Arc Hi Cad

1

Bevezetés

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv

BevezetésEz a bevezetô fejezet bemutatja az ArchiCAD Felhasználói kézikönyvszerkezetét és az ArchiCAD 6.0 új tulajdonságait.

1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely bemutatja a felhasználóifelület elemeit abból a szempontból, hogy milyen szerepetjátszanak a teljes munkakörnyezetben.

2. fejezet: Az Alap fogalmak leírása és az alapvetô építészetielemek megvalósítása az ArchiCAD virtuális épületében.

3. fejezet: A Szerkesztési eljárásoka különbözô konstrukcióslehetôségekre, technikákra és tippekre koncentrál, amelyeksegítségével virtuális épület elemeket lehet létrehozni.

4. fejezet: Az ArchiCAD eszközök végigjárja az ArchiCADEszköztárat. Áttekinti az egyes eszközök esetén rendelkezésreálló általános beállításokat és részletes leírást ad a speciálislehetôségekrôl és technikákról, amelyek segítségével a lehetôlegtöbbet lehet kihozni az eszközbôl.

5. fejezet: A Menüparancsok az ArchiCAD legördülô menüittárgyalja. Minden menü elemet bemutat annak használatávalegyütt.

6. fejezet: Az ArchiCAD könyvtár a külsô fájlokban tároltelemtípusokat (így például Ajtókat, Ablakokat, Lámpákat ésáltalános Objektumokat) és adatbázis komponenseket(például Helyiség pecséteket vagy Jellemzôk tárgyakat) mutatbe.

Az ArchiCAD Felhasználói kézikönyv jól áttekinthetô éshasználható tárgymutatóval zárul, mely mind megnevezés, mindfunkció szerint rendezett.

Lásd még...A kézikönyvben rendszeresen találkozni fog a Lásd még...hivatkozással, mellyel az érintett kérdéssel kapcsolatos továbbiinformációra hívjuk fel a figyelmét.

Graphisoft

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv Copyright © 1998 by Graphisoft

2

Bevezetés


A 6.0-ás verzió új tulajdonságai

Építészeti modellezésÚj fal típusok

Két új fal típus található a 6.0-ás verzióban. A Trapéz falat,amelynek felületei nem párhuzamosak, a referenciavonal kezdôés végpontja, valamint egy kezdô és befejezô vastagságsegítségével, a Poligon falat sarokpontjainak megadásával lehetdefiniálni. A vastagság, eltolás és irány paraméterek itt nemhasználhatók. A Poligon falak szerkesztése megegyezik máspoligon elemekével.

Lásd még...A Fal eszköznél a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztésénél aSzerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.

Felületháló EszközAz új Felületháló eszköz irreguláris, térbeli csúcspontok általmeghatározott poligonális felületek létrehozására való. AFelülethálót más poligonális elemekhez hasonlóan lehetszerkeszteni és lyukak is lehetnek benne. Az egyes csúcsokategymástól függetlenül lehet mozgatni. Egy függôleges „szoknyát”is meg lehet adni. Az ArchiCAD régebbi verzióinak Kontytetôifunkció a Felületháló elemekké alakulnak át.

Lásd még...A Felületháló eszközt a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztéséta Szerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.

Réteges elemek TetôkbenA Falak és Födémek mellett Réteges szerkezetek is lehetnekTetôelemek. Az ilyen elemek tiszta metszôdései biztosítva vannakmég akkor is, ha vastagságuk (azaz a réteges szerkezet típusa)megváltozik.

Lásd még...A Tetô eszköznél a 4. fejezetben és a Réteges szerkezetekparancs leírásánál az 5. fejezet Lehetôség menü alfejezetében.

3

Bevezetés


Elemek fallal való metszéseA 6.0-ás verzióban az elemek egy adott Tetôfelülettel valómetszése nem korlátozódik Falakra és Oszlopokra. Ezen kételemtípus mellett lehetséges még Födémek, Ablakok, Ajtók ésKönyvtári elemek tetejének vagy aljának egy Tetôfelülethez valóvágása. Egy Fal komplex alakú Tetôvel történô metszése eseténnem kell részekre vágni a Falat, sôt konkáv Fal is megengedett,mert az elmetszés az új verzióban nem egy végtelen síkkal,hanem magával a Tetô poligonnal történik.

Lásd még...A Vágd le tetôvel parancs leírását az 5. fejezet Szerk menüalfejezetében és a Tetô eszközt a 4. fejezetben.

3D Szerkesztés és NavigációAz új verzióban lehetôség van a 3D Ablakban közvetlenszerkesztésre axonometrikus és perspektivikus nézetekben is.Kijelölt elemeket lehet grafikusan mozgatni és emelni, Könyvtárielemeket lehet nyújtani, Fal magasságot és Födém vastagságotlehet módosítani. Új elemeket is lehet létrehozni és elhelyezni a3D Ablakban. Interaktív navigáció is lehetséges.

Lásd még...A Munka a 3D ablakban alfejezetet a Szerkesztési eljárásoknál a3. fejezetben.

2D tevékenységekÚj relatív Szerkesztési módokA módosított Vezérlôpulton a Relatív Szerkesztési módok lehetôvéteszi merôleges, párhuzamos, szögfelezô, eltolásos és többszöröseltolásos szerkesztési módszerek használatát.

Lásd még...A Vezérlôpult szerkesztési technikákat a 3. fejeyetben.

Új IllesztôpontokÚj, továbbfejlesztett Illesztôpont rendszer teszi könnyebbé azAlaprajzon az elemek tetszôleges osztópontjainak kijelölését. Azelemeket el lehet felezni, bárhány egyenlô részre lehet osztani,fel lehet osztani egy távolság vagy egy arány által meghatározottmértékben. Átmeneti pontok jelennek meg az osztópontoknál, és

4

Bevezetés


eltûnnek néhány másodperc múlva vagy a mûvelet befejezéseután.

Lásd még...A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.

Varázspálca eszközA Varázspálca eszköz segítségével egy alakzatból tetszôlegestípusú elemet lehet létrehozni. Ha üres térre kattint, az eszköz akörnyezô elemeket keresi meg.

Lásd még...A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.

Ellipszis létrehozásaA Kör/Ív eszköz három új geometriai módot tartalmaz ellipszislétrehozására: az ellipszist meg lehet adni a köré rajzolhatótéglalappal, a középponttal és a téglalap egy sarokpontjával, vagyaz ellipszis két tengelyével. Az ellipszisek 3D elemekkéalakíthatók.

Lásd még...A Kör/Ív eszközt a 4. fejezetben.

Elemek szétbontásaA 3D elemek, beleértve a Tárgyakat, Ajtókat és Ablakokat is 2Dvonalakká és ívekké bonthatók szét. A szétbontás után az ígykapott részek egy csoportba kerülnek, így továbbra is kezelhetôkegyetlen elemként, de 2D eszközökkel is módosíthatók.

Lásd még...Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.

Poligonokon végzett logikai mûveletekA „pet” paletta új ikonjainak segítségével poligon típusú elemeket(Födémek, Tetôk, Kitöltések, Helyiségek) össze lehet olvasztaniés ki lehet vonni egymásból.

Lásd még...A Poligonok szerkesztését a Szerkesztési eljárásoknál a 3.fejezetben.

5

Bevezetés


Részletek létrehozásaA Részlet egy új típusú Könyvtári elem, amely csak 2Dinformációt tartalmaz. A Részlet örökli egy kijelölt területtartalmát egy átlátszó 2D jelkép formájában. Ezt a jelképet lehetszerkeszteni és Könyvtári elemként parametrizálni. Azelhelyezéskor a Részlet beilleszkedik a rajz rendjébe úgy, hogyfedi az alatta levô elemeket. Ez az eljárás ideális rajzok aprórészleteinek megadásakor.

Lásd még...Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.

Egyedi KitöltésEgyéni vektoriális Egyedi Kitöltések hozhatók létre, hasonlóan azEgyedi vonalakhoz, az Alaprajzra rajzolt paraméteresen nyújtható2D elemek másolásával.

Lásd még...A Kitöltéstípusok parancs leírását a Lehetôségnél az 5.fejezetben.

Méretezd átA Szerk menü új parancsa lehetôvé teszi bármely elem méreténekmegváltoztatását, numerikusan (itt három választási lehetôségvan) vagy grafikusan. Megadható, hogy a parancs csak bizonyostípusú elemekre legyen hatással.

Lásd még...A Méretezd át parancsot a Szerknél az 5. fejezetben.

Helyiségek frissítéseAz új verzióban Falak mozgatása esetén a megfelelô Helyiségelem igazodik a szoba új Körvonalaihoz. Továbbá a kontúrbármely szakaszát statikussá lehet tenni, amellett, hogy a többidinamikus marad.

Lásd még...A Frissítsd a helyiségeket parancs leírását az 5. fejezetEszközök menü alfejezetében.

Elforgatott hálórendszerA Koordináták két új eszközzel bôvült. Az elsô lehetôvé teszi aVégtelen hálórendszer forgatását, ami után a Kötött irányok és a

6

Bevezetés


pozíciók az új szögnek megfelelôen jelennek meg. A másikeszköz segítségével lehet váltani az eredeti és az elforgatotthálórendszer között.

Lásd még...A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.

Magasság és gravitáció beállításAz új verzióban a Koordináták mutatja az Alaprajzon elhelyezettelemek Z koordinátáját és a Gravitáció vezérlôgombokat,amelyek segítségével új elemek helyezhetôk a már létezôktetejére.

Lásd még...A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.

Új listázási technikákA megújult Listák menü lehetôvé teszi a tervhez tartozónumerikus és leíró adatok, valamint grafikus információmegjelenítését. A Jellemzôk adatstruktúra magját a JellemzôkTárgy típusú Könyvtári elem képezi, amely a tervre vonatkozókülönbözô részleteket tartalmaz (mint például a kivitelezô, ár,ütemezési jelkép). Alapvetô numerikus (Összetevô) és leíró(Leírás) adatok külön szöveg típusú adatbázisokban tárolódnak,amelyek rekordjaira Könyvtári elemekbôl lehet hivatkozni. Alistákat sima szöveg vagy sablonokkal formázott grafikaiformátumban lehet elôhívni.

Lásd még...A Listák menünél az 5. fejezetben és a Listák készítésénél a 6.fejezetben.

7

1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely


1. fejezetAz ArchiCAD munkahelyEbben a fejezetben bemutatjuk az Ar chiCAD legfontosabb felhasználóijellemzôit. Az áttekintés segít eligazodni az Ar chiCAD munkahely funkciói ésösszetevôi között.

Az elektronikus rajzasztal után: avirtuális épület...Az ArchiCAD munkahely sok tekintetben hasonlít a megszokotttervezô vagy rajzasztalunkhoz. Úgy tartjuk, hogy az ArchiCAD ottkezdôdik igazán, ahol a megszokott eszközökkel már nem lehettovább dolgozni.

Az ArchiCAD munkahely olyan eszközöket kínál, melyekkelkényelmes, kellemes dolgozni, miközben a felhasználó aszámítógépes eszköz pontosságát és teljesítôképességét teljesmértékben kihasználja.

Amint beindította a programot, képernyôjén megjelenik azArchiCAD munkahely, az Alaprajz munkalappal, a Menüsorral, azúszó palettákkal és a terv egyéb aspektusait mutató ablakokkal.Ezeket az elemeket az elkövetkezô szakaszokban mutatjuk be.Részletes tárgyalásukat pedig az alábbi fejezetekben találhatja: 2.fejezet: Alapfogalmak, 3. fejezet: Szerkesztési eljárások, 4. fejezet:Eszközök és 5. fejezet: Menü parancsok.

8



Indító párbeszédablakMikor elôször elindítja az ArchiCAD-et, megjelenik egypárbeszédablak, mely arra kéri, hogy azonosítsa magát, éshatározza meg a program következô feladatát.

A következô lehetôségei vannak:

- új Tervet készít;

- Kinyitja a legutóbb elmentett Tervet vagy Vázlat fájlt (azArchiCAD TeamWork változatában);

- Bejelentkezik egy már létezô Központi tervbe (az ArchiCADTeamWork változatában);

- A Mappaválasztó ablakon keresztül kinyitja bármelyik Tervetvagy Vázlat fájlt (az ArchiCAD TeamWork változatában).

Ez a párbeszédablak minden alkalommal megjelenik, amikorelindítja az ArchiCAD-et. Ha nem akarja, hogy megjelenjen,pipálja ki a Legközelebb ne jelenjen meg ez a tábla kijelölônégyzetét. Ha újra látni akarja, válassza az Indítópárbeszédablak lehetôséget a Lehetôség/Beállítások/Egyebekpárbeszédablakban.

Szerkesztési és Megjelenítési ablakokModelljét az ArchiCAD fô ablakaiban szerkesztheti meg, melyek aterv különbözô nézeteit mutatják be.

- Az Alaprajz munkalap az a fô szerkesztési felület, ahol alegtöbb szerkesztési mûvelet végbemegy.

- A 3D-s ablak közvetlen visszacsatolást biztosít a többinézetben végzett szerkesztési mûveletrôl, és egyben lehetôvé

9



teszi, hogy akár perspektivikus, akár axonometrikus nézetbenközvetlenül szerkeszthesse modelljét.

- Bármikor és bárhol annyi Metszet/Homlokzat ablakotdefiniálhat egy erre kifejlesztett eszköz segítségével,amennyire csak szüksége van.

- A Modellfotók a 3D-s ablakban megjelenô aktuális nézetalapján létrehozott fotorealisztikus képek.

Az alaprajzi ablakAz ArchiCAD munkafelületének központi eleme az alaprajz.Ennek az ablaknak két szempontból is kulcsszerepe van:

- az aktuális tervet a megszokott építészeti rajz formájábanjeleníti meg,

- megvalósítja azt a síkbeli/térbeli modellezési környezetet,melyet ön minden tervezési és szerkesztési mûvelethezhasznál.

Bár az Alaprajz 2D-s nézetû, az építôelemek közötti 3D-skapcsolatokat is definiálni lehet benne.

Az alaprajzi ablak alapján lehet a rajzot különbözô formátumbanelmenteni.

Az alaprajzi ablak egy tetszôlegesen nagy rajzfelület kiválasztottrészlete. A képernyôn megjelenô részlet helye és nagysága ismegválasztható, így beállíthatja az éppen végzett munkához alegalkalmasabb nézetet.

10



Habár az ArchiCAD munkalapja végtelen, a gördítôablakhasználatával vagy a mellette levô gördítôsáv szürke részére valókattintással csak a modell mérete harmadának megfelelôtávolságra lehet eltávolodni az aktuális modellen túli üres térbe.Ha ennél távolabbra kíván menni, akkor ezt a gördítô nyilak vagya Told el parancs vagy gomb segítségével teheti meg.

Az alaprajzi ablakban dolgozva az úszó paletták és egyébinterface elemek minden vagy legtöbb funkciója használható.

A 3D-s ablakA 3D-s ablak mind az építészeti terv három dimenziósmegjelenítésére, mind pedig a terv 3D-ben való finomításárahasználatos. Ez az ablak közvetlenül kapcsolódik az Alaprajzmunkalaphoz és a Metszet/Homlokzat ablakokhoz.

A 3D-s ablakban meg lehet jeleníteni az egész tervet vagy annakkiválasztott részleteit. Lehetôség van tömbös, drótvázas,takartvonalas és árnyékolt ábrázolásra az összes axonometrikusvagy perspektívikus vetítési módban.

- A tervezési fázisban a 3D-s ablak a 2D-beli munkájáhozszolgáltat vizuális visszacsatolást, s egyben az építôelemek3D-ben való közvetlen tervezését, szerkesztését ésmódosítását biztosítja.

- A dokumentálási fázisban ebben az ablakban készülnek apontos, rajzgépre optimalizált 3D-s rajzok.

A 3D-s ablakban megjelenített modell a Fényképezés funkcióvaltovább finomítható, vagy átadható más programoknak 2D-s vagy3D-s formátumban.

11



A 3D-s ablakban a már létezô szerkezeti elemek szerkesztésére ésmódosítására, és új elemek létrehozására van lehetôség. AzAlaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakokban végzettbármely módosítás láthatóvá válik a 3D-s ablakban, és fordítva.

A 3D-s ablakban a legtöbb szerkesztési segédeszköz igénybevehetô.

Lásd még...A 3D-s ablakban való munka címû szakaszt a 3. fejezetben,valamint az 5. fejezet Látvány menürôl és Ablak menürôl szólószakaszait.

Metszet/homlokzat ablakokAz Eszköztár Metszet/homlokzat eszközét kiválasztva tetszôlegesszámú metszetet vagy homlokzatot készíthet a tervrôl, melyekmind külön ablakban jelennek meg.

Két típusú metszet/homlokzat létezik:

- A modell metszetek épületelemekbôl állnak, ezért amitebben az ablakban változtatunk, az alaprajzi ablakban isváltozik. Így a modell ablak használata az épületmódosításának egy járható útja.

- A rajz metszetek csak 2D-s kitöltésekbôl és vonalakbólállnak. Emiatt az ilyen metszet-ablakban létrehozottváltozások nem jelennek meg az alaprajzon.

12



Lásd még...A 3. fejezetben a Metszet/Homlokzatban való munkát, a 4.fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, és az 5. fejezetben azÁbrázolás menü parancsait.

Kép ablakA Fényképezés funkcióval a 3D-s ablakban látható modellrôltetszôleges számú fotorealisztikus képet lehet készíteni.

A fotorealisztikus kép ,,pillanatfelvétel”. Amikor elkészült, amodelltôl függetlenül menteni lehet egy file-ba az Irat/Mentsdvagy Irat/Mentsd mint... parancsokkal. A vetítési mód vagy aképméret utólag már nem változtatható.

A modellrôl készült képek már nem szerkeszthetôk. A kép vagyannak egy, a Területkijelölô eszközzel kijelölt részeábrakéntbemásolható az Alaprajz vagy a Metszet/homlokzat ablakba.

A fotorealisztikus képek retusálás céljából exportálhatókképfeldolgozó programokba.

A Modellfotók az Ablak menü egyik hierarchikus menüjébenvannak felsorolva, a GIF-ben, PICT-ben, BMP-ben, WMF-ben,EMF-ben, TIFF-ben, JPEG-ben való képfájlokkal együtt, melyekaz Irat/ Nyisd paranccsal nyithatók.

Megjegyzés: Mentéskor sem az ArchiCAD által létrehozottModellfotók, sem az Irat/Nyisd paranccsal megnyitott fájloknem válnak a terv részévé. Ha meg akarja tartani ôket, azegyes ablakokat külön fájlokként kell elmentenie.

13



Lásd még...A fotorealisztikus képek készítését az 5. fejezet tárgyaljarészletesen.

Könyvtári elem ablakokA könyvtári elemek olyan parametrikus, elôre gyártott, komplexelemek, melyeket vagy az ArchiCAD, vagy valamely más programhozott létre. Ezek a Tervek elemeiként használhatók. A könyvtárielemeket külön ablakokban lehet kinyitni.

Lásd még...A Könyvtári elem ablakok teljes leírása a 6. fejezetben, azArchiCAD Könyvtárban található.

Lista ablakokAz ArchiCAD többféle lehetôséget is kínál listák megjelenítésére.Az egyes listák vonatkozhatnak az egész tervre, vagy csak akiválasztott elemekre vagy területekre.

Az Elem- és összetevôlista ablakok vagy az egész tervnek, vagyannak bármely kívánt részének részletes mennyiségi listájátmutatják be. Az ArchiCAD a terv építôelemeit a Tárgykönyvtárban található Jellemzôk leírásokat felhasználva azelemek és ezek felhasználó által meghatározott összetevôinekrészletes listájával szolgál.

A Helyiség lista ablakok vagy a terv összes helyisége, vagy csak akiválasztott helyiségek részletes mennyiségi listáját mutatják. Ahelyiségek a szobákat, szobák csoportjait, vagy a terv még ennélis nagyobb részeit magába foglaló téregységeket jelentenek,melyeket a Helyiség eszköz eszközzel adhat meg.

Ezekben az ablakokban található listák további feldolgozásrakülönbözô fájl formátumokban exportálhatók.

Lásd még...Az 5. fejezetben a Listák menü parancsait és az Irat menü Mentsdparancsát, valamint a 6. fejezetben a Listák létrehozását.

Kiegészítô ablakokSzámos kiegészítô abéal ıéé rendelkezésre, melyek a terv aktuálisállapotáról adnak meg adatokat. Ezek az ablakok: a Jegyzetek, aBemutató kép, a Jelentés és a Hiányzó könyvtári elemek ablak.

14



A Jegyzetek ablakEz az ablak olyan, mint egy jegyzettömb. Ide írhatja a tervrevonatkozó jegyzeteit, tervezôtársainak szóló megjegyzéseit, vagyhogy mennyi idôt töltött egy adott munkával. Bármikor hozzá tudférni az Ablak/Jegyzetek parancs segítségével, függetlenül attól,hogy éppen melyik ablakban dolgozik.

Valahányszor kinyitja a Jegyzetek ablakot, a dátum és az idôpontfelfrissítôdik, és az aktuális dátum és idôpont mellett megjelenikegy villogó betoldásjelzô. Amit ide beír, az a Tervvel együttelmentôdik.

A Bemutató kép ablakEbbe az ablakba betoldhatja terve fényképét. Ez a kép aztánmegjelenik a párbeszédablakban, hogy megkönnyítse a fájlokazonosítását.

A Jelentés ablakEz az ablak az ábrázoló és listázó folyamatról ad felvilágosítást,feltéve, hogy kipipálta az Készíts jelentést lehetôséget aLehetôség/Beállítások/Ábrázolás és listázás ablakban (5. fejezet).

15



A Hiányzó könyvtári elemek ablakA Hiányzó könyvtári elemek ablak azokat a külsô fájlokat soroljafel, melyekre az éppen használt elemek vagy jellemzôk utalnak,amelyek azonban hiányoznak a tervvel együtt betöltöttkönyvtárból.

Megjegyzés: Ha biztos akar lenni abban, hogy egyetlenkönyvtári elem sem hiányzik a tervébôl, akkor válassza azIrat menü Egyéb mentések/Archív parancsát.

16



Egyéb interface komponensek

MenüsorA Menüsor a legtöbb Macintosh és Windows programban ismerôselem. Ennek segítségével lehet az ArchiCAD különbözô funkcióitelérni.

Amikor valamelyik menüpontra rákattintunk, megjelenik ahozzátartozó menüparancsok listája, melyekbôl választhatunk.Attól függôen, hogy milyen ablak van az elôtérben, csak az ottalkalmazható parancsokat látjuk kiemelten, a nem használhatóparancsok fakón jelennek meg.

Megjegyzés: Windows környezetben a Menüsor alatt egy testreszabható Eszközsor is elôhívható, mely a gyakran használatosparancsok és mûveletek rövidítéseit tartalmazza.

Lásd még...Az ArchiCAD menüparancsok részletes leírása az 5. fejezetbentalálható.

A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjaiMinden grafikus ablak tartalmaz, az alsó gördítôsáv mellett, egysor olyan ikont, melyek segítségével az Ábrázolás menü többparancsa és egyéb nézeti lehetôségek is könnyen elérhetôk.

- Az Arány gombra kattintás a Lehetôségek menü Alaprajziérték beállítása (vagy a Metszet lépték beállítása) parancsrövidítésének felel meg.

- A Nagyítási szint gomb folyamatosan mutatja az aktuálisnagyítási szintet (a Lépték szerinti méret százalékában). Hakétszer rákattint erre a területre, annak ugyanolyan hatásavan, mintha a Lépték szerint parancsot választotta volna (azÁbrázolás menüben).

- Az Áttekintô gombra kattintás elôhozza az Áttekintô palettát.Ez egyenértékû az Áttekintô paletta címsorára valókattintással, vagy az Ablak menü Úszó paletták almenüjénekMutasd az áttekintôt elemének kiválasztásával.

- A gombok utolsó csoportja, a Nagyítsd, Kicsinyítsd, Toldel, Mindent mutass, Következô nézet és Elôzô nézet,alapjában véve megegyezik az Ábrázolás menü ugyanilyen

17



nevû parancsaival. Ezenkívül a Nagyítsd és Kicsinyítsdikonokra való kétszeres kattintás 200 %-os nagyítást, illetve50 %-os kicsinyítést eredményez.

Úszó palettákAz ArchiCAD számos úszó palettát kínál. Az alábbiakban azegyes mezôk és paletták mûködésérôl olvashat valamint azt,hogy melyik ablakban melyik használható.

EszköztárA képernyô bal szélén található Eszköztár a kiválasztásra, 3D-sszerkesztésre, 2D-s rajzolásra és megjelenítésre alkalmaskülönbözô eszközöket tartalmazza.

Lásd még...Az eszközök közös és egyedi tulajdonságainak leírása a 4.fejezetben szerepel.

KoordinátamezôA Koordinátamezô az ArchiCAD kurzornak a rajzkoordinátarendszerében éppen felvett pontos X-Y éspolárkoordináta értékeit mutatja.

Bár az egérrel is egészen pontosan el lehet helyezni az elemeket,a nagyobb pontosság érdekében lehetôség van a rajzkoordinátákszámszerû megadására is a Koordinátamezô segítségével.

A Koordinátamezô tartalmazza az Origó, a Szerkesztôháló és aGravitáció vezérlô ikonokat is.

A Koordinátamezô bármely szerkesztési ablakból hozzáférhetô.

Lásd még...A Koordinátamezô használatát a 2. fejezet tárgyalja részletesen.

Vezérlôpult

A Vezérlôpult több igen bonyolult és gyakran használt rajzolásisegédeszközt tartalmaz ikonok formájában.

18



A lehetôségek között találhatók a Relatív szerkesztési módok, aKurzor illesztés és a Különleges pont illesztés vezérlôi, aSzüneteltesd a csoportokat kapcsoló és az elemtípusokátalakítására szolgáló Varázspálca eszköz.

Kiterített formában a Vezérlôpult a Súgómezôt is tartalmazza,amely arról tájékoztatja Önt, hogy mi a következô mûvelet, amitvégre kell hajtania.

A Vezérlôpult csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.

Lásd még...A Vezérlôpult részletes leírását a 3. fejezet tartalmazza.

InfótáblaAz Infótábla úszó paletta közvetlen visszacsatolást biztosít azépítôelemekrôl. Azt is lehetôvé teszi, hogy bármely elembeállításaihoz hozzáférjen, és közvetlenül módosítsa annakparamétereit.

Az Infótábla bemutatja az aktív eszköz ikonját, annak aktuálisszerkesztési és geometriai módjával együtt, az aktuális magasságés betûméret értékeket, az aktuálisan használt könyvtári elemnevét, a kitöltés-, betû- vagy vonaltípust, és a fólianevet.

Ha több elem is ki van jelölve, akkor a megjelenô információ azutoljára kijelölt elemre vonatkozik.

Ha több elem is átfedi egymást, akkor a pipa kurzorral valótöbbszöri egymás utáni kattintással (Nyíl módban) végigmehet azelérhetô elemek kiválasztójelein.

A magasság mérése mindig a Terv 0,00 szintjéhez viszonyítvatörténik, kivéve az Ajtók és Ablakok esetét, amikor aviszonyítópont a fal alja.

Az Infótábla csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.

Áttekintô palettaAz Áttekintô paletta segítségével lehet a terv alapértelmezésszerinti nézetei vagy a felhasználó által megadott (más-másnagyítási és ablakeltolású) nézetei között váltani az alaprajzi és aMetszet/Homlokzat ablakokban.

19



Ez a paletta abban is segítségére lehet, hogy számon tarthassa éskönnyen elérhesse a munkája során létrehozott Szinteket ésMetszeteket/Homlokzatokat.

Lásd még...Az Áttekintô mûködésének részletes leírása a 2. fejezetbentalálható.

A 3D-s navigációs palettaA 3D-s navigációs paletta segítségével valós idejû körsétákatvégezhet a tervén, és ide-oda kapcsolhat a módosítani kívántszerkezeti elemek különbözô nézetei között. A 3D-s navigációspaletta koordinálja a különbözô kamera mozgásokat ésútvonalakat is.

Ez a paletta csak a 3D-s ablakból érhetô el.

Lásd még...A 3D-s navigációs paletta mûködésének kimerítô leírása a 3.fejezetben található, A 3D-s elemekkel való munka címszó alatt.

20



21

2. Fejezet: Alapfogalmak


2. fejezetAlapfogalmakMielôtt be lefogna a terve készítésébe, elôször meg kell ismer nie, hogy azArchiCAD hogyan bánik az olyan építészeti fogalmakkal, mint például azArányok, Szerkesztôhálók, Koordináták, Szintek és Fóliák. Annakmegtanulását is hasznosnak fogja találni, hogyan lehet a már létezô elemeketkijelölni, csoportosítani és zár olni az optimális kezelés érdekében.

LéptékA lépték fogalma a megszokott értelemben nem alkalmazható azArchiCAD munkalapjára, melyen valós méretû digitális épületetrajzolása történik.

22



Itt szabadon megválaszthatja a munkaterület szükséges méretétattól függôen, hogy mit tervez.

Megváltoztathatja az ablak nagyítását, vagy szabadon mozoghat amunkaterületen az Ábrázolás menü parancsaival, mint amilyen aNagyítsd, a Told el és a Mindent mutass (vagy ezek Vezérlôikonsorbeli megfelelôivel), valamint a vízszintes és függôlegesgördítôsávokkal.

A beállított lépték csak akkor lényeges, amikor valamit nyomtatnikíván, és ennek nyomtatási képét szeretné megtekinteni aképernyôn.

A lépték és a nagyítás aktuális értékét a Vezérlô ikonsorállandóan mutatja. A Nagyítsd vagy a Kicsinyítsd ikonra kettôtkattintva 200 %-os nagyítást, ill. 50 %-ra való kicsinyítést érünk el.A Nagyítási érték gombra való kattintással a terv az eredeti,100 %-os nagyságában jelenik meg.

A munkalapon megjelenô (a fenti ábrán is látható)szerkesztôvonalak távolsága mindenkor jól jelzi az aktuálisnagyítási értéket. Az ArchiCAD segédháló-rendszerét alábbugyanebben a fejezetben még részletezzük.

A Koordinátamezô mindig megmutatja az éppen rajzolt elemaktuális méretét és helyét az origóhoz képest, függetlenül abeállított aktuális nagyítási értéktôl és a terv léptékétôl.

23



A Koordinátamezôben megjelenô értékek számosmértékegységgel megjeleníthetôk. A mértékegységrendszert aLehetôség/Beállítások/Rajzi egység paranccsal lehetmegváltoztatni.

Lásd még...A Vezérlô ikonsor leírása az 1. fejezetben, valamint az Ábrázolásmenü parancsainak és a Lehetôség/Beállítások rendelkezésre állómértékegységeinek 5. fejezetbeli leírása további információvalszolgál.

Lépték a kész rajzokonAz építészeti lépték tradicionális értelemben (pl. 1:1000 vagy 1/4"=1') akkor játszik szerepet, amikor a tervrôl léptékhelyes(papír-)rajzot készítünk, vagy elmentjük a tervet PlotMaker vagybitkép formájában további feldolgozásra egy másikalkalmazásnak.

A lépték beállításaAz ArchiCAD bármilyen megadott léptékben ki tudja nyomtatniill. rajzolni a tervet.

Ahhoz, hogy a terv léptékét beállítsa:

1) Használja az Alaprajzi lépték beállítása parancsot (Lehetôségmenü), vagy kattintson az Alaprajz ablakban a Vezérlôikonsor Arány gombjára.

2) Az alábbi párbeszédablakba írja be a kívánt lépték értékét,vagy válasszon egy elôre beállított értéket a kiugró menübôl.

Az aktuális léptéket és a léptékhelyes méret százalékábanmegadott nagyítás mértékét a Vezérlô ikonsor mutatja.

Megjegyzés: A beállított értéket a rendszer figyelembe veszia DXF vagy DWG formátumban való exportálásnál.

A Kinyomtatás/Kirajzolás léptékeAz ArchiCAD Nyomtasd... és Rajzold... parancsaira megjelenôpárbeszédablakok kirajzolási/kinyomtatási lépték megadását

24



teszik lehetôvé, valahányszor kinyomtatja vagy kirajzolja a tervet.Ezek leírását a Nyomtasd... ill. Rajzold... parancsoknál találjameg az 5. fejezetben.

Lépték szerintA fenti lehetôségeken túl a tervet az aktuálisan beállított léptékszerinti méretarányban is ábrázolhatja az Ábrázolás/Léptékszerint parancs kiadásával vagy a Vezérlô ikonsor Nagyításiérték mezôjére való kattintással.

A Lépték szerint parancs a terv léptékhelyes ábrázolásáteredményez a képernyôn, amit a vezérlô ikonsoron megjelenô100 %-os nagyítási mérték mutat.

Lásd még...A Lépték szerint parancsról további részleteket az Ábrázolásmenü leírásánál talál az 5. fejezetben.

Léptékarányos és rögzített méretû elemekKétfajta ArchiCAD elemet különböztetünk meg aszerint, hogyhogyan viselkednek különbözô léptékek esetében.

A léptékarányos elemek mérete arányosan változik,valahányszor a terv léptékét megváltoztatják. Ilyen léptékarányoselem az összes konstrukciós elem, mint pl. a fal, tárgy, födém stb.

A rögzített méretû elemek a nyomtatásban is és a képernyôn ismindig ugyanolyan méretûek, függetlenül az aktuális léptéktôl. Aszövegekhez, méretekhez és nyílhegyekhez állandó méretet lehetrendelni milliméterben vagy képpontban.

Nyomtatáskor az ArchiCAD segítségével meghatározhatja, hogy arajzolási és nyomtatási méretnek megfelelôen módosuljanak-eezen elemek méretei. A problémák elkerülése érdekében javasolta Lépték szerint választása.

Mind a szaggatott és egyedi vonaltípusok, mind a vektoros ésegyedi kitöltéstípusok tetszés szerint definiálhatók rögzítettméretûként vagy léptékarányosan. Ezt a tulajdonságot mindenegyes vonaltípusra vagy kitöltéstípusra külön beállíthatja aVonaltípusok és Kitöltéstípusok párbeszédablakban (Lehetôségmenü). Ez a beállítás az egész tervre érvényes, és az egyesépítôelemek definiálásakor nem változtatható.

A terv léptékének beállításaA terv léptékének megváltoztatásával az aktuális nézet ennekmegfelelôen megváltozik, ugyanakkor a nagyítás változatlan

25



marad, azaz a rögzített méretû elemek változatlanul jelennek mega képernyôn.

A Koordináták ablakAz ArchiCAD Koordináták ablaka a munkalap ablakban elfoglalthelyérôl, az Origóról és a Szerkesztôháló állapotáról szolgálinformációval.

A Koordináták ablakban balról jobbra haladva a következôvezérlôk találhatók:

- a Felhasználói origó gomb lehetôvé teszi, hogy a Tervbenbárhova áthelyezze az origót;

- a Ferde szerkesztôháló gomb a ferde szerkesztôháló szögéthatározza meg;

- a Szerkesztôháló kapcsoló ikon lehetôvé teszi, hogy anormális és a ferde szerkesztôháló között válthasson;

- a Descartes-i és polárkoordináta mezôk lehetôvé teszik,hogy vázlatkészítés közben számszerûen írja be akoordinátákat;

- a Gravitáció ikonok az elemeket a már létezô Födémekhezés Tetôkhöz viszonyítva helyezik el;

- a Magasság (z koordináta) mezôben az elemek magasságajelenik meg, s ezt lehet itt módosítani;

- a Magasság kiugró menüben azt választhatja meg, hogy aMagasság koordináta mezô abszolút vagy relatív értékeketmutasson.

A fent említett vezérlôket a következô bekezdések tárgyalják, azalábbi négy fô téma köré csoportosítva: Origók, Koordináták,Szerkesztôhálók és Gravitáció/Magasság.

OrigókMinden ArchiCAD rajz egy láthatatlan tengelyû síkbelikoordináta-rendszerben helyezkedik el. Mint minden koordináta-rendszerben, itt is egy origóhoz képest lehet megadni akoordinátaértéket.

Az ArchiCAD háromféle koordináta-rendszer kezdôpontot ismer.

26



- A Terv-origó, melynek helye a terv egész élete soránváltozatlan marad.

- A Felhasználói origó a vázlatkészítésnél és a méréseknélhasznált segédeszköz. A Felhasználói origó bárhovááthelyezhetô, ezzel lehetôvé téve „a nulla pontújradefiniálását”. Ez gyakran hasznos, amikor már létezôfalakhoz, födémekhez vagy egyéb elemekhez képest kell egyelemet megrajzolni.

- A Szerkesztési origó, mely csak rajzolási és szerkesztésimûveletek alatt jelenik meg. Ettôl az origótól mérjük arajzolási gumivonal szögét és a végpont távolságát.

Az Alaprajzon és egyéb 2D-s nézetekben az origót mindig egyOrigó jelzô nevû kövér X jelöli, míg 3D-ben a három koordináta-tengely jelzi a referenciasíkokat, melyek mentén a szerkesztésvégrehajtható.

Amikor a Felhasználói origó meghatározásával vagy új elemrajzolásával elmozdítja az origót, az Origó jelzô is áthelyezôdik,és az új origót mutatja.

Lásd még...A 3. fejezet 3D-s ablakban való munka szakaszát.

A Felhasználói origó létrehozásaAz alapbeállítás szerint a terv koordináta-rendszerénekkezdôpontja az induló ablak bal alsó sarkához közel helyezkedikel.

Felhasználói origó kétféleképpen hozható létre:

- bármely szerkezeti csomópontnál az [ALT-SHIFT] billentyû-kombinációval;

- bármely helyzetben a Koordináták ablakbeli Felhasználóiorigó gomb segítségével.

Az [ALT-SHIFT]-módszer használatakor:

Tartsa lenyomva mind az [ALT] (vagy [MÓDOSÍTÓ]), mind a[SHIFT] billentyût, mialatt a kurzort ahhoz a szerkezeticsomóponthoz viszi, ahová az origót helyezni akarja.

27



Felhasználói origó gomb használatakor:

Azontúl, hogy az origót bármely szerkezeti csomópontnálelhelyezheti, ez a módszer azt is lehetôvé teszi, hogy odahelyezze az origót, ahol éppen nem folyik rajzolás.

1) Kattintson a Felhasználói origó gombra.

2) Kattintson az Alaprajz bármely pontjára. Az Origó rögtön idehelyezôdik.

A Felhasználói origó nem helyezhetô el éppen létrehozás alattálló elemek pontjaiban.

Ha az origót vissza akarja helyezni a Terv origóba, kattintsonkétszer a Felhasználói origó gombra, vagy pedig jelölje ki azaktuális Felhasználói origót a Nyíl eszköz segítségével (vagy ashift gombot lenyomva kattint az egérrel, ha éppen valamely máseszköz aktív), és nyomja meg a [TÖRÖLD] billentyût.

A Koordinátaérték mezôkA Koordinátamezô jelöli a kurzor abszolút derékszögû ill. polárkoordináta-rendszerbeli helyzetét. Az abszolút és relatívkoordináták ábrázolása között a Delta ikonokra való kattintássalválthat.

- Az abszolút értékek az érzékeny kurzor vízszintes,függôleges, sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják aterv-origótól vagy a felhasználói origótól, de sohasem aszerkesztési kezdôponttól.

- A relatív értékek az érzékeny kurzor vízszintes, függôleges,sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják a terv-origótólvagy a felhasználói origótól, mielôtt egy elem rajzolásáhozhozzákezdünk, és a szerkesztési kezdôponttól, ha egy elemszerkesztése folyamatban van.

Általánosságban elmondható, hogy az abszolút derékszögû és arelatív polár koordináták adják a legtöbb információt, és ezértezeket szoktuk a leggyakrabban használni.

Egy jól megválasztott felhasználói origó mellett az abszolútderékszögû koordináták jól mutatják a szerkesztés helyét a tervfontos pontjaihoz képest, míg a relatív polár koordináták azéppen rajzolt elemek hosszát és szögét adják.

Távolságok méréseKét kulcspont közötti távolság méréséhez:

1) Helyezze a Felhasználói origót az elsô pontra.

28



2) Vigye a kurzort a második pontra.

3) Olvassa le az x, y és r értékeket a koordinátamezôben.

A mérést akár abszolút, akár relatív koordinátákkal lehet végezni.Ha nem akarja a felhasználói origót áthelyezni, akkor kezdjenegy vonalat rajzolni a két pont között, olvassa le a koordinátákatés törölje a vonalat.

Számszerû koordináták megadásaAz egérrel mozgatott kurzorral való rajzolás helyett megadhatja aszámszerû koordinátákat közvetlenül a billentyûzetrôl is, vagyvegyes egér-billentyûzet módszert választhat. Az ilyen módszerekhasznosak lehetnek, ha egy elôre kiszámított koordinátapár-listaáll rendelkezésre, vagy ha a kívánt pontosság nagyobb, mint amitegérrel könnyen meg lehet valósítani.

- Számszerû koordináták megadásakor írja be a koordinátanevét (x, y, a, z vagy r) és rögtön utána azt az értéket, amithozzá akar rendelni, például x3 vagy y-4. A + elôtag pozitívértékeknél elhagyható.

- A koordinátaértékek megadásának sorrendje érdektelen, amûveletet ENTER lenyomásával vagy egér-kattintással kelllezárni.

- Koordinátákat lehet a Tûtáblák/Vágólapra másolni, és onnanbetoldani. A Vágd ki, Másold és Toldd be parancsok aszámszerû bevitel alatt nem aktívak, így a megfelelôbillentyûrövidítést kell használni.

- A koordináta aktuális értékével végezhet összeadási éskivonási mûveleteket is az érték után elhelyezett + vagy -jellel. Például x3+ beírása hozzáad 3-at az x értékéhez.Egész láb-értékek kivonásához két kivonásjelet kell tenni,mert az elsô kivonásjel azt jelzi, hogy láb-hüvelykmértékegységû értékek következnek.

- Ha hüvelyk és láb egységekben dolgozunk, akkor 3 azArchiCAD számára 3 lábat jelent. Így 3’6, 3’6" vagy 3-6megadás 3 láb 6 hüvelyket jelent.

A számszerû bevitel megjelenítéseMielôtt befejezné egy elem rajzolását, a számszerûen megadottkoordinátákat a koordináta nevének ismételt beírásávalmegjelenítheti. Ha ugyanazt a koordinátanevet írja be, nemozdítsa meg az egeret, mert különben visszatér a grafikusmegadáshoz.

29



A számszerû bevitel befejezéseAmint számszerû bevitelbe fogott x, y, a, z vagy r beírásával, akiválasztott érték kiemelve jelenik meg. Ekkor több lehetôség állrendelkezésére:

- Beadhat más koordinátaértékeket: írja be a másikkoordináta nevét és adja be az értéket.

- Visszatérhet a grafikus megadási módhoz: kattintson azEszköztárra, a Vezérlôpultra vagy a Menüsorra, vagy írja bemég egyszer a koordináta nevét.

- Befejezheti a szerkesztett elemet: nyomjon ENTER-t vagyRETURN-t, vagy kattintson bárhová a munkalapon.

- Megszakíthatja az egész mûveletet: kattintson aVezérlôpult Mégsem gombjára, vagy térjen vissza a grafikusmegadási módhoz az egérrel a munkalap ablakban bárhovákattintva.

Az abszolút és relatív értékek használata közötti különbségbemutatására rajzoljunk vonalat az x=2, y=2 pontból (a hálómindkét irányban 1 m).

Most írjuk be: x+3, y-3 (abszolút érték) ez lesz a második pont.

30



Figyeljük meg, mi történk, ha ugyanezeket az értékeket mintrelatív értéket írjuk be (x3+, y3-) az eredeti kezdôponthoz képest.

Segédháló rendszerAz ArchiCAD által lehetôvé tett nagy pontosságot nem mindigkönnyû kézben tartani. A Koordinátamezô tájékoztat a kurzorhelyzetérôl négy tizedesjegy pontossággal. Segédeszköz nélkülnem lehet az egeret olyan pontosan irányítani, hogy a falakcsatlakoztatása vagy az elemek elhelyezése pontosan úgytörténjék, ahogy szeretnénk.

Két segédháló rendszer segít abban, hogy az ArchiCADpontosságát ki lehessen használni: a Segédháló és aSzerkesztôháló.

Ugyanúgy, mint a négyzethálós szerkesztôpapír, az ArchiCADsegédhálója is segíti a tájékozódást és a lépték érzékelését.

- A bekapcsolt háló megkönnyíti a terv fontos részleteinekkidolgozását.

- A hálót az éppen végzett rajzolási mûvelet igénye szerint kilehet kapcsolni, majd bármikor visszakapcsolni.

- Az elforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásához éshasználatához a Koordináták ablak tartalmaz vezérlôket.

Hálóra illesztésA hálóra illesztési funkció lehetôvé teszi a rajzi elemek méreténekés elhelyezkedésének pontos meghatározását a kurzorral. Amikora háló aktív, akkor a kurzorral csak a háló sarokpontjainmozoghatunk. Így a kurzor helyét még kis nagyítás mellett iskönnyû pontosan meghatározni.

Amikor a hálóra illesztést használ, akkor egy kis fekete pontköveti a kurzor útját és rácspontról rácspontra ugrik. Ez mutatja atényleges rajzolási helyet a soron következô rajzolási mûvelethez.

31



Megjegyzés: amikor hálóra illesztéssel rajzol, akkor a kurzormozgatásával a fekete gumivonal rácspontról rácspontra fogugrálni.

A 3D-s ablakban nem lehet hálóra illeszteni.

A hálótávolságok megadásaA Segédháló, ill. a Szerkesztôháló távolságainak beállításáhozválassza a Lehetôség/Fônézet és segédháló parancsot (ld.alább).

A SzerkesztôhálóA Szerkesztôhálót célszerû a terv valamely jellemzômodulméretére állítani. Ha tradicionális japán házat terveznénk,akkor ez a tatami mérete lenne, gyakorlatiasabb esetben lehet azalap- vagy a szerkezeti pillérek osztásrendje.

A mellékhálóA Szerkesztôháló kiegészíthetô egy mellékhálóval, mely szinténlátható a képernyôn. A mellékhálót a gyakorlatban egy kisebb, atervre jellemzô méretre lehet állítani, mint pl. a falvastagság vagyaz alapok vastagsága.

A szerkesztôháló láthatóságaA Szerkesztôháló alapértelmezés szerint látható az alaprajzon. Aháló ki- vagy bekapcsolható a Lehetôség/Mutasd aszerkesztôhálót paranccsal.

32



Nyomtatási lehetôségA Szerkesztôhálót az alaprajzzal együtt ki is lehet nyomtatni, haaz Irat/Nyomtasd parancsra megjelenô párbeszédablakban aSzerkesztôháló beállításnál a Nyomtasdot válaszoljuk.

Megjegyzés: Ha a Lehetôség/Mutasd a szerkesztôhálótbeállítás ki van kapcsolva, akkor a Fônézet és segédhálópárbeszédablakban a Szerkesztôháló nem jelenik meg.

A SegédhálóA Segédháló láthatatlan háló, mely a tervben használt legkisebbhosszméretnek felel meg. Ez lehet pl. 1 vagy 5 centiméter, hakisebb épületet tervezünk, de lehet akár több méter isnagyléptékû helyszínrajzon.

A függôleges és vízszintes segédháló osztása külön adható meg,lehetôséget adva ezzel különleges geometriai helyzetekleképezésére.

A Segédháló kezdôpontja a koordináta-rendszer kezdôpontjáhozképest függôleges és vízszintes irányban eltolható.

Ferde szerkesztôháló létrehozásaA Koordináták ablak két olyan vezérlôt tartalmaz, melyek azelforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásában éshasználatában nyújtanak segítséget.

Bekapcsolásához kattintson a balról számított második gombra.Ekkor megrajzolhatja az Alaprajzon azt a vektort, amely a ferdeháló vízszintes tengelyhez viszonyított szögét fogja meghatározni.Ehhez bármilyen szerkesztési segédeszközt igénybe vehet, akoordináta-rögzítést is beleértve, amint azt alább látni fogjuk.

A ferde háló létrejön és azonnal megjelenik.

33



A következô két Szerkesztôháló kapcsoló gomb lehetôvé teszi,hogy bármely pillanatban ide-oda váltson a „normális” és azelforgatott háló között.

Megjegyzés: Amikor átalakított hálót használ, a kötöttirányok és a koordinátaértékek eszerint a koordináta-rendszer szerint kerülnek kiszámításra.

A 3D-s ablakban nem használható a ferde háló.

Lásd még...Az ebben a fejezetben késôbb tárgyalt kötött irányok, és a rájukvonatkozó Beállítások párbeszédablak az 5. fejezetben továbbisegítséget nyújthat.

A hálók ki- vagy bekapcsolásaHa valamelyik háló aktív, akkor a kurzor a háló csomópontjairaugrik. Elôfordulhat munka közben, hogy átmenetileg kiszeretnénk kapcsolni a hálóra illesztést (pl. egy bútort olyanhelyre szeretnénk elhelyezni, ahol nincs hálópont), akkor eztegyszerûen megtehetjük.

A hálórendszer vezérlésére három módszer áll rendelkezésére.Hogy melyiket választja, az attól függ, hogy éppen min dolgozik.

- A Koordináták ablak bármelyik háló aktiválását lehetôvéteszi, vagy akár teljesen ki is kapcsolhatja az illesztést. Aferde háló megjelenítését szolgáló vezérlôk ugyancsak itttalálhatók.

- A Lehetôség/Illessz a hálóra paranccsal ki- vagybekapcsolhatja a hálóra illesztést, de nem tudja beállítani,hogy melyik háló legyen az aktív.

- A Lehetôség/Fônézet és segédháló párbeszédablakbankiválaszthatja azt a hálót, amelyhez az illesztést kéri.

A fenti beállítási lehetôségeken felül a hálóra illesztés átmenetilegki-be kapcsolható az ESC billentyûvel. A hálóra illesztés addiglesz aktív, ill. addig szünetel amíg a billentyût nyomva tartja. Ez a

34



gyorsbillentyû különösen akkor hasznos, ha sok olyan elemetrajzol, amelyek nem illeszkednek a hálóra, mivel ilyenkor anélkülkapcsolhatja ki- be az illesztést, hogy a kurzor elhagyná amunkaterületet.

Lásd még...A Hálóra illesztésrôl további részleteket a Beállítások menüleírásánál talál az 5. fejezetben.

