TartalomjegyzékMielőtt belevágnánkÜdvözöllek a térképek világában, kedves olvasó! 8Az egész Föld egyetlen könyvben? 10Mi az a méretarány? 12

VilágtérképekTájrekordok 14Országrekordok 16Éghajlati rekordok 18Tengeri rekordok 20

Kontinensek és régiókEurópa 22Afrika 26Nyugat- és Dél-Ázsia 30Észak- és Közép-Ázsia 34Kelet- és Délkelet-Ázsia 38Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia 42Észak- és Közép-Amerika 44Dél-Amerika 48Arktisz 52Antarktisz 53

A világ zászlói 54

Megfejtések 57

Névmutató 58

BerlinVarsó

Minszk

Vilnius

RigaKoppenhága

Stockholm

Oslo

Dublin

London Amszterdam

Lisszabon

Brüsszel

Madrid

Párizs

Bern

Reykjavík

Bécs

Szkopje

Zágráb

Prága

Szófia

Szarajevó

Athén

Valletta

Róma Podgorica

Budapest

Pozsony

Ljubljana

Tirana

BukarestBelgrád

Kijev

Helsinki

Moszkva

Kisinyov

Tallinn

Birmingham

Barcelona

München

Hamburg

Köln

Milánó

Isztambul

Dnyipropetrovszk

Donyeck

Harkov

Szentpétervár

Bordeaux

Krakkó

Edinburgh

LITVÁNIA

LETTORSZÁG

O R O S Z O R S Z Á G

FEHÉR-OROSZORSZÁG

UKRAJNA

MOLDOVA

BOSZNIA-HERCEGOVINA

SZLOVÁKIA

MAGYARORSZÁG

LENGYEL-ORSZÁG

ÉSZTORSZÁG

FINNORSZÁGNORVÉGIA

SVÉD-ORSZÁG

ÍRORSZÁG

IZLAND

NÉMET-ORSZÁG

HOLLANDIA

BELGIUM

FRANCIA-ORSZÁG

SPANYOL-ORSZÁG

PORTUGÁLIA

OLASZ-ORSZÁG

SZERBIA

SVÁJC

LUXEMBURG

AUSZTRIA

LIECHTENSTEIN

CSEHORSZÁG

DÁNIA

EGYESÜLTKIRÁLYSÁG

(NAGY-BRITANNIAÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG)

VATIKÁN

SAN MARINOANDORRA

MONACO

BULGÁRIA

SZLOVÉNIA

MÁLTA

ROMÁNIAHORVÁTORSZÁG

ALBÁNIA

GÖRÖGORSZÁG

T Ö R Ö K O R S Z Á G

MONTENEGRÓ

MACEDÓNIA

CIPRUS

A T L A N T I -

Ó C E Á N

Északi-tenger

Balti-tenger

F ö l d k ö z i - t e n g e r

Kaszpi-tenger

Fekete-tenger

Norvég-tenger

Koszovó

A F R I K A

Á Z S I A

05000

km

11

Így működik a GPSFöldünk körül több mint harminc GPS-műhold kering, kb. 20 000 kilométer magasságban. A GPS (ejtsd: dzsí-pí-esz) a „Global Positioning System” rövidítése, ami azt jelenti:

„az egész Földre kiterjedő helymeghatározó rendszer”. A mű-holdak jeleket küldenek a navigációs készülékeknek, ame-lyek tulajdonképpen kis számítógépek. A GPS a jelek alapján kiszámítja a pontos helyzetet, és megjeleníti a képernyőn.

A legjobb tájoló a természetHa otthon felejtetted a tájolót, segíthetnek a természetes útjelzők, például a fák. Ahol az északnyugati a jellemző szélirány, ott a fák törzse általában délkelet felé dől. Nappal a Nap, éjszaka a csillagok állásából is lehet tájékozódni.

Ha van GPS, térkép már nem is kell?Szükség van még egyáltalán térképekre? Hiszen ott vannak a navi-gációs készülékek! A szüleid is GPS-szel navigálnak az ismeretlen városokban. Mégis, szükség van a térképekre. Azok ugyanis akkor is használhatók, ha lemerül a mobilod akkumulátora, vagy ha kimaradás van a műholdas adásban. A legjobb pedig az bennük, hogy képet adnak a nagy egészről. Na és persze a navigációs készülékek is térképek alapján mutatják az utat.

