„Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért.”

LENTI VÖRÖSMARTY MIHÁLY

ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

A Lenti Vörösmarty Mihály Horváth Lászlóné

Általános Iskola Nevelőtestülete intézményvezető

Intézményünk a jelenleg érvényben levő Pedagógiai Programját alakította át, módosította

a jogszabályi változásoknak megfelelően. A jelenleg hatályos és a módosított Pedagógiai

Program sem jár fenntartói többletköltséggel. A jelenleg hatályos Pedagógiai Programot Lenti

Város Önkormányzat Képviselő-testülete 386/2010. (X.26.) ÖKT. számú határozatával 2010.

október 26. napján tartott ülésén fogadta el.

Tartalomjegyzék

Bevezető ................................................................................................ 6

A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program

bevezetésének ütemezése ..................................................................... 8

I.Nevelési program ............................................................................... 9

I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink ............................................... 9

I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás ............................................................. 12

I. 3. Az iskola képzési rendje .......................................................................... 14

1. A képzés szakaszai ........................................................................................ 14

2. Az alapképzést kiegészítő tevékenységek ..................................................... 15

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ....................... 16

4. Napközis foglalkozások ................................................................................ 18

5. Iskolai szolgáltatások .................................................................................... 18

6. Hagyományok iskolánkban ........................................................................... 19

I. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje .......................................................................... 24

I. 5. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei ............................................. 28

I. 6. Iskolai egészségnevelési program ............................................................... 29

I. 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv .......................................................................... 30

I. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................... 32

I. 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ......... 33

I. 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák .... 39

I. 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................ 44

I. 12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ................. 49

4

II. Helyi tanterv .................................................................................. 60

II. 1. Tantárgyi órarendszer, óraszámok ............................................................ 62

II. 2. Iskolai környezeti nevelési program .......................................................... 69

II. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások - és pedagógusok közül történő

választás szabályai .......................................................................... 70

II. 4. A tankönyvkiválasztás elvei ........................................................................ 71

II. 5. Tanulói jogviszony - a magasabb évfolyamba lépés feltételei ................. 71

II. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és

minősítésének formái .......................................................................... 74

1. Ellenőrzésünk, értékelésünk célja: ................................................................ 74

2. Az ellenőrzés- értékelés során alkalmazott alapelvek ................................... 75

3. A tanulói teljesítmények értékelése ............................................................... 76

4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás .................................................................. 76

5. Belső mérések ............................................................................................... 77

6. Az értékelés egyéb alkalmai .......................................................................... 77

7. Az értékelés alapja: ....................................................................................... 77

8. A tanulmányi munka értékelésének, minősítésének módja: ......................... 78

9. Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén és második évfolyamon

félévkor: ........................................................................................................ 78

10. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése ........................................ 80

11. Az iskolai jutalmazás formái ......................................................................... 82

12. Az iskolai büntetések formái: ........................................................................ 83

13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai ............................................................... 83

II. 7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ......... 84

II. 8. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával

kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................ 86

II. 9. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó

záradékok .......................................................................... 89

5

Iskolánk hivatalos elnevezése:

VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA1

(Lenti város önkormányzati képviselő-testületének 31/2001. számú

határozata szerint)

OM azonosító: 037497

Postacím: 8960 Lenti, Vörösmarty út 30.

Tagintézménye: Általános Iskola 8971 Zalabaksa, Rákóczi F. u. 48.2

Telephely:3

Telefonszám: (06) 92 / 551-456

Fax: (06) 92 / 551-457

Web-site: www.vorosmarty-lenti.sulinet.hu

E-Mail: altisk@vorosmarty-lenti.sulinet.hu

Működés kezdete: 1972.

Fenntartó: Lenti Város Önkormányzat Képviselő-testülete4

Az iskola beiskolázási körzethatárai:

Az intézmény beiskolázási körzethatárait a fenntartó tanévenként

határozatban állapítja meg.5

Iskolánk tevékenységi köre a városkörnyéken túlra is kiterjed: programok,

pályázatok, versenyek megyére vagy régiókra történő meghirdetése során.

Kapcsolatrendszerünk határainkon túlra - Szlovénia, Ausztria, Németország és

Ukrajna felé is nyitottá tett bennünket.

1 Záradékban módosítva

2 Záradékban módosítva

3 Záradékban módosítva

4 Záradékban módosítva

5 Záradékban módosítva

6

Bevezető

Iskolánk története:

1972. szeptember 1-jén indult meg az oktatás az akkor 2. sz. Általános

Iskola nevet viselő intézményben. Az új, 16 tantermes épületben 430 tanuló 28

pedagógus irányításával kezdte meg a munkát.1973-1981 között diákotthon is

működött benne, ahol a környező szórványtelepülések tanulói laktak.

A demográfiai hullám eredményeként a tanulólétszám a 80-as években

meghaladta a 700 főt. Emiatt az épületen belül új tantermek kialakítására volt

szükség. A tornaterem lelátóval és kondicionáló teremmel bővült.

1982-től 1990-ig ének-zene tagozat, 1987-től 1996-ig sportosztályos rendszer

szolgálta a tehetséggondozást. 1989-ben kapcsolódtunk a Nyelvi- Irodalmi

Kommunikációs Nevelés programjához, majd az 1991/1992. tanévben két első

osztály az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program szerint kezdte meg a

tanulást.

Az iskola fennállásának 20. évfordulóján, 1992. december 1-jén vette fel

Vörösmarty Mihály nevét. A névadás alkalom volt arra, hogy a

hagyományrendszer bővüljön a Vörösmarty Napok rendezvényeivel. E

programsorozat egyik jeles része a megye valamennyi általános iskolásának

szóló vers- és prózaíró pályázat, melyen évente sok tehetséges gyermekköltő

mutatkozik be. Az intézmény fennállásának negyedszázados évfordulóján

jelentettük meg az iskola évkönyvét, valamint a vers- és prózaíró pályázat

anyagából szerkesztett válogatást „Kék a világ” címmel. Ez utóbbi folytatása a

2002/2003. jubileumi tanévben kiadott „Ajtócsilingelő” című antológia.

Külföldi kapcsolatunk a muravidéki Dobronak iskolájával több évtizedes

múltra tekint vissza. Az ausztriai Bad Radkersburg iskolájának meghívására az

utóbbi években több sport- és művészeti rendezvényen szerepeltünk.

Konzorciumi partnerként két Interreg pályázaton vettünk részt 2005 és 2006

években Szlovéniában környezetvédelmi projektek megvalósításában.

Az iskola az egykori Lenti járásban, később a városkörnyéken bázisiskola

szerepet töltött be. A tantestület tagjait az új módszerek kipróbálására való

hajlam, az alternativitás iránti fogékonyság, a minőségre való törekvés

jellemezte. A hatékony szakmai munka eredményeit a középfokú

intézményekben továbbtanuló diákok helytállásáról érkező visszajelzések is

igazolják. A különböző tanulmányi- és sportversenyeken számos megyei első és

országos helyezést értek el diákjaink.

A Zala Megyei Közgyűlés iskolánk tantestületét 2003-ban Pedagógiai Nívódíjjal

tüntette ki.

A 2008/2009 tanévtől intézményünk a Zalabaksa, Rákóczi u. 60. alatti

telephellyel bővült, a tagintézménybe az 1 – 4 évfolyamra járó diákok járnak.

7

Az eredményes működést továbbra is biztosító elveket, tevékenységi

formákat megőrizve, a változó igényeket és lehetőségeket figyelembe véve

alakítjuk programunkat.

A település földrajzi helyzetéből adódóan – idegenforgalom, bevásárló – és

gyógyturizmus – valamint országunk Európai integrációja következtében még

fontosabbá vált az idegen nyelvek oktatása. Iskolánk korábbi számítástechnikai

oktatóbázis szerepköréből adódóan, a tervszerű fejlesztőmunka eredményeként

képes kielégíteni az informatika és a digitális kompetencia fejlesztésének

területén megjelenő iskolahasználói igényeket. Külön öröm, hogy a fenntartó

koncepciójában is éppen e két terület nyert kiemelést.

A törvényesség, szakmaiság, és a rendelkezésünkre álló feltételrendszer

figyelembevételével készítettük programunkat. Szándékunk, hogy az iskola a

tanulóknak, szülőknek a lehető legtöbbet nyújtsa, és megfeleljen a fenntartói

elvárásoknak is.

8

A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai

program bevezetésének ütemezése

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka

két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai

programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől

felmenő rendszerben vezetheti be,

illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása

alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az

ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő

rendszerben – kerül bevezetésre.

2013. szeptember 1-jétől:

az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most

felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint

folyik majd;

míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és

helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató

munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a

következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013-

2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2014-

2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2015-

2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016-

2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve

tantervi változatokat jelentik:

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.)

Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról)

alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi

tanterv.

2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény,

illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013

szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

9

I. Nevelési program

I. 1. Az iskola pedagógiai hitvallása, alapelveink

Tantestületünk a nevelés, tanítás során az alábbi szakmai, pedagógiai értékeket

kívánja kiemelni, hangsúlyosan megvalósítani.

A mi iskolánkba járó gyermek nevelését úgy irányítjuk, hogy

Önmagához való viszonyát kellő önismerettel, önállósággal,

önfejlesztéssel alakítsa, védje egészségét.

Másokhoz való viszonyát a tolerancia, segítőkészség, megértés

jellemezze, az alapvető erkölcsi, etikai normák iránt fogékony legyen.

Közösségekben a társadalomba aktívan beilleszkedni tudó, nemzeti és

egyetemes értékeket, hagyományokat ismerő, ápoló, kreatív európai

polgárrá váljon.

A társadalmi és természeti környezet értékei iránt érzékenyek, nyitottak

legyenek.

Esélyt kapjon szociokulturális hátránya leküzdéséhez, ugyanakkor

lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatására.

Lépést tudjon tartani az általános társadalmi modernizációval.

A biztos alapkészségek megszerzése mellett külön hangsúlyt fektetünk a

kulcskompetenciák kialakítására.

Sikeres tanulási stratégiákkal használja ki az információs és

kommunikációs kultúra, IST használatának lehetőségeit az élethosszig

tartó tanulás során.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon

érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására

törekszünk.

2. A mi iskolánk olyan, ahol a tanulók naponta szereplői és szervezői, alakítói

és megvalósítói életkori szinten azon tevékenységeknek, programoknak,

eseményeknek, amelyek során a fentiekben kiemeltek szerint személyiségük

fokozatosan fejlődik.

Arra törekszünk, hogy tanulóink megtartsák és kövessék hagyományainkat,

ugyanakkor munkánk jobbítása, fejlesztése érdekében teret adunk a

hasznosítható újításoknak is. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg

egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

10

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és

számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető

alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a

természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl,

melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,

világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben,

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség

széleskörű fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás

módszereit,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és

a munkának becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni

a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

normáinak és helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy

mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a

szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan

részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők,

valamint városunk érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található

iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi

hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle

városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű

megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

11

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-

kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a

sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres

társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus,

erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

- a természet, a környezet értékeit,

- más népek értékeit, hagyományait,

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a

természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges

magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom)

együttélését biztosító szabályokat,

12

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció

elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él,

szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek

kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy

a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt

személyiségjeggyel.

