

neacutelkuumll szaacutemolt aacutegazati eredmeacuteny a csatlakozaacutest koumlvető keacutet eacutevben keacutet- illetve

haacuteromszorosa volt a 2009 2010-es aacutegazati eredmeacutenyeknek addig a taacutemogataacutessal

kalkulaacutelt oumlsszegek maacuter alulmaradtak az eacutevtized utolsoacute keacutet eacuteveacuteben realizaacutelt oumlsszegekhez

keacutepest A koumlzvetlen taacutemogataacutesok emelkedeacutese a teruumllet alapuacute SAPS oumlsszegeacutenek

noumlvekedeacutese mellett az unioacutes elkuumlloumlniacutetett cukortaacutemogataacutes valamint a nemzeti kiegeacutesziacutető

cukor taacutemogataacutes egyuumlttes emelkedeacuteseacutevel magyaraacutezhatoacute

1 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)

Forraacutes AKI adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes

A termeleacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet araacutenyszaacutemmal jelző hateacutekonysaacuteg mutatoacute (ha a mutatoacute

eacuterteacuteke kisebb mint egy rossz hateacutekonysaacutegroacutel miacuteg 1 feletti eacuterteacutek eseteacuten kedvező

hateacutekonysaacutegroacutel beszeacuteluumlnk) is alaacutetaacutemasztja az előbbiekben abszoluacutet szaacutemokkal maacuter

23

8 7

01

24

8 5

68

25

0 2

94

12

0 6

56

40

6 0

04

26

6 5

87

30

3 3

64

51

7 0

85

46

6 6

35

21

5 4

02

22

5 9

13

17

0 8

03

39

42

5 1

71

30

3

87

79

3

60

37

6

26

1 2

66

14

9 9

50

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami

taacutemogataacutessal)Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami

taacutemogataacutes neacutelkuumll)


51

bemutatottakat miszerint a cukorreacutepa termeszteacutes Magyarorszaacutegon 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt

minden eacutevben eredmeacutenyes eacutes hateacutekony volt mind a taacutemogataacutesokkal mind aneacutelkuumll (2

aacutebra) Egyeacutertelműen laacutetszik hogy a rossz hateacutekonysaacuteguacute eacutevekben a koumlzvetlen taacutemogataacutes

meacuterteacuteke jelentősen javiacutetotta a mutatoacute eacuterteacutekeacutet meacuteg az alacsony meacuterteacutekű koumlzvetlen

taacutemogataacutesi eacutevekben iacutegy 2004-ben eacutes 2005-ben is A 2010-es gyenge eacutevben a koumlzvetlen

taacutemogataacutes nagysaacutega koumlzel 50-kal noumlvelte a hateacutekonysaacutegot

2 aacutebra A cukorreacutepa termeszteacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)


Tejtermeleacutes

A hazai tejtermelők aacutetlagosan 18-36 tehenet tartottak a vizsgaacutelt időszakban a tehenek

aacutetlagos hozama eacuteves szinten 6100 eacutes 6900 literteheacuten koumlzoumltt alakult Ez uumlzemszinten

120-233 ezer liter tejet jelentett A tej eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacutera 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 43-kal

emelkedett melyet a 2009-es eacutev aacuterzuhanaacutesa toumlrt meg Ekkor az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuter egy

eacutev alatt koumlzel 20 Ftlitert csoumlkkenve 63 Ftliterre meacuterseacuteklődoumltt

A tejtermeleacutes vaacuteltozoacute koumlltseacutegeinek jelentős reacuteszeacutet aacutetlagosan 70-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg

tette ki Ehhez keacutepest az aacutellategeacuteszseacuteguumlgyi koumlltseacutegek elhanyagolhatoacuteak azonban a

vaacuteltozoacute koumlltseacutegek koumlzoumltt meacuteg iacutegy is a maacutesodik legnagyobb raacutefordiacutetaacutest igeacutenylő teacutetelkeacutent

jelennek meg (Varga et al (2005) Fekete et al )A vaacuteltozoacute koumlltseacutegek nagysaacutega

koumlszoumlnhetően főkeacutent a takarmaacutenyaacuterak draacutegulaacutesaacutenak 2004 eacutes 2012 koumlzoumltt 52-kal 421

ezer Ftegyedre emelkedett

A koumlzvetlen taacutemogataacutesok alakulaacutesa a csatlakozaacutes eacuteveacuteben 23 ezer Ftteheacuten volt mely

eacutevről eacutevre noumlvekedett 2006-ban volt egy jelentősebb 50 ezer Ftegyedre toumlrteacutenő

emelkedeacutes majd 2010-ben tovaacutebb nőtt 92 ezer Ftegyedre

Az aacutegazati eredmeacuteny jelentős ingadozaacutest mutatott a vizsgaacutelt eacutevekben Eacuterteacuteke az Euroacutepai

Unioacutehoz valoacute csatlakozaacuteskor negatiacutev -30 ezer Ftegyedet 2008-ban maacuter ugyanakkor 73

ezer Ftegyed volt A 2009-es tejpiaci vaacutelsaacuteg az aacutegazati eredmeacuteny alakulaacutesaacutet jelentősen

visszavetette amely meacuteg a csatlakozaacutest koumlvető eacutev veszteseacutegeacuteneacutel is jelentősebbet (-40

ezer Ftegyed) eredmeacutenyezett 2011-re azonban ismeacutet visszaerősoumldoumltt (51 583 forint) A

08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutessal) Hateacutekonysaacuteg (aacutellami taacutemogataacutes neacutelkuumll)



52

koumlzvetlen taacutemogataacutessal noumlvelt aacutegazati eredmeacuteny mutatoacutet vizsgaacutelva laacutethatoacute hogy a

taacutemogataacutes nagymeacuterteacutekben noumlvelte az egy teheacutenre jutoacute eredmeacuteny nagysaacutegaacutet iacutegy az

aacutegazatnak csak 2004-ben nem sikeruumllt kitermelnie a termeleacutesi koumlltseacutegeket (3 aacutebra)

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a tej aacutegazat eseteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutesok keveacutesbeacute torziacutetjaacutek az

aacutegazati eredmeacutenyt mint a cukornaacutel Ennek haacutettereacuteben a taacutemogataacutesok joacuteval kisebb

meacuterteacutekű eacutes egyenletesebb noumlvekedeacutese aacutell A noumlvekedeacutes kereteacuteben meg kell emliacuteteni

hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok terheacutere meghirdetett termeleacuteshez koumltoumltt jogciacutemet valamint

a videacutekfejleszteacutesi forraacutesboacutel felhasznaacutelt a tejaacutegazat szerkezetaacutetalakiacutetaacutesaacutet kiacuteseacuterő aacutellatjoacuteleacuteti

programot Mindkeacutet program jelentős meacuterteacutekben kiegeacutesziacutetette a nemzeti forraacutesboacutel

folyoacutesiacutetott kiegeacutesziacutető (top up) majd 2013 aacutetmeneti taacutemogataacutest (AacuteNT)

3 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)


A tejtermeleacutes eseteacuteben is laacutethatoacute hogy a taacutemogataacutes jelentősen noumlvelte az aacutegazati

hateacutekonysaacutegot itt az aacutegazati eredmeacuteny szempontjaacuteboacutel kritikus eacutevek jelennek meg

hangsuacutelyosan iacutegy 2009 eacutes 2010 Ebben a keacutet eacutevben a koumlzvetlen taacutemogataacutes meacuterteacuteke 14

illetve 19-kal noumlvelte az aacutegazati hateacutekonysaacutegot Szinteacuten kivehető hogy a cukorreacutepaacuteval

oumlsszehasonliacutetva a koumlzvetlen taacutemogataacutesok hataacutesa a hateacutekonysaacutegra sokkal keveacutesbeacute

rapszodikus

-6 9

68

17

10

0 62

33

5

90

58

9 13

4 9

30

21

57

8

89

07

2 1

44

74

1

11

5 2

40

-30

92

6

-11

77

8

11

95

5

40

31

3

73

13

5

-41

35

3 -3

44

1

51

58

3

39

46

7

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





53

4 aacutebra A tejelő teheacutentartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)


Bikahiacutezlalaacutes

A hiacutezott bikatartaacutes szinteacuten eacuterzeacutekeny aacutegazatnak minősuumll Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt

időszakban a gazdaacutek aacutetlagosan 7-13 bikaacutet tartottak mely eacuteves szinten 5 eacutes 85 tonna

koumlzoumltti főtermeacutek kibocsaacutetaacutest tett lehetőveacute Egy bika aacutetlagosan 650-790 kg eacutelősuacutelyon

keruumllt eacuterteacutekesiacuteteacutesre A kibocsaacutetaacutes az euroacutepai keresleti teacutenyezők koumlvetkezteacuteben 2008-ban

eacutes 2009-ben volt kiemelkedő ezekben az eacutevekben a hazai gazdaacutek toumlbb mint 10 egyedet

tartottak A vizsgaacutelt időszakban az eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacutetlagaacuterak is emelkedtek A

csatlakozaacuteskori 2988 Ftkg 2009-re 408 Ftkg-ra emelkedett 2012-ben pedig

meghaladta a 621 Ftkg-ot is

A bikatartaacutes koumlltseacutegeinek 36-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacuteg 41-aacutet az alapanyag koumlltseacutege

tette ki (Csonka 2004) Meghataacuterozoacute raacutefordiacutetaacutes teacutenyezőt jelent meacuteg a munkabeacuter

valamint a gazdasaacuteg aacuteltalaacutenos koumlltseacutege is A koumlltseacutegek a toumlbbi aacutegazathoz hasonloacutean itt is

jelentősen emelkedtek A teljes termeleacutesi koumlltseacuteg 347 Ftkg-roacutel 537 Ftkg-ra nőtt kiugroacute

koumlltseacutegemelkedeacutes 2006 eacutes 2007 koumlzoumltt koumlvetkezett be amikor is koumlzel 100 Ft-tal

emelkedett 1 kg előaacutellat előaacutelliacutetaacutesa A noumlvekedeacutes 60-aacutet a takarmaacutenykoumlltseacutegek

emelkedeacutese okozta

Annak elleneacutere hogy a koumlltseacutegek emelkedeacuteseacuteneacutel nagyobb meacuterteacutekben nőtt az termeleacutesi

eacuterteacutek nagysaacutega az aacutegazati eredmeacuteny meacutegis oumlt eacutevben is negatiacutev volt (5 aacutebra) A negatiacutev

aacutegazati eredmeacutenyt a koumlzvetlen taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen tompiacutetani tudta 2010-ben

peacuteldaacuteul pozitiacutevba is fordiacutetotta Az amuacutegy szereacuteny de meacutegis kedvező utolsoacute keacutet eacutev

eredmeacutenyesseacutegeacutet befolyaacutesolta a meghataacuterozoacute exportpiaci kereslet is mely az eacuterteacutekesiacuteteacutesi

aacuterak emelkedeacuteseacuteben is tetten eacuterhető Elmondhatoacute hogy a bikahiacutezlalaacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet a

taacutemogataacutes meacuterteacuteke alapjaiban meghataacuterozza ennek hiaacutenyaacuteban a hazai termelők nem

tudnak joumlvedelmet előaacutelliacutetani eredmeacutenyesen gazdaacutelkodni

08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




54

A koumlzvetlen aacutellami taacutemogataacutes meacuterteacuteke is emelkedett a vizsgaacutelt időszakban A 2004-es

kilogrammonkeacutenti eacutevi 10 Ft-os taacutemogataacutes 2010-ben 64 Ft-ra nőtt majd ezt koumlvetően

2011-ben eacutes 2012-ben 30 Ftkg-on stabilizaacuteloacutedott A teljes időszak alatt a nemzeti

taacutemogataacutesok folyamatosan eleacuterhetőek voltak de az eacuterdemi noumlvekedeacutes az unioacutes

forraacutesoknak volt betudhatoacute A vizsgaacutelt perioacutedus veacutegeacutere jelent meg a keacuterődző

szerkezetaacutetalakiacutetaacutesi taacutemogataacutes mely stabilizaacutelta a taacutemogataacutes oumlsszegeacutet

5 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati eredmeacutenye (2004-2012 forint)


A aacutegazati hateacutekonysaacutegot vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a koumlzvetlen taacutemogataacutesok

koumlvetkezteacuteben ha nem is jelentősen de valamennyi eacutevben nőtt a hateacutekonysaacuteg Kiugroacute

hateacutekonysaacuteg noumlvekedeacutes 2010-ben volt amikor is a koumlzvetlen taacutemogataacutesok 15-os

noumlvekedeacutest eredmeacutenyeztek

1 aacutebra A hiacutezott bika tartaacutes aacutegazati hateacutekonysaacutega (2004-2012)


-27

96

2

18

40

2

36

41

3

-19

34

1

-36

57

9

-12

17

3

45

25

8

98

69

6

76

40

7

-35

37

1

12

21

9

21

21

9

-42

43

4

-70

77

3

-41

57

5

-57

97

69

07

7

55

16

2

-80 000

-40 000

0

40 000

80 000

120 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Aacutegazati eredmeacuteny (aacutellami taacutemogataacutessal)

Aacutegazati eredmeacuteny(aacutellami taacutemogataacutes

neacutelkuumll)

06

08

10

12

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



55


A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a vizsgaacutelt aacutegazatok vonatkozaacutesaacuteban egy

gyenge teljesiacutetmeacutenyű illetve alacsony eacuterteacutekesiacuteteacutesi aacuterak jellemezte eacutevben a koumlzvetlen

taacutemogataacutes nagysaacutega jelentősen emeli az aacutegazati hateacutekonysaacutegot A cukorreacutepa aacutegazat a

csatlakozaacutes oacuteta eredmeacutenyesen eacutes hateacutekonyan műkoumldik a tejaacutegazatban a piaci vaacutelsaacutegok

hataacutesaacutera tapasztalhatoacute eredmeacutenyesseacutegi eacutes hateacutekonysaacutegi visszaeseacutes A bikatartaacutes

tekinteteacuteben a koumlzvetlen taacutemogataacutes alakulaacutesa az eredmeacutenyesseacuteg zaacuteloga

Az AKI tesztuumlzemi adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a legnagyobb meacuterteacutekben a bika

hizlalaacutes miacuteg legkisebb meacuterteacutekben a cukorreacutepa termeszteacutes szorul a vizsgaacutelatok alapjaacuten

termeleacuteshez koumltoumltt unioacutes forraacutesokra A szaacutemiacutetaacutesok alapjaacuten tett megaacutellapiacutetaacutes tehaacutet a

vizsgaacutelt aacutegazatok eseteacuteben indokolt a taacutemogataacutesi sziacutenvonal tovaacutebbi megtartaacutesa eacutes hosszuacute

taacutevuacute biztosiacutetaacutesa Mint laacutethatoacute volt valamennyi aacutegazat eseteacuteben a piaci eacutes termeleacutesi

folyamatok ingadozaacutesa ciklikussaacutega miatt egyes eacutevek vonatkozaacutesaacuteban a taacutemogataacutesok

jelentős stabilitaacutest biztosiacutetnak egyuacutettal a műkoumldeacutes eredmeacutenyezőseacutegeacutenek megőrzeacutest

teszik lehetőveacute Emiatt egyik aacutegazat eseteacuteben sem indokolt a taacutemogataacutesok

megszűnteteacutese Maacutes szoacuteval a jelenlegi termeleacutesi felteacutetelek eacutes termeleacutesi technoloacutegiai

keretek ismereteacuteben egyik aacutegazat eseteacuteben sem lehet az eredmeacutenyesseacuteg olyan szintjeacutet

eleacuterni amely a taacutemogataacutesok megszűnteteacuteseacutet lehetőveacute tenneacute


1 Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet (2014) Aacutegazati adatok Tesztuumlzemi Rendszer

2 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13072013EU rendelete (2013 december

17) a koumlzoumls agraacuterpolitika kereteacutebe tartozoacute taacutemogataacutesi rendszerek alapjaacuten a

mezőgazdasaacutegi termelők reacuteszeacutere nyuacutejtott koumlzvetlen kifizeteacutesekre vonatkozoacute

szabaacutelyok megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel valamint a 6372008EK eacutes a 732009EK tanaacutecsi

rendelet hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről

3 Buzaacutes Gy ndash Nemessaacutelyi Zs ndash Szeacutekely Cs (2000) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan I

Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Rt

4 Csillag P (2005) A magyar cukoraacutegazat helyzete eacutes versenykeacutepesseacutege a

szabaacutelyozaacutespolitikai vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Budapesti Corvinus

Egyetem

5 Csonka A ndash Kemeacuteny G (2004) A marhahizlalaacutes gazdasaacutegossaacutegaacutenak vizsgaacutelata

egy somogy megyei vaacutellalkozaacutesban Gazdaacutelkodaacutes XLIX eacutevfolyam 3 szaacutem pp

72-78

6 Fekete Zs ndash Bene Sz ndash Szaboacute F (2009) A tejtermelő tehenek neacutehaacuteny termeleacutesi

eacutes funkcionaacutelis tulajdonsaacutegaacutenak oumlkonoacutemiai suacutelya 51 Georgikon Napok

Konferencia CD

7 Fekete Zs ndash Keller K ndash Bene Sz ndash Zsuppan Zs ndash Buzaacutes Gy ndash Szaboacute F

(2009) Kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekmeacuterő tulajdonsaacutegok oumlkonoacutemiai suacutelyozaacutesa a tejtermelő



56

szarvasmarha tenyeacuteszteacutesben Aacutellattenyeacuteszteacutes eacutes Takarmaacutenyozaacutes 56 eacutevfolyam 6

szaacutem pp 526-537

8 Naacutebraacutedi A ndash Pupos T ndash Takaacutecsneacute Gyoumlrgy K (szerk) Mezőgazdasaacutegi uumlzemtan

I Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest

9 Slezaacutek Zs (2005) A hazai ipari noumlveacutenytermeszteacutes gazdasaacutegi elemzeacutese az

Euroacutepai Unioacute tuumlkreacuteben PhD eacutertekezeacutes Kaposvaacuteri Egyetem

10 Varga N ndash Bertalanneacute Vaacuterallyai E ndash Salamon L (2005) Keacutet tejtermelő

szarvasmarha telep oumlsszehasonliacutetoacute vizsgaacutelata Gazdaacutelkodaacutes 49eacutevfolyam 4 pp

27-32

11 Vaacutesaacutery M (2014) Vaacuteltozaacutesok a Koumlzoumls Agraacuterpolitikaacuteban iraacutenyok eacutes trendek In

Francz M (szerk) Agraacutertaacutemogataacutesok eacutes -paacutelyaacutezatok Magyar gazda Euroacutepaacuteban

Budapest RAABE Tanaacutecsadoacute eacutes Kiadoacute Kft 2014 pp 1-18

Szerzők

Kraacutenitz Liacutevia PhD hallgatoacute

Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola

Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter Kaacuteroly u 1

livi11bgmailcom

Toacuteth Roland PhD hallgatoacute



rolandtoth87gmailcom

Dr Vaacutesaacutery Mikloacutes PhD adjunktus

Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar 2013 Goumldoumlllő Paacuteter

Kaacuteroly u 1

vasarymiklosgtksziehu


57

MUNKANEacuteLKUumlLISEacuteG VAGY MUNKAacuteTLANSAacuteG ndash A MAGYARORSZAacuteGI

MUNKAERŐPIAC HELYZETEacuteRŐL

LIPTAacuteK KATALIN


A tanulmaacuteny ceacutelja hogy bemutassa Magyarorszaacuteg munkaerőpiacaacuten veacutegbement

vaacuteltozaacutesokat a transzformaacutecioacutes sokkot koumlvető időszaktoacutel napjainkig Paacuterhuzamot vonok a

rendszervaacuteltaacutes eredmeacutenyekeacutent megjelenő transzformaacutecioacutes sokk eacutes a 2008 eacutevi gazdasaacutegi

vaacutelsaacuteg munkaerőpiacot eacuterintő hataacutesai koumlzoumltt A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek vizsgaacutelataacutenak

kiemelt jelentőseacuteget tulajdoniacutetok Elemzem mind orszaacutegos mind kisteacuterseacutegi szinten a

munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta aktivitaacutesi raacuteta foglalkoztataacutesi raacuteta adatokat A munkaneacutelkuumlliseacuteg

tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet

akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes oacuteta folyamatosan noumlvekszik a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a

strukturaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a

piac igeacutenyeihez Arra keresem a vaacutelaszt hogy hazaacutenk munkaerőpiacaacutet illetően lehet-e

beszeacutelni fellenduumlleacutesről vagy annak kezdeti iraacutenyaacuteroacutel

Kulcsszavak munkaneacutelkuumlliseacuteg munka fogalom globalizaacutecioacute regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek

JEL R23

Unemployment or without work ndash

About the situation of the Hungian labour market

Abstract

The aims of this study to describe the labour market changes have taken place in the

period after the transformation shock till today I draw a parallel between the

transformation shock as a result of the regime change and effects of the global economic

crisis in 2008 which affecting the labour market I focused analyzing the regional

differences I analyze national and micro-regional level the unemployment rate the

participation rate and employment rate data In the area of unemployment should

highlight two major problems first the position of the long-term unemployed whose

numbers are steadily increasing since the regime change the other problem areas of

structural unemployment due to the qualifications do not adapt to market demands I

look for the answer to our countrys possible to talk improvement or the initial direction

of improvement of the labour market

Keywords unemployment labour definition globalization regional disparities

JEL R23

Munkaneacutelkuumlliseacuteg vagy munkaacutetlansaacuteg ndash A magyarorszaacutegi munkaerőpiac helyzeteacuteről

58

Bevezeteacutes

Munkaerő-piaci vaacutelsaacutegroacutel nemcsak az utoacutebbi eacutevekben lehet beszeacutelni Magyarorszaacuteg

eseteacuteben hanem a rendszervaacuteltaacutes oacuteta Az akkori gazdasaacutegi vaacuteltaacutes suacutelyosan megraacutezta

hazaacutenk munkaerőpiacaacutet amelyből alig sikeruumllt kilaacutebalni az Euroacutepai Unioacutes csatlakozaacutes

idejeacutere Akkor ugyan stabilizaacuteloacutedni laacutetszott a munkaerőpiac majd koumlvetkezett a 2008

eacutevi vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg amelynek a hataacutesait meacuteg most is eacuterezni az egeacutesz vilaacutegon eacutes

Magyarorszaacuteg gazdasaacutegaacuteban is


Az euroacutepai integraacutecioacutes folyamat egyik leacutenyeges vetuumllete az egyes orszaacutegok eacutes reacutegioacutek

koumlzoumltt fennaacutelloacute fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegek meacuterseacutekleacutese eacutes az elmaradott orszaacutegok eacutes

reacutegioacutek felzaacuterkoacuteztataacutesa Az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacutese soraacuten vilaacutegossaacute vaacutelt hogy az

előrehaladoacute integraacutecioacute nemhogy csoumlkkenti hanem egyesen noumlveli a reacutegioacutek koumlzoumltti

fejlettseacutegbeli kuumlloumlnbseacutegeket A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek nemcsak hazaacutenk eseteacuteben

jelentenek a gazdasaacuteg szaacutemaacutera probleacutemaacutet a legtoumlbb unioacutes tagaacutellam eseteacuteben eacuterveacutenyes ez

a jelenseacuteg A kuumlloumlnbseacuteget előideacutező egyik ok a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes Megaacutellapiacutethatoacute

hogy a perifeacuteriaacuten elhelyezkedő teacuterseacutegek ndash akaacuter orszaacutegon beluumll akaacuter kontinensen neacutezzuumlk

ndash mindig fejletlenebbek mint a koumlzponti elhelyezkedeacutesű teruumlletek

1 aacutebra Egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban

Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes KSH adatok alapjaacuten

Az egy főre jutoacute GDP az orszaacutegos aacutetlag szaacutezaleacutekaacuteban joacutel mutatja az aacutetlagostoacutel erősebb eacutes

gyengeacutebb teruumlleti egyseacutegeket (1 aacutebra) 1995 eacutes 2010 koumlzoumltt a hazai reacutegioacutek koumlzoumltti

fejlettseacutegbeli elteacutereacutes joacutel kirajzoloacutedik A koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute eacutes a toumlbbi reacutegioacute

koumlzoumltt a taacutevolsaacuteg egyre jobban nő Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg erőteljes fejlődeacuteseacutevel a toumlbbi

teacuterseacuteg nem tud leacutepeacutest tartani A regionaacutelis diszparitaacutesok aacutellandoacutesultak hazaacutenkban

Az egy főre jutoacute GDP eacutes annak előző eacutevhez viszonyiacutetott vaacuteltozaacutesa hasonloacutekeacuteppen a

reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutest eacuterzeacutekelteti maacutes vetuumlletből (2 aacutebra) A vizsgaacutelt időszak veacutegeacutere

Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg eleacuterte a 4500 ezer Ftfő eacuterteacuteket ugyanakkor az eacutevenkeacutenti

1426

1036 915

826727

726 85

1635

879

1017

666595

637 660

55

75

95

115

135

155

175

Kouml

zeacutep

-M

agy

aro

rszaacuteg

Ny

ugat-

Du

naacuten

tuacutel

Kouml

zeacutep

-D

un

aacuten

tuacutel

Deacutel-

Du

naacutentuacute

l

Eacutesz

ak

-M

agy

aro

rszaacuteg

Eacutesz

ak

-Alf

oumlld

Deacutel-

Alf

oumlld

1995

2010


59

noumlvekedeacutes folyamatosan csoumlkkent A toumlbbi reacutegioacute eseteacuteben az egy főre vonatkoztatott

eacuterteacutek 200-1700 ezer Ftfő koumlzoumltt mozog eacutes az eacutevenkeacutenti noumlvekedeacutes meacuterteacuteke itt is egyre

kisebb

2 aacutebra Egy főre jutoacute GDP noumlvekedeacutes 1995-2010 koumlzoumltt


A regionaacutelis diszparitaacutesok nemcsak a gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutennyel hozhatoacuteak kapcsolatba

hanem a munkaerőpiaccal is Ha megvizsgaacuteljuk munkaerő-piaci szempontboacutel hazaacutenkat

joacutel eacuterzeacutekelhetőek a NUTS II szintű reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacutesek de a reacutegioacuten beluumll is

felfedezhetőek az egyenlőtlenseacutegek

Az aacutetmenet eacuteveiben a keveacutesbeacute fejlett leszakadoacute reacutegioacutekat a magas munkaneacutelkuumlliseacuteg

mellett az egyre alacsonyabb beacuterek is suacutejtottaacutek amelyek ezekben a reacutegioacutekban joacuteval az

orszaacutegos aacutetlag alatti eacuterteacutekeket vetteacutek fel A munkaneacutelkuumlliseacuteg tereacuten keacutet jelentős probleacutemaacutet

kell kiemelni egyreacuteszt a tartoacutes munkaneacutelkuumlliek helyzeteacutet akik szaacutema a rendszervaacuteltaacutes

oacuteta folyamatosan noumlvekszik ndash ezek az egyeacutenek toumlbbnyire alacsony iskolai veacutegzettseacuteggel

rendelkeznek nehezen talaacutelnak munkaacutet a maacutesik probleacutemaacutes teruumllet a strukturaacutelis

munkaneacutelkuumlliseacuteg amelynek oka hogy a veacutegzettseacutegek nem alkalmazkodnak a piac

igeacutenyeihez ezeknek az egyeacuteneknek keacutepzeacutesre aacutetkeacutepzeacutesre lenne szuumlkseacutege ezek a

koumlltseacutegek viszont leacutenyegesen magasak Kertesi eacutes Koumlllő (1998) az 1992 eacutevet a

bdquotranszformaacutecioacutes vaacutelsaacuteg meacutelypontjaacutenakrdquo nevezi Ekkor eacutes az ezt koumlvető eacutevben volt

megfigyelhető a legmagasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta eacuterteacutek a hazai reacutegioacutek eseteacuteben

Amennyiben a reacutegioacutek koumlzoumltti elteacutereacuteseket neacutezzuumlk az eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az eacuteszak-

alfoumlldi teacuterseacuteg minden időszakban a legrosszabb adatokkal rendelkezik Ez a keacutet teacuterseacuteg

tekinthető a hazai perifeacuteriaacutenak A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes aneacutelkuumll indult meg

Magyarorszaacutegon 1993 utaacuten hogy a foglalkoztataacutes emelkedeacuteseacutet vonta volna maga utaacuten

A munkaerő iraacutenti oumlsszkereslet csoumlkkeneacutese lassult a gazdasaacutegszerkezeti vaacuteltozaacutesok

lelassultak ami jelentősen csoumlkkentette az elbocsaacutetaacutesok szaacutemaacutet aacutem nem noumlvelte a

piacon levő aacutellaacuteskeresők iraacutenti keresletet Ennek koumlvetkezteacuteben 1993 utaacuten szűkuumlltek a

roumlvid taacutevuacute ndash eacutes noumlvekedtek a hosszuacute taacutevuacute ndash munkaneacutelkuumlliseacutegben megleacutevő regionaacutelis

kuumlloumlnbseacutegek (Kertesi ndash Koumlllő 1998)

090

095

100

105

110

115

120

125

130

135

200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700

GDPfő

Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel Nyugat-Dunaacutentuacutel

Deacutel-Dunaacutentuacutel Eacuteszak-Magyarorszaacuteg Eacuteszak-Alfoumlld

Deacutel-Alfoumlld

vaacute

lto

zaacute

s a

z e

lőző

eacutev

hez k

eacutep

est

(

)


60

3 aacutebra Munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt


A munkaneacutelkuumlliseacutegi raacuteta adatsoraacutet elemezve az elmuacutelt 20 eacutevben a ciklusok anticiklusok

joacutel kirajzoloacutednak A rendszervaacuteltaacutes utaacuten hirtelen megugrott az aacutellaacutes neacutelkuumll maradottak

szaacutema amely a szigoruacute eacutes ceacutelzott inteacutezkedeacuteseknek koumlszoumlnhetően 1998-toacutel folyamatosan

csoumlkkent Az EU-s csatlakozaacutest megelőző időszakban kedvező volt a munkaneacutelkuumlliseacutegi

raacuteta hazaacutenkban majd 2004-től ismeacutetelten egy felfeleacute iacutevelő noumlvekedeacutesi uumltem

tapasztalhatoacute amelyet a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg felerősiacutetett 2012-től maacuter neacutemi javulaacutest

tapasztalhatunk az adatsorban A reacutegioacutek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek folyamatosan jelen vannak

az elmuacutelt 20 eacutevben a reacutegioacutek koumlzoumltt jelentősebb poziacutecioacutevaacuteltaacutes nem koumlvetkezett be

A foglalkoztataacutesi raacuteta eseteacuteben elteacutereacuteseket figyelhetuumlnk meg az egyes reacutegioacutek poziacutecioacuteja

koumlzoumltt 2003-ig a legmagasabb foglalkoztataacutesi raacutetaacuteval a Nyugat-dunaacutentuacuteli reacutegioacute

rendelkezett majd azt koumlvetően a Koumlzeacutep-magyarorszaacutegi reacutegioacute vette aacutet a vezető szerepet

A legkedvezőtlenebb helyzetben az Eacuteszak-magyarorszaacutegi eacutes az Eacuteszak-alfoumlldi reacutegioacute

talaacutelhatoacute minden időszakban A gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaacutera a foglalkoztataacutesi raacuteta

bdquooumlsszerendeződnirdquo laacutetszott a reacutegioacutek eseteacuteben 2011-től pedig neacutemi noumlvekedeacutes figyelhető

meg az adatokban (amelyet a koumlzfoglalkoztatottak szaacutema is jelentősen megemelt)

2

6

10

14

18

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Deacutel-Alfoumlld


61

4 aacutebra Foglalkoztatottsaacutegi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt


Az aktivitaacutesi raacuteta eseteacuteben a 1997-ig a transzformaacutecioacutes sokk hosszuacutetaacutevuacute hataacutesakeacutent a raacuteta

csoumlkkeneacutese volt jellemző tendencia majd 2004-ig egy stagnaacuteloacute időszak eacutes a vaacutelsaacutegig

enyhe noumlvekedeacutes jellemezte a reacutegioacutekat A gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot koumlvetően 2012-re majdnem

a kezdeti (1992 eacutevi) aacutellapotra rendeződoumltt vissza a reacutegioacutek aktivitaacutesi raacutetaacuteja A hazai

munkaerőpiac egyik fő probleacutemaacuteja a raacuteta eacuterteacutekeiben keresendőek ugyanis viszonylag

magas munkaneacutelkuumlliseacutegi adatok mellett relatiacuteve alacsony a munkaerő-piaci aktivitaacutes

5 aacutebra Aktivitaacutesi raacuteta 1992-2012 koumlzoumltt


35

40

45

50

55

60

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld

40

45

50

55

60

65

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld


62

A Markov-laacutenc modell eacutes a Markov-folyamat modell moacutedszertana

A magyarorszaacutegi munkaerő-piaci haacutetteacuter bemutataacutesa utaacuten a Markov-laacutenc modellt eacutes

egyleacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot alkalmaztam 2004 eacutevről a 2008 eacutevre majd a

2008 eacutevről a 2010 eacutevre toumlrteacutent nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacuteban bekoumlvetkezett

vaacuteltozaacutesok leiacuteraacutesaacutera Magyarorszaacuteg oumlsszes kisteacuterseacutegeacuteben eacutes az Eacuteszak-magyarorszaacutegi

reacutegioacute kisteacuterseacutegeiben Az aacutetmenetvaloacutesziacutenűseacuteg maacutetrixok egyszerre csak egy indikaacutetor

időbeli vaacuteltozaacutesaacutenak a szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas

A Markov-modellt szaacutemos tudomaacutenyaacutegban alkalmazzaacutek ugyanakkor nem lehet elterjedt

elemzeacutesi moacutedszernek tekinteni A regionaacutelis gazdasaacutegtanban a

joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek aacutebraacutezolaacutesaacutera (Major 2007) a munkaerőpiacon az EU

tagorszaacutegok munkaerő-piaci dinamikaacutejaacutenak leiacuteraacutesaacutera eacutes a szegmentaacutelt munkapiacok

vizsgaacutelataacutera (Gaubert-Cottrell 1999) hasznaacuteljaacutek Az egeacuteszseacuteguumlgyben a kroacutenikus

betegseacutegek modellezeacuteseacutere eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi technoloacutegiaacutek teljes koumlrű gazdasaacutegi

elemzeacuteseiben (Kaloacute-Nagyjaacutenosi 2009) az egyik legelterjedtebb moacutedszer A Markov-

laacutencokkal modellezhetjuumlk azokat a sztochasztikus folyamatokat ahol a folyamat egymaacutest

koumlvető aacutellapotai mindig a csak a koumlzvetlenuumll megelőző aacutellapotoktoacutel fuumlggenek Ha a

parameacuteter az idő akkor uacutegy is lehet a folyamatot eacutertelmezni mint ahol a muacutelt csak a

jelenen keresztuumll hat a joumlvőre Ha a parameacuteterhalmaz eacutes az aacutellapotteacuter megszaacutemlaacutelhatoacute

akkor diszkreacutet idejű Markov folyamatroacutel vagyis Markov-laacutencroacutel lehet beszeacutelni A

szaacutemiacutetaacutes soraacuten az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixok bdquoemleacutekeznekrdquo az előző eacutevek

eredmeacutenyeire eacutes ennek segiacutetseacutegeacutevel lehet tovaacutebbgoumlrgetni az előrejelzeacutest (Ugroacutesdy

2002)

A Markov-folyamatok elmeacuteleteacuteben a folyamat aacuteltal felvett aacutellapotok eloszlaacutesait

proacutebaacuteljuk kiszaacutemolni Maacuteskeacuteppen fogalmazva a sztochasztikus analiacutezis objektumai a

valoacutesziacutenűseacutegi mezőn eacutertelmezett valoacutesziacutenűseacutegi vaacuteltozoacutek a Markov-folyamatok

elmeacuteleteacuteben a megfigyeleacutesek aacuteltal kijeloumllt faacutezisteacuteren eacutertelmezett eloszlaacutesokat vizsgaacuteljuk

A Markov-laacutenc definiacutecioacuteja az irodalomban nem egyseacuteges Egyes szerzők a Markov-

laacutencokat a diszkreacutet időhorizonttal azonosiacutetjaacutek Leggyakrabban a diszkreacutet aacutellapotterű eacutes

stacionaacuterius Markov-folyamatok eseteacuten beszeacuteluumlnk Markov-laacutencroacutel A diszkreacutet

időhorizonton eacutertelmezett stacionaacuterius Markov-folyamatok elmeacutelete kuumlloumlnoumlsen egyszerű

Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz elegendő az egy időszakhoz tartozoacute

aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix hatvaacutenyait alkalmazni Egy olyan Markov folyamatot

amelynek aacutellapottere egy veacuteges vagy megszaacutemlaacutelhatoacute szaacutemossaacuteguacute halmaz Markov-

laacutencnak nevezzuumlk A Markov-laacutencok modelljeacuteben a vizsgaacutelt objektum amelynek időbeni

vaacuteltozaacutesaacutera magyaraacutezatot keresuumlnk a kuumlloumlnboumlző időpontokban megfigyelt sokasaacutegi

eloszlaacutes Ez a fogalom azt iacuterja le hogy hogyan oszlik meg a vizsgaacutelt sokasaacuteg a vizsgaacutelati

jellemző szerint egy időpontban Ehhez a megfigyeleacutesi egyseacutegeket kuumlloumlnboumlző

osztaacutelyokba (egymaacutest koumllcsoumlnoumlsen kizaacuteroacute osztaacutelyokba) kell majd sorolnunk ezeknek az

osztaacutelyoknak az aacuteltalaacutenos neve a Markov-modell irodalmaacuteban aacutellapot Maacutesik jelentős

kulcsfogalom a mozgaacutes az elemzeacutesek soraacuten magyaraacutezatot keresuumlnk arra hogy a

megfigyelt elemek milyen szabaacutelyszerűseacuteg alapjaacuten keruumllnek aacutet maacutes csoportokba A

lehetseacuteges aacutellapotok halmazaacutet aacutellapotteacuternek (S) nevezik A vizsgaacutelatot megelőzően

megfelelő szaacutemuacute veacuteges kategoacuteriaacutet (osztaacutelyokat) kell keacutepezni A sokasaacutegi eloszlaacutest az

egyes kategoacuteriaacutekhoz tartozaacutes valoacutesziacutenűseacutegeiből aacutelloacute vektorral iacuterjuk le Minden egyes

aacutellapothoz iacutegy tartozik egy 0 eacutes 1 koumlzoumltti valoacutes szaacutem ami azt mutatja meg hogy milyen


63

valoacutesziacutenűseacuteggel tartozik egy elem az adott aacutellapotba Az i aacutellapotba tartozaacutes

valoacutesziacutenűseacutegeacutet egy adott időpontban pi-vel jeloumllni (Major 2008)

1pn

1i

i

(1)

Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegeket maximum likelihood becslőfuumlggveacutennyel lehet megadni A

minta elemszaacutemaacutet d-vel jeloumlljuumlk a mintaacuteban megfigyelt egyleacutepeacuteses aacutetmeneteket az i eacutes a

j aacutellapot koumlzoumltt dij jeloumlli A becsuumllni kiacutevaacutent valoacutesziacutenűseacutegeket jeloumlljuumlk pij-vel A maximum

likelihood becslőfuumlggveacutenyneacutel azt keressuumlk hogy milyen parameacuteterek mellett lenne

maximaacutelis a minta bekoumlvetkezeacutesi valoacutesziacutenűseacutege A likelihood fuumlggveacuteny logaritmusaacutet

feliacuterhatjuk

ij

D

ijp

plogdLlogmaxij

(2)

Az egyenletben szereplő feladat megoldaacutesaacutet Lagrange fuumlggveacutennyel fejezzuumlk ki ahol

megoldaacuteskeacutent az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutest kapjuk

j ij

ij

ijd

dp

(3)

Az aacutetmeneti valoacutesziacutenűseacutegek becslőfuumlggveacutenye tehaacutet az i aacutellapotboacutel a j aacutellapotba toumlrteacutent

teacutenyleges aacutetmenetek relatiacutev gyakorisaacutega azaz a megfigyelt aacutetmeneteket osztjuk az

oumlsszes toumlbbi aacutellapotba toumlrteacutent aacutetmenetek oumlsszegeacutevel

Az aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixboacutel az alaacutebbi keacuteplettel meghataacuterozhatoacute a mobilitaacutes

meacuterteacuteke is adott időpillanatra A mobilitaacutesi mutatoacute kiszaacutemiacutetaacutesaacutehoz a maacutetrix főaacutetloacuteit

hasznaacuteljuk fel ahol n=az osztaacutelyok szaacutema

1)(

n

pnP i ii

(4)

Eredmeacutenyek - A Markov modell alkalmazaacutesa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők

szaacutemaacutenak vaacuteltozaacutesaacutera

Mivel a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema nem megfelelő az oumlsszehasonliacutetaacutesra iacutegy első

leacutepeacutesben az aacutellandoacute neacutepesseacutegszaacutemmal korrigaacuteltam a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet

eacutes ezer főre vetiacutetettem A suacutelyozaacutes segiacutetseacutegeacutevel maacuter kezelhető az adathalmaz A

Markov-laacutenc felteacutetele hogy a vizsgaacutelt elemek veacuteges sok aacutellapot valamelyikeacutebe

tartozzanak minden időpillanatban Szuumlkseacuteges az elemzeacutes elveacutegzeacuteseacutehez azt egyes

eacuterteacutekek csoportba foglalaacutesa uacuten diszkretizaacutelaacutesa Gyakori megoldaacutes az aacutellapotteacuter

diszkretizaacutelaacutesaacutera az azonos szaacutemuacute megfigyeleacutesek alapjaacuten toumlrteacutenő csoportosiacutetaacutes azaz az

osztaacutelyokat uacutegy alakiacutetottam ki hogy abba nagyjaacuteboacutel azonos szaacutemuacute kisteacuterseacuteg keruumlljoumln

Ennek a besorolaacutesnak az előnye hogy nem lesznek eacuterzeacutekenyek az egyes osztaacutelyok a

szeacutelső eacuterteacutekekre haacutetraacutenya hogy tudomaacutenyosan neheacutez indokolni az bdquooumlnkeacutenyesrdquo hataacuterok

megvaacutelasztaacutesaacutet A maacutesik probleacutemaacutes keacuterdeacutes hogy haacuteny osztaacutelyt hataacuterozzunk meg A tuacutel

sok eacutes a tuacutel keveacutes osztaacutely nem vezet megfelelő eredmeacutenyre Az ezer lakosra

vonatkoztatott nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenaacutel 4 osztaacutelyt hataacuteroztam meg Az egyes

kisteacuterseacutegek adott aacutellapotba toumlrteacutenő besorolaacutesa utaacuten a lehetseacuteges osztaacutelyok koumlzoumltti

aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegek fennaacutellaacutesaacutet vizsgaacuteltam meg A kezdeti aacutellapotboacutel (2004 eacutev) a

koumlvetkező aacutellapotba (2008 eacutev) valoacute aacutetmenetet hataacuteroztam meg vagyis az abszoluacutet

alacsony kezdeti munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportboacutel a kisteacuterseacutegek a koumlvetkező eacutevre vagy


64

ugyanebben az osztaacutelyban maradnak vagy alacsony vagy koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi

eacuterteacutekeket vesznek fel Ezek utaacuten az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrixot

hataacuteroztam meg (1 taacuteblaacutezat) a valoacutesziacutenűseacutegi eacuterteacutekekre fentiekben bemutatott Lagrange

fuumlggveacutennyel Az aacutetmenet maacutetrixok kialakiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes a Markov modellekneacutel fontos

alapszabaacutely hogy az egyes osztaacutelyokba tartozoacute elemszaacutem koumlzel azonos legyen erre

figyeltem az osztaacutelyok kialakiacutetaacutesakor Iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben 41-44 kisteacuterseacuteg keruumllt

egy-egy osztaacutelyba

1 taacuteblaacutezat Magyarorszaacuteg kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet maacutetrixa a

nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)

