Embed Size (px)
Citation preview
ANATOMIA TETELEK
LEVELEz1 eozd TAGOZAT l. f6r6v zoe&zo8.tan6v
1 .Az idegrendszer fel6pit6se, a neuronok fel6pit6se, csoportoslt6sa.
2. A gerincvelo.
3. Az agyvel6r6l Sltaliiban, a nagyagy f6ltek6k anat6mi6ja, a kdztiagy.,
4. Akdz6pagy.
5. Az ut6agy (ny0ltvel6, hid, kisagy).
6. Az agy kamrdi, burkai, szerkezet 6s mrik6d6s szerinti tagozod6sa.
7. A leszAll6 pSlyarendszerek.
8. A felszdllo prilyarendszerek.
9. A gerincvel6i idegek.
10. Azagyidegek.
1 1.A vegetativ idegrendszer.
12.A bels6 elvSlasztdsf mirigyek.
13.A l6toszerv 6s hall6szerv.
14.4 sziv szerkezete.
15. A sziv beidegz6se, ingervezet6 rendszere, sajSt erei 6s burkai.
16. A v6rerekrdl Sltal6ban, kisv6rk6r, nagyv6rkor.
17. A szervezet art6riSs rendszere.
18. A szervezet v6nds rendszere.
19. A l6gzorendszer.
20. Az em6sztorendszer.
21 . A kiv6laszt6rendszer.
DR.pRoKAr ANDRAS - ANATOMTA ll. ElOnnASAl ALApJAN
Az el6lenyekre 6s csakis az 616 szervezetre jellemz6, hogy a kUls6 illetve a bels6 kornyezetv6ltoz6saihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkod6s a kornyezet v6ltoz6saihoz, a szervek mUk6-d6s6nek megv6ltozds6valj6r, 6s a szab6lyozo rendszerek segftseg6vel valosul meg.
A szabilvozo rendszerek 2 nagyobb szervrendszer tartozik ide
1, ldegrendszer
2, Bels5 elvilaszt6sf (endokrin) mirigyek rendszere
A belsS elvdlasztds0 mirigyekkel tdrteno szabSlyozAs, vagy egyszerribben a hormondlisszabAlyozAs ,az 6sibb szab{lyozdsi lehetos6g, a tdrzsfejlod6sben hamar megjelenik.Jellemz6, hogy lassabb, elh0zodobb hat6sri szabllyozdst biztosit.A kesobb megjeleno idegrendszeri szabllyoz6st a gyors 6s viszonylag r6vid ideig tarto ha-t6s jellemzi.Az idegrendszeri szabdlyozds az idegrendszer segits6gevel tortenik
fdzisai: a kUls6 6s belso kornyezetbol ingerfelvetel, 6talakit6s - tovabbit6s a k6zpontokba - akozpontokban feldolgoz6s, v6laszreakcio kidolgozAsa - v6laszreakcio tov6bbit6sa a c6lszer-vekbe.(reflex, reflex iv)
AZ IDEGRENDSZER
Fel6pit6se : epft6egys6ge az idegszdvet.
Az idegszovet: idegsejtekbol (neuron)6s speci6lis t6maszto funkciojri glia sejtbol 6ll.
IDEGSEJT, NEURON: az ember idegrendszereben: 200-300 mi l l i6rd,
Meret : 5 - 100 pm (mikrometer) 10-6m
Jellegzetess6qei:
- v6gdifferenciilt sejtek, (oszt6ddsra, szaporod6sra k6ptelenek = csak csdkken a sz6muk).az idegrendszeri daganatok, a gliasejtek vagy az idegsejtkepzosejtek burjAnzAsAval j6nnek letre.
- nyf lvinyokkal rendelkezo sejtfeleseg
- ingeriilet6tvivS anyag szint6zis6re k6pes
- speci6l is sejtal kot6kat tartalmaz
l i. ;11'ttt l 't,. .":3 tr,, t.1.'t.1'trt :lt-tt;i..ts!.:.t
t . l \ " . r i t : t t t " t4t1 ; i ! . t . ! ( i t . , l t i l r t i i ; #, z- l r , r : , . k . i ,1; i1, , , i ' r n1,i ; ' I ' ' ! v r . . : l ! , l r t , . i ' r i . l .
li, EittZ:t;it,:.t 'ti:ltl. l;ti*Zt|l]iW l.; l..l : !,,,:lt)t,;;l"til.t. i,: tlltt z ,,",
A NEURON RESZEI : 3 fo r6szre tagolhato:
-1, sejttest,-2, nyllvAnyok,-3, v6gel6gazodasok vagy vegkeszUlekek
1, Seitest:
kivulrot sejtmemb16n hat6rolja, (biologiai membr6n )
belsejeben: a sejtplazma vagy citoplazma (felfoly6kony rendszer, viz, vlzben oldott szerves,
i lletve szervetlen anyagokat tartalmaz)
citoplazm6n beltrl helyezkednek el a sejtalkotok.Seitalkot6k:
-sejtmag-sejtmagvacska-mitokondrium (ATP szint6zis)-Golgi-keszUlek-durva felszinu endoplazmatikus retikulum, v.hdlozat ( itt szintetizdrlodnak az inge-
rU let6rtviv6 anyag ok, enzi m feh6 rj6k, memb rAnok felep ites6be n r6sztvev6 feh6rj6k,jellegzetes szemcsezetts6get mutat (NISSL-fele szemcsezettseg) Lenhoss6k Mi-
h6lY
-specialis csak az idegsejtben ta16lhato fonalak, neurofi lamentumok,neurofibri l lumok (a sejt alakjdnak meghatdrozasa, a sejtalkotok mozgat6sa, az in-ge rU let6tvivo a nyag ok sz6 | | itSsa feladattal)
az idegrendszerben a neuronok sejtteste a szi.irkeSllom6nyt k6pezi !!
2, Nvulv6nvok: (2 tipus)
n rdvidebb nyulvanyok: dendrit (sok, rdvid (0,1-0,3mm) es el6gazodo ny0lv6ny, csaksejthiirtya boritja es mindig a sejttest fele vezetik az ingeruletet)
* hosszabb nyllvany:axon, tengelyfon6l v. neurit,
a sejttestbol ered, axon domb,hossza 1-3 mm-tol akdr 1,5 m hossz0s6g0 is lehet.jellegzetes hUvely, a veloshUvely v. mielinhUvely veszi korUl, az axonok k6r6 a kozpontiidegrendszerben a gliasejtek kepezik.
FELADATA: szigetelni az axont, felgyorsul az ingerUletvezet6s a sejttest felol halad a v6gel-6gazoddsok fele. (kb. 400km/ora ).A veloshUvely nem folyamatosan boritja az axont, bef(izo-desek vannak rajta, itt csupasz az axon, csak itt alakulhat ki az akcios potencidl az ingerUleta bef0z6desek kozdtt ugr6lva vezetod ik.
Az axon az 6t kcirrilvev6 vel5shiivellyel alkotja az idegrostot!Az idegrostok az idegrendszerben a feh6r6llominyt k6pezik!!
Az idegrostokat osztdlyozni szoktuk (elettan) vastagsSg 6s vezet6si sebess6g alapj6n. A,B,Ctipusti idegrostokat kUldnithetUnk el. AzA rostokon belUl q alfa ,B b6ta ,y gamma, 6 delta ros-tokat.
3.V6qel6sazod5sok,v6q k6szii l6kek:
Az ingerUlet tovdbblt6s6ra szolg6lnak, m6sik idegsejtre, hardntcsikolt izomrostra, simaizomsejtre, mirigysejtre.Az idegsejtek kozotti kommunik6cio, az idegsejt-hardntcslkolt izom, idegsejt-simaizom, ideg-sejt-mirigysejt k6z6tt, az ingerUlet dtad6sa a szinapszisok -on keresztUl valosul meg.
Rajz: szinapszis elotti membrdn -- szinaptikus res (20-30 nanom6ter)--szinapszis ut6ni memb16n (har6ntcsikolt, simaizom memb16nja, mirigysejt membr6nja)
Az ingerii let Stvitel: kemiai uton tdrt6nik, nem elektromos form6ban ugrik 6t, hanem kemiaianyagok az ingerUletdrtvivo anyagok segitsegevel valosul meg. Az axon v6gel6gazod6saibankis holyagokba csomagolva helyezkednek el az ingerUlet6tvivo anyagok. Az axonv6ghez ve-zet5d6 akcios potencidl hatdsdra az ingerUletdtvivo anyagok a szinaptikus r6sbe iirulnek.Eljutnak a szinapszis ut6ni membr5nhozehhez kapcsolodva,fokozzdk annak n6trium ion 6t-eresztok6pesseget , ami akcios potenci6l kialakul6s6hoz vezet a szinapszis ut6ni membr6n-ban. Az ingeri. i let mindig csak egy ir6nyba vezet6dhet, a szinapszis el6tti membrinrola szinapszis utini membrin fel6.
elektromos jel ) kemiai anyag ) elektromos jel
3
Neu ronok osztSlvozSsa :
A, nyulvdnyok szdma szerint:
eqynyflv6nvf neuronok: unipol6ris neuronok, egyetlen ny0lvdnnyal birnak (kev6s az em-beri szervezetben, pl: retin6ban)
k6tnyulvdny0 neuronok: bipol6ris neuronok, a sejttestbol2 axon nyflvdny indul,- p l . hal lo ideg duc6ban
6l (nem valodi) eqynvflvdnyl neuronok: pseudounipolaris neuronok, a sejttestbol, egy Talakban el6gazodo ny0lviiny indul ki pl. csigolya k6zti d0c
soknyulv6nvf neuronok: mult ipoldr is neuronok , neuronok 99%- a i lyen.Ldsd neuron raiz.
B, funkcio szerint:
6rzo neuronok,mozgato neuronok,kdzbeiktatott vagy 6tkapcsolo neuronok.
Az idegszovet mdsik sejtfelesege a gliasejtt6maszto tipusri sejtfeleseg, szerepe a neuronok tapldl6sa, terkitdlto feladat i l l . a koz-ponti idegrendszerben a vel6shAvely kialakitasa.
Az ideq re n d sze r fel e pite se :
neuronok mill iardjainak h6lozata alakitja ki
Anat6miai 6rtelemben 2 r6szre oszthatjuk:
- kozponti ideqrendszer: agyvelo, gerincvelo)- kornv6ki ideqrendszer: 12 par agyideg, 31 par gerincveloi ideg, d0cok.
4
Mfi kcid6s szerinti feloszt6s.
- szomatikus ir: a kUlvil6gbol szerzi az informaciot, a v6laszreakcio harSntcsikolt izom6sszehIzod5sa.
- vegetativ ir: belso kornyezetbol szerzi az informAciot a v6laszreakcio vagy simaizomlszivizom osszehuz6ddsa, vagy mirigysejt mukod6s6nek v6ltozdsa.
Az ideqrendszer fejlod6se:
csal6nozok: diff0z idegrendszer gytirt isfergek :dircidegrendszer, gerincesek.csoidegrendszer,velocsobol fog kepzodni.
A 21 napos embrioban: gerinchfr felett megjelenik a kUlso csiralemezbol (ektodermdbol) ki-alakul6 velolemez ) velobar1zda ) velocsov6 z6'rodik 6s besUllyed a m6lybe a gerinchurfole.
A velocs6 farki reszebol a gerincvel5. medulla spinalisfeji reszebol az agyvel5 encephalon fog kialakulni.
A k6zponti ideqrendszer anat6mi6ia
GERTNCVELo ( MEDULLA SP|NALIS )
A kozponti idegrendszer r6sze, a velocso farki resz6bol fejlodik.Ujjnyi vastagsdg0, lefele elv6konyodo hengerded szerv.3-as retegben kotoszoveti burkok veszik korUl, kozte folyad6k.Nyakszirtcsontn6l kezdodik 6s az elso-m6sodik agyekcsigolya magassdgdban veget er!2 megvastagodds figyelheto meg. nyaki szakaszon 6s az 6gyeki szakaszon.
Makroszkopos anat6mia. szelv6nyezetts6get mutat 6s 2 oldali szimmetri6t
az elUls6 felszinen elUlso hosszanti hasadeka h6tulso felszinen h6tulso hosszanti barAzda , 2 szimmetrikus f6lre osztja.elol idegrostok kilepese figyelheto meg: el}lsd gydker,h6tul idegrostok l6pnek be a gerincvelobe: hatulso gy1ker, a gyokerek gerincveloi ideggeolvadnak ossze.
Gerincveloi szelv6nv: 1-2 cm-nyi gerincvelo szakasz, amib6l I p\r gerincveloi ideg alakul ki
B nyaki szelv6ny12 heti v. mellkasi szelv6ny5 agyeki szelv6ny5 keresztcsonti szelv6ny1 farokcsonti szelv6ny
M ikroszkopos anat6m ia'. 2 1llomAnyt keresU nk szU rke ill. feheriil lom6nyt
szUrke: neuronok sejtteste feh6r: idegrostok
a gerincveloben belUl van a szUrke6llomSny, a kUIso resznek megfeleloen a feh6r6llom6nya szUrkedllomdny jellegzetes pil lango rajzolatot mutat, itt talalhato a gerincveloben l6vo neu-ronok sejteste.
