1

“Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért” című AmCham

javaslatcsomagra megfogalmazott NGM álláspont

I. FEJEZET

A tőke beáramlásának és az export növekedésének elősegítése – következetes iparági

stratégiák

1. A Kamara támogatja stratégiai partnerei munkáját (IM, HIPA, NGM) a tartós és

következetes kormányzati megközelítés (ún. „FDI stratégia”) megvalósításában, amelyre

a külföldi működőtőke-befektetések növelése és a meglévő befektetések védelme

érdekében van szükség.

A főbb beruházási döntések egy hosszú távú üzleti stratégia részei. A hosszú távú tervezéshez

kulcsfontosságú a kiszámítható üzleti környezet. A külföldi működőtőke-befektetéseket

következetesen támogató megközelítésre van szükség. A HIPA-val kötött stratégiai megállapodás

keretében és a Lepsényi István gazdaságszabályozásért felelős államtitkár úrral folytatott

rendszeres egyeztetés során állandó napirendi pontként kell tartani a befektetési környezetre

vonatkozó szabályozó változásokat, annak érdekében, hogy a fenti szándékra ne legyenek

befolyással egyéb érintett szereplők kezdeményezései vagy új törvényjavaslatai.

AmCham vállalás: Az AmCham a piaci szereplők képviselőjeként elkötelezett, hogy figyelemmel

kísérje és véleményezze a törvényi szabályozást, és felhívja a döntéshozók figyelmet az

FDIstratégia veszélyeztetése esetén, és proaktív módon, a befektetéseket ösztönző, javító

javaslatokat tegyen a kormányzat számára. Az AmCham kész, hogy a HIPA-val és a

gazdaságszabályozásért felelős államtitkárral e témában a rendszeres találkozások során

egyeztessen.

A külföldi működőtőke-befektetések növelése és a meglévő befektetések védelme érdekében

tárcánk elkötelezett a kiszámítható üzleti környezet további erősítésében, amelyhez a

nemzetgazdasági érdekek figyelembe vételével a stabil szabályozási környezet oldaláról tudunk

hozzájárulni az esetleges változások előre történő jelzésével. Következetes ipari stratégiák

megalkotása révén teljesítjük a külföldi működőtőke-befektetéseket következetesen támogató

megközelítéseket.

A Magyar Kormány célja, hogy a magyar GDP-ben nőjön az ipar részaránya, növekedjen az ipar

teljesítménye. Ennek érdekében tárcánk kidolgozta a hazai ipar fejlesztéséről szóló Irinyi-tervet,

amely bemutatja azon irányvonalakat, melyek a hazai ipar teljesítményének növelését

szolgálhatják. A Tervben 7 olyan terület kerül nevesítésre, amelyeket kiemelten kell fejleszteni,

ezek a járműgyártás, a specializált gép- és járműgyártás, a védelmi ipar, az egészséggazdaság, az

élelmiszeripar, a zöldgazdaság, valamint az IKT szektor. A Kormány által elfogadott Irinyi-terv

végrehajtása folyamatban van. Az Irinyi-terv előkészítése során, a kiemelt ágazatok

meghatározásakor szempontként vettük figyelembe az FDI-vonzó képességet is.

Megkezdődött a Tervben megjelölt iparágakra vonatkozó szakágazati stratégiák kidolgozása.

Nagyon fontos, hogy ezek végrehajtása az elvárható módon, következetesen történjen meg.

2

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az FDI beáramlás ösztönzésének kérdésköre a KKM fő

felelőssége mellett történik. A HIPA mellett javasoljuk mindenkor a KKM-et is bevonni.

2. A Kamara vállalja, hogy az egyes iparági szereplők visszajelzéseit és kisebb részletekre

vonatkozó javaslatait strukturált keretek között továbbítja kormányzati partnerei felé,

annak érdekében, hogy a kormányzati intézkedések segítsék az iparági befektetések

növekedését.

Az egyes iparágak képviselőivel fenntartott, nyílt kommunikáció segíteni fogja az egyes iparágak

számára még vonzóbb üzleti környezet kialakítását, egyben lehetőséget teremt arra, hogy

Magyarország az iparág-specifikus igényekre sokkal gyorsabban legyen képes reagálni. Az iparágak

kisebb, részletekre vonatkozó javaslatai is kapjanak még nagyobb figyelmet; mert bár az ezt célzó,

kismértékű változtatások sokszor az adóbevételekre nincsenek hatással, mégis jelentősen hatnak a

befektetők üzleti döntéseire.

Tárcánk elkötelezett az iparági konzultáció mellett, amely kiemelkedően fontos az Irinyi-tervben

szereplő ágazati stratégiák kidolgozásához. Tárcánknak nagyon fontos az időtényező, hogy a

Kamara reakció időben, esetleg proaktív jelleggel érkezzenek. Ezúton is köszönjük a Kamara

Irinyi-tervhez megküldött észrevételeit.

3. A Kamara prioritásként kezeli és támogatja az infokommunikációs szektor szoftver és

szolgáltatás exportjának bővülését és új célpiacok meghódítását.

Az infokommunikációs iparág a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket előállító szektora,

és az egyre bővülő szoftver- és kapcsolódó szolgáltatásexport a fenntartható és versenyképes

gazdasági növekedés egyik általunk azonosított kitörési pontja, ezért fontos ennek kiemelt

támogatása, továbbá a célpiacok feltérképezésében való kormányzati szerepvállalás. Nagy

számban vannak potenciális exportőrök Magyarországon, közülük számos kkv-méretű, ezért

nagyon fontos a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és a célpiacokkal való kezdeti kapcsolatépítés

támogatása.

AmCham vállalás: A HIPA és a Magyar Nemzeti Kereskedőház kapcsolatépítési munkájának

támogatása.

A Kiemelt Vállalati és Tudásgazdasági Főosztály tájékoztatása alapján felhívjuk a Kamara

figyelmét, hogy az Irinyi-terv tudásgazdasági elemeinek koncepcióját és rendszerét jelentő

Ipar 4.0 program égisze alatt Lepsényi államtitkár úr vezetésével 2016. március 4-én egy

konzultatív munkacsoport alakult, amely a legkiválóbb ipari és innovációs szakemberek,

kutatóintézeti, egyetemi és vállalati vezetőkből áll. A munkacsoport alapvető küldetése, hogy

felkészítse a magyar gazdaságot az új ipari korszakra, a digitális átalakulásra, az informatika és az

ipar összeolvadását jelentő gyorsuló változásokra. Maga az Ipar 4.0 fogalom az internet gazdaság

és az újraiparosítás összeházasításából született, s a korunkban zajló, mélyreható innovációs

változásokat hozó ipari gyártói fejlesztési modellt valósít meg. Ennek hajtó motorját a digitális

3

gazdasági átalakulás adja, amely túlzás nélkül csak a korábbi nagy ipari forradalmi

ciklusokhoz hasonlítható.

A program hatékony támogatására Európában széles körben ismert és alkalmazott –

innovációs együttműködő hálózati platform létrehozását tervezzük a közeljövőben,

alapvetően a meghatározó szerepet vállaló gyártó cégek és a nemzetközileg elismert, jelentős

európai kutatói hálózatokban és konzorciumban benne lévő ipari KFI szervezetek bevonásával.

Az Amcham javaslatainak erősítéséhez hatékony hozzájárulást jelent, hogy ahol releváns az

iparstratégiák körébe vonjuk a startup ökoszisztéma építést, mint a high-tech területeken

zajló innovációs folyamatok kulcs tényezőjét.

Ez a megközelítés a tudás- és technológia-intenzív kiemelt ágazati cselekvési programok (pl.

digitális gazdaság, elektromobilitás) domináns aktoraiként keresleti, megrendelői oldalról, a piacra

jutás folyamatát katalizálva építi a partneri, kapcsolati hálózatokat a startup vállalatokkal. Azaz itt

inkább vertikális (persze messzemenően építve a horizontális intézkedések eredményeire)

irányultságú programok, projektek generálásáról van szó, amelyek jellemzői, hogy:

a kiemelt ágazatok technológiai programjait katalizáló eredmény-elvárásokat támasztanak,

ennek megfelelő intézkedések és akciók kidolgozását szorgalmazzák,

valamint mindezek a startup politika kialakításában érintett legfontosabb kormányzati

partnereink, illetve természetesen a startup szervezetek bevonásával történik.

Mindez alapvetően a szélesebb és közkeletűbb “B2C” startup koncepció helyett a fókuszáltabb,

“B2B” pályán (platformokon) mozgó megoldásokat feltételez. Vagyis az iparági innovációs

érték- és beszállítói láncolatokon belüli, dinamikus hálózatos struktúrák kiépülésének

programjáról van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a program alapvetően a húzó, tudás- és

technológia-intenzív, integrátori funkciót betöltő nagyvállalatok célirányosan kialakított

platformjainak a bázisán valósítható meg, akár a technológiai dimenziót, akár a humán

erőforrások startup modellekre épülő sajátos elemeit tekintjük.

Az ilyen jellegű hálózatokhoz („corporate innovation & startup”) csatlakozó startup cégek mind

közvetlenebb és a technológiai hozzáadott értéket tekintve mind érdemibb (ez különösen az ún.

disruptív technológiák fejlesztésében jellemző) szerepet tölthetnek be ebben a sajátos, korporatív

együttélésben. Ugyanakkor a nagy cégek számára (mint amilyenek jellemzően az Amcham

tagvállalatai is) ez az együttműködési modell az innovációs fejlesztési kockázatok

csökkentésének lehetősége és mindenekelőtt a humán tehetség vonzása, illetve a STEM

területeken a szakember megtartás szempontjai miatt lehet vonzó.

A startup vállalkozások szaporodását és üzleti sikerüket állami oldalról két irányból lehet

elősegíteni:

egyrészről közvetett anyagi támogatással (pl. adókedvezményekkel),

másrészt a vállalati működés beindítását nehezítő, jellemzően adminisztrációs jellegű

kötelezettségek enyhítésével.

4

Szorgalmazzuk, hogy az Amcham szakértői kapcsolódjanak az Ipar 4.0 programunk

kidolgozásába és végrehajtásába, illetve a folyamatokat az egyes szakterületeket összefogó aktívan

működő munkacsoporti tevékenységbe.

5

II. FEJEZET

Gazdaságélénkítés – munkaerő-piaci, jogszabályi és adórendszerbeli változtatások

4. A Kamara szakmai anyagaival és javaslataival támogatja azokat a kormányzati

intézkedéseket, amelyek a külföldi működőtőke mozgását jobban támogató adórendszer

kialakítását célozzák.

Az OECD első, a BEPS-szel (Base Erosion and Profit Shifting) – vagyis az adóalap mesterséges

eszközökkel történő erodálásának, illetve a nyereség másik államba történő áthelyezésének

jelenségével – kapcsolatos jelentése, alapvetően fogja megváltoztatni az országok

versenyképességi stratégiáját. A profit után azon a helyen kell majd adózni, ahol az üzleti

tevékenység ténylegesen teljesül. Magyarországon a társasági adót fokozatosan, egykulcsosan

10%-ra kellene csökkenteni, a befektetői környezet és így a regionális és globális

versenyképességünk javítása érdekében.

Javasoljuk a helyi iparűzési adó csökkentését vagy eltörlését, mert torzító hatású, sok befektető –

különösen a nagy hozzáadott értéket előállító cégek – számára különösen nagy terhet jelent.

AmCham vállalás: Az AmCham Adó Bizottsága készséggel együttműködik a kormányzattal az

erre vonatkozó részletek kidolgozásában.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38. §-a 2020. január

1-jén olyan módon lép hatályba, mely szerint a társasági adó egykulcsossá válik. Ezt a

módosítást már elfogadta az Országgyűlés, és teljesen egybeesik a Kamara törekvéseivel. A

társasági adó mértékének csökkentésére – a sávos, 10/19 százalékos mérték helyett az egykulcsos:

10 százalékos mérték deklarálására – már korábban történtek kezdeményezések, de annak

törvényi szintű elfogadására (költségvetési bevételkiesés indoka miatt) nem került sor, az

adókulcs mértékéről mindazonáltal a mindenkori költségvetési helyzetre figyelemmel

lehet majd döntést hozni.

