„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs ......„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” Hallgatói

„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti

Pályaorientációs Portál felhasználó képzés”

Hallgatói tananyag

2. modul A pályakonzultáció gyakorlati alapjai

3. modul Önismeret jelentősége a pályaorientációban

4. modul Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban

5. modul Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001

A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése (2012-15)

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001

„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)

2

Témavezető: Emesz Ferenc

Közreműködők:

a PÁTESZ Kft. tanácsadói

a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével

Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 – „A pályaorientáció rendszerének

tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1089 Budapest, Kálvária tér 7.

www.munka.hu

www.ujszechenyiterv.gov.hu

PÁTESZ Kft.

2013

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


3

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


4

Előszó és rövid használati útmutató a

hallgatói tananyaghoz

Kedves Résztvevőnk!

A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó

képzés” című képzési program hallgatói tananyagát tartja a kezében. A TÁMOP-

2.2.2-12/1 kiemelt projekt Európai Uniós támogatásból, a Társadalmi Megújulás

Operatív Program (TÁMOP) keretében, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretében

valósul meg.

A hallgatói tananyag összhangban van a tréningen egymást követő elméleti

részek és gyakorlatok sorrendjével. Ha ebben a sorrendben a tréning folyamán

mégis kisebb módosításra kerülne sor, azt a csoportot vezető tréner jelzi majd

Önök felé.

Tananyagunkat úgy állítottuk össze, hogy minden gyakorlatnál ismertettük a

gyakorlat célját, a megvalósulás során felhasználandó feladatlapokat vagy

szerepleírásokat, valamint jegyzetelési lehetőséget biztosítottunk a legfontosabb

kérdések megválaszolására, a megállapítások rögzítésére.

Hangsúlyt fektettünk arra, hogy az elméleti anyagok, ábrák és gyakorlatok

egymástól jól elkülönülten, jól áttekinthető módon segítsék a tananyag

megértését és feldolgozását.

A tréner által előadott elméleti prezentációk diáit úgy helyeztük el a füzetbe, hogy

minden dia mellett kényelmesen tudjon jegyzetelni.

A tréninghez hasznos és kellemes időtöltést kívánunk:

a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály munkatársai

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


5

Tartalom

2. MODUL A PÁLYAKONZULTÁCIÓ GYAKORLATI ALAPJAI ........................... 8 2.1. BEVEZETÉS .................................................................................. 10

2.1.1 TRÉNERI BEMUTATKOZÁS, KÉPZÉS CÉLJA, KERETEI – GYAKORLAT: TRÉNERI

BEVEZETÉS ........................................................................................ 10

2.1.2 ISMERKEDÉS – RÉSZTVEVŐI BEMUTATKOZÁS ........................................... 14 GYAKORLAT: NYOMOZÁS ......................................................................... 14

GYAKORLAT: 4 AZONOSSÁG, 1 EGYEDISÉG ..................................................... 15 GYAKORLAT: KAPCSOLATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE (RÉSZTVEVŐI ELVÁRÁSOK, VÁLLALÁSOK

ÉS ESETLEGES FENNTARTÁSOK MEGBESZÉLÉSE) .............................................. 15

2.2 KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................. 18

2.2.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI ............................................................. 18

A) GYAKORLAT: HALANDZSA ..................................................................... 19 B) GYAKORLAT: UTASÍTÁSOK .................................................................... 19

2.2.2 NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................ 20

A) GYAKORLAT: NEM KOMMUNIKÁLNI NEM LEHET ............................................. 20 B) GYAKORLAT: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS A TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS . 20

KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................... 21

2.3 AKTÍV HALLGATÁS ......................................................................... 25

GYAKORLAT: TOLLADOGATÁS.................................................................... 25 GYAKORLAT: IGEN – NEM ......................................................................... 26

GYAKORLAT: AKTÍV HALLGATÁS ESETEK ........................................................ 28

AKTÍV HALLGATÁS ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................. 30

2.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ ................................................. 34

2.4.1 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ............................................ 34 GYAKORLAT: A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS TULAJDONSÁGAI, KÉSZSÉGEI, KÉPESSÉGEI

...................................................................................................... 34 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ÖSSZEFOGLALÁS ............................... 35

2.4.2 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ........................................... 38 GYAKORLAT: KONZULTÁCIÓ TÍPUSAI, MÓDSZERTANOK ÉS ESZKÖZÖK ....................... 38

PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS ............................. 42

2.5 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 45 3. MODUL ÖNISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ............... 46

3.1 ÖNISMERET ÉS KÉRDŐÍVEK KAPCSOLATA ......................................... 48

3.1.1 ÖNISMERET ................................................................................. 49

GYAKORLAT: KI VAGYOK ÉN? .................................................................... 51 3.1.2 KÉRDŐÍVEK HASZNOSSÁGA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ................................... 52

GYAKORLAT: ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE .................................. 52

3.1.3 KÉRDŐÍVEK ALKALMAZÁSA ................................................................ 61 GYAKORLAT: KÉRDŐÍVEK A GYAKORLATBAN ................................................... 61

3.2 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS .......................................................... 64

3.2.1 BEVEZETÉS A „KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS” CÍMŰ ALMODULBA ...................... 65

GYAKORLAT: PÁLYAPÓKER....................................................................... 65

3.2.2 A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI .......................... 65 ELŐADÁS: A KÉRDEZÉS ÉS A VISSZAJELZÉS FONTOSSÁGA, TECHNIKÁI ...................... 65

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


6

3.2.3 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ SORÁN .......... 75

GYAKORLAT: MIT LEHET RÓLAD TUDNI? ........................................................ 75

3.3 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 76

4. MODUL PÁLYAISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN .......... 78 4.1 ADATBÁZISOK ÉS SZŰRÉSI ISMÉRVEK A KÉPZÉS- ÉS FOGLALKOZÁS-

BEMUTATÓ ANYAGOKBAN .................................................................... 80

GYAKORLAT: TALÁLD MEG! ...................................................................... 81

4.2 PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ .................................................. 83

4.2.1 BEVEZETÉS A PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ ALMODULBA ................. 83

GYAKORLAT: ORSZÁG-VÁROS JÁTÉK, FOGLALKOZÁSOKKAL ................................. 83

4.2.2 HITELES PÁLYAISMERET ................................................................... 83 GYAKORLAT: HITELESEN A PÁLYÁKRÓL ........................................................ 83

4.3 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ............................................ 86

GYAKORLAT: KOMPLEX ESETEK ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSRE ................. 86

ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ÖSSZEFOGLALÁS ..................................... 87

4.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 93 5. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK JELENTŐSÉGE A

PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ....................................................................... 94 5.1 ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS .......................... 96

5.1.1 BEVEZETÉS AZ „ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS” CÍMŰ

ALMODULBA ....................................................................................... 96

GYAKORLAT: HÁTAMON A NEVEM ............................................................... 96 5.1.2 AZ ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS AZ ÖNMENEDZSELÉS ALAPFOGALMAI .......... 97

GYAKORLAT: TE HOGYAN? ...................................................................... 97 ÖNTÁJÉKOZÓDÁS ÉS ÖNMENEDZSELÉS ÖSSZEFOGLALÁS .................................... 98

5.1.3 KULCSKÉPESSÉGEK ...................................................................... 106

GYAKORLAT: MINIMUM ELVÁRT................................................................. 106

5.2 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS .............................................................. 107

GYAKORLAT: ÉLESBEN .......................................................................... 107 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÁS ................................................... 109

5.3 ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT TECHNIKÁK, IDŐORIENTÁCIÓ .................. 113

GYAKORLAT: MÚLT – JELEN - JÖVŐ ............................................................ 113 IDŐPERSPEKTÍVA KÉRDŐÍV ..................................................................... 113

IDŐORIENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................. 119

5.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS .............................................................. 120

5.5 A KÉPZÉS ZÁRÁSA ....................................................................... 121

GYAKORLAT: AZ ELVÁRÁSOKTÓL A TANULSÁGOKIG .......................................... 121

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ............................................ 123

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ........................................................... 125

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


7

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


8

2. modul

A pályakonzultáció gyakorlati alapjai

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


9

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


10

2.1. Bevezetés 2.1.1 Tréneri bemutatkozás, képzés célja, keretei – Gyakorlat: Tréneri

bevezetés

1. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

2. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

3. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


11

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti

Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” c. programja (1. dia) a TÁMOP-

2.2.2–12/1 kiemelt projekt keretén belül valósul meg. A kiemelt projekt a Nemzeti

Munkaügyi Hivatal (és jogelődjeinek) pályaorientációs, életpálya-tanácsadási

fejlesztéseire, illetve szolgáltatási tapasztalatára építve azt a célt tűzte ki, hogy

megújítsa és minden állampolgár számára elérhetővé tegye a pályaorientációs

eszköz- és szolgáltatáskészletet, ezáltal segítse a tanulás és a munka világában

hozott döntéseket. A hatékonyan működő pályaorientációs rendszer hozzájárul a

polgárok munkaerő-piaci esélyeinek javításához, az állampolgári

alkalmazkodóképesség növekedéséhez, illetve az oktatási rendszer gazdasági

igényekhez való közelítéséhez. A projekt céljai között, képzésünk szempontjából

releváns eszközfejlesztések – portálfejlesztés és foglalkozás-bemutató eszközök

(filmek és szöveges anyagok), szakemberfejlesztés és képzés, szakmai

támogatás biztosítása, szakpolitikai és módszertani fejlesztések szerepelnek. A

projekt megvalósulásának időszaka 2012. június 1. - 2015. május 31.


képzés”-en tervezetten 4000 fő vesz részt országszerte, a szociális, a munkaügyi

és az oktatási szférából. A nagy létszám és az egységes tananyag azt a célt

szolgálja, hogy amennyiben Magyarországon bárki pályaorientációs tartalmú

konzultációt kér, egységes és magas színvonalú támogatást kapjon egyéni,

egész életen át tartó tanulási folyamatában.

A képzés egésze során a résztvevők pályaorientációs feladataik ellátásához

szerezhetnek ismereteket és fejleszthetik készségeiket. Akkor tekinthető

sikeresnek a tanulásuk, ha a pályaorientációs tevékenységük során felismerik a

hozzájuk forduló tanácskérők életpálya-vezetési problémáját, illetve igényére és

személyére szabottan tudnak neki segítséget adni, a Nemzeti Pályaorientációs

Portálon (NPP) alkalmazható eszközök (pl. önértékelő kérdőívek, pályaismereti

és munkaerő-piaci ismeretekben történő öntájékozódást támogató keresők)

segítségével.


képzés” öt modulból épül fel:

I. modul: „Pályaorientációs alapismeretek” e-learning módszertanra épülő

tananyagot a résztvevők önállóan, tutor segítségével sajátították el –

sikeresen.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


12

A II-V. modul összesen egy 20 kontaktórás képzés, amelyen most vesznek

részt. Ezeknek témái és követelményei:

II. modul: „A pályakonzultáció gyakorlati alapjai”. A tananyag elsajátításával a

résztvevők képesek lesznek elhelyezni pályaorientációs munkájukat egy

tágabb kontextusban, felismerni saját kompetenciahatáraikat, szerepkörüket,

illetve megérteni, hogy munkájukra ki, illetve mi van/lehet hatással. Tudják

majd, hogy kérdés, nehézség esetén kihez és milyen fórumon lehet fordulni,

továbbá képesek lesznek párbeszédre a szakmai protokoll kérdésköreit

illetően. Meg tudják fogalmazni tapasztalataikat, kérdéseiket, kétségeiket.

Alkalmazni tudják a konzultáció alapvető formáit, módszereit és technikáit,

illetve megtervezik a konzultáció folyamatát, felépítik és sikeresen

lebonyolítják azt. Képesek lesznek ismertetni és alkalmazni a

pályaorientációs konzultáció szempontjából releváns, a Nemzeti

Pályaorientációs Portálon található pályaorientációs eszközrendszereket.

III. modul: „Önismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul végére a

résztvevők képesek lesznek különböző szituációkban helyesen alkalmazni,

önállóan felvenni és kiértékelni releváns pályaorientációs kérdőíveket,

valamint a kérdőívek alapján konzultációs helyzetben helyesen alkalmazni

visszajelző- és kérdezési technikákat. Képesek lesznek döntési helyzetekben

kijelölni a kérdőívek alapján képzési- és foglalkozási irányokat. Az ön- és

emberismeret birtokában felismerik majd a különböző típusú

személyiségeket, és azokhoz alkalmazkodó helyes technikákat fognak

alkalmazni. Megismerik, helyesen értelmezik és alkalmazzák a Nemzeti

Pályaorientációs Portál (NPP) által kínált kérdőíveket.

IV. modul: „Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul során

elsajátított ismeretek és készségek birtokában a résztvevők megfelelő

pályaorientációhoz kapcsolódó adatbázisokat tudnak alkalmazni a különböző

konzultációs helyzetekben, felhasználják és alkalmazzák a releváns

információforrásokat, különbséget tesznek és szűrnek az információk között,

magabiztosan használnak képzés- és foglalkozáskínálatot bemutató

eszközöket. A tanácskérő személyiségét figyelembe véve objektív

iránymutatást adnak, ismertetik a pályaismeret jelentősége szempontjából

releváns információforrásokat. Szükség esetén felismerik és alkalmazzák az

ellenállás- és konfliktuskezelés technikáit. Eligazodnak a pályaismerethez

kapcsolódó osztályozási rendszerek és a Nemzeti Pályaorientációs Portál

foglalkozás-bemutató eszközei között. Adekvát módon tudják alkalmazni az

NPP által kínált pályaorientációs eszközrendszert, a megfelelő

adatbázisokat.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


13

V. modul: „Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban”. A

modul végére a résztvevők képesek lesznek alkalmazni az egyes

célcsoportokra, illetve helyzetekre szabott álláskeresési technikákat, valamint

öntájékozódási, önmenedzselési módszereket. Képesek lesznek a

tanácskérő öntájékozódását elősegíteni, képesek lesznek adekvát módon

igénybe venni a Nemzeti Pályaorientációs Portál vonatkozó tartalmait,

valamint ezen ismereteket és készségeket hatékonyan átadni.

Az elkövetkező napokban a tréning résztvevői tapasztalati tanulással fogják

elsajátítani a tananyagot, amely a tréning módszer sajátosságaira épül. A

tapasztalati tanulás folyamatmodelljét David Kolb írta le. Ez ma is modellként

szolgál a tréningeken készségek fejlesztésére, viselkedések és szokások

formálására. A folyamatmodell négy szakaszból áll, amelynek első szakasza a

konkrét tapasztalat és cselekvés. Ezt követi a megfigyelés és reflektálás, majd az

új koncepció létrehozásának szakasza. A folyamat utolsó fázisa a tanultak

kipróbálása. A tapasztalati tanulást akkor éri el valaki, ha felismeri, hogy a

megtanult magatartásokat, cselekvéseket milyen különböző szituációkban tudja

hasznosítani. (Légrádiné, 2006)1

David Kolb tapasztalati tanulás modelljének (Kolb, 1984)2 egyszerűsített

változatát az alábbi ábrán tekintheti meg.

Minden modul zárásaképpen egy ellenőrző, négy kérdéses tesztsor megoldása

(minimum 60%-os eredménnyel) szükséges a résztvevők következő modulra

történő lépéséhez. A képzés végén szummatív értékelésként cselekvési terv

készítése az elvárt követelmény. A tanúsítvány megszerzéséhez a cselekvési

terv esetében ugyancsak legalább 60%-os eredményt kell elérni.

A képzés időbeosztását a Napirend tartalmazza (3. dia):

Eredményes munkát kívánunk!

1 Légrádiné Lakner Szilvia (2006): Tréningmódszer a felsőoktatásban. In: Tudásmenedzsment, 1. szám, 60-

67. old. 2 Kolb, David A. (1984): Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. New

York, Prentice-Hall, Engelwood Cliffs

Konkrét tapasztalat és

cselekvés

Megfigyelés és reflektálás

Új koncepció létrehozása

Új helyzetekben való kipróbálás

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


14

2.1.2 Ismerkedés – Résztvevői bemutatkozás

A következőkben lehetőségük lesz a részletesebb bemutatkozásra. Szakmai

tapasztalataikról, a pályaorientációhoz való kapcsolódásukról, illetve szabadon

választott témákról (mint például szabadidő eltöltése, család, stb.) beszélhetnek.

Ennek segítségével jobban megismerhetik egymást.

Gyakorlat: Nyomozás

Cél - A gyakorlat célja egymás alaposabb megismerése, az előzetes

ismeretek, tudás felmérése pályaorientációs témában.

Keressen valakit a csoportból, aki(nek)…

Állítás 1. 2. 3.

1. … gyerekkorában állatorvos szeretett

volna lenni

2. … éjszaka szeret tanulni

3. … pályaváltó

4. … már szerepelt a tévében

5. … űz valamilyen extrém sportot

6. … végzett már pályaorientációs

tanácsadást

7. … ismeri a Nemzeti Pályaorientációs

Portált

8. ... szeret szabadban dolgozni

9. ... játszik valamilyen hangszeren

10. … szokott rajzolni/festeni

11. … tud legalább 3 foglalkozást, amiben

benne van az „ács” betűkombináció

12. … este 9 órakor már elmegy aludni

13. … a munkahelye foglalkoztat

fogyatékos személyt

+1 … végzett már önkéntes munkát

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


15

Gyakorlat: 4 azonosság, 1 egyediség

A gyakorlat során kiscsoportban, beszélgetve ismerkedhetnek meg a csoport

tagjaival, majd nagycsoportban megoszthatják felismeréseiket. A beszélgetés

során kiscsoportjának tagjaival négy azonos és egy eltérő, csak Önre jellemző

(egyedi) tulajdonságot keressen. Gondoljon pl. az e-learning tananyag önismereti

részeire: milyen érdeklődésű, milyen képességei vannak stb.).

Cél – A gyakorlat célja a további, mélyebb szintű, közvetlenebb és

személyesebb ismerkedés .

Azonosság: ...................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

Eltérés: .........................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


16

Gyakorlat: Kapcsolati szerződés megkötése (résztvevői elvárások,

vállalások és esetleges fenntartások megbeszélése)

A tréning legelején fontos a kapcsolati szerződés megkötése: a résztvevők és a

tréner közösen fogalmazzák meg azokat az értékeket, hozzáállásokat és

tevékenységeket, amelyek mentén együtt fognak dolgozni a képzés során.

Cél – A gyakorlat célja a képzés tartalmi és formai kereteinek közös

átgondolása, a közös munka alapjainak lefektetése és elfogadása, a

bizalmi légkör kialakítása.

Kérjük, fogalmazza meg a képzéssel kapcsolatban felmerülő elvárásait,

vállalásait, illetve esetleges fenntartásait:

milyen elvárásokkal érkezett?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

milyen vállalásokat tudna tenni a közös munka érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

vannak-e fenntartásai, és ha igen, mik azok?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


17

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


18

2.2 Kommunikáció A pályaorientáció egyik alapvető eszköze a kommunikáció: megteremteni a

kapcsolatot a tanácskérővel; beszélgetések mentén támogatni és mélyíteni a

tanácskérő önismeretét, pályaismeretét és munkaerő-piaci ismereteit. Ugyancsak

a sikeres pályaorientáció feltétele, hogy a pályaorientációs konzulens

szakmatársaival folyamatos és jó kapcsolatot tartson fenn különböző szakmai

fórumokon. Ezeken a kapcsolatokon keresztül, kérdéseire az asszertív

kommunikáció segítségével kaphat választ. Ez indokolja, hogy A

pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modult a kommunikáció témájával

indítjuk.

A Kommunikáció almodul/tanegység gyakorlatai a kommunikáció sajátosságaira

hívják fel a figyelmet, a verbális csatorna mellett jelenlévő, további fontos

üzenetközvetítő csatornákra: a vokális, a nonverbális és a szimbolikus

kommunikációs csatornákra.

A tanegység célja, hogy a végére a résztvevők képesek legyenek a megfelelő

kommunikációs technikákat (annak verbális és nonverbális elemeit) tudatosan

alkalmazni későbbi konzulensi szerepükben, például felismerni a tanácskérők

nonverbális kommunikációs üzeneteit. Ezen felismerésekkel a későbbiekben

szakmailag magasabb minőségű konzultációt tudnak folytatni.

2.2.1 A kommunikáció csatornái

Kérem, fogalmazza meg saját szavaival, mit ért kommunikáción?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

A kommunikáció alapkérdései:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

A kommunikáció folyamata:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


19

Kommunikációs axiómák:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

Kommunikációs csatornák:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

A) Gyakorlat: Halandzsa

Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének

tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja

gyakorlatorientált feladatokon keresztül.

Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

B) Gyakorlat: Utasítások

Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének

tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja

gyakorlatorientált feladatokon keresztül.


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


20

2.2.2 Nonverbális kommunikáció

A) Gyakorlat: Nem kommunikálni nem lehet

Cél – A gyakorlat célja annak megfogalmazása, hogy különböző

szinteken folyamatosan kommunikálunk magunkról, gondolatainkról ,

érzelmeinkről, valamint annak felismerése, hogy a saját prekoncepciók,

elképzelések, vélelmezések valóságtartalmát fontos és érdemes

önreflektív módon felülvizsgálni.


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

B) Gyakorlat: Nonverbális kommunikációs eszközök és a

térközszabályozás

Cél – A gyakorlat célja, hogy annak során a verbális elemek

kizárásával a résztvevők megtapasztalják a nonverbális

eszközöket és a térközszabályozást interperszonális

kommunikációs helyzetben.

A proxemika, azaz térközszabályozás, az ember társadalmi és személyes terét

vizsgálja, elnevezése Edward Hall, amerikai kutatótól származik. Megfigyelések

és tudományos vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy kommunikációs jelentősége

van annak a távolságnak, amelyet az emberek beszéd közben egymás között

tartanak.