A gerincvelS sziirkedllom1nvdnak rdszei :- hdtulso szarv- elUlso vagy mellso szarv- k6zponti szUrkedllom6nyi r6sz, a kozponti csatorna korUl- oldalso szarv (csak a h6ti, 6rgyeki szakaszon)
seitek:- hAtulso szarvban kapcsolo neuronok, interneuronok- kozponti szUrkeSllom6nyban szinten kapcsolo neuronok- mellso szarvban nagy m6retu motoros, mozgat6 neuronok- oldalso szarvban vegetativ neuronok, hat6suk, szimpatikus
A qerincvel6 feh6rdl lomdnv1nak r6szei :
kivli l helyezkedik el, idegrostokbol i i l l
4 nagyobb r6szt lehet elkUlonlteni:
- hdtulso koteg,- oldalso koteg,- elUlso vagy mellso koteg- feher dsszekoto r6sz
a k6tegeket idegrostok hozzdk l6tre , a rostok pdrlydkba rendezodnek.
- 6rzo rostok felfele haladnak )6rzo p6ly6k, felszdllo pSlydk- mozgat6 rostok lefele ) mozgato pdlydk, lesz6llo pitlyitk
h6tuls6 kciteq: csak felszAllo. erzo palyak tal6lhatok,
2 pAlya a kdz6pvonalhoz kozelebb eso Goll pdlya, az also testfelbSl izUleti helyzet6r-z6st, izom feszUl6s erzest 6s bonyolult tapintds informdci6it szii l l i t az agyvel6 fel6.A kozepvonaltol tdvolabb a Burdach p6lya a felso testfelb6l u.a. infot.
oldalso kciteq: erzo pAlylk 6s lefele halado mozgato palyakat egyardnt tal6lunk
felszSllo, 6rzo pAlyAk'.gerincvel6-kisagyi p6lya gv. keresztUl a kisagybagerincvel6-lStotelepi p6lya (spinothalamicus p6lya)
a gerincvelon keresztUl a koztiagy lStotelep6hez,ho, f6jdalom, i l letve elemi tapint6s 6rz6s informdcioit tovdrbbitja
lesz6llo, mozgato palyak: (rajz)piramis p6lya: keresztezett rostjai
vcirosmag- geri ncvel6i p6lya (extrapiram idalis pri lya)
eli. i ls5 k<iteq: csak leszdllo, mozgato palyak vannak
h6l6zatos teri.i let- gerincvel6i p6lyaegy_ens u ly idegmagvak- geri ncvel Gi pAly atet5- gerincvel Gi p6lyaolajka- gerincvel6i pAlya (ez a negy palya az extrapiramid5lis rendszerbe tartozik)
valamint itt haladnak a piramispdlya nem keresztezett rostjai
feh6r <isszektit5 r6sz : a gerincvelo szintjeben keresztezodo rostok ebben a r6szbenhaladnak 6t a mdsik oldalra.(oldalvdltds=keresztezod6s)
Gerincvelo funkcioia:
- fo kommunikdcios utvonal a kdrnyeki r6sz 6s az agyvelo k6z6tt (fel es lesz6llo pd-ly6kon keresztUl )- helyi gerincveloi reflexek kialakitasa (biceps -, t6rd reflex, vegetativ reflexek)
A kozponti idegrendszer mdsik r6sze az agyvelo.
- kialakul5sa: velocsofeji reszebol, 3 elsodleges agyholyag k6pzodik,- elUlso -kozepso-hdtulso agyholyagfalvastagodds - velocso urege besztkul, nehol kit6gul (az agyvelo belsejeben egymdssalosszekdttet6sben l6vo uregrendszer, az agykamrS[ alakulni-t< ti
" velocso ureg6nek marad-v6nyaibol.
AGYRESZEK (az agyhotyagokbot)
h6tulso aqyholvaq:az utoagy kepzodik belole
r6szei nyfltvel5 (medulla oblongata)hid (pons)kisagy (cerebellum)
kozepso aqyholvaq:
kciz6pagy (mesencephalon)
elUlso aqyholyaq:az el6agy kepzodik belole, ami k6t reszbol 6ll, a v6gagy es a koztiagy
. v6gagy: nagyagy (cerebrum) ket feltekeje 6s a tcirzsdricokkciztiagy: l6t6telep (thalamus), ldtotelep ilatti terulet (hypothalamus)
Aqvvelorol 6rltal6ban :
A koponydn belUl, h6rmas kdt6szoveti burokkedik elEmberben dtlagos t6mege 1350 grammAz agyholyagokbol kepzodikR6szei. lsd. agyholyagokn6l
Az egyes agyr6szek elhelyezked6se: ;!bra
(agyhartyak lsd. kes6bb) Sltal k6rUlv6ve helyez-
gerincvelo folytatdsdban a NYULTVEL6, e folott a ttiO ,.nyr;ltvel6 es hid mogott ket fel-gombszerti kepzodm6ny a KISAGY az utoagy f6l6tt: at<6ZtpnGY a kozepagy felett aKOZTIAGY (hypothalamus, thalamus) ezek felett NAGYAGY ket feltekeje.
A gerinces elolenyek torzsfejlod6s6ben az agyvelo.gerincvel6 arAny az agyvel6jav6ra no-vekszik (encephalisatio) az embern6l a ,, legfejlettebb gerinces"-n6l a nagyagy mennyisegekUlOndsen sz6mottevo.
Az agyvelo r6szeit alulrol felfele haladva beszeljUk meg.
az ut6agy r6sze.A gerincvelo folytatasdban helyezkedik el, m6r a koponydban ,fordltott csonka k0p alakukepzodmeny, folotte a hid van
Makroszkopos anatom ia :
2 f elszin e I u I s5- h atu I so fe I szi n
Elti ls5 felszin: a koz6pvonal mellett piramisp6lya nyultvel5i szakasza(mozgato p6lya, neuronjai az agyklregben vannak, a rostok lefele haladva a ny0ltvelo pira-mis szerti kiemelked6s6ben futnak ez a piramispalya ny0ltveloi szakasza.
Lejjebb l6thatoa piramisp6lya keresztez6d6se a piramisp6rlya rostjainak g0%-a itt keresztez6dikl(10 o/o agerincveloben)( keresztezod6s= oldalv6lt6s, jobb oldalrolj6vo rostok bal oldalra a bal pedig a jobb oldalramegy 6t. Jobb oldali agyv6rz6s baloldali benulSs!!
Oldalt l6thato
olajka mag: neuronok sejtteste szUrke6llom6nyi resz, extrapiramidSlis p6lya kiindul6si helyeolajka gerincveloi palya.
nyultvel6bSl kil6p6 agyidegek: Xll,Xl, X, lX, agyidegek rostjai
H6tulso felszin:
2 rlszre oszthato
felso 2/3-a nyilt resze a nyultvelonek, az also 1/3-a nyultvelo zart r6sze.
nyilt r6sz: a lV. agykamra Ureg6nek alapj6t, fenek6t k6pezi, 6letfontoss6gri kdzpontoktalalhatok itt.
zArtresz. a koz6pvonalhoz k6zelebb: a karcsrikciteg v. Goll kciteg (felsz6llo pdlya)a kdz6pvonaltol t6volabb:az 6k alaku kciteg v Burdach kciteg (felszSllo p6lya)
belsejUkben: neuronok, a Goll-Burdach kdteg magvai, ezeken fognak dtkapcsolodni a rostok,a G-B magvak neuronjainak rostjai a G-B p6lya folytat6sak6nt a bels6 hurokpilyit alakitjr ikki, s haladnak az agykereg fele.
Mikroszk6pos anat6mia: (szUrke es feher dllom6ny)
A, NYIJLTVELdI SZA RKEALLOMANY(a szUrke6llomdny mindig a neuronok sejttesteinek felel meg)
eqvs 6qes sz ii rked I I o m 6 nv.' torzu lt p i I la n 96 a la k0
socokban (foltokbanl elhelvezkedd sztirkedllomdnv:olajka magGoll i l l . Burdach magok, a G-B palya ezeken a neuronokon kapcsol 5t.a nyu ltvelobol ki lepo agyid egekhez tartozo neu ronok sejtteste,mint a Xl l , Xl , X, lX agyideg magva
B, NYIJLTVELOT FEHERALLOMANY (rostok kepezik a rostok prilyakba rendezodnek)
PALYAK:
-6thalad6 p6lyik:2febk felsz6llo (erzo p6ly6k), pl. spinothalamicus p.
lesz6llo (mozgato palyak) pl.a piramispdlya
-v6gz5d6 pAlyik: pl.: a Goll i l l . a Burdach p6lya itt vegzodik
- kiindul6 pSlya (a nyriltvelobol) pl. belso hurok p6lya, innen veszi kezdet6t
speci6lis h{lozat szUrke 6s feher6llomdny kevered6s az agytorzsben jellegzetes hdl6zatosszerkezetet hoz letre ) agyti5rzsi h1lozatos 1llomdny (formati6 reticularis)
aqvtorzs: a nyfltvelo, hid 6s a kdz6pagy kepezi.
Ny0ltvelo funkcioia:
vegetativ mrik6d6sek kdzpontja'.llgzokozpont, kering6s szabAlyozo kozpont,reflexes mrikdd6sek kialakitasa: ny6lkah6rtya reflex : nyel6s, h6ny6s, koh6ges reflexe,kommun ik6cios utvonal : fel-lesz6llop6ly6kon
I
A hatulso agyholyagbol alakul ki, az utoagy r6sze, a nyultvelo 6s a koz6pagy kozott tal6lhatoszelidgesztenye alaku, dsszekottetest teremt az alacsonyabban 6s a magasabban l6voidegrendszeri rlszek kdzott gerincvelo-agyvelo es kisagy-gerincvelo es i tisagy-nagyagykdzott- ,,hid"
Makroszk6pos anat6m ia :
alapi r6szt, hit i r6szt kUldnithetUnk el. Az alapi r6sz elore, h6ti hdtra mutat.A hati r6sz: a lV. agykamra feneke, a rombusz6rok kialaklt6sdban vesz r6szt a nyrltvelo nyiltresz6vel kdzosen.hidbol h5tra a kozepso kisagykarok (kocsdnyok) a hidhoz a kisagyat r6gzitik.
Mikroszkopos anat6mia:
szUrke/feher 6llom6ny
sz{rke: nincs egyseg_es, osszefUggo szUrkedllom6nyi resz, gocokban helyezkedik ela hldban levo szurke6llom6ny, mint az innen kilepo igyioeg6k magvai: Vli l ,Vll,Vl,V agyidegmagva
a hid feh6r 5llom6nya:rostok alakftjak ki, ezek paly6kat alkotnak, 6thalad6, hidban vegz6d(5 es a hidbol kiindulo p6-lyak
KrsAcY (CJREFE|=LU.UAz utoagy r6sze, a hid 6s a ny0ltvelo m6g6tt helyezkedik el.A h6tulso koponyagodorben a nagyagy nyakszii lebenye alatt.Az agy tdmeg6nek 1ft-et kepezi
Makroszk6pos anat6mia
2 felgomb szertl f6ltek6b6l (hemisphaerium) 6s azazt osszekoto f6regbol all.
a kisagyat a kisagykarok kapcsolj i lk, a nyultvelohoz )ats6 kisagykar v. kocs6nya hidhoz )kciz6ps6 kisagykar v. kocsdnya kozepagyhoz ) fels5 kisagykar fogja iogziteni
karokon keresztUl, idegrostok, p6lydk lepnek be/ki
A feltekek lebenyekbol 6llnak, a lebenyek felszinen kiemelkedesek/bemelyedesekkiemelked6s: tekerv6ny (gyrus) bemelyedes: barazda(sulcus)
sz1rmaz6stanilag, 3 r6sz kUl6nUl el
- leg6sibb resz- 6si r6sz- legfjabb resz , csak a foemlos6kben fejlett, akaratlagos mozg6sok finom szab1lyoz1sa
1 0
Mikroszk6pos anatomia
eqys6ses szUrkeSllom6ny: a feltekek felszlnein ) kisagyk6reg
az ,,6letfAja" (a k6rgi szurke6llomiiny illetve az alatla levo feherSllom6ny speci6lis ,tujalevelreeml6keztetS rajzolata, a f6reg metszet6n)nagy m6retti jellegzetes kisagyk6rgi neuron a Purkinje sejt.
gocokban elhelvezkedo szUrke6llom6ny:a kisagy belso feher dllom6nyban tal6lhatok ezek a kisagyi magvak
- fogasmag,- dug6 alakf mag- golyo alaku mag- tet6mag
feher6llom6ny: rostok, a kisagyba belepo-kilepo palyak alkotjrikpl. belepo gerincvelo- kisagyi p6lya, a gv.- b6l.
Kisaqy funkcioja:- testtart6s, testhelyzetek kialakit6sa, izomtonus fels6bb szinttj szervez6se, a c6lvezlreltmozg6sok kialakitdsa.a kisagy i5nmaga sohasem indit el mozg6sokat, nem kezdem6nyez mozg6st, csak am6r meg kezdett mozg 6so kat ko ntro I I alja ! !