A helyi iparűzési adó az önkormányzatok legfontosabb bevétele, annak megszüntetésére,

csökkentésre nincs költségvetési mozgástér. Továbbá az adónem megszüntetése, csökkentése

felveti a Helyi Önkormányzatok Chartájában foglaltak és az Alaptörvény sérelmét is, mert a saját

döntésen alapuló bevételek radikális csökkentése aláássa az önkormányzatok gazdasági

önállóságát. Az adónemből országos szinten évi közel 600 Mrd Ft bevételt realizálnak az

önkormányzatok, melynek kiváltása rendkívüli nehézségekbe ütközhet. Az adónem nem

jövedelemadó, hanem forgalmi jellegű közteher, melynek növelését épp a Kamara javasolja, azaz

az adónem összhangban van a kormányzati adópolitikai célokkal és a Kamara törekvéseivel. A

magas hozzáadott értéket előállító társaságok K+F tevékenységet segíti az, hogy a K+F

közvetlen költsége levonható a nettó árbevételből a helyi iparűzési adóalap számítása során,

továbbá az önkormányzatok rendeletet alkothatnak arról, hogy a K+F közvetlen költsége

10%-ával csökkenteni lehessen az iparűzési adó összegét.

6

5. A Kamara a túlszabályozás és bürokrácia további csökkentését támogatja, mert az

javítja nemzetközi versenyképességünket.

A magyar szabályozások gyakran szigorúbbak, mint az Európai Uniós standardok vagy az

Európai Uniós követelmények. A túlszabályozás csökkenti Magyarország versenyképességét más

kelet-közép-európai vagy európai országokkal szemben. Az uniós szabályoknak való megfelelés

továbbra is elsődleges szempont kell legyen, de a túlszabályozás egy további teher minden érintett

(úgy a kormány, mint a vállalatok) számára, időben és költségekben egyaránt.

AmCham vállalás: Az AmCham kész, hogy konstruktív javaslatokkal hozzájáruljon a vállalatok

számára releváns, új jogszabályok megalkotásához. Ennek érdekében az AmCham kéri a releváns

új törvényjavaslatok megküldését véleményezés céljából, két hetes határidővel az illetékes

szaktárcától, az Igazságügyi Minisztériummal kötött stratégiai megállapodáshoz hasonlóan.

Tárcánk kéri a Kamarát a túlszabályozás kérdéskörében konkrétabb javaslatok

megfogalmazására, például mely jogszabályok esetében és milyen mélységben kívánnak részt

venni azok véleményezésében. A jogszabályok végrehajtását a kapcsolódó rendeletek

tartalmazzák, ugyanakkor ezekből egészen specifikusak is vannak.

A jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozó szándékkal alapvetően egyetértünk,

ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a részletek kidolgozása során a feltétlenül szükséges

kontrollpontok kerüljenek beépítésre. A túlszabályozás és a bürokrácia csökkentése érdekében

a jelenleg kidolgozás alatt álló új adózás rendjéről szóló törvény esetében is kiemelt figyelem

irányul arra, hogy a jogszabály a korábbiakhoz képest rövidebb, átláthatóbb és közérthetőbb

legyen, illetve olyan, könnyen követhető szabályozási környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi

az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítését, valamint az adózók adminisztrációs terheinek

további csökkentését. Mindezekhez az Adószabályozásért és Számvitelért Felelős Helyettes

Államtitkársága Kamara által felajánlott véleményezés lehetőségét köszönettel veszi.

A Jogi és Kodifikációs Főosztály a következő tájékoztatást adta az Amerikai Kereskedelmi

Kamarának a törvénytervezetek egyeztetésébe – kéthetes véleményezési határidővel – történő

bevonásával összefüggésben: A jogszabály-előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés

keretszabályait a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi

CXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) határozza meg. A Törvény a társadalmi egyeztetés

két formáját, az általános és a közvetlen egyeztetést szabályozva megteremti annak a lehetőségét,

hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok

születhessenek. A törvényi szabályozás mindvégig figyelemmel van a lehető legszélesebb

körű társadalmi részvétel lehetőségének, valamint a jogszabály-előkészítés

hatékonyságának biztosítása közötti egyensúly fenntartására. A törvények, illetve a

kormányrendeletek, valamint a miniszteri rendeletek tervezete és indokolása – összhangban a

Törvényben foglaltakkal – közzétételre kerül a www.kormany.hu honlapon, amelyen keresztül

minden természetes és nem állami, valamint nem önkormányzati szervnek, szervezetnek

lehetősége nyílik a véleményezésre. Az adott tárgykörért felelős szakterület a jogszabály

előkészítése során megkeresi és bevonja az egyeztetésbe az érintett kamarákat és érdekképviseleti

szervezeteket is.

7

A Törvénynek az általános egyeztetésre vonatkozó 10. § (2) bekezdéséhez tartozó indokolása

alapján „a tervezeteket a Kormány ügyrendjében meghatározott közigazgatási egyeztetésre

bocsátással egyidejűleg kell közzétenni a honlapon. A véleményezésre nyitva álló határidő is

főszabály szerint megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során

megállapított határidővel. A Kormány ügyrendje alapján a közigazgatási szervek számára 10

munkanap áll rendelkezésre a tervezetek véleményezésére, ami sürgő esetben le is rövidülhet. A

törvény alapján az általános véleményezésre szintén 10 munkanap áll rendelkezésre, ami igazodva

az adott jogszabálytervezet kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátásához, sürgős

esetben le is rövidülhet.”

A fentieken kívül megjegyezzük, hogy a közvetlen egyeztetés alapjául szolgáló – esetlegesen

megkötendő – stratégiai partnerségi megállapodást is a Törvényben foglalt keretek között

szükséges kialakítani.

6. A Kamara támogatja a Közfoglalkoztatási Program továbbfejlesztését annak

érdekében, hogy a programban regisztráltak a versenyszférában legyenek

foglalkoztathatóak.

Magyarországon a cégek igen nagy munkaerőhiánnyal küzdenek számos szektorban. Ez a

munkaerőhiány nemcsak az új, hanem a már meglévő befektetéseket is veszélyezteti. Azonnali,

rövid távon hatással bíró intézkedéseket javaslunk, mert a közép távú intézkedések sok befektetés

esetében már nem lesznek aktuálisak. A közmunkaprogramot (adminisztrációját és

infrastruktúráját) javasoljuk továbbá úgy átalakítani, hogy a foglalkoztatottakat átvezesse a gyártó

cégekhez.

a. Javasoljuk, hogy a munkaügyi központok elsődlegesen a piaci szereplőkhöz/ munkáltatókhoz

irányítsák a munkanélkülieket és csak utána a közfoglalkoztatási programba. Javasoljuk a

munkaügyi központok álláskeresési/közvetítői funkciójának megerősítését szervezetileg és

kompetenciák szintjén is. A munkaügyi központok egész országot lefedő hálózatát, mint

közvetítői infrastruktúrát javasoljuk átalakítani.

b. Javasoljuk a közfoglalkoztatási program intézményének továbbfejlesztését és rugalmasabbá

tételét úgy, hogy a programban regisztrált foglalkoztatottakat a gyártó cégek rendelkezésére

lehessen bocsátani („kölcsönözni”) – akár rövidebb időtartamra is. Ebben az esetben a cégek

készek lennének kifizetni a bérkülönbözetet.

AmCham vállalások:

Az AmCham tagvállalatok készek arra, hogy az új, például közfoglalkoztatási programból

érkező munkavállalóik számára át- és továbbképző programokat kínáljanak.

A cégek törekszenek arra, hogy a közfoglalkoztatásban kapott béreknél vonzóbb juttatási

csomagot kínáljanak a munkavállalóknak.

A cégek készek arra, hogy fedezzék a közfoglalkoztatási programból ideiglenesen átvett

dolgozók bérkülönbözetét vagy bérét.

A munkaügyi szervezet közvetítői szerepének erősítése, célzott fejlesztése folyamatban van, így a

javaslat első részével egyetértünk. Ennek részeként Magyarországon 2016. január 1-től

bevezetésre került az álláskeresők kategorizálási (ún. profiling) rendszere, melynek célja

8

egységes elvek mentén meghatározni az álláskeresők részére nyújtandó, munkaerőpiaci

beilleszkedésüket a leghatékonyabban segítő eszközöket. A profiling-rendszer keretében az

ügyfeleket az alábbi ügyfél-kategóriák szerint rögzítik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

informatikai rendszerében: önálló álláskereső; segítséggel elhelyezhető (nyílt munkaerőpiacon);

közfoglalkoztatással segíthető. A kategóriákból látható, hogy a magyar foglalkoztatáspolitika

célja is az, hogy közfoglalkoztatásba csak abban az esetben kerüljön az álláskereső, ha

sem önállóan, sem segítséggel nem sikerült az elsődleges munkaerőpiacra vezetni.

Tájékoztatjuk a Kamarát, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a közelmúltban

átalakításra került. Az egyes járásokban működő egykori munkaügyi központok és

kirendeltségek a Kormányhivatalok egységes irányítása alá kerültek és azok foglalkoztatási

szervezeti egységeiként működnek. A Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkárság kéri a

Kamarát, hogy küldjék meg részletes elképzeléseiket, hogy milyen célok mentén történő

átalakításra gondol.

Tárcánk a javaslat b. pontját jelen formájában nem támogatja, mert jelenleg ennél kedvezőbb

támogatás is elérhető a közfoglalkoztatásból kilépők bérjellegű költségeinek

finanszírozására. Az „Út a munkaerőpiacra” (GINOP-5.1.1 a konvergencia régiókban,

VEKOP-8.1.1 a Közép-magyarországi Régióban) munkaerőpiaci program keretében ugyanis a

foglalkoztatási szerv bérjellegű támogatást tud nyújtani a közfoglalkoztatásból kilépők

foglalkoztatására. Egyrészt csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímén 8 hónapig

100%-os intenzitású bérköltség támogatás nyújtható 4 hónapos továbbfoglalkoztatási

kötelezettséggel a program keretében. Másrészt a 651/2014-es uniós csoportmentességi rendelet

alapján is nyújtható bértámogatás az e rendelet szerinti hátrányos helyzetű személyek

foglalkoztatásához 8 hónapig 70%-os támogatási intenzitással 4 hónapos továbbfoglalkoztatási

kötelezettséggel.

A bemutatott támogatási konstrukciók mellett új elem, hogy a 2016. június 15-én kihirdetésre

került 2016. évi LXVI. törvény1 tartalmazza a Munkahelyvédelmi Akció kedvezményeit

érintő módosításokat is, amelynek megfelelően a korábban közfoglalkoztatásban résztvevő

munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adókedvezményben részesülhetnek az

alábbiak szerint: a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény

alkalmazásában a tartósan álláskereső személyekre irányadó időtartam (275 napon belül legalább

183 napig álláskeresőként nyilvántartott) számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel

időtartamát – az eddigi szigorúbb szabályozással ellentétben – figyelembe lehet venni. Vagyis a

korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végzők új munkáltatója könnyebben

érvényesítheti a kedvezményt (2 éven át mentesül a szocho és a szakképzési hozzájárulás alól, és a

3. évben a 14,5%-os kedvezményt érvényesítheti).

Üdvözöljük, hogy az AmCham tagvállalatok készek át- és továbbképző programok nyújtására.

Kérjük az AmCham-et, hogy mérje fel partneri vállalati körében a jelentkező igényeket és

adjon tájékoztatást azokról a jó gyakorlatokról, hogy az érintett cégek más országokban

1 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/10537. számú törvényjavaslat 2016. június 15-én kihirdetésre került 2016. évi LXVI. törvényként.

9

hasonló célcsoportokat milyen (át)képzésbe, milyen módszerekkel, milyen sikeresség

mellett tudnak bevonni. A Kormány is elkötelezett az alacsony képzettségűek és

közfoglalkoztatottak képzése érdekében, melyet támogat a 2015 augusztusában meghirdetett

képzési program (GINOP 6.1.1 kiemelt projekt), összesen 30 Mrd Ft-os kerettel. A program

révén különös figyelmet fordítunk az alacsony képzettségűekre, biztosítjuk számukra a képzés

lehetőségét és ezáltal növeljük esélyüket a nyílt munkaerő-piacra való belépésre. A projekt

keretében 2018-ig 85 ezer alacsony képzettségű személy kerül képzésbe vonásra.

A javaslat azon részével egyetértünk, mely szerint a cégek törekszenek arra, hogy a

közfoglalkoztatásban kapott béreknél vonzóbb juttatási csomagot kínáljanak a munkavállalóknak,

mivel a Kormány törekvése, hogy a munkával szerzett bér minden esetben haladja meg az

ellátások összegét, az elsődleges munkaerőpiacon biztosított bér pedig haladja meg a

közfoglalkoztatási bér összegét. Ezen felül kívánatosnak tartjuk, hogy a munkával szerzett

jövedelem szintje folyamatosan növekedjen.

7. A Kamara támogatja a munkaerő-mobilitás ösztönzését annak érdekében, hogy

növekedjen a munkaerő-kínálat azokban a régiókban, ahol erre igény van.

