Algák

Biológia-ökológia alapok

Az algák testfelépítése

• Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények

• Lehetnek:

– Egysejtűek és többsejtűek

– Mikroszkópikus méretűek és több száz méteresek

• Legfejlettebbek testében sem találunk igazi szöveteket – legfeljebb néhány sejtféleségből álló összetett telep

• Sosincs valódi gyökerük, száruk és levelük

• A sejteket szilárd sejtfal veszi körül

• Sejtmagjukat sejthártya veszi körül –

kivéve: kékmoszatok

• Asszimiláló anyaguk a klorofill + más

jellemző festékanyagok

• Kloroplasztiszaik általában nagyok és

fejletlenek

• Túlnyomó többségük fototróf szervezet

Testfelépítés

A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók

Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás

Ha az osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal

Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest –

pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat

Mozgásuk: az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek

pozitív és negatív taxisok

Az algák kialakulása

• Kezdetleges klorofill nélküli formákból – eltérő

környezeti viszonyok mellett fejlődhettek tovább

– több típus (algatörzsek)

• Nagy fejlődéstani jelentőség: az élővilág fejlődési

centruma

Ostorosok állatvilág felé

Zöldalgák fejlettebb növények felé

Algák szaporodása

• Vegetatíve: fonalak, teleprészek

feldarabolódásával

• Ivartalanul: kettéosztódással

• Ivaros

• Kivételesen szűznemzés is lehet

Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása

Megtermékenyített petesejt

A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota (sporofiton)

Ivartalan nemzedék (2n)

Spóra (ivartalan szaporodás)

A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota (gametofiton)

Ivaros nemzedék (n)

Ivarsejt (ivaros szaporodás)

Az algák elterjedése

• Ősidőben, óidőben az egyedszámuk jóval nagyobb volt – a környezet hátrányukra változott

• Főképp a vizek lakói ami napig, de fejlettebb alakjaik a szárazföldre is kiléptek

• Vizekben:

– Neuston

– Plankton

– Benthos

– Periphyton

Az algák jelentősége

1. Reduktív légkörből oxidatív légkör kialakítása az

asszimiláció hatására – vízből oxigén a légkörbe és a

vizekbe is

2. Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai!

eutrofizáció kérdése, tápláléklánc termelői

3. Szennyvíztisztítás

4. Ökológiai indikáció, biológiai vízminősítés

5. Űrkutatás

6. Takarmányozás

7. Emberi táplálék

Az algák rendszerezése

• Rendszerezésük alapja: testfelépítés, színanyagok,

tartaléktápanyagok, szaporodásmód

• Ma ismert fajok száma: több mint 40 000

• Az eukarióták legősibb képviselői

• Sejtalak:

– Lehetnek csupaszak – mozgékonyabbak

– Tokba zártak – az ostor a váz nyílásán hatol a szabadba – házukkal együtt változtatják helyüket

– Az ostorok száma legtöbbször egy, ritkábban kettő, ostor nélküli formák ritkák

– Fényérzékelő szemfolt – vörös színű

– Sejtmagjuk centrális elhelyezkedésű

• Színanyag: sok a-klorofill, kevés b-klorofill, sok béta-karotin a zöld színtestben

Euglenophyta – Ostorosmoszatok törzse

• Táplálkozás:

– Színtesteket tartalmazók fototrófok

– Színtelenek szaprotrófok és fagotrófok

– Mixotrófok

• Szaporodás: kettéosztódással

• Előfordulás: szerves vegyületekben bővelkedő

édesvizekben

– Állóvizekben, szikes tavakban

– Pocsolyákban

– Brakkvízben

– Kevés fajuk vízi szervezetekben – hüllőkben,

kétéltűekben

– Mo-on mintegy 500 faj

Az állat- és

növényvilág

határán

• Gyakorlati vonatkozás:

– Vízvirágzás

– Víztisztító szerep

– Állati táplálék

• Rendszerezésük:

• 1. Rend: fototróf, mixotróf és színtelen szaprotróf

alakok tartoznak

– Euglenák: édesvizekben, redukált második ostor, Mo-

on 200 fajuk él

– Phacus: lapos, lencseszerű, Mo-on 150 fajnál több él

Euglena ssp

Euglena ssp

Phacus ssp.

• 2. Rend: színtelenek, fagotróf

táplálkozásúak

• 3. Rend: bizonytalan rendszertani helyzetű

színtelen ostorosok

Chrysophyta – Sárgásmoszatok törzse

• Testfelépítés:

– ide tartoznak a sárgászöld és a sárgásbarna algák

– sejtfaluk rendszerint pektinből vagy cellulózból áll

– testükbe kova vagy mész rakódhat le

• Színanyag: a-klorofill, karotinoidok, b-klorofill

hiányzik

• Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is

• Már az óidő devon időszakában is éltek

• Édesvizekben, tengerekben mindenhol

előfordulnak

1. Osztály: Sárgászöld moszatok

• Zöld, sárgászöld színűek

• Asszimilációs termékük olaj

• Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak

• Lehetnek egy- és többsejtűek is

• A sejtmagvak kicsik

• Főként édesvizekben él, de néhány fajuk nyirkosabb talajon és talajban, nedves falakon is

• Mo-on 50 faj

• Legelterjedtebb rendjük a Botrydiales

Botrydium

• nyirkos iszapon, nedves homokon

• szabad szemmel is látható

smaragdzöld gömböcskék

• legismertebb faj: fejesmoszat

2. Osztály: Sárgamoszatok

• Aranysárga, barna színűek – klorofillt elfedő

karotinoidoktól

• Egy vagy többsejtűek

• Ostorokkal mozgók vagy mozdulatlanok

• Egyedül élők, kolóniás vagy fonalas algák

• Fototrófok és heterotrófok

• Édesvizekben általánosan elterjedtek

Mallomonas ssp

3. Osztály: Kovamoszatok

• A sejthártya pektin vagy pektin-cellulóz – erre SiO2-ből álló szilárd kovahéj borul