Térképpel és tájolóvalHa van nálad térkép és tájoló, nem tévedhetsz el. A követ-kezőt kell tenned: a térképeken mindig felfelé van észak. Hogy a valóságban merre van észak, azt megmutatja a tájoló: forgasd a szelencét úgy, hogy a mágneses tű megjelölt vége az észa-kot jelentő „N” betű felé mutasson. Most már azt is tudod, merre van dél, nyugat és kelet.

A térképészek ezért megnyújtanak vagy össze-nyomnak bizonyos területeket, hogy összefüggő felületet kapjanak. A művelet eredményét térkép-vetületnek hívják.

4.

C S E N D E S -

Ó C E Á N

A T L A N T I -

Ó C E Á N

Földközi-tenger

Hudson-

öböl

Mexikói-

öböl

Karib-tenger

Baffin-öbölBeaufort-

tenger

Labrador-

tenger

Alaszkai-

öböl

Északi-

tenger

Balti-tenger

Kaszpi-tengerFekete-

tenger

Norvég-

tenger

Barents-tenger

Guineai-öböl

Vö

rös-ten

ger

Ohotszki-

tenger

Kelet- kínai-

tenger

Dél-kínai-tenger

Filippínó-tenger

Bengáli-

öböl

Arab-tenger

Bering-tenger

Kelet-szibériai-

tengerLaptyev-tenger

Kara-tenger

Jáva-tenger

Arafura-tengerBanda-tenger

A T L A N T I -

Ó C E Á N

C S E N D E S -

Ó C E Á N

I N D I A I -

Ó C E Á N

J E G E S - T E N G E R

Korall-

tenger

Tasman-

tenger

Nagy-

Ausztráliai-

öböl

Weddell-tenger

NílusMis

siss

ippi

Mackenzie

Missouri

Amazonas

Duna

Volg

a

Kong

ó

Niger

Irtis

Ob

Jenyiszej

Léna

Amur

Sárg

a-fo

lyó

Jangce

Mekong

Gangesz

Felso-tó

Nagy-Medve-tó

Nagy-Rabszolga-tó Bajkál-tó

Ladoga-tó Onyega-tó

Viktória-tó

Tanganyika-tó

Malawi-tó

Aral-tóBalkas-tó G ó b i

A l a s z k a

Labrador

Horn-fok

Tûz-föld

Pa

tag

ón

iaP

ampá

kGra

n C

haco

Pan

tanal

Atac

am

a-siva

tag

Llan

os

Északi-fok

Ibériai-

félsziget

Balkán-félsziget

Ska

ndin

ávia

Lapp-föld

Kelet-európai-

síkság

Jóreménység

foka

Líbiai-sivatag

Fezzán-fennsík

Kalahári-

medence

Nam

ib-sivatag

Katanga-

fennsík

Dárfúr

Etióp-

magasföld

Arab-

félsziget

Közép-szibériai-

fennsík

Észak-szibériai-alföld

Nyugat-szibériai-

alföld

Tajmir-

félsziget

Gidai-

félsziget

Kam

csat

ka

Jamal-

félsziget

Mandzsúria

Tu

ráni

-alfö

ld

Kelet-szibériai-

alföld

Tibeti-

fennsík

Tarim-medence

Dél-kínai-

hegyvidék

Kínai-alföld

Thar-sivatag

Kaszpi-

mélyföld

Rab-el-Háli Dekkán-

fennsík

I n d i a

Nagy-homoksivatag

Nagy-Viktória-sivatag

Pré

ri-fen

ns

ík

Kongó-

medence

S z á h e l - ö v e z e t

S z a h a r a

S z i b é r i a

Amazonas-medence

Csomolungma8848 m

Denali6194 m

Orizaba(Citlaltépetl)5610 m

Aconcagua6960 m

Elbrusz5642 m

Mont Blanc4810 m

Kilimandzsáró5895 m

K28611 m

Puncak Jaya4884 m

A l p o k

Ala

sz

kai-hegység

Appal

ach

e-h

egysé

g

Parti-h

egység

Sie

rra N

eva

da

Sierra Madre

Sz

i kl á

s- h

eg

y sé

g

Bra

zíl-

felf

öld

Guyanai-

hegyvidék

An

do

k

An

do

k

Ur

ál

Kaukázus

Skan

diná

v-he

gysé

g

Tibeszti

Atlasz

Aïr

Ahaggar

Drake

nsbe

rge

ElburzZagrosz-hg.