Javasoljuk a lakhatás támogatását a munkavállalók mobilizálására térségek és régiók között:

a. Javasoljuk a jelenlegi támogatás kondícióinak módosítását (39/1998. (III.4.) Korm. rendeletre

hivatkozva) az alábbi példák mentén:

- az álláskeresőknek nyújtott pozitív megkülönböztetés megtartása mellett biztosítson

lehetőséget a nem álláskeresőknek is;

- adminisztráció csökkentése;

- igénylés helye a munkáltató székhelye is lehessen;

- jövedelemkorlát megszűntetése.

b. Az önkormányzatok részére álljon rendelkezésre pénzügyi forrás a lakhatási költségek

támogatására.

c. Bérlakásépítés támogatása, munkásszállók építésének támogatása, illetve igénybevétel

kondícióinak módosítása (pályázati lehetőségek, iparűzési adó vagy TAO bizonyos

százalékának célzott felhasználása).

d. A cégek adómentes juttatásként támogathassák a munkavállalók lakhatását.

Javasoljuk a közlekedés támogatását a cégek vonzáskörzetében élők mobilizálására:

a. Javasoljuk a jelen támogatás kondícióinak módosítását, ezen belül például a munkába járás

költségtérítés adómentességének emelését a jelenlegi 9 Ft/km helyett egy reális, a mindenkori

piaci viszonyokat tükröző szintre.

b. Javaslunk infrastrukturális fejlesztéseket, többek között a közösségi közlekedés és az

úthálózat fejlesztése terén.

c. Javasoljuk a cégek és helyi önkormányzatok közötti együttműködés ösztönzését, például

központi kormányzati támogatással, amely lehetővé tenné olyan vonzó juttatási csomagok

kialakítását, amivel a munkavállalók térségek közötti költözése, mobilitása megvalósítható.

10

AmCham vállalás: Tagvállalataink készek együttműködni a helyi önkormányzatokkal a munkaerő-

mobilitás növelése érdekében, például bérlakás építési programok keretében.

Tárcaálláspont a „lakhatás támogatása” rész a. pontjához beérkezett észrevételek alapján:

A lakhatási támogatást a foglalkoztatási szerv álláskeresők részére tudja nyújtani. Nem

álláskeresők részére ilyen típusú támogatás nyújtására sem forrás oldalról, sem jogszabályi

oldalról nem látunk lehetőséget és szakmai szempontból sem indokolt. Az eszköz

kiterjesztését tárcánk nem támogatja sem a nem regisztrált álláskeresőkre, sem a kölcsönzött

munkaerőre.

Tárcánk Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága kéri a Kamarát az

„adminisztráció csökkentése” bekezdéshez kapcsolódóan konkrét javaslatok

megfogalmazására.

A harmadik francia bekezdéssel kapcsolatban a Kamarát tájékoztatjuk, hogy a 39/1998.

(III.4.) Kormányrendelet 7. § (5) bekezdése értelmében a 4.§-ban meghatározott lakhatási

támogatással kapcsolatos feladatokat az álláskeresőt nyilvántartó járási hivatal látja el, míg az

elszámolás továbbításával kapcsolatos ügyekben az ügyfél tartózkodási helye szerint

illetékes járási hivatal is közreműködhet, azaz a jogszabályok szerint jelenleg is

lehetőség van a munkavégzés helyén történő igénylésére, vagy a havi elszámolással

kapcsolatos teendők intézésére (amely postai úton is történhet, nem szükséges hozzá

személyes megjelenés), ezt a munkáltató székhelyének bővítésével nem tartjuk

indokoltnak.

A negyedik francia bekezdés vonatkozásában a hivatkozott Kormányrendelet kimondja, hogy

lakhatási támogatás csak olyan munkavállalónak nyújtható, akinek rendszeres havi

bruttó munkabére nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát,

véleményünk szerint nem indokolt ennek a korlátnak a megszüntetése.

A „lakhatás támogatása” rész b. pontjánál kérjük a Kamarát a javaslat részletes bemutatására.

A javaslat költségvetési kérdés. Jelenleg nem az önkormányzatok rendelkeznek a lakhatási

költségek fedezetét támogató forrásokkal.

A „lakhatás támogatása” rész c. pontjában megfogalmazott kérdést a szakterület már

megvizsgálta, ugyanis több ilyen tartalmú megkeresés érkezett Minisztériumunkba. Az elfogadott

2016. évi LXVI. törvény2 szerint 2017. január 1-jétől a munkáltató által adómentesen

biztosítható munkásszállás fogalmi meghatározása úgy módosul, hogy a lakóhelyiségenként

egy fő elhelyezésére szolgáló szálláshely is munkásszállásnak minősül. (A korábbi szabályozás

alapján csak az az ingatlan volt tekinthető munkásszálásnak, amelyben lakóhelyiségenként egynél

több munkavállalót helyeznek el.) Ha az ingatlan önálló és csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, a

2 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

szóló 2016. évi LXVI. törvény 1. melléklet 6. pont.

11

lakóhelyiségben továbbra is egynél több munkavállalót kell elhelyezni ahhoz, hogy az ingatlan

munkásszállásnak minősüljön.

A helyi iparűzési adóból származó bevétel – a fővárosi önkormányzat és a kerületi

önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényben meghatározott kivétellel – az azt

megállapító önkormányzat bevétele. A helyi adók sajátossága, hogy annak adótényállási

elemeit – törvényi keretek között – a helyi jogalkotó állapítja meg. A helyi adóbevételnek

a javaslatban rögzített módon történő címkézése, vagy pántlikázása (az adóbevétel

meghatározott része munkásszállók építésére legyen kötelező jelleggel felhasználható)

alkotmányossági aggályokat vet fel.

A lakhatási támogatásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi

C. törvény 39/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi iparűzési adó adóalapja

csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi

létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos

statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett főben kifejezett növekménye után

1 millió forint/fő összeggel. A vállalkozó, az e jogcímen megszerzett – igen jelentős –

adóelőnyből akár a foglalkoztatottak bérfejlesztésével, vagy béren kívüli juttatás formájában is

támogathatja az általa foglalkoztatottak lakhatási támogatását.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény3 rendelkezik a

társasági adóalapot csökkentő, kedvezményként elszámolható tételek bevezetéséről is,

amelyek az alábbi módosításokat eredményezik:

Adóalap-csökkentő tételként számolható el

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás

adóévben juttatott összege,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására,

üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás.

Az említett kiadások így kétszeresen lesznek érvényesíthetőek a társasági adóztatás

szempontjából. A kedvezmény korlátja mindkét esetben az adózás előtti nyereség összege.

A „lakhatás támogatása” rész d. pontjának vonatkozásában jelezzük, hogy egy „Adómentes

mobilitási célú lakhatási támogatás” bevezetéséről is rendelkezik a 2016. évi LXVI.

törvény amely szerint új jogcímmel egészül ki az Szja tv. 1. számú melléklete, amely alapján

2017. január 1-jétől – a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén – adómentes a

3 A 2016. június 15-én kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 41. § (3) bekezdése több, a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló adóalap-kedvezményt iktatott be a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. §-ába. A Tao. tv. 2017. január 1-jétől hatályos 7. § (1) bekezdés l) pontja szerint csökkenti az adózás előtti eredményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege. A mobilitási célú lakhatási támogatással összefüggésben továbbá a 2016. évi LXVI. törvény 25. § a) pontja és 1. melléklete 2017. január 1-i hatállyal beiktatta az Szja. tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.11. és 9. pont 9.7. alpontjait, melyek a támogatás adómentességével kapcsolatos szabályokat rendezik.

12

foglalkoztatás első öt évében a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási

támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás összege nem haladhatja meg

a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,

c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15

százalékát.

A támogatás adómentességének feltételei a következők:

- a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább 36 óra munkaidejű

munkaviszonyt létesítsen,

- a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen

egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta,

tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,

- a munkavállalónak a támogatás folyósításának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét

megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó

haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a

munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési

helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el 3 órát.

A jelenleg hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Szja tv.) több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely kedvező szabályt fogalmaz meg a

munkavállalók lakhatási költségeinek enyhítésére. Ezek részben a munkaerő mobilitás

növelését célozzák, segítve ezzel a kis- és közép-, valamint multinacionális vállalatok munkaerő

szükségletének kielégítését is. Számos olyan eset van, amikor a magánszemélyek lakóhelyükön,

vagy annak vonzáskörzetében nem tudnak elhelyezkedni és a munkavállalás érdekében más

településen kénytelenek lakást bérelni. Az eredeti lakóhelyükön lévő lakóingatlan bérbeadása

esetén a bérbeadó magánszemély a bérleti díjból levonhatja a más településen általa bérbevett

lakás bérleti díját, amely az adóalap csökkenését eredményezi. [Szja tv. 17. § (5) bekezdés.]

A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-

toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szintén a foglalkoztatottság

szempontjából hátrányos helyzetben lévő munkavállalók lakhatását segíti. A Korm.

rendelet alapján biztosított lakhatási támogatás az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.24. pontja

szerint adómentes.

A munkáltatók lakásépítéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

akadálymentesítéséhez, lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez kölcsönt, vagy

vissza nem térítendő támogatást adhatnak a munkavállalóknak adómentesen [Szja tv. 1.

számú melléklet 2.7. és a 72. § (4) bekezdés f) pont].

A „közlekedés támogatása” rész a. pontjához kapcsolódó munkába járásra tekintettel

adómentesen kifizethető költségtérítés mértékének kialakításánál szempont volt, hogy a

közösségi közlekedés versenyelőnye ne szenvedjen csorbát, ne érje meg személygépkocsit

használni, vagyis a közlekedési támogatás a közösségi közlekedés igénybevételére jogosító jegy,

bérlet árának csak egy kisebb hányadára nyújtson fedezetet. A bevezetéskor ez kb. 75%-ot

jelentett, jelenleg azonban már csak a jegy árának alig harmadával egyezik meg. Az emelésre

13

vonatkozó javaslatot a gazdaság számos szereplője megfogalmazta. Az egyes adótörvények és más

kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.

törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény alapján 2017. január 1-jétől ) törvény 9

Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik az a mérték, amelyet a munkáltató – munkahely és a

lakóhely tartózkodási hely közötti oda-vissza távolságra és a munkában töltött napokra számítva –

adómentesen adhat a munkavállalónak, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár

munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját

gépkocsiját használja, vagy más módon jut el munkahelyére (pl. többen utaznak együtt

személygépkocsival, kerékpárral jár stb.).

A „közlekedés támogatása” rész b. pontjába foglalt felvetést tárcánk Munkaerőpiacért és

Képzésért Felelős Államtitkársága munkaerőpiaci szempontból támogatja, azonban a kérdés a

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kompetenciájába tartozik.

A „közlekedés támogatása” rész c. pontjával kapcsolatban a mobilitás ösztönzése és a

munkába járás terheinek csökkentése érdekében több támogatási forma is elérhető a

munkavállalók/munkáltatók számára:

1. Helyközi utazási támogatás

Legfeljebb egyéves időtartamra, részben vagy egészben megtéríthető a munkába járással

kapcsolatos utazási költség, ha a munkaadó regisztrált álláskereső foglalkoztatását vállalja.

Szükséges elvárás, hogy a munkáltató a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók

munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a működésével összefüggő

okból nem szüntette meg. Az uniós társfinanszírozású munkaerő-piaci programjaink keretében

az álláskereső és az őt foglalkoztató munkaadó részére a támogatott foglalkoztatás teljes

időtartama alatt egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos helyközi

utazási költségnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.)

kormányrendelet alapján őt terhelő része, azokban az esetekben, ha a résztvevő a

lakóhelye/tartózkodási helye és a foglalkoztatás helyszíne között tömegközlekedési eszközt vesz

igénybe. Az utazási költségek támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100

százaléka. A támogató vagy előre biztosítja a bérleteket, utazási jegyeket, vagy utólag téríti

leadott számla ellenében annak költségét. Tekintettel arra, hogy előfordulhat olyan utazás,

amely nem fedi le a teljes hónapot, javasolt, hogy az utazási költségek támogatásánál a felek

mérlegeljék a havi, félhavi bérlet, vagy a napi menetjegy váltásának gazdaságosságát. A munkaadó

részére megtéríthető továbbá a Kormányrendelet alapján kifizetett, a saját gépjárművel történő

munkába járás költségtérítése címen elszámolható összeggel azonos költségtérítés.

A támogatás tekintetében az Flt., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet, és a kapcsolódó 39/1998.

(III. 4.) kormányrendelet által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A

munkaadó részére, az őt terhelő rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása „de minimis”

támogatásnak minősül.