Ezek voltak az utoagyhoz tartozo rlszek
A kozepso agyholyagbol alakult ki
Makroszkopos anat6mia:
R6szei:- agykocsinyok (p6ros ujjnyi vastag, a nagyagy feltekeibe nyomul, paly5k haladnak benne)- ikertesti lemez,- fels5/als6 i kertestek (latas/hallas)- agyvizvezet6k (kdzepagyi csatorna)
Mikroszk6pos anat6mia (rovidnad169ra hasonlit a keresztmetszeti kep)
egys6qes sz1rke 6llomany:kozepagyi csatorna korUl, szfv alakban
eocokban,: agyideg magvak l l l , lV, V.
nem agyideg magvak:fekete vonalvcircis mag
az ikertestek belsejeben, ikertesti magok
nagy mennyisegti pigment ez6rI szines (melanin, l ipofuscin)
1 1
feh6rdllomdnv: rostokat tartalmaz, Athalado lvegz6dS tkezdodo pAlyitkform6j6ban
itt kezdodik a vcircis mag-gerincvel5i p6lya, tet5-gerincveldi pilyaextrap i ram id a I is pitly ithoz ta rtozn a k
Kdz6paqv funkcioia:
reflex mtik6des (r6gds, szemh6jzdr6s reflexe, a testtart6s kialakltasdban jatszik szerepet)
az in nen kiindu lo extrapiram id6lis palyakon keresztu I mozg6sszervez6s
5sszek1tS szerep pitlytrk haladnak benne felile.
Az elUlso agyholyagbol fejlodo eloagy kepzodmenyei
v6gagy: nagyagy (cerebrum) ket fertekeje es a tcirzsdricokkciztiagy: l i totelep (thalam us), ldtotelep alatti terulet (hypothalam us)
EDDIG AZ IDEGRENDSZERBEN FELFHLf HALADTUNK MOST FENNTRoL LEFELEVESSZUK AZ ELoAGY RE:SZEIT
vEcRcy:
NAGYA:GY (9EREBRU|U)
2 feltekebol (hemisphaerium) 5ll, belsejeben a feherdllomdnyban a torzsdricok.
A nagyagy 2 feltekei6-t, a hosszanti hasad6k, v nyilir6nyu barazda vdlasztja el egym6stol,ennek melyen a ket felteket dsszekoto k6rgestest taldlhato.
Makroszk6pos anat6mia :
A feltekek legnagyobb oszt6si egys6gei a lebenyek, a lebenyek felszln6n, kiemelked6sek:tekerv6nyek (gyrus), i l letve bemelyed6sek: bar6zdik (sulcui; f igyettretok meg.
NAGYAGY FELSZINEI:
domborri, v. oldalso felszin:. - e l o l a h o m l o k l e b e n y. -m6got tea fa l i lebeny. - oldalt a halSnteklebeny. - hdtul a nyakszirtlebeny
koz6pso v a ket felteke eqvmds fere tekinto felszine nem v*ssxr_:k
alapi fe lszin n*m ksj l
1 2
n OomUorU v. o lOatsO
LEBENYEK (LOBUS)
- homloklebeny,- fali lebeny,- hal6nt6klebeny,- nyakszirtlebeny,
- homloklebenv:agy elUlso polusSnak megfeleloen , hdtulso hatdrSt a Rolando f6te bar1zda(kozponti bar6z-da) kepezi3 egym6ssal plrhuzamosan elhelyezkedo tekerveny vizszintesen: felsS / ki5z6ps6 / alsohomloklebenyi tekerudnya ki5zponti bardzda elStti tekeru6ny: ennek, szUrke6llom6nydban az els6dleges mozgato-k6zpont, Brodmann 4-es mez6.ltt nagy meretu piramis alaku sejtek, melyek axonjai lesz6ll-nak az agyvelon keresztUl es kialakitjAk a piramispalyat
- fali lebenv :homloklebeny mOgott, ettol a kOzponti barAzda v6lasztja elegy felso 6s also fali lebeny r6szre oszthato,kt5zponti bardzda mi5gi5ttitekeru6ny: elsodleges test6rz6kozpont a Brodmann 3-as, 7-es,2-es te r[i lefnek m egfe le loe n, a felsz6 | lo erzopaly 6k v6gzod es i helye.
- ha16nt6k lebenv:oldalt a sylvius f. hasadek valasztja el a homlok 6s a fali lebenytolfelsS/ kiiz6ps6/ also hal1nt6klebenyitekeru6ny (p6rhuzamosan futnak egymds alalt, az
elsodleges hall6kozpont, itt tal6lhato a Brodmann 47,42-es teriiletnekfel meg
- nv?kszirt lebenv: a h6tulso polusnak megfeleloen, egy fontosabb tekerveny, a sarkantyubardzda mellett tal6lhato az elsodleges ldtokdzpont, Brodmann lZ-es mezd
Mikroszk6pos anatomia :
A nagyagy felszinet a lebenyeknek megfeleloen egys6ges szUrkedllomSny az agyk6reg borit-ja, belsej6ben a feher6llom6nyban a torzsduicok , gocokban elhelyezkedo szUrke6llomanyi16szek.
szUrkedllom6nv'. 2 form1ban helyezked ik el,
. - egys6ges szUrke 6llom6ny: agyk6reg (cortex) kb. 1 cm vastag, 6 r6tegben helyez-kednek el a neuronok, jellegzetes sejt t lpusai a piramis alakf sejt, i l letve a szem-cses sejtek
. - a f6ltekek belsejeben, a feh6r6llom6nyon belUl gocokban elhelyezkedo, szUrke6l-lom6nyi r6szek: torzsdricok,
. torzsducok:. - farkasmag (iv alakban hajl itott). - lencsemag (ov6lis alaku) r6szei :belUl halvdny g6mb, kivUl kopeny r6sz,. -Zaf. - f f tondulamagjelentosegUk. extrapiramid6lis p6lyak ki indulo helyei
1 3
feh6r 6llomiiny: rostok, melyek agypalyrikat k6peznek.
. - ?ssZoGi6ci6s p6lyik, (a felteken belUl kul6nb6zo pontokat kotnek 6ssze, a mriko-des komplexit6s6t alakitjak ki)
. - komisszu16lis vagy ereszt6ki p6ly6k, (a ket felteke szimmetrikus, azonos pontjaitkdtik 6ssze) pl. kergestest
. - vetti leti vagy projekci6s p6ly6k (a hosszu felszdrllo i l letve lesz6llo pri lydkbol)a gv-bol jonnek vagy a gv. fe le haladnak
Reszletezve a hosszt felszilllo (,6rz6l p6lyarendszerek:
Goll-Burdach pSlva:
izom feszUl6s 6rz6s, izUleti helyzet1rz6s, bonyolult tapintdrs inform6cioit tov6bbitja
kiindulilsi hely: a b6r melyebb retegeben , azizmokban, izUleti tokban, szalagokban l6vo re-ceptorok testszerte.A receptorokban az inger hat6s6ra akci6s potencidl (ingerUlet, elektromos jel) keletkezik,amit GB piilya elso idegsejtje vezet el .az els6 neuronok sejtteste a csigolya kozti dricban taldlhato, (iil egyny0lv6ny0 sejt) egyiknyulv6nya a receptorbol hozza az ingerUletet a sejttesthez a m6sik nyulv6nya a sejttestbolkilepve a h6tuls6 gy6k6ren keresztUl lep be a gerincvelo h6tulso kotegebe.
az also testf6l terUlet6roljovo rostok a h6tulso kotegben a koz6pvonalhoz kdzelebb helyez-kednek el, kialakltva a Goll pilyit
a felso testfel terUlet6roljovo rostok a h6tulso kotegben a koz6pvonaltol tdvolabb lesznek 6sa Burdach pily6t hozzAkl6tre
A h6tulso kdtegben a rostok megszakitds nelkUl haladnak a ny[rltveloig.a ny0ltveloben az ek alak0 kotegben, 6s a karcsri kotegben helyezkednek el, es azrtttal6lhato Goll-Burdach magvakon v6gz6dnek (szinapszis). Eddig larlazelso neuron.Az els6 neuronr6l az ingerUlet a mdsodik neuronra adodik 6t.
a m*sodik neuronok sejtteste a nyultvelo GB. magvaiban tal6lhato, rostjaik a bels6 hu-rokpifySt fogjak kialakitani, a hurokpalya terUlet6n a rostok 1tkeresztez6dnek (oldalt vdlta-nak) es a thalamus magvaiban vegz6dnek (szinapszis). A m6sodik neuron a nyultvelotol athalamusig tart.
a harmadik neuronok sejtteste a thalamus magvaiban van, rostjai a nagyagy belsejeben afeh6r6llomdnyban futnak az agyklregbe ahol vegzodnek (kcizponti barAzda miigotti teker-v6nyben (fali lebeny) els5dleges 6rzSkozpontban,8r3,1 ,2mez6l itttdrtenik azin'form6-cio feldolgozlsa.A harmadik neuron a thalamustol a keregig vezet.
1 4
Spinothalamicus p6lva: (gerincvelo- l6totelepi palya)
Ho, f6jdalom6rzet 6s elemi tapintds inform6cioit szallft ja
kiindul*si hely: a receptorok a b6r felUletes retegeiben taldlhatok A receptorokb6l az inge-rUletet, a pSlya elso idegsejtje vezet el.
az els6 neuronok sejtteste a csigolya kdzti ducban tal6lhato, (al egyny0lv6ny0 sejt) egyikny0lv6nya a receptorbolhozza az ingerUletet a sejttesthez a mdsik ny0lvdnya a sejttestbolkilepve a h6tulso gyok6ren keresztul lep be a gerincvelobe es a hituls6 szary t<iv6ben levoneuronokon v6gzodik (szinapszis). Eddig tarlaz elso neuronAz els6 neuronrol az ingerUlet a mdsodik neuronra adodik 6t.
a mdsodik neuronok sejtteste a gerincveloben a h6tulso szarv tdveben taldrlhato, rostjai afeher dsszekdto r6szben 1tkeresztez6dnek (oldalt v6ltanak) 6s a mdsik otdali oldats6 kij-tegben haladnak felfele, megszakit6s nelkUl a thalamusig es a thalamus magvaiban vegzod-nek (szinapszis). A m6sodik neuron a gerincvelo h6tulso szarvdtol fut a thalamusig.A spinothalamicus p6lya a gerincvel6 szintj6ben keresztez6dikl
a harmadik neuronok sejtteste a thalamus magvaiban van, rostjai a nagyagy belsej6ben afeherdllomSnyban futnak az agyklregbe ahol vegzodnek (kcizponti barAzda mcigcitti teker-v6nyben (falilebeny) els6dleges |rz6kozpontban, Br 3,1 ,2mez5l itt tortenik azinformA-ci6 feldolgozasa.A harmadik neuron a thalamust6l a keregig vezet.
a f6jdalom 6rz6s vetUl6se bonyolultabb, legaldbb 5 neuron keresztUl tov6bbitodik
R6szletezve a hosszri lesz5l16 (mozgato) p6lyarendszerek:
Piramisp6lva:
Leszdllo, mozgato p6lya - akaratlagos finom mozg6sok kialakit6sa
Kiindul1si hely: a homloklebeny kcizponti bar6zda el6tti tekerv6ny6ben (fd kiinduldsihely) elhelyezkedo elsodleges mozgatokozpontbol Brodmann 4-es mez6. ltt taldlhatok azoka nagym6retti piramis alak0 idegsejtek (de nem ez,6rl hivjdk piramisp6lyanak) amelyek rost-jai kepezik ezt a leszdllo p6ly6taz egyes izmok beidegz6s6hez bizonyos nagysdg0 6s elhelyezked6sfi k6rgi ter{ilet tar-tozik ebben a tekeru6nyhen, min6l finomabb "fontosabb" az izom m(iki5d6se anndl na-gyobb a teriilet.
Lefutds:A piramis alak0 neuronok rostjai eloszdr a feltekek feherallomanydban a belso tokban (torzs-d0cok kozott) haladnak lefele a gerincvelo fele )k1zepagy, >hid , )nyaftvel1A nyfltvelo piramis nevezet0 resz6ben futnak (innen a palya elnevez6se), majd kiss6 lejjebbde m6g a ny0ltveloben a rostoknak 90o/o-a keresztez6dik ( oldalt viilt) A keresztezodottros-tok bel6pve )a gerincvelS feher 6llom6ny6ba az oldals6 kcitegben futnak lefele
1 5
a rostok 10o/o-a nem keresztez5dik, oldalv6lt6s nelkUl halad lefel6, a gerincveloben ezenrostok az eltils6 kcitegben futnak, majd mielott a mells6 szarvban lev6 sejteken v6gzodne-nek dtkeresztez6dnek a feher Osszekoto reszben.(keresztez6d6s a gerincvel5 szintj6n)
A ny0ltveloben keresztezodott es a gerincvelo szintjen keresztezodott rostok mindegyike agerincvel6 mells6 szarv6ban l6v6 mozgato idegsejteken v6gz5dik (szinapszis)V6geredmenyet tekintve a p6lydnak minden rostja keresztez6dik, a bal feltekebol szilrmazorostok a jobb oldali izmok mozg6s6t hozzAk letre. ( b.o agyverz6s )j.o.benul5s)Eddig tart a piramispilya!
innen a mozgato inform6ciot a beidegzett izmokhoz a gerincveloi idegek tovdbbitjdk, ebbenhaladnak a mozgato neuronok rostjai a beidegzett izmokhoz.
Extrapi ram idel is p6lydk:
kevesbe egyseges mint a piramisp6lya, t6bb kiindul6si hely es p6lya tartozik azextrapiram idalis paly6k gyUjtofogalm6ba.