Tien-san

Kunlun

H imalá ja

Hindukus

Verhojanszki-hegység

Altaj

Nagy-Vízvála

sztó-h

eg

ység

Új-Guinea

Kuba

Nagy-Anti l lák

G r ö n l a nd

Erzsébet királynô-szigetek

A l e u t - s z i g e t e k

Baffin-sziget

Ellesmere-

sziget

Victoria-

sziget

Newfound-land

Falkland-

szigetek

Galápagos-

szigetek

Déli-Georgia

Brit-szigetek

Izland

Mad

agas

zkár

Kanári-

szigetek

Mascarenhas-

szigetcsoport

Novaja

Zemlja

Ferenc József-föld

Szevernaja

Zemlja

Új-szibériai-

szigetek

Svalbard

(Spitzbergák)

Szahalin

Hokkaidó

Honsú

Kuril-s

zige

tek

Kjúsú

Luzon

Mindanao

Tajvan

Borneó

Szumátra

Jáva

SríLanka

Tasmania

Fidzsi-

szigetek

Új-Kaledónia

Salamon-

szigetek

Hawaii-

szigetek

Új-Zéland

Zöld-foki-

szigetek

Azori-szigetek

Madeira

Maldív-

szigetek

Comore-szigetek

Seychelle-szigetek

M i k r o n é z i a

P o l i n é z i a

A U S Z T R Á L I A

A F R I K A

Á Z S I A

E U R Ó P A

A N T A R K T I S Z

D É L -

A M E R I K A

É S Z A K -

A M E R I K A

EGYENLÍTÔ

BAKTÉRÍTÔ

DÉLI SARKKÖR

RÁKTÉRÍTÔ

ÉSZAKI SARKKÖR

EGYENLÍTÔ

BAKTÉRÍTÔ

RÁKTÉRÍTÔ

ÉSZAKI SARKKÖR

Viktória-vízesés

Niagara-vízesés

Iguazú-vízesés

Angel- vízesés

0 1000km

42

Utazz velünk a földteke túlsó oldalára, Ausztráliába, Új-Zélandra és Óceániába. Ausztrália a legkisebb földrész, ugyanakkor az egyik legkisebb népsűrűségű ország. Ahhoz, hogy az „aussie”-k (ahogy magukat nevezik) külföldre utaz-zanak, mindenképpen hajóra vagy repülőre kell szállniuk, hiszen hazájuk egy hatalmas sziget. Új-Zéland Ausztráliá-tól délkeletre fekszik, 1500 kilométer távolságban. Pápua Új-Guinea, valamint Mikronézia és Melanézia sziget-csoportja északra található, Polinézia pedig keletre.

Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia

Az ausztrál őslakosok Ulurunak hívják ezt a vöröshomokkő alkotta szent

sziklát. A név jelentése: „árnyékot adó hely”. Mások „Ayers Rock” néven emlegetik a hegyet, amely 350 méter magasan emel-kedik ki a környezetéből.

Víz alatti paradicsom! A Nagy-korallzátony a világ

leghosszabb korallzátonya. 2000 kilométer hosszan nyúlik el Auszt-rália keleti partjánál, és olyan nagy, hogy még a világűrből is látható.

Internetes

iskola: Az Ausztrália „isten háta mögötti vidékén”

élő gyerekek közül sokan akár pizsamában is mehetnek

az órára. Ők otthon tanulnak – interneten keresztül. Ugyanis

a legközelebbi iskola is túlságosan messze

volna.

2

2

2

Bohóchal

2

C S E N D E S -

Ó C E Á N

I N D I A I -

Ó C E Á N

Arafura-tenger

Koral l-tenger

Tasman-tenger

Nagy-Ausztráliai-

öböl

Carpentaria-öböl

Timor-tenger

Salamon-tenger

Darling

Murray

Maoke-hg.

Fly

Eyre-tóNagy-Viktória-sivatag

Nagy-homoksivatag

Gibson-sivatag

Arnhem-föld

York-foki-félsziget

Nagy-korallzátony

Déli-A

lpok

Na

gy

-V

íz

vá

la

sz

tó

-h

eg

ys

ég

Puncak Jaya4884 m

Mt. Wilhelm4509 m

Mt. Kosciusko2230 m

Mt. Meharry1251 m

Uluru (Ayers Rock)863 m

Mt. Cook3754 m

Ruapehu2797 m

Mauna Kea4205 m

Ú j - G u i n e a

Tasmania

Déli-sziget

Északi-sziget

Kiritimati

Marquises-szigetek

Tahiti

BoraBora

Rarotonga

Phoenix-szigetek

Bikini-atoll

So

r-

sz

i ge

te

k

Tu b u a i - s z i g e t e k

Társaság-szigetek

Tu a m o t u - s z i g e t e k

Gilbert-szk.