(meacuterteacutekegyseacuteg kisteacuterseacutegek szaacutema)

osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen

(2004) alacsony koumlzepes magas nagyon

magas

2004

alacsony 27 15 0 0 42

koumlzepes 2 16 26 0 44

magas 0 0 23 18 41

nagyon magas 0 0 0 41 41

Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168

Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 10-31 fő A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 32-45 fő

A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 46-71 fő

A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 72-143 fő

Az egy leacutepeacuteses aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix elemeit eacutertelmezve az alacsony

munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute kisteacuterseacutegek 64-a (27 kisteacuterseacuteg) 2008 eacutevben is

ugyanebben a csoportban maradt 36-a (16 kisteacuterseacuteg) pedig a koumlzepes

munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba keruumllt aacutet A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba tartozoacute

kisteacuterseacutegekneacutel 5 volt a valoacutesziacutenűseacuteg hogy a koumlvetkező időszakban az alacsony

osztaacutelyba aacutetkeruumlltek 36 (16 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban a csoportban eacutes 59-a (26

kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas

munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 56 (23 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az

osztaacutelyban maradt mint a 2004 eacutevben eacutes 44 (18 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel

rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal

rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (41 kisteacuterseacuteg) maradt ugyanabban az osztaacutelyban 2008

eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a

gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti

aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett Az aacutetrendeződeacutes

egy rosszabb munkaerő-piaci helyzetet eredmeacutenyezett ugyanis a magas kategoacuteriaacuteba

tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 8 kisteacuterseacuteggel a nagyon magas kategoacuteriaacuteba tartozoacutek szaacutema

pedig 11 kisteacuterseacuteggel nőttek meg

A mobilitaacutesi mutatoacute azt fejezi ki hogy a kisteacuterseacutegek munkaerő-piaci mobilitaacutesa

oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 478 amely magas

mobilitaacutest jelent azaz mintegy 81 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen szintű

elmozdulaacutes

478014

)001560360640(4

1)(

n

pnP i ii

(5)


65

A szaacutemiacutetaacutesokat elveacutegeztem az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeire is az

ugyanolyan elemszaacutemuacute osztaacutelyok kialakiacutetaacutesaacutera tovaacutebbra is figyeltem A reacutegioacute rosszabb

munkaerő-piaci mutatoacutei miatt az osztaacutelyoknaacutel meacuterhető ezer lakosra jutoacute nyilvaacutentartott

aacutellaacuteskeresők szaacutema joacuteval nagyobb mint a magyarorszaacutegi osztaacutelyoknaacutel

2 taacuteblaacutezat Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacute kisteacuterseacutegeinek egy leacutepeacuteses aacutetmenet

maacutetrixa a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema szerint (2004 eacutevről 2008 eacutevre)


osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 3 4 0 0 7


magas 0 0 6 2 8


Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28

Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 31-51 fő

A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 52-75 fő

A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 76-100 fő A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban az ezer főre jutoacute nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutema 101-143 fő

Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll sokkal jelentősebbek az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti

aacutetrendeződeacutesek Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek koumlzuumll 3

kisteacuterseacuteg poziacutecioacuteja nem vaacuteltozott a 2008 eacutevre 4 kisteacuterseacuteg aacutetkeruumllt a koumlzepes

munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Reacutetsaacutegi Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a

Balassagyarmati kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 3 kisteacuterseacuteg

maradt vaacuteltozatlan poziacutecioacuteban 3 aacutetkeruumllt a magas eacutes tovaacutebbi 1 a magasabb

munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szeacutecseacutenyi kisteacuterseacuteg) A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba

valoacute tartozaacutes 6 kisteacuterseacutegneacutel nem okozott aacutetrendeződeacutest 2-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető

iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek (Oacutezdi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi

osztaacutelyba A nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportban leacutevő kisteacuterseacutegekneacutel vaacuteltozaacutes

nem volt megfigyelhető a 2004 eacutevről a 2008 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva A

mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke a az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 464

Kiszaacutemoltam a mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az

Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes

csoportok koumlzoumltt amely teljesuumllt (3 taacuteblaacutezat)

3 taacuteblaacutezat Mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke reacutegioacutenkeacutent 2004 eacutevről 2008 eacutevre

Reacutegioacute Mobilitaacutesi mutatoacute

Deacutel-Alfoumlld 944

Deacutel-Dunaacutentuacutel 722

Eacuteszak-Alfoumlld 762

Eacuteszak-Magyarorszaacuteg 464

Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutel 563

Koumlzeacutep-Magyarorszaacuteg 1000

Nyugat-Dunaacutentuacutel 695

Forraacutes Sajaacutet szerkeszteacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten


66

Ezt koumlvetően szaacutemiacutetaacutesokat veacutegeztem a fenti moacutedszertan szerint a kisteacuterseacutegek teruumlleti

aacutetrendeződeacuteseacutenek szemleacutelteteacuteseacutere 2008 eacutevről 2010 eacutevre (ebben az esetben maacuter 174

kisteacuterseacutegre veacutegeztem el a szaacutemiacutetaacutesokat a koraacutebbi 168 helyett)




osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 17 26 0 0 43


magas 0 0 24 20 44


Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174








osztaacutelyba aacutetkeruumlltek tehaacutet nem volt megfigyelhető javulaacutes 44 (19 kisteacuterseacuteg) maradt

ugyanabban a csoportban eacutes 56-a (24 kisteacuterseacuteg) a kisteacuterseacutegeknek aacutetkeruumllt a magas

munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelya A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek

koumlzuumll 55 (24 kisteacuterseacuteg) ugyanabban az osztaacutelyban maradt mint a 2008 eacutevben eacutes 45

(20 kisteacuterseacuteg) a nagyon magas eacuterteacutekkel rendelkezők osztaacutelyaacuteba keruumllt aacutet A nagyon

magas munkaneacutelkuumlliseacutegi araacutennyal rendelkező kisteacuterseacutegek 100-a (44 kisteacuterseacuteg) maradt

ugyanabban az osztaacutelyban 2010 eacutevre Laacutethatjuk hogy az egyes osztaacutelyok koumlzoumltti aacutetleacutepeacutes

valoacutesziacutenűseacutege eleacuteg vaacuteltozoacute a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegtoacutel szaacutemiacutetott keacutet eacutev muacutelva a

magyarorszaacutegi kisteacuterseacutegek koumlzoumltti aacutetrendeződeacutes sokkal rosszabb munkaerő-piaci

helyzetet eredmeacutenyezett Megnőtt a koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute

kisteacuterseacutegek szaacutema 2-vel a magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema

4-el nőtt miacuteg a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba tartozoacute kisteacuterseacutegek szaacutema 20-

al nőtt 2010-re oumlsszesseacutegeacuteben


oumlsszesseacutegeacuteben milyen meacuterteacutekű A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke 537 amely kifejezetten

magas mobilitaacutest jelent azaz mintegy 93 kisteacuterseacutegneacutel megfigyelhető volt valamilyen

szintű elmozdulaacutes

537014

)001550440400(4

1)(

n

pnP i ii

(6)


67








osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 4 3 0 0 7


magas 0 1 2 4 7


Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28





aacutetrendeződeacutesek ndash a felteveacutesem elleneacutere Az alacsony munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyban 4


munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba (ezek a Tiszauacutejvaacuterosi Mezőkoumlvesdi eacutes a Balassagyarmati

kisteacuterseacutegek) A koumlzepes munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes 3 kisteacuterseacutegneacutel

megmaradt tovaacutebbi 3-naacutel magasabb munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Beacutelapaacutetfalvai

Peacutetervaacutesaacuterai Kazincbarcikai kisteacuterseacutegek) illetve tovaacutebbi 1-neacutel a nagyon magas

munkaneacutelkuumlliseacutegi csoportba (Szerencsi kisteacuterseacuteg) toumlrteacutenő aacutetrendeződeacutest figyelhettuumlk

meg A magas munkaneacutelkuumlliseacutegi osztaacutelyba valoacute tartozaacutes a kisteacuterseacutegek 3 kisteacuterseacutegneacutel nem

okozott aacutetrendeződeacutest 1 kisteacuterseacutegneacutel javulaacutes volt megfigyelhető (Saacutetoraljauacutejhelyi

kisteacuterseacuteg) miacuteg tovaacutebbi 4-neacutel romlaacutes volt megfigyelhető iacutegy ezek a kisteacuterseacutegek

(Salgoacutetarjaacuteni Szeacutecseacutenyi Hevesi Tokaji) aacutetkeruumlltek a nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacutegi


nem volt megfigyelhető a 2008 eacutevről a 2010 eacutevre a toumlbbi csoporthoz viszonyiacutetva

(termeacuteszetesen csoporton beluumlli aacutetrendeződeacutesek voltak minden kisteacuterseacutegneacutel de ezeket az

aacutetmenet-valoacutesziacutenűseacutegi maacutetrix nem vizsgaacutelja)

A mobilitaacutesi mutatoacute eacuterteacuteke az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban 57 Kiszaacutemoltam a

mobilitaacutesi mutatoacutet is a toumlbbi reacutegioacutera is arra keresve a bizonyiacuteteacutekot hogy az Eacuteszak-

magyarorszaacutegi reacutegioacuteban volt a legkisebb meacuterteacutekű az aacutetrendeződeacutes az egyes csoportok

koumlzoumltt (6 taacuteblaacutezat)


68











Oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumll a kisteacuterseacutegek

aacutetrendeződeacutese az egyes osztaacutelyok koumlzoumltt sokkal kisebb fokuacute mint a magyarorszaacutegi toumlbbi

reacutegioacutejaacuteban kiveacuteve Deacutel-Dunaacutentuacutelt eacutes Koumlzeacutep-Dunaacutentuacutelt

2004 eacutevről 2008 eacutevre az orszaacutegon beluumlli aacutetrendeződeacutes 478 volt miacuteg 2008 eacutevről a

2010 eacutevre 537 Ugyanakkor a reacutegioacutekon beluumlli aacutetrendeződeacutes 2008 eacutevről a 2010 eacutevre

sokkal alacsonyabb araacutenyuacute volt mint az előző időszakban vagyis a reacutegioacutek koumlzoumltt teruumlleti

kiegyenliacutetődeacutes folyamata indult el a nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutet illetően

Koumlvetkezteteacutesek javaslatok

Megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazai munkaerőpiacon uacuten anomaacuteliaacutek vagyis rendellenesseacutegek

egyes időszakokban megfigyelhetőek Gyakran felvetődik a keacuterdeacutes hogy a

rendszervaacuteltaacutes utaacuteni munkaerő-piacot eacuterintő sokkhataacutes koumlvetkezmeacutenyei mennyire

hasonloacuteak a 2008 eacutevi gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg hataacutesaihoz Amennyiben szigoruacutean csak az

adatokat neacutezzuumlk azt mondhatjuk hogy teljesen hasonloacutean a koumlvetkezmeacutenyek

Amennyiben viszont a szaacutemok moumlgoumltt leacutevő folyamatokat is megvizsgaacuteljuk akkor az

elteacutereacutesek joacutel laacutetszoacutednak A regionaacutelis kuumlloumlnbseacutegek maacuter a rendszervaacuteltaacuteskor fennaacutelltak

azoacuteta csak tovaacutebb fokozoacutedtak ezen talaacuten kis meacuterteacutekben a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg vaacuteltoztatott

de nem szaacutemottevően A munkaerő-piaci adatokat vizsgaacutelva valoacuteban a vaacutelsaacutegboacutel toumlrteacutenő

kifeleacute haladaacutes figyelhető meg a keacuterdeacutes csak az hogy mikor aacutellhat hazaacutenk tartoacutes

noumlvekedeacutesi paacutelyaacutera

A nyilvaacutentartott aacutellaacuteskeresők szaacutemaacutenak az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuten beluumlli csoportok

(uacuten osztaacutelyok) koumlzoumltti aacutetrendeződeacutese keveacutesbeacute volt jelentős a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg oacuteta mint

az orszaacuteg toumlbbi reacutegioacutejaacuteban Ennek oka hogy a vaacutelsaacuteg a keveacutesbeacute fejlett teacuterseacutegeket

keveacutesbeacute raacutezta meg munkaerő-piaci szempontboacutel is Az Eacuteszak-magyarorszaacutegi reacutegioacuteban a

legkisebb aacutetrendeződeacutes a legkedvezőtlenebb (nagyon magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) eacutes

kedvezőtlen (magas munkaneacutelkuumlliseacuteg) munkaerő-piaci osztaacutelyok koumlzoumltt valoacutesult meg

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

bdquoA kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute bdquoNemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg

Program ndash Hazai hallgatoacutei illetve kutatoacutei szemeacutelyi taacutemogataacutest biztosiacutetoacute rendszer

kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia programrdquo ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben

zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute eacutes Magyarorszaacuteg taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis

Alap taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul megrdquo


69


[1] Gaburt P ndash Cottrell M (1999) A dynamic analysis of segmeted labor market

Fuzzy Economic Review 4 eacutevf 2 szaacutem pp 63-82

[2] Kaloacute Zndash Nagyjaacutenosi L (2009) A Markov-modell In Kaloacute Z ndash Inotai A ndash

Nagyjaacutenosi L (szerk) Egeacuteszseacuteg-gazdasaacutegtani fogalomtaacuter I Egeacuteszseacuteguumlgyi

technoloacutegiaacutek gazdasaacutegi elemzeacutese Medical Tribune Diviacutezioacute Budapest pp 49-

51

[3] Kertesi G ndash Koumlllő J (1998) Regionaacutelis munkaneacutelkuumlliseacuteg eacutes beacuterek az aacutetmenet

eacuteveiben Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLV eacutevf 7-8 szaacutem pp 621-652

[4] Major K (2007) Markov laacutencok hasznaacutelata a regionaacutelis

joumlvedelemegyenlőtlenseacutegek előrejelzeacuteseacuteben Teacuter eacutes Taacutersadalom 21 eacutevf 1

szaacutem pp 53-67

[5] Major K (2008) Markov-modellek ndash Elmeacutelet becsleacutes eacutes taacutersadalomtudomaacutenyi

alkalmazaacutesok Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanulmaacutenyok 14 BCE Markooumlkonoacutemia

Tanszeacutek ndash ELTE Regionaacutelis Tudomaacutenyi Tanszeacutek 189 p

[6] Ugroacutesdy Gy (2002) A vilaacuteg buacuteza termeacuteseacutenek vizsgaacutelata Markov-laacutenc modell

alkalmazaacutesaacuteval Gazdaacutelkodaacutes 46 eacutevf 2 szaacutem pp 67-71

Szerző

Dr Liptaacutek Katalin PhD

egyetemi tanaacutersegeacuted

Miskolci Egyetem

Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar

Vilaacuteg-eacutes Regionaacutelis Gazdasaacutegtan Inteacutezet

liptakkatalinuni-miskolchu


70


71

A MUNKAPIACI TERMELEacuteKENYSEacuteG EacuteS AZ INTEacuteZMEacuteNYEK

OumlSSZEFUumlGGEacuteSEI KUumlLOumlNBOumlZŐ KEacutePZETTSEacuteGI SZINTEKET IGEacuteNYLŐ

AacuteGAZATOKBAN

MAacuteTEacute DOMICIAacuteN


A tanulmaacuteny alapvetően egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz amelyben elsősorban a

munkapiaci termeleacutekenyseacutegben (az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutesban) az utoacutebbi

eacutevtizedekben bekoumlvetkezett szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokra koncentraacutelok A ceacutelom ezzel egyreacuteszt

előre jelezni a munkakeresletben vaacuterhatoacute joumlvőbeni tendenciaacutekat A vizsgaacuteloacutedaacutesaim soraacuten

maacutesreacuteszt arra a kutataacutesi keacuterdeacutesre keresem a vaacutelaszt hogy az 1980 eacutes a 2007 koumlzoumltti

időszakban eacutes mintegy harminc OECD tagorszaacutegra vonatkozoacutean a termeleacutekenyseacuteg

uumltemeacutehez hogyan jaacuterult hozzaacute az emberi eacutes a fizikai tőkeacute akkumulaacutecioacuteja mellett szaacutemos

munkaerő-piaci inteacutezmeacuteny

A szaacutemiacutetaacutesaimmal tovaacutebbaacute egy dinamikus panel regresszioacutes moacutedszertan segiacutetseacutegeacutevel azt

kiacutevaacutenom elsősorban a gazdasaacutegpolitikai doumlnteacuteshozatal szaacutemaacutera alaacutetaacutemasztani hogy

mely inteacutezmeacutenyek (uacutegymint pl a munkaneacutelkuumlli segeacutelyezeacutes a piaci szabaacutelyozaacutes stb) eacutes

hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő aacutegazatokban a hosszuacute

taacutevuacute termeleacutekenyseacuteg alakulaacutesaacutet

Kulcsszavak munkapiaci inteacutezmeacutenyek szektoraacutelis elemzeacutes termeleacutekenyseacuteg

JEL E25 I23 O43

Can labour institution impact on productivity in a sectoral approach

Abstract

This paper aims for an empirical validation of income and employment growth in a

sectoral approach The main objective of this study is to analyse labour productivity

tendencies in the period between 1980 and 2007 in various OECD countries In our

estimations we followed a specific taxonomy to identify the features of output per capita

in altered labour-skilled (high high and low intermediate low) branches Besides

determining the sectoral differences of labour by standard comparative statistics we

used in our model-specification a dynamic panel regression method

All in all we conclude that the high-skilled branches have achieved better economic

growth performance than the low-skilled ones in most of the OECD countries Analysing

the time series panel data in each sector we also claim that productivity was impacted by

few labour market institutions However the unemployment benefits (UBs) and the

increasing employment protect legislation (EPL) might correlate negatively with

economic growth per capita in long run

Keywords labour market institutions productivity growth sectoral approach

JEL E25 I23 O43

A munkapiaci termeleacutekenyseacuteg eacutes az inteacutezmeacutenyek oumlsszefuumlggeacutesei kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi

szinteket igeacutenylő aacutegazatokban

72

Bevezeteacutes

Az egyes orszaacutegok gazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenye koumlzoumltt megfigyelhető kuumlloumlnbseacutegek kutataacutesa

szinte egyidős a koumlzgazdasaacutegtannal A gazdasaacutegi fejlődeacutes alapvető forraacutesait elsők koumlzoumltt

Solow (1956) vezette be a szakirodalomban Az eredeti modellből viszont gyakran

teacutevesen levont eacutes ezeacutert kritizaacutelt koumlvetkezteteacutes szerint hosszuacute taacutevon az egy főre eső

joumlvedelem noumlvekedeacutesi raacutetaacutejaacutenak minden orszaacutegban meg kell egyeznie Az eredeti

modellből viszont csupaacuten a gazdasaacuteg aacutetmeneti dinamikaacutejaacutenak egyfajta felteacuteteles

bdquovaacutelaszaacutetrdquo ragadhatjuk meg a termeleacutesi teacutenyezők akkumulaacutecioacutejaacuten keresztuumll A noumlvekedeacutes

valoacutedi okaacutet amennyiben teacutenylegesen meg kiacutevaacutenjuk talaacutelni akkor azt endogeacuten moacutedon

magaacuteboacutel a modellből kell levezetnuumlnk

Az endogeacuten megkoumlzeliacuteteacutes nem uacutejszerű koumlvetelmeacuteny hiszen Schumpeter (1912[1980])

szerint csak az bdquooumlnmagaacutera hagyottrdquo eacutes kuumllső hataacutesoktoacutel mentes gazdasaacuteg vaacuteltozaacutesait

tekinthetjuumlk fejlődeacutesnek A Solow-modell empirikus eacutes elmeacuteleti hiaacutenyossaacutegain tovaacutebbaacute

felbuzdulva az 1980-as eacutevektől kezdődően ezeacutert uacutejfajta noumlvekedeacuteselmeacuteleti iraacutenyzatok

kezdteacutek el bontogatni szaacuternyaikat1 Az utoacutebbi eacutevekben tovaacutebbaacute jelentősen felerősoumldtek a

foglalkoztataacutes keacuterdeacuteskoumlreacuteben a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyekkel kapcsolatos elmeacuteleti

vitaacutek Az inteacutezmeacutenyek szerepeacutenek a megiacuteteacuteleacutese Gaacutecs (2005) szerint leacutenyegeacuteben keacutet

egymaacutessal szoumlges ellenteacutetben aacutelloacute megkoumlzeliacuteteacutesben keacutepzelhető el Az egyik oldal

elkeacutepzeleacutese azon alapszik hogy mivel a munkapiac jellege nem kuumlloumlnboumlzik jelentősen a

termeacutekpiacoktoacutel iacutegy az elmuacutelt eacutevszaacutezadokban leacutetrejoumltt sajaacutetos inteacutezmeacutenyek (peacuteldaacuteul a

foglalkoztatottakat veacutedő jogszabaacutelyok a munkaneacutelkuumllieket taacutemogatoacute ellaacutetaacutesi rendszerek

stb) tuacutelsaacutegosan megneheziacutetik annak műkoumldeacuteseacutet A merevseacuteg megoldaacutesaacutera a piaci

liberalizaacutecioacutet azaz a zavartalan piaci műkoumldeacutesi mechanizmust megneheziacutető akadaacutelyok

felszaacutemolaacutesaacutet (deregulaacutecioacutet) tekintik kulcsfontossaacuteguacutenak A mindezzel az elkeacutepzeleacutessel

egyet nem eacutertők a munkapiac műkoumldeacutesi zavaraiboacutel pl az informaacutecioacutes aszimmetriaacuteboacutel a

piaci erőfoumlleacutenyből stb indulnak ki amelyek miatt nem lehet veacuteletlen az inteacutezmeacutenyek

kialakulaacutesa A gazdasaacutegi teljesiacutetmeacuteny noumlveleacutese eacuterdekeacuteben ezeacutert a piaci toumlkeacuteletlenseacutegeket

korrigaacuteloacute inteacutezmeacutenyek mindenkeacuteppen szuumlkseacutegesek mert baacuter keacutetseacutegtelenuumll merevseacuteget

hoznak de egyben segiacutetenek is a piaci toumlkeacuteletlenseacutegek hataacutesait korrigaacutelni

Az inteacutezmeacutenyek hagyomaacutenyos northi determinaacutecioacuteja olyan formaacutelis szabaacutelyokat eacutes

informaacutelis korlaacutetokat kuumlloumlnboumlztet meg amelyek kuumlloumlnboumlző gazdasaacutegi taacutersadalmi illetve

politikai koumllcsoumlnhataacutesokat egyaraacutent befolyaacutesolnak (North 1992) Az inteacutezmeacutenyek tehaacutet

szaacutemiacutetanak (institutions matter) viszont ez a maacutera teljesen bdquoelcseacutepeltrdquo megaacutellapiacutetaacutes az

inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtanban egyre jobban a hogyan keacuterdeacuteskoumlreacutere tevődoumltt aacutet A

keacuterdeacutes tehaacutet innentől kezdve leginkaacutebb az hogy vajon milyen teacutenyleges tartalommal

biacuternak a gazdasaacutegi szereplők szaacutemaacutera Mind a mai napig viszont meacuteg mindig szaacutemos

nyitott keacuterdeacutes maradt a kutatoacutek szaacutemaacutera A mi aspektusunkban peacuteldaacuteul az hogy vajon a

munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek milyen kapcsolatban aacutellnak hosszabb taacutevon a munka-

termeleacutekenyseacuteggel a kuumlloumlnboumlző szektorokban

A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes szektoraacutelis vizsgaacutelatainak a keacutepzettseacutegek szerinti megkoumlzeliacuteteacuteseacutet

elsősorban az indokolja hogy mennyire kuumlloumlnboumlzőek az egyes aacutegazatokon beluumll a

termeleacutes soraacuten alkalmazottak jaacutertassaacutega A kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacuteggel biacuteroacute munkavaacutellaloacutek

iraacutenti keresleti igeacuteny volumeneacutet alapvetően a munkatermeleacutekenyseacuteg jellemzi A kereslet

1Az egyes alapmodelleket eacutes azok bdquomelleacutekaacutegainakrdquo sajaacutetossaacutegait Czegleacutedi (2007) reacuteszletesen bemutatta


73

struktuacuteraacutejaacutet pedig koumlzvetlenuumll a foglalkoztatottak aacutegazati megoszlaacutesa eacutes az egyes

aacutegazatok foglalkozaacutes eacutes a szakkeacutepzettseacuteg szerinti oumlsszeteacutetele hataacuterozza meg (Tiacutemaacuter

1996)

A tanulmaacutenyban elsősorban a termeleacutekenyseacuteg eacutes a munkapiaci inteacutezmeacutenyek kapcsolataacutera

koncentraacutelok aacutegazati aspektusban A vizsgaacutelatok soraacuten egyreacuteszt arra a keacuterdeacutesre keresem

a vaacutelaszt hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben a kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes alakulaacutesaacuteban

milyen makrogazdasaacutegi tendenciaacutek jellemzőek az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakban

Maacutesreacuteszt meacuteg arra vagyok kiacutevaacutencsi hogy az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest a

foglalkoztataacutes illetve a munkapiaci inteacutezmeacutenyek hogyan befolyaacutesoltaacutek a kuumlloumlnboumlző

keacutepzettseacutegi szinteket igeacutenylő szektorokban A koumlvetkező alfejezetekben előszoumlr ezeacutert az

utoacutebbi eacutevtizedekben jellemző szektoraacutelis vaacuteltozaacutesokat ismertetem roumlviden majd pedig

dinamikus modellspecifikaacutecioacutek segiacutetseacutegeacutevel azt a hipoteacutezisemet tesztelem hogy a

munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacutesi uumltemeacutet egyes inteacutezmeacutenyek elteacuterően befolyaacutesoltaacutek

hosszabb taacutevon


Az elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent az egyes szektorokat az alkalmazottak keacutepzettseacutegi szintje

alapjaacuten klasszifikaacuteltam Az aacutegazati besorolaacutest az OECD aacuteltal rendszeresiacutetett (ISIC REV

3) aacutegazati szabvaacutenyaacutenak illetve az EUROSTAT Nemzetkoumlzi Standardjaacutenak (ISCED)

figyelembe veacuteteleacutevel valamint van Ark et al (2003) ajaacutenlaacutesai alapjaacuten rendszereztem A

magas (HS) koumlzepesen magas (HIS) eacutes alacsony (LIS) illetve alacsony (HS) keacutepzettseacutegi

szinteknek megfelelő aacutegazati csoportosiacutetaacutest az (1) taacuteblaacutezat tartalmazza

1 taacuteblaacutezat Az iparaacutegak besorolaacutesa a kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szintek alapjaacuten

Keacutepzettseacutegi szintek ISIC REV 3

Magasan keacutepzettek (HS)

23(Szeacuten eacutes finomiacutetott olaj) 24(Kemikaacuteliaacutek) 30(Munkauumlgyi

berendezeacutesek) 32(Elektromos vezeteacutekek) 321(Telekommunikaacutecioacutes

eszkoumlzoumlk) 322(Raacutedioacute TV) 323(Peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 65(Biztosiacutetaacutes) 66(Egyeacuteb peacutenzuumlgyi koumlzvetiacutetők) 67(Peacutenzuumlgyi tanaacutecsadaacutes) 70(Ingatlan)

72(Szaacutemiacutetaacutestechnika) 73(K+F) 74(Uumlzleti szolgaacuteltataacutesok)

75(Koumlzigazgataacutes) 80(Oktataacutes)

Koumlzepesen-magasan

keacutepzettek (HIS)

33(Orvosi eszkoumlzoumlk) 331(Tudomaacutenyos eszkoumlzoumlk) 33-331(Egyeacuteb eszkoumlzoumlk) 35(Egyeacuteb szaacutelliacutetaacutesi eszkoumlzoumlk) 351(Hajoacuteeacutepiacuteteacutes)

352(Repuumllőgeacutepgyaacutertaacutes) 352359(Vasuacutet) 40(Elektromos) 41(Gaacutez eacutes

viacutez) 62(Leacutegi szaacutelliacutetaacutes) 63(Utazaacutes) 64(Kommunikaacutecioacute) 71(Geacutepek beacuterleacutese) 85(Egeacuteszseacuteguumlgy)

Koumlzepese-alacsonyan

keacutepzettek (LIS)

20(Erdeacuteszet) 21(Papiacuter) 22(Nyomda) 28(Előre-gyaacutertott műszerek) 29(Mechanikus műszerek) 31(Elektronikus eszkoumlzoumlk) 31(Hűtő

berendezeacutesek) 31313 (Egyeacuteb elektromos eszkoumlzoumlk) 45(Eacutepiacutetőipar)

50(Kereskedelem) 5152(Nagy eacutes kiskereskedelem) 6061(Szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi szaacutelliacutetaacutes)

Alacsonyan keacutepzettek (LS)

1(Mezőgazdasaacuteg) 5(Halaacuteszat) 10-14(Baacutenyaacuteszat)15-16 (Eacutelelmiszer)

17(Textiacutelia) 18(Ruhaacutezat) 19 (Bőr eacutes cipő) 25(Műanyag) 26(Uumlveg)

27(Alap feacutemipari termeacutekek) 34(Motor) 36-37(Uacutejrahasznosiacutetaacutes) 55(Szaacutelloda) 90-93(Szociaacutelis munka)

Forraacutes van Ark et al(2003) besorolaacutesa alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes



74

A foglalkoztataacutesban eacutes a kibocsaacutetaacutesban bekoumlvetkezett tendenciaacutek

A moacutedszertan teszteleacutese előtt neacutezzuumlnk meg neacutehaacuteny egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet A (2)

taacuteblaacutezatban a kibocsaacutetaacutesban eacutes a foglalkoztataacutesban bekoumlvetkezett szerkezeti vaacuteltozaacutesokat

tekinthetjuumlk aacutet A vizsgaacutelatok soraacuten az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti mintegy harminc OECD

tagorszaacutegban vizsgaacuteloacutedtam A hosszabb taacutevuacute prognoacutezisok felaacutelliacutetaacutesaacutehoz vizsgaacuteljuk meg

előszoumlr a kibocsaacutetaacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutegazati aacutetrendeződeacuteseket A magas

keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok (HS) reacuteszaraacutenya aacutetlagosan 32-ről 43-ra a koumlzepesen

magasnaacutel (HIS) pedig 8-roacutel 14-ra erősoumldoumltt az alacsony intenzitaacutesuacute aacutegazatok (LIS eacutes

LS) rovaacutesaacutera (31-roacutel illetve 27-roacutel koumlzel 24- eacutes 17-ra csoumlkkentek) Az aggregaacutelt

gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben tehaacutet a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok nyilvaacutenvaloacutean

egyre nagyobb suacutellyal szerepelnek az aacuteltalam vizsgaacutelt orszaacutegokban

2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes eacutes a foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacutenak reacuteszaraacutenya () a

kuumlloumlnboumlző keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes az egyes OECD

orszaacutegok aacutetlagaacuteban

Aacutegazatok MAGAS KOumlZEPESEN

MAGAS

KOumlZEPESEN

ALACSONY ALACSONY

A kibocsaacutetaacutes reacuteszaraacutenyai ()

1980 3260 817 3187 2736

1995 3656 996 3225 2123

2007 4339 1452 2475 1734

A foglalkoztataacutes reacuteszaraacutenyai ()

1980 2496 1224 3290 2991

1995 2888 1383 3165 2564

2007 3186 1509 2987 2318

Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve

Megjegyzeacutes EU-15 AUS CAN JPY KOR USA

A foglalkoztataacutes struktuacuteraacutejaacuteban bekoumlvetkezett aacutetrendeződeacutes alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy

1980-hoz keacutepest 2007-re a munkapiaci-kereslet főkeacutent a magas keacutepzettseacutegű aacutegazatok

feleacute toloacutedott el (25-roacutel 32-ra noumlvekedett) az alacsonyabbak rovaacutesaacutera (30-roacutel 23-

ra csoumlkkent a foglalkoztataacutes reacuteszesedeacutese) Ezekből a leiacuteroacute statisztikaacutekboacutel tehaacutet kitűnik az

a lehetseacuteges prognoacutezis hogy a koumlvetkező eacutevtizedekben a munkapiacon veacutelhetően egyre

jobban szuumlkseacuteg lesz a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre baacuter a precizitaacutes

kedveacuteeacutert jegyezzuumlk meg hogy meacuteg mindig az alacsony keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok

biztosiacutetottaacutek (2007-ben) araacutenyaacuteban a nagyobb foglalkoztataacutest (53) a magasan keacutepzett

munkaerőt alkalmazoacute aacutegazatokhoz viszonyiacutetva


75

1 aacutebra A foglalkoztataacutes eacuteves aacutetlagos alakulaacutesa 1980 eacutes 2007 koumlzoumltt a kuumlloumlnboumlző

keacutepzettseacutegi szinteknek megfelelő aacutegazatokban eacutes OECD orszaacutegokban

Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok eacutes az EU (2014) KLEMS adatbaacutezis alapjaacuten szerkesztve Megjegyzeacutes reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek (GVA) konstans aacuterakon

-004 -002 0 002 004 006 008

USA

Szloveacutenia

Szlovaacutekia

Sveacutedorszaacuteg

Spain

Portugaacutelia

Olaszorszaacuteg

Neacutemetorszaacuteg

Maacutelta

Magyarorszaacuteg

Luxemburg

Litvaacutenia

Lettorszaacuteg

Lengyelorszaacuteg

Korea

Kanada

Japaacuten

Iacuterorszaacuteg

Hollandia

Goumlroumlgorszaacuteg

Franciaorszaacuteg

Finnorszaacuteg

Eacutesztorszaacuteg

Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg

Daacutenia

Csehorszaacuteg

Ciprus

Belgium

Ausztria

Ausztraacutelia

Magas Koumlzepesen-magas Koumlzepesen-alacsony Alacsony



76

Az (1 aacutebraacuteboacutel) pedig egyreacuteszt kitűnik hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacutesi uumlteme szinte az

oumlsszes vizsgaacutelt OECD tagorszaacutegban a magas (HS) eacutes a koumlzepesen magas (HIS)

keacutepzettseacutegűeket foglalkoztatoacute aacutegazatokban volt jellemzően magas (kb 2 eacutes 7 koumlruumlli

intervallumban szoacuteroacutedtak az adatok) illetve maacutesreacuteszt a legkisebb meacuterteacutekű noumlvekedeacutes az

alacsonyabb szintű jaacutertassaacutegot igeacutenylő szektorokban figyelhető meg Raacuteadaacutesul szaacutemos

euroacutepai orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban is csoumlkkeneacutest is megfigyelhetuumlnk ezekben az

aacutegazatokban (-3 eacutes 1 koumlzoumltti intervallumban talaacutelhatunk eacuterteacutekeket)

Moacutedszer

A koraacutebbi fejezet vizsgaacutelati eredmeacutenyei a leiacuteroacute moacutedszertan hiaacutenyossaacutegaiboacutel adoacutedoacutean

sajnos nem keacutepesek teljes koumlrűen feltaacuterni a foglakoztataacutes eacutes az output koumlzoumltti kapcsolat

termeacuteszeteacutet A gazdasaacutegi noumlvekedeacutes forraacutesainak vizsgaacutelatakor ezeacutert az eredeti Solow-

modellhez hasonloacutean induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas tiacutepusuacute termeleacutesi

fuumlggveacutenyből (1 egyenlet)

)1()( itititit LKAY (1)

Az egyenletben [Y] a kibocsaacutetaacutest jeloumlli amelyet az elemzeacutesek soraacuten a Bruttoacute Hozzaacuteadott

Eacuterteacutekkel (GVA) ragadtam meg konstans (1995) aacuterakon [A] jeloumlli az uacuten Teljes Teacutenyező

Termeleacutekenyseacuteget (TFP) szinteacuten a megfelelő [t-edik] időpontban eacutes [i-edik] orszaacutegban

A kibocsaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutenek ez a megmagyaraacutezhatatlan eacutes gyakran bdquomaradeacutekkeacutentrdquo

aposztrofaacutelt oumlsszetevője felfoghatoacute egyreacuteszt akaacuter a taacutegan eacutertelmezett technoloacutegiai

haladaacutesnak amely alatt nemcsak az uacutej geacutepeket berendezeacuteseket eacutes eljaacuteraacutesokat hanem a

korszerűbb vaacutellalatiraacutenyiacutetaacutesi eacutes vezeteacutesi formaacutekat is eacuterthetjuumlk maacutesreacuteszt a hosszabb taacutevon

jelentkező inteacutezmeacutenyi hataacutesokat szinteacuten megragadja A modellben [L] a humaacuten tőke

aacutellomaacutenya amely a szektorokban teacutenyleges foglalkoztatottakat ragadja meg [K] pedig a

fizikai tőkeaacutellomaacuteny A termeleacutes soraacuten aacutellandoacute skaacutelahozadeacutekot felteacutetelezve (α=13

β=23) az egyes teacutenyezők megfelelő araacutenyait indexeltem

A modellt ezutaacuten iacuterjuk fel Mankiw et al (1992) alapjaacuten egy nagyon hosszuacute taacutevuacute uacuten

(steady state) egyensuacutelyi aacutellapotra Ebben az idődimenzioacuteban a makrooumlkonoacutemiaacuteban azt

felteacutetelezzuumlk hogy a tőkeaacutellomaacuteny a munkaerő eacutes a rendelkezeacutesre aacutelloacute technoloacutegia sőt

akaacuter a munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek vaacuteltozaacutesa egyaraacutent valoacutesziacutenűsiacutethető Előszoumlr osszuk

el az (1) egyenlet mindkeacutet oldalaacutet [L]-el eacutes vegyuumlk a logaritmusaacutet iacutegy megkapjuk [y]-t

azaz az egy munkavaacutellaloacutera jutoacute kibocsaacutetaacutest Ezutaacuten vegyuumlk fuumlggő vaacuteltozoacute differenciaacutejaacutet

amely az eleacuterendő egyensuacutelyi noumlvekedeacutesi szintet reprezentaacutelja

A magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek koumlzuumll elsőkeacutent az egy főre jutoacute reaacutel Bruttoacute Hozzaacuteadott Eacuterteacutek [y]

vaacuteltozaacutesaacutenak egy eacutevvel keacutesleltetett logaritmikus eacuterteacuteke keruumllt be a modellbe konstans

(1995) aacuterakon szaacutemolva A maacutesodik a fizikai tőkeacutebe valoacute beruhaacutezaacutes [INV] amelyet a

Bruttoacute Fix Tőke Formaacutecioacutenak2 a szektoraacutelis outputra jutoacute haacutenyadosaacuteval helyettesiacutetettem

A neoklasszikus modellekben a munkaaacutellomaacuteny egyseacutegnyi noumlvekedeacuteseacutenek jeloumlleacutese [n]

az amortizaacutecioacuteeacute [δ] eacutes a hosszuacute taacutevuacute technoloacutegiai haladaacuteseacute [g] E keacutet utoacutebbinak az eredeti

modellnek megfelelően konstans (005) eacuterteacutekeket adtam Az [X] vektor reprezentaacutelja az

egyes munkaerő-piaci inteacutezmeacutenyek hataacutesait valamint [e] jeloumlli a hibatagot

2 Gross Fixed Capital Formation (GFCF) az OECD definiacutecioacuteja szerint azokat az uacutejonnan leacutetrehozott taacutergyi

eszkoumlzoumlket ragadja meg amelyeket gazdasaacutegban beruhaacutezaacutesra keruumlltek


77

ititititoit eXgnINVyy ln)ln(lnlnln 43211 (1)

A vizsgaacutelt panel meacuterete az 1980 eacutes 2007 koumlzoumltti időszakot aacutetfogoacute kiegyensuacutelyozatlan

minta amely 30 orszaacutegot eacutes 438 megfigyeleacutest tartalmaz Az egyenlet becsleacutese előtt meacuteg

meg kell indokolni hogy melyik dinamikus panel-regresszioacutes moacutedszertant vaacutelasztottam

Az endogeacuten noumlvekedeacutes elmeacuteletek alaacutetaacutemasztaacutesa eacuterdekeacuteben Arellano eacutes Bond (1991)

dinamikus modellspecifikaacutecioacutejaacutet azeacutert alkalmaztam mert alkalmas a hosszuacute taacutevuacute

egyensuacutelyi aacutellapotot meghataacuterozoacute teacutenyezők eacutes a koumlzoumlttuumlk leacutevő kapcsolatok vizsgaacutelataacutera

A precizitaacutes kedvveacutert megemliacutetem hogy a szakirodalomban a moacutedszertan alkalmazaacutesa

soraacuten aacuteltalaacuteban az egy- illetve keacutet-leacutepeacuteses GMM technika koumlzuumll az utoacutebbit javasoljaacutek

(Peneder 2002) A szektoraacutelis oumlsszehasonliacutetaacutesok egyszerűsiacuteteacutese eacuterdekeacuteben mivel

mindkeacutet technikaacuteval koumlzel azonos eredmeacutenyek szuumllettek a tovaacutebbiakban kizaacuteroacutelag az

első moacutedszertannal kalkulaacutelt eredmeacutenyeket ismertetem A dinamikus modellben a

magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutek eseteacuteben az endogenitaacutes figyelembe veacutetele miatt tovaacutebbaacute minden

esetben az egy eacutevvel keacutesleletetett predeterminaacutelt eacuterteacutekekkel instrumentaacuteltam

Eredmeacutenyek

A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket a koumlvetkező (3) taacuteblaacutezat tartalmazza A taacuteblaacutezat első oszlopa

a koraacutebban felsorolt magyaraacutezoacute vaacuteltozoacutekat oumlsszesiacuteti Az első kontroll vaacuteltozoacute (a

munkatermeleacutekenyseacuteg keacutesleltetettje) szinte minden egyes aacutegazatban pozitiacutevan korrelaacutelt a

fuumlggő vaacuteltozoacuteval a magas (HS) keacutepzettseacutegi szintet igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel A

szignifikancia hiaacutenya ebben az esetben pusztaacuten csak annyit jelent ebben az esetben hogy

ceteris paribus adottnak veacuteve a toumlbbi teacutenyezőt a koraacutebbi eacutevek vaacuteltozaacutesa nem jaacutert egyuumltt a

termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel ebben az aacutegazatban

A beruhaacutezaacutesi raacutetaacutek [INV] eseteacuteben tovaacutebbaacute az laacutetszik hogy hataacutesuk a termeleacutekenyseacutegre

a neoklasszikus noumlvekedeacutesi modell koumlvetkezteteacuteseinek megfelelően pozitiacutev előjelűek eacutes

statisztikailag szignifikaacutensak az alacsony (LS) keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok kiveacuteteleacutevel

A foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacutet eacutes a toumlbbi (konstansnak vett) amortizaacutecioacutet eacutes a technoloacutegiai

noumlvekedeacutest megragadoacute komponens viszont a vaacuterakozaacutesoknak megfelelően minden egyes

aacutegazatban negatiacutevan korrelaacutel a termeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel Emellett levonhatjuk meacuteg

azt a koumlvetkezteteacutest hogy a foglalkoztataacutes noumlvekedeacuteseacuteben bekoumlvetkezett egyseacutegnyi

vaacuteltozaacutes a leginkaacutebb a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatokban (HS) csoumlkkentette a

termeleacutekenyseacuteget hosszuacute taacutevon Mindez a gazdasaacutegpolitika doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera abboacutel a

s szempontboacutel megnyugtatoacute lehet amennyiben a stabil makrogazdasaacutegi koumlrnyezet a

foglalkoztataacuteson keresztuumlli exportoumlsztoumlnzeacutes eacutes az emberi teacutenyezőbe toumlrteacutenő beruhaacutezaacutesok

taacutemogataacutesa aacutell a ceacutelkeresztjeacuteben

Az inteacutezmeacutenyi koumlzgazdasaacutegtan aspektusaacuteban szinteacuten meg lehet vizsgaacutelni a munka-

termeleacutekenyseacuteget azonban inteacutezmeacutenyek egyike sem biztosiacutetja oumlnmagaacuteban a gazdasaacutegi

noumlvekedeacutest csupaacuten megteremtik az bdquoeseacutelytrdquo illetve magaacutet a piaci koumlrnyezetet a fejlődeacutest

meghataacuterozoacute teacutenyezők kialakulaacutesaacutehoz (Gwartney et al 1999) Az OECD adatbaacutezisban

rendelkezeacutesre aacutelloacute adatokboacutel neacutehaacuteny munkapiaci inteacutezmeacuteny hataacutesaacutet vizsgaacutelhattam meg

szinteacuten ugyanebben az aacutegazati megkoumlzeliacuteteacutesben eacutes dinamikus modellben A szaacutemiacutetaacutesok

eredmeacutenyei alapjaacuten a szakszervezetek az aktiacutev munkavaacutellaloacutei taacutemogataacutesok (ALMPs) a

minimaacutelbeacuterek a munkapiaci szabaacutelyozaacutes (EPL) eacutes a munkaneacutelkuumlli ellaacutetaacutesok (UBs)

hataacutesai koumlzuumll csak a keacutet utoacutebbit talaacuteltam szignifikaacutensnak Mind a munkaneacutelkuumlli

taacutemogataacutesok mind pedig a piaci szabaacutelyozaacutes egyseacutegnyi vaacuteltozaacutesa negatiacutevan korrelaacutelt



78

hosszabb taacutevon a munkatermeleacutekenyseacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fuumlggetlenuumll attoacutel mely aacutegazatot

vizsgaacuteltam A vizsgaacutelt teacutenyezők koumlzoumltti negatiacutev kapcsolat megegyeznek Mourre (2006)

illetve Layard eacutes Nickell (1999) stb koraacutebban megvizsgaacutelt empirikus eredmeacutenyeivel

2 taacuteblaacutezat A kibocsaacutetaacutes vaacuteltozaacutesaacutet meghataacuterozoacute teacutenyezők becsleacutese a 2 egyenlet

alapjaacuten a vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban eacutes a megfelelő aacutegazatokban

Fuumlggő vaacuteltozoacute Δln(egy foglalkoztatottra jutoacute reaacutel GVA)

Magyaraacutezoacute

vaacuteltozoacutek Magas

Koumlzepesen

magas

Koumlzepesen

alacsony Alacsony

konstans minus038 031 minus111 -07 minus116 minus101 minus007 001

(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)

Δln(GVAfő)i

t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044

(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)

ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008

(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)

ln(ni+g+δ)t minus041 minus026 minus081 minus066 minus051 minus051 minus042

minus042

(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)

ln(UN_BE

N)it minus007 0005 minus005 -0006

(-261) (023) (-184) (-028)

ln(EPL)it minus072 minus012 0049

(-238) (-176) (078)

Megfigyeleacutes

ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57

Orszaacutegok

szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30

Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195

Forraacutes sajaacutet szaacutemiacutetaacutesok az EU (2014) KLEMS eacutes az OECD (2014) adatbaacutezis alapjaacuten

Megjegyzeacutes zaacuteroacutejelben a heteroszkedaszticitaacutes szempontjaacuteboacutel robosztus t-statisztikaacutek

szerepelnek 1 szaacutezaleacutekos 5 szaacutezaleacutekos 10 szaacutezaleacutekon szignifikaacutens


A tanulmaacuteny egy kutataacutes koumlzbeni aacutellapotot tuumlkroumlz csupaacuten amelyből egyreacuteszt kideruumllt

hogy az aggregaacutelt gazdasaacutegi noumlvekedeacutesben a magas keacutepzettseacuteget igeacutenylő aacutegazatok egyre

nagyobb szerepet toumlltenek be az aacuteltalam vizsgaacutelt OECD orszaacutegokban maacutesreacuteszt a

munkapiacon egyre jobban szuumlkseacuteg van a magasabb szintű keacutepzettseacuteggel rendelkezőkre

Az eredmeacutenyeimből tovaacutebbaacute kitűnik hogy az utoacutebbi eacutevtizedekben felerősoumldő globaacutelis

munka- eacutes tőkepiaci bizonytalansaacutegokat nem felteacutetlenuumll az aacutellami (tuacutel)szabaacutelyozaacutes

oldhatja meg A toumlbbseacutegeacuteben a napi reacuteszeacuterdekeken alapuloacute demokraacuteciaacutekban a koumlzponti

doumlnteacuteshozatal sokszor seacuterti a hosszuacute taacutevuacute fejlődeacutes fenntarthatoacutesaacutegi kriteacuteriumaacutet Ezeacutert is

nőtt meg az igeacuteny a paacutertpolitikaacutek bdquociklikus ingadozaacutesainrdquo eacutes perioacutedusain tuacutelmutatoacute

fuumlggetlenuumll szabaacutelyozoacute inteacutezmeacutenyek iraacutent A tuacutelzott szabaacutelyozaacutes mellett pro eacutes kontra

szaacutemos indok felsorolhatoacute3 azonban a vizsgaacutelati eredmeacutenyek hogy mindez nem

3 A szakirodalomban szaacutemos oumlsszefoglaloacute tanulmaacutenykoumltet foglalkozik kiemelten a teacutemaacuteval laacutesd (Akerlof

1984) (Piore 1986) (Lindbeck ndash Snower 1988) (Saint Paul 1996) stb


79

jelentheti a verseny eacutes a piac szerepeacutenek kategorikus kirekeszteacuteseacutet Ellenkezőleg csak

akkor tekinthetjuumlk igazaacuten hateacutekonynak ha a szabaacutelyozaacutes piaci elveken nyugszik

A munkaneacutelkuumlliek alapvetően passziacutev ellaacutetaacutesa (UBs) elsősorban abboacutel a ceacutelboacutel

funkcionaacutel hogy a munkaerő-piaci eacutes az előre nem biztosiacutethatoacute kockaacutezatokkal szemben

veacutedelmet nyuacutejtson Ez a taacutemogataacutesi forma leacutenyegeacuteben egy aacutetmeneti joumlvedelmet biztosit a

munkaneacutelkuumlliek szaacutemaacutera Magaacutet a taacutemogataacutes jogosultsaacutegaacutet termeacuteszetesen szigoruacute

felteacutetelekhez eacutes normaacutekhoz igaziacutetjaacutek uacutegymint a megfelelő hosszuacute koraacutebbi munkaveacutegzeacutes

valamint a jogosultsaacuteg időtartamaacutet stb szinteacuten szabaacutelyokhoz koumltik Ennek elleneacutere a

taacutemogataacutesok csoumlkkenteacutese egyeacutertelműen indokolt a vizsgaacutelati eredmeacutenyek alapjaacuten A

hateacutekonyabb termeleacutes eacutes a rugalmasabb munkapiacok eleacutereacutese eacuterdekeacuteben megindult

reformfolyamatok csoumlkkenthetik ugyan a koraacutebban kialakult torzulaacutesokat de viszont

teljesen megszűntetni aligha tudjaacutek A vaacuteltozaacutesokhoz jobban alkalmazkodoacute munkaerő

oumlsztoumlnzeacuteseacutevel a kevesebb munkaneacutelkuumlli taacutemogataacutessal viszont csoumlkkenhet a szabaacutelyozaacutesi

folyamat relevanciaacuteja Mindazonaacuteltal a doumlnteacuteshozoacutek magaacutetoacutel eacutertetődő feladata tovaacutebbra

is az hogy a meacuteltaacutenyossaacuteg jegyeacuteben taacutemogassaacutek azokat az inteacutezkedeacuteseket melyek a

transznacionaacutelis munkapiacok koumlvetkezteacuteben haacutetraacutenyosan eacuterintettek helyzeteacutet javiacutethatja


A kutataacutes a TAacuteMOP 424A2-11-1-2012-0001 azonosiacutetoacute szaacutemuacute Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg


kidolgozaacutesa eacutes műkoumldteteacutese konvergencia program ciacutemű kiemelt projekt kereteacuteben

zajlott A projekt az Euroacutepai Unioacute taacutemogataacutesaacuteval az Euroacutepai Szociaacutelis Alap

taacutersfinansziacuterozaacutesaacuteval valoacutesul meg


[1] Akerlof G (1984) An Economistrsquos Book of Tales Cambridge University

Press Cambridge

[2] van Ark B ndash Robindson C ndash Stokes L ndash Stuivenwold E (2003) Industry

Structure and Taxonomies pp 37ndash72 in van Ark B ndash OrsquoMahoney M (ed)

EU productivity and competitiveness An industry perspective EC Italy pp

280

[3] Czegleacutedi P (2007) Piaci inteacutezmeacutenyek eacutes gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a modern

osztraacutek iskola neacutezőpontja Akadeacutemia Kiadoacute Budapest

[4] EU (2014) EU KLEMS Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes

httpwwweuklemsnet

[5] Gaacutecs J (2005) A Lisszaboni Folyamat rejteacutelyek elmeacuteleti probleacutemaacutek eacutes

gyakorlati neheacutezseacutegek MTA Műhelytanulmaacutenyok Discussion Papers Vol

2005 No 01

[6] Gwartney J ndash Lawson R ndash Holcombe R (1999) Economic Freedom and The

Environment for Economic Growth Journal of Institutional and Theoretical

Economics Vol 155 No 4 pp 643ndash663

[7] Layard D R ndash Nickell S (1999) Labour Market Institutions and Economic

Performance Handbook of Labor Economics Vol 3 pp 3029ndash3081

[8] Lindbeck A ndash Snower D (1988) The Insider-Outsider Theory of Employment

and Unemployment MIT Press Cambridge Massachusetts



80

[9] Mankiw G N ndash Romer P M ndash Weil D N (1992) A Contribution to the

Empirics of Economic Growth The Quarterly Journal of Economics Vol 107

No 2 pp 407ndash437

[10] Mourre G (2006) Did the Pattern of Aggregate Employment Growth Changed

in the Euro Area in Recent Years Applied Economics Vol 38 No 15 pp

1783ndash1807

[11] North D C (1992) Institutions Ideology and Economic Performance CATO

Journal Vol 11 No 3 pp 477ndash496

[12] OECD (2014) OECD Stat Database Letoumllteacutes daacutetuma 2014 januaacuter 16 forraacutes

httpstatsoecdorgIndexaspxDatasetCode=RHMW

[13] Peneder M (2002) Structural Change and Aggregate Growth WIFO WP No

182 Vienna

[14] Piore M (1986) Labour Market Flexibility University of California Berkeley

CA

[15] Saint Paul G (1996) Dual Labour Markets The MIT Press Cambridge

Massachusetts

[16] Schumpeter J A (1912[1980]) A gazdasaacutegi fejlődeacutes elmeacutelete KJK Budapest

[17] Solow R M (1956) A Contribution to the Theory of Economic Growth The

Quarterly Journal of Economics 70 (1) pp 65ndash94

[18] Tiacutemaacuter J (1996) Munkaerő-kereslet 2010-ben - aacutegazatok foglalkozaacutesok eacutes

keacutepzettseacuteg szerint 1996 Koumlzgazdasaacutegi Szemle (43 eacutevf) 11 sz 995-1009 o

Szerzők

Dr Maacuteteacute Domiciaacuten PhD egyetemi adjunktus

Debreceni Egyetem

Koumlzgazdasaacutegi eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Debrecen 4028 Kassai uacutet 26

domicianmateeconunidebhu


81

A SZATMAacuteRI SZILVA UacuteTBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK VIZSGAacuteLATA A

HAZAI HAacuteTRAacuteNYOS HELYZETŰ TEacuteRSEacuteGEKBEN

NEacuteMEDINEacute KOLLAacuteR KITTI

KAacutePOSZTA JOacuteZSEF

PEacuteLI LAacuteSZLOacute


Jelen tanulmaacuteny foacutekuszaacuteban a Szatmaacuteri Szilvauacutet mint komplex turisztikai termeacutek aacutell A

hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata

alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a hataacutermenti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős

gazdasaacutegi-taacutersadalmi elmaradottsaacuteggal rendelkeznek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a jelenlegi

halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programok

megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki A haacutetraacutenyos helyzetű videacuteki teruumlleteken a kitoumlreacutes egyik

lehetseacuteges uacutetja a helyi mezőgazdasaacutegi termeacutekekre az ezekből keacuteszuumllő eacutetelekre italokra

eacutes a hagyomaacutenyokra alapozoacute turizmus Mivel a vonzerők szeacutetszoacutertan helyezkednek el a

tematikus utak joacute moacutedszernek bizonyulnak az ilyen teacuterseacutegben Teacutemavaacutelasztaacutesunkat

indokolja hogy a hazai 33 komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg

egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai

programsorozat aacutell rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A turisztikai

programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet

aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai

haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese toumlbbnyire komplex toumlbb napos

turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni Mindezek alapjaacuten a

humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek komplex

gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz

hasonloacute tematikus uacutetvonalak melynek hataacutesa a teacuterseacuteg gazdasaacutegi kitoumlreacutesi lehetőseacutegeit

szolgaacutelja

Kulcsszavak multi-perifeacuterikus teruumlletek tematikus turizmus teacuterseacutegfejleszteacutes

Examination of thematic route ndash Szatmaacuteri plum ndash in less developed micro-regions

Abstract

Analysis of the relationships between the main spatial coherences pointed out that the

multi- peripheral areas have significant socio-economic backwardness in Hungary In

our opinion complex economic development programs are needed for these areas to be

able to develop their economy The key factor in development of the least developed

rural areas is the local agricultural products and special local foods drinks and

tourism focus on the folklore The thematic route is a good method to build a

relationships between touristic attractions The reason of our topic selection is that

Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region is one of the 33 least-developed micro-region requiring

complex development program where complex touristic program is available for the

visitors The touristic complex program package focus on the main products in the

Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region which is the Plum Brandy Several literature points out

that the tourism development in disadvantaged areas can usually be achieved within the

A Szatmaacuteri Szilva Uacutetban rejlő lehetőseacutegek vizsgaacutelata a hazai haacutetraacutenyos helyzetű

teacuterseacutegekben

82

framework of complex multi-day tourist packages Based on all these the main factors of

the success for the examined micro regions are the development of human resources and

complex multi-day tourist packages like Plum Road in Vaacutesaacuterosnameacuteny micro-region

Kulcsszavak multi-peripheral areas thematic tourism rural development

Bevezeteacutes

Vizsgaacutelatunk teruumlleti alapjaacutet a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teacuterseacutegek adjaacutek melyek haacutetraacutenyos

taacutersadalmi illetve gazdasaacutegi mutatoacutekkal egyaraacutent rendelkeznek A hazai haacutetraacutenyos

helyzetű teruumlletek főbb teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute

hogy a hataacuter menti multi-perifeacuterikus teruumlletek jelentős gazdasaacutegi-taacutersadalmi

elmaradottsaacuteggal rendelkeznek (KOLLAacuteR 2012) Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ezen teacuterseacutegek a

jelenlegi halmozottan haacutetraacutenyos gazdasaacutegi helyzetuumlkből komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi

programok megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval toumlrhetnek ki (NAGY-KAacutePOSZTA 2010)

Teacutemavaacutelasztaacutesunkat indokolja hogy a hazai 200713-as kormaacutenyrendelet alapjaacuten a 33

komplex programmal segiacutetendő haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacuteg egyike a Vaacutesaacuterosnameacutenyi

kisteacuterseacuteg melyben egy gazdasaacutegeacuteleacutenkiacutető komplex turisztikai programsorozat aacutell

rendelkezeacutesre az odalaacutetogatoacutek szaacutemaacutera A lenti aacutebraacuten a hazai haacutetraacutenyos helyzetű

kisteacuterseacutegek illetve a teacutemaacutenk koumlzeacuteppontjaacuteban aacutelloacute Szatmaacuteri Szilvauacutet teruumlleti

elhelyezkedeacuteseacutet mutatjuk be hazaacutenk teacuterkeacutepeacuten

1 aacutebra A hazai leghaacutetraacutenyosabb helyzetű besorolaacutesuacute kisteacuterseacutegek

Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes 2013


83

Az ellipszissel jeloumllt teacuterseacutegben a turisztikai programcsomagok az egyik legneacutepszerűbb

hungarikumot a Szatmaacuteri Szilva paacutelinkaacutet aacutelliacutetjaacutek koumlzeacuteppontba Szaacutemos szakirodalom is

raacutemutat arra a teacutenyre hogy a hazai haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken a turizmus fejleszteacutese

toumlbbnyire komplex toumlbb napos turisztikai programcsomagok kereteacuteben tud megvaloacutesulni

(G FEKETE 2006) A toumlbbnapos turisztikai programcsomagok oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenak fő

ceacutelkitűzeacutese a videacuteki teacuterseacuteg megleacutevő turisztikai adottsaacutegaival oumlsszhangban eacutes azokra

eacutepiacutetve a turistaacutek eacutes a helybeacuteliek igeacutenyeihez kapcsoloacutedva az alaacutebbiak

innovatiacutev magas sziacutenvonaluacute egyedi oumlnaacutelloacute vonzerővel biacuteroacute turisztikai

termeacutekek kialakiacutetaacutesa illetve

a teacuterseacuteg egyedi eacuterteacutekein alapvetően a termeacuteszeti eacutes eacutepiacutetett oumlroumlkseacutegen

alapuloacute nemzetkoumlzi vagy orszaacutegos jelentőseacutegű turisztikai vonzerők

termeacutekek eacutes tematikus haacuteloacutezatok fenntarthatoacute fejleszteacutese

A hazai eacutes nemzetkoumlzi joacutegyakorlatok is alaacutetaacutemasztjaacutek azt a teacutenyt hogy ezen turisztikai

programcsomagok tereacuten a laacutetogatoacuteszaacutem noumlveleacutese eacuterdekeacuteben az alaacutebbi prioritaacutesokat kell

megceacutelozni

oumlnaacutelloacutean is jelentős szaacutemuacute laacutetogatoacutet vonzoacute turisztikai attrakcioacutek

fejleszteacutese eacutes az attrakcioacutek minőseacutegeacutenek javiacutetaacutesa

a turizmus szezonalitaacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese az egeacutesz eacutevben de legalaacutebb az

eacutev 300 napjaacuten eleacuterhető nyitva tartoacute turisztikai attrakcioacutek fejleszteacutese

leacutetrehozaacutesa

hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute egyedi jellegű fejleszteacutesek megvaloacutesiacutetaacutesa

a teacuterseacuteg kiemelt turisztikai helysziacutenein nemzetkoumlzi vonzerővel az

attrakcioacutefejleszteacutesekhez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute uumlzleti szolgaacuteltataacutesok

fejleszteacutese eseteacuten az előaacutelliacutetott bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek noumlveleacutese

turisztikai egyuumlttműkoumldeacutesek erősiacuteteacutese turisztikai programcsomagok

kialakiacutetaacutesa (Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008)

A Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben leacutetrehozott Szatmaacuteri Szilvauacutet egy tematikus 5 napboacutel 4

eacutejszakaacuteboacutel aacutelloacute turisztikai termeacutek melynek leacutetrehozaacutesa a 2000-es eacutevek elejeacutere tehető A

Szilvauacutet eredetileg az alaacutebbi telepuumlleacuteseket eacuterintette Vaacutesaacuterosnameacuteny Taacutekos Csaroda

Beregdaroacutec Beregsuraacuteny Tarpa Tivadar Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke

Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted Koumllcse Panyola eacutes Loacutenya melyet jelenleg a

Gasztronoacutemiai Kalandozaacutes a Nagyszilva uacuteton fantaacutezianeacutevvel illetnek (wwwszilvauthu)

Az 5 napboacutel aacutelloacute turisztikai programcsomag neacutepszerűsoumldeacuteseacutet koumlvetően koumlzvetlen

hataacuteskeacutent jelentkezett a gazdasaacuteg turisztikai mutatoacuteszaacutemainak noumlvekedeacutese


Vizsgaacutelataink soraacuten a TeIR adatbaacutezis interaktiacutev elemző illetve kisteacuterseacutegi elemző

reacuteszeacutenek adatait hasznaacuteltuk A vizsgaacutelatokhoz a legfrissebb rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok a

2012-es adatok voltak mivel anyagunk 2014 maacutejusaacuteban keacuteszuumllt A vizsgaacutelati

moacutedszereinket tekintve elsődlegesen dokumentumelemzeacutest folytattunk mely soraacuten a

hazai LHH teacuterseacutegek turisztikai potenciaacuteljaacutet jelenlegi helyzeteacutet taacutertuk fel kuumlloumlnoumls

tekintettel a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg főbb turisztikai oumlsszefuumlggeacuteseire Ezt koumlvetően



84

vizsgaacutelataink soraacuten diagramokat keacutesziacutetettuumlnk a főbb tendenciaacutek grafikus

megjeleniacuteteacuteseacutehez majd ezek alapjaacuten fogalmaztuk meg javaslatainkat Jelen vizsgaacutelat egy

hosszuacute taacutevuacute komplex kutataacutes kezdeti faacutezisa melynek eredmeacutenyeit a tovaacutebbiakban

mutatjuk be reacuteszletesen

Eredmeacutenyek

A Koumlzponti Statisztikai Hivatal adatai alapjaacuten laacutethatoacute eacutes kimutathatoacute hogy a

Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacutegben eacutes a kisteacuterseacuteg gravitaacutecioacutes zoacutenaacutejaacuteban az eltoumlltoumltt

vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema (főkeacutent hazai vendeacutegek) noumlvekvő tendenciaacutet mutat az elmuacutelt 10

eacutevben mely szorosan oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet neacutepszerűsiacuteteacuteseacutevel

illetve felerősoumldő marketingjeacutevel A legfrissebb (2014) TeIR adatok alapjaacuten a kuumllfoumlldi

vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacutenak dinamikus vizsgaacutelata alapjaacuten

megaacutellapiacutethatoacute hogy noumlvekvő tendenciaacutet mutat 2010-ig aztaacuten enyhe csoumlkkeneacutest

eacuteszlelhetuumlnk A mutatoacute a kuumllfoumlldi turizmus jelentőseacutegeacutet fejezi ki a vendeacutegforgalomban A

mutatoacutet az alaacutebbiak alapjaacuten keacutepezzuumlk a kuumllfoumlldiek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek szaacutema

eacutes az oumlsszes kereskedelmi eacutes magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban regisztraacutelt vendeacutegeacutejszaka szaacutemaacutenak

haacutenyadosa (a magaacuten szaacutellaacutesadaacutesban eacutes kereskedelmi szaacutellaacuteshelyeken) szaacutezaleacutekos

formaacuteban kifejezve

Az orszaacutegos a regionaacutelis illetve a megyei aacutetlaghoz keacutepest is elmaradaacutes mutatkozik a

kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenyaacuteban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi

kisteacuterseacutegben (2 aacutebra)

2 aacutebra Kuumllfoumlldi vendeacutegek aacuteltal eltoumlltoumltt vendeacutegeacutejszakaacutek araacutenya

(szaacutezaleacutek)

Forraacutes TeIR REMEK adatbaacutezis 2014


85

A diagramroacutel joacutel leolvashatoacute hogy a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg 10 eacutev eltelteacutevel

megkeacutetszerezte a teacuterseacutegbe laacutetogatoacute kuumllfoumlldi vendeacutegek szaacutemaacutet amely veacutelemeacutenyuumlnk

szerint szoros oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Szatmaacuteri Szilvauacutet kompakt turisztikai

programcsomag kialakiacutetaacutesaacuteval Laacutethatoacute hogy a 2002-es 675 -os araacuteny 2012-re 1239

-ra nőtt Ez a statisztikai szaacutemadat is alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy noumlvekszik a

Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg telepuumlleacutesei iraacutent a turisztikai kereslet nem csak a hazai hanem

a kuumllfoumlldi vendeacutegek koumlreacuteben is Feltehetően ehhez a teacuterseacuteg hataacuter menti elhelyezkedeacutese is

hozzaacute jaacuterul A turisztikai szaacutemadatok is mutatjaacutek hogy egy toumlbb napos komplex

turisztikai programcsomag kialakiacutetaacutesaacutet koumlvetően noumlvekvő tendencia iraacutenyaacuteban mozdul a

kereslet Vizsgaacutelataink statisztikai adatokat alapul vevő reacuteszeacutet tovaacutebb folytatva

megvizsgaacuteljuk az 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek

szaacutemaacutet amely azt fejezi ki hogy a neacutepesseacuteg szaacutemaacutehoz keacutepest milyen turisztikai

fogadoacutekapacitaacutessal rendelkezik egy teacuterseacuteg Előzetes hipoteacuteziseink alapjaacuten azt

felteacuteteleztuumlk hogy a turisztikai szolgaacuteltataacutes portfoacutelioacutejaacutenak bőviacuteteacutese oacuteta a szaacutellaacuteshelyek

szaacutema is noumlvekedett a teacuterseacutegben a vizsgaacutelt időperioacutedusban

3 aacutebra 1000 lakosra jutoacute oumlsszes kereskedelmi szaacutellaacuteshely

szaacutellaacutesfeacuterőhelyeinek szaacutema

ForraacutesTeIR REMEK adatbaacutezis 2014

A 3 aacutebra is joacutel mutatja hogy az 1000 lakosra jutoacute kereskedelmi szaacutellaacuteshelyek szaacutema

meghaladja a megyei a regionaacutelis illetve az orszaacutegos aacutetlagot is A tendencia 2008-ig

noumlvekedeacutest utaacutena csoumlkkenő iraacutenyt mutat amely a szaacutellaacutesfeacuterőhelyek csoumlkkeneacuteseacutere mutat

Azonban a Vaacutesaacuterosnameacutenyi kisteacuterseacuteg adatai meacuteg mindig meghaladjaacutek az orszaacutegos a

regionaacutelis eacutes a megyei aacutetlagot is A teacuterseacuteg aktiacutev szereplői konstataacuteltaacutek azt a teacutenyt hogy

tovaacutebbi neacutepszerűsiacuteteacuteseacutere forraacutesteremteacutesre van szuumlkseacuteg a teacuterseacutegben kialakiacutetott turisztikai

programcsomagok tereacuten amennyiben a turizmust szeretneacutek neacutepszerűsiacuteteni Ezen



86

gazdasaacutegi szektor erősiacuteteacuteseacuteben laacutettaacutek eacutes jelenleg is laacutetjaacutek a munkahelyek szaacutemaacutenak

noumlveleacuteseacutet illetve a gazdasaacutegi portfoacutelioacute bőviacuteteacuteseacutet

Mindezekből koumlvetkezően a 2000-es eacutevek koumlzepeacuten megfogalmazoacutedott a tematikus

tuacuterauacutetvonal tovaacutebbi fejleszteacuteseacutenek keacutet iraacutenyvonala Az egyik iraacutenyvonal a tematikus

tuacuterauacutetvonal roumlvidebb verzioacutejaacutenak a megteremteacutese volt amelyet jelenleg a Barangolaacutes a

Kisszilvauacuteton (avagy a Penyigei szilvaacutetoacutel a Panyolai Elixiacuterig) fantaacutezianeacutevvel illetnek A

tuacuterauacutetvonal 3 napos 2 eacutejszakaacutes turisztikai programcsomagot foglal magaacuteba az alaacutebbi

telepuumlleacuteseket eacuterintve Penyige Tuacuteristvaacutendi Szatmaacutercseke Tiszacseacutecse Milota Sonkaacuted

Koumllcse Panyola Vaacutesaacuterosnameacuteny A maacutesik fejleszteacutesi iraacutenyvonal a hataacuter mentiseacutegre

alapozoacutedott mely alapjaacuten leacutetrejoumltt a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet A jelenleg eleacuterhető

haacuterom Szilvauacutet az alaacutebbi teacuterkeacutepen laacutethatoacute

4 aacutebra A Szatmaacuteri Szilva Utak (kis nagy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute) teacuterkeacutepi

megjeleniacuteteacutese

Forraacutes Google maps sajaacutet szerkeszteacutes 2014

A romaacuteniai Szatmaacuter megyeacutet eacutes a magyarorszaacutegi szatmaacuter-beregi taacutejegyseacuteget egyaraacutent

vaacuteltozatos turisztikai potenciaacutel jellemezi szaacutemos gyoumlnyoumlrű gyaloglaacutesra piheneacutesre

alkalmas taacutejaik kulturaacutelis eacutes toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeik kuumlloumlnleges vonzerővel biacuternak a hataacuter

menti teacuterseacutegbe eacuterkező turistaacutek szaacutemaacutera A romaacuten eacutes magyar partnerek

egyuumlttműkoumldeacutesnek koumlszoumlnhetően a Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tartalmas kikapcsoloacutedaacutest

biztosiacutet azon uacutej eacutes reacutegi eacuterdeklődők vendeacutegek turistaacutek szaacutemaacutera akik felkeresik ezt a

hataacuter menti teacuterseacuteget eacutes szemeacutelyesen is megismerkednek a szeacutep eacutes eacuterdekes helyekkel

megismerik a taacutejegyseacutegek hagyomaacutenyait eacutes ndash a szilvaacutehoz is koumltődő ndash taacutejtermeacutekeit s

mindezt egy hataacuteron aacutetnyuacuteloacute szeacutep eacutes vaacuteltozatos taacutejakon vezető uacutetvonalon haladva tehetik

(wwwszilvauthu)


87

A hataacuteron aacutetnyuacuteloacute Szilvauacutet az alaacutebbi Euroacutepai Unioacutes projekt kereteacuteben keruumllt

megvaloacutesiacutetaacutesra melyet 2011-ben nyert el a Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka Lovagrend szaacutemos

helyi aktiacutev paacutelyaacutezati partnerrel toumlrteacutenő konzorciummal A projekt kereteacuteben 212 116

euroacutet nyertek melynek reacuteszleteit az alaacutebbi taacuteblaacutezat tartalmazza Hazaacutenk videacuteki jellegű

teruumlletein szaacutemos esetben probleacutemaacutet jelent a paacutelyaacutezati forraacutesokhoz szuumlkseacuteges oumlnerő

megteremteacutese A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai

fejleszteacuteseacuteben ciacutemű projekt eseteacuteben az oumlnerő megteremteacutese nem okozott kardinaacutelis

probleacutemaacutet hiszen az eddigi aktiacutev turisztikai teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute joumlvedelem

biztosiacutetotta az anyagi haacutetteacuterforraacutest amely kiemelkedő mintakeacutent (joacute gyakorlatkeacutent)

szolgaacutel a hazai haacutetraacutenyos helyzetű terek teacutergazdasaacutegi oumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor A

hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegekben szaacutemos helyen probleacutemaacutet okoz a paacutelyaacutezati

forraacutesok oumlnerejeacutenek megteremteacutese Ezen tuacutel mivel az euroacutepai unioacutes forraacutesok

utoacutefinansziacuterozaacutes kereteacuteben valoacutesiacutethatoacutek meg iacutegy meacuteg ha 100 -os taacutemogataacutesi

intenzitaacutesroacutel is van szoacute szaacutemos esetben meacuteg akkor sem megoldott a paacutelyaacutezati beruhaacutezaacutesi

eacuterteacutek előteremteacutese Tehaacutet ez is mutatja azt a teacutenyt hogy tulajdonkeacuteppen mintaprojektről

beszeacutelhetuumlnk a Szatmaacuteri Szilvauacutet kialakiacutetaacutesa eseteacuten Az alaacutebbiakban egy oumlsszefoglaloacute

taacuteblaacutezattal szeretneacutenk megjeleniacuteteni a legfrissebb Szilvauacutethoz kapcsoloacutedoacute hataacuteron

aacutetnyuacuteloacute projekt vissza nem teacuteriacutetendő illetve projektpartneri hozzaacutejaacuterulaacutesaacutet

1 taacuteblaacutezat A szilva mint oumlsszekoumltő kapocs a szatmaacuteri videacutek turisztikai

fejleszteacuteseacutebenrdquo ciacutemű hataacuteron aacutetnyuacuteloacute projekt (2011)

A projekt

megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban

reacutesztvevő partnerek

Vissza nem teacuteriacutetendő taacutemogataacutes

(Euroacutepai Unioacutes forraacutes eacutes nemzeti

taacutersfinansziacuterozaacutes egyuumltt)

Projektpartnerek

egyeacuteni

hozzaacutejaacuterulaacutesa

Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka

Lovagrend 103 852 5 466

Szatmaacuter Megyei Agraacuter

Kereskedelmi eacutes

Iparkamara

56 642 1 156

Szatmaacuter-Beregi Szilva

Uacutet Egyesuumllet 42 750 2 250

Oumlsszesen 203 244 euroacute 8 872 euroacute

Forraacutes wwwszilvauthu alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014

A projekt kereteacuteben az alaacutebbi projektelemek keruumlltek megvaloacutesiacutetaacutesra

Magyarorszaacuteg teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek

bdquoSzatmaacuteri szilva haacutezardquo kialakiacutetaacutesa

Romaacutenia Szatmaacuteri szilva bemutatoacutehely kialakiacutetaacutesa

Szatmaacuter-Szatmaacuter Szilvauacutet tematikus turisztikai uacutetvonal kijeloumlleacutese az alaacutebbi

bontaacutesban



88

Magyarorszaacuteg Vaacutesaacuterosnameacuteny(13 km) Taacutekos(3 km) Csaroda(9 km)

Beregdaroacutec (6 km) Beregsuraacuteny(7 km) Tarpa(27 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(20

km) Tivadar(14 km) Penyige(10 km) Tuacuteristvaacutendi(6 km) Szatmaacutercseke(14

km) Tiszacseacutecse(44 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(47 km) Milota(9 km) Sonkaacuted(3

km) Koumllcse(33 km) Panyola(10 km) Vaacutesaacuterosnameacuteny(37 km) Loacutenya (66 km)

Szatmaacuterneacutemeti (32 km)

Romaacutenia teruumlleteacutet eacuterintő projektelemek Aranyosmeggyes -Mediasul Aurit- (20 km)

Vaacutemfalu-Vama (3 km) Avasfelsőfalu-Negresti Oast (3 km) Vaacutemfalu-Maacuteriavoumllgy-Vama

(9 km) Bikszaacuted-Bixad (39 km) Tuacutert- Turc (10 km) Halmi-Halmeu (5 km) Tuacuterterbes-

Turulung (7 km) Saacuterkoumlzuacutejlak-Livada (25 km) Szatmaacuterneacutemeti-Satu Mare

bull Szatmaacuter-Beregi Paacutelinka udvar kialakiacutetaacutesa

bull koumlzoumls marketingteveacutekenyseacuteg az eacuterintett telepuumlleacuteseken

bull szakmai tanulmaacutenyutak szervezeacutese lebonyoliacutetaacutesa

bull koumlzoumls turisztikai kiadvaacutenyok eacutes bemutatoacutefilm keacutesziacuteteacutese

bull online turisztikai adatbank leacutetrehozaacutesa wwwszilvauthu portaacutel leacutetrehozaacutesa

Oumlsszegzeacutes

Oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy mindhaacuterom szilvauacutet leacutetrehozaacutesa a teacuterseacuteg falusi

turizmusaacutenak fellendiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja Az uacutej turisztikai termeacutekek teacuterseacutegi oumlsszefogaacutessal

valoacutesulhatnak meg amelyek szociokulturaacutelis pozitiacutev hataacutesa kimutathatoacute az eacuterintett

telepuumlleacuteseken (PRISTYAacuteK 2008) A vendeacutegforgalom stabilizaacutelaacuteshoz nagymeacuterteacutekben

hozzaacutejaacuterul a taacutejspecifikus eacutelelmiszerek bioeacutetelek gasztro - hungarikum termeacutekek

előaacutelliacutetaacutesa melyek a helyben hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesban jelentős szerepet toumlltenek be

Az elmuacutelt eacutevek tendenciaacuteit koumlvetve a Hungarikum Bizottsaacuteg strateacutegiaacuteja is azt a ceacutelt

szolgaacutelja hogy a hungarikumok kiemelt gazdasaacutegi szerepet toumlltsenek be a hazai fejlett

illetve fejletlen vagy haacutetraacutenyos helyzetű teruumlleteken egyaraacutent hiszen egy-egy ilyen

teacuterseacuteg gazdasaacutegi fellenduumlleacuteseacutehez nagymeacuterteacutekben hozzaacute jaacuterulhat a teacuterseacutegben jelen leacutevő

magas hozzaacuteadott eacuterteacutekkel rendelkező hungarikum termeacutek Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a

komplex turisztikai termeacutekek tovaacutebbaacute hozzaacute jaacuterulnak a helybeacuteli joumlvedelmek

kiegeacutesziacuteteacuteseacutehez melyet az is mutat hogy az utoacutebbi 5 eacutevben a turisztikai vaacutellalkozaacutesok

szaacutema noumlvekedett a teacuterseacutegben Fontos eredmeacutenykeacutent kell megemliacuteteni a Szilvautak

pozitiacutev hataacutesaacutet a teacuterseacuteg munkahelyteremteacuteseacutere Konkluacutezioacutekeacutent megfogalmazhatoacute hogy

fontos a teacuterseacutegben a szezonalitaacutes megnyuacutejtaacutesa akaacuter az Erdeacutelybe tartoacute aacutetmenő forgalom

egy vagy toumlbb napra toumlrteacutenőmegaacutelliacutetaacutesaacutevalrdquo Tovaacutebbi pozitiacutev hataacuteskeacutent jelentkezik a

mezőgazdasaacutegi termeacutekek főkeacutent a szilva eszmei eacuterteacutekeacutenek a visszanyereacutese Annak

elleneacutere is hogy a teacuterseacutegben a turizmus gazdasaacutegi suacutelya mindoumlssze 23 a turisztikai

fejleszteacutesi lehetőseacutegek adottak viszont nem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy alapja

a helyi humaacutenerőforraacutes sziacutenvonala Veacutelemeacutenyuumlnk szerint ha a teacuterseacutegben jelen van az a

megfelelő sziacutenvonaluacute humaacutenerőforraacutes potenciaacutel amely keacutepes megteremteni mind a

hazai mind pedig a kuumllfoumlldi paacutelyaacutezati forraacutesokat akkor a teacuterseacuteg gazdasaacutegi taacutersadalmi

mutatoacuteinak pozitiacutev iraacutenyuacute elmozdulaacutesa prognosztizaacutelhatoacute Mindezek alapjaacuten

elmondhatoacute hogy a humaacutenerőforraacutes sziacutenvonalaacutenak fejleszteacutese mellett a haacutetraacutenyos

helyzetű teacuterseacutegek komplex gazdasaacutegfejleszteacutesi programjaacutenak kardinaacutelis reacuteszeacutet

keacutepezhetik a Szatmaacuteri Szilvauacutethoz hasonloacute kompakt toumlbb napos turisztikai termeacutekek


89


1 G Fekete Eacute (2007) Haacutetraacutenyos helyzetből előnyoumlk Foumlldrajzi

Koumlzlemeacutenyek 2007 1-2 55-66 p

2 Kollaacuter K (2012) A hazai haacutetraacutenyos helyzetű kisteacuterseacutegek főbb teacutergazdasaacutegi

oumlsszefuumlggeacutesei SZIE-GTK Gazdaacutelkodaacutes- eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori

Iskola PhD disszertaacutecioacute Goumldoumlllő 2012

3 Nagy H ndash Kaacuteposzta J (2010) Social and regional aspects of the structural and

Cohesion Funds in the new EU member states between 2007-2013 In Peter

Bielik (szerk) Economics Social Policy and Citizenship in the European

Union ndash Evidence of V4 Countries and Perspectives for Ukraine Nitra Slovak

University of Agriculture Fakulty of European Studies and Regional

Development 2010 pp 148-167(ISBN978-80-552-0448-2)

4 Pristyaacutek E (2008) Szatmaacuter-Bereg turisztikai alapuacute teruumlletfejleszteacutese PTE-TTK

Foumlldtudomaacutenyok Doktori Iskola PhD disszertaacutecioacute Nyiacuteregyhaacuteza 2008

5 Toacuteth T (2014) A hungarikumok hazai eacutes nemzetkoumlzi ismertseacutegeacutenek

megiacuteteacuteleacuteseacutenek oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese tanulmaacuteny 2013-851 119 p

6 Nemzeti Turizmusfejleszteacutesi Strateacutegia 2008

7 wwwszilvauthu

Szerző(k)

1 Neacutemedineacute Dr Kollaacuter Kitti PhD

adjunktus

Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes Taacutersadalomtudomaacutenyi Kar

Regionaacutelis Gazdasaacutegtani eacutes Videacutekfejleszteacutesi Inteacutezet

2103 Goumldoumlllő Paacuteter K u 1

kollarkittigtksziehu

2 Dr Kaacuteposzta Joacutezsef CSc

deacutekaacuten inteacutezeti igazgatoacute egyetemi docens




kaposztajozsefgtksziehu

3 Dr Peacuteli Laacuteszloacute PhD

adjunktus




pelilaszlogtksziehu



90


91

COMMON AGRICULTURAL POLICY 2007 ndash 2013 VS 2014 -2020

RAŠOVSKAacute ADRIANA

Introduction

Joining the European Union in 2004 Slovakia has accepted the rules of support to the

agricultural sector what means adapting the same support mechanisms as those used in

the EU and the gradual increasing of farmers contributions from the EU budget until

2013 However there is a significant difference between the Slovak and European

agriculture

The Slovak agriculture is considerably less productive despite a high concentration of

farms (up to 951 of the utilized agricultural land is farmed by large farms) Not only is

Slovakia on the first place among 24 European countries due to its size of farms but

farms hire the majority of land that they farm (up to 935 of agricultural land is not

owned by entities who work it)

The role of agriculture could be traditionally perceived as a food production but

agriculture significantly shapes the face of the country affects the quality of the

environment and also helps to increase the potential of tourism development It is

therefore evident that the industry will continue to benefit from public support To make

a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar with its

advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions

Materials and Methods

Study of domestic and foreign literature explaining the views of leading authors

describing the issues of agricultural policy agri-food industry and the impact of CAP on

domestic economic factors is followed by collecting the data needed for statistical

analysis

Article combines practical skills with statistical software Gretl and creating correlations

key indicators demonstrating the dependence of the Common Agricultural Policy reform

on selected agricultural factors in Member States of the European Union

Data sources are

Slovak Agricultural Library in Nitra

Statistical Office if the Slovak Republic

agricultural magazine AGROMAGZIacuteN

Internet resources EUROSTAT OECD FAO

and other Internet resources dedicated to the analyzed issue

Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 vs 2014 -2020

92

Results and Discussion

Common Agricultural Policy

The Common Agricultural Policy could be easily identified as a system of European

subsidy programs representing the largest community financial policy in the European

Union Opponents would say with irony that this policy costs each taxpayer ldquoonlyrdquo 30

cents a day

In the last years the agricultural policy had to respond to the accession of the new

member states increasing demand for high quality food climate change volatile food

prices on world markets and the unbalance in the food chain in the EU From the

European Parliament point of view there must be provided the public goods by means of

food security and secondly the protection of the environment

The main purpose of the Common Agricultural Policy is to help a stable and efficient

production of high-quality foods that are competitive on world markets and made

environmentally sustainable manner It also aims to promote economic activity in rural

areas and prevent the depopulation

Marušinec J ndash Škriečka M in analyse of the agricultural support pay attention on the

financial framework dedicated to period 2007 ndash 2013 Expenditure on the Common