HatSsait tekintve: a durv6bb, nagyobb kiterjedesrl mozg6sok, automatikus mozg6sok kialaki-tAsa az izomtonus aktu6lis eloszl6s6nak szab6lyozasa, az ellent6tes mtik6desri (antagonista)izmok t6nus 6s mozg6si egyensrily6nak biztosit6sa, afalrajellemzo testtart6s, a mimika,gesztikuldcio kialakit6sa.
Kiindul6si helyek:
- a feltekek feher6llom6nyban levo t<irzsdricok
- k6zepagy : vcircismagtet6
- az agytdrzs
) teto- gerincveloi p6lya
h6lozatos 6llom6ny )h6lozatos Sllom6ny -gerincveloi pri lya
egyensf ly idegmagvak ) egyensuly idegmagvak -gerincvel6i p6lya
- h id
- ny0ltveloolajka mag )' olajka- gerincvel6i p6lya,
Lefutds:a kUlonbozo helyekr6l kiindulo rostok a gerincvelo fele haladnak, dt is keresztez6dhetnek, agerincveloben az eli.i ls5 kotegben 6s az oldals6 kcitegben futnak. Es ugyan(gy mint a pi-ramisp6lya rostjai ezek is a mells5 szarvi mozgat6 idegsejteken v6gz6dnek.
innen a mozgato inform6ciot a beidegzett izmokhoz a gerincveloi idegek tovabbitjdk, ebbenhaladnak a mozgato neuronok rostjai a beidegzett izmokhoz.
Szint6n az elUlso agyh6lyagbol fejlodik a koztiagy is
1 6
kciztiagy: l5t6telep (thalamus), l6totelep alatti terUlet (hypothalamus)
IHAIAMUS-r
a nagyagy feltekek m6ly6n, belsej6ben 2 toj6s alakil szUrke szlnu r6sz,szUrke6llomdnyi r6sz de nem tartozik a tdrzsducokhoz, mert a koztiagybol fejlodik40 magcsoport kUl6nitheto el, a felsz6llo erz6p6lydk az agyk6reg fel6 haladva itt 6tkapcso-lodnak .(kivetel a szaglo p6lya)
kiilsS f6rdesfesf ) latopalya 6tkapcsolod6si helyebels6 f6rdesfesf ) hallopalya atkapcsolod6si helye
rele6llom6s , az 6rzoinform6ciok modos[t6sa,(azonos nagysdg0 f6jdalom nem egyforma 6rz6s 2 emberen, a thalamus modositja)
HYPOTHALAMUS
Durva megkozelit6ssel a l l l . agykamr6t kdrUlvevo terUlet,2-6s feladat:
vegetativ ki5zpont.6hseg-jollakotts6g, hrito-frito kozpont, szomj0s6g kdzpont itt
hormonokat elvdlaszto neuronjai (neurosecretios sejtjei)a nagy 6s kissejtes magokatalkotjak amik a belso elv6laszt6s0 mirigyek mrikodes6t szab5lyozzdk,lsd. k6s6bb a belsoelv6laszt6s0 mirigyekn6l
AZ AGWEL6 BURKAI3-as burokrendszer veszi kdrUl a kopony6n belUl, k6toszoveti hdrrty6k agyhdrty6k
kivUlrol befele haladva. kem6ny agyhdrtya, vagy kem6ny agyburok (koponyacsont belso felszin6vel osszeno). I6gy agyhdrtya: 2 retegbol 6ll
- pokhdl6hdrtya-l6gy agyburok (abarAzditkba is benyomul, k0zvetlenUl az agy felszin6n,
ereket tartalmaz)a burkok k6zott terek ezekben agyviz tal6lhato,feladat :rOgz[t6s, v6delem, nedvkering6s
Az agyvelo belsejeben a velocso, agyholyagok maradv6nyai: Uregrendszer >AGYKAMRAK
AGYKAMRAK
-lll agykamra 6s az ebbe nyilo -2 db oldalkamra (a ket feltekekben helyezkedik el)
- agyvizvezetek, v. ki5z6pagyi csatorna a koz6pagyon h0zodik v6gig,
- lV agykamra a nyfltvelo, hid h6ti felszin6n, rombusz6rokaz alapja, a kisagy borul 16
agykam16k Uregei egymdssal kdzlekednek, benne) agyviz
1 7
KORNYErc IDEGRENDSZER
a gerincvelobol kilepo 31 pdr gerincvelSi ideg (neruus spinalis)agyvel6bol 12 p6r agyideg
GERINCVEL6I IDEGEK KiAIAKU16SA.
A gv. elUlso szarvdban motoros sejtek tal6lhatok ezek rostjai az elills6 gy1keren keresztUlhagyjik el a gerincvelot ) mozgato rostok
a h6tulso gy6kdren pedig 6rz5 rostok l6pnek be a gerincvelobe, neuronja a csigolyakoztid0cbanaz 6rzo 6s mozgato rostok a gv.tol nem messze egym6s mell6 fekszenek, egyesUlnek, 6sezzel kialakulnak a gerincveloi idegek
6rz6 6s mozgat6 rostokat egyarint tartalmaznak ,ez6rt kevert idegek!!!
) nyaki szakasz: 8 p6r gerincveloi ideg> hati, mellkasi szakasz: 12 pAr gerincveloi idegF6gyeki szakasz: 5 par gerincvel6i ideg taldrlhato)keresztcsonti: 5 p6r gerincveloi ideg}farokcsonti szakasz: l pAr gerincveloi ideg
ide egy i ibra gv i t leg kraiakir l*sa
a kialakult gerincveloi ideg rovid lefutds ut6n kett66gazik, egy gyeng6bb h6ts6 69raegy erosebb mellsS 6gra (mindket 69 mozgato , 6s 6rzo rostokat is tartalmaz)
a gv. idegek hdtso 6gainak mozgato rostjaia gerincoszlop melletti mely h6tizmokat fogjakmozgat6an, motorosan beidegezni, az erzS rostjai a felette lev6 b6rterUletet
az egymAs alatt elhelyezkedo gerincveloi idegek mellsS 6gai, fonatokat k6peznek:
Fnyaki fonatF karfonat
a mellkasi szakaszon nincs fonat k6pz5d6s)igy6ki fonat,) keresztcsonti fonat
A {onatokni*l esak a motcr*s beidege** *zu[ts*g** ,ugy ah*gy *hhen a j*gyz*tben szerepell
1. NYAKI FONAT
kialakitasaban az els6 4 nyaki, gerincveloi ideg mellso 6gai vesznek r6szt
bor Sgakizom dgak ) nyakizmok egy r6sz6nek mozgato, motoros beidegz6se
legfontosabb 6ga a rekeszideg (rekeszizom beidegzese.)
1 B
2. KARFONAT
az 5.6.7.8. nyaki gerincveloi ideg 6s az l.mellkasi gv. ideg mellso 5gaibol jon l6tre:
vdllovi 6qak: mozgatoan beidegzik a feli. i letes mellizmok egy r6sz6t ,a felUletes hitizmokegy r6sz6t illetve a villciv izmainak egy r6sz6t.
felso v6qtaqi dqak:
- izom - b6rideg: mozgatoan idegzi be a felkar hajl ito izmait
- koz6ps5 ideg: mozgatoan idegzi be az alkar hajl ito izomcsoportj6t(kivetel: singcsonti csuklo hajl., m6ly ujjakathajl ito lV.,V. ujjhoz )
- singcsonti ideg: motorosan a singcsonti csukl6 hajl., m6ly ujjakathajl it6 lV.,V. ujj
- ors6csonti ideg: mozgatoan idegzi be a fels5 v6gtagon az tisszes feszitS izmot
- h6nalj ideg: motorosan a v6ll6v izmai kdzUl kettot.
3. BORDAKOZTT IDEGEK
2-11. mellkasilh6ti gerincveloi idegeknel nincs fonat k6pzod6s, on6lloan mint bordakoztiidegek futnak, mozgatoan (motorosan) beidegzik
- bordakozti izmokat- hasizmokat
+. AcyExr roruar12. mellkasi/hdti gerincveloi ideg es 1-4.6gy6ki gerincveloi idegek mellso 6gaibol
tobb ideg alakul ki belole, 2 fontosabb ideg
-combideg: mozgatoan beidegzi a comb feszit6 izmait-elfedett ideg: mozgato rostok, a comb kiSzelit6 izmail'roz
5. KERESZTCSONTI FONAT5. agy6ki-gerincveloi ideg 6s az 1-5. keresztcsontigerincveloi idegek mellso 6gaibol
k6t r6szre tagol6dik
szem6rem-v6gb6l fonat
til6fonataz Ulofonatbol tobb ideg jon l6tre, fontosabb 6gai
-i i l5ideg: mozgatoan beidegzi a comb hajl it6 izmait(combon h6tul, lefele halad, terd6rki r6szn6l ketfele Agazik.
sipcsonti ideg: mozgato rostok a l6bsz6r hajlit6 izmaihoz
szirkapcsi ideg: mozgato beidegz6s a l ibszir feszit6 izmaihoz 6sa szirkapcsi izmokhoz
1 9
AGYIDEGEK
Szint6n a k6rny6ki idegrendszer r6sze.
Az agyvelot 12 p6r agyideg hagyja el, az agyidegek idegrostokbol 6llnak a rostokhoz tartozoidegsejtek sejttestjei az agytlrzsben, mint agyideg magvak helyezkednek el.
Az agytdrzsben elhelyezkedo agyideg magvak:
- Nvultvel6ben: Xll, Xl, X, lX
- H idban: V l l l , V l l , V l , V
- Kozepaqyban: l l l , lV, V
Az agyidegek funkciojukat tekintve lehetnek
motoros v. mozgat6 agvidegek: - M - kilepo rostokat tartalmaz
6rz5 agvidegek: - E - belepo, befel6 halado rostokat tartalmaz
kevert agvidegek: mindkettot
I . S Z A G L O I D E G : - E -
nem valodi agyideg (agypalya)
a szagl6s informdci6inak tov6bbit6sareceptorok az orrUregben, a szagl6mez6ben ta16lhatok
ll. LATOIDEG (nervus opticus): - E -
nem valodi agyideg, a kdzponti idegrendszer kihelyezett r6sze (agyp6lya)
- f6ny altal kivaltott, akcios potenci6lt vezeti a szemb6l az agyk6regbe.A receptorok az idegharty6ban (retina)helyezkednek el, innen bipol6ris idegsejtek, majd egym6sik idegsejt a ducsejt viszi az akc.potencieh. A ducsejtek rostjai mint l6t6ideg hagyjdk el aszemet, bel6pnek a koponya belsejebe 6s az agyalapi mirigy magassdg6ban a lStoideg rost-jai keresztez6dnek (f6l keresztezodes) idaig tart a lAt6ideg. Azez utdn l6vo szakaszt latoktt-tegnek hivj6k, a kotegben halado rostok a thalamusban (kti ls6 t6rdestest) vegzodnek ed-dig tart a ldtok0teg. A kdvetkezo szakaszt ami a thalamustol vezet alAt6mez6be (nyakszirt-f ebeny 8117.) l6to kisug6rz6snak hivj6k.
20
l l l . KOZOS SZEMMOZGATOIDEG : - M,V-
(csak) mozgato rostokat tartalmaz, 6m azokon belUl vegetativ rostok is vannak,
a szomatikus mozgat6 rostok a szem mozgato izmai(hardntcsikolt izmok)kozUl:
- felso egyenes szemizom,- also egyenes szemizom,- belso egyenes szemizom,- als6 ferde szemizom,- szemhej emelo izom, mozgato beidegzeset biztositjiik
vegetativ mozgato rostok a szem belsejeben l6v6 (simaizmok) beidegzese- pupil laszrikito izom- sugdrizom
lV. SODORIDEG : -M-
mozgato rostokat tartalmaz- felso ferde szemizom mozgato beidegz6se
V. HAROMOSZTATU IDEG (nervus trigeminus): - E, M, V-
kevert ideg, a mozgat6 rostokon belUl vegetatlv mozgat6 rostokat is tartalmaz, ez nem ahdromosztat0 ideg magv6bol sz1rmazik, hanem a Vll. es lX.-es agyidegbol csatlakozik hoz-zA,( nincsen vegetativ magval)
h6rom r6szre 6gazik: - szemideg:- E-(innen az elnevez6s) - i l lcsonti ideg v.(felso 5llcsonti ideg): -E-
- 6llkapcsi ideg :- E, M,V- (kevert)M: 169oizmok, beidegz6seV: ny6lmirigyek, k6nnymirigyek,
Vl. TAVOLITOIDEG: -M-
VII . ARGIDEG:
M: - kUlso egyenes szemizom beidegz6se
- E , M , V -
M :- arcizmok/mimika izmokV:- ny6lmirigyek, konnymirigyek az V. agyideghez csatl.)