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


21

Kommunikáció összefoglalás

4. dia

Jegyzeteim

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

5. dia

Jegyzeteim

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

„A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Az üzenetek

formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek jelentését

többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp azért hoznak létre, hogy ezt a

jelentést hordozzák. Az ilyen „üzenetesemények" segítségével történő interakció

az ember humanizációs folyamata.”3

Kommunikálni valójában annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni. Nem

elsősorban „információk” átadásáról van szó, bár a kapcsolatteremtés egyik

velejárója mindenképpen az, hogy információkhoz jutunk. Fontos hangsúlyozni,

hogy az emberi kommunikációnak a valamennyi csatornán áramló jelsorozata

csak mintegy 10%-ban tartalmaz szűkebben vett „információt”, tehát jeleinek

mintegy 90%-a kapcsolatfenntartó funkciójú! Ezekben a jelekben mélyebb emberi

információ is rejtőzhet, mint a szavak puszta jelentésében. A beszéd üzenete

3 Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II.

Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


22

pusztán az emberi kommunikáció jéghegyének csúcsa, ily módon a nagyobb

rész – a 90% – az emberi kommunikáció nonverbális tartománya.

Shannon-Weaver kommunikációs modelljében, amely a kommunikáció

matematika elméletből való megközelítése, alapvetően (4. dia) két kommunikáló

fél található: az egyik küldi az információt (adó, címző, feladó, küldő, alkotó), a

másik veszi (vevő, befogadó, hallgató).

A kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ez a

stimulálás. Az információforrást külső vagy belső inger éri, ami kiváltja az

üzenetátadás szándékát.

Az információtovábbítás két végpontja között a csatorna létesít kapcsolatot.

Lehet közvetlen vagy interperszonális, ill. közvetett (pl: médiakommunikáció).

Ha a csatorna nagyon zajos, akkor sok információ elveszhet vagy torzulhat. A

kommunikációs zajok a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait

jelentik, és csökkenthetik az üzenet befogadásának hatékonyságát.

Fajtái:

- csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba);

- környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj);

- szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris

hiba, fogalmazási- vagy beszédhiba), redundáns információ (az

értelmezhetőséghez szükségesnél több, már zavart keltő mennyiségű

információ továbbítása).

A kódolási eljárás során nem elég az információt csupán kódolni, az is

szükséges, hogy a vevő számára is értelmezhető formában jelenjen meg a

kommunikáció. Ezért az átvitt információt vissza kell alakítani, mégpedig egy

dekódoló segítségével.

A visszacsatolás a kommunikáció visszaható folyamata, amikor az üzenet

befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a

dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott

csatornán keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Amennyiben nincs

visszacsatolás, nem beszélhetünk kommunikációról, csak közlésről!

Az emberek közötti (interperszonális) kommunikáció törvényszerűségeit a

következő öt axióma írja le: 4

Nem kommunikálni nem lehet –viselkedésünk maga a kommunikáció. Az

összes emberi viselkedés kommunikáció, hisz minden megnyilvánulásunk jelent

4 Paul Watzlawick, Don Jackson, Janet Beavin, Pragmatics of Human Communication, W. W. Norton &

Company; 1967

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


23

és üzen valamit. Mivel nem viselkedni lehetetlen, ezért nem kommunikálni is

lehetetlen.

Minden kommunikáció egy tartalmi és egy viszonyt meghatározó szintből

áll – a tartalmi szint az információt (adatot) adja, a viszonyszint az értelmezést,

azt hogy hogyan kell értelmezni az „információs” szintet.

A két fél kommunikációs viszonyának nézőpontját a kommunikációs

folyamat tagolása határozza meg - a kommunikáció során mindkét fél saját

viselkedését a másik fél viselkedéséhez viszonyítja. Ez állandóan alakítja a

köztük lévő viszonyt, és ciklikussá teszi a kommunikációt.

Az emberi kommunikáció egyaránt tartalmaz digitális és analóg érzékelést -

a digitális jelek a kimondott szavak, ám a kommunikáció nem csak ezekből a

kimondott szavakból áll, hanem nonverbális jelekből is.

A kommunikációs folyamat vagy egyenrangú (szimmetrikus) vagy

egyenlőtlen (kiegészítő) - ezt a két fél közötti viszony határozza meg, azaz,

hogy két egyenrangú fél vesz-e részt a kommunikációban vagy közöttük alá-

/fölérendeltségi viszony áll-e fenn.

A kommunikáció csatornái (5. dia) csoportosíthatók aszerint, hogy tudatosak

vagy nem tudatosak (a ppt ábra jobb, ill. bal oszlopa), illetve, hogy verbálisak,

vagy nem (non)-verbálisak (a ppt ábra felső, ill. alsó sora). Fontos, hogy a nem

tudatosak tudatosíthatók, akár akkor, ha mi kommunikálunk, akár akkor, ha más

kommunikációját akarjuk dekódolni.

Charlie Chaplin némafilmjeire gondolva megállapíthatjuk, hogy a jó színész nem

az, aki jól mondja el azt, amit kell, hanem ha mozgásával és gesztusaival át tudja

adni mondanivalóját. Darwin „Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatnál”

című könyvének (1872) hatására indult el a testbeszéd és a mimika vizsgálata.

Mehrabian 1950-ben tette közzé tanulmányát, melyben kifejti, hogy a

kommunikációs üzenet 7%-a megy át verbális, 38%-a vokális, és 55%-a

nonverbális úton. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy vannak velünk

született, vannak öröklött, és tanult kommunikációs elemek. A mosoly (a

csecsemő 4-6 hét után már mosolyog) velünk született kommunikációs elem, de

a fejrázás a „nem” kifejezésére például tanult.

A Verbális kommunikációs csatornához tartozik a szavak jelentése és a tartalom,

amit általuk szeretne kifejezni a küldő.

A vokális kommunikációhoz tartoznak azok az elemek, amelyeket a hangunkkal

fejezünk ki. A hangsúllyal lehet például a kétkedésünket kifejezni, a hangerővel

és a szünetekkel a mondanivalónkat hangsúlyozni, a tempó pedig üzenhet az

érzelmi állapotunkról (pl. gyors: izgatottság, fontos téma).

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


24

A szimbolikus csatorna elemei közé tartozik, ahogyan a küldő megjelenik: pl.

ápoltság, öltözködés, kiegészítők stb. Gondoljunk csak arra, hogy az első

benyomásunkat a másik ember kisugárzása, kinézete alapján alakítjuk ki.

A kommunikációs csatornák talán legizgalmasabb része a testbeszéd. Ebben a

témában is rendkívül sok kutatás történt, és ezeket felhasználva tudjuk

értelmezni a másik fél másodlagos üzeneteit, vagy akár tudatosan felkészülni egy

fontos helyzetben történő kommunikációra (pl. előadás tartása, interjú helyzet

stb.). Ezt bővebben az 5. modul során tárgyaljuk. A gesztusainkkal és

mimikánkkal alá tudjuk támasztani a mondanivalónkat, vagy gyengíteni tudjuk

annak fontosságát, hitelességét stb. A szemkontaktus a bizalmat tudja erősíteni,

ugyanígy az érintés is. A bőr a küldő érzelmi állapotáról ad jelzéseket: a pirulás,

az izzadás jelentheti, hogy a küldő feszült helyzetben van, a tágult pupilla

jelentheti az izgatottságot, érdeklődést. Fontos ugyanakkor, hogy az egyes

testbeszédbeli elemek kultúránként is, egyénenként is változóak. A mediterrán

kultúrákban pl. a térköz (személyes, ill. intim zóna, azaz, hogy mennyire kerülünk

fizikai közelségbe kommunikációs partnerünkkel) sokkal kisebb, mint pl. a japán

kultúrában.

A kommunikáció értelmezésére három fontos szabály létezik:

- a gesztusokat együttesen kell értelmezni, nem pedig kiragadva;

- fontos az összhang a verbális és a nonverbális jelek között;

- az értelmezésnél az is fontos, hogy milyen környezetben, kontextusban

hangzik el az adott üzenet.

Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait (a szem pontja, a

szemöldök és a száj vonalai) használjuk fel az érzelem kifejezésére, ráadásul ez

ösztönösen működik. A különböző kultúrákban az alapérzelmek (az öröm, a

szomorúság, a harag, az undor, a félelem, a meglepettség) ugyanúgy jelennek

meg az arcon.

Pályaorientációs konzulensként a tiszta kommunikáció (verbális és nonverbális

elemek összhangja), illetve a tanácskérői kommunikáció egyes elemeinek

tudatos figyelemmel kísérése nagyban hozzájárul az eredményes

konzultációhoz. Fontos tehát egyrészt, hogy amennyiben a konzulens ellentétes

üzeneteket vél felfedezni a tanácskérő által mondottak és a metakommunikációja

között, azt kezelje (pl. kérdezzen rá, jelezzen vissza stb.). Másrészt a saját

kommunikációjára is tudatosan figyelhet a bizalmi légkör kialakítása érdekében,

pl. ha hangsúlyozni kíván valamit, vagy bátortani szeretné a tanácskérőt, stb.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


25

2.3 Aktív hallgatás A pályaorientációs konzultáció során elengedhetetlen a jó konzulens-tanácskérő

kapcsolathoz, hogy a konzulens megértse a tanácskérő helyzetét, gondolatait,

érzéseit. Ennek eszköze az aktív hallgatás készsége, amely elsajátítható,

gyakorolható. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című

modul az aktív hallgatás témájával is foglalkozik.

Az almodul/tanegység egy aktivizáló gyakorlattal kezdődik, ahol a legfontosabb

az egymásra figyelés. Az ezt követő gyakorlat azt a különbséget mutatja meg,

hogy mi történik, amikor a saját gondolatainkat, érzelmeinket nem szorítjuk

háttérbe, és mi történik, amikor ezt tudatosan megtesszük. Zárásképpen a

pályaorientációs folyamatban alkalmazható kommunikációs technikákat

gyakoroljuk.

Az Aktív hallgatás tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők ismerjék az

aktív hallgatás fogalmát, fontosságát, és képesek legyenek annak eszközeit

tudatosan alkalmazni.

Gyakorlat: Tolladogatás

Cél - A gyakorlat célja az aktív hallgatás témájára való

ráhangolódás.


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


26

Gyakorlat: Igen – nem

Cél - A gyakorlat célja, hogy Önök megértsék egymást és a

felmerülő véleménykülönbségek közelítsenek egymáshoz. Cél,

annak felismerése, hogy a felszínen megjelenő

ellenvélemények mögött általában nem olyan mély az ellentét,

ha valóban odafigyelnek a másikra és egymás megértésre

törekednek.

6. dia

Jegyzeteim

1. .................................................................

2. .................................................................

3. .................................................................

4. .................................................................

5. .................................................................

6. .................................................................

7. .................................................................

8. .................................................................

Kérdések a gyakorlat feldolgozásához:

Sikerült-e közelíteni a véleménykülönbségeket? Amennyiben igen, miként?

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

....................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


27

Mitől volt könnyű/nehéz ez a feladat?

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

......................................................................................................................................

....................................................................................................................................

Mitől könnyű/nehéz a másikra való odafigyelés a mindennapokban?

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

......................................................................................................................................

....................................................................................................................................

Milyen tanulságok vonhatók le ebből a gyakorlatból a pályaorientációs

konzultációra vonatkozóan?

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

......................................................................................................................................

....................................................................................................................................

Legfontosabb gondolatok a gyakorlat elvégzése során:

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

....................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


28

Gyakorlat: Aktív hallgatás esetek

A pályaorientációs konzultációs helyzetet középpontba helyező feladatlap

kitöltése, az aktív hallgatás gyakorlására.

Cél – A gyakorlat célja, hogy Ön képessé váljon az aktív hallgatás

eszközeinek alkalmazására pályaorientációs konzultációs

helyzetben.

Feladatlap:

Az alábbiakban pályaorientációs konzultáció során elhangzott tanácskérői

mondatokat talál. Válaszoljon írásban konzulensként a tanácskérőnek a

megadott kommunikációs eszköz használatával!

1. „Édesanyám azt szeretné, ha közgazdász lennék, édesapám viszont azt

szeretné, ha beállnék hozzá a lakatosműhelybe.”

Parafrázis: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

2. „Nem tudom, hol keressek hozzá információt, már annyi időt töltöttem

a gép előtt!”

Korlátozás: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

3. „Nem hiszem, hogy felvennének a főiskolára!”

Nyitott kérdés: ...........................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

4. „Nagyon szeretnék orvos lenni. (…) Múltkor egy barátommal fociztunk,

aki közben elesett. Hát én majdnem elájultam a horzsolás láttán!”

Konfrontáció: .............................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


29

5. „Kitöltöttem a „Kompetencia” kérdőívet, viszont az az eredmény,

biztos, hogy nem igaz!”

Blokkolás: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

6. „Nem tudom, hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy eszem ágában

nincs továbbtanulni!”

Kiemelés: ..................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

7. „Nem hiszem, hogy ön tudna nekem segíteni.”

Én-közlés: .................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

8. „Ennyi év kihagyás után, nem csodálkozom, hogy egy munkahely sem

lát szívesen!”

Érzelem-visszatükrözés: ...........................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

9. „A gyerekem nem ért semmihez, folyton csak a haverokkal lóg, és

egyfolytában pénzt kér. Menjen el dolgozni, keressen egy kis pénzt,

aztán meglátja, hogy mi sem lógatjuk a lábunkat!”

Összekapcsolás: .......................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

10. „A kémia érdekel, de sajnos abból sem kapok sosem ötöst!”

Támogatás: ...............................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


30

Aktív hallgatás összefoglalás

7. dia

Jegyzeteim

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

8. dia

Jegyzeteim

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

.....................................................................

Egy közös vélemény, együtt gondolkodás kialakításához tudni kell a másik fél

igényére figyelni, a jó ötletet meghallani, követni, szükség esetén a sajátot

elengedni. Ez a fajta figyelem és alkalmazkodás a pályaorientációs konzultáció

sikerességének is az egyik alapfeltétele.

Három kiemelten fontos dolog, amit az aktív hallgatásról tudni kell:

Szeretjük, ha meghallgatnak minket, mert ez növeli az

önbecsülésünket.

A kérdezés és az aktív hallgatás, egyazon érem két oldala. Ha jól

tudunk kérdezni, akkor képesek leszünk figyelni is. Ennek magyarázata

az, hogy a figyelmes hallgatás aktív, nem pedig passzív folyamat.

Ha látszik rajtunk, hogy figyelünk, ez arra bátorítja a másikat, hogy még

többet mondjon.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


31

Amikor a másikat hallgatjuk, a következőket tesszük:

Felfogjuk a másik által kibocsátott hangokat és jeleket.

Felismerjük a kódokat (szavakat, zsargonokat, szófűzést, mosolyt,

gesztusokat stb.), amelyeket a másik alkalmaz gondolatainak

közvetítésére.

Kétféle módon integráljuk ezeket a kódokat: először úgy, hogy a

részinformációk egységes üzenetbe állnak össze, másodszor pedig

integráljuk az új üzeneteket a memóriánkban már tárolt adatokkal, ami

lehetővé teszi, hogy elemezzünk, bíráljunk, egyetértsünk, ne értsünk

egyet stb.

Elraktározzuk az új információt, méghozzá úgy, hogy tetszés szerint

újra felidézhessük, és összekapcsolhassuk más információkkal,

különböző célú felhasználásra.

Figyelmünket jelezheti, hogy kérdéseket teszünk fel, összefoglalunk,

ellenőrizzük, helyesen értettük-e, amit mondott a másik fél. Eltávolítunk minden

akadályt a felismerés, az integrálás, az elraktározás útjából.

A támogató környezet minden segítő kapcsolat alapfeltétele. A bizalmat sugárzó

légkör segíti a tanácskérőt mind saját problémájának tisztább

megfogalmazásában, mind a megoldás megtalálásában, hiszen azt éli meg, hogy

önmaga lehet, teljes személyisége (erősségeivel, kétségeivel és kérdéseivel

együtt) elfogadást élvez.

Ezen elfogadó légkör megteremtésének egyik eszköze az aktív hallgatás (7.

dia), amely nemcsak egy kommunikációs eszközrendszer, hanem hozzáállás is.

Az aktív hallgatás során megértjük a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó

érzéseit.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgató csendben figyel, megfelelő

szemkontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és a megfelelő helyen tett

észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Az aktív hallgatást gyakorló

segítő annak érdekében, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy

helyesen érti, időnként, – a beszéd természetes szüneteiben – újrafogalmazza a

beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fontos, hogy se több, se

kevesebb visszajelzést ne adjon az aktív hallgató, csak annyit, amit úgy érez,

hogy a beszélő üzenete jelentett. A hallgatás, kérdezés és hangsúlyozás által

kikerüli a direkt tanácsadást és ítélkezést: a hallgatóban az elfogadás és

megértés érzését kelti.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


32

Mire jó az aktív hallgatás?

Dekódolást pontosít: az aktív hallgató által közvetített figyelem, a

kérdések, visszajelzések mind azt biztosítják, hogy az aktív hallgató ne

értse félre a beszélőt;

Forrás segítése, pontos kódolás: ugyancsak a figyelem, az alkalmazott

kommunikációs technikák lehetővé teszik, hogy a beszélő pontosabban

fogalmazzon saját helyzetét, kérdését, kétségeit illetően;

Elfogadást közvetít: önmagában a segítő hátralépése, a beszélő

(tanácskérő) meghallgatása, aktív hallgatással kísérése, olyan bizalmi

légkört segít kialakítani, amely az elfogadást (a beszélőt, annak helyzetét)

erősíti;

A nézőpontok közelednek: a nem-meggyőzés célú beszélgetés, hanem

az egymásra való figyelés, az egymás tényleges megértése segíti azt,

hogy a nézőpontok közeledjenek (lásd igen-nem játék);

Megértés: azáltal, hogy a nézőpontok közelednek, és kialakul egy

erősebb bizalmi légkör, a különbözőségek elfogadhatóbbakká válnak;

Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott

visszajelzésekkel, tisztázó kérdésekkel a beszélő jobban megérti saját

helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárul(nak);

A másik negatív érzelmi töltését csökkenti: az aktív hallgatás által

megteremtett támogató légkörben ventillálásra nyílik lehetőség: a beszélő

megoszthatja kérdéseit, kétségeit, melynek során negatív érzései

csillapodnak.

A pályaorientáció során az aktív hallgatás, illetve annak kommunikációs eszközei

(8. dia) nagyban hozzájárulnak (a fent összegyűjtött okok miatt) az eredményes

konzultációhoz.

A következőkben további kommunikációs eszközöket és azok alkalmazási

módjait mutatjuk be:

Aktív hallgatás: a tanácskérőre irányuló figyelem, és az általa nyújtott

információk megértése, metakommunikációs eszközök segítségével;

Blokkolás: adott téma kifejtésének későbbi időpontra történő eltolása;

Erősítés: adott téma, gondolat pozitív értékelése;

Érzelem-visszatükrözés: tanácskérő érzelmeinek szavakba öntése;

Fontosság elismerése: a tanácskérő számára jelentős dolgok pozitív

értékelése;

Kiemelés: tanácskérő által adott információkból a releváns elemek

hangsúlyozása;

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


33

Konfrontáció: tanácskérő által megfogalmazott ellentmondó információkra

történő rávilágítás;

Korlátozás: a téma meghatározott irányba történő terelése;

Nyitott mondat: szabad kifejtésre bíztatás;

Én-közlés: a tanácskérő élményéhez kapcsolt saját élmény, érzelem

megosztása;

Parafrázis: lényeges elemek kiemelése saját szavakkal;

Összegzés: egy nagyobb téma összefoglalása parafrazálás és

összekapcsolás segítségével;

Összekapcsolás: lényeges gondolatok kiemelése, összefüggésbe állítása

parafrazált témák között;

Rögtönzés: pozitív érzelmeket előhívó, a szituációhoz való gyors

alkalmazkodás;

Támogatás: tanácskérő megnyilvánulásainak pozitív töltésűvé alakítása;

Visszacsatolás: a beszélgetés korábbi szakaszaira való visszautalás,

visszatérés.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


34

2.4 Pályaorientációs konzultáció A pályaorientációs konzultáció sikeressége elsősorban a konzulens képességein

múlik: megérti-e a tanácskérő igényeit és tud-e azokra reagálva jelen lenni a

beszélgetésben; meg tud-e tervezni, és véghez tud-e vinni egy konzultációs

folyamatot?

A Pályaorientációs konzultáció c. almodul/tanegység során a résztvevők elsőként

a pályaorientációs konzulensi tulajdonságokat és kompetenciákat gyűjtik össze,

majd előre meghatározott konzultációs esetekre kell kialakítaniuk konzultációs

folyamatokat. A tanulságokat nagycsoportban osztják meg egymással a

résztvevők.

Az almodul eredményeképpen a résztvevők képessé válnak meghatározni a

pályaorientációs tanácsadáshoz szükséges kompetenciákat, illetve képesek

lesznek többféle pályaorientációs konzultációs folyamatot megtervezni.

A modult az annak során tanultak elsajátítását ellenőrző tesztsor kitöltése zárja.

2.4.1 Az ideális pályaorientációs konzulens

Gyakorlat: A pályaorientációs konzulens tulajdonságai, készségei,

képességei

A pályaorientációs konzulens eredményes munkavégzéséhez szükséges

tulajdonságok, készségek és képességek összegyűjtése, összegzése.

Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzulenssel

szemben támasztott követelmények összegyűjtése , melynek

megfogalmazása segíti Önt, mint leendő konzulenst, az

elkötelezettség kialakításában.

Kérem, gondolkozzon el, és beszélje meg társával, melyek azok a tulajdonságok,

ismeretek, készségek, képességek, értékek, attitűdök, amelyek Ön szerint egy

ideális pályaorientációs konzulenst jellemeznek!