• Legelterjedtebb és legváltozatosabb felépítésű moszatok

• Kivétel nélkül egysejtűek

• Igen változatos sejtalak – alapvetően két alaptípusra vezethető vissza:

– Sugaras szimmetria alak

– Kétoldali részarányosak vagy aszimmetrikus alak

• Méretük igen változó lehet (néhány mikorm – 0,1 mm)

• Testfelépítés:

– Egyenként szabadon vagy kocsonya-nyálkaanyagba ágyazva

kolóniákban

• Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is

– Ivartalan: kettéosztódás

– Ivaros gyakoribb

• Előfordulás:

– Mindenféle vizekben (édes, sós, brakk)

– Hideg tengerekben különösen elszaporodtak – táplálék!

– Talajon, talajban, sziklákon

– Főleg bentoszlakók – kis fényigény (heterotrófok)

– Vízi növényzeten is megtelepednek

• Gyakorlati vonatkozás

– Elpusztuló, fenékre süllyedő vázaikból diatomaföld, kovaföld, hegyi liszt – palás szerkezet

– Fontos tápanyagok

– Vizek öntisztulása

– Talajképzők

– Ipar

– Indikátor szervezetek

• Rendszerezés

– Alapja a szimmetriaviszonyok alakulása

1. Rend: a borítólemez sugarasan

szimmetrikus (Centrales)

– Cyclotellák: Mo-on igen elterjedt

2. Rend: kétoldali részarányosak vagy

aszimmetrikusak (Pennales)

– Asterionellák: sejtjeik csillag alakban

rendeződtek

– Navicula: a legnagyobb kovaalga-genus

Asterionella

– Diatoma: zegzugos elrendeződés,

kocsonyapárnába ágyazottak

– Cymbela: édesvizekre jellemző

Diatoma

Cymbela

Pyrrophyta – Barázdásmoszatok törzse

• Testfelépítés:

– Barna, zöldesbarna, sárga vagy zöld szín

– Főképp egysejtűek, egyedül élők

– Két ostoruk van – aktív mozgás

– Legtöbbjük testén két barázda húzódik

– Feltűnően nagy és jellegzetes sejtmagjuk van

• Táplálkozás: autotrófok, mixotrófok és heterotrófok

• Szaporodás: kettéosztódással és spórákkal

• A fajok száma mintegy 1300

Peridinium

• Rendszerezés: 3 osztályuk ismert

– Ősbarázdás ostorosok

– Kétbarázdás ostorosok

– Egybarázdás moszatok

• A kétbarázdás ostorosok legnagyobb rendje a

Peridinales

– Tengerekben és édesvizekben is

– Vannak köztük paraziták és szimbiózisban élők is

– Balatonban nyáron jellemző fecskemoszat

Barázdásmoszatok

Ceratium hirundinella/fecskemoszat

Chlorophyta – Zöldmoszatok törzse

• Testfelépítés:

– Színük zöld – ugyanazokat a színanyagokat tartalmazzák, mint a legfejlettebb virágos növények

– Egysejtűek, egyedül élők, csoportosult vagy valódi soksejtű növények

– 2, 4 vagy 8 ostoruk van – aktív mozgás, de mozdulatlanok is lehetnek

• Főleg az édesvizek felső rétegeiben élnek, de talajban, tengerekben is

• Belőlük származtathatók a fejlettebb növények

• Rendszerezésük: számos osztály és rend

– Legfontosabb, Mo-on is előforduló családok:

Chlamydomonas Volvox

Closterium

Micrasterias

Chara

Spirogyra ssp

Phaeophyta – Barnamoszatok törzse

• Testfelépítés:

– Színük barnás

– Sosem egysejtűek, mindig soksejtű telep – magasabb fejlettség

– Sok sejtben jelentős mennyiségű jód

– Nagyon változatos testfelépítés: mikroszkópikustól a 300-400 m hosszúságúig

– Belső felépítésük sokban hasonlít a hajtásos növényekhez

• Szaporodás: vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is

• A legtöbb mérsékelt és hideg óceánokban a parti sziklákon vagy lebegve, esetleg epiphyton – búvóhelyek, értékes táplálék, ipar

• Mo-on nem élnek, fajaik száma meghaladja az 1500-at

Barnamoszatok

Fucus

Fucus

• északi félgömb tengereiben

• méretük elérheti az 1 m-t

• levélszerű teleprészeiken

úszóhólyagok lehetnek

• tenger alatti bozótokat

hozhatnak létre

Rhodophyta – Vörösmoszatok törzse

• Testfelépítés:

– Színük rózsaszív, vörös, ibolyaszínű

– A legfejlettebb moszatok

– Kétrétegű sejtfal

– Egy vagy két színtest

– Kevés egysejtű, legtöbbször többsejtű

– A telep mérete, alakja nagyon változatos, de a

barnamoszat méreteit nem érik el

• Táplálkozás: autotrófok, szaprofiták, paraziták

• Szaporodás: nagyon változatos és sokszor bonyolult

– vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is

• Előfordulásuk:

– Melegebb tengerek part menti részein akár 200 m mélységig

– A bentosz lakói, de vannak alámerült növényeken élők és színtelen paraziták is

– A Földön 4000 fajuk ismert

– 50 fajuk édesvizekben is él – Mo-on alig néhány

• Gyakorlati vonatkozás:

– Táplálék, búvó- és költőhely

– Emberi táplálék és takarmány

– Élelmiszeripar, gyógyszeripar

– Kőzetképzés

Bangia

• hazánkban is él a Balatonban