2 1
v l l l . r ]ALL \ , - Lv
K6t r6sze kUldnitheto el
Eqvensfilvides:.egyens0ly6rz6stov6bbitdrsa,receptorokaf6|kor6sivj6ratokban
Hal l6 ideq:- hal l6s
(receptorokabelsoftr lcsigajabal, .aCort i f6leszervbental6lha-tok, innen a lralloidlg a r,iairteklebenyebe a Br 41-es kozpontba
sz6llit ja az inform.
lX. NYELV - GARATIDEG: ' E, M,V' -
M: - garatizmok (har6ntcsikolt izom)V: - fUltomirigY(nYalmirigY)
X. BOLYGOIDEG (nervus vagus): - E' M' V'-
(agyt6rzsbol indul ki, mell 6s hasUregbe fut)'
M: - garat, g6ge, nyelocs6' (hardntcsikolt izmai)
V: - sziv, tudo, 169utak, ny"t.oc'o, gyomor, be|ek (s. izmait, mirigyei)
X I . J A R U L E K O S I D E G : - M -
M:-fejbiccento6scsukly6sizom(mozgat6beidegz6se)
Xll. NYELVALATTI IDEG: -M -
M: -nyelvizmok
A szomatikus idegrendszer durva megkdzelitessel az akaratunktol fiigg5 mrlkdd6seket
i16nyitja, a kurviragbor sziirmazo ingerre"a v6raszreakci6 v6zizom(har6ntcsikort izom) ossze-
h0z6d6sa.
A vegetativ idegrendszer az akar.atunktor nagyr6szt fi,iggeten mukodeseket szabalyoz-
za. Avegetativ idegrends zerheztartoznak, mindllon ioegr6ndszeri. strukt0r6k amik simaiz-
mot, szivizmot, mirigyet (ezek eftafaban a zsigerekben tai-6lhatok) idegeznek be' s ezzel a
Oef sO kornyezet 6llandos6g6t biztositj6k'
-anat6mia iszempontb6l :kdzpont i6sk6rnyek i r6szevan '- 6 | etta n i r' "ta" "[ pj a n,- n5[ijl*:,:: :tr#hn'i:u:ri:9ff)
22
A VEGETATIV IR. K
Ugyan Ogy mint a szomatikus ir. k6zponti r6szeit a vegetativ hat6sri idegsejteket is az agyve-l6ben 6s a gerincveloben tal6ljuk, csak a kdzponti idegrendszer nem minden terUlet6n.
AGWEL6:vegetativ neuronok:
hypotalamusban, a vegetativ idegsejtekbol szab6lyozo kdzpontok(ehseg - jollakottsiig, hrlto-futo, szomjus69)
agytiirzsben vegetativ kdzpontok helyezkednek el, pl.: nyfltvelo/ hidh6lozatos 6llom6ny6ban:- kering6si, ermozgato kozpont6s l6gz6si kozpont
nyf ltvel6, hid, kciz6pagy vegetatlv mrikodesri agyidegek magvaia lll ,Vll, lX, X,-es agyideg magva
GERINCVEL6:
vegetativ neuronok:
-hdti/mellkasi 6s felso dgyeki szakasz oldalso szaru1ban (szimpatikus hatSsti)
- keresztcsonti gerincvelo szUrke6llom6nya (paraszimpatikus hat6s0)
A VEGETATIV IR. KORNYEKI NESZCI:
dfic elStti rostS dfc 4 dfic utini rost,
a dfc el6tti rostok az agyvelobol, gerincvelobol l6pnek ki (agyidegekkel , gerincveloi ide-gekkel) 6s haladnak a k6rny6ki r6szen elhelyezked6 dricok valamelyik6hez, es itt 5tkapcso-lodnak, a dricban taldlhat6 neuronok nyflv6nyai, mint dfc ut6ni rostok haladnak a beideg-zett szerv s im aizm 6 hoz, m i rigy6hez, szivizom h oz.
Ellent6tben a szomatikus idegrendszer rostjaival a vegetativ idegrendszer rostjai a korny6kir6szen egyszer 6s csakis egyszer valamelyik dricban 6tkapcsolodnak!
DUCOK:
A d0c elotti rostok 6tkapcsolod6si helyei lehetnek.
- gerincoszlop melletti dric v. szimpatikus hat6rkdteg:a gerincoszlop mindk6t oldal6n, gyongysor szeruen elhelyezkedo dricok ldncolata
szimpatikushat5su rostok foleg itt kapcs.5t.
- gerincoszlop elStt elhelyezked5 ducok (has- 6s mellUregben)
- szervek kcizel6ben, kapuj6ban elhelyezked6 dricok
- szervek falAban elhelyezked6 dricok: a paraszimpatikus rostok foleg itt kapcs .6tElerrlu FELoszrAS / HATAs SZERTNTT:
23
- paraszimpatikus r5s szimpatikus idegrendszer,
minden egyes szerv kettos vegetativ beidegz6ssel rendelkezik, szimpatikus 6s paraszimpati-kus rostokat egyar6nt kap.
szimpatikus hat6s: az energi6k felszabaditdsa, mozg6sit6sa a feladata
- szivmuk6d6s fokozodik.- pupil la kitrigul- h6rgok t6gulnak,- em6sztorendszer mtikodesenek blokkol6sa,
pa raszi m pati kus h atis : az ene rg i6 k raktAr oz6s6t, regener6ciot seg iti
- szfvmrikdd6s lassul, (pl.: edzetts6g, vagus hatds)- pupil la szrikUl- a horg6k szrikUlnek,- az em6sztorendszer mrikod6se fokozodik,
SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER:A szimpatikus ir k6zponti r6sz6t a gerincvelo hati, felso 6gyeki szakaszdban az oldalsoszarvban elhelyezkedo idegsejtek k6pezik. Ezen idegsejtek rostjai(dric elotti rostok) a hdti v.mellkasi gerincveloi idegekkel 6s a fels6 dgyeki gerincveloi idegekkel l6pnek ki. Ezek a d0celotti rostok k6zvetlenUl a gerincoszlop melletti dricban(szimpatikus hatirkriteg), kapcso-lodnak 6t foleg 90%.10% nem itt hanem a gerincoszlop elotti dfcban (hasUreg, mellUreg)kapcsol et. A d0c ut6ni rostok haladnak a beidegzett szervekhez.
d0c elott rost rdvidebb a dfc ut6ni rost hosszabb lefutdsrj
PARASZIMPATIKUS IDEGRENDSZER:A kozponti ir.- b6l ket helyen l6pnek ki paraszimpatikus hat6rs0 rostok
2 ki6raml6s figyel heto meg :
- feji r6szen: a l l l ,V, Vll, lX, X-es agyidegekkel lepnek ki, a d0c elotti rostok,
- keresztcsonti r6szen: a keresztcsonti gerincvel6i idegekkel
ezek a d0c elotti rostok a szervek kapuj6ban, szervek fal6ban l6v6 dricokhoz haladnak 6sott kapcsolodnak 6t.
dfc el6tt rost hosszabb, a duc ut6ni rost rovidebb lefut6s0
a feii ki6raml6s az agyidegekkel l l l ,Vll, lX a fejen elhelyezked6 mirigyeket a szem simaizma-it, erek simaizmait idegzik be paraszimpatikusanX bolygoideg a mellUregben a sziv, legzo rendszer szerveinek simaizmait, mirigyeit
hasUregben: gyomor, mej, a b6lcsatorna felso szakasz6naksimaizmait, mirigyeit
a keresztcsonti kiSraml6s a keresztcsonti gv. idegekkel a b6lcsatorna also szakasz6nakes a h[gy- ivarszervek simaizmait, mirigyeit latja el paraszimpatikus rostokkal.
24
hormon v6ladekot termelnek *9 verbe UrUlnek 4 eljutnak a szervek sejtjeihez 4 areceptorokon megkotodik, kifejtik hat6sukat
2 r1szre kUlonUl el
- perif6ri6n/kcirny6ki r6szen elhelyezked6 belso elv.mirigyek:pajzsmirigy, mell6kpajzsmirigy, hasny6lmirigy, mell6kvese, nemi mirigyek
- kozponti szab6lyoz6 r6sz: az agyalapimirigy hypophysis 6s a hypothalamus
KORNYEKI RESZ MIRIffi
PAJZSMIRIGY : a pajzsporc elotti 2 lebenybol ello v6r6ses barna szfnti mirigyes szerv belse-jeben mirigyfeszkek, ebben termelodiklraktArozodik a pajzsmirigy tiroxin hormonja, a G sej-tekben a calcitonin kepzodik
tiroxin serkenti a sejt oxiddcios folyamataitcalcitonin a kalcium anyagcser6re hat.
MELLEKPAJZSMIRIGY:a pajzsmirigy kdt6szdvetes tokjaban h6tul(4 db kisebb rizs nagysdg0 mirigy)
hormonja a parathormon a kalcium anyagcser6re hat.
HASNYALMIRIGY (PANCREAS): (kettos elvSlaszt6su mirigy em6sztonedvet 6s hormont istermel, (kutyanyelv alak0)
Langerhans f6le szigetszery, a hormont termelo r6szinzulin a v6rcukorszintet cs6kkenti, B-sejtek termelikglukagon a v6rcukorszintet emeli, o-sejtekben kepz6dik
MELLEKVESE : a vese felett helyezkedik el, a vese felso cs0csdt borit ja,k6reg- es velo6llom6ny
k6reqSllominv: kivUl ,h6rmas r6tegz6d6s, r6tegeknek megfeleloen h6rom fajtahormon, szterSnv6zas hormonok
- mineralocortikoidok. so 6s viz h6ztartdsra hatnak,- gli, ikocorticoidok: sz6nhidr6t anyagcse16re hatnak,- androgenek: him nemijelleg kialakit6sa, nemi mrikOdes hormonja.
vel56l lom6nv: belUl- adrenalin, noradrenalin aminosav sz6rmaz6k hormon
NEMI MIRIGYEK:here 6s a petef6szekivarsejtek: petesejt, himivarsejt kepz6dik bennUk, 6s hormontermelo mirigykent is mtikodnek- tesztoszteron her6ben- <isztrog6n 6s a progeszteron petef6szekben
25
A kornyeki (periferi6s) belso elv6lasztds0 mirigyek hormonszint6zis6t, elv6laszt6sSt a koz-ponti szabAlyozo r6szek felUgyelik. (kivetel :mell6kpajzsmirigy, mellekvese velo 5llom6nya,hasny5lmirigy, ezek mrik6dese fUggetlen a kOzponti r6szektol, a v6r Ca** szintje, glukoz tar-talma, stb" szabja meg mrikddesUket)
KOZPONTI SZABALYOZO RESZEK: HYPOTHALAMUSAGYALAPT MtRtcY (HYPOPHYSIS)
AGYALAPT MtRtGY (HYPOPHYSTS)A koponya alapj6n csontok 6ltal vedett kornyezetben (toroknyereg) helyezkedi elbab/cseresznye nagys6gri, a felette levo hypothalamus -hoz egy ny6l kapcsolja.
SzArmaz1stan ilag 2 r6szre tagol hato :
elUls6 lebeny: ADENOHYPOPHYSIS mirigyh6m eredettih6tulso lebeny: NEUROHYPOPHYSIS idegszovet sz6rmazek, kUlso csiralemezb6lfejl.
AZ AGYALAPI MIRIGY HATULSO LEBENYE: NEUROHYPOPHYSIS
nincs saj6t hormon termekise - csak raklArozza, 6s a v6rbe Uriti a hypothalamus nagysej-tes magvaiban ( l6toideg keresztezodes feletti mag, ll l. agykamra melletti mag)termeloddtt hormonokat.Ezek a hormonok a hypothalamusb6l a ny6len keresztUl futo idegrostok ment6n v6ndorolnaka h6tulso lebenybe.
Hormonok:
oxitocin : a simaizmok Osszehrizod6sa (terhes m6h simaizomzata)
ADH (antidiuretikus hormon) regi elnevez6ssel vazopresszinavizkiv6laszt6s ellen hat, a vlz visszaszlvod6s6t serkenti a vese csatorna rendszer6bol (fa-
kultativ viz visszaszivds)
AZ AGYALAPI MIRIGY ELULS6 LEBENYE: ADENOHYPOPHYSIS
mirigyh6m eredetti ,szdvettani fest6ssel kUlonboz6 sejttipusok kUl6nithetok el benneezek termelik a kornyeki belso elv6laszt6s[ mirigyek mfikod6s6t szabdlyozo serkent6,,TROP" hormonokat. A belso elv6lasztds0 mirigyek ,,karmestere".
Hormonok:
ACTH - (mellekvesek6reg serkento hormon), a mell6kvesek6reg hormonszintezisetfokozza. foleg a szenhidr6t anyagcser6re hato hormonok kepzod6set
TSH - (pajzsmirigy serkent6 hormon) thyroidea stimu16lo hormona tiroxin termelod6s6t fokozza a pajzsmirigyben
FSH - (tUszo serkento hormon) follikulus stimu16lo hormonmindket nemben megtaldlhato, nokn6l a petef6szekben a tUszoerest, 6s az
6sztrog6n szint6zist, ferfiakn6l a her6ben a spermiumok kepzodeset serkenti
26
LH - (sargatest serkento hormon) luteiniz6lo hormona s6rgatestben a progeszteron szint6zist serkenti, f6rfiakn6l ezt a hormontICSH nak nevezik, a her6kben a tesztoszteron termel6sre hat
Az eddig t6rgyalt hormonok, a perif6ri6s belso elv. mirigyeket serkentett6k, saj6t hormonszint6zisre. A kdvetkezo elUls6 lebeny hormonok nem bels6 elv. mirigyekre hatnak
PROLAKTIN - regi nev6n. LTHa tejelvSlaszt6s serkentoje
GH - ( noveked6si hormon) regi nev6n (STH)csont, izom feherjeszint6zis6t fokozva a noveked6st serkenti
Az elUlso lebeny hormonjainak elv6lasztdsdt a hypothalamus kis sejtes magvaiban kepzodoRELEASI NG hormonok szab6ly ozzAklt.