I. 2. Iskolánkban folyó nevelés-oktatás

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által

alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a

nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás

áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

13

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési

eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

Szokások kialakítását célzó,

beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösségi

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi

vagy távolabbi)

célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok

kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és

jelenségek

bemutatása. -

Műalkotások

bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a

tanulói közösség

tevékenységében.

- A követendő egyéni

és csoportos minták

kiemelése a

közösségi életből.

Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása).

- Magyarázat,

beszélgetés.

- A tanulók önálló

elemző munkája.

- Felvilágosítás a

betartandó

magatartási

normákról.

- Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató

munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven

százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

- minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás

kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.

(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis

több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az

egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az

iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

14

- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel,

képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a

középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz,

valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és

magatartásformákat.

I. 3. Az iskola képzési rendje

Tantestületünk a hozzánk érkező gyermekeket ismerősként fogadja a város

óvodáival kialakult folyamatos együttműködés (csoportok látogatása,

rendezvényekbe való bekapcsolódás, tanítónők és óvónők tapasztalatcseréje,

stb.) eredményeként, testvérek esetében a családokkal már korábban kialakult

kapcsolatok révén.

Tapasztalatunk szerint döntő többségük a gondos óvodai és családi

nevelés következtében az iskolát váró, kíváncsi „iskolaérett” kisgyermek.

Fontos feladatunknak tekintjük ezt a kíváncsiságot ébren tartani, az

iskolás életet megkedveltetni, hiszen csak így valósítható meg a mottónkban

leírt Szent-Györgyi gondolat. Ahol szükséges, már az indulásnál megfelelő

pedagógiai segítséget adunk a korai fejlesztéshez.

A NAT és a közoktatási törvény követelményeinek figyelembevételével:

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Az egyes szakaszok végére teljesíteni kell a NAT és a kerettanterv részletes

követelményeiben leírt alapvető tudást, továbbá a tantervekben megfogalmazott

helyi követelményeket.

Az általános fejlesztési követelményeket minden műveltségi területen az

életkori sajátosságoknak megfelelően kell fejleszteni, hogy a szakaszok végére

eleget tegyünk a NAT és az érvényben levő kerettanterv

minimumkövetelményeinek, illetve törekedjünk az optimum megvalósítására az

alábbiak szerint:

1. A képzés szakaszai

15

az olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi

rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztésére,

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására,

az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás,

rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének

fejlesztésére,

a kommunikációs képességek (műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége,

helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,

a szociális kompetenciák fejlesztésére,

a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.

Iskolánk 7-8. osztályos diákjainak olyan bővíthető, biztos ismeretekkel,

jártasságokkal és képességekkel kell rendelkezniük, amelyek képessé teszik őket

a gyakorlatban hasznosítható tudás megszerzésére, a középiskolás

követelmények teljesítésére is.

Az iskolai célokban megfogalmazottak szerint, a szülők igényeit figyelembe

véve, a tantestülettel egyetértve az alábbi területeken biztosítunk az átlagosnál

több tartalmat, az osztályoktól eltérő szervezési formákat (csoportok, tagozat,

zöld iskola, választható tantárgy):

a) idegen nyelv oktatása

1. évfolyam második félévétől illetve 2. évfolyamon osztályonként heti 2

óra, a harmadik évfolyamon heti 1 angol vagy német.

A 4. évfolyamtól 8. évfolyamig heti 3 óra csoportokban - angol vagy

német

5. osztálytól egy-egy évfolyam óraszáma (3X3) felhasználható emelt

óraszámú csoport működtetésére. A 7. osztálytól választható a második

idegen nyelv (heti 2 órában)

b) emelt óraszámú számítástechnika, az iskola hagyományai szerint (gyulai

program)

3. évfolyamtól 8. évfolyamig szervezzük évfolyamonkénti csoportokban.

c) Nívócsoportos matematikaoktatás:

7. évfolyamtól képesség szerinti csoportokban

d) Osztály – és csoportkirándulásokat szervezünk tanulók önkéntes

részvételével, a szülők beleegyezésével és anyagi hozzájárulásával, a

rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával.

e) 2. évfolyamon – a tagintézményben 3. évfolyamon - úszásoktatás

megszervezése a városi fedett uszodában, amennyiben a tanfolyami

költségeket a szülők vállalják.

2. Az alapképzést kiegészítő tevékenységek

16

f) Választhatók (nem tanórai) foglalkozások is, amelyek elsősorban a

speciális képességek fejlesztését segítik:

- énekkar

- matematika szakkör

- magyar szakkörök

- idegen nyelvi szakkörök – angol, német, orosz

- iskolai sportköri foglalkozások.

g) A tanulási képességek fejlesztésére különösen rászoruló tanulóknak

szervezett tevékenységek:

- korrepetálások

- felzárkóztató programok

Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásokon való

részvétel figyelembe veendő szempontjai:

csoportba sorolásnál:

- képességek szerint

- létszám alapján

választott tárgy esetén:

- alapképzést nyújtó tantárgyi eredmények szerint

- létszám alapján.

Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások,

tevékenységek besorolási szempontjai:

- érdeklődés

- képesség

- létszám

- résztvevők hozzájárulása a költségekhez (Minisztérium által nem

támogatott versenyek, osztálykirándulás, úszásoktatás, zöld iskola)

Az emelt óraszámú programok indítása esetén az éves munkaterv

tárgyalásakor nevelőtestületi egyeztetés szükséges

3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák

vannak: szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, tanfolyam, korrepetálás,

tanulmányi és sportversenyek, könyvtárlátogatás, hitoktatás, szabadon választott

tantárgyak.

Szervezhető szükség szerint: tanulószoba, önképzőkör, gyógytestnevelés, stb.

A szülők, a tanulók és a tantestület továbbra is igényli és szervezi e formákat.

A szakkörök, énekkar, sportkörök, korrepetálás, választott tantárgyak

szervezésének időkerete a törvény által biztosított nem kötelező foglalkozások

(választható), valamint a kiscsoportos foglalkozásokra fordítható idő és az

esetleges fenntartói támogatás.

17

Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás

lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján

indítunk, melyet az éves munkatervben rögzítünk.

A szakkörbe való jelentkezéshez osztályfőnöki és szülői hozzájárulás szükséges.

A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a szakkör vezetőjétől.

A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi

osztályzatában.

A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre

meghatározott tematika alapján folynak. Erről, valamint a látogatottságról

szakköri naplót kell vezetni.

Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az

énekkarba belépés önkéntes, a jelentkezést a kórusvezető szervezi. A kilépést a

szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől.

Az iskolai sportkör, (ISK) a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, a

mozgás, a sport megszerettetésére alakult. Lehetőséget nyújt az iskola

valamennyi tanulójának sportköri foglalkozásokon, a Diákolimpia felmenő

versenyein való részvételre, sportágankénti háziversenyek megrendezésére.

Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár

vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon

való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyam vezetőjétől. A tanfolyamon való

részvételért térítési díj fizetendő.

Osztálykirándulások, sítábor, külföldi kirándulások esetén tanulók

költségeit a szülők osztályonként önként vállalják.

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése, a felzárkóztatás.

Korrepetálásra a szaktanár javaslata alapján lehet, vagy kötelező járni. A

korrepetálás osztályonként vagy évfolyamonként szervezhető, mely ingyenes.

A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő

teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink nevelői felhívásra az

intézményi, területi, megyei, országos és egyéb versenyeken vehetnek részt.

Felkészülésükhöz szaktanári segítséget igénybe vehetnek. Nevezési díjjal

meghirdetett, illetve a Minisztérium és a Magyar Diáksport Szövetség által nem

támogatott versenyen való részvétel költségeit előzetes egyeztetés után a

fenntartó vagy egyéb támogató vállalhatja.

A székhelyiskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári

órákon áll a tanulók rendelkezésére, a tagintézmény iskolakönyvtári feladatait a

községi könyvtárral kötött külön szerződéssel oldjuk meg.

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az

intézmény együttműködik a területileg illetékes egyházakkal, termet biztosít az

intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az

egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi, időbeosztás és helyiségigény

előzetes egyeztetésével.

Tanulószobai foglalkozás szervezhető a felső tagozatos nem napközis

tanulók számára.

18

A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a játék, a pihenés, a

szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a napközis

nevelők közreműködésével készített napközis házirend tartalmazza. Alsó

tagozaton a napközit a székhelyen gurulóváltásos formában, a

tagintézményben összevont csoportban szervezzük.

A napközis foglalkozásokról való eltávozás szülői kérelem alapján történhet

a napközis nevelő engedélyével. A rendszeres elfoglaltság miatti távollét iránti

szülői kérelmeket a napközis nevelő vagy az osztályfőnök bírálja el, szem előtt

tartva a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását.

A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első

osztályban a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév

közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

A beiratkozás egy tanévre szól, melyre a szülő figyelmét a napközis

nevelőnek fel kell hívni. Rendkívüli esetben az igazgató, az osztályfőnök és a

napközis nevelő álláspontja alapján a hónap első napjával szünetelhet vagy

szűnhet meg tanév közben a napközis jogviszony.

Napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni, amíg a tanulók

összlétszáma el nem éri a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszám

felső határát. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele nem utasítható

el.

Az iskola tanulói és dolgozói számára az étkezési lehetőséget az iskola

épületében található ebédlőben a Lenti Város Önkormányzata biztosítja.

Az étkezési térítési díjakat mindenkor az általuk meghirdetett befizetési

napokon, havi rendszerességgel kell befizetni.

Intézményünk tanulói szabadidejük hasznos eltöltése, tudásuk bővítése,

rendezvényeik lebonyolítása céljából az alábbi lehetőségekkel élhetnek:

- szabadtéri sportpályák, sportudvar használata;

- iskolai könyvtár igénybevétele;

- tornaterem használata;

- számítógépes terem a székhelyiskolában;

- táncterem használata a székhelyiskolában;

- IKT eszközök használata.

- Az első kivételével a szolgáltatások csak szervezetten, nevelő vagy

csoportvezető jelenlétében vehetők igénybe.

4. Napközis foglalkozások

5. Iskolai szolgáltatások

19

a) Szervezeti hagyományok:

- Tanulóink iskolai életük szervezésére, érdekeik képviseletére

diákönkormányzatot hoztak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat

érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

Vezetőit az osztályközösségek által delegáltakból választják. A

részterületek felelősei a diáktanácsot alkotják. A tisztségviselőket

évente újra választják.

A DÖK tevékenységét a működési szabályzata alapján végzi, melyet

segítő tanár támogat. Diákönkormányzatunk szándéknyilatkozatban

fejezte ki együttműködését a Városi Gyermek és Ifjúsági

Érdekegyeztető Tanáccsal (GYIÉT) a városban működő gyermek és

ifjúsági szervezetek hatékony, összehangolt munkája érdekében.

Tevékenységük sokszínű, hagyományteremtő és- ápoló, mint a

mellékelt éves program is mutatja. (DÖK szervezeti és működési

szabályzata melléklet).

- Tanulóink jogait, kötelességeit a Házirend szabályozza.