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


35

Az ideális pályaorientációs konzulens összefoglalás

9. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

10. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


36

Az e-learning tananyagból már ismert táblázat (9. dia) összefoglalja a

pályaorientációs tanácsadói kompetenciákat, melyekből a konzulensre nézve a

legfontosabbak:

etikus magatartás;

megfelelő reakció a tanácskérő igényeire;

elmélet és gyakorlat integrációja;

segítségnyújtás a tanácskérő képességeinek feltárásában;

kommunikációs és facilitáló képesség;

infokommunikációs technológiák (IKT) ismerete;

munkaerő-piaci ismeretek;

önismeret és emberismeret;

pályaismeret;

életpálya-menedzsment ismeretek;

támogató hozzáállás;

információkészlet-kezelési készség;

kapcsolatépítési és kapcsolati háló fenntartási képesség;

pontos dokumentációs tevékenység;

önfejlesztés, önreflexió;

eredményorientáltság;

hatékonyság-orientáció;

szakmapolitikai együttműködés (Tanácsadók Virtuális Közössége/TVK,

szakmai protokoll stb.);

bizalmi légkör megteremtésének képessége;

nyitott, elfogadó és bátortó hozzáállást, illetve bizalmat sugárzó

személyiség és viselkedés.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


37

A tanácsadói kompetenciákat összefoglaló táblázat:

Amennyiben a konzulens úgy érzi, hogy a tanácskérő nehézsége túlmutat az ő

kompetenciáin (10. dia), javasolt, hogy elsőként önmaga utánanézzen, talál-e

megoldást a:

Szakmai protokollban

(http://eletpalya.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=0a780e59-

cbbc-4407-be2a-8d220d504fbe&groupId=10418)

Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) tudásmegosztó portálon

(http://tvk.munka.hu/)

Szakmai folyóiratokban (pl. http://eletpalya.munka.hu/eletpalya-

tanacsadas-folyoirat)

Esettanulmányokban (pl. http://tvk.munka.hu/)

Amennyiben ezek a források nem támogatják a problémamegoldást, úgy a

konzulens küldje tovább a tanácskérőt pályaorientációs tanácsadóhoz, illetve

szakpszichológushoz.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


38

2.4.2 Pályaorientációs konzultációtervezés

Gyakorlat: Konzultáció típusai, módszertanok és eszközök

Az eltérő pályaorientációs konzultációs típusok, módszertanok és eszközök

megismerése, a bennük rejlő lehetőségek feltárása.

Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzultáció fajtáinak

mélyebb szintű megismerése, azok adott helyzetre történő

adaptációja.

Strukturált csoportfoglalkozás keretén belül kell kidolgozniuk az adott

szituációban megfogalmazott helyzet feloldására, támogatására vonatkozó

konzultációs tervet – kitérve a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) elérhető

eszközök alkalmazására.

Kérem, gondolkozzanak el, és párban gyűjtsék össze, elevenítsék fel az egyes

konzultációs típusok jellemzőit, felépítését, lépéseit.

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


39

Feladatlapok:

Egyéni konzultáció

Késő tavasz van, már csak két hét van hátra az iskolából. Csaba 11. osztályos.

Ön nem tanította, de ismeri, hiszen az iskolaközösség meghatározó tagja: ő az

iskolaújság főszerkesztője, és tagja a DÖK-nek is. Kortársai nagyon kedvelik,

mindig nagyobb társaság veszi körül. Tanulmányi eredményei megfelelőek, bár

nem kitűnő.

Csaba azért kereste fel Önt, mert úgy érzi, komoly döntés előtt áll, és a

segítségét szeretné kérni: nyári munka lehetőséget kapott a nagybátyja

pékségénél. Belevágna, mert kíváncsi milyen lenne végre dolgozni és a

nagybátyja egy kis zsebpénzt is ígért, de mégiscsak az utolsó középiskolai

nyárról van szó. Szüleivel még a tanév elején arról beszéltek, hogy ezen a

nyáron elmegy angol intenzív nyelvtanfolyamra, hogy még az érettségi előtt

letehesse a középfokú nyelvvizsgát.

Kérdések:

1. Mi az egyéni konzultáció célja?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Melyek a tisztázandó kérdések, milyen folyamatot alakítana ki a cél elérése

érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a

folyamatba?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


40

Csoportos konzultáció

Tegnap felhívta Önt (mint a Munkaügyi Központ pályaorientációs konzulensét)

telefonon a közeli gyár humánerőforrás osztályának munkatársa. Elmondta, hogy

a cég tulajdonosai a cég markáns átszervezése mellett döntöttek. A vezetés

határozata alapján profilváltás előtt áll a cég (új termékeket fognak gyártani), és

bár az a céljuk, hogy minél több munkatársat megtartsanak, tisztában vannak

azzal, hogy csoportos létszámleépítést kell végrehajtaniuk, ami kb. 65 főt érint.

Segítséget kér Öntől:

„Lehetséges-e, hogy kb. 15 fős csoportokban foglalkozzon a munkavállalókkal

annak érdekében, hogy az elbocsátás miatti kényszerű váltásban hathatós

segítséget kapjanak a távozó munkatársak. Álláskeresési technikákban való

jártasság fejlesztése, átképzési lehetőségekről történő tájékozódás, állásinterjúra

felkészítés lenne az igény.”

Ön azt ígérte, átgondolja, hogy miként tudnának együttműködni, és pár napon

belül visszajelez neki.

Kérdések:

1. Mi lehetne a csoportos konzultáció célja?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Melyek a további tisztázandó kérdések, milyen folyamatokat alakítana ki a cél

elérése érdekében?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


folyamatba?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


41

Elérő program

Ön egy kisvárosi közgazdasági középiskolában dolgozó pályaorientációs

konzulens. Felkereste Önt a 11.b osztályfőnöke, és a segítségét kérte az

alábbiak miatt: a szülők a tegnapi szülői értekezleten azt kérték tőle, hogy a

második félév során nyújtson a szülőknek és a diákoknak is pályaorientációs

támogatást, mert többségük nem igazodik el a felsőoktatás vagy a munka

világában elérhető lehetőségek között. Azt ígérte kollégájának, hogy másnapra

összegyűjti gondolatait, és azok mentén beszélgetnek a szülők tájékoztatásának

lehetőségeiről.

Kérdések:

1. Mi az elérő program célja? Kik alkotják az elérő program célcsoportját?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

2. Vannak-e további tisztázandó kérdések, és ha igen, mik azok?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


folyamatba?

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


42

Pályaorientációs konzultációtervezés összefoglalás

11. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

12. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

13. dia

Jegyzeteim

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

....................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


43

14. dia

Jegyzeteim

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

Az egyéni konzultáció (11. dia) folyamata öt lépésből épül fel:

1. Megismerés: objektív (pl. tanácskérő személyiségjellemzői, családi állapota,

neme, kora, foglalkozása, lakáskörülményei, iskolai végzettsége, stb.) és

szubjektív (ahogy a tanácskérő leírja saját állapotát) elemek meghatározása

beszélgetésen keresztül. Objektív: iskolai teljesítmény, végzettség, eddigi

munkatapasztalatok, szubjektív: „jól mennek a nyelvek”, „sok időt töltök a

műhelyben”.

2. Tisztázás: a konzulens feladata, hogy 1) biztosítsa támogatásáról a hozzá

fordulót és vázolja a konzultáció folyamatát; 2) a tanácskérővel együtt

pontosítsa a központi kérdést (fontos-e aktuálisan, még milyen egyéb

információk szolgálják a mélyebb megértést). Ott kell folytatni a beszélgetést,

ahol a „megismerés” alkalmával abbamaradt. A „tisztázás” szakasza akkor

zárul le, ha a központi kérdésben, témában egyetért/megegyezett a

konzulens és a tanácskérő.

3. Elemzés: ebben a szakaszban a konzulens feladata a tanácskérővel

együttgondolkodni, felismerni a probléma megoldásának támogató és gátló

elemeit. Ehhez a tanácskérőnek meg kell vizsgálnia a szubjektív elemek

realitását, kapcsolatot keresve a valósággal – ebben az önértékelő kérdőívek

(pl. érdeklődés, kompetencia, stb.) is segítséget tudnak nyújtani.

4. Szintetizálás: a konzulens a lehetséges megoldásokat, mint hipotéziseket

fogalmazza meg. Ezen hipotéziseknek tartalmazniuk kell a folyamat során

felmerült, megbeszélt elemeket, továbbá meg kell fogalmazni a hipotézisben

foglaltak előnyeit és hátrányait. Több hipotézist kell megadni, hogy a

tanácskérő valóban tudjon választani. Amennyiben egy-egy hipotézisnek van

olyan eleme, amit a tanácskérő korábban elutasított, a konzulensnek meg

kell magyaráznia, miért tartja fontosnak mégis újra beemelni azokat.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


44

A cél az, hogy a tanácskérő tudjon mérlegelni, súlyozni, akár rangsorolni (pl.

elsősorban BA képzésen továbbtanulni, másodsorban szakképesítést

szerezni, végül az érdeklődési körnek megfelelő munkát találni és készülni a

következő évi felvételire).

5. Megállapodás: célja, hogy a tanácskérő olyan döntést hozzon, ami a

továbblépést jelöli ki. A tanácskérővel ki kell emeltetni, ki kell mondatni

azokat a gondolatokat (érveket), amelyek a döntését megalapozzák. Ez

tudatosságot és önbizalmat, illetve elkötelezettséget is ad neki a következő

lépés megtételéhez. A búcsú, része a folyamat lezárásának, ahol a

tanácsadó jelezheti az utókövetés lehetőségét (levélben, telefonon,

személyesen, stb.)

A konzulensnek előzetesen fel kell készülnie az egyéni konzultációkra (pl. előző

találkozások felelevenítése, továbblépési irányok megfogalmazása), ugyanakkor

rugalmasnak is kell lennie, azaz a tanácskérő igényeire (pl. témák, tempó stb.) is

folyamatosan tudnia kell reagálni – adott esetben eltérnie az előzetes tervétől.

A csoportos konzultációnak (12. dia) is fontos eleme a beszélgetés: a

csoporttagok számára releváns témát a csoportvezető felvezeti, majd a

beszélgetést moderálja (kérdez, információt ad, összefoglal stb. – ld. 8. dia,

pályaorientáció kommunikációs eszközei). Nem cél, hogy a résztvevők egyéni

szinten megoldják az adott problémát, de mindenképp cél, hogy a témában

mélyebb megértésig jussanak.

A csoportos foglalkozás során a tagok (12-15 fő) állandóak, meghatározott

témákra gyűlnek össze. A foglalkozás célja adott információ átadása – a

foglalkozásokon történő tanulás, azonban nemcsak a csoportvezetőtől történhet,

hanem a csoporttagok is támogathatják egymás tanulását. A foglalkozások

tematikáját (forgatókönyvét) a csoportvezető előre elkészíti.

A csoportvezetőnek rendelkeznie kell csoportdinamikai ismeretekkel (pl.

csoportfejlődés fázisai, ellenállás kezelése, csoportos tanulási folyamat stb.)

annak érdekében, hogy a résztvevők számára biztonságos tanulási környezetet

tudjon teremteni.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


45

Az elérő programok (13. dia) során a konzulens egyszeri alkalommal találkozik

a tanácskérővel. Célja a pályaorientáció három pillérén (önismeret, pályaismeret,

munkaerő-piaci ismeretek) keresztül történő információnyújtás.

Az elérő programok akkor sikeresek, ha a programok a célcsoport igényeire

válaszolnak. Ehhez az szükséges, hogy a konzulens előre felkészüljön a

célcsoport számára releváns témákból, illetve, hogy a program során alkalmazott

módszertanok (pl. előadás, beszélgetés) és eszközök (pl. multimédiás eszközök)

is célcsoport-specifikusak legyenek.

A számítógéppel támogatott konzultáció (14. dia) támogathatja az

öntájékozódást azáltal, hogy rendkívül sok információ elérhetővé válik, pl. az

interneten:

Önismeret: érdeklődés, kompetencia stb.

Pályaismeret: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR),

Országos Képzési Jegyzék (OKJ), és további adatbázisokban való

böngészés, keresés, stb.

Munkaerő-piaci ismeretek: kereseti, elhelyezkedési adatbázisokban

keresés, böngészés, stb.

Akkor is célszerű pályaorientációs konzulensi segítséget kérni az eredmények

értékelésében, ha a tanácskérő öntájékozódó módon tölti ki az interneten

fellelhető önértékelő kérdőíveket. A konzultáció folyhat számítógépen keresztül

is, amennyiben a személyes találkozásnak időbeli, térbeli korlátja van. Sokszor

az életkori sajátosságok (kamaszok), vagy bizonyos személyiségtípusok

(introvertált, zárkózott emberek) esetében is érdemes a számítógépen keresztüli

konzultáció mellett dönteni. Ekkor a konzulensnek tisztában kell lennie a

számítógépes kommunikáció szabályaival, (pl. Netikett), és egy kicsit

óvatosabban, inkább kevesebbet kell közölnie/kérdeznie, hiszen a számítógépen

keresztüli kapcsolat jóval kevesebbet enged meg, mint a személyes kapcsolat.

2.5 Modulzáró értékelés A 2. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az

Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.

A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése.

A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az

eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


46

3. modul

Önismeret jelentősége a

pályaorientációban

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


47

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


48

3.1 Önismeret és kérdőívek kapcsolata Az önismeret és emberismeret elengedhetetlen a pályaorientáció során: egyrészt

a tanácskérő önismerete fontos ahhoz, hogy pályát válasszon, s ha szükséges,

képes legyen váltani, vagy éppen megerősítést kapjon egy adott pályát illetően.

Másrészt a pályaorientációs konzultáció során a konzulens emberismerete is

fontos, hogy hamar felismerje a tanácskérő személyiségjegyeit, hiszen így tud

vele együtt bizalmi légkört teremteni, és rá szabottan kommunikálni. Az is fontos,

hogy a konzulensnek legyen megfelelő szintű önismerete annak érdekében, hogy

felismerje kompetenciáit és kompetencia-határait, ezzel biztosítva a konzultáció

magas minőségét. Ön- és emberismeret birtokában tehát a konzulens felismeri a

különböző típusú személyiségeket és kommunikációs stílusokat, és a típushoz

alkalmazkodó helyes technikát alkalmaz.

Az almodul során Önök ráhangolódnak az önismeret témájára annak

segítségével, hogy különböző személyiségjegyekről, viselkedésformákról,

kommunikációs stílusokról hallanak a csoporton belül. Továbbá felismerik az

önismeret és kérdőívek kapcsolatát a pályaorientációs konzultáció során.

Megismerkednek több, a pályaorientációban alkalmazott, és a Nemzeti

Pályaorientációs Portálon kínált önértékelő kérdőívvel. Képessé válnak a

kiértékelések eredményeit konzultációs helyzetekben helyesen alkalmazni, illetve

ezek alapján kijelölni képzési- és foglalkozási irányokat a tanácsot kérő döntési

helyzetére szabottan.

Az Önismeret és kérdőívek kapcsolata almodul/tanegység célja, hogy annak

végére képesek legyenek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található főbb

önértékelő kérdőívek eredményeinek konzultációs helyzetekben történő

alkalmazására, illetve a tanácskérő személyiségéhez igazodó konzultációs

folyamat és tartalom kialakítására.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


49

3.1.1 Önismeret

Carl Gustav Jung személyiségtipológiája5

A személyiséglélektan az egyéni különbözőségek leírásával, az ember és

környezete meghatározásával, a személyiség értelmezésével foglalkozik.

Számos elmélet született a személyiség meghatározására, azonban a

személyiség fogalmára vonatkozóan nincs egységes definíció. A személyiség

öröklött (genetikai), biológiai (idegrendszeri, fiziológiai) és szociális hatások

összességéből alakul ki. A szociális/társadalmi hatások a közvetlen környezeten

keresztül hatnak. Minden személyiség több, a különböző életszakaszokban

változó, sokszor párhuzamosan működő szerepet tölt be a társadalom életében,

én-tudat jellemzi, amely segítségével meg tudja magát különböztetni

környezetétől. A személyiség további jellemzője még, hogy önszabályozó, mert

képes önmagát irányítani, illetve nyílt rendszer, mert egyszerre képes a külső

hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani.

Carl Gustav Jung megközelítése egyedülállóan széleskörű; az emberi kultúra

számos területére gyakorolt hatást. Jung két beállítottsági típust különböztetett

meg: az extraverziót és az introverziót.

Az extravertált emberek motivációja a külvilági tárgyak, az objektum felé irányul,

könnyen tudnak a külső környezethez alkalmazkodni, figyelmük középpontjában

a tárgyak, és az azzal végezhető cselekedetek állnak, tetterősek és gyorsan

reagálnak mindenre. Kedvelik a szereplést igénylő helyzeteket, azonban

érzelmeik gyakran elragadják őket, könnyebben befolyásolhatóak. Szívesen

megosztják másokkal a problémáikat.

Az introvertált emberek befelé, a saját szubjektumuk felé fordulnak, nehezebben

teremtenek kapcsolatokat, de azokat jobban megőrzik. Nem szívesen

szerepelnek nyilvánosan, inkább zárkózottak. Gondjaikba nem szívesen avatnak

be másokat, inkább önmaguk igyekeznek megoldani a problémáikat.

Jung személyiségelméletében négy pszichés funkció jelenik meg. A

funkciótípusok önmagukban nem értelmezhetők, csak valamelyik általános

beállítottsági típussal együtt, amelyek kifelé (objektumra), vagy befelé

(szubjektumra) irányuló energiával látják el.

Gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés

Érzés: szubjektív értékelés

Érzékelés: az érzékszervek segítségével történő észlelés

Intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés megérzés, sejtés

5 C.G.Jung : Lélektani típusok. Scolar Kiadó 2010.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


50

A két alapvető pszichés beállítódást és a négy funkciótípust kombinálva Jung

összesen 8 típust határoz meg:

1. Extravertált gondolkodó: a tárgy és az objektív tények, eszmék alapján

tájékozódik, ez alapján határozza meg a jót és a rosszat. A túlságosan

gondolkodó típus sok esetben elfojtja az érzelmeit.

2. Extravertált érző: Az érző típus a gondolkodást nyomja el, nem

szubjektív érzés okán ítél valamit szépnek, hanem mert úgy illik. Az

érzelmi értékelés során bizonyos objektív, tradicionalista és általánosan

elterjedt értéket követ.

3. Extravertált érzékelő: számára túlnyomóan a tárgy az érzékelés alapja.

Állandó belső erőként működik benne, hogy érzékletes tapasztalatai

legyenek. Ha ez a mechanizmus kerül túlsúlyba, akkor akár élvhajhász

viselkedésűvé is válhat az egyén. Ilyenkor a tárgyra kivetített elfojtott

intuíciók érvényesülnek.

4. Extravertált intuitív: ez a típus az intuíciót, mint a tudattalan észlelés

funkcióját a külső tárgyra irányítja. A tudatban az intuitív funkció egyfajta

szemlélő és „belelátó” hajlam.

5. Introvertált gondolkodó: elsősorban a szubjektív tényezőkhöz igazodik.

A gondolkodása a tárgytól indul ki, és a szubjektív tartalomhoz tér vissza.

Alkotó jellegű kérdéseket és elméleteket fogalmaz meg, de magatartása a

tényekkel szemben tartózkodó. Az elmélyülésre törekszik, és nem a

kiteljesedésre.

6. Introvertált érző: a tárgyakat megfosztja értékeitől. Nem igyekszik

illeszkedni a tárgyi adottságokhoz, hanem azok fölébe akar kerülni.

Mindez magatartását csöndessé, az egyént pedig megközelíthetetlenné

teszi. Amit elgondol, azt meg is éli.

7. Introvertált érzékelő: a tárgy és az érzékelés közötti összefüggés nem

arányos, hanem teljesen önkényes. Kívülről nem látható előre, hogy mi

kelt majd benne benyomást, és mi nem, a gondolkodás és az érzés

kevéssé tudatosul benne.

8. Introvertált intuitív: intuíciója a belső tárgyakra, a tudattalan elemeire

irányul. A belső tárgyak az intuitív észlelésben olyan dolgok képeiként

jelennek meg, amelyek külső tapasztalással nem megközelíthetőek.

Ítéletalkotása elfojtott, fő dilemmája az észlelés mikéntje.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


51

Gyakorlat: Ki vagyok én?

A gyakorlat során a résztvevők Önmaguk bemutatása által az önismeret

bizonyos elemeit (személyiségjegyeket, kompetenciákat, magatartásokat)

fogalmazzák meg.

Cél – A gyakorlat célja, az önismeret elemeinek és

fontosságának megfogalmazása, különös tekintettel a

pályaorientációra.

Háromfős kiscsoportokban fognak beszélni magukról. Egy csoportnak három

szereplője van: egy beszélő, egy figyelő és egy jegyzetelő. A beszélőnek az a

feladata, hogy két percig beszéljen magáról: mi az, ami mostanában

foglalkoztatja; hogyan, milyennek látja magát, mik jellemzőek rá; stb. A figyelő

biztosítsa figyelméről a beszélőt, fogadja be a felé irányuló üzeneteket, a

jegyzetelő pedig írja le a hallottakat! A két perc lejárta után, a szerepek

cserélődnek így végül mindenki, minden szerepben kipróbálta magát.

Szempontok a plenáris megbeszéléshez:

Milyen volt a beszélőnek önmagáról beszélni? Hogy érezte magát?

Hogyan teremtett kapcsolatot a figyelővel?

Milyen érzés volt, hogy két percig kellett beszélni?

Milyen mértékben tudta megosztani a gondolatait a figyelővel?

Hogyan kommunikáltak a beszélők?

Akik második és harmadik körben kerültek beszélő szerepbe, tanultak-

e, kaptak-e ötleteket az előttük szólóktól? Ha igen, milyen ötleteket,

mikre figyeltek?

Legfontosabb megállapítások:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


52

3.1.2 Kérdőívek hasznossága a pályaorientációban

A következőkben először közösen összegyűjtik a pályaorientációs kérdőívek

alkalmazásának jellemzőit, majd saját élményt szereznek egy önértékelő kérdőív

egyéni kitöltésének és kiértékelésének segítségével. Ezt követően kiscsoportban

folytatják a munkát: korábban kitöltött anonim kérdőívek eredményei alapján

dolgoznak ki pályaorientációs konzultációs folyamatokat, amelyben ki kell térniük

a tanácskérő személyiségére, igényeire, a kommunikációs stílusra és a

lehetséges megoldásokra.

Gyakorlat: Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltése

Nagycsoportban az ötletroham technikáját alkalmazva összegyűjtik, majd

megosztják ötleteiket, tudásukat, tapasztalataikat egymással a

pályaorientációban alkalmazott kérdőívek nyújtotta lehetőségekről, azok

előnyeiről és hasznosságáról.