Új-H

ebrid

ák

H a w a i i - s z i g e t e k

Me

la

n

é

z

i

a

Mi

kr

on

é

z

i

a P

o

l

i

n

éz

ia

Chatham-szigetek

Auckland-szigetek

Kermadec-szigetek

Bougainville

Yap-szigetek

K a r o l i n a -s

zk .

Új-Britannia

Új-Írország

Admiralitás-szk.

ÚJ-ZÉLAND

A U S Z T R Á L I A

PÁPUA-ÚJ-GUINEA

VANUATU

K I R I B AT I

MARSHALL-SZIGETEK

M I K R O N É Z I A

NAURU

PALAU

SALAMON-SZIGETEK

SZAMOA

TONGA

TUVALU

FIDZSI-SZIGETEK

COOK-SZIGETEK

INDONÉZIA

EGYENLÍTÔ

RÁKTÉRÍTÔ

BAKTÉRÍTÔ

Melbourne

Perth

Brisbane

AdelaideSydney

AucklandCanberra

Wellington

PortMoresby

Port Vila

Vaiaku

Nuku’alofa

Apia

Honiara

Ngerulmud

Yaren

PalikirMajuro

Bairiki

Suva

AvaruaNiue(ÚjZ.)

Hawaii(USA)

Guam (USA)

Északi-Mariana-szigetek

(USA)

Pitcairn-szk.(NBr.)

Francia Polinézia(Fr.)

Wallis ésFutuna

(Fr.)

AmerikaiSzamoa

(USA)

Tokelau-szk.(ÚjZ.)

Új-Kaledónia(Fr.)

Palmyra(USA)

010

00km

49

Az A

ndok

ban

talá

lhat

ó At

acam

a-si

vata

g a

vilá

g le

gszá

raza

bb si

vata

ga. B

izon

yos

rész

ein

embe

rem

léke

zet ó

ta

nem

 ese

tt eg

yetle

n cs

epp

eső

sem

. És 

még

is é

lnek

itt n

övé-

nyek

! A te

nger

felő

l érk

ező

köd-

ből v

eszn

ek fe

l ned

vess

éget

.

Az A

ndok

dél

i vég

én, A

rgen

tínáb

an te

rül

el a

z im

pozá

ns P

erito

Mor

eno-

glec

cser

. A

30 k

ilom

éter

 hos

szú

óriá

si jé

gfol

yam

leg-

nagy

obb

külö

nleg

essé

ge, h

ogy

növe

kszi

k – 

elle

ntét

ben

sok

más

gle

ccse

rrel,

amel

yek

jege

a k

límav

álto

zás

mia

tt ol

vad.

Am

azón

iai

esőe

rdő:

Az e

gész

vi

lágo

n itt

él a

legt

öbbf

éle

álla

t és

növé

ny. E

mel

lett

az é

ghaj

lat a

laku

lásá

ban

is

font

os s

zere

pet j

átsz

ik

a  tró

pusi

eső

erdő

min

t a 

„Föl

d tü

deje

”.

Igaz

i mér

eg-

zsák

: A n

yíl-

mér

egbé

ka b

őréb

en

talá

lhat

ó az

egy

ik le

g-er

őseb

b te

rmés

zete

s m

éreg

.

32

3

PE

RU

PA

RA

GU

AY

CH

ILE

AR

GE

NT

ÍNA

BO

LÍV

IA

UR

UG

UA

Y

BR

AZ

ÍLIA

SU

RIN

AM

E

GU

YA

NA

VE

NE

ZU

EL

A

EC

UA

DO

R

KO

LU

MB

IA

CS

EN

DE

S-

ÓC

EÁ

N

AT

LA

NT

I-

ÓC

EÁ

N

La P

lata

Amaz

onas

Orin

oco

Rio

Negr

o

Urugua

y

Paraná

Rio

Gran

de

Paraguay

Xingu

Juru

á

M

ad

eira

Tocantins

Río

Negr

o

Araguaia

Titic

aca-

tó

Mar

acai

bói-

öböl

Sal

ard

e U

yun

i

Ho

rn-f

ok

Tû

zfö

ld

Patagónia

PampákG

ran Chaco

P a n t a n a l

Atacama-sivatag

Lla

nos

Am

az

on

as

-

me

de

nc

e

Bra

zil-

felf

öld

Gu

yan

ai-

he

gyv

idé

k

A n d o k

An

d

o

k

Neb

lina

3014

m

Chim

bora

zo63

10 m

Huas

cará

n67

68 m

Acon

cagu

a69

60 m

Igu

azú

-ví

zesé

s

An

gel

-ví

zesé

s

Fal

klan

d-

szig

etek

Gal

ápag

os-

szig

etek

EG

YE

NL

ÍTÔ

BA

KT

ÉR

ÍTÔ

Vesz

ély-

ben

az e

rdő!