- Összeállításakor a tantestület, a tanulók, és a szülői képviselet

véleményt nyilvánított. Elfogadásakor gyakorolták a törvényben

biztosított jogaikat.

- Házirendünket évente felülvizsgáljuk, szükség szerint módosítjuk.

(Házirend melléklet).

- Az iskolarádió a tájékoztatás, az információközlés mellett

szórakoztathat is adásaiban. A gyermekszerkesztők munkáját a

megbízott nevelő segíti. A nevelőtestület, a diákönkormányzat

dicséretek, esetleg elmarasztalások közlésére is felhasználja.

- Az anyagi és technikai feltételek függvényében iskolaújság is

indítható.

- Az iskolai nyilvánosság, a szülők tájékoztatására szolgál az iskolai

faliújság, a „Figyelj rám!”.

- Az iskolagyűlés fontos színtere az észrevételek, vélemények, kérések,

ötletek nyilvánosságra hozatalának.

- A jubileumi években iskolatörténeti kiállítást rendezünk.

- Élő gyakorlat iskolánk volt tanárainak, diákjainak visszatérése

találkozókra, (nyugdíjas találkozó, pedagógus nap, osztálytalálkozó)

rendezvényekre (karácsonyi koncert, emlékműsor, sportkupák,

karnevál).

- Nyitottak vagyunk társadalmi környezetünk felé. Kapcsolataink

hagyományosan folyamatosak a város nevelési-oktatási intézményei

(óvoda, nevelési tanácsadó, általános iskolák, zeneiskola, középfokú

intézmények), közművelődési intézményei (művelődési központ,

városi könyvtár) felé.

6. Hagyományok iskolánkban

20

- Tanulóink egy része aktív tagja a Lenti Torna Egylet és különböző

egyesületek szakosztályainak. Részvételi szándékukat támogatjuk az

egyesületek munkájában.

- A Városi Gyógyfürdő és Úszóklub tanévenként fogadja az alsó

tagozaton kijelölt évfolyam csoportjait és a tagintézmény tanulóit.

Lehetőségünk volt így az úszásoktatásra, célunk megvalósítására, hogy

minden tanulónk tudjon úszni egészsége megóvása érdekében,

szabadideje hasznos eltöltésére.

- Tanulóink egészségi állapotáról rendszeres kapcsolattartás során

tájékozódunk az iskola orvosától, az iskolavédőnőtől. A szoros

együttműködés segíti egészségnevelő, felvilágosító munkánkat is.

- Kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók szponzoráló

tevékenységgel működhetnek közre az iskolai sportkupák

megrendezésében.

- Az iskolánkat támogató „Vörösmarty Nevelési-Oktatási Alapítvány”

kuratóriumával együttműködve valósítjuk meg alapítványi céljainkat.

- Kapcsolatot folytatunk a Honismereti Egyesülettel és a „Pro Arte”

egyesülettel, a honismereti és művészeti nevelőmunkánk

kiszélesítésére.

- Programjaink megvalósításában aktív közreműködést folytatunk a

rendőrséggel (DADA program, iskolarendőr), a katasztrófavédelemi

kirendeltséggel (versenyek, vetélkedők, pályázatok).

- Külföldi kapcsolatunk a muravidéki Dobronak kéttannyelvű

iskolájával több évtizedes múltra tekint vissza (kultúra, sport,

országjárás, szakmai kapcsolat). Mindez tartalmas, szép hagyomány.

Keressük a német nyelvterületi kapcsolat lehetőségét is.

b) Tantárgyi hagyományok:

Iskolánkban valamennyi tantárgynak van sajátos hagyománya. A

hagyományteremtés formái változatosak.

- Iskolai, városi, járási, megyei, országos tantárgyi versenyek.

- Különböző szervezetek (pl. TIT), intézmények (pl.Városi Művelődési

Központ és a Városi Könyvtár) által hirdetett vetélkedők, levelező

feladatmegoldó versenyek, pályázatok, fejtörők.

- Rendhagyó órák - a szakterület neves képviselőivel.

- Évfordulókhoz a tantárgyakkal kapcsolatos tudósok életével

összefüggő hagyományok.

- Megemlékezés jeles napokról.

21

Magyar nyelv és irodalom

Vörösmarty vers- és prózaíró pályázat (megyei meghirdetésű). Pályázati

anyagából jelentettük meg a tehetséges zalai gyerekek első verseskötetét

„Kék a világ!” címmel. Folytatásaként, az iskola fennállásának 30.

évfordulójára került kiadásra az „Ajtócsilingelő” című antológia.

Folytatását is tervezzük

Történelem

- megemlékezés október 6-ról és a Nemzeti összetartozás napjáról

tanóra keretében

- iskolai szintű versenyek

- a Városi Honismereti Egyesülettel kialakult kapcsolat erősítése,

folytatása.

Idegen nyelv

- levelezés idegen nyelven

- Idegen Nyelvi Napok rendezvényei

- Kirándulás angol és német nyelvterületre

- kapcsolattartás az idegen nyelv oktatását támogató intézetekkel

(Goethe Intézet, Oxford stb.)

Matematika

- A Vörösmarty matematika verseny meghirdetése évente a város, járás

iskoláiba járó 3-6. osztályosoknak.

- Szorobán verseny

- A Zrínyi Ilona matematikaversenyen részvevő tanulóknak hely és

felügyelet biztosítása

Ének-zene

- zenei világnapi megemlékezés

- furulyaoktatás (alsó tagozaton szabadidőben választható)

- kapcsolódás az aktuális iskolai, városi ünnepélyekhez,

rendezvényekhez (zenei szerkesztés, a kórus bekapcsolódása, stb.)

- kisvárosok kórustalálkozójának rendezése, részvétel

Testnevelés és sport

- A tantárgy hagyományai az iskolai kupák:

- kézilabda

- labdarúgás

iskolai rendezvények:

- sportágankénti háziversenyek

- úszásoktatás

Tanulóink részt vehetnek a Vörösmarty Sportlövő és Szabadidős

Egyesület munkájában.

22

Kapcsolódás a települési sportrendezvényekhez, a Lenti TE

szakosztályaihoz, a településen működő sportegyesületek munkájához, a

szülői szervezet és az alapítvány rendezvényeihez.

Lehetőség szerint részt veszünk különböző sportszervezetek

rendezvényein.

Technika és életvitel

A tantárgy hagyományai:

- részvétel a kerékpáros ügyességi versenyen

- alkalmakhoz kapcsolódó manuális tevékenység

Rajz

Tantárgyi hagyományok:

- a jeles napokhoz, népszokásokhoz kötődő feladatok (formai, tartalmi

vonatkozásban egyaránt)

- ötlettár (tanulói kreativitás iskolai bemutatása)

- egy-egy ünnepkörhöz tartozó népszokás bemutatása tanulói

tevékenységen keresztül

- - maszkajárás, farsangolás

- - betlehemezés

- kézműves technikák mélyebb megismerése

- Pályázatok kiírása, kiállítás szervezése

- iskolai ünnepélyek dekorációinak elkészítése

- környezetkultúra, környezetesztétika igénye (tanulói alkotások állandó

felhasználásával)

c) Rendezvények hagyományai

Iskolánk az alábbi országos, regionális, megyei rendezvényeken vesz részt,

illetve szervezi azokat:

- Vörösmarty labdarúgó kupa (regionális)

- Vörösmarty kézilabda kupa (regionális)

- Vörösmarty vers- és prózaíró pályázat (megyei)

- Kisvárosok kórusainak találkozója (megyei)

- Valamennyi szaktárgy felmenő rendszerű versenye (továbbjutás

esetén)

- Téli sportprogram (sítábor)

Városi, járási rendezvényeink:

- Vörösmarty matematika verseny (3-6. osztályig)

- Történelmi évfordulókra, helytörténetre kiírt pályázatok

- Vörösmarty szavalóverseny

- Kapcsolódás a településen megtartott ünnepségekhez (Magyar Kultúra

Napja, Város Napja, állami ünnepek stb.)

23

Iskolai ünnepélyek:

- Tanévnyitó ünnepély - első osztályosokat jelvényünk feltűzésével az

iskola polgáraivá fogadjuk.

- A 8. osztályosok ballagása az éves munkaterv szerinti napon.

- Búcsúbankett a szülők rendezésében.

- Tanévzáró ünnepély

- Állami ünnepek - iskolai szintű ünnepélyek ünnepélyes külsőségekkel

(tanulók megjelenése, az iskolai jelvény viselése, ünnepi dekoráció)

- március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc (rendező a 7.

évfolyam)

- október 23. - az 1956-os forradalom (rendező a 8. évfolyam).

Megemlékezések:

- Zenei világnap

- Október 6. - megemlékezés az aradi vértanúkról tanítási óra keretén

belül

- A Magyar kultúra

- Föld napja

- Madarak és fák napja

- Anyák napja

Rendezvények, sorozatok:

- Vörösmarty-napok a költő születésének évfordulójához kapcsolódóan,

külön programterv alapján.

- Mikulás várás az ovisokkal

- Karácsonyi koncert.

- Karnevál nyitótánc (8. osztályosok előadásában)

- Vörösmarty labdarúgó torna

- - 5-6. osztályosoknak

- - 7-8. osztályosoknak

- Vörösmarty leány kézilabda torna - szintén két korcsoportban

- Mindkét tornának serlege a Vörösmarty Kupa

- Suli – buli műsor a zalabaksai tagintézményben az óvodásokkal együtt

- Gyermeknapi rendezvények

- Szülői szervezet és a Vörösmarty Nevelési - Oktatási Alapítvány

önálló programjai

- Az iskola jelvényét a mindenkori 1. osztályosainknak a tanévnyitó

ünnepélyen tűzik fel társaik és tanítóik.

- Megemlékezünk elhunyt pedagógusainkról

24

I. 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt

figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni

képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a

differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti

formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Szükségesnek tartjuk a problémák feltárásához:

- a közösségek szociometriai vizsgálatát,

- a periférián levők esetében az okok feltárását, megszüntetésük

segítését,

- a pozitív közösségi mag erősítését,

- a magatartási zavarok okainak feltárását, pedagógiai, pszichológiai és

mentálhigiénés szakemberek bevonását.

2. Munkánk során kiemelten kezeljük

- a sajátos nevelési igényű;

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

- a kiemelten tehetséges;

- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni

fejlesztését.

a) Sajátos nevelési igényű tanulók

- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a

többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

- A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X.

8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési

igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl

gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést

szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás

fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához

igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve

pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

- gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

- a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

- speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

- képességfejlesztő játékok, eszközök,

- számítógépek fejlesztő programokkal.