Rajzolás háló nélkülHa kikapcsolt hálórendszerrel dolgozik, a következô ArchiCADsegédletekkel rajzolhat nagyon pontosan:

- A számszerû koordinátamegadással lehetôsége van az egérhelyett a billentyûzetrôl megadni a rajzolási pontkoordinátáit.

- A Kötött irányok kijelölésével csak meghatározott (pl.vízszintes vagy függôleges) irányban tud rajzolni az egérrel.

- A Relatív szerkesztési módok lehetôvé teszik, hogy egy adottelemhez viszonyítva (pl. arra merôlegesen vagy azzalpárhuzamosan) rajzoljon vonalakat.

Ezekrôl a lehetôségekrôl alább ebben a fejezetben még részletesleírást adunk.

35



Magasságértékek és GravitációAz ArchiCAD-ben különbözô módokon ellenôrizheti egyelhelyezendô elem magasságát:

- A Koordináták ablakban megválaszthatja, hogy amagasságértékek a Terv 0,00-tól vagy az Aktív szinttôlszámítva jelenjenek meg.

- Mialatt a kurzort egy födém vagy tetô fölött át mozgatja(feltéve, hogy a megfelelô Gravitáció ikon aktív, lásd alább),a Koordináta ablakban nyomon követheti a magasságértékek(z) változását. Ha több Födém vagy Tetô is átfedi egymást,akkor a legmagasabban fekvô koordinátája jelennik meg.

- Az elhelyezendô elem magassága az Infótáblában jelenikmeg. Ha eltolási magasság is definiálva van, akkor azInfótábla automatikusan kiszámítja a magasságot. Az elem ajelzett magasságba kerül.

A Gravitáció segédeszköz lehetôvé teszi, hogy egy Födém vagyTetô magasságához viszonyítva helyezzen el egy elemet.

- Ha az elsô gombra kattint, akkor az újonnan elkészítettelemeket az aktuális emelet 0 szintjéhez viszonyítvahelyezheti el.

- Ha a második gombra kattint, akkor az újonnan elkészítettelemeket az alattuk levô Födémhez viszonyítva helyezheti el.

- Ha a harmadik gombra kattint, akkor az újonnan elkészítettelemeket az alattuk levô Tetôhöz viszonyítva helyezheti el.

Megjegyzés: A Gravitáció csak az újonnan elkészítettelemekre van hatással, már létezô elemek módosítására nemhasználható.

A Gravitáció mûködésbe hozásának két módja van:

- egy adott elem Beállítások párbeszédablakából, még az elemlétrehozása elôtt;

- a Koordináta ablakból, a bevitel megkezdése elôtt.

Ha egy adott elem Beállítások párbeszédablakából hozzamûködésbe a Gravitációt, akkor a Terv 0,00-tól és az Aktívszinttôl mért magasságértékek fakón jelennek meg, és amegfelelô szerkesztô mezôben definiálhatja az alatta levôelemhez viszonyított eltolási magasságot.

36



Lásd még...A 3. fejezetben a 3D-s ablakban való munka címû részt, ebben afejezetben pedig a Megfog és áthelyez szakaszt.

Nézetek és AblakokAz ArchiCAD a virtuális épület megtekintésére a lehetôségeknagy variációját nyújtja. Elemek és nézetek elraktározottkombinációinak visszahívását több rövidítés is segíti.

Szintek és FóliákA szintek az elemek „fizikai” elkülönítésérôl gondoskodnakannak alapján, hogy azok melyik függôleges szinthez tartoznak.Minden szinthez külön alaprajzi ablak tartozik, ahová azelemeket helyezheti.

Mivel elérésükhöz szintet kell váltania, mindig csak az aktuálisSzint terv nézete jelenik meg módosítás, nyomtatás vagy fájlformátumba való mentés céljára. Függetlenül attól, hogy éppenmelyik Szint látható, a 3D-s nézetbe minden szint kivetül (hacsakúgy nem dönt, hogy behatárolja, hogy mi vetüljön ki).

A szinteket általában egy többszintes szerkezet alaprajzainakkülön-külön való megrajzolására használják. Deházhelyterveknél, tetôterveknél és egyéb olyan terveknél ishasználható, melyek egymással függôleges 3D-s kapcsolatbanállnak.

A szintek között a Lehetôség/Szintek hierarchikus menüparancsaival és rövidítéseivel navigálhat. Ezenkívül az Áttekintôablak lehetôséget nyújt arra, hogy az összes létezô szintbemutatóját megnézze, és hogy átmenjen egy tetszés szerintiszintre (lásd alább az Áttekintô részletes leírását).

Míg a terveket Szintekre rajzoljuk, a tervek minden eleme egyadott Fóliába kerül. A Fóliák globálisak, ami azt jelenti, hogyugyanaz a Fólia minden szinten és minden Munkalap ablakban(Alaprajzokon és Metszetek/Homlokzatokon) elérhetô.

A Fóliák odatûzött átlátszó vázlatoknak felelnek meg, és azelemek „logikai” elkülönítését szolgálják. Egymáshoz kapcsolódóelemcsoportok, mint például a méretezési egységek, bútorok,elektromos jelek stb., közös Fóliára kerülnek.

Minden Fóliát külön-külön mutathat vagy rejthet el attól függôen,hogy mit akar látni fájl formátumba menteni, nyomtatni vagy 3D-

37



be vetíteni. A Fóliákat zárolni is lehet, ha bizonyos elemekkijelölését vagy módosítását meg akarja akadályozni.

Ha a Fóliák bemutatásának, elrejtésének és zárolásánakfolyamatát automatizálni akarja, a Fólia csoportok alatt különfélebeállításokat tárolhat, melyeket aztán a Lehetôség/Fóliákhierarchikus menüben név szerint választhat ki.

Mivel minden Eszköz tartalmaz egy alap Fólia beállítást, az adottEszköz használatakor az elemek automatikusan külön Fóliákrakerülnek.

Lásd még...A Szintek és Fóliák hierarchikus menüit az 5. fejezet Lehetôségmenü szakasza magyarázza el.

Az Áttekintô palettaAz Áttekintô paletta lehetôvé teszi, hogy ide-oda mozogjon akülönbözô Szintek és Metszet/Homlokzat ablakok között,valamint a különbözô elôre beállított vagy a felhasználó általdefiniált nézetek között, különféle nagyítási szinteken, az alaprajzmunkalap és a Metszet/Homlokzat ablakok különbözô pontjain.

A Menj! gombra kattintás rögtön elôhívja az Alaprajz kiválasztottnézetét vagy a megfelelô Metszet/Homlokzat ablakot. Abekeretezett nézetbe való dupla kattintással ugyanezt a hatást ériel.

Az Áttekintô palettán három olyan gomb található, melyeksegítségére vannak a Szintek, Metszetek/Homlokzatok és ezekelôre definiált Áttekintôi között való navigálásban.

38



- Az Áttekintô az az alap mód, amelyet az ArchiCAD magátólmegmutat. Nézeteket az aktuális szint alaprajzán vagy azéppen aktív Metszet/Homlokzat ablakban definiálhat.Mindkét esetben mûködésbe kell hoznia az Áttekintôgombot.

- A Szintek és Metszetek/Homlokzatok gombok a nézet listákatcsak navigáció céljából mutatják, s amikor be vannakkapcsolva, akkor nem lehet új nézeteket létrehozni.

Megjegyzés: Az Áttekintô gombra kattintás csak az elôzôlegkijelölt Szint vagy Metszet/Homlokzat Áttekintôjét mutatja be.

SzintekAmikor a Szintek gomb aktív, a jobb oldalon a terv aktuálisszintjei jelennek meg, a bal oldalon pedig az éppen aktív szintnézete. A lista bármelyik szintjét kiválaszthatja, és ahhoz, hogy azAlaprajz ablakban megjelenítse, kattintson a Menj! gombra, vagykattintson kétszer a listában szereplô névre. Ez egyenértékû aLehetôség/Szintek/Menj parancs kiválasztásával.

Megjegyzés: Valamelyik Szintre való átmenet automatikusanmaga után vonja az Áttekintô módba való átkapcsolást is és akiválasztott szint Áttekintô listájának bemutatását. Új nézeteklétrehozásához a részletes utasításokat lásd késôbb.

Metszetek/HomlokzatokAmikor a Metszetek/Homlokzatok gomb aktív, a jobb oldalonmegjelenik a definiált Metszetek/Homlokzatok listája. A listabármelyik metszetét kiválaszthatja, és a megfelelô Metszet/Homlokzat ablak megjelenítéséhez vagy kattintson a Menj!gombra, vagy kattintson kétszer a listában szereplô névre. Ezegyenértékû azzal, mintha az Ablak menü Metszetek/Homlokzatok hierarchikus menüjébôl kiválasztaná a Metszet/Homlokzat ablak nevét.

39



Megjegyzés: Valamelyik Metszet/Homlokzatra való átmenetautomatikusan maga után vonja az Áttekintô módba valóátkapcsolást is, és a kiválasztott Metszet/Homlokzat ablakÁttekintô listájának bemutatását. Új nézetek létrehozásához arészletes utasításokat lásd késôbb.

ÁttekintôAz Áttekintô mind az Alaprajzból, mind a Metszet/Homlokzatablakokból hozzáférhetô.

Az Áttekintô paletta bal széle megjeleníti az aktuális szint vagymetszet minden elemét, valamint annak a nézetnek a határait,amelyiknek a neve a jobb oldali listán ki van emelve.

Az Áttekintô aktiválásakor a kereten megjelölt nézetet fogja amunkalapon látni, a Jelenlegi nézet pedig a listán kijelölt elemlesz. Ahhoz, hogy a munkalapon végzett változtatásokkalfelfrissítse az átnézetet, kattintson kétszer a kereten kívülelhelyezkedô átnézeti területre.

Megjegyzés: Az összes átnézetet is felfrissítheti, ha a palettajobb felsô sarkában található kis nyíllal kinyitható helyimenübôl a Rajzold újra az összes átnézetet parancsotválasztja.

A munkalap ablakban megjelenô nézet tartalmát és méretét akeret nagyságának és helyének igazításával változtathatja.

40



- A keret nagyságának vagy alakjának megváltoztatásáhozhúzza odébb annak oldalait vagy sarkait.

- A keret helyének megváltoztatásához húzza odébb azt egybelsô pontjánál fogva a kis tenyér kurzorral.

- A munkalap ablak keretes rajz részletének használatáhozkattintson kétszer a kereten belülre, vagy kattintson a Menj!gombra.

Ezek a mûveletek úgy mûködnek, mint a Nagyítsd és a Told elparancsok.

A nézet optimalizálva van, ezért ha a kerete alakja nem egyezik amunkalap alakjával, akkor az Áttekintô újra lesz méretezve úgy,hogy torzítás nélkül ráférjen a képernyôre.

Az Áttekintô paletta jobb széle a modell azon nézeteit sorolja fel,amelyeket vissza lehet hívni. Alapbeállításban ezen a listán aJelenlegi Nézet és a Fônézet nevek jelennek meg (a Fônézet aza nézet, amit a Fônézet és Segédháló párbeszédablakban vagy azÁbrázolás/Legyen ez a fônézet paranccsal állít be a terveszámára). Saját nézeteit is ráteheti erre a listára, és aztánbármelyiket megjelentetheti a munkalapon, ha kétszer rákattint akívánt nézet nevére. Így különlegesen hasznos, saját beállításúnézeteteket tarthat a keze ügyében anélkül, hogy hozzáféréséhezreprodukálnia kellene a Nagyítsd és Told el megfelelô mûvelet-kombinációit.

Egy-egy nézet neve különféle beállításokkal állhat kapcsolatban,melyet a név után megjelenô kis ikonok jeleznek:

- A nézet az aktuális Nagyítás beállításokat tárolja.

- A nézet a Fóliák jelenlegi állapotát tárolja (látható/láthatatlan, zárolt/feloldott).

- A nézet az Megjelenítés párbeszédablakban (Lehetôségmenü) jelenleg beállított összes jellemzôt tárolja.

- A nézet azt a Léptéket tárolja, amelyben felvették.

Ezek a lehetôségek minden újonnan mentett nézetnél különbeállíthatók (lásd alább).

A Nézet lista szerkesztési menüjeA paletta jobb felsô sarkában található kiugró menü lehetôvéteszi, hogy nézeteket adjon hozzá vagy vegyen el a listából, éshogy felfrissítse az aktuális nézetet.

Új nézet hozzáadásához válassza a Mentsd a jelenlegi nézetet...parancsot, majd adjon nevet az átnézeti terület kerete által leírt

41



nézetnek. A Nevezd át paranccsal pedig már létezô nézetek nevétlehet módosítani.

Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megválaszthatja,hogy mely aktuális jellemzôk (Nagyítási szint, Fóliák, Megjelenítésbeállítások, Lépték) mentôdjenek el a nézettel együtt. Olyannézeteket is lehet definiálni, amelyek csak az aktuális szintenláthatók, vagy amelyek minden szinten láthatók.

A Töröld parancs eltávolítja a listáról a kiemelt nevet. Az alattalevô parancsokkal vagy az összes nézetet törölheti, vagy csak aSzintekre és Metszetekre vonatkozó nézeteket.

A Rajzold újra a szint/metszet átnézeteket és a Rajzold újraaz összes átnézetet parancsok az összes ön által végzettmódosítást beépítik az adott átnézetekbe. Az egyes Áttekintôknélezt úgy is elvégezheti, hogy kétszer rákattint a nézet kereténkívüli átnézeti területre.

Az Áttekintô paletta használataAz Áttekintô paletta elôhívásához kattintson a terv munkalapvezérlô ikonsorának Áttekintô gombjára, vagy válassza az Ablakmenü Mutasd az áttekintôt parancsát (ha a paletta rejtve van).

Ha azt akarja, hogy a paletta állandóan jelen legyen, akkor ezt apaletta tetején található Rajzszeg gombbal biztosíthatja.

Ha a Rajzszeg gomb ki van kapcsolva, akkor valahányszorátmegy az Áttekintô palettában kiválasztott nézetbe, a palettaelbújik.

Az Áttekintô paletta formáját a bal felsô sarok alatt található alakállítás vezérlôvel lehet módosítani. Megjelentetheti az egész

42



palettát, vagy csak a nézet listát, vagy csak az átnézeti ablakot(ebben az esetben az elraktározott nézetek és metszet/homlokzatnevek a Nézet lista szerkesztési menüben vannak felsorolva, és itthozzáférhetôk).

Megjegyzés: Mindezek az alak lehetôségek az Ablakmenüben is elérhetôk, ha az Úszó paletták/Paletta formaparancsot választja. Ezenkívül a paletta kinagyítottváltozatának megjelentetését is választhatja.

Az Áttekintô mentéseA terv mentésével az Áttekintô mentése is megtörténik.

Megfog és áthelyezA Megfog és áthelyez mind a Macintosh, mind a Windowshasználók számára ismerôs technika, mellyel fájlok nyitását vagykülönbözô típusú elemek másolását és betoldását lehet rövidíteniegy adott ablakban, ugyanazon program különbözô ablakaiközött, vagy akár különbözô programok között is.

Mivel az ArchiCAD több különbözô ablaktípust használ, a Megfogés áthelyez technika lehetôvé teszi, hogy elemeket másablakokba másoljuk, feltéve hogy a betoldott adatok a befogadóablakban is értelmesek.

Megjegyzés: A Megfog és áthelyez tuljdonságot aLehetôségek/Beállítások/Egyebek párbeszédablak megfelelôkijelölô négyzetével lehet ki- vagy bekapcsolni.

Különbözô ablaktípusok közti adatátvitelAdatokat csak akkor lehet egy másik ablakba áthelyezni, ha abefogadó ablak fel tudja dolgozni a mozgatott adattípust.

Szöveg megfogása és áthelyezéseSzövegátvitelre a következô lehetôségek léteznek:

- az ArchiCAD bármely szövegablakából, vagy bármelymegfogásra és áthelyezésre képes program szövegablakábólbármely másik ArchiCAD szöveg ablakba;

- bármely szöveg ablakból bármely 2D-s ablakba (Alaprajz,Metszet, Könyvtári elem 2D-s szimbóluma), ilyenkor a szövegaz alappraméterekkel kerül oda;

- szöveg mozgatása vagy másolása egy adott ablakon belül;

43



- szövegtípusú kivágott fájlok létrehozása a MacintoshKeresôben vagy a Windows Asztalon;

- kivágott fájlok betoldása szövegtípusú ablakba;

- szöveg áthelyezése szövegtípusú ablakból a Kukába(Macintosh) vagy a Szemetesbe (Windows), a szövegkitörlése céljából;

- sima szöveg fájlok áthelyezése szövegtípusú ablakba(bizonyos megszorításokkal).

Képek megfogása és áthelyezéseKéptípusú adatátvitelre a következô lehetôségek léteznek:

- egy egész kép vagy egy részének kiemelése a 3D-s ablakból,a Modell kép ablakból vagy a Bemutató kép ablakból;

- PICT, BMP, TIFF, GIF vagy JPEG típusú kép fájl áthelyezése aKönyvtári elemek bemutató ablakába;

- kép fájl behúzása a 2D-s ablakba Ábraként való betoldáscéljából;

- képtípusú kivágott fájlok létrehozása a Macintosh Keresôben;

- kivágott fájlok betoldása a 2D-s bemutató ablakba.

ArchiCAD Könyvtári elem fájlok megfogása és áthelyezéseArchiCAD Könyvtári elem fájlokat a Macintosh Keresôbôl vagy aWindows Asztalon foghat meg és illeszthet be az Alaprajzba.

Ablakokat és ajtókat csak már létezô falakra lehet ráhúzni.

Mikor egy Könyvtári elemet beilleszt az Alaprajzba, az aktiválja azEszköztár megfelelô eszközét és az újonnan elhelyezett elemválik az adott könyvtári elemtípus alapbeállítású elemévé.

A Megfog és áthelyez technika egyszerre több Könyvtári elemmozgatására is alkalmas.

44



Alaprajzi elemek megfogása és áthelyezéseHa valami ki van jelölve az Alaprajzon, akár a terület kijelölôáltal, akár a Nyíl segítségével egyes elemek vannak kijelölve,akkor az egér gombjának megnyomásával és a kurzornak azArchiCAD Alaprajzból való kihúzásával beindíthatja a Megfog ésáthelyez mûveletet.

Ily módon a következô dolgokat tudja átmásolni:

- alaprajzi elemeket (modul formátumban);

- az alaprajzon kijelölt elemeket kép formátumban (például aBemutató kép ablakba);

- és a kijelölt elemek 2D-s és/vagy 3D-s leírásait szövegformátumban.

3D-s GDL leíráscsak akkor jön létre, ha az áthelyezés aszimbólum 3D-s szöveg ablakába történt. A kijelölt elemek 2D-sleírásai bármely más szövegtípusú ablakban megjelennek.

KijelölésAz ArchiCAD legtöbb menüje és párbeszédablaka kijelöltelemekre vonatkozik, így a pontos kijelölés rendkívül fontos. AzArchiCAD több hatékony kijelölési módszert kínál.

A szerkesztô parancsok vagy

- kijelölt elemen dolgoznak, ha van ilyen, vagy

- egyáltalán nem vonatkoznak rájuk.

A 3D-s megjelenítés és az anyaglista készítés funkciók vagy

- kijelölt elem(ek)en dolgoznak, ha van ilyen, vagy

- az összes elemet érintik.

Lásd még...Ablak-specifikus kijelölésekrôl a 3. fejezetben A Metszet/Homlokzat ablakokban való munka és A 3D-s ablakban valómunka címû szakaszokat.

Kijelölési módszerekSzámos módszer segíti a rajz elemeinek kiválasztását azArchiCAD-ben.

- A Nyíl eszköz, mely a kijelölés legtöbbet használt eszköze.

45



- A Területkijelölô eszköz, mely szintén kijelölést célzó eszköz,kiegészíti a Nyíl eszközt.

- A SHIFT-kattintás, a kijelölés gyorsbillentyûje, mely az éppenaktív eszköztôl függetlenül mindig használható

- A jobb oldali egérgombbal (Windows) vagy a [CONTROL]gomb lenyomásával egyidejû (Macintosh) kattintás, az éppenaktív eszköztôl függetlenül (ez a kijelölt elemnek megfelelôkörnyezetfügô menüt is kiugratja).

- A Válaszd ki mind parancs, attól függôen, hogy melyikeszköz aktív, elemek teljes osztályait jelöli ki, (vagy mindenelemet, ha a Nyíl eszköz aktív).

- A Feltételes kiválasztás parancs számos kritérium alapjánteszi lehetôvé elemek kiválasztását, vagy kiválasztásánakmegszüntetését.

Lásd még...A Nyíl ill. a Területkijelölô eszközök leírását a 4. fejezetben,valamint a Szerk/Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztásparancsokat az 5. fejezetben.

Kijelölés kulcspontokMindegyik elemtípushoz tartoznak jellemzô pontok, melyekkulcspontként jelennek meg, mikor az elemet kijelöljük.

Ha a Területkijelölô eszközzel jelölünk ki, akkor nem jelennekmeg a kulcspontok, mivel ez az eszköz egy területet jelöl ki, nemegyes elemeket.

Kijelölés és fóliákA fenti kijelölési módszerek az aktív fólián lévô elemekrevonatkoznak.Az ArchiCAD az elemeket egymásra fektetett átlátszó rétegekre:fóliákra csoportosítja a szerkesztési vagy nyomtatásimûveletekhez.

- Ha egy fólia rejtett állapotban van, akkor a rajta lévôelemeket nem lehet kijelölni.

- Zárolt fólián ugyan az elemre rá lehet kattintani, de kijelölniezeket sem lehet.

Érdemes a fóliákat úgy létrehozni és az elemeket úgycsoportosítani, hogy elôsegítsék a kívánt kiválasztásokat,elkerülendô a téves szerkesztéseket.

46



Lásd még...A Fóliákkal kapcsolatban lásd az 5. fejezetben a Lehetôség menüleírását.

Kijelölés és zárolt elemekA zárolt elemeket ki lehet jelölni, de nem lehet ôket módosítani.Ha egy ilyen elemet jelöl ki, megjelenik egy sárga ablak, amelytájékoztatja arról, hogy az elem zárolva van. Zárolt elemekkijelölô pontjai szürkén jelennek meg.

Ezen elemek Beállítások párbeszédablakait ki tudja nyitni, deparamétereiket nem változtathatja meg. A változtatásokérvényesítését engedélyezô Jó gomb szürkén jelenik meg.

Megjegyzés TeamWork használók számára: A sajátmunkaterületén kívül esô elemek ugyanúgy viselkednek,mintha zárolva lennének. A megjelenô sárga ablak adtájékoztatást arról, hogy az elem zárolva van-e, egy másikcsapattag számára van-e fenntartva, vagy csak nincs az Önmunkaterületén belül.

Elemek csoportosításaCsoportok hasonló vagy különbözô elemek kiválasztásával, és azEszközök/Használd csoportként parancs használatával hozhatóklétre. A csoportosított elemeket aztán együtt lehet kijelölni ésmódosítani.

A következô mûveletek végezhetôk el egyszerre egy csoportelemein:

- kijelölés;

- a Szerk menü bizonyos funkciói (pl. Vidd, Forgass, Tükrözd,Sokszorozd);

- jellemzô-hozzárendelés.

Az elemeket az Eszköz menü Folyamatos csoport-képzésparancsával is csoportosíthatja. Ha ez a lehetôség be vankapcsolva, akkor a négyszögletû Falelemek, a Tetôláncok stb.automatikusan egy csoportot fognak alkotni.

47



A következô elemtípusok nem csoportosíthatók: Méretezéstípusok, Helyiségek, Címkék, Metszet/Homlokzat vonalak,Kamerák.

Az Ajtók és Ablakok csak az ôket tartalmazó Fal részekéntcsoportosíthatók.

Azok a más Szintekhez tartozó elemek, melyek körvonalamegjelenik az aktuális Szinten, nem lehetnek e Szinten lévôcsoport részei.

Megjegyzés: A csoportosított elemek kiválasztójelei kiskörök, míg a csoportba nem tartozókat fekete pontok jelölik.A valamilyen csoporthoz tartozó egyedileg kiválasztottelemeket üres kijelölô pontok jelzik.

A csoportosítás és a csoport-felbontás a 3D-s ablakban nemférhetô hozzá, itt csak a Szüneteltesd a csoportokat parancshasználható.

A csoportok felbontása és felfüggesztéseAhhoz, hogy az egy csoportot alkotó elemeket újra különállókkátegye, válassza az Eszközök/Bontsd szét a csoportot parancsát.

Elôfordulhat azonban, hogy csak egyetlen mûveletet akarelvégezni a csoport egy bizonyos elemén vagy elemtípusán.Ebben az esetben a csoportkijelölés teljes megszüntetése elégkellemetlen lenne, hiszen a csoport újraalkotásához az összeselemet újra egyenként ki kellene jelölni.

A megoldás a csoportok ideiglenes felfüggesztése az Eszközök/Szüneteltesd a csoportokat paranccsal. Ha ez a parancs ki vanpipálva, akkor az egy csoportba beosztott elemek külön-különválaszthatók és módosíthatók. Ha a parancs nevét nem elôzi megpipa, akkor a csoportok újra együtt vannak.

A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló a Vezérlôpultrövidítéseként is hozzáférhetô. A 3D-s ablakban a Szüneteltesd acsoportokat az egyetlen elérhetô csoportosító funkció.

Csoport hierarchiaA csoportok magasabb szintû csoportokba csoportosíthatók.Kétvagy több alsóbbszintû csoportból álló kijelölés a csoport-felbontáskor elôször az ôt alkotó csoportokra bomlik. Ezértesetleg többször meg kell ismételni az Eszközök/Bontsd szét acsoportot parancsot, mielôtt egy elem egyedileg kijelölhetô ésszerkeszthetô.

48



Az Eszközök/Szüneteltesd a csoportokat parancs választásakorMINDEN csoport ideiglenesen hatástalanná válik, ami azt jelenti,hogy azonnal kiválasztható és szerkeszthetô bármelyik elem, mégha egy komplex csoport hierarchiába tartozik is.

Csoportok és FóliákAz elemek csoportosítása nem változtatja meg azok jellemzôit,ami azt jelenti, hogy minden egyes elem a saját Fóliáján marad.

Ha egy Csoport néhány eleme rejtett Fólián van:

- A rejtett Fólia elemei még az alaprajzon is láthatatlanok.

- A csoport kijelölésekor a rejtett elemek nem jelölôdnek ki.

- A csoport szerkesztésekor (mozgatás, forgatás, tükrözés,sokszorozás) a láthatatlan elemek is megváltoztatjákhelyzetüket.

- Az elemek Jellemzôinek vagy paramétereinek módosításakora láthatatlan elemek Jellemzôi is megváltoznak.

Ha egy Csoport néhány eleme zárolt Fólián van:

- A zárolt Fólián lévô elemek láthatóak az alaprajzon, de azegész csoportot zárolttá változtatják. A csoportra nem hat amozgatás, a forgatás, és a tükrözés vagy sokszorozás.

- A csoport kijelölésekor annak minden eleme kijelölésrekerül, de szürke pontokkal. Használja a Szüneteltesd acsoportokat parancsot azon csoportosított egységekszerkesztésére, amelyek nincsenek zárolt fólián.

Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára:Egy csoport elemei fenntarthatók bizonyos csapattagokszámára. A csoportok azonban ilyenkor is aktívak maradnak.A fenntartott elemek Jellemzôi és paraméterei csak acsoportok elôzetes felfüggesztésével módosíthatók.

Fontos: Ha a tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el, acsoportokra vonatkozó összes információ elvész.

Az elemek rajzolási sorrendjeEgy terv ArchiCAD-del való rajzolása során az elemek egymeghatározott tárolási sorrend szerint fedik egymást. Azalapbeállítás szerint az elemek tárolása az építészeti rajzokbanáltalánosan használt sorrendben történik.

49



A tárolási sorrend alapbeállításaAz alapbeállítás szerint a tárolási sorrendet az elemosztályokhatározzák meg, melyekbôl hat van. Tekintet nélkül az elemekelhelyezési sorrendjére, az elsô osztályba tartozók az elôtérbekerülnek, a második osztály az e mögötti szintre stb.

Elemosztályok:

1) Magyarázat (Szöveg, Címkék, minden Méretezés típus,Helyiség pecsétek)

2) 2D-s elemek (Vonalak, Körök, Görbék, Pontok)

3) Könyvtári elemek (Tárgyak, Lámpák, Kiegészítôk, mint aStairMaker vagy az ArchiSITE elemei)

4) 3D-s szerkezetek (Falak, Födémek, Ajtók, Ablakok,Oszlopok, Tetôk, Felülethálók)

5) 2D-s poligonok (Kitöltések, Helyiség poligonok)

6) Ábrák

Az ugyanazon osztályon belüli átfedés az elemek elhelyezésisorrendjétôl függ. Például egymást metszô falak esetén azutolsóként odahelyezett fedi át a többit. Egy elôzôlegodahelyezett fal valamelyik jellemzôjének megváltoztatásakor„újabb keletûvé” válik, és átfedi az összes többit.

Egyedi tárolási sorrendAz ArchiCAD alap tárolási sorrendje általában megfelelô, de Önesetleg bizonyos elemeket más átfedési pozícióba kíván helyezni.Például ahhoz, hogy egy Kitöltés átfedjen egy 2D-s elemet vagyegy tárgyat, az Eszközök menüben egy sor parancs található atárolási sorrend alapbeállításának elemenkénti hatástalanításához.

50



Az újonnan elhelyezett elemeken a parancsok akövetkezôképpen mûködnek:

- Hozd elôrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)átfedi(k) a saját és minden alsóbb osztály összes változatlanelemét, de a felsôbb osztályok elemei alatt marad(nak).

- Hozd elôre: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)átfedi(k) az összes többi elemet.

- Vidd hátrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)etátfedik a saját és a felsôbb osztályok változatlan elemei (ezekmögé viszi), de az alsóbb osztályok elemeit átfedik.

- Vidd hátra: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)etátfedi az összes többi elem.

- Állítsd vissza az eredeti sorrendet: Ez a parancsvisszaállítja az átfedési sorrend fentebb leírt alapbeállítását.

Megjegyzés: E parancsok használata az ablak tartalmánakújrarajzolására kényszeríti az ArchiCAD-et. Nagyon nagyrajzok esetén ez hosszú ideig tarthat. Az újrarajzoláshozszükséges idô csökkentéséhez nagyítsa ki az éppenszerkesztett elemeket.

A tárolási sorrend mechanizmusaMind a tárolási sorrend alapbeállítása, mind az egyedi parancsokkét rendezési mechanizmuson alapulnak: az osztályokon és atárolási szinteken.

Az ArchiCAD 14 tárolási szintre helyezi az elemeket. Minden szinttartalmazhatja bármelyik elemtípust. A végsô tárolási sorrend, amia képernyôn és a nyomatokon látható, a tárolási szinten és azelemosztályon alapul. Egy adott szint minden eleme átfedi azalsóbb tárolási szintek elemeit, osztálytól függetlenül.

Az új elemek mindig a saját osztályuk által elônyben részesítetttárolási szintre kerülnek. A tárolási szintek besorolása akövetkezô:

1-4) alapbeállítás szerint üres

5) Magyarázat

6) 2D-s elemek

7) Könyvtári elemek

8) 3D-s szerkezetek

9) 2D-s poligonok

10) Ábrák

11-14) alapbeállítás szerint üres

51



Alapbeállítás szerint a felsô és alsó 4-4 tárolási szint üres. Ezekrea tárolási szintekre az Eszköz menü fentebb részletezettparancsaival hozhat vagy küldhet bármilyen típusú elemeket.

Például, egy Kitöltés elôrehozása a kilencedikrôl a nyolcadikszintre, amely alapbeállításban a szerkezetek szintje, azt jelenti,hogy ez a Kitöltés át fogja fedni az összes 9. szinten maradóváltozatlan kitöltést, ôt viszont az összes 8. szinten lévôváltozatlan szerkezet még mindig át fogja fedni.

Ha ekkor újra elôrehozza, akkor az összes fennmaradószerkezetet át fogja fedni. Azonban még mindig az összesváltozatlan 7. szinti könyvtári elem alatt fog maradni. Ily módonelôrehozhat egy elemet úgy, hogy az átfedje a felsôbb szinteket.

Természetesen más elemeket is elôrehozhat, melyek ekkor majdátfedik a megváltoztatott Kitöltést.

A Hozd elôre és a Vidd hátra parancsok addig mozgatják akijelölt elemeket, amíg azok az összes létezô elemet át nem fedik(vagy azok át nem fedik ôket). Ez nem feltétlenül az 1. vagy a 14.szint, ami azt jelenti, hogy az esetek többségében még egyébelemeket is helyezhetünk föléjük vagy alájuk.

52



A legfelsô tárolási szintre felhozott Szöveget vagy Méretezést nemlehet átfedni. Ha például azt akarja, hogy egy Kitöltés átfedjeôket, akkor a Szöveget vissza kell küldenie egy szinttel hátrébb.

Ha a legfelsô szintre helyezett elemeket megkísérli elôrébb, vagya legalsó szintre helyezetteket hátrébb mozgatni, akkorfigyelmeztetô jelzést kap.

Ha több különbözô szinten elhelyezkedô elemet mozgat elôrébbvagy hátrébb, minden egyes elem csak egy szintnyit mozdul.

Ha különbözô típusú elemeket hoz elôre vagy visz hátra, akkorezek minden létezô elemet át fognak fedni (vagy azok fogjákátfedni ôket), de egymáshoz viszonyított tárolási sorrendjüketmegtartják.

Összetett elemek (Helyiségek, Kitöltések)A helyiségek és a kitöltések olyan összetett elemek, melyek kétkülönbözô osztályba tartozó összetevôbôl állnak (helyiségpoligonok és helyiség pecsétek, kitöltések és területük). Ezek azösszetevôk mindig megtartják az osztályuknak megfelelôsorrendet, például a területek mindig átfedik a kitöltésüket.Habár az átfedési sorrendjük külön változtatható, a Kitöltések ésa Helyiség poligonok soha nem fedhetik át saját területüket éshelyiség pecsétjüket és fordítva, ezért ha szükséges, a másikösszetevôt rákényszerítik a velük együtt való mozgásra.

Megjegyzés: A Kitöltések és Helyiség tárolási sorrendjét aMegjelenítés párbeszédablak kiugró menüjében lehetbeállítani, de ez a beállítás csak az egy tárolási szinten belülelhelyezkedô elemekre van hatással. Például, ha a Kitöltésekúgy vannak beállítva, hogy átfedjék a Helyiségeket, de egyadott helyiség egy adott kitöltésnél magasabb szintenhelyezkedik el, akkor az a helyiség át fogja fedni azt akitöltést.

Ábrázolási sorrend és kimenetekA Tárolási sorrend mind nyomtató vagy gyors rajzgép kimeneten,mind PlotMaker kimeneten megôrzôdik.

A tollas rajzgépeken és DXF/DWG kimeneten minden átlátszólesz, ami azt jelenti, hogy a rejtett vagy részben átfedett elemek isteljesen láthatók lesznek. Hogy ennek megnézze a bemutatóját,állítsa a Megjelenítés párbeszédablak Szerkezeti kitöltéseit ésPoligon kitöltéseit Vektorosra, a Beállítások/Egyebek alatt pedigaz összes Kitöltés háttérszínét átlátszóra.

53

3. Fejezet: Szerkesztési eljárások


3. fejezetSzerkesztési eljárásokEz a fejezet a különbözô szerkesztési segédeszközökr e, eljárásokra és ötletekr eösszpontosít, melyek a V irtuális épület elemeinek megszerkesztéséhezrendelkezésr e állnak. Elôször az alaprajzi munkalapon elôforduló fogalmak éseljárások kerülnek bemutatásra, majd ezt követi a csak a Metszet/Homlokzatablakokra és csak a 3D-s ablakra specifikus lehetôségek bemutatása.

Alaprajzi szerkesztésMihelyt az ArchiCAD elrendezését meghatározta, elkezdhetfalakat, födémeket és egyéb építészeti elemeket rajzolni. Enneksorán a méretmegadás és elhelyezés megkönnyítésére egy sorArchiCAD rajzolási segédeszköz áll rendelkezésre:

- Az Infótábla lehetôvé teszi, hogy több rajzolási paramétertgyorsan és könnyen beállíthasson.

A Vezérlôpult segítségével gyorsan hozhat létre olyan újelemeket, melyek már létezô elemekkel vannak különlegeskapcsolatban.

- A Vonzáskör olyan állandó “önvezérlô szerkezet”, amely aszerkesztôhálókhoz és a már létezô elemekhez kapcsolódik.

- A Kötött irányok megkönnyítik az elemek rajzolását kijelöltvagy más elemek által meghatározott irányban (mint amegszokott egyenes és háromszögvonalzónál).

A szerkesztési segédeszközök használata a rajzolási folyamatszerves része. Beállíthatja egy rajzolási jellemzô értékét aVezérlôpulton, kinagyíthat egy részletet vagy bekapcsolhatja aHálóra illesztést anélkül, hogy megszakítaná ezzel az éppen zajlófolyamatot. Így az összes ArchiCAD Szerkesztési segédeszköztrajzolás közben is alkalmazhatja.

54



Az Infótábla funkcióiAz Infótábla segítségével az elemek több beállítását ésparaméterét is megváltoztathatja.

- Az adott eszköz ikonjára való kattintás ugyanúgy elôhozza azeszköz Beállítások párbeszédablakát, mintha azt azEszköztáron keresztül nyitotta volna meg. Itt aztán olyanváltoztatásokat hajthat végre, amilyeneket akar.

- Egyes eszközöknél a kitöltés típus neve kiugró menükéntszolgál, amely lehetôvé teszi, hogy megváltoztassa azelemhez rendelt kitöltés típust.

- A magassági információt megjelenítô szám mezôbe kattintáslehetôvé teszi, hogy módosítsa ezt az adatot.

Megjegyzés: A 3D-s elemeknél mind a felsô, mind az alsómagasságérték megjelenik. Könnyen hozzájuk férhet a t és bbillentyûk lenyomásával.

- A fólia ikonra való kattintással elôhozhatja a Fólia beállításpárbeszédablakot, ha egy elem sincs kijelölve, vagy aKijelöltek módosítása ablakot, ha van kijelölt elem.

- Ha a fólia ikon melletti kiugró menübôl kiválaszt egyfólianevet, ezzel módosíthatja az elemek hozzárendelését.

Azonkívül, hogy az aktuális elem beállításokhoz gyorshozzáférést biztosít, az Infótáblának még további funkciói isvannak:

- Szerkesztési eljárások, melyekkel a rajzolás elôtt ésközben könnyen hozzáférhetünk az eszközök szerkeszthetôparamétereihez.

- Geometriai módok, ezzel a funkcióval a megfelelôgeometriai módot állíthatjuk be.

Szerkesztési eljárásokA Szerkesztési eljárásokkal speciális elem illesztéseket,elhelyezkedéseket és stílusokat, továbbá az éppen rajzolt vagyszerkesztett elemmel kapcsolatban fontos jellemzôket lehetmeghatározni.

Az alábbi példa a Fal eszköz referenciavonalának beállításilehetôségeit mutatja.

55



Ha a Szöveg eszköz lenne aktív, akkor más ikonok jelennénekmeg, és a szövegkizárási beállítások közül lehetne választani.

A Szerkesztési eljárás minden elemmel együtt tárolásra kerül,megjelenik az elemek Beállítások párbeszédablakában, és ott ismódosítható.

Egy eszköz kiválasztása során a megfelelô Szerkesztési eljárás (havan ilyen) is megjelenik az Infótáblán. Kattintson a kívánt Eljárásikonjára, hogy kijelölje azt.

Több ugyanolyan típusú elemnek egyszerre is módosíthatja aszerkesztési eljárását ha kijelöli ôket és az Infótáblán vagy amegfelelô Beállítások párbeszédablakban nyíltan megváltoztatja aszerkesztési eljárást.

Lásd még...További részleteket az egyes eszközök szerkesztési eljárásainál a4. fejezetben talál.

Geometriai módokA Geometriai módok automatizált beviteli eljárások, melyekkel azegyes elemek számára speciális mértani alakazatokat lehetlétrehozni.A Geometriai módszerek használatával pl. kört készíthethárompontos megadással (mint alább látható) vagy elforgatottnégyszög kitöltést a Kitöltés eszközzel.

A Geometriai módok csak az elem létrehozásakor használhatók,ezen beállításokat a kész elem nem tárolja.

56



Egy adott elem kiválasztásakor annak geometriai módjai (havannak ilyenek) is megjelennek az Infótáblán. Kattintson a kívántmód ikonjára annak kiválasztásához.

Lásd még...Az egyes eszközökhöz tartozó Geometriai módokról továbbirészleteket a 4. fejezetben az eszközök leírásánál talál.

A VezérlôpultA Vezérlôpult sokféle funkcióval rendelkezik:

- A Relatív szerkesztési módok, melyek a kurzortvázlatkészítés vagy szerkesztés során egy meghatározottszögben vagy távolságban rögzítik.

- A Kurzor illesztési változatok, melyek azt vezérlik, hogya kurzor jelenlegi pozíciója hogyan van vetítve.

- A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló, amely lehetôvéteszi, hogy egy csoport elemeit együtt vagy külön-különszerkessze.

- A Varázspálca eszköz, mellyel már létezô elemek kontúrjaitlehet meghúzni más típusú új elemek megalkotása céljából.

- A Speciális illesztôpont meghatározás vezérlôk, melyekabban segítik, hogy az élek különbözô részein automatikusanhozhasson létre átmeneti illesztôpontokat.

- A Vezérlôpult bôvített állapotában, a tervezés és szerkesztéssorán a Súgómezô szolgál pontról-pontra szólóútbaigazítással.

Relatív szerkesztési mód ikonok

A Relatív szerkesztési módok azzal segítik a geometriai bevitelt,hogy az elemek rajzolása vagy szerkesztése alatt a kurzormozgását egy állandó szögben vagy távolságban rögzítik.

- A Párhuzamos, Merôleges és Szögfelezô módok a kurzormozgását egy állandó szögben rögzítik.

57



- Az Eltolás és Ismételt eltolás módok a sokszögû vagyvonalláncos bevitelt segítik, mivel rajzolás közben grafikusvisszacsatolást biztosítanak.

- A Speciális illesztôpont mód segít önnek az élekenspeciális illesztôpontokat találni, hogy az intelligens kurzortpontosan egy geometriailag definiált pontra tudja helyezni.

A hat módosító közül egyszerre csak egy lehet aktív. Amódosítókat a Vezérlôpulton lévô ikonjukra való kattintással lehetmûködésbe hozni.

Megjegyzés: A Vezérlôpult kiterjesztett formájában mind a hatikon egyszerre látható, egyébként pedig egy kiugró menübôlválaszthatja ki az ikonokat, és ilyenkor csak a legutóbbkiválasztott mód ikonja jelenik meg.

A Relatív szerkesztési módot az ikonjára való egyszeri kattintássallehet ki- vagy bekapcsolni. A szerkesztési mód használat utánautomatikusan kikapcsolódik.

Párhuzamos és merôleges rögzítésAz elsô két módszer, a Párhuzamos és a Merôleges, egyformánmûködik. Bármilyen eszköznél segítenek a geometriai bevitelben,s csak abban különböznek, hogy milyen geometriai módosításteredményeznek:

1)Válassza a párhuzamos vagy a merôleges ikont.

2) Jelölje ki egy elem élét a Mercédesz kurzorral, vagy adja megegy új referenciaél két pontját.

3) Rajzolja meg az új elemet.

Az Ön által rajzolt új elem a referenciélre merôlegesen vagy azzalpárhuzamosan fog állni (attól függôen, hogy melyik módosítótválasztotta). A Relatív szerkesztési módot azután is kiválaszthatja,hogy az elemet már elkezdte rajzolni. Ebben az esetben arajzolási mûvelet addig áll, amíg meg nem rajzolt vagy ki nemválasztott egy referenciaélt.

A következô ábrák bemutatják a folyamatot egy meglévôreferenciaél használatával.

1) Miután elkezdte a Falat rajzolni, kattintson a Merôlegesrögzítés ikonjára.

58



2) Kattintson a referenciaélre a Mercédesz kurzorral.

3) A kurzor a falra merôlegesen lesz rögzítve.

Ismételt Párhuzamosok vagy Merôlegesek rajzolása:

Bármely szög, melyet a referenciaélre való kattintással vagyreferencia vektor rajzolással kijelöl, ismételten felhasználható aKötött irányok segítségével. Meghatározhat egy szöget és utánaakárhányszor rajzolhat ezzel párhuzamos vagy erre merôlegesvonalat, ha rajzolás közben nyomva tartja a SHIFT(VÁLTÓ)gombot.

Az Ön által meghatározott szöget a Beállítások/Kötött irányoktárolja egyedileg beállított szögként.

59



Ha a kurzort valamely relatív szerkesztési mód segítségévelrögzítette, akkor a rögzítési szög értéke megjelenik a Koordinátákablak Polár szögével. A Polár szög értéke is zárolva van, amintazt az “a:” ikont körülvevô négyzet jelöli.

A szögzárolást fel lehet oldani a MÓDOSÍTÓ-A (Machintosh)vagy az ALT-A (Windows) gombok egyidejû lenyomásával, ha amunka során törölni szeretné a beállított értéket.

Ezek a mûveletek nincsenek hatással az elem megadásánakfolyamatára, így többféle megoldással lehet kísérletezni, mielôtt amunkát folytatná.

Szögfelezô rögzítésFelezô szög definiálására két mód van. vagy elkezdi rajzolni az újelemet, és menet közben választja a Szögfelezô módot, vagyelôször kiválasztja a beviteli módot, és csak aztán kezdi elrajzolni az új elemet.

Ha elôször az elemet kezdi el rajzolni:

1) Kezdje el rajzolni az új elemet.

2) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezôikonját.

3) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt amódszert mint a szögméretezésnél).

4) Az egér a felezôszögre van rögzítve.

5) Kattintson, hogy befejezhesse az új elem rajzolását.

Ha elôször a rögzítést választja:

1) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezôikonját.

2) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt amódszert mint a szögméretezésnél).

3) Kattintson, hogy elkezdhesse rajzolni az új elemet. Az egér afelezôszögre van rögzítve.

Megjegyzés: ha lenyomja a [SHIFT] gombot, mialatt az egérrögzítve van, akkor az felszabadul és az elôre beállított kötöttirányok lépnek életbe.

60



Lásd még...A 4. fejezetben a Szögméretezés rajzolását.

Eltolás és Ismételt eltolásAz Eltolás és az Ismételt eltolás módok egy megrajzoltpoligonhoz képest valamennyire eltolt vonalláncot hoznak létre.

Ezeket a módokat elem bevitelkor nem lehet mûködésbe hozni,és az egyetlen kattintással definiált elemekre sincsenek hatással.

Egy eltolt sokszögû elem rajzolásához:

1) Válassza vagy hozza mûködésbe az Eltolás módot. (Ha azéppen aktív eszköz nem engedélyezi a sokszögû formákat,akkor az ArchiCAD errôl sípszóval tájékoztatja.)

2) Rajzoljon egy nyílt vagy zárt vonalláncot. Akár a Varázspálcátis használhatja, hogy a vonallánc definiálásához meghúzzaegy már létezô elem kontúrjait (lásd késôbb ugyanebben afejezetben).

3) Szokás szerint, az alap vonalláncot vagy dupla kattintással,vagy a Vezérlôpult Jó gombjának lenyomásával fejezheti be.Amikor befejezte, megjelenik egy gumi körvonal, mely avonallánc végpontján kezdôdik és merôleges annak utoljárabevitt szakaszára.

4) Kattintson egyszer, hogy elhelyezze az elemet.

Az Ismételt eltolás módban ugyanezek a lépések használhatók,kivéve, hogy a folyamat nem fejezôdik be azzal, hogy egykattintással elhelyezte az elemet, hiszen további eltoltmásolatokat helyezhet el, amíg csak úgy nem dönt, hogy befejezia bevitelt.

61



- Egy dupla kattintással, az utolsó eltolt elem megrajzolásával,befejezi a bevitelt.

- Ha a Vezérlôpulton a Mégsem gombot nyomja le, akkor azutolsó eltolt elem megrajzolása nélkül fejezi be a bevitelt.

Speciális pontrögzítésEzzel az eljárással egy menet közben definiált ideiglenes vektorvalamely osztáspontjára helyezhet egy csomópontot. Azosztáspontok az aktuális Speciális illesztôpont beállítások alapjánkerülnek kiszámításra (lásd késôbb ebben a fejezetben).

A rögzítést akár a bevitel megkezdése elôtt, akár a bevitel alattmûködésbe lehet hozni. A kiválasztott speciális pont típusátólfüggôen különbözô hatásai lesznek.

- A Felezô (Középponti) és Százalékos lehetôségek soráncsak egyetlen illesztôpont jelenik meg.

- Az Egyenletes felosztás vagy Távolság lehetôségek sorántöbb illesztôpont is megjelenhet.

A Speciális pontrögzítés használatához:

1) Válassza vagy hozza mûködésbe a Speciális pont ikont.

2) A vektor kezdôpontjának megadásához kattintson.

3a) Ha csak egy illesztôpont jelenik meg: kattintson, hogy avektor végpontját is beírja. A kurzor ráillesztôdik a speciálispontra. A bevitel rögtön lejátszódik.

3b) Ha több illesztôpont is megjelenik: kattintson, hogy a vektorvégpontját is megadja. A kurzor ide-oda ingázik a lehetségesspeciális pontok között. Kattintson a megfelelô illesztôpontra,hogy a bevitel végbemenjen.

62



Megjegyzés: A százalék értékek mindig a vektorkezdôpontjától kerülnek kiszámításra.

Ez a mûvelet a 3D-s ablakban nem áll rendelkezésre.

Kurzor illesztési változatokEz az ikonsor azt vezérli, hogy a kurzor jelenlegi pozíciója melymódon van kivetítve arra a gumivonalra, mely egy elôre definiáltirányban van rögzítve.

A kurzor illesztés akkor lép mûködésbe, mikor elkezd rajzolniegy vektort. Ha lenyomja a [SHIFT] gombot, és a vektor egy elôredefiniált szögben van rögzítve, akkor alapbeállításban a kurzor arögzített szögre merôlegesen vetül ki.