2. Csoportos személyszállítás

Támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási

helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján

14

oldja meg. Az uniós társfinanszírozású munkaerő-piaci programokban a foglalkoztatási

támogatások folyósításának teljes időtartama alatt adható annak a munkaadónak – az őt terhelő

rész mértékéig – aki a programban részt vevő munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük)

és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

E támogatás esetében az Flt., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet, és a munkába járással

összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás

támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 3. §-ában meghatározottak szerint kell

eljárni. E támogatásra megfelelően alkalmazni kell a 39/1998. (III. 4.) kormányrendelet 5/A. § (1)

bekezdését, amely szerint e támogatás „de minimis” támogatásnak minősül.

A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye

(tartózkodási helye) olyan településen legyen, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási

hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy

csak aránytalan nehézséggel oldható meg. Aránytalan nehézségnek minősül, ha az utazás naponta

tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja.

A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett

munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó

autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal,

mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a

munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló

szállításáról gondoskodik.

Mivel a helyi önkormányzatok jelen pillanatban nem rendelkeznek ilyen célokra adható források

felett, a kérdés hosszabb egyeztetést igényelhet.

„AmCham vállalás” felvetéshez kapcsolódóan összességében a nagyobb mobilitást

előmozdító javaslatokat gazdasági szempontból hasznosnak tartjuk, de azok társadalmi hatásainak

vizsgálata is szükséges lehet.

15

III. FEJEZET

K + F + I ösztönző irányelvek

8. A Kamara támogatja az összehangolt kormányzati megközelítést és cselekvést az üzleti

K+F ráfordítások növelése és K+F+I-vel kapcsolatos beruházások ösztönzése céljából.

A következőket javasoljuk:

a. A vállalati K+F projekteket akadályozó feltételek/kötelezettségvállalások kiküszöbölése a

jövőbeni K+F pályázati kiírásoknál.

b. Annak biztosítása, hogy a K+F projekteket azonos kritérium-rendszerben értékelje a Nemzeti

Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

c. Ha a K+F minősítés nem csak egyedi K+F projektekre vonatkozna, hanem K+F projekt

típusokra is, akkor a Kormány céljával összhangban növekednének az üzleti K+F

ráfordítások.

d. Azon kormányzati törekvések megvalósítása, amelyek a Közép-Magyarország régióba,

(ideértve Budapestet is) irányuló K+F+I források növekedését eredményezhetik.

Egyetértünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara azon álláspontjával, miszerint szükséges K+F

projektek azonos kritériumrendszerben történő értékelése, ezáltal az adózók adminisztrációs

terhe is csökkenhet.

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény

(a továbbiakban: KFI törvény) 36. § (1) bekezdése szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

(a továbbiakban: SZTNH) kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a

szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek – e törvény 3. §-a szerinti – kutatás-

fejlesztési [K+F] tevékenységnek tekinthetők-e. A minősítési eljárás keretében hozott határozat a

K+F tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint a K+F

támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt K+F projekt K+F tartalmának

igazolására használható fel. A KFI törvény 38. § (2) bekezdése értelmében az SZTNH által

jogerős határozatban K+F tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak – így egy

adóellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – is ilyennek kell tekintenie.

A javaslat c. pontjában szereplő felvetés kapcsán – amely szerint ne csak egyedi K+F

projektekre, hanem K+F projekt-típusokra vonatkozóan is lehessen K+F minősítést

nyerni – vizsgáljuk a megvalósítás lehetőségét, törvényi szintű szabályozásának

megteremtését. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

bevonásával jelenleg vizsgálatokat folytatunk a megvalósíthatóság kapcsán. A munka ütemesen

halad előre és várhatóan 2017. január 1-jétől meg is valósulhat a K+F adókedvezményekhez

kapcsolódó, alacsony adminisztrációval járó kvázi „akkreditációs” rendszer bevezetése, amely

érdemben elő tudja segíteni a K+F tevékenység további bővülését hazánkban.

16

9. A Kamara javaslataival támogatja egy hatékony pályázati rendszer működését, amely a

K+F ráfordításokhoz kapcsolódó kormányzati célok elérését lehetővé teszi.

A kormányzat két világos célt tűzött ki a kutatás-fejlesztés és az innováció elősegítésére:

(i) 2020-ra a K+F ráfordítások GDP-n belüli arányának legalább 1,8%-ra történő emelését, és

(ii) annak elérését, hogy az üzleti K+F ráfordítások kiemelten járuljanak hozzá ezen cél

eléréséhez.

Azon vállalatok, amelyek állami támogatásokból fedezik K+F költségeiket, tipikusan az alábbi

kihívásokkal szembesülnek:

a. Gondot jelent projektjeik K+F természetének megállapítása, és hogy teljesen felhasználják az

elérhető K+F adókedvezményeket és állami támogatásokat. Számos múltbeli példa mutatja az

ezzel kapcsolatos nehézségeket. Előfordult, hogy a SZTNH a projektek K+F természetét

eltérő feltételek alapján értékelte, mint az NKFIH elődei tették a K+F pályázatokra

benyújtott projektek értékelése során.

b. A pályázatok jellemzően rövid ideig (néhány hétre) voltak meghirdetve, ami megnehezítette a

nagyobb K+F projektek indításának és a pályázati támogatással történő összehangolásának

lehetőségét.

c. A magyar rendszerben nem volt elszámolható minden olyan K+F költség, ami egyébként az

Európai Unió kritériumrendszere szerint K+F költségként elszámolható lett volna.

NHIT vállalás: Az NHIT rendelkezik megfelelő felhatalmazással, amely a különféle kormányzati

szervek közötti koordinációs folyamatok digitalizálásának támogatásához felhasználható. A

Digitális Nemzet Fejlesztési Program szintén ezt a célt szolgálhatja. Továbbá, a program

kiegészítené a kormányzat és az üzleti szereplők K+F+I törekvéseit (pl. a digitális infrastruktúra

vagy a digitális képességek terén). Az NHIT nyitott, hogy az üzleti szereplők és a kormányzati

szervek közötti közvetítőként/moderátorként működjön.

A magyar szabályozás – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi

LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) rendszerében – jelentősen kedvezményezi az

adózók K+F tevékenységét. A szabályozás az adóévi adóalap meghatározása során ugyanis a

saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költségeivel (amelyek

értelemszerűen mérséklik az adózás előtti eredményt) „még egyszer” biztosítja az adóalap-

csökkentést [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont], továbbá az adóalapnál – jellemző módon –

elismeri az elszámolt költségeket. Külön feltételek mellett – meghatározott szervezetekkel végzett

közös K+F tevékenység esetén – továbbá a K+F költségek háromszorosával, de legfeljebb

50 M Ft-tal történő adóalap-csökkentést is lehetővé teszi (amelynek támogatástartalma

de minimis támogatásnak minősül).

Ezen felül sajátos ún. kedvezmény-átadási lehetőséget is tartalmaz – az adózó választása

szerint – a kapcsolt vállalkozással megosztható kedvezmény érvényesítésére

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont].

A javaslat által jelzett problémával – amely szerint a magyar rendszerben nem volt elszámolható

minden olyan K+F költség, ami egyébként az EU kritériumrendszere szerint K+F költségként

elszámolható lett volna – nem találkoztunk; ilyen adózói felvetésről nincs tudomásunk.

17

10. A Kamara fontos célnak tekinti, hogy Magyarország ne csupán a K+F, hanem a

magas hozzáadott értékű innovációs projekteket is támogassa.

Az innováció olyan megnövekedett hatékonyságú gazdasági tevékenységet jelent, amely során

magasabb hozzáadott értékű terméket, szolgáltatást vagy technológiát hoznak létre. Az innovatív

cégek munkahelyeket is teremtenek, tipikusan a természettudományok és technológia terén

magasan kvalifikált diplomások számára.

Számos vállalat szeretne innovatív projekteket Magyarországra hozni. Az NKFIH szintén

támogatni kívánja az olyan innovatív vállalatokat, amelyek a globális piacra lépésre is képesek.

Úgy véljük, hogy a két cél kombinálható a munkahelyteremtés érdekében, kiegészítve egy új,

innovatív projekteket támogató pályázati lehetőséggel.

Ez a pályázati lehetőség:

a. legyen elérhető a vállalatok számára méretüktől és magyarországi elhelyezkedésüktől

függetlenül;

b. 2014-es Innovációs törvényben definiálttal összhangban kezelje az innovációt;

c. teremtsen munkahelyeket.

Az ilyen projektek növelhetnék a magyarországi vállalatok versenyképességét, és az átlagosnál

magasabban kvalifikált munkahelyek létrehozása magasabb költségvetési bevételeket

eredményezne a Kormány számára.

A Kamara anyaga a kormányzati KFI szakpolitika erőteljes továbbvitelét, s ezen belül is az üzleti

szektor KFI tevékenységének a dinamikus megerősítését, az ipari, vállalati K+F ráfordítások

érdemi növelését szorgalmazza. Mindezt oly módon, hogy a rendelkezésre álló ösztönző források,

(pl. GINOP 2. prioritás, illetve az annak tükörpályázatait finanszírozó NKFI Alap) a korábbi

időszakot jellemző fragmentált, elaprózott forrás allokációt felváltva sokkal fókuszáltabban, a

nagyobb léptékű koncentrált és a magasabb hozzáadott értéket jelentő tudás és technológia

intenzív projekteket támogassák, illetve finanszírozzák. Fontos hangsúlyt kap a javaslatokban a

KFI ösztönzés minőségi megújításának az igénye is, amennyiben a KFI projektek gyors és

egységes metodika alapján történő értékelését sürgetik. Ugyanakkor még a fentiekhez képest

reform értékű, koncepcionális jelentőségű felvetésekről is szó van, mert az AmCham

egyértelműen kiáll a mellett, hogy a KFI támogatáspolitikában fordulatra van szükség. Vagyis

prioritást kell adni ahhoz, hogy az eddigi gyakorlatot meghatározó K+F fogalmi rendszer a

tágabb, az ipari innovációt hatékonyabban segítő innovációs definíció és nevezéktan felé

mozduljon el. Ami a szervezet által jelzett közreműködést, illetve vállalásokat illeti, kiemelt

szerepet tulajdonítanak az ún. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia következetes

végrehajtásának.

Kormányzati szempontból először is azt érdemes kiemelni, hogy a Nemzeti Kutatási,

Fejlesztési és Innovációs Alap 2016. évi – kormány által elfogadott programstratégiájában

szereplő pályázati terv határozott és érdemi súlypontváltást jelez, mintegy elébe menve a Kamara

javaslatainak, mert ebben a vállalati innovációs és pl. az AmCham által külön szorgalmazott,

18

a piaci innovációt segítő prototípus fejlesztő pályázatok domináns szerepet töltenek be (ez a

teljes keret több mint egyharmadát, mintegy 23Mrd Ft összes támogatást jelent ).

Ehhez még feltétlenül hozzá kell tennünk két kiemelkedő jelentőségű projektet. Amelyeknek

azon kívül, hogy elsősorban a közepes és nagy KFI intenzív vállalatoknak szintén érdemi

bekapcsolódást és komoly projekttámogatási lehetőséget nyitnak, az AmCham javaslatai

szempontjából azért is fontosak, mert ezek éppen az általuk is szorgalmazott komplex és nagy

szellemi hozzáadott értéket képviselő projektek támogatására irányulnak.

1. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP, 2016-ban 28 Mrd Ft keret

összeggel) az ország legfontosabb gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához

hozzájáruló célzott kutatásfejlesztési programok elindítását kezdeményezi. Ezek egyik

alapcélját, eredményességük kritériumait a magyar gazdaság versenyképességének növelése

jelenti.

2. Hasonló nagyobb léptékű nagy projekteket feltételez az ún. a Felsőoktatási és Ipari

Együttműködési Központok (FIEK, 2016-ban 8 Mrd Ft kerettel) létrehozása. A FIEK

koncepció szoros együttműködésben a KFI intenzív nagyvállalatokkal alakult ki, s a

konstrukció már a GINOP keretében meghirdetésre is került. Ezért különösen fontos, hogy

az NKFI Alapból ilyen központokat tudjunk Budapesten és a központi régióban is

(természetesen hazai forrásból) létrehozni. Annál is inkább, mert a magyarországi kutatás-

fejlesztési kapacitás 60-70 százaléka Budapesten található. Ezen belül jelentős részt

testesítenek meg az ipari KFI szempontjából meghatározó technológia intenzív vállalati

kapacitások és erőforrások is, amelyek mind a KFI keresletet, mind az arra épülő humán

erőforrás fejlesztéseket és képzési programokat tekintve kulcs tényezőt jelentenek a FIEK

modell fenntartható működése szempontjából.