Agricultural Policy can be found in the expenditure chapter - Preservation and

management of natural resources ndash where CAPrsquos budget is given at volume of 418125

mld euro (table 1)

Table 1 Financial framework 2007 - 2013 (million euro) Expenditure

chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013

1 Sustainable growth

54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401

2 Preservation and

management of natural resources

58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125

21 Market

expenditures and

direct payments

45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085

3 Citizenships

freedom and

security

1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221

4 EU as a global partner

6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935

5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225

6 Compensation 445 207 210 - - - - 862

Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769

Source Analysis of the support system in agriculture Marušinec J ndash Škriečka M 2009

The development of CAPacutes expenditures in the examined period 2007 ndash 2013 decreased

from the 456 (58 351 billion euro) to 403 (61 142 billion euro) ndash figure 1 CAPacutes

expenditures represents the major part of the financial framework till the year 2009 after


93

this year the expenditure chapter Sustainable growth comprehensive of

Competitiveness for growth and employment and Cohesion for growth and

employment leads with 09 difference (1 418 billion euro)

Figure 1 Comparison of the development of CAPacutes expenditures (red line) and

direct payments (blue line) in years 2007 ndash 2013 source MF SR

Common Agricultural Policy 2007 ndash 2013 in Slovak Agriculture

The role of agriculture consists not only in food production but also it significantly

shapes the face of the country affects the quality of the environment and helps to

increase the potential of tourism development It is therefore evident that the industry

will continue to benefit from public support To make a right decision in allocation of

this support it is necessary to become familiar with the agriculture development

Agriculture of the Slovak Republic in 2007 ndash 2013

Agriculture forestry and fishery GDP

The share of agriculture in the created gross domestic product (figure 2) has oscillated

from 36 in 2007 (223353 million euro) through 256 in 2010 (168582 million euro) to

reach 332 in the year 2012 (23758 million euro)

Figure 2 Overview of the agriculture forestry and fishery GDP in examined period

(million euro) source ŠUacute SR

Development of agriculture forestry and fishery GDP

(mill euro)


94

The quarterly growth of agriculture gross production (figure 3) is defined using the

logarithmic transformation of the exponential function

ln yt = ln b0 + x ln b1 + ln ut

and based on it following conclusions can be made

Multiple R = 03762low leakage power dependence between y and exogenous

variables

R Square = 0141514 15 of the variability of the endogenous variable is explained

by given

regression function (model)

Significance F = 00338 lt 005 ie model as a whole is statistically significant (+)

Parameter b0 is statistically highly significant since the P-Value (4 13E-41) lt 0 01

(++)

Parameter X1 is statistically significant since the P-Value (0 0338) lt 0 05 (+)

b0 = 954 4478 In the zero period time the gross output of agriculture is in

the amount of

954 45 units (million euro)

b1 = 0007091 0709059 Quarterly growth rate of agriculture gross production

is 071

2836236 The annual growth rate of agriculture gross

production is 284

Regression function form yi = 6861 + 0007x1

Figure 3 The quarterly growth of agriculture gross production (million euro)

source ŠUacute SR

The economic production rate of agriculture and food processing

Gross production - agriculture forestry

and fishing (mill euro)


95

The economic profit of agriculture and the food processing (figure 4) reaches two

important points in the examined period

1 year 2007 ndash the revenues obtain their maximum value (4 2643 million euro)

by costs of 4 1698 mill euro rarr profit 945 million euro

2 year 2009 - the revenues obtain their minimum value (1 9659 million euro) by

costs of 2 0787 mill euro rarr profit -1128 million euro

Figure 4 Development of the revenues (red line) costs (blue line) and economic

profit (green line) in the Slovak agricultural production (million euro) source ŠUacute SR

The economic agricultural account (figure 5) describes the ratio in which the crop

production and the animal production create the total amount of agricultural production

The highest value of agricultural production can be noticed in year 2008 (233337

million euro) Paradoxically in the following year the lowest agricultural production can be

remarked (174014 million euro) This interannual loss represents decrease by 59323

million euro on amount 174014 million euro

Figure 5 Development of the crop production animal production and the

agriculture production source ŠUacute SR

Employment

Employment in the agricultural sector (figure 6) has declining character since the

beginning of the examined period the number of employees in the crop production

decreased by 3507

CropprodctionAnimalproductionAgriculturalproduction

Economic agricultural account (mill


96

(- 3 076 employees) and the animal production employment decreased by 3895 (-

5 193 employees)

Figure 6 Average number of employees in the animal (blue line) and crop production

(red line)

source ŠUacute SR

The land use

In Slovakia during the examined years the ratio between utilized agricultural area and

permanent meadows and pastures is stabelazed (37 1) There are only minimal changes

between years values

Figure 7 Utilized agricultural area vs permanent meadows and pastures (ha)

source ŠUacute SR

Land area - permanent meadows and pastures (ha)

Land area - utilized agricultural area (ha)


97

Common Agriculture Policy in Slovakia 2007 ndash 2013

After the Slovak Republic became a member state of the European Union the

agricultural support received a new dimension in form of CAPacutes expenditure patterns

implementation In Slovakia following instruments are used by CAP

1 Direct payments

2 Rural development

3 Market-oriented expenditures

Market-oriented expendituresacute task is to support the export of agricultural goods in the

areas outside of the EU but also eg National programme of beekeeping and the

Programme of school milk support

Financing thru the rural development focuses on the agro-environmental support

investments in the agricultural companies improving of the agricultural productsacute

processing and merchantability agricultural proceedingsacute diversification forestry and

also support of farms with partly self-supplying education counselling and fish system

Direct payments are the most important source of finance in terms of volume of funds

They are composed of two parts

a) resources of the EU (the volume is given by the regulation of Council)

b) national equalization payments - co-financing from the state budget (volume is

given by law on the state budget)

A significant dynamic growth in terms of the total amount of additional public funds

flowing into agriculture can be noticed since the Slovak Republic became a member of

the European Union Detailed overview of the resources flowing into Slovak agriculture

is shown in the table 2

Table 2 Financing of the Slovak agriculture

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652

- Direct payments (funds of ES) 15349 16494 15282 21384 21384 227 2437 2784

- co-financing (Slovakia) 9198 6831 9819 14695 1009 1371 939 868

Rural development 14891 17689 20175 17825 40291 4335 4831 4085

- Rural development (funds of ES) 11900 14137 15492 13878 30980 3318 3693 3134


Market-oriented expenditures 2649 3787 3768 3768 3900 398 136 131

- Market-oriented expenditures

(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99


Source MF SR

One year after joining the European Union Slovakia was given the minimum support

from the European and Slovak funds (21522 million euro) Figure 8 provides a brief

overview of the development of direct payments paid to Slovakia in previous years The


98

highest sum of support can be noticed in year 2008 (37041 million euro) followed by year

2011 with amount of support 3652 million euro

Figure 8 Comparison of direct payments development in Slovakia (europerson)

source MF SR

Reform of the Common agricultural policy 2014-2020

The long-awaited European Commissions proposal of the Common Agricultural Policy

reform has become the target of criticism mainly of the central Europe countries Its

opponents argue that it does not sufficiently pay attention on a fairer distribution of

funds increasing the competitiveness of the sector and the promotion of green farming

practices However the positive or negative consequences of it cannot be taken into

consideration without a deep analysis To demonstrate CAPrsquos advantages

disadvantages it will be needed to go through several factors reflecting the impact of EU

decisions on the Slovak agriculture development as a representative country of V-4

Problematic provisions of the draft reform of view CAP

- Distribution of support among the EU member states

- Capping - setting the upper limit of support for big companies

- Terms of greening and their close relationship to capping direct payments

Direct payments

Implementations of the direct payments strengthen the idea of flat-rate market reforms

enhancing the competitiveness of the agricultural sector by encouraging farmers to adapt

to the market conditions The European companyrsquos needs - basic income and basic

public goods - are now supported by the uncoupled direct payments

European Commission identifies the role of the future redistribution of direct payments

as a dual one - support for income and provision of public goods by ensuring a better fit

between these policy objectives and the budgetary means available There are several

options for redistribution of direct payments envelopes between EU Member States

taken into consideration

Direct payments distribution to Slovakia

in years 2005 - 2011


99

EU flat rate ndash direct payments distribution on the total potentially eligible hectares

across the European Union Member States with volume 267 euroha of potentially

eligible area (PEA)

As shown in Figure 9 there are considerable differences in payments between member

states such as Malta Belgium Nederland Italy Greece Cyprus Denmark and Slovenia

ndash with higher direct payments and member states like Latvia Estonia Lithuania

Portugal Romania Slovakia Bulgaria and Poland - with lower payments

Figure 9 Direct Payments redistribution using EU flat rate source DG AGRI

Choosing the option EU flat rate would mean to redistribute a sum of 4394 million euro

While Malta Belgium Nederland Italy Cyprus and Denmark would remark losses EU

flat rate would produce substantial gains to Latvia Greece Lithuania and Romania This

option would be most beneficial for Romania Poland and Spain on the other hand Italy

Germany and France would loose the most

ldquoA flat rate payment across the EU would fail to reflect differences in the economic and

environmental situation in the Member States since a given level of payment does not

have the same effect on income and each hectare does not equally contribute to the

provision of environmental public goodsrdquo European Commission

Considering almost 90 of the land is concentrated in 20 of the holdings in the EU-

25 EU flat rate can not solve the problem of an unequal direct payments distribution

between farms Distribution proposed this way would be a strong rejection of support

compensation to new member states and to the old ones

pragmatic approach ndash Member States are given the EU wide minimum level of per

hectare payment based on a share of the EU average

In the pragmatic approach the direct payments distribution is solved by dividing it to all

Member States at the level at least 80 of the EU average per hectare (figure 10)


100

Figure 10 Direct Payments redistribution using min 80 of EU-average source DG

AGRI

The amount of redistributed payments would be a sum of 847 million euro by this option

Romania Latvia and Lithuania would remark only positive impacts France Germany

and Italy would remark the biggest losses in this case

ldquoThis option would allow addressing the situation of Member States which are

significantly below the EU average while mitigating the impact of redistribution on those

above the EU averagerdquo European Commission

This means that to lift the per hectare payments of Member States to 80 of the EU

average (213 euroha) it would be needed to cover this cost on a proportional basis by the

Member States that are above the EU average rarr payments to the Member States to 80

of the EU average would be required by a reduction of their envelopes while the

envelopes of those Member States who belong between 80 - 100 would remain

unchanged

the use of objective criteria - the EU flat rate is adjusted by objective criteria based on

economic physical andor environmental indicators

ldquoObjective criteria that reflect the dual role of direct payments in providing income

support and public goods and would thus ensure a more equitable and efficient use of

budgetary resourcesrdquo European Commission

The use of objective criteria should ensure a more equitable and efficient use of

budgetary resources - higher direct paymentsha would be given to the Member States

with higher GDPcapita (expressed in PPS) as well as to the Member States with higher

GVAAWU


101

Figure 11 Direct Payments redistribution using Economic objective criteria source DG

AGRI

combination of a pragmatic approach and objective criteria

The common agricultural policy is built on two pillars (itrsquos maintaining is supported by

the Commission proposal and the European Parliaments position too)

1st pillar Direct payments and markets 317 2 billion euro (76)

2nd

pillar Rural development 101 2 billion euro (24)

Total 418 4 billion euro (100)

In addition to the CAP budget another 17 1 billion Euros should be redistributed

bull 5 1 billion euro - Agricultural research and innovation

bull 3 9 billion euro - Reserve for crises in the agricultural sector

bull 2 5 billion euro - Food safety

bull 2 8 billion euro - People in poverty

bull 2 8 billion euro - European fund for globalisation adjustment

Table 3 Comparison of direct payments resources in the actual CAP

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Financial cap for the EUrsquos part of direct payments 40 50 60 70 80 90 100

Possible national supplementary payment (Slovakia) 30 30 30 30 20 10 0

Total 70 80 90 100 100 100 100

Source VUacuteEPP

The new structure of direct payments within the 1st pillar of the CAP will be for the first

time established - multicomponent structure of direct payments

bull Basic Payment Scheme (50 will replace the currently applicable

payment SAPS)

bull Ecological payment (mandatory 30)

bull Coupled support (optional 10)

bull Payment of LFA (optional 5)

bull Young farmer (mandatory 2)


102

Capping

The European Commissionacutes intention is to put into practice a cap for subsidies for the

largest agricultural companies that receive a disproportionate measure of direct support

of incomes from the CAP Implementation of a progressive capping on payments should

start at 150 000 euro - the maximum amount of support for a farm for one year would be

limited to 300 000 euro This progressive capping would be in force only from moment

when the costs of social security and wages would be deducted from the total sum

After the vote in the European Parliament the amount of capping per farm stays at sum

of 300 000 euro and since

- farms are given 250 000 euro rarr 30 of unit subsidies would be paid per hectare

- farms are given 200 000 - 250 000 euro rarr 60 of unit subsidies would be paid per

hectare

- farms are given 150 000 ndash 200 000 eurorarr 80 of unit subsidies would be paid per

hectare

Due to the historical development large farms can be found especially in Slovakia

Czech Republic and East Germany These farms were excluded from the plan of

capping CAP funding will be provided only to active farmers who are able to

demonstrate tangible action Because the Commissionrsquos definition of an active farmer is

very broad support is likely to be given even to those farmers whose annual income

from agriculture represents only 5 2 of CAP resources should help to entice young

people to farming and farmers to 40 years should receive 25 bonus on direct payments

during the first five years and in this case the cap on the size would be unified on 50 ha

(no individual based on the average size of farms among the Member States)

Figure 12 Capping directions for years 2014 - 2020 source DG AGRI

Additional national payment on livestock units (figure 13) represents the support of

animal production given to Slovak agriculture from year 2007 Its decreasing character

responds to decline in animal production (figure 14) The most enormous drop can be

noticed in year 2008 when the animal production decreased by 26388 million euro in 12

months

National cap of Slovakia for period 2014 - 2020 (ths euro)


103

Figure 13 Additional national payment on big livestock units (euroBLU) 2007-2012

source ŠUacute SR

Figure 14 Animal (blue line) and Crop production (red line)

source ŠUacute SR

To demonstrate the task of capping as a part of the CAP reform ndash the downward trend of

employees in the animal production has to be remarked The primary objective of

capping is to increase the downward nature of employment in animal production or at

least to maintain its current state (figure 15) This support should help to spread the

animal production and ensure the position of animal farms in Slovakia as well in Czech

Republic and Germany


(red line) source ŠUacute SR

SAPS (Single Area Payments) are paid to farmers whose minimum size of the cultivated

area is 03 hectares and the minimum size of the economy overall is 1 ha These

payments proceed from the European Agricultural Guarantee Fond (EAGF) In Slovakia

Additional national payment on big livestock units (euroBLU)

30

50

70

90

110

130

150

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Animal and Crop production (mill euro)


104

their progress is continuously growing what helps to keep the volume of crop production

in a positive way (figure 16) The average number of employees in the crop production

decreases only in year 2008 what can be caused by the financial crisis outbreak But the

overall development of employment in the crop production can be characterized as a

growing one due to the efficient influence of SAPS

Figure 16 Development of SAPS (euroha) and crop production (million euro) source ŠUacute SR

Greening

A short overview of the implications of greening based on the amount of farms and a

reduction of direct payments is shown in table 4 ndash differences in variants between

examined years are followed

bull Variant 30 + 039 of direct payments in 2020




The European Commissionrsquos suggestion is to make a condition on the allocation of 30

of direct payments based on three green rules

bull Maintaining of the permanent pastures

bull Diversification - farmers will have to grow at least three kinds of crops on their

arable lands while one crop can occupy at least 5 and maximum 70 of the

total area

bull Maintaining the ecological landscape - at least 7 of the area other than

permanent pastures must be used on balks hedges trees outfield the

landscape features biotopes interference guard bands and forested areas


105

Table 4 The implications of greening based on the amount of farms and a

reduction of direct payments

Year Parameter

of farms in classes

Direct payments

150 -

200

(ths euro)

200 -

250 (ths

euro)

250 -

300 (ths

euro)

300 gt

(ths euro)

of

farms

together

Decreasing

(mil euro)

of

reduction

compared

to the

claim

2014

Variant 30 034 021 017 021 094 124 426

Variant 20 051 034 017 043 145 22 574

Variant 10 064 051 03 055 2 362 727

Variant 0 149 051 034 09 324 557 876

2020

Variant 30 03 021 026 021 098 146 465

Variant 20 06 038 017 047 162 258 621

Variant 10 085 055 03 068 239 421 776

Variant 0 192 055 038 102 388 645 931

Source Impact of the CAP reform on the agricultural organizations in the Slovak

Republic Semančiacutek M 2012

Based on the complaints from farmersrsquo organizations and some Member States the

European Parliament decided to remove some small farms from the green rules An

exception should receive even those producers who fulfil the national environmental

certification conditions

The paradox is that the former idea of the European Commission was giving the

exceptions to farms that operate in the organic way Farms with less than 10 hectares of

cultivable land will automatically receive an exception companies owning 10 ha ndash 30 ha

area can apply for this exemption rarr the exceptions will refer to 82 of European farms

Slovakia identifies with the Austrian proposal to consider the cultivation of soybeans and

legumes as an option in greening the 7 of agricultural land For Europeans it would

be an interesting proposal because huge amounts of soybeans are imported from the

United States Another reason why Slovak Ministry of Agriculture agrees with this

suggestion is fact that increasing the land intended for growing pulses was a perfect idea

especially in dry periods (ie year 2012 marked with huge droughts)

Table 5 Crops of soybeans

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Harvested area

(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889

Production

(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832

Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191

Source ŠUacute SR


106

The pressure on agricultural productsacute prices will rise as a result of new given criteria of

greening This would cause

bull reduction in the competitiveness of Slovak agricultural products

bull increase of food expenditures

bull growth of food import

bull reduction of potential output growth

bull increased costs in crop production

bull use of arable land will decrease mainly the lowland regions of Slovakia

bull foothill and mountain areas rarr pressure on increasing the green areas

bull acreage of cereals and oilseeds in all areas of production will decline

bull the reason for increasing the forage areas will not be the growth in livestock

feed

consumption but maximizing of income including the CAP subsidies rarr

growth of

green areas on arable land

bull in case of a larger volume of direct payments and their tying on the BLU and

dairy

cows a significant attenuation of these negative development is likely

Conclusion

Slovakia is perceived as a leader among the European countries due to its size of farms

Despite of a high concentration of farms - up to 951 of the utilized agricultural land

are farmed by large farms - the Slovak agriculture is considerably less productive

The reform of Common Agriculture Policy tries to develop not only the traditional role

of agriculture a food production but shapes the face of country affects the quality of

environment and also helps to increase the potential of tourism development through the

cooperation of direct payments system capping and greening

To make a right decision in allocation of this support it is necessary to become familiar

with its advantages and disadvantages especially in Slovak agricultural conditions

Direct payments system ndash the use of objective criteria would ensure a more equitable and

efficient use of budgetary resources in comparison to eg EU flat rate where Slovakia is

paid with lower direct payments than the other Member States Objective criteria reflect

the dual role of direct payments in providing income support and public goods

Capping - The primary objective of capping is to increase the downward nature of

employment in animal production or at least to maintain its current state in Member

States like Slovakia Czech Republic or Germany where the biggest farms are located

due to the historical development In previous years the animal production has been

forgotten regarding to higher payments paid to the crop production This unbalance

could be changed by reform of Common Agriculture Policy

Greening ndash opponents of green rules which should ensure the maintaining of the

permanent pastures diversification and maintaining the ecological landscaperdquo highlight

their possible negative impacts like reduction in the competitiveness of Slovak

agricultural products decrease of potential output growth increased costs in crop


107

production etc But one of its indisputable advantage hides in the opportunity to spread

the crop of soybeans and pulses that could be a rewarding alternative of possible farms

losses in these increasingly hotter summers

References

1 Beciacutek S 2009 Strategickeacute viacutezie vo vyacutevoji slovenskeacuteho poľnohospodaacuterstva

Ekonomika poľnohospodaacuterstva

2 Buchta S Federičovaacute Z 2009 Rozvoj vidieka v spektre podpornyacutech

prostriedkov z eurofondov Ekonomika poľnohospodaacuterstva

3 Bujdaacutekovaacute A Zaacutevodszkaacute I Chrenekovaacute M 2005 Jednotnaacute platba na farmu

UacuteVTIP Nitra

4 Fekete P 2006 Probleacutemy ekonomickeacuteho rozvoja EUacute a snahy o ich riešenie s

docircrazom na poľnohospodaacuterstvo Štrukturaacutelne zmeny v poľnohospodaacuterstve EUacute

SPU Nitra

5 Greer A 2005 Agricultural policy in Europe Manchester University Pres

Manchester

6 Horvaacuteth Z 2004 Priacuteručka Euroacutepskej Uacutenie Bratislava

7 Kadlečiacutekovaacute M et al 2001 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika Agroinštituacutet

Nitra

8 Konig P 2006 Učebnice europskeacute integrace Barrister and Principal Brno

9 Kryn J 2003 A United Front European Union Enlargement the Common

Agricultural Policy and Polish Agriculture School of Polish Language and

Culture The Catholic University of Lublin

10 Palšovaacute L Rumanovskaacute Ľ 2010 Spoločnaacute poľnohospodaacuterska politika a jej

realizaacutecia v podmienkach Slovenskej republiky SPU Nitra

11 Pokrivčaacutek J Aacutecs D Qineti A Matejkovaacute E 2010 Vplyv spoločnej

poľnohospodaacuterskej politiky Euroacutepskej uacutenie na ekonomiku Slovenska SPU

Nitra

12 Treuemr Ammitzboll M 2005 101 otaacutezok a odpovediacute o EUacute Bratislava

13 Zoborskyacute IM 2006 Ekonomika poľnohospodaacuterstva Vydavateľstvo SPU Nitra

14 Žaja J 2006 Vplyv štrukturaacutelnej a regionaacutelnej politiky EUacute na uacutespešnosť

podnikania v poľnohospodaacuterstve SR Zborniacutek vedeckyacutech priacutespevkov z

medzinaacuterodnej konferencie Regioacuteny ndash vidiek ndash životneacute prostredie 2006 SPU

Nitra

Internet resources

1 Oznaacutemenie komisie euroacutepskemu parlamentu rade euroacutepskemu hospodaacuterskemu

a sociaacutelnemu vyacuteboru a vyacuteboru regioacutenov - SPP do roku 2020 zvlaacutednutie


108

buduacutecich vyacuteziev v oblasti potraviacuten priacuterodnyacutech zdrojov a uacutezemiacute 2013

Available from lthttpeceuropaeugt [31 October 2013]

2 Zelenaacute spraacuteva 2005 - 2012 Available from lthttpwwwmpsrskgt[31 October

2013]

3 Policy perspectives for EU agriculture European Commission 2013 Available

from

lthttpeceuropaeuagriculturegt[31 October 2013]

4 Božiacutek M 2011 Analyacuteza a vyacutehľad dosahov reformy SPP po roku 2013

Available from lthttpwwwvueppsk gt[5 November 2013]

5 Schottertovaacute Z 2013 Program rozvoja vidieka SR 2014 ndash 2020 so zameraniacutem

na uacutezemnyacute rozvoj Available from lthttpwwwmmrczgt[31 October 2013]

6 Beacutereš J Štranc P 2010 Vyacutesledky odrodovyacutech pokusov so soacutejou na Slovensku

Available fromlt httpkonferenceagrobiologieczgt[5 November 2013]

7 Božiacutek M2011 Reforma Spoločnej poľnohospodaacuterskej politiky EUacute Available

from lt httpwwwvueppskdokumentyine2012SPP1_bozikpdfgt[5

November 2013]

8 wwweppeurostateceuropaeu

9 wwwlandgovsk

10 wwweceuropaeuagriculture

Author

Ing Adriana Rašovskaacute

Faculty of Economics and Management Department of Finance

Slovak University of Agriculture

Tr Andreja Hlinku 2 949 76 Nitra Slovak Republic

adrianarasovskagmailcom


109

A ROumlVID ELLAacuteTAacuteSI LAacuteNCBAN REJLŐ LEHETŐSEacuteGEK EacuteS VESZEacuteLYEK

MAGYARORSZAacuteGON

SZABOacute DOROTTYA


Az elmuacutelt eacutevtizedek egyre inkaacutebb modernizaacuteloacutedoacute vaacutesaacuterloacutei szokaacutesai eacutes ennek

koumlvetkezteacuteben koncentraacuteloacutedoacute kiskereskedelem rohamos teacuterhoacutediacutetaacutesa utaacuten az utoacutebbi

eacutevekben uacutejra noumlvekvő igeacuteny mutatkozik a szorosabb termelői-fogyasztoacutei kapcsolatok

kialakiacutetaacutesa iraacutent Ezt igazolta az Eurobarometer (2011) felmeacutereacutese is miszerint az

Euroacutepai Unioacute orszaacutegaiban - koumlztuumlk Magyarorszaacutegon - a vaacutelaszadoacutek jelentős toumlbbseacutege

veacutelte uacutegy hogy az Unioacutenak taacutemogatni kellene a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL)

megerősoumldeacuteseacutet

Magyarorszaacutegon jelenleg a REL-en beluumll elsősorban a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes

hagyomaacutenyos formaacuteinak (pl piacok) alkalmazaacutesa elterjedt a termelők eacutes a vaacutesaacuterloacutek

koumlreacuteben az innovatiacutev modern formaacutek joacuteval ritkaacutebbak (pl koumlzoumlsseacuteg taacutemogatta

mezőgazdasaacuteg doboz rendszer haacutezhozszaacutelliacutetaacutes) A REL hazai fejleszteacutese nem koumlnnyű

feladat hiszen a kiacutenaacutelat oldalaacuten jellemzően a legkisebb (egyeacuteni vagy

mikrovaacutellalkozaacutesok) termelők talaacutelhatoacutek akiknek egyuumlttműkoumldeacutesi eacutes eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető

keacutepesseacuteguumlk is gyenge Ugyanakkor szaacutemukra lenne a legfontosabb az eacuterteacutekesiacuteteacutesi

lehetőseacutegeik eacutes piackeacutepesseacuteguumlk javiacutetaacutesa A kereslet oldalaacuten a REL reacuteszveacuteteleacutenek

erősiacuteteacutese mellett a fogyasztoacutei bizalom noumlveleacutese illetve a korlaacutetos hazai vaacutesaacuterloacuteerőt

figyelembe vevő REL megoldaacutesok kialakiacutetaacutesa lenne kedvező

A tanulmaacuteny elsősorban a REL hazai helyzeteacutet vizsgaacutelja kiemelve azokat a lehetőseacutegeket

eacutes veszeacutelyeket amely szempontok figyelembeveacutetele felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges az eacuterteacutekesiacuteteacutesi

csatornaacutek e tiacutepusainak fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez

Kulcsszavak Roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes Egyeacuteni gazdasaacutegok Fogyasztoacutei

szokaacutesok

JEL Q19

The possibilities and dangers of the short supply chain in Hungary

Abstract

The customersrsquo habits have changed and the retailers gained ground in the past decades

Recently there is a growing need for direct consumer-farmer relationship It was also

verified by the evaluation of the CAP of Eurobarometer where the majority of

participants from the EU (including Hungary) thought that the EU should support the

short supply chains (SSC)

At present mainly the traditional ways of direct marketing are popular within the short

supply chains amongst Hungarian farmers and customers such as markets The

innovative modern forms are rare ie box scheme home delivery community supported

agriculture

Developing SSC in Hungary is not an easy task as small farmers can tipically be found

at the supplier side such as single or micro entrepreneurs whose co-operating and

lobbying skills are not too strong At the same time it would be most important for them

to develop their marketing possibilities and food safety On the side of demands it is

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencban rejlő lehetőseacutegek eacutes veszeacutelyek Magyarorszaacutegon

110

important to strenghten the consumersrsquo trust as well as the participation of SSC It

would also be useful to form new SSC solutions taking the limited local spending power

into account

The study mainly examined the local status of SSC highlighting the possibilities and

dangers of such channels in Hungary

Keywords Short supply chain Direct sales Sole holders Costumersrsquo attitudes

JEL Q19

Bevezeteacutes

Magyarorszaacutegon a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok (REL) iraacutenti tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes ugyan

valamelyest feleacuteleacutenkuumllt az elmuacutelt keacutet-haacuterom eacutevben de az Euroacutepai Unioacute reacutegi

tagaacutellamaihoz valamint az Unioacuten kiacutevuumll pl az Egyesuumllt Aacutellamokhoz eacutes Japaacutenhoz

viszonyiacutetva meacuteg mindig meglehetősen keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesuumlnkre a REL

hazai helyzeteacuteről illetve a REL-ben reacutesztvevő szereplőkről Ez magyaraacutezhatoacute azzal

hogy a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok modern innovatiacutev etikai eacuterteacutekeket is hordozoacute formaacutei (pl

koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg dobozrendszer vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek) itthon

csak a koumlzelmuacuteltban jelentek meg ellenteacutetben az Unioacute eacuteszaki tagaacutellamaival ahol ezek a

formaacutek toumlbb eacutevtizedes muacuteltra tekintenek vissza Hazaacutenkban jelenleg a roumlvid ellaacutetaacutesi

laacutencok tiacutepusai koumlzuumll a piacon toumlrteacutenő vaacutesaacuterlaacutes a legneacutepszerűbb a fogyasztoacutek koumlreacuteben

A REL szempontjaacuteboacutel jelenleg tapasztalhatoacute pozitiacutev iraacutenyuacute folyamatok elleneacutere sem a

roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok hagyomaacutenyos sem pedig a modern tiacutepusainak hosszuacute taacutevuacute

fennmaradaacutesa nem garantaacutelt A REL-ben elsősorban a kisebb gazdasaacutegok termelői

vesznek reacuteszt a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg megtartaacutesa eacutes a kapacitaacuteskorlaacutet pedig aacuteltalaacuteban nem

teszi lehetőveacute meacuteg a koumlztes szereplők kizaacuteraacutesa elleneacutere sem hogy a termeacutekeik a nagy

eacutelelmiszerlaacutencok aacuteltal kiacutenaacuteltnaacutel kedvezőbb aacuteron juthassanak el a vaacutesaacuterloacutekhoz

kuumlloumlnoumlsoumlsen a magas hozzaacuteadott eacuterteacutekű aacuterufeacuteleseacutegek eseteacuteben Ahogyan az a

mezőgazdasaacuteg egeacuteszeacutere jellemző a roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok termelőit is fenyegeti az

eloumlregedeacutes eacutes a generaacutecioacutevaacuteltaacutes veszeacutelye Ezen feluumll a gazdaacutek toumlbbnyire nem eacutelnek a

formaacutelis szakmai oktataacutes eacutes keacutepzeacutes lehetőseacutegeivel ami azeacutert is kockaacutezatos mivel a roumlvid

ellaacutetaacutesi laacutencban reacutesztvevőknek nem csak a termeleacuteshez kell eacuterteniuumlk hanem toumlbbek

koumlzoumltt a feldolgozaacuteshoz raktaacuterozaacuteshoz szaacutelliacutetaacuteshoz az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez eacutes a marketing

teveacutekenyseacuteghez szuumlkseacuteges tudaacutest is birtokolniuk kell az eredmeacutenyes műkoumldeacutes

biztosiacutetaacutesaacutehoz Emellett a kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa is sok esetben

hiaacutenyos ezeacutert eacutelelmiszerbiztonsaacutegi kockaacutezatot jelenthetnek Elsősorban a fent leiacutertak

koumlvetkezteacuteben a REL-termelők oumlnszerveződeacutesi eacuterdekeacuterveacutenyesiacutető eacutes paacutelyaacutezati

versenykeacutepesseacuteguumlk gyenge a sok szempontboacutel megoldaacutest jelentő egyuumlttműkoumldeacutesek

pedig ritkaacutek

Fogyasztoacutei oldalroacutel a teacutemaacuteban veacutegzett kutataacutesok eredmeacutenyei azt igazoltaacutek hogy a

vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera eacutes a szeacuteles aacuteruvaacutelaszteacutek a

legfontosabb szempontok emellett teacutenylegesen nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute

magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan

minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani (Szakaacutely et al 2010) A fogyasztoacute-termelő

koumlzvetlen kapcsolata garantaacutelja a vevők szaacutemaacutera a termeacutekek iraacutenti bizalmat amely

kapcsolat iacutegy rendkiacutevuumll seacuteruumlleacutekeny iacutegy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői termeacutekek iraacutenti

kereslet noumlvekedeacutese sem oumlnműkoumldő folyamat

Ezek a probleacutemaacutek raacutevilaacutegiacutetanak azokra a szempontokra amelyek fejleszteacutese felteacutetlenuumll

szuumlkseacuteges a REL rendszerek hosszuacute taacutevuacute fennmaradaacutesaacutehoz


111


A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos adatok gyűjteacutese neheacutezseacutegekbe uumlkoumlzik mivel sem

a magyar sem pedig az Unioacute szintű statisztikaacutekban nem toumlrteacutenik reprezentatiacutev

adatgyűjteacutes speciaacutelisan a REL-ben reacutesztvevő szereplőkre neacutezve Az euroacutepai

gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutes (Eurostat Farm Structure Survey - FSS) 2005 eacutes 2007-es

tagaacutellami oumlsszefoglaloacuteiban talaacutelhatoacutek kapcsoloacutedoacute adatok de csupaacuten arra vonatkozoacutean

toumlrteacutenik adatgyűjteacutes hogy a mezőgazdasaacutegi egyeacuteni gazdasaacutegok koumlzuumll mennyire jellemző

az hogy a bdquoveacutegfogyasztoacuteknak toumlrteacutenő koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes az uumlzem teljes gazdasaacutegi

eacuterteacutekesiacuteteacuteseacutenek toumlbb mint 50-aacutet teszi kirdquo (A Bizottsaacuteg 12002009EK rendelete) A

Koumlzponti Statisztikai Hivatal (KSH) Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutesaacuteban (AacuteMOuml) eacutes

a Gazdasaacutegszerkezeti Oumlsszeiacuteraacutesban (GSZOuml) az egyeacuteni eacutes taacutersas gazdasaacutegok szerint

talaacutelhatoacute adat a nem mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget is veacutegző gazdasaacutegok szaacutemaacuteroacutel amely

magaacuteba foglal a REL-hez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegeket is A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal

kapcsolatban az egyeacuteb tudomaacutenyos felmeacutereacutesek is hiaacutenyoznak a hazai vizsgaacutelatokboacutel a

roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokkal kapcsolatos teacutemaacutekkal eddig csak neacutehaacuteny kutataacutes foglalkozott

Magyarorszaacutegon (Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet ESSRG Kaposvaacuteri Egyetem

Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Koumlzgazdasaacuteg- eacutes Regionaacutelis

Tudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Oumlkoloacutegiai Mezőgazdasaacutegi Kutatoacuteinteacutezet)

A REL helyzeteacutenek feltaacuteraacutesa soraacuten a hazai eacutes nemzetkoumlzi tudomaacutenyos illetve nem

tudomaacutenyos forraacutesmunkaacutek valamint az Eurostat eacutes a KSH relevaacutens eredmeacutenyei keruumlltek

feldolgozaacutesra

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc (REL) fogalma

Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 13052013EU Rendeleteacutenek 2 cikk m) szerinti

fogalom meghataacuterozaacutesa alapjaacuten a bdquoroumlvid ellaacutetaacutesi laacutencrdquo az egyuumlttműkoumldeacutes a helyi

gazdasaacutegi fejleszteacutes valamint a termelők feldolgozoacutek eacutes a fogyasztoacutek koumlzoumltti szoros

foumlldrajzi eacutes taacutersadalmi kapcsolatok iraacutent elkoumltelezett korlaacutetozott szaacutemuacute gazdasaacutegi

szereplő aacuteltal alkotott ellaacutetaacutesi laacutenc Azaz a termelők eacutes termelők csoportosulaacutesa a

fogyasztoacuteknak vagy fogyasztoacutek csoportosulaacutesaacutenak koumlzvetlenuumll vagy egy koumlzvetiacutetőn

keresztuumll eacuterteacutekesiacutetik eacutelelmiszer-termeacutekuumlket A koumlzvetlen vagy az egy koumlzvetiacutetős REL

eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutekat neacutegy főtiacutepusba (koumlzvetiacutetőn keresztuumll haacutezhoz szaacutelliacutetaacutessal nyitott

gazdasaacutegban eacutes eacuterteacutekesiacuteteacutesi ponton) valamint azokon beluumll keacutet altiacutepusba (hagyomaacutenyos

eacutes uacutejszerű) sorolhatjuk (1 taacuteblaacutezat)

1 taacuteblaacutezat A REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacuteinak kategoacuteriaacutei

1 REL tiacutepus Koumlzvetiacutetőknek

a Hagyomaacutenyos Koumlzvetlenuumll eacuterteacutekesiacutető

feldolgozoacute

b Uacutejszerű Vendeacuteglaacutetaacutes Inteacutezmeacutenyi

eacutetkezteteacutes Kiskereskedelem

2 REL tiacutepus Haacutezhoz

a Hagyomaacutenyos Haacutezaloacute eacuterteacutekesiacuteteacutes

Mozgoacute bolt

b Uacutejszerű Doboz rendszer Internetes

haacutezhozszaacutelliacutetaacutes

3 REL tiacutepus Nyitott gazdasaacuteg

a Hagyomaacutenyos Bolt a gazdaudvaron

Szedd magad Falusi vendeacutegasztal

b Uacutejszerű Koumlzoumlsseacuteg Taacutemogatta

Mezőgazdasaacuteg

4 REL tiacutepus Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok

a Hagyomaacutenyos Piac vaacutesaacuter Ideiglenes

kitelepuumlleacutes

b Uacutejszerű Termelői piac Fesztivaacutel

Gazdabolt telepuumlleacutesen Automata

Forraacutes Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute 2014


112

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel

A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben reacutesztvevő termelők

szaacutemaacutera a piacok a legfontosabb koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna (Thilmany eacutes Watson

2004 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Benedek et al 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013)

A piacoknak nincsenek joacutel elkuumlloumlniacutethető teljes egeacuteszeacuteben homogeacuten kategoacuteriaacutei illetve

orszaacutegonkeacutent sőt sokszor reacutegioacutenkeacutent maacutes-maacutes teacutenyezőkre keruumll a hangsuacutely ezeacutert a

piacok kuumlloumlnboumlző tiacutepusainak pontos eacutes teljes koumlrű meghataacuterozaacutesa neheacutez feladat (INRA

2007a eacutes 2007b Martinez et al 2010 Hamilton 2002 FARMA Stephenson et al

2008) A jelenkori eacutelelmiszer kiskereskedelmi formaacutek eacutes az ellaacutetaacutesi laacutencok

jellegzetesseacutegeit figyelembe veacuteve eacutes a tanulmaacuteny teacutemaacutejaacutehoz igazodva a piacok

osztaacutelyozaacutesaacutet a REL eacuterteacutekesiacuteteacutesi formaacutei alapjaacuten ceacutelszerű meghataacuterozni

Hagyomaacutenyos (aacutellandoacute) piacok lehet nagyobb fedett csarnok jellegű szabadteacuteri vagy

feacutelig fedett piac esetleg ezek kombinaacutecioacuteja A kereskedők eacutes a termelők vegyesen joacutel

vagy keveacutesbeacute joacutel elkuumlloumlniacutethetően eacuterteacutekesiacutetenek rajta

Uacutejszerű termelői piacok időszakos vagy aacutellandoacute piacok ahol kizaacuteroacutelag termelők

eacuterteacutekesiacutetik a sajaacutet maguk aacuteltal előaacutelliacutetott termeacutekeket Ezek toumlbbnyire (de nem felteacutetlenuumll)

a helyi termelői piac 2012-ben toumlrteacutent jogszabaacutelyi lehataacuterolaacutesaacutenak megfelelően műkoumldő

piacok (512012 (VI 8) VM rendelet a helyi termelői piacokon toumlrteacutenő aacuterusiacutetaacutes

eacutelelmiszer-biztonsaacutegi felteacuteteleiről)

A Nemzeti Eacutelelmiszerlaacutenc-biztonsaacutegi Hivatal (NEacuteBIH) adatai szerint a hagyomaacutenyos eacutes

a helyi aacutellandoacute piacok szaacutema oumlsszesen 531 db volt a 2013 novemberi oumlsszeiacuteraacutes szerint

amelyen beluumll a helyi piacok araacutenya 32 volt Oumlsszesseacutegeacuteben a 2012-es felmeacutereacutes

adataihoz keacutepest 18-kal noumlvekedett a piacok szaacutema ami zoumlmmel a helyi piacok

szaacutemaacutenak gyarapodaacutesaacutet jelentette (45 noumlvekedeacutes) (2 taacuteblaacutezat)

2 taacuteblaacutezat A piacok szaacutema eacutes megoszlaacutesa tiacutepus szerint (2012-2013)

2012 2013

Vaacuteltozaacutes

() Piac

kategoacuteriaacutek

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Hagyomaacutenyos 335 740 360 680 +84

Helyi termelői 118 260 171 322 +449

Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179

Forraacutes NEacuteBIH (2012 2013)

A termelői piacok szaacutemaacutenak ugraacutesszerű noumlvekedeacutese egyreacuteszről a jogszabaacutelyi koumlrnyezet

kedvező vaacuteltozaacutesainak maacutesreacuteszről a fogyasztoacutei kereslet noumlvekedeacuteseacutenek koumlszoumlnhető

A gasztronoacutemiaacuteban a termelői termeacutekek iraacutenti igeacuteny noumlvekedeacutese leglaacutetvaacutenyosabban a

Magyarorszaacutegon egyre nagyobb szaacutemban megrendezett fesztivaacutelokon eacuterhető tetten Ezen

beluumll a helyi termeacutek fesztivaacutelok a neacutepi hagyomaacutenyokon alapuloacute rendezveacutenyek vagy

kifejezetten valamilyen termeacutekkoumlre oumlsszpontosiacutetoacute tematikus fesztivaacutelok azok ahol a

helyi eacutesvagy hagyomaacutenyos eacutelelmiszerek hangsuacutelyosan jelennek meg Az ELTE TaacuteTK

eacutes a NEacuteBIH sajaacutet adatgyűjteacutest veacutegzett a termelői termeacutekeacuterteacutekesiacuteteacutest is biztosiacutetoacute 2013-

ban megrendezett fesztivaacutelok koumlreacuteben amely soraacuten oumlsszesen 327 rendezveacuteny keruumllt az

adatbaacutezisba


113

A koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg (Community supported agriculture = CSA)

kereteacuteben a termelők eacutes fogyasztoacutek mindkeacutet reacutesztvevő szaacutemaacutera előnyoumlkkel jaacuteroacute

elkoumlteleződeacutest vaacutellalnak egymaacutes feleacute A koumlzoumlsseacutegi mezőgazdasaacuteg egy gazdaacuteboacutel vagy

gazdacsoportboacutel eacutes egy vaacutesaacuterloacutei koumlrből aacutell akik koumllcsoumlnoumlsen elkoumltelezik magukat az

egyuumlttműkoumldeacutes mellett A vaacutesaacuterloacutek vaacutellaljaacutek hogy a gazdasaacuteg termeacutekeit sokszor előre

meghataacuterozott aacuteron eacutes az egeacutesz szezonban vagy az egeacutesz eacutevben megveszik A gazda

pedig vaacutellalja hogy ebben az időszakban a koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera a legjobb tudaacutesa szerint

termel iacutegy a termeleacutes kockaacutezataacutet a termelő eacutes a fogyasztoacute megosztva viseli (Reacutethy eacutes

