Alapszövetek típusai

• hámszövet

• kötő­és támasztószövet

• izomszövet

• idegszövet

Szövetek előkészítése

• fixálás (fehérjék kicsapása, általában formalinnal), dehidrálás (felszálló alkoholsorral), majd paraffinba beágyazás, mikrotom­mal vékony szeletekre vágás

• Festés: attól függ milyen strukturát akarunk látni▪ bázikus és savanyú ­legáltalánosabb▪ neutrális (általában hidrofóbok, zsírfestők 

­fagyasztás!) – szudánvörös, szudánfekete▪ rugalmas rostokat festő festékek (pl. orcein)

Hematoxilin­eozin festék:• a hematoxilin bázikus, a basophil, vagyis savas 

struktúrákat festi kékre (DNS, riboszóma, GAG,…)• az eozin savas, vagyis az acidophil (=eosinophil) 

struktúrákat festi pirosasra (mitochondriumok, kollagén rostok, myofibrillumok)

További festések:• bázikus: metilinkék, alciánkék, pironin (piros)• savas: orange G, savanyú fukszin, anilinkék• ezüstimpregnáció (pl neuronok), perjódsav­

Schiff ­PAS (szénhidrátok), immunhisztokémia

hematoxilin­eozin Sudan (zsír)

ezüst­impregnáció orcein (rugalmas rost)

Hámszövet

Hámszövetet előfordulás és a funkció szerint négy formában találunk a

gerinces szervezetben:

• fedőhám: sejt alakja szerint (laphám, köbhám, hengerhám); rétegek

száma szerint (egyrétegű, átmeneti v. többmagsoros és többrétegű);

• mirigyhám:   (a  mirigyhámsejtekből   kialakuló   végkamrákat   alak,

valamint a szekréció módja és produktuma alapján osztályozzuk); 

• festékeshám (pigmenthám);

• érzékhám:  primer   érzékhámsejt   közvetlenül   kapcsolatban   áll   a

központi   idegrendszerrel;   szekunder   érzékhámsejt   közvetve,

érzőidegsejtek   nyúlványának   a   közvetítésével   áll   kapcsolatban   az

idegrendszerrel.

Főbb fedőhámféleségek: A: egyrétegű laphám, B: egyrétegű köbhám, C: egyrétegű hengerhám, D: több magsoros csillós hengerhám kehelysejtekkel, E: többrétegű el nem szarusodó laphám, F: urothelium, G: többrétegű hengerhám felső és alsó réteg hosszúkás sejtek, középen poligonálisak(a hámok alapját képező membrana basalist függőleges sávozás jelzi)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch03s02.html

Jellemzői:

● ált. test külső vagy belső felszíneit borítja

● mindhárom csíralemezből kialakulhat 

○ endoderma (pl. bélhám)

○ mesoderma (pl. ereket bélelő endothelium, zsigereket borító mesothelium)

○ ektoderma (pl. érzékhámok)

● sejtközötti állomány csekély

● táplálása diffúzióval, erek nincsenek

● sejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz oldalsó kapcsolódási struktúrákkal

● felszíni differenciálódások: mikrobolyhok, mikroredők, csillók, sztereocíliumok

Kapcsolódási struktúrák:

1. A sejteket szorosan összetartó és a sejtek közötti anyagáramlást 

megakadályozó, a sejtek oldalsó membránja mentén övszerűen 

körbefutó záróberendezések. Doméneket hoz létre. (zonula 

occludens);

2. A sejteket összetartó, cytoskeletalis rendszerüket kipányvázó és 

horgonyzó struktúrák (zonula adherens és macula 

adherens),valamint

3. A sejtek közti anyag­ és jelátadást biztosító ún. kommunikációs 

junctiók (gap junctions).

● zona occludens: (tight junction)

Csak hámszövetben fordul elő. Sejthártyák pontszerűen vagy folyamatosan 

összeolvadnak. Sejt külső felszíne hermetikusan elzárva a intercelluláris tértől.

Megakadályozza a sejthártyában a fehérjék áramlását, és ezzel elkülöníti a hámsejtek 

lumen felőli (a bél hámsejtjei esetében felszívó működést végző) sejthártyáját az 

egymás felé eső sejthártyarészletektől, mely utóbbiak szerkezete a hámsejtből az 

extracellularis tér felé irányuló anyagtranszportot biztosítja. Megakadályozza a 

hámsejteken keresztül aktív transzport mechanizmussal a szabad felszínre juttatott 

anyagok visszaáramlását.

Speciális típus: ablakos endothélium ereknél: nem komplett a a szeparáció.

Három fehérje család vesz részt

kialakításában:

claudinok: ­redőket alkotva átívelik

az extracelluláris teret

occludin, tricellulin

JAM: junctional adhesion molecule

● zona adherens 

Más szövet típusokban is előfordul. 20nm­

es   távolságot   hidal   át.   Mechanikai

kapcsolás,   az   intercelluláris   tér   makro­

molekulák   számára   jól   átjárható.

Sejtközötti térben cadherin filamentumok.

Aktinvázhoz   kapcsolódik.  A   zonula

adherenshez   kapcsolódó   aktinfila­

mentumok összehúzódásával  a  hámsejtek

csúcsi   része   elkeskenyedik   a   basalis

részhez  képest,  az  eddig síkban kiterített

hámsejtlemez felhajlik, csővé alakulhat. 

● macula adherens vagy dezmoszóma

Más szövet típusokban is előfordul. 20­40nm­es teret hidal át, foltszerű struktúra. 

Mechanikai kapcsolás, az intercelluláris tér makromolekulák számára jól átjárható. 