A bevitel ideje alatt bármikor átkapcsolhat a függôleges vagyvízszintes kurzor illesztésre. Ekkor a kurzor függôlegesen vagyvízszintesen fog kivetülni, míg a vektor még mindig ugyanabbana szögben lesz rögzítve.

A vektor befejezésekor, a Kurzor illesztés automatikusan visszaállaz eredeti merôleges irányba.

Megjegyzés: A Q billentyû lenyomására a kurzor a bevitelalatt a különbözô változatok között ingázik.

A Szüneteltesd a csoportokat kapcsolóEz az ikonpár úgy mûködik mint egy billenôkapcsoló, ésugyanazt a hatást éri el, mint a Szüneteltesd a csoportokatparancs.

63



- Amikor a bal oldali ikon aktív, akkor a csoportosítottelemeket együtt lehet kijelölni és szerkeszteni.

- Amikor a jobb oldali ikon aktív, akkor a csoportosítottelemeket külön-külön lehet kijelölni és szerkeszteni.

A Varázspálca eszközA Varázspálca eszközzel az ArchiCAD lehetôvé teszi, hogy újelemek megalkotása céljából felhasználja adott formák kontúrjait.Ez a tulajdonság például akkor különösen hasznos, ha olyan köralakú vagy sokszögletû elemeket akar elôállítani, melyeketegyébként fárasztó vagy lehetetlen lenne vonalankéntmegszerkeszteni, vagy pedig ha gyorsan akar ugyanolyan alakúde különbözô típusú elemeket gyártani.

Az átalakítást úgy végzi, hogy elôször az Eszköztárban kijelöli azúj típusú formát vagy elemet, majd mikor a Varázspálca kurzormegjelenik, rákattint az eredeti formára vagy elemre.

Megjegyzés: Átfedô élekre való kattintáskor a Varázspálca akijelöltet részesíti elônyben.

Ez alól a szabály alól egy kivétel létezik: amikor egy másmilyentípusú elemet egyetlen tetôvé alakít, akkor a szokásos eljárásszerint elôször meg kell rajzolnia a vezérvonalat és meg kellhatároznia a hajlásszög irányát.

Az eljárásra példaként: a Kitöltés eszközzel rajzoljon egy formát atervre. Ezután válassza a Fal elemet. Az Ön által választottszerkesztési eljárás fogja meghatározni a fal állását a kerülethezképest.

Kattintson a Vezérlôpulton a Varázspálca eszköz ikonjára éshelyezze a kurzort a 2D-s formára, majd kattintson. A Kitöltéskörvonalán négy Fal fog képzôdni.

64



Megjegyzés: Hogy a folyamatot lerövidítse, helyezze aMercédesz vagy Pipa kurzort a 2D-s formára, aztán a[SZÓKÖZ] billentyû lenyomásával egyidôben kattintson. Akurzor Varázspálca formát önt és létrejönnek az új Falak.

Mindezek az elemek most már részei a tervrajznak és egymástólfüggetlenül kezelhetôek (például kijelölheti a falat és eltolhatja akitöltésrôl).

Az új elem jellemzôit a Beállítások párbeszédablak határozzameg. Az átalakítás elôtt vagy után érdemes ezt ellenôrizni.

Hasonlóképpen, ha lyukakat akar elhelyezni tetôben vagyfödémben más típusú alakzatok segítségével, akkor át kellalakítani a lyuk körvonalát födémmé vagy tetôvé olymódon, hogykijelöli azt a födémet, ill. tetôt, melybe a lyuk kerül.

Hasonlóképpen készíthet lyukakat bármely sokszögû elemben.

Megjegyzés: Az ArchiCAD nem képes elemeket trapezoidvagy sokszögû falakká átalakítani. Ha egy görbe, ív vagypoligon típusú elem kijelölésekor a Sokszög fal geometriaimódot választja, akkor ez az elem egy sokszögû fal sorozattáalakul át. Ha a létrejövô poligon metszi önmagát, akkor errôlfigyelmeztetô jelzést kap.

Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára: HaKözponti terven dolgozik, akkor a zárolt, mások számáralefoglalt vagy a saját munkaterületén kívül esô elemekkörvonalát is felhasználhatja, ha más típusú új elemeket akarlétrehozni.

A 3D-s ablakban a Varázspálca nem áll rendelkezésre, kivéve haFödémek vagy Tetôk alapján akar új Födémeket létrehozni.

Lásd még...Az 5. fejezetben az Eszközök menü Varázspálca beállításait.

Speciális illesztôpontokHa a kurzor az éleken Mercédesz alakúra vált és a Speciálisillesztôpont illesztés be van kapcsolva, a speciális illesztôpontokautomatikusan létrejönnek. Pontokként viselkednek, ami azt

65



jelenti, hogy a kurzor föléjük érve pipává változik. Ezek aspeciális pontok csak ideiglenesen jelennek meg, és 4-5másodperc múlva eltûnnek.

A Speciális illesztôpontok egyszerre több élen is megjelenhetnek,amikor belép az élekre.

A Speciális illesztôpontok vezérlô jobb alsó sarkában található kisnyíllal nyitható kiugró menüben négy lehetôség található.

- Felezô: az élt két egyenlô részre osztja.

- Egyenletes: az élt a megadott számú szakaszra osztja.(Tartomány: 3-20)

- Százalék: az élt a megadott százalék arányában osztja ketté.(A 0% mindig az elemnek a kurzorhoz közelebb esôvégpontját jelenti.)

- Távolság: az élt a megadott távolság szerint osztja fel. Atávolságot mindig az elemnek a kurzorhoz legközelebb esôvégpontjától számítjuk.

A SúgómezôHa a Vezérlôpult jobb szélén lévô Használd ki maximálisan azablakot gombra kattint (rögtön a Mégsem gomb mellett), akkor aVezérlôpult kiegészül egy olyan szövegmezôvel, ahol pontról-pontra szóló útbaigazítás jelenik meg arról, hogy az ArchiCADéppen milyen szerkesztési mûveleteket vár el öntôl.

66



VonzáskörA Vonzáskör egy másik olyan mechanizmus, amely arra szolgál,hogy segítse önt az ArchiCAD-be beépített nagyfokú pontosságkihasználásában.

Annak érdekében, hogy a kurzort a képernyôn lévô konstrukcióselemekre pontosan rá lehessen illeszteni, az élek és a sarkok aközel lévô kurzort odavonzzák a helyes pozícióba. Ennek avonzásnak az erôssége, tehát az a távolság, melyen belül ez ahatás érvényesül, beállítható a Lehetôség/Beállítások/Egyebekparanccsal (ld. 5. fejezet).

A Vonzáskör abban is segítségére lesz, hogy a kurzorautomatikusan ráilleszkedjen olyan speciális pontokra mint pl. amár létezô vonalak vagy élek metszéspontjai, a Szerkesztési origómerôleges vetületei már létezô vonalakra és élekre, és agumivonal már létezô ívek, görbék és hajlított élek mentiérintôpontjai. A kurzor formája tájékoztatja arról, hogy azArchiCAD milyen típusú speciális pontot talált.

Lásd még...a kurzoralakokat részletezô függeléket.

Automatikus pontgenerálás

Metszéspontok távoli összemetszôdésekenNincs közvetlen lehetôség arra, hogy elemek képzeletbeliösszemetszôdéseire közvetlenül ráhúzzuk a kurzort. Az elemekképzeletbeli meghosszabbításával nyert összemetszôdésekenautomatikusan hozhat létre Pontot.

1) Jelöljön ki egy adott vonalat, élt vagy ívet, és helyezze akurzort egy másik tetejére (ha a Nyíl eszköz aktív, akkor azegy Nyíl és egy Mercédesz kombinációjaként jelenik meg, haegy másik eszköz aktív, akkor sima Mercédeszként).

67



2) [ALMA]-kattintson (Macintosh) vagy [CTRL]-kattintson(Windows), hogy létrehozza a metszéspontot.

Megjegyzés: Egy eset kivétel. Ha egy Tetô élére [ALMA]/[CTRL]-kattint, miközben egy másik Tetô is ki van jelölve,akkor a kattintott él a két tetôsík közös gerincéhez fogilleszkedni (ha van ilyen). Lásd a Tetô eszköz technikák részta 4. fejezetben.

Pontok létrehozása távoli érintôpontokonNincs közvetlen módszer távoli érintôpontokra való ráhúzásra.

Jelölje ki az ív(ek)et és ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows) a pipa kurzorral bármelyik elemre (Pontvagy kulcspont).

Ezzel az ívek vagy görbe élek képzeletbeli meghosszabbításánállétrehozza az érintési pontokat.

Párhuzamosan és merôlegesen vetített pontokAz alábbi szerkesztéseket ALMA-kattintással (Macintosh) ill.CTRL-kattintással érheti el:

- Egy fal, egy vonal vagy egy tetôél, egy kitöltés vagy egyfödém párhuzamos kivetítése egy kijelölt pontból.

- Bármely elem pontból (Pipa kurzor helyzet) vagy üres térbôl(Kereszt kurzor helyzet) való merôleges kivetítés egy kijelöltfalra, födémre, tetôre, kitöltés élre vagy vonalra.

68



Kötött irányokA Kötött irányok mûvelet az ArchiCAD-ben hasonlóan mûködik,mintha fejesvonalzót ill. háromszögvonalzót használna azalaprajzi szerkesztéshez.

Két kötött irány használható:

- A Koordináta megkötés a Koordinátamezô bármelyadatának a zárolását teszi lehetôvé.

- A Rögzített szög eljárás segítségével a szerkesztéshezgyakran használt szögpárokat határozhat meg.

Ez a technika az összes 2D-s és 3D-s rajzolási eszközhasználatánál rendelkezésre áll.

Koordináta megkötésMegkötheti a kurzor mozgását a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT(Windows) billentyû és az x, y, a vagy r billentyûkvalamelyikének leütésével. Az így kiválasztott koordinátaérték aKoordinátamezôben keretet kap, ez mutatja annak zároltállapotát.

A koordináta megkötés után külsô kulcspontokra mutatással ismegadhatók az egyes távolságok.

Az x megkötésével függôleges vonalzót használ, az ymegkötésével vízszinteset.

Az a megkötésével úgy szerkeszthet, mintha ferde vonalzómellett rajzolna. Az r érték megkötésével meghatározotthosszúságú sugárirányú elemeket rajzolhat, ahol a hosszat ismétszámszerûen vagy grafikusan adhatja meg.

A koordináta megkötést a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT(Windows) billentyû és egy, a fenti négy betûtôl (x,y,a,r)különbözô billentyû, továbbá a SPACE/Szóköz leütésével oldhatjafel, vagy úgy, hogy belekattint a zárolt jellemzô négyzetébe aKoordinátamezôben.

Megjegyzés: A Vonzáskör, a Kötött irányok és a Hálóraillesztés egymástól független eszközök, de néha elôfordulhat,hogy együttes használatuk során konfliktusba kerülnekegymással. Ezt elkerülendô, a Hálóra illesztés elsôbbségetélvez a többi segédeszközzel szemben, és a Kötött irányokeszköz kihasználja, de adott esetben felülbírálja a Kurzorvonzáskört.

69



Rögzített szögekA Rögzített szögek módszer helyes használatához két lényegesalapelvet kell ismerni:

- A gumivonal vastag vonal, mely követi az érzékeny kurzortaz elem rajzolása vagy szerkesztése közben. A Rögzítettszögek csak akkor használhatók, amikor gumivonalvégpontját adja meg.

- A Rögzített szögek átmenetileg zárolja az érzékeny kurzormozgásának polár szögértékét a Koordinátamezôben ésehelyett a Lehetôség/Beállítások/Kötött irányokparanccsal beállított három szögértékpár valamelyikét vagy aszerkesztett elem belsô szögértékét használja (alábbrészletezve).

A Rögzített szögek módszereA rajzolási szögérték rögzítése révén pontosan tud új elemeketegy vonalba hozni vagy csatlakoztatni.

Ahhoz, hogy a Rögzített szögek módszert használja:

1) Helyezze az érzékeny kurzort annak a megadottszögértéknek a közelébe, melyhez igazodni akar az elemszerkesztése közben, tehát úgy, hogy a kurzor gumivonalathúz.

2) Nyomja le a [SHIFT] billentyût, hogy zárolja a kívánt szöget.Ez egyben a Felhasználói origót is áthelyezi a szerkesztettelem legközelebbi kulcspontjára.

Rögzített szög mellett bárhová mozgathatja a kurzort a képernyônés bármihez odaillesztheti azt anélkül, hogy elvesztené a rajzoltvonal szögét. Más rajzolóprogramokkal szemben, ahol agumivonal egyik rögzített szögrôl a másikra átugrik a kurzormozgatása közben, itt a zárolt értéken marad.

Ahhoz, hogy a gumivonal szögét egy másik rögzített szögértékreállítsa:

1) Engedje fel a SHIFT billentyût és álljon rá a kívánt másikszög környékére.

2) Nyomja meg ismét a SHIFT-et.

Szögértékpárok megadásaAz ArchiCAD Kötött irányai azokon a szögértékpárokonalapulnak, melyeket a Lehetôségek menü Beállítások/Kötöttirányok parancsával lehet definiálni a következô módon:

70



Az ArchiCAD négy szögértékpárt definiál:

- A Vízszintes-függôleges szögértékpár, melyek a normál X-Y irányokat határozzák meg.

- A Vízszintes-függôleges szögértékpár használata aforgatott háló állaptban is az X-Y irányokat határozzák meg.

- Az Állandó szög, melyet olyan tervben használhatunk,melynek alaprajzi elhelyezésében egy meghatározó,ismétlôdô szög jelentkezik, pl. a telken elhelyezettobjektumok adott szögben állnak egy csatlakozó úthoz.

Ezt a szöget akár a “normális”, akár a ferde hálóhoz képestszámszerûen lehet definiálni.

- Az Egyedi szögpár úgy mûködik mint az Állandó szögpár,kivéve, hogy a rajzolási folyamat megszakítása nélkül újralehet definiálni a Párhuzamos vagy Merôleges relatívszerkesztési mód ikonjára és egy referenciaélre valókattintással. Úgy is újra tudja definiálni, ha az e fejezetbeliRelatív szerkesztési módok szakaszban leírt módon rajzol egyreferencia vektort. Az Egyedi szögpárt nem befolyásolja aferde háló használata, mert mindig a “normális” vízszintestengelyhez képest van definiálva.

Mind a négy szögértékpárt egy elsôdleges szög, egy másodlagosszög és mindezek ellentétes szögei definiálnak.

- Az Elsôdleges szög értékét mindegyik szögértékpár számáraa Kötött irányok párbeszédablakban lehet megadni.

- A Másodlagos szög értéke az Elsôdleges szög 90°-oselforgatásával automatikusan adódik.

Az alábbi ábra mutaja a három értékpárt és azok alapbeállításait.

71



Az alábbi két példa bemutatja, hogy a Fal eszköz használatasorán milyen hatása van a Kötött irányok módszernek, ha rajzolásvagy szerkesztés közben a SHIFT billentyût használja.

Új elem rajzolása Kötött irányokkalMiután kijelölte a Fal eszközt, kattintással helyezze el az elemgumivonalának kezdôpontját, mozgassa el a kurzort akezdôpontból és nyomja le a SHIFT billentyût.

Az ArchiCAD a következôket teszi:

1) áthelyezi a szerkesztési origót a gumivonal kezdôpontjába(ezt a vastag X jelzi),

2) megkeresi azt a rögzített szögértéket, mely a legközelebb álla gumivonal szögéhez,

3) zárolja a gumivonal-szöget a kijelölt szögértéknekmegfelelôen, majd végül

4) zárolja a Koordinátamezô polárszög értéket a kijelöltszögnek megfelelôen, és keretet rajzol az a: ikon köré.

Az alábbi ábrán egy normális és egy rögzített gumivonalat láthat(figyelje meg, hogy a kurzor merre van a vonaltól, és hogy avonal végét a kurzor vetülete határozza meg.)

72



Elem szerkesztése Kötött irányokkalMiután kijelöltünk egy elemet a Nyíl eszközzel (vagy SHIFT-kattintással, ha másik eszköz az aktív), kattintson az elemreferenciavonalára, vagy a referenciavonal végpontjára, hogyeltolja vagy megnyújtsa azt. Ha megjelenik a gumivonal, nyomjameg a SHIFT billentyût.

Az ArchiCAD a következôket teszi:

1) kulcspontot keres a kurzor környezetében. A legközelebbiválasztható pont lesz a szerkesztési origó, és

2) elmozdítja a szerkesztési origót a legközelebbi kulcspontba(az origót vastag X -szel jelöli).

- Ha az origó az elmozdított kulcspont eredeti helyére kerül,akkor a Kötött irányok mechanizmus a kulcspont elmozdulásivektorára fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a végpontotvízszintesen, függôlegesen vagy a további rögzítettirányokban lehet elmozdítani.

- Ha az origó a szerkesztett elem vagy él másik végpontjábakerül, akkor a rögzített szögértékek az elemre vagy az élrelesznek hatással, tehát az egész elemet helyezheti elvízszintesen, függôlegesen vagy valamelyik rögzítettszögérték szerint ferdén.

- Ha az origó nem a helyes pontba kerül, engedje el a SHIFTbillentyût, helyezze a kurzort közelebb a kívánt ponthoz, ésnyomja meg ismét a SHIFT-et.

Válassza ki az elemet Kattintson a kiválasztási pontra

Eltolási gumivonal a SHIFT megnyomása elôtt

Nyújtási/Forgatási gumivonal a SHIFT megnyomása elôtt

73



Eltolási gumivonal a SHIFT hatására

Nyújtási/Forgatási gumivonal vége a SHIFT hatására

Választható kulcspontVonalas elem szerkesztésekor:

Az ArchiCAD kiválasztja a referenciavonal két végpontja közül azérzékeny kurzor helyéhez közelebbit.

Sokszögletû elem szerkesztésekor:

Az ArchiCAD kiválasztja a szomszédos pontok (pl. a födémkörvonal kulcspontjával szomszédos két pont) közül az érzékenykurzorhoz legközelebbit.

Az ArchiCAD ezen felül:

- Kiválasztja a szerkesztési origóból az érzékeny kurzorralkijelölt irányhoz legközelebbi rögzített szögértéket

Attól függôen, hogy mely jelölônégyszögek vannak kijelölve aBeállítások/Kötött irányok párbeszédablakban, az ArchiCAD azalábbi négy lehetséges szögértékpár közül választ:

Megjegyzés: Ha n számú szerkesztôél végpontja esik egybea szerkesztési origóban, akkor az ArchiCAD n lehetségesbelsô szög közül választhat (pl. födém körvonal kétszomszédos szerkesztô éle).

Az ArchiCAD továbbá:

- Zárolja a gumivonal irányát a legközelebbi választhatórögzített szögértékre.

- Zárolja a Koordinátamezô polárszög értékét a kijelöltszögnek megfelelôen, és az a: ikon köré keretet rajzol azárolás jelzéseként.

Koordináta megkötés és Rögzített szögek közöttiválasztásA legtöbb esetben a Rögzített szögek módszere egyszerûbb,gyorsabb és könnyebben kezelhetô, mint a Koordináta megkötés,bár néhány esetben alkalmazása korlátokba ütközik. A következô

74



két példa olyan esetet mutat, ahol a Koordináta megkötés adja alegjobb eredményt.

Zárolás a rajzolás megkezdése elôttHa valamely koordinátát rajzolás elôtt kíván zárolni, aKoordináta megkötés az egyetlen járható út. A Rögzített szögekcsak gumivonalhoz használhatók, tehát a rögzített szögértékekmár csak a megkezdett rajzolás közben jelölhetôk ki.

A kurzor mozgásának szöge rögzített:

A kurzornak a szerkesztési origótól való sugártávolsága rögzített:

A kurzor vízszintes helyzete rögzített:

Egy vonalba rendezett elemek létrehozásaHa olyan elemet kell létrehoznia, mely rögzített szögekettartalmaz, de másrészrôl vízszintesen vagy függôlegesen egymeglévô elemmel egy vonalba kell kerülnie, akkor a Koordinátamegkötés és a Számszerû megadás módszerét együttesenalkalmazhatja a következôk szerint:

1) Kezdje el rajzolni az elemet.

2) Érintse meg egy meglévô elem kívánt pontját az egy vonalbarendezéshez.

75



3) Zárolja az x vagy az y koordinátát.

4) Írjon a-t és adja meg a kívánt szöget (figyeljük meg, hogy aRögzített szögek módszer már nem alkalmazható, ha egykoordináta már kötött).

5) Írjon ismét a-t, hogy a változtatást ellenôrizze.

6) Nyomjon ENTER-t vagy RETURN-t a mûvelet lezárásához.

Poligonok szerkesztéseAz ArchiCAD hat olyan poligon típusú elemet tartalmaz, melyekmegalkotásuk és szerkesztésük során hasonló viselkedéstmutatnak: a Födémek, a Tetôk, a Felülethálók, a Kitöltések, aHelyiségek és a poligon típusú Falak. Ezeknek az eszközökneksok közös szerkesztési eljárása van, melyeket alább írunk le.

Lásd még...A 3D-s ablakban rendelkezésre álló további lehetôségekrôl a 3D-s ablakban való munka címû szakaszt, késôbb ebben afejezetben.

Poligon körvonalának megrajzolásaKétféle módon hozhatunk létre poligon körvonalat:

- Kézi rajzolással, az adott eszköz esetében rendelkezésre állógeometriai módszerek egyikével;

76



- A Varázspálca eszköz (vagy [SZÓKÖZ]-kattintás rövidítés)segítségével egy már létezô poligon vagy lineáris elem lánc(Falak, Vonalak, Ívek, Görbék) bármely élére vagykulcspontjára való kattintással.

Ha a lineáris elemek láncolata nem zárt, az ArchiCAD akkor islétrehozza a poligont: automatikusan lezárja egy egyenesszakasszal.

Egy vonalat, egy ívet és két görbét tartalmazó láncból alkotottkitöltött poligon.

Egy fallánc belsô vagy külsô felszínének kihúzása areferenciavonal irányától függetlenül lehetséges, ha aVarázspálcával a belsô vagy külsô falsarkok valamelyikére kattint.

Az elemek Varázspálcával való kihúzásakor az eredmény az adotteszköz aktuális beállításától függ.

Ez különösen akkor fontos, ha egy poligon körvonalát a Faleszközzel húzza meg. Az éppen aktív geometriai módtólfüggôen, vagy a poligon körvonalára helyezheti a falakat, vagypedig egy olyan sokszögletû faltömeget hozhat létre, amely ráillika poligon körvonalára.

Poligonok vagy elemláncok kihúzásakor a kör alakú vagy görbeszakaszok a Varázspálca beállítások párbeszédablakban megadottbeállítások szerint egyenes vagy ívelt szakaszokkalhelyettesítôdnek vagy közelítôdnek.

A körvonalak közvetlen (kézi) megrajzolása nem lehetséges.Egyenes szegmenseket meggörbíthet a késôbbi “A poligonkörvonalának módosítása” fejezetben leírt módon.

Megjegyzés: Helyiség poligont egyszerûen hozhat létre úgy,hogy egy zárt tér (pl. szoba) területén lekattint. Az ArchiCADautomatikusan kiszámolja a poligon határait.

77



Lásd még...A Varázspálca beállítások párbeszédablak leírását az 5. fejezetben(Eszközök menü).

Lyukak poligonokban való elhelyezéseGyakran van szükség arra, hogy lyukakat készítsen elpoligonokban, különbözô tárgyak pl. lépcsôk elhelyezéséhezvagy nyitott padlástér kialakításához.

A program lyukként fogja értelmezni, ha egy poligon kijelöléseután, annak határain belül újabb poligont rajzol.

Megjegyzés: Ha elfelejti kijelölni a poligont, mielôttlétrehozná benne az újabb poligont, az új körvonal annakellenére, hogy egy másik poligonon belül van, nem lyukként,hanem poligonként lesz értelmezve. Ennek ellenôrzésérejelölje ki a poligont az alaprajz nézeten. Ha lyukat hozottlétre, a poligon külsô és belsô körvonalán megjelennek akiválasztást jelölô pontok. Ha nem sikerült lyukat létrehozniakiválaszthatja és törölheti a véletlenül létrehozottpoligonokat.

A Varázspálca eszköz segítségével bármilyen formájú lyukatlétrehozhat, mint azt fentebb láthattuk.

A lyuk semleges terület, és úgy használható, mint a munkafelületmás üres részei. A lyuk használható a poligon kiválasztásánakmegszüntetésére, vagy a lyukon belüli új, független poligonlétrehozására.

Megjegyzés: Ha a létrehozott lyuk körvonala metszi akörülötte lévô poligon külsô körvonalát, vagy más lyukakkörvonalát, a program figyelmeztetô üzenetet ad, de ennekellenére létrejön az új lyuk körvonala.

78



Lyukak poligonokban való mozgatásaFödémekben, tetôkben, felülethálókban vagy kitöltésekbenlétrehozott lyukakat valamennyi Szerk menüparanccsalszerkesztheti, a lyukakat tartalmazó elem megváltoztatása nélkül.

Ha a Nyíl eszközt alkalmazza, vagy ha a Mercedes kurzorral alyuk körvonalára kattint, a lyukat az azt tartalmazó elem nélküljelöli ki. A lyukat kiválasztása után szabadon arrébb húzhatja,forgathatja, tükrözheti vagy sokszorozhatja.

Ha a lyukra a pipa kurzorral kattint, a körülötte lévô teljes elemetválasztja ki a benne lévô összes lyukkal.

A lyukakat a területkijelölô eszközzel is mozgathatja. Rajzoljonkijelölô területet a teljes lyuk köré, majd határozza meg a vektort,amivel el akarja tolni a lyukat.

Figyelmeztetés: Ha a lyuknak csak egy részét jelöli ki aterületkijelölô eszközzel, nyújtásnál eltorzul az alakja.

A helyiségek speciális poligonok, a bennük elhelyezett lyukakatnem lehet külön kijelölni és szerkeszteni. A lyukak mozgatása ésváltoztatása csak a területkijelölô eszközzel lehetséges.

Poligon körvonalának módosításaPoligonok (és lyukak) körvonalát éleik vagy kulcspontjaiksegítségével lehet megváltoztatni.

Poligonok (vagy a bennük lévô lyukak) alakját csak akkor lehetmegváltoztatni, ha a létrehozó eszköz az Eszköztárban ki vanválasztva.

Ha rákattint egy kijelölt poligon valamelyik élére vagykulcspontjára és lenyomja az egér gombját, akkor megjelenik egykis paletta. Ha a kiválasztott ikon fölött elengedi az egér gombját,a program végrehajtja az adott mûveletet.

79



Poligon élek szerkesztéseHa a kiválasztott poligon élére kattint és lenyomva tartja az egérgombját, megjelenik egy kiugró paletta. Ekkor az alábbiakranyílik mód:

- illesszen új kulcspontot a poligon élére, majd húzza akívánt helyre. Kettôs kattintással a kulcspontot mozgatásnélkül az élbe illesztheti.

Megjegyzés: Nem lehet hajlított szakaszra kulcspontotilleszteni. Ha egy hajlított szakaszra kattint, ezzel azt annakhúrjára cseréli fel.

- hajlítson meg egy egyenes szakaszt egyik pontjánakelhúzásával. Az így kapott ív metszi az elhúzott pontotvalamint az eredeti él két végpontját.

Megjegyzés: Ha a hajlított szakasz metszi a poligon bármelymásik élét, akkor az ArchiCAD kijavítja a poligon alakját, amiazt eredményezheti, hogy a poligont több darabra vágja.

- valamelyik élénél fogva grafikusan méretezze át a poligont.A kiválasztott él végpontjai a szomszédos élek, vagy azokmeghosszabbítása mentén mozdulnak el. Ha a mûveletönmagát metszô poligont eredményez, akkor az ArchiCADkijavítja a poligon alakját.

80



Megjegyzés: Ha egy poligont valamelyik hajlított szakaszamentén próbál átméretezni, az ArchiCAD a lehetôlegkisebbre csökkenti a kijelölt ívelt szakasz sugarát, hogy alétrejövô ív metssze vagy érintse valamelyik szomszédos élt.

- terjessze ki a már létezô poligont, vagy új poligondefiniálásával, vagy a Varázspálcát egy már létezô poligonraalkalmazva. Az új poligonnak metszenie kell a kijelöltet, vagylegalábbis kell, hogy legyen egy közös élük.

- vegyen el egy élt egy már létezô poligonból. Ez a mûveletaz elôzô inverze. Itt az új poligon metszett területe kivonódika már létezô kijelölt poligonból.

Megjegyzés: Amikor különbözô elemtípusokkal dolgozik,akkor a kis paletta olyan egyéb ikonokat is tartalmazni fog,amelyek semmilyen más poligon típusú elemnél nemjelennek meg. Ezek az adott eszközre egyedileg jellemzôátalakításokat teszik lehetôvé. Az eszköztípusokra egyedilegjellemzô eljárások leírását lásd a 4. fejezetben.

81



Poligon kulcspontok szerkesztéseHa egy poligon valamelyik kulcspontjára kattint, amikor az ôtlétrehozó eszköz aktív, a megjelenô kis palettából a következôlehetôségek választhatók:

- kulcspont megfogása és áthelyezése. A kapcsolódó élekkövetik az áthelyezést. A kulcspontot úgy szüntetheti meg, haegyik szomszédos kulcsponttal egyesíti.

Ha a kulcspontot egy távolabbi kulcsponttal egyesíti, a poligonkisebbik része törlôdik.

Ha úgy helyez át egy kulcspontot, hogy a poligon élei metszikegymást, akkor ez automatikus javítást von maga után.

Ha egy íves él végpontját helyezi át, az ívet úgy nyújthatja, hogyközponti szöge, (az ív-húr arány) azonos marad.

- poligon csúcsának lekerekítése. Az így kapott érintôlegesívet a Lekerekítés sugara párbeszédablakban lehet beállítani.A sarkokat csak egyesével lehet lekerekíteni, de a sugárbeállítása után a további lekerekítések esetében csak rá kellkattintani az adott csúcsra, majd a párbeszédablakbanérvényesíteni kell a sugarat.

Ha a lekerekítô ív túlnyúlna a szomszédos csúcsokon, a sugármérete addig csökken, hogy az ív végpontja a közelebbiszomszédos csúcs legyen.

Íves poligon szakaszok esetében ugyanígy történik a lekerekítés.

- grafikusan méretezze át az egész poligont. Az élekkicserélôdnek és megnyúlnak. Ha a mûvelet önmagát metszôpoligont eredményezne, akkor ez automatikusan kijavítódik.

82



- terjesszen ki vagy vegyen el éleket (lásd fentebb a Poligonélek szerkesztését).

Megjegyzés: Ha Falon vagy Felülethálón dolgozik, akkor akis paletta kiegészül még egy ikonnal, ami csak ezekre azelemtípusokra jellemzô, s amely lehetôvé teszi, hogylerövidítse a poligon falának referencia vonalát, illetvemegváltoztassa a felületpontok magasságát. Lásd a Fal és aFelületháló eszköz eljárásait a 4. fejezetben.

Poligonok és kijelölt területekTerületkijelölô eszközzel kijelölt területeken lévô poligonkulcspontokat együtt helyezheti át.

Lásd ennek leírását a Területkijelölô eszközt ismertetô 4.fejezetben.

Poligonok szétvágásaPoligonokat a Szerk/Vágd szét paranccsal lehet szétvágni. (Lásdennek leírását az 5. fejezetben.)

A Poligonok szétvágásához egyenes vonalakat vagy élekethasználhat.

KurzoralakokAz ArchiCAD-ban végzett munka során látni fogja, hogy a kurzoralakja különbözô helyeken és helyzetekben megváltozik. Akurzor alakja segít a már megrajzolt elemek közötti eligazodásbanvagy a soron következô lépés megválasztásában.

Az ArchiCAD kurzoralakok felsorolását a könyv végén a B.függelék részletezi.

83



JavításA Mégsem gombHa egy mûvelet végzése közben még a befejezés elôttmeggondolná magát, akkor a Vezérlôpult Mégsem gombjárakattintson.

Ha a megkezdett mûveletsort teljesen érvényteleníteni akarja,akkor a lépéseket visszafelé egyenként visszavonhatja a Mégsemgombra való ismételt rákattintással. Ha egy ilyen folyamat közbenmegváltoztatja az aktív eszközt, akkor az egész mûvelet törlôdik.

Nem kell/Mégis kellBefejezett mûveletek visszavonására szolgál a Szerk/Nem kellparancs. Maximálisan 99 elôzô lépést lehet a parancs ismételtelôhívásával visszavonni. A Nem kell parancsok visszavonásáraszolgál a Mégis kell parancs.

TöröldA nemkívánt elemeket kijelöljük, majd a Szerk/Töröldparanccsal vagy a DEL/TÖRLÉS billentyû megnyomásávaltöröljük ki. Gondosan ellenôrizzük, hogy csak a valóbankitörlésre szánt elemek vannak kijelölve. Esetleges véletlentörlések a Szerk/Nem kell paranccsal visszavonhatók.

Egyéb módszerekMegszakíthatja a rajzolási mûveletet, ha

• rajzolás közben megnyomja a DEL/TÖRLÉS billentyût,

• eszközt vált a mûvelet közben,

• megnyomja a FEL, LE, BAL, JOBB nyilak valamelyikét.

Lásd még...A Nem kell/Mégis kell parancsokról további részleteket az 5.fejezetben talál.

Munka a Metszet/homlokzatablakokbanA Metszet/Homlokzat ablakok akkor jönnek létre, ha a Metszet/Homlokzat eszközzel elhelyez az Alaprajzon egy metszetvonalat.

84



Amint definiált egy metszet vonalat, a megfelelô Metszet/Homlokzat neve megjelenik az Ablak menü hierarchikusmenüjében, és a név kijelölésével kinyitható.

Kétféle Metszet/Homlokzat létezik: a dinamikus Modellek,melyek hozzá vannak kötve a modellhez és amelyeket azAlaprajzzal kölcsönhatásban lehet szerkeszteni; és a statikusRajzok, amelyek független, szerkeszthetô rajzok.

Modell típusú ablakokA modellek az épület metszetei vagy homlokzatai. Szerkezetielemekbôl állnak, és bármelyik Metszet/Homlokzat ablakbanvégzett változtatás automatikusan megjelenik az alaprajziablakban és – aktiválás esetén – bármely másik Metszet/Homlozat ablakban is.

A Modell típusú Metszet/Homlokzat ablakok szerkeszthetôk, deúj szerkezeti elemek nem hozhatók létre bennük, a már létezôAjtók és Ablakok megkettôzésének kivételével.

Megjegyzés: Még akkor is, ha lemásolja és visszatoldja aszerkezeti elemeket, csak további sima rajzelemeket kap.

A szerkezeti elemeken a 3D-s ablakban vagy egyéb Metszet/Homlokzat ablakban végzett változtatások akkor jelennek meg,ha újra aktiválja a Metszet/Homlokzat ablakot, vagy azÁbrázolás/Építsd újra a modellt parancsot választja. Ez afelfrissítési folyamat csak a szerkezeti elemeken mûködik, a többi2D-s elemet változatlanul hagyja.

A szerkezeti elemeket az eszközük Beállításokpárbeszédablakában vagy az Infótáblán módosíthatja.

Figyelmeztetés: Ha a Modell ablakban kitöröl egy szerkezetielemet, akkor az az Alaprajzról és a 3D-s modellbôl istörlôdik.

85



Rajz típusú ablakokA Modellek sima Rajzokká alakíthatók az Ábrázolás/Válaszd lea metszet/ homlokzatot parancs segítségével. Ekkor mindenszerkezeti elem átalakul vonalakká és kitöltésekké. Ehhez azablakhoz a 2D-s rajzolás eszközzel, 2D-s tárgyak és feliratokelhelyezésével, vagy akár másolás-betoldással adhat újabbrajzelemeket.

A szerkezeti elemeken végzett változtatások az Ábrázolás/Frissítsd a metszet/homlokzatot paranccsal jelentethetôk mega Rajz ablakban. Ebben az esetben a többi elem változatlanmarad, a Kapcsolt méretezés kivételével.

KijelölésA Metszet/Homlokzat ablak tartalma azoktól a beállításoktól függ,melyeket a megfelelô metszetvonalra a Metszet/Homlokzatbeállítások párbeszédablakban kiválasztott, és nem attól, hogy azAlaprajzon éppen mi van kijelölve. Az Alaprajzon történtkijelölések semmilyen módon nem befolyásolják a Metszet/Homlokzat ablakokat.

A Metszet/Homlokzat ablakbeli kijelölés teljesen független atöbbi ablakban (Alaprajz, 3D-s ablak, egyéb Metszet/Homlokzatok) végzett kijelölésektôl.

A Metszet/Homlokzatban való szerkesztésA Metszet/Homlokzat ablakokban való munka során a Menüsor,a Vezérlôpult, a Koordináták ablak és az Áttekintô paletta több

86



mûveletét, valamint a gördítôsáv és a Vezérlô ikonsor lehetôségeitis igénybe veheti.

A Metszet/Homlokzatban való mentésA Metszetek/Homlokzatok a tervvel együtt mentôdnek el, de arrais van lehetôség, hogy ezen ablakok tartalmát külön fájlkéntkülönféle rajz formátumokban mentse el, ha az Irat/Mentsdmint parancsot választja.

Lásd még...A 4. fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, az 5. fejezetbenpedig az Ábrázolás menü parancsait.

A 3D-s ablakban való munkaAz ArchiCAD 6.0-beli 3D-s ablak olyan interaktív környezet,amelyben:

- 3D-s szerkezeti elemeket hozhat létre és módosíthat;

- megváltoztathatja a nézôpontot és a vetítést, azazkörbejárhatja a virtuális épületet.

Amikor a 3D-s ablak aktív, a 3D-s navigációs paletta ismegjelenik, mely a szerkesztést és a navigációt vezérli.

A következô szakaszok azokra a fogalmakra és technikákraösszpontosítanak, amelyek különböznek az Alaprajznál és aMetszet/Homlokzat szerkesztésnél használatosaktól.

Alapvetô szerkesztési szabályokA 3D-s ablakban a kurzor helyzete a térben értelmezendôannak ellenére, hogy a bemeneti eszköz és a képernyô is 2D-sek.Ezen “elveszett dimenzió” ellensúlyozására és a kétértelmûhelyzetek elkerülésére több megszorítást és szabályt kellalkalmazni.

Az Eszköztár és a 3D-s ablakAmikor a 3D-s ablak aktív, az Eszköztár összes 2D-s elemtípusaelhalványodik. A 3D-s eszközök mind rendelkezésre állnak.

87



A Felhasználói origó a 3D-benA 3D-s ablakban a Felhasználói origót és az X, Y és Z tengelytkövér fekete vonalak jelzik. A vonalak 1 m hosszúak.

Hogy a Felhasználói origót a 3D-s térben mozgathassa, akövetkezô lehetôségek egyikét kell választania:

- nyomja le az [ALT-SHIFT] gombokat és kattintás nélkülérintse meg a kurzorral bármelyik elem valamely pontját;

- kattintson az Origó gombra a Koordináták ablakban, majdkattintson bármely elempontra, felületre vagy bárhová azüres térben. Ez anélkül mozdítja el az origót, hogy annakmagasságát megváltoztatná.

Megjegyzés: Az origót valamely felületre elmozdítani csakTakartvonalas vagy Színezett módban lehetséges. Az ürestérbe való kattintás anélkül mozdítja el az origót, hogy annakmagassága megváltozna.

A Felhasználói origó itt nagyobb jelentôséggel bír, mint azAlaprajznál:

- Ha a Gravitációt kikapcsoljuk, akkor az origó magasságahatározza meg az új elemek magasságát.

- A Koordináták ablakban a Z értékeket vagy a Terv 0,00-tólvagy a Felhasználói origótól lehet mérni.

- A Beállítások párbeszédablakokban a magasság-értékek aFelhasználói origóra utalnak az aktuális szint helyett.

88



A 3D-s navigációs paletta szerkesztô elemeiA 3D-s navigációs paletta a 3D-ben való eligazodásban segíti. Azitt található navigációs vezérlôket késôbb írjuk le részletesen.

Ez a paletta a 3D-beli szerkesztés több segédeszközét istartalmazza, mint például a Szerkesztési mód gombot és azIntelligens kurzor kapcsolót.

A Szerkesztési mód gombAz elemek szerkesztéséhez elôször kattintson a Szerkesztési módgombra (melyet a Nyíl ikon jelöl) a 3D-s navigációs palettaSzerkesztés-mozgás mezejében. Ez aktiválja a Szerkesztési módot.Ekkor az Eszköztár összes 3D-s szerkezeti elemtípusahozzáférhetôvé válik.

Az Intelligens kurzor kapcsolóA Szerkesztési mód gomb alatt található két kapcsoló közül ez ajobb oldalon helyezkedik el, és a kurzor illesztési módját vezérli.

- Ha kikapcsolt állapotban van, akkor a kurzor mindig csak azaktuális szerkesztési síkban mozog, és csak az ezen a síkonbelül található elempontokra és élekre illeszkedik rá.

- Ha be van kapcsolva, akkor a 3D-s ablakban megjelenôösszes szerkezeti elem minden éle, referenciavonala stb.hozzáférhetô. Egy elem létrehozásának és módosításánakfolyamatában a megérintett kulcspontok helyzete mindigkivetül az aktuális referenciasíkra. Ily módon lehetségesséválik adott elemeknek a fölöttük vagy alattuk elhelyezkedôelemekhez való illesztése. Amikor azonban a referenciasíkonkívül található kulcspontokra illeszkedik rá, észre fogja venni,hogy a mozgatott szellemképes elem “megugrik”. Eztermészetes olyankor, amikor egy kulcspont helyzete kivetüla referenciasíkra.

A Mutató vonal kapcsolóA Szerkesztési mód Nyílja alatti két kapcsoló közül ez a baloldalon található.

89



Ha be van kapcsolva, akkor a kurzort pontozott mutató vonalakkötik össze a koordináta tengelyekkel, hogy fokozzák a térlátástés könnyítsék a kurzor-pozíció felismerését.

Kurzor illesztés és kijelölésA kurzornak a már létezô elemekhez viszonyított viselkedését ésezen elemek különbözô kijelölési módjait a korábbiszakaszokban már részletesen leírtuk. A következô bekezdések a3D-re sajátosan jellemzô vonásokra szorítkoznak.

Illesztôpontok és élekA 3D-s ablakban az intelligens kurzor a szerkezeti elemek alábbikulcspontjaira illeszkedik:

- Sima falnál: alul a referenciavonalra és a kulcspontokra, felüla kulcspontokra;

- Sokszögû falnál: alul az élekre és a kulcspontokra, felül akulcspontokra;

- Falnyílásnál: a befoglaló nyílás kulcspontjaira a fal mindkétoldalán;

- Tárgynál és Lámpánál: az elemek ugyanazon alsókulcspontjaira, mint az Alaprajzon. Az ArchiCAD 6.0 érzékenyelemeinek felül is vannak kulcspontjai;

- Födémnél: az összes kulcspontra és a felsô élekre;

- Tetônél: a felsô felület kulcspontjaira és éleire. Ha kijelöli,akkor a vezérvonal végpontjai is megjelennek;

- Felülethálónál: az alap poligon kulcspontjaira és éleire; agerinc kulcspontjaira.

Ezenkívül a kurzor megjelöli még a metszôpontokat, az érintésiés merôleges kapcsolatokat, csakúgy mint az Alaprajzon. Ezazonban csak a 3D-s ablakban található élek valóban 3D-smetszôpontjaira mûködik.

Rejtett kulcspontok és élek megtalálásaTakartvonalas és Színezett nézetben a kurzor nem illeszkedik aláthatatlan kulcspontokra és élekre. Ezek megtalálásához akövetkezôket kell tennie:

- Jelöljön ki egy elemet. Ekkor annak rejtett kulcspontjaielôtûnnek, és a kurzor képes ezekre vagy a rejtett élekreilleszkedni.

- Kapcsoljon Drótvázas módba. Ekkor az összes elem mindenkulcspontja és éle hozzáférhetôvé válik.

90



Kijelölési módok- Kulcspontok és élek által való kijelölés:

Ugyanúgy mûködik, mint az Alaprajzon.

- Felületek által való kijelölés:

Bármelyik elemet kijelölheti úgy, hogy a Nyíl eszközzel az elemlátható felületein belül bárhová kattint anélkül, hogy azintelligens kurzorral megtalálná az elem bármelyik kulcspontját.Ez a Drótvázas módban is mûködik, de ebben az esetben nincsvizuális nyoma annak, hogy melyik felület látható.

Ez a módszer csak a Nyíl eszköznél mûködik. A többi eszköznéla [SHIFT]-kattintás azt kívánja meg, hogy egy kulcspontra vagyélre kattintson, ugyanúgy mint az Alaprajznál.

- Terület által való kijelölés:

A Nyíl eszköz eset;n, nyomja le az egér gombját bárhol, akulcspontokat és éleket kivéve, és a gombot lenyomva tartvamozgassa az egeret. Ezzel ugyanolyan kijelölési négyszöget fograjzolni, mint az Alaprajzon. Minden olyan elem, amelynek vanezen négyszög belsejében kulcspontja, kijelölõdik.

A kijelölô pontok hiányaHa egy elem összes kijelölô pontja az aktuális nézeten kívül esik,akkor az elemet nem lehet kijelölni.

Ez azt jelenti, hogy egy kinagyított nézetben, ahol egy fal vagyfödém semennyi üres hátteret nem hagy a képen, nyugodtanrajzolhat kijelölô négyszögeket vagy megszüntetheti más elemekkijelölését az erre az elemre való kattintással anélkül, hogy aztkockáztatná, hogy tudomása nélkül elmozdítja.

Bár ez a szabály nagyon szigorúnak tûnik, a belsô terekben valómunkában nagy segítségére lesz.

91



Ha azonban “automatizált” kijelölô módokat használ, mintamilyen a Válaszd mind parancs vagy a Feltételes kiválasztáspaletta, akkor még ezek az elemek is kijelölôdnek.

A Levágott modell nézetek és a kijelölô pontokA levágott 3D-s nézetek esetében, melyek vagy a kijelöltterületbôl vagy a 3D-s metszôsíkok és a 3D-s metszés parancshatására jönnek létre, bizonyos elemek csak részben lesznekláthatók.

Ha kijelöli ôket, akkor az egész elem kijelölô pontjaimegjelennek, és a kurzorral minden kulcspont és él elérhetô lesz.Szerkesztéskor az egész elemrôl megjelenik egy átmenetiszellemkép.

Ha új elemeket a levágott modell nézet határain kívül helyez el,vagy már létezô elemeket ide kimozgat, ezek eltûnnek a 3D-sablakból. A létezô elemek visszaszerzésére használja a Nem kellparancsot, vagy menjen át az Alaprajzra, hogy a megfelelô helyretehesse ôket.

A Területkijelölô eszköz használataA Területkijelölô eszköznek a 3D-s ablakban a következôfunkciói vannak:

- Az Infótábla elsô három eljárását használva, 3D-s dobozokatvagy prizmákat definiálhat. A dobozok vagy prizmákesetében, a Válaszd ki mind parancs az összes bennük lévôelemtípust kijelöli, ha a Nyíl eszköz aktív. Kattintson egy

92



másik eszközre az Eszköztárban, és kijelölheti az összesolyan típusú elemet a Válaszd ki mind paranccsal.

- Az utolsó eljárás segítségével pedig egy olyan simanégyszöget rajzolhat, amivel a 3D-s képet a Vágólapra lehetmásolni. A Másold parancs hatására kinyílik egypárbeszédablak, amely a Vágólap tartalmára vonatkozóspeciális lehetôségek tárháza.

A Területkijelölô eszközt nem lehet a 3D-s ablakbeli elemekmozgatására vagy nyújtására használni.

Megjegyzés: A Területkijelölô pozíciójának pontosbeállításához mozgassa azt a kulcspontjainál fogva a Nyíleszközzel. (Az Alaprajzon a Területkijelölô mozgatása aTerületkijelölô eszköz használatát igényli.)

Új elemek alkotása 3D-benAz ArchiCAD 6.0-ban a 3D-s ablakban közvetlenül létre lehethozni szerkezeti elemeket.

MagasságvezérlésMielôtt elkezdi rajzolni az elemet, állítsa be a vezérlôket és abeállításokat, hogy az elem biztosan a megfelelô magasságbankerüljön beillesztésre.

Elôször a Gravitációt állítsa be kívánsága szerint.

Ha a Gravitáció be van kapcsolva:

A Gravitáció segítségével a falak, oszlopok és könyvtári elemekarra a födém vagy tetô felületre helyezôdnek, amelyikre kattint. Amás típusú már létezô elemek “átlátszóként” viselkednek, vagyisa kattintás áthatol a falakon és tárgyakon, és megkeresi az elsôfödém vagy tetô felületet.

Ha a kattintott födémhez vagy tetôhöz képest valamennyi eltolástkíván megadni, akkor nyissa ki a használni kívánt eszközBeállítások párbeszédablakát és kívánság szerint állítsa be a“Lenti elemtôl” mért értéket. Ha eltolást ad meg, a mutató akkoris rámegy a födém vagy tetô felületre, és a kurzorral mozgó kisháromszög fogja az elkészítendô elem kezdô pozícióját jelölni.

A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd annak a felületnek amagasságát, ahol a kurzor található, az Infótábla pedig azelkészítendô elem alsó és felsô magasságértékeit mutatja.Mindezek az értékek automatikusan változnak, ahogy a kurzortkülönbözô magasságú födémek és tetôk fölött mozgatja.

93



Ha a Gravitáció ki van kapcsolva:

Ebben a módban a Felhasználói origó magassága az alapvetôtényezô. A fentebb bemutatott módon vigye a Felhasználói origóta megfelelô pozícióba, és az eszközök Beállításokpárbeszédablakában kívánság szerint állítsa be a “Az ideiglenesfelhasználói origótól” vagy a “Terv 0,00-tól” magasságértékeket.

Ha a Felhasználói origóhoz képest eltolást ad meg, a mutatóakkor is rámegy a Felhasználói origó által definiált vízszintessíkra, és a kurzorral mozgó kis háromszög fogja az elkészítendôelem kezdô pozícióját jelölni.

A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd a Felhasználói origómagasságát, az Infótábla pedig az elkészítendô elem alsó és felsômagasságértékeit mutatja.

Ez vonatkozik azokra az elemtípusokra is, amelyek nemhasználhatják a Gravitációt: a Födémekre és a Felülethálókra.