Dezseacuteny 2013 Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete 2013)

A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek alapja hogy toumlbb helyi termelő egy civil szervezet vagy a

fogyasztoacutek kisebb koumlzoumlsseacutege (ki)szaacutelliacutetaacutesi eacutes elosztoacutei rendszert szervez (haacuteztoacutel haacutezig

vagy egy aacutellandoacute aacutetvevőpontra) a jellemzően kistermelői helyben vagy regionaacutelisan

előaacutelliacutetott aacuteruk szaacutemaacutera A vaacutesaacuterloacutei koumlzoumlsseacutegek nagyfokuacute vaacuteltozatossaacutegot mutatnak attoacutel

fuumlggően hogy hogyan műkoumldnek eacutes milyen termeacutekkel foglalkoznak (Reacutethy eacutes Dezseacuteny

2013)

A Joint Research Centre (Kneafsey et al 2013) felmeacutereacuteseacuteben az adatbaacutezisaacuteban szereplő

gazdasaacutegok egynegyede felelt meg a CSA tiacutepusuacute rendszereknek Ugyanakkor az

eacuterteacutekesiacuteteacutesnek e formaacutei amelyek erős etikai felteacutetelek mellett műkoumldő alternatiacutev

csatornaacutek nem jelennek meg egyforma araacutenyban Unioacute szerte eacuteszakon eacutes

Franciaorszaacutegban sokkal gyakoribb mint a deacuteli reacutegioacutekban eacutes az uacutejonnan csatlakozott

orszaacutegokban koumlztuumlk Magyarorszaacutegon

A REL modern formaacutei itthon csak a koumlzelmuacuteltban kezdtek kibontakozni Francia

mintaacutera neacutehaacuteny fiatal eacutes keacutepzett gazda meglaacutetta a lehetőseacuteget a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes e

speciaacutelis formaacutejaacuteban eacutes elkezdtek aacutetaacutellni a hagyomaacutenyos termelői piacroacutel a

dobozrendszer moacutedszereacutere Ez a koumlzelmuacuteltban elindult folyamat illetve a helyi

eacutelelmiszer iraacutenti lassuacute igeacutenynoumlvekedeacutes hataacutesaacutera fokozoacutedott az eacuterdeklődeacutes a CSA

kezdemeacutenyezeacutesek iraacutent is Becsleacutesek szerint a dobozrendszerek az előfizeteacuteses

rendszerek eacutes a koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vezetett gazdasaacutegok szaacutema jelenleg 14 koumlruumll mozog

emellett ha a bevaacutesaacuterloacute koumlzoumlsseacutegeket is ebbe a koumlrbe soroljuk ez a szaacutem akkor is csupaacuten

24 (Dezseacuteny 2013)

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő lehetőseacutegek a kereslet oldalaacuteroacutel

Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) 2011-ben veacutegzett hazai fogyasztoacutei felmeacutereacuteseacutenek eredmeacutenyei

szerint a vaacutelaszadoacutek 84-a nyilatkozott uacutegy hogy legalaacutebb eacutevente neacutehaacuteny alkalommal

vaacutesaacuterol eacutelelmiszert koumlzvetlenuumll a termelőktől A REL tiacutepusok koumlzuumll a hagyomaacutenyos

eacuterteacutekesiacuteteacutesi pont csoportba tartozoacute piacok laacutetogatottsaacutega volt a legnagyobb araacutenyuacute

oumlsszesen 71 Ezeacutert nem veacuteletlen hogy a koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesből a vaacutesaacuterlaacutesok

rendszeresseacutege az eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok eseteacuteben volt a leggyakoribb mivel a vaacutesaacuterloacutek

41-a eacutelt ezekkel a lehetőseacutegekkel legalaacutebb eacutevente neacutehaacutenyszor A nyitott gazdasaacutegok

eseteacuteben ez az araacuteny 22 a haacutezhozszaacutelliacutetaacutest illetően pedig mindoumlssze16 volt (1 aacutebra)


114

1 aacutebra A vaacutesaacuterlaacutes gyakorisaacutega az egyes koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutesi tiacutepusok kereteacuteben

Forraacutes Csiacutekneacute Maacutecsai (2013) alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes

A GfK Haacuteztartaacutespanel adatai szerint a piacok reneszaacutenszukat eacutelik hiszen az elmuacutelt

eacutevtizedben a piaci koumllteacutes megkeacutetszereződoumltt a 2000 eacutevi 70 milliaacuterd forintroacutel 2011-re

130 milliaacuterd forintra nőtt Ez azt jelenti hogy a piac mint eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatorna megőrizte

5 szaacutezaleacutek koumlruumlli reacuteszaraacutenyaacutet a napi fogyasztaacutesi cikkek haacuteztartaacutesi fogyasztaacutesaacuteboacutel ami

tekintettel a piacon kiacutevuumlli nem modern kereskedelmi formaacutek (egyeacuteb eacuterteacutekesiacuteteacutes eacutes

fuumlggetlen kisboltok) folyamatos teacuterveszteacuteseacutere jelentős teljesiacutetmeacuteny

Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) a piacok termelői eacutes fogyasztoacutei megiacuteteacuteleacuteseacutevel foglalkozoacute

tanulmaacutenya is hasonloacute eredmeacutenyt hozott A reacuteszvevő vaacutelaszadoacutek koumlzuumll legtoumlbben (30)

heti rendszeresseacuteggel laacutetogattaacutek a magyar piacok valamelyikeacutet 14-uk pedig akaacuter

hetente toumlbbszoumlr is ezen az eacuterteacutekesiacuteteacutesi csatornaacuten keresztuumll inteacutezte a vaacutesaacuterlaacutesait Emellett

azonban azoknak a reacutesztvevőknek az araacutenya is magas volt (27) akik csak havonta

vagy enneacutel is ritkaacutebban jaacutertak piacra Ugyanakkor a keacuterdeacutessorra vaacutelaszoloacute 730 fogyasztoacute

koumlzuumll mindoumlssze 67-en (9) aacutelliacutetottaacutek magukroacutel hogy soha nem vaacutelasztjaacutek ezt a

vaacutesaacuterlaacutesi lehetőseacuteget

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kiacutenaacutelat oldalaacuteroacutel

A nemzetkoumlzi eacutes a hazai tapasztalatok alapjaacuten egyaraacutent a REL-ben elsősorban a kisebb

gazdasaacutegok termelői vesznek reacuteszt (Thilmany eacutes Watson Benedek et al 2013 Reacutethy eacutes

Dezseacuteny 2103) Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) tanulmaacutenya szinteacuten alaacutetaacutemasztotta a fentieket

Azoknak a termelőknek akik roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencon keresztuumll eacuterteacutekesiacutetetteacutek a termeacutekeiket

az eacuteves nettoacute aacuterbeveacutetele toumlbbnyire nem haladta meg a 7 millioacute forintot a 2010-es Miacuteg a

REL-ben eacuterteacutekesiacutető termelők aacutetlagosan 26 hektaacuter nagysaacuteguacute foumlldteruumlleten gazdaacutelkodtak

addig a hosszuacute laacutencokon keresztuumll aacuterusiacutetoacutek eseteacuteben 83 hektaacuter volt az aacutetlagos foumlldteruumllet

meacuterete Rocchi eacutes munkataacutersai (2010 in Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013) tapasztalatai szerint ha

a termelők versenykeacutepesek akarnak maradni eacutes a hagyomaacutenyos kiskereskedőkneacutel

alacsonyabb aacuteron adjaacutek a termeacutekeiket akkor ez nem minden esetben jelent megfelelő

joumlvedelmezőseacuteget Emellett mivel aacuteltalaacuteban kismeacuteretű vaacutellalkozaacutesokroacutel van szoacute azt is

kockaacuteztatjaacutek hogy a meacuteretgazdasaacutegossaacuteguk tovaacutebb csoumlkken A kis gazdasaacutegok legfőbb

neheacutezseacutegekeacutent a kapacitaacutesuk korlaacutetait emliacutetetteacutek illetve a disztribuacutecioacutes rendszer hiaacutenyaacutet

ami aacuteltal a vezető piacok feleacute tudnaacutenak elmozdulni

412

219

157

588

781

843

0 20 40 60 80 100

Eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontok

Nyitott gazdasaacuteg

Haacutezhoz

hetente toumlbbszoumlr hetente havonta toumlbbszoumlr havonta eacutevente neacutehaacutenyszor soha


115

A kistermelők eacutelelmiszerhigieacuteniai szaktudaacutesa sok esetben hiaacutenyos Emellett a hatoacutesaacutegi

vizsgaacutelatok elsősorban a magas kockaacutezatuacute eacutelelmiszer előaacutelliacutetoacutek ellenőrzeacuteseacutere fektetnek

hangsuacutelyt iacutegy a keveacutes fogyasztoacutehoz eljutoacute kistermelői termeacutekek eacutelelmiszerbiztonsaacutegi

megfelelőseacutegeacutenek ellenőrzeacutese alacsony araacutenyuacute A NEacuteBIH adatai szerint 2012-ben az

ellenőrzoumltt termeacutekek 28-a kapcsoloacutedott kistermelői eacutelelmiszer-előaacutelliacutetaacutes eacutes

forgalmazaacutes teveacutekenyseacutegeihez eacutes vendeacutegasztal szolgaacuteltataacuteshoz Az ellenőrzeacutesek

eredmeacutenyekeacutent a vizsgaacutelt termeacutekek 22-aacuteban szabtak ki biacutersaacutegot amely koumlzel 1

szaacutezaleacutekponttal volt magasabb a 2010-es araacutenynaacutel A 2013 eacutevben juacutelius 31-i adatok

szerint ez az araacuteny tovaacutebb noumlvekedett (27) Amiacuteg a forgalomboacutel kivont teacutetelek araacutenya

2011-ben 05 2012-ben pedig 17 volt addig 2013-ban a megvizsgaacutelt termeacutekeknek

koumlzel 6-aacutet vontaacutek ki a forgalomboacutel

Az Eurostat 2005-oumls eacutes 2010-es gazdasaacutegszerkezeti oumlsszeiacuteraacutesa soraacuten vizsgaacutelta a

gazdasaacutegvezetők keacutepzettseacutegeacutenek szerkezeteacutet Magyarorszaacutegon a kismeacuteretű gazdasaacutegok

vezetőinek 874-a rendelkezett kizaacuteroacutelag gyakorlati tapasztalattal 2010-ben ez koumlzel

11 szaacutezaleacutekponttal volt magasabb mint az Unioacutes aacutetlag eacutes 29 szaacutezaleacutekponttal a reacutegi EU

15 tagok aacutetlagaacutenaacutel A 2005-ben meacutert adatokhoz keacutepest nem csoumlkkent a csak gyakorlati

tapasztalattal rendelkezők araacutenya hazaacutenkban A teljes mezőgazdasaacutegi keacutepzeacutesben

reacutesztvevő kisebb gazdasaacutegok vezetőinek araacutenya csupaacuten 25 volt Magyarorszaacutegon

2010-ben ami 5 szaacutezaleacutekponttal volt alacsonyabb mint a 2005-oumls eacutevben Ugyanakkor az

Euroacutepai Unioacute egeacuteszeacuteben sem volt nagyon magas ez az eacuterteacutek mindoumlssze 46 A

keacutepzetlen munkaerő pedig keveacutesbeacute keacutepes az innovaacutecioacutes technoloacutegiaacutek fejleszteacutesek

alkalmazaacutesaacutera ami az aacutegazat versenykeacutepesseacutegeacutet csoumlkkenti (Biroacute et al 2012)

A JRC (Kneafsey et al 2103) tanulmaacutenya azt bizonyiacutetotta hogy a termelők

kommunikaacutecioacutes eacutes marketing kompetenciaacutejaacutenak fejleszteacutese szuumlkseacuteges A roumlvid ellaacutetaacutesi

laacutencban eacuterteacutekesiacutető termelőknek nem csak a termeleacuteshezelőaacutelliacutetaacuteshoz kell eacuterteniuumlk

hanem a feldolgozaacuteshoz eacutes a marketinghez is Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) eredmeacutenyei

szerint a piacok marketingkommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteja ndash ha egyaacuteltalaacuten leacutetezett ndash keveacutes

olyan eszkoumlzt tartalmazott ami el is eacuterte a fogyasztoacutekat azaz eacuterzeacutekelhető lett volna a

vaacutesaacuterloacutek szaacutemaacutera A legfőbb marketingkommunikaacutecioacutes eszkoumlzuumlknek a vaacutesaacuterloacutekkal valoacute

koumlzvetlen kapcsolatot tekintetteacutek Ugyanakkor a fogyasztoacutei megkeacuterdezeacutes eredmeacutenyeiből

kideruumllt hogy a termelők tuacuteleacuterteacutekelteacutek teljesiacutetmeacutenyuumlket a vevői eleacutegedettseacuteg szintje a

legtoumlbb keacuterdeacutesben alacsonyabb volt mint ahogy azt a termelők gondoltaacutek

A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencokban rejlő veszeacutelyek a kereslet oldalaacuteroacutel

Juhaacutesz eacutes Szaboacute (2013) kutataacutesaacuteban vizsgaacutelta a fogyasztoacutek piacokkal a piacon eacuterteacutekesiacutető

termelőkkel illetve termeacutekeikkel kapcsolatos elvaacuteraacutesaikat eacutes tapasztalataikat A vaacutesaacuterloacutei

eacuterteacutekeleacuteseket oumlsszevetetteacutek a termelők sajaacutet piaci jelenleacutetuumlkkel kapcsolatos

veacutelemeacutenyekkel is A vizsgaacutelat eredmeacutenyei szerint a piacok egy dimenzioacute menteacuten sem

felelt meg a fogyasztoacutei elvaacuteraacutesoknak emellett a termelők minden szempont menteacuten

megfelelőbbnek iacuteteacutelteacutek a piacot mint a fogyasztoacutek Ebből arra koumlvetkezteteacutesre jutottak

hogy a piac eladoacutei tuacuteleacuterteacutekelteacutek sajaacutet helyzetuumlket eacutes a koumlzvetlen kapcsolat elleneacutere sem

minősiacutetetteacutek teljesen reaacutelisan a fogyasztoacutei igeacutenyeket ez pedig veszeacutelyes lehet a piaci

eacuterteacutekesiacuteteacutes joumlvőjeacutere neacutezve

Annak elleneacutere hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termeacutekek iraacutent folyamatosan noumlvekedni

laacutetszik a kereslet a termelői termeacutekek iraacutent elkoumltelezett vaacutesaacuterloacutei csoport meacuteg mindig

csak egy szűk vaacutesaacuterloacutei reacuteteget jelent hazaacutenkban A teacutemaacuteban veacutegzett fogyasztoacutei kutataacutesok

(pl GfK 2012 Juhaacutesz eacutes Szaboacute 2013 Csiacutekneacute Maacutecsai 2013) eredmeacutenyei azt igazoltaacutek

hogy a vaacutesaacuterlaacutes soraacuten a legtoumlbb vevő szaacutemaacutera a termeacutekek aacutera a legfontosabb szempont


116

Szakaacutely eacutes munkataacutersai (2010) felmeacutereacuteseacuteből pedig az is kideruumllt hogy teacutenylegesen

nagyon keveacutes vaacutesaacuterloacute hajlandoacute magasabb aacuterat fizetni a magyar termeacutekekeacutert ha egy hazai

eacutes egy kuumllfoumlldi ugyanolyan minőseacutegű aacuteru koumlzuumll lehet vaacutelasztani A jelenlegi hazai

gazdasaacutegi helyzet alapjaacuten van raacute eseacutely hogy nem fog noumlvekedni a zoumlmeacuteben magasabb

aacuterkategoacuteriaacutejuacute termelői termeacutekek iraacutenti fizetőkeacutepes kereslet


Jelenleg a hagyomaacutenyos REL formaacutek mind a fogyasztoacute mind a termelő szaacutemaacutera

viszonylag koumlnnyen eleacuterhetők azonban az egyuumlttműkoumldeacutesek kialakiacutetaacutesa neacutelkuumll mind a

modern REL tiacutepusok terjedeacutese mind pedig a hagyomaacutenyos formaacutek fenntarthatoacute

műkoumldeacutese meglehetősen bizonytalan Mindemellett a gazdaacutelkodoacutek kuumlloumlnoumlsen az

oumlnaacutelloacutean nem versenykeacutepes kismeacuteretű gazdasaacutegok nehezen tudnak fejleszteacutesekkel

vaacutelaszolni a kihiacutevaacutesokra A roumlvid ellaacutetaacutesi laacutenc taacutersadalmi elfogadottsaacuteg erősiacuteteacuteseacutenek

szuumlkseacuteglete azt jelenti hogy egyaraacutent fontos lenne a REL termelői eacutes vevői ismertseacuteget

eacutes elismertseacuteget is erősiacuteteni Mindez biztos alapokra eacutepuumll Magyarorszaacutegon mivel a REL

ndash elsősorban hagyomaacutenyos formaacuteinak ndash elterjedtseacutege eacutes elfogadottsaacutega a modern

kiskereskedelem eacutes a globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok eacutevtizedes teacuterhoacutediacutetaacutesa elleneacutere viszonylag

aacutellandoacute maradt hazaacutenkban Ezt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a REL-ben eacuterteacutekesiacutetett termelői

termeacutekekre stabil a fogyasztoacutei kereslet eacuterteacutekesiacuteteacutesi pontjai pedig koumlnnyen eleacuterhetőek a

fogyasztoacutek eacutes a termelők szaacutemaacutera

A REL taacutersadalmi elfogadottsaacutegaacutenak eacutes a keresletnek a noumlveleacuteseacutehez azonban neacutehaacuteny

akadaacutelyozoacute teacutenyezőt le kell kuumlzdeni A termelők azaz a kiacutenaacutelat oldalaacuten az eloumlregedeacutes

jellemző kuumlloumlnoumlsen a hagyomaacutenyos REL formaacutek eseteacuteben neheacutez a generaacutecioacutevaacuteltaacutes

megoldaacutesa Emellett a REL-ben reacutesztvevő termelők szakmai keacutepzettseacutege nem megfelelő

ami kuumlloumlnoumlsen nagy jelentőseacutegű az eacuterteacutekesiacuteteacuteshez kapcsoloacutedoacute teveacutekenyseacutegek megfelelő

szintű biztosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel A REL terjedeacuteseacutenek jelenlegi trendjeacutet eacutes hitelesseacutegeacutet

veszeacutelyeztetik a termelők eacutelelmiszer-higieacuteniai ismereteinek hiaacutenyossaacutegai is A kereslet

oldalaacuten a koumlltseacuteghateacutekony globaacutelis ellaacutetaacutesi laacutencok alacsony aacuteruacute termeacutekeinek a teacuterhoacutediacutetaacutesa

a jellemző amit tovaacutebb erősiacutetett az elhuacutezoacutedoacute vaacutelsaacuteg korlaacutetozta fizetőkeacutepes kereslet eacutes az

ennek nyomaacuten megvaacuteltozott fogyasztoacutei szokaacutesok aacuteltalaacutenossaacute vaacutelaacutesa

Oumlsszesseacutegeacuteben a hazai roumlvid ellaacutetaacutesi laacutencok fenntarthatoacute műkoumldeacuteseacutehez a REL szereplői

szaacutemos kihiacutevaacutes eleacute neacuteznek ugyanakkor a fejleszteacutesi szuumlkseacutegletek pontos

meghataacuterozaacutesaacuteval eredmeacutenyes taacutemogataacutesi rendszer alakiacutethatoacute ki


[1] Benedek Zs - Baraacuteth L - Fertő I - Toacuteth J (2013) Hogyan kapcsoloacutedhatnak a

mezőgazdasaacutegi termelők a modern eacutelelmiszerlaacutencokhoz A roumlvid ellaacutetaacutesi

laacutencok műkoumldeacuteseacutenek hazai sajaacutetossaacutegai eacutes lehetőseacutegei egy empirikus vizsgaacutelat

tapasztalatai Videacutekkutataacutes 2012-2013 MTA KRTK Budapest 53o

[2] Biacuteroacute Sz (szerk) - Hamza E - Molnaacuter A - Raacutecz K - Szeacutekely E (szerk) - Toacuteth

K - Toacuteth O - Varga E (2012) A mezőgazdasaacutegi foglalkoztataacutes bőviacuteteacuteseacutenek

lehetőseacutegei videacuteki teacuterseacutegeinkben Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest

121o

[3] Csiacutekneacute Maacutecsai Eacute (2013) Koumlzvetlen eacuterteacutekesiacuteteacutes a mezőgazdasaacutegi termeacutekek

piacaacuten Doktori (Ph D) eacutertekezeacutes Szent Istvaacuten Egyetem Gazdasaacuteg- eacutes

Taacutersadalomtudomaacutenyi kar Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori

Iskola Goumldoumlllő 191o


117

[4] Eurostat ndash Farm Structure Survey 2005 2010 Forraacutes eppeurostateceuropaeu

[5] Eurobarometer (2011) The Common Agricultural Policy Report Special

Eurobarometer 368 September 2011 p64

[6] GfK Hungaacuteria (2012) Megduplaacutezoacutedott a piacok aacuterbeveacutetele GfK

Sajtoacutekoumlzlemeacuteny 2012 maacutejus 3

[7] Hamilton N D (2002) Farmersrsquo Markets Rules Regulations and

Opportunities An Agricultural Law Research Article National AgLaw Center

Publications Arkansas June 2002 p47

[8] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007a) Les Marcheacutes

Paysans hebdomadaires Ouverts toute lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche

Commercialisation No 1 Montpellier p4

[9] Institut National de la Recherche Agronomique INRA (2007b) Les Marcheacutes

classique de plein vent Ourverts toutle lrsquoanneacutee Projet C R O C INRA Fiche

Commercialisation No 2 Montpellier

[10] Juhaacutesz A - Szaboacute D (2013) A piacok jellemzői fogyasztoacutei eacutes termelői szemmel

Agraacutergazdasaacutegi Koumlnyvek AKI Budapest 142o

[11] Kneafsey M - Venn L - Schmutz U - Balaacutezs B - Trenchard L - Eyden-

Wood T - Bos E - Sutton G - Blackett M (2013) Short Food Supply

Chains and Local Food Systems in the EU A State of Play of their Socio-

Economic Characteristics JRC Scientific and Policy Reports Publications

Office of the European Union Luxemburg p 128

[12] KSH AacuteMOuml GSZOuml 2005 2010 Forraacutes wwwkshhuagrarcenzusok

[13] Martinez S Michael S Hand Michelle Da Pra Susan Pollack Katherine

Ralston Travis A Smith Stephen Vogel Shellye Clark Luanne Lohr Sarah A

Low and Constance Newman (2010) Local Food Systems Concepts Impacts

an Issues Econimic Research Service Report Summary US Department of

Agriculture p 87

[14] Munkadokumentum tervezet - SFC2014 technikai uacutetmutatoacute Roumlvid Ellaacutetaacutesi

Laacutenc tematikus alprogram Budapest 2014 tervezet

[15] Reacutethy K - Dezseacuteny Z (2013) Koumlzoumlsseacuteg aacuteltal taacutemogatott mezőgazdasaacuteg

OumlMKI Budapest 27o

[16] Stephenson G - Lev L - Brewer L (2008) When Things Donrsquot Work Some

Insight Why Famersrsquo Markets Close Sepcial Report Number 1073 Oregon

State University Extension Service Corvallis OR p 21

[17] Szakaacutely Z - Palloacuteneacute Kiseacuterdi I - Naacutebraacutedi T (2010) Marketing a hagyomaacutenyos

eacutes taacutejjellegű eacutelelmiszerek piacaacuten Kaposvaacuteri Egyetem Gazdasaacutegtudomaacutenyi Kar

268o

[18] Thilmany D Watson P (2004) The Increasing Role of Direct Marketing and

Farmers Markets for Western US Producers Western Economic Forum April

2004 p19-25

[19] Tudatos Vaacutesaacuterloacutek Egyesuumllete (2013) Koumlzoumlsseacutegi mezőgazdaacutelkodaacutes - Leacutegy Te is

a reacuteszese Letoumllteacutes daacutetuma 2013 juacutenius 29 Forraacutes wwwtudatosvasarlohu

httptudatosvasarlohusitestudatosvasarlohufileskozossegi_mezogazdalkod

as_legy_a_reszese_0pdf


118

Szerző

Szaboacute Dorottya

tervezeacutesi referens

Nemzeti Eacutelelmiszerlaacuten-biztonsaacutegi Hivatal

1024 Budapest Kis Roacutekus u 15b

PhD hallgatoacute


Enyedi Gyoumlrgy Regionaacutelis Tudomaacutenyok Doktori Iskola

szabodonebihgovhu


119

A MAGYAR EacuteS EGYES UNIOacuteS TAGAacuteLLAMOK MEZŐGAZDASAacuteGAacuteNAK

OumlSSZEHASONLIacuteTOacute ELEMZEacuteSE

TOacuteTH ORSOLYA


Magyarorszaacuteg 2004-ben lett az Euroacutepai Unioacute teljes joguacute tagja ami a piacgazdasaacutegi

koumlruumllmeacutenyekhez tovaacutebbaacute az eacuteleződő versenyhelyzethez valoacute alkalmazkodaacutes

megkeruumllhetetlen keacutenyszereacutet is magaacuteval hozta a csatlakozaacutes szaacutemtalan pozitiacutev hozadeacuteka

mellett

A magyar mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutenek gazdasaacutegindashtaacutersadalmi szerepeacutenek megiacuteteacuteleacutese

vitatott keacuterdeacutes azt azonban senki sem keacuterdőjelezi meg hogy az aacutegazat ndash adottsaacutegainaacutel

fogva ndash hagyomaacutenyosan kiegyensuacutelyozoacute szerepet toumllt be a nemzetgazdasaacutegban A

tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem a reacutegi eacutes az uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagorszaacutegok

mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera eacutes az alaacutebbi főbb megaacutellapiacutetaacutesokat

tettem Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 11 milliaacuterd

euroacuteval gyarapodott ami ugyan jelentősnek mondhatoacute de meacuteg iacutegy is jelentősen elmarad

az unioacutes aacutetlagtoacutel melynek csupaacuten a feleacutet teszi ki

A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke Romaacuteniaacuteban volt a legmagasabb a vizsgaacutelt

időszakban a gazdasaacutegilag fejlettebb orszaacutegokban a mutatoacute eacuterteacuteke rendkiacutevuumll alacsony

volt A legkoncentraacutelatlanabb foumlldhasznaacutelat hazaacutenkat jellemzi miacuteg Franciaorszaacutegban

Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes

Kulcsszavak mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacuteja


Comparative analysis of agriculture between Hungary and other EU Member

States

Abstract

In 2004 Hungary became a full member of the European Union and had to adapt to the

market economic conditions and to the intensifying competitive environment despite of

many positive benefits of the accession

The performance and the economic-social role of the Hungarian agriculture is a debated

issue but is indisputable that agriculture due to its particular characteristics

traditionally plays a balancing role in the national economy In this study it was

compared the performance of agriculture between the old and the new member states I

carried out the following statements

Hungarys agricultural output increased by 11 billion EUR between 2004 and 2013 that

is considerable but it is still significantly below the EU average Gross value added of

agriculture was the highest in Romania in the reviewed period and the ratio was very

low in the economically more developed countries such as France and Germany The

Hungarian land use is characterized by a lack of concentration while the farm size

distribution is even more balanced in France in the Netherlands and in Germany

Keywords agricultural output land use concentration

A magyar eacutes egyes unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutese

120

Bevezeteacutes

Magyarorszaacuteg egyike annak a tiacutez orszaacutegnak amelyek 2004-ben csatlakoztak az Euroacutepai

Unioacutehoz eacutes amely jelentős gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutest eacutert el a piacgazdasaacutegra

toumlrteacutenő aacutetteacutereacutes reacuteveacuten Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert a foumlld magaacutentulajdon kisajaacutetiacutetaacutesa eacutes a valoacutes

foumlldpiac leacutetrehozaacutesa szignifikaacutens hataacutest gyakoroltak a mezőgazdasaacuteg uumlzemszerkezeteacutere

Annak elleneacutere hogy a mezőgazdasaacuteg teljesiacutetmeacutenyeacutet jelző mutatoacuteszaacutemok alapjaacuten az

aacutegazat nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt suacutelya 1989 oacuteta csoumlkken meacuteg iacutegy is kiemelkedő

jelentőseacuteggel biacuter a bruttoacute hazai termeacutek előaacutelliacutetaacutesban a kereskedelmi meacuterleg

kiegyensuacutelyozaacutesaacuteban tovaacutebbaacute a munkaerő-lekoumlteacutesben (videacuteki foglalkoztataacutes) (Hubbard

et al 2008)

A Csaacuteki ndash Jaacutembor szerzőpaacuteros is megaacutellapiacutetotta (2009) hogy a mezőgazdasaacuteg

nemzetgazdasaacutegban betoumlltoumltt szerepeacutet legjobban szemleacuteltető mutatoacute ndash az aacutegazat GDP-

hez valoacute hozzaacutejaacuterulaacutesa ndash az egeacutesz vilaacutegban folyamatosan csoumlkkenő tendenciaacutet mutat

tehaacutet a magyar jelenseacuteg nem egyeduumllaacutelloacute

A koumlzponti tervutasiacutetaacutesos rendszerről a piacgazdasaacutegra toumlrteacutenő aacutetmenet valamennyi

koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacuteg nemzetgazdasaacutegaacuteban jelentős vaacuteltozaacutesokat eredmeacutenyezett

(Campos et al 2010) Azonban ez a folyamat minden egyes orszaacutegban maacutes-maacutes moacutedon

zajlott le univerzaacutelis egyoumlntetű megoldaacutesroacutel nem tudnak szaacutemot adni a szakirodalmak

A koumlvetkező emliacuteteacutesre meacuteltoacute teacuteny az oly sokat hangoztatott keacutetpoacutelusuacute uumlzemszerkezet

Az unioacutes csatlakozaacutes idejeacuten az orszaacuteg mezőgazdasaacutegi teruumlleteacutenek feleacutet csupaacuten 40 000

gazdasaacuteg művelte (beleeacutertve 321 reacuteszveacutenytaacutersasaacutegot eacutes koumlzel 1500 szoumlvetkezetet

melyek aacutetlagos teruumllete 500-600 hektaacuter volt) a maacutesik feleacuten pedig toumlbb mint 700 000

egyeacuteni gazdasaacuteg eacutes haacuteztartaacutes gazdaacutelkodott Ez utoacutebbiak koumlzuumll 100-110 000 veacutegzett

bdquokereskedelmi teveacutekenyseacutegetrdquo a toumlbbi elsősorban szemeacutelyes fogyasztaacutesra termelt a

felesleget neacuteha-neacuteha a helyi piacon eacuterteacutekesiacutetetteacutek (Udovecz et al 2008)

A fentiek alapjaacuten kijelenthető hogy Magyarorszaacutegon egy olyan vegyes tulajdonosi

struktuacutera alakult ki az elmuacutelt eacutevtizedekben amelyben az elaproacutezott kis teruumlletű kis- eacutes

koumlzepes egyeacuteni gazdasaacutegok vannak szaacutemszakilag foumlleacutenyben annak elleneacutere hogy a foumlld

meghataacuterozoacute haacutenyada eacutes a gazdaacutelkodaacutes korszerűbb taacutergyi eszkoumlzei eacutes felteacutetelei a

gazdasaacutegi szervezetekben realizaacuteloacutedik (Toacuteth 2013)

A privatizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a foumlld 95-a magaacutenkeacutezbe keruumllt jogi szemeacutelyek eacutes

kuumllfoumlldiek nem szerezhetnek tulajdonjogot a magyar termőfoumlld felett A termeacuteszetes

szemeacutelyek 300 hektaacuter foumlldet birtokolhatnak (Takaacutecs-Gyoumlrgy et al 2011)

Hipoteacutezisem szerint a magyar mezőgazdasaacuteg jelenleg meacuteg nem integraacuteloacutedott szervesen

az Euroacutepai Unioacute eacutelelmiszer- eacutes agraacuterstruktuacuteraacutejaacuteba melynek okai toumlbbek koumlzoumltt az elteacuterő

termeleacutesi teveacutekenyseacutegi hagyomaacutenyokban a bdquosuacutelyosrdquo toumlrteacutenelmi oumlroumlkseacutegben valamint

az unioacutetoacutel elteacuterő taacutemogatottsaacutegi sziacutenvonalban gyoumlkereznek

Ceacutelkitűzeacutes

A tanulmaacutenyban kiacuteseacuterletet tettem egyes reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott unioacutes tagaacutellamok eacutes

Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi teljesiacutetmeacutenyeacutenek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera Vilaacutegosan

megmutatkozott hogy jelentős a lemaradaacutesunk euroacutepai viszonylatban baacuter időjaacuteraacutesi

koumlrnyezeti termeacuteszeti adottsaacutegainkroacutel a legtoumlbb szakirodalom elismerősen beszeacutel


A Tesztuumlzemi rendszer a Mezőgazdasaacutegi Szaacutemlarendszer eacutes a statisztika lehetőseacuteget

adnak a magyar eacutes a toumlbbi unioacutes tagorszaacuteg mezőgazdasaacutegaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesaacutera


121

(Kapronczai 2007) A fentieken tuacutelmenően a nemzetkoumlzi FADN a FAO eacutes az

EUROSTAT adatbaacutezisokat hasznaacuteltam fel

A vizsgaacutelati koumlrbe az alaacutebbi reacutegi eacutes uacutejonnan csatlakozott tagaacutellamok keruumlltek bele eacutes

szeretneacutem indokolni is hogy mieacutert esett raacutejuk a vaacutelasztaacutesom

Franciaorszaacuteg jelentős kereskedelmi partneruumlnk viszonylag kiegyenliacutetett

uumlzemszerkezettel

Neacutemetorszaacuteg legjelentősebb kereskedelmi partneruumlnk az oumlsszforgalom 16

szaacutezaleacutekaacuteval 2012-ben toumlbb mint 300 milliaacuterd Ft eacuterteacutekű magyar termeacutek eacuterkezett

Neacutemetorszaacutegba

Hollandia a bdquolegrdquo orszaacuteg amelyet sokszor aacutelliacutetanak koumlvetendő peacuteldakeacutent

szaacutemunkra

Lengyelorszaacuteg a gazdasaacutegi taacutersadalmi rendszervaacuteltaacutes Lengyelorszaacutegban is jelentős

megraacutezkoacutedtataacutest okozott csakuacutegy mint hazaacutenkban ezeacutert esett raacute a vaacutelasztaacutesom

Olaszorszaacuteg egy mediterraacuten orszaacutegot is szerettem volna a vizsgaacutelati koumlrbe vonni

ezeacutert esett a vaacutelasztaacutesom Olaszorszaacutegra nem mellesleg jelentős kereskedelmi

partneruumlnk is

Romaacutenia uacutejonnan csatlakozott szomszeacutedos unioacutes tagaacutellam ahol a keveacutesseacute fejlett

ipar eacutes szolgaacuteltatoacute szektor okaacuten a mezőgazdasaacutegi termeleacutes jelentőseacutege kiemelkedő

Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten egyszerű leiacuteroacute statisztikaacutet hasznaacuteltam illetve a foumlldhasznaacutelat

koncentraacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelatakor a Gini-koefficienst eacutes a Lorenz-goumlrbeacutet alkalmaztam

A Gini-egyuumltthatoacute (koefficiens) egy koumlzgazdasaacutegi meacuterőszaacutem ami a statisztikai

eloszlaacutesok egyenlőtlenseacutegeit meacuteri bevezeteacutese pedig Corrado Gini olasz koumlzgazdaacutesz

neveacutehez fűződik

A Gini-egyuumltthatoacutekeacutent ismert szoacuteroacutedaacutes-mutatoacutet leggyakrabban joumlvedelmi vagy maacutes

tiacutepusuacute egyenlőtlenseacutegek meacutereacuteseacutere hasznaacuteljaacutek főkeacutent koumlzgazdasaacutegi teruumlleteken (peacuteldaacuteul

gazdasaacutegszocioloacutegia egeacuteszseacuteg-koumlzgazdasaacutegtan stb) Az index az eloszlaacutes teljes

terjedelmeacutet figyelembe veszi szemben a percentilis-tiacutepusuacute indexekkel

i j

ji xxnx

G22

1

A Gini eacuterteacutekkeacuteszlete a (01) intervallum A 0 eacuterteacutek a toumlkeacuteletes egyenlőseacuteget jelenti miacuteg

az 1-es eacuterteacutek eseteacuten teljes egyenlőtlenseacuteg aacutell fenn Gini (1921) megfogalmazaacutesa szerint

az egyuumltthatoacute a statisztikai szoacuteroacutedaacutes egy meacuterteacuteke definiacutecioacute szerint 0 eacutes 1 koumlzoumltti

haacutenyados A szaacutemlaacuteloacute az eloszlaacutes Lorenz-goumlrbeacuteje eacutes az egyenletes eloszlaacutest jelző

egyenes koumlzoumltti teruumllet miacuteg a nevező az egyenletes eloszlaacutest jelző egyenes alatti teruumllet

A Gini-index szemleacutelteteacuteseacutere a Lorenz-goumlrbeacutet hasznaacutelja a tudomaacuteny A Lorenz-goumlrbe

Max Otto Lorenz amerikai koumlzgazdaacutesz eacutes statisztikus neveacutehez fűződik A Lorenz-goumlrbe

valamely valoacutesziacutenűseacuteg-eloszlaacutes kumulatiacutev eloszlaacutesfuumlggveacutenyeacutenek a grafikus

megjeleniacuteteacutese amely az eacuterteacutekek alsoacute y-a eloszlaacutesaacutenak az araacutenyaacutet mutatja (Lorenz

1905) A Lorenz-goumlrbe egy egyseacutegnyi neacutegyzetben elhelyezett aacutebra amely a kumulaacutelt

relatiacutev eacuterteacutekoumlsszegeket a kumulaacutelt relatiacutev gyakorisaacutegok fuumlggveacutenyeacuteben aacutebraacutezolja A

Lorenz-goumlrbe előnye hogy egzakt keacutepet ad a koncentraacutecioacute meacuterteacutekeacuteről nagyon

szemleacuteletes az igen kuumlloumlnboumlző koncentraacuteltsaacuteg oumlsszehasonliacutetaacutesaacutet is lehetőveacute teszi

Kopaacutenyi (1996) bemutatta hogy a Gini-egyuumltthatoacute eacutes a Lorenz-goumlrbe szorosan

oumlsszefuumlggenek egymaacutessal A Gini-egyuumltthatoacute nem maacutes mint a Lorenz-goumlrbe eacutes az

egyenlőseacutegi goumlrbe koumlzoumltti teruumllet (egyenlőtlenseacutegi reacutes) valamint a 45deg-os egyenes alatti

teruumllet haacutenyadosa


122

Eredmeacutenyek

A vizsgaacutelt tagaacutellamok koumlzuumll Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg egyuumlttes

mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa a 28 unioacutes tagaacutellam kibocsaacutetaacutesaacutenak toumlbb mint 40 szaacutezaleacutekaacutet

adta 2013-ban (1 aacutebra) ami egyeacutertelműen jelzi meghataacuterozoacute suacutelyukat a mezőgazdasaacutegi

termeleacutesben eacutes kereskedelemben

Magyarorszaacuteg mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa 2004 eacutes 2013 koumlzoumltt 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77

milliaacuterd euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent a vizsgaacutelt időszakban4 Ez

a bővuumlleacutes a vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg eacutes a 2007 eacutevi aszaacutely koumlvetkezmeacutenyeit is ismerve

jelentősnek mondhatoacute Romaacutenia mint az bdquouacutejonnanrdquo csatlakozott tagaacutellamok egyike

valamint Lengyelorszaacuteg a mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes tekinteteacuteben szinteacuten jelentős

előreleacutepeacutest koumlnyvelhetett el a vizsgaacutelt időszakban Előbbineacutel koumlzel 13-szeres utoacutebbinaacutel

pedig 14-szeres volt a noumlvekedeacutes meacuterteacuteke A kibocsaacutetaacutest alapaacuteron adjaacutek meg aacutell a KSH

moacutedszertani koumlzleacuteseacuteben Az alapaacuter a termelő aacuteltal kapott aacuter a termeacutekadoacutek levonaacutesa utaacuten

amely tartalmazza a termeacutekszubvencioacutek oumlsszegeacutet is A mezőgazdasaacuteg kibocsaacutetaacutesa

magaacuteban foglalja a mezőgazdasaacutegi termeacutekek szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacutegtoacutel

elvaacutelaszthatatlan maacutesodlagos teveacutekenyseacutegek kereteacuteben előaacutelliacutetott javak eacutes szolgaacuteltataacutesok

oumlsszesiacutetett kibocsaacutetaacutesaacutet

1 aacutebra

Az egyes Euroacutepai Unioacutes tagaacutellamok mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutesa alapaacuteron

(2004 2013)

EU-28-ra 2005 eacutevi adat aacutellt rendelkezeacutesemre a 2004 eacutevi helyett

Forraacutes KSH eacutes EUROSTAT 2014

4 Baacuteziseacutevnek 2004-et vaacutelasztottam mert Magyarorszaacuteg ebben az eacutevben lett az Euroacutepai

Unioacute tagja

142

66

476

137

4099

4126

204

3457

3296

442

2637

646

225

77

528

508

185

2997

272

745

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28

Milliaacuterd euroacute

2004 2013


123

A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes abszoluacutet eacuterteacuteke alapjaacuten nem iacuteteacutelhető meg az aacutegazat

nemzetgazdasaacutegon eacutes taacutersadalmon beluumlli jelentőseacutege (Kapronczai 2011) A

mezőgazdasaacuteg nemzetgazdasaacutegi suacutelyaacutet az aacutegazat hozzaacuteadott eacuterteacutekeacutenek araacutenya jelzi az

orszaacuteg teljes GDP-jeacuteből A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke az Euroacutepai Unioacute

egeacuteszeacuteben (EU-28) csupaacuten 19 szaacutezaleacutek volt 2011-ben (2 aacutebra) enneacutel is alacsonyabb az

EU-27-et illetve az EU-16-ot tekintve (17)

Neacutemetorszaacutegban eacutes Franciaorszaacutegban kifejezetten alacsony a mezőgazdasaacuteg bruttoacute

hozzaacuteadott eacuterteacuteke hiszen ezekben az orszaacutegokban a szolgaacuteltataacutesok eacutes az ipar toumlltenek be

dominaacutens szerepet

Ellenben Romaacuteniaacuteban amely keveacutesseacute iparosodott keveacutesseacute fejlett orszaacuteg a

mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke 74 szaacutezaleacutek volt 2011-ben eacutes meacuteg enneacutel is

magasabb 141 szaacutezaleacutek 2004-ben ami az unioacutes aacutetlag tuumlkreacuteben kifejezetten magasnak

mondhatoacute Magyarorszaacutegon a vizsgaacutelt mutatoacute a 2004 eacutevi 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra

gyarapodott 2011-re

2 aacutebra

A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteke alapaacuteron az egyes Euroacutepai Unioacutes

tagaacutellamokban (2004 2011)

(az oumlsszes bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek szaacutezaleacutekaacuteban)

Mezőgazdasaacuteg erdőgazdaacutelkodaacutes halaacuteszat eacutes vadaacuteszat egyuumlttesen eacutertendő

Forraacutes EUROSTAT 2014

Magyarorszaacuteg termeacuteszeti eacutes klimatikus adottsaacutegai kivaacuteloacutean alkalmasak mezőgazdasaacutegi

teveacutekenyseacutegek folytataacutesaacutera illetve minőseacutegi alapanyag előaacutelliacutetaacutesra olvashatoacute megannyi