Az AmCham értelmezése szerint túlságosan szűk és a piaci gyakorlat körülményeit tekintve nem

elég életszerű K+F fogalom innovációs szempontú kiterjesztésével messzemenően egyetértünk.

Nem csupán szakpolitikai értelemben, hanem különösen a hazai versenyképességre gyakorolt

mikro gazdasági (leverage) hatást tekintve is. Ugyanakkor ez a kérdés mind a szakterületi

kormányzati felelősséget, mind az irányadó támogatáspolitikai jogszabályokat (ideértve elsősorban

az EU-s állami támogatáspolitikai rezsim normáit és eljárásrendet) tekintve messze túlmutat az

NGM kompetenciáin és keretein. Mindazáltal megemlíthető, hogy a nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelentőségű ipari beruházások (NBT) keretében nyújtott támogatások

felhasználási szabályozásába, kísérleti jelleggel az innovációs ösztönző rendszer bizonyos

elemeinek a beépítését tervezzük. Ehhez készül egy útmutató, amely a fogalmi rendszer

strukturált kereteit vázolja fel és definíciós hátteret is ad az innováció, vállalati nézőpontú

meghatározásához és értelmezéséhez. Az anyag kidolgozása során fontos lenne egyeztetnünk a

témában legérintettebb vállalkozói érdekképviseletekkel, ideértve különösen az ilyen irányú

reformlépéseket felvető AmCham-mel.

Ugyanakkor némely ponton, ha nem is vitatjuk, de mindenképp a javaslatok kiegészítését

javasoljuk. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy az anyag, legalábbis a KFI szakterületen kicsit

egyoldalúan a horizontális, illetve a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiára vonatkozó

19

tézisükre utalva – a regionális dimenziót előtérbe helyező, de a szakpolitikai, ágazati

szempontokat kevésbé figyelembe vevő megközelítésben gondolkodik. Holott, éppen a

közelmúltban elfogadott Irinyi-terv létrejöttével az ágazati, ipari szempontok, s ezen belül is a

tudásgazdasági metszetek egyre hangsúlyosabb tényezői képezik a kormányzati

gazdaságpolitikának. Ez nem pusztán azt mutatja, hogy a versenyképességi ügyekben a stratégiai

szemléletet indokolt kiterjeszteni. Hanem legalább ennyire azt, hogy így, a kiemelt ágak

beemelésével és stabil átlátható prioritási keretbe foglalásával éppen a hazai versenyképességet

alátámasztó egyes szakpolitikák között biztosítható a nagyobb koherencia és szinergia, amely

egyben elsődleges feltétele például annak, hogy a K+F eredmények ipari impaktja (hasznosítása)

lényegesen növekedjen. Valamint annak is, (amit az AmCham mindig is erőteljesen képviselt)

hogy miként lehet megteremteni a hazai intézmény rendszerben a rugalmas és gyors pályázati

értékelést. Ez utóbbit éppen az Irinyi-terv egyik alap eszköze, vagyis a Komplex Pályázati

rendszer bevezetése biztosíthatja a kiemelt ágazatok több versenyképességi területet átfogó

nagyobb fejlesztéseinek gyors, rugalmas és programozott magvalósítása érdekében.

20

IV. FEJEZET

E-szolgáltatások

11. A Kamara támogatja még több e-kormányzati szolgáltatás bevezetését és az e-

szolgáltatások új generációinak terjedését támogató jogszabályi változtatásokat.

Már most is rendelkezésre állnak e-kormányzati szolgáltatások, amelyek az interneten keresztül

elérhetőek (Ügyfélkapu rendszer), azonban továbbra is léteznek papír alapú tranzakciók, például a

helyi adóbevallás vagy ingatlannal kapcsolatos tranzakciók. Támogatjuk a digitalizáció további

térhódítását mind központi, mind helyi önkormányzati szinten.

A bürokrácia további csökkentése prioritás kell, hogy legyen, mivel ösztönzi az innovációt és a

vállalkozásindítást. Fontosnak tartjuk, hogy a digitalizációval kapcsolatos jogszabályok (pl.:

ealáírás, e-szerződés, e-archiválás, vagy bármely más e-szolgáltatás) egyértelműek legyenek, és

tágabb teret biztosítsanak a cégeknek, hogy azok új ötleteket valósítsanak meg - például új ügyfél-

és „élmény”-centrikus, továbbá hatékonyságjavítást lehetővé tevő e-szolgáltatások bevezetését.

AmCham vállalások: Részvétel a felelős minisztériummal való konzultációban a jogszabályi

változtatások egyeztetésére.

A felvetés első bekezdésében szereplő törekvéssel egyetértünk. Megjegyezzük, hogy a helyi adók

esetében csupán a helyi iparűzési adó bevallása jelent éves szinten adminisztrációs terhet a

vállalkozó adózók számára. A vállalkozókat is érintő (érinthető) építményadó, telekadó esetében

az adókötelezettséget az adózó bevallása alapján az adóhatóság (kivetéssel) állapítja meg, és az

adókötelezettségében bekövetkező változásig – főszabály szerint – nem terheli további

adóbevallási kötelezettség az adóalanyt. Vagyis a vagyoni típusú adók esetében az

adminisztrációval járó terhek elenyészőek. E teher valójában az adóhatóságok oldalán jelentkezik

(adóbevallások vizsgálata, feldolgozása, stb.). Az adózók adminisztrációs kötelezettségeinek

csökkentését segíti elő, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2017. január 1-jétől

lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozó adózók a helyi iparűzési adóbevallásaikat elektronikus

úton, az állami adóhatóságon keresztül nyújtsák be az önkormányzati adóhatóság részére.4

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elkötelezett az elektronikus adóhatósági szolgáltatások

kiszélesítése és a szolgáltatást igénybe vevők körének bővítése tekintetében, melyet

ennek megfelelően évek óta kiemelt feladatként kezel, és szorgalmazza az elektronikusan

intézhető ügyek körének folyamatos bővítését. Jelezzük, hogy 2016. évben kiemelt feladat az

ügyfélkapu népszerűsítése, az ügyfélkapu regisztrációk számának növelése. A 11. ponthoz

kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi főbb témaköröket:

4 A 2017. január 1-jétől hatályos szabály szerint az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ide értve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton is teljesítheti.

21

a) KKV körbe tartozó vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése az adózással

kapcsolatos kötelezettségek tekintetében5.

b) Elektronikus megoldások szélesítése az adókötelezettségek tekintetében.

A fenti kérdések jelentősen hozzájárulhatnak a javaslat 11. pontjában foglalt korszerűsítési

igények előmozdításához, illetve ezek teljes egészében azonosak a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőbeni e-stratégiájával, megvalósítandó fejlesztéseivel.

A Digitális Jóléti Program 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatának 6. d pontjának NGM

felelőseként részt veszünk „a kis- és középvállalkozások informatikai helyzetéről és ügyintézési

lehetőségeiről, valamint készítsen intézkedési tervet ezek javításáról” feladat megvalósításában. A

vállalkozási digitalizációval és a vállalkozói szektor számára e-kormányzati szolgáltatásokat,

fejlesztési feladatokat is meghatározó feladat fő kormányzati felelőse az NFM

Infokommunikációs Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Főosztálya, az e-kormányzati

szolgáltatások kormányzati fejlesztésének felelőse pedig a BM Informatikai Helyettes

Államtitkársága. A Vállalkozásfejlesztési Főosztály a kormányzati munkacsoport tagjaként

egyrészt be tudja csatornázni a kormányzati munkába, ha az AmCham vállalkozási digitalizációval

és a vállalkozói szektor számára fejlesztendő e-kormányzati szolgáltatások (e-aláírás, e-szerződés,

e-archiválás, stb.) kapcsán konkrét javaslatokkal, fejlesztési koncepciókat is elkészít, illetve azokat

elküldi részünkre. Továbbá információink szerint tervben van az intézkedési terv fontosabb

érdekképviseleti szervezetekkel történő konzultációja is. Amennyiben lesz ilyen konzultáció,

akkor javasolni fogjuk az AmCham meghívását is.

A magyar Kormánynak a Digitális Jólét Programban deklarált célja a digitális

kereskedelem fejlesztése, így célkitűzése lehet, hogy az európai átlagnál jelenleg is

magasabb kereskedelmi hozzáadott érték tekintetében a tagállamok között dobogós

helyet érjen el 2020-ig a belföldi digitális kereskedelem. A digitális kereskedelemfejlesztés

előfeltétele az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon)

eredményei alapján a Digitális Jólét Programjáról szóló 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban

foglalt feladatok megvalósulása. Ennek keretében 2016. május 31-ig felülvizsgálatra került az

internetes kereskedelemben elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások gyakorlata és

intézkedési terv készült a nyomozások eredményességének növelésére együttműködve a

Belügyminisztérium érintett szakterületeivel.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi

CCXXII. törvény alapján a kereskedelmi hatósági jogban is kötelezően sor fog kerülni az

elektronikus ügyintézés korlátozásainak lebontására. Így felülvizsgálatra kerülnek, hogy az adott

kereskedelmi hatósági ügyben személyes jelenlét mennyiben indokolt, milyen úton pótolható az

ügyfélként fellépő kereskedni kívánó egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság személyes

jelenléte az eljárásban, van-e lehetőség az adott eljárási cselekmény vagy megtehető nyilatkozat –

5 2017. évben pilot jelleggel az egyéni vállalkozók részére bevallás-csomagok kerülnének kialakításra, ennek feltétele a jogszabály módosítása. Eredményeképpen a bevallási kötelezettség várhatóan egyszerűsödne, mivel egy bevallás különböző lapjain, blokkjaiban teljesíthetőek lennének az eltérő kötelezettségek. Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és az adószámos magánszemélyek részére összeállításra kerülő bevallás-csomag az előfutára lenne a kis- és középvállalkozások bevallási kötelezettségeinek radikális egyszerűsítéséhez, mivel a bevallás-csomagok bizonyos jellemzők alapján meghatározott adózói csoportonként kerülnének kialakításra.

22

kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának, megszüntetésének bejelentése –

elektronikus ügyintézés keretében történő teljesítésére. Szintén az eljárásban való részvétel

megkönnyítése érdekében felülvizsgálatra kerülnek továbbá az okiratok eredeti példányának

bemutatását, csatolását előíró rendelkezések, valamint az elektronikus azonosításra,

kapcsolattartásra, dokumentumok megküldésére vonatkozó előírások is, különösen a

technológiasemlegesség szempontjából és az elektronikus kézbesítésre, kézbesítési vélelmekre és

jogkövetkezményeire vonatkozó előírások is. Vizsgálatra kerülnek még az elektronikus fizetés

lehetőségei, illetve az, hogy kereskedelmi hatósági ügyekben van-e lehetőség automatikus

döntéshozatalra. A kereskedelmi jog területén tehát a digitalizáció fokozására sor fog kerülni,

amely jelentősen hozzájárul a kereskedelmi tevékenység megindításának, folytatásának

könnyítéséhez, ezáltal a belföldi kereskedelem élénkülhet.

Tárcánk Kereskedelmi Főosztálya a digitális kereskedelem fejlesztésére irányuló előkészítő

dokumentumában javasolta megvizsgálni a Belügyminisztérium (BM) Iratkezelési és Adatvédelmi

Főosztállyal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal együttműködésben az

Észtországban bevezetett személyazonosításra alkalmas kártyarendszer belföldi bevezetésének

lehetőségeit.

Az észt ID kártya lehetőséget biztosít az Észtországban található, szinte összes elektronikus

szolgáltatás használatára. A kártyán található chip 2048-bites nyilvános kulcsú titkosítást

tartalmaz, amely biztonságos használatot, illetve ujjlenyomat azonosító/retina szkenner szintű

azonosítást tesz lehetővé a különböző elektronikus rendszerekben. Az igazolvány egy digitális

identitást ad az észt állampolgároknak. Az észt ID kártyát az állampolgárok többek között az

alábbi körben használják:

- digitális aláírásra,

- internet bank felületére történő bejelentkezésre,

- közjegyzői, polgárjogi ügyletek intézésére,

- az észt egészségügyi rendszerben történő azonosításra, elektronikus receptek felvételére,

- egyes városokban a közösségi közlekedés igénybevételére, az Európai Unió, valamint az

Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországain belüli korlátlan utazásra,

- elektronikus szavazásra,

- kormányzati adatbázisokba történő bejelentkezésre, ügyintésre (pl. adószámla megtekintés,

társadalombiztosítással összefüggő szolgáltatások, okmányirodai, földhivatali ügyek intézése),

- rendőrségi ügyek intézésére.