Ajtók és Ablakok magasságaA falnyílások magasságát kizárólag az Ajtó és Ablak Beállításokpárbeszédablakokban megjelenô aktuális értékek határozzákmeg, és ezt mindig a kattintott fal aljától mérjük.

A Magasság és a SzintekA 3D-s ablakban mindig egy bizonyos számú szint látható. Annakazonban nincs vizuális jele, hogy melyik elem melyik szintheztartozik.

Az új elemek mindig arra a szintre kerülnek, amelyik legjobbanmegfelel a magasságértéküknek. Ez a következôt jelenti:

- Ha a 3D-s ablak tartalmát egyedi kijelöléssel vagy egyegyszintes kijelölt terület által definiáltuk, akkor az összes újelem, magasságtól függetlenül, az aktuális szintre kerül.

- Ha a Vetítendô elemek párbeszédablak beállításánakmegfelelôen több szint van jelen, akkor egy bizonyos szinttartományába esô új elemek az adott szintre kerülnek, anagyon magasra vagy nagyon alacsonyra helyezett elemekpedig a bemutatott szintek legmagasabbikához vagylegalacsonyabbikához adódnak.

Ez azonban csak az új elemekre vonatkozik. A már létezô elemekmindig megtartják eredeti szintjüket, függetlenül a 3D-s ablakbanlejátszódó függôleges módosításoktól. Ahhoz, hogy ezeket másikszintre mozgassa, az Alaprajz ablakot kell aktiválnia, és az egyikszintrôl kivágni, majd a másikra betoldani ôket.

94



Elemek létrehozásaA legtöbb esetben egy új elem létrehozása eggyel több lépéstigényel, mint az Alaprajzon. Miután definiálta az elem helyzetétaz aktuális vízszintes síkon, rajzolja meg az elem magasságátdefiniáló vektort.

Ha a magasság vektor megrajzolása helyett kétszer kattint, akkorez minden esetben azt eredményezi, hogy az eszköz Beállításokpárbeszédablakában alaphelyzetben beállított magasságú vagyvastagságú elem jön létre.

Rajzoláskor használja az Intelligens kurzor kapcsolót, és kívánságszerint illeszkedhet már létezô elemekre.

Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák:

- Adja meg az elem(ek) aljának alaprajzi geometriáját, mintahogy az alaprajzon tenné.

- Kattintson a magasságra. (Régebbi könyvtárak elemeinekmagasságát nem lehet grafikusan beállítani.)

Ajtók és Ablakok:

- Kattintson egy falfelületre vagy egy referenciavonalra, vagykét referenciavonal metszôpontjára.

- Kattintson a nyílás helyére, ha ez egy élen vagy egymetszôponton helyezkedik el.

- A magasságértékek az Ajtó/Ablak Beállításokpárbeszédablakból származnak.

- Kattintson a nyílás irányára. A kattintott oldalt kis pálcikafogja jelezni.

Födémek:

- Adja meg a felsô felület alaprajzi geometriáját, mint ahogy azalaprajzon tenné.

- Kattintson a födém vastagságára.

Tetôk:

- A 3D-s ablakban nem lehet tetôtípusú elemeket létrehozni.Rajzolja meg ôket az Alaprajzon, és szerkessze ôket a 3D-sablakban.

Felülethálók:

- Adja meg az alap poligon alaprajzi geometriáját, mint ahogyaz alaprajzon tenné.

- Kattintson az alsó sík magasságára.

95



Létezô elemek szerkesztéseElôször jelölje ki azt az elemet, amelyet szerkeszteni akar.

A Nyíl eszközzel való szerkesztésHa a Nyíl eszközzel a kijelölt elemek bármely élére vagykulcspontjára kattint, kinyílik egy kis paletta a négy alapvetôszerkesztési mûvelettel: Vidd, Emeld, Nyújtsd vízszintesen ésNyújtsd függôlegesen. Az utolsó kivételével mindezek amûveletek a Szerk menü parancsaiként is rendelkezésre állnak.

Vidd a 3D-ben

A Vidd ikon vagy parancs segítségével a kijelölt szerkezeti elemetvalamely más helyre mozgathatja. Elôször a vízszintesszerkesztési síkban mozgassa a kijelölt elemet, majd kattintson.Ezután határozza meg a függôleges helyváltoztatást. Az intelligenskurzor érzékeny a többi elem kulcspontjaira, így aztán akiválasztott elemet a környezetéhez viszonyítva mozgathatja.

A nyílásokat a 3D-ben is lehet mozgatni. Az Alaprajzhoz képestaz a fô különbség, hogy különbözô falakon található ajtók ésablakok sorát lehet egyszerre mozgatni, ha ezek párhuzamosanvagy koncentrikusan helyezkednek el.

Emeld a 3D-benAz Emeld ikon vagy parancs segítségével grafikusan változtathatjaa kijelölt szerkezeti elemek függôleges helyzetét akörnyezetükhöz képest. Az elemek vízszintes helyzete változatlanmarad.

Nyújtsd vízszintesen a 3D-benA Nyújtsd vízszintesen ikon vagy a Nyújtsd parancs segítségévelszerkezeti elemeket nyújthat meg vagy húzhat össze. Ez amûvelet a vízszintes síkban játszódik le, a z koordinátaváltozatlan marad.

A következôket lehet vízszintesen megnyújtani:

- egyenes falak végpontjait a fal aljánál lévô referenciavonalkulcspontjainak mozgatásával;

- ívelt falak sugarát a fal aljánál lévô referenciavonalmozgatásával;

- ívelt falak szögét a fal aljánál lévô referenciavonalkulcspontjainak mozgatásával;

96



- tárgyak szélességét és mélységét (A és B paraméter) abefoglaló négyzet valamely kulcspontjának mozgatásával.

Nyújtsd függôlegesen a 3D-benA függôleges nyújtás csak a 3D-s ablakra jellemzô.

A következôket lehet függôlegesen megnyújtani:

- falak és oszlopok magasságát;

- födémek és tetôk vastagságát;

- ajtók, ablakok és ArchiCAD-értô tárgyak magasságát;

- az alap poligon és a felülethálók alsó felülete köztitávolságot.

Menü parancsokkal való szerkesztésA 3D-s ablakban való munka során a Szerk menü bizonyosparancsai elhalványodnak. A többi ugyanúgy használható, mintaz Alaprajzon.

A Sokszorozd parancs egy kicsit másképp mûködik: afüggôleges áthelyezés számszerû értékei helyett egy kapcsolóttalálunk. Ha ki van kapcsolva, akkor a folyamat lépéseimegegyeznek az Alaprajzon használatosakkal, és minden másolataz eredetivel egyforma magasságba kerül. Ha be van kapcsolva,akkor a folyamat kibôvül egy utolsó lépéssel, mely a függôlegesáthelyezést definiálja grafikusan.

A legtöbb menü parancs által megkívánt referenciavektort vagyegy elempontból vagy egy felületrôl indíthatja el. Ha aszerkesztési mûveletet egy felületen akarja elkezdeni, akkorhasználja a Takartvonalas vagy Színezett módot. Ha az üres térbekattint, akkor a szerkesztés a Felhasználói origó aktuálismagasságában kezdôdik.

97



Sokszögû elemek szerkesztése, mialatt eszközük aktívCsakúgy mint az Alaprajzon, ha olyankor szerkeszt egy Födémet,Tetôt vagy Felülethálót, amikor a megfelelô eszköz is aktív, akkorkinyílik egy kis paletta, amely az adott eszközre jellemzôszerkesztési lehetôségeket tartalmazza. Ezek ugyanúgymûködnek mint az Alaprajzon, a következô kiegészítésekkel:

- Ha a Tetô kulcspontjaira kattint, megjelenik a Tetô lejtésikon. Ezt választva interaktív módon változtathatja a tetôlejtését. A tetô vastagsága azonban állandó marad.

- Ha a Felületháló kulcspontjaira kattint, és az Alaprajzon ismegtalálható Kulcspont magasság ikont választja, akkorgrafikusan mozgathat felfelé vagy lefelé egy kulcspontotahelyett, hogy egy párbeszédablakban számszerûen kellenemegadnia az értékeket.

A 3D-s navigációs palettaA 3D-s navigációs paletta eszközeivel és vezérlôivel:

- interaktív módon változtathatja a 3D-s nézôpontot;

- valós idôben fedezheti fel a 3D-s tereket (ha a modell méreteés a számítógép teljesítménye engedi);

- szerkesztheti a mozgatási útvonalak kulcsképeit.

Mind a Perspektivikus, mind az Axonometrikus nézetnekmegvannak a saját vezérlôi.

A paletta jobb felsô részében elhelyezkedô nézetmód kapcsolóugyanúgy ingázik a nézettípusok között, mint ahogy ezt aNézôpont beállítás párbeszédablakban hasonló funkcióval bíróvezérlôgomb teszi.

A Szerkesztés-mozgás vezérlôk között található:

A Szerkesztési mód ikon, melyet egy Nyíl ábrázol. Ebben amódban a 3D-s szerkesztési eszközök vehetôk igénybe, és azelemek szerkeszthetôk.

98



A Mozgás eszközök, melyek lehetôvé teszik, hogy a 3D-snézôpont változtatásával körbejárja a 3D-s ablakot.

Ezek az eszközök különböznek egymástól a perspektivikus és azaxonometrikus nézetben, és a kiválasztott Mozgás mód (Kameravagy Zárolt tárgy) alapján is változnak.

A jobb alsó Nem kell gomb, amellyel az utolsó nézetváltozástlehet visszaállítani.

Navigációs alapfogalmakA navigációt a Mozgás eszközök és a Mozgás módok vezérlik. Aperspektivikus és az axonometrikus nézetben különbözôlehetôségek állnak rendelkezésre. Az Eszközök és Módokminden egyes kombinációja más típusú mozgást eredményez.

Az Eszközöktôl és Módoktól függetlenül, a mozgás elindításáhoza 3D-s ablakra kell kattintania. Elôször kattintson a kép közepére.Ekkor megjelenik a modell leegyszerûsített képe. Az ArchiCADelôször figyelmen kívül hagyja a körvonalakat, aztán átkapcsolvázlatos színezett, drótvázas vagy tömb módba; gyorsszámítógépeken a kisebb modellek mozgás közben mutatnaklegjobban.

A kép közepén megjelenik egy négyszög. Ez a “semleges terület”.

Ha a négyszög és az ablakkeret között bárhová kattint, ezzelelkezdi a mozgást. Kattintson felülre vagy alulra, ha egy bizonyosfajta mozgást kíván, balra vagy jobbra, ha egy másikat, és aközépsô területekre, ha a kettô kombinációját szeretné.

Ha lassan akar haladni, kattintson a négyszög közelébe, hagyorsan, akkor az ablakkeret közelébe. Ha állandó sebességgelakar haladni, akkor tartsa lenyomva az egeret. Vigye körbe akurzort, ha növelni vagy csökkenteni akarja a sebességet, vagyirányt akar változtatni. A legnagyobb sebesség eléréséhez vigyeolyan messzire a kurzort a 3D-s ablakon túlra, amennyire csak aképernyô mérete engedi.

99



Ha abbahagyja a mozgást, megjelenik a leegyszerûsített kép,amíg meg nem nyomja a Nézet, a Visszaállítás, a Nem kellvagy a Szerkesztési mód gombok egyikét. Ekkor az aktuális 3D-s ablak beállítások alapján újraépül a kép. Az Axonometrikusnézetekben a modell új nézete bele is fog illeni az ablakba.

A Mozgás eszközök segítségével duplán kattinthat a 3D-s ablakalján található Nagyítás vezérlôkre, és használhatja a Mindentmutass, és a Következô és Elôzô nézet gombokat. Az ablakonbelül azonban nem tolhat el, és nem rajzolhat nagyításinégyszöget.

A perspektivikus nézetben való navigációA perspektivikus nézetben való navigációt a Mozgás eszközök ésmódok kombinációja definiálja.

Mozgás eszközökA perspektivikus nézetben három Mozgás eszköz állrendelkezésre.

1) Séta

- Felsô-alsó: vízszintesen mozog elôre és hátra.

- Bal-jobb: megfordul.

2) Oldalirányú mozgás

- Felsô-alsó: fel-le mozog.

- Bal-jobb: oldalirányban balra és jobbra mozog.

3) Fordul

100



- Felsô-alsó: felfelé vagy lefelé néz vagy fordul. A tartomány +-90 fok, nem tud a feje tetejére állni.

- Bal-jobb: megfordul.

Mozgás módokA két perspektivikus Mozgás mód a következô:

- Kamera: A Kamera és a Tárgy közti fizikai távolságotállandóan tartja.

- Tárgy zárolás: Az aktuális tárgyat tartja a képközéppontjában. (Lásd még késôbb a “Nézet” gombokat.)

Mozgás eszköz és mód kombinációkA perspektivikus nézetekben a következô Mozgás eszköz/módkombinációk léteznek (a Szerkesztés-mozgás területen az eszközikonok attól függôen változnak, hogy melyik módot választottaki):

- Séta - Kamera: Sétál az épületben, körülnéz a szobákban.

- Séta - Tárgy zárolás: Külsô nézetekben mozog körbe,közelebb vagy távolabb megy.

- Oldalirányú mozgás - Kamera: Fel, le vagy oldaliránybanmozog, de állandóan ugyanabba az irányba néz. (Mint egylift- vagy metróút során.)

- Oldalirányú mozgás - Tárgy zárolás: Fel, le vagyoldalirányban mozog, de állandóan az épület ugyanazonpontjára néz.

- Fordul -Kamera: Egy helyben áll és minden iránybakörülnéz, mintha egy gömb középpontjában állna.

- Fordul - Tárgy zárolás: Egy “üvegkupola” felszínén mozogfel, le és oldalirányban, de állandóan a középpont felé néz.

Rövidítések és trükkökA Séta és az Oldalirányú mozgás eszközöknél nyomja meg a[SHIFT] gombot, hogy átmenetileg a másik eszközre kapcsoljon.

Amikor a Fordul eszközt használja, nyomja meg a [SHIFT]gombot és kattintson balra vagy jobbra, hogy megváltoztassa azElforgatást.

Egyéb vezérlôkKattintson a Nézet gombokra, majd a 3D-s ablak valamelyikfelületére, hogy interaktívan beállíthassa a tárgypontot.

101



- A bal oldali gomb hatására éppen “szembe fog nézni” akattintott felülettel, mivel a kamera tengelye erre merôlegeslesz és a kattintott pozícióra fog mutatni. A kamera és a tárgyközti aktuális távolság állandó marad.

- A jobb oldali gomb hatására, a kattintott pont lesz a tárgy, azÖn nézôpontja pedig állandó marad.

A Tárgy zárolás mód használata elôtt a megbízható mozgásérdekében ajánlatos kiválasztani egy megfelelô tárgyat, vagy ezengombok segítségével, vagy a Nézôpont beállításpárbeszédablakban.

A 3D-s ablakban csak látható felületekre mozgathatja atárgypontot. Ha az üres térben bárhová vagy az épület belsejébenelrejtett helyre kívánja helyezni a tárgyat, akkor használja aNézôpont beállítás párbeszédablak grafikus és számszerûvezérlôit.

A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja afurcsa nézeteket, ha eltéved.

- A bal oldali gomb az Elforgatást állítja vissza nullára, vagyis ahorizont újra vízszintessé válik.

- A jobb oldali gomb a tárgy pont magasságára hozza anézôpontját, vagyis újra vízszintes irányba néz, más szóval,visszatér a “2-pontos” avagy “építészeti” perspektívába.

A Látószög tolóka az egyetlen olyan nézetvezérlô, amely a 3D-sszerkesztési módban is használható. Ezzel a tolókával válthatnagy látószögûbôl teleobjektív nézetbe.

Az axonometrikus nézetekben való navigációAz axonometrikus nézetekben a lehetôségek száma valamivelkisebb.

Mozgás eszközAz axonometrikus nézetekben a Fordul eszköz az egyetlenMozgás eszköz. Bárhová kattint, ez elindít egy bizonyos fajtaforgatást.

Mozgás módokAz axonometrikus nézetekben két Mozgás mód található.

1) Modell

- A modellt a Terv X, Y és Z tengelyei körül forgatja.

- Felsô-alsó: X körüli forgatás.

102



- Bal-jobb: Z körüli forgatás. Ez a fajta mozgás a függôlegeséleket függôlegesen tartja. Y körüli forgatáshoz nyomja mega [SHIFT] gombot.

2) Kép

- A modellt a Képernyô X, Y és Z tengelyei körül forgatja.

- Felsô-alsó: a modellt a vízszintes tengely körül forgatja. Ez afajta mozgás is függôlegesen tartja a függôleges éleket.

- Bal-jobb: a modellt a függôleges tengely körül forgatja.Nyomja meg a [SHIFT] gombot, ha a képernyôre merôlegestengely körül akar forgatni.

Egyéb vezérlôkKattintson a maradék Nézet gombra, hogy valóban úgy “nézzenszembe” a kattintott felülettel, ahogy a kamera tengelyemerôleges lesz rá. Ily módon torzítatlan képet kaphat atetôsíkokról és más ferde elemfelületekrôl.

A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja afurcsa nézeteket, ha eltéved.

- A bal oldali gomb a függôleges éleket újra függôlegessé teszi.

- A jobb oldali gomb a szabvány oldalnézetet adja, az aktuálisazimutot állandóan tartva.

Mozgatás vezérlôkA körséta mozgatások kulcsképének pontos beállításáhozhasználja a paletta jobb felsô részén található kis kiugró menüt.

Ha egy kamera sincs, vagy több kamera is ki van jelölve azalaprajzon, akkor a következô menüt kapja:

Ennek az egy parancsnak a kiválasztása olyan kamerát helyez azalaprajzra, amely ráillik a 3D-s ablakbeli jelenlegi nézôpontjára.Ha már vannak az alaprajzon olyan kamerái, melyek egymozgatás útvonalat definiálnak, akkor az új kamera az aktívkamera mögé kerül, melyet annak látószöge jelöl az alaprajzon.

Ha csak egy kamera van kijelölve, akkor a következô menütkapja:

103



- Menj az elôzôre: visszamegy egy kulcsképnyit a mozgatásútvonalon, és kiválasztja a terv megfelelô kameráját.

- Menj a következôre: elôremegy egy kulcsképnyit amozgatás útvonalon, és kiválasztja a terv megfelelôkameráját.

- Módosítsd a kijelölteket: használja ezt, ha a 3D-s ablakbanmegváltoztatta a nézetet. Felfrissíti a kijelölt kamerát, hogy azráilljen az aktuális nézetre.

- Állítsd vissza a nézetet a kijelöltre: az összes kézzelvégzett változtatást félredobja, és a kijelölt kamera által látott3D-s modellt mutatja.

- Szúrj be egy kamerát a kijelölt után: azontúl hogybeszúrja az új kamerát, ki is jelöli azt a terven.

Az axonometrikus nézetekben a következô menüt kapja:

- Tárolt nézetek: ugyanazt a párbeszédet kezdi meg, amely aNézôpont beállítás párbeszédablakból is hozzáférhetô.

- Nézet tárolása: elmenti az aktuális axonometrikus nézetet atárolt nézetek listájában.

104



105

4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök


4.fejezetArchiCAD eszközökEz a fejezet az Ar chiCAD Eszköztár általános leírását és az egyes eszközökhasználatát, beállításait és a szerkesztési eljárásait tartalmazza. A rajzolás ésa rajz szerkesztésének magyarázatát, ahol lehetséges, hasznos tanácsokkal ésfelhasználói trükkökkel is kiegészítettük.

EszköztárAz ArchiCAD Eszköztárában számos kifinomult építészeti eszköztalálható, melyek nélkülözhetetlenek a tervezés fázisaiban.Némelyek hasonlatosak a mûszaki rajz készítése soránmegszokott eszközökhöz, mások messze túlmutatnak a kézimunkavégzés lehetôségein. Ha megszokja az ArchiCADeszköztárát, az eszközök rajzi és építészeti gyakorlatánaktermészetes kiegészítôivé válnak. A beállításaik nagyrészthasonlóak, ezért bemutatásukkal csak egyszer foglalkozunk, mígrészletes magyarázatukra a késôbbiekben hivatkozunk.

Az Eszköztár alapbeállítási formájában az egymással kapcsolatbanlévô eszközök egy ikon alá rendezôdnek, és az ilyen ikonfelnyitásával megjelennek a meghatározott eszközök. Az összeseszköz egyidejû megjelenítéséhez válassza az Ablak menü Úszópaletták/Paletta forma… parancsát, és jelölje ki a bôvítettmódosítót.

EszközcsoportokAz Eszközök funkcionális csoportokba rendezettek.

Nyíl, Területkijelölô téglalap - Az elsô két eszköz szerkezetielemek kiválasztására és kezelésére szolgál.

106



Fal, Oszlop, Ablak/Ajtó, Tárgy/Lámpa, Födém, Tetô, Terep -A következô eszközsor egyesíti a 2D-s vázlatolás és a 3D-smodellezés képességeit. Az ezekkel az eszközökkel létrehozottelemek az Alaprajzon 2D-s szerkezeti elemként, míg a 3D-sablakban tömör épület összetevôként jelennek meg. Szövegesleírásuk és összetevôik az Összetevô vagy Elem listában szerepel.

Méretezési egység/Ívméretezés/Szintméretezés/Magasságméretezés/Szögméretezés, Szöveg/Címke, Helyiség- Ezek a méretezô és címkézô eszközök teszik lehetôvé aszerkezeti elemek különbözô szöveges információinakelhelyezését az Alaprajzon, a Metszet/Homlokzaton és a Helyiséglistába.

Kitöltés, Vonal/Ív/Kör/Ellipszis/Görbe, Pont - Az ezekkel avázlatkészítô eszközökkel készített elemek csak 2D-s nézetbenláthatók. Rajzi segédeszközként, referencia pontként vagysablonként használhatók komplexebb 3D-s elemeklétrehozásához.

Metszet/Homlokzat és Kamera/VR - Ez a két eszköz teszilehetôvé a homlokzatok és metszetek, a párhuzamos ésperspektikus nézetek, a benapozási tanulmányok, a körsétaútvonalak és a VR kamera állások megadását az Alaprajzon.

Egy hatodik eszközcsoport megjelenhet az eszköztárban, külsôcégek által fejlesztett Könyvtári elem szerkesztô programokhasználatakor. Ezen programok ikonjai akkor jelennek meg, hatelepített ilyen programot a gépére.

Eszköz elérhetôségAttól függôen, hogy melyik ablak aktív, elérhetô mindegyikeszköz, néhány vagy egy sem:

- az Alaprajzon munka közben minden eszköz elérhetô;

- a Metszet/Homlokzat ablakban a Magasságméretezés,Helyiség, Metszet/Homlokzat és Kamera eszközök szürkék. Aszerkesztô eszközök csak az elemek kiválasztására ésszerkesztésére használhatók, de újak létrehozására nem;

- a Könyvtári elem 2D jelkép ablakban csak a kiválasztás és a2D-s rajzoló eszközök (beleértve a Szöveg eszközt is)elérhetôek;

- a 3D-s ablak használata közben csak a kiválasztás és a 3D-sszerkesztô eszközök elérhetôek;

- a Terület lista ablak vagy egy Modellfotók ablakmegtekintésekor a Terület kijelölô az egyetlen hozzáférhetô

107



eszköz az ablak másolandó részeinek kiválasztására. AzEszköztár mindig rejtett, amikor ezek közül bármelyik ablaknyitva van.

Az eszközök kiválasztásaAz Eszközöket több módon is kiválaszthatjuk:

- Kattintsunk valamely eszköz ikonjára az Eszköztárban.

- A billentyûzet Fel-Le Nyíl billentyûinek segítségévelmozoghatunk az Eszköztár ikonjai között.

- A Jobbra nyíl billentyû megnyomásával válthatunk az éppenhasznált eszköz és a Nyíl eszköz között. Ez akkor hasznos,ha újonnan létrehozott elemeket gyorsan akarunk mozgatni,megnyújtani ill. a rajzra visszatérni.

- A MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT billentyû (Windows)nyomvatartása mellett kattintsunk egy meglévô szerkezetielemre, hogy az ôt létrehozó eszközt kiválasszuk. Ezzel amûvelettel egyben fel is vesszük az elem paramétereit (lásda Paraméter átadás részt késôbb ebben a fejezetben).

Eszköz Beállítások és párbeszédablakokMinden eszközhöz beállítások egy csoportja tartozik, melyekmeghatározzák az általa létrehozandó elem megjelenítését ésparamétereit. Ezek a beállítások az eszközökre jellemzôpárbeszédablakokban adhatók meg és módosíthatók. Az Eszközbeállítás párbeszédablakok közül néhány részben a felhasználóáltal megadott jellemzô típus szerint változik, míg a többinekegyszerûbb a felépítése. A kétféle párbeszédablak számosfunkcióban megegyezik.

108



A párbeszédablakokban a következô mûveletek végezhetôk:

- A késôbbiekben megrajzolandó elemek alapbeállításainakmegadása (amennyiben a párbeszédablak kinyitásakor semmisem volt kiválasztva); vagy

- Már létezô elemek beállításainak megváltoztatása,amennyiben azok ki voltak választva a párbeszédablakmegnyitásakor.

Párbeszédablakok kinyitásaAz Eszköz Beállítások párbeszédablakot több módon iskinyithatjuk:

- Duplán kattintsunk az eszköz ikonjára;

- Nyomjuk le a Bal Nyíl billentyût a billentyûzeten;

- Válasszuk ki a menübôl a Szerk/Eszköz beállítás parancsot,mikor a kívánt eszköz ikonja aktív.

- Kattintson az Infótáblán a megfelelô elemre;

- Kattintson egy elemre, miközben nyomva tartja a CONTROLbillentyût (Macintosh), vagy használja az egérgombot(Windows), majd a menübôl válassza az Eszköz beállításparancsot.

Az Eszköz beállítások alapértékeiEgy eszköz kiválasztásával mindig olyan elemeket rajzolunk,melyek paraméterei az adott eszköz alapbeállítását veszik fel. AzArchiCAD elindításakor ezeket az alapbeállításokat tölti be aprogram.

Egy eszköz alapbeállítását az Eszköz beállítás párbeszédablakkinyitásával tudjuk megnézni, amennyiben éppen semmi sincskiválasztva. Ha az alapbeállítást látjuk, a párbeszédablak jobbfelsô sarkában az ,,Alapérték” szócska jelenik meg. Hamegváltoztatjuk egy eszköz alapbeállítását, a vele késôbbiekbenrajzolt elemek mindegyike az új jellemzôket veszi fel.

A beállításokat a terv mindig menti, így a terv legközelebbikinyitásakor a legutóbb használt értékek és beállítások maradnakérvényben, s munkánkat ugyanabban a környezetbenfolytathatjuk, ahol abbahagytuk.

Ezenkívül az ArchiCAD-bôl való kilépéssel minden beállításmentésre kerül az ún. Beállítások file-ba, ezért a legközelebbi

109



programindításkor, még ha nem meglévô tervet nyitunk is ki, azúj munkafelületen akkor is a legutóbb használt beállításoklesznek az alapértékek.

Megjegyzés: Az ArchiCAD telepítés utáni bekapcsolásakorvagy a Beállítások file hiányakor a párbeszédablakok a gyáribeállítás értékeit veszik fel. Késôbbiekben a gyári beállításhozvaló visszatérés a MÓDOSÍTÓ (Macintosh), illetve az ALTbillentyû (Windows) nyomva tartása mellett a File/Teljesenúj parancs kiválasztásával történhet.

Meglévô elemek beállításaiMeglévô elemek beállításának ellenôrzését és módosítását azelem kiválasztásával, majd az adott eszköz párbeszédablakánakkinyitásával végezhetjük el.

Az Eszköz beállítás párbeszédablak módosításának hatása azéppen kijelölt elemek számától függ:

- Amennyiben semmi sincs kiválasztva, az aktuálisalapértelmezés jelennek meg, és az ,,Alapérték” szócskalátható a párbeszédablak jobb felsô sarkában. Az értékekmódosításával az adott eszköz alapbeállítását tudjukmegváltoztatni.

- Ha egy elemet jelölt ki, a változások csak arra az egy elemrevonatkoznak, és az alapbeállítás nem változik.

- Amennyiben több elemet jelölt ki, a következô szabályokérvényesek:

1) A kiválasztott elemek száma megjelenik a párbeszédablakjobb felsô sarkában.

2) A változások csak azokra a kiválasztott elemekre lesznekérvényesek, amelyek a bekapcsolt eszközzel készültek. Ezazt jelenti, hogy egy vonal tollszíne például nem módosíthatóa Födém Beállítások párbeszédablakból.

Megjegyzés: A különbözô típusú elemekhez hozzárendeltfólia és tollszín egyetlen lépésben megváltoztatható egymegfelelô párbeszédablakban. Lásd 5. fejezet, Szerk menü,Kijelöltek módosítása… parancs.

3) Amennyiben a kiválasztott elemek nem egyformák, alegutoljára kijelölt elem beállítása jelenik meg.

Megjegyzés: A Nyíl eszközzel rajzolt kijelölô négyzetsegítségével megtekintheti egy elem beállításait úgy, hogymegszünteti annak kijelölését, majd újra kiválasztja azt,mielôtt kinyitja a beállítás párbeszédablakot.

110



4) Csak a megváltoztatott beállítások lesznek érvényesek akiválasztott elemekre, tehát külön ki kell jelölni ésmegváltoztatni a kiválasztott elemek bármelyikébenmódosítandó jellemzô mindegyikét, még ha a Beállításokpárbeszédablakban a helyes érték jelenik is meg. Ez néha aztis jelentheti, hogy ki kell jelölnie és újra beírni a számokat,vagy másik kitöltésmintát választani és visszaváltani azeredetire, hogy az minden kiválasztott elemnél módosuljon.

Kiválasztott elemek Beállítások párbeszédablakon keresztültörténô módosításával nem változik az adott eszközalapbeállítása. A kiválasztott elemek kijelölésénekmegszüntetésével a kinyitott párbeszédablakban láthatjuk, hogyaz alapbeállítás nem változott.

A kijelölt elem(ek) mind az Alaprajzon, mind a 3D-s ablakban,mind késôbbi anyaglistákban megváltoznak.

Paraméter átadásHa egy meglévô elem jellemzôit szeretnénk alapértelmezésszerinti értéknek beírni, nem kell minden értéket egyenkéntmegadni. Az ArchiCAD lehetôséget nyújt arra, hogy egy meglévôelem beállított jellemzôit két gombnyomással átvigyük egy másikelemre. Így lehetôvé válik egyrészt a Beállítások párbeszédablakalapértelmezésének megváltoztatása, másrészt meglévô elemekparamétereinek módosítása az eszköz kiválasztása és apárbeszédablakok kinyitása nélkül.

Egy meglévô elem beállításainak átvétele:

Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy ALT (Windows)billentyût a billentyûzeten, és ugyanakkor kattintsunk egy elemre.Ezzel a mûvelettel az elem paraméterei az adott eszközalapbeállításává válnak. (Ellenôrzésképpen kinyithatjuk apárbeszédablakot.)

A Beállítások átvételekor az eszköz ikonja válik aktívvá. Akövetkezô kattintással már rajzolhatunk is az elôbb rákattintottelem jellemzôivel.

Az ArchiCAD-nek ez a tulajdonsága lényegesen meggyorsítja atervezést, ahogy a tervezés elôrehaladása során egyre több elemkerül föl a munkalapra. A párbeszédablakok ismételt kinyitása ésa kívánt jellemzôk újbóli beállítása helyett maga a terv válikelôparaméterezett grafikus könyvtárrá, amelynek jellemzôitegyetlen mûvelettel átadhatjuk az új elemeknek.

Egy létezô elem paramétereinek átállítása a párbeszédablakbanmegadottra:

111



Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ és ALMA (Macintosh), vagy az ALT ésCTRL billentyûket (Windows) egyszerre, és ugyanakkorkattintsunk egy elemre. Ez a mûvelet a bekapcsolt eszközalapbeállítását adja át annak az elemnek, melyre rákattintottunk.

Megjegyzés: Fedésben lévô különbözô típusú elemekrekattintásnál az Infótáblán ellenôrizheti, hogy melyik elemetválasztotta ki.

Szövegmezôk és számmezôkEzekben a mezôkben megjelenô értékek módosítását vagy újértékek begépelését az egér és a billentyûzet segítségéveltehetjük meg. Az ArchiCAD beépített hibaellenôrzôvelrendelkezik, ami megakadályozza a helytelen értékek beütését.Hibás adat begépelésekor (pl. negatív falmagasság) a rendszerhangjelzést ad, ha megpróbálunk a mezôbôl kilépni.

Összekapcsolt értékek esetén, (pl. az ablak szemöldök magasságaés a parapet magassága, vagy a tárgy bemutató képe), a programa begépelteknek megfelelôen újraszámolja a szükséges adatokat.Ez a frissítés a módosítás után kb. egy másodperccel, a Jó gombmegnyomásakor vagy a mezôbôl való kilépéskor történik meg.

A mezôk egérrel való részleges vagy teljes kiválasztásán kívül azegymást követô mezôk gyors módosítására használhatjuk a TABbillentyût is.

A Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld parancsok szinténhasználhatók a párbeszédablakokban.

Az eszköz beállítások közös elemeiA különbözô eszközök Beállítások párbeszédablakainak sokközös funkciója van.

Ezeket a funkciókat itt együtt tárgyaljuk. Az egyes eszközöknekszentelt részekben már csak a különbségekrôl és az egyeseszközökre jellemzô beállításokról lesz szó.

112



A nagy számú beállítással rendelkezô eszközöknek olyanpárbeszédablakaik vannak, melyek tartalma a kiválasztottjellemzô típus szerint változik (Paraméterek, Alaprajz, Modell,Listázás).

Általános programvezérlôk és jellemzôkAz általános Eszköz beállítás programvezérlôk mindigmegjelennek ezekben a párbeszédablakokban, még azokban ismelyek tartalma a kiválasztott jellemzôk típus a szerint változik.Ezek tartalmazzák a geometriai adatokat, a magasság értékeket, aKönyvtári elem típusú elemek bemutatóját, a fólia hozzárendeléstés a Jó és Mégsem gombokat a módosítások jóváhagyására vagyérvénytelenítésére.

Függôleges szintmezôkA szintmezôk segítségével az egyes elemek függôlegeselhelyezkedését határozhatjuk meg.

A Szintek beállításai meghatároznak egy vagy több függôlegesalapvonalat a szerkezeti elemek számára. A Szintmezôkmeghatározzák a szerkezeti elemek függôleges elhelyezését azéppen aktív szinthez, a Terv 0,00-hoz vagy egy másik elemhezképest.

A kiválasztott Gravitáció ikon fogja meghatározni, hogy azelkészítendô szerkezeti elem a beállított függôleges helyzeteszerint vagy egy meglévô elem síkjához viszonyítva leszelhelyezve.

Az „E szintrôl: n” és a „Terv 0,00-hoz” mezôk egymáshozkapcsoltak: ha megváltoztatja az egyiket, a másik automatikusanigazodik hozzá.

Lásd még…A szinteket az 5. fejezetben (Lehetôség menü), és a Gravitációt a2. fejezetben (Vezérlôpult).

113



GravitációA Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák elhelyezhetôk az éppenhasznált szint zéró szintjéhez, a fölöttük lévô födémhez vagytetôhöz viszonyítva.

Lásd még…A Gravitáció jellemzôinek leírását a Koordináták tárgyalásánál a3. Fejezetben.

Szerkesztési eljárásokA legtöbb eszköznek vannak szerkesztési eljárásai vagy típusai,melyek kiválaszthatók az Infótáblából vagy a saját Beállításokpárbeszédablakukból. Lásd az eszközök egyenkénti tárgyalásánála rájuk jellemzô eljárásokat.

Bemutató területA Könyvtári elemek elemei (Ajtók, Ablakok, Tárgyak, Lámpák ésHelyiségek) megtekinthetôek saját párbeszédablakuk általánosvezérlô részében.

A párbeszédablak jobb kéz felé esô oldalán a Bemutató területenmegjelenik a 2D jelkép, a rejtett vonal oldalnézet vagyaxonometria, a 3D nézet színezett axonometria, az elôremeghatározott bemutató képet vagy a kiválasztott vagy beállítottKönyvtári elem megjegyzéseit. Ha egynél több Könyvtári elemetválasztottunk ki, csak az utolsóként kiválasztott jelenik meg.

Jobbra a Bemutató terület mellett egy vagy két gomb lehetôvéteszi a 2D jelkép és a 3D nézet átbillentését, az alsó gomb pediga Bemutató kiugró menüjét nyitja.

Használja a Bemutató kiugró menüjét a jelkép, a 3D nézet, abemutató kép vagy a megjegyzések megjelenítéséhez.

114



Lásd még…Információ arról, hogyan rendelhetô egy bemutató kép vagy egymegjegyzés egy Könyvtári elemhez, az ArchiCAD Könyvtárszakaszban találhatók a 6. fejezetben.

Körvonalak más szintekenA Tárgyak, Lámpák, Födémek, Tetôk és Felülethálókmegjelenését más szinteken három kijelölô négyzet vezérli,lehetôvé téve a felsorolt elemek körvonalainak megjelenítését azAlaprajz összes szintjén vagy a közvetlenül szomszédosszinteken.

Erre a célra vonaltípust választhat a Lehetôség/Beállítások/Távoli elemek… részben.

Ha a kijelölô négyzetek közül bármelyik aktív, akkor egy adottelem mindazokon a szinteken szerkeszthetô, ahol látszik, ésnemcsak a saját szintjén.

Ez a lehetôség beállítható és megszüntethetô egyedi elemeknél éseltehetô az alapbeállítások közé a késôbbiekre.

Fólia kiválasztás kiugró menüBármilyen elemet is rajzol az ArchiCAD-ben, az a meglévô fóliákegyikére fog kerülni. Az elemekhez hozzárendelhetô fóliák abalra látható kiugró menübôl választhatóak ki. A fóliák ábécé-rendben vannak felsorolva, a lista elsô elemének kivételével,melyet „ArchiCAD fóliá”-nak hívnak.

A listában szereplô bármely fólia hozzárendelhetô egy elemhez. Eszabály alól kivételek az Ajtók és Ablakok, melyek mindigugyanarra a fóliára vannak elhelyezve, mint a Falak, amelyeknekrészei.

A látható fóliákat egy nyitott szem jelöli, a rejtetteket pedig egycsukott szem. A zár szimbólum a fólia neve elôtt azt mutatja,hogy az adott fólia zárolt-e módosításának megakadályozásavégett vagy sem.

115



A láthatatlan fóliák is kiválaszthatók. De hogyha egy láthatatlanfóliára próbál rajzolni, egy figyelmeztetés emlékezteti, hogy azadott eszköz alapbeállítás szerinti fóliája rejtett. Ekkor választhatjaaz alapbeállítás szerinti fólia megmutatását, vagy a rajzolásifolyamat teljes törlését vagy az elem számára egy új fóliaválasztását az adott eszköz Beállítások párbeszédablakában.

A zárolt fóliák nem hozzáférhetôek a szerkesztés számára. Ezekneve halványan szerepel a kiugró listában. Ha azt szeretné, hogyezek egyáltalán ne jelenjenek meg a listában, válassza aLehetôség/Beállítások/Egyebek parancsot, és jelöljebe amegfelelô négyzetet.

Lásd még…5. fejezet, Lehetôségek menü, Fóliák hierarchikus menü.

A Jó és a MégsemA Jó-ra kattintással elfogadjuk az elvégzett módosításokat. AMégsem gombra kattintáskor a párbeszédablakban eddigvégrehajtott minden módosítás elvész.

ParaméterekA könyvtári elem típusú eszköz beállítások párbeszédablakaimegegyeznek az elsô gombjukban, mely lehetôvé teszi aParaméterekhez jutást, amelyek meghatározzák az ilyen elemekáltalános megjelenését és viselkedését.

116



Lásd még…Az Ajtó/Ablak, Tárgy/Lámpa és Helyiség eszköz leírásokatkésôbb ebben a fejezetben, valamint az ArchiCAD Könyvtár részta 6. fejezetben.

Alaprajz és metszeti tulajdonságok

Tollszín paletta és mezôEz a vezérlô minden eszköznél elérhetô. A legtöbbnek két vagytöbb Tollszín palettára van szüksége összetevôi számára. A baloldalon beállíthatja numerikusan a tollszínt egy 99 db-ossorozatból; a jobb oldalra kattintva kinyithatja a jelenlegitollszínek palettáját.

A tollszín és a szám között a nagyságrendi tollvastagság látható.

A toll száma automatikusan átíródik, ahogy a kijelölô négyzetetmozgatjuk a palettán.

A paletta a tollszínekbôl álló 10x10-es táblázat, ezért a számokbólkönnyû a színeket meghatározni: a 23-as szín például a 3. sor 3.színe.

Megjegyzés: A 100-as toll a paletta jobb alsó sarkában csakkitöltés háttér tollként használható. Bármely más esetbenhalványan látszik.

Lásd még…5. fejezet, Lehetôségek menü, Tollak és színek… parancs.

Vonaltípus paletta és névEz a vezérlô a legtöbb eszköznél elérhetô. Néhányuknál többVonaltípus megadására is lehetôség van az összetevôk számára.

Szabvány beépített vonaltípusok a kiugró palettából határozhatókmeg. Létrehozhatók egyedi vonaltípusok is a Lehetôség/Vonaltípusok… paranccsal. További információkért lásd az 5.fejezetben talál.

117



Kitöltésminta paletta és névEz a vezérlô a Fal, Oszlop, Födém, Tetô, Felületháló, Kitöltés ésKönyvtári elem típusú eszközöknél használható. Ugyanúgymûködik, mint a Tollszín kiugró paletta.

A kitöltésminták ábécérendben vannak felsorolva, és a tollszínmódosítható számmezôjével ellentétben a minta neve nem írhatóát, hanem a kurzor palettán való mozgatásával automatikusanváltozik.

A különbözô eszközökhöz rendelt kitöltésminták listájakülönbözô.

A falak, födémek és tetôk esetében a kitöltésmintákon kívül apaletta az alsó sorban megjeleníti az elérhetô rétegesszerkezeteket is. Ezek a kitöltésmintákhoz hasonló módonválaszthatók ki.

A fal kitöltése az alaprajzon és a metszeten is látható. A födém ésa tetôsík kitöltése kizárólag metszett felületeken jelenik meg.

Megjegyzés: Mind a kitöltés színe, mind a kitöltés háttérszíne megváltoztatható a megfelelô tollszín mezôben.

Figyelmeztetés: További kitöltési lehetôségek találhatóak aBeállítások/Egyebek párbeszédablakban. A három kapcsoló(Minden kitöltés átlátszó, Használd a kitöltésekháttérszínét vagy Használd a rajz háttérszínét)bármelyikére kattintva egy globális beállítást választhat. Ezekmind befolyásolják a kitöltések háttérszínének megjelenését,ami segítheti az ArchiCAD korábbi verzióival készültalaprajzok beillesztését.

Lásd még...Munka a Metszet/Homlokzat ablakokban a 3. fejezetben, és aKitöltéstípusok… és Réteges szerkezetek… parancsok(Lehetôség menü) az 5. fejezetben.

Modell tulajdonságokA Modell tulajdonságok vezérlô jellemzô minden szerkezetieszközre. A lehetôségek nagyobb részét itt írjuk le, de csak egyeseszközökre jellemzô lehetôségek az eszközök egyenkéntileírásánál találhatóak.

Anyag kiugró menükEzek a panelek minden 3D-s eszköznél elérhetôek, melyek közülnémelyiknek, mint a Fal vagy Födém eszköznek különbözô

118



felületekhez különbözô paneljei vannak. A bal oldali képnekmegfelelôen a kívánt felülethez való anyag választásáhozkattintsunk a kívánt névre.

A lánc ikonra kattintva ugyanazt az anyagot adhatja meg azösszes mezôben.

A négyzetekben láthatók a felület színei, a 3D kitöltésekkel és azanyaghoz tartozó textúrával (ha van ilyen).

Az anyagok ábécérendben találhatók, az elsô tag, az ÁLTALÁNOSkivételével. Ha ezt a lehetôséget választja valamely felületnél,akkor az 3D-s képnél a felület azzal a tollszínnel lesz kitöltve,amelyet az elem széleinek rajzolásához választott is alkalmazásrakerül. Könyvtári elemekhez tartozhatnak egyéb anyag beállítások,amelyek a paraméterlistában vannak felsorolva.

Lásd még…5. fejezet, Lehetôség menü, Anyagok… parancs.

Vágás tetôvelHa valamely szerkezeti elemet (Falak, Födémek, Könyvtárielemek) Tetôvel vág el a Vágd le a tetôvel parancs segítségével,a párbeszédablaknak ebben a részében megjelenik egy gomb,amely lehetôséget ad a levágás hatástalanítására, és ezzel akiválasztott elemeket visszaállítja eredeti állapotukba.

Lásd még…A levágási folyamat leírása az 5. Fejezetben található, Vágd le atetôvel parancs (Szerk menü) alatt.

Listázási tulajdonságokA Listázási tulajdonságok oldal elérhetô minden szerkezetieszköznél, valamint a Kitöltés és Helyiség eszköznél, vagyisminden olyan elemnél, amely megjelenhet anyaglistában.

119



Lásd még…A Listák menü parancsokat az 5. fejezetben és a Listázásvégrehajtását a 6. fejezetben.

ID mezôEbben a mezôben megadhat egy azonosítót bármely elemre. Ezaz azonosító megjelenhet az anyaglistákban, és mentôdik is, haaz Alaprajz vagy annak egy része GDL leírásként elmentésrekerül.

A szöveg bármilyen karakterekbôl állhat, de hossza nemhaladhatja meg a 15 karaktert.

Ha a 15 karakterben bárhol szerepel egy szám is, a rajz egymásután létrehozott elemei hozzáadnak egyet ehhez a számhozminden új elemnél, feltéve, hogy az Automatikus ID növeléskijelölô négyzet be van kapcsolva a Lehetôség/Beállítások/Egyebek párbeszédablakban. Minden új elemnek egyedi ID-jelesz.

Elemek sokszorozása és duplázása esetén a másolat azonosítójamegegyezik az eredetivel.

Új elemek betoldása esetén problémák merülhetnek fel azazonosítók körül, az ArchiCAD ugyanis nem ellenôrzi azesetleges ID egybeeséseket, ez a feladat a felhasználóra hárul.

Megjegyzés: Minden szerkezeti elemnek belsô ID-je van,amit a program automatikusan hoz létre és tárol a tervszerkesztése során. Ez az azonosító címkézéskor vagylistákon szintén megjeleníthetô.

120



JellemzôkA jellemzôk összetevôkbôl és leírásaikból állnak. Az ArchiCADprogram által használt elemek több különbözô típusúösszetevôbôl épülhetnek fel (pl.: téglák, szigetelô és habarcsrétegek) melyek kódja, neve, mennyisége és mértékegységelistázva van. A leírások további információkat tárolnak aszerkezeti elemekrôl, beleértve az építési folyamat idôtartamát, amunkaerô minôségét és az építési terület igényt.

Kétféleképpen lehet összetevôket és leírásokat szerkezetielemekhez rendelni: kritérium és hozzárendelés szerint.Hozzárendelhet változókat állapotok, úgymint kitöltések, tollszínés elemtípusok kombinációjához. Ehhez alkalmazza aKritérium-ot az elsô kapcsoló választásával.

Elôfordulhat, hogy arra van szüksége, hogy továbbimegjegyzéseket (pl. megerôsített erôsítés) rendeljen a kiválasztotttételekhez, vagy hogy egy olyan hozzárendelést hozzon létre,amely eltér a szabvány kritériumtól. Ezekben az esetekbenkattintson a Hozzárendelés szerint kapcsolóra.

Ha egy hozzárendelést egy kritériummal akar összefûzni, válasszaa harmadik kapcsolót: Kritérium és hozzárendelés szerint.

Ha egy hozzárendelést szeretne létrehozni, megkezdheti ennekmeghatározását közvetlenül ebbôl a párbeszédablakból aJellemzôk hozzárendelése gombra kattintással. A kritériumvagy hozzárendelés neve a gomb alatt fog megjelenni. Ezutáneltávolíthatja az elem jelenlegi hozzárendelését a Válaszd legombra kattintással.

Csak a Kritériumot választva a két gomb elhalványul.

Eszköz jellemzôk szerkesztéseA jellemzôk a fóliák, tollszínek, felületi anyagok, kitöltésmintákstb. teljes gyûjteménye, melyek elérhetôek a megfelelôeszközöknél. E jellemzôk beállításai szerkeszthetôk, és az Eszközbeállítások párbeszédablakban lévô listák és palettákmegmutatják az érvényes beállításokat.

Megjegyzés: Egy jellemzô megváltoztatása (pl. egy adotttollszámhoz rendelt szín módosítása) az összes ilyenjellemzôvel rendelkezô elemre hatással van, az EszközBeállításoktól eltérôen, ahol csak egy elem paramétereváltozik.

Ezt a tulajdonságot jól ki lehet használni, ha például mindenvonal színét vörösre szeretnénk változtatni. Ahelyett, hogy

121



egyenként választanánk ki minden egyes szintet végigjárva azösszes vonalat, majd a Vonal beállítás párbeszédablakbanmódosítanánk a toll számát, egyetlen lépésben megváltoztatjuk aTollszín Jellemzôket a Lehetôség/Tollak és színek parancspárbeszédablakában.

Megjegyzés: Az általános jellemzôk megváltoztatása, mintpéldául a tollszín módosítása, nem marad meg, ha egyiktervrôl egy másikra másolunk elemeket. Csoportmunkaesetén ügyelni kell erre.

Lásd még ...Az 5. fejezetben részletezett módon is elérhetô a fent említettáltalános jellemzô megváltoztatása a Lehetôség menün keresztül.

122



Nyíl eszközA Nyíl eszköz a következô feladatok elvégzésére használható:

- Szerkezeti elemek kiválasztása vagy a kiválasztásmegszüntetése.

- Szerkezeti elemek nyújtása vagy mozgatása.

Miután a Nyíl eszköz egyaránt alkalmas elemek kiválasztására ésmódosítására, így gyakran ez a leggyorsabb és legkönnyebb móda szerkesztésre.

A nyíl eszköz használata

Elemek kiválasztásaMozgassuk a Nyíl kurzort a szerkezeti elem szélének vagysarkának közelébe, és kattintsunk az egér gombbal. A kijelöltelem körül kulcspontok jelennek meg, jelezve az elemkiválasztott voltát.