Cél – A gyakorlat célja a pályaorientációban alkalmazott

önértékelő kérdőívek átfogó, részletes átbeszélése, valamint

sajátélmény szerzése.

Segítő kérdések a tanultak előhívásához:

Milyen volt az e-learning modul hatodik fejezetében található

önellenőrző kérdés mentén kitölteni az önértékelő kérdőíveket a

Nemzeti Pályaorientációs Portálon? Mi volt benne könnyű vagy nehéz?

Emlékeznek-e hogyan épültek fel a kérdőívek?

Mennyiben segítette az önismeretük bővítését a kérdőív kitöltése?

Mennyi ideig tartott a kitöltés?

Milyen érzés volt, hogy számítógép értékelte ki?

Mi lett volna a következő lépés: kihez és milyen kérdéssel fordultak

volna?

Általánosságban: ki vehet fel kérdőívet? Milyen helyzetben? Milyen

körülmények között? Mit kell tenni az eredményekkel?

Idézzék fel a kérdőívek fajtáit, korcsoportonkénti hasznosságukat!

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


53


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

A közös tapasztalatcsere és tudásmegosztás után az alábbiakban egy egyénileg

kitöltendő kérdőívet talál. Az Érdeklődési Irányok Kérdőív az érdeklődési

irányok feltérképezésében tud segítségére lenni a leendő pályaorientációs

konzulensi munkájában.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


54

Az Érdeklődési Irányok Kérdőív6

Kérjük, adja meg az alábbi adatait!

Nem:

Születési év:

Elvégzett osztályok száma:

Lakhely:

Település típusa:

Miben segít Önnek az Érdeklődési Irányok Kérdőív?

Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a

foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való

elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben

azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket

kedvvel és szívesen végzünk.

A kérdéssor kitöltése abban segít Önnek, hogy végiggondolja, milyen

tevékenységeket végezne szívesen, milyen problémák megoldásával

foglalkozhatna eredményesen.

Útmutató az Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltéséhez

( 1 ) A kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok! A cél az, hogy minél többet

tudjon meg a munkához kapcsolódó érdeklődési területeiről!

( 2 ) A kérdőív kitöltése nem időre megy! Szánjon rá annyi időt, amennyire csak

szükség van!

( 3 ) Fő érdeklődési irányai meghatározásához arra kérjük, hogy minden

kijelentésről döntse el, milyen mértékben találja önmagára jellemzőnek az

olvasottakat! Minden állítás után az üres mezőbe írja be az Önre leginkább

jellemző válaszlehetőség számát.

6 Jigau, M. (2007, szerk.): Career counselling. Compendium of methods and techniques. Institute of Educational Sciences, Bukarest. Kiss István (2009): Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció. ELTE PPK, Budapest.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


55

Válaszok

1 = Egyáltalán nem, 2 = Kis mértékben, 3 = Közepes mértékben, 4 = Jelentős

mértékben, 5 = Teljes mértékben jellemző

Olyan munkával szeretnék foglalkozni a jövőben, ahol elsősorban a következő lenne a

feladatom:

1. gépek, tárgyak vagy folyamatok tervezése

2. információk gyűjtése, elemzése

3. ötleteim, gondolataim kifejezése, megjelenítése

4. társadalmi, közösségi ügyek képviselete

5. szervezni, irányítani, vagy meggyőzni másokat

6. szabályszerű, gördülékeny ügyintézés

Szeretném, ha munkám eredménye a következő lenne:

7. kézzel fogható eredmény (pl. egy tárgy, termék, szolgáltatás)

létrehozása

8. egy (elméleti) probléma megoldása

9. egy (művészeti) alkotás létrehozása

10. mások igényeinek kielégítése (pl. segítés, tanítás,

szolgáltatások)

11. termék értékesítése vagy egy sikeres szervezet létrehozása

12. rend és átláthatóság biztosítása

Szeretném, ha munkám kapcsán a következő dolgokért vállalhatnék felelősséget:

13. magas szintű technikai és mechanikai tudást igénylő

eszközök, gépek szakszerű használata

14. tények és összefüggések alapos feltárása

15. önálló, személyes, hiteles alkotás létrehozása

16. közös célok és mások jóléte (egészsége, tudása, kényelme)

17. ügyfeleink elégedettségének biztosítása

18. saját feladatok pontos, határidőre történő elvégzése

Szeretném, ha munkám közben arra figyelhetnék, hogy:

19. megtervezzem egy technikai probléma megoldását

20. megértsem és magyarázatot találjak egy jelenség

működésmódjára

21. teljesen átadjam magam az alkotás folyamatának

22. kit hogyan érint személyesen az adott feladat

23. kezdeményezzek, kézben tartsam az irányítást

24. a dolgok a szabályoknak, utasításoknak megfelelően

történjenek

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


56

Pontozási Útmutató

Minden kérdésről eldöntötte, hogy az mennyiben jellemző Önre. Nézze meg, hogy hány pontot

érnek az egyes válaszai!

Egyáltalán nem jellemző = 1 pont

Kis mértékben jellemző = 2 pont

Közepes mértékben jellemző = 3 pont

Jelentős mértékben jellemző = 4 pont

Teljes mértékben jellemző = 5 pont

A Pontozási Tábla kitöltése

A kérdőívben a kérdésekhez tartozó válaszainak pontszámát írja be az alábbi

táblázatba. Ha készen van, akkor az adott oszlopban található pontszámokat adja

össze, és így megkapja mind a hatféle érdeklődési területéhez tartozó összesített

pontszámát.

TÁRGYIAS ELEMZŐ ALKOTÓ KÖZÖSSÉGI SZERVEZŐ MEGVALÓSÍTÓ

Kérdés

Pont

szám Kérdés

Pont

szám Kérdés

Pont

szám Kérdés

Pont

szám Kérdés

Pont

szám Kérdés

Pont

szám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

Össze

sen

Össze

sen

Össze

sen

Össze

sen

Össze

sen

Össze

sen

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


57

Értékelő lap az Érdeklődési Irányok Kérdőívhez

Érdeklődési Irányok Kérdőív: Hogyan segít Önnek?

Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a

foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség

elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka-

és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen

végzünk. A kérdőív 6 érdeklődési területet térképez fel.

Most, hogy kitöltötte a kérdőívet, megismerheti, hogy melyek a legjellemzőbb

érdeklődési területei. A kapott eredményekből önismeretre tehet szert, és

megtudhatja, hogy az adott érdeklődési területekhez milyen pályakörök tartoznak.

Melyek az Elsődleges és Másodlagos Érdeklődési Területei?

Az Ön Sz pontja: ______ Szervező

Az Ön A pontja: ______ Alkotó

Az Ön M pontja: ______ Megvalósító

Az Ön T pontja: ______ Tárgyias

Az Ön E pontja: ______ Elemző

Az Ön K pontja: ______ Közösségi

Melyik Érdeklődési Területe kapta a legmagasabb pontszámot?

Elsődleges Érdeklődési Terület:______

(Ha két érdeklődési terültre is ugyanakkora legmagasabb pontszámot kapott, akkor

használja mindkettőt elsődleges érdeklődési területként!)

Melyik Érdeklődési Területe kapta a második és harmadik legmagasabb

pontszámot?

Másodlagos Érdeklődési Területek:______ és ______

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


58

Az Érdeklődési Irányok Kérdőív elméleti alapjai

John Holland tipológiai rendszere személyiségtípusok jellemzőinek keverékével írja

le az egyént, és tevékenységjellemzői, szükségletei alapján jósolja be előre a

különféle szervezeti környezetben való viselkedésének várható sajátosságait.

Holland elmélete az USA pálya-tanácsadási rendszerének egyik alappillérévé vált,

személyiség- és környezeti tipológiáját a foglalkoztatási rendszer sajátosságainak

leírása mellett, a tanulmányi tanácsadásban is kiterjedten alkalmazzák. Alapfeltevése

szerint a magas differenciáltságú, azaz markáns és jól kirajzolódó érdeklődési és

motivációs jellemzőkkel bíró, és kongruens, azaz jellemzőihez legközelebb álló

környezet választásával leírható személyek eredményesen tevékenykedhetnek

választott környezetükben. Nem meglepő, hogy jelentősebb előrehaladást mutatnak

tanulmányaikban, magasabb szintű elégedettségről számolnak be

pályaválasztásukkal, foglalkozásukkal kapcsolatban.

A hasonló foglalkozási érdeklődéssel jellemezhető személyek számos helyzetben

nagyon hasonló reakciókat mutatnak, hasonló környezeti feltételeket preferálnak és

egymással hatékonyabban működő kapcsolatrendszert építhetnek attitűdjeik

magasabb fokú egyezősége miatt. Az esetleges váltásokat az motiválhatja, hogy

bizonyos változások miatt csökken a személy és környezete közötti kongruencia, ami

miatt a személy új választásaiban látja magasabb szintű kongruenciájának

megvalósítási lehetőségét.

Elméletében Holland hat érdeklődési területet határoz meg a RIASEC mozaikszó a

típusok angol elnevezéseinek a kezdőbetűiből. A típusok hatszögként ábrázolhatók,

és a köztük lévő hasonlóság fordítottan arányos a köztük lévő távolságokkal.

Realistic – Tárgyias

Conventional – Megvalósító

Investigative - Elemző

Artistic – Alkotó

Enterprising – Szervező Social –Közösségi

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


59

Az egyes típusok leírásai:

Szervező: az ilyen érdeklődésű emberek olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol

mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező

szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal

szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és

hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, másokat mozgósítani, lelkesíteni, a

feladatok megoldását megszervezni. Elsősorban a feladatok nagyobb

összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra a

munka során. Inkább nagy vonalakban szeretik átgondolni a helyzetek megoldását, a

részleteket szívesen hagyják másra. Szeretik megszervezni saját maguk és mások

tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Nem

félnek a kockázatvállalástól. Kapcsolódó pályakörök: kereskedelem, marketing,

idegenforgalom, vendéglátás.

Alkotó: az ilyen érdeklődésű emberek olyan tevékenységeket tartanak vonzónak,

ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új,

esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek,

kérdések, problémák megoldására. Fontosnak érezhetik azt is, hogy saját

személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében.

Lényeges számukra, hogy önállóan dolgozhassanak, és új élményekkel, változatos

feladatokkal találkozzanak. Munkájuk során szeretik a képzeletüket és az érzéseiket

használni az alkotó tevékenységhez. Kapcsolódó pályakörök: művészet,

kézművesség, szórakozás, sport (szabadidő).

Megvalósító: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy jól

meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.

Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató

számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. A pontosan kijelölt

határok között szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő

feladatokkal, és szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat. A

határidők, szabályok és pontos leírások segítik munkájukat. Váratlan

meglepetésektől mentes, biztos, kiszámítható feladatokat keresnek. Szívesen

dolgoznak megadott utasítások szerint, elfogadják mások irányítását és felügyeletét.

Szeretik befejezni az elkezdett munkát, zavarja őket, ha a munkavégzés folyamatát

meg kell szakítani. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaznak, jobban

kedvelik azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak, és kiszámíthatóak.

Kapcsolódó pályakörök: gazdaság, pénzügy, üzlet/ügyvitel, adminisztráció, jog,

védelem.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


60

Tárgyias: az ilyen érdeklődésű emberek számára fontos, hogy munkájuknak

belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Szívesen

foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével. Az őket érdeklő

tevékenységek során szükség lehet testi ügyességre, erőkifejtésre. A gyakorlati

megoldások emberei. Szívesen dolgoznak szerszámokkal, vagy gépekkel. Szeretnek

különböző tárgyakat javítani vagy előállítani, meghatározott módszerek alapján.

Fontos számukra, hogy megértsék bizonyos tárgyak és eszközök működését.

Kapcsolódó pályakörök: természet, környezet (agrárium is), közlekedés, szállítás,

ipar (kisipar és nagyipar, feldolgozóipar).

Elemző: az ilyen érdeklődésű embereket foglalkoztatják a világ dolgai közötti

összefüggések, kapcsolatok feltárása és kutatása. Szeretnek információkat gyűjteni,

kutatni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő és

alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére, elméleti megoldások

kidolgozására. Szeretnek elvont fogalmakkal dolgozni, közel áll hozzájuk a

tudományos, tervezői tevékenység, elemzés, és logikai feladatok megoldása. A

munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák

megoldásához elméleti vagy kísérleti úton eljutni. Kapcsolódó pályakörök: műszaki

pályák (fejlesztés, alkalmazás, híradástechnika), tudományok

(társadalomtudományok, élettudományok, természettudományok, politológia).

Közösségi: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy mások számára

hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Szívesen

lépnek kapcsolatba másokkal, akár üzleti ügyben, akár segítőként. Szeretnek

beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások szükségleteinek felismerésében,

problémáik megoldásában. Olyan feladatokban érzik jól magukat, ahol társaságban,

csapatban, munkacsoportban dolgozhatnak. Kedvelik az olyan munkákat, ahol

személyes kontaktusra van szükség. Kapcsolódó pályakörök: Oktatás, társadalom,

kommunikáció, humán szolgáltatás, életmód.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


61

3.1.3 Kérdőívek alkalmazása

Gyakorlat: Kérdőívek a gyakorlatban

A következőkben kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló eseteken fognak

dolgozni kiscsoportban. Elkészítik a következő konzultációs alkalom tervét, majd

nagycsoportban megosztják egymással élményeiket, felismeréseiket.

Cél – A gyakorlat célja az önismeret, kérdőívek, és pályaorientációs

konzultáció gyakorlatának összekapcsolása.

A gyakorlat során kiscsoportokban fognak dolgozni. Kitöltött, anonim kérdőívek

eredményein alapuló esetek (további támogató információkkal kiegészítve)

feldolgozása és értelmezése a feladatuk. Négy kiscsoportban négy különböző

esetleírás alapján (A,B,C,D) készítsenek konzultációs tervet, tervezzék meg a

pályaorientációs konzultáció következő alkalmát úgy, ahogy Önök szerint az

leginkább segítségére lehet a tanácskérőnek. A konzultációs terv elkészítéséhez

segíthet az esetleírások után szereplő kérdéssor.

Az esetleírások közül az Ön kiscsoportjához tartozó betűjelűt olvassa el, majd az

esetleírások után következő kérdések segítségével közösen készítsék el a

konzultációs tervet.

A. eset

Gábor 12. osztályos, Budapesten jár iskolába. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal,

hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia

akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Már az első alkalommal jó humorral,

nagy kedvvel mesélt magáról, arról, hogy sok barátja van, akik számíthatnak rá, hogy

milyen érdekes programokra jár a szüleivel, akiket nagyon szeret, s akik bíznak

benne, önállóságot adnak neki. Iskolai képzőművészeti versenyt is nyert már, tanárai

bátorítják, tehetségesnek tartják. Matekból nem erős, mert szerinte unalmas, hogy

ugyanabból a feladatból egymás után egy tucatot kell megoldania.

Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta:

Szervező: 7, Alkotó: 18, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 12, Közösségi: 17.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


62

B. eset

Ákos 10. osztályos tanuló, egy Csongrád megyei kis községben él. Azért kereste fel

Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes

továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal

feltűnt Önnek, hogy Ákos a találkozón milyen keveset és nehezen beszélt magáról,

nem tett fel kérdéseket. Annyit sikerült megtudnia róla, hogy édesapja a

mezőgazdaságban dolgozik, mint traktoros, édesanyja pedig már több mint öt éve

munkanélküli. Tanulmányi eredményei alapján közepes tanuló, főleg a humán

tárgyakkal vannak nehézségei. Szabadidejében sokat segít az édesapjának a

földeken, vagy otthon a kertben. Egyik legfőbb vágya, hogy legyen egy saját

számítógépe, mert a kedvenc tanára a fiatal informatika tanár.



C. eset

Luca Budapesten végzi a tizedik osztályt. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal,

hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia

akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal bőbeszédű, szabad

szájú lány benyomását keltette Önben. Jómódú családból származik, tanulmányi

eredményei alapján az iskola élvonalához tartozik. Luca elmesélte, hogy a tanáraival

rendszeresek a konfliktusai az utóbbi időben, akik szerinte azt nem bírják elviselni,

hogy mindenről megvan a véleménye, amit nem is rejt véka alá. A jövőképét illetően

tavaly még úgy gondolta, hogy majd egy nagy banknál fog dolgozni, azonban most

már inkább a médiában szeretne karriert építeni. Sok ismerőse van, szereti, ha ő van

a társaság középpontjában. A családjából a nagymamájához ragaszkodik a

legjobban.



D. eset

Zsanett egy Baranya megyei községben tanul, tizenegyedikes. Azért kereste fel Önt

múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes

továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal

elmondta, hogy szülei azt szeretnék, hogy kövesse őket a gyógyszer-kutató pályán.

Ő inkább emberekkel szeretne foglalkozni, azonban szüleit sem szeretné

megbántani, akiknek annyi mindent köszönhet az életben. Ez sok fejtörést és

nyugtalanságot okoz neki. Tanulmányi eredményei jónak mondhatók, gyakran segít

a gyengébb tanulók korrepetálásában.



TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


63

Az Ön kiscsoportja által feldolgozandó eset betűjele: .........

Gondolja át:

Mi jellemzi a tanácskérőt (pl. személyiségjegyek)?

Mi a probléma lényege?

Miben kell a tanácskérőnek segítséget adni?

A kitöltött Érdeklődési Irányok Kérdőív alapján milyen tevékenységeket,

feladatokat végezhet szívesen?

Érdemes-e valakit bevonni a konzultációs folyamatba? Ha igen, kit?

Milyen szakmákat, irányokat ajánlana, melyek illeszkednek leginkább az

érdeklődéséhez?

A sikeres pályaválasztáshoz milyen egyéb területeket érdemes még

áttanulmányozni?

Konzultációs terv:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


64

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


65

3.2 Kérdezés és visszajelzés A pályaorientáció során a kommunikáció kulcsfontosságú: akár a tanácskérővel való

támogató légkör kialakításában, akár a konzultációs beszélgetések során a segítség

megadásához. A jól alkalmazott kérdezés és visszajelzés nagyban támogathatja

mind a tanácskérő önismeretét, mind a döntési helyzetben történő előrelépését.

A Kérdezés és visszajelzés technika almodul/tanegység segíti Önöket a kérdezés és

visszajelzés technikák tudatosításában. Konkrét pályaorientációs helyzetek mentén

gyakorolhatják, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a kérdezési és

visszajelzési technikákat tudatosan alkalmazni konzultációs helyzetekben, így

szakmailag magasabb minőségű pályaorientációs konzultációt tudjanak folytatni a

későbbiekben.

3.2.1 Bevezetés a „Kérdezés és visszajelzés” című almodulba

Gyakorlat: Pályapóker

Aktivizáló gyakorlat foglalkozásnevek mentén.

Cél – A gyakorlat célja a közös munkára felkészülés.

3.2.2 A kérdezés és visszajelzés technika elméleti alapjai

Előadás: A kérdezés és a visszajelzés fontossága, technikái

Interaktív tréneri előadás a kérdezés és visszajelzés fontosságáról a pályaorientációs

konzultációban.

Cél – Az előadás célja a pályaorientációs konzultáció során

alkalmazható különböző kérdezési és visszajelzési technikák

tudatosítása.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


66

Kérdezés és visszajelzés technika tréneri előadása:

1. dia

Jegyzeteim

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

2. dia

Jegyzeteim

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

3. dia

Jegyzeteim

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

.................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


67

4. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

5. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

6. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


68

7. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

8. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

9. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


69

Az e-learning modulban megismert Johari ablak (1. dia) szorosan kapcsolódik az itt

feldolgozásra kerülő témakörökhöz, a kérdezés és visszajelzés technikák helyes

alkalmazásához.

E két technika a tanácskérő rejtett és vak területeinek csökkentését célozza a nyílt

terület növelésével, ezáltal növelve a tanácskérő önismeretét. A nyílt terület

megfelelő szintű és módszerű növelése jelentősen támogathatja a tanácskérő

sikeres pályaválasztási döntését.

A kérdezéstechnika tudatos alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a

konzulens megtudja a problémadefiníció során feltárt, a probléma szempontjából

fontos információkat, másrészt egymásra való odafigyelésen és kölcsönös bizalmon

alapuló kapcsolatot alakítson ki a tanácskérővel. Az adekvát kérdezéstechnika és a

kommunikáció eszközrendszerének alkalmazása segíti a tanácsadó és tanácskérő

közötti bizalmi légkör kialakulását. A barátságos, bizalommal teli légkör a

konzultációs folyamat egyik igen fontos alappillére, mely nélkül a közös munka

elképzelhetetlen.

A kérdéseknek négy alapvető típusa van (2. dia), minden további kérdéstípus ezek

variációiból áll össze.

A közvetlen vagy direkt kérdés eredményezi a legnagyobb eséllyel a közvetlen

választ is. Mindig konkrétumra kérdez rá, egyértelműen. Meghatározott alanya van,

így egyértelmű, konkrét válasz is várható.

„János, miért kerestél meg? Miben kérsz segítséget?”

Közvetett vagy indirekt kérdés esetén inkább témafelvetésként vagy akár

állításként hangzik a feltett kérdés. A kérdező a válaszadó attitűdjére, véleményére,

érdeklődésére kíváncsi.

A várható válasz hosszabb, terjedelmesebb, és az is előfordulhat, hogy nem tud rá

válaszolni a tanácskérő.

„János, van valami elképzelésed arról, hogy milyen szakma illene hozzád?”

„Nem ismerem a tanulmányi eredményeidet.” Ez utóbbi egy állítás, mégis

válaszadásra készteti a címzettet.

Zárt kérdésre kizárólag egyértelmű válasz adható. Tömör, rövid, lényegre törő lesz a

kapott válasz, de semmi további információt nem fog hordozni. Általában döntési

helyzetben, gyors válaszadási igény esetén érdemes alkalmazni. Mivel azonban a

kizárólag zárt kérdések alkalmazása hamar unalmassá, távolságtartóvá teszi a

beszélgetést, általában más kérdéstípusokkal együtt javasolt használni.

„Mikor leszel kész?”

„Hányadik osztályos vagy?”