25

b) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését

szolgáló tevékenységek:

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési

tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

c) A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek

segítik:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

- iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók

(szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

d) A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

integrációját segítő tevékenységek

- képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a

pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs

program” alapján folyik;

26

- szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési

tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

- felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

- egyéni foglalkozások;

- a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

- nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

- iskolai sportkör, szakkörök;

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek);

- szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

- a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni

támogatás);

- a szülőkkel való együttműködés;

- családlátogatások;

- szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

3. A program célkitűzései:

A nevelés területén:

- A tanulók szokásrendjének, napirendjének kialakítása,

- Közösségi szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodás,

- Az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátíttatása,

- Kommunikációs kultúra, érintkezési szabályok kialakítása,

- Környezettudatos magatartásra nevelés, épített és természetes

környezetünk védelme,

- Felszerelésünk, taneszközeink, ruházatunk megóvása

- A tanuláshoz, munkához szükséges alapvető személyiségjegyek

alakítása, erősítése,

- Egymás munkájának, alkotásainak megbecsülése

- Higiéniai szabályok elsajátítása

Az oktatás területén:

- A tanulás tanítása, életkorhoz szabott tanulási technikák kialakítása

- Számolási készségek fejlesztése, alapműveletek begyakorlása

- Íráskészség kialakítása, áttekinthető, esztétikus füzetvezetés,

- Szövegolvasás – szövegértés fejlesztése,

- Kommunikációs készség fejlesztése,

- Kooperációs lehetőségek biztosítása.

27

A program megvalósításának területei:

- Tanulási képességek, önállóság fejlesztése

- Differenciált óravezetés, személyre szabott követelménytámasztás,

- Egyéni haladást segítő iskolai és otthoni feladatok,

- Szükség szerinti felzárkóztató tevékenység,

- Tehetséggondozás, versenyre készítés

- Részvétel diákköri szakköri, sportköri foglalkozásokon érdeklődés

szerint, (környezetvédelem, sportedzés stb.)

- Bekapcsolódás a művészeti szakkörök tevékenységébe

- Napközis foglalkozások, tanulószobás csoportok,

- Osztálykirándulások, zöld iskola,

- Kulturális rendezvények, mentálhigiénés programok látogatása,

- Szervezett úszásoktatáson való részvétel,

- Védnökségi területek rendben tartása, környezetvédő akciókba való

bekapcsolódás,

- Fejlesztő pedagógus bevonása

Elvárható eredmények:

- Helyzetelemzés alapján a jogszabályi előírásoknak megfelelő

csoportok, befogadó környezet kialakítása.

- Különböző háttérrel, eltérő fejlettséggel érkező gyermekek fogadása,

együttnevelése.

- Technikai feltételek és humán erőforrás célirányos alakítása,

patrónusi, mentori rendszer felépítése.

- Egyéni haladást segítő tanulásszervezés

- Együttműködési területek azonosítása, megfelelő kapcsolatrendszer

kimunkálása. (tanárok, szülők, hatóságok, gyermekvédelem,

szakszolgálat)

A program hosszú távú eredményei:

- Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű

tanulók száma.

- Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az

iskolai rendszerből kikerülők száma.

- Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos

helyzetű tanulók száma.

- A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel a tanulási

kudarcnak kitett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók felzárkóztatásával, segítésével, személyiségfejlesztéssel és a

közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

megoldásával, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő

pedagógiai tevékenységgel, és a szociális hátrányok enyhítésével

segíti elő az esélyegyenlőség elvének érvényesülését.

28

- A tanítási órák keretein belül (pl. könnyített testnevelés,

nívócsoportos oktatás), az egyéni képességekhez igazodó tanórai

tanulás megszervezésével illetve azon túl - korrepetálás,

felzárkóztatás, gyógytestnevelés - keretében.

- A tanítási órán kívül meghatározó szerepe van a napközi otthonos

foglalkozásoknak, a tanulószobának, az iskolai könyvtár

használatának.

- A tanulók tanulási, beilleszkedési, szociális problémáinak és a szülők

nevelési gondjainak megoldásában segítenek a családlátogatások,

fogadóórák, a nevelők, tanulók és szülők személyes kapcsolatai.

I. 5. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára

megfelelő oktatásban részesüljön.

Ennek megvalósulását iskolánk a következő feladatok megvalósulásával

biztosítja:

- kompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-4 évfolyamon és

további bővítése 5-8. évfolyamon

- folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés

- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának

segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi

területén;

- a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető

feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő

pedagógiai módszerek alkalmazása;

- a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő

teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más

foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények,

ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása,

- sajátos nevelési igényű gyerekek integrált fejlesztése tanórai

differenciálással és egyéni fejlesztő foglalkozásokkal,

- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjának elősegítése az

iskolai integrációs program megvalósításával.

29

I. 6. Iskolai egészségnevelési program

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és

védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód

gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát

viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének

szempontjából legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a

szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- lelki egészség védelme

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés

területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden

tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák;

- játékos foglalkozások,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

- az iskolai sportkör foglalkozásai;

- tömegsport foglalkozások;

- úszásoktatás;

b) a helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret,

természetismeret, biológia és egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat

tantárgyak tananyagai

30

c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin

feldolgozott ismeretek;

d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-

nyújtással foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos

tanulók számára;

e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- minden évben osztályonként egy-egy túra szervezése;

- játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal

kapcsolatosan;

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon osztályfőnöki órán, az alsó tagozaton

ismeretterjesztő előadáson

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának

megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer

fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

I. 7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt

feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás

alapismereteit;

31

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar

Vöröskereszttel;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán

kívüli vetélkedőkbe;

- lehetőség szerint támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás,

elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a

mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik-

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki órán az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

32

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk szakember bevonásával;

- egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

I. 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka

iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata

révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán

keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének

megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint

ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek

alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a

kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró –

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és

irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a

közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt

kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az

elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb

feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos

megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés

csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett

tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

33

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő

erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek

rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

I. 9. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

1. Az iskola közösségeinek együttműködése

a) Az iskolavezetőség és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az

igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a

választott képviselők útján valósul meg.

Az együttműködés fórumai:

- az iskolavezetőség ülései,

- a különböző értekezletek,

- megbeszélések,

- stb.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

Az igazgató az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett

hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (e-mail) keresztül

értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá

tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét,

javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott

képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.

b) A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek

vezetői felelősek.

34

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves

munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az

adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka

alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

- iskolán kívüli továbbképzések,

- a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális

és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein

rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek

tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli

ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

c) A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az

aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint

a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat

faliújságján keresztül,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten

keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy

írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján –

az iskola vezetőségéhez az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a

diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján

közölhetik az iskola vezetőségével a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

d) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat

működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az

érintett tanulók érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi

kérdésre kiterjed.

35

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az

iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében,

szervezésében és lebonyolításában:

- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

- sportélet;

- túrák, kirándulások szervezése;

- kulturális, szabadidős programok szervezése;

- a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben

- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének

összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

- a diákönkormányzat vezetőségének véleményét az iskola éves

munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

- a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat

iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a

nevelőtestület és az igazgató felé.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki

kell kérni:

- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban

meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása

előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök

felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel, illetve

más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók

véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai

vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot

segítő pedagógus képviseli.

Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére

kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel

rendelkezik. Az iskolavezetésnek teljes jogú tagja az iskolai

diákönkormányzat képviselője.

e) A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az

aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök

tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet

vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

36

f) A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok:

Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről,

magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a

szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes,

összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a

pedagógus között.

Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek

megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének

érdekében.

Szülői értekezlet.

Feladata:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés

kialakítása,

- a szülők tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról,

változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai

magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi

szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól,

eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak

összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé.

Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve

ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét

tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges

életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató

munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák

lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség

iskolai életéről.

37

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy

magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai

vagy osztály szintű programokról.

- A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok

időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

- A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az

iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az

érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül

vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az

iskolavezetéshez, az adott ügyben érintett gyermek

osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a

diákönkormányzathoz fordulhatnak.

- A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg, illetve választott képviselőik,

tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel,

nevelőtestülettel.

- A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai

programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve

házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől és

nevelőitől kérhetnek tájékoztatást.

- Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési

szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt

minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola

alkalmazottainak) joga van megismernie.

- A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat,

illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél,

illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján;

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola könyvtárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola igazgatójánál;

38

2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,

együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

a) Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola

vezetésének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő

intézményekkel:

- Az intézmény fenntartójával, működtetőjével.

- A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és

polgármesteri hivatallal.

- A megyei pedagógiai intézettel.

- A tankerületi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel.

- Egyéb helyi nevelési-oktatási intézményekkel.

- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

b) Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel,

gazdálkodókkal:

- Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.

- A közművelődési intézményekkel.

- Helyi társadalmi egyesületekkel és civil szervezetekkel.

- A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel.

- Az egyházak helyi gyülekezeteivel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az

igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel

kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

c) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése

rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézet egészségügyi

dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres

egészségügyi vizsgálatát.

d) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és

ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola

gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak

fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az

igazgató vagy igazgatóhelyettes a felelős.

e) A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének

céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek

bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába.

39

I. 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak

megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb

tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten

fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az

indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a

tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a

tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a

differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a

lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók

egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott

teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin

előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat,

így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és

csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú

iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók

önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk,

motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához,

megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési

céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése,

irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra

kell figyelemmel lenni:

- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek

előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó

mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának

kibontakoztatása.

40

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes

ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges

tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás

technikáit, formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az

osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni

oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését,

problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges

tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása

nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek

fejlesztése érdekében.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb

(tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek

képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének

segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott

küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott

pedagógus segíti.

b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek

minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a

gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán

kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt

nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát

szervezünk.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére

a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó

eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti

egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról –

a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével –

minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

41

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások.

Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti

egy-egy órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

- akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése

ezt szükségessé teszi,

- akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az

évfolyamot.

c) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási

intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő

előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális

helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából

képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a

tanulók

- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

- fejlődésének elősegítése,

- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató

felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás

esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt

a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-

oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott

program alkalmazásával történik.

d) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola

minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt

biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók

felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli

sportversenyekre.

e) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni

képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve

lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek

valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör

vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki

nem az iskola dolgozója.

f) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen

szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken

való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését,

42

illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók

számára tanulmányi sétákat, kirándulásokat szerveznek a lakóhely és

környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése

céljából.

h) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az

osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek.

Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél

jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a

nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Az

alsó tagozatosok általában közvetlen környezetünk értékeivel

ismerkednek meg. A felsősök távolabbi helyekre látogatnak.

i) Zöld iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények

teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett,

több napon keresztül tartó Zöld iskolai foglalkozások, melyeken főleg

egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai

szünidőkben szervezett táborozások. A zöld iskolai foglalkozásokon és a

táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél

jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a

nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó

foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a

követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési

intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár –

önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola

nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek

arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények

között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű –

gyermekei is részt tudjanak venni.

k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére

kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő

igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős

programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A

szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

43

költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati

lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok –

elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak

venni.

l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási

napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után

lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.

sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett

– egyénileg vagy csoportosan használják.

n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett

egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit-

és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a

tanulók számára önkéntes.

3. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez

szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére

való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas

kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség

kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók

közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra

késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a

szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének

megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra

megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A

hazaszeretet érzésének felébresztése.