Szinten a Belügyminisztérium fent hivatkozott szakterületeivel együttműködésben javasoljuk

megvizsgálni az elektronikus kereskedők adatvédelmi kötelezettségei körében azok

egyszerűsítésének, illetve teljesítése könnyítésének lehetőségeit. Különösen az adatvédelmi

szabályzatok elkészítésének, esetlegesen hatósági minta szabályozatok közzétételének, meglévő

szabályzatok jogszerűségének előzetes véleményezéssel való elősegítésének lehetőségeit.

Fentieken felül folyamatos egyeztetések folynak az érintett szakmai szervezetekkel, hogy az ő

tapasztalataikat, észrevételeiket meghallgatva kidolgozásra kerüljön egy olyan dokumentum,

amellyel még jobban egyszerűsödne az elektronikus kereskedelem.

23

Továbbá megkezdődtek az egyeztetések az érintett főosztályokkal annak érdekében, hogy az

elektronikus kereskedelemhez szükséges feltételek egyszerűsödjenek.

Ennek keretében:

Adatvédelmi kötelezettségek teljesítésének könnyítése,

- az adatvédelmi szabályzatok, hatósági minta szabályozatok elkészítéséhez, közzétételéhez

azok jogszerűségének előzetes véleményezése hatóság által

Határon átnyúló kereskedelem ösztönzésének és online fizetések ösztönzésének vizsgálata,

Educatio-s program: kifejezetten elektronikus kereskedő képzés beindítása.

24

V. FEJEZET

Startupok és inkubáció

12. A Kamara támogatja a startupok és nagyvállalatok közötti hosszú távú kooperáció

kialakítását; a startup ökoszisztéma támogatását célzó pályázatok kiírását.

A legtöbb startup, még ha technikailag kompetens és kiváló ötlettel rendelkezik is, tipikusan két

fő kihívással szembesül: a piac korlátozott ismerete, valamint nehézségek az üzleti modell

kialakítása és működtetése során. Ezekre a kihívásokra csak korlátozottan ad választ a jelenlegi

startupokat támogató ökoszisztéma.

Ezért javasoljuk a jelenlegi, startupokat támogató pályázati rendszerrel párhuzamosan, egy új

pályázati felhívás elindítását vagy az innovációs pályázati rendszer olyan kialakítását, amelyben a

nagyvállalatok:

a. segítenék a döntéshozókat az alkalmas startupjelöltek kiválasztásában;

b. olyan területeket javasolnának a startupok számára, amelyeken nagyobb eséllyel lesznek

sikeresek globális piacon;

c. elérhetőek lennének a technikai jellegű kérdésekkel kapcsolatosan a startupok számára, amíg

azok projektjeiken dolgoznak;

d. hozzájárulnának üzleti és adózási javaslataikkal a startupok jobb működéséhez, akik

sikeresebben képviselnék magukat befektetők/ügyfelek előtt (ezt opcionális szolgáltatásként

ajánlva, ha szükséges);

e. irodai teret/ helyszínt ajánlanának fel a startup-ok számára (ezt opcionális szolgáltatásként

ajánlva, ha szükséges).

A támogatás jelentős része a startupokhoz kerülne, a nagyvállalatok csak az indokolt költségeiket

fedeznék belőle, mint például a mentorálást végző szakemberek személyi jellegű költségei. A

nagyvállalatok bizonyos feltételek esetén automatikusan legyenek jogosultak erre a támogatásra,

ne bürokratikus pályázati procedúra alapján történjen a témára szánt források elosztása.

Ez a startupok és nagyvállalatok közötti kooperáció (i) segítené a hatékony tudásmegosztást, (ii)

nagyobb eséllyel eredményezne áttörő sikereket a helyi/nemzetközi piacon, és (iii) jobban

felkészítené a startupokat a jövőbeni piacra lépésre.

AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatai szívesen együttműködnek a startup vállalkozásokkal

ilyen kiírások keretében, és ajánlják fel szakmai javaslataikat a pályázati konstrukció kialakítása

során.

Ez a rész azért érdemel figyelmet, mert nem csupán összefoglalja és rendszerezi a témakörben

már évek óta felvetődő javaslatokat, hanem a magyar iparpolitika és különösen az Irinyi-terv

tudás intenzív szegmensei szempontjából meghatározó, koncepciót hordozó javaslatot is

megfogalmaz. Ennek lényege, hogy a startup programok sokkal hatékonyabbá tehetők,

ha iparági alátámasztást és B2B fókuszt kapnak. Vagyis a hazai startup ökoszisztéma és high-tech

hálózati platform fejlesztést célszerű hangsúlyozottabban a nagyvállalatok és startupok

együttműködésére, hosszú távú kooperációjára építeni.

25

Ezért az Irinyi-terv tudásgazdasági alprogramjainak végrehajtását szem előtt tartva nyitottak

vagyunk az Amcham-mel való együttműködésre. Ami azt jelenti, hogy kialakítanánk egy sajátos

startup ökoszisztémát támogató partneri együttműködési rendszert, amely az iparstratégia

tudásgazdasági dimenziója szempontjából kiemelt vállalati platformokat tömörítené, illetve az

azokat alkotó, domináns jelentős startup ökoszisztémát mobilizáló tudás és technológia

intenzív nagyvállalatok részvételét fogná össze.

A startup vállalkozások már jelenleg is számos kkv-nak elérhető adókedvezményt

vehetnek igénybe, valamint a társasági adó mellett egyéb számukra kedvező adózási formát is

választhatnak, mint például a KIVA. Ezen túlmenően, a kormány vizsgálja annak lehetőségét,

hogy miként lehetne kedvezőbb adószabályokat kialakítani az innovatív vállalkozásokat

(startupokat) támogató befektetők számára. Az NGM az Irinyi Terv / Ipar 4.0 részeként

elsősorban az ipari startup ökoszisztéma építését szorgalmazza, és ennek intézményes

alapfeltételét az Ipar 4.0. Nemzeti Technológiai Platformot az MTA SZTAKI-val közösen

megalakította. A Platform jelenleg közel 50 tagot számlál, a munkaszervezet felállítását követően

az alapító dokumentumok elfogadása mellett a szakmai munkaprogram tervezetei is előkészítés

alatt állnak. A települési önkormányzat döntésétől függően, a maximum 2,5 millió forint

vállalkozási szintű adóalappal rendelkező, jellemzően a kis és mikro vállalkozók a helyi iparűzési

adó megfizetése alól is mentesülhetnek (részben vagy egészben).

Tárcánk felelősségi körébe tartoznak a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítését célzó

pályázatok (GINOP 5.2.2-5.2.3, VEKOP 8.3.1, Vállalkozz itthon fiatal program). A megvalósító

szervezetek 2015. év végétől várják azon vállalkozó kedvű, vállalkozói szemlélettel rendelkező 25

év alatti, nem tanuló és nem dolgozó fiatalok, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 25 és 30 év

közötti álláskereső fiatalok jelentkezését, akik egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervezik. A

fiatalok a 2016 első felében meghirdetésre kerülő pályázatok keretében egyszerűsített pályázat

formájában igényelhetik a támogatást, legfeljebb 3 millió Ft erejéig, vissza nem térítendő

támogatás formájában, a vállalkozás elindításához és a működés megkezdéséhez kapcsolódó

költségeik kiegészítése céljából, 10% önrész mellett. Az első komponens pályázati felhívása

(GINOP-5.2.2) az alábbi linken tekinthető meg: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4386. A

GINOP 5.2.3 program pályázati felhívása 2016. április 5-én jelent meg, amely az alábbi linken

érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-fiatalok-vllalkozv-vlsa-vllalkozs-indtsi-

kltsgeinek-tmogatsa-cm-felhvs-1. A bemutatott programok mellett nyitottak vagyunk az

AmCham véleményére azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a programok minőségét, színvonalát

javítani.

26

VI. FEJEZET

Versenyképes oktatás

13. A magas hozzáadott értéket előállító cégek munkaerő-hiányának orvoslására a

Kamara támogatja a kompetencia-központú oktatási módszerek bevezetését és célzott,

rövidebb távú képzések elindítását.

A magas hozzáadott értéket előállító cégek a nagymértékű munkaerőhiány egyik fő okaként az

jelölhető meg, hogy a középfokú oktatásból, illetve a felsőfokú képzésből kikerülő diákok nem

rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek foglalkoztatásuk alapvető feltételei. Ilyen

kompetenciák többek közt a gépírás, a programozás vagy az idegennyelv-tudás.

a. Javasoljuk a kompetencia-központú oktatási módszerek bevezetése mellett a középfokú

végzettségűeknek célzott szakképzési és felnőttképzési programok elindítását. A szolgáltató

cégek támogatják a duális képzést, ugyanakkor, megítélésünk szerint egyedül a duális képzés

rendszerén keresztül nem biztosítható elegendő számú, szakképzett munkaerő.

b. A digitális technológia hatása miatt kiemelt figyelmet kell szentelni a felnőtt- és

szakképzésben a digitális írástudatlanság csökkentését célzó oktatási, képzési programoknak.

Minden ágazatban és szakmában a versenyképesség megőrzéséhez alkalmazkodni kell a

digitális technológia alkalmazása és terjedése nyomán kialakuló változásokhoz. Ahhoz, hogy a

digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket Magyarország kiaknázza, csökkenteni kell a

digitálisan képzetlen emberek számát. A felnőttképzésben kiemelten kell foglalkozni a digitális

írástudatlanság csökkentését célzó képzésekkel, ami a munkaerő-piaci érvényesüléshez is

közvetlenül hozzájárul. Megítélésünk szerint már rövid távon gyors megtérüléssel kecsegtet a

munkaerőhiánnyal leginkább érintett informatikai elvárásokat is támasztó munkakörök

igényeihez igazodó kompetenciaalapú, intenzív tanfolyamok indítása az elavult vagy hiányzó

IKT tudás megszerzéséhez.

c. Hosszú távon a magas hozzáadott értéket előállító cégek és a magyar gazdaság

versenyképessége szempontjából kulcskérdés annak megoldása, hogy a közoktatás több fiatal

– különös tekintettel az ezeken a pályákon sajnálatosan alulreprezentált nők – számára tegye

vonzóvá a matematika-természettudományos-műszaki-informatikai („MTMI”, angolul

„STEM”) karrierlehetőségeket.

AmCham vállalás: A cégek készek együttműködni a célzott képzések és tananyagok kialakításában

a felsőfokú duális képzés rendszere mellett a középfokú oktatásra, szakképzésre, valamint

felnőttképzésre vonatkozóan is.

Egyetértünk az a. pontban szereplő törekvéssel és részletes információt kérünk arra nézve, hogy

milyen vállalati igények jelentkeznek a kamara partneri körében. Jelezzük, hogy a felnőttképzési

törvény hatálya alatt az ún. B képzési körben engedélyeztetett szakmai programkövetelmények

alapján megvalósuló rövidebb képzésekhez állami és uniós támogatás, áfamentesség kedvezménye

igénybe vehető. Bővebben: http://szpk.mkik.hu/_frontend/index.php?module=page&id=1

A felvetés b. pontjával kapcsolatban jelezzük, hogy a digitális szakadék csökkentését célzó

GINOP 6.1.2 már futó kiemelt projektben elkészült a digitális írástudás tanulási eredmény

alapú keretrendszere (IKER) négy szintjének leírása. A projektben összesen 200 000 felnőtt fog

27

részesülni digitális írástudás fejlesztésben. Emellett a Digitális Oktatási és Képzési Stratégia

elkészítése is folyamatban van, amely a következő generáció digitális írástudását hívatott

biztosítani.

A c. pontban szereplő STEM képzés erősítését, a tehetséggondozást, valamint a 15., 16. és

17. pontban felsorolt oktatási fejlesztéseket (különös tekintettel a tanárképzésre) a tervezés

alatt álló GINOP 6.2.3 és GINOP 6.2.4. projektekben tudjuk erősíteni (tevékenységtől

függően pilot jelleggel), amelyhez szívesen vesszük az AmCham közreműködését.

14. A Kamara kész együttműködni a kormányzattal és a helyi önkormányzatokkal azon

javaslatok kidolgozásában, melyek a munkaerőkínálat kiszélesítését célozzák.

Javasoljuk a(z)

a. közszektorban leépített munkaerő átképzését;

b. külföldiek munkavállalásának megkönnyítését, többek közt a munkaerő-kölcsönzésen

keresztül nem EU-s állampolgárok foglalkoztatását;

c. szakképzett határon túli magyarok bevonását célzó program kidolgozását;

d. idősebb generációk foglalkoztatásának ösztönzését és az ehhez vezető mentalitásváltást;

e. atipikus foglalkoztatás ösztönzését, reagálva a lakosság rossz egészségi állapotára, így egyebek

mellett javasoljuk, hogy ne 40% rokkantság legyen a feltétel a fogyatékos foglalkoztatás

kritériuma.