Az

 em

bere

k m

inde

n év

ben

reng

eteg

er

dőt i

rtana

k ki

, hog

y te

rmőf

öldh

öz

juss

anak

.

010

00km

51

Mag

asan

, az A

ndok

heg

yeib

en b

újik

m

eg M

achu

Pic

chu

(ejts

d: M

acsu

Pik

-cs

u), a

híre

s in

ka v

áros

. Az i

ndiá

nok

kőbő

l épí

-te

tték

1450

kör

ül, m

ajd

száz

év

múl

tán

ism

eret

-le

n ok

ból e

lhag

yták

. Ezu

tán

úgy b

enőt

te a

z ős

erdő

, hog

y 400

évb

e te

lt, m

ire a

z em

bere

k új

ra fe

lfede

zték

.

A Br

azíli

ában

élő

kaj

apó

indi

ánok

év

tized

ek ó

ta h

arco

lnak

, hog

y meg

-vé

djék

az e

sőer

dőt,

és m

egak

adál

yozz

ák

egy ó

riási

duz

zasz

tógá

t meg

építé

sét,

amel

y ve

szél

yezt

etné

az é

lette

rüke

t.

Rio

de Ja

neiró

ban

rend

ezik

a 

vilá

g le

ghíre

sebb

kar

ne-

váljá

t. Ily

enko

r a b

razi

lok

és a

turis

-tá

k eg

y hét

en á

t éjje

l-nap

pal t

án-

coln

ak é

s ün

nepe

lnek

.

São

Paul

o Dé

l-Am

e-rik

a le

gnag

yobb

vá

rosa

. Csa

knem

12 m

il-lió

an é

lnek

ben

ne –

töb-

ben,

min

t Mag

yaro

rszá

gon.

A fu

tbal

l ma

Braz

ília

nem

zeti

spor

tja. E

lterje

szté

se a

brit

sz

árm

azás

ú Ch

arle

s W

illia

m M

iller

ne

véhe

z fűz

ődik

, aki

1894

-ben

két

foci

-la

bdáv

al é

rkez

ett h

aza

Euró

pábó

l São

Pa

ulób

a. Fu

tbal

lrajo

ngás

ával

meg

fer-

tőzt

e az

 egé

sz o

rszá

got.

1. M

elyi

k az

a k

ét o

rszá

g, a

me-

lyik

nek

ninc

s te

nger

partj

a?2.

Mi a

nev

e en

nek

a sz

iget

-cs

opor

tnak

?

Kvíz­

Kérd

éseK

2

1

2

1

2

San

tiag

oB

ueno

sA

ires

Mo

ntev

ideo

Asu

nció

n

Car

acas

Geo

rget

ow

n

Bra

zília

váro

s

Par

amar

ibo

Bo

go

tá

Qui

to

Suc

re

La P

az

Lim

a

PE

RU

PA

RA

GU

AY

CH

ILE

AR

GE

NT

ÍNA

BO

LÍV

IA

UR

UG

UA

YBR

AZ

ÍLIA

SU

RIN

AM

E

GU

YA

NA

Fra

nc

iaG

uy

an

a(F

r.)

VE

NE

ZU

EL

A

EC

UA

DO

R

KO

LU

MB

IA

San

Jus

to

Cór

doba

Por

to A

legr

eCur

itiba

Bel

o H

oriz

onte

Gua

rulh

os

Bar

ranq

uilla

Cal

i

Gua

yaqu

il

Med

ellín

Car

tage

naM

arac

aibo

Sal

vado

r

Man

aus

Rio

de

Jane

iro

São

Pau

lo

Goi

ânia

For

tale

za

San

ta C

ruz

Val

enci

a

Rec

ife

São

Luí

s

Bel

ém

CS

EN

DE

S-

ÓC

EÁ

N

AT

LA

NT

I-

ÓC

EÁ

N

Ga

láp

ag

os

-s

zig

ete

k (

Ec

.)

Fa

lkla

nd

-s

zig

ete

k(N

Br.

)

Dé

li-G

eo

rgia

(NB

r.)

EG

YE

NL

ÍTÔ

BA

KT

ÉR

ÍTÔ