44

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek

megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és

problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az

iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Alapvető gazdasági,

pénzügyi és háztartási ismeretekhez kapcsolódó jártasságok

kialakítása.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.

A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló

tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti

igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az

egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása,

az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

I. 11. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

1. A pedagógusok alapvető feladatai

- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és

működési szabályzatban, az intézmény más belső szabályzatában és

vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-

oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli

részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő

egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lásson el.

- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és

eredményes megtartása.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai

munkaközösségek munkájában.

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt

minősítéseket.

- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és

pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

45

2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének

elkészítése (tanmenetek, éves programok).

- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozásokra.

- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak

alkalmazása a tanítási órákon

- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási

órákon.

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a

tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása,

gyakoroltatása a tanítási órákon.

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított

tanulók körében.

3. A tehetséges tanulók gondozása

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges

tanulók részére.

- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,

pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle

iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle

iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,

illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes

fejlesztése

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

körében.

46

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,

illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése,

mentorálása.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,

illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy

osztályozó vizsgára.

- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-,

múzeumlátogatás, kirándulás).

- Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután,

karácsonyi ünnepség).

- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő

(közös) programok (farsang, alapítványi gyermeknap).

6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,

segítése.

- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a

programok szervezésében, részvétel a programokon.

- Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a

szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

- A munkaköri kötelességek teljesítése.

- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi

szünetekben.

- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők

betartása.

- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő

megoldása.

47

8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői

munkacsoportokban.

- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása,

közreadása.

- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

- Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

- Továbbképzéseken való részvétel.

- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

- Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

- Az iskolai alapítvány működésének segítése.

- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése

megvalósítása (innováció).

- Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

- Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében

és végrehajtásában

- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok

ellátásában.

- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek

előkészítésében.

- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében

- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők

munkájának, beilleszkedésének segítése.

- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének;

rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

48

13. Az iskola képviselete

- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről,

eredményeiről a helyi médiában.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek

tevékenységébe.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek

tevékenységébe.

- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

- Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális,

sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása

- Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása,

ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus

kollégákkal

- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben

tartása.

- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és

viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé

(a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek,

bírálatok elfogadása).

49

I. 12. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1. Az osztályfőnök feladatai

- Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az

iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az

osztályközösség megfelelő irányításával.

- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi

fejlődésüket.

- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó

értékrend kialakítást és elfogadását.

- Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő,

szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-,

múzeumlátogatás) szervez.

- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a

tanulókra.

- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi

választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen

– legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy

hónappal írásban értesíti.

- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a

szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy

fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet

igénylő tanulókkal.

- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik

a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és

családsegítő szolgálattal.

- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók

iskolai munkáját.

- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

50

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók

egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító

nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

- Alsó tagozaton minden hó végén, a felső tagozaton kéthavonta értékeli a

tanulók magatartását és szorgalmát.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a

tanulók magatartás és szorgalom értékelésére.

- A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi

munkájának dicsérettel történő elismerésére.

- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban

részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás

lefolytatására.

- Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a

mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan

mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az

osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

- Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket

a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

- A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók

középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez

szükséges dokumentumokat.

- Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet).

- Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

- Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség

fejlődéséről.

- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a

nevelőtársakkal szemben.

- Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat,

és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

- Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

- Tanév közben ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb

beírások, szülői aláírások).

- Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai

szakszerűségét.

51

2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején

összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv

- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes

szülői értekezletek tervezett témái.

- Az osztály diákközösségének vezetői.

- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

- Tanulók száma, ebből leány

- Állami nevelt (gondozott)

- Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

- Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

- Sajátos nevelési igényű tanuló

- Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

- Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

- Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

- Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

- Más településről bejáró tanuló

- Nem magyar állampolgár

- Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

- Tanulók száma

- Osztályozott tanulók száma és aránya

- Osztályozatlan tanulók száma és aránya

- Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak

osztályátlaga

- Az osztály tanulmányi átlaga

- Kitűnő tanulók száma és aránya

- Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

- Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

52

- Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

- Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

- Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

- Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók

száma és aránya

- A bukások száma tantárgyanként

- A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

- Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt

vett tanulók száma és az elért helyezések)

- Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába

felvett tanulók száma és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt

iskolába felvett tanulók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének

értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén

- Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-

lányok aránya, új tanulók, távozók).

- Az osztály szociális összetétele

- A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók

eredményei).

- Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése,

struktúrája.

- Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és

magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

- A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és

rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való

részvétel).

- A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői

értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata

az iskolával).

- Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető

pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt

időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt

időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás

látszik célszerűnek?

53

4. Az osztályfőnöki órák témái

1. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső

osztályfőnöki óráin

- A házirend szabályainak megbeszélése.

- Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

- Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

- Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

- Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

- Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és

veszélyhelyzetek megbeszélése.

- A kerékpáros közlekedés szabályai.

2. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

- Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az

alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre;

a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

- Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a

mentők hívásának helyes módja.

- Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az

iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe

vétele.

- Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a

második félév végén.

- Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

- Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

- Megemlékezés az iskola névadójáról.

- Osztálykirándulás előkészítése.

3. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A

tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az

5. osztályban.

Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is

tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember

értéke. Szokás, szenvedély.

Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató

légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének

tudatosítása.

54

Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk

egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend,

életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb

összefüggései.

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája.

Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport,

játék, strand.

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása,

megkövetelése.

Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem

a családban (hétköznapok, ünnepek).

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének

tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen.

Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a

városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és

tömegközlekedés szabályait!

6. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás,

tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a

lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk.

Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek,

tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és

megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások

bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az

örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód,

testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből

adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános

jellemzőit.

Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás,

társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság,

pontatlanság.

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

55

Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha

váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon,

osztályban. Állatokkal a lakásban.

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a

tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert

szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok

leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a

kerékpár biztonsági felszereléseit!

7. évfolyam

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges

életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a

drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a

káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök,

temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások,

ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe:

példaképek, jutalmazások, büntetések.

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes

összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét

a jellem alakulásában!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi

kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség,

ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése.

Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi

ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés.

Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás,

munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a

pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai

feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni

stb.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit.

Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik

szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi

tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi

ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés

szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az

érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban.

Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

56

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás

szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását!

Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések,

behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás

illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

8. évfolyam

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés:

tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló.

Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet,

szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség.

Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának

elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás,

versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás,

erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás.

Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az

ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés

nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény.

Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös

cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy,

szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás,

magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése.

Életkorok jellemzői.

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága

mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett!

Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a

meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére!

Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére,

indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a

különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje

az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség.

Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai

teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A

képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és

szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A

munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita,

szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

57

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit.

Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik

szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi

tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi

ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés

szükségességét.

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A

pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök,

pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő

pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A

pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése,

pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem,

motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni,

növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt

kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal

dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken

segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és

javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban

dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban.

Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok

támogatása.

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és

elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció

szerepét a pályaválasztásban.

Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések.

Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen

fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani!

Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek

hagyományainak megfelelően viselkedni!

4. Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően

- A tanulást is tanulni kell

- Tanulást segítő tevékenységek

- Egészséges életrend

- A helyes napirend kialakítása

- A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége

- Ünnep a családban

- Az ünnepek szerepe az emberek életében

- Ismerem-e önmagam?

- A megismerés forrásai

- Baráti kapcsolatok

58

- Részvétel a házi munkában

- A nyári szünidő tervezése

- A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás

- Fiúk és lányok barátsága

- A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság

- Igazmondás, hazugság

- A serdülők biológiai és higiéniai problémái

- Fejlesztő játékok tanulása

- Tudni illik, hogy mi illik

- Illemtan a gyakorlatban

- Lakásunk kultúrája

- Pályaválasztásra készülünk

- Önállóság a tanulásban

- Konfliktusok az osztályban

- Igaz barátok az osztályban

- A kulturált magatartás szabályai

- Viselkedés ünnepi alkalmakkor

- Bírálat, önbírálat

- A család funkciói

- Konfliktus a családban

- Fizikai és szellemi munka

- A pénz szerepe életünkben

- Ápolt, divatos megjelenés

- Hogyan rendezném be otthonomat?

- A vendéglátás illemtana

- A határainkon túl élő magyarság

- Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban

- Az étkezési kultúra

- Az iskolaválasztás gondja

- A család pályaválasztási elképzelései

- Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában

- Törekvés a harmonikus életre

- Jövőnkre készülünk

- Harcban önmagunkkal

- Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban

- Ügyintézés a mindennapokban

- Barátság, szerelem, szexualitás

- Házasság és család, a felbomló család

- Hétköznapok és ünnepek a családban

- Korunk jellemző betegségei

- A fiatalkori bűnözés

- A hivatalos helyen való viselkedés illemtana

- Különféle tanulási módszerek

59

- A jó időbeosztás, a helyes napirend

- Közösségfejlesztő játékok

- A kulturált viselkedés alapjai, illem

- Ismerős, haver, barát

- Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása

- Árulkodás, becsület, "betyárbecsület"

- Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség

- Közlekedési szabályok, utazási illemtan

- Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése

- Megjelenés, öltözködés

- A sport szerepe az egészséges fejlődésben

- Helyem a családban, szüleink tisztelete

- Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás

- Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása)

- Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye

- A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása

- Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége

- Iskolai hagyományok megismerés

- Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek.

- Szerelem és házasság

- Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink.

- Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése

- Családi hagyományok, ünnepek

- A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia

- Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán,

közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen

- A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

- Megélhetés, gazdálkodás, jólét

- Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

- Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk,

jelképeink

- Helyünk Európában

- Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások

- Az információszerzés lehetőségei

- Családi munkamegosztás, segítés otthon

- A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás

- Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás,

zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.)

- Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása

- Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

60

II. Helyi tanterv

Pedagógiai programunk legfontosabb fejezete. Nevelési-oktatási céljaink

megvalósításának meghatározó tartalma és szervezeti kerete az összes évfolyamra a

helyi tanterv és az iskolai óraterv.

A NKT, a NAT és az érvényben lévő kerettanterv irányelveit figyelembe véve

valamennyi évfolyamon hagyományos tantárgyi rendszerben oktatunk.

Az egyes tantárgyakban vagy tantárgycsoportokban szerveződve valósulnak

meg a kerettantervnek megfelelő és a NAT kiemelt fejlesztési követelményei,

melyeket minden tantárgy tanterve tartalmaz.

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott

kerettantervre épül.

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított

tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az

oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal

és követelményekkel.