25

22

51

49

11

25

141

21

21

21

36

74

54

18

17

17

17

19

09

20

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28

Szaacutezaleacutek ()

2004 2011


124

szakirodalmi forraacutesban ellenben Kapronczai (2011) szerint ez a megaacutellapiacutetaacutes csak

reacuteszben igaz a hazai eacuteghajlati eacutes csapadeacutekviszonyok koumlzel sem optimaacutelisak Gyakori az

aszaacutely magas a hőseacutegnapok szaacutema eacutes talajadottsaacutegaink is csak az orszaacuteg egyes

reacutegioacuteiban kivaacuteloacuteak Emellett jelentősek a koumlzgazdasaacutegi haacutetraacutenyaink nincs tengeruumlnk a

tengeri kikoumltők messze vannak eacutes legnagyobb folyoacuteink nehezen hajoacutezhatoacuteak Hataacuterozott

mezőgazdaacutelkodaacutesi előnyt jelentő teacutenyező a mezőgazdasaacutegi teruumllet nagy araacutenya

Az EU-28 aacutetlagaacuteban az oumlsszes foumlldteruumllet 446 szaacutezaleacuteka alkalmas mezőgazdasaacutegi

műveleacutesre Ezzel szemben Magyarorszaacutegon koumlzel 60 szaacutezaleacutek egeacuteszen pontosan 589

szaacutezaleacutek ez az araacuteny eacutes iacutegy az Unioacute tagaacutellamainak toumlbbseacutegeacutet megelőzzuumlk (3 aacutebra)

Hollandiaacuteban eacutes Romaacuteniaacuteban szinteacuten kiemelkedően magas a mezőgazdasaacutegi teruumllet

araacutenya (561 eacutes 607) utoacutebbi meacuteg hazaacutenkat is maga moumlgoumltt hagyta e mutatoacute

tekinteteacuteben

3 aacutebra

A mezőgazdasaacutegi teruumllet araacutenya az oumlsszes teruumlletből (2011)

Forraacutes FAOSTAT 2014

Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute aacutetlagaacutet tekintve 142

hektaacuter volt 2010-ben a hazai aacutetlag ezzel szemben csupaacuten 81 hektaacuter (4 aacutebra) Az

Euroacutepai Unioacute reacutegebbi tagaacutellamait vizsgaacutelva szembetűnő hogy Franciaorszaacutegban eacutes

Neacutemetorszaacutegban meghaladja az 50 hektaacutert az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi

teruumllet meacuterete vagyis hozzaacutejuk keacutepest meacuteg jelentősebb a lemaradaacutesunk Előbbiben 539

hektaacuter utoacutebbiban pedig 558 hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumllet jutott egy gazdasaacutegra

aacutetlagosan 2010-ben az Aacuteltalaacutenos Mezőgazdasaacutegi Oumlsszeiacuteraacutes adatai szerint

531561

486

589

479 473

607

446

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Szaacutezaleacute

k

()


125

4 aacutebra

Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos mezőgazdasaacutegi teruumllet az Euroacutepai Unioacute egyes

tagaacutellamaiban (2010)

Forraacutes EUROSTAT ndash Agriculture forestry and fishery statistics 2013 edition

Kapronczai (2011) raacutemutatott arra a teacutenyre eacutes ezt nem hagyhatom figyelmen kiacutevuumll hogy

ezek a szaacutemok csupaacuten aacutetlagadatok nem felteacutetlenuumll festenek valoacutes keacutepet a teacutenyleges

uumlzemstruktuacutera helyzeteacuteről Miacuteg Franciaorszaacutegban eacutes Hollandiaacuteban viszonylag

kiegyenliacutetett homogeacuten gazdasaacutegszerkezetről beszeacuteluumlnk addig Magyarorszaacutegon a

keacutetpoacutelusuacute rendkiacutevuumll araacutenytalan szeacutetaproacutezott uumlzemszerkezet a jellemző ahol a

foumlldtulajdon eacutes foumlldhasznaacutelat struktuacuteraacuteja teljes meacuterteacutekben elkuumlloumlnuumllt egymaacutestoacutel Az

esetek meghataacuterozoacute toumlbbseacutegeacuteben a foumlld tulajdonosa eacutes hasznaacuteloacuteja nem azonos szemeacutely

A valoacutes uumlzemmeacuteret-viszonyokat a foumlldhasznaacutelat teacutenyleges koncentraacuteltsaacutegaacutenak fokaacutet

vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy Magyarorszaacutegra az jellemző hogy sok kisgazdasaacuteg

hasznaacutelja a mezőgazdasaacutegi foumlldteruumllet nagyon kis haacutenyadaacutet Ez azt jelenti hogy a

gazdasaacutegok 90-a a foumlldteruumllet mintegy 10-aacutet műveli Egy aacuternyaltabb keacutep vaacutezolaacutesa

eacuterdekeacuteben meg kell emliacutetenem hogy a statisztika a csekeacutely gazdasaacutegi suacutellyal biacuteroacute

mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget folytatoacute haacutezkoumlruumlli kerteket eacutes az 1 kocaacutes bdquouumlzemeketrdquo is

gazdasaacutegkeacutent kezeli ami erőteljesen torziacutetja a valoacutes viszonyokat (5 aacutebra)

A Gini-koefficiens eacuterteacuteke Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a legkoncentraacutelatlanabb

uumlzemszerkezetre utal a jelenleg aacuteltalam megvizsgaacutelt EU-tagaacutellamok koumlreacuteben

Romaacuteniaacuteban szinteacuten magas a mutatoacute eacuterteacuteke 746 de ez koumlzel sem olyan magas mint a

hazai mutatoacute

539

9681 79

34

142

259

558

0

10

20

30

40

50

60

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Hek

taacuter


126

Franciaorszaacutegban Hollandiaacuteban eacutes Neacutemetorszaacutegban sokkal kiegyenliacutetettebb az

uumlzemmeacuteret-eloszlaacutes a koumlzepes meacuteretű gazdasaacutegoknak nagyobb a suacutelya az

uumlzemstruktuacuteraacuteban

5 aacutebra

A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutenak oumlsszehasonliacutetaacutesa neacutehaacuteny EU-

tagorszaacutegban (2010)


A magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacutejaacutet a fajlagosan alacsony bruttoacute

hozzaacuteadott eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutest szemleacutelteti a koumlvetkező aacutebra (6 aacutebra)

Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek hazaacutenkban

kevesebb mint oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek kevesebb mint a fele de a

neacutemet francia eacutes lengyel adattoacutel is valamivel elmarad Ez a mutatoacute is alaacutetaacutemasztja hogy

a magyar mezőgazdasaacuteg nemzetkoumlzi versenykeacutepesseacutege alacsony tehaacutet ezen a teruumlleten is

van hova fejlődnuumlnk

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Termelők szaacutema (kumulaacutelt )

Term

ő t

eruuml

let

(ku

mu

laacutelt

)

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

koncentraacutelatlansaacuteg


127

6 aacutebra

Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az Euroacutepai

Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2004 2011)

Romaacutenia eseteacuteben az első adat 2008-ra vonatkozik

Forraacutes FADN adatbaacutezis alapjaacuten sajaacutet szerkeszteacutes 2014

Httpeceuropaeuagriculturericadatabasedatabase_encfm

Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek (7 aacutebra)

tekinteteacuteben is hasonloacute lemaradaacutest koumlnyvelhet el magaacutenak a magyar mezőgazdasaacuteg mint

az előbbiekben vizsgaacutelt mutatoacute eseteacuteben

2011-ben Hollandiaacuteban egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra 649 ezer euroacute bruttoacute

hozzaacuteadott eacuterteacutek jutott ami az unioacutes aacutetlagnak majdnem haacuteromszorosa iacutegy eacuterthető hogy

Hollandia mieacutert kapta a bdquolegrdquo jelzőt a leghateacutekonyabb a legjoumlvedelmezőbb termeleacutes eacutes

meacuteg hosszasan sorolhatnaacutem a Holland mezőgazdasaacuteg kiemelkedő tulajdonsaacutegait

Franciaorszaacutegban eacutes Neacutemetorszaacutegban is magas a mutatoacute eacuterteacuteke előbbiben 528 ezer

euroacutefő utoacutebbiban 485 ezer euroacutefő bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacuteket aacutelliacutetott elő a

mezőgazdasaacuteg 2011-ben

Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek tekinteteacuteben

Magyarorszaacuteg jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez

viszonyiacutetva toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes fejlődeacutes e tekintetben A 27 tagorszaacuteg

aacutetlagaacuteban 97 ezer euroacute jutott egy hektaacuterra 2011-ben (8 aacutebra) miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenk

eseteacuteben csupaacuten 33 ezer euroacute volt eacutes ezzel meacuteg a lengyelorszaacutegi sőt meacuteg a romaacuteniai

eszkoumlz ellaacutetottsaacutegi szinttől is alaposan elmaradtunk

42

13 12

23

52

08 09 102

05

20

1011

060708

115

0

1

2

3

4

5

6

Neacutem

etors

zaacuteg

Franci

aorszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Hol

landi

a

Rom

aacutenia

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

EU-2

8

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


128

7 aacutebra

Az egy fő mezőgazdasaacutegi foglalkoztatottra jutoacute bruttoacute hozzaacuteadott eacuterteacutek az

Euroacutepain Unioacute egyes tagaacutellamaiban (2011)



Hollandiaacuteban majdnem 19-szer Olaszorszaacutegban pedig 7-szer toumlbb eszkoumlz jut egy hektaacuter

mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint itthon Az eszkoumlzigeacuteny azonban toumlbb teacutenyező fuumlggveacutenye

Az intenziacutev aacutellattartaacutes a zoumlldseacutegtermeszteacutes vagy a viraacuteg- eacutes diacutesznoumlveacutenykerteacuteszet

eszkoumlzigeacutenye sokkal nagyobb peacuteldaacuteul a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes eszkoumlzigeacutenyeacuteneacutel

ahol egy egyszerűbb eszkoumlzpark is bőven elegendő a termeleacutesi teveacutekenyseacuteg

kiszolgaacutelaacutesaacutehoz Hollandia eseteacuteben eacuterthető az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute

rendkiacutevuumll magas eszkoumlzeacuterteacutek ugyanis ott nagy hagyomaacutenya van a viraacuteg- eacutes

diacutesznoumlveacutenykerteacuteszetnek amelyek eszkoumlzigeacutenye magas

Az uumlzemszerkezet is hataacutessal van a termeleacuteshez szuumlkseacuteges eszkoumlzmennyiseacutegre mivel a

kisebb gazdasaacutegok fajlagos eszkoumlzigeacutenye aacuteltalaacuteban nagyobb szemben a nagy

gazdasaacutegokeacuteval

Nem szabad elfelejteni hogy a 8 aacutebra kapcsaacuten bruttoacute eszkoumlzeacuterteacutekről beszeacuteluumlnk amely

nem tartalmazza peacuteldaacuteul az amortizaacutecioacutet Romaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban ahol sok a

kisuumlzem magasabb a fajlagos eszkoumlzeacuterteacutek eacutes ha nettoacute eszkoumlzeacuterteacutekről lenne szoacute akkor

nagysaacutegrendekkel kisebb eacuterteacuteket kapnaacutenk e mutatoacute eseteacuteben

528

98

231

485

237

59

276

649

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacutef

ő


129

8 aacutebra

Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlz az egyes Euroacutepai

Unioacutes tagaacutellamokban (2004 2011)




Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke (9 aacutebra) vizsgaacutelata kapcsaacuten is

hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesok fogalmazhatoacutek meg mint az előző esetben A 27 tagorszaacuteg

aacutetlagaacuteban 46 ezer euroacutenyi sajaacutet tőke jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben

miacuteg ez az eacuterteacutek hazaacutenkban 24 ezer euroacute volt csaknem a fele

A vizsgaacutelt mutatoacute tekinteteacuteben is Hollandia jaacuter az eacutelen a maga 231 ezer euroacutehektaacuteros

eacuterteacutekeacutevel Olaszorszaacuteg szerepel a maacutesodik helyen ott ugyanis 97 ezer euroacute sajaacutet tőke

jutott egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre 2011-ben Franciaorszaacuteg eacutes Neacutemetorszaacuteg adata

ugyan megkoumlzeliacuteti az EU-27-re jellemző aacutetlagot de elmarad attoacutel A listaacutet Magyarorszaacuteg

zaacuterja meacuteg Romaacuteniaacuteban is toumlbb sajaacutet tőke jut egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre mint

hazaacutenkban

A magyar mezőgazdasaacuteg versenykeacutepesseacutegeacutenek piacorientaacutelt műkoumldeacuteseacutenek fontos

felteacutetele az aacutegazat megfelelő tőkeellaacutetaacutesa veacutelik Szűcs eacutes szerzőtaacutersai (2008) eacuten a

felteacutetelek koumlzeacute a hateacutekonysaacutegot is felvenneacutem A finansziacuterozaacutest meghataacuterozoacute teacutenyezők

helyzete eacutes hataacutesai az agraacuteraacutegazatban sajaacutetos vonaacutesokat hordoznak A sajaacutet tőke a

vaacutellalat tőkeacutejeacutenek azon reacutesze melyet visszafizeteacutesi koumltelezettseacuteg nem terhel Szaacutermazhat

kuumllső eacutes belső forraacutesokboacutel Mineacutel nagyobb a vaacutellalat sajaacutet tőkeacutejeacutenek reacuteszaraacutenya annaacutel

nagyobb a peacutenzuumlgyi oumlnaacutelloacutesaacutega A jelentős araacutenyuacute sajaacutet tőke kriacutezisaacutelloacutebbaacute teszi a

vaacutellalatot Miutaacuten a veszteseacuteg a sajaacutet vagyont csoumlkkenti ha a sajaacutet tőke magas a vaacutellalat

jobban el tud viselni aacutetmeneti veszteseacutegeket is A mezőgazdasaacutegi vaacutellalkozaacutesok aacuteltalaacuteban

alacsony tőkeacutevel joumlnnek leacutetre eacutes ezt keacutesőbb sem tudjaacutek nagymeacuterteacutekben noumlvelni A sajaacutet

tőke alacsony sziacutenvonala kuumlloumlnoumlsen nagy veszeacutelyt jelent egy vaacutellalkozaacutes szaacutemaacutera A

624

33

97

242

97

42

478

4314

97

186

43

79

48

81

38

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


130

feluacutejiacutetaacutesokat a termeleacutekenyseacuteg-noumlveleacuteseacutet eacutes a piacok bőviacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute beruhaacutezaacutesok nagy

reacuteszeacutet idegen tőkeacutevel illetve reacuteszben aacutellami taacutemogataacutesokkal finansziacuterozzaacutek

9 aacutebra

Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke az egyes Euroacutepai





A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve jelentős szoacuteroacutedaacutest mutat a

vizsgaacutelt unioacutes tagaacutellamokban (10 aacutebra) 2011-ben az EU-27 aacutetlagaacutet tekintve 5868

euroacutehektaacuter nettoacute joumlvedelmet aacutelliacutetottak elő a gazdasaacutegok miacuteg Hollandiaacuteban 11652 euroacutet

eacutes Olaszorszaacutegban pedig 14228 euroacutet hektaacuteronkeacutent ami az unioacutes aacutetlag toumlbb mint

duplaacuteja

Magyarorszaacuteg Lengyelorszaacuteg eacutes Romaacutenia bdquokullognakrdquo a lista veacutegeacuten baacuter lassuacute aacutem de

toumlretlen felviraacutegzaacutes esetuumlkben is megmutatkozik Peacuteldaacuteul Magyarorszaacuteg eseteacuteben a 2011

eacutevi eacuterteacutek a 2004 eacutevinek a nyolcszorosa Lengyelorszaacuteg eseteacuteben pedig a maacutesfeacutelszerese

Romaacuteniaacutenaacutel a baacuteziseacutev 2007 mivel Romaacutenia 2007-ben lett unioacutes tagaacutellam iacutegy 2007-hez

viszonyiacutetva a 2011 eacutevi adat koumlzel 15-szeres gyarapodaacutest mutat A lista eacuteleacuten mint azt a

koraacutebbiakban emliacutetettem Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg aacutellnak a vizsgaacutelt mutatoacute

tekinteteacuteben

A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg koumlvetkezteacuteben a vizsgaacutelt tagaacutellamok mindegyikeacuteben csoumlkkent a

gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelme a megelőző eacutevekhez keacutepest azonban ezt koumlvetően

fokozatos eacutes folyamatos gyarapodaacutesnak lehetuumlnk tanuacutei (10 aacutebra)

24

97

30

4636

159

37 35

10

67

323941

231

4141

00

50

100

150

200

250

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Neacutem

etors

zaacuteg

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


131

10 aacutebra

A gazdasaacutegok nettoacute joumlvedelmeacutenek alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai

Unioacutes tagaacutellamokban (2004-2011)



A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny hektaacuterra vetiacutetett alakulaacutesaacutet szemleacutelteti a 11 aacutebra Az EU-

27 aacutetlagaacutet tekintve 2011-ben a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke hektaacuteronkeacutent aacutetlagosan

7 683 euroacute volt ami 37-szer nagyobb mint a hazai eacuterteacutek Romaacuteniaacuteban csupaacuten 2 769

euroacute volt a befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny eacuterteacuteke aacutetlagosan hektaacuteronkeacutent 2011-ben amivel a

magyarorszaacutegi eacuterteacuteket is joacutecskaacuten feluumllmuacutelta miacuteg Lengyelorszaacutegban 7 091 euroacutenyi eacuterteacutekű

befektetett eszkoumlz jutott egy hektaacuterra az emliacutetett eacutevben

A keacutet listavezető Hollandia eacutes Olaszorszaacuteg voltak 2004-2011 koumlzoumltt Előbbineacutel

folyamatos gyarapodaacutes utoacutebbinaacutel stagnaacutelaacutes koumlvetkezett be a vizsgaacutelt mutatoacute alakulaacutesaacutet

tekintve

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Euroacute

hek

taacuter

Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg


132

11 aacutebra

A befektetett eszkoumlzaacutellomaacuteny alakulaacutesa hektaacuterra vetiacutetve az egyes Euroacutepai Unioacutes

tagaacutellamokban (2004-2011)



Koumlvetkezteteacutes

A vizsgaacutelat konkluacutezioacuteja az hogy Magyarorszaacutegnak meacuteg mindig jelentős a lemaradaacutesa az

Euroacutepai Unioacute koraacutebban csatlakozott tagaacutellamaihoz keacutepest ugyanis az aacutegazatra jellemző

fontosabb mutatoacutek eacuterteacuteke folyamatosan romloacute tendenciaacutet mutat de toumlbbseacuteguumlk meacuteg iacutegy is

kedvezőbb az EU-27-orszaacutegok aacutetlagaacutenaacutel eacutes haacutetraacutenyunkboacutel sokat sikeruumllt lefaragnunk

2004 oacuteta a felzaacuterkoacutezaacutes lassan aacutem de biztosan halad előre A gazdasaacutegi vilaacutegvaacutelsaacuteg

ugyan kisseacute visszavetette a fejlődeacutesuumlnket de az azoacuteta eltelt időszakban a gyarapodaacutes a

felzaacuterkoacutezaacutes toumlretlen uumltemben halad

A mezőgazdasaacutegi kibocsaacutetaacutes a vizsgaacutelt időszakban 66 milliaacuterd euroacuteroacutel 77 milliaacuterd

euroacutera gyarapodott ami 12-szeres noumlvekedeacutest jelent A mezőgazdasaacuteg bruttoacute hozzaacuteadott

eacuterteacuteke szinteacuten emelkedett 49 szaacutezaleacutekroacutel 54 szaacutezaleacutekra Az egy uumlzemre jutoacute aacutetlagos

mezőgazdasaacutegi teruumllet Magyarorszaacutegon 81 hektaacuter volt 2010-ben ami 6 hektaacuterral marad

el az unioacutes aacutetlagtoacutel A foumlldhasznaacutelat koncentraacutecioacutejaacutet Gini-koefficiens eacutes Lorenz-goumlrbe

segiacutetseacutegeacutevel szaacutemszerűsiacutetettem illetve aacutebraacutezoltam A Gini-koefficiens eacuterteacuteke

Magyarorszaacuteg eseteacuteben 919 ami a vizsgaacutelt tagorszaacutegok koumlzuumll a legkoncentraacutelatlanabb

uumlzemszerkezetre utal Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre vetiacutetett bruttoacute hozzaacuteadott

eacuterteacutek hazaacutenkban kevesebb mint egy oumltoumlde a holland eacuterteacuteknek az olasz eacuterteacuteknek

kevesebb mint a fele de a neacutemet a francia eacutes a lengyel adattoacutel is elmarad Tehaacutet a

magyar mezőgazdasaacuteg egyik suacutelyos probleacutemaacuteja a fajlagosan alacsony bruttoacute hozzaacuteadott

eacuterteacutek előaacutelliacutetaacutesa Az egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute oumlsszes eszkoumlzeacuterteacutek eacutes az az

egy hektaacuter mezőgazdasaacutegi teruumlletre jutoacute sajaacutet tőke tekinteteacuteben is Magyarorszaacuteg

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Eu

roacuteh

ek

taacuter

Franciaorszaacuteg Hollandia Lengyelorszaacuteg Magyarorszaacuteg

Neacutemetorszaacuteg Olaszorszaacuteg Romaacutenia EU-27


133

jelentősen elmarad az unioacutes orszaacutegok toumlbbseacutegeacutetől baacuter a koraacutebbi eacutevekhez viszonyiacutetva

toumlrteacutent neacutemi pozitiacutev iraacutenyuacute vaacuteltozaacutes

Forraacutesjegyzeacutek

[1] Campos M ndash Jaklic T ndash Juvancic L (2010) Factors affecting farm

productivity in Bulgaria Hungary Poland Romania and Slovenia after the EU-

accession and likely structural impacts European Association of Agricultural

Economists 118th

Seminar August 25-27 2010 Ljubljana Slovenia p 14

[2] Csaacuteki Cs ndash Jaacutembor A (2009) The Diversity of Effects of EU Membership on

Agriculture in New Member States FAO Regional Office for Europe and

Central Asia Policy Studies on Rural Transition No 2009-4 p 48

[3] Gini C (1921) Measurement of inequality of income in Economic Journal

31 p 124-126

[4] Hubbard C ndash Hubbard L ndash Keszthelyi Sz ndash Podruzsik Sz (2008) Farm

income variability in Hungary A comparison with the EU based on FADN

records 108st EAAE Seminar in Warsaw 8-9 February 2008 p 11

[5] Farkasneacute Fekete M (szerk) ndash Dimeacuteny I ndash Szűcs I (szerk) (2008)

Hateacutekonysaacuteg a mezőgazdasaacutegban Agroinform Kiadoacute eacutes Nyomda Kft

Budapest p 357

[6] Kapronczai I (2007) Informaacutecioacutes rendszerek a koumlzoumls agraacuterpolitika

szolgaacutelataacuteban Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 152

[7] Kapronczai I (2011) A magyar agraacutergazdasaacuteg az EU-csatlakozaacutestoacutel

napjainkig Szaktudaacutes Kiadoacute Haacutez Budapest p 199

[8] Kopaacutenyi M (1996) Mikrooumlkonoacutemia Budapesti Koumlzgazdasaacutegtudomaacutenyi

Egyetem p 320

[9] Koumlzponti Statisztikai Hivatal (2013) Mezőgazdasaacuteg 2012 Budapest 2013

aacuteprilis p 25

[10] Lorenz M O (1905) Methods of measuring the concentration of wealth

American Statistical Association New Series No 70 June 1905 p 12

[11] Takaacutecs-Gyoumlrgy K ndash Erdeacutelyi T ndash Sadowski A (2011) Land use and property

changes in Poland and in Hungary after EU accession European Association of

Agricultural Economists 2011 International Congress August 30-September 2

2011 Zuumlrich Switzerland p 17

[12] Toacuteth O (2013) Farm structure and competitiveness in the Hungarian

agriculture Agroeconomia Croatica 2013 Vol 3 Number 1 p 7

[13] Udovecz G ndash Popp J ndash Potori N (2008) New challenges for Hungarian

agriculture Studies in Agricultural Economics No 108 p 19-32


134

Internetes hivatkozaacutesok

1 EUROSTAT httpeppeurostateceuropaeuportalpageportaleurostathome

2 FADN httpeceuropaeuagriculturerica

3 FAOSTAT httpfaostatfaoorg

4 KSH httpwwwkshhustadat

Szerző

Toacuteth Orsolya

PhD hallgatoacute

Szent Istvaacuten Egyetem Gazdaacutelkodaacutes eacutes Szervezeacutestudomaacutenyok Doktori Iskola

Agraacutergazdasaacutegi Kutatoacute Inteacutezet Peacutenzuumlgypolitikai Osztaacutely

tothorsolyaakigovhu


135

AZ ELLENŐRZEacuteS MINT TAacuteRSADALMI EacuteRDEK

VAacuteRKONYI ZSOLT KRISTOacuteF


Az Orszaacuteggyűleacutes (OGY) a sarkalatos toumlrveacutenyek koumlzuumll elsőkeacutent fogadta el az uacutej

szaacutemvevőszeacuteki toumlrveacutenyt A 2011 juacutelius 1-eacuten hataacutelyba leacutepett jogszabaacutely kiszeacutelesiacutetette az

Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek (AacuteSZ) ellenőrzeacutesi jogosiacutetvaacutenyait megerősiacutetette a szervezet

fuumlggetlenseacutegeacutet eacutes aacutetlaacutethatoacutebbaacute tette a szaacutemvevőszeacuteki munkaacutet A toumlrveacuteny rendelkezeacutese

szerint az AacuteSZ aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel veacutegzi a koumlzpeacutenzekkel eacutes az aacutellami eacutes oumlnkormaacutenyzati

vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes ellenőrzeacuteseacutet Magyarorszaacutegon az aacutellamhaacuteztartaacutes

ellenőrzeacuteseacutenek rendszere haacuterom pilleacuteren nyugszik ezek alkotoacutei a kuumllső ellenőrzeacutes a

kormaacutenyzati ellenőrzeacutes eacutes az aacutellamhaacuteztartaacutes belső kontroll rendszere A folyamat bdquoA

kontrollok szerepeacutenek feleacuterteacutekelődeacutese a koumlzszfeacuteraacutebanrdquo (Domokos 2012) az AacuteSZ belső

kontrollrendszer ellenőrzeacuteseit koumlvető jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesainak hataacutesaacutera az

inteacutezkedeacutesi tervek formaacutejaacuteban nyer megerősiacuteteacutest Az ellenőrzeacutesek hasznosulaacutesa nyomon

koumlvethető a toumlrveacutenyalkotaacutesban az ellenőrzoumltt szervezetek munkaacutejaacuteban a legjobb

szakmai gyakorlatok aacutetveacuteteleacuteben A nyilvaacutenossaacutegra hozott 2012-2013 eacutevi jelenteacuteseivel

az AacuteSZ jelzeacutessel eacutelt a taacutersadalom feleacute hogy koumlzpeacutenz nem maradhat ellenőrizetlenuumll

Kulcsszavak Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek ellenőrzeacutes oumlnkormaacutenyzat belső kontrollrendszer

Jel koacuted H72 H74 M42 M48

Audit as Social Interest

Abstract

Summary My lecture covers issues regarding the local audit system and the

strengthening of the integrity of local governments and the broader interpretation as

well as the audit methodology thereof The integrity audits regulations and

organisational measures strengthen the transparent and accountable use of public funds

by local governments organisations and organisational units as well as reduce the risk

and the extent of abuse of public powers During my lecture I will describe and evaluate

the development process of local governmentsrsquo internal audit system and the

professional management of audit activities and internal audit in the absence of which

the orderly regulated economic effective ethical and efficient use of public funds and

public assets cannot be achieved My lecture is based on the conclusions of the audits

carried out by the State Audit Office in the years of 2012 and 2013 the results of the

State Audit Officersquos integrity survey and my audit experience taking also into account

the recommendations of INTOSAI

Keywords State Audit Office audit local government internal audit system

Bevezeteacutes

A belső kontrollrendszer a kockaacutezatok kezeleacuteseacutere eacutes a taacutergyilagos bizonyossaacuteg

megszerzeacutese eacuterdekeacuteben kialakiacutetott folyamatrendszer amelynek feladata hogy taacutemogassa

Az ellenőrzeacutes mint taacutersadalmi eacuterdek

136

a koumlltseacutegveteacutesi szervet fő ceacuteljai megvaloacutesiacutetaacutesaacuteban A felső vezeteacutesnek a

koumlzeacutepvezetőknek eacutes a dolgozoacutek minden szintjeacutenek reacuteszt kell vennie abban a

folyamatban melynek soraacuten a belső kontrollrendszer beeacutepuumll a szervezet

infrastruktuacuteraacutejaacuteba a szervezeti kultuacutera reacuteszeacuteveacute vaacutelik A belső kontrollrendszert sokkal

inkaacutebb beeacutepiacuteteni kell sem mint kieacutepiacuteteni hiszen a joacutel műkoumldtetett belső kontrollrendszer

a szervezettől elvaacutelaszthatatlan egyseacuteget keacutepez

Tanulmaacutenyomban raacute kiacutevaacutenok mutatni arra hogy az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a belső

kontrollteveacutekenyseacutegek eacutes a belső ellenőrzeacutes műkoumldteteacutese neacutelkuumll nem valoacutesiacutethatoacute meg a

koumlzpeacutenzek a koumlzvagyon szabaacutelyos szabaacutelyozott gazdasaacutegos hateacutekony eacutes eredmeacutenyes

felhasznaacutelaacutesa Az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyongazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyossaacutegaacutet eacutes

eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően a megfelelően kialakiacutetott belső kontrollrendszer jelenleacutete eacutes

műkoumldeacutese biztosiacutetja A belső kontrollrendszerek hiaacutenyossaacutegai negatiacutev moacutedon hatnak az

oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi vagyoni helyzeteacutere illetve pazarloacute gazdaacutelkodaacutest

eredmeacutenyezhetnek

Tanulmaacutenyomban arra vaacutellalkozom hogy bemutassam a belső kontrollok megfelelő

műkoumldeacuteseacutenek kiemelkedő jelentőseacutegeacutet Az oumlsszegyűjtoumltt eacutes rendszerbe foglalt

koumlvetkezteteacutesek segiacutetseacutegeacutevel hozzaacute kiacutevaacutenok jaacuterulni az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes

aacutetlaacutethatoacutebb eacutes eredmeacutenyesebb rendezettebb műkoumldeacuteseacutehez

Az AacuteSZ koumlzeacuteptaacutevuacute inteacutezmeacutenyi strateacutegiaacutejaacuteban5 alapeacuterteacutekkeacutent strateacutegiai ceacutelkeacutent eacutes

feladatkeacutent hataacuterozta meg hogy taacutemogatja az integritaacutes alapuacute transzparens eacutes

elszaacutemoltathatoacute koumlzpeacutenzfelhasznaacutelaacutes megteremteacuteseacutet ezzel is taacutemogatva az

oumlnkormaacutenyzatoknaacutel a magasabb szintű rendezettseacuteg kialakiacutetaacutesaacutet


Taacutersadalmi eacutes ellenőrzeacutes szakmai elvaacuteraacutes hogy a koumlzpeacutenzeket a koumlzvagyont hasznaacuteloacutek

teveacutekenyseacuteguumlkről elszaacutemoljanak Ennek a jogos igeacutenynek az eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez meg kell

teremteni azokat a folyamatokat rendszereket amelyek neacutelkuumlloumlzhetetlenek az

elszaacutemoltataacuteshoz az elszaacutemolaacuteshoz (Gyuumlreacuteneacute 2012) Magyarorszaacutegon a

kontrollrendszer szabaacutelyozaacutesa haacuteromszintű a toumlrveacutenyi előiacuteraacutesokat az Aacuteht 2011 eacutevi

CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel

eacutes a Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny

Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) a rendeleti szintű

szabaacutelyozaacutest az Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute

toumlrveacuteny veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) eacutes a Bkr 3702011 (XII 31)

Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről

(hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől) tartalmazza amelyeket uacutetmutatoacutei szinten standardok eacutes

keacutezikoumlnyvek taacutemogatnak A koumlltseacutegveteacutesi szervek belső kontrollrendszere maacuter magaacuteban

foglalja a korszerű felelős szervezetiraacutenyiacutetaacutes elemeit (kontrollkoumlrnyezet

kockaacutezatkezeleacutes kontrollteveacutekenyseacuteg informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute monitoring) is

A belső ellenőrzeacutes fuumlggetlen taacutergyilagos bizonyossaacutegot adoacute eacutes tanaacutecsadoacute teveacutekenyseacuteg

amelynek kituumlntetett ceacutelja hogy az ellenőrzoumltt szervezet műkoumldeacuteseacutet fejlessze

eredmeacutenyesseacutegeacutet noumlvelje A belső ellenőrzeacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacutese eacuterdekeacuteben

rendszerszemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacutessel moacutedszeresen eacuterteacutekeli fejleszti az ellenőrzoumltt

szervezet-iraacutenyiacutetaacutesi belső kontroll eacutes ellenőrzeacutesi eljaacuteraacutesainak hateacutekonysaacutegaacutet

A belső kontroll folyamatok ceacutel eacutes feladatrendszereacutenek foacutekuszaacuteban aacutell hogy

5 httpwwwaszhustrategiaasz-strategiaasz-strategia-2011pdf (Letoumllteacutes2014

februaacuter 14)


137

a) Megfeleljenek a vonatkozoacute toumlrveacutenyeknek eacutes szabaacutelyozaacutesoknak

b) a műkoumldeacutes eacutes gazdaacutelkodaacutes soraacuten a teveacutekenyseacutegeket szabaacutelyszerűen gazdasaacutegosan

hateacutekonyan eredmeacutenyesen hajtsaacutek veacutegre

c) az elszaacutemolaacutesi koumltelezettseacutegeket teljesiacutetseacutek

d) megveacutedjeacutek az erőforraacutesokat a veszteseacutegektől kaacuteroktoacutel a nem rendelteteacutesszerű

hasznaacutelattoacutel a csalaacutesoktoacutel eacutes korrupcioacutetoacutel

Anyag

Az AacuteSZ 2012-ben toumlbb szaacutez telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat eacutes toumlbb mint 150 nemzetiseacutegi

oumlnkormaacutenyzat ellenőrzeacuteseacutet kezdte meg Ezekkel az ellenőrzeacutesekkel az AacuteSZ nem csak a

hiaacutenyossaacutegok szabaacutelytalansaacutegok feltaacuteraacutesaacutet (Sepsey 2011) hanem a legjobb gyakorlatok

bemutataacutesaacutet eacutes aacutetadaacutesaacutet is tervezi megvaloacutesiacutetja Az AacuteSZ eacutes a Koumlzigazgataacutesi eacutes

Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium huacutesz helysziacutenen az egeacutesz orszaacutegot lefedő szeminaacuteriumi

előadaacutes sorozattal (Vaacuterkonyi Kiss 2013) kiacutevaacutenta felhiacutevni a figyelmet a belső kontrollok

fontossaacutegaacutera mert az egyben garanciaacutet is jelenthet hogy csoumlkkenjen a korrupcioacute

kockaacutezata eacutes a korrupcioacute6 eacuterzete is 8

Moacutedszer

Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg veacutegrehajtaacutesaacutenak

ellenőrzeacutesekor kuumlloumln-kuumlloumln minősiacutetetteacutek a szaacutemvevők az ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg

megtervezeacuteseacutet veacutegrehajtaacutesaacutet dokumentaacutelaacutesaacutet a jelenteacuteskeacutesziacuteteacutes folyamataacutet eacutes a koraacutebbi

ellenőrzeacutesek utoacutegondozaacutesaacutet nyomon koumlveteacuteseacutet a koraacutebbi jelenteacutesek hasznosulaacutesaacutet

Az ellenőrzeacutes lefolytataacutesaacutehoz az Oumlnkormaacutenyzatok a kimutataacutesok eacutes a tanuacutesiacutetvaacuteny

elektronikus kitoumllteacuteseacutevel valamint az AacuteSZ aacuteltal keacutert dokumentumok elektronikus

megkuumlldeacuteseacutevel szolgaacuteltattak adatokat A rendelkezeacutesre bocsaacutetott adatok informaacutecioacutek

kontrollja a helysziacuteni ellenőrzeacutes kereteacuteben toumlrteacutent meg a munkalapokba integraacutelt eacuterteacutekelő

rendszer taacutemogataacutesaacuteval

Az oumlnkormaacutenyzati ellenőrzeacutes soraacuten a megfelelő bizonyossaacutegi szint ellenőrzeacutese jelentős

erőforraacutes-kapacitaacutest igeacutenyelt Koumlltseacuteghateacutekonysaacutegi okok miatt uacutegynevezett toumlbbleacutepcsős

megfelelőseacutegi teszteket veacutegeztek el a szaacutemvevők A moacutedszer leacutenyege hogy a vizsgaacutelatra

kijeloumllt magas kockaacutezatuacute teruumlletek teacuteteleinek sokasaacutegaacuteboacutel az egyszerű veacuteletlen

mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet nem teljes koumlrűen hanem csak addig

veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő bizonyiacuteteacutekot nem szereztek a vizsgaacutelt kontroll

műkoumldeacuteseacutenek megfelelő vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel Az elvaacutert bizonyossaacuteg eacutes a

toleraacutelhatoacute (elfogadhatoacute) hibaacutek fuumlggveacutenyeacuteben aacuteltalaacuteban 30ndash100 koumlzoumltti teacutetel teszteleacutese

alapjaacuten megbiacutezhatoacute veacutelemeacuteny volt alkothatoacute a kontrollok meghataacuterozott ceacutel szerinti

műkoumldeacuteseacuteről amely vonatkozhatott akaacuter toumlbb ezer teacutetelttranzakcioacutet tartalmazoacute teruumlletre

is A veacuteletlen mintaveacutetelt az IDEA-szoftver segiacutetseacutegeacutevel veacutegezteacutek el a szaacutemvevők A

minősiacuteteacutes eredmeacutenye bdquomegfelelőrdquo bdquoreacuteszben megfelelőrdquo vagy bdquonem megfelelőrdquo lehetett

A szaacutemvevők a belső kontrollrendszert eacuterteacutekelő munkalapok kitoumllteacutese soraacuten az alapvető

vizsgaacutelati eljaacuteraacutesokat alkalmaztaacutek amely eljaacuteraacutesok koumlzuumll a megfigyeleacutest az

informaacutecioacutekeacutereacutest eacutes az elemző eljaacuteraacutesokat hasznaacuteltaacutek

6 httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-

guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml


138

Eredmeacutenyek

Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok a belső kontrollrendszer oumlsszetevőinek eacuterteacutekeleacutese az oumlt fő

elem megfelelőseacutege eseteacuteben a nagyszaacutemuacute ellenőrzoumltt szervezet miatt csak aacuteltalaacutenosan

megfogalmazhatoacute megaacutellapiacutetaacutesokra ad lehetőseacuteget Az elvaacuteraacutesok megfogalmazaacutesaacutet az

ellenőrzeacutesi programok eacutes melleacutekleteik tartalmaztaacutek (Laacutesd Eacutertelmező szoacutetaacuter)

Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet a teljes kontroll rendszer alapja A

kontrollkoumlrnyezet kialakiacutetaacutesa kereteacuteben a szervezet vezeteacuteseacutenek a feladatok eacutes ceacutelok

teljesiacuteteacuteseacutehez a megfelelő műkoumldeacutes biztosiacutetaacutesaacutehoz meg kellett hataacuteroznia eacutes

szabaacutelyoznia minden szuumlkseacuteges folyamatot eacutes azok oumlsszetevőit Ki kellett alakiacutetania a

folyamatok ellaacutetaacutesaacutet hateacutekonyan taacutemogatoacute szervezeti struktuacuteraacutet felmeacuterni a szuumlkseacuteges

materiaacutelis eacutes humaacuten erőforraacutesokat meghataacuterozni a keacutepzettseacutegi keacutepesseacutegi eacutes etikai

koumlvetelmeacutenyeket7 tovaacutebbaacute szabaacutelyozni a kuumllső kapcsolatok tartaacutesaacutenak moacutedjaacutet Az etika

felveacuteteleacutet a magatartaacutesi az erkoumllcsi keacuterdeacutesek a csalaacutes eacutes a korrupcioacute megelőzeacuteseacutenek

hangsuacutelyozaacutesa miatt tartottaacutek fontosnak a doumlnteacuteshozoacutek

Az ellenőrzeacutesi tapasztalatok alapjaacuten az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a legmagasabb

megfelelőseacutegi szintet a kontrollkoumlrnyezet eacuterte el amelyet a szervezeti struktuacutera a belső

szabaacutelyozottsaacuteg eacutes a humaacutenerőforraacutes gazdaacutelkodaacutes kezeleacutes hataacuteroz meg Az inteacutezmeacutenyek

szervezeti struktuacuteraacuteja a felelősseacutegi a hataacuteskoumlri viszonyok eacutes a feladatok meghataacuterozaacutesa

valamint a belső szabaacutelyzatok a jogszabaacutelyoknak eacutes a belső kontroll standardoknak

megfeleltek

Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute Az informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute magaacuteba foglalja a

vonatkozoacute eacutes megbiacutezhatoacute informaacutecioacute meghataacuterozaacutesaacutet eacutes megszerzeacuteseacutet tovaacutebbaacute az

alkalmazottak eacutes vezetők szaacutemaacutera megfelelő formaacuteban eacutes időben toumlrteacutenő eljuttataacutesaacutet

hogy az lehetőveacute tegye koumltelezettseacutegeik ndash beleeacutertve a belső kontrollal kapcsolatos

koumltelezettseacutegeikndash teljesiacuteteacuteseacutet

A vezeteacutes eredmeacutenyesseacutegeacutet alapvetően befolyaacutesolja az informaacutecioacute minőseacutege amelynek

időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes eleacuterhetőnek kell lennie

Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső szabaacutelyzatok az informaacutecioacute aacutetadaacutesaacutenak formaacutejaacutet

meghataacuteroztaacutek az alkalmazottak a munkaveacutegzeacuteshez szuumlkseacuteges informaacutecioacutekhoz időben

hozzaacutejutottak Tipikus hiaacutenyossaacutegkeacutent eacuterteacutekelteacutek a szaacutemvevők hogy az ellenőrzoumltt

szervezetek nem rendelkezetek kommunikaacutecioacutes strateacutegiaacuteval valamint nem alakiacutetottaacutek ki

a szabaacutelytalansaacutegok a korrupcioacutegyanuacute-jelenteacutes megfelelő eljaacuteraacutesrendjeacutet Megaacutellapiacutethatoacute

volt hogy a legkritikusabb kommunikaacutecioacutes csatorna a vezeteacutes eacutes az alkalmazottak

koumlzoumltti kommunikaacutecioacute mivel a vezeteacutesnek ceacutelzottan eacutes specifikusan biztosiacutetani kellett

volna a visszacsatolaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes formaacutejaacutet

A kontrollteveacutekenyseacuteg A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eszkoumlzoumlk

eljaacuteraacutesok mechanizmusok amelyeket a szervezet vezeteacutese annak eacuterdekeacuteben hoz leacutetre

hogy elősegiacutetse a szervezet ceacutelkitűzeacuteseinek eleacutereacuteseacutet Ezek az eljaacuteraacutesok magukban

foglalhatjaacutek az egyezteteacutesek előkeacutesziacuteteacuteseacutet olyan eljaacuteraacutesok eacutes felelősseacutegi koumlroumlk

kialakiacutetaacutesaacutet amelyek biztosiacutetjaacutek a kulcsszerepet keacutepező beosztaacutesok elhataacuterolaacutesaacutet

szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet

A joacutel veacutegrehajtott kontrollteveacutekenyseacuteg a szabaacutelyos műkoumldeacutest biztosiacutetoacute inteacutezkedeacutesek

meghozatalaacutet eacutes azok betartaacutesaacutet jelenti A kontrollteveacutekenyseacutegek magukba foglaljaacutek a