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


70

A nyitott kérdések használata a leginkább javasolt a pályaorientációs konzultáció

során. Nagyobb mozgásteret enged a beszélőnek, a fogadtatása általában kedvező,

bizalmat ébreszt (ld. aktív hallgatás és a pályaorientáció kommunikációs eszközei).

Az alapkérdés témája mellett további kapcsolódó témák kifejtésére is teret enged.

„Fejtsd ki bővebben, kérlek!”

„Milyen egyéb lehetséges alternatívákat tudsz elképzelni?”

Fontos azonban, hogy a nyitott kérdés a konzultáció során megszabott időkeret

tartását nehezíti, így érdemes folyamatos zárt kérdésekkel kísérni az előrehaladás

érdekében.

„Ha jól értem, azt mondod, hogy nem értesz egyet a szüleiddel?”

A nyitott kérdésekkel aktívvá lehet tenni a tanácskérőt, megismerhetjük a jelenlegi

helyzetét, magatartási jellemzőit, értékrendszerét, továbbá információkat

szerezhetünk azokról a kérdésekről, amelyek őt az adott élethelyzetben

foglalkoztatják. Ezért is fontos a kérdések, kérdéstípusok tudatos és megfelelő

alkalmazása, hiszen meghatározzák a konzultációs folyamat minőségét és

eredményességét. Ha a konzulens azt tapasztalja, hogy egy jól megválasztott, valódi

érdeklődést mutató nyitott kérdésre meg tud nyílni a tanácskérő, akkor megtette az

első lépést a közös munka eredményessége érdekében.

További kérdéstípusok is alkalmazhatóak (3. dia), melyek – amint ezt már a

fentiekben olvashatta – az említett négy kérdéstípus variációi. Ezek (a teljesség

igénye nélkül) a következők:

A szűrő kérdés a zárt kérdéstípusok közé tartozik. A kevésbé fontos információk

leválasztására szolgál. Miután a kizárt elemek, információk a továbbiakban

ismeretlenek maradnak, bizonytalanságot is eredményezhet.

„Mi az oka annak, hogy a kapott listából ezt a szakmát zártad ki egyértelműen?”

Hipotetikus kérdést a kapott eredmények felülvizsgálata esetén érdemes

alkalmazni. Ennél a kérdéstípusnál a válaszadó véleményére, értékrendjére kíváncsi

a kérdező. Lehetőséged ad a válaszadónak arra, hogy ellenkezés nélkül

mondhasson nemet.

„Ha abban a helyzetben lennél, hogy csak xxx képzést írhatnál a jelentkezési

lapra, hogyan döntenél?”

A szünet alkalmazása nem csak kérdések esetén, de egy előadás során is jelzi a

hallgató felé, hogy fontos pontjához ért a közlés, érdemes jobban figyelni. Nyitott

kérdésként való alkalmazása teret ad a válaszadónak saját meglátásainak

kifejtésére.

„Ha szakácsként dolgoznál, szerinted hogyan telne egy napod?”

Tisztázó kérdések esetén egy korábban elhangzott beszélgetéstartalomra utalunk

vissza, amelyet szeretnénk, ha a tanácskérő bővebben kifejtene.

„Említetted, hogy… ez alatt mit értesz?”

„Mit értesz tökéletes teljesítményen?”

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


71

Visszaterelő kérdések alkalmazására elsősorban bőbeszédű, kevésbé fókuszált

tanácskérők esetén lehet szükség. Hosszabban kifejtett, az alapkérdéshez

részlegesen kapcsolódó témák, illetve esetlegesen kumulálódó konfliktushelyzet

lezárására alkalmazható.

„Örülök, hogy megosztottad velem az osztálykiránduláson szerzett élményeidet!

Most pedig térjünk vissza a kitöltött kérdőívhez. Mit gondolsz a kapott

eredményekről?”

A vagy-vagy kérdések állásfoglalás elérésére, vagy listák szűkítésére használható.

„Melyik anyaggal dolgozol szívesen, fával vagy fémmel?”

A sokfajta kérdéstípus a pályaorientációs konzulensek számára széles eszköztárat

ad arra, hogy a tanácskérő személyiségéhez és igényéhez igazodva tudjon

célirányosan előrehaladni a konzultáció folyamatában. A kérdések a konzultációs

alkalmakat párbeszéddé formálják, színesebbé teszik, támogatják a konzulens és a

tanácskérő közötti segítő kapcsolat kialakulását.

Pedagógusok számára ez annyiban különleges, hogy a tanár-diák kapcsolat gyakran

szól értékelésről, a kérdések is jellemzően arra vonatkoznak, hogy a válaszoktól

függően a diák valamilyen értékelést kapjon. A konzultáció során így nagy hangsúlyt

kell arra fektetni – és ehhez a változatos kérdéstípusok jelentősen hozzá tudnak

járulni –, hogy a kérdések ne alakuljanak át kikérdezéssé, hanem maradjanak a

segítő kapcsolat keretei között.

A fentieket összegezve tehát, a pályaorientációs konzulens magatartása nem lehet

ítélkező. A tanácskérőt feltétel nélkül kell, hogy elfogadja, anélkül, hogy véleményt

nyilvánítana róla. Erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megértse a

hozzá fordulót, valamint törekednie kell az objektivitásra, hogy kezében tartsa

érzelmeinek ellenőrzését az egész konzultációs folyamat során.

Ebben sokat tudnak segíteni a vokális és non-verbális kommunikációs csatornák

elemei (ld. 2. modul), mint például a nyugodt hangszín, szemkontaktus felvétele és

tartása, figyelő magatartás, érdeklődő arckifejezés és bátorító mosoly, a

testbeszéddel összhangban lévő verbális kommunikáció.

A tanácskérő mondatainak szerkesztése tükrözheti azt, ahogyan a problémájához

közeledik, rámutathat aktuális érzelmi állapotára, helyzetének megítélésére. Sokszor

mindez többet árul el a probléma belső lényegéről, mint a szóbeli közlés. Az a

szókészlet, amellyel megfogalmazzuk helyzetünket, gondolatainkat, utalhat arra,

hogyan fogjuk fel az eseményeket.

A 4. dián példákat olvashat az előzőleg bemutatott kérdéstípusok közül a teljesség

igénye nélkül.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


72

A visszajelzés definíciója (5. dia) magában hordozza, hogy a visszajelzés lehet

negatív és lehet pozitív is, valamint azt is, hogy egyértelműen a másik fél valamilyen

típusú megnyilvánulására vonatkozik.

A visszajelzés célja (6. dia) – a korábban tárgyalt Johari ablak alapján –, hogy a

visszajelzést kapó csökkenthesse a vak területét (vakfoltját), és ezzel növelje

önismeretét. Ha megtudja, mások miként látják őt, tudatosíthatja, hogy magatartását

hogyan értelmezik mások (ez a visszajelzés múlt orientációja), illetve, lehetőséget ad

a tudatosság növelésére, az alkalmazkodásra, a fejlődésre, a korábbi

viselkedésformák megerősítésére, megváltoztatására (ez pedig a jövő orientációja).

Éppen ezért szoktak visszajelzést alkalmazni pl. teljesítményértékelés esetén is.

A visszajelzésnek is számtalan formája van (7. dia). A cél az, hogy a visszajelzés

személyre szabottan és megfelelő módon történjen, vagyis az adott formák közötti

választást ne csak a visszajelzést adó szándéka határozza meg, hanem az is, hogy

a visszajelzést kapó személye és igénye mit kíván meg.

A verbális visszajelzés kizárólag személyesen történjen, amelyen belül szerepet

kaphat a hangsúly, intonáció, melyek már módosíthatják a visszajelzést a fogadó

számára. A non-verbális visszajelzés körébe tartozik a mimika és esetleg egy-

egy érintés.

A pozitív visszajelzés elismeri a másik egyes magatartásformáit, míg a negatív

helyteleníti azokat. Mindkét visszajelzés segítheti a fogadó fél fejlődését, ha

megfelelő formában történik a visszajelzés adása és befogadása.

Feltételes visszajelzésnek nevezzük, ha világos a fogadó fél számára, hogy miért

kapja a visszajelzést. („Jó ötleteid vannak, ügyes vagy!” stb.), míg feltétlen

visszajelzésről akkor beszélünk, ha nem tudjuk, nincs bővebben kifejtve, vagy

utalva arra, hogy miért kapjuk. („Örülök, hogy itt dolgozol!”)

A formális visszajelzés konkrét eseményhez köthető, valamilyen eredménytől

függ, amely előre tervezett és kiszámítható. Előre jelezzük a másik fél számára,

hogy szeretnénk visszajelzést adni, vagy tudja, hogy adott időpontban értékelni

fogjuk tevékenységét. A spontán visszajelzés általában erősebb hatású,

őszintébb, belülről jön, és előre nem kiszámítható (ilyen például az elismerő

fejbólintás).

Egyértelmű egy visszajelzés, ha annak egyes részei összhangban állnak

egymással, illetve a korábbi visszajelzésekkel, és erősítik egymást. Kétértelművé

válhat a visszajelzés, ha az nehezen értelmezhető, félreérthető egy-egy rossz

hangsúlytól. A tartalom egyes részei között ellentmondások vannak, vagy akár a

túl gyakori pozitív visszajelzés is, a mechanikus ismételgetés miatt visszatetszést

válthat ki.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


73

Konstruktív visszajelzésről akkor beszélhetünk, ha megfelelő időben és

szituációban adunk visszajelzést úgy, hogy a másik kész annak befogadására.

Ez hozzájárulhat az együttműködés erősítéséhez, és a befogadó fél önmagára

irányuló fejlesztési szándékára is pozitív hatással lehet. Destruktív a visszajelzés

(negatív kritikává válik), ha a másikból haragot, ellenállást, ellentámadást vált ki.

Ennek oka lehet a rossz időzítés, rossz fogalmazás is.

A visszajelzés sikeressége – sajnos – mindig a visszajelzést követően derül ki.

Utólag lehet értékelni, hogy konstruktívan vagy destruktívan sikerült visszajelzést

adnunk. Ez az egyik oka annak, hogy nem szeretünk visszajelzést adni (8. dia), de

az is ellene szól, hogy nem szeretnénk megbántani a másikat, vagy éppen nem

szoktunk hozzá a dicséret adásához, sőt, fogadásához sem.

A pozitív visszajelzést kellemesen éli meg, aki kapja, hiszen a közeledés szándékát

jelezheti, örömöt okoz, valamint segíti a kölcsönös megegyezést és a hatékonyabb

jövőbeni együttműködést.

A negatív visszajelzés bár kellemetlen a fogadó fél számára, ugyanakkor a

zavarokat, félreértéseket és eltérő nézeteket felfedi, lehetővé téve ezzel az együttes

feldolgozást és változtatást.

Előfordulhat, hogy a visszajelzés kibocsátója és fogadója nem azonos módon

értelmezi a visszajelzést. Az egyik pozitívnak szánja, a másik pedig ugyanazt

negatívnak kódolja, azaz a szándék nem éri el a célját. Példa lehet erre, amikor pl.

azt közli a főnök a beosztottal, hogy „De jól megcsináltad ezt a feladatot!”, a

beosztott pedig megsértődik, mert úgy értelmezi, hogy a főnök általában nem

elégedett a teljesítményével, mivel csak erre a feladatra adott pozitív visszajelzést,

vagy egy rossz hangsúlyozásnak köszönhetően, akár iróniaként is hangozhat.

A visszajelzés sikerességét (9. dia) biztosíthatjuk, valószínűségét növelhetjük,

néhány alapszabály betartásával. Úgy tud ugyanis egy visszajelzés hatékony lenni,

ha a másik fél nyitott a visszajelzésre, meghallja és meghallgatja azt. Nem

támadásnak éli meg, egyértelmű számára, hogy a visszajelző célja a fejlesztés,

legyen szó teljesítményről, együttműködésről vagy kapcsolatról.

A visszajelzés az értékelt tevékenységet követően a lehető leghamarabb

történjen, hogy ne alakuljon ki vita arról, ki hogyan emlékszik vissza. Így a

beszélgetés arról szólhat, ami a valós célja.

Kizárólag az adott tevékenységről mondjon véleményt (mit tett), sosem a

másik személyéről (ő milyen). A tevékenységet ugyanis könnyebb

megváltoztatni, mint a személyiséget.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


74

Konkrét eseményt fogalmazzon meg, ne általánosítson, hiszen így

elkerülhető, hogy védekezést váltson ki a másikból („de olyan is volt, hogy…”

típusú mondatok mentén). Ha tárgyilagosan elmondja a történteket („ez és ez

történt”), azzal nem tud a másik vitatkozni.

Saját nevünkben, egyes szám első személyben (én-üzenet) beszéljünk,

miközben visszajelzést adunk. Ha csak a saját megfigyelésinket,

benyomásainkat közöljük, azt könnyebben fogadja az érintett személy.

Elegendő, de ne túl sok információt nyújtson a visszajelzés. Egyszerre

lehetőleg egy, maximum két dologról adjunk visszajelzést, különben

ellenállást vált ki a fogadóból, mivel túl sok mindenben várunk el tőle

változást. Fontos, hogy ne a személye elleni támadásnak értékelje.

Lényeges, hogy a visszajelzést fogadó is megérthesse, hogy amennyiben a

jövőben másképp cselekszik, az számára milyen előnyöket jelenthet.

A belátást az segítheti, ha az kerül felszínre, hogy az adott cselekedet mit

okozott a visszajelző félnek, milyen érzéseket váltott ki belőle. Ezzel ugyanis

a visszajelzés fogadója nem tud vitatkozni, nagy valószínűséggel belátja

viselkedésének következményeit, és így igyekszik megoldást találni a jövőre

vonatkozóan.

Céljától függően a visszajelzésnek négy egyszerű módját lehet megkülönböztetni:

1. Csak pozitív („angyal”): a másik önbizalmának növelésére.

2. Csak negatív („csizma”): a másik magatartásának alakítására. Óvatosan kell

ezzel bánni, mert – sajnos – gyakrabban alkalmazzuk, mint kellene.

3. Pozitív – fejlesztendő - pozitív („szendvics”): az első pozitív visszajelzések

megerősítik a fogadót és így nyitottá válik a fejlesztendő területek befogadására.

A záró pozitívumok megerősítik őt, és kedvet csinálnak a megfogalmazott

fejlesztendők végrehajtására. A két pozitív visszajelzés között

megfogalmazhatunk egy fejlesztendő területet, amit így nyitottan hallgat a fogadó.

Ez a legáltalánosabban alkalmazható megoldás.

4. Pozitív és alternatívák a fejlesztendő területre („út”): a befogadást segítő

pozitívum után alternatív megoldások kerülnek megfogalmazásra a fejlesztendő

területekre a visszajelző részéről. Az alternatívák közötti választást meg kell

hagyni a fogadó félnek – ha ő választ, szívesebben is fogja megtenni a

kiválasztott megoldást.

Pályaorientációs konzulensként a visszajelzések alkalmazása komoly támogatást

nyújthat a konzulens számára, hiszen, ha kialakult egy barátságos, bizalmi légkör, a

tanácskérő könnyebben fogadja el a konzulens által megfogalmazott lehetőségeket.

Éppen ezért rendkívül fontos mindig átgondolni a visszajelzés módját (tartalom és

forma), és a hatékony, sikeres és konstruktív visszajelzések adására kell törekedni.

A pályaorientációs konzultációk esetében, a visszajelzések jellemzően a jövőre

irányulnak, fejlesztő céllal.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


75

3.2.3 Kérdezés és visszajelzés a pályaorientációs konzultáció során

Gyakorlat: Mit lehet rólad tudni?

Az előzőekben elkészült konzultációs tervek feldolgozása, kiscsoportban, a kérdezés

és a visszajelzés technikára összpontosítva, majd „akvárium” gyakorlat.

Cél – A gyakorlat célja a kérdezés és visszajelzés technikák

pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.

Kiscsoportos foglalkozás keretén belül, az előzőekben kidolgozott konzultációs

tervet fogják megjeleníteni a csoportos akváriumgyakorlatban. Feladatuk, hogy az

egyes találkozások legfontosabb párbeszédeit jelenítsék meg (természetesen

lerövidítve), benne megmutatva:

miként jutnak el a célig?

ki mit mond: a konzulens mit és hogyan kérdez, mit és hogyan jelez vissza,

a tanácskérő pedig miként válaszol? Tartsák szem előtt a korábban

elsajátított ismereteket a tanácskérőről!

írják meg az egyes találkozók párbeszédeit lépésről lépésre − közben

tudatosítva, hogy milyen módon kérdeznek, illetve jeleznek vissza!


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


76

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

3.3 Modulzáró értékelés A 3. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön

aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.


A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény

eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)

77


78

4. modul

Pályaismeret jelentősége a



79


80

4.1 Adatbázisok és szűrési ismérvek a

képzés- és foglalkozás-bemutató

anyagokban A képzésekkel és foglalkozással kapcsolatos adatbázisok, tájékoztató anyagok

jelentősen hozzájárulnak a sikeres pályaorientációhoz azáltal, hogy rendszerezve

tartalmaznak információkat. A pályaorientációs konzulens feladata, hogy segítse a

tanácskérőt szűrési ismérvek mentén megfelelő információ szolgáltatásával („halat

ad”), s hogy megismerteti vele a releváns adatbázisokat. A konzulens megtanítja a

tanácskérőt eligazodni az adatbázisokban, ezzel az öntájékozódásához ad

segítséget („megtanítja halászni”).

Az almodul során lehetőségük van foglalkozásgyűjteményeket megismerni, és

azokon belül adott ismérvek alapján szűrni. A megszerzett tudás nagycsoportban

megosztásra kerül, így a csoporton belüli tanulás még hatékonyabbá válik.

Az Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató anyagokban

című almodul/tanegység célja tehát, hogy a tanácskérő személyiségét és igényeit

figyelembe véve felismerjék azokat a helyzeteket, amikor segítségükre lehetnek a

pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisok. További cél, hogy képesek

legyenek megfelelően alkalmazni ezeket a pályaismeret támogatására szolgáló

adatbázisokat különböző pályaorientációs helyzetekben, illetve felhasználják és

alkalmazzák az információforrásokat, kiszűrve azokból a releváns információkat.


81

Gyakorlat: Találd meg!

A résztvevők 4 fős kiscsoportokban dolgoznak a tréner által kiadott

foglalkozásgyűjteményekkel. A gyakorlat segítségével elsajátítják, honnan és hogyan

tudnak információt gyűjteni foglalkozásokról. A gyakorlat segítségével növelik

pályaismeretüket, valamint képesek lesznek adatbázisokat kezelni.

Cél – A gyakorlat célja, szűrési ismérvek mentén releváns

információk kiválasztása a foglalkozás-bemutató anyagokból.

Négy fős csoportokban megismerkednek a foglalkozás-bemutató anyagokkal, és

gyakorolják az adott szűrési ismérvek mentén történő keresést. A pályaorientáció

egyik pillére a pályaismeret. Annak érdekében, hogy sikeresen el tudják igazítani a

tanácskérőt a foglalkozások világában, elengedhetetlen, hogy Önök, mint leendő

pályaorientációs konzulensek, átlássák a rendszert, eligazodjanak benne, és minél

több foglalkozást ismerjenek.

Feladatlap:

1. feladat

Kérjük, keresse meg, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben

megtalálható szakmák közül melyek esetében kell jó eredményt elérni

matematikából és fizikából a szakma sikeres elsajátításához!

Válasz(ok):

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

2. feladat

A foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül,

kérjük, válassza ki, mely szakma (szakmák) esetében lényeges a

felelősségtudat, és az együttműködés személyes tulajdonságok megléte!

Válasz(ok):

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................


82

3. feladat

Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben

megtalálható szakmák közül, melyek esetében kerülhet jellemzően

kapcsolatba az adott szakmában dolgozó személy hatóságokkal,

hivatalokkal, hivatali szervekkel!

Válasz(ok):

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

.................................................................................................................................

......................................................................................................................................

.................................................................................................................................

4. feladat

Kérjük, gyűjtse össze, a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben

megtalálható szakmák közül azokat, melyek esetében jellemző, hogy részben ülő

munkát végez a szakma képviselője!

Válasz(ok):

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

......................................................................................................................................

..................................................................................................................................

5. feladat

Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben

megtalálható szakmáknál pályamódosítás esetén, milyen más foglalkozási

területre könnyű váltani!

Válasz(ok):

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................


83

4.2 Pályaismeret és kommunikáció Annak érdekében, hogy a pályaorientációs konzulens hitelesen tudjon a pályákról

beszélni, alapos pályaismeretre van szüksége, valamint arra, hogy ezeket az

ismereteket tudatosan kommunikálja.

A Pályaismeret és kommunikáció című tanegység, egy pályaismeretet bővítő

gyakorlattal kezdődik, mely a témára való ráhangolódást segíti. Az ezt követő feladat

a hiteles pályaismeretet és annak kommunikációját alapozza meg.

A tanegység célja, hogy pályaorientációs konzulensként Ön képes legyen a

tanácskérő személyiségét figyelembe véve, objektív iránymutatásra, és a szakmák

hiteles bemutatására.

4.2.1 Bevezetés a Pályaismeret és kommunikáció című almodulba

Gyakorlat: Ország-város játék, foglalkozásokkal

Az ismert „ország – város – fiú – lány” játék pályaorientációra alakított változata

mentén gyűjtsenek a pályaorientációhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.

Cél – A gyakorlat célja a témakör előzetes ismereteinek feltérképezése, a

témára való ráhangolódás.

4.2.2 Hiteles pályaismeret

Gyakorlat: Hitelesen a pályákról

Előzetes kiscsoportos felkészülést követően „akvárium” gyakorlatban mutatják be,

hogy a tanácskérő élethelyzetének ismeretében, miként lehet egy-egy foglalkozást

bemutatni, a kapcsolódó ismeretet bővíteni.

Cél – A gyakorlat célja a h iteles pályaismeret, és a pályaismeret

kommunikációjának adaptációja, gyakorlása.

A kiscsoportok kapnak egy adott foglalkozást, illetve egy tanácskérői helyzetleírást.

Feladatuk átgondolni, és megbeszélni, hogy milyen pályaismereti információ lehet

leginkább segítségére a tanácskérőnek, illetve, hogyan érdemes ezt kommunikálni.