Hasonlóképp kattinthatunk és kijelölô téglalapot húzhatunk akiválasztandó elemek köré.

123



Minden elem, amelynek akár csak egy kulcspontja is a kijelölôtéglalapon belülre esik, kiválasztásra kerül, és mindegyik körülmegjelennek a kijelölést jelzô pontok. Ily módon könnyedénjelölhetünk ki különbözô típusú elemeket, majd egyenkéntmegszüntethetjük azoknak a kijelölését, amelyeket nem akartunkkiválasztani.

Megjegyzés: A kijelölô téglalap által metszett falak, vonalakés ívek kijelölôdnek, ha a kijelölô téglalap metszireferenciavonalukat.

Ha több elem átfedi egymást, akkor a Pipa kurzorral valókattintással végigmehet az elemeken, egyenként sorban kijelölveôket. Az Infótábla információt nyújt az utoljára kijelölt elemrôl.

A 3D-s ablakban elemeket kiválaszthat egyszerûen a felületükrekattintással is. Lásd még a 3D-s ablakban való munkát a 3.fejezetben.

Elemek kiválasztásának megszüntetéseEgy vagy több elem kiválasztásának megszüntetéséhez a Nyíleszközzel kattintsunk a kívánt elemre, vagy húzzunk kijelölôtéglalapot köréjük a SHIFT billentyû lenyomása mellett. Ilymódon egyenként vagy csoportosan is megszüntethetjük azelem(ek) kijelölését.

Amennyiben minden kiválasztást egyszerre meg akarunkszüntetni, kattintsunk bármelyik eszközzel (lehet a Nyíllal is) azArchiCAD munkafelület tetszés szerinti üres részére.

Elemek nyújtása és zsugorításaEgy Vonal vagy Fal kiválasztása után kattintsunk a Nyíl kurzorralaz elem végpontjára ill. a referenciavonal végére. A kurzormozgatásával a Fal vagy Vonal nyúlik illetve zsugorodik.

1) Kattintsunk a Fal végpontjára.

124



2) Nyújtsuk meg a Falat, és vigyük a végpontját más helyre akurzor mozgatásával.

3) A Fal megnyúlik és elfordul úgy, hogy végpontja az új helyrekerül.

Megjegyzés: Egyszerre több kiválasztott Fal vagy Vonal isnyújtható, amennyiben közös végpontjaikra kattintunk és akurzort odébb húzzuk.

Tárgyak és lámpák megnyújtása kulcspontjaik megragadásával éselmozdításával történhet.

Egy tárgy megnyújtásához elôször jelölje ki azt, majd az egérrelragadja meg egy kulcspontját, és grafikusan módosítsa alakját ésméretét. Ez a mûvelet csak akkor lehetséges, ha a csomópontokatmegfelelôen definiálta, azaz ha a kulcspontok közötti vetítésitávolság megegyezik a tárgy névleges méretével.

Lásd még…3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.

Elemek mozgatásaEgy elem mozgatásához kattintsunk a kijelölt elem szélére vagykulcspontjára és, mozgassuk odébb a kurzort. Az elem a kurzorelmozdulása által meghatározott vektor szerint eltolódik.

Több elem egyidejû kiválasztásával is mûködik ez a funkció,ilyenkor az összes elem ugyanazzal a vektorral tolódik el.

125



Lásd még…3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.

Nyíl billentyûA Jobb Nyíl billentyû lenyomása vált a legutóbb használt eszközés a Nyíl eszköz között, meggyorsítva a szerkesztés és a rajzolásközötti váltást.

Területkijelölô eszközA Területkijelölô eszköz szerkesztési és megjelenítési célokraalkalmas területek létrehozására használható. Alkalmazási területemegegyezik a nyíl eszközével, és különösen hasznos ArchiCADelemcsoportok kijelölésére és mozgatására.

Szerkesztési módokA Terven végzett munka közben a Területkijelölô eszköz két, azInfótáblán elérhetô szerkesztési móddal rendelkezik.

A Vékony területkiválasztó szerkesztési mód elemekkijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldásátteszi lehetôvé az aktuális szinten.

A Vastag Területkiválasztó szerkesztési mód elemekkijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldásátteszi lehetôvé a terv összes szintjén.

Megjegyzés: Ezek a módok nem használhatók, amikor a 3D-s ablak van elöl, mivel ilyenkor a kijelölés szabja meg afizikai korlátokat.

Területkijelölô téglalap rajzolásaA területkijelölô eszközzel történô kiválasztás és szerkesztés elsôlépéseként meg kell határozni egy négyzetes vagy sokszögûkiválasztási területet az alábbi geometriai módok közül választva.

126



Valamennyi szerkesztési segédlet elérhetô, beleértve a numerikusadatbevitelt és vezérlôgombokat is.

Ha figyelmetlenül kezdi meg a kijelölt terület rajzolását egy rosszponton, akkor vagy fejezze be és kezdje újra, vagy kattintson aMégsem gombra és rajzolja újra a területet.

- Ha egy kulcspontra vagy egy élre kattint a kijelölt területenbelül, akkor a kurzor a Pipa vagy a Mercedes alakot fogjafelvenni. Ha ekkor mozgatja a kurzort, a kijelölt terület és abenne foglalt valamennyi kulcspont és él elmozdul veleegyütt (lásd késôbb a Területkijelölô mesterfogásokat).

- Ha a kijelölt területen belülre kattint kulcspont és él érintésenélkül, a kurzor szigony ( ) alakot ölt. Ez esetben a kurzormozgatásával csak a kijelölt terület mozdul valamennyi,benne foglalt elemet változatlanul hagyva.

Geometriai módokA területkijelölô ikonoknak háromféle formája létezik, melyek azInfótáblán találhatók meg. Ezeket az Alaprajz vagy egy Metszet/Homlokzat ablakban használhatjuk.

A Sokszög eljárás tetszôleges számú ponttal rendelkezôkiválasztási területet határoz meg. A kontúrvonalak tetszôlegesenrajzolhatók. Az egyik vonal befejezésével egyidejûleg kezdôdikaz új rajzolása. A Sokszög formájú területkijelölô vagy az utolsóvégpontra történô dupla kattintással zárható be, vagy aVezérlôpulton a Jó-ra való kattintással, vagy az utolsóvégpontnak az elsôre húzásával és a megjelenô kalapácskurzorral való kattintással. A kiválasztott terület megrajzolása utánszaggatott kontúrvonal fog megjelenni.

127



A Téglalap mód olyan területkijelölô négyszöget határoz meg,amely az alapháló vonalait követi. Az elsô kattintás után agumivonal téglalap követni fogja a kurzort láthatóvá téve akiválasztási területet. Az átlósan szemben lévô sarokra kattintva akiválasztási téglalap szaggatott kontúrvonallal fog megjelenni.

Az Elforgatott téglalap mód egy tetszôleges szögû területkijelölôtéglalapot határoz meg. Ennek a módnak a használatakorelsôként két kattintással rajzolja meg a téglalap egyik élét, majdegy újabb kattintással a merôleges oldalak hosszúságát határozzameg. A területkijelölô téglalap szaggatott kontúrvonallal fogmegjelenni.

Csak a 3D-s ablakban van a Terület kijelölô eszköznek négygeometriai módja. Az elsô három a Sokszög, a Téglalap és azElforgatott téglalap módok kiterjesztései. Elôször a kijelölt területalapja van meghatározva ugyanazokkal a lépésekkel, mint azAlaprajzon, majd a kiválasztott tér magasságát kell megadni.Segítségül a koordináta-tengelyek folyamatosan jelen vannak aképernyôn.

A negyedik geometriai mód lehetôvé teszi egy 2D-s területkijelölô rajzolását annak érdekében, hogy a 3D-s ablakbólelemeket lehessen másolni/vinni képek formájában.

128



Lásd még…3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben, és a Másold/Tolddbe a Szerk menüben leírását az 5. fejezetben.

A kiválasztás feltételeiEgy kijelölt területen belüli kiválasztásnak különbözô kritériumaivannak attól függôen, hogy mit szándékozik tenni a kiválasztottelemekkel és melyik ablakban dolgozik.

Az Alaprajz ablakban:

- Ha kivágni, másolni, törölni, mozgatni, tükrözni, forgatnivagy kettôzni kíván, az elemeknek legalább egy kulcspontjaa területkijelölô területen belül kell lennie. A szerkesztésimûveletek a teljes elemre vonatkoznak.

- Ha nyújtani vagy zsugorítani kívánja az elemeket, aterületkijelölônek az egyenes, sokszögû vagy íves elemeknekcsupán azon pontjait kell tartalmaznia, amelyeket mozgatnikíván. Ha az elem összes pontja a területkijelölôn belültalálható, nyújtás helyett áthelyezi a program az elemet. Arészleteket és a példát lásd alább.

- Ha 3D-ben akar megnézni elemeket, egy elem bármely része,amely a kijelölt terület belsejébe esik, benne lesz (vagykizáródik) a 3D-s nézetben, még ha az elemnek ezen arészén nincs is kiválasztási kulcspont vagy csomópont. (Lásdmég a Vetítendô elemek parancsot a Látvány menüben az5. fejezetben.)

Megjegyzés: Ha konkáv területhatárt választott a Sokszögmóddal, a kijelölt sokszög egy konvex alakzatként fogmegjelenni a 3D nézetben.

- Ha egy meghatározott területre korlátozódó egyedikiválasztást szeretne végrehajtani a Válaszd ki mind… vagya Feltételes kiválasztás… parancsokkal, akkor azok azelemek választódnak ki, melyeknek legalább egykulcspontjuk van a kijelölt területen belül.

A Metszet/Homlokzat ablakban:

- Ha kivágni vagy másolni kíván, a kiválasztáshoz az elemeklegalább egy kulcspontjának a kijelölt területen belül kelllennie. A szerkesztési mûveletek az egész elemre hatnak, dea szerkezeti elemek esetében csak a 2D rajz elemmészétbontott másolat fog valóban átmásolódni.

- Ha mozgatni vagy nyújtani/zsugorítani akar elemeket, akijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon, de csak a

129



2D vázlat elemekre lesz hatással. Lásd a részleteket a Munkaa Metszet/Homlokzat részben a 3. fejezetben.

- Ha egyedi kiválasztást óhajt elvégezni, a kijelölôt ugyanúgylehet használni, mint az Alaprajzon.

A 3D-s ablakban:

- Ha egyedi kiválasztást kíván végrehajtani, a kiterjesztett 3D-skijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon. A 3D-skijelölônek ez az egyetlen funkciója.

- Ha felvételt szeretne készíteni a 3D-s rajzról, a 2D-skijelölôvel hozhat létre képkivágást, melyet eltárolhat.

Kiválasztás megszüntetéseMegszûnik a kiválasztás, amikor új kijelölô téglalapot kezd vagyduplán kattint a munkalapon a kijelölt területen kívül a választottTerületkijelölô eszközzel.

Amikor egy másik eszközt választ, a kijelölt terület megmaradazért, hogy a legutoljára kiválasztott terület megôrzôdjön továbbihasználatra.

Amikor törli a téglalapot, az érintett elemek kiválasztásamegszûnik.

Területkijelölô eszköz mesterfogásokAz alprajzon a Területkijelölô eszköz segítségével file szerkesztésthajthat végre. A 3D-s ablakban a Területkijelölôvel elvégezhetôszerkesztési mûveletek a kiválasztásra és a másolásra (a 2D-sTerületkijelölô módszerrel) korlátozódnak.

Sokszögek nyújtása/zsugorítása eseténHa sokszögû elemek (Födémek, Tetôk, Kitöltések, Lyukak,Felülethálók, Helyiségek) kulcspontjai egy kijelölt területbelsejében vannak, elmozdíthatók Szerk/Nyújtsd paranccsalegy, a nyújtás alappontja és a nyújtás végpontja általmeghatározott vektornyira lévô új helyre.

130



Nyújtani a Nyújtsd parancs nélkül is lehet egy elem olyankulcspontjára kattintva, mely a kijelölt területen belülre esik.

Ha a sokszög valamennyi kulcspontja a területkijelölôn belültalálható, a nyújtás hatása megegyezik a mozgatáséval.

Ha egy elem egyetlen pontja sem esik a területkijelölôn belülre, anyújtásnak nem lesz hatása.

Nyújtás/zsugorítás más típusú elemek eseténOszlopok, tárgyak és lámpák nem nyújthatók aterületkijelölôvel. Ha bármely pontjuk a területkijelölôn belülreesik, a területkijelölô áthelyezésekor elmozdulnak.

Falak, ívek, vonalak és görbék szintén nyújthatók aterületkijelölôvel. A területkijelölôn belül esô valamennyicsomópont új helyre kerül, míg az azon kívül esôk megtartjákeredeti helyzetüket.

Ívek és íves falak területkijelölôvel történô nyújtásakor középontiszögeik (azaz az ív/húr arányuk) változatlanok maradnak.

A területkijelölôvel történô nyújtás kamerák esetén nemmûködik.

131



Más szerkesztési parancsok használata aterületkijelölôn belülA Vágd szét és Rendezd hozzá parancs kivételével valamennyiSzerk menüparancs használható a kijelölt területen belül.

- Sokszögû elemek, oszlopok, tárgyak, görbék és ábrákesetében legalább egy pontjuknak a területkijelölôn belül kelllennie.

- Falak, ívek és vonalak akkor szerkeszthetôk, ha valamelyrészük a területkijelölôn belülre esik.

Alaprajzra másolás 3D-s és Homlokzati nézetbôlA területkijelölô eszközt használhatja egy 3D ablak, a Metszet/Homlokzat ablak vagy a Fénykép ablak egy részleténekmásolására. Ez lehetôvé teszi például homlokzatok beszúrását azalaprajzra.

1) Készítsük el a kívánt nézetet.

2) A Területkiválasztóval válasszuk ki az átmásolandó területet.

3) Válasszuk a Szerk/Másold parancsot a terület Tûtáblán/Vágólapon való elhelyezésére.

4) Menjünk át az Alaprajzra, és válasszuk a Szerk/Toldd beparancsot.

5) A Szigony kurzor segítségével helyezzük el a képet amegfelelô helyre az Alaprajzon.

6) Véglegesítsük a mûveletet a téglalapon kívülre kattintással.

- A Homlokzatok teljes nagyságú 2D-s elemként kerülnek azAlaprajzra.

- Képek részei képernyôfotókként kerülnek az Alaprajzra.

- A 3D-s ablak része vagy 2D-s elemként (teljes nagyságú vagyléptékhelyes), vagy egyesített képként kerül az Alaprajzraattól függôen, melyik módot választottuk a másolás során.

132



Lásd még…A Szerk/Másold és Szerk/Toldd be parancsokat az 5. fejezetben.

3D-s részletek a Területkijelölô eszközön belülA területkijelölô eszközt 3D modellek egyes részleteinekmegtekintésére is használhatja. A kívánt alaprajzi rész körékijelölô területet rajzolva kizárólag a kijelölt rész fog megjelenni a3D-s ablakban. Ez a mesterfogás alkalmazható az aktuális szintrevagy az összes szintre a szerkesztési módtól függôen.

Lásd még...Vetítendô elemek a Látvány menüben (5. fejezet).

Ábrák kezeléseAz ArchiCAD Ábrák kezelése funkciójával a program segítségévellétrehozott 2D-s elemeket (lásd fenn) vagy más forrásból áthozottfile-okat tudunk elhelyezni az Alaprajzi munkafelületen.

A 3D-s ablak tartalmának képernyôfotóként való betoldásakorvagy bitkép importálásakor az ábrát csak egy egységként lehet azalaprajzon elhelyezni.

Az ily módon elhelyezett ábra egy Területkiválasztóban jelenikmeg az eredeti méretben és helyen az Alaprajzon, hacsak nemrajzolunk a betoldás elôtt egy Területkiválasztó téglalapot.Ilyenkor a betoldott ábra a téglalap méretére torzul.

Az ábráknak csak a fóliabeállításait lehet módosítani az ábrakijelölésével és a Szerk/Ábra beállítás párbeszédablakkinyitásával.

133



Alapbeállításként minden ábra az Ábrák fóliára kerül.

Az ábra elhelyezése után további szerkesztésre is lehetôség van,akárcsak bármely más tárgy esetén, a Szerk menü parancsaisegítségével, mint a Vidd, Nyújtsd, Forgasd. Az ábrák a Nyíleszköz segítségével kereteiknél fogva egyenként, aTerületkiválasztó eszköz bekapcsolásával és a Szerk/Válaszdki az ábrákat paranccsal mind kiválaszthatók.

134



Fal eszközA fal az építészet alapvetô eleme, amelyet az ArchiCAD a Faleszköze segítségével hoz létre. Létrehozza:

- a fal körvonalát és kitöltését 2D-ben és

- egy tömör faltestet 3D-ben.

A falak különleges viszonyban állnak az ArchiCAD-benlétrehozott más elemekkel:

- Más falak: A falak között automatikusan létrejönnek L és Tcsatlakozások. Érintô falak között pedig függôleges élekalakulnak ki.

- Ajtók és ablakok: Ezek az elemek egyedül falban hozhatóklétre, elôállításukkor a fal részeivé válnak.

- Födémek: Átfedô fal és födém élek 3D-ben eltûnnek, ahomlokzatok simák lesznek Homlokzati és más 3D-snézeteken.

- Tetôk: A falakat tetôsíkokkal el lehet vágni.

- Oszlopok: Automatikus fal-oszlop csatlakozások, körbeölelôfalburkolat oszlopok körül.

Falak rajzolásaVan egy sor az ArchiCAD falakkal kapcsolatos jellemzô, melyekaz Infótáblán és a Fal beállítás párbeszédablakban találhatók.Mielôtt részletesen megvizsgálnánk ezeket a fal paramétereket,nézzük meg, hogyan kell a falakat rajzolni.

Fal geometriai módokTíz Geometriai mód található az Infótáblán egyszerû és speciálisfal alakzatok rajzolásához.

A felsô sorban levô ikonok egyenes falak rajzolását tesziklehetôvé.

Az Egyetlen fal geometriai mód egyszerre egy falelemet hozlétre, amelyet referenciavonalának megrajzolásával határozhatunkmeg.

A Fallánc geometriai mód egymáshoz kapcsolódó falelemekethoz létre, melyek referenciavonalai automatikusan egymáshozkapcsolódnak.

Az elsô falelem meghatározása megegyezik az egyetlen faléval,azzal a különbséggel, hogy a referenciavonal befejezésével

135



azonnal megadjuk a következô elem referenciavonalánakkezdôpontját.

Dupla kattintással (vagy a Vezérlôpult Mégsem gombjárakattintással) tudjuk befejezni a fallánc rajzolását.

A Téglalap fal geometriai mód téglalap négy oldalakéntegymáshoz kapcsolódó falakat hoz létre, amelyeket a téglalapegyik átlójának végpontjaival határozhatunk meg.

A Négyszög fal négy oldala mindig derékszögben illeszkedik amerôleges szerkesztôhálóhoz. Ezt nem befolyásolja a ferdítettszerkesztôháló használata.

Az Elforgatott négyszög fal geometriai mód az elôzômódhoz hasonló falelemeket hoz létre, azzal a különbséggel,hogy elôször a téglalap elforgatási vektorát határozzuk meg (lásdalább).

Az elforgatási vektor egyúttal a vele párhuzamos két fal hosszát ismeghatározza, bár a SHIFT billentyû nyomva tartásávalfeloldhatjuk a hosszmegadás kényszerét, így a program csak azelforgatás vektor irányát veszi figyelembe.

Megjegyzés: A Fallánc, Téglalap fal és Elforgatott téglalap falmódok több egymástól független elemet hoznak létre egylépésben. A fallánc vagy a téglalap fal befejezése utánmindegyik fal egyedileg szerkeszthetô. Viszont ha aFolyamatos csoportképzés tulajdonság aktív volt a falaklétrehozása közben, akkor azok automatikusan csoportosítvalesznek, és csak együtt szerkeszthetôk.

A második sor ikonjai ívelt falak rajzolását teszik lehetôvé. Anégy rendelkezésre álló mód úgy mûködik, mint a Körök/Ívekeszköz. Ennek teljes leírása a Felhasználói kézikönyv Körök/Ívekeszköz részben található.

136



Megjegyzés: Nem lehet 3D-ben falakat létrehozni Ívlánccalvagy Érintô szerkesztési móddal.

Az utolsó két ikon speciális fal szerkezetek megalkotását teszilehetôvé.

A Trapéz vagy Nem-párhuzamos mód segítségével olyan falakrajzolhatók, melyek vastagsága nem állandó. A fal két végénekvastagság értéke a Fal beállítás párbeszédablak megfelelômezôibe írható be.

Megjegyzés: Amikor réteges szerkezetet választ a trapézfalhoz, látni fogja, hogy csak a mag rétegek vastagságaváltozik a fal hossza mentén.

A Fal poligon módot akkor válassza, ha szabálytalan alakúfalakat kíván rajzolni. Ez a mód egyszerûen egy sokszögetváltoztat fallá, és megtölti azt az alapbeállítás szerinti kitöltéstípussal.

A sokszögû falakra vonatkozó megszorítások:

- nem helyezhetô beléjük sem Ajtó, sem Ablak;

- nem lehet réteges szerkezetük;

- legalább négy oldaluknak kell lenni, ami azt jelenti, hogy asokszögû falak szétvágása furcsa eredménnyel végzôdhet.

A referenciavonalA vonal rajzolását egy kattintással kezdhetjük el, ezek után akurzort egy gumivonal kíséri, melyet újabb kattintássalrögzíthetünk. Ez a gumivonal a falat szimbolizálja, segítve a falakpontos összekapcsolását és megtalálását a kurzor segítségével.

A faltest referenciavonalhoz viszonyított helyzetét afalszerkesztési módok segítségével határozhatjuk meg, amelyet afejezet végén tárgyalunk.

Ha a kurzort egy fal referenciavonala felett mozgatjuk, a kurzorMercédesz alakú lesz, jelezve, hogy megtalálta areferenciavonalat. A referenciavonal rajzolása közben a faltestvastagságát szaggatott vonal jelzi, amelybôl egyúttal a falreferenciavonalhoz viszonyított helyzetét is láthatjuk.

137



A referenciavonalak végpontjait a dokumentum maga tárolja, ésezért az helyben marad akkor is, ha a fal vastagságát,elhelyezkedését vagy irányát módosítjuk.

- A kurzor nem a fal egész felszínét, csak a referenciavonalátérzékeli.

- Ajtók és ablakok elhelyezése a sarokpontokon és areferenciavonalak mentén lehetséges.

- Egymáshoz csatlakozó referenciavonalak egymáshozcsatlakozó falakat hoznak létre.

- A fal átbillenthetô a referenciavonal egyik oldaláról a másikravagy eltolható a referenciavonalhoz képest, de areferenciavonal nem helyezhetô át, amíg a fal helyzeteváltozatlan.

Sokszögû falak és a referenciavonalAz ArchiCAD lehetôvé teszi a sokszögû falak referenciavonalánakújbóli megadását.

Amikor befejezte a sokszögû fal rajzolását, kapcsolja ki a Tisztametszôdések parancsot (Lehetôség menü), és ekkor azegymáshoz csatlakozó referenciavonalakat fog észlelni a falkerülete mentén.

Válassza a Fal eszközt és válassza ki a sokszögû falat. Kattintsonegy kulcspontra a referenciavonal valamelyik végén.

Megjelenik a „pet” paletta egy kiegészítô ikonnal a végén,lehetôvé téve a referenciavonal hosszának csökkentését. Demindig három szomszédos kulcspontra van szükség, még arövidebb referenciavonalak esetében is.

Falszerkesztési módokA Vezérlôpulton (lásd 3. fejezet, Vezérlôpult) megjelenôfalszerkesztési módok és a Fal beállítás párbeszédablakhatározzák meg a faltest helyzetét a referenciavonalhoz képest.

A program a fal referenciavonalát használja tiszta metszôdésekkialakításához, ill. mozgatáshoz vagy nyújtáshoz.

A falirány ikonok egyikének kiválasztása a referenciavonal és afaltest egymáshoz való helyzetének alapbeállítását módosítja vagya kiválasztott fal referenciavonalát helyezi át.

Megváltoztathatja több fal irányát referenciavonalaikkalegyetemben, ezeket kiválasztva és a szerkesztési módotváltoztatva az Infótáblán vagy a Fal beállítás párbeszédablakban.

138



Tipp: A fal rajzolása közben is megváltoztathatjuk areferenciavonal helyzetét a Vezérlôpulton, még mielôttletennénk egy kattintással a gumivonal második pontját.

A Fal beállítás párbeszédablakA Fal beállítás párbeszédablak teszi lehetôvé a kiválasztott falakparamétereinek megadását, ill. az alapértékek megállapítását ajövôbeni falakra. A párbeszédablak megjelenik, ha duplán kattinta Fal eszközre az Eszköztárban, vagy egyszer kattint rá azInfótáblán, vagy megnyomja a bal nyíl billentyût a Fal eszközkiválasztása után.

A párbeszédablak két részbôl áll. Jobbra vannak a rendelkezésreálló beállítások, melyek a fal geometriáját határozzák meg, ésmindig láthatók, amikor a párbeszédablak nyitva van. A baloldalihárom nagy gomb teszi lehetôvé a fal különbözôtulajdonságainak megadását.

A beállítások nagy része az összes vagy a legtöbb eszközreérvényes. E beállítások leírása ennek a fejezetnek Az eszközbeállítások közös elemei c. részében már megtörtént. Mostrészletesen már csak a különbségeket és a csak a falakra jellemzôbeállításokat tárgyaljuk.

Általános beállítások

MagasságA párbeszédablak jobboldali részén az elsô beállítás a fal aktuálismagassága.

A következô három mezô a fal alsó síkjának magasságát mutatjakülönbözô síkokhoz képest. Ezek a beállítások egymássalösszefüggnek, ellentmondó értékek beírása ezért nem lehetséges.

A falak jobban kapcsolódnak saját aktív szintjükhöz, mint azabszolút nulla szinthez, amely azt jelenti, hogyha megváltoztatjukegy emelet szintjét (lásd 5. fejezet Szintek rész), minden fal,amely azon a szinten volt, vele együtt magassági szintet vált, azaza falak ,,Terv 0.00-tól” mezôi automatikusan módosulnak.

A „Lenti elemtôl” mezô aktívvá válik, amikor a megfelelôGravitáció állapotot választja ki. A részleteket lásd késôbb.

Megjegyzés: Az Infótábla gyors elérést biztosít afalmagasságok abszolút értékeihez.

139



FalvastagságA fal vastagságának beállítására írjuk be a kívánt értéket amegfelelô szövegmezôbe. A szokásos billentyûrövidítésekethasználva másolhatunk, betoldhatunk és kivághatunk ebbôl amezôbôl.

A nem-párhuzamos falaknak két vastagsági mezôje van, a kezdetiés a végsô vastagsági értékek számára.

A vastagság nem szerkeszthetô, ha Réteges falat választottunk kia kitöltésminta kiugró palettáján. Ezeknek a falaknak a vastagságacsak egy külön erre szánt párbeszédablakban szerkeszthetô, aLehetôség/Réteges szerkezetek… választásával.

Tipp: Válasszuk ki a módosítani kívánt réteges falat éskattintsunk a Jó gombra, majd nyissuk ki a Rétegesszerkezetek párbeszédablakot, ahol automatikusan ezt atípust módosíthatjuk.

Fal eltolásA referenciavonal távolsága a fal szélétôl a szövegmezôbenállítható be.

Réteges szerkezetek esetén eltolt referenciavonalú falakkal leheta födémek szélét meghatározni. A fal referenciavonalánakeltolásával lehet a referenciavonalat az egyik réteg (pl. atartószerkezet) kontúrjára helyezni.

Megjegyzés: Az eltolás paraméter nem használható (fakó)axiális falak rajzolásakor.

Alaprajzi jellemzôk

140



Réteges fal paraméterekAz ArchiCAD réteges falainak segítségével különbözôkitöltésmintákkal ellátott rétegekbôl összeállított falszerkezetekethozhatunk létre.

Réteges fal létrehozásakor a fal grafikailag is összetettszerkezetként jelenik meg az Alaprajzon, sôt az Anyaglistakészítésekor figyelemmel követhetjük az egyes falrétegekmennyiségeit is.

A Fal beállítás párbeszédablakban számos elôre létrehozottréteges falszerkezetet találunk, melyek ugyanolyankönnyedséggel kezelhetôk, mint az egyrétegû szerkezetek.

Megjegyzés: A Tiszta metszôdések mód esetén az érzékenykurzor illeszkedik a falak végpontjainál, ill. azösszemetszôdéseknél az egyes rétegek kulcspontjaira.

Választhatunk a már kész réteges falakból a kitöltésminta kiugrómenüjének megfelelô részére kattintással.

A kitöltés-típusok kiugró vezérlôje az aktív kitöltés típust úgyjeleníti meg, hogy az aktuális tollszín beállítást is tükrözi.

Réteges falat egyszerre több színnel is tud rajzolni. A falaktollszín-meghatározása hasonló a könyvtári elemekéhez.Használhatja a Réteges szerkezetek párbeszéd ablakbanmeghatározott tollszíneket, vagy mellôzve azokat használhategységes tollszín-beállítást is.

A Réteges szerkezet vonal és kitöltés tollai négyzetmegjelölésével a kiválasztott szerkezet sokszínû megadását és afalra alkalmazását választja. A kijelölô négyzet fakó, ha az aktuálisfal kitöltés szimpla kitöltés. Réteges kitöltésrôl szimplára valóátkapcsolás aktiválja a kijelölô négyzetet.

Megjegyzés: A réteges fal teljes vastagsága nem módosíthatóa Fal beállításokban, csak a Réteges szerkezetek paranccsalrétegrôl rétegre.

Lásd még...Lehetôség/Kitöltéstípusok és Lehetôség/Réteges szerkezetek az 5.fejezetben.

141



TollszínekA színek (tollszámok) a falak kontúrjaihoz, kitöltésmintájához éskitöltés hátteréhez egymástól függetlenül beállíthatók a tollszámmezôk használatával. A tollszám beállításához vagy beír egytoll számot, vagy rákattint a szín kiugró menüre, és választ egyszínt.

- Az elsô tollszám szabályozza a fal kontúrját.

- A második tollszám a kitöltésminta színét és a rétegesfalrétegek belsô kontúrját szabályozza.

- A harmadik tollszám a kitöltés háttér színét határozza meg.

Lásd még...A Tollak és színek parancsot az 5. fejezetben (Lehetôségmenü).

Modell tulajdonságok

Felületi anyagokA falak a 3D-s és a Fényképezés ablakban tömör testekkéntjelennek meg.

A fal három különbözô irányú felületének (referenciavonal oldal,szélek, átellenes oldal) választhatunk különbözô vagy egyezôanyagot a három kiugró palettáról.

142



Az elôre meghatározott anyagok közül elôször a mezôbe történôkattintással, majd a kiugró palettán megjelenô anyagok egyikérekattintással választhatunk.

Saját anyagot is létrehozhat az Anyagok párbeszédablakban,amelyet a Lehetôség menübôl lehet elérni. Továbbá ugyanabbana párbeszédablakban tetszôleges anyaghoz 3D kitöltés és textúrais rendelhetô (lásd 5. fejezet). A 3D kitöltés és a textúra ismegjelenik az Anyagok kiugró menüben.

A lánc ikon bekapcsolásával a három felület anyaga egyszerreváltoztatható.

Megjegyzés: Az anyagok és kitöltések közötti lényegeskülönbség az, hogy míg az anyagbeállítás csak a 3D-sFényképezésre és árnyékolásra, addig a kitöltések azAlaprajzra és az Anyaglistára vannak hatással.

Lásd még...A felület anyagválasztékának módosításait a Lehetôség/Anyagokparanccsal az 5. fejezetben. Az anyagbeállításokról továbbiinformációk az Általános beállítások részben a fejezet elejéntalálhatók.

Metszet tollaiA tollszín vezérlô ezen az oldalon lehetôvé teszi egy színkiválasztását a falak metszett széleinek megjelenítéséhez aMetszet/Homlokzat ablakban.

GerendafalAz ArchiCAD 6.0-ban csak egyenes falak alakíthatók gerendaszerkezetûvé. Gerenda falak megjelennek a Metszetek/Homlokzatokban és a 3D-s ablakban is néhány textúralehetôséggel, melyeket a Gerendafal… párbeszédablakban állíthatbe.

143



- Alkalmazd a külsô oldali anyagot a vízszintes szélekre: habekapcsolja ezt a kijelölô négyzetet, a felsô és alsószéleknek, valamint a nyílás káváknak ugyanolyan lesz agerenda textúrájuk, mint a külsô oldalé (ha annak vanvalamilyen).

- Textúra igazítása a falélekhez: E kijelölô négyzetbekapcsolásával Fal textúrája illeszkedni fog a falhoz, a„töredezett” gerenda textúra elkerülése végett.

- Kezdés félmagas gerendával: Ha aktív ez a kijelölô négyzet, afal egy fél magasságú gerendával fog alul kezdôdni.

- Szögletes gerendák: Ha be van kapcsolva ez a kijelölônégyzet, a fal enyhén lemetszett szögletes gerendákból áll.Ha nincs, a fal kerek gerendákból áll.

- Gerenda magassága: Ebbe a számmezôbe írhatja be agerendamagasságot.

Megjegyzés: Amikor meghatározza a gerenda magasságát, nefelejtse el, hogyha a beírt érték nagyobb, mint a falszélességparamétere, a gerendák nem maradnak egymáson.

144



Fal mesterfogások

Falak csatlakoztatásaA falak csatlakozásának módja határozza meg a különbözôösszemetszôdéseket, ez ugyanis csak a megfelelô módon illesztettfalak esetében jön létre.

A csatlakoztatás lényege a referenciavonalak pontos illeszkedése,egyszerû keresztezésük nem ad megfelelô eredményt.Vonalaiknak végpontjaiknál fogva kell csatlakozniuk vagy tisztaT, illetve L metszôdést alkotniuk, mint az alább látható.

A Tiszta metszôdések teszi lehetôvé falak intelligens illesztését.

Tipp: Ha bonyolult kapcsolatokat kíván létrehozni, érdemeskikapcsolni a Lehetôség/Tiszta metszôdések (5. fejezet)parancsot, ilyenkor ugyanis láthatóvá válnak areferenciavonalak, lehetôvé téve a pontos csatlakoz-tatást.

Falösszemetszôdési problémákKülönbözô kitöltésmintájú falak csatlakoztatása

Különbözô falak illesztésénél L csatlakozás esetén akitöltésminták a metszôdés szögfelezôje mentén váltják egymást(ábra). T csatlakozásnál az átmenô fal kontúrja marad folyamatos.

Ha ennél finomabb rajzi részletre van szükség afalcsatlakozásoknál, a rajzolás vagy nyomtatás elôtt néhánymódosítást is végre kell hajtani a terven a PlotMaker segítségével.

Sorrend háromszoros falcsatlakozásnál

A háromszoros falcsatlakozások bizonyos elsôbbségi szabályokonalapulnak, és két lépésben jönnek létre. Elôször a két vastagabbfalat illeszti a program, majd ehhez kapcsolja a harmadikat.

Amennyiben mindegyik csatlakoztatandó fal vastagságamegegyezik, a réteges falak kapnak elsôbbséget a homogénekkelszemben.

145



Ha a tripla falcsatlakozás nem felelne meg az elvárásainknak,mozgassuk az egyik fal végpontját egy kicsivel odébb, így kétdupla csatlakozást kapunk egy tripla helyett.

Függôleges irányban eltolt falak csatlakoztatása

Amennyiben két olyan falat próbálunk összekapcsolni, melyekfüggôleges irányban nem illeszkednek vagy csak érintik egymást,a falak sem az Alaprajzon, sem a 3D-s ablakban nem fognakcsatlakozni.

Réteges falak inteligens T kapcsolataA kapcsolódó falakat a program automatikusan összeilleszt ésmegvizsgálja a kitöltô rétegeket, majd a kapcsolatot ennekmegfelelôen jeleníti meg.

Keresztezôdések átalakítása csatlakozássáEgy keresztezôdés csatlakozássá alakításához a következôlépésekre van szükség:

1) Rajzoljon két egymást keresztezô falat.

2) Jelölje ki valamelyiket.

3) Válassza a Vágd szét parancsot a Szerk menübôl.

4) Kattintson a másik falra a Mercédeszes kurzorral (a nyíleszköz aktív) vagy a Vonalas ceruza kurzorral (bármely máseszköz aktív). Megjelenik a Szem kurzor, jelezve, hogy ki kellválasztania, a szétvágott fal melyik része maradjonkiválasztva. Kattintson valamelyik oldalra.

5) Így szétvágta a kijelölt falat. Válassza az Építsd újraparancsot, amely letisztázza a csatlakozást.

146



Megjegyzés: Ez a módszer egyszerre több kiválasztott falesetén is mûködik.

Falak szétvágásaHa munkája során falakat két vagy több darabra akar szétvágni,az eljárás hasonló a fent leírtakhoz (keresztezôdések átalakításacsatlakozássá).

1) Jelölje ki a fala(ka)t, amelyeket szét akart vágni.

2) Válassza a Szerk/Vágd szét parancsot.

2a) Ha egy falat egy csatlakozásnál egy létezô egyenes vagyíves elemmel vagy egy elem élével szét akar vágni, akkorkattintson a Mercedes kurzorral az egyenes vagy íves elemrevagy elem élre.

2b) Ha egy vagy több falat ugyanazon képzeletbeli vonalmentén akar szétvágni, egyszerûen rajzoljon az alaprajzonlévô két üres pont között egy vonalat.

3) Amikor a Szem kurzor megjelenik, kattintson a vonal/ívvalamelyik oldalára. Ezzel kiválasztja, hogy mely falszegmens maradjon kijelölve.

4) Az így kiválasztott fal szétvágódik.

147



Megjegyzés: Falak kettévágására bárhol lehetôség van aSzerk menü Vágd ketté a falat… parancsa segítségével.

Falak igazítása más elemekhezHa már megrajzolt falakat akar megrövidíteni vagymeghosszabbítani egy másik megrajzolt elemig vagy egyképzeletbeli vonalig, akkor:

1) Jelölje ki a fal(ak)at, amelye(ke)t meg szeretne hosszabbítanivagy hozzá szeretné igazítani egy már meglévô elemhez.

2) Válassza ki a Rendezd hozzá parancsot a Szerk menübôl.

3) Kattintson az elem azon szélére vagy élére, amelyhez a falatvagy a falakat hozzá szeretné illeszteni, vagy rajzoljon egyvonalat az alaprajzon két üres pont között.

4) Valamennyi kijelölt fal, amelynek valamely kattintással kijelöltéllel, ívvel vagy a most berajzolt vonallal tényleges vagyvetített metszéspontja van, meghosszabbítódik vagymegrövidül a meghatározott élig, ívig vagy vonalig.

Megjegyzés: Amennyiben a fallal párhuzamos elemhatározza meg a meghosszabbítás mértékét, a Szerk/Nyújtsdparancs használatára és zárolt koordináták használatára vanszükség.

Lásd még...A Szerk/Nyújtsd parancs részletes leírását az 5. fejezetben és akoordináták zárolásának menetét a 3. fejezetben.

Nyílások készítése a falbanKülönleges lyukakat készíthetünk a falakba egymással érintkezôüres Ajtó- és Ablaknyílások segítségével, ahogy az a következôábrán látható.

148



Íves falak készítéseValamennyi Íves fal geometriai mód használatával elôállított falvalódi ívekbô,l és nem egyenes fal szegmensekbôl áll.

A 3. fejezetben részletezett elem átalakítási móddal is kihúzhatjafallal bármely ívelt elem kontúrját. Ebben az esetben az, hogyigazi ívelt falakat vagy egyenes falak sorozatát használja, aVarázspálca beállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.

Lásd még…Elem átalakítás a 3. fejezetben.

Csúcsban végzôdô falak készítéseAmennyiben olyan falra van szükségünk, amely adotttetôsíkokhoz illeszkedik vagy levágott sarka van, közönségesfaltestek megfelelô tetôsíkokkal való levágásával ezeketkönnyedén elôállíthatjuk.

149



A falak a rajtuk fekvô tetôhöz illeszthetôk a Szerk/Vágd le atetôvel paranccsal. Ezt a parancsot az 5. fejezetben részletezzük.

1) A levágásra váró falnak kezdetben magasabbnak kelllenni afölötte elhelyezkedô tetônél.

2) A Vágd le a tetôvel paranccsal végezhetô el a fal felsôszegélyének levágása, hogy az a felette lévô tetô alsófelületéhez illeszkedjen, vagy a fal alsó szegélyének levágása,hogy a tetô felsô felületéhez illeszkedjen.

Ez a mûvelet az összes kiválasztott falra egyszerre is elvégezhetô,de egyenként az éppen kijelölt falra, illetve tetôsíkra isvégrehajthatjuk.

Megjegyzés: A falak vágása tetôvel a 3D-s ablakban nemelérhetô.

Oszlop eszközAz Oszlop eszköz segítségével négyszög keresztmetszetûpilléreket, ill. oszlopokat hozhat létre.

Az ArchiCAD-ben az oszlopok két összetevôbôl állnak: a magbólés a burkolatból. Mindkettônek külön kitöltése és tollszíne van. Amag a terhet viselô szerkezeti rész míg a burkolat tûzvédelmi,hôszigetelô vagy csak burkoló rétegként szolgál.

Az Oszlop eszköz segítségével készített valamennyi elem téglalapkeresztmetszetû. Az oszlopok állhatnak szabadon vagykapcsolódhatnak falakhoz. A kapcsolódás az oszlopok és a falakközött intelligens.

Oszlopok rajzolásaBármelyik geometriai módban elhelyezhet oszlopokat a kilenchorgonyponttal: középpont, sarokpontok és négy oldalpont. Azalapérték a középpont, de kiválaszthatja a Mag bármelyik másHorgonypontját az Oszlop beállítás párbeszédablak általánosbeállítások részében.

150



Geometriai módokAz Infótáblán két elérhetô Geometriai mód van.

Az Ortogonális oszlop geometriai módban egyszeriegérkattintással a fôhálóhoz igazított oldalú oszlop helyezhetô le.

A Forgatott oszlop geometriai módban olyan oszlop helyezhetôle, amelynek állása elhelyezésekor még nincs meghatározva,szabadon forgatható. Egy kattintással meghatározható az oszlopközéppontja és egy újabb kattintással beállítható a vízszintesselbezárt szöge.

- Ha bármelyik geometriai módban az oszlopot a magvalamely sarokpontjánál vagy oldalpontjánál fogva szeretnélerakni, akkor az új horgonypontot be kell állítani az Oszlopbeállítás párbeszédablakban.

- Egy burkolt oszlop elhelyezése mindig az Oszlop beállításbanbeállított mag horgonyponttal történik. Emiatt nem szükségesa burkolat eltávolítása.

Szerkesztési módokAz Infótáblán két Szerkesztési mód van.

Az Egyszerû móddal létrehozott oszlopok könnyen beépíthetôkbármilyen falba, ahol helyet vágnak saját maguknak.

Az ily módon létrehozott oszlopok mindig megtartják az Oszlopbeállítás párbeszédablakban beállított felületi anyagokat.

A Borítás móddal létrehozott oszlopok illeszkedéseiintelligensebbek. Ha réteges falakat metszenek, akkor azelmetszett fal speciális rétegei körülölelik az oszlopot. Ez aztjelenti, hogy a fal külsô vagy belsô rétegei körülveszik aszerkezeti oszlopot, egységes külsô vagy belsô felszínt biztosítva.

Ezzel az eljárással készült oszlopok minden esetben öröklik akapcsolódó falak felszínének anyagát. Amennyiben szabadonállnak, megjelenítésük a saját anyagaikkal történik.

Részletesebben lásd a Falak csatlakoztatása és Falak burkolásarészeket ebben a fejezetben.

151



Megjegyzés: A Borítás mód csak a normál és a trapézfalaknál mûködik, ívelt vagy sokszögû falaknál nemhasználható.

Oszlop beállításAz Oszlop beállítás párbeszédablakban lehetôség van kijelöltoszlopok paramétereinek beállítására, illetve alapértelmezésszerinti beállítások meghatározására késôbb létrehozandóoszlopok számára.

A lehetséges beállítási módok többsége megegyezik a Faleszközével. A leírást lásd a falaknál vagy az Általános eszközbeállítások résznél a fejezet elején.

Általános beállításokAz Oszlopokra jellemzô vezérlôk tartalma:

- a négyszögletû mag két oldalának méretezése;

- burkolat vastagság;

- a Horgonypont, mellyel az oszlop elhelyezése történik.

Megjegyzés: A burkolat vastagsága egyforma a mag körül.Nulla vastagság használatos a burkolat nélküli oszlopoknál.

Alaprajz és metszeti jellemzôk

152



Mag szimbólumHárom lehetôség létezik az Oszlop mag szimbólumánakmegjelenítésére az Alaprajzon: Sima, Áthúzott és X.

TollszínekKülönbözô tollszínek adhatók meg az oszlop kontúrjához, a magkitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez, és a burkolatkitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez.

KitöltésmintákKülönbözô kitöltésminták (és hátterek) adhatók az oszlopmagjának és burkolatának.

Oszlopok és FalakHa az oszlop elhelyezése Borítás módban történt, és metszbármilyen falat, akkor örökli a kapcsolódó falak felületi anyagait.

Burkolás nélküli oszlopokA burkolás nélküli oszlopok nem módosítják a fal alakját, csakhelyet vágnak maguknak, áttörve valamennyi falrétegen. A falrétegei és az oszlop közötti határvonalak eltûnnek, ha kitöltéseikmegegyeznek.

Az átlóval vagy X-el jelzett magok kontúrjait mindig teljesenmegrajzolja a program, figyelmen kívül hagyva a megegyezôkitöltéseket.

Az alábbi ábrán ugyanezek az oszlopvariációk láthatók háromkülönbözô esetben.

1) Oszlop a faltól függetlenül áll.

2) Oszlop réteges falban.

3) Oszlop egyszerû falban.

153



Burkolt oszlopokBurkolt oszlopok réteges falaknak csak teherhordó rétegeit tudjákmegszakítani. A fal többi rétege körülöleli az oszlopot,vastagságát megtartva.

Ez azonban csak akkor történik meg, ha:

- az oszlopot a Borítás móddal hozta létre,

- az oszlop egy réteges falat metsz,

- a réteges falnak vannak nem szerkezeti rétegei,

- az oszlop érinti vagy metszi a réteges fal szerkezeti rétegeit.

Az alábbi ábrán látható, hogy a fal belseje úgy viselkedik, mintburkolatlan oszlopok esetén, és a határoló vonalak törlôdnek,mint az elôzô ábrán. Azonban a réteges fal többi rétege körülöleliaz oszlopot.

Megjegyzés: A borítás nem hozzáférhetô ívelt falak számára.

154



Lásd még:A Lehetôség/Réteges szerkezetek… menü parancsot az 5.fejezetben, a mag és a réteges falak borító rétegeinekmeghatározása ügyében.

Oszlopok 3D nézeteA szabadon álló oszlopok egyszerû szögletes tömbként vannakmodellezve.

Oszlopok és falak áthatásának modellezése speciális módontörténik. A falak folyamatosan futnak tovább, és az oszlopokkiálló részei hasábokként vannak a fal felületéhez hozzáillesztve.Ez a módszer tökéletes képet eredményez mind színezett, minddrótvázas nézetben.

Figyelje meg, hogy minden Burkolt módon elhelyezett oszlopátveszi a csatlakozó fal felületének anyagát, még akkor is, ha afal burkolata nincs az oszlop burkolására kialakítva.

Ha az oszlop a csatlakozó fal talapzata vagy teteje mögé kerül,különálló, egymásra helyezett elemekbôl kell modellezni.

A fenti nézet hat oszlop felhasználásával készült, amint azt azalábbi ábra mutatja.

155

4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök


Ajtó és Ablak eszközAz Ajtó és Ablak eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek azEszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig azéppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egypaletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki aNagyított kijelölô négyzetet az Eszköztárban, hogy egyszerreláthassa mindkét eszközt.

Az ajtók és az ablakok könyvtári elemek, melyek az ArchiCAD-hez tartozó elemkönyvtár(ak)ban találhatók és amelyeket többterven is felhasználhat.

Ablakokat és ajtókat az ArchiCAD tervünkbe csak úgyhelyezhetünk el, ha azok falba kerülnek. Önállóan nemhelyezhetôek el a tervben. Attól a pillanattól kezdve, hogy egyajtó vagy ablak belekerül egy falba, annak részévé válik és a falmozgatásánál vagy nyújtásánál is benne marad.

Megjegyzés: Emiatt nem lehet egy nyílást önálló 3D-s képpéalakítani (kivéve a bemutatót az Ablak és Ajtó beállításokpárbeszédablakban), azt csak a befoglaló fallal együtt lehetmegtenni.

Az ajtók és az ablakok valódi átjárható nyílásokat vágnak a falba,így a 3D-s megjelenítés sokkal pontosabbá és élethûbbé válik, sôtátlátszó üvegtáblákat is megjeleníthet.

Megjegyzés: Miután Ajtók és Ablakok önállóan nemhelyezhetôk el, automatikusan arra a fóliára kerülnek, ahol azôket befogadó fal is van.

Ajtók/Ablakok nem helyezhetôk Poligon falba.

Ajtók és ablakok elhelyezéseAz Ablak vagy Ajtó eszköz Eszköztáron történô bekapcsolásávalés egy fal referenciavonalára kattintással az alapbeállításbanszereplô ablak vagy ajtó a falba kerül. Ha nem areferenciavonalra kattintunk, vagy csak egyszerûen amunkafelületre (ahol a kurzor nem vált Mercedesszé), azArchiCAD nem teszi lehetôvé az ajtó vagy ablak elhelyezését.

Kétféle nyílás közül választhat az ArchiCAD-ben:

- Üres nyílások: Gyakran segítenek annak érzékeltetésében,hogyan fog kinézni egy homlokzat a nyílászárók elhelyezése

156



után. Ezek a legegyszerûbb ablak és ajtó elemek, csupánlyukak a falban, mindenféle részlet nélkül.

- Ajtó és ablak könyvtári elemek: Ezek a komplex elemek akövetkezôkbôl állnak: 3D-s leírásból, jellemzô leírásból azanyaglista számára és egy 2D szimbólumból az alaprajzszámára. Ezeken kívül meghatározhat még egy sor részletesinformációt a nyílásra vonatkozóan. Lásd még a Speciálisformájú nyílások létrehozása címû részt.