3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető

órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal,

hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő

jusson:

Helyi tantervünkben valamennyi műveltségi területen célunk a tudás alapú

társadalomban szükséges boldoguláshoz elengedhetetlen az alábbi kompetenciák

fejlesztése:

A NAT által meghatározott, fejlesztendő kompetenciák

- Hatékony, önálló tanulás

- Anyanyelvi kommunikáció

- Idegen-nyelvi kommunikáció

- Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

- Természettudományos kompetencia

- Digitális kompetencia

- Szociális és állampolgári kompetencia

- Kezdeményező-kézség és vállalkozói kompetencia

- Matematikai kompetencia

61

A NAT-ban meghatározott fő fejlesztési feladatok

- Énkép, önismeret

- A tanulás tanítása

- Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

- Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

- Hon- és népismeret

- Testi és lelki egészség

- Környezettudatosságra nevelés

- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

- Gazdasági nevelés

Az iskola óratervében a kötelező és nem kötelező (választott) tanórák által

biztosított órakeret lehetővé teszi a már kialakított sajátos iskolai irányok

fennmaradását az alábbiak szerint:

- idegen nyelvi képzés rendszere (angol, német, orosz)

- informatika – számítástechnika oktatás helyi rendszere

- sport helyi rendszere

- a matematika nívócsoportos rendszer

- az ember és természet műveltségi terület helyi vonatkozásainak

megvalósítására szervezhető zöld iskolai program

62

II. 1. Tantárgyi órarendszer, óraszámok

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető

órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy

e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma

lett megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Informatika 1 óra

5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Informatika 1 óra

6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Vizuális kultúra 1 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Kémia 0,5 óra

Földrajz 0,5 óra

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 1 óra

Matematika 1 óra

Biológia 0,5 óra

Fizika 0,5 óra

1. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és

népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

63

2. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A

változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján

tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene B változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

7-8. évfolyam Biológia-egészségtan A változat

7-8. évfolyam Fizika B változat

7-8. évfolyam Kémia B változat

5-8. évfolyam Ének-zene B változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől

eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a

legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a

tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó

órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást,

64

3. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása,

illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.

(A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és

a követelményeket. Ezeket az iskoláknak helyi tantervükben le kell bontaniuk egy-

egy évfolyamra. E munkában várhatóan segítséget jelentenek majd a

tankönyvkiadók tantervi javaslatai, hiszen ezek a – kiadók által engedélyezésre

benyújtott – tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott)

tematikájához fognak igazodni.

1– 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7

Matematika 5 5 5 5

Informatika - - 1 1

Idegen nyelv (angol vagy német) - - - 2

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Szabadon tervezhető óra - - - -

Tanórai rendelkezésre álló

időkeret 25 25 25 27

65

5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 5

Idegen nyelv (angol vagy német) 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4

Történelem és állampolgári

ismeretek 2 2 2 2

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1,5

Fizika 2 1,5

Kémia 1,5 2

Földrajz 1,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 2 1 1

Hon- és népismeret 1

Informatika 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Tanórai rendelkezésre álló

időkeret 28 28 31 31

66

A tantárgyi engedélyezett többletóra keret és a tervezhető további időkeret

felosztása a Vörösmarty Mihály Általános Iskola székhelyintézményben

évfolyamonként 2 osztályra,

és a zalabaksai tagintézményben alsó tagozaton két összevont csoportra tervezve, a

2013/2014 tanévre

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen

D:

Tan

tárg

yi

enged

élyeze

tt t

öb

ble

tóra

ker

et

Idegen nyelv

(angol vagy német) 1 1 1 1 1 1 6

Környezetismeret 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1

Számítástechnika 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 8

Vizuális kultúra 0,5 0,5

Természetismeret 0,5 0,5

Második idegen nyelv 2 2 4

Történelem 0,5 0,5 1

Összesen: 2 2 2 2 3 3 4 4 22

67

A törvény által biztosított időkeret évfolyamonként két osztályra tervezve

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen

G:

Ter

vez

het

ő t

ov

áb

bi

idő

ker

et

(eg

yén

i fo

gla

lko

zás)

Napközis órakeret 18 18 18 16 13 83

Matematika felzárkóztatás 1 1 1 1 1 1 6

Magyar nyelv és irodalom

felzárkóztatás 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Fejlesztő foglalkozás

(BTMN) 1 1 1 1 1 1 1 1 8

Idegen nyelvi szakkör

(angol vagy német)

1 1 2

Magyar szakkör 1 1 2

Matematika szakkör

(szorobán/továbbtanulás) 1 1 1 1 1 5

Összesen: 21 22 22 20 16 5 3 5 114

Maradék óra: -4 -3 -3 -6 -4 -15 -18 -16 69

Iskolai felhasznált(C,D,G): 96 98 98 98 94 72 76 80 712

Csoport-

bontás

Angol vagy német 3 3 3 3 12

Matematika 4 4 8

Sportkör

ISK Kézilabda 2 3 5

ISK Sport-játék, atlétika 1 2 2 5

ISK Labdarúgás 1 2 1 4

Csoportbontás 20 20

Sportkörök 14 14

Énekkar (2-4. - 1 óra; 5-8. - 2 óra) 3 3

Orosz szakkör (5. - 1 óra; 6-8. - 2 óra) 3 3

Könyvtár 22 22

Tanulószoba 6-8. 13 13

Összesen felhasznált: 75

Iskolai összesen: 787

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

2 osztályra 50 50 50 54 56 56 62 62 440

Tantárgyi engedélyezett többletóra

keret 4 4 4 4 6 6 8 8 44

Tervezhető további időkeret 50 50 50 52 40 40 42 42 366

Összesen tervezhető: 850

68

ZALABAKSA – ÖSSZEVONT CSOPORTOK ÓRASZÁMAI

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

TANTÁRGY Közvetlen

Önálló

Közvetlen

Önálló

Közvetlen

Önálló

Közvetlen

Önálló

Magyar nyelv és irodalom 6/216 2/72

(7+1B)

6/216 2/72

(7+1B)

5/180 2/72

(6+1B)

5/180 2/72

(6+1B)

Idegen nyelv 1/36 (1D) 1/36(1D) 1/36 (D) 3/108 (2+1D)

Matematika 4/144 1/36

(B)

4/144 1/36 (B) 4/144 1/36

(B)

4/144 1/36 (B)

Informatika 1/36 (B) 1/36 (B)

közös közvetlen közös közvetlen

Erkölcstan v. hit-és

erkölcstan 1/36 1/36

Környezetismeret 2/72 (1+1D) 2/72 (1+1D)

Ének-zene 2/72 2/72

Vizuális kultúra 2/72 2/72

Életvitel és gyakorlat 1/36 1/36

Testnevelés és sport 5/180 5/180

Heti kötelező óraszám

összesen 13+12+2(D)=27 15+12+2(D)=29

Évi óraszám összesen 900 óra+72 óra= 972 óra 972 óra+72 óra= 1044 óra

Tehetséggondozás 1 óra 1 óra

Felz. egyéni fogl. óraszám 2 óra 2 óra

Fejlesztő foglalkozás 2 óra 2 óra

Iskolai sportkör 1 óra 1 óra

Napközis órakeret 19 óra

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam

G:

Ter

vez

het

ő

tov

áb

bi

idő

ker

et

(eg

yén

i fo

gla

lko

zás)

Matematika felzárkóztatás

1 2

Magyar nyelv és irodalom

felzárkóztatás 1 1 2

Fejlesztő foglalkozás 2 2 4

Matematika szakkör

(szorobán) 1 1 2

Összesen: 5 5 10

Iskolai felhasznált(C,D,G): 32 34 66

Sportkörök 2 2

Napközi 1- 4. 19 19

Összesen felhasznált: 21

Iskolai összesen: 87

Tanórai rendelkezésre álló időkeret 25 27 52

Tantárgyi engedélyezett többletóra

keret 2 2 4

Tervezhető további időkeret 25 26 51

Összesen tervezhető: 52 55 107

69

II. 2. Iskolai környezeti nevelési program

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet

tisztelő szokásrendszer megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet

megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti

és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának

szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, földrajz,

biológia, kémia, fizika, technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tananyagai

b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott

ismeretek;

c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- osztályonként egy-egy túra a környékre a környezeti értékek

felfedezésére;

- környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

szervezése játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső

tagozatos tanulók számára;

- minden tanévben egy alkalommal kapcsolódunk a város által szervezett

„Takarítsuk ki Lentit!” akcióhoz

- papírgyűjtés megszervezése az iskolában

- évente faültetés az első osztályosokkal az iskola udvarán

- védnökségi területek folyamatos rendbetétele

- madáretetők kihelyezése, téli madárvédelem

70

II. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások - és pedagógusok

közül történő választás szabályai

A tanuló az iskolába való beiratkozáskor választhat az iskola kínálatából:

Idegen nyelvet (angol, német)

Erkölcstan vagy hit- és erkölcstan közül

A további évfolyamokon:

Számítástechnika (3-8. évfolyam)

Második idegen nyelvet (7-8. évfolyam)

Iskolai sportkörök (2-8. évfolyam)

Szakkörök (2-8. évfolyam)

A tanulók szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének

tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 15-ig meghirdetik

szakkörüket, melyre a tanulók a szakkör vezetőjénél jelentkezhetnek szülői

engedéllyel.

Amennyiben a tanuló választott, azt felmenő rendszerben tanulói

jogviszonyának végéig terjedő döntésként hozza, kivétel, ha a tanuló egészségügyi,

vagy más szempontok alapján nem tudja teljesíteni az adott követelményeket, vagy

a gondviselő másképpen nem dönt. A változtatást írásban kell kérvényezni.

Az iskola nagyobb közösségének a pedagógusválasztásban javaslattételi joga

van, amennyiben nem hárít aránytalanul nagy terhet egy-egy pedagógusra, és nem

veszélyezteti a pedagógusok kötelező óraszámát. A javaslattételt a tárgyévet

megelőző év végén írásban kell kérvényezni (indoklással) az intézmény

vezetőjénél. A módosításról az igazgató dönt.

1. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát,

informatikát, számítástechnikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük,

több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának

megalapozására.

A választható tantárgyak és foglalkozások esetén a tanulók és a szülők

tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra

lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

71

II. 4. A tankönyvkiválasztás elvei

A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál - testnevelés, a vizuális kultúra,

technika, életvitel és gyakorlat - a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt

tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A

mindenkori első osztályosok szülői beiratkozáskor megkapják a szeptemberben

szükséges taneszközök listáját, melyet minden évben a leendő elsős tanítók

állítanak össze. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő

szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító

esetben vezetünk be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az

iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják.

II. 5. Tanulói jogviszony - a magasabb évfolyamba lépés feltételei

a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz

meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári

évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

2. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

72

3. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a tanuló lakcímkártyáját;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

4. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának

figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

5. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

6. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi

tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő

vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a

bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely

tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a

vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt

vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni,

illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

b) Átlépés másik osztályba (csoportba) ugyanazon évfolyamon a

követelményszint teljesítése és a működés függvénye.

c) Továbbhaladás

A tanulók továbbhaladásáról az év végi osztályzatok és / vagy minősítések

alapján a nevelőtestület dönt.

Az osztályozás helyett alkalmazott értékelési formákat „Az iskolai

beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái” című

fejezet tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban

szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgára való jelentkezést az igazgató fogadja el, gondoskodik a vizsgára

jelentkezők összesítéséről.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három

tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

73

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat

megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való

részvétel alól,

Engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

A tanuló egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, az

igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladja meg az igazoltan

mulasztottak számát, az iskola a jogszabályban előírt értesítési

kötelezettségét teljesítette

Magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az

osztályozó vizsga tárgyai a következők:

1-4. évf.: magyar nyelv írásbeli, irodalom szóbeli, matematika írásbeli,

környezetismeret

5-6. évf.: magyar irodalom szóbeli, magyar nyelvtan írásbeli, történelem

szóbeli, matematika írásbeli, természetismeret szóbeli,

7-8. évf.: magyar irodalom szóbeli, magyar nyelvtan írásbeli, történelem

szóbeli, matematika írásbeli, fizika szóbeli, biológia szóbeli, kémia szóbeli,

földrajz szóbeli.