Amennyiben valóban megvalósul a közszférában tervezett létszámleépítés, a Kormány szándéka

olyan programot indítani, amely segíti a leépítésre került munkavállalók elsődleges

munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. Kérjük az AmCham-et, hogy mérje fel partneri vállalati

körében a jelentkező igényeket, és adjon tájékoztatást azokról a jó gyakorlatokról, hogy az érintett

cégek más országokban hasonló célcsoportokat milyen (át)képzésbe, milyen módszerekkel,

milyen sikeresség mellett tudnak bevonni.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítése

érdekében Magyarország átültette (átülteti) az európai uniós jog által keletkeztetett

kötelezettségeit, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a Schengeni Vízum Kódex-el

összhangban a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések terén a külföldi munkavállalók

munkavállalásának megkönnyítése érdekében. Így a munkaerő kölcsönzés keretében történő

foglalkoztatás keretében történő harmadik országbeli állampolgárok tekintetében is rugalmasan, a

jogszabályok által meghatározott keretek között kíván a magyar Kormány e jogkörében eljárni.

A munkaerőpiaci statisztikák alapján az elmúlt néhány évben a Kormány intézkedéseinek

köszönhetően az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája számottevően javult. Az aktív

munkaerőpiaci eszközök, így a foglalkoztatási szerv által megvalósított „Út a munkaerőpiacra”

c. kiemelt projektek (GINOP 5.1.1, VEKOP 8.1.1) keretében kiemelt célcsoportnak

számítanak az 50 év feletti álláskeresők. Elhelyezkedésüket munkaerőpiaci szolgáltatásokkal,

képzéssel, valamint foglalkoztatást elősegítő bérjellegű támogatásokkal ösztönözzük.

28

Az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzését szolgálják „A rugalmas foglalkoztatás

elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási

módszerek bevezetése a munkáltatóknál” c. pályázatok (GINOP 5.3.1 és 5.3.2). A

intézkedések célja a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a munka és a magánélet

összehangolásának megkönnyítése. A GINOP 5.3.1 keretében azok a szolgáltató szervezetek

kerültek kiválasztásra, melyek megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, ezáltal

magas minőségű szolgáltatásokat tudnak biztosítani a vállalkozások szervezeti átvilágításához

(audit). A nyertes pályázók közösen kidolgozott, egységes módszertan alapján, összehangolt

módon végzik el a kis- és középvállalkozások átvilágítását (auditját) annak felmérése érdekében,

hogy milyen beavatkozások lennének szükségesek és lehetségesek rugalmas foglalkoztatási

formák és munkaszervezési megoldások bevezetéséhez. A célkitűzések szerint a kiválasztott

szolgáltatók hálózatot alkotva kísérik végig az átvilágítás, a megvalósítás és az utánkövetés

időszakát. A GINOP 5.3.2 a GINOP 5.3.1 pályázat során közös átvilágítási módszertan alapján

elkészített átszervezési/fejlesztési tervvel rendelkező kis- és középvállalkozások számára nyújt

támogatást a tervben foglaltak megvalósítására. Ennek során olyan tevékenységek támogathatók,

mint a munkaszervezet átalakítása, a rugalmas foglalkoztatási formák és munkaszervezési módok

bevezetése és az ezekhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb átalakítások megvalósítása, a HR

szakemberek és a döntéshozók képzése, a munkafolyamatok racionalizálása vagy a

gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló reintegrációja érdekében megvalósuló

intézkedések, valamint ezekhez kapcsolódó tanácsadó és támogató tevékenységek igénybevétele.

A projekteknek fontos részét képezi a megvalósult fejlesztések nyomon követése, monitoringja is.

A GINOP 5.3.1 pályázati felhívása az alábbi linken tekinthető meg:

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4388, valamint megjelent a GINOP 5.3.2 pályázat is, a

felhívás az alábbi linken érhető el: https://www.palyazat.gov.hu/ginop-532-16-a-rugalmas-

foglalkoztats-elterjesztse-a-konvergencia-rgikban-rugalmas-csaldbart-foglalkoztatsi-mdszerek-

bevezetse-a-munkltatknl. A javaslat második része, a megváltozott munkaképességűek

foglalkoztatásának kritériumrendszere az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe

tartozik.

15. A versenyképes munkaerő biztosítása érdekében jobb egyensúlyt kell megteremteni a

lexikális tudás és a versenyképességet meghatározó kompetenciák tanítása között.

A gazdasági élet szereplői felhívják a figyelmet a gyakorlatorientált idegen nyelvi és informatikai

oktatás, valamint a munkavállalóként való érvényesüléshez szükséges általános, szinte minden

munkakörben releváns, kompetenciákra.

A Versenyképes Oktatás konferencia során meghatározott kompetenciák, fontossági

sorrendben:

Együttműködés / Csoportmunka (Társaságkedvelés*)

EQ / Empátia / Kompromisszumképesség / Asszertivitás (Önszabályozás / Személyközi

érzékenység*)

Szakértelem / Természettudományos ismeretek / Lexikális tudás megtartása

Vállalkozó szellem (Önszabályozás / Ambíció / Kíváncsiság*)

Magasabb Önbizalom (Önszabályozás*)

29

Projektekben / folyamatokban való gondolkodás (Szisztematikusság*)

Gondolkodási / tanulási készség / nyitottság (Tanuláshoz való viszony /Szisztematikusság*)

* A kompetenciák mérése személyiséget mérő eszközökkel lehetséges. Zárójelben jelöltük az

egyik, ún. Big5 mérőeszköz skálaszintű felsorolását.

A fentiekhez kapcsolódóan az egyeztetés során az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:

a. Üdvözlendő lenne a kompetenciák már bemeneti szinten, azaz általános és középiskolai

osztályokban való mérése. A személyiséget mérő eszközök (pl. Big 5) alkalmazhatóak

lennének a kompetenciák mérésekor. A sikeresség ne kizárólag a lexikális tudás mérésének

mentén történjen meg, hanem a kompetenciák erősödésének mérése tekintetében is. A

motiváció és kompetenciák felmérése segítséget jelentene a diákok egyéni képzésének, egyéni

karrier útjának kialakításában.

b. A közoktatásban biztosítani kell a projektfeladatokban való munkavégzést a diákok számára,

hogy a fenti kompetenciákat erősítsék.

c. Biztosítani kell a fenti kompetenciák erősítésére létrejött legjobb megoldások

tudásmegosztását rendszerszinten. Számos modell és jó gyakorlat található az iskolákban,

javasoljuk ösztönözni ezek széles körű átvételét.

AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatok megújítják és kiterjesztik a Karrier Nagyköveti

Programot – amelynek keretében diákok látogatnak el cégekhez, hogy megismerjék a munkahelyi

folyamatokat és munkaköröket. A megújult program célja, hogy minél több tanárnak és iskolának

nyújtson betekintést a cégek világába és megismertesse az elvárt kompetenciák szerepét a

munkahelyeken.

2014 óta az NGM és az EMMI kormányzati és társadalmi szervezetek bevonásával azon

dolgozik, hogy egységes pénzügyi és vállalkozói ismeretekre vonatkozó ajánlást dolgozzon ki az

iskolák számára. Ennek egyik fóruma az EMMI és NGM által működtetett Ifjúság Szakmai

Egyeztető Fórum Forrásallokációs Munkacsoport, valamint az NGM által

kezdeményezett „Számoljunk a jövővel” pénzügyi és vállalkozási ismeretek oktatásáról

szóló program, amelyet az EMMI-vel és szakmai szervezetek bevonásával valósított meg.

A köznevelési fejlesztésekre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos fő felelősség az EMMI

kompetenciájába tartozik, de támogatjuk a megfogalmazott törekvéseket. Jelezzük, hogy szakmai

szintű tárcaegyeztetéseken felmerült annak lehetősége, hogy az általános iskolák végzős

évfolyamain egységes, standardok mentén szervezett kimeneti mérés valósuljon meg, amely az

iskolaválasztás, pályaválasztás rendszeréhez szorosan csatlakozna.

Mindezek mellett az NGM kezdeményezi az ún. Nyitott gyárak éjszakája programot, amely

elsősorban a tanulók, másodsorban szüleik és tanáraik számára hozná „testközelbe” a gazdálkodó

szervezetek világát. Mindezzel a szakképzésről és szakmunkás életpályáról alkotott sztereotípiák

kedvező megváltozását szeretnénk elősegíteni, csatlakozva a pályaorientációs rendszer

korszerűsítéséhez. Javasolnánk, hogy a kezdeményezéshez a kamara adja támogatását, és

cselekvően vonja be partneri körét.

30

16. A Kamara támogatja, hogy a munka világában alapvető elvárásként megjelenő

piacképes, gyakorlatorientált idegennyelv-tudás a közoktatásban is prioritással bírjon.

A piacképes nyelvtudás fontosságára fel kell hívni minden érintett figyelmét, hiszen ez ma

elengedhetetlen feltétele a munkavállalásnak, valamint a sikeres munkavégzésnek.

Annak ellenére, hogy ez az érintettek számára világos, mégis nagyon sok fiatal úgy kerül ki az

oktatási rendszerből, hogy nem rendelkezik használható nyelvtudással.

Ezen célhoz kapcsolódóan az egyeztetés során az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:

a. Az AmCham olyan társadalmi összefogást sürget, amelyben az oktatási szféra képviselői, a

döntéshozók, a szülők, tanárok és a diákok között megteremtődik egy konszenzusos álláspont

a nyelvtanulásról – „nyelvtanulási blueprint” – amely meghatározza, hogy mikor kell

elkezdeni a nyelvtanítást, ki és milyen mértékben finanszírozza, milyen oktatási eszközökkel

és módszerrel. Az érintettek közötti egyetértés és bizalmi viszony jó kiindulópont lenne a

hatékony és sikeres nyelvtanításhoz és nyelvtanuláshoz.

b. A nyelvoktatásban – hasonlóan az előző pontban megjelölt többi kompetenciához – a

közoktatásnak kulcsszerepe van. Ezért elsősorban a tanárok felé kell fordulni (már a

tanárképzés során), hogy a nyelvtanulás szerepét és értékét megfelelően közvetítsék a

fiataloknak, azaz ne a felvételi vagy diploma kötelezően teljesítendő feltételét lássák a

nyelvvizsga megszerzésében, hanem megértsék az idegen nyelvtudás, elsősorban az angol –

kulcsszerepét a mindennapi munkafolyamatokban.

c. A pedagógusokkal való egyeztetés alapján javasoljuk, hogy kiemelt figyelmet és támogatást

kapjon a nyelvtanárok nyelvi és metodikai továbbképzése. Javasoljuk megfontolni (i) a nyelvi

órák számának növelését, (ii) a 0. nyelvi évfolyam visszaállítását, valamint (iii) a

szakközépiskolákban a második nyelv oktatásának visszaállítását.

d. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a fiataloknak szóló TV műsorok, programok egy

része ne legyen szinkronizálva. Számos nemzetközi példa mutatja a nyelvtudás

megszerzésében milyen fontos szerepe van az idegen nyelven sugárzott adásoknak a fiatal

generációk életében. Itt fontos szempont, hogy egy jól bevált gyakorlat meghonosításáról van

szó, amelynek közép- és hosszútávon biztos a pozitív hozadéka, és egy olyan megoldás is

egyben, amely elérhetővé teszi az idegen nyelveket a fiatalok szélesebb tömegeinek.

AmCham vállalás: Az AmCham tagvállalatok új alapokra helyezik és folytatják a Nyelvi

Nagykövet Programot, amely során a cégvezetők középiskolai tanórák keretében beszélnek a

diákoknak a nyelvtanulás fontosságáról, az idegennyelv-tudás meghatározó szerepéről saját

karrierjükben. A program megújítása során be kell építeni egy, a diákok nyelvtanulási

motivációjáról szóló „needs assessment” alapú felmérés eredményeit, valamint intenzívebben be

kell vonni a szülőket és tanárokat a programba.