Egyszerû nyílások1) Nyissuk ki a megfelelô eszköz (Ajtó vagy Ablak)

beállításának párbeszédablakát az eszközre való duplakattintással.

2) Kattintson az Üres nyílás gombra a Bemutató területen.

3) Ha szükséges, módosítsuk a nyílás méretének paramétereit amezôkben.

4) Kattintsunk a fal referenciavonalára.

5) A kiválasztott falban megjelenik a nyílás.

Ajtók és ablakok elhelyezése a falakbanAz ArchiCAD könyvtárában tárolt nyílásokat elôször meg kellkeresni és ki kell választani a megfelelô beállításokpárbeszédablakban.

Részletgazdagabb ajtók és ablakok létrehozásához szükség van akönyvtári elemek szerkesztésére.

Megjegyzés: Az alaprajz hivatkozik az aktív könyvtárra.Amennyiben közvetlenül szeretne más mappában elhelyezettfile-okat használni, akkor vagy az Aktív könyvtárak...paranccsal teheti ezeket könyvtárakat aktívvá (Irat menü)vagy az alaprajzot archívként kell mentenie (lásd a Mentsdarchívként parancsot az 5. fejezetben). Ha ezeket nem veszifigyelembe, más könyvtárakban lévô elemek nem fognakautomatikusan megjelenni az alaprajz következômegnyitásakor.

157



Figyelmeztetés: Ha egy terv kinyitásakor a ,,Hiányzó elemekaz aktív könyvtárból” párbeszédablak jelenik meg, a jelzetttárgyak nem fognak megjelenni sem a Munkafelületen, sem a3D-s ablakban, ill. az Anyaglistán.

Lásd még…Lehetôségek a Könyvtári elemek elérésére a 6. fejezet ArchiCADKönyvtár részében.

Ajtó és Ablak geometriai módokKétféle ajtó és ablak geometriai mód található a programban, anyílások könnyebb elhelyezése érdekében.

Az Ajtók és Ablakok középpontjaik vagy sarkaik segítségévelhelyezhetôk el. Ezek a lehetôségek az Infótáblán lévô Geometriaimód használatával választhatók ki, amikor az Ajtó vagy az Ablakeszköz aktív.

A saroknál történô elhelyezéskor a falra kattintás után egy Duplaszem kurzor jelenik meg (1), és az egér mozgatásával a kattintáshelyének két oldala között változtatja az ablak helyét (2),lehetôséget adva arra, hogy a kívánt helyen történô kattintással(3) a nyílást elhelyezzük.

Az elhelyezés ugyanúgy történik falak sarkainál.

Megjegyzés: A kiválasztott elhelyezési mód mindkétnyílásfajtára addig érvényes, amíg meg nem változtatja azt.

Nyílások elhelyezkedéseAblak vagy Ajtó nyílást bármilyen Pipa vagy Mercedes kurzorralelhelyezhetünk a falakban, az nincs a referenciavonal bizonyospontjaira korlátozva.

A Lehetôség/Tiszta metszôdések parancs bekapcsolásávalminden olyan ponton, ahol több fal találkozik, elhelyezhetünknyílásokat.

Megjegyzés: Némely esetben elképzelhetô, hogy a kurzorMercedes alakúra vált, mégsem helyezhetôk el nyílások azadott ponton, ennek az lehet az oka, hogy egy másik rajzi

158



elem (Födém, Tetô, Kitöltés vagy Vonal) széle egybeesik afallal és ezt érzékeli a kurzor. Kapcsoljuk ki a Lehetôség/Tiszta metszôdések parancsot, hogy meggyôzôdhessünkróla, valóban a fal referenciavonalát választottuk-e ki.

Rosszul elhelyezett nyílásokHa egy ajtót vagy ablakot a fal végének vagy tetejének közelébenakar elhelyezni, elôfordulhat, hogy nincs elég hely a falbanannak befogadására. Ilyenkor figyelmeztetés jelenik meg ésvisszavonhatja a mûveletet.

Ajtó és ablak szerkesztési módokAz Infótáblán lévô három Ajtó vagy Ablak szerkesztési módsegítségével meghatározhatja, hogy az alapbeállítás szerinti vagya kiválasztott Ajtó/Ablak hogy legyen elhelyezve a nyílásban.

- A Falsíkú szerkesztési mód az ajtót ill. az ablakot a faltestszélén helyezi el, ilyenkor a szem kurzorral kattintva a kétfalsík egyikét választhatja ki.

Ha ezt a módot választottuk ki, az ablakpárkány méreteautomatikusan nullára áll.

- A Középvonalú szerkesztési mód használatával az ajtó/ablaka fal közepére kerül, a beállítások párbeszédablakbanmegadott méretnek megfelelôen. A szem kurzor teszilehetôvé a falsíkok közötti választást.

- A Kávás szerkesztési mód olyan kávás nyílást hoz létre,amelyet az Ablak/Ajtó beállítások párbeszédablakban állítottbe. A szem kurzorral jelölheti ki a falnak azon oldalát, ahováa káva kerül.

159



A nyílásirány meghatározásaMiután az ablakok és ajtók 3D-s modellel rendelkeznek, meg kelladnunk a programnak azt is, melyik irányban nyíljanak.

Egyetlen kattintás elég a nyílások elhelyezéséhez és a nyílásiránymeghatározásához.

- Ablakok: kattintással határozza meg az ablak külsô oldalát. Aparapet mélységet az ArchiCAD mindig ezen az oldalonállapítja meg.

- Ajtók: a kattintás az ajtó nyílásirányát határozza meg. Nemnémet típusú kávájú ajtók esetében ez az oldal, német kávájúajtóknál az ellenkezô oldal határozza meg a parapetmélységet.

Ha módosítani kívánja az ajtó nyílásirányát, akkor, jelölje ki azt ésjelölje meg a tükrözés kijelölô négyzetet annak beállításokpárbeszédablakában. Az ajtó/ablak nyílásiránya így a fal másikoldalára kerül, de az eredeti oldalon meghatározott kávamélysége változatlan marad.

A terv 3D-s modelljén nyomon követhetjük ezeket aváltoztatásokat. A következô ábrák azt mutatják be, miképpenkezeli az ArchiCAD az ajtók nyitásirányát. A nyitható ablakokkalhasonlóképpen bánik a program.

160



Ablak és Ajtó beállításokAz Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak nagyon hasonlít a többieszköz párbeszédablakaihoz. A többi eszközével megegyezôpárbeszédablak elemek Az eszköz beállítások közös elemei c.részben találhatók. Csak a különbségeket és a specifikusbeállításokat tárgyaljuk itt.

Általános beállításokA párbeszédablak jobb kéz felôli részén, Az eszköz beállításokközös elemei címû részben tárgyalt Bemutató területen kívülazok a vezérlôk találhatók, melyek a nyílások kávájának és améretezési lehetôségeknek a meghatározását teszik lehetôvé.

KávaAz Ajtó és Ablak beállítás párbeszédablak Káva területénmegtalálhatók ugyanazok a szerkesztési mód ikonok, mint azInfótáblán (lásd elôbb), valamint a Beállítás gomb (mellyelmeghatározhatja a nyílás keret méretezését), a parapet szélességszerkesztô ablak és az Átbillentés kijelölô négyzet.

A nyílás elhelyezési módja a szerkezeti mód ikonokkal a feljebbemlített módon adható meg.

A Beállítás gomb kinyitja a káva párbeszédablakot:

161



Itt lehet beírni az értékeket a felsô magasság, alsó magasság, balés jobb szélesség és mélység számmezôkbe.

Megjegyzés: Réteges falaknál az ArchiCAD nem alakítja át anyílásban lévô kávával ellentétes oldalon elhelyezkedôréteget, ha a kávamélység kevesebb, mint a falvastagságmaradéka.

A párkányszélesség a nyílás távolságát állítja be a fal síkjától,abból az irányból, amerre a szem kurzorral kattintunk. (A Falsíkúszerkesztési módban ez nem mûködik.)

Ha a nyitásirányt szeretnénk a másik oldalra helyezni a kerethelyben maradásával, használjuk az Átbillentés kijelölô kockát.

Nyílás méretezési lehetôségekAz Ablak és Ajtó eszköz segítségével egyedi méretezéstkészíthetünk a Ajtó/ablak

méretezés beállítások párbeszédablakban, amelyet a Beállításgombra kattintással nyithatunk ki.

162



Ezek a lehetôségek minden ablakra külön meghatározhatók, és akövetkezôket tartalmazzák:

- A felhasználó által meghatározható méretezés betûtípust ésbetûméretet (a rajzgép betûtípusai tartalmazzák a dôlt betûkdôlési szögét).

- Az állítható hosszúságú középvonalat.

- Választható konszignációs karikát egyedi szöveggel ésátmérôvel.

- Ajtó/ablak keretének választható névleges méreteit.

- Választhat alsó magasságot.

- Részletesen beállítható szöveg elhelyezéseket.

- Belsô/külsô oldalmegadást.

Az Egyedi kijelölô négyzettel kiválaszthat elôre meghatározottméretezési lehetôségeket, és beállíthatja a referenciaszintet és azegyedi parapet elôtag feliratát.

ParaméterekHa rákattint az Ajtó/Ablak beállítás párbeszédablak baloldalirészén lévô, elsô nagy ikonra, megjelenik az elsô beállítás mezô.

Névleges méretekA nyílások méretei a Paraméterek négy számmezôjében találja.

A magasság illetve a szélesség az elsô két paramétermegváltoztatásával állíthatók be. Az ablakpárkány és aszemöldökmagasság összefüggnek, ha megváltoztatjuk azegyiket, a másik automatikusan átíródik. Ha a nyílás magasságátmódosítjuk, a szemöldökmagasság kap új értéket.

A fal nyílások fizikai mérete nagyobb lehet, mint névlegesméretük, a helyi szabványoknak megfelelôen.

163



Lásd elôrébb a rosszul elhelyezettt nyílásokat.

További paraméterekA párbeszédablak további paraméterei nemcsak a 3D-s képekkészítését, hanem az Alaprajzi jeleket is befolyásolják (ajtók/ablakok GDL leírásai parametrikus 2D-s leírással).

Alaprajzi és metszeti tulajdonságokAz Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak második nagy ikonjárakattintással a második beállítás mezô jelenik meg, választásokatkínálva a nyílások Alaprajzi és Metszeti megjelenésérevonatkozóan.

Tollszínek és vonaltípusokA Jelkép tollak és Jelkép vonaltípusok kijelölésével lehetôvéválik, hogy ugyanazokat a tollakat és vonaltípusokat használja anyílásoknál, mint 2D-s jelképeik megalkotásakor. Amikor ez kivan kapcsolva, bármelyik tollat vagy vonaltípust használhatjatárgya 2D-s jelképéhez.

2D-s falkeretezés2D-s automatikus falkeretezésnél az ArchiCAD a nyílásokelhelyezésekor alapbeállításként szereplô ablak illetveajtókeretezési lehetôségeket biztosít.

A 2D-s automatikus falkeretezés ki- vagy bekapcsolható afalkeretezés kapcsolóra kattintással.

Ha kikapcsolja az automatikus falkeretezést, akkor kézzelhozzáadhat bármilyen kávát vagy külsô/belsô párkányt az ajtókés ablakok 2D-s ábrázolásához.

164



Megjegyzés: Ha szeretnénk látni a 2D-s beállításokat a 3D-smodellen, valódi 3D-s elemeket kell az üres nyíláshozrendelni, vagy a kérdéses ajtó illetve ablak GDL leírásátmegfelelô módon átírni.

Modell tulajdonságokAz Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak harmadik ikonjárakattintva lehetôvé válik tulajdonságok meghatározása a 3D-snézet számára.

A felület anyagaiAzonkívül, hogy a kiugró menübôl kiválasztottak a Felületianyagot (ajtókhoz, ablakokhoz), több különbözô anyaghatározható meg az ajtók/ablakok egyes részeire a GDLleírásban. A menüben a nyílások további paraméterei isváltoztathatók (lásd az ArchiCAD Könyvtár részt a 6. fejezetben).

A Tárgy anyagai négyzet megjelölésével a beállított anyaghelyett ugyanaz az anyag kerül alkalmazásra, amit a könyvtárielem létrehozásakor felhasznált.

Ajtók és ablakok megjelenítéseA Megjelenítés… (Lehetôség menü) beállítása lehetôvé teszi azAjtók és Ablakok megjelenítését vagy elrejtését az Alaprajzon,méretezésük megjelenítését vagy elrejtését, vagy egyszerûen aTükrözött mennyezeti nézetre kattintással az ablakpárkányhozhasonlóan megjelenik az ajtó szemöldök széle.

Ajtó és ablak mesterfogásokAz alább részletezett mesterfogások további lehetôségekkelszolgálnak a nyílások szerkesztéséhez és létrehozásához.

165



Nyílászárók eltolásaA Szerk/Vidd parancs segítségével megváltoztatható az Ajtó vagyAblak falban elfoglalt helye.

1) Jelöljük ki a nyílást és válasszuk a Szerk/Vidd parancsot.

2) Mozgassuk a nyílást az új helynek megfelelô irányban, ekkorgumivonal kezdi el a kurzort követni. A kívánt helyenengedjük el az egér gombját.

3) A nyílás az új helyére került.

Megjegyzés: A falból nyílást nem tudunk kivinni.

Ha egy íves falban mozgat el egy nyílást, a nyílás gumivonalkerete a fal mentén mozog, függetlenül attól, hogy hova helyezi akurzort. Minden más szempontból az eljárás ugyanolyan, mintegyenes falakban levô nyílások esetén.

Nyújtás és zsugorításMás szerkezeti elemhez hasonlóan ajtókat és ablakokat is tudunknyújtani illetve zsugorítani. A méret megváltozását az Alaprajzonkívül a Beállítás párbeszédablakban is nyomon követhetjük.

Figyelem: Nyújtás mindig a teljes méretre lesz hatással,amely eltérhet a névleges mérettôl.

166



Nyílások tükrözése és forgatásaA Tükrözd és Forgasd parancsok az ablak vagy ajtónyílásirányát az alább látható módon változtatják meg.

Tükrözés

Forgatás

Nyílások sokszorozásaA Szerk/Vidd a másolatát, Tükrözd a másolatát és a Szerk/Sokszorozd/Eltolás, Emelés parancsokkal sokszorozhatjuk megnyílásainkat.

A fent említett parancsok mindegyike hasznos, ha egy már létezônyílásnak meg akarjuk változtatni a nyílásirányát, vagy többegyforma nyílást akarunk elhelyezni egy falban. E parancsokmûködésének részletes leírását az 5. fejezetben találhatjuk meg.

A Tárgy és Lámpa eszközA Tárgy és Lámpa eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek azEszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig azéppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egypaletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/

167



Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki aNagyított lehetôséget az Eszköztárban, hogy egyszerre láthassamindkét eszközt.

A Tárgy eszköz tárgy könyvtári elemek elhelyezésére ésmódosítására szolgál. A tárgyak alaprajzon szimbólumkéntláthatók, megjelennek a Metszet/Homlokzat-on, a 3D-smodellben (ha van 3D-s leírásuk) ill. az Anyaglistán.

A Lámpa eszköz különleges Tárgyként helyezhetô el, melynekspecialitása fénykibocsátó tulajdonságában rejlik.

A tárgyak és lámpák több szabálya és beállítása megegyezik aznyílásokéval. Ezért ez a rész csak az ArchiCAD tárgyak és lámpákegyedi jellemzôivel foglalkozik.

A lámpáknak sok igen sajátos további beállítási lehetôsége van.

Tárgyak elhelyezéseA tárgyat az Alaprajzon kattintással helyezhetjük el. A pontoshelymegadáshoz használhatunk begépelt koordinátákat, avonzáskört, a vonalzót vagy a szerkesztôhálót. Ez teszi lehetôvé,hogy bútorokat pontosan a sarokba, berendezési tárgyakat adottpontokhoz vagy akár egymáshoz képest is nagy pontossággalhelyezzünk el. Tárgyak precíz elhelyezésében (széket egyasztalhoz például) a rajtuk található pontok is segítenek, ezekreugyanis a kurzor érzékeny.

Tárgy kulcspontokFalakkal vagy más menet közben szerkesztett elemekkelellentétben a tárgy jelképeknek elôre meghatározott alakjuk van,és az érzékeny kurzor csak a jelkép rögzített kulcspontjairaérzékeny, az oldalaira nem.

A tárgyak e kulcspontoknál fogva helyezhetôek el, választhatókki és igazíthatók más elemekhez.

A tárgy kulcspontjait a könyvtári elem 2D-s jelképénhatározhatjuk meg, közülük az egyik az elsôdleges kulcspont,amely a Tárgy beállítások párbeszédablakon egy kis négyzettel

168



van megjelölve. Ez a tárgy alapértelmezésként vett elhelyezésipontja.

A többi kulcspontot X jelöli a párbeszédablakban, rájuk kattintvaelhelyezési pontokká válnak, így mindig a megfelelô pontjánálfogva gyorsan és pontosan tudjuk tárgyakat elhelyezni.

Ha meg akarja változtatni az elsôdleges kulcspontot,mindenképpen tegye láthatóvá a 2D-s jelképet úgy, hogy aBemutó kiugró menübôl kiválsztja a Felülnétetet.

Lásd még...Többet is megtudhat a Könyvtári elemek használatáról,létrehozásáról és módosításáról a 6. fejezetben az ArchiCADKönyvtár részben, valamint a GDL Felhasználói kézikönyvben,melyet szintén tartalmaz az ArchiCAD csomag.

Tárgy geometriai módokAz Infótáblán négy geometriai módot találunk Tárgy és Lámpatípusú Könyvtári elemek elhelyezésére.

- A Párhuzamos geometriai mód a Könyvtári elemeketautomatikusan a szerkesztôháló irányával párhuzamosanhelyezi el, hacsak nem adunk meg a Beállításokpárbeszédablakban elforgatási szöget az elhelyezés elôtt. ATárgy késôbb még ugyanúgy forgatható a Szerk/Forgasdparanccsal vagy a Beállítások ablak forgatási szögénekutólagos megváltoztatásával.

- Az Elforgatott geometriai mód használatához elôszörhatározzuk meg a Tárgy Elhelyezési Pontját egy kattintással,majd a megjelenô gumivonallal adjuk meg a Tárgy ForgatásiVektorát, amelyben segíthet például a Kötött irányokbeállítása.

- Az Átlós geometriai mód úgy mûködik, mint a Téglalapgeometriai mód falak, födémek stb. esetén.

- Az Elforgatott átlós geometriai mód úgy mûködik, mint azElforgatott téglalap geometriai mód falak, födémek stb.esetén.

Ezek a módok teszik lehetôvé tárgyak és lámpák A és Bparamétereinek meghatározását az alaprajzon.

Ezen módok használatának eredménye attól függôen változik,hogy az elemek létrehozásakor milyen elhelyezési pontokathatározott meg.

169



Ha a tárgy befoglaló négyzetének sarkain találhatók a pontok,akkor mind az A, mind a B paramétert grafikusan adhatja meg.Ha a pontot a tárgy oldala mentén jelöli ki, akkor csak az egyikparaméter adható meg grafikusan, a másik paraméter pedig abeállítások párbeszédablakban megadott értéket veszi fel. Ha ajelkép befoglaló mezôjén belüli pontot jelöl ki, akkor egyikparaméter sem adható meg grafikusan, és az elem elhelyezése azegyszerû merôleges vagy elforgatott módok szerint történik.

Megjegyzés: Az Elforgatott geometriai mód használatakor aTárgy beállítás ablak kinyitása és az elforgatás szögénekmegadása a forgatási vektor meghatározása elôtt hatástalan.Ha úgy döntünk, hogy inkább a billentyûzetet használjuk azadatbevitelre, válasszuk a párhuzamos geometriai módot és ahasználjuk a Poláris szögértékeket a koordinátamezôben.

A Tárgy/Lámpa beállítás párbeszédablak

A Tárgy és Lámpa beállítások többi eszközzel megegyezô elemeitAz eszköz beállítások közös elemei c. részben már megnéztük.

Itt csak a különbségeket és a specifikus beállításokat tárgyaljuk.

170



Paraméterek

Méretezés és helyzetparaméterekA tárgyak és lámpák hosszúságán és szélességén kívül avízszintestôl mért forgatási szög is itt állítható be.

A jobb oldalon található lánc ikon bekapcsolásávalösszekapcsolhatjuk a tárgy vízszintes és függôleges paramétereit,így megôrizhetjük eredeti arányait.

Tükrözött tárgyakA vízszintes szög mezô alatt lévô ikonnal lehet TükrözöttKönyvtári elemeket elhelyezni, vagy az elhelyezés után tükrözniôket. Ez a lehetôség tükrözi a Könyvtári elemek teljes 3D-sleírását az Y-tengelyre, melyet megadott kulcspont határoz meg aTárgy beállítás párbeszédablakban.

Megjegyzés: Ráadásul a Tükrözés paraméter benne vanminden, a Beállítások párbeszédablakon keresztüli paraméterátvitelben (lásd a Paraméter átvitelt korábban ebben afejezetben).

Lámpa paraméterekNéhány idekapcsolódó paraméter egyedül Lámpa típusúKönyvtári elemekre jellemzô.

A fény színét a Fény színe mezôre való duplakattintással állíthatjabe. A színt tetszés szerint választhatja ki a szabványos Macintoshvagy Windows színszerkesztô párbeszédablakban.

A fényerôsség csúszkájától balra található kapcsolóFényképezéskor lehetôvé teszi a lámpa fel- és lekapcsolását.

A fény erôssége beállítható a közvetlenül a Fény színe mezô alatticsúszkával. A maximális fényesség a jobb végénél van.

171



Tárgy mesterfogások

Tárgyak nyújtásaA tárgyak nyújtásakor ugyanazok a szabályok érvényesek mint azÁtlós geometriai módoknál.

Annak megállapításához, hogy egy tárgy két átellenes ponttalgrafikusan meghatározható-e (vagy a Nyíl eszközzel nyújtható-e),az ArchiCAD ellenôrzi, hogy léteznek-e olyan pontok a jelképen,amelyek a megnyújtott négyszög átellenes sarkai lehetnek. Ez amegnyújtott négyzet elméletileg A*B méretû. A tárgyaknyújthatósága azon múlik, hogy a könyvtári elem létrehozásasorán meghatároztak-e ilyen átellenes pontokat.

Figyelmeztetés: Azok a tárgyak, amelyeknél a pontok nempontosan a tárgy jelképének sarkaira vagy éleireilleszkednek, nem nyújthatók ezen pontoknál fogva.

Kérjük tartsa szem elôtt, hogy mindig a jelkép A és Bparamétereit határozza meg és nem annak befoglaló mezejét.Paraméteres 2D-s leírások használatával könnyedén hozhat létreolyan tárgyakat, amelyek jelkép méretei nem egyeznek meg az Aés B paraméterekkel. Ha ilyen jelképet hoz létre, mindighelyezzen el pontokat az A*B méretû négyszög sarkainál. Ígynyújthatók lesznek a tárgyak.

172



Födém eszközA Födémek az ArchiCAD alapvetô vízszintes építôelemei,amelyeket az Alaprajzon sokszögként rajzolhatunk meg, s ezértbármilyen alakot felvehetnek. Már megrajzolt Födémeketkönnyedén módosíthatunk a Födém beállítás párbeszédablakban.

Födém geometriai módokHáromféle Födém geometriai mód használatára van lehetôség azArchiCAD-ben.

Sokszög Födém geometriai mód – Az egér vagy a billentyûzetsegítségével könnyedén megrajzolhatjuk a födém körvonalát.Sarokpontjait sorban végigkattinthatjuk a munkafelületen, amihezminden szerkesztési segítség (a számszerû adatbevitellel együtt)rendelkezésünkre áll.

A sokszög körvonalának bezárásához duplán kattintsunk alegutolsónak szánt saroknál, vagy kattintsunk még egyszer azelsôre, de ugyanezt az eredményt érjük el a Vezérlôpult Jógombjának lenyomásával.

A födém kontúrjának harmadik pontját megrajzolva a Jó billentyûhasználhatóvá válik, és rákattintva automatikusan a kezdôpontrajutunk vissza, szükségtelenné téve a nagyítás használatát abbanaz esetben, ha a kezdôpont közel esne valamely másik elemérzékelhetô pontjához.

A födémszerkesztésbôl bármikor kiléphetünk a Vezérlôpultonlévô Mégsem gomb lenyomásával.

Téglalap mód - egyetlen Födém elem négy egyenes Födémpoligon oldallal. A négyszöget két ellentétes sarokpontjának (akezdôcsúcs és végcsúcs) elhelyezése határozza meg. Akezdôcsúcs a négyszög egyik sarkát a végcsúcs az ellentétessarkot adja meg. A Téglalap Födém mindig ortogonálisanilleszkedik a szerkesztôhálóhoz.

Elforgatott téglalap geometriai mód - Segítségével areferenciavonalhoz képest megadott elforgatásvektorralmegrajzolt téglalap alakú födémet hozhatunk létre. Azelforgatásvektor egyben meghatározza a vele párhuzamos kétoldal hosszát is.

Tipp: A hosszra vonatkozó kényszert feloldhatjuk a SHIFTbillentyû nyomva tartásával, ekkor csak a vektor iránya leszmérvadó.

173



Födém beállításokA Födém beállítás párbeszédablak tartalma sok tekintetben a Falbeállítás párbeszédablakéhoz hasonlít. Itt csak a Födémrejellemzô beállításokat tárgyaljuk.


Vastagság és magasságA födém magassága és vastagsága egymástól függetlenülbeállíthatók.A födém felsô síkjának magassága beállítható az aktív szint 0szintjéhez vagy a terv abszolút 0 pontjához képest. A magasságiértékek összefüggnek, ezért az egyik módosítása a másikautomatikus átírását vonja maga után. Az aktív szinthezviszonyított magasságnak elsôbbsége van a másikkal szemben.Ha a Lehetôség/Szintek beállításai paranccsal módosítjuk azaktív szint elhelyezkedését, a födém vele tart és a 0 szinttôl mértérték módosul.


Tollszínek és kitöltésmintákMeghatározhat sokszínû réteges szerkezetet a födémekmegjelenítésére a Metszet ablakban.

Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés színt,kitöltés háttér és metszet körvonal színt a szerkezet számára, vagyalkalmazhatja a réteges szerkezetek elôre meghatározott színét.Az utóbbi esetben a Réteges szerkezet kitöltés színei és a Rétegesszerkezet háttér színei ikonokat jelölje meg. Mindkét ikonautomatikusan elhalványul, ha egyszerû kitöltést választ.

174



Födém mesterfogások

Födémek egybeépítése falakkalHa falat úgy építünk födém tetejére, hogy az egyik széleegybeesik a födém kontúrjával, az egybeesô vonalatautomatikusan törli a program a 3D-s képen. Ezzel biztosítja aprogram a pontos takartvonalas megjelenítést, ahogy azt akövetkezô ábrán láthatjuk.

Lásd még...Sokszögek szerkesztése a 3. fejezetben.

Tetô eszközAz ArchiCAD fejlett Tetô eszközének rendkívül rugalmastulajdonságai vannak. A tetô létrehozásban kihasznált normálisalkalmazásán kívül elvont 3D-s alakzatok megalkotására ishasználható, széleskörû szükségleteket elégítve ki ezzel.

Geometriai módokA Tetô eszköznek hat geometriai módja van, melyek segítségévelegyszerû és komplex tetôalakzatok hozhatók létre. A szükségeslépések részletes leírása a különbözô módokkal együtt akövetkezô részekben található.

- Sokszög geometriai mód - Sokszöggel meghatározotttetôsíkot rajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsíkrajzolásánál.

- Téglalap geometriai mód - Téglalappal meghatározott tetôtrajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík rajzolásánál.

175



- Elforgatott téglalap geometriai mód - Hasonló a Téglalapgeometriai módhoz, azonban itt megadható bármilyen szögûvezérvonal. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsíkrajzolásánál.

- Tetôlánc geometriai mód - Bármilyen sokszögû vagy íveltalapú és egyenletes meredekségû tetô hozható létre.Részletes leírását lásd a Komplex tetôsík rajzolásánál.

- A Kupola geometriai mód félgömb alakú kupolás tetôketrajzol. Részletes leírását lásd a Kupolás tetôk rajzolásánál.

- A Dongaboltozatos geometriai mód lehetôséget nyújtszabad formájú tetôszerkezetek modellezésére. Részletesleírását lásd a Dongaboltozatos tetô rajzolásánál.

Egyszerû tetôsík rajzolásaA legegyszerûbbek a téglalap alakú tetôk.

1) Válassza a Tetô eszközt az Eszköztárban és válassza az elsôhárom geometriai mód egyikét az Infótáblán.

2) Határozza meg két kattintással a vezérvonal helyzetét.Téglalap módban a tetô mindig derékszögû lesz.

Legtöbb esetben azt szeretnénk, hogy a tetô vezérvonalaegybeessen valamelyik födém vagy fal referenciavonalával, ennekpontos elhelyezését a kurzor alakjának megváltozása segíti.

3) A vezérvonal meghatározása után egy új kurzorforma jelenikmeg, a szem kurzor, arra várva hogy megadjuk a tetôsíkemelkedésének irányát.

4) Ezután sorban lekattintva megrajzolhatjuk a tetô körvonalát.

VezérvonalA tetôsík szerkesztésének kritikus pontja a vezérvonalmeghatározása, amely tulajdonképpen egy nyomtatásra nemkerülô egyenes a tetô alsó síkján.

A tetôsík a vezérvonal mentén felhajlított síkként értelmezhetô, sezért a tetô alsó szélének magassága a vezérvonalemelkedésének beállításával adható meg.

Megjegyzés: A tetô vezérvonala, elvont szerkesztésisegédeszköz lévén, csak akkor jelenik meg, ha bekapcsolja aMegjelenítés (Lehetôség menü) Mutasd a vezérvonalakatparancsát.

176



Komplex tetôsíkok rajzolásaA Tetôlánc geometriai mód segítségével bármilyen sokszögû vagyívelt alapú és változó meredekségû tetô létrehozható. A tetôalapjának körvonala kétféle módon adható meg.

- Rajzolhat körvonalat az Eszköztár Tetô eszközének és azInfótábla Tetôlánc módjának kiválasztása után. Ígyautomatikusan építhet tetôket sokszögû alapokra.

- Használhatja a Vezérlôpult Varázspálca eszközét is, vagyegyszerûen szóköz lenyomása mellett kattintson egykörvonalra a Mercédesz kurzorral (ha a Tetô eszköz aktív), ésígy változtassa azt tetôvé. A körvonal tartalmazhat íveltrészeket is. Csak zárt körvonal alkalmas ilyen mûveletre. Haívelt alapon épít tetôt, a létrehozott tetôsíkok száma(felosztás) az Eszközök menüben lévô Varázspálcabeállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.

Megjegyzés: Összetett tetôknél a Varázspálca eszköz mindigaz Egyenes szakaszok lehetôséget fogja használni, még akkoris, ha aktív a Legjobban illeszkedô kapcsoló.

A körvonal meghatározása után a Tetô beállítás párbeszédablakjelenik meg.

177



Tetôláncok legfeljebb négy szintbôl állhatnak. Az egyesszegmensek dôlése és maximális magassága egymástólfüggetlenül adható meg.

Az ArchiCAD kristálynövekedési algoritmust használ mindensokszög alap esetén a legjobb megoldás megtalálására. Abeállítások párbeszédablakban megadott magasság a maximálishatár. Ha a tetô a határ elérése elôtt találkozik egy tetôsíkkal,akkor nem megy magasabbra. Ha úgy éri el a maximumot, hogynem találkozott tetôsíkkal, akkor egy vízszintes sík zárja a tetôt. Atetôszerkezet befejezése után annak részei egymástól függetlenülszerkeszthetôk.

Kupolás tetôk rajzolásaKupolás tetô rajzolásához válassza a Kupola geometriai módot azInfótáblán.

Az elsô kattintás kijelöli az ív középpontját, a második a körvonalkezdetét és a harmadik a körvonal végét. A kezdôpontra történôdupla kattintás megrajzolja a kupola teljes ívét.

A körvonal meghatározása után megjelenik a Kupola beállításpárbeszédablak.

178



Ebben a párbeszédablakban balra fent található számmezôtartalmazza a kupolatetô saját középpontjától számítottmagasságát. Ez az érték az alapérték és a megengedett maximum,azaz a félgömb szerkezet magassága között változhat. Kisebbérték bevitelével a kupola lapítható. A következô számmezô akupola alapjának magasságára vonatkozó adatot tartalmazza.

A kupolát alkotó sávok és szegmensek számát szintén ebben apárbeszédablakban lehet megadni. Értékeik 90 illetve 360 fokravonatkoztatva adhatók meg.

A tetô magasságára merôlegesen mért vastagsága szinténbeállítható. A tetô éleinek bevágása pedig a jobbra találhatókapcsolókkal irányítható. A három lehetséges vágási mód amerôleges, függôleges és vízszintes mód.

A már elkészült kupola nem kezelhetô egységes egészként,hanem minden egyes része önálló tetôsíkként szerkeszthetô.

Dongaboltozatos tetô rajzolásaAz Alaprajzon rajzolt görbe a tetô keresztmetszetekéntértelmezett. Kétféleképpen adhatja meg azt a kívánt görbét,melyet a tetô követni fog:

- Használhatja egy már létezô Ív, Görbe vagy Fal körvonalát alétrehozandó tetô görbületének megadására, és utána aVezérlôpult Varázspálca eszközét a Dongaboltozatos módválasztásával; vagy

- Rajzoljon ívsorozatokat, és nyomja meg a Mégsem gombot,amikor befejezte.

179



A görbe megadása után meg kell határoznia a tetô hosszát akezdô és végpontjának kijelölésével. Ugyanakkor megadhatja,hogy a keresztmetszeti göbe alapján a tetô melyik oldala kerüljönfelülre.

A görbe megadása után a tetô körvonala jelenik meggumivonalként, amelynek végei a keresztmetszeti görbe kétvégpontjához csatlakoznak. Ezen körvonal egyik oldala aképzeletbeli alsó pont és egyben a tetô oldalsó síkja. Az elsôkattintással a kezdôpontot és a boltozatos tetô alakját, amásodikkal a tetô hosszát határozhatja meg. Az eredményülkapott tetôsíkok önállóan szerkeszthetôk.

A létrehozott tetôsíkok száma a Varázspálca beállításpárbeszédablak beállításától függ (Eszközök menü).

A tetôsíkok csak sík szegmensek lehetnek még akkor is, ha aLegjobban illeszkedôt lehetôséget jelöli ki.

Megjegyzés: Az ArchiCAD visszahajló tetôket nem készít,tehát csak olyan görbe tetôk létrehozását engedi meg,amelyekre függôleges esô ráeshet. Ez azt is jelenti, hogyugyanaz a görbe a körvonal egy adott beállításával helyes,míg egy másik szögbeállítással nem megengedett tetôthatároz meg. Ez azért van, mert a tetô alakját nem csak agörbe határozza meg, hanem a hozzárendelt körvonal szögeis.

Alakzat rendben Alakzat aláforduló tetô

A tetô kezdô és végpontját úgy kell megadnia, hogy a gumivonalvastag oldala ne messe az eredeti keresztmetszeti görbét.

180



Tetô beállításokA Tetôk beállításainak nagy része megegyezik más szerkesztôeszközökével. Itt csak a speciális beállításokat tárgyaljuk.


A vezérvonal magasságaMint az ábrán is látható, a vezérvonal magassága az abszolútnulla ponthoz vagy az aktív szinthez képest is beállítható. A kétbeállítás összefügg egymással, és a födémeknél említett módonaz aktív szintnek van mindig elsôbbsége, amely azt jelenti,hogyha az aktív szint magassági elhelyezkedését változtatjuk, atetô vele mozog és az abszolút nullától számított értékautomatikusan módosul.

Tetô hajlásszögA hajlásszög mértékegységét a hajlásszög módosító mezôjemellett található kiugró menüben állíthatjuk be, amely lehet fok,százalék, vagy a 12 láb illetve 12 hüvelyk vízszintes szakaszonvaló emelkedés mértéke.

A tetô hajlásszöge általában pozitív érték, de adhatunk nekinegatív értéket is, ebben az esetben a létrejött tetôsík fordítottlesz, a szem kurzorral megadott emelkedésirány valójábanlejtésiránnyá módosul.

VastagságA tetô vastagsága a balra látható mezôben akár függôlegesvetületként, akár a megszokott módon beállítható.


Tollszínek és kitöltésmintákVálaszthat sokszínû réteges szerkezeteket tetôk megjelenítésére aMetszet ablakokban.

181



Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés tollat,kitöltés háttér és metszet körvonal tollat a szerkezet számára,vagy alkalmazhatja a réteges szerkezet elôre meghatározott tollait.Az utóbbi esetben jelölje meg a Réteges szerkezet kitöltés tollaiés a Réteges szerkezet háttér tollai ikont. Egyszerû kitöltésválasztásakor mindkét ikon automatikusan elhalványul.


Tetô él szögeEz a beállítás valójában a tetô ereszvégzôdését határozza meg,lehet a homlokzatra vagy a tetôsíkra merôleges vagy függôleges.Az Egyedi lehetôség halvány, hacsak az Eresz vagy a Lejtésnincsen egy egyedi szögre beállítva (lásd késôbb). Ha az Egyedikapcsolót választja, lehetôsége van ezt a beállítást vízszintesrevagy merôlegesre változtatni.

Egyedi szögeket nem határozhat meg ebben apárbeszédablakban.

Tetôsík mesterfogásokA tetôsíkok roppant összetett tárgyak, számos mesterfogásalkalmas módosításukra.

Megjegyzés: Tetôk csak az Alaprajzon hozhatók létre, de amár létezôk szerkeszthetôk a Metszet/Homlokzat vagy a 3D-snézetben is.

Tetôsík kijelöléseA tetôsíkok kijelölése történhet referenciavonaluk, kontúrjuk éskulcspontjaik segítségével.

182



Tetô magassági méreteinek megállapításaA tetô magassága a hajlás irányában folyamatosan változik, avezérvonal függôleges irányú elhelyezkedését és a hajlásszögetbármikor ellenôrizhetjük a Tetô beállítás párbeszédablakban.

A tetô tetszôleges pontjának függôleges elhelyezkedését a tetôsíkkiválasztásával és a pontra kattintással kaphatjuk meg, miközbennyomva tartjuk az ALMA (Macintosh) illetve a CTRL (Windows)billentyûket. Ez a mûvelet egy párbeszédablakot nyit ki, amely atetô alsó és felsô síkjának adott ponthoz tartozó magasságiértékeit mutatja meg.

Az ablakban bármely érték módosításával a tetô a vezérvonalkörül fel- illetve lehajlik, miközben hajlásszöge ennekmegfelelôen megváltozik.

Tipp: A referenciavonal egyik végpontjára ALMA/CTRL-kattintással az egész tetôsík magasságát beállíthatjuk ahajlásszög módosítása nélkül.

Megjegyzés: A tetô szélére tett ilyen ALMA/CTRL-kattintásnem nyitja kia magassági értékeket megjelenítôpárbeszédablakot, mert ez a mûvelet csak a tetômetszôdésekkészítésére használható, mint azt a továbbiakban látni fogjuk.

3D-s tetômetszôdésekA tetôsík kontúrjának alaprajzi változtathatóságán kívül azArchiCAD a térbeli összeszerkesztésre is nyújt lehetôséget.

Nézzük például az alábbi két tetôsíkot:

183



Két tetôsík csatlakoztatásához a következôkre van szükség:

1) Jelölje ki az alacsonyabbat az alaprajzon, és ALMA-kattintson(Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows) a másik tetôgerincre.

2) Jelölje ki a másik tetôsíkot, és ALMA-kattintson (Macintosh)ill. CTRL-kattintson (Windows) az alacsonyabbik tetôgerincre.

3) Ekkor a két felület egymáshoz illesztôdik.

Az alaprajzon összeérô tetôgerincek 3D-ben csatlakozástjelentenek.

Bonyolultabb csatlakozások létrehozásakor, több mint két tetôsíkesetében (pl. amikor dongaboltozatos tetô csatlakozik egyszerûtetôsíkhoz), további kulcspontok megadása szükséges acsatlakozás kialakításához, azonban maga a csatlakoztatási eljáráshasonló.

184



Az ArchiCAD megengedi, hogy az oldal és uszálylemezeknekegyéni szögeik legyenek. Ezért elôfordulhat, hogy két tetô nemcsatlakozik pontosan, még ha az Alaprajzon érintkeztek is.Ezeknél az összemetszôdéseknél létrehozhat habarcskapcsolatot,vagy összekapcsolhatja a tetôsíkokat függôleges éllel.

Ehhez válassza ki az összes olyan tetôsíkot, melyet szeretneösszemetszeni, helyezze a kurzort a közös élre, és tartsalenyomva az egér gombját. Válassza ki a Tetôél szerkesztéslehetôséget a megjelenô „pet” palettából. Ez megnyit egypárbeszédablakot.

Az itteni beállítások lesznek érvényesek az összes olyan kijelölttetôsíkra, amelyek illeszkednek a közös gerincre az alaprajzon.

Szerkezeti elemek vágása tetôvelCsak a tetôkre jellemzô tulajdonság, hogy levágható velük falakteteje vagy alja, oszlopok, födémek, ajtók, ablakok és tárgyak,annak érdekében, hogy illeszkedjenek a tetô kívánt felületéhez. ASzerk menü Vágd le a tetôvel parancsa több rövidítéssel együttezt a célt szolgálja. Az aktív szint elemei vághatók csoportokbanvagy egyedileg.

Egy adott tetô alatt lévô összes elem elvágásához:

1) Válassza ki a tetôt vagy bármelyik vágásra alkalmas elemet.

2) Válassza a Szerk/Vágd le a tetôvel parancsot. Ekkormegjelenik egy párbeszédablak, melyben fel vannak sorolvaazok az elemtípusok, melyeket az adott tetô elvághat.

185



3) A megfelelô négyzetek bejelölésével válassza ki azelvágandó elemeket, megjelölve, hogy az elemek tetejét vagyalját akarja-e elvágni, és kattintson a Vágd gombra.

Csak a metszthetô elemek vághatók tetôvel. A tetô csak azokat azelemeket vágja, melyek sokszögû alakja alatt helyezkednek el.

Használhat távoli, sôt olyan, más szinten lévô tetôt is, melynekkörvonala látható az adott szinten, hogy elvágjon elemeket enneka tetônek a síkjával.

Jelölje ki az elvágandó falakat és oszlopokat, majd ALMA-kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson (Windows) azon tetôegy élén vagy kulcspontján, amellyel el akarja ôket vágni. Amegfordított eljárás is mûködik: jelölje ki a tetôt, amellyel vágniakar, majd ALMA-kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson(Windows) az egyes falakra, amelyeket el akar vágni.

186



Megjegyzés: A tetôvel való vágás a 3D-s ablakban nemelérhetô.

Lásd még...Poligonok szerkesztése a 3. fejezetben, és Vágd le a tetôvel(Szerk menü) az 5. fejezetben.

Felületháló eszközA Felületháló egy hathatós eszköz bármilyen forma felületéneklétrehozására, a jellemzô pontok magasságának meghatározásávalés az ezek közötti interpolálással. Az eszköz segítségévellétrehozhat felületeket, szegélyezett felületeket és tömör testeket.

Geometriai módokFelülethálók négy különbözô Geometriai móddal szerkeszthetôk:

- Sokszög geometriai mód;

- Téglalap geometriai mód;

- Elforgatott téglalap geometriai mód;

- Szabályos lejtésû felületháló geometriai mód;

Az elsô három mód ugyanúgy mûködik, mint a Födém és Kitöltéseszközöknél. Részletek ezeknél az eszközöknél a Geometriaimódok címû részekben talál, és a Szerkesztési segédeszközöknéla 3. fejezetben.

Az Szabályos lejtésû geometriai mód segít sík felületû egyenletesfelülethálók gyors létrehozásában. A felületháló téglalapalakúkörvonalának megadása után az a szabályos lejtésû felültháló párbeszédablak automatikusan kinyílik.

187



A párbeszédablak elsô részében beállíthatja az osztások számátmindkét koordináta-tengelyt irányban. Ezután be kell állítania afelületháló három sarkának a magasságát, míg a negyedikautomatikusan állítódik be.

A beállítások megerôsítésekor az ArchiCAD megrajzolja afelülethálót.

Szerkesztési módokAz Infótáblán és a Felületháló beállítás párbeszédablakbanelérhetô három lehetôséget biztosít: felületként létrehozhatófelületháló, függôleges oldalakkal (szegély) létrehozott felülethálóés tömör testként létrehozható felületháló. A választáskorlátozhatja az Anyagok lehetôségeket a Modelltulajdonságokban, valamint a magassági értékeket.

Felülethálók rajzolásaA felületháló rajzolásának két szakasza van.

Elôször rajzoljon egy poligont valamelyik geometriai móddal,felhasználva a Beállítások párbeszédablakban már elôzôlegmegadott alapsík magasságot.

A poligon kiválasztása és a Felületháló eszköz (Poligonokszerkesztése) kiválasztása után szerkesztheti a poligont a 3.fejezetben leírtak alapján. A poligon határvonalára kattintáskinyitja a szokásos „pet” palettát. A kulcspontok egyikérekattintással szerkesztheti a magasságot, ha a „pet” paletta utolsóikonját választja, ahogy itt is látható.

188



Ezzel kinyitja a Felületháló pont magassága párbeszédablakot,ahol új beállítását a felületháló összes kulcspontjára isalkalmazhatja az Alkalmazd mindre kijelölô négyzetmegjelölésével. Egyetlen pont magasságának változtatása nembefolyásolja a szomszédos pontok magasságát.

A második lépésben még mindig tartsa kiválasztva a felülethálót,és válassza a Felületháló eszközt.

Ezután rajzolhat egy nyitott vonalat vagy egy zárt poligont,kétszer az utolsó kulcspontra vagy egyszer a Vezérlôpult Jógombjára kattintva. Zárt poligon megerôsítésekor megnyílik az Újfelületháló pontok párbeszédablak, ahol egy lyuk vagy felületpontjaiként határozhatja meg az új kulcspontokat.

Ha az elsô poligon körvonalán kívül rajzol, csak a körvonalonbelül lévô kulcspontok válnak a felületháló részeivé.

Folytathatja késôbb is a felületháló fejlesztését új kulcspontok,poligonok hozzáadásával és a magassági értékek szerkesztésével.

189



Alapsík és élekA felületháló létrehozása két fontos dologtól függ: az Alapsíktólés a Felületháló éleitôl.

Az Alapsíkhoz tervezett felületháló fô körvonalainak megrajzolásaután elkezdheti kiemelni ebbôl a síkból a felületháló felszínénekjellemzô pontjait.

Kétféle él van egy felülethálóban: a felhasználó által megadott éslétrehozott.

A felhasználó által megadott élek mindig láthatók, hisz ezekalkotják a felületháló körvonalának jellemzô pontjait.

Amikor a poligonok vagy a kulcspontok különbözô magasságonvannak és a Mutass minden élet lehetôség van kiválasztva, azArchiCAD megmutatja a felületháló kulcspontjainakösszekötésével létrehozott éleket.

Az ArchiCAD által létrehozott élek két, különbözô magasságonlévô kulcspontot kapcsolnak össze, melyek még nemkapcsolódnak össze felhasználó által meghatározott élekkel. Ezértcsak az élek nem mutatkoznak, ha a kulcspontok egymagasságban vannak.

Megjegyzés: 3D-s ablakban nem lehet hozzáadni éleket afelülethálóhoz.

Felületháló beállításA Felületháló beállítás párbeszédablak lehetôvé teszi akiválasztott vagy alapértelmezés szerinti felülethálókparamétereinek meghatározását.

190



A párbeszédablak összetétele sokban hasonlít a többi eszközére.Az általános részleteket a fejezet eleji Eszköz beállítások közöselemei címû részben találja meg.


MagasságA felületháló alapsíkjának magasságán kívül beállítható afelületháló testének vagy oldalainak mélysége az alapsík alatt.

Élek megmutatásaA két kapcsoló segítségével beállítható, hogy minden él láthatólegyen, vagy csak azokt, melyeket a felületháló rajzolása közbenadott meg.

Alaprajzi és metszeti tulajdonságok

Vonaltípusok és tollszínekVálaszthat vonaltípust a felületháló éleihez. Az ArchiCADugyanazokat a vonaltípusokat használja a felhasználó általmegadott és létrehozott élekhez, de Ön különbséget tehet akétféle él között színük beállításával a tollszín kiugró palettában.

Ha tömör testként hozza létre a felülethálót, megadhat metszetkörvonal, kitöltés és kitöltés háttér tollakat.

191




Anyagok és simított gerincekAz alkalmazott Szerkesztési módtól függôen rendelhet anyagokata felületháló különbözô oldalaihoz.

Az alul lévô kapcsolók irányítják a létrehozott élek megjelenéséta 3D-s modellben. Ha a Simított gerinceket választja, csak afelhasználó által megadott élek jelennek meg a 3D-s nézetben.

Felületháló mesterfogásokA felülethálók összetett tárgyak, melyek több ArchiCADszerkesztési eljárással is megépíthetôk. Lásd a poligonokszerkesztését a 3. fejezetben.

Kulcspont magasság szerkesztéseHa egy létezô felületháló kulcspontjait kívánja szerkeszteni,elôször válassza ki a felülethálót vagy egyet az élei (alpoligonok)közül, válassza a Felületháló eszközt és kattintson kulcspontjaivagy élei egyikére. Egy „pet” paletta jelenik meg. Kattintson apaletta utolsó ikonjára a Felületháló pont magasságapárbeszédablak megnyitásához, ahol szerkeszthetô a kiválasztottkulcspont vagy a kiválasztott él mindkét kulcspontjánakmagassága.

192



Méretezés eszközAz Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenítésekor azArchiCAD különféle méretezési eszközeit az Eszköztár egy kiugróikonjában foglalták egybe. Ahhoz, hogy az összes méretezésieszközt egyszerre láthassa, válassza az Ablak/Úszó paletták/Paletta forma, és válassza a Bôvített opciót.