Információt a kiosztott foglalkozásgyűjteményből nyerhetnek. Forgatókönyv

elkészítése után, a nagycsoport előtt bemutatják elképzeléseiket.


84

Feladatlapok:

Tanácskérői helyzetleírások feladatlap

Tanácskérő 1.

Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Páltól, amelyben bemutatkozott

(17 éves, egy vidéki gimnázium jó tanulója, kiváló a reáltantárgyakból és a

gimnázium természetjáró szakkörének aktív tagja), és megírta, hogy kitöltött a

Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek

eredményeképpen többek között a „Táj és kertépítő mérnök” foglalkozás ajánlott

neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek

erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív

eredményeként a legmagasabb pontszámot az Elemző érdeklődési irány kapta!

Tanácskérő 2.

Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Magditól, amelyben azt írta, hogy

34 éves és pályakorrekciós igénye miatt fordult Önhöz, mivel korábbi – boltvezetői –

munkakörét megunta, úgy érzi, nem jelent már számára kihívást. Hajlandó visszaülni

az iskolapadba, hogy izgalmasabbak, változatosabbak legyenek a mindennapjai).

Megosztotta Önnel, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző

kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Vállalkozások

szervezője, ügyintézője” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat

kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta

róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot a

Szervező és a Megvalósító érdeklődési irány kapta!

Tanácskérő 3.

Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Marától, amelyben megtudta róla,

hogy 27 éves, és most érettségizett le estin. Ez sikerélmény a számára, szívesen

tanulna tovább. Nővérének három gyerekét nagyon szereti, sokat vigyáz rájuk, így

tud segíteni a szülőknek. Beszámolt arról is, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs

Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a

„Látszerész és fotócikk-kereskedő” foglalkozás ajánlott neki. Személyes

konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a

foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a

legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta!


85

Tanácskérő 4.

Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Ferenctől, amelyben írt

magáról:49 éves és jelenleg ápolóként dolgozik. Nagyon szereti az idősebb

betegeket, hamar megtalálja velük a hangot, annyira, hogy egy ideje megfogalmazta:

szeretne a házi beteggondozásban dolgozni, idős embereket segíteni. Egy volt

betege szeretné elcsábítani a magán házi gondozói szolgálatába munkatársnak,

annyira elégedett volt ápolói tevékenységével. Szívesen alkalmazná őt házi gondozói

(szociális gondozó és ápoló) munkakörben, ami ráadásul kötetlenebb munkaidőt és

magasabb keresetet is jelentene Ferencnek. Ferenc beszámolt Önnek arról, hogy

kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek

eredményeképpen többek között a „Házi gondozói” foglalkozás ajánlott neki.

Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a

foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a

legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta!

A bemutatással kapcsolatos forgatókönyvhöz kapcsolódó jegyzetek:

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

Megfigyelési, megbeszélési szempontok:

Milyen volt a pályaismeret kommunikációja? (Pozitívumok, gyengeségek)

Milyen kommunikációs eszközökkel igazította a tanácskérő igényeihez és

élethelyzetéhez a pályainformációkat a konzulens?

Mi adta a konzulens hitelességét?

Tapasztalt-e a konzulens kommunikációjában inkongruens elemeket?

Mit tenne másként, mivel egészítené ki a konzulens pályaismereti

kommunikációját?

Megállapítások:

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................


86

4.3 Ellenállás- és konfliktuskezelés Az adatbázisokban történő szűrés eredményei, információi olyan dilemmákat

okozhatnak, melyekből akár konfliktusok is adódhatnak (tanácskérő belső

konfliktusai, tanácskérő és környezete közötti konfliktusok, néha pedig a tanácskérő

és a konzulens között is, pl. csoportos foglalkozás esetén felbukkanó ellenállásként).

Ez a tanegység eszközrendszert ad ahhoz, hogy a konzulens miként tudja feloldani

ezeket a konfliktusokat.

Gyakorlat: Komplex esetek ellenállás- és konfliktuskezelésre

Szerepjátékokon keresztül tapasztalhatják meg és gyakorolhatják a pályaorientációs

helyzetekben esetlegesen felmerülő ellenállásokat és konfliktusokat, illetve az azok

feloldását szolgáló technikákat.

Cél – A gyakorlat célja az ellenállás- és konfliktuskezelési

technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.

A tréneri előadás után alkossanak négyfős kiscsoportokat. Minden csoportban 4

szereplő van: egy diák, egy konzulens, egy szülő és egy megfigyelő. Mindegyik

szereplő a szereplapja alapján gondolja át célját, helyezkedjen a kapott szerepébe, a

megfigyelő pedig a megfigyelési szempontokat tanulmányozza át.

A szereplapokat a tréner biztosítja.

Megállapítások:

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................

..................................................................................................................................


87

Ellenállás- és konfliktuskezelés összefoglalás

1. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

2. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

3. dia

Konfliktuskezelési stratégiák

Alkalmazkodó Problémamegoldó

Elkerülő Versengő

Kompromisszumkereső

Bakacsi, 1998.

E

g

y

ü

t

t

m

ű

k

ö

d

é

s

+

-

- +

Ö n é r v é n y e s í t é s

Jegyzeteim

.

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................


88

Az élet minden területén adódhatnak konfliktushelyzetek, például a munkahelyen,

iskolában, családi, baráti, szomszédsági kapcsolatokban, amikor különböző érdekek,

értékek, vélemények, meggyőződések, elvek, vágyak, érzelmek ütköznek.

A konfliktus a latin confligo szóból ered jelentése: fegyveresen összecsap,

megütközik, perlekedik. A mindennapi szóhasználatban az egyének vagy társadalmi

csoportok közötti összeütközés szinonimájaként is használjuk.

Az ember jellemzően az állandóságot, a megszokott dolgokat kedveli, a legtöbb

esetben az ember számára a harmónia pozitív értéket hordoz, és a fennálló helyzet

megtartására törekszik. A konfliktus általában negatív értéket, valamilyen helyzetnek

a változását jelenti. Önmagában már a változás is lehet a konfliktus forrása.

Morton Deutch7 a konfliktus negatív és pozitív aspektusait vizsgálta, véleménye

szerint a konfliktusokat a fejlődés lehetőségeként érdemes felfogni. Kétféle típust

különböztet meg: a konstruktívat és a destruktívat. Konstruktív konfliktusban a

résztvevők győztesnek élik meg magukat, amely az elégedettség érzését

eredményezi a felekben, ezzel ellentétben, a destruktív konfliktust a résztvevők

veszteségként, kudarcként élik meg.

Konfliktusok szintjei:

- intraperszonális szint (saját gondolatainkon belül keletkeznek),

- interperszonális szint (személyközi – egyének közötti – konfliktusok), lehet

egymás számára ismeretlen emberek között is konfliktus.

A konfliktusnak – bár a legtöbb esetben stresszes, kellemetlen állapot – számos

előnye lehet:

- fejlődhet általa a kreativitás;

- előmozdíthatja az egyén belső konfliktusainak sikeres megoldását;

- tanulási folyamatnak tekinthető, mely révén az egyén jobban meg tudja

fogalmazni a problémás helyzeteket, feldolgozza azokat, és jó esetben sikeres

megoldási alternatívákat dolgozhat ki, melyet adaptálni, vagy újratervezni tud

a későbbiekben;

- személyiségfejlesztő hatású.

Az egyének, az egyes csoporttagok, vagy a teljes csoport, beleütközhetnek az

egyének, a csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba

(1 dia), amely a fejlődést gátolhatja. Az ellenállásnak a következő formái,

megnyilvánulásai különböztethetők meg8:

Hallgatás: a tagok kollektív ellenállásának jelzése. A hallgatással növekszik a

csoport feszültsége. Ezt a csoport vezetőjének nem szerencsés megtörnie,

csak azért, hogy „haladjunk”, hiszen ezzel elsősorban saját feszültségét

csökkentené. A csend „hatalmát” a csoportvezető kihasználhatja más célokra

.

7 Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris, Bp., 2006

8 Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben otthon kiadó, 2007. (76-78.old)


89

Intellektualizálás: a csoport egésze, vagy egyes tagjai intellektuális kérdéseket

vitat meg, ahelyett, hogy a konkrét személyes vagy személyek közötti

problémákról beszélne.

Általánosító távolítás: a személyes és jelen idejű témákat a csoport általános

síkra tereli, felismerhető az általános alany használatáról (az ember) az egyes

szám és első illetve második személy kerüléséről.

Áttolás: a csoport a feszültséget nem közvetlen formában kezeli, hanem

indulatait más témába tolja át (pl.: a munkahelyi vezetőket szidja a

csoportvezető helyett).

Verbális agresszió: a körülmények, a vezető, a módszer, a gyakorlatok

erőszakos – sok esetben kollektív – bírálata.

Függőség a csoportvezetőtől: a csoport mindent (témát, irányítást, értékelést)

a vezetőtől vár, így akadályozza a csoportdinamikát, és nem ad lehetőséget

önmagának és kapcsolatainak megismerésére.

Mentegetőzés: konfliktusok esetén a csoporttagok egymást veszik

védelmükbe.

Bűnbakképzés: projekciós és indulat-áttételi mechanizmus, azaz a tagok saját

belső feszültségeiket másokra, a csoportvezetőre vetítik ki, ruházzák át.

Alcsoport-képződés: ketten vagy többen kinyilvánítják a többiektől való

különállásukat, érzelmi szövetséget alkotnak.

Viccelődés: a csoportos bohóckodás feszültségoldó, ugyanakkor gátja lehet a

tanulási célkitűzések teljesítésének, megakadályozva a témában való

elmélyülést.

Technikai ellenállás: a csoportmunka tárgyával szembeni ellenállás technikai

témákra tevődik át (pl.: késés, hiányzás, kimaradás, időhúzás).

Pályaorientációs konzulensként fontos felismerni az ellenállást. Amíg a tanácskérő

ellenáll, nem tud a konzultációs folyamat továbbhaladni. Csoportos helyzetekben

különösen igaz, hogy ameddig ellenállás van a csoportban, a tagok nem fogják elérni

a csoportcélokat, és/vagy a normákat, szabályokat nem fogják követni – az pedig a

konzultációs folyamat ellenében hat.

Iskolai környezetben is rendkívül fontos figyelni az ellenállásra, amely kialakulhat

pályaorientációs helyzetben is: pl. a diákok tartanak attól, hogy beszéljenek

magukról, céljaikról az osztályfőnöknek vagy más tanárnak, akik addig elsősorban a

tanulmányok, illetve eredményeik mentén ismerték meg őket. Ily módon a helyzet (pl.

egy elérő osztályfőnöki óra) feszültséget okozhat. Ennek a kezelésére a pedagógus

előre felkészülhet, illetve felkészítheti az osztályt már előzetesen a szokatlan

helyzetre.


90

Az ellenállás a változás, fejlődés (csoportfejlődés) természetes része. Ez azonban

nem jelenti azt, hogy hallgatni kell róla, vagy mindvégig vele élni. Amennyiben úgy

dönt a pályaorientációs konzulens, hogy szükséges az ellenállást kezelni (2. dia)

annak szintjéből, jellegéből fakadóan, el kell dönteni, hogyan teszi azt. Egyéni

konzultáció során egyértelmű annak felszínre hozatala. Csoportos konzultáció

esetében arról kell döntést hozni, – megfontolva, hogy hány résztvevőt érint és

milyen típusú ellenállásról van szó – hogy egyénileg, vagy a csoport előtt jelez

vissza, oldja fel azt.

Ajánlatos, hogy a konzulens elfogadást, toleranciát, a személyiség tiszteletben

tartását és az ellenállás tudomásulvételét közvetítse az egyén illetve a csoporttagok

számára. Az ellenállás jelenléte nem baj, sőt azt jelenti, hogy a csoport

megérintődött, hogy fontos folyamatok indultak el, melyekre időről-időre valamilyen

ellenállással válaszolnak.

Ezzel párhuzamosan segítő módon kell közreműködnie a védekező

megnyilvánulások tudatosításában és értelmezésében. Az ellenállás kezelésének két

útja van: a direkt, transzparens kimondás, és az ellenállás megbeszélésének

felkínálása, illetve az indirekt, paradox technikák, a kizökkentés. A tapasztalatok

szerint nem mindig sikerül direkt módon kezelni az ellenállást, vagyis direkt

megbeszélés útján feldolgozni azt. Ilyenkor segíthet egy-egy olyan gyakorlat

beiktatása, ami kizökkenti a csoportot, és az ellenállás csökken. Ez olyan

tapasztalatszerzés, ami kognitív és érzelmi szinten is segítheti a feldolgozást,

mintegy hidat teremtve az ellenállás megnyilvánulása és annak

megértése/feldolgozása közé.

Konfliktust akkor él meg az egyén, ha valamit, ami számára fontos, veszélyeztetve

érez. Konfliktushelyzetekben egy személy viselkedése két alapvető dimenzió mentén

írható le (3. dia):

önérvényesítés: amikor az egyén saját szempontjait veszi figyelembe, saját

szándékainak érvényesítésére törekszik, valamint

együttműködés: amikor az egyén a másik fél szempontjait is figyelembe veszi,

törekszik a másik szándékainak érvényesítésülését is elősegíteni.

A viselkedésnek ez a két alapvető dimenziója felhasználható arra, hogy az egyik

legismertebb és legtöbbet használt modell, a Thomas-Kilmann elméleti modell

alapján, a konfliktusok kezelésének öt stratégiáját bemutassuk.

1. A versengő – önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait

érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy

bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy

nyerő helyzetbe jusson – meggyőző képességét, rangját, gazdasági szankcióit

stb. A versengés jelentheti a „saját igazáért való kiállást”, a helyesnek vélt

álláspont védelmét, vagy egyszerűen a győzelemre való törekvést.


91

2. Az elkerülő – nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi

közvetlenül sem a saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az

elkerülés megnyilvánulhat diplomatikus kitérés formájában, egy kérdés

kedvezőbb időpontra való halasztásában, vagy egyszerűen visszahúzódásban

egy fenyegető helyzetből.

3. Az alkalmazkodó – együttműködő és nem önérvényesítő. A versengés

ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai

érvényesülhessenek. Bizonyos szintű önfeláldozás, önfeladás van ebben az

eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság vagy

jótékonyság formáját, lehet a másoknak való kényszerű engedelmeskedés,

vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása.

4. A problémamegoldó – egyszerre önérvényesítő és együttműködő – az

elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a

másik személlyel létrejöjjön egy olyan megoldás, mely megfelel mindkét fél

szándékainak. Ehhez mindkét félnek bele kell ásnia magát az adott

problémába azzal a céllal, hogy megtalálják a két fél alapvető érdekeltségét, s

találjanak egy olyan alternatívát, mely mindkét érdekskálának megfelel. A

problémamegoldás lehet például egy nézetkülönbség mélyebb feltárása,

melynek útja az egymás megértéséből való tanulás. Jelentheti a valamilyen

feltétel megteremtésére való szövetkezést, melynek hiánya az erőforrásokért

való versengésre késztetné, illetve lehet konfrontáció és törekvés egy

személyközi probléma kreatív megoldására.

5. A kompromisszumkereső - átmenet az önérvényesítés és az együttműködés

között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás

megtalálása, amely részlegesen kielégíti mind a két felet. A kompromisszum

középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A

kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről,

mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az

elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A

kompromisszum-keresés „félúton való találkozást”, kölcsönös engedményeket

vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyén konfliktuskezelési stratégiáját ideális esetben az

adott helyzet függvényében választja ki. Ebből következően nem lehet jó vagy rossz

kategóriákba sorolni a fentebb tárgyalt stratégiákat, hiszen mindegyiknek van/lehet

létjogosultsága. Sokkal inkább azt szükséges megvizsgálni, hogy vajon az egyén

képes-e a stratégiáit a helyzethez igazodóan megfelelően váltogatni (kiválasztani és

alkalmazni), vagy az adott helyzettől függetlenül, csupán egy (maximum két)

egymáshoz alapvetően hasonlító konfliktuskezelési stratégiát alkalmaz.


92

Pályaorientációs konzulensek számára ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a

konzultációk során találkozhatnak konfliktusokkal, legyen az a tanácskérő belső

konfliktusa, a tanácskérő által tapasztalt konfliktus (pl. szülővel, főnökkel), vagy

esetleg a tanácskérő és a konzulens között fellépő nézetkülönbség.

A konzulens támogató, segítő hozzáállása a problémamegoldó vagy a

kompromisszum-kereső stratégiát kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy érdemes a

konfliktus mögött meghúzódó gondolatokat, érzéseket, érdekeket feltárni, illetve

feltárását elősegíteni (sokat segíthet a korábbról megismert aktív figyelem,

kérdezéstechnikák). Ha lehet, olyan megoldást érdemes javasolni, amely minden

félnek megfelel. Ha ez nem lehetséges, azt kell tisztázni a felekkel, hogy miben

hajlandóak „engedni”, miről hajlandóak lemondani a megoldás elérése érdekében.

Amikor ezt meg tudják fogalmazni, el lehet indulni a kompromisszumos megoldás

irányába. Abban az esetben, ha a konzulens olyan tanácskérővel találkozik, aki az

adott helyzetnek nem megfelelő, és általában is a versengő stratégiát folytatja,

érdemes megmutatni neki, hogy ezzel a stratégiával mi mindent „veszíthet”, és

belátásra bírni, hogy jobban vegye figyelembe a másik fél érdekeit. Ezzel ellentétes

módon, a szinte minden helyzetben alkalmazkodó stratégiát követő tanácskérőt arra

kell rávezetni, hogy a saját nézőpontjának feladásával mit „veszíthet”, és e mentén

bíztatni őt egy magasabb szintű önérvényesítésre. Ha a konzulens azt éli meg, hogy

kompetenciáján túlmutat az adott konfliktus kezelése, úgy érdemes a tanácskérőt

továbbküldeni pályaorientációs tanácsadóhoz vagy szakpszichológushoz.

Különösen fontos a diákok és a szüleik esetleges konfliktusának kezelése. Néhány

tipikus eset:

alkalmazkodó diák: a szülőknek való megfelelési vágya miatt saját igényeit

elnyomja;

versengő diák: lázad a szülei ellen (pl. életkori sajátosság, korábbi rossz

tapasztalat stb. okán);

versengő szülő: saját vágyait akarja viszontlátni a gyerekében;

alkalmazkodó szülő: ráhagyja a gyerekére a választást (tájékozatlanság vagy

nemtörődömség okán).

Ezeket az eseteket a konzulensnek hamar fel kell ismernie és tudnia kell kezelni.

Természetesen a konfliktus felszínre hozatala alapesetben nem célja a

konzultációnak, ezért fontos a kommunikációs tartalom és stílus is, amelyet az

ellenállás és/vagy a konfliktus feloldásánál, esetleges elkerülésénél alkalmaz. Az

aktív hallgatás, és a különböző kérdezési technikák alkalmazása ilyen esetben sokat

segíthet.


93

4.4 Modulzáró értékelés A 4. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön

aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.





94

5. modul

Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a



95


96

5.1 Öntájékozódási technikák és

önmenedzselés Az önismeret és a pályaismeret mellett a pályaorientáció további fontos pillére a

munkaerő-piaci ismeretek. A pályaorientációs konzulens feladata ebben az esetben

egyfelől a munkaerő-piaci információk biztosítása (pl. ld. előző modulban,

adatbázisokban történő keresés, szűrés) a tanácskérő számára, másfelől felkészíteni

a tanácskérőt a megmérettetésre, legyen szó munkaerő-piacra történő belépésről (pl.

pályakezdők), akár munkaerő-piacon belüli váltásról. (Fontos, hogy általános

iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető

meg).

Az almodul indító gyakorlata az emberi tulajdonságokra, kompetenciákra hívja fel a

figyelmet, amely fontos része a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésnek és a

középiskolai felvételinek is. Ezt követően a csoport interaktív módon összegyűjti az

általuk ismert és/vagy használt öntájékozódási technikákat. A kulcsképességek

fogalmának mélyebb megismerése és adaptációja abban segíti a konzulenst, hogy

képes legyen álláshirdetés-figyelésre, illetve a majdani tanácskérők

kulcsképességeire fektessen hangsúlyt, amennyiben ő a munkaerő-piacon tovább

szeretne lépni.

Az Öntájékozódási technikák és önmenedzselés című tanegység célja tehát, hogy a

képzésben résztvevők elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve helyzetekre

szabottan az álláskeresési technikákat, valamint öntájékozódási, önmenedzselési

technikákat.

5.1.1 Bevezetés az „Öntájékozódási technikák és önmenedzselés” című

almodulba

Gyakorlat: Hátamon a nevem

Kérdések formájában az önismeret bizonyos elemeinek (személyiségjegyek,

kompetenciák, magatartások, foglalkozás) megfogalmazása.

Cél – A gyakorlat célja a bemelegítés, hangulatteremtés,

kérdezéstechnika gyakorlása, kompetenciák, tulajdonságok,

foglalkozások témájáról való gondolkodás, az almodul témáira és

egymásra hangolódás segítése.


97

5.1.2 Az öntájékozódási technikák és az önmenedzselés alapfogalmai

Gyakorlat: Te hogyan?

Tapasztalat-megosztás mentén gyűjthetik össze az önmenedzselési és

öntájékozódási technikákat és alkalmakat.

Cél – A gyakorlat célja az öntájékozódás és önmenedzselés

fogalmainak megismerése és adaptációja.

A pályaorientációs konzulensek egyik feladata, hogy a tanácskérőt (iskolából

munkába, ill. munkából munkába átmeneti helyzet esetében, valamint iskolából

iskolába is) támogassa a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésben, és a

sikeres felvételin is. Ehhez fel kell hívnia a tanácskérő figyelmét az öntájékozódás és

az önmenedzselés fontosságára, illetve támogatnia kell a tanácskérőt abban, hogy

minél sikeresebb legyen ezeken a területeken.

Segítő kérdések:

Hogyan került a mostani munkahelyére?

Honnan értesült arról, hogy van betöltetlen álláshely a mostani

munkahelyén?

Milyen felvételi folyamaton ment keresztül?