HYPOTHALAMUSAz agyvelo kdztiagy r6sz6hez tartozik, idegsejtek epitik fel. SpeciSlis tulajdons6ga ezeknek aneuronoknak, hogy hormont kepesek szintetizdlni- neuroszekr6ci6-A vegetativ idegrendszeri szabAlyozAs mellett az endokrin szabSlyozdsban is szerepet j6t-szikh i poth al am u sz szab alyozo h atasa :a neuroszekr6cios sejtek , k6t magrendszert alakitanak ki.
kis sejtes maqok pl.( iv alaku mag) kismeretri neuronok epitik fel, felszabadito vagyreleasing hormonokat termelnek , a kis sejtes magbol az agyalapi mirigy nyelehel jutnak,innen egy hajsz6lerhSlozat v6re sz6ll it la az agyalapi mirigy elso lebeny6Oe,-ahol hat6sukraindul el az elUlso lebeny hormonjainak elvdlaszt6sa
nasv seites maqok pl ( ldtoideg keresztezodes feletti mag, l l l . agykamra melletti mag)az oxitocin 6s az ADH hormon itt szintetiz6lodika hypothalamusbol a ny6len keresztUl futo idegrostok ment6n v6ndorolnak az agyalapi mirigyh6tuls6 lebeny6be.
Hypothalamus -agyalapi mirigy elUlso lebenye kozt kozvetett a kapcsolat (kapil ldris ver)Hypothalamus -agyalapi mirigy h6tso lebenye kdztklzvetlen kapcsolat (idegrostok)
27
ERZEKSZERVEK-'d"g*rdr-"el szoros osszefUgg6s,- k6rnyezetb6l info felv6tel, nagymennyis6gri speciSlis inger felvetel6re szolg6lo recepto-
rokat tartalmaznak
Fajtai:
- latas 6rzekszerve- hallo 6s egyensulyozo szerv- iz1rzoszerv- szagl6szerv- tapintds 6rz6kszerve (b6r)
lAroszrnvA kUlvilSgb6l sz6rmaz6 informdciok2l3-a a l6t6szerven keresztUljut be,
RESZEI:- szemgolyo- a szem j6rulekos alkotor6szei- latop6lya
SZEMGOLYO:- a szemUregben, zsirsz6vetbe Agyazva helyezkedik el,- kb.24 mm 6tm6rojri gombszeriikbpzodm6ny- kivUlrol 3 burok hat6rolja,- a szem belsejeben a szem fenytoro kdzegei talSlhatok
Burkok:KivUlrol befele haladva
ki.ils6 burok v. rostos burok:a szem alakjiit biztositjar6szei.
o szaruh6rtya (cornea) (elUlso 115-e a kUlso buroknak),- ereket nem, de nagy mennyisegri szabad idegvegzod6seket tartalmaz,- teljesen 6tldtszo,- t6pl6l6s6t a csarnokviz biztositja,- az oxig6nt a kornyezet levegojebol veszi fel- az elso fenyt6ro kozeget k6pezi.
o inhirtya (sclera) ( hritulso 415 r6sze a kUlso buroknak)feher szlnri, ezen tapadnak a szemmozgat6 izmok
k6z6ps6 burok v. eres burok:eres burok v. erh6rtya , nincs osszenove sem a belso sem a kUlso burokkal
- hajsz6ler hllozatot tartalmaz,- pigment melanin barn6s fekete szinrj,- feladat: t6pldlja az ideghartySt
28
r6szei: 3 r6sz, elOlrol hdtra haladva
-szivirvinyh6rtya ( irisz)szines gyrirfiszerr-i lemez kozep6n nyildrssal,sok pigment sot6t, kevesebb, akkor k6k, ha nem tartalmaz pigmentet, piros szinti lesz aszem. A kozepen levo nyil6s, a pupilla, a szembe juto feny mennyis6get szabdlyozza, sokfeny- pupilla OsszesztikUl, kev6s feny -pupilla kitagul.T6gass6gat a pupillaszrikiio es pu-pillat6gito izmok szabalyozz6k (simaizom, vegetativ beidegzes).
-sug6rtestaz irisz kUlso sz6l6n6l, korkoros megvastagoddskett6s feladat.
-benne levo simaizom, a sug6rizom, a szemlencse domborris6g6tszabAly ozza, a le ncsefU g geszto rostokon keresztU I
- csarnokviz termel6se (az erhalozatban l6vo verb6l sztir6dik ki)
-val6di 6rhSrtya kb. az fnh6rty6nak megfeleloenaz ideghdrtyat t6plalja a benne levo kapilllrishAlozat v6re
bels6 burok, ideqhirtva v. retina:
a k6zponti idegrendszer kihelyezett r6sze, a retin6t idegsejtekhAlozata epiti felitt helyezkednek el a f6ny6rz6kel6 receptorok
- csapok:5 mill io - szinek 6rzekel6se- pdlcikdk: 150 millio - fenyl6t6s,
A retindban l6vo receptorokb6l az ingerUlet a bipolSris idegsejtekre kerUl , tovdbbadj6k, a d0csejteknek 6s a ducsejtek axonjai mint l6toideg (ll. agyideg) hagyjak el a szemet a vakfoltnal,az info az agyklregbe nyakszirtlebeny Br-17-es (ldt6kozpont)
A retina 2 nevezetes pontja:
- vakfolt: itt nincsenek receptorok, itt lep ki a ldtoideg- sirgafolt az 6lesldt6s helye, nagy mennyisegri csap receptorszem belsej6ben:
A szem f6nvtcir6 kcizeqei:
1. szaruh6rty6n tdrik meg el6szdr a f6ny, kUls6 burok r6sze
2. csarnokviz, (sug6rtest termeli) elUlso, h6tulso szemcsarnok
3. szemlencse 2x domborf lencse,lencsetok veszi korul , ehhez kapcsol6dnak a lencsefuggeszto rostoka fUggeszto rostok mSsik v6ge a sug6rtesthez kapcsol6dik, ha a sugdrtest (sug6rizom) osz-szeh0zodik, lencsefUggeszto rostok elernyednek a lencse dombor0 lesz, - kozelre nezesreallitodik be, ha sug6rizom elernyed, a rostok megfeszUlnek lencse laposabb lesz, t6volra n6-z6s.
29
4. i.ivegtest gomb alakf 99o/o viz 6s kis mennyis6gri rostos szerves anyagot tartalmaz,szerepe: a szem burkait belUlrol megt6masztva egym6shoz tapasztja
A SZEM .IANUIETOS ALKOTORESZEI:
A: - szemmozgat6 izmok:(har6ntcsikolt izmok) 6 db, azinhArty6n tapadnak
4 db egyenes szemizom 2 db ferde
eqyenes szemizmok:felso egyenesalso egyenesbels6, kUlso egyenes szemizmok.
ferde szemizmokfelso ferde, also ferde szemizmok
ll l, lV, Vl agyideg idegzi be.
B: - a szem v6d5 k6szi.i l6kei:
B/ 1- szemh6jak:a szem elott kagyloszerri borredok, felso , also szemhej, szemr6sfeladata: konny eloszlat6sa, idegentest bejut6sdnak megakad6lyoz1sa.
Bl 2- kot6hirtyaa szemh6jak belso felszinet ill. a szemgolyot kivUlrol azinhlrtydnak megfele-
loen borito ereket tartalmazo hdrtya. a szaruh6rtydt nem fedi !v6dekez6sben van szerepe
C: - kiinnvk6szril6k:a konnymirigyek a szemUreg oldalso r6sz6n, a konnyet termelik.a szemh6jak mozg6s6val eloszlik a szem elUlso felszin6n, antibakteriSlis anyagokat tartal-mazk6nny-orrvezet6ken keresztUl az orrUregbe
t6gabb 6rtelemben a l6t6szewheztartozik a l6topAlya is. l6sd agyidegek (l l. agyideg)
HALLAS ES EGYENSULYoznS EnzEKSzERVE . FUL
3 szakaszra tagoljuk,- kUlso fUl:- kozepfUl- belso fUl
30
KULSO FUL r6szei:
- fri lkagyl6:a kUlso hallojdrat kdrUltaldlhato elasztikus porcos vAzzal rendelkezo, b6r boritotta aszimmet-rikus k6plet, a hanghull6mok befele terel6se
- kii ls6 hall6j6rat:2,5 cm hosszti S alakban gorbUlt ceruza vastags6gri csatorna, kUlso r6sze porcos, belso re-sze csontos fal0 amit b6r borita kUls6 hallojiirat belso veg6t a dobhiirtya zArja le.
- dobh6rtya1 cm 6tm6rojti gramofon tolcs6rre eml6kezleto, vekony kotoszoveti hdrtya,belso felszinehez kapcsolodik a kalap6csa levego rezg6seit tov6bbitja a k6zepfUl fele
rdzEprUl. x6zEps6 rul reszei:
- dobtireg:lapitott t6glatest alakri csontUreg a haldntekcsont m6ly6n, 6 fal hatdrolja, belsejet ny6lkahdr-tya boritja.dobUreg kUlso falan dobhArtya, bels6 fal6n ovSlis ablak 6s a kerek ablak a belso fUlbe vezet6t, az elUls6 falbol indul ki a fUlkUrt
- hall6csontocskik:a dobUregben, hdrom db., mm-es nagys6gri csont
kivUlrol befele haladva )kalapics ) i. i l l5) kengyelegym6shoz izUletekkel kapcsolodnak, feladatuk a dobhdrtya rezg6seinek tovdbbitiisa 6s fel-erosit6se.A dobh6rtya belso felszinehez a kalapAcs kapcsolodik ehhez az ullo az ull6h6z a kengyel, akengyel talpa az ovSlis ablakhoz tovabbitja a dobhdrrtya rezg6seit, itt tevodik at a belso fUlfolyadekter6re a rezg6s
- fi,ilkiirt v. Eustach f. ktirt:a dobUreg elUls6 fal6bol kiindulo vezet6k ami a dobUreget koti ossze az garat orrgarati 16-sz6vel. A dobUreg szelloz6set biztositja.
csontUregrendszer ez a csontos belso fUl, a csontos Uregen belUl a hartyds belso fUl talSlha-to. 42. r6sz kozott folyadek taldlhato, a harty5s belso fUl6n belUl is folyadek van
- csontos bels5 fiil r6szei: (csontcsatorn6k, Uregek)
- el6csarnok (korte alakri Ureg kdzepen)- csontos f6lkcircis ivjiratok az elocsarnokbol h6tra kiindulo 3db felkoros jdrat- csontos csiga elocsarnokbol elore , csiga vAzra eml6keztet
3 1
- h6rty6s bels6 fiil r6szei: (v6kony h6rtyabol 6ll)
- zsikocska, tdml6cske az elocsarnokban- h5rty6s f6lktiriis ivjAratok a csontos felk6rds ivj6ratokban- csigavezet6k a csontos csigdban
a hdrty6s belso fUl r6szeiben tal5lhatok a hall6s 6s az egyensuly6rz6s receptorai
egyens0lvoz6s receptorai :a dinamikus egyens0lyoz6s receptorai a hartyds f6lkor6s iv j6ratokon belUla statikus egyens0lyozds receptorai a zs6kocska 6s tomlocske fal megvastagod6s6banta16ljuk
hall6s receptorai: a csigavezet6kben a Corti-f6le szervben vannak
hanghull6mok )dobh6rtya rezg6se )hallocsontocskdk atadjak a bels6 fUl folyadekter6nekcsigavezetekben tovaterjedo folyadekhull6m, a Corti- f6le szervben a receptorok a fedole-meznek Utodnek (akcios potencidl)a magas hangok a csiga alapi r6sz6n a mely hangok a csiga cs0cs6n,
A Vlll. agyideg tov6bbitja a receptorokban kialakult akci6s potenciSlt az agyk6reg fele
KERINGESI RENDSZER
A sejtek t6panyagokkal (glukoz, aminosavak, stb. 02) valo ell5t6s6t 6s a bomlSsterm6kek el-szallit6s6t a kering6si rendszer biztositjaz6rt rendszer, amiben egy speci6lis folyekony kdt6szovet, a v6r kering, szdllftva a tdpanya-gokat 6s a boml6sterm6keket
2 t6,:zte osztjuk:SZIVEnneruoszen
sziv (coR)
A mellUregben a k6t tud6 kozdtt a g6torUregben helyezkedik el, a szivburok veszi kdrttl.Kb. 3009 tdmegri Ureges, izmos fal0 szerv
r6szei:alapi resz: felUl van sz6lesebb, nagyerek ki es belepese figyelheto meg
az alapnak megfelel6en a sziv belsej6ben a pitvarok (atrium)
cs0csi r6sz: az als6 kripszerri r1sz, a csfcs terUlet6n a sziv belsejebena kamrik( ventriculus)
a 2 r6szt egymdstol kivUlrol egy korbefuto barAzda a koszor06r barAzd6ja vSlasz\a el, a ba-rlzd1nak megfeleloen a sziv belsej6ben egy rostos gyrirrl k6pezi a hatdrt ami tok6letesenszepardlja a pitvarokat a kamr6kt6l.