Az egyenes Méretezési eszköz hatékony és kifinomultsajátosságai lehetôséget biztosítanak az ön tervének egyediméretvonal kialakítására. Az ArchiCAD a következô méretezésisajátosságokkal szolgál:

- Félautomata – Az ArchiCAD segítségével elemeink széleihezvagy kulcspontjaihoz a szokásos szerkesztési mûveletekalkalmazásával (vonzáskör, kötött irányok stb.) méretvonalakilleszthetôk.

- Asszociatív – A méretezett elemek módosítását (például egyfal megnyújtását) a méretvonalak és a méretezési értékek iskövetik.

- Különbözô mértékegységrendszerek – Az ArchiCADsegítségével a méretezés könnyedén átalakítható angolszászmértékegységre.

A Méretezési lánc elemeiA méretezés során a következô fogalmakkal találkozhatunk:

- A Referencia pontok az ArchiCAD elemek általunkkiválasztott azon pontjai, amelyeket méretezni szeretnénk.

- A Méretezési pont a méret segédvonal és areferenciaponttal meghatározott méretvonal találkozásánáljön létre, s a az alább bemutatott módon választható ki.

- A Méretezési egység a méretezési lánc alapvetô eleme,amely a két szomszédos méretezési pontot köt össze, és

193



tartalmazza a hozzá tartozó írott hosszértéket.Kiválasztásához kattintsunk a méretvonal felezôpontra a Pipakurzorral.

- A Méretezési érték a méretezési egység hosszát tartalmazószövegblokk, amit a bal alsó sarkára történô kattintássalválaszthatunk ki.

- A Méretezési lánc a méretezési egységek egymás utániláncolata, melyet a méretezési vonal szabad pontjaira történôkattintással választhatunk ki a Mercedes kurzorral.

- Az Asszociativitás azt jelenti, hogy minden létrehozottméretezési pont kapcsolatban van az ôt meghatározóreferenciaponttal és annak változását (mint pl. a fenti ajtókiválasztása) követi a lánc értékeinek és méretvonalainakváltozása.

Megjegyzés: Fal nyújtásával, áthelyezésével, a benneelhelyezkedô lyukak módosításával, törlésével, födémek,tetôk, kitöltések eredeti alakjának megváltoztatásával améretezési lánc automatikusan módosul.

Méretezés elhelyezéseVizsgáljuk meg a Méretezés eszköz által biztosított lehetôségeketa következô egyszerû példával:

1) Készítsünk egy falat benne lévô nyílással (ablakkal).

2) Válasszuk ki a Méretezés eszközt az ikonra történôkattintással, majd adjuk meg az elsô referenciapontot. Ezzel aVezérlôpult Mégsem gombja kapcsolhatóvá válik.

3) Kattintsunk a fal és az ablak végpontjaira, majd zárjuk le améretezési láncot egy dupla kattintással. A Törlés billentyû

194



leütése vagy a Vezérlôpult OK/Jó gombjának lenyomása isugyanazt eredményezi. Megjelenik a Kalapács kurzor.

4) A Kalapács érzékeny kurzor megjelenése után kattintsunkarra a pontra, ahol a méretvonalat el szeretnénk helyezni.

5) Az értékeket a program azonnal kiszámolja, és a Méretezésilánc megjelenik.

Méretezhetô elemekA következô elemek méretezhetôk referenciapontjaiksegítségével:

- Építôelemek: falak, oszlopok, ajtók és ablakok (csak anyílásszélek és a középpont), tárgyak, lámpák, födémek,tetôk (a lejtésmutatót nem lehet méretezni), felületháló

- Rajzi elemek: kitöltések (a kitöltés állásának mutatója nemméretezhetô), vonalak, ívek, körök, görbék, kulcspontok.

Méretezés geometriai módokHa a méretezési eszközt kiválasztotta, az Infótáblán háromMéretezés Geometriai Mód közül választhat, melyekkelmeghatározhatja a méretezési lánc állását:

Függôleges méretezés geometriai mód mindig függôlegesirányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagykulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.

Vízszintes méretezési geometriai mód mindig vízszintesirányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagykulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.

Ferde méretezési geometriai mód mindig az elsôként ésmásodikként elhelyezett Méretvonal Pont által meghatározottiránnyal párhuzamos méretezési láncot hoz létre a méretezendôelemek vagy kulcspontok szögétôl függetlenül.

A Méretezési Geometria beállítása az egész láncolatra vonatkozikés nem módosítható sem egységenként, sem a megrajzolás után.

195



Méretezés szerkesztési módokA Méretezéshez három szerkesztési módszer vagy típus áll arendelkezésére. Ezek ikonjait elérheti az Infótáblán ugyanúgy,mint a Méretezési eszköz beállítás párbeszédablakában.

Az Egyenes módban két szomszédos pont közti távolságmérhetô és jeleníthetô meg.

A Kumulatív módban az elsô referenciapontot tekintjük zérópontnak a méretezési láncban. Valamennyi méretezési érték areferencia és a zéró pont közötti távolságot fogja megadni.

Az Alapvonal eljárásban a méretezési távolságok méréseugyanúgy történik, mint a Kumulatív módban, azonban aképernyôn csupán méretjelek jelennek meg a teljes vonalakhelyett, és a nullpont nincs feltüntetve.

Kilépés és véglegesítésAz elsô referenciapont meghatározásával a Vezérlôpult Mégsemgombja kapcsolhatóvá válik, benyomásával kiléphetünk améretezési mûveletbôl.

A második referenciapont elhelyezésével a Vezérlôpult OK/Jógombja is kapcsolhatóvá válik, jelezve, hogy ettôl kezdveérvényes méretezési lánc hozható létre.

Referenciapont visszavonásaBármely Referenciapont érvényteleníthetô, ha a tele ceruzakurzorral még egyszer rákattintunk.

196



Méretezés beállítás

Ebben a párbeszédablakban attól függôen érhetôk ellehetôségek, hogy a méretezési lánc mely része van kijelölve.

- Ha a teljes láncot kijelöljük, valamennyi lehetôséghozzáférhetô lesz.

- Ha egy komplex lánc valamely egysége van kijelölve, akkora fólia, a nyílhegy típusa, az elhelyezési lehetôségek éppúgymint a méretezési vonalakra és jelekre vonatkozó Tollbeállítások elhalványodnak.

- Ha egyetlen méretezési pont van kijelölve, akkor csak améretsegédvonal lehetôségek érhetôk el.

- Ha egy vagy több méretezési egységnek csak az értékétválasztotta ki, és Ön a Szerk menü utolsó parancsátválasztotta, vagy a megfelelô ikonokra kattintott rá azInfótáblán, akkor ehelyett a Méretezési Szöveg beállításpárbeszédablak jelenik meg (akkor nem, ha duplán rákattinta Méretezési eszköz ikonjára az Eszköztárban).

A Méretezés beállításai közül sok ugyanolyan, mint az egyébeszközök esetében. Lásd az Általános eszközbeállítások részt efejezet elején. Itt csak azokról az elemekrôl lesz szó, amelyekcsak a Méretezésre jellemzôek.

TollakA Méretezés értékeihez, vonalaihoz és jeleihez különbözô tollakatrendelhet.

197



Szám típusokA méretezési szám formátuma a Beállítások/Méretezéspárbeszédablakban adható meg. A formátum megváltoztatása aterv egészére vonatkozik.

JelekA kiugró menü használatának segítségével beállíthatja a kívántjelformát. Az utolsó jeltípus különleges, mert az értékeketkeretezô kettôs méretezési vonalat eredményez. Ezzel a jellel azérték helyzet beállítások nem mûködnek.

Szám stílusEzen beállításokkal határozhatja meg a méretezési szövegekformátumát. A betûméret és Dôlt beállítások méretezési láncokraés az egyes méretezési egységekre is alkalmazhatók. A Dôltlehetôség akkor jelenik meg a párbeszédablakban, habittérképes/TrueType betûcsaládot használ. Vektoros betûkkiválasztásával dôlt szövegmezô jelenik meg, lehetôvé téve adôlésszög beállítását. A bittérképes/TrueType betûcsaládbanhasználatos Dôlt betûtípus hetvenöt fokos.

A kapcsolókkal megadható a méretezési értékek méretezésivonalakhoz képesti elhelyezkedése.

MéretsegédvonalakEbben a részben állítható be a méretvonal típusa, amelyvonatkozhat az egész méretezési láncra, egyes egységekre vagycsak a kiválasztott méretezési pontokra.

Ezen kívül a megfelelô gomb benyomásával méretsegédvonalnélküli, rövid méretsegédvonalas vagy elôre beállított hosszúságúméretsegédvonalas méretezési mód közül választhatunk.

A rövid méretsegédvonal lehetôséggel a méretsegédvonal hosszaautomatikusan a kottavég lezárás típusához (és így magátólértetôdôen a szöveg méretéhez) illeszkedik.

Hosszabb méretsegédvonal rajzolására kétféle mód van:

1) Használjunk egyedi szélességû méretsegédvonalat.

2) Tartsunk azonos távolságot a referenciapont és améretsegédvonal végpontja között a Változó méretsegédvonalsegítségével.

A méretsegédvonal szélessége és távolsága egyarántmeghatározható az Egyebek... gomb segítségével, ahogy aztkésôbb látni fogjuk.

198



Állandó méretAz Állandó méret kijelölô négyzet bekapcsolásával az asszociatívméretezést ki tudjuk kapcsolni, amit így egyszerû, grafikuselemként kezel a program, és nem áll összeköttetésben a terv2D-s, ill. 3D-s elemeinek egyikével sem.

Miután egy méretezést állandóra átállítottunk, vissza már nemalakítható, a módosítás végleges. Amennyiben a méretezési lánckottavég lezárásai nincsenek szerkezeti kulcspontokhoz kötve, améretezési lánc állandó méretnek tekinthetô. Ezek, bár a programegyszerû grafikus jelekként kezeli ôket, két esetben mégis a többiméretezéssel azonosan viselkednek:

1) Forgatásnál és tükrözésnél az érték megfordul, hogy alulról isolvasható legyen.

2) A Beállítások menüben megváltoztatottmértékegységrendszerrel minden érték átíródik.

Méretezési lehetôségekAz Állandó méretek kijelölô négyzet alatti Egyebek... gombrakattintással a Méretezésmód párbeszédablakot nyithatjuk ki.

Ez a párbeszédablak lehetôséget biztosít:

- A kottavég lezárás méretének beállítására mindaddig, amíg améretezés szövegének méretét nem változtatjuk meg.

- A referencia pont és a méretsegédvonal végpontja közöttitávolság beállítására, mely a terv léptékével függ össze, nemállandó érték.

- A méretsegédvonalak egységes hosszának beállítására, melya terv léptékével függ össze, ez azonban csak az állandóhosszúságú méretvonalak beállítása esetén kapcsolható.

199



- Mutasson a részletes ajtó- és ablakméretezést. Ez a lehetôséga nyílás magasságát a MéretVonal alá rendeli bármely olyanMéretezési láncon, amely egy nyílás mindkét sarkánakreferenciapontjaival rendelkezik. E kijelölô négyzetbekapcsoláskor a második, alsó kijelölô négyzet a névlegesmagasságu értéken tartja a méretezést. A magasságérték isfelfrissítésre kerül, ha Ön módosítja a nyílás méretét. Ezek azopciók az összes Mértezési lánc alapbeállításaivá tehetôk,vagy beállíthatók a már létezôkre.

Megjegyzés: Ez a tulajdonság kiegészítôje a Középvonal és aSCHEDULE MARKER lehetôségeknek, amelyeket az Ajtó/Ablak beállítás párbeszédablakok Ajtó/Ablak Méretezésalpárbeszédablakán keresztül érhet el, és a német típusúkávák kisebb és nagyobb méreteihez egyaránt felhasználható.

- Réteges falaknak csak a magját méretezze.

Méretszám beállításA Méretszám beállításcsak akkor hozzáférhetôek, amikor egyméretezési egység értékét választja ki. A Szerkesztési menü utolsóparancsának neve ezután Méretszám beállítás változik. Úgy iselérheti a párbeszédablakot, ha rákattint az Infótábla megfelelôikonjára.

Ha egy vagy több méretezési lánc ki van jelölve, akkor azEszköztárban a Szöveg eszköz ikonjára való kattintás is megnyitjaezt a párbeszédablakot.

Ebben a párbeszédablakban megváltoztathatja a méretezésiszöveg betûtípusát, méretét, stílusát és tollszínét, valamintmeghatározhatja a szögét is. Az értékmezô is szerkeszthetô,jóllehet ez automatikusan megváltozik, ha a méretezett elemetmegváltoztatja vagy a Beállítások/Méretezésegység valamelyegységét módosítja.

200



Megjegyzés: Ugyanez a lehetôség elérhetô mindenméretezési eszköznél, beleértve a Kitöltés eszközzelelhelyezett területeknél is.

Méretezés mesterfogások

Falvastagság méretezéseA méretezési láncra merôleges falak referenciavonalárakattintással a fal mindkét oldalát egyszerre tudjuk kijelölni.

A méretezési lánc befejezésekor csak azok a kottavég lezárásokjelennek meg, amelyek a rá merôlegesen álló falakra kerültek.

Ha a Ferde geometriai módban kezd méretezni úgy, hogy duplajelet tesz egy fal két oldalára, akkor ezek a jelek a méretezésilánc szögét a falra merôlegesre fogják beállítani.

Kattintsunk a referenciavonalra Eredmény

Átfedô pontokA méretezés asszociatív volta kifinomult kijelölési mûveletetigényel az egymáson elhelyezkedô elemek fedésben lévô pontjaimiatt.

Az átfedô kulcspontok közüli választás menete akövetkezôképpen zajlik.

1) Egymást átfedô elemekhez érkeztünk ha a méretvonalelhelyezô pontokkal együtt a szerkezeti elemeink körülkijelölô pontok is megjelennek.

2) Ha a megfelelô elemet választottuk ki, egyszerûenkattintsunk a következô pontra. A OK/Jó gomblenyomásával véglegesíthetjük a kiválasztást a Kalapácskurzor megjelenése nélkül.

3) Amennyiben a méretezési pont nem a megfelelô elempontjára utal, folytassuk a kattintgatást ugyanazon a helyenaddig, míg a méretezni kívánt elem körül meg nem jelenneka kijelölôpontok.

Megjegyzés: Mindennapi használat során nem érdemes sokidôt tölteni a megfelelô elem kiválasztásával, hisz úgysemtudjuk elôre, hogy az átfedô elemek melyikét fogjuk késôbbmódosítani.

201



4) Ha megtaláltuk a méretezni kívánt elemet, kattintsunk akövetkezôre vagy a fent említett módon fejezzük be améretezést. Amennyiben mégis szükségünk van még egyméretvonalra, kattintsunk az ôt meghatározó pontra újra.Addig folytassuk a kattintgatást, amíg el nem tudjuk dönteni,mely elem méretezését akarjuk az adott ponton elvégezni.

Méretlánc módosításaAz ArchiCAD többi eleméhez hasonlóan a méretlánc is eltolható,forgatható és tükrözhetô.

- Ha módosítunk minden elemet, melyre egy méretezési láncutal, maga a lánc is változik az elemekkel együtt.

- Ha csak az elemek némelyikét módosítjuk, a méretezésivonal helyben marad, szöge nem változik, csak a kottavéglezárás, a méretsegédvonalak és az értékek követik aváltozást.

- Ha a méretezett elemeket sokszorosítjuk és a méretvonalaikatis kijelöljünk, a sokszorosított kották az újonnan létrejöttelemekre is utalnak.

Megjegyzés: Méretezési egységek vagy pontok az eredetilánctól nem tolhatók vagy forgathatóak el, illetve arra nemtükrözhetôk.

A fent említett mûveleteket a következô ábrák mutatják be.

EltolásEltolásEltolásEltolásEltolásA méretláncot eltolhatjuk, de az asszociatív méretezés csak améretsegédvonalak irányában tud elmozdulni, még ha a kurzortnem is ennek megfelelôen vezetjük a Munkafelületen.

Az eredmény:

202



ForgatásForgatásForgatásForgatásForgatásA már elkészült méretlánc irányának megváltoztatásárahasználhatjuk a Szerk/Forgasd parancsot. A méretpontokilyenkor is az elôbbiekben kijelölt referenciapontokra utalnak saz értékek a méretezési vonal mentén ennek megfelelôenváltoznak.

A már elkészült méretlánc irányának megváltoztatására ez a módaz egyetlen megoldás.

3,05

1.05

2.25

6.35

50

50

A forgatás után a program minden referenciapontotautomatikusan újraméretez, és az eredeti kótázási sorrendetmegtartva az új irány mentén kivetít.

TükrözésTükrözésTükrözésTükrözésTükrözésA méretlánc a fal másik oldalára tükrözhetô, a mûveletreugyanazok a szabályok érvényesek, mint a forgatásra.

Megjegyzés: Az értékek elhelyezkedésére mindig figyel aprogram, így alulról vagy jobbról olvashatóak maradnak.

3.15

6.75

2.401.20

6060

203



Az eredmény:

3.15

6.75

2.401.20

6060

Lásd még...Ezeket a módosításokat az 5. fejezetben részletezzük.

Méretezési elemek beillesztéseA már elkészült láncba tetszôleges számú új méretezési pontokathelyezhet el a méretláncot kijelölve, majd az ALMA (Macintosh)illetve a CTRL (Windows) billentyûk lenyomásával egyidôbentörténô új referenciapontra kattintással. Az új pont bárholelhelyezkedhet a láncon belül vagy kívül is.

Az eredmény:

2.60 2.10

4.70

A már létezô méretezési egységek felosztódnak a szükségesszámúra.

Az eredmény:

2.00 1.50

1.202.00

1.20

A méretlánc a kívánt mértékben meghosszabbodik. Új pontokelhelyezésére a méretezési egység közvetlen kijelölésével nincsenmód, ehhez a láncot kell kiválasztani.

Megjegyzés: Egyszerre csak egy új pont helyezhetô el améretezési láncon, és ilyenkor nincs lehetôségünk azátfedésben lévô elemek közül választani.

204



Méretlánc elemeinek törléseAmennyiben a lánc közepén kijelölünk, majd törlünk egyméretezési pontot, a mellette elhelyezkedô két méretszakaszegybeolvad.

Töröld

Az erdmény:

2.00 1.501.20

2.702.00

Ha a törölt elem a lánc egyik szélsô pontja volt, az egész utolsóegység eltûnik és a lánc megrövidül.

Töröld

2.00 2.70

2.70

Az eredmény:

Amennyiben egy középen elhelyezkedô egész méretezésiegységet törlünk, a lánc két részre szakad.

Töröld

Az eredmény:

2.00 1.50

1.50

1.20

2.00

Végül pedig egész láncot úgy szüntethetünk meg, hogy kijelöljükaz egész láncot, majd kitöröljük.

Méretezési láncok összefûzéseKülönálló méretezési láncokat kiválasztásukkal és az összefûzésreszánt láncra kattintással fûzhetünk össze az ALMA (Macintosh)illetve a CTRL (Windows) billentyûk nyomva tartása mellett.

205



Az eredmény:

2.70

3.20

2.00 1.501.20

A második lánc kitörlôdik, referenciapontjai az elsô (akiválasztott) lánchoz kapcsolódnak, és ahhoz rendezôdnek.

Ezt a módot akár olyan méretláncoknál is használhatjuk, amelyeknem párhuzamosak egymással.

7.721.96

7.72 1.58

ALMA/CTRL - kattintás Az eredmény

Automatikus falvastagság méretezésA már elkészült méretezési láncot kiválasztva és egy merôlegesfal referenciavonalára kattintva az ALMA (Macintosh) illetve aCTRL (Windows) billentyûk nyomvatartásával a fal vastagságátkönnyedén elhelyezhetjük a láncban.

1.804.10

Az eredmény:

30

6.20

A méretsegédvonal hosszának kézi beállításaAz egyedi és a változó méretsegédvonalhossz kézzel isbeállítható:

- Egy méretsegédvonalhoz,

- Méretsegédvonalhoz és méretezési egységhez,

- A láncon belüli összes méretsegédvonalhoz.

206



A kézzel történô beállításhoz válasszuk ki a méretezési egységet,pontot vagy láncot, s mikor a Méretezés eszköz aktív, fogjukmeg a kiválasztott rész referenciavonalát vagy kulcspontját, és aszürke távolságjelzô vonalat húzzuk el a méretezési vonaltól.

Pont:

Az eredmény:

Kattintás

2.00 1.501.20

2.00 1.501.20

Egység:

2.00 1.501.20

Kattintás

Az eredmény:

2.00 1.501.20

Lánc:

2.00 1.501.20

Kattintás

Az eredmény:

2.00 1.501.20

A kívánt távolságban történô kattintással a kijelöltméretsegédvonalak megrövidülnek, illetve megnyúlnak.

A változó méretsegédvonalak sohasem nyúlnak a méretezendôelem referenciapontjain túlra.

A rövid vagy a méretsegédvonal nélküli méretezés hosszánakkézi beállításához elôször állítsuk vissza a méretezés módját aMéretezés beállítás párbeszédablakban.

207



Sugárméretezés eszközAz Eszköztár alapértelmezés szerint megjelenítésekor mindenméretezési eszközt egy ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egymásik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson rá és húzzaodébb a kis nyílat az iko sarkában, hogy megláthassa aSugárméretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/Paletta formákat, és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.

A Sugárméretezési eszközzel íves elemek (Fal, Födém, Tetô,Felületháló, Kitöltés, Kör, Ív) sugarának értékét is elhelyezheti azAlaprajzon. A Sugárméretezés félautomatikus és teljességgelkapcsolódó jellegû.

A Sugárméretezés eszköz sok tulajdonsága megegyezik aMéretezés eszközével.

Sugárméretezések rajzolásaA sugárméretezéseknek két fô része van: a méretvonal és acímke.

A méretvonal mindig sugárirányban áll, és a kezdeténél levô jelmindig az íves elem felé mutat. Az íves elem bármely pontjáravaló kattintással elkezdhet rajzolni egy méretvonalat a görbeközéppontja felé vagy az átellenes oldalon. Akárhol nemhelyezhet el sugárméretezést a terven, mivel annak mindig egyíves elemre kell vonatkoznia.

A címke a méretvonal végéhez tartozik és a méretvonalsugarának méretét mutatja. Iránya a Sugárméretezéspárbeszédablakban adható meg.

Megjegyzés: a méretezett elem törlésekor a hozá kapcsolódósugárméretek is törlôdnek.

Szerkesztési módokKét Sugárméretezési szerkesztési módszer vagy típus állrendelkezésére akár az Infótáblán, akár az eszköz Beállításokpárbeszédablakában.

- Középponttal: Ha ezt a típust választja és a tervre helyezegy sugárméretezést, az ív középpontja automatikusanmegjelölôdik egy kereszttel.

- Középpont nélkül: Ebben az esetben a középpont nem leszmegjelölve.

208



Sugárméretezés beállításA Sugárméretezési eszköz beállításának párbeszédablaka hasonlóaz egyenes Méretezési eszközéhez. Itt csak a különbségeket és atovábbi opciókat mutatjuk be.

TípusItt is kiválaszthatja a Sugárméretezés típusát, mint aVezérlôpulton.

Címke irányaHárom gomb teszi lehetôvé, hogy kiválassza a címke állását. Ezlehet a méretezési vonallal párhuzamos, mindig vízszintes vagymindig függôleges.

ElôtagEz a mezô elôtag definiálását teszi lehetôvé, amely a sugár értékeelôtt jelenik meg.

Sugárméretezési mesterfogások

Íves elemek középpontjának megjelöléseSugárméretezés hozzárendelése egy íves elemhez lehetôvé teszi,hogy megjelölje középpontját, amelyhez késôbb a kurzortillesztheti.

209



Sugárméretezések elmozdításaSugárméretezést nem lehet attól az elemtôl elmozdítani, amihezrendelte: csak az elem görbéje mentén mozdíthatja el.

Szintméretezés eszközAz Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenésekor az összesméretezési eszközt egyetlen ikon jeleníti meg. Ha az ikon éppenegy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson és húzza azapró nyilat az ikon aljára, hogy láthassa a Szintméretezés eszközt,vagy válassza az Ablak/Úszó paletták/Paletta formákat éskattintson az Eszköztár Bôvített változatára.

A Szintméretezés eszköz lehetôvé teszi, hogy az építészetre és akörnyezettervezésre jellemzô pont szint homlokzatjeleket hozzonlétre. Ez az eszköz elsôsorban az ArchiCAD födémek és lapostetôk készítésekor kerül alkalmazásra a Födém eszköz használatasorán. A Szintméretezés eszköz segítségével ezekre az elemekreráhelyezheti a állandó és automatikus homlokzat mintaadatait.

Szintkóták elhelyezéseA szintkóták elhelyezését a Szintméretezés eszközEszköztárból való kiválasztásával kezdjük, ezután kattintsunk aMunkafelület tetszôleges pontjára. Ekkor az aktív szint magasságimérete a szabvány szintkótával együtt az alább jelölt módonjelenik meg.

210



+3 , 00

Szintkóták elhelyezése födémen vagy tetônAmennyiben nem az aktív szintre, hanem valamely födémre vagytetôre szeretnénk szintkótákat elhelyezni:

1) Válasszunk ki egy födémet, amelynek magasságielhelyezkedése különbözik az aktív szinttôl.

2) Kattintsunk a Szintméretezés eszközzel a szintkóta kívánthelyére.

A kiválasztott födém magassági elhelyezkedésének értékemegjelenik a szabványos szintkóta mellett, melyet még ha el ishúzunk a kijelölt födémtôl, akkor is asszociatív marad.

AsszociativitásA szintméretezés asszociatív: ha megváltozatja a méretezettszintek magasságát, ez automatikusan maga után vonja améretezési érték igazodását. A födémek esetében aszintméretezés csak akkor asszociatív, ha a kijelölt födémekrehelyezte azokat.

Szintméretezés beállításaiAz ArchiCAD a szintméretezéshez számos beállítást tesz lehetôvé.

211



Ezek a beállítások meglehetôsen hasonlatosak az egyébméretezési eszközök beállításaihoz. Itt csak a különbségekrôl és aspeciális lehetôségekrôl esik szó.

Szintkóta forgatásaAz elhelyezett vagy elhelyezésre kerülô szintkóta a módosítómezôbe beütött mértékkel elforgatható, a szöveg ilyenkor együttmozog a szimbólummal, megtartva az eredeti kapcsolatot.

Kóta típusaSzámos kóta közül választhatunk a beállításokpárbeszédablakban.

Szintméretezés szövegének keretezéseA Szintméretezés szövegének keretezése lehetôségbekapcsolásával hangsúlyossá tehetjük a függôleges méretezésértékeit. A keret automatikusan a szöveg méretéhez igazodik, ígykülön nem állítható.

Szöveg Plusz Jel OpcióA Plusz Jel Opció plusz vagy mínuszjelet helyez mindenszintméretezési szöveg elé, hogy jelölje a terv zéró szintjéhezviszonyított pozícióját.

A szintméretezés mesterfogásaiA szintméretezés szövege a szintkótától függetlenül, ahhozhasonló módon önállóan is módosítható, eltolható vagyelforgatható. A szintkóták is önálló elemek, s így különmódosíthatók a többi elemhez hasonlóan, azaz másolatukkalvagy anélkül eltolhatók, elforgathatók vagy tükrözhetôk.

Amennyiben a szintméretezéseket a hozzájuk tartozó födémekkelegyütt sokszorosítjuk, az új magassági értékek a másolatokhozkapcsolódnak. Amennyiben csak önmagukban sokszorozzukôket, az újonnan létrejövôk az eredeti födémmel (szinttel)lesznek összekötve.

Magassági méretezés eszközAz Eszköztár alapbeállításának megjelenésekor mindenméretezési típusú eszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikonéppen egy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson éshúzza az apró nyilat az ikon aljához, hogy láthassa a Magassági

212



méretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/PalettaFormákat és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.

A Magassági méretezés eszköz a magasságjeleket a Metszet/Homlokzat ablakokban helyezi el. Az Alaprajzon is használható,de van két fontos eltérés azoktól a jelektôl, amelyeket aSzintméretezés eszköz helyez el:

- A Magassági méretezés eszközzel az Alaprajzon csak a tervaktuális pontjának a terv/felhasználói origótól a terv Ytengelye mentén mért távolságát tudjuk jelölni, amely nemugyanaz, mint a magassági méret a Z tengely mentén, melyeta Szintméretezés eszköz helyez el.

- A Magassági méretezés eszköz értékei nem asszociatívok,pusztán grafikai elemek.

Magassági méretezés geometriai módokKét Geometria Módszer áll rendelkezésre a Magassági Méretezéseszköznél, ezek az Infótáblán keresztül érhetôk el.

- Az Egyedi magassági méret geometriai mód segítségévelmagasság méretezési jelek helyezhetôk el a tervben azeszköz kiválasztásával, majd a kívánt helyre történôkattintással. Ekkor az így meghatározott pontnakafelhasználói origótól az Y tengely mentén mért aktuálistávolsága jelenik meg az adott helyen egymagasságméretezési jel kíséretében.

- A Csoportos magassági méret geometriai mód az alábbbemutatott módon egy nem látható függôleges egyenesmentén helyezi el a magasságméretezési jeleket.

Csoportos magassági méret elhelyezése:

1) Válasszuk a Csoportos mód ikont az Infótábláról.

2) Kattintsunk rá egyesével a méretezni kívánt homlokzatielemek pontjaira.

3) Duplán kattintsunk a magassági méretezés utolsó pontjánakelhelyezéséhez.

4) A Kalapács érzékeny kurzorral kattintsunk arra a helyre, aholel szeretnénk helyezni a kótákat a függôleges egyenesmentén.

Magasságméretezés beállításokA Magasságméretezés beállítás párbeszédablak számos beállításilehetôséget biztosít a magasságméretezési jelek létrehozására ésbeállítására.

213



A Magassági méretezés eszköz számos beállítása hasonlatos azegyéb méretezési eszközökéhez. Itt csak a különbségeket és aspeciális beállításokat mutatjuk be.

KótabeállításokA kótabeállító mezôk lehetôvé teszik a megjelenômagasságméretezési jel méretének beállítását. Ezek az értékekvonatkozhatnak már meglévô magasságméretezési jelekre vagylehetnek a jövôben létrehozandók alapértelmezése.

A kóta típusaA kiválasztó panelrôl számos kótatípus közül választhatjuk ki anekünk tetszôt.

Meghatározhatja a jelek formáját, valamint azt, hogy a méretezésivonal alá vagy fölé kerüljenek.

Egy további gombsor lehetôvé teszi, hogy Ön váltson a tömörvagy a körvonalas jelek között.

Magassági méretezés plusz jellelItt dönthetjük el, hogy a magassági méret jele mellett megjelenôérték elôtt szerepeljen-e plusz illetve mínusz jel, az Y tengely 0pontjához képesti irányt jelezve.

A magassági méretezés mesterfogásaiSzámos mesterfogásra van lehetôség a magasságméretezési jelektervben történô elhelyezésénél, kialakításánál és módosításánál azArchiCAD-ben.

Magassági méretezés módosításaA Magassági méretezés jelei önálló elemek, melyek egyenkéntmódosíthatók. A többi ismert elemhez hasonlóan eltolhatók,

214



tükrözhetôk, forgathatók, másolatukkal vagy anélkül. Miutánezek a jelek nem asszociatívok, a szövegek értékei a mozgatássorán nem változnak.

A méretsegédvonal végpontjait úgy lehet kiterjeszteni vagylerövidíteni, hogy a Magassági méretezés eszközzel elhúz az elemazon pontjától, ahol a jel találkozik a méretsegédvonallal.

Megjegyzés: Bár a magassági méretezés jelei elforgathatók,az érték és a jel megtartja vízszintes helyzetét, azaz a forgatáscsak a jel elhelyezkedését változtatja meg. A szövegkulcspontjánál fogva elmozdítható a jeltôl.

Magasság méretezési jelek elhelyezéseA legegyszerûbb mód a magasság méretezési jelek elhelyezésérea következô:

1) Határozza meg a kívánt nézetet az alaprajzon a Metszet/Homlokzat eszköz segítségével.

2) Nyissa meg az ehhez tartozó Metszet/Homlokzat ablakot azAblak menübôl.

3) Helyezze el a kívánt magasság méretezési jeleket ebben azablakban.

Lásd még...A Metszet/Homlokzat eszközt alább ebben a fejezetben.

Létezik két másik mód is a 3D-s nézetbôl létrehozott,szerkeszthetô 2D-s másolatok létrehozására, melyek nemcsakmagassági méretezéssel, hanem más 2D-s mûszaki elemekkel isgazdagíthatók. A Mentsd 2D-s elemként paranccsal, valamint aSzerk/Másold és Toldd be parancsokkal hozhatók létre ezek anézetek.

Mentsd új névenHa egy Magassági méretezés elemet szeretne helyezni egy 3D-sAblakban létrehozott 2D-s elem homlokzati képre a Mentsd minthasználatával, a következô lépéseket tegye meg:

1) Hozzon létre egy 3D-s vetítést a Drótvázas vagyTakartvonalas módban. A vetítés bármilyen típusú lehet,beleértve a Perspektívát és az Axonometriát is. A legjobberedmény eléréséért merôleges vetítés ajánlott, mint példáulaz Oldalnézet a négy fô égtáj valamelyike felôl (égtáji irány/azimut: Észak/90 , Kelet/0 , Dél/270 vagy Nyugat/180 ).

2) Mentsük a 3D-s ablakot ArchiCAD 2D-s dokumentumként.

215



3) Zárjuk be a jelenlegi tervet, és nyissuk ki az újat, ekkor a 0szint automatikusan a terv 0 szintjére áll, tehát a magasságiméretezés elhelyezésekor rögtön a helyes adatokat kapjuk.

4) Kapcsoljuk be a Magassági méretezés eszközt, és valamelyikgeometriai mód használatával kattintással helyezzük el akívánt magasságméretezési jeleket.

Ez a mód akkor hasznos, ha külön tervben szeretnénk kezelni ametszetet vagy a homlokzatot.

Másold és Toldd beA Szerk/Másold és Toldd be parancsokkal a következôlépésekben hozhatunk létre méretezhetô homlokzatokat ésmetszeteket az alaprajzon:

1) Aktiválja a Területkijelölô eszközt és az Infótábláról válasszaa legutolsó geometriai módszert. Rajzoljon egy 2D-sterületkijelölô háromszöget a 3D-s ablaknak arra a részére,emelyet másolni szeretne.

2) Válassza a Szerk/Másold parancsot, hogy a 2D-s elemek aTûtáblára/Vágólapra kerüljenek.

3) Kattintson az Alaprajzra majd válassza a Szerk/Toldd beparancsot, így helyezve el a kimásolt elemeket.

Ebben az esetben a homlokzatot vagy a metszetet valahol amunkalapon kell elhelyeznie. Ahhoz, hogy a magasság méretezéselhelyezésekor helyes értékeket kapjon, mozgassa a felhasználóiorigót a terv 0 pontjára.

Ezt a módszert akkor érdemes használni, ha valamilyen okból azAlaprajzot és a Metszetetet/Homlokzatot egy terven szeretnénkelhelyezni.

Szögméretezés eszközAz Eszköztár beállításának megjelenésekor minden méretezésieszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egy másikeszközt jelöl, kattintson és húzza az apró nyilat az ikon aljához,hogy megláthassa a Szögméretezés eszközt, vagy válassza azAblak/Úszó Paltták/Paletta Formákat és kattintson az Eszköztárkibôvített változatára.

A Szögméretezés eszköz lehetôvé teszi egyenesek és/vagyegyenes elemek élpárjai között szögméretezések elhelyezését.Úgy, mint az egyenes és sugárméretezés esetén, a szögméretezés

216



is félautomatikus és teljesen asszociatív. Számos mértékegység ésszabvány áll rendelkezésre a szögméretezéshez.

Szögméretezés rajzolásaPontosan négy referenciapontot kell meghatároznia ahhoz, hogymegjelenjen egy szögméretezés az alaprajzon.

Ezek a pontok a következô módokon adhatók meg:

- Ha rákattint bármely létezô vonalra vagy szegélyre (fal,födém, tetô, felületháló, kitöltés). Ez rögtön kétreferenciapontot helyez arra a vonalra vagy szegélyre,amelyre rákattintott.

- Már meglévô elemek kulcspontjaira való kattintással.

- A tervrajz bármely pontjára való kattintással (ez esetben aszögméretezés nem lesz asszociatív).

- Egy már meglévô élre való kattintás rögtön négy pontoteredményez.

Az Ön által megadott négy pont két végtelen vonalat határozmajd meg, és az ArchiCAD ezeket fogja felhasználni a szögkiszámításához. Attól függôen, hogy melyik geometriai módszertválasztotta ki az Infótáblán vagy a Beállításokpárbeszédablakban, illetve, hogy hova kattint a Kalapács kurzormegjelenése után, a szög értékének mérése és elhelyezése eltérôlesz .

A két végtelen vonal a teret négy negyedre osztja. Az ArchiCAD aszögméretezést abba a negyedbe fogja elhelyezni, amelyre kattinta Kalapács kurzor megjelenése után. A szögméretezés ívekeresztül fog haladni a kattintás pontján.

A szögméretezési érték automatikusan a méretezési ívközéppontja mellé kerül. A méretezési érték kulcspontjánál fogvakésôbb egy másik helyre húzható.

Geometriai módokKét geometriai mód közül választhat, a Szögméretezési beállításpárbeszédablakból vagy az Infótáblán: a elsôdleges szög vagykiegészítô szögek.

- Ha az Elsôdleges szög geometriai módban helyez el egyszögméretezést, akkor a program csak azt a negyedetméretezi, amelyet a Kalapács kurzorral kijelölt.

A következô példák, amelyek esetében egy általánosnégyszögnek ugyanazt a két élét méreteztük, mutatják akülönbözô variációkat.

217



141.57 °

38.4

3°

38.4

3°

141 57

- Ha a Kiegészítô szög geometriai móddal helyez elívméretezést, akkor az ArchiCAD a kijelölt negyeddel együtta szomszédos két negyed szögét is ki fogja számolni.Azíveken elhelyezkedô kalapácsok azokat a pontokat jelzik,amelyekre ráklikkelve ugyanazt a megoldást kapnánkeredményül.

321.5

7°

218.43 °

218.43 °

321.5

7°

Megjegyzés: 180 fokos méretezést nem tud elhelyezni.Ehhez használja az Ív eszközt a Dupla nyíl móddal és azértéket szövegként írja rá a félkörre.

Szögméretezés beállítás

Ugyanazok a beállítások állnak rendelkezésre itt, mint aMéretezés és Sugárméretezés eszközben a számok stílusát,tollszínét és a méretvonalak típusát tekintve. Ezenkívülmeghatározhatja még, hogy a méretezés elsôdleges vagykiegészítô szögre vonatkozzon.

218



Számok elhelyezéseAz elsô kapcsoló a számértéket mindig a méretezési íven kívül,míg az utolsó azon belül helyezi el.

Szám irányaHa az elsô kapcsolót állítja be, a szögméretezési érték mindigvízszintes lesz. A második kapcsolót beállítva a szögméretezésiérték mindig sugárirányú, míg a harmadik kapcsoló beállításaesetén az ív érintôjével lesz párhuzamos.

219



Szöveg eszközE kifinomult eszközzel többsoros szöveget írhat, különfélebetûcsaládokat és stílusokat, valamint tetszôleges irányúsorkizárást használhat.

Megjegyzés: Az Eszköztár alapformájában a Szöveg és aCímke eszközt egyazon ikonba tömörítettük. Ha nem látja aSzöveg eszközt, menjen a Címke eszközhöz, kattintson rá éstartsa lenyomva az egér gombjátm amíg a paletta megjelenik,majd arról válassza ki a Szöveg eszköz ikonját, vagy válasszaaz Ablak/Úszó Paletták/Paletta formákat és válassza azEszköztár Bôvített változatát.

Szövegblokkok elhelyezéseAz ArchiCAD két típusú feliratot használ: tördelt és nem tördeltfeliratot.

Tördelt felirat létrehozásaclick

click

Szövegek elhelyezéséhez a Szöveg eszközzel elôször egygumivonal négyszöget kell rajzolnunk, egyik átlójánakvégpontjaira kattintva a munkafelületen. Ekkor az így megadotttéglalap a szövegblokkban elfoglalt helyén villogó kurzorralegyütt jelenik meg a képernyôn.

A szöveg beírása során a megadott téglalap szélére érve a kurzorautomatikusan új sorba lép. A RETURN billentyû leütésével isbármikor új sorba léphetünk. Az írás végeztével nyomjuk le aOK/Jó gombotvagy az ENTER billentyût, az írás megszakításáhoza Mégsem gombot a Vezérlôpulton.

Nem tördelt felirat alkotásaNem tördelt feliratok különösen akkor hasznosak, ha nem tudjabiztosan elôre, hogy milyen hosszúak lesznek a felirat sorai.

Nem tördelt feliratot dupla-kattintással tud létrehozni, ha aSzöveg eszköz aktív. A gépelést azonnal elkezdheti. Annyikaraktert gépelhet egy sorba, ahányat kíván.

A Sorvég billentyû leütése automatikusan új sor kezdését jelenti.A felirat szélességét a felirat leghosszabb sorának szélessége adjameg.

220



Szöveg beállításEz a párbeszédablak átfogó beállítási lehetôséget nyújt a szöveghelyzetének és külalakjának meghatározására.

Betûtípus, stílus és méretEzek a paraméterek nyújtanak segítséget a betûtípus, a stílus és aszöveg méretének kiválasztásában vagy megadásában.

A stílus és méret beállításai vonatkozhatnak a kiválasztottszövegelemekre, de megadhatóak a késôbbiekben írandókalapértelmezéseként is. A dôlt TrueType betûtípusokat vektoriálisbetûvé alakításkor 75°-os dôléssel ferdíti a program.

A szöveg méretét abszolút értékben határoztuk meg, így aképernyôn megjelenô mérete változni fog, amikor Ön léptéketvált az Lehetôség/Alaprajzi lépték beállításának kiválasztásával.Ezt a következô ábrák illusztrálják.

Lásd még...Ha további információt szeretne a léptékhelyes és a rögzítettméretû elemekrôl, nézze meg az 2. Fejezetet, valamint anyomtatással és a rajzolással kapcsolatos parancsok leírását az 5.Fejezetben (Irat Menü).

221



A szöveg iránya A szöveg vezetésének szögét a párbeszédablakban errelétrehozott módosító mezô határozza meg. Ettôl független adôlésszöget állító mezô, amely csak a rajzgép betûtípusainakhasználatakor jelenik meg.

Elforgatás vagy tükrözés után a feliratok mindig alulról vagyjobbról lesznek olvashatók.

SorközA sortávolságot függôvé tehetjük a betûmérettôl vagymeghatározhatjuk egy érték beírásával.

Sorkizárás és horgonypontEzekkel az állítási lehetôségekkel szövegmezôink elrendezéséttudjuk meghatározni. Kattintsunk a jobbra, balra vagy középrezárás gombok valamelyikére, majd a munkafelület azon pontjára,ahol a szöveget el szeretnénk helyezni.

A horgonypont a szövegelemek módosításakor nyújt segítséget, abetûméret vagy más jellemzô megváltoztatásakor, ugyanishelyben marad, és a szöveg helyzetét a környezô elemekhezképest rögzíti.

222



Szöveg megjelenítési lehetôségekA szövegblokkok sarkai megjeleníthetôk, így könnyebbmegtalálni és módosítani ôket, miközben továbbra is olvashatóakmaradnak. A másik lehetôség, hogy egységes szürke mezôvel(Folt) helyettesítjük a szöveget, így felgyorsítva a tervmegjelenítését. A Folt sarkokkal lehetôség ugyanígy mûködik és aszöveg sarkain megjelennek a sarkok is.

A fenti beállítások a Lehetôség/Megjelenítés menüben érhetôkel.

Megjegyzés: A szöveg foltként jelenik meg a nagyítás vagy alépték olyan értéke mellett is, amikor az egyes betûk méretemár túl kicsi ahhoz, hogy a szöveg megjelenjen a képernyôn.A szövegblokkok szerkesztésekor a foltokat ideiglenesenkinagyítja a program.

Szöveg mesterfogásokNagyszámú mesterfogás segít a szövegmezôk kiválasztásában,módosításában és megváltoztatásában.

Szövegblokkok kiválasztásaAz elkészült szövegblokkot a sarok- vagy középpontjára kattintvaválaszthatjuk ki, mire fogópontok jelennek meg a szöveg körül.

Nappali - parketta

32.50 m2

tapétázott fal

A szövegblokkot kiválasztás után újra beállíthatjuk vagyáthelyezhetjük ugyanúgy, ahogy a program más elemeit. Hamagát a szöveget jelöljük ki, módosíthatjuk ill. kiegészíthetjükazt.

Tipp: Miután a szövegblokkok sarkait a középponttal együttelég nehéz megtalálni (hacsak nem tettük azt láthatóvá aLehetôség/Megjelenítés menüben), a legegyszerûbbkiválasztási lehetôség a Nyíl eszközzel húzott az elsôkarakterek köré kijelölô téglalap.

Szövegblokkok átalakításaA Szerk/Nyújtsd parancs segítségével a kulcspontjánálmegragadva átalakíthatjuk a már megírt és kiválasztottszövegblokk formáját. A szövegblokk gumivonalként nyúlik,

223



miközben a benne megjelenô szöveg az új formának megfelelôenújraszerkesztôdik, ahogy azt a következô példák is mutatják.

szoba

2 PadlószŒnyeg

szoba

2 PadlószŒnyeg

yeg

A szöveg módosítása a szövegblokkbanA legegyszerûbben úgy tudjuk a szöveg módosítását elkezdeni,hogy bekapcsoljuk a Szöveg eszközt, majd kiadjuk a Szerk/Válaszd ki a szövegeket parancsot, és a módosítani kívántszövegblokkra kattintunk. Így nem kell a nehezen megtalálhatókulcspontokat keresgélni.

A szöveg tartalmának megváltoztatásához elôször jelöljük ki aszövegblokkot.

1) Az aktív Szöveg eszközzel kattintsunk a kiválasztottszövegblokkra, mire a módosítandó szöveg szürke keretbenjelenik meg. Elforgatott szövegek a módosításhoz vízszintesreállnak.

2) A keretben mozogva másolhatunk, kivághatunk ésbetolhatunk szövegrészeket.

3) Ha befejeztük a blokk módosítását, kattintsunk akövetkezôre.

4) Amikor befejezte a szöveg módosítását, kattintson bárhol amunkalapra vagy kattintson rá a Vezérlôpult OK/Jó gombjára.

Megjegyzés: A Mégsem gomb lenyomásával megszakítjuk amódosítás menetét, de a szövegblokk kijelölve marad.

224



Feliratokon belül történô szöveg szerkesztésekor valamennyiképernyô funkció igénybe vehetô.

Címke eszközA címkék szerkezeti elemekhez rendelhetô olyan szövegblokkok,melyek segítenek a terv egyes elemeinek azonosításában.Bekeretezhetôek, nyílvég és sorvezetô szög választható hozzájuk,és a rendelkezésünkre álló lehetôségekbôl a kiválasztottelemekhez az ID-t vagy a belsô ID-t tartalmazó, esetleg egyedicímkéket, vagy a szerkezeti elemek adott csoportjáhozautomatikus címkézést is rendelhetünk.

Megjegyzés: az Eszköztár alapformájánál a Szöveg eszköztés a Címke eszközt egy ikonba tömörítettük. Ha nem látja acímke eszközt, menjen a Szöveg eszközhöz, kattintson rá,tartsa az apró nyilat az ikon bal alsó sarkánál és ugrassa ki aCímke eszköz ikonját, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/Paletta Formákat és válassza az Eszköztár kibôvítettváltozatát.

Címkék elhelyezéseKétfajta címkézés létezik az ArchiCAD-ben:

- Az egyedi címkéket külön rajzoljuk az Alaprajzra, és így nemkapcsolódnak a szerkezeti elemekhez.

- Az elemekhez kapcsolt Automata Címkéket az Eszközök/Címkék almenü segítségével hozhatja létre. Ott vagy mindenújonnan létrehozott elem automatikus címkézését választja azAutomatikus címkézés párbeszédablak kiválasztottosztályiból, vagy úgy dönthet, hogy csak a kiválasztottelemekhez rendelôdjék címke. Az Automatikus címkékmegjelenhetnek az Anyaglistán azokkal az elemekkel együtt,amelyekhez kapcsolódnak. Lásd még az Listák/Lista beállításparancsát is az 5.Fejezetben.

Megjegyzés: Az automatikus címkézés elemekhezkapcsolódik, az elem törlésekor a címke is törlôdik, a címketörlése az elemre azonban nincs hatással.

Az automatikus címkézés az elemtôl teljesen függetlenül akármásik fóliára is elhelyezhetô. Ha azonban az elem rejtett fóliánvan, a címke sem lesz látható még akkor sem, ha az ô fóliájalátható.

225



Automatikus címkézésHa az Automatikus címkézést választja az Eszközök/Címkékmenübôl, bármely újonnan létrehozott elem a kiválasztottosztályokból saját ID vagy belsô ID címkéjével együtt jelenikmajd meg aszerint, hogy milyen beállításokat határoz meg azAutomatikus címkézés párbeszédablakban.

A Lehetôség/Címkék/Címkézd a kijelölteket parancskiválasztásával a kijelölt elemek láthatók el címkével azAutomatikus címkézés párbeszédblakban megadottbeállításoknak megfelelôen.

Lásd még...Az Automatikus címkézés párbeszédablak leírását megtalálhatja aCímkék parancsnál (Eszköz Menü) az 5. fejezetben.

Egyedi címkékEgyedi címke készítésekor:

1) Kattintsunk a címke nyílvégének megfelelô helyre azAlaprajzon.

2) Húzzunk egy gumivonalat a kezdôponttól ahhoz a ponthoz,ahol a címke szárának az elsô részét be akarjuk fejezni.

3) Húzzunk egy újabb vonalat a Címke beállításokpárbeszédablakban megadott irányban, és kattintsunk oda,ahol a címke szárának második részét be akarjuk fejezni, ezautomatikusan megnyitja a címke szövegmezôjét.

4) Írjuk be a kívánt címke szövegét (max. 25 karakter) aszövegmezôbe, és nyomjuk le az ENTER billentyût vagykattintsunk az OK/Jó gombra a Vezérlôpulton. Azalapbeállítás szerinti címke megjelenik a munkafelületen.

226



Címke beállításA Címke beállítás párbeszédablakban adhatók meg a címkeelhelyezkedését, szövegét és a szöveg jellemzôit meghatározóadatok.