Milyen kompetenciáit kellett hangsúlyoznia – hogyan tette?

Mennyiben különbözött ez a korábbi elhelyezkedési

tapasztalataitól?

Családtagjai, barátai, ismerősei, akár más szakmában, hogyan

helyezkedtek el? Mi segített nekik? Milyen felvételi eljáráson

mentek keresztül? Honnan szereztek tudomást az adott állásról?


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


98

Öntájékozódás és önmenedzselés összefoglalás

1. dia

Jegyzeteim

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

2. dia

Jegyzeteim

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

3. dia

Jegyzeteim

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................


99

Öntájékozódás és önmenedzselés

A munkaerő-piacon való eligazodás talán legfontosabb eleme az öntájékozódás,

míg a sikeres helytállás kulcsa az önmenedzselés.

Az öntájékozódás (1. dia) azt jelenti, hogy az egyén önállóan jár utána

információknak releváns információforrásokat alkalmazva.

Napjaink legfontosabb információforrása az internet, legyen szó munkaerő-piaci

trendekről, adatbázisokról, álláshirdetésekről (pl. az állásportálokon) stb.

Természetesen továbbra is széles körben érhetőek el a nyomtatott sajtóban

(napilapok, gazdasági lapok, szaklapok) is álláshirdetések. Iskolások számára

további lehetőség a diákszervezeteknél, egyetemi álláskereső szervezeteknél

információt szerezni egy-egy területről, állásról vagy éppen általános munkaerő-piaci

helyzetről országosan, regionálisan vagy helyi viszonylatban. Ugyancsak bőséges és

hasznos információkhoz lehet jutni állásbörzéken, ha a fiatal körbejár, beszélget egy-

egy stand (cég, szervezet) képviselőjével, kitölt jelentkezési lapokat. Felnőttek

számára a munkaerő-közvetítők (akár állami, akár magán), és a munkaerő-

kölcsönzők is tudnak segítséget adni akár információ, akár állásajánlatok

tekintetében.

Az öntájékozódási technikákat csoportosítani lehet aszerint, hogy kiknek érdemes

használniuk. Ezek alapján:

1. Fiatalok, kezdő szakemberek, középszintű végzettségűek számára elsődleges

információforrást jelentenek az újsághirdetések, internetes hirdetések.

2. Beosztottak, középvezetők számára az újsághirdetéseken és adatbankokon

túl, a közvetlen felkutatás is releváns. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kiválasztási

tanácsadók – a náluk lévő adatbank alapján – telefonon felkeresik az illetőt, és

egy-egy álláslehetőség keretében kiválasztási folyamatra hívják az

álláskeresőt.

3. Felső- és középvezetők, speciális szakemberek esetében gyakran történik

meg, hogy a meglévő állásból elcsábítják, (akár fejvadász cég, akár ismerős

kezdeményezésére) ajánlás alapján. Esetükben is jellemző az adatbank,

amely a speciális kompetenciákat tartja számon, így speciális munkakörben

tudják, kit kell keresni.

A pedagógus kollégáknak is jó, ha ismerik ezeket a technikákat, ugyanakkor diákjaik

esetében továbbra is a legfontosabb tényező, hogy megtanítsák őket:

álláslehetőségekről tájékozódni, a különböző forrásokról való

informálással;

jó önéletrajzot és motivációs levelet írni, adott esetben portfóliót készíteni;

a felvételi beszélgetéseken történő jó kommunikációra, a korábban nem

tudatos elemek tudatosításával.


100

Az önmenedzselés (2. dia) a menedzselés (irányítás) és az ön (magam) szavakból

áll. A menedzselés (irányítás) tartalmazza a motivációt, a tervezést, a célállítást, az

erőforrások felkutatását, a megvalósítást, az ellenőrzést, a szabályozást, stb. a

feladatnak megfelelően. Az „ön” szót két jelentésben használjuk: én, mint autonóm

szereplő és irányító (nem a külvilágból valaki), illetve mint az irányítás célpontja.

Jelenleg nincs homogén definíciója az önmenedzselésnek és az önmenedzselési

készségeknek. Inkább fókuszpontokról beszélhetünk:

• stratégiák a hatékony és sikeres tervezéshez és önszabályozáshoz;

• autonómia növelése;

• integrált ön-aktualizáció.

Ezek alapján az alábbi definíciót használhatjuk: Az önmenedzselési készségek olyan

készségek, melyek segítségével az egyén figyelmét az általa fontos célokra irányítja,

azok megvalósításáért, valamint a folyamat fenntartásáért erőforrásait mozgósítja.

Az önmenedzselés során az egyén több más (egyéni és szociális) készséget

erőforrásként használ, és stratégiai úton kombinálja a saját szükségletek és célok

érdekében. Az életpálya építési kompetenciákra az önmenedzselés integratív

összetevőjeként tekinthetünk. Ide tartoznak pl. az önszabályozás és önkontroll, a

döntés, tervezés és problémamegoldás, valamint a hatékony időmenedzsment.

Az önmenedzselési készségek kiemelkedően fontosak a sikeres tervezéshez és

cselekvések végrehajtásához. Minden tevékenység – tudatosan vagy tudattalanul –

kognitív és aktív lépések sorozatára épül.

Ha az önmenedzselésre, mint folyamatra tekintünk, a következő fontos lépéseket

határozhatjuk meg (Pro-skills projekt szakmai anyaga alapján9):

1. Célok kitűzése

2. Erőforrások és akadályok mérlegelése

3. Munkafolyamat hatékony tervezése

4. Megvalósítás lépésről lépésre

5. Motivációs egyensúly fenntartása

A célok kitűzése folyamán az egyénnek figyelnie kell, hogy a felállított célok

konkrétak, mérhetőek, elérhetőek, relevánsak és időszerűek legyenek (Doran,

1981)10. Fontos olyan saját cél választása, ami realisztikus és az egyén identitásával

koherens. Ezen felül szükséges időről időre az elért eredmények értékelése, majd

ennek tükrében a célok felülvizsgálata.

9 ’Pro-skills, basic skills for life long learning’, „Szociálisan hátrányos helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás

alapját képező szociális és egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai, letöltés: 2013. április 12. http://www.pro-skills.eu/products/#train 10 Doran, G. T. (1981). Management Review, Volume 70, Issue 11(AMA FORUM).


101

Ha a diákok/kliensek/ügyfelek önmenedzselési készségét célkitűzési technikák

tanításával kívánjuk fejleszteni, az alábbi fontos szempontokat kell figyelembe

vennünk:

A kitűzött célnak pontosan kell tartalmaznia, hogy az adott egyén mit és miért

szeretne elérni/megvalósítani.

Konkrétan meg kell határoznunk, hogy miből, fogjuk tudni, mi jelenti, hogy

elértük a célunkat.

Tudnunk kell, hogy milyen konkrét lépések vezetnek a cél eléréséhez.

Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott célkitűzés időben releváns-e, azaz „most

van-e itt az ideje”;

Fel kell mérnünk, hogy összhangban van-e szükségleteinkkel és

erőfeszítéseinkkel”;

Át kell gondolnunk, hogy valóban saját magunk által kitűzött cél-e ez (nem

más elvárása alapján cselekszünk csupán).

Fontos, hogy a diák/kliens azonosulni tudjon célkitűzéseivel, és tudja, hogy mikor, és

milyen konkrét lépéseket kell érte tennie. Ennek érdekében először érdemes hosszú

távú célokat kitűzni, és meghatározni a prioritásokat. A motiváció fenntartása

érdekében érdemes rövid távú célokat is meghatározni, amelyek mérföldköveket

jelentenek a hosszú távú célok felé.

Célok hierarchiája tehát:

jövőkép (vízió);

átfogó célok − hosszú távú célok;

konkrét cél − középtávú, taktikai − a hosszú távú cél eléréséért mit kell tenni;

rövid távú célok − a mindennapi megvalósítás szintje.

Egy konkrét cél általában válaszol az alábbi öt kérdésre: Mit?, Miért?, Ki?, Hol?,

Milyen?

Mit akarok elérni?

Miért akarom elérni célomat? Mi motivál benne? Mi lesz a haszna, a pozitív

hozadéka?

Ki/kik vesznek benne részt?

Hol, milyen helyszíneken fogom megvalósítani a célomat?

Milyen módon érhetném el a célomat? Milyen vágyak, szükségletek

vezérelnek? Milyen akadályokat, kényszereket tudok azonosítani?


102

Az erőforrások és akadályok mérlegelése során az egyénnek fel kell mérnie, hogy

milyen erőforrások állnak rendelkezésre a cél eléréséhez. Fontos az is, hogy az

erőforrások mellett tisztában legyen a felmerülő akadályokkal, problémákkal, és azok

lehetséges gyakorlati megoldási lehetőségeivel. Az erőforrások és akadályok

felméréséhez hasznos lehet egy listát készíteni az előnyökről és hátrányokról. Ennek

a helyzetelemzésnek egy lehetséges módszere a SWOT analízis (Strengths –

erősségek; Weak points – gyenge pontok; Opportunities – lehetőségek; Threats –

fenyegető tényezők). Az erősségek azokat a belső erőforrásokat jelentik, melyek

segítenek a cél elérésében. A gyenge pontok alatt az akadályozó belső tényezőket

listázhatjuk. A lehetőségeknél a cél eléréséhez segítő külső tényezőket vehetjük

számba, míg a fenyegető tényezőknél a külső veszélyforrásokat, akadályokat

gyűjthetjük össze. Ezt az alábbi táblázat segítségével tehetjük meg:

Pozitívum Negatívum

Belső (S) Erősségek (W) Gyenge pontok

Külső (O) Lehetőségek (T) Fenyegető tényezők

Az így felállított elemzés a jelenre vonatkozik, dinamikussá tehető, ha a

diák/kliens/ügyfél megfogalmazza az egyes területek közti összefüggéseket (pl.

hogyan tudom erőforrásaimat mozgósítani a veszélyek elhárítására; melyek azok a

lehetőségek, melyeket erősségeim figyelembevételével leginkább ki tudok használni

stb.)

Az erőforrások és akadályok elemzésénél fontos, hogy a támogató erőforrásokra

fókuszáljunk és realisztikusak legyünk az akadályokkal kapcsolatban. Az akadályok

leküzdésében megoldást jelenthet a probléma megbeszélése másokkal.

A döntés formálisan választást jelent alternatívák között. Az alternatíva legalább két

különböző cselekvési, választási lehetőségre terjed ki. A nem-cselekvés is a

lehetőségek közé tartozik. A döntés objektív kényszer, amelynek tünete a probléma,

forrása a célok és az adottságok közötti ellentmondás. A döntés mindig jövő-orientált

irányultságot fejez ki a jelenben.


103

A döntéshozatal lépcsői:

1. Probléma megfogalmazása és a döntés szükségességének

megállapítása;

2. Döntés kritikus tényezőinek azonosítása;

3. Lehetséges alternatívák kidolgozása;

4. Alternatívák elemzése;

5. Alternatívák szelektálása, legjobbak kiválasztása;

6. Döntéshozatal;

7. Döntések verifikálása, utasítások megfogalmazása;

8. Döntések végrehajtásának ellenőrzése.

A munkafolyamat hatékony tervezése során a fent említett (SWOT)

helyzetelemzésre építve az egyén kialakít egy reális megvalósítási tervet. A tervezés

folyamán fontos meghatározni, hogy a kitűzött cél tükrében mi a reális időbeni

megvalósulás (határidők); milyen világosan meghatározható és körülírható rész-célok

fogalmazhatóak meg ebben a folyamatban; illetve ki vesz még részt a

megvalósításban (ki segíthet a kitűzött cél elérésében). A tervezés során szükséges

a fontossági sorrendet, a sürgősséget és a célok egymásra épülésének elvét szem

előtt tartani. Fontos, hogy mind a célok kitűzése, mind a tervezési folyamat a

célcsoport helyzetéhez igazodjon. Diákok esetében például ne legyen nagyon

komplex és bonyolult. Ennek érdekében számos tervezési eszköz és lista áll

rendelkezése, amelyeket az egyén helyzetéhez kell igazítani.

A tervezés után a kivitelezés szakasza következik. Ez a jól meghatározott tervek

alapján valósítható meg, ezért fontos a célok világos és konkrét megfogalmazása, az

erőforrások és akadályok helyzetelemzésen alapuló meghatározása, és a konkrét

megvalósításhoz szükséges lépések hatékony megtervezése.

A lépésről-lépésre történő megvalósítás a tervezett lépések helyes sorrendben

történő gyakorlati megvalósítását jelenti. Ennek során előfordulhatnak előre nem

látott akadályok, felmerülő nehézségek. Ezek miatt (is) fontos az időről időre történő

értékelés, mely során áttekinthetjük az eddig megvalósult rész-célokat, időbeni

realitást, és szükség esetén történhet újratervezés, valamint újabb erőforrások

mobilizálása. A technikák kiválasztásánál és az erőforrások használatánál a közbülső

célok elérése érdekében az egyénnek rugalmasan kell válaszolnia ezekre az

esetlegesen felmerülő új körülményekre.

A folyamat során fontos szempont a motiváció folyamatos fenntartása. A

nehézségek felmerülése, illetve a megvalósítás időbeni hossza türelmet és kitartást

kíván. A pontos tervezés ebben az esetben is segíthet, hiszen ha jól körülírt célunk

van, melyhez konkrét lépéseket rendeltünk, ezek áttekintése segíthet fenntartani a

motivációnkat. Fontos a célkitűzésnél hangsúlyozni az egyén belső motivációit (azaz:

miért fontos nekem ez a cél).


104

Ezekhez érdemes visszatérni a folyamatban, mert segíthet fenntartani a motivációt. A

folyamatban fontos az érzelmi viszonyulásokra való reflexió is, azaz az arra való

rálátás, hogy az adott célokhoz, helyzethez, a folyamatban felmerülő eseményekhez

milyen az érzelmi viszonyulása az egyénnek. Itt fontos készségként felmerülhet az

önkontroll, és az érzelemszabályozás. Érdemes már a tervezési szakaszban

felkészülni az esetleges akadályokra, és az ehhez kapcsolódó csalódottság

feldolgozására. Egy konzultációs helyzetben, akár már a tervezés szakaszában,

előzetesen fel lehet készülni a csökkenő motivációval való megküzdésre.

Bizonyos diákok/kliensek/ügyfelek számára az önmenedzselés, (tudatos célkitűzés,

tervezés, megvalósítás és értékelés) új és ismeretlen folyamat lehet.

Pályaorientációs konzulensként fontos felkészülnünk arra, hogy minél konkrétabb

eszközökkel támogassuk ezt a folyamatot, illetve segítsük az önmenedzselés

készségének fejlődését. A tudatos tervezést, az önreflexiót tanulni kell, fontos, hogy

erre fokozatosan vezessük rá a hozzánk forduló tanácskérőt, bátorítsuk őt ebben a

folyamatban. Az önmenedzselés fejlesztését célzó gyakorlatok (akár csoportos, akár

egyéni) legyenek jól átláthatóak, érthetőek, és célcsoportra szabottak.

Néhány gyakorlati ötlet:

• ’SWOT’ analízis elkészítése a bemutatott táblázat segítségével, majd

megbeszélés (csoportos vagy egyéni);

• rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása, majd ezekhez konkrét

cselekvési tervek felállítása (mit kell tennem/elérnem ezek megvalósításához

tíz éven belül, öt éven belül, három éven belül, két éven belül, egy éven belül,

fél éven belül, egy hónapon belül, egy héten belül);

• kiscsoportos beszélgetések, visszajelzés kortársaktól;

Az önmenedzselés egyik fontos eleme a kapcsolatépítés (3. dia).

A kapcsolatépítés a kapcsolati háló építését jelenti: emberekkel való rendszeres

találkozás és beszélgetés tud segíteni abban, hogy új / jobb munkát találjon az

egyén. Ezzel ugyanis esélyt ad magának, hogy meg nem hirdetett munkakörökről is

tudomást szerezzen, illetve információhoz jusson munkáról, szervezetekről,

emberekről. Ehhez idő és türelem szükséges.

Sokat segíthet ebben három lista összeállítása:

A lista: azoknak a listája, akik közvetlenül állást biztosíthatnak (ügyvezetők,

HR-esek). Ők lesznek az ismeretségi körben a legkevesebben, éppen ezért az

is cél, hogy az ő számukat növelje.

B lista: azokat gyűjti egybe, akik kapcsolatot létesíthetnek az álláskereső és az

’A’ listán szereplők között (pl. volt kollégák). Ez már egy hosszabb lista.

C lista: mindazok, akik bármilyen módon segíthetnek az álláskeresésben.


105

Alapszabály a kapcsolatépítésben, hogy az egyik személy hozza a másikat, aki hoz

még egy valakit (ezt nevezik hólabda módszernek). Persze az is fontos, hogy

ezeknek az embereknek mit mond az egyén. Fontos ezt is előre kigondolni: az eddigi

tapasztalatok, kompetenciák, sikerek hangsúlyozásának és a célállás

megfogalmazásának mindenképpen szerepelnie kell a kommunikáció tartalmi elemei

között. Továbbá a non-verbális kommunikáció is fontos ebben az esetben: egy

lelkes, hozzáértő és munkába állni vágyó személyt lásson a másik fél az álláskereső

személyében.

A pedagógusok, szociális- és munkaügyi szakemberek úgy tudnak segíteni a

hozzájuk forduló diákjaiknak/klienseiknek/ügyfeleiknek, ha bátorítják a munka

világába belépni szándékozó diákokat és szüleiket, illetve klienseiket, hogy ezt a

listát úgy állítsák össze, hogy a fiatalok a szülők, a felnőtt kliensek pedig a saját

listájuk mellett közeli hozzátartozóik és jó ismerőseik ismeretségi körét is listázzák.

Így a szülők, hozzátartozók, közeli barátok/ismerősök is jelentősen tudnak segíteni a

diák/felnőtt kliens elhelyezkedésében (esetleg felvételijében).


106

5.1.3 Kulcsképességek

Gyakorlat: Minimum elvárt

A most következő gyakorlat során napjaink kulcsképességeit különböző források

felhasználásával, kiscsoportos munkaformában gyűjthetik össze.

Cél – A gyakorlat célja a kulcsképességek fogalmának és tartalmának

megismerése, adaptációja

A kiscsoportok közösen kapnak egy-egy forrást – álláshirdetések, SZVK részlet,

Pályatükör részlet, Karriertükör részlet – és közösen átnézik, megkeresik és

megvitatják azokat a képességeket, amelyek szakmákon átívelőek, azaz szakmától

függetlenül szinte mindenhol elvártak.

Kulcsképességek:

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


107

5.2 Felvételi beszélgetés A pályaorientációs konzulens egyik fontos feladata, hogy felkészítse a tanácskérőt a

munkaerő-piacra való belépéssel kapcsolatos (pl. pályakezdők), vagy a munkaerő-

piacon belüli váltáshoz kapcsolódó megmérettetésre. (Fontos, hogy általános

iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető

meg). Ez az almodul ezekre a helyzetekre készíti fel a konzulenst.

Helyzetgyakorlatokon keresztül a felvételi interjú, mint „megmérettetés” kerül górcső

alá: mit szükséges egy felvételi beszélgetésen hangsúlyozni, és azt hogyan érdemes

megtenni.

A Felvételi beszélgetés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők

sajátélmény szerzése nyomán elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve

helyzetekre igazítva a felvételi beszélgetésre való felkészítést.

Gyakorlat: Élesben

Komplex eset-szimuláció segítségével kipróbálhatják magukat felvételiző vagy

felvételiztető szerepében, ezzel adaptálva a felvételi beszélgetés témáit

(kompetenciák, erősségek hangsúlyozása, fejlesztendő területek pozitív színben

történő feltüntetése, hitelesség, testbeszéd stb.). Lehetőségük nyílik az elhangzott

elmélet, és az eddigi saját tapasztalataik alapján, szituációs gyakorlaton keresztül

kipróbálni egy-egy felvételi beszélgetést.

Cél – A gyakorlat célja a felvételi beszélgetés több szempontú

(felvételiző, felvételiztető) megismerése és adaptációja

nagycsoportos feladat segítségével.


108

Szerepek:

Bizottság: 3 fős bizottság, melynek tagjai az előre meghatározott iskolai

képzés/munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat gyűjtik össze és

előkészítik a felvételi beszélgetés kérdéseit és/vagy feladatait.

Felvételizők: át kell gondolniuk (a termen kívül), vajon milyen kompetenciákat

akar látni a bizottság, illetve fel kell készülniük a felvételi beszélgetésre.

Megfigyelők: értékelés megfigyelői szereplap alapján, a felkészülési időben és

a felvételi beszélgetés során megfigyeli a látottakat, leírja tapasztalatait.


......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

Eszközök: Szereplapok a tréner által biztosítva.


109

Felvételi beszélgetés összefoglalás

4. dia

Jegyzeteim

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

5. dia

Jegyzeteim

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................

...............................................................


110

Az állásinterjú/felvételi vizsga helyzet legfontosabb eleme, amikor személyesen

mutatkozhat be a jelölt egy interjú vagy beszélgetés keretén belül. Itt mutatkozik meg

leginkább, hogy milyen az illető önmenedzselési technikája. Fontos ugyanis tudni,

hogy nem feltétlenül az nyeri el az adott helyet/pozíciót, aki a legalkalmasabb, hanem

az, aki legjobban „eladta önmagát” – szerencsés helyzet, ha ez a két dolog

ugyanabban a személyben ölt testet. Fontos tudatosítani, miként érdemes felkészülni

egy interjúhelyzetre (4. dia), illetve ott hogyan kell viselkedni annak érdekében,

hogy elnyerje a jelölt a felvételiztető tetszését.

Ahhoz, hogy a jelölt jól el tudja magát adni, akár egy iskolai felvételi beszélgetésen,

akár egy állásinterjú során, elengedhetetlen, hogy tisztázza magában a következő

kérdéseket:

tudja-e, hová akar eljutni?

felkészült-e a beszélgetésre?

tudja-e a legjobb formáját nyújtani?

megfelelően értékeli-e a lehetőségeket?