A szfv belsejeben egy fUggoleges sdv6ny a szivsov6ny jobb szivf6lre 6s bal szivf6lre osztja.A ket szivf6l k6zott a v6r az ereken keresztUl(v6rk6rdk6n) keresztUl 6ramlik
32
-kUls6 r6teg a pericardiumv6kony kotoszdveti h6rtya ,a szivburok zsigeri lemeze
-koz6pso reteg a miocardium az izom r6tega szivfal fo r6tege, el6gazodo szivizom sejtekbol 6ll, har6ntcsikolatot mutatakaratunktol fUggetlenUl mrikodik, nagy erokifejtesre k6pespitvarokban v6konyabb 2 retegr-i, a kamr6kban vastagabb 3-as r6tezodesri.legvastagabb a bal kamra izomzala
-belso r6teg, szivbelhdrtya endocardiumv6kony hartya az erek belso r6teg6hez hasonlov6ralvad6st a szivfalon megakad1lyozza, a billentyfik az endocardiumkettozeteibol alakulnak ki.
sziv uReoer:
pitvarok (atrium) 6s kamr6k( ventriculus) a sziv belsejebenpitvarok fenn, kamr6k lenn
iobb pitvar:kocka alak0, egy vak tasak, kiboltosul6s - jobb fUlcse, f6sri izmokv6kony fal, kettos izomr6teg
3 nagy er besz6jadz1sa (vends v6rt sz6llitanak a szivbe, a nagyv6rkdr vege)fels5 [ires vissz6r (vena cava superior)als6 tires vissz6r (v6na cava inferior)sziv saj6t f6visszere
alatta a jobb kamra, j. pitvar 6s j. kamra kozott a jobb v6n6s sz1jadek v. j.pitvar-kamraiszajadek taldlhato
iobb kamra:jobb ven6s szdjadek, ebben:
szivbil lentyri, a h6romhegyfi vitorl6sbil lentyfi
fala vastagabb, keresztmetszete felhold alak0szemolcsizmok az [nhurok tapad6si helyeegy vero6r l6p ki innen a ti.id5ver56r, kisv6rk6r ezzel az 6rrel kezdodiktUdovero6r v6n6s vert sz6ll it!!
bal pitvar:kocka alakf Ureg, h6romszdgletti vak tasak - bal fUlcsev6kony fal4 db er vezet bele,
ti,id6gyfijtSerek a kisv6rkor v6ge, art6ri6s vert sz6lllta bal pitvar 6s a bal kamra kdzt a bal v6n6s szSjadek v. bal pitvar-kamrai sz6jadekbal pitvar alatt
33
bal kamra:bal v6nds szdjad6k: 2 hegyfi vitorlisbillentyfi
itt a legvastagabb a szivfal, a bal kamra nagy ellen6lldssal szemben l6ki ki a v6rt,keresztmetszetben kdr alakf
egy vero6r lep ki innen a f6ver56r v. aorta ezzel az 6rrel kezdodik a nagyv6rk6r
SZIVBILLENTYUK: a v6r 5raml5s6t egyir6ny0vd teszik 2 tipus
1, a v6n6s sz6iad6kokban:vitorl6sbil lentyfik
jobb: 3 hegyri vitorl6sbil lentytibal: 2 hegyri vitorl6sbil lentyfi
a pitvarb6l a kamriba engedi 6t a vert !!
fel6pites: kotoszdvetes gyrlru (a v6nds sz6jad6koknak megfeleloen)-bi I lentyfi vitorla (gyr1rulbe illeszked ik)-inhf rok a vitorla szabad sz6l6rol kiindulo v6kony fonalak, tapadnaka kamr6k belsejeben a -szemcilcs izmokon.
2, a szivb6l kiindul6 veroerek (aorta, tUdoveroer) kezdeti r6szen:zsebes vagy f6lhold alakf bil lentyfik
zsebes bil lentyrik a kamrSb6l a nagyerek fel6 engedik dramlani a v6rt
SZIV INGERKEPZ6 ES vEzET1 RENDSZERE
saj6t ingerkepzo 6s vezeto rendszerrel blr, beidegzeset6l megfosztott szlv is mrik6dik
16szei:sinuscsomo: elsodleges ingerkepz6s ,a jobb pitvar fal6ban a felso Ures vissz6rbeszAjadzasa na I ta 16 | hato, speci6 | is szivizom sejtekb6l d | |
pitvar-kamrai csom6, a jobb pitvar-kamra hat6r6n, a m6sodlagos ingerk6pz6s helye ide apitvar izomzata vezeti az ingerUletet,innen az ingerUlet a kamr6k terUlet6re vezetodik 61, az 6tvezet6st a
His-kciteg biztositja a pitvarokb6l a kamr6k fel6, kamrdk koz6tti sov6nyen kette Sgazik
jobb Tawara -szArra 6s bal Tawara -szArra ezek a kamrdk terUlet6n felrostozodnak, v6g-elfigazoddtsokat kia lakitva Pu rki nje- f6le v6gel6 g az6d6so k
6sszeh0zod6s, el6bb a pitvarok , azutAn a kamr6k
sziv beideqz6se: a vegetativ idegrendszer befoly6solja, a sajdt ingerk6pz6st, vezet6st
34
szimpatikus 6s paraszimpatikus rostokat egyardnt kapszimpatikus gyorsitja a paraszimpatikus, csdkkenti a szlvfrekvenci6ta n.vagus szdllftja a paraszimpatikus rostokat
sziv burkai: 2 retegbol 6ll: fali 6s zsigeri lemezzsigeri lemez a sziv kUls6 felszin6re simul epicardiuma fali lemez 6s zsigeri lemez kozt hajsz6lnyi r6s, Ureg benne cseppnyi folyadek
vEnron6x:a sziv jobb es bal fele a verkdrok 6ltal kerUl kapcsolatba
KIS ES NAGWERKORa kiinduldsi hely a kamra vegzodesi helye a pitvar
kisv6rkcir a jobb kamr6b6l indul ki, bal pitvarban v6gz5dikjobb kamr6bol tUdovero6r ,halad a tUdo fel6, vero6r de COz -ban dfs vert sz6llit, egyre ki-sebb 5tm6rojti erekre 6gazodik sz6t- hajszdlerek az alveolusok korUl- g6zcsere a COz le-ad6sa Oz felvetel- a tUdobol a tUd6gyrijtoer a bal pitvarbajobb kamra- tUdo -bal pitvar
naqv verkcir a bal kamr6b6l indul ki, 6s a jobb pitvarban v6gz6dika bal kamr6bol a fover66r az aorla l6p ki, az aorllbol egyre kisebb es kisebb dtm6rojti erekalakulnak ki testszerte, ezekb6l hajszAlerek jonnek l6tre a szervek szoveteiben, itt lezajlik at6panyag-bomlSsterm6k cser6je , majd egyre nagyobb 6tmerdjri gyrijtoerek szed6dnek osszeamik a v6n6s v6rt a jobb pitvarba sz6llit j6k vissza(fels6, also Ureges vissz6r, sziv saj6t visz-szere)Bal kamra- test- jobb pitvar
ERBENDS-Z"FR:a kering6si rendszer m6sik eleme, z6rt cs5h Alozatamiben a v6riram-l6st a sziv mfikod6se hozza l6tre. A nagy 6s kisv6rkcirben a kcivetkez6 6rtipusokat kii-lcinbciztetjiik meg.
ver66r (arteria)hajsz6l6r (capillaris)
",:".:r v. syiijt56r (vena)
ARTERIAKa szivtoltdvolodva sz6llftanak oxigen 6s t6panyag dris vertfaluk 3-as r6tegzodesribelso r6teg: speciSlis laphdm , v6ralvaddst gdtolkdzepso r6teg: fokent simaizmot tartalmazo izom r6tegkUlso r6teg: kdtoszovetes r6teg,
kor alaku keresztmetszet, pulz6ci6, lUktetes- pulzusa szivt6l t6volodva 6tm6ro csdkken, vegUl hajsz6lerekk6 dgaznak
35
EAflTLARISOKhajsz6lerek,legkisebb 6tmerojri 6rszakasz, v6kony 6rfala kering6si rendszer feladata a tdpanyagok lead6s 6s a szoveti boml6sterm6kek felveteleezen a szakaszon t6rtenik
VENAKgytijt6erek, ovdlis keresztmetszet,3-as r6tegzod6sfi fal, a kdz6pso reteg fokent elasztikus rostokat tartalmaz,t6gul6kony 6rszakasz, a szlv fel6 vezetik a v6rt
NAGWERKOR EREI
bal kamr6b6l a fovero6rrel aorta -val kezdodik (pasztorbot formaj0 erszakasz)a nagyv6rkdr dsszes veroere, a fovero6rbol szArmazik
az aorta szakaszai:
felszSl16 aortaaorta ivleszill6 aorta k6t r6szre tagolodik
mellkasi aorta (a mellUregi resz)hasi aorta (a rekeszizom alatt, a hasUregben)
felsz6l16 aort6bol ered a jobb es bal koszorfer coronaria a sziv sajdt v6rell6tds6ra,
aorta ivb6l t6bb er szArmazik: a fej nyak terUletet ell6to veroerek innen szilrmaznaka felso v6gtaghoz halad6 arteridk
-kulcscsont alatti ver6er folytat6sdban a- h6nalj ver66r folytat6sa a- kari ver66r el5gazodik:-ors6csonti 6s singcsonti ver66rre
mellkasi aorta
hasi aortap6ros zsigeri dgak, a p6ros hasUregi szervekhez veroerekp6ratlan zsigeri Sgak a p6ratlan szervekhez ver6erek
a hasi aorta a kismedenc6ben kette6gazikegy jobb 6s baloldali kcizcis csip5ver66rre
a kdz6s csipoveroerek bels6 6s ki.ils5 csip6ver66rre Agaznak
kUlso a comb terUlet6re lep es a combver56rben folytatodik,a combvero6r a terdhajlatnAl3 6gra v6lik eli.i ls6 -h6tuls6 sipcsonti ver6er 6s sz5rkapcsiver6er
Ezek az aort6bol sz1rmaz6 veroerek egyre kisebb 6tmerojri erekre Agaznak sz6t, majd ezek-b6l hajsz6lerek k6pz6dnek. A hajsz6lerek v6ndkba szed6dnek egyre nagyobb 6tmerojti ve-
36
ndkat kialakitva. A szivbe (jobb pitvar) a ven6s v6rt h6rom nagy v6na szdtllitja
fels6 lires visszer (vena cava superior) a fej nyak, felso v6gtagok terUlet6rolals6 tires vissz6r (vena cava inferior) az also v6gtagok 6s hasUreg szerveibolsziv sajit visszere a szlvb6l
LEGZORENDSZER
az emberi szervezet aerob szervezet, mrikdd6s6hez oxig6nre van szUks6ge. Az oxig6n fel-v6tel6t 6s a 169nemri boml6sterm6k a Coz leaddsa a l6gzorendszer segits6g6vel valosulmeg.
L6qz6rendszer r6szei:
- 1, fels6 169utak- 2, als6 l6gutak- 3, ti.id6k
1. FELS6 LEGUTAK:
ORR:2 r6sze van'. az arc sikja elott a kills5 orr, m6gotte az orriireg,
-kiils6 orr : porcos, csontos vAz amit bor borit,r6szei: orrhdt, orrnyereg, orrcs0cs, orrsz6rnyak, orrnyildsok
-orrtireg: csontUreg, alatta a szdjUreg fel6 csontos hat6r, felette koponya Urege
h6tul a garatba nyilikaz orrUregben eldlrol hdtra halado orrs6v6ny osztja kett6nyalkahdrtya b6leli, az orrUreg oldalso fal6n 3 p6r orrkagyloaz orrkagylok alatt, az orr mellekUregeinek (homlokUreg, arcUreg) beszdjadzAsafeladata:
- el6melegiti a levegot,- vizpArAval teliti- a csill6szords h6mr6tege kisztiri a r6szecsk6ket
GARAT - PHARYNX:
lzmos falf , kitdrgult cs6 a koponyaalaptol lefele hrizodik, a nyel6csoben folytat6dikAz em6szto es a l6gzorendszer kozos r6sze
Szakaszai:- orrgarat - ide nyilik az orrUreg, a fUlkUrt, itt taldlhato a garatmandula(nyirokszerv)- sz6jgarat - a szdjUreg a torokszorossal sz6jadzik ide- g6gegarat a g6ge innen indul ki
37
2. ALSO LEGUTAK:
cEce:porcokb6l 6s kotoszovetes lemezekb6l felepUl6 Ureges szerv
pdros 6s p6ratlan porcok
p6ratlan porcok : pajzsporcgyi,irfiporcg6gefed6 a g6gebemenetet z6rja nyel6skor
p6ros porc: kanna porc
Ureg6t nydlkahdrtya borltja, -a pajzsporc 6s kannaporcok kozott a hangszalag feszUl ki gegea hangad6s szerve
LEGCS6 . TRAGHEA:
C alaku porcos v1zzal rendelkezo kb.1Ocm hosszu csoszerr-i szerv
elol, oldalt dombor0, h6tul lapos h6tul nincs porc kotosz6vet 6s simaizom kep. a falatbelsej6ben nydlkahdrtya, csilloszoros hengerh6m
als6 v6ge a tUd6be l6pes el6tt kett6lgazik jobb 6s bal oldali f6hcirg6re
nonc6x- BRoGHUS:A legcso folytat6sdba eso csoszakasz, ami m6r a tUdokben Agazlk tovdbb.Ldsd tUdonel.