A tanulmányok alatti vizsgák időpontját a jelentkezés módját és idejét az

éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató a tanuló írásos kérelmére

engedélyezheti az általános, a munkatervben meghatározott időponttól

eltérő vizsgaidőpontot, ha a tanuló érdeke vagy más körülmény indokolja.

Az eredményes vizsga feltétele a tantárgyi minimum követelmény

teljesítése. A vizsgakövetelmények megegyeznek a helyi tantervben a

tantárgyra előírt az évfolyamnak megfelelő követelményekkel.

A vizsgázó teljesítményét a II. 5 fejezetben leírtaknak megfelelően

osztályozzuk, illetve értékeljük.

A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.

d) Tanulói jogviszony megszűnése

Iskolánknál az 1-8. osztályos szerkezetből adódóan a 8. osztály eredményes

befejezését követően szűnik meg a tanulók jogviszonya, amelynek

dokumentálása a bizonyítványban és a törzslapban történik.

A tankötelezettség megszűnik annak a tanévnek a végén, amelyben a tanuló

a 16. életévét betölti.

74

A tanulói jogviszony megszűnésével nem szakad meg kapcsolatunk

tanítványainkkal.

Rendszeres visszajelzéseink vannak a helyi középiskolákból (az

érdemjegyeket elemezzük a helytállásról).

Az iskola hagyományos kulturális és sportrendezvényeire visszatérnek

diákjaink (rendezők, segítők vagy vendégek - kiállítók, előadók).

Legmélyebb kapcsolataink azokkal a tanítványainkkal vannak, akik már

szülők, és a szülői képviselet (Szülői Szervezet, iskolai alapítvány,

sportegyesület) tagjai.

Rendszeres visszatérő alkalom az itt végzett diákok és volt osztályfőnökeik

találkozója is.

II. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma

értékelésének és minősítésének formái

Iskolánk a nevelő –oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

1. Ellenőrzésünk, értékelésünk célja:

Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva megvizsgálni,

hogy az eredmények összhangban vannak-e a pedagógiai program

célkitűzéseivel.

Az értékelés során megerősíteni tevékenységünk helyességét, illetve a

hiányosságok, hibák feltárásával az oktató- nevelő tevékenység javítása.

a) kapcsolaterősítés és információcsere,

b) személyre/csoportra szóló korrekció, a fejlesztési területek

meghatározása,

c) motiválás, ösztönzés, az önfejlesztés segítése,

d) a teljesítmények megjelenítése, összevethetőségük biztosítása,

e) a tanulási-tanítási folyamat hatékonyságának fokozása

a közvetített értékek, a tudás szintjének visszajelzése:

a tanuló

a tanár, tanító

a szülő

fenntartó felé.

75

2. Az ellenőrzés- értékelés során alkalmazott alapelvek

a) A rendszer működtetése az iskolával kapcsolatban álló partnerek:

tanulók, szülők, fenntartó velünk szemben támasztott igényeinek,

elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

b) Törekszünk a pedagógiai munka hatékonyságának, eredményességének

folyamatos biztosítására.

c) Világosan megfogalmazott követelményeket lehet és szabad ellenőrizni,

értékelni.

d) Megfelelő alkalmazásával alakítsuk a helyes önértékelést, segítsük a

reális önismeret kialakulását.

e) Az értékelés legyen nyitott, rendszeres, folyamatos, objektív, személyre

szóló és ösztönző jellegű. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.

f) A tanítási – tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő,

korrigáló, fejlesztő szerepet játszani, jelölje meg a továbbhaladás útját

és módját.

g) Legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

h) Az értékelés során fontosnak tartjuk:

a célt

a funkciót

a színteret

a hatékony, változatos módszerek alkalmazását

a pozitív motivációs hatást.

i) Az oktató- nevelő munkában funkcióját tekintve alkalmazzuk:

a diagnosztikus értékelést helyzetfeltárás céllal

a formatív értékelést (célunk itt a tanulási hibák feltárása, majd

javítása - ez iskolai cél is)

szummatív- minősítő értékelést (pl. a témák végén)

viszonyítási alap:

helyi tantervi követelmény

országos mérési összesítések, átlagok

j) Iskolánk gyakorlatában tudatosan erősítjük a diagnózis és formálás

előtérbe helyezését, a minősítő értékelés gyakorlatának megtartása

mellett.

76

3. A tanulói teljesítmények értékelése

A tanulói teljesítmények értékelését objektíven, folyamatosan,

következetesen, építő szándékkal végezzük. A követelmények teljesítését a

nevelők a szaktárgyak jellegének megfelelően a tanulók szóbeli feleletei,

írásbeli munkái vagy gyakorlati tevékenységük alapján ellenőrzik, mely a

régebben tanultakkal kapcsolatos követelményekre is kiterjed.

A tanulók tanulmányi előmenetelének és minősítésének alapja

teljesítményük viszonyítása a helyi tanterv követelményeihez, eredményük,

teljesítményük, képességeik változása az előző értékelés óta.

Az ismeretek számonkérésének formái:

az 1-8. évfolyamon a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül

folyamatosan ellenőrizzük szóban, esetleg írásban is

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és

követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének

fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a

követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek

érdekében minden tanuló:

az elméleti jellegű tantárgyak esetében a tanulót félévente

legalább egyszer szóban kérjük számon

A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak

gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás

formái: 1 – 4. évfolyam: év eleji felmérés, témazáró dolgozatok,

félévi és év végi felmérés

5 – 8. évfolyam: év eleji felmérés, témazáró dolgozatok, félévi

és év végi felmérés

rendje: aktualitásának megfelelően

korlátai: napi kettő dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók

77

5. Belső mérések

Az eddigi gyakorlatunkat folytatjuk, és a Pedagógiai Program szerinti

céloknak megfelelően kiegészítjük.

Felmérések:

1-8. évfolyam: félévkor és év végén felmérést végzünk:

anyanyelvből

matematikából.

4. évfolyam végén:

idegen nyelvből

A mérésekhez az objektivitás érdekében a szakmai munkaközösségek

közreműködésével felhasználjuk a központi tantárgyi feladatbankok

kínálatát, ennek alapján állítjuk össze a speciális egyéni teszteket,

feladatlapokat. Az így kialakított mérési tartalom a NAT és a kerettanterv

követelményeire irányul.

6. Az értékelés egyéb alkalmai

iskolai versenyek

iskola által meghirdetett városi, járási, megyei pályázatokon,

versenyeken való szereplés (lásd: iskolai hagyományok)

a minisztérium által szervezett versenyeken való helytállás

megyei és országos levelezős feladatmegoldó versenyek eredményei

7. Az értékelés alapja:

a) A munkához, a tanuláshoz való viszony

munkatempó, munkamorál

probléma iránti fogékonyság

önállóság mértéke

együttműködési készség

munkával szembeni igényesség

felelősségtudat

b) A társakhoz, a felnőttekhez való viszony

normák, szabályok betartása

a másik ember tisztelete, a másság elfogadása

egymásra figyelés, segítőkészség

türelmesség

konfliktuskezelés

érzelmi megnyilvánulások

78

8. A tanulmányi munka értékelésének, minősítésének módja:

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon

félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy

megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló

„felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával

értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését,

haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok

megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Ha a tanuló az első évfolyamon

első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját

osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott

iskolalátogatási bizonyítványon.

Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége

szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a

szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői

véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy

részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást

engedélyez.

Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot

a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi

be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül

az iskolai követelmények teljesítésére.

Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak

abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

Egyéni továbbhaladás esetén – a szakértői vélemény alapján – az engedélyben

meg kell határozni, melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó napjáig kell a

tanulónak teljesíteni a követelményeket. Az egyéni haladás – valamennyi vagy

egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik

évfolyam végéig tarthat.

Az előkészítő év – szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap

utolsó tanítási napjáig átváltható egyéni továbbhaladásra.

9. Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén és második évfolyamon

félévkor:

kiválóan teljesített

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

79

Az első évfolyamon még az év elejétől kezdődően a tanító által választott

értékelő szimbólum (dicsérő kártya, jutalom nyomda, piros pont, stb.) is

használatos.

Második évfolyamtól év közben valamennyi évfolyamon minden

tantárgyból a tanuló teljesítményét, előmenetelét rendszeresen érdemjeggyel

értékeljük. A második évfolyam végétől félévkor és év végén osztályzattal

minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján

határozzuk meg: ( 5, 4, 3, 2, 1 ) .

Ugyanezt a szabályt alkalmazzuk az idegen nyelv értékelésénél is.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai:

Kiemelkedő teljesítmény esetén tanév végén: kitűnő (5)

Továbbá: jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az érdemjegyek száma félévente:

a heti 1-2 órás tantárgyakból legalább 2-3,

a heti 3 vagy ennél több órás tantárgyak esetén minimum 4-5 legyen.

A szóbeli és írásbeli feleletek arányosságára ügyelni kell.

A különböző szaktárgyak érdemjegyét a szaktanárok közlik a tanulókkal.

Beírják a naplóba és a tájékoztató füzetbe. Az osztályfőnökök a beírást és a

szülők általi tudomásul vételt ellenőrzik.

Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év

végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.

A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság

vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes

tantárgyakból, tantárgyrészletekből az értékelés és minősítés alól. Ez esetben a

minősítés helyett „részt vett” szöveg kerül beírásra.

Az SNI tanulók fejlesztését gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus

végzi a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készített

egyéni fejlesztési terv szerint.

80

10. A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az

osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének

kikérésével végzi.

A magatartás és szorgalom értékelésére év közben, félévkor és év

végén is csak a következő szöveget alkalmazzuk:

1 - 2. évfolyamon:

Magatartás: példás, jó, változó, rossz

Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag

Szükség esetén az érdemjegyre, osztályzatra való átváltás a következő:

Példás: 5

Jó: 4

Változó: 3

Rossz / hanyag: 2

3 – 8. évfolyam:

Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

Magatartás és szorgalom minősítésére alsó tagozaton havonta, felső

tagozaton két havonta kerüljön sor az osztály tanulóinak és az osztályban

tanítók véleményének meghallgatása után. A minősítést az osztályfőnök

adminisztrálja.

A magatartás, szorgalom minősítésének tartalma

Magatartás:

Példás:

a tanítási órákon aktív, fegyelmezett

tiszteli nevelőit, társait, beszéde, viselkedése kulturált

megbízatásait az osztályban és az iskolában példamutatóan ellátja

rendben tartja közvetlen környezetét, részt vesz iskolai környezete

tisztaságának, rendjének megőrzésében.