7 XIV INCOSAI Uruguay Montevideo 1998


139

kuumlloumlnboumlző megelőző eacutes feltaacuteroacute kontrollok szeacuteles soraacutet amelyek koumlzoumltt a szervezetnek a

megfelelő egyensuacutelyt ki kell alakiacutetania eacutes biztosiacutetania kell a helyrehozoacute műveleteket

moacutedszertanokat egyaraacutent

A kockaacutezatkezeleacutes Az ellenőrzoumltt szervezeteknek meg kellett hataacuterozniuk a

teveacutekenyseacutegek folyamatok műveletek megfelelő teljesiacuteteacuteseacutenek belső kockaacutezatait eacutes a

kockaacutezatvaacutellalaacutes szintjeacutet Az eacuterteacutekeleacutes alapjaacuten megfelelő vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket kellett

kidolgozni eacutes eacuterveacutenyesiacuteteni a kockaacutezatok meacuterseacutekleacuteseacutere Mivel a koumlzigazgataacutesi a

szabaacutelyozaacutesi eacutes műkoumldeacutesi felteacutetelek megvaacuteltoznak megvaacuteltozhatnak ezeacutert a

kockaacutezatkezeleacutesnek folyamatos iteratiacutev teveacutekenyseacutegnek kell lennie Az ellenőrzoumltt

szervezetek eseteacuteben is folyamatosan vaacuteltozott a kontrollkoumlrnyezet ezeacutert a

kockaacutezatokkal kapcsolatos prioritaacutesok ceacutelok eacutes a kockaacutezatoknak tulajdoniacutetott jelentőseacuteg

is moacutedosult vaacuteltozott

A kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel az ellenőrzoumltt szervezetek nem

gondoskodtak teljes koumlrűen eacutes a gyakorlati alkalmazaacutesban is voltak hiaacutenyossaacutegok A

hiaacutenyossaacutegok koumlzeacute tartozott hogy nem eacuterteacutekelteacutek a csalaacutes a korrupcioacute kockaacutezataacutet az

elfogadhatoacute kockaacutezati szintet a kockaacutezati reakcioacutet eacutes a vaacutelaszinteacutezkedeacuteseket sem

hataacuteroztaacutek meg

A monitoring teveacutekenyseacuteg A műkoumldeacutes monitoringja a szervezet teveacutekenyseacutegeacutenek a

ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet biztosiacutetja A belső kontrollok monitoringja

magaacuteba foglalja a vezeteacutes rendszeres feluumlgyeletet gyakorloacute teveacutekenyseacutegeacutet valamint maacutes

műveleteket amelyeket az alkalmazottak hajtanak veacutegre feladatkoumlruumlk ellaacutetaacutesa kereteacuteben

A monitoring lehet folyamatos (rutinteveacutekenyseacuteg) vagy kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutes

A folyamatos monitoring a szervezet normaacutelis ismeacutetlődő műveleteihez kapcsoloacutedik

veacutegrehajtaacutesa a műveletekkel egy időben valoacutesul meg dinamikusan reagaacutel a vaacuteltozaacutesokra

A kuumlloumln (specifikus) eacuterteacutekeleacutesekre a folyamatokat koumlvetően keruumll sor iacutegy a probleacutemaacutek

feltaacuteraacutesa beazonosiacutetaacutesa keacutesőbb toumlrteacutenik meg

Az ellenőrzoumltt szervezetek koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek mutatkoztak tipikusnak volt

tekinthető hogy nem műkoumldtetteacutek a monitoring rendszert elmaradt a belső

kontrollrendszerek oumlneacuterteacutekeleacutese a belső ellenőrzeacutes nem vizsgaacutelta a kontrollrendszert

teljes koumlrűen

A belső ellenőrzeacutes szabaacutelyozottsaacutega

Az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel a belső ellenőrzeacutes feladatkoumlreacutet elsősorban az SZMSZ-ben

illetve a belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvben hataacuteroztaacutek meg ndash ezeken tuacutelmenően ndash az

uumlgyrend is tartalmazott utalaacutesokat a belső ellenőrzeacutes feladataira

A belső ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek ndash neacutehaacuteny kisebb hiaacutenyossaacutegtoacutel eltekintve ndash megfeleltek

a jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak Jellemzően azonban az ellenőrzeacutesi keacutezikoumlnyvek aktualizaacutelaacutesa

nem vagy csak keacutesve toumlrteacutent meg

Az AacuteSZ ellenőrzeacutesek megaacutellapiacutetottaacutek hogy belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteget csak az

aacutellamhaacuteztartaacuteseacutert felelős miniszter engedeacutelyeacutevel rendelkező szemeacutelyek veacutegeztek Az

alkalmazott belső ellenőroumlk szakmai veacutegzettseacutege eacutes gyakorlati ideje megfelelt az

előiacuteraacutesoknak a belső ellenőroumlk reacuteszt vettek szakmai tovaacutebbkeacutepzeacutesen eacutes az előiacutert

esetekben vizsgaacutet tettek


140

A belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes kapcsolata a belső kontrollrendszer eacutes a

belső ellenőrzeacutes megfelelőseacutege az ellenőrzoumltt szervezetekneacutel egyeacutertelmű korrelaacutecioacutet

mutatott Azoknaacutel a szervezetekneacutel ahol a belső ellenőrzeacutesi teveacutekenyseacuteg nem műkoumldoumltt

megfelelően ott a kialakiacutetott belső kontrollokban is hiaacutenyossaacutegok voltak

megfigyelhetőek

Megaacutellapiacutethatoacute hogy elsősorban a kockaacutezatkezeleacutesi teveacutekenyseacuteg sziacutenvonalaacutenak

emeleacuteseacutevel a taacutemogatoacute kontrollok erősiacuteteacuteseacutevel a belső szabaacutelyzatok folyamatos

aktualizaacutelaacutesaacuteval lehet a belső kontrollrendszer tovaacutebbfejleszteacuteseacutet elősegiacuteteni Probleacutemaacutet

jelent hogy az utoacutebbi eacutevekben meggyenguumllt a belső ellenőrzeacutes suacutelya szerepe szakmai

teveacutekenyseacutege


A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk8

(Domokos 2013) hangzott el a Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk Koumlzhasznuacute

Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten

A belső kontrollrendszerek ellenőrzeacuteseacutenek vaacuterhatoacute hasznosulaacutesaacutet toumlbb szinten tervezi az

AacuteSZ A toumlrveacutenyalkotaacutes szaacutemaacutera toumlbb eacuteves tematikus oumlsszegzett adatok eacutes tapasztalatok

aacutellnak rendelkezeacutesre a belső kontrollrendszer oumlnkormaacutenyzati teruumlleten valoacute

kialakiacutetaacutesaacuteroacutel műkoumldeacuteseacuteről eacutes hataacutesairoacutel A belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacuteről az integritaacutes

felmeacutereacutesek eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest lehet levonni arroacutel hogy a belső

kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldteteacuteseacutere vonatkozoacute jogszabaacutelyi előiacuteraacutesok reaacutelis

koumlvetelmeacutenyeket taacutemasztanak-e az elteacuterő adottsaacuteguacute telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben

illetve indokolt-e az esetleges jogszabaacutelyi moacutedosiacutetaacutes kezdemeacutenyezeacutese Az AacuteSZ

ellenőrzeacutesek a jelenteacutesek megaacutellapiacutetaacutesai az ellenőrzoumltt szervezetek szaacutemaacutera visszajelzeacutest

adnak a belső kontrollrendszer kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldeacuteseacuteben felleacutepő hiaacutenyossaacutegokroacutel

Az inteacutezkedeacutesi tervekben megfogalmazott eacutes veacutegrehajtott javaslatok hozzaacutejaacuterulnak azok

kikuumlszoumlboumlleacuteseacutehez

Az ellenőrzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait eacutes javaslatait maacutes szervezetek is hasznosiacutethatjaacutek hiszen az

AacuteSZ jelenteacutesek9 nyilvaacutenosak megtalaacutelhatoacuteak az AacuteSZ honlapjaacuten Az AacuteSZ a hozzaacuteadott

eacuterteacuteket teremtő ellenőrzeacuteseivel elemző teveacutekenyseacutegeacutet eacutes tanaacutecsadoacute szerepeacutet erősiacutetve

vaacutellal reacuteszt a joacutel műkoumldő aacutellam feleacutepiacuteteacuteseacuteben

EacuteRTELMEZŐ SZOacuteTAacuteR

Az AacuteSZ ellenőrzeacutesi programjainak jelenteacuteseinek egyseacuteges fogalom hasznaacutelata

eacuterdekeacuteben melleacuteklet formaacutejaacuteban kiadja a szakteruumllethez kapcsoloacutedoacute legfontosabb

fogalmakhoz kapcsoloacutedoacute fogalomtaacuteraacutet eacutertelmező szoacutetaacuteraacutet

Informaacutecioacute eacutes kommunikaacutecioacute

A vezeteacutes keacutepesseacutegeacutet a megfelelő doumlnteacutesek meghozatalaacutera alapvetően befolyaacutesolja az

informaacutecioacute minőseacutege amely magaacuteban hordozza azt a koumlvetelmeacutenyt hogy az

8 Domokos Laacuteszloacute előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a

taacutersadalom szolgaacutelataacuteban kell aacutellniuk httpwwwmpgehirportalhukiemelt-

hirekdomokos-laszlo-a-kozpenzugyi-ellenorzo-intezmenyeknek-a-tarsadalom-

szolgalataban-kell-allniuk (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18) 9 httpwwwaszhujelentesek


141

informaacutecioacutenak megfelelőnek időben rendelkezeacutesre aacutelloacutenak aktuaacutelisnak pontosnak eacutes

eleacuterhetőnek kell lennie

A hateacutekony kommunikaacutecioacute lefeleacute horizontaacutelisan eacutes felfeleacute iraacutenyuloacute informaacutecioacute

aacuteramoltataacutest jelent a szervezetben annak minden reacuteszeacuteben eacutes teljes struktuacuteraacutejaacuteban

A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan rendszereket kialakiacutetani eacutes műkoumldtetni

melyek biztosiacutetjaacutek hogy a megfelelő informaacutecioacutek a megfelelő időben eljutnak az

illeteacutekes szervezethez szervezeti egyseacuteghez illetve szemeacutelyhez

Kockaacutezatkezeleacutes A kockaacutezatkezeleacutes a szervezet ceacuteljai eleacutereacuteseacutevel kapcsolatos

kockaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutenak eacutes elemzeacuteseacutenek valamint a megfelelő vaacutelaszok

meghataacuterozaacutesaacutenak folyamata A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a kockaacutezati

teacutenyezők figyelembeveacuteteleacutevel kockaacutezatelemzeacutest veacutegezni eacutes kockaacutezatkezeleacutesi rendszert

műkoumldtetni

Kontrollkoumlrnyezet A kontrollkoumlrnyezet alapozza meg a belső kontroll oumlsszes toumlbbi

elemeacutet a fegyelem eacutes a struktuacutera biztosiacutetaacutesa aacuteltal A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles

olyan kontrollkoumlrnyezetet kialakiacutetani amelyben

a) vilaacutegos a szervezeti struktuacutera

b) egyeacutertelműek a felelősseacutegi hataacuteskoumlri viszonyok eacutes feladatok

c) meghataacuterozottak az etikai elvaacuteraacutesok a szervezet minden szintjeacuten

d) aacutetlaacutethatoacute a humaacutenerőforraacutes-kezeleacutes

Kontrollteveacutekenyseacutegek A kontrollteveacutekenyseacutegek azok az elvek (politikaacutek) eacutes eljaacuteraacutesok

amelyeket a kockaacutezatok meghataacuterozaacutesa eacutes a szervezet ceacuteljainak eleacutereacutese eacuterdekeacuteben

alakiacutetanak ki A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles a szervezeten beluumll

kontrollteveacutekenyseacutegeket kialakiacutetani melyek biztosiacutetjaacutek a kockaacutezatok kezeleacuteseacutet

hozzaacutejaacuterulnak a szervezet ceacuteljainak eleacutereacuteseacutehez

Kontroll monitoring A belső kontroll monitoring arra iraacutenyul hogy biztosiacutetsa a

kontrolloknak a leacutetrehozaacutesuk szaacutendeacutekaacutenak megfelelő műkoumldeacuteseacutet eacutes a műkoumldeacutes megfelelő

moacutedosiacutetaacutesaacutet a koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesa eseteacuten

Monitoring A belső kontrollrendszer teljesiacutetmeacuteny-minőseacutegeacutenek időnkeacutenti

kieacuterteacutekeleacuteseacutehez folyamatosan figyelemmel kell kiacuteseacuterni eacutes eacuterteacutekelni kell (egyuumltt

bdquomonitoringrdquo) a rendszert A monitoring rutinteveacutekenyseacutegek kuumlloumln eacuterteacutekeleacutesek vagy e

kettő kombinaacutecioacuteja reacuteveacuten valoacutesul meg A koumlltseacutegveteacutesi szerv vezetője koumlteles olyan

monitoring rendszert műkoumldtetni mely lehetőveacute teszi a szervezet teveacutekenyseacutegeacuteneka

ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak nyomon koumlveteacuteseacutet

Moacutedszer

Eacuterteacutekelteacutek az ellenőrzoumltt szervezetneacutel a belső ellenőrzeacutes műkoumldeacuteseacutenek szabaacutelyossaacutegaacutet

megfelelőseacutegeacutet Az egyszerű veacuteletlen mintaveacutetellel kivaacutelasztott teacutetelek ellenőrzeacuteseacutet

toumlbbleacutepcsős megfelelőseacutegi tesztek uacutetjaacuten addig veacutegezteacutek amiacuteg elegendő eacutes megfelelő

bizonyiacuteteacutekot szereztuumlnk a vizsgaacutelt folyamatok kulcskontrolljai műkoumldeacuteseacutenek megfelelő

vagy nem megfelelő voltaacuteroacutel


142


Domokos L(2013) előadaacutesaacutenak ciacuteme A koumlzpeacutenzuumlgyi ellenőrző inteacutezmeacutenyeknek a



szolgalataban-kell-allniuk Elhangzott Magyar Peacutenzuumlgyi eacutes Gazdasaacutegi Ellenőroumlk

Koumlzhasznuacute Egyesuumlleteacutenek (MPGEKE) eacuteves konferenciaacutejaacutenak nyitoacute előadaacutesaacuten 2013

november 7(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)

Gyuumlre L-neacute (2012) Belső kontrollok kialakiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes kockaacutezatainak csoumlkkenteacuteseacutere Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 2

183ndash193 oldal httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2012belso-kontrollok-

kialakitasa-es-mukodtetese-az-onkormanyzati-vagyongazdalkodas-kockazatainak-

csokkentesere183-193-gyurelnepdf (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)

Sepsey T (2011) Belső ellenőrzeacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek

ellenőrzeacutesi tapasztalatai Megjeleneacutes Peacutenzuumlgyi Szemle 20114 (p 401-418)

httpwwwaszhupenzugyi-szemle-cikkek2011belso-ellenorzes-az-

onkormanyzatoknal-az-allami-szamvevoszek-ellenorzesi-tapasztalatai (Letoumllteacutes 2014

februaacuter 18)

Vaacuterkonyi Zs K ndash Kiss B Belső kontrollok eacutes integritaacutes az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel - Az első

aacutellomaacutes Eger 2013 oktoacuteber 10 httpwwwaszhirportalhuhuhirekbelso-kontrollok-

es-integritas-az-onkormanyzatoknal-az-elso-allomas-eger (Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)

Toumlrveacutenyek

Aacuteht 2011 eacutevi CXCV toumlrveacuteny az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)

AacuteSZ toumlrveacuteny 2011 eacutevi LXVI toumlrveacuteny az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutekről

Moumltv 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel (hataacutelyos

2012 januaacuter 1-jeacutetől)

Rendeletek

Aacutevr 3682011 (XII 31) Korm rendelet az aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny

veacutegrehajtaacutesaacuteroacutel (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)

Bkr 3702011 (XII 31) Korm rendelet a koumlltseacutegveteacutesi szervek belső

kontrollrendszereacuteről eacutes belső ellenőrzeacuteseacuteről (hataacutelyos 2012 januaacuter 1-jeacutetől)

Nemzetkoumlzi standardok

httpwwwintosaiorgissai-executive-summariesviewarticleintosai-gov-9100-

guidelines-for-internal-control-standards-for-the-public-sectorhtml Letoumllteacutes 2014

februaacuter 18)

Jelenteacutesek

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek

2011 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012 aacuteprilis 17 (1282) 137 pp

httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-


143

helyzetenek-es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf

(Letoumllteacutes 2014 februaacuter 18)

Jelenteacutes a belső kontrollrendszer eacutes a belső ellenőrzeacutes szabaacutelyszerűseacutegeacutenek a

zaacuterszaacutemadaacutesi ellenőrzeacutesbe bevont koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi inteacutezmeacutenyekneacutel lefolytatott

ellenőrzeacuteseacuteről ASZ 2012szeptember 10 (1298) 82 pp

httpwwwaszhujelentes1298jelentes-a-belso-kontrollrendszer-es-a-belso-ellenorzes-

szabalyszerusegenek-a-zarszamadasi-ellenorzesbe-bevont-kozponti-koltsegvetesi-

intezmenyeknel-lefolytatott-ellenorzeserol1298j000pdf (Le-toumllteacutes 2014 februaacuter 18)

Szerző


szaacutemvevő tanaacutecsos

Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek

1052 Budapest Apaacuteczai Csere Jaacutenos u 10

E-mail ciacutem rtfvezelmgmailcom


144


145

SZERZŐK JEGYZEacuteKE

Aacuteldorfai Gyoumlrgy 9

Baranyai Zsolt 19

Czabadai Lilla 9

Ion Raluca Andreea 27

Kaacuteposzta Joacutezsef 81

Kisvarga Szilvia 35

Kraacutenitz Liacutevia 47

Liptaacutek Katalin 57

Maacuteteacute Domiciaacuten 71

Naaacuter-Toacuteth Zsuzsanna 19

Neacutemedineacute Kollaacuter Kitti 81

Novac Cornelia Mihaela 27

Novac Ovidiu Constantin 27

Peacuteli Laacuteszloacute 81

Rašovskaacute Adriana 91

Szaboacute Dorottya 109

Tillyneacute Maacutendy Andrea 35

Toacuteth Orsolya 119

Toacuteth Roland 47

Vaacuterkonyi Zsolt Kristoacutef 135

Vaacutesaacutery Mikloacutes 19 47

Vinogradov Szergej 19

Főszerkesztő

Takaacutecsneacute Gyoumlrgy Katalin

Felelős szerkesztő

Csernaacutek Joacutezsef

Szerkesztőbizottsaacuteg

Bandlerova Anna ndash Slovak University of Agriculture in Nitra

Daacutevid Loacuteraacutent ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Dinya Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Fodor Laacuteszloacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Florkowski Wojciech ndash University of Georgia Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok

Hernik Joanna ndash West Pomeranian University of Technology

Lengyelorszaacuteg

Kerekes Kinga ndash Babeş-Bolyai Tudomaacutenyegyetem Romaacutenia

Kiraacutely Zsolt ndash Budapesti Gazdasaacutegi Főiskola

Kaacutenya Hajnalka ndash Partiumi Kereszteacuteny Egyetem Romaacutenia

Koźuch Barbara ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg

Liebmann Lajos ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Nagy Peacuteter Tamaacutes ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Nagyneacute Demeter Doacutera ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Novac Ovidiu Constantin University of Oradea Romaacutenia

Noworol Aleksander ndash Jagelloacute Egyetem Lengyelorszaacuteg

Przygodska Renata ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg

Raišienė Agota Giedrė ndash Mykolas Romeris University Litvaacutenia

Reacutethy Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Sadowski Adam ndash University of Bialystok Lengyelorszaacuteg

Takaacutecs Istvaacuten ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Tamus Antalneacute ndash Kaacuteroly Roacutebert Főiskola

Szerkesztőseacuteg Kaacuteroly Roacutebert Főiskola


Kiadoacute

Kaacuteroly Roacutebert Főiskola


Felelős kiadoacute

Helgertneacute Dr Szaboacute Ilona Eszter rektor

ISSN 2062-8269

Megjelent 200 peacuteldaacutenyban

2014

ELŐSZOacute





































A szerkesztők














Liptaacutek Katalin











Szaboacute Dorottya


Toacuteth Orsolya






8


9



CZABADAI LILLA














egyben








kihiacutevaacutes

JEL R1


Abstract
















10



communities


challenges

JEL R1

Bevezeteacutes





































11









2013)









Zaacutetori 2013)





























12




Eredmeacutenyek
















2011)
























13




























14































15





























16





2010)





























17






























ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29




5518














18









Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15



20120203]

Szerző(k)


PhD hallgatoacute




aldorfaigmailcom

Czabadai Lilla

PhD hallgatoacute






19



NETWORK

BARANYAI ZSOLT

VINOGRADOV SZERGEJ



Abstract













JEL Q12 Q15


















JEL Q12 Q15



20

Introduction















value





























21




where








evaluation system

L(WT) [hmiddotha-1


































22




2010

Regions

2006 2010

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]








Hungary 376 216 474 214


Economics)













Explanatory

variables 2006 2007 2008 2009 2010

Land

quality

[Category

1-4]

ETA 0423 0413 0414 0405 0385

BETA

0456

0423

0431

0412

0380

Region

[-]

ETA 0325 0321 0280 0307 0344

BETA 0341 0310 0283 0299 0326


R2E

2 029039 027032 025032 025031 025030





23












below (Table 3)


Title Regions


Land price

(LP)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 433 376 371 479 332 351 340 376

2010 511 519 529 628 456 391 405 474

Land value

(LV)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 598 810 815 740 554 677 975 750

2010 732 838 893 854 694 766 924 836

LPLVmiddot100

[]

2006 72 46 46 65 60 52 35 50

2010 70 62 59 74 66 51 44 57





















24




Conclusions























reduced

References



532-545











Vol (6) pp 209-232


25

Authors


assistant professor





associate professor





assistant professor





associate professor






26


27


ION RALUCA ANDREEA



Summary















countries


trade

JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18

Introduction




















28












peasants






























29




Country

Share of

agriculture

in the GDP

Share of

agriculture in

total

employment


Belgium 05 13

Bulgaria 42 68

Czech R 09 30

Denmark 12 24

Germany 06 16

Estonia 19 44

Ireland 11 45

Greece 25 124

Spain 20 42

France 14 29

Italy 16 37

Cyprus 18 38

Latvia 13 89

Lithuania 29 85

Luxembourg 02 12

Hungary 29 48

Malta 09 11

Netherlands 13 25

Austria 10 53

Poland 24 127

Portugal 13 99

Romania 59 286

Slovenia 13 86

Slovakia 08 30

Finland 08 42

Sweden 04 20










30







of 05 ha


Farm

size

class


Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultu

ral area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

0-5 8314 11834 3594 3948 502 281

5-10 1307 9160 182 1211 26 184

10-20 903 12663 44 571 19 269

20-50 774 24518 18 549 15 473

gt50 716 113430 21 7027 14 3480

Total 12014 171604 3859 13306 577 4686








Specification 2007 2008 2009 2010 2011


fund 238391 238391 238391 238391 238391


arable 94233 94151 94225 94040 93523

pastures 33300 33330 33138 32887 32777

hayfields 15314 15324 15280 15296 15535

vineyards and vine

nurseries 2180 2145 2154 2136 2113

orchards and tree

nurseries 2066 2073 2052 1986 1961




Crop production


31







cultivation


hectares)

Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Cultivated area

total 77772 77981 78841 78074 80816

Cereals of

which

51292 52107 52824 50406 52247

Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922

Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234

Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853

Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212

Oilseeds of

which 13404 12394 12538 14097 14725

Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648

Rape 3649 365 4199 5373 3927 971

Soybean 1332 499 488 639 721 779

Root crops of

which 3201 2984 297 2823 2794

Potatoes 233 2220 2223 2110 2128

Sugar beet 287 204 213 220 188 294

Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589


Development













32




2011

Hungary

2011

Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210

Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840

Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450

Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590

Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600

Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100

Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380

Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260

Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380

Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600







Conclusions







yields


land)












33

References



p12-19


p3








Development



75418 Aug 2005



Author


associate Professor



ralucaioneamasero


lecturer eng




mnovacuoradearo






ovnovacuoradearo


34


35



KISVARGA SZILVIA


Abstract

















JEL Q10










JEL Q10











36















noumlveacutenyek























itt fordiacutetva




37










































38

































39



















0

5

10

15

20

25

30

20100511 20100611 20100711

CCC

Caramba

Cultar

Regalis

Toprex

Kontrol


40


Matthiola i





Scabiosa a





Godetia g





Coreopsis g























41









juacutelius eleje)

















42







0

10

20

30

40

50

60

70

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


43





0

10

20

30

40

50

60

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


44











0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

100

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


45





Y KITANO

H


Y MATSUOKAa

M YAMAGUCHI

M




1010
















Szerzők

Kisvarga Szilvia

PhD-hallgatoacute




egyetemi docens




46


47



TEKINTETTEL


TOacuteTH ROLAND






















meg




Abstract












of protein crops



48






profitability

Bevezeteacutes























biacuter
















49



















teacutenyező




Eredmeacutenyek

Cukorreacutepa





















50









koumlzoumltt






















23

8 7

01

24

8 5

68

25

0 2

94

12

0 6

56

40

6 0

04

26

6 5

87

30

3 3

64

51

7 0

85

46

6 6

35

21

5 4

02

22

5 9

13

17

0 8

03

39

42

5 1

71

30

3

87

79

3

60

37

6

26

1 2

66

14

9 9

50

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





51









Tejtermeleacutes




















08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




52


















rapszodikus

-6 9

68

17

10

0 62

33

5

90

58

9 13

4 9

30

21

57

8

89

07

2 1

44

74

1

11

5 2

40

-30

92

6

-11

77

8

11

95

5

40

31

3

73

13

5

-41

35

3 -3

44

1

51

58

3

39

46

7

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





53



























08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




54















-27

96

2

18

40

2

36

41

3

-19

34

1

-36

57

9

-12

17

3

45

25

8

98

69

6

76

40

7

-35

37

1

12

21

9

21

21

9

-42

43

4

-70

77

3

-41

57

5

-57

97

69

07

7

55

16

2

-80 000

-40 000

0

40 000

80 000

120 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



neacutelkuumll)

06

08

10

12

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



55






























Egyetem



72-78



Konferencia CD





56









27-32




Szerzők




livi11bgmailcom







Kaacuteroly u 1



57



LIPTAacuteK KATALIN














JEL R23



Abstract













JEL R23


58

Bevezeteacutes



























1426

1036 915

826727

726 85

1635

879

1017

666595

637 660

55

75

95

115

135

155

175

Kouml

zeacutep

-M

agy

aro

rszaacuteg

Ny

ugat-

Du

naacuten

tuacutel

Kouml

zeacutep

-D

un

aacuten

tuacutel

Deacutel-

Du

naacutentuacute

l

Eacutesz

ak

-M

agy

aro

rszaacuteg

Eacutesz

ak

-Alf

oumlld

Deacutel-

Alf

oumlld

1995

2010


59



kisebb



























090

095

100

105

110

115

120

125

130

135

200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700

GDPfő



Deacutel-Alfoumlld

vaacute

lto

zaacute

s a

z e

lőző

eacutev

hez k

eacutep

est

(

)


60


















2

6

10

14

18

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Deacutel-Alfoumlld


61











35

40

45

50

55

60

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld

40

45

50

55

60

65

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld


62






















2002)

























63



1pn

1i

i

(1)






feliacuterhatjuk

ij

D

ijp

plogdLlogmaxij

(2)



j ij

ij

ijd

dp

(3)







1)(

n

pnP i ii

(4)





















64











osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 27 15 0 0 42


magas 0 0 23 18 41


Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
























elmozdulaacutes

478014

)001560360640(4

1)(

n

pnP i ii

(5)


65








osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 3 4 0 0 7


magas 0 0 6 2 8


Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28






























66







osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 17 26 0 0 43


magas 0 0 24 20 44


Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174

























537014

)001550440400(4

1)(

n

pnP i ii

(6)


67








osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 4 3 0 0 7


magas 0 1 2 4 7


Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28

























68











































69







51





szaacutem pp 53-67






Szerző



Miskolci Egyetem





70


71



AacuteGAZATOKBAN

















JEL E25 I23 O43


Abstract















JEL E25 I23 O43



72

Bevezeteacutes













































73



1996)











hosszabb taacutevon

































74
















MAGAS

KOumlZEPESEN

ALACSONY ALACSONY


1980 3260 817 3187 2736

1995 3656 996 3225 2123

2007 4339 1452 2475 1734


1980 2496 1224 3290 2991

1995 2888 1383 3165 2564

2007 3186 1509 2987 2318













75




-004 -002 0 002 004 006 008

USA

Szloveacutenia

Szlovaacutekia


Spain

Portugaacutelia

Olaszorszaacuteg


Maacutelta

Magyarorszaacuteg

Luxemburg

Litvaacutenia

Lettorszaacuteg

Lengyelorszaacuteg

Korea

Kanada

Japaacuten

Iacuterorszaacuteg

Hollandia


Franciaorszaacuteg

Finnorszaacuteg



Daacutenia

Csehorszaacuteg

Ciprus

Belgium

Ausztria

Ausztraacutelia




76








Moacutedszer




































77















Eredmeacutenyek
































78







Magyaraacutezoacute


Koumlzepesen

magas

Koumlzepesen

alacsony Alacsony


(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)

Δln(GVAfő)i

t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044

(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)

ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008

(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)


minus042

(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)

ln(UN_BE

N)it minus007 0005 minus005 -0006

(-261) (023) (-184) (-028)


(-238) (-176) (078)

Megfigyeleacutes

ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57

Orszaacutegok

szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30

Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195



















79

























Press Cambridge




280




httpwwweuklemsnet



2005 No 01










80



No 2 pp 407ndash437



1783ndash1807






182 Vienna


CA


Massachusetts






Szerzők


Debreceni Egyetem




81


























szolgaacutelja



Abstract















82





Bevezeteacutes

















83















megceacutelozni





























84





Eredmeacutenyek




















85




























86
























(wwwszilvauthu)


87





















A projekt






Projektpartnerek

egyeacuteni



Lovagrend 103 852 5 466



Iparkamara

56 642 1 156










bontaacutesban



88
















Oumlsszegzeacutes





























89


















7 wwwszilvauthu

Szerző(k)


adjunktus












adjunktus




pelilaszlogtksziehu



90


91



Introduction





agriculture
















analysis




Data sources are







92






cents a day














mld euro (table 1)


chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013


54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401

2 Preservation and


58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125

21 Market

expenditures and

direct payments

45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085

3 Citizenships

freedom and

security

1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221


6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935

5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225

6 Compensation 445 207 210 - - - - 862

Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769






93




















(mill euro)


94






variables


by given




(++)



the amount of



is 071


production is 284



source ŠUacute SR





95

















Employment



decreased by 3507




96


5 193 employees)


(red line)

source ŠUacute SR

The land use





source ŠUacute SR




97





1 Direct payments

2 Rural development



















2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652








(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99


Source MF SR





98




source MF SR














Direct payments











in years 2005 - 2011


99



eligible area (PEA)
























100


AGRI












unchanged









GVAAWU


101


AGRI





2nd










2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



Total 70 80 90 100 100 100 100

Source VUacuteEPP




payment SAPS)






102

Capping











hectare


hectare















months



103


source ŠUacute SR


source ŠUacute SR













30

50

70

90

110

130

150

2007 2008 2009 2010 2011 2012



104







Greening













total area





105



Year Parameter

of farms in classes

Direct payments

150 -

200

(ths euro)

200 -

250 (ths

euro)

250 -

300 (ths

euro)

300 gt

(ths euro)

of

farms

together

Decreasing

(mil euro)

of

reduction

compared

to the

claim

2014

Variant 30 034 021 017 021 094 124 426

Variant 20 051 034 017 043 145 22 574

Variant 10 064 051 03 055 2 362 727

Variant 0 149 051 034 09 324 557 876

2020

Variant 30 03 021 026 021 098 146 465

Variant 20 06 038 017 047 162 258 621

Variant 10 085 055 03 068 239 421 776

Variant 0 192 055 038 102 388 645 931


















2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Harvested area

(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889

Production

(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832

Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191

Source ŠUacute SR


106












feed


growth of



dairy


Conclusion

























107




References






UacuteVTIP Nitra



SPU Nitra


Manchester



Nitra









Nitra






Nitra

Internet resources




108




2013]


from










November 2013]


9 wwwlandgovsk


Author







109


MAGYARORSZAacuteGON

SZABOacute DOROTTYA























szokaacutesok

JEL Q19


Abstract









agriculture






110



into account




JEL Q19

Bevezeteacutes




























pedig ritkaacutek












111





















feldolgozaacutesra















feldolgozoacute





Mozgoacute bolt







Mezőgazdasaacuteg



kitelepuumlleacutes





112


























2012 2013

Vaacuteltozaacutes

() Piac


Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()


Helyi termelői 118 260 171 322 +449

Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179











adatbaacutezisba


113















2013)


























114
































412

219

157

588

781

843

0 20 40 60 80 100



Haacutezhoz



115

















































116









































121o






117



























Agriculture p 87










268o



2004 p19-25






118

Szerző

Szaboacute Dorottya




PhD hallgatoacute



szabodonebihgovhu


119



TOacuteTH ORSOLYA





mellett
















States

Abstract

















120

Bevezeteacutes









et al 2008)





































121






uumlzemszerkezettel





szaacutemunkra





partneruumlnk is












i j

ji xxnx

G22

1



















122

Eredmeacutenyek

















1 aacutebra


(2004 2013)




Unioacute tagja

142

66

476

137

4099

4126

204

3457

3296

442

2637

646

225

77

528

508

185

2997

272

745

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2013


123














gyarapodott 2011-re

2 aacutebra








25

22

51

49

11

25

141

21

21

21

36

74

54

18

17

17

17

19

09

20

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2011


124












tekinteteacuteben

3 aacutebra










531561

486

589

479 473

607

446

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Szaacutezaleacute

k

()


125

4 aacutebra





















hazai mutatoacute

539

9681 79

34

142

259

558

0

10

20

30

40

50

60

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Hek

taacuter


126




5 aacutebra











0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100


Term

ő t

eruuml

let

(ku

mu

laacutelt

)

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia



127

6 aacutebra






















42

13 12

23

52

08 09 102

05

20

1011

060708

115

0

1

2

3

4

5

6

Neacutem

etors

zaacuteg

Franci

aorszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Hol

landi

a

Rom

aacutenia

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

EU-2

8

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


128

7 aacutebra




















528

98

231

485

237

59

276

649

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacutef

ő


129

8 aacutebra















hazaacutenkban












624

33

97

242

97

42

478

4314

97

186

43

79

48

81

38

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


130



9 aacutebra










duplaacuteja







tekinteteacuteben




24

97

30

4636

159

37 35

10

67

323941

231

4141

00

50

100

150

200

250

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Neacutem

etors

zaacuteg

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


131

10 aacutebra













tekintve

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Euroacute

hek

taacuter




132

11 aacutebra


























0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Eu

roacuteh

ek

taacuter




133







Economists 118th






31 p 124-126






Budapest p 357






Egyetem p 320


aacuteprilis p 25












134






Szerző

Toacuteth Orsolya

PhD hallgatoacute



tothorsolyaakigovhu


135





















Abstract















Bevezeteacutes




136














































februaacuter 14)


137







Anyag









Moacutedszer




























138

Eredmeacutenyek



















megfeleltek


























139






























teljes koumlrűen














140





megfigyelhetőek






































141












műkoumldtetni






















Moacutedszer







142

















februaacuter 18)




Toumlrveacutenyek





Rendeletek








februaacuter 18)

Jelenteacutesek





143









Szerző







144


145



Baranyai Zsolt 19

Czabadai Lilla 9



Kisvarga Szilvia 35













Toacuteth Roland 47




ELŐSZOacute





































A szerkesztők














Liptaacutek Katalin











Szaboacute Dorottya


Toacuteth Orsolya






8


9



CZABADAI LILLA














egyben








kihiacutevaacutes

JEL R1


Abstract
















10



communities


challenges

JEL R1

Bevezeteacutes





































11









2013)









Zaacutetori 2013)





























12




Eredmeacutenyek
















2011)
























13




























14































15





























16





2010)





























17






























ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29




5518














18









Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15



20120203]

Szerző(k)


PhD hallgatoacute




aldorfaigmailcom

Czabadai Lilla

PhD hallgatoacute






19



NETWORK

BARANYAI ZSOLT

VINOGRADOV SZERGEJ



Abstract













JEL Q12 Q15


















JEL Q12 Q15



20

Introduction















value





























21




where








evaluation system

L(WT) [hmiddotha-1


































22




2010

Regions

2006 2010

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]








Hungary 376 216 474 214


Economics)













Explanatory

variables 2006 2007 2008 2009 2010

Land

quality

[Category

1-4]

ETA 0423 0413 0414 0405 0385

BETA

0456

0423

0431

0412

0380

Region

[-]

ETA 0325 0321 0280 0307 0344

BETA 0341 0310 0283 0299 0326


R2E

2 029039 027032 025032 025031 025030





23












below (Table 3)


Title Regions


Land price

(LP)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 433 376 371 479 332 351 340 376

2010 511 519 529 628 456 391 405 474

Land value

(LV)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 598 810 815 740 554 677 975 750

2010 732 838 893 854 694 766 924 836

LPLVmiddot100

[]

2006 72 46 46 65 60 52 35 50

2010 70 62 59 74 66 51 44 57





















24




Conclusions























reduced

References



532-545











Vol (6) pp 209-232


25

Authors


assistant professor





associate professor





assistant professor





associate professor






26


27


ION RALUCA ANDREEA



Summary















countries


trade

JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18

Introduction




















28












peasants






























29




Country

Share of

agriculture

in the GDP

Share of

agriculture in

total

employment


Belgium 05 13

Bulgaria 42 68

Czech R 09 30

Denmark 12 24

Germany 06 16

Estonia 19 44

Ireland 11 45

Greece 25 124

Spain 20 42

France 14 29

Italy 16 37

Cyprus 18 38

Latvia 13 89

Lithuania 29 85

Luxembourg 02 12

Hungary 29 48

Malta 09 11

Netherlands 13 25

Austria 10 53

Poland 24 127

Portugal 13 99

Romania 59 286

Slovenia 13 86

Slovakia 08 30

Finland 08 42

Sweden 04 20










30







of 05 ha


Farm

size

class


Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultu

ral area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

0-5 8314 11834 3594 3948 502 281

5-10 1307 9160 182 1211 26 184

10-20 903 12663 44 571 19 269

20-50 774 24518 18 549 15 473

gt50 716 113430 21 7027 14 3480

Total 12014 171604 3859 13306 577 4686








Specification 2007 2008 2009 2010 2011


fund 238391 238391 238391 238391 238391


arable 94233 94151 94225 94040 93523

pastures 33300 33330 33138 32887 32777

hayfields 15314 15324 15280 15296 15535

vineyards and vine

nurseries 2180 2145 2154 2136 2113

orchards and tree

nurseries 2066 2073 2052 1986 1961




Crop production


31







cultivation


hectares)

Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Cultivated area

total 77772 77981 78841 78074 80816

Cereals of

which

51292 52107 52824 50406 52247

Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922

Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234

Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853

Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212

Oilseeds of

which 13404 12394 12538 14097 14725

Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648

Rape 3649 365 4199 5373 3927 971

Soybean 1332 499 488 639 721 779

Root crops of

which 3201 2984 297 2823 2794

Potatoes 233 2220 2223 2110 2128

Sugar beet 287 204 213 220 188 294

Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589


Development













32




2011

Hungary

2011

Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210

Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840

Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450

Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590

Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600

Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100

Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380

Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260

Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380

Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600







Conclusions







yields


land)












33

References



p12-19


p3








Development



75418 Aug 2005



Author


associate Professor



ralucaioneamasero


lecturer eng




mnovacuoradearo






ovnovacuoradearo


34


35



KISVARGA SZILVIA


Abstract

















JEL Q10










JEL Q10











36















noumlveacutenyek























itt fordiacutetva




37










































38

































39



















0

5

10

15

20

25

30

20100511 20100611 20100711

CCC

Caramba

Cultar

Regalis

Toprex

Kontrol


40


Matthiola i





Scabiosa a





Godetia g





Coreopsis g























41









juacutelius eleje)

















42







0

10

20

30

40

50

60

70

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


43





0

10

20

30

40

50

60

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


44











0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

100

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


45





Y KITANO

H


Y MATSUOKAa

M YAMAGUCHI

M




1010
















Szerzők

Kisvarga Szilvia

PhD-hallgatoacute




egyetemi docens




46


47



TEKINTETTEL


TOacuteTH ROLAND






















meg




Abstract












of protein crops



48






profitability

Bevezeteacutes























biacuter
















49



















teacutenyező




Eredmeacutenyek

Cukorreacutepa





















50









koumlzoumltt






















23

8 7

01

24

8 5

68

25

0 2

94

12

0 6

56

40

6 0

04

26

6 5

87

30

3 3

64

51

7 0

85

46

6 6

35

21

5 4

02

22

5 9

13

17

0 8

03

39

42

5 1

71

30

3

87

79

3

60

37

6

26

1 2

66

14

9 9

50

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





51









Tejtermeleacutes




















08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




52


















rapszodikus

-6 9

68

17

10

0 62

33

5

90

58

9 13

4 9

30

21

57

8

89

07

2 1

44

74

1

11

5 2

40

-30

92

6

-11

77

8

11

95

5

40

31

3

73

13

5

-41

35

3 -3

44

1

51

58

3

39

46

7

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





53



























08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




54















-27

96

2

18

40

2

36

41

3

-19

34

1

-36

57

9

-12

17

3

45

25

8

98

69

6

76

40

7

-35

37

1

12

21

9

21

21

9

-42

43

4

-70

77

3

-41

57

5

-57

97

69

07

7

55

16

2

-80 000

-40 000

0

40 000

80 000

120 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



neacutelkuumll)

06

08

10

12

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



55






























Egyetem



72-78



Konferencia CD





56









27-32




Szerzők




livi11bgmailcom







Kaacuteroly u 1



57



LIPTAacuteK KATALIN














JEL R23



Abstract













JEL R23


58

Bevezeteacutes



























1426

1036 915

826727

726 85

1635

879

1017

666595

637 660

55

75

95

115

135

155

175

Kouml

zeacutep

-M

agy

aro

rszaacuteg

Ny

ugat-

Du

naacuten

tuacutel

Kouml

zeacutep

-D

un

aacuten

tuacutel

Deacutel-

Du

naacutentuacute

l

Eacutesz

ak

-M

agy

aro

rszaacuteg

Eacutesz

ak

-Alf

oumlld

Deacutel-

Alf

oumlld

1995

2010


59



kisebb



























090

095

100

105

110

115

120

125

130

135

200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700

GDPfő



Deacutel-Alfoumlld

vaacute

lto

zaacute

s a

z e

lőző

eacutev

hez k

eacutep

est

(

)


60


















2

6

10

14

18

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Deacutel-Alfoumlld


61











35

40

45

50

55

60

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld

40

45

50

55

60

65

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld


62






















2002)

