g. ruo6r - pur-rvro:
p6ros szerv!! jobb es bal tUd6k0p alak0, szivacs tapint6sti szerv a mellUregben, a g6zcsere (kUlso legzes) itt tort6nik
16szei:-csrics - fels6 r6sze-alapi r6sz - a rekesz fel6 mutat-egym6s fele tekinto r6sze: itt van a tiid6kapu
a tUdok legnagyobb oszt6si egys6gei a lebenyek (lobus) :jobb tUdo: 3 lebenybolbal tUdo: 2 lebenybol
lebenyeken belUl kisebb osztdsi egys6gek: szelv6nyek
a hdrgo el1gazod1sa a tUdo belsej6ben:(egyre kisebb atmerojri csovek, alakulnak ki)
tUdokapun6l lep be a jobb 6s bal f6hcirg5a lebenyeknek megfelel6en jobb o. 3, bal o. 2 lebenyhcirg5re Agazik,
38
a lebenyhorgok szelv6nyhcirg5kre, majd hcirgdcsk6kre ilgaznak el(horgocskek falSban m6r nincs porcos v5z, t6gulni, szrikurni tud!)tiidS 169h6lyag vezetek, ezek v6gen szolofUrt szerfien Ulnek a tiid6 169holyagocsk6k(alveotus)
az alveolusok fala egyr6tegti laph6m, kdrUl6tte kisverkdr hajsz6lerh illozata )gdzcsere
euEszr6neruoszen-t6panyagok felv6tele,-alkotor6szekre bontds (emesztes)-epltoanyagok felsziv5sa-em6szthetetlen r6szek eltdvolitSsa a feladata
REszet: 2 r6sz
em6szt6csatorna : kb 8m hossz0 cso a sz6jnyil6stol a vegbelnylldsignagy em6szt6mirigyek: m5j, hasnyilmirigy vSladekuk ebbe a csatornSba Ur0l
EMESZT6CSATORNA
M5s 6s mds tdgass6gri, csoszakaszok, elt6ro funkciovar rendelkeznek
A csoszerti zsigerek falszerkezete:tobb reteg, belUlrol kifele haladva
-nydlkahdrtya reteg belUl, (nyh. mirigyei)-nydlkahdrtya alatti k6toszovetes r6teg-izomr6teg simaizmok, bels6 kdrkoros 6s egy kUlso hosszanti r6teg, perisztaltika-savos h5rtya alatti kdtoszovetes retegsavos h6rtya r6teg hash6rtya, nem mindenUtt van
nem minden r6teg van meg mindenUtt
eru Eszt6csRroRruR szRxAszAl :
Fels6 szakasz:- sz6ji.ireg, garat, nyel6cs6
Ktiz6ps6 szakasz:- gyomor 6s v6konybelek
Als6 szakasz:- vastagb6l
39
Fels5 szakasz r6szei:
szA.lURec:2 r6szel6csarnok: a fogsor el6tt, klvUlval6di sz6jtireg :a fogsor mdgdtta valodi sz6jUreget, felUl elol a kem6ny szdjpad, h6tul a l6gy sz6jpad vSlasztja el az orrUreg-lol, az also hatdrra a sz6jfen6k (izmos resz) a szdjUreg h6tra osszeszukil, ez a torokszoros, agaratba torkollik (szdjgarat)
a sz6iUreq szervei:
FOGAK:32 db (felso-also fogsor), kvadr6nsokra (fogsor negyed) oszthatok2 metszo,l szem, 2 kis orlo, 3 nagy orlo
felepitese: dentin-alapdllomdny, a korona terUleten zom6nc boritja, a fogaknak a beeke-l6do resze a gy6k6r, cement boritja, belsejeben Ureg tal6lhato, kotoszovet, erek tOltikki .
NYELV: a szdjfen6khez rlgztrl har6ntcslkolt izmok es nydlkah Artya,3 r6sz:
csricstest
. nyelvgyok( nyirokszerv)lz6rz6s, hangk6pz6s, falat kialakft6sa
NYALMIRIGYEK3 nagyobb p6ros ny6lmirigy
- fUltomirigy (a fUl elott, legnagyobb ny6lmirigy)- 6lkapocs alatti ny6lmirigy- nyelv alatti ny6lmirigy
kUlso elv6laszt6s0 mirigyek (kivezet6 csdvUk van) vegetativ beidegz6s,ny6l 1,5 liter/nap ,nydl amil6z sz6nhidratok (kemenyito) bontdsa
GARAT. PHARYNX:(l6sd l6gzorendszer )
NYEL6CS6- eSOpnAGUS: garat 6s gyomor k6zdtt, kb.25cm, cs6szertj izmos faluhUvelykujj vastag, 3 szakasz:
' nyaki. mellkasi. hasi szakasz.
6lettani sztikUletek figyelhetok meg.
simaizom r6tegek miatt perisztaltikus mozg6ssal rendelkezik,nyelocsoben nincs em6szt6s
Koz6ps6 szakasz reszei :
GYOMOR - VENTRICULUS v. GASTER:rekeszizom alatt, J alak0 , az emlsztocsatorna legt6gabb r6szer6szei:
40
gyomorsz6j ide torkollik a nyelocs6 e felett gyomorfen6k, alatta gyomortest, majd agyomorkimentet, ittzAr6izom szakaszos UrUles elosegit6se, kis 6s nagy giirbtilet hat6-rolja,
falszerkezet:nyiilkahdrtya: redozdtt, benne a gyomormirigyek, jellegzetes csoves mirigyek:
fd sejtek: pepsinogen elvdlaszt6safed6 sejtek: sosav termel6s, aktiv6lja a pepsinogent )pepsinmelleksejtek: mucin , bevonja a nySlkah6rtydt, dnemesztod6st gdtol
izomr6teg: 3-as r6tegz6d6shashdrtya boritja
szerep:rakt{rozo,,,reservoir", mdsodsorban em6szto,t1rol6s szakaszosan Urit a belbecsak a feh6rjek tudnak itt em6szt6dni,viz, gy6gyszerek, alkohol, felsziv6ddsa
VEKONYBELEK: a leghosszabb r6sz kb.6 meter, egyenletes sima felszinri szakasz, azem6szt6si folyamatok tobbsege itt zajlik
r6szei:- patk6b6l DUODENUM- 6hb6! JEJUNUM- csip6b6l ILEUM
PATKOBEL: - C alakri, a gyomor folytatds6banhasnySlmirigy feje il leszkedik homorulat6baide nyilik a kdz6s epevezet6k, hasnydlmirigy fo kivezetocsove
EHgEL: a hasUreg k6zep6n, vizszintes kanyarulatok
CSip6eEL: -csip6lap6tok kOz6tti terUleten, fUggoleges kanyarulatokperisztaltikus mozgdsjellegzetes ny6lkahdrtya: belbolyhok, m ikrobolyhok, ferszlvod6srafelsziv6dds 6s em6szt6s egyar6nt
Als6 szakasz r6szei:
VASTAGBELEK:Keret formiijdban veszik kdrUl a v6konybeleket, ki6bl6sdd6sek, beh0zod6sok vannak rajta,kb. 1,5m hosszri
R6szei:- vakb6l- remeseb6l (colon))felsz6llo remese,har6nt remese, leszdllo remese, szigma b6l,- v6gb6l
tagabb b6lszakaszok, behuzoddsok, kiemelkedtisek,"hurk6k"belbolyhokat nem lartalmaz, em6szt6s nem tort6nik, csak felszivodds, viz ,dsvdnyi sok, nagymennyis6g ri bakt6riumot tartalmaz,a vegb6f izomzata specidlis,
4 1
- belso zAro izom, (akaratunkt6l fUggeflen) simaizom- kUlso (akaratunktol fi.rgg6) hardntcsikolt izom
NAGY EUESZT6MIRIGYEKAz em6sztocsatorn6ba nyilik kivezetocsovuk
uA.l - HepRn:1500 g t6megri , v6roses barna szinr.i, a rekesz alatt a hasUreg felso r6sz6n
- jobb lebeny (nagyobb)- bal lebeny (kisebb)
felszinei: domborf rekeszi felszin (rekesz felol)zsigeri felszin (alul) H alaku barazda rendszer a m{jkapu
erek ki-be a m6jbol es a mdj epevezet6ke,
a m6jsejtek m6jlebenykeket hoznak l6tre
mrikodes dsszetett:epeelv6laszt6s,glikogen rakt6r,verfeherjek szi nt6zise,vdrosvertestek festekanyag6bol, a bilirubin a mdjban kepzodikm6regtelenfto
HASNYALMIRIGY- PANC REAS :
Kutyanyelv alaku ,100-150 g t6megri, patk6b6l homorulat6bankett6s elv6laszt6su mirigykUlso elv6lasztds0 r6sz g9%-ban, 1o/o-ban belso elv6laszt6s0 Langerhans f. szigetszervinzulint 6s glukagont termel,hasnySlmirigy valadeka, hasnydl em6sztoenzimeket tartalmaz, a fo kivezetocs6ve a pat-kobelbe nyflik.
KIVALASZTORENDSZERVfzoldekony boml6stermekek eltdvolitds a, szervezet viztartalm6nak szabAlyoz1sa
r6szei:
vizeletk6p zo szervek: vese- vizeletelvezet6 szervek: hugyvezet6k, hugycso,- vizeletrakt1rozo szervek :hugyholyag,
VESE - REN:
Pdros bab alak0 szerv, hasureg h6tulso r6sz6n, hash6rtya m6g6tt, 3 as tokban
16szei:fels6, als6 polus, kulso 6s belso sz6r, vesekapu (a bels6 szelen)
42
2 r6sz: hosszmetszetben :
A, MUKOO6 nESZ ( parenchyma) a vizelet elv6laszt6sdt v6gzi
B, VIZELETGYUJT6 NESZ
A, MUKOo6 nEsz:k6regillom6nyvel66l lom6ny
velo6llom6ny: belUl, piramis alak0, cslkoltsdgot mutat
keregdllomdny :kivUl, de a velodll. kdze is benyomul, szemcs6zett
a k6reg 6s velo6llomdnyban taldljuk a ves6k m0kodesi egys6geit a nephron-okatves6nk6nt 1-1,5 mil l io nephron
nephron r6szei:
-vesetestecske v. Malpighi test a kereg6llomdnyban
-elvezet6 csatorna fokent a velodllom6nyban, de egyes szakaszai a k6regben
vesefesfecske: hajszil6rgomolyagbol es ezt kdrUlvevo kett6s falf Bowman tokbol 5ll
elvezetS csatorna :a vesetestecsk6bol indul ki, szakaszai
elsodleges kanyarulatos csatorna - k6regbenleszSllo 69Henle- kacs
felsz6llo 69m6sodlagos kanyarulatos csatorna - k6regbengytijt6csatorna - a vizeletgyrljt6 reszbe vezet
nephron: a vizeletk6pz6s helye
vesetestecske: ergomolyagbol folyad6k szrirodik ki, els6dleges vizelet, sziirletfeherjementes v6rplazma- napi 150 literebbol 1,5 liter v6gleges vizelet lesz, a t6bbi az elvezeto csatorn6bol visszaszivodik
efs6dleges kanyarulatos csatorna: vizvisszasziv6s-oblig6t vizvisszaszivAs, a kivalasztott,fi ltr6lt glukoz visszaszivodik, Na, Cl ion visszaszfv6sa,
lesz6l16 5g a vese veloSllom6nydba jut -vizelet bestirrisddik
m6sodlagos kanyarulatos csatorna:a szervezet vfztartalm6tol fUgg6en, v6ltozik a csat. vizdteresztokepess6ge, antidiuretikushormon, a viz sz{m1ra 6tl6rhatovd v6lik -vlzvisszaszivodds
43
B, vTZELETGY0JT6 nEszA vese belsejeben ,h6rty6s Uregekkis kelyhek, nagy kelyhek, vesemedencevese szemOlcsok v6g6n nyilik a gyrijtocsatorna ide vezeti a keletkezett vizeleteta vesemedenc6bol az ur6ter tovdbbitja, a holyagba
HUGWEZETEK. URETHER: vizeletelvezet6 Szerv
Ceruza vastags6g0 cso a vesemedenc6t es a h0gyholyagot koti ossze,a h0gyholyag also faldn lep bea vizeletet perisztaltikus mozg6ssal tov6bbitja,ferd6n fiirja 6t a holyagfalat- nincs a vese fel6 vizelet vissza6raml6s
HUGYHOLYAG: vizeletraktArozoszervCitrom alakfi a szem6rem csontok mogott, a kismedenc6ben ,Ureges, izmos falu tdmlo
R6szei:csricsi r6sz, test, 6s alapi r6sz,Ny6lkah6rtya boritja, h6romszog alaku terUleten sima
fal6ban tobbr6teg 11 simaizomlegmelyebb pontj6bol indul a h(gycsoBelso z{r6izom-simaizom, aka ratu n kt6 I fUg getle n,
HUGYCS6: vizeletelv ezeto szervNoi: rovid egyenesF6rfi : hosszabb, kanyaru latos
ZAroizmok:bels6 zAroizom: a holyagfalban, simaizombol, akaratunktol fUggetlen mrlk.kUlso zAr6izom: a medencefen6k izomzatfin athalad5skor, har6ntcsikolt, akaratunkt6l fUggomrik.
44