Itt csak a Címkékre jellemzô különleges beállításokat tárgyaljuk.

KeretezésA betûbeállítások mellett címkéihez kereteket is rendelhetegyszerûen úgy, hogy átkapcsol az alsó kapcsolóra (keretezettszövegszimbólummal). A keret mérete automatikusan illeszkedika szöveghez, és külön nem szerkeszthetô. Az alaprajzon afeliratok átlátszóként jelennek meg, függetlenül attól, hogykeretezettek-e vagy sem.

TollakA címke szövegéhez, a nyílhoz és a mutató vonalhoz különbözôtollakat határozhat meg.

Kótavég lezárás méreteEbben a mezôben beállíthatja a jel méretét pontokban(angolszász mértékegységben) vagy milliméterben (metrikusmértékegységben).

SzövegirányultságEz a mezô lehetôvé teszi, hogy a mutatóvonal második része és acímke felirata számára egyedi szöget állítson be.

227



Címke típusaHa egy automata címkét kiválasztva megnyitja apárbeszédablakot, az annak alján elhelyezkedô gomboksegítségével választhat címketípust az automata címkékhez.

- Az Egyedi beállítás a mezôbe beírt maximum 25 karakterelhelyezését teszi lehetôvé.

- Az ID beállítás az elem azonosító számát helyezi el a címkeszövegében.

- A Belsô ID beállítás az elem különleges, belsô ID számáthelyezi el a címke szövegében, melyet a program a tervlétének végéig megôriz.

Az automatikus címke helyzeteNégy helyzet állítható be az Automatikus címkékhez:

- Párhuzamos módban a címke az elemmel párhuzamosanjelenik meg.

- Függôleges módban a címke függôlegesen helyezkedik el, aszöveg alulról felfelé olvasható.

- A Vízszintes mód a címkéket mindig vízszintesen helyezi el.

228



- Az Egyedi módszer az Automatikus címkéket abban aszögben helyezi el, amelyet Ön a Szövegirányultság mezôbenmeghatároz.

A címke szövegeItt állíthatók be mind az Automatikus címkézés, mind az Egyedicímkézés szövegei.

- Az Automatikus címkézés során megjelenô szöveg lehet azelem ID vagy belsô ID száma. Ennek a szövegnek amódosítása az alább bemutatott címketípus panelt azonnalátváltja Egyedi címkézésre.

- Az Egyedi címkéknek csak egyedi szövegük lehet, ezekettetszés szerint módosíthatjuk.

Címke mesterfogásokA kiválasztott címke szárának hossza és iránya, valamint a szövegfogópontjainak távolsága a kulcspontok odébb húzásávalváltoztatható.

A címke a három kulcspont bármelyikén megfogható (nyíl, szártörése, szárvég), és a Szerk menü parancsaival tetszés szerintalakítható.

Megjegyzés: A címke szöveg eltolásához az aktív Címkeeszköz mellett a címkét elôször ki kell választanunk.

Helyiség eszközA Helyiség eszköz segítségével helyiségként kezelt téregységekadhatók meg a tervrajzon. Helyiségek rendelhetôk szobákhoz,szobák csoportjaihoz vagy akár a terv egy nagyobb részéhez.

A helyiségek az alaprajzon kitöltésként és a helyiségkitöltésekhezcsatolt helyiségpecsétként jelennek meg. A helyiségkitöltéskijelöli a helyiség alaprajzi területét a terven, míg a

229



helyiségpecsét a helyiséggel kapcsolatos szöveges információttartalmazza, úgy mint név, kód, terület és más lehetségesparaméterek, mint például a padlószerkezet anyaga, a fal anyaga,a fal felülete (nyílásaival vagy azok nélkül) stb.

Az ArchiCAD helyiségpecsétjei könyvtári elemek. Az elôremeghatározott helyiségpecsétek az ArchiCAD könyvtárbanvannak, azonban számos tekintetben különbözik a viselkedésüka más típusú könyvtári elemekétôl, mint a tárgy, ajtó, ablak,mivel a helyiségpecsétek kizárólag 2D-s elemek. A pecsétekrendelkeznek 2D-s szimbólummal, 2D-s GDL leírással ésJellemzôk leírással.

A helyiségpecsétek intelligens paraméteres könyvtári elemek,melyeknek kinézete, tartalma és viselkedése igazodhat a helyiépítészeti gyakorlathoz.

Az ArchiCAD-ben a helyiségek kategóriák szerint vannakcsoportosítva. A helyiség kategóriák a hasonló használatú vagyrendeltetésû helyiségeket csoportosítják, mint pl. közös terek,laboratóriumok, irodahelységek stb. A helyiség kategóriák közülnéhány az ArchiCAD-ben elôre meghatározott, de kívánságszerint lehetôség van saját kategóriák megadására a Lehetôségmenüben, a Helyiség kategóriák... parancsot használva.

A különbözô kategóriájú helyiségek különbözô színekkeljelölhetôk és hozzájuk különbözô helyiségpecsét könyvtári elemrendelhetô.

A helyiségekben tárolt információnak köszönhetôen az ArchiCADtereinek nyilvántartása könnyen elkészíthetô a Listák menüKészíts helyiséglistát parancsát használva. A helyiséglistamegjelenít számos egyéb értékes információt, amely a helyiségjellemzôk számításának eredménye.

Lásd még...Helyiség kategóriákat (Lehetôség menü) és a Listák menü elemeitaz 5. fejezetben.

230



Helyiség megadási módokKétféle helyiség megadási mód létezik: vagy a sarokpontjaisegítségével rajzolja meg a helyiség körvonalait, vagy azArchiCAD-re hagyja, amely automatikusan felismeri a fallalkörülvett helyiség határait.

Amint a helyiségkitöltést meghatározta, a helyiségpecsétautomatikusan megjelenik az alaprajzon.

A Sokszögvonal mód olyankor a legjobb választás, amikorhelyisége széleit nem határolják egyértelmûen falak, vagyolyankor, amikor a helyiség több, fallal elválasztott szobából állössze. E mód segítségével egyszerûen egy sokszöget rajzolhat(ahogyan ezt bármely más poligon esetében tenné) úgy, hogyrákattint a helyiség minden sarkára. Kötött irányok állnakrendelkezésére a helyiség meghatározásakor. A sokszög rajzolásátvagy úgy fejezheti be, hogy újra rákattint a kezdôpontra, vagyúgy, hogy duplán rákattint az utolsó pontra, vagy pedig úgy,hogy rákattint a Vezérlôpult OK/Jó gombjára: ebben az esetbenkörvonal magától bezáródik.

Mindkét Automatikus helyiségfelismerési mód azon a tényenalapul, hogy a legtöbb helyiséget falak határolják, és rajtuk azegyedüli nyílások ajtók és ablakok. Kattintson a kurzorral egyfalakkal teljesen körbezárt terület belsejére és az ArchiCADautomatikusan felismeri majd, hogy az egy helyiség, és helyiségkitöltéssel és helyiség pecséttel látja el.

A két opcionális mód vezérli ezt a felismerést. Ha az AutomatikusHelységfelismerés elsô ikonját választja, az ArchiCAD a helyiségterületét a fal belsô szélei alapján határozza meg.

Ha a másik mód ikonjára kattint rá, az ArchiCAD a falakreferenciavonalait veszi figyelembe a helyiség határainakmeghatározásakor. Még ha belsô referenciavonalas falakattervezett is, a helyiség kitöltése nem fedi a falak szimbólumait,amíg Ön az Eszközök menüben a Hozd elôre parancsot ki nemadja.

Ha a helyiségben olyan nyílások vannak, amelyek nem ajtók ésablakok, az ArchiCAD folytatni fogja a határok keresését ahelyiségként definiálni kívánt téregységen kívül. Ez esetbenelôfordulhat, hogy nem a várt eredményt kap (jobboldali ábralent). Ekkor a Sokszög mód használata javasolt.

231



Egyedülálló helyiségek, azaz más helyiségekkel nem határoshelyiségek esetében az automatikus felismerés még akkor is akívánt eredményt adhat, ha a helyiség nyitott. Az ArchiCADkeresni fogja a helyiséget lezáró falakat, s ha ilyet nem talál,automatikusan lezárja a helyiséget.

Helyiség beállításA Helyiségek a Könyvtár részei, és beállításuk párbeszédablakanagyon hasonlít a Tárgy vagy Ajtó/Ablak beállításánakpárbeszédablakaihoz.

Kategóriák és Pecsét bemutatóA Bemutató területen látható a helyiség pecsét. Ahelyiségpecsétek helyiség kategóriákhoz rendelôdnek, ami aztjelenti, hogy ha a Paramétereknél megváltoztatja a kategóriát, amegjelenített bemutatót felváltja az új.

A Bemutató terület melleti kiugró menübôl választhatja ki ahelyiség kategóriákat. Az azonos funkciójú helyiségek egykategóriába tartoznak, mint pl. mosdó, konyha, lakóterület stb. A

232



helyiségkategóriák megadása a névvel, kóddal, színnel, ahelyiségpecséttel és a paraméterek egy bizonyos készletéveltörténik. Az ArchiCAD-ben léteznek elôre megadott helyiségkategóriák, de létrehozhat újakat a Lehetôség menüHelyiségkategóriák párbeszédablakán keresztül.

Helyiségn év és Helyiség számEzek a szövegmezôk lehetôvé teszik, hogy megszámozza ahelyiségeket az alaprajzon. Minden egyes helyiségre egyenkéntmeg kell adni a helyiségnevet, a helyiségszám minden egyes újhelyiség rajzolásával eggyel nô.

A helyiség megadása és a helyiségpecsét alaprajzon valóelhelyezése után a program egyéb geometriai információkat(helyiségterület, helyiségkörvonal, lyukak körvonala, körvonalfalakkal, fallal határolt terület stb.) automatikusan kiszámol.

Helyiségpecsét szövegméret és színA helyiségpecsét szövegméretét abszolút értékben ismeghatározhatja, így annak képernyôn megjelenô méretemegváltozik, amikor Ön megváltoztatja a léptéket. Ha továbbiinformációt szeretne a rögzített és a léptékhelyes elemekrôl, aztmegtalálja a 2. fejezetben.

A helyiség kívánt színét a tollszám számmezôben állíthatja be,vagy használhatja az elôre meghatározott pecsétszíneket, hakiválasztja az alsó Helyiség pecsét színei kijelölô négyzetet.

Helyiségmagasság, elhelyezkedés és padlószerkezetvastagságA helyiségeket a tényleges szint feletti tér teljes térfogatahatározza meg. Elôfordulhat azonban, hogy Ön az egészhelyiségb padlószerkezetének térfogatát szeretné ebbôl kihagyni.Ekkor gépelje be a padlószerkezet vastagságát a megfelelômezôbe és ez lecsökkenti a szoba magasságát.

ParaméterekA helyiségpecsét egyéb paramétereivel együtt beállíthatja ahelyiségpecsét 2D-s megjelenítését és tartalmát éppúgy, mint ahelyiséglista megjelenítését és tartalmát. A 2D-s GDL-benkorlátlan számú helyiségpecsét írható le és ennek megfelelôen aParaméterlista tartalma helyiségpecsétrôl helyiségpecsétreváltozhat. Ezek a paraméterek hatással vannak a helyiségpecsétmegjelenésére és tartalmára.

233



Mért területA kiválasztott helyiségek esetében ezen a táblán jelenik meg azutoljára kiválasztott helyiség területe. Ha egy helyiségalapbeállítását végzi el, ez a mezô fakó.

Helyiség mesterfogásokA 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése címû részben leírteljárások legtöbbjét alkalmazhatja helyiségekre is.

A legfontosabb kivételek a következôk:

- A helyiségen belüli lyukak nyújthatók a Területkijelölôeszközzel, de a helyiségektôl függetlenül nem jelölhetôk kiés nem törölhetôk.

- A helyiségek nem méretezhetôek, mivel már tartalmaznakméretezési adatokat.

Lásd még...A Frissítsd a helyiségeket parancsot az 5. fejezet Eszköz menüszekciójában.

234



Kitöltés eszközA Kitöltés eszköz lehetôvé teszi, hogy egy sor elôre elkészítettvagy egyénileg kialakított kitöltési minta segítségével különbözôfelületeket jelöljön meg, amelyek megjelennek az alaprajzon és a2D-s megjelenítéseken. A Kitöltés eszköz különösen hasznosmetszeti rajzok és részletrajzok elkészítése során.

A Kitöltés eszköz hasznosításának jó példája a padlóburkolatokkülönbözô anyagainak grafikai eszközökkel való gazdagításavagy a homlokzatok finomítása.

A Kitöltés eszköz alkalmas az alaprajzi sokszögek területénekszámítására is, ekkor egy asszociatív szöveget is a területhezrendel, amelynek értéke követi a terület változását.

A Kitöltéseket a kapcsolt Jellemzô leírásokkal és azalkotóelemekkel együtt az Anyaglista is felsorolja, amelyetköthetünk adott tollszínhez, a kitöltésmintához vagy mind akettôhöz.

Kitöltés geometriai módokA Kitöltések megrajzolása hasonlít a födémek és tetôkkészítéséhez, ennek megfelelôen háromféle geometriai mód állrendelkezésünkre, amelyeket az alábbiakban részletezünk.

Vonzákör és az egyéb szerkesztési segédletek állnakrendelkezésére, hogy mintáját illeszthesse a már létezôstruktúrákhoz.

A Sokszög kitöltés geometriai mód használatakor a kontúrtrajzoljuk meg az egérrel.

1) Gyôzôdjünk meg arról, hogy a Kitöltés eszköz van-ekiválasztva.

2) Válassza a Sokszög geometriai módot az Infótábláról.

3) Határozzuk meg a kitöltés határoló sokszögét a sarokpontokegymás utáni lekattintásával.

A Téglalap kitöltés geometriai mód használatakor aszerkesztôhálóval párhuzamos téglalap kitöltést helyezhetünk el.


2) Válassza a Téglalap geometriai módot az Infótábláról

3) Határozzuk meg a kitöltés téglalapját egyik átlójának kétvégpontját lekattintva a munkafelületen.

235



Az Elforgatott téglalap geometriai mód használatakor amegrajzolt referenciavonallal párhuzamos téglalap kitöltésthelyezhetünk el.


2) Válassza az Elforgatott Téglalap geometriai módot azInfótábláról

3) Határozzuk meg a kitöltés elforgatási vektorát az alapreferenciavonal megrajzolásával.

4) Adjuk meg a kitöltés téglalapját az alap referenciavonaltólvaló távolodással. Ne feledjük, hogy az elforgatási vektor azirányon kívül egyúttal a vele párhuzamos oldalak hosszát ismeghatározza, amit azonban feloldhatunk a SHIFT billentyûfolyamatos nyomva tartásával.

A terület jelzéseA Kitöltés beállítás párbeszédablakában lehetôség van a Mutasda területét jelölônégyzet kijelölésére, mellyel a megadott területméretét lehet megjeleníteni a képernyôn. A kitöltés megrajzolásaután a Kalapács érzékeny kurzor jelenik meg, amellyel a szövegelhelyezése végezhetô el. Ez a lépés a geometriai módokmindegyikénél azonos módon mûködik.

A terület értékek elforgatás és tükrözés után mindig alulról vagyjobbról olvashatók.

Amikor egy kitöltésnek csak a szövegét jelöli ki, a Szerk menüutolsó parancsa kinyitja a Méretszám beállítás párbeszédablakot,és Ön ennek segítségével beállíthatja a kijelölt szövegterület betûés toll tulajdonságait. Ugyanezt megteheti akkor is, ha rákattint azInfótábla Szöveg ikonjára.

Ez a párbeszédablak korábban már megjelent a Méretezésalfejezetben.

Kitöltés beállításA Kitöltés beállítás párbeszédablakban a kiválasztott elemekjellemzôit vagy a késôbbiekben megrajzolandó elemekalapbeállítását tudjuk megadni.

236



A Kitöltés eszköz beállításainak többségérôl esett már szó aÁltalános eszközbeállítás címû résznél. Itt csak a különbségekrôlés a speciális beállításokról esik szó.

Kitöltések mintáiKitöltésminta választásához jelöljük ki az alább ábrázoltkitöltésminta kiugró menü ábécérendben elhelyezett elemeinekegyikét.

A kitöltési minták kiugró menü gombje az éppen érvényestollszín beállítás szerint jelenik meg a kitöltési szín és a kitöltésiháttér tekintetében egyaránt.

237



Kétfajta kitöltés választható az ArchiCAD-ben:

- A Vektoros kitöltések egyszerû vonalakból vagyvonaldarabokból állnak, s így könnyen kirajzolhatók tollasrajzgépekkel. Az egyes kitöltésminták vektoriális alakját aLehetôség/Megjelenítés párbeszédablak megfelelômezôinek beállításával jeleníthetjük meg a képernyôn.

- A Bitképes kitöltések sokkal részletesebbek a vektorosnál,mert rengeteg apró képpontból épül fel, ennek megfelelôencsak nyomtathatón, a tollas rajzgép nem tudja megjeleníteni.

A kétféle kitöltésminta megfeleltethetô egymásnak, ugyanisminden mintának van egy vektoros és egy bitképes alakja.

E két kitöltési típus mellett választhatja még a Folytonos Kitöltést aPoligon Kitöltések alatt a Megjelenítés párbeszédablakmenüjébôl.

A hiányzó menüben látható kitöltésminták bitképesek,mindegyiknek saját hivatkozási neve van, mely a Lehetôségek/Kitöltéstípusok párbeszédablakban módosítható.

Szintén választhatja még a Minden kitöltés átlátszó beállítást aLehetôség/Beállítások/Egyebek párbeszédablakból.

Lásd még...A bitképes és vektoriális minták használatának különbségérôltöbbet a Kitöltésminták, a Megjelenítés menü parancsoknál az 5.fejezetben találhatunk.

Keretezett és keret nélküli kitöltésekA kitöltéskeretre vonatkozó kapcsolók határozzák meg, hogy amegrajzolt kitöltés szélei láthatók legyenek-e, vagy sem.

A kitöltéskeret vonaltípusú kiugró menü lehetôvé teszi, hogy akeret számára különbözô vonaltípusokból válasszon. Avonaltípusokat a Lehetôség menü Vonaltípusokpárbeszédablakában módosíthatja.

A tollszám mezô mutatja a kitöltéskeret érvényes tollszínét.

A kitöltés irányaKét kitöltési irány áll rendelkezésre a Kitöltés beállításpárbeszédablakban, amelyeket megtalálhat az InfótáblaSzerkesztési módjainál is. Ezeket a lehetôségeket csak vektoriálismegjelenyítés esetén lehet a kitöltési mintákra alkalmazni.

- A Kösd a tervhez mód a kitöltést a terv origónál kezdi, és akontúrvonalak közé esô részt jeleníti csak meg.

238



- A Kösd a fôvonalhoz mód a mintát a kitöltéskiindulópontjától kezdi megrajzolni. Ennél a módszernél akitöltés kiindulópontját az elsô kattintás, az irányvektorvégpontját a második kattintás szabja meg.

A kitöltés vezérvonalának láthatóságát beállítja a Lehetôség/Megjelenítés párbeszédablak megfelelô menüjében.

Kitöltés mesterfogásokA 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése részben leírtvalamennyi szerkesztési mesterfogást alkalmazhatja a Kitöltéseszköznél is.

Üres kitöltés elhelyezéseGyakran van szükség az Alaprajzon területek meghatározására,melyre a kitöltések alkalmazhatók a következô módon:

1) Ellenôrizze, hogy a Mutasd a területet kijelölô négyzetbekapcsolt állapotban van-e a Kitöltés beállításpárbeszédablakban.

2) Válassza ki az üres kitöltés mintáját a Kitöltés beállításnál.

3) Rajzolja a már létezô tervre a kitöltô elemet.

4) Helyezze el a területet a Kalapács kurzor segítségével.

Vonal eszközA vonal az ArchiCAD legegyszerûbb és egyben leghasznosabbszerkezeti eleme, amely segítségével kötöttségek nélkül szintebármilyen 2D-s alakzat létrehozható.

Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, az Ív/Kör és a Görbeeszközöket ugyanaz az ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Vonaleszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson rá az Ív/Kör vagy aGörbe eszköz ikonjára, és a tartsa lenyomva az egérgomjátmindaddig,míg egy kis paletta meg nem jelenik. Ebbôlmost már kiválaszthatja a Vonal eszközt. �egy másik megoldás az,hogy az Ablak/Úszó paletta forma párbeszédablakban a bôvítettEszköztárat vá

lasztja.

Vonal geometriai módokNégyféle vonal geometriai módot biztosít a program.

239



Egyedi vonal geometriai mód segítségével kezdôpontjával ésvégpontjával meghatározott vonalat rajzolhatunk amunkafelületen.

Vonallánc geometriai mód segítségével végpontjaiknál fogvaegymáshoz kapcsolódó vonalláncot tudunk rajzolni úgy, hogymindegyik elem utolsó pontja egyben a következô elsô pontja is.A vonalláncot a Mégsem gomb Vezérlôpulton történôlenyomásával vagy az utolsó pontra történô dupla kattintássaltudjuk befejezni. A vonalcsoport minden egyes tagja különállóelem és ezért önállóan módosítható.

A Téglalap vonal geometriai mód segítségével egy téglalapalakú vonalcsoportot hozhatunk létre, a sarkoknál egymáshozcsatlakozó vonalakkal. A négyszöget egyik átlójánakvégpontjaival adhatjuk meg, az elsô kattintás az alapreferenciavonal Y koordinátáját, a második a szemben lévô csúcsX és Y koordinátáját határozza meg. A téglalap geometriaimóddal rajzolt téglalap oldalai mindig párhuzamosak aszerkesztôhálóval.

Elforgatott téglalap vonal geometriai mód segítségével azelôbb említett négyes vonalcsoportot hozzuk létre azzal akülönbséggel, hogy elôször az alap referenciavonal elforgatásivektorát kell meghatároznunk. A vektor egyúttal a velepárhuzamos oldalak hosszát is megadja, de a SHIFT billentyûlenyomásával ez a kötöttség megszüntethetô, és így a vektorforgatási szög komponense marad csak érvényben.

Vonal beállításA Vonal beállítás párbeszédablak kezelése hasonló az e fejezetÁltalános eszközbeállítás részénél tárgyalt egyéb eszközökpárbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátságukattárgyaljuk.

240



Nyílvég beállításA vonalvég nyíltípusának beállításánál ugyanaz a választék állrendelkezésünkre, mint a Méretezés eszköznél. A nyílvég a vonalkiválasztásával és a Beállítások párbeszédablak kinyitásával mármegrajzolt vonalaknál is használható. Itt adható meg atovábbiakban megrajzolandó vonalakra vonatkozó alapértelmezésis, amennyiben semmi sincs kiválasztva. Ne feledjük, hogy anyílvég mérete, színe és tollvastagsága külön-külön is állítható.

Az utolsó nyílvég típus különleges abból a szempontból, hogyolyan mindkét végén nyilakkal rendelkezô dupla vonalat hozlétre, melynek használata esetén a kurzor a két vonal közötthúzódó láthatatlan tengelyre illeszkedik.

241



Vonal szerkesztési módokNégy vonalszerkesztési mód van az ArchiCAD-ben:

A Nyílvég nélküli vonalszerkesztési mód egyszerû,nyílvégzôdés nélküli vonalakat hoz létre.

A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuálisnyílvégbeállításban szereplô véget a vonal kezdôpontjára illeszti.

A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuálisnyílvégbeállításban szereplô véget a vonal végpontjára illeszti.

A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításbanszereplô véget a vonal mindkét szélsô pontján elhelyezni.

Vonal mesterfogásaiVonalak módosítására és szerkesztésére számos mesterfogás állrendelkezésünkre.

A vonal felezôpontjaEgy vonal elem felezôpontjának megtalálásához vigye közelébe akurzort, és várjon, míg a pipa meg nem jelenik. Ez a mesterfogássegít az egyéb elemek közti felezôpontok megtalálásában.

Keresztezôdés, lekerekítés, lemetszésEzek a parancsok a vonalak keresztezôdésénél használatosak ésrészletes leírásuk a megfelelô parancsokhoz tartozó résznéltörténik az 5. fejezetben.

Ív/Kör eszközAz Kör/Ív eszközt bármely kör- vagy ellipszis alakú elemmegrajzoláshoz felhasználhatja, amelyre az alaprajza elkészítésesorán szüksége lehet. Különösen hasznos olyan ívekmeghatározására, amelyek késôbb a Varázspálca segítségévelalkotóelemekké változnak majd (lásd az Elemátalakítást a 3.fejezetben.)

Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbékeszközöket egy ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Körök/ívekeszközt az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Görbékeszközre, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsó sarkára és ugrassaki a Körök/Ívek eszközt. Egy másik megoldás az, hogy az Ablak/Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, és kinyitja az Eszköztárkibôvített változatát.

242



Ív/Kör geometriai módokAz Infótábla hét geometriai módnak ad otthont, amelyek segítikÖnt, amikor Íveket, Köröket vagy Ellipsziseket rajzol.

A Középpont megadású ív/kör geometriai mód segítségévela kört vagy ívet három kattintással határozhatjuk meg:

1) A középpont megadása, ez a mûvelet helyezi el az ív/körközéppontját az alaprajzon.

2) Az kezdôpont megadása, amely a sugár hosszát határozzameg.

3) A végpont megadása, mely az ívnél a kerület tetszôlegespontja lehet, körnél vagy körbeforgatjuk a pontot aközéppont körül, vagy egyszerûen duplán kattintunk azindulási pontban.

Ívet befejezhetünk úgy is, hogy a befejezési pontot a kívánthelyre húzzuk, és duplán kattintunk. A harmadik pont általmeghatározottól eltérô szögû ív létrehozásához kapcsoljunk át aNyíl eszközre, válasszuk ki az ívet, kattintsunk a harmadikpontjára és mozgassuk körbe a kívánt mértékben, majd egy újabbkattintással fejezzük be a rajzolást. Teljes kör rajzolásához egyszerkattintsunk a harmadik pontra, majd mozgassuk körbe a kurzorta középpont körül, és kattintsunk újra az elsô pontra.

A Hárompontos Ív/Kör geometriai mód segítségével akerület három pontjának megadásával határozhatjuk meg azelemet, majd a rajzolást a kurzort a kívánt szögben elforgatva egykattintással fejezhetjük be.

1) Kattintsunk az elsô pontra a pipa vagy kereszt kurzorral.

2) Kattintsunk a második pontra az üres ceruza kurzorral.

3) Kattintsunk a kerületet kijelölô harmadik pontra.

4) Mozgassuk az ívet a kívánt mértékben, majd kattintsunk.

Az Érintô-pont kör geometriai mód segítségével csak körökrajzolhatók, bár ezek késôbb ívekké is átalakíthatók.

Ez a legösszetettebb és legkifinomultabb a négy kör szerkesztésimód közül. A módszer attól függôen, hogy a lehetséges érintôk

243



közül hányat adunk meg, igényelheti a mûvelet végén az egérmozgatását a mûvelet befejezésekor.

A mûvelet a Hárompontos kör/ív módszerhez hasonlóan háromkezdeti pont kijelölését kéri, de ezek mindegyike lehet érintô,amit a Mercedes, kulcspont, melyet a pipa, vagy szabadon állópont, melyet a kereszt érzékeny kurzor jelez.

Ennél a módszernél a program elemvégpontot nem értelmezérintési pontként, tehát maximum két végpont lehet a hárommegadott meghatározás között. Ha kettônél többet jelölünk ki, amûvelet visszaáll a fent említett Hárompontos kör/ív geometriaimódra.

Ez a mód csak egyenes érintôkkel tud dolgozni, tehát az érintésipontok csak Födémek, Falszélek, Vonalak stb. egyenes éleinlehetnek, ha a Mercedes érzékeny kurzorral íves elem szélérekattintunk, a létrejövô kör nem érinti az íves elemet, hanem csakátmegy a ponton.

A meghatározáshoz egy, kettô vagy három érintôt használhatunk:

- Egy érintô/két pont

- Két érintô/egy pont

- Három érintô

Az elsô két esetben az érintôk és pontok tetszôleges sorrendbenadhatók meg.

A geometriai adottságoktól függôen több (maximum 4) megoldástis kiszámíthat a program, ilyenkor az utolsó pont kattintása utána szem kurzorral a megoldások között billegô szürke kör jelzi amegoldási lehetôségeket, melyek közül kattintással választhatjukki a nekünk megfelelôt.

Ha nincs megoldás (például három párhuzamos egyenest adunkmeg érintôként), nem jön létre a kör.

Három érintô megadásakor a szem kurzorral négy megoldásközül kell választanunk a következôk szerint:

1) Kattintsunk az egyik érintôre a Mercedes kurzorral.

2) Kattintsunk a második érintôre a vonalas ceruza kurzorral.

3) Kattintsunk a szabad pontra az üres ceruza kurzorral.

244



4) Jelezzük a szem kurzorral a kívánt megoldást.

5) Kattintsunk.

Az Ívlánc geometriai mód segítségével egymás utáni ívekláncolatát tudjuk meghatározni.

Ez a módszer valójában az egy érintô/két pont meghatározásratámaszkodik a láncolat minden tagjánál. Az elsô érintô és az elsôív kezdô- és végpontja szabadon megadható, az ezutánkövetkezô ívek mindegyike az elôtte lévô ív végpontjánakérintôjét és végpontját használja kezdôpontnak és érintônek, deaz ív végpontja természetesen szabadon megadható.

Az ívek kiválasztásánál és módosításánál az egyes ívdarabokönállóan kezelhetôk.

Az Átlós ellipszis mód téglalapba szorított ellipszist hoz létre.

Ez a módszer egy láthatatlan téglalap által határolt elipszist készít,a befoglaló forma átlójának nyújtása során.

1) Kattintson a képzeletbeli téglalap kezdôpontjára.

2) Ha nyújtja a képzeletbeli átlót, a láthatatlan téglalapba rajzoltkülönbözô méretû ellipsziseket kap.

3) A második kattintással válassza ki a megfelelô méretûellipszist.

245



A Félátlós ellipszis mód ugyanúgy mûködik, mint az Átlósmód, de itt a képzeletbeli téglalapot középpontja és félátlójavégpontjának segítségével határozza meg.

Az Ellipszis sugarak mód ellipszis alakú ívet határoz meg egyellipszis fôsugara és egy másik sugara, valamint az ív szögéneksegítségével.

1) Kattintson az ellipszis középpontjára.

2) Válassza ki a fôsugár irányultságát úgy, hogy még egyetkattint.

3) Megkapja a második sugár gumivonalát, amelyet különbözôirányokba és szögekben nyújthat. Miközben ezt teszi, láthatjaaz ehhez tartozó, a két sugárhoz illô ellipszist. Ha a rövidebbsugarat túlságosan messze, vagy a fôsugárral egy vonalbahúzza, nem tud ellipszist rajzolni.

246



4) Az utolsó szakaszban az ArchiCAD megtartja az ellipszist,mialatt Ön meghatározza az ív szögének oldalait. Elôszörgumivonal segítségével meghatározza azt az oldalt, ahonnana szög kezdôdik. Aztán jön a szöget bezáró másik oldal,mialatt az ArchiCAD követi a szöget az elliptikus ívvel. Avégleges ív rajzán a szög egyik oldala sem marad látható.

Kör/ív beállítás

247



A Kör/ív beállítás párbeszédablak vezérlése hasonló az e fejezetÁltalános eszközbeállítás részében tárgyalt egyéb eszközökpárbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátosságokatmutatjuk be.

Nyílvég beállításokAz Ív/Kör eszköz ugyanazt a nyílvég választékot használja, mint aMéretezés és Vonal eszköz, a kettôs vonalú típus kivételével. Nefeledjük, hogy a méret, a tollszín és a tollvastagság a nyílvéghezkülön beállítható.

Nyílvégeket csak az ívekhez rendelhetünk, a körök zárt elemekkezdô- és végpont nélkül, így nincs lehetôség vonalvégzôdéstválasztani számukra.

- Ha egy nyílvéggel rendelkezô ívet végül körré zárunk, avonalvégek egyszerûen eltûnnek.

- Ha egy kört nyitunk fel, az alább részletezett módonrendelhetünk hozzá nyílvégeket az Kör/ív beállításpárbeszédablak kinyitásával.

Ív/kör szerkesztési módokA vonalaknál ismertetetthez hasonló négyféle nyílvég szerkesztésimód áll rendelkezésünkre.

Az ív elkészítése után a nyílvég stílusa szabadon átalakítható amegadott választék bármelyikére az Kör/ív beállításpárbeszédablakban.

A Nyílvég nélküli szerkesztési mód egyszerû, nyílvégzôdésnélküli ívet hoz létre.

A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuálisnyílvégbeállításban szereplô véget az ív kezdôpontjára illeszti.

A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuálisnyílvégbeállításban szereplô véget az ív végpontjára illeszti.

A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításbanszereplô véget az ív mindkét szélsô pontján elhelyezi.

Kör/ív mesterfogásokA következô mesterfogások alkalmazhatók körök és ívekmeghatározásánál és módosításánál.

Ívek és körök módosítása húzássalA Nyíl eszköz segítségével a megfelelô végpontok elhúzásával akövetkezôk érhetôk el:

248



- Az ív hosszának megváltoztatása, az ív egyik végpontjátmegragadva a pipa kurzorral.

- Az ív bezárása (körré alakítása), az ív végpontját akezdôponthoz húzva a pipa kurzorral.

- Kör felnyitása (ívvé alakítása), negyedelôpontjainak egyikétmegragadva a pipa kurzorral.

- A kör vagy ív sugarának növelése az elem kontúrjánakmegragadásával a Mercedes érzékeny kurzorral.

- A kör elhúzása, középpontját megragadva a pipa érzékenykurzorral.

Görbe eszközA Görbe eszköz szabad görbék pontos és könnyû megrajzolásáraszolgál. Ezen görbék a természetes vagy logikai görbékosztályába esnek. Az eszköz nagy szabadságot nyújt tetszôlegesformájú szerkezetek és tárgyak rajzolásához, az Ív eszközmegkötései nélkül.

Az Eszköztár alapformájában a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbeeszközöket egyetlen ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Görbeeszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Körök/Ívek eszköz ikonjára, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsósarkára és ugrassa ki a Görbe eszközt. Egy másik megoldás azlehet, hogy az Ablak/Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, ésmegnyitja az Eszköztár kibôvített változatát.

Geometriai módokA görbéket az ArchiCAD programban kétféle módon határozhatjameg. Ezek különféle görbéket eredményeznek: természetesgörbét vagy a logikai görbét. Azt a kapcsolót, amelyneksegítségével a görbetípust kiválaszthatja a Görbék beállításpárbeszédablakban és az Infótáblán találhatja meg.

Természetes görbék kulcspontok elhelyezésével határozhatókmeg, amelyeket a program automatikusan összeköt, folytonosgörbét hozva létre. Az érintô szögét és az így létrehozott görbealakját az egymás után elhelyezett kulcspontok határozzák meg.Ezt az eljárást az utolsó kulcspontra való dupla-kattintással vagy aVezérlôpulton a Jó gombra való kattintással fejezheti be. A Jó-ravaló kattintás mindig zárt görbét eredményez.

249



A Bezier-görbe valamivel bonyolultabbak, de jobban megfelelnekspeciális formák meghatározására. A Bezier görbéket is akulcspontok határozzák meg, de ezeken kívül a kulcspontokmindkét oldalán beállítható érintô fogantyúi vannak. A Beziergörbe alakját az érintô iránya és az érintô fogantyúk hosszabefolyásolja.

Bezier görbék definiálásakor kattintson egyet, ezzel a kattintássalegy kulcspontot helyez el. Tartsa az egér gombját lenyomva, akulcsponttól való elmozdulással a kezdeti érintôt és a fogantyúkhosszát határozza meg. Ha elengedi az egér gombját, azArchiCAD feltételezi, hogy a következô kattintással a következôkulcspontot akarja elhelyezni.

Tartsa a gombot lenyomva, és határozza meg a következô érintôtés kulcspontot úgy, mint elôbb. Az eljárást az utolsó kulcspontravaló dupla-kattintással, a ENTER billentyû kétszeri leütésévelvagy a Vezérlôpulton lévô Jó gomb lenyomásával fejezheti be.

A Bezier-görbéket az egyes fogantyúk hosszának és helyzeténekmegváltoztatásával szerkesztheti. Vegye figyelembe, hogy az egykulcsponthoz tartozó két fogantyúnak ugyanaz a szöge, és csakhosszuk lehet különbözô. Minél hosszabb a fogantyú, annálsimább lesz a görbe az adott kulcspontnál.

Megjegyzés: Egy Bezier-görbéhez tartozó fogantyúk akkorláthatók az alaprajzon, ha a görbe ki van jelölve. Haegyszerre több görbe van kijelölve, akkor csak az utoljárakijelölthöz tartozó fogantyúk látszanak.

250



A kijelölt görbék típusát a Vezérlôpulton a megfelelô ikonra valókattintással vagy a Görbe beállítások párbeszédablakban válthatjaát.

Szerkesztési módokNégy Görbeszerkesztési mód található mind az Infótáblán, mindpedig a Görbebeállítások párbeszédablakban. Ezekugyanolyanok, mint a Vonalakra vonatkozóak: Nyílhegy nélkül,Kezdôponti nyíl, Végponti nyíl vagy Dupla Nyíl.

A nyílhegy stílusát a Görbe beállítás párbeszédablakban elérhetô14 stílus bármelyikére beállíthatja.

Görbe beállítás

A Görbe beállítás párbeszédablak kezelése hasonló azoknak azeszközöknek a kezeléséhez, amelyeket ennek a fejezetnek aÁltalános eszközbeállításról szóló részében tárgyaltunk. Itt csakaz eltérésekrôl és a különleges vezérlésekrôl esik szó.

251



Nyílt és zárt görbékA görbék nyílt végûek vagy zártak lehetnek. A típust a Görbebeállítás párbeszédablak Alaprajzi tulajdonságainál választhatja ki.

Megjegyzés: Ha egy görbe rajzolását a Vezérlôpult Jógombjára való kattintással fejezi be, akkor mindig zárt görbétkap.

Nyílhegy beállításokA Görbe eszköz nyílhegy beállításai megegyeznek a Méretezés,Vonal és Ív/Kör eszközöknél lévôkkel. A nyílhegyek mérete,vastagsága és tollszíne függetlenül határozhatók meg.

Csak a nyílt görbéknek vannak nyílhegyei: a zárt görbéknek,mivel nincs kezdô- és végpontjuk, nincsenek nyílhegyeik. Ha egygörbe megrajzolását nyílheggyel kezdi, késôbb úgy dönt, hogyzárttá teszi azt, akkor a nyílhegyek automatikusan eltûnnek.

Görbe mesterfogások

Görbék eltolásaA Nyíl eszköz segítségével egy görbét eltolhat annakvégpontjánál, kulcspontjainál vagy kerületénél fogva.

Ha a Görbe eszköz aktív és kijelölt egy görbét, akkor a Viddparancsot kell használnia az egész görbe eltolásához.

Görbék szerkesztéseHa az Eszköztárban a Görbe eszköz aktív, és kijelölt egy görbét,szabadon szerkesztheti görbét a következô módon:

- A kulcspontokat a rájuk vagy fogantyúikra való kattintással éselmozgatással helyezheti át (beleértve a végpontokat is).

- A görbe kerületére való kattintással létrehozhat egy újkulcspontot, amelyet azután áthelyezhet.

Megjegyzés: Egyszerre több kulcspont elmozgatásáhozhasználja a Területkijelölô eszközt.

252



Pont eszközPontok rajzolásaPontok alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbi lépéseket:

1) Válasszuk ki az Eszköztárból a Pont eszközt az ikonrakattintással.

2) Kattintsunk a kurzorral arra a helyre, ahol a pontot el akarjukhelyezni. A pontos elhelyezéshez minden megszokottszerkesztési segítség használható.

Megjegyzés: A pontok sem nyomtatáskor, sem rajzoláskornem jelennek meg.

Pont beállítás

Fóliák és tollakEzek a beállítások a többi eszköznél megszokott módonmûködnek, a részletes leírást lásd az Általános beállításokrészben.

253



Metszet/homlokzat eszközEz az eszköz metszetek és homlokzatok létrehozására szolgál,amelyet az alaprajzon elhelyezett metszet jelek segítségével tehetmeg.

A Metszet/Homlokzat eszköz szabványos metszet/homlokzatjeleket és egy metszetvonalat helyez el az alaprajzon. Mindenmetszet jel automatikusan egy újabb ablakot hoz létre, amelybena metszet/homlokzat modellt ill. rajzot jeleníti meg a program.

A metszet/homlokzat jelek a tervrajz valamennyi szintjénmegjelennek.

Metszetvonalak elhelyezéseA metszetvonalak alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbilépéseket:

1) A kattintás után megjelenô gumivonallal kezdhetjük meg ametszet irányának megrajzolását.

2) A második kattintással meghatározhatja a metszési síkotkijelölô irányt és az elsô szakasz hosszát. A metszetvonalvalamennyi szakasza párhuzamos lesz az elsô szakasszal,jóllehet alkalmazhat merôleges eltolásokat a vonal továbbiszakaszain.

3) A rajzolást az utolsó pontra való dupla kattintással vagy aVezérlôpult Jó gombjára való kattintással fejezheti be.

4) A megjelenô Szem kurzorral adhatjuk meg a metszetvetítésének irányát és mélységét.

5) A metszetvonal befejezésével a nyílvégek és a metszet neveautomatikusan a rajzra kerülnek.

Metszet/homlokzat beállításokA Metszet/homlokzat beállítások párbeszédablak számosparamétert kínál fel a metszetvonal alaprajzi megjelenésénekmódosításához.

254



TollakKülönbözô tollak közül lehet választani a metszetvonalnál és ametszet ID-nél.

VonaltípusokA metszetet az alaprajzon a kiugró palettán szereplô bármelyvonaltípussal megjelenítheti. Ezenkívül maga is tervezhet egyedivonaltípusokat a Lehetôség/Vonaltípusok parancs segítségével.

Megjegyzés: Ha egy olyan metszetvonallal szeretne dolgozni,amely csak a metszet töréspontjainál jelenik meg, akkorhozzon létre egy szaggatott vonaltípust 5 mm-es jellel és alehetô leghosszabb szünettel, és rendelje az új vonaltípust akiválasztott metszethez.

Lásd még...Vonaltípusok parancsot (Lehetôség menü) az 5. fejezetben.

NyílvégekA párbeszédablak közepérôl választhatunk nyílvéget a metszetirányának kijelölésére. Itt adható meg az is, hogy a program ametszetvonalnak csak az egyik vagy mindkét végére illesszennyilat.

255



Betûtípus és méretEzekkel a mezôkkel állítható be a metszet jelének megjelenésiformája az alaprajzon.

Vízszintes tartományA párbeszédablak középsô részén állíthatjuk be a metszetmélységét végtelenre vagy lehatároltra. Az utóbbi beállításával ahatárvonalon túli elemek nem jelennek meg a metszeten.

Függôleges tartományA metszetet megadhatja úgy, hogy az eredményül kapott nézetkét vízszintes síkkal legyen lehatárolva.A lehatárolás hasznoslehet akkor, ha nem kívánja a teljes modell metszetét létrehozni.

Név és jelA párbeszédablak alsó részében található szövegablaksegítségével megadható az aktuális metszet neve legfeljebb 31karakter hosszúságban. Ez a név meg fog jelenni az Ablak/Metszet/homlokzatok almenüben és a Metszet/Homlokzatablak sorában is.

Ezenkívül még egy, maximum 7 karakter hosszúságú jel ismegadható, ez az alaprajzi metszetjel mellett jelenik meg.

Elmetszett elemekEzek a beállítások adják meg a Metszet/Homlokzat ablakban lévôelmetszett elemek tollszínét. El nem metszett, de látható elemeköröklik az Alaprajzon definiált színüket.

A Falak, Födémek, Tetôk és Könyvtári elemek kitöltéseifüggetlenül beállíthatók minden elemre azok Beállítások

256



párbeszédablakában. A színek megjeleníthetôk a Metszetablakban az Elemek metszet színe kijelölô négyzetaktiválásával.

Metszet/homlokzat mesterfogásaiA következô paragrafusok bemutatják a metszetvonalakszerkesztését az Alaprajzon. A Metszet/Homlokzat ablakokbanhasználható technikákról részletes leírást ad a 3. fejezet.

Metszetjelek kiválasztásaEgy metszetvonal bármelyik szerkesztési pontjánál kijelölhetô.Szerkesztési pontok találhatók a metszetvonal mindkét végén,minden szegmensének középpontjánál, a határvonalközéppontjánál (ha van ilyen) vagy a metszet-, eltolás- vagyhatárvonalaknál, ahol a kurzor Mercedes kurzorra vált át.

Metszetjelek módosításaA kiválasztott metszetjelet a Nyíl eszközzel és a Szerk menüparancsaival kezelhetjük egy egységként (a nyújtás kivételével). Ametszetvonal vagy a lépcsôzés vonalának hossza a Metszet/homlokzat eszköz bekapcsolásával, és a vonal megragadásávalváltoztatható meg. Lépcsôzetes metszet esetén egy elemtúlhúzása a következôn egy részmetszet kimaradásáteredményezi. Ezzel a lehetôséggel leegyszerûsíthetjük atúlbonyolított lépcsôs metszeteket, újabb lépcsôk azonban márnem szúrhatók be. A Szerk menü parancsairól továbbiinformációkat talál az 5. fejezetben.

A metszet mélységének módosításaA kiválasztott metszet mélységét a határvonal áthelyezésévelmódosíthatjuk. Kattintsunk a vonalra, majd húzzuk a kívánthelyre.

Megjegyzés: Gyôzôdjön meg róla, hogy a Metszet/Homlokzat eszköz aktív-e, mielôtt elkezdi a mûveletvégrehajtását.

A metszetek módosítása és megjelenítéseA kívánt metszeteket az Ablak/Metszet/homlokzatokalmenüben megjelenô névre kattintással nézhetjük meg.

257



Az itt megjelenô elemek ugyanazok, mint ami a 3D-s ablakbanjelenne meg, azaz a fóliák láthatósága, a kiválasztás és aVetítendô elemek párbeszédablak beállításai mind érvényesek.

Minden ezzel az eszközzel létrehozott nézet a terv részévé válik,mentéskor a tervvel együtt kerül tárolásra mindaddig, amíg aráutaló metszetjel az Alaprajzon marad.

A Metszet/homlokzat ablak tartalmát külön file-ként ismenthetjük számos formátumban. (Lásd az Irat/Mentsd parancsotaz 5. fejezetben.)

Lásd még...A Metszet/homlokzat ablakban való munkát a 3. fejezetbentárgyaljuk. A Területkiválasztó eszköz leírását az oldalnézetelemeinek tervbe helyezésérôl, korábban ebben a fejezetben. ASzerk menü parancsainak a Metszet/homlokzat ablakban valóhatásáról az 5. fejezetben.

Kamera eszközA Kamera eszköz segítségével lehet perspektivikus nézetek,Körséta útvonalak, Virtuális valóság panoráma helyszínekbeálltításait valamint VR helyszínek és navigálható VR Tárgyfilmek útjait definiálni.

Kamera típusokAz ArchiCAD Eszköztár Kamera eszköz ikonjára valóduplakattintás megnyitja a Kamera beállítás párbeszédablakot.

A Kamera/VR beállítás párbeszédablak tartalma a három kameratípus esetén különbözô.

Ez a párbeszédablak és az alaprajz egyszerre aktívak, így megtudja változtatni a beállításokat, a kamerák pozícióját ésirányítását az ablak többszöri megnyitása és bezárása nélkül. Apárbeszédablak eltûnik azonban, ha a 3D-s ablak van felül.

A Kamera típust a párbeszédablak megfelelô gombjára valókattintással vagy az Infótábla Szerkesztési módjaként lehetmegadni.

258



Perspektívák és körséták

A Kamera elhelyezéseVálassza ki a Kamera eszközt az Eszköztárból, és gyôzôdjön megarról, hogy az egyszerû Kamera lehetôség van-e kiválasztva aKamera/VR beállítás párbeszédablakban.

Az elsô kattintás elhelyez az alaprajzon egy kamerát azalapértelmezés szerinti paraméterekkel. A nézési iránymeghatározásához húzzon egy gumivonalat. A másodikkattintással határozza meg a tárgypont helyzetét az alaprajzon. Atárgy magassága lesz az alapértelmezés szerinti magasság. Amûvelet befejezése után megjelenik a nap ikon az alapbeállításokszerint.

Lásd még a 3D-s vetítést az 5. fejezet Látvány menürôl szólórészében.

Körséta útvonalak meghatározásaTöbb kamera elhelyezésével körséta útvonalat határoz meg,melynek paramétereit az Útvonal párbeszédablakban állíthatja be.Ezt a Kamera/VR beállítás párbeszédablak bal alján találhatóÚtvonal... gombra kattintva nyithatja ki.

tárgypont

nap

fogantyú

aktív kamera

további kamerák

útvonal

Egyszerre egy kamera lehet aktív, amit a mellette megjelenô napés látószög jelek mutatnak. Az aktív kamera mindig az, amelyetutoljára helyezett el, hacsak nem jelöl ki egy másikat. Minden

259



kamera, amelyet elhelyez az alaprajzon, az aktív kamera utánhozzácsatolódik a körséta útvonalhoz.

Megjegyzés: 3D-s párhuzamos vetítések egy csoportjából isképezhet körsétát, de ezeket a program nem úgy kezeli, minta perspektívákat. Csak egy párhuzamos vetítés csoportlétezhet, amelyet nem a Kamera/VR beállítás, hanem aNézôpont beállítás.../Párhuzamos vetítések párbeszédablakonkeresztül szerkeszthet. Mivel a nézôpont távolságapárhuzamos vetítések esetén végtelen, nem jelenítheti megazokat az alaprajzon.

Lásd még...Körsétákról szóló további információkat talál a Készíts körsétátparancsnál (Látvány menü) az 5. fejezetben.

Kamera beállításokA Kamera/VR beállítás párbeszédablak lehetôvé teszialapbeállításként adott és kijelölt kamerák paramétereinekbeállítását, körséta útvonalak definiálását és módosítását, és egysor más paraméter meghatározását.

A Kamera típus gombok alatt egy sor vezérlô teszi lehetôvéKörséta útvonalak definiálását és módosítását.

Minden új tervhez tartozik egy alapértelmezés szerinti.”00: Újútvonal” nevû útvonal, amelybe az elôször