63



1pn

1i

i

(1)






feliacuterhatjuk

ij

D

ijp

plogdLlogmaxij

(2)



j ij

ij

ijd

dp

(3)







1)(

n

pnP i ii

(4)





















64











osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 27 15 0 0 42


magas 0 0 23 18 41


Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
























elmozdulaacutes

478014

)001560360640(4

1)(

n

pnP i ii

(5)


65








osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 3 4 0 0 7


magas 0 0 6 2 8


Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28






























66







osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 17 26 0 0 43


magas 0 0 24 20 44


Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174

























537014

)001550440400(4

1)(

n

pnP i ii

(6)


67








osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 4 3 0 0 7


magas 0 1 2 4 7


Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28

























68











































69







51





szaacutem pp 53-67






Szerző



Miskolci Egyetem





70


71



AacuteGAZATOKBAN

















JEL E25 I23 O43


Abstract















JEL E25 I23 O43



72

Bevezeteacutes













































73



1996)











hosszabb taacutevon

































74
















MAGAS

KOumlZEPESEN

ALACSONY ALACSONY


1980 3260 817 3187 2736

1995 3656 996 3225 2123

2007 4339 1452 2475 1734


1980 2496 1224 3290 2991

1995 2888 1383 3165 2564

2007 3186 1509 2987 2318













75




-004 -002 0 002 004 006 008

USA

Szloveacutenia

Szlovaacutekia


Spain

Portugaacutelia

Olaszorszaacuteg


Maacutelta

Magyarorszaacuteg

Luxemburg

Litvaacutenia

Lettorszaacuteg

Lengyelorszaacuteg

Korea

Kanada

Japaacuten

Iacuterorszaacuteg

Hollandia


Franciaorszaacuteg

Finnorszaacuteg



Daacutenia

Csehorszaacuteg

Ciprus

Belgium

Ausztria

Ausztraacutelia




76








Moacutedszer




































77















Eredmeacutenyek
































78







Magyaraacutezoacute


Koumlzepesen

magas

Koumlzepesen

alacsony Alacsony


(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)

Δln(GVAfő)i

t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044

(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)

ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008

(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)


minus042

(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)

ln(UN_BE

N)it minus007 0005 minus005 -0006

(-261) (023) (-184) (-028)


(-238) (-176) (078)

Megfigyeleacutes

ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57

Orszaacutegok

szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30

Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195



















79

























Press Cambridge




280




httpwwweuklemsnet



2005 No 01










80



No 2 pp 407ndash437



1783ndash1807






182 Vienna


CA


Massachusetts






Szerzők


Debreceni Egyetem




81


























szolgaacutelja



Abstract















82





Bevezeteacutes

















83















megceacutelozni





























84





Eredmeacutenyek




















85




























86
























(wwwszilvauthu)


87





















A projekt






Projektpartnerek

egyeacuteni



Lovagrend 103 852 5 466



Iparkamara

56 642 1 156










bontaacutesban



88
















Oumlsszegzeacutes





























89


















7 wwwszilvauthu

Szerző(k)


adjunktus












adjunktus




pelilaszlogtksziehu



90


91



Introduction





agriculture
















analysis




Data sources are







92






cents a day














mld euro (table 1)


chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013


54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401

2 Preservation and


58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125

21 Market

expenditures and

direct payments

45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085

3 Citizenships

freedom and

security

1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221


6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935

5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225

6 Compensation 445 207 210 - - - - 862

Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769






93




















(mill euro)


94






variables


by given




(++)



the amount of



is 071


production is 284



source ŠUacute SR





95

















Employment



decreased by 3507




96


5 193 employees)


(red line)

source ŠUacute SR

The land use





source ŠUacute SR




97





1 Direct payments

2 Rural development



















2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652








(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99


Source MF SR





98




source MF SR














Direct payments











in years 2005 - 2011


99



eligible area (PEA)
























100


AGRI












unchanged









GVAAWU


101


AGRI





2nd










2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



Total 70 80 90 100 100 100 100

Source VUacuteEPP




payment SAPS)






102

Capping











hectare


hectare















months



103


source ŠUacute SR


source ŠUacute SR













30

50

70

90

110

130

150

2007 2008 2009 2010 2011 2012



104







Greening













total area





105



Year Parameter

of farms in classes

Direct payments

150 -

200

(ths euro)

200 -

250 (ths

euro)

250 -

300 (ths

euro)

300 gt

(ths euro)

of

farms

together

Decreasing

(mil euro)

of

reduction

compared

to the

claim

2014

Variant 30 034 021 017 021 094 124 426

Variant 20 051 034 017 043 145 22 574

Variant 10 064 051 03 055 2 362 727

Variant 0 149 051 034 09 324 557 876

2020

Variant 30 03 021 026 021 098 146 465

Variant 20 06 038 017 047 162 258 621

Variant 10 085 055 03 068 239 421 776

Variant 0 192 055 038 102 388 645 931


















2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Harvested area

(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889

Production

(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832

Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191

Source ŠUacute SR


106












feed


growth of



dairy


Conclusion

























107




References






UacuteVTIP Nitra



SPU Nitra


Manchester



Nitra









Nitra






Nitra

Internet resources




108




2013]


from










November 2013]


9 wwwlandgovsk


Author







109


MAGYARORSZAacuteGON

SZABOacute DOROTTYA























szokaacutesok

JEL Q19


Abstract









agriculture






110



into account




JEL Q19

Bevezeteacutes




























pedig ritkaacutek












111





















feldolgozaacutesra















feldolgozoacute





Mozgoacute bolt







Mezőgazdasaacuteg



kitelepuumlleacutes





112


























2012 2013

Vaacuteltozaacutes

() Piac


Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()


Helyi termelői 118 260 171 322 +449

Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179











adatbaacutezisba


113















2013)


























114
































412

219

157

588

781

843

0 20 40 60 80 100



Haacutezhoz



115

















































116









































121o






117



























Agriculture p 87










268o



2004 p19-25






118

Szerző

Szaboacute Dorottya




PhD hallgatoacute



szabodonebihgovhu


119



TOacuteTH ORSOLYA





mellett
















States

Abstract

















120

Bevezeteacutes









et al 2008)





































121






uumlzemszerkezettel





szaacutemunkra





partneruumlnk is












i j

ji xxnx

G22

1



















122

Eredmeacutenyek

















1 aacutebra


(2004 2013)




Unioacute tagja

142

66

476

137

4099

4126

204

3457

3296

442

2637

646

225

77

528

508

185

2997

272

745

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2013


123














gyarapodott 2011-re

2 aacutebra








25

22

51

49

11

25

141

21

21

21

36

74

54

18

17

17

17

19

09

20

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2011


124












tekinteteacuteben

3 aacutebra










531561

486

589

479 473

607

446

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Szaacutezaleacute

k

()


125

4 aacutebra





















hazai mutatoacute

539

9681 79

34

142

259

558

0

10

20

30

40

50

60

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Hek

taacuter


126




5 aacutebra











0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100


Term

ő t

eruuml

let

(ku

mu

laacutelt

)

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia



127

6 aacutebra






















42

13 12

23

52

08 09 102

05

20

1011

060708

115

0

1

2

3

4

5

6

Neacutem

etors

zaacuteg

Franci

aorszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Hol

landi

a

Rom

aacutenia

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

EU-2

8

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


128

7 aacutebra




















528

98

231

485

237

59

276

649

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacutef

ő


129

8 aacutebra















hazaacutenkban












624

33

97

242

97

42

478

4314

97

186

43

79

48

81

38

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


130



9 aacutebra










duplaacuteja







tekinteteacuteben




24

97

30

4636

159

37 35

10

67

323941

231

4141

00

50

100

150

200

250

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Neacutem

etors

zaacuteg

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


131

10 aacutebra













tekintve

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Euroacute

hek

taacuter




132

11 aacutebra


























0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Eu

roacuteh

ek

taacuter




133







Economists 118th






31 p 124-126






Budapest p 357






Egyetem p 320


aacuteprilis p 25












134






Szerző

Toacuteth Orsolya

PhD hallgatoacute



tothorsolyaakigovhu


135





















Abstract















Bevezeteacutes




136














































februaacuter 14)


137







Anyag









Moacutedszer




























138

Eredmeacutenyek



















megfeleltek


























139






























teljes koumlrűen














140





megfigyelhetőek






































141












műkoumldtetni






















Moacutedszer







142

















februaacuter 18)




Toumlrveacutenyek





Rendeletek








februaacuter 18)

Jelenteacutesek





143









Szerző







144


145



Baranyai Zsolt 19

Czabadai Lilla 9



Kisvarga Szilvia 35













Toacuteth Roland 47

















Liptaacutek Katalin











Szaboacute Dorottya


Toacuteth Orsolya






8


9



CZABADAI LILLA














egyben








kihiacutevaacutes

JEL R1


Abstract
















10



communities


challenges

JEL R1

Bevezeteacutes





































11









2013)









Zaacutetori 2013)





























12




Eredmeacutenyek
















2011)
























13




























14































15





























16





2010)





























17






























ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29




5518














18









Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15



20120203]

Szerző(k)


PhD hallgatoacute




aldorfaigmailcom

Czabadai Lilla

PhD hallgatoacute






19



NETWORK

BARANYAI ZSOLT

VINOGRADOV SZERGEJ



Abstract













JEL Q12 Q15


















JEL Q12 Q15



20

Introduction















value





























21




where








evaluation system

L(WT) [hmiddotha-1


































22




2010

Regions

2006 2010

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]








Hungary 376 216 474 214


Economics)













Explanatory

variables 2006 2007 2008 2009 2010

Land

quality

[Category

1-4]

ETA 0423 0413 0414 0405 0385

BETA

0456

0423

0431

0412

0380

Region

[-]

ETA 0325 0321 0280 0307 0344

BETA 0341 0310 0283 0299 0326


R2E

2 029039 027032 025032 025031 025030





23












below (Table 3)


Title Regions


Land price

(LP)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 433 376 371 479 332 351 340 376

2010 511 519 529 628 456 391 405 474

Land value

(LV)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 598 810 815 740 554 677 975 750

2010 732 838 893 854 694 766 924 836

LPLVmiddot100

[]

2006 72 46 46 65 60 52 35 50

2010 70 62 59 74 66 51 44 57





















24




Conclusions























reduced

References



532-545











Vol (6) pp 209-232


25

Authors


assistant professor





associate professor





assistant professor





associate professor






26


27


ION RALUCA ANDREEA



Summary















countries


trade

JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18

Introduction




















28












peasants






























29




Country

Share of

agriculture

in the GDP

Share of

agriculture in

total

employment


Belgium 05 13

Bulgaria 42 68

Czech R 09 30

Denmark 12 24

Germany 06 16

Estonia 19 44

Ireland 11 45

Greece 25 124

Spain 20 42

France 14 29

Italy 16 37

Cyprus 18 38

Latvia 13 89

Lithuania 29 85

Luxembourg 02 12

Hungary 29 48

Malta 09 11

Netherlands 13 25

Austria 10 53

Poland 24 127

Portugal 13 99

Romania 59 286

Slovenia 13 86

Slovakia 08 30

Finland 08 42

Sweden 04 20










30







of 05 ha


Farm

size

class


Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultu

ral area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

0-5 8314 11834 3594 3948 502 281

5-10 1307 9160 182 1211 26 184

10-20 903 12663 44 571 19 269

20-50 774 24518 18 549 15 473

gt50 716 113430 21 7027 14 3480

Total 12014 171604 3859 13306 577 4686








Specification 2007 2008 2009 2010 2011


fund 238391 238391 238391 238391 238391


arable 94233 94151 94225 94040 93523

pastures 33300 33330 33138 32887 32777

hayfields 15314 15324 15280 15296 15535

vineyards and vine

nurseries 2180 2145 2154 2136 2113

orchards and tree

nurseries 2066 2073 2052 1986 1961




Crop production


31







cultivation


hectares)

Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Cultivated area

total 77772 77981 78841 78074 80816

Cereals of

which

51292 52107 52824 50406 52247

Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922

Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234

Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853

Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212

Oilseeds of

which 13404 12394 12538 14097 14725

Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648

Rape 3649 365 4199 5373 3927 971

Soybean 1332 499 488 639 721 779

Root crops of

which 3201 2984 297 2823 2794

Potatoes 233 2220 2223 2110 2128

Sugar beet 287 204 213 220 188 294

Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589


Development













32




2011

Hungary

2011

Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210

Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840

Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450

Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590

Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600

Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100

Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380

Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260

Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380

Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600







Conclusions







yields


land)












33

References



p12-19


p3








Development



75418 Aug 2005



Author


associate Professor



ralucaioneamasero


lecturer eng




mnovacuoradearo






ovnovacuoradearo


34


35



KISVARGA SZILVIA


Abstract

















JEL Q10










JEL Q10











36















noumlveacutenyek























itt fordiacutetva




37










































38

































39



















0

5

10

15

20

25

30

20100511 20100611 20100711

CCC

Caramba

Cultar

Regalis

Toprex

Kontrol


40


Matthiola i





Scabiosa a





Godetia g





Coreopsis g























41









juacutelius eleje)

















42







0

10

20

30

40

50

60

70

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


43





0

10

20

30

40

50

60

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


44











0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

100

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


45





Y KITANO

H


Y MATSUOKAa

M YAMAGUCHI

M




1010
















Szerzők

Kisvarga Szilvia

PhD-hallgatoacute




egyetemi docens




46


47



TEKINTETTEL


TOacuteTH ROLAND






















meg




Abstract












of protein crops



48






profitability

Bevezeteacutes























biacuter
















49



















teacutenyező




Eredmeacutenyek

Cukorreacutepa





















50









koumlzoumltt






















23

8 7

01

24

8 5

68

25

0 2

94

12

0 6

56

40

6 0

04

26

6 5

87

30

3 3

64

51

7 0

85

46

6 6

35

21

5 4

02

22

5 9

13

17

0 8

03

39

42

5 1

71

30

3

87

79

3

60

37

6

26

1 2

66

14

9 9

50

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





51









Tejtermeleacutes




















08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




52


















rapszodikus

-6 9

68

17

10

0 62

33

5

90

58

9 13

4 9

30

21

57

8

89

07

2 1

44

74

1

11

5 2

40

-30

92

6

-11

77

8

11

95

5

40

31

3

73

13

5

-41

35

3 -3

44

1

51

58

3

39

46

7

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





53



























08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




54















-27

96

2

18

40

2

36

41

3

-19

34

1

-36

57

9

-12

17

3

45

25

8

98

69

6

76

40

7

-35

37

1

12

21

9

21

21

9

-42

43

4

-70

77

3

-41

57

5

-57

97

69

07

7

55

16

2

-80 000

-40 000

0

40 000

80 000

120 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



neacutelkuumll)

06

08

10

12

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



55






























Egyetem



72-78



Konferencia CD





56









27-32




Szerzők




livi11bgmailcom







Kaacuteroly u 1



57



LIPTAacuteK KATALIN














JEL R23



Abstract













JEL R23


58

Bevezeteacutes



























1426

1036 915

826727

726 85

1635

879

1017

666595

637 660

55

75

95

115

135

155

175

Kouml

zeacutep

-M

agy

aro

rszaacuteg

Ny

ugat-

Du

naacuten

tuacutel

Kouml

zeacutep

-D

un

aacuten

tuacutel

Deacutel-

Du

naacutentuacute

l

Eacutesz

ak

-M

agy

aro

rszaacuteg

Eacutesz

ak

-Alf

oumlld

Deacutel-

Alf

oumlld

1995

2010


59



kisebb



























090

095

100

105

110

115

120

125

130

135

200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700

GDPfő



Deacutel-Alfoumlld

vaacute

lto

zaacute

s a

z e

lőző

eacutev

hez k

eacutep

est

(

)


60


















2

6

10

14

18

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Deacutel-Alfoumlld


61











35

40

45

50

55

60

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld

40

45

50

55

60

65

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld


62






















2002)

























63



1pn

1i

i

(1)






feliacuterhatjuk

ij

D

ijp

plogdLlogmaxij

(2)



j ij

ij

ijd

dp

(3)







1)(

n

pnP i ii

(4)





















64











osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 27 15 0 0 42


magas 0 0 23 18 41


Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
























elmozdulaacutes

478014

)001560360640(4

1)(

n

pnP i ii

(5)


65








osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 3 4 0 0 7


magas 0 0 6 2 8


Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28






























66







osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 17 26 0 0 43


magas 0 0 24 20 44


Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174

























537014

)001550440400(4

1)(

n

pnP i ii

(6)


67








osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 4 3 0 0 7


magas 0 1 2 4 7


Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28

























68











































69







51





szaacutem pp 53-67






Szerző



Miskolci Egyetem





70


71



AacuteGAZATOKBAN

















JEL E25 I23 O43


Abstract















JEL E25 I23 O43



72

Bevezeteacutes













































73



1996)











hosszabb taacutevon

































74
















MAGAS

KOumlZEPESEN

ALACSONY ALACSONY


1980 3260 817 3187 2736

1995 3656 996 3225 2123

2007 4339 1452 2475 1734


1980 2496 1224 3290 2991

1995 2888 1383 3165 2564

2007 3186 1509 2987 2318













75




-004 -002 0 002 004 006 008

USA

Szloveacutenia

Szlovaacutekia


Spain

Portugaacutelia

Olaszorszaacuteg


Maacutelta

Magyarorszaacuteg

Luxemburg

Litvaacutenia

Lettorszaacuteg

Lengyelorszaacuteg

Korea

Kanada

Japaacuten

Iacuterorszaacuteg

Hollandia


Franciaorszaacuteg

Finnorszaacuteg



Daacutenia

Csehorszaacuteg

Ciprus

Belgium

Ausztria

Ausztraacutelia




76








Moacutedszer




































77















Eredmeacutenyek
































78







Magyaraacutezoacute


Koumlzepesen

magas

Koumlzepesen

alacsony Alacsony


(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)

Δln(GVAfő)i

t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044

(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)

ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008

(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)


minus042

(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)

ln(UN_BE

N)it minus007 0005 minus005 -0006

(-261) (023) (-184) (-028)


(-238) (-176) (078)

Megfigyeleacutes

ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57

Orszaacutegok

szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30

Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195



















79

























Press Cambridge




280




httpwwweuklemsnet



2005 No 01










80



No 2 pp 407ndash437



1783ndash1807






182 Vienna


CA


Massachusetts






Szerzők


Debreceni Egyetem




81


























szolgaacutelja



Abstract















82





Bevezeteacutes

















83















megceacutelozni





























84





Eredmeacutenyek




















85




























86
























(wwwszilvauthu)


87





















A projekt






Projektpartnerek

egyeacuteni



Lovagrend 103 852 5 466



Iparkamara

56 642 1 156










bontaacutesban



88
















Oumlsszegzeacutes





























89


















7 wwwszilvauthu

Szerző(k)


adjunktus












adjunktus




pelilaszlogtksziehu



90


91



Introduction





agriculture
















analysis




Data sources are







92






cents a day














mld euro (table 1)


chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013


54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401

2 Preservation and


58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125

21 Market

expenditures and

direct payments

45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085

3 Citizenships

freedom and

security

1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221


6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935

5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225

6 Compensation 445 207 210 - - - - 862

Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769






93




















(mill euro)


94






variables


by given




(++)



the amount of



is 071


production is 284



source ŠUacute SR





95

















Employment



decreased by 3507




96


5 193 employees)


(red line)

source ŠUacute SR

The land use





source ŠUacute SR




97





1 Direct payments

2 Rural development



















2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652








(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99


Source MF SR





98




source MF SR














Direct payments











in years 2005 - 2011


99



eligible area (PEA)
























100


AGRI












unchanged









GVAAWU


101


AGRI





2nd










2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



Total 70 80 90 100 100 100 100

Source VUacuteEPP




payment SAPS)






102

Capping











hectare


hectare















months



103


source ŠUacute SR


source ŠUacute SR













30

50

70

90

110

130

150

2007 2008 2009 2010 2011 2012



104







Greening













total area





105



Year Parameter

of farms in classes

Direct payments

150 -

200

(ths euro)

200 -

250 (ths

euro)

250 -

300 (ths

euro)

300 gt

(ths euro)

of

farms

together

Decreasing

(mil euro)

of

reduction

compared

to the

claim

2014

Variant 30 034 021 017 021 094 124 426

Variant 20 051 034 017 043 145 22 574

Variant 10 064 051 03 055 2 362 727

Variant 0 149 051 034 09 324 557 876

2020

Variant 30 03 021 026 021 098 146 465

Variant 20 06 038 017 047 162 258 621

Variant 10 085 055 03 068 239 421 776

Variant 0 192 055 038 102 388 645 931


















2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Harvested area

(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889

Production

(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832

Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191

Source ŠUacute SR


106












feed


growth of



dairy


Conclusion

























107




References






UacuteVTIP Nitra



SPU Nitra


Manchester



Nitra









Nitra






Nitra

Internet resources




108




2013]


from










November 2013]


9 wwwlandgovsk


Author







109


MAGYARORSZAacuteGON

SZABOacute DOROTTYA























szokaacutesok

JEL Q19


Abstract









agriculture






110



into account




JEL Q19

Bevezeteacutes




























pedig ritkaacutek












111





















feldolgozaacutesra















feldolgozoacute





Mozgoacute bolt







Mezőgazdasaacuteg



kitelepuumlleacutes





112


























2012 2013

Vaacuteltozaacutes

() Piac


Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()


Helyi termelői 118 260 171 322 +449

Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179











adatbaacutezisba


113















2013)


























114
































412

219

157

588

781

843

0 20 40 60 80 100



Haacutezhoz



115

















































116









































121o






117



























Agriculture p 87










268o



2004 p19-25






118

Szerző

Szaboacute Dorottya




PhD hallgatoacute



szabodonebihgovhu


119



TOacuteTH ORSOLYA





mellett
















States

Abstract

















120

Bevezeteacutes









et al 2008)





































121






uumlzemszerkezettel





szaacutemunkra





partneruumlnk is












i j

ji xxnx

G22

1



















122

Eredmeacutenyek

















1 aacutebra


(2004 2013)




Unioacute tagja

142

66

476

137

4099

4126

204

3457

3296

442

2637

646

225

77

528

508

185

2997

272

745

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2013


123














gyarapodott 2011-re

2 aacutebra








25

22

51

49

11

25

141

21

21

21

36

74

54

18

17

17

17

19

09

20

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2011


124












tekinteteacuteben

3 aacutebra










531561

486

589

479 473

607

446

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Szaacutezaleacute

k

()


125

4 aacutebra





















hazai mutatoacute

539

9681 79

34

142

259

558

0

10

20

30

40

50

60

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Hek

taacuter


126




5 aacutebra











0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100


Term

ő t

eruuml

let

(ku

mu

laacutelt

)

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia



127

6 aacutebra






















42

13 12

23

52

08 09 102

05

20

1011

060708

115

0

1

2

3

4

5

6

Neacutem

etors

zaacuteg

Franci

aorszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Hol

landi

a

Rom

aacutenia

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

EU-2

8

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


128

7 aacutebra




















528

98

231

485

237

59

276

649

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacutef

ő


129

8 aacutebra















hazaacutenkban












624

33

97

242

97

42

478

4314

97

186

43

79

48

81

38

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


130



9 aacutebra










duplaacuteja







tekinteteacuteben




24

97

30

4636

159

37 35

10

67

323941

231

4141

00

50

100

150

200

250

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Neacutem

etors

zaacuteg

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


131

10 aacutebra













tekintve

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Euroacute

hek

taacuter




132

11 aacutebra


























0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Eu

roacuteh

ek

taacuter




133







Economists 118th






31 p 124-126






Budapest p 357






Egyetem p 320


aacuteprilis p 25












134






Szerző

Toacuteth Orsolya

PhD hallgatoacute



tothorsolyaakigovhu


135





















Abstract















Bevezeteacutes




136














































februaacuter 14)


137







Anyag









Moacutedszer




























138

Eredmeacutenyek



















megfeleltek


























139






























teljes koumlrűen














140





megfigyelhetőek






































141












műkoumldtetni






















Moacutedszer







142

















februaacuter 18)




Toumlrveacutenyek





Rendeletek








februaacuter 18)

Jelenteacutesek





143









Szerző







144


145



Baranyai Zsolt 19

Czabadai Lilla 9



Kisvarga Szilvia 35













Toacuteth Roland 47





8


9



CZABADAI LILLA














egyben








kihiacutevaacutes

JEL R1


Abstract
















10



communities


challenges

JEL R1

Bevezeteacutes





































11









2013)









Zaacutetori 2013)





























12




Eredmeacutenyek
















2011)
























13




























14































15





























16





2010)





























17






























ISBN 978-963-269-408-5 pp 27-29




5518














18









Budapest ISBN 978-963-503-538-0 pp14-15



20120203]

Szerző(k)


PhD hallgatoacute




aldorfaigmailcom

Czabadai Lilla

PhD hallgatoacute






19



NETWORK

BARANYAI ZSOLT

VINOGRADOV SZERGEJ



Abstract













JEL Q12 Q15


















JEL Q12 Q15



20

Introduction















value





























21




where








evaluation system

L(WT) [hmiddotha-1


































22




2010

Regions

2006 2010

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]

Land price

[1000

HUFha-1

]

Land

quality

[AK]








Hungary 376 216 474 214


Economics)













Explanatory

variables 2006 2007 2008 2009 2010

Land

quality

[Category

1-4]

ETA 0423 0413 0414 0405 0385

BETA

0456

0423

0431

0412

0380

Region

[-]

ETA 0325 0321 0280 0307 0344

BETA 0341 0310 0283 0299 0326


R2E

2 029039 027032 025032 025031 025030





23












below (Table 3)


Title Regions


Land price

(LP)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 433 376 371 479 332 351 340 376

2010 511 519 529 628 456 391 405 474

Land value

(LV)

[1000

HUFmiddotha-1

]

2006 598 810 815 740 554 677 975 750

2010 732 838 893 854 694 766 924 836

LPLVmiddot100

[]

2006 72 46 46 65 60 52 35 50

2010 70 62 59 74 66 51 44 57





















24




Conclusions























reduced

References



532-545











Vol (6) pp 209-232


25

Authors


assistant professor





associate professor





assistant professor





associate professor






26


27


ION RALUCA ANDREEA



Summary















countries


trade

JEL A10 E60 Q13 Q15 Q17 Q18

Introduction




















28












peasants






























29




Country

Share of

agriculture

in the GDP

Share of

agriculture in

total

employment


Belgium 05 13

Bulgaria 42 68

Czech R 09 30

Denmark 12 24

Germany 06 16

Estonia 19 44

Ireland 11 45

Greece 25 124

Spain 20 42

France 14 29

Italy 16 37

Cyprus 18 38

Latvia 13 89

Lithuania 29 85

Luxembourg 02 12

Hungary 29 48

Malta 09 11

Netherlands 13 25

Austria 10 53

Poland 24 127

Portugal 13 99

Romania 59 286

Slovenia 13 86

Slovakia 08 30

Finland 08 42

Sweden 04 20










30







of 05 ha


Farm

size

class


Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultu

ral area

(x1000

ha)

Number

of

holdings

(x1000)

Utilized

agricultur

al area

(x1000

ha)

0-5 8314 11834 3594 3948 502 281

5-10 1307 9160 182 1211 26 184

10-20 903 12663 44 571 19 269

20-50 774 24518 18 549 15 473

gt50 716 113430 21 7027 14 3480

Total 12014 171604 3859 13306 577 4686








Specification 2007 2008 2009 2010 2011


fund 238391 238391 238391 238391 238391


arable 94233 94151 94225 94040 93523

pastures 33300 33330 33138 32887 32777

hayfields 15314 15324 15280 15296 15535

vineyards and vine

nurseries 2180 2145 2154 2136 2113

orchards and tree

nurseries 2066 2073 2052 1986 1961




Crop production


31







cultivation


hectares)

Crop 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Cultivated area

total 77772 77981 78841 78074 80816

Cereals of

which

51292 52107 52824 50406 52247

Wheat 19750 21103 21488 21624 19470 19922

Barley 3638 3940 5175 5158 4195 4234

Oatmeal 2087 2004 2027 1814 1853

Maize 25247 24415 23388 20984 25897 27212

Oilseeds of

which 13404 12394 12538 14097 14725

Sunflower 8359 8139 7661 7908 9950 10648

Rape 3649 365 4199 5373 3927 971

Soybean 1332 499 488 639 721 779

Root crops of

which 3201 2984 297 2823 2794

Potatoes 233 2220 2223 2110 2128

Sugar beet 287 204 213 220 188 294

Vegetables 2534 2686 2671 2627 2634 2589


Development













32




2011

Hungary

2011

Wheat 1541 3403 2421 2688 3663 5600 4210

Barley 1461 3069 2284 2542 3170 4320 3840

Oats 1206 1906 1459 1679 2028 2910 2450

Maize grains 1526 3215 3409 4309 4525 7650 6590

Potatoes 13663 14108 15498 13354 16554 31100 28600

Sugar beet 26065 34564 38296 38036 35103 11600 9100

Sunflower 654 1437 1433 1597 1798 2040 2380

Rape 991 1844 1357 1755 1882 2860 2260

Soy beans 1021 1817 1726 2345 1980 2840 2380

Tomatoes 13916 15814 15395 15443 17602 59600 90600







Conclusions







yields


land)












33

References



p12-19


p3








Development



75418 Aug 2005



Author


associate Professor



ralucaioneamasero


lecturer eng




mnovacuoradearo






ovnovacuoradearo


34


35



KISVARGA SZILVIA


Abstract

















JEL Q10










JEL Q10











36















noumlveacutenyek























itt fordiacutetva




37










































38

































39



















0

5

10

15

20

25

30

20100511 20100611 20100711

CCC

Caramba

Cultar

Regalis

Toprex

Kontrol


40


Matthiola i





Scabiosa a





Godetia g





Coreopsis g























41









juacutelius eleje)

















42







0

10

20

30

40

50

60

70

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


43





0

10

20

30

40

50

60

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


44











0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a

0102030405060708090

100

Matthiola i

Schizanthus w

Scabiosa a


45





Y KITANO

H


Y MATSUOKAa

M YAMAGUCHI

M




1010
















Szerzők

Kisvarga Szilvia

PhD-hallgatoacute




egyetemi docens




46


47



TEKINTETTEL


TOacuteTH ROLAND






















meg




Abstract












of protein crops



48






profitability

Bevezeteacutes























biacuter
















49



















teacutenyező




Eredmeacutenyek

Cukorreacutepa





















50









koumlzoumltt






















23

8 7

01

24

8 5

68

25

0 2

94

12

0 6

56

40

6 0

04

26

6 5

87

30

3 3

64

51

7 0

85

46

6 6

35

21

5 4

02

22

5 9

13

17

0 8

03

39

42

5 1

71

30

3

87

79

3

60

37

6

26

1 2

66

14

9 9

50

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

600 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





51









Tejtermeleacutes




















08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




52


















rapszodikus

-6 9

68

17

10

0 62

33

5

90

58

9 13

4 9

30

21

57

8

89

07

2 1

44

74

1

11

5 2

40

-30

92

6

-11

77

8

11

95

5

40

31

3

73

13

5

-41

35

3 -3

44

1

51

58

3

39

46

7

-100 000

-50 000

0

50 000

100 000

150 000

200 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012





53



























08

09

10

11

12

13

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012




54















-27

96

2

18

40

2

36

41

3

-19

34

1

-36

57

9

-12

17

3

45

25

8

98

69

6

76

40

7

-35

37

1

12

21

9

21

21

9

-42

43

4

-70

77

3

-41

57

5

-57

97

69

07

7

55

16

2

-80 000

-40 000

0

40 000

80 000

120 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



neacutelkuumll)

06

08

10

12

14

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012



55






























Egyetem



72-78



Konferencia CD





56









27-32




Szerzők




livi11bgmailcom







Kaacuteroly u 1



57



LIPTAacuteK KATALIN














JEL R23



Abstract













JEL R23


58

Bevezeteacutes



























1426

1036 915

826727

726 85

1635

879

1017

666595

637 660

55

75

95

115

135

155

175

Kouml

zeacutep

-M

agy

aro

rszaacuteg

Ny

ugat-

Du

naacuten

tuacutel

Kouml

zeacutep

-D

un

aacuten

tuacutel

Deacutel-

Du

naacutentuacute

l

Eacutesz

ak

-M

agy

aro

rszaacuteg

Eacutesz

ak

-Alf

oumlld

Deacutel-

Alf

oumlld

1995

2010


59



kisebb



























090

095

100

105

110

115

120

125

130

135

200 700 1200 1700 2200 2700 3200 3700 4200 4700

GDPfő



Deacutel-Alfoumlld

vaacute

lto

zaacute

s a

z e

lőző

eacutev

hez k

eacutep

est

(

)


60


















2

6

10

14

18

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012



Deacutel-Alfoumlld


61











35

40

45

50

55

60

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld

40

45

50

55

60

65

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12



Deacutel-Alfoumlld


62






















2002)

























63



1pn

1i

i

(1)






feliacuterhatjuk

ij

D

ijp

plogdLlogmaxij

(2)



j ij

ij

ijd

dp

(3)







1)(

n

pnP i ii

(4)





















64











osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 27 15 0 0 42


magas 0 0 23 18 41


Oumlsszesen (2008) 29 31 49 59 168
























elmozdulaacutes

478014

)001560360640(4

1)(

n

pnP i ii

(5)


65








osztaacutelyok

2008 Oumlsszesen


magas

2004

alacsony 3 4 0 0 7


magas 0 0 6 2 8


Oumlsszesen (2008) 3 7 9 9 28






























66







osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 17 26 0 0 43


magas 0 0 24 20 44


Oumlsszesen (2010) 17 45 48 64 174

























537014

)001550440400(4

1)(

n

pnP i ii

(6)


67








osztaacutelyok

2010 Oumlsszesen


magas

2008

alacsony 4 3 0 0 7


magas 0 1 2 4 7


Oumlsszesen (2010) 4 7 5 12 28

























68











































69







51





szaacutem pp 53-67






Szerző



Miskolci Egyetem





70


71



AacuteGAZATOKBAN

















JEL E25 I23 O43


Abstract















JEL E25 I23 O43



72

Bevezeteacutes













































73



1996)











hosszabb taacutevon

































74
















MAGAS

KOumlZEPESEN

ALACSONY ALACSONY


1980 3260 817 3187 2736

1995 3656 996 3225 2123

2007 4339 1452 2475 1734


1980 2496 1224 3290 2991

1995 2888 1383 3165 2564

2007 3186 1509 2987 2318













75




-004 -002 0 002 004 006 008

USA

Szloveacutenia

Szlovaacutekia


Spain

Portugaacutelia

Olaszorszaacuteg


Maacutelta

Magyarorszaacuteg

Luxemburg

Litvaacutenia

Lettorszaacuteg

Lengyelorszaacuteg

Korea

Kanada

Japaacuten

Iacuterorszaacuteg

Hollandia


Franciaorszaacuteg

Finnorszaacuteg



Daacutenia

Csehorszaacuteg

Ciprus

Belgium

Ausztria

Ausztraacutelia




76








Moacutedszer




































77















Eredmeacutenyek
































78







Magyaraacutezoacute


Koumlzepesen

magas

Koumlzepesen

alacsony Alacsony


(-149) (077) (-281) (-199) (-316) (-202) (-032) (005)

Δln(GVAfő)i

t-1 -0221 -0464 047 028 0145 0184 056 044

(-072) (-138) (307) (181) (085) (11) (444) (208)

ln(INV)it 016 -0061 041 030 042 026 0045 0008

(2314) (-045) (313) (257) (35) (166) (059) (008)


minus042

(-183) (-152) (-514) (-403) (-389) (-376) (-384) (-251)

ln(UN_BE

N)it minus007 0005 minus005 -0006

(-261) (023) (-184) (-028)


(-238) (-176) (078)

Megfigyeleacutes

ek szaacutema 60 58 60 55 60 50 60 57

Orszaacutegok

szaacutema 30 30 30 30 30 30 30 30

Wald-teszt 71 104 267 218 181 184 615 195



















79

























Press Cambridge




280




httpwwweuklemsnet



2005 No 01










80



No 2 pp 407ndash437



1783ndash1807






182 Vienna


CA


Massachusetts






Szerzők


Debreceni Egyetem




81


























szolgaacutelja



Abstract















82





Bevezeteacutes

















83















megceacutelozni





























84





Eredmeacutenyek




















85




























86
























(wwwszilvauthu)


87





















A projekt






Projektpartnerek

egyeacuteni



Lovagrend 103 852 5 466



Iparkamara

56 642 1 156










bontaacutesban



88
















Oumlsszegzeacutes





























89


















7 wwwszilvauthu

Szerző(k)


adjunktus












adjunktus




pelilaszlogtksziehu



90


91



Introduction





agriculture
















analysis




Data sources are







92






cents a day














mld euro (table 1)


chapter 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 - 2013


54 405 56 736 59 197 61 144 63 601 66 640 69 678 431 401

2 Preservation and


58 351 58 800 59 252 59 726 60 191 60 663 61 142 418 125

21 Market

expenditures and

direct payments

45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574 330 085

3 Citizenships

freedom and

security

1 273 1 362 1 523 1 693 1 889 2 105 2 376 12 221


6 578 7 002 7 440 7 893 8 430 8 997 9 595 55 935

5 Administration 7 039 7 380 7 699 8 008 8 334 8 670 9 095 56 225

6 Compensation 445 207 210 - - - - 862

Total 128 091 131 487 135 321 138 464 142 445 147 075 151 886 974 769






93




















(mill euro)


94






variables


by given




(++)



the amount of



is 071


production is 284



source ŠUacute SR





95

















Employment



decreased by 3507




96


5 193 employees)


(red line)

source ŠUacute SR

The land use





source ŠUacute SR




97





1 Direct payments

2 Rural development



















2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Direct payments 24547 23325 25101 36078 22393 3641 3376 3652








(funds of ES) 2649 3787 3768 3768 3768 376 109 99


Source MF SR





98




source MF SR














Direct payments











in years 2005 - 2011


99



eligible area (PEA)
























100


AGRI












unchanged









GVAAWU


101


AGRI





2nd










2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013



Total 70 80 90 100 100 100 100

Source VUacuteEPP




payment SAPS)






102

Capping











hectare


hectare















months



103


source ŠUacute SR


source ŠUacute SR













30

50

70

90

110

130

150

2007 2008 2009 2010 2011 2012



104







Greening













total area





105



Year Parameter

of farms in classes

Direct payments

150 -

200

(ths euro)

200 -

250 (ths

euro)

250 -

300 (ths

euro)

300 gt

(ths euro)

of

farms

together

Decreasing

(mil euro)

of

reduction

compared

to the

claim

2014

Variant 30 034 021 017 021 094 124 426

Variant 20 051 034 017 043 145 22 574

Variant 10 064 051 03 055 2 362 727

Variant 0 149 051 034 09 324 557 876

2020

Variant 30 03 021 026 021 098 146 465

Variant 20 06 038 017 047 162 258 621

Variant 10 085 055 03 068 239 421 776

Variant 0 192 055 038 102 388 645 931


















2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Harvested area

(ha) 10 983 8510 10898 12036 7795 5408 9286 13976 19667 21889

Production

(tha) 12 210 13511 18964 20553 11029 11379 15379 24045 36922 41832

Total crop (t) 111 159 174 171 141 21 166 172 188 191

Source ŠUacute SR


106












feed


growth of



dairy


Conclusion

























107




References






UacuteVTIP Nitra



SPU Nitra


Manchester



Nitra









Nitra






Nitra

Internet resources




108




2013]


from










November 2013]


9 wwwlandgovsk


Author







109


MAGYARORSZAacuteGON

SZABOacute DOROTTYA























szokaacutesok

JEL Q19


Abstract









agriculture






110



into account




JEL Q19

Bevezeteacutes




























pedig ritkaacutek












111





















feldolgozaacutesra















feldolgozoacute





Mozgoacute bolt







Mezőgazdasaacuteg



kitelepuumlleacutes





112


























2012 2013

Vaacuteltozaacutes

() Piac


Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()

Piacok

szaacutema (db)

Megoszlaacutes

()


Helyi termelői 118 260 171 322 +449

Oumlsszesen 453 1000 531 1000 +179











adatbaacutezisba


113















2013)


























114
































412

219

157

588

781

843

0 20 40 60 80 100



Haacutezhoz



115

















































116









































121o






117



























Agriculture p 87










268o



2004 p19-25






118

Szerző

Szaboacute Dorottya




PhD hallgatoacute



szabodonebihgovhu


119



TOacuteTH ORSOLYA





mellett
















States

Abstract

















120

Bevezeteacutes









et al 2008)





































121






uumlzemszerkezettel





szaacutemunkra





partneruumlnk is












i j

ji xxnx

G22

1



















122

Eredmeacutenyek

















1 aacutebra


(2004 2013)




Unioacute tagja

142

66

476

137

4099

4126

204

3457

3296

442

2637

646

225

77

528

508

185

2997

272

745

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2013


123














gyarapodott 2011-re

2 aacutebra








25

22

51

49

11

25

141

21

21

21

36

74

54

18

17

17

17

19

09

20

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia

EU-16

EU-27

EU-28


2004 2011


124












tekinteteacuteben

3 aacutebra










531561

486

589

479 473

607

446

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Szaacutezaleacute

k

()


125

4 aacutebra





















hazai mutatoacute

539

9681 79

34

142

259

558

0

10

20

30

40

50

60

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

8

Hek

taacuter


126




5 aacutebra











0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100


Term

ő t

eruuml

let

(ku

mu

laacutelt

)

Franciaorszaacuteg

Hollandia

Lengyelorszaacuteg

Magyarorszaacuteg


Olaszorszaacuteg

Romaacutenia



127

6 aacutebra






















42

13 12

23

52

08 09 102

05

20

1011

060708

115

0

1

2

3

4

5

6

Neacutem

etors

zaacuteg

Franci

aorszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Hol

landi

a

Rom

aacutenia

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

EU-2

8

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


128

7 aacutebra




















528

98

231

485

237

59

276

649

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacutef

ő


129

8 aacutebra















hazaacutenkban












624

33

97

242

97

42

478

4314

97

186

43

79

48

81

38

0

10

20

30

40

50

60

70

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Neacutem

etors

zaacuteg

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


130



9 aacutebra










duplaacuteja







tekinteteacuteben




24

97

30

4636

159

37 35

10

67

323941

231

4141

00

50

100

150

200

250

Franci

aorszaacute

g

Hol

landi

a

Neacutem

etors

zaacuteg

Lengye

lors

zaacuteg

Mag

yaro

rszaacute

g

Ola

szors

zaacuteg

Rom

aacutenia

EU-2

7

ezer

eu

roacuteh

a

2004 2011


131

10 aacutebra













tekintve

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Euroacute

hek

taacuter




132

11 aacutebra


























0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Eu

roacuteh

ek

taacuter




133







Economists 118th






31 p 124-126






Budapest p 357






Egyetem p 320


aacuteprilis p 25












134






Szerző

Toacuteth Orsolya

PhD hallgatoacute



tothorsolyaakigovhu


135





















Abstract















Bevezeteacutes




136














































februaacuter 14)


137







Anyag









Moacutedszer




























138

Eredmeacutenyek



















megfeleltek


























139






























teljes koumlrűen














140





megfigyelhetőek






































141












műkoumldtetni






















Moacutedszer







142

















februaacuter 18)




Toumlrveacutenyek





Rendeletek








februaacuter 18)

Jelenteacutesek





143









Szerző







144


145



Baranyai Zsolt 19

Czabadai Lilla 9



Kisvarga Szilvia 35













Toacuteth Roland 47




Documents

Acta Carolus Robertus 1(2)oktato.econ.unideb.hu/domician/Downloads/pub/Acta... · Király Zsolt – Budapesti Gazdasági Főiskola Kánya Hajnalka – Partiumi Keresztény Egyetem,