Sejtközötti térben tonofilamentumok, intermedier filamentumokhoz kapcsolódik.

● rés kapcsolat: gap junction

Más szövet típusokban is előfordul. 2nm­es távolságot hidal át. Lásd idegszövet.

Rögzítés és intracelluláris anyagtranszport.

A szomszédos sejtek plasmamembránjai szorosan egymás mellé fekszenek, és az 

intercellularis tér beszűkül (2 nm). A folt alakú junctiók területén több száz csatorna 

figyelhető meg (1,5 nm).

Ionokat, kisebb metabolitokat és hírvivő molekulákat enged át.

Szelektíivitást mutathat, regulálható: pl pH változásnál zár. 

Mirigyek:

egysejtűek

többsejtűek: végkamra és kivezető cső

                    végkamra: bogyós (alveoláris)

                                      csöves (tubulózus)

                                      csöves­bogyós (tubuloalveoláris)

                                      ált. egyrétegű hám béleli

Összetettség:

• egyszerű mirigy: 1 végkamra, 1 kivezető cső

• elágazó mirigyek: 1 kivezető cső több végkamra

• összetett mirigyek: elágazó kivezető cső, több végkamra.

Belső­ és külső elválasztású mirigyek (endokrin és exokrin).

Szekréció módja szerint:

• Holokrin: faggyúmirigyek

Többrétegű hám béleli a végkamrát. Alsó sejtek folyamatosan osztódnak, felső sejtek 

váladékká alakulnak.

• Apokrin: tejmirigy, illatmirigyek

A mirigysejtek csúcsi részében halmozódik fel a váladék, amely sejthártyával 

körülvéve lefűződik. Váladékon kívül egyéb cytoplazma komponensek is távoznak.

• Merokrin: váladék granulumokban raktározódik

Váladék típusa szerint:

Savós (szerózus): fehérjében gazdag vizes váladékot termel

                             üreg szűk, sejtek alapi része bazofil festődésű a fejlett durva felszínű

                             endoplazmatikus retikulum miatt, citoplazma acidofil a

                             proszekréciós szemcsék miatt.

                             granulumok exocytózissal ürülnek

pl. hasnyálmirigy külső elválasztású része

Nyákos (mucinózus): szénhidrátban gazdag fehérje válladékot termel

                                   ürege tág, sejtek gyengén festődnek, sejtmag a bazális részen

                                   granulumok összetapadva egyben ürülnek a sejtmembránt

                                   felszakítva.

Kevert mirigyek: savós és nyákos végkamrák is.

Laphám:

Sejtmag: gyakran lapos, elnyúlt

kapilláris, egyrétegű laphám béléssel.

kapilláris: laphámsejtek lapos

sejtmaggal

Köbhám:

 hosszanti metszet

keresztmetszeti kép 

Sejtmag: gömbölyű

Pajzsmirigy:

Közepesen működő 

állapotban a follikulusok 

falát köbhám béleli.

Hengerhám:

Sejtmag: hosszúkás

Petevezeték: csillós hengerhám

Ileum hengerhám 

kehelysejtekkel

Többmagsoros hám:

csillós:                                                                  csillók, kehelysejtek:

              

trachea:

Urothelium:

Többrétegű hengerhám: 

Henger alakú sejteket találunk mind a felszínes, mind a basalis rétegben. A két hengerhámréteg 

között polygonalis sejtek sorakoznak. A sejtek alakjára a sejtmagokból tudunk következtetni: a 

hám felszínén és basalis rétegében elhelyezkedő hosszúkás, a felszínre merőlegesen álló 

sejtmagok közrefogják a polygonalis sejtek kerek magjait.

Többrétegű hengerhám fordul elő a szem kötőhártyájának áthajlási redőjében és a férfi húgycső nagy részében.

nagyobb mirigyek kivezető csöve

                         kötőhártya felszíne

 Férfi húgycső

Többrétegű el nem szarusodó laphám:

szájüreg, nyelőcső hámja

                                                                    cornea

Többrétegű elszarusodó laphám:

1 lamina basalis

2 str spinosum

3 str granulosum

4 str lucidum

5 str corneum

6 dermisz

 

Mirigyek:

Egysejtű mirigy: kehelysejtek

hengerhám kehelysejtekkel

többmagsoros hám kehelysejtekkel

Többsejtű mirigyek:

Savós: nyálmirigy

Pancreas exocrine része:

Nyákos mirigyek:

Kevert mirigyek:

Verejték mirigy:

Feladatok: Rajzok jegyzőkönyvbe a kapott metszetekről:

egyrétegű hám típusai: 

• sejtek és sejtmag alakja;

• sejtek és sejtközötti állomány aránya, sejtek illeszkedése;

1. laphám: béka levedlett bőre 10x

2. köbhám: vese 40x

3. hengerhám: csigatalp, kagyló köpeny 40x

átmeneti / többmagsoros hám:

• különböző alakú sejtek, sejtmagok elhelyezkedése;

4. urothélium hugyhólyag 40x

többrétegű hámok:

rétegek, egyes rétegekben a sejtek alakja, rétegek elrendeződése, aránya;

5. többrétegű el nem szarusodó hám: békabőr km vagy kutyanyelv 10x, 40x

6. többrétegű elszarusodó laphám: tyúkbőr 40x vagy emberbőr 40x

Forrás / ajánlott irodalom

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anat

omia_1/ch03.html

Vigh H. Borbála­Kondics Lajos (1989) Összehasonlító szövettan. Tankönyvkiadó, 

Budapest 

http://histologyguide.com/index.html

http://www.meddean.luc.edu/lumen/meded/histo/frames/histo_frames.html