A felkészülésnek két további lépése van:

1. A jelöltnek ki kell alakítania a saját arculatát, aminek alapja, hogy az

illeszkedjen a jelölt személyiségéhez és a célszervezethez, a célálláshoz.

Fontos a megjelenés (ápoltság, öltözet, stb.) célszervezethez igazított helyes

kiválasztása.

2. A célszervezet alapos megismerése: a honlapról, cikkekből vagy akár

ismerősöktől meg kell ismernie, illetve át kell látnia a jelöltnek a szervezet

történetét, felépítését, a vezető munkatársak nevét és pozícióját, iskolák

esetében a szakokat és főbb tantárgyakat, munkahely esetében a szervezet

által kínált termékeket, illetve szolgáltatásokat.

A felvételi beszélgetésnek több jellemzője lehet. Ezekre adott esetben rá is lehet

kérdezni akkor, amikor a felvételi időpontjáról esik szó a jelölt és a célszervezet

képviselője között:

Előszűrés: iskolai felvételi vizsgán nincs. Állásinterjú helyzetben gyakori, hogy

a jelentkező a szakmai vezető előválogatójával, vagyis a szervezet HR-es

szakemberével találkozik. A HR-es az állás betöltéséhez szükséges általános

kompetenciákat vizsgálja;

Állásinterjú esetében a szakmai vezető, iskolai felvételi eljárás esetében a

tanár, a jelölt speciálisabb, szakmai kompetenciáit vizsgálja. Állásinterjúnál a

csapatba való illeszkedés különösen fontos felvételi szempont;


111

Változó az interjúban/felvételi eljárásban résztvevők száma. Oldottabb a

légkör négyszemközti helyzetben, ám a két vagy több fős felvételi bizottság a

jelöltről objektívebb benyomásokat tud szerezni;

Nem ritka, hogy az interjú során a jelölttel egy helyzetet ismertetnek, és arra

kérik, mondja el, mit tenne abban a szituációban – ilyenkor a gyakorlati tudást

igyekeznek megvizsgálni;

Ritkább, de előfordul, hogy ún. stressz interjút folytatnak a jelölttel. Ennek

célja, hogy a jelölt stresszhelyzetre történő reakcióit felmérjék. Tudni kell

azonban, hogy ilyen esetben az interjúztatónak kötelessége elmondania

utólag, hogy a jelölt stressz-interjún vett részt.

Napjainkban egyre gyakrabban esik meg, hogy a jelölttel telefonos, vagy

videó-interjút készítenek. Ezt akkor alkalmazzák, ha költség- és

időmegtakarítással kívánnak élni, vagy ha az interjúnak térbeli akadálya van.

A felvételi interjúk során három alapvető szempont szerint vizsgálják a jelöltet: (1)

képes-e helytállni (tanulni vagy teljesíteni); (2) hajlandó-e hosszabb távon helytállni,

azaz mennyire motivált (akár tanulásban, akár munkavégzésben); (3) be tud-e

illeszkedni a célszervezetbe, a leendő csapatba. Ez utóbbi annyira fontos, hogy az

illeszkedést olyan adottságnak tekintik, ami nem, vagy nagyon nehezen

változtatható. Így akár egy jó képességű jelöltet is elutasíthatnak, ha az interjún az a

benyomás alakul ki róla, hogy nem tudna beilleszkedni pl. munkamorál,

csapatmunkára való képesség, munkatempó stb. miatt.

Pedagógus kollégáknak különösen fontos szem előtt tartaniuk, hogy diákjaik ilyen

folyamaton (továbbtanulás vagy munkakeresés miatt) előbb-utóbb részt fognak

venni. Éppen ezért érdemes lehet azokat, akik már most a munka világa felé lépnek,

felkészíteni, akár azokkal közösen, akik ezt a lépést még nem most kívánják

megtenni.

A felvételi során a testbeszéd (5. dia) üzenetei a mondottaknál is erősebben

befolyásolják az interjúztatót abban, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet? Első

benyomás kialakítására egyszer van csak lehetőség: mindez 90%ban az

interjú/felvételi első négy percében dől el, 60-80%-ban a nem verbális kommunikáció

alapján!

Annak érdekében, hogy a jelölt a lehető legjobb benyomást keltse a felvételiztetőben,

a következőket érdemes szem előtt tartani:

Érdemes 10 perccel az interjú időpont előtt megérkezni. Nem sokkal korábban

és nem elkésve, e kettő ugyanis egyformán udvariatlanság és nem kelt jó

benyomást.


112

A belépés során magabiztosan (az ajtóban nem megállva, egyenletes

tempóban) kell bemenni az interjúzás helyszínére.

Olyan erővel fogjunk kezet, amilyen erővel a másik. A kézfogásunk legyen

határozott!

Az ülőhelyet általában az interjúztató határozza meg, ami lehet egymással

szemben vagy 45 fokban is (ez a barátságosabb), ám fontos, hogy ne

süppedjünk bele, de ne üljünk feszengve a szék legszélére sem. Nyitott

testtartásra törekedjünk (kezek a karfán vagy az ölben, kissé előredőlve a

felsőtest, lábak egymás mellett).

A beszélgetés során maradjanak a gesztusok végig egyszerűek, nyugodtak, a

jelöltnek átgondolt mozdulatai legyenek (amelyek alátámasztják a

mondanivalót), a pótcselekvéseket mellőzze.

A mimika legfontosabb eleme a folyamatos szemkontaktus, amely azonban ne

váltson át „bámulásba”. A nem túlzott, kedvesen mosolygó száj és szem

biztosan a jó benyomást erősíti.

A hangszín maradjon higgadt, nyugodt, ugyanakkor, ha valós, lehet jelezni a

lelkesedést egy-egy témával kapcsolatosan.

Fontos, hogy a jelentkező az interjúztató nonverbális jelzéseire is figyeljen

(előfordulhat, hogy túl hosszúra nyúlik egy válasza és ezt hátradőléssel,

ujjdobolással, stb. jelzi az interjúztató).

A távolságot illetően a személyes teret mindig tiszteletben kell tartani!

Összességében viselkedjen a lehető legtermészetesebben a jelentkező!


113

5.3 Életpálya-menedzsment technikák,

időorientáció A pályaorientációs konzulens egyik nagyon fontos feladata, hogy a tanácskérőt

életpályájának menedzselésében is támogassa. Ez jelenthet közvetlen támogatást

(amikor egy konkrét munkavállalási/felvételi helyzetről van szó), de szólhat értékek

(pl. hosszú távú gondolkodás), hozzáállás (jövő-orientáltság), vagy cselekvések

(újraértékelés) közvetítéséről is.

Az Életpálya-menedzsment technikák, időorientáció című almodulhoz kapcsolódó

gyakorlat egy önismereti kérdőív kitöltésére hívja meg Önöket, amelyből kiderülhet

az időorientációjuk.

A tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők képesek legyenek az

önmenedzselési és öntájékozódási technikákhoz kapcsolódó időorientációs

beállítódás témájának ismereteit és készségeit a hozzájuk forduló tanácskérők

számára átadni pályaorientációs munkájuk során.

Gyakorlat: Múlt – jelen - jövő

Önértékelő kérdőív kitöltése az életpálya-menedzsmentet támogató időorientációról.

Cél – A gyakorlat célja felismerni az egyéni időorientáció jellemzőit,

illetve annak jelentőségét az életpálya-menedzsment

sikerességéhez.

Időperspektíva Kérdőív11

Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a

kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a

megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre!

11 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata


114

Időperspektíva Kérdőív12

Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a

kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a

megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre!

Egyáltalán

nem igaz

Sem-

leges

Teljesen

igaz

1 2 3 4 5

1. A barátokkal való összejövetel szerintem az élet nagy

örömeinek egyike.

2. A gyermekkoromhoz köthető képek, hangok vagy illatok

csodálatos emlékeket idéznek fel bennem.

3. A sors sok mindent meghatároz az életemben.

4. Gyakran gondolok arra, hogy mit kellett volna másképpen

tennem az életemben.

5. A döntéseimet legfőképpen a körülöttem lévő dolgok és

emberek befolyásolják.

6. Úgy gondolom, hogy az embernek minden reggel előre

meg kellene terveznie a napját.

7. Örömmel tölt el, ha a múltamra gondolok

8. A pillanat hevében szoktam cselekedni.

9. Nem aggódok, ha a dolgokat nem sikerül időben elintézni.

10. Ha el akarok érni valamit, akkor célokat tűzök ki magam

elé és átgondolom azt, hogy pontosan hogyan tudom azokat

megvalósítani.

11. Összességében sokkal több jó dologra emlékszem, mint

rosszra.

12. Amikor a kedvenc zeném hallgatom, gyakran elvesztem

az időérzékem.

12 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata


115

Egyáltalán

nem igaz

Sem-

leges

Teljesen

igaz

1 2 3 4 5

13. Első a munka, aztán a szórakozás.

14. Nem számít, hogy mit teszek, majdcsak lesz valami.

15. Élvezettel hallgatom azokat a történeteket, amelyek arról

szólnak, hogy a „régi szép időkben” hogyan mentek a dolgok.

16. A múlt fájdalmas élményei újra és újra lejátszódnak a

fejemben.

17. Úgy próbálom a lehető legteljesebben élni az életemet,

hogy mindig az adott napra koncentrálok.

18. Felbosszant, ha kések egy találkozóról.

19. Legszívesebben minden egyes napot úgy élnék meg,

mintha az lenne az utolsó.

20. Gyakran beugranak a régi szép idők boldog emlékei.

21. A barátaimmal és a hatóságokkal szembeni

kötelességeimnek időben eleget teszek.

22. Bántalmazásban és elutasításban bőven volt részem a

múltban.

23. A pillanat hevében döntök

24. Nem próbálom előre megtervezni a napjaimat, inkább úgy

élem azokat, ahogy jönnek.

25. Túl sok olyan kellemetlen emlékem van, amelyekre nem

szívesen gondolok vissza.

26. Fontos, hogy izgalmassá tegyem az életem.

27. Elkövettem olyan hibákat az életemben, amelyeket

bárcsak helyrehozhatnék.


116

Egyáltalán

nem igaz

Sem-

leges

Teljesen

igaz

1 2 3 4 5

28. Úgy érzem, fontosabb élvezni, amit csinálsz, mint az,

hogy időre kész legyen a munka.

29. Sokat nosztalgiázom a gyerekkoromról.

30. Mielőtt döntést hozok mérlegelem, hogy mit nyerhetek, és

mit veszthetek.

31. Azért kockáztatok, hogy ne váljon unalmassá az életem.

32. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem az életet, mint az, hogy

csak a célra koncentráljak.

33. A dolgok ritkán alakulnak úgy, ahogy eltervezem.

34. Nehezen tudom elfelejteni a gyermekkorom kellemetlen

emlékeit.

35. Kevésbé tudom élvezni azt, amit csinálok, ha az elérendő

célokra és eredményekre kell gondolnom.

36. Össze szoktam hasonlítani a jelent a múlttal, még akkor

is, ha élvezem azt, ami éppen van.

37. Nem igazán lehet tervezni a jövőbe, mert a dolgok sokat

változnak.

38. Az életemet olyan erők irányítják, amelyeket nem tudok

befolyásolni.

39. Nincs értelme a jövőn aggódni, mert úgysem tudom

befolyásolni azt.

40. A feladataimat időre befejezem, mivel folyamatosan

dolgozom rajtuk

41. Azon kapom magam, hogy valami máson gondolkodom,

amikor a családtagjaim arról beszélnek, hogy mi volt régen.

42. Kockáztatok, hogy izgalmasabbá tegyem az életem.

43. Listát írok a tennivalóimról.

44. Gyakrabban hallgatok a szívemre, mint az eszemre.


117

Egyáltalán

nem igaz

Sem-

leges

Teljesen

igaz

1 2 3 4 5

45. Képes vagyok ellenállni a kísértéseknek, ha tudom, hogy

be kell fejeznem egy munkát/feladatot.

46. Gyakran magával ragad a pillanat izgalma.

47. Az élet manapság túl bonyolult, jobban tetszik a régi idők

egyszerűsége.

48. Jobban szeretem a spontán barátokat, mint azokat, akik

kiszámíthatóak.

49. Szeretem az olyan családi összejöveteleket és

hagyományokat, amelyeket rendszeresen megtartunk.

50. Eszembe szoktak jutni a múltban történt rossz dolgok.

51. Sokáig tudok nehéz és unalmas feladatokon dolgozni, ha

ez kell az előrejutáshoz.

52. Amit ma elkölthetsz, ne halaszd holnapra.

53. Gyakran többre mész szerencsével, mint kemény

munkával.

54. Eszembe jutnak azok a jó dolgok, amelyekből

kimaradtam az életem során.

55. Szeretem, ha az intim kapcsolataim szenvedélyesek.

56. Mindig lesz arra idő, hogy utolérjem magam a munkában


118

Időperspektíva Kérdőív – Pontozási útmutató

Skála neve Kérdések Átlag

(szórás)

Múlt negatív 22, 25, 34, 50 2,295

(1,06)

Jövő 10, 13, 21, 40, 45, 51 3,67

(0,66)

Múlt pozitív 2, 15, 20, 29 3,685

(0,79)

Jelen hedonista 31, 32, 42 2,93

(0,86)

Jelen fatalista 37, 38, 39 2,56

(0,86)

Az „Átlag (szórás)” oszlopban az egyetemista nők eredményeinek átlaga (és

szórása) látható (csak tájékoztatásul).

Az 5 különböző időorientáción elért pontszámokat egymáshoz szükséges

viszonyítani, a következőképpen:

1. a kérdések oszlopban azoknak a kérdéseknek a száma látható, amelyeknek a

pontszámait össze kell adni;

2. az összesített pontot annyival kell elosztani minden egyes időorientáció

esetében, ahány kérdés pontszámát összeadta (múlt negatív = 4, jövő = 6,

múlt pozitív = 4, jelen hedonista = 3, jelen fatalista = 3).

A legkiegyensúlyozottabb életvezetéshez az jár a legközelebb, akinél a jövő

időorientáció átlaga a legmagasabb, de még magasak mellette a múlt pozitív és a

jelen hedonista eredmények is, illetve a múlt negatív és a jelen fatalista átlagok

alacsonyak.


119

Időorientáció összefoglalás13

6. dia

Jegyzeteim

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

..............................................................

Az időorientáció (6. dia) az egyénnek olyan jellemzője, amely arra utal, hogy

figyelmét döntéshozatalkor, ítéletalkotáskor, cselekedetei során mely időszakra és

milyen módon fordítja. Ezek hangsúlyokat mutató, egymást nem kizáró

lehetőségek.

Öt eltérő időorientációt lehet megkülönböztetni, mindenki mindegyiket alkalmazza,

csak más hangsúllyal:

Múlt pozitív: a múlt nosztalgikus eseményeit idézi fel döntéseinek

meghozatalakor;

Múlt negatív: a múlt kellemetlen eseményeire vagy traumáira koncentrál egy-

egy döntésnél;

Jelen hedonista: jelen élvezete mellett dönt, „lesz, ami lesz”;

Jelen fatalista: élettel és jövővel szembeni lemondó, reménytelen hozzáállás

jelenik meg a döntésekben;

Jövő: a jövőbeli jó és rossz lehetőségeket tartja szem előtt, amikor a

döntéseknél mérlegel.

A kiegyensúlyozott működést az alábbi három (múlt pozitív, jelen hedonista, jövő)

orientáció egyenletes megléte biztosítja:

A jövőorientáció szárnyakat ad a jövőkép miatt.

A „múlt pozitív” élteti a hagyományokat, megalapozza a személyes identitást.

A „jelen hedonista” a pillanat élvezete által, a játékossággal és érzékiséggel

támogatja a mindennapokat.

13 Lukács Éva Fruzsina: A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A pályaválasztási bizonytalanság

típusai az identitásállapotok tükrében , 2011 http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf


120

Az önmenedzselés szempontjából érdemes megismernünk saját időorientáció-

beállítódásunkat, és a kiegyensúlyozottságra törekedni. Egyrészt egy ilyen

személyiséget szívesen választanak ki akár a képzések, akár a munka világában,

másrészt ez a kiegyensúlyozottság a mindennapokban is erőt ad ahhoz, hogy jól

teljesítsen az egyén, illetve a mindennapi nehézségeket jól fogadja.

Az élethosszig tartó tanulás szemlélete ugyancsak összefüggésben áll ezzel: a

múltban tanultakra, tapasztaltakra építve, a jelen tanulási, tapasztalási lehetőségeit

kihasználva kell a jövőt építeni.

A pedagógusok felhívhatják a diákok figyelmét erre a szemléletre, és példákat

gyűjtethetnek velük arra vonatkozóan, hogy mikor, mi és miként segítette őket a

sikeres önmenedzselésben (akár egy felelés példáján). Fontos, hogy ezek egyéni

beállítódások, és még fontosabb, hogy fejleszthetőek. Így, akinél úgy tűnik, a

hozzáállása nagyban gátolhatja őt a jövőbeni sikeres életpálya-menedzsmentben

(akár a tanulás-, akár a munka világában), annál érdemes ezekre rávilágítani és

fejlesztést javasolni.

5.4 Modulzáró értékelés Az 5. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az

Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.





121

5.5 A képzés zárása Gyakorlat: Az elvárásoktól a tanulságokig

Kérem, egyénileg idézze fel a három nap történéseit, a képzéssel kapcsolatos

elvárásai teljesülését (vissza tud tekinteni a falon található flip-chart papír

segítségével is) fogalmazza meg tanulságait, amelyeket szem előtt fog tartani, mint

leendő pályaorientációs konzulens. A legfontosabb gondolatait a képzést záró

nagycsoporton ossza meg a csoporttársaival!

Cél – A gyakorlat célja, a képzésre vonatkozó elvárások

teljesülésének átgondolása, illetve a képzés során tanultak

megfogalmazása.

Szempontok:

Vártam és kaptam

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

Vártam és nem kaptam

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

Nem vártam és kaptam

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................

......................................................................................................................................


122

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


123

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadá

s éve

Tananya

g

jellege14

1. Bettelheim, Bruno Az elég jó szülő Cartaphilus, Budapest 2003 A 2

2. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest 1986 A 2

3. Buda Béla Empátia Urbis Kiadó 2006 A 2

4. Egan, Gerard A segítő készségek fejlesztése ELTE Eötvös Kiadó 2007 K 6

5. Gladding, Samuel T. Counseling: a Comprehensive Profession, (1996) In: Dr.Fonyó

Ilona, Pajor András,(szerk): Fejezetek a konzultáció témaköréből.

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Főiskolai Kar, Budapest

2000

(szerk) K 6

6. Pease, Barbara és Allan A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest 2006 A 2

7. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó, Budapest 2007 K 2

8. Dr. Szilágyi Klára Pályaorientáció Kollégium Kft., Budapest 2002 A 2

9. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft., Budapest 2007 K 2

10. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt. 2009 A 2

11. Mauer, R. A visszajelzés eszköztára vezetőknek Részvétel Könyvek, Budapest 1997 A 2

12. Dr. Mészáros Aranka Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség

fejlesztése PHD-s hallgatóknak című tréninghez SZIE, GATE-Gödöllő 2011 A 1

14 A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K – KÖTELEZŐ ÉS A – AJÁNLOTT

JOBB OLDALI OSZLOP: 1 – TANKÖNYV (JEGYZET), 2 – SZAKKÖNYV, 3 – TANULMÁNY, 4 – JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 – JOGESET, 6 – EGYÉB


124

13. Dr. Csonka és Tsai Önismeret, pályaismeret, orientáció Tankönyvkiadó, Budapest 1987 A 2

14. Felvi könyvek Felvi tájoló 2013 Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. 2013 A 6

15. Gordon, T. Vezetői eredményességi tréning Gordon Könyvek, Budapest 2003 A 2

16. Herskovits Mária

A pályaválasztási tanácsadás lehetőségei és felelőssége

inadekvát pályaválasztási tervek esetében. In: Ritoókné Ádám

Magda(szerk): A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 K 3

17. Járó Katalin A játszmák világa Háttér Kiadó, Budapest 2011 A 2

18. Ritoókné Ádám Magda A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény (szerk.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 A 2

19. Lukács Éva Fruzsina

A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A

pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok

tükrében

http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Luk

cs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf 2011 A 6

20. Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? Horton Books, Budapest 2004 A 2

TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001


125

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve

1. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest 1986

2. Gerbner, George Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.)

Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok

Budapest, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó 1977

3. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest 1977

4. Kolb, David A. Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and

Development

New York, Prentice-Hall, Engelwood

Cliffs 1984

5. Légrádiné Lakner Szilvia Tréningmódszer a felsőoktatásban In: Tudásmenedzsment 1. szám, 60-67.

old 2006

6. Pease, Barbara és Allan A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest 2006

7. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft. 2007

8.

Watzlawick, Paul;

Jackson, Don; Beavin,

Janet

Pragmatics of Human Communication W. W. Norton & Company 1967

9. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt. 2009

10. Jigau, M Career counselling. Compendium of methods and techniques Institute of Educational Sciences,

Bukarest. 2007

11. Jung, C.G. Lélektani típusok Scolar Kiadó 2010


126

12. Kiss István

Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság

mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő

felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció.

ELTE PPK, Budapest. 2009

13. Dr. Mészáros Aranka Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése

PHD-s hallgatóknak című tréninghez SZIE, GATE-Gödöllő 2011

14. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft. 2007

15. Bakacsi Gyula Szervezeti magatartás és vezetés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998

16. Csepeli György Szociálpszichológia Osiris Kiadó 2006

17. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó 2007

18. Doran, G. T. Management Review Ama Forum 1981

19. Lukács Éva Fruzsina

A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A

pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok

tükrében

http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/

Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf 2011

20. Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? Horton Books, Budapest 2004

21. Pro-skills

’Pro-skills, basic skills for life long learning’, Szociálisan hátrányos

helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás alapját képező szociális és

egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai

http://www.pro-skills.eu/products/#train 2008

22. Scott, B.; Söderberg, S Menedzselés mesterfokon Novotrade, Budapest 1987

23. Zimbardo, A Time Perspective Inventory magyar változata ZTPI, Zimbardo és Boyd 1999

Documents

„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs ......„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” Hallgatói