A felvetés c. pontjához kapcsolódóan a középfokú szakemberképzésben nem vitatjuk el az idegen

nyelvi képzés fontosságát. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a differenciálást, mivel a középfokú

végzettségű munkaerő foglalkoztatásának legfőbb kritériuma ma nem az idegen nyelvtudás,

hanem a megfelelő szakmai és munkavégzési kompetenciák megléte, különösen a kis- és

középvállalkozások szektorában. (A kis- és középvállalkozások 2013-2014. évi helyzetéről szóló,

31

kormányjelentés szerint a magyar gazdaságban az összes vállalkozás 99,8 %-a KKV szektorba

tartozik, sőt az összes vállalkozás 94,2 %-a mikró vállalkozás. A KKV vállalatok foglalkoztatják a

munkavállalók 72,5 %-át és a bruttó hozzáadott érték 54,4 %-át állítják elő.) Ugyanakkor

elismerjük, hogy az idegen nyelvi kompetenciák megléte fokozottan jelentkezik a nagyvállalati

szegmensben. Ezt felismerve az NGM az EMMI-vel, mint közoktatásért felelős tárcával

egyetértésben a szakgimnáziumi iskolatípusban jelentősen emelte az idegen nyelvi

oktatás óraszámát, és kiterjesztette azt a szakképző évfolyamokra, megcélozva, hogy a

kimenetkor a tanulók B2 szintű (középfokú) nyelvtudással rendelkezzenek.

A d. ponthoz kapcsolódóan jelezzük, bár nem tartozik NGM felelősségi körbe, hogy a szinkronos

tévénézés opcionálissá tételének jogszabályi hátterét már elkezdtük feldolgozni, illetve a

szakképzési szakterület rövid egyeztetést tartott a témában INFOTÉR informatikai egyesülettel.

17. A Kamara hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az IT az oktatás alapvető eleme legyen az

általános és középiskolákban.

Már az általános iskolában el kell kezdeni a megfelelő IT oktatást, annak érdekében, hogy a

fiatalok elsajátítsák a szükséges tudást, szakértelmet és készségeket, amelyeket a későbbi

munkahelyükön biztosan hasznosítani tudnak. Ezen cél eléréséhez a tanárképzésre kell nagy

hangsúlyt fektetni. A tudásközpontok kialakítása mellett az egyik fő cél a tömeges digitális képzés,

ezért javasoljuk, hogy a gépírás és a programozás a tanterv része legyen. Kiemelten fontos, hogy a

digitalizáció és az infokommunikációs technológiák a közismereti tantárgyak oktatásának és

tanulásának is szerves részét képezzék.

AmCham vállalás:

Az AmCham tagvállalatok által működtetett Nyelvi Nagykövet Programban és Karrier

Nagyköveti Programban az IT munkahelyeken betöltött szerepére fel kell hívni a tanárok és

diákok figyelmét.

Az AmCham tagok szívesen közreműködnek a felelős minisztériummal való konzultációban,

az IT oktatás fejlesztéséről (általános iskolától, középiskoláig).

Az NGM kiemelt figyelemmel kíséri az Ipar 4.0 (digitalizáció, ipar robotizálása)

témakörben az informatikai szektor munkaerő-piaci jelzéseit. A szakképzési szakterület kéri

a Kamarát, hogy partneri körében rendszeresen mérje fel a középfokú informatikai szakember

igényt és ehhez kapcsolódó képzési szükségletet, hogy ennek megfelelő tartalmi korszerűsítést

végezhessen az Országos Képzési Jegyzék IT vonatkozású szakképesítéseiben, illetve a képzési

kínálatot befolyásolhassa az iskolai rendszerű szakképzésben, akár bővítve a képzési kapacitásokat

az NGM fenntartásában működő Szakképző Centrumokban.

Tárcánk támogatja a tanárok továbbképzését és a legújabb, nemzetközileg sikeres oktatási

módszerek „importálását”, a szülőkkel való együttműködés hangsúlyozását, valamint az

informatikai szakember-képzés további bővítését.

32

VII. FEJEZET

Gazdaság és oktatás

18. A Kamara javasolja az oktatási és egészségügyi intézmények közvetlen

támogatásának lehetőségét és az idevágó adózás szabályainak módosítását (TAO,

szakképzési hozzájárulás).

A vállalatok a versenyképes gazdaság kiemelt pilléreként tekintenek az oktatási és az egészségügyi

rendszerre. A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályait úgy

javasoljuk módosítani, hogy a sport és kultúra mellett oktatási és egészségügyi intézményeket is

lehessen a TAO-n keresztül támogatni.

Javasoljuk továbbá, hogy a cégek a szakképzési hozzájárulásukkal közvetlenül támogathassanak

oktatási intézményeket.

Az elmúlt két évben a TAO rendszer bizonyította, hogy nagyon jól és hatékonyan működik a

sport támogatásában. A sport és kultúra mellett, az oktatás és egészségügy támogatására is

érdemes lenne kiterjeszteni a jelenlegi rendszert, mert vannak olyan multinacionális vállalatok,

amelyek belső szabályaival összeegyeztethetetlen a sport támogatása, ugyanakkor az egészségügy

és az oktatás támogatása ezen cégek vállalati kultúrája számára sem idegen. Ezzel a módosítással

több cég élhetne ezzel a lehetőséggel. Az oktatási és egészségügyi rendszerbe TAO-n keresztül

érkező plusz források ezeken a területeken jelentős fejlesztéseket eredményeznének, amely nagy

mértékben hozzájárulna az ország versenyképességének javításához.

Egyetértünk a javaslatban megfogalmazott céllal – az oktatás és az egészségügy

támogatásával –, azonban a megvalósítást nem a társasági adókedvezmény rendszerében

látjuk indokoltnak. Az összefoglaló anyag – több helyen – adott tevékenység előmozdítása

érdekében a társasági adókedvezmény kibővítését javasolja, amely ellentétesen hat az adórendszer

egyszerűsítését és a bürokrácia csökkentését célzó törekvésekkel (5. pont), ugyanis a kedvezmény

elszámolása, annak jogosságának igazolása újabb adminisztrációs terhet eredményezne mind a

támogatást nyújtó vállalatok, mind a kedvezményezett szervezetek részére.

A Tao. törvény 2014. november 27-étől hatályos rendelkezése szerint, amennyiben az adózó

felsőoktatási intézményt támogat – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelve – a

támogatás összegének 50%-ával csökkenthető a társasági adóalap, maximum az adózás előtti

eredmény összegéig, valamint az így nyújtott támogatás a vállalkozás érdekében felmerült elismert

költségnek, ráfordításnak minősül, mellyel nem szükséges megnövelni az adóalapot. A

kórházaknak és iskoláknak adott támogatással kapcsolatban – mely szabályozás kialakítását a

felsőoktatási támogatás adóalap kedvezményének mintájára vagy sporttámogatáshoz hasonlóan a

kórházakat/iskolákat támogató adózók számára elérhető adóról való rendelkezés formájában

tartanánk megvalósíthatónak – szükséges a költségvetési hatások megvizsgálása és annak

felmérése, hogy mely intézkedéstípus tudja a legmegfelelőbben és leghatékonyabban a célzott

hatást kiváltani az érintett területeken. A javaslat támogathatóságáról mindezen kérdések

megvizsgálását követően hozható döntés.

33

A szakképző iskolák számára a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját döntése alapján

közvetlenül átadható fejlesztési támogatás lehetősége 2012-ben (törvénymódosítással)

megszüntetésre került. Ennek egyik oka az volt, hogy az iskoláknak átadott pénzösszeg

megoszlása rendkívül egyenlőtlen volt – több támogatás nyújtására volt lehetőség azokban a

térségekben, ahol a gazdasági környezet fejlett volt, a magas foglalkoztatotti létszám miatt magas

volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege –, ezáltal nem csökkentek a szakképző

iskolák infrastrukturális feltételei közötti különbségek. A megszüntetés másik oka az Állami

Számvevőszék vizsgálata által kimutatott nagymértékű szabálytalan felhasználás volt; a 2007-2010.

között végzett ellenőrzések alapján a fogadott támogatási összeg 21%-a (több milliárd Ft)

minősült szabálytalan felhasználásnak, melynek egy része büntetőjogi kategóriába sorolható

szabálytalanság volt. Mindezekből adódóan a korábbi szabályokat egyelőre nem tartjuk

szükségesnek visszaállítani, de az MKIK bevonásával a témában szakmai párbeszéd kezdődött.

19. A Kamara felajánlja közvetítő szerepét az oktatási és a vállalati szféra

együttműködésének és tapasztalatcseréjének ösztönözésében, annak érdekében, hogy (i)

minél gyakorlatorientáltabb legyen a közoktatás és a szakképzés, (ii) a fiatalok

pályaorientációja a munkaerőpiac reális igényeihez igazodjon és (iii) a képzés a valós

szakmára készítse fel a fiatalokat.

Javaslataink az együttműködés támogatására:

a. A cégek véleményének figyelembe vétele a duális szakképzés feltételeinek kialakításakor,

annak érdekében, hogy mind több cég be tudjon kapcsolódni a programba.

b. A vállalatok számára magasabb adókedvezmény biztosítása, amennyiben helyi

gyakorlatorientált oktatási kezdeményezéseket közvetlenül támogatnak.

c. Korábbi kezdeményezések (TISZK, Bázis iskola program stb.) eredményeinek felülvizsgálata.

d. A 7 évente kötelező 120 órás képzésbe kapcsolódjanak be a cégek, a kormányzat alakítson ki

erre ösztönző szabályokat.

e. Nyári időszakban a tanárok dolgozhassanak cégeknél oly módon, hogy az beszámítson a

kreditekbe.

f. f. Tanári szakma anyagi megbecsülésének növelése annak érdekében, hogy az oktatókat a

vállalati oldal ne „vigye el”.

Javaslataink a pályaorientációra és a munkaerőpiac reális igényeire vonatkozóan:

a. Szülők által tartott előadás bevezetése az iskolában, amely során bemutatják munkájukat,

karrierjüket.

b. Szakmai napok indítása az iskolában a cégek bevonásával.

c. Céglátogatások szervezése, lebonyolítása mind a tanárok, mind a gyerekek és szülők részére,

amely javasoljuk, hogy számítson be a tanárok kreditrendszerébe.

Javaslataink a leendő szakmára való felkészülés kapcsán:

a. Javasoljuk iskolapszichológusok alkalmazását és érdeklődésszűrés végzését a diákok körében.

b. A tanulmányi időszak hosszabbítása mellett a „tematikus hetek” bevezetését, ahol diák és

tanár aktív résztvevőként ismerkednek különböző szakmákkal és újdonságokkal.

c. A tankönyvkészítés során javasoljuk a vállalatok nagyobb mértékű bevonását és az életszerű

példák alkalmazását.

34

AmCham vállalások:

Aktív szerepvállalás a kormányzat, a munkaerőpiac és az oktatási szféra igényeinek és

lehetőségeinek összehangolásában a felek kommunikációjának elősegítése által.

Az AmCham tagvállalatok folytatják és kiterjesztik a Karrier Nagyköveti Programot,

amelynek keretében tanárok és diákok látogatnak el cégekhez, hogy megismerjék a

munkahelyi folyamatokat és munkaköröket. Ennek elősegítés céljából javasoljuk, hogy a

tanárok esetében ez számítson be a kreditrendszerbe.

Tárcánk nyitott a Kamarával történő érdemi együttműködésre. Magyarország és

Németország között régóta olyan együttműködés áll fenn, amelynek hatása a magyar gazdaságban

is jelentősen érzékelhető. A német gazdaságban hosszú idő óta működnek a foglalkoztatásra is

pozitívan ható gyakornoki programok, illetve az ún. duális képzést (a tanulók szakmai,

elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó

szervezeteknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek) is Németország vezette be az

elsők között. Ezeket a gyakornoki programokat, illetve a duális képzést a németországi

vállalkozások javaslatára dolgozták ki, s Magyarországon is sikeresen működnek, így

megfontolásra javasoljuk, hogy az AmCham partneri körében található cégek is dolgozzanak ki

hasonló programokat és fokozzák részvételüket a duális képzésben. A szakképzési szakterület

tapasztalatai szerint a középfokú duális szakképzésben a nagyvállalatok aránya alacsonyabb, mint

az elvárható lenne. Az NGM igen erőteljes mintának tekinti a német vállalatok részvételét a

magyarországi duális képzésben és kívánatosnak tartaná, ha az AmCham partneri körében

működő vállalatok hasonlóan magas részvételi aránnyal és képzési minőséggel ösztönöznék a

magyarországi nagyvállalatok körét a szakképzésben, duális képzésben való részvételre.

Fentiek mellett a németországi vállalkozások olyan kérdőívet is megalkottak, amely annak

felmérésére szolgál, hogy a munkaerőpiac mely területén alakult ki munkaerőhiány. Ennek a

kérdőívnek az eredményei is tovább segítik a megfelelő szakmák, szakképesítések irányába

történő képzést, hozzájárulva így a munkaerőpiac keresleti-kínálati egyensúlyának fenntartásához.

Javasoljuk megfontolásra, hogy az AmCham partneri körében található vállalkozások is

dolgozzanak ki hasonló típusú kérdőívet.

Budapest, 2016. július 15.