ADY ENDRE -- Összefoglalás

I. Nyugat

II. újszerűség: új stílus – sajátos összetétel, jelképrendszer – szimbólum!

III. ars poetica: magyar lét problémái + művészlét

Góg és Magóg fia vagyok én…:

szimbólumok – új: nemzeti múlt vállalása + jövő fejlődésemégis-morál: kemény, büszke, dacos akarat az értelmes élet

igényére

TÉMÁI

1. Magyarság versek: „kora arculatán gyászos magyar hibákat lát és szomorúan nézi, ami körülötte végbemegy. Szidalmazza tehetetlen nemzetét; nő elkeseredése.”

együtt ő és a magyarság

A magyar: „akar, de lekönyököl, nyög, sír”

Versek: A Tisza-parton

A magyar Ugaron

A Hortobágy poétája

Nekünk Mohács kell

A föl-földobott kő

2. Szerelmi költészet

A. Léda: nagy szenvedély, ellentmondásosság, lázadás, felfokozottságdiszharmónia, szürkeségtől való szabadulás

Versek:

Héja-nász az avaron

Lédával a bálban

Elbocsátó, szép üzenet

B. Csinszka: letisztult szerelem, biztonság, társ, „betegápolás”, különös varázs; nyugodtság

Versek: (szándékolt egyszerűség)

Őrizem a szemed

Nézz, Drágám, kincseimre

De ha mégis?

3. Hiányérzet versei: pénz szerepe, küzdelem érte, a pénz hatalom

Vers: Harc a Nagyúrral

4. Halál: betegség – halál közelségének állandó érzése felértékelődik az élet

Vers: Párisban járt az Ősz

5. Istenes versek: tépett, beteg lélek nyugalomra, békére vágyiknem vallásos, de megvan benne a hitre való törekvésIsten=szimbólum, kapaszkodó a nihillel szemben„Hiszek hitetlenül Istenben”

Versek: Álmom: az Isten

A Sion-hegy alatt

6. Kuruc versek: magyarság-versek rokonai; magányos, lázadó ember keserűsége; elszántság, helytállás hangsúlyozása

Vers: Sípja régi babonának

7. Forradalmi versek: elnyomott szegénység iránti szánalom és az elnyomók gyűlöletea magyar nyomorúság oka: a polg. forr. elmaradásamunkásság mozgalmainak felélénkülése -- remény

Vers: Rohanunk a forradalomba

8. Világháborús versek: értelmetlen öldöklés, ezért emberi természeténél fogva tiltakozik ellenecélja: átmenteni a humánus értékeket

Versek:

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Az eltévedt lovas

Ember az embertelenségben

Mag hó alatt

Látomássorozat formájában idézi fel a költő a háború kitörését, amely az élet rendjét a visszájára fordította.

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Kétféle szerelem ellentétére épülő vers, az igaz szerelemnek örülő párok és a boldogtalanságot tükröző pár ellentétére, akik „átveszik a terepet”.

Lédával a bálban

A magyar nyomorúság jelképe a vers, a kiábrándító valóság és a lehetőségek ki nem használásának együttes bemutatásával.

A magyar Ugaron

A visszahúzó erők ellenére a költő hisz egy új, győztes forradalomban.

Rohanunk a forradalomba

A versben a költő megtagadja a szerelmet, megírja, hogy csak önmagátimádta, érzései a szerelemben nem voltak igazak.

Elbocsátó, szép üzenet

Az embert megalázó, érzéketlen, közönyös hatalom elleni állandó küzdelemről szól a vers, amelyet életünk végéig folytatni kell, még akkoris, ha esetleg „mindhiába”.

Harc a Nagyúrral

A haza iránt érzett hűség verse, a költő nem tud hazájától elszakadni, törvényszerűen visszahúzza a föld.

A föl-földobott kő

A halálsejtelem verse, a költő találkozik a halállal, de ez csakszámára jelent rémületet, a környezet érzéketlen marad.

Párisban járt az Ősz

Ady szimbólumot használ szerelmük jellemzésére, amely vergődés, egymás bántása és gyötrelmes út után a halálba jut.

Héja-nász az avaron

A költő gyermeki emlékei alapján keres valakit, aki hitet adna neki, de a vers végén a lélek mégis magára marad.

A Sion-hegy alatt

A költő kéri Istent, hogy ostorozza a magyar népet, hisz sorscsapásoknélkül elpusztulna a nemzet. A magyart szolgafajta, akaratgyengenépnek tartja.

Nekünk Mohács kell

Az emberiség történelmi útvesztésének szimbóluma a vers.A háború szörnyűségével az emberiség eltévedt, jövője céltalan.

Az eltévedt lovas

Az öregedő férfi szerelmi vallomása a vers. Az egymáshoz való ragaszkodás, féltés, társra találás verse.

Őrizem a szemed