Jó:

a tanítási órákon igyekszik fegyelmezetten viselkedni, aktívan

dolgozik

viselkedése udvarias, kulturált, tisztelettudó

közösségi megbízatásait megfelelően ellátja

ügyel saját környezetének rendjére, tisztaságára

81

Változó:

a tanítási órákon magatartásával gyakran zavarja a munkát

viselkedése kulturálatlan (durva beszéd, verekedés), folyamatos

odafigyelést igényel

közösségi megbízatásait rendszertelenül, hiányosan végzi, munkáját

felelőtlenül látja el

az iskola rendjére, tisztaságára, közvetlen környezetére kevésbé

ügyel

Rossz:

magatartásával hátráltatja a tanórai munkát, társainak negatív példát

mutat

viselkedése tárasaival, a felnőttekkel szemben tiszteletlen, hangneme

durva

a közösségi munkából kivonja magát

szándékosan rongálja az iskola berendezéseit, tudatosan kárt okoz,

környezetének rendjére, tisztaságára nem ügyel

Szorgalom:

Példás:

képességeihez mérten jól felkészül a tanítási órákra, azokon aktívan

részt vesz

tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja

felszerelése rendes, hiánytalan

iskolai munkáját öntevékenyen kiegészíti

Jó:

rendszeresen tanul, de jobb eredmények elérésére is képes

tanulmányi eredményét megtartja

felszerelése teljes, munkája tiszta

iskolai kötelezettségeit teljesíti

Változó:

nem szorgalmas, képességei alatt teljesít

tanulmányi munkája ingadozó, állandó ellenőrzést igényel

felszerelése rendetlen, többször hiányos

iskolai kötelezettségeit részben teljesíti

82

Hanyag:

képességeinek megfelelően nem tesz eleget munkájának, nincs

kötelességtudata

tanulmányi munkája gyenge, eredményét több tárgyból rontotta

felszerelése rendszeresen hiányos, rendetlen

hanyag az iskolai munkát kiegészítő egyéb tevékenységekben

11. Az iskolai jutalmazás formái

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek

adhatók:

- szaktanári dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát

végzett tanulók a tanév végén

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben

részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt

elért tanulók oklevelet, díszoklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a

tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon,

bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben

részesülnek.

e) A megyei és országos versenyeken, vetélkedőkön eredményesen

szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

- vagy a házirend előírásait megszegi,

- vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet

részesíteni.

83

12. Az iskolai büntetések formái:

- szaktanári figyelmeztetés;

- osztályfőnöki figyelmeztetés;

- osztályfőnöki intés;

- osztályfőnöki megrovás;

- igazgatói figyelmeztetés;

- igazgatói intés;

- igazgatói megrovás;

- tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés;

- tantestületi megrovás.

1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül,

amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel –

el lehet térni.

2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok

betartásától el lehet tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek

az alábbi esetek:

- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

- az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába

hozatala, fogyasztása;

- a szándékos károkozás;

- az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

- ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv

alapján bűncselekménynek minősülnek.

3. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései

alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Az 1 - 4. évfolyamon a délelőtt folyamán kapott feladatot (írásbeli és

szóbeli) a délutáni tanórai foglalkozás keretében lehetőleg végezzék el a

tanulók. Amennyiben a tanórai foglalkozásról hiányoznak (pl.: szabadon

választott óra), úgy ezt természetesen otthon kötelesek megtanulni.

A hét végére a feladatokat a megfelelő továbbhaladáshoz szükséges

mennyiségben kapják a tanulók.

84

Az 5 – 8. évfolyamon alkalmazott legfontosabb elv: a tanult ismeretek

begyakorlásához feltétlenül szükséges mennyiség. Ennek eldöntése a

szaktanár feladata.

Valamennyi évfolyamra érvényesen a szünetekre csak olvasnivalót (házi,

ajánlott olvasmányok) kapjanak a tanulók. Az írásbeli feladat a pedagógus

mérlegelése alapján csak akkor jöjjön szóba, ha ennek hiánya a tanuló további

munkáját negatívan befolyásolja.

II. 7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának

módja

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint

szervezi meg.

Ennek alapján:

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést

heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két

órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben

meghatározott tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással,

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított

igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet,

sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

A két órára vonatkozó tanulói-szülői igényeket minden tanév végén

felmérjük.

2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az

egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok

feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind

az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok

elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet

megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos

fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

85

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító

nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal

május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került

összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének,

teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki

Judit, MKM 1997.)

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát,

általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket

összehasonlítják.

A jó fizikai állapot megtartásához a kondicionális képességek közül

elsősorban az aerob teljesítőképességet (alap állóképesség) és az általános

testi izomerő, erő-állóképességet és annak változásait kísérjük

figyelemmel, és differenciált terheléssel a mindennapi tevékenység

elvégzéséhez szükséges mértékig fejlesszük.

Az egyes próbákon elért teljesítményt nyomon követjük az elért

pontértékek alapján. A minősítő kategóriák egyénre szólnak.

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám Minősítés

0 – 11 igen gyenge

12 – 22 gyenge

23 – 33 elfogadható

34 – 43 közepes

43 – 52 jó

53 – 63 kiváló

A 2011-2012-es tanévtől megszervezésre kerül a gyógytestnevelés az

1-4. évfolyamokon.

86

II. 8. A pedagógiai program érvényességével, módosításával,

nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik

évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia

program alapján.

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz

2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok

megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a

szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai

programban megfogalmazott általános célok és követelmények

megvalósulását.

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a

pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát,

értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania

kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközösségei;

- a szülői szervezet;

- az iskola fenntartója.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az

igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program

elfogadása előtt ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez,

amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon

felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a

működtető egyetértését.

87

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

hozzáférhető.

A házirend elolvasható az iskola honlapján.

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az

iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola

pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a

pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél,

illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

- az iskola könyvtárában;

- az iskola nevelői szobájában;

- az iskola igazgatójánál;

88

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai kiegészítése pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása tekintetében

Az alapképzést kiegészítő tevékenységek

15. oldal: 2012. szeptember 1-től az alapképzés gyógytestnevelés szakszolgálati feladatellátással

bővül.

Lenti, 2012. szeptember 26.

…………………………… Horváth Lászlóné

igazgató

89

II. 9. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására

vonatkozó záradékok

90

91

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke az intézmény hivatalos neve tekintetében

5. oldal: Vörösmarty Mihály Általános Iskola helyett

Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Lenti, 2013. május 14.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

92

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke fenntartó megnevezése és a körzethatárok

meghatározása tekintetében

5. oldal: Lenti Város Önkormányzat Képviselő-testülete helyett

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

5. oldal: Az intézmény beiskolázási körzethatárait a fenntartó tanévenként határozatban

állapítja meg. helyett Az intézmény beiskolázási körzethatárait a Kormányhivatal

minden év november utolsó napjáig az illetékességi területén található települési

önkormányzatok véleményének kikérésével határozatban állapítja meg.

Lenti, 2013. szeptember 4.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

93

KIEGÉSZÍTÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ

Intézményünkben a 2013/2014. tanévtől kezdődően a hit – és erkölcstan tantárgy értékelését

/ minősítését felmenő rendszerben valamennyi évfolyamon félévkor és év végén szöveges

formában értékeljük az alábbiak szerint:

Kiváló

Jó

Megfelelő

Felzárkóztatásra szorul

A fenti minősítési formát a nevelőtestület elfogadta, az egyes felekezetek hitoktatói pedig

írásbeli nyilatkozataikkal járultak hozzá ennek alkalmazásához.

Lenti, 2014. január 15.

Horváth Lászlóné

Igazgató

94

95

96

97

98

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke telephely létesítése tekintetében

5. oldal: A 2/2015. (X.05.) KLIK szabályzat alapján 2015. október 5. napján megjelent szakmai

alapdokumentum alapján intézményünk a Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola 2.1.5. telephelye.

Lenti, 2015. október 12.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

99

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke tagintézmény állapota tekintetében

5. oldal: 2015. szeptember 1-jétől a feladatellátás szünetel.

Lenti, 2015. október 12.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

100

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai kiegészítése pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása tekintetében

Az alapképzést kiegészítő tevékenységek

15. oldal: 2016. szeptember 1-től az alapképzés iskolapszichológus szakszolgálati

feladatellátással bővül.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

17. oldal: Az iskolapszichológus tevékenységével az oktató-nevelőmunkát segíti.

Az iskolapszichológus jogai és kötelességei az iskolában

Az intézményben működő iskolapszichológusnak jogában áll, hogy

önálló helyiséggel és a munkaigényeknek megfelelő bútorzattal, anyagokkal, a minőségi

munkavégzéshez szükséges eszközökkel rendelkezzen.

elláthassa a munkaköri leírásában rögzített feladatait, ezen belül

- konzultációt kezdeményezzen a pedagógussal, szülővel

- pszichológiai tanácsadást nyújtson egyéni helyzetben gyermeknek/serdülőnek

- vagy gyermek-/serdülőcsoportnak

- tanulást és közösségfejlesztést segítő felméréseket végezzen az iskolai

osztályokban

- a gyermek fejlődését segítő egyéni képességvizsgálatokat és a személyes

erőforrásait feltáró személyiségvizsgálatokat végezzen, melyekkel a gyermek jobb

megismerését és a pedagógiai munka differenciálását segíti elő

- - tanítási óra, pedagógiai foglalkozás időpontjában, azzal párhuzamosan, a

pedagógussal egyeztetve, egyéni (nem csoportos) pszichológiai tanácsadás

érdekében, saját szobájában fogadjon gyermeket, melynek során a gyermek

távolmaradása a tanítási óráról engedélyezett és nem von maga után szankciókat.

Az intézményben működő iskolapszichológusnak kötelessége:

- figyelembe venni munkavégzése során, hogy szolgáltatásai nyújtása alkalmával a

gyermekek jogai és az őket gondozó szülők, pedagógusok jogai ne sérüljenek, tartsa szem

előtt, hogy munkája alapvetően a bizalmon alapul

101

- a pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (SZEK) alapján szervezni munkáját

különösképpen az információk megosztásának és a titoktartásnak a kérdéseit

- munkájának megvalósításában támaszkodjon az Iskolapszichológia Szakmai

Protokolljának (ISZP) útmutatásaira és a munkaköri leírásában foglaltakra

Lenti, 2016. szeptember 26.

……………………………

Horváth Lászlóné

intézményvezető

102

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke tagintézmény állapota tekintetében

5. oldal: 2016. szeptember 1-jétől a feladatellátás megszűnt.

68. oldal: A Zalabaksa – összevont csoportok óraszámai a helyi tantervben érvényüket vesztették.

Lenti, 2016. szeptember 26.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

103

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke etika/hit- és erkölcstan tantárgy megnevezése

tekintetében

64. oldal: erkölcstan helyett etika

65. oldal: erkölcstan helyett etika

70. oldal: erkölcstan helyett etika

Lenti, 2017. február 27.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető

104

A Lenti Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programjának

technikai módosítási jegyzéke fenntartó megnevezése tekintetében

5. oldal: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. helyett

Zalaegerszegi Tankerületi Központ 8900 Zalaegerszeg, Bíró Márton utca 38.

Lenti, 2017. február 27.

…………………………… Horváth Lászlóné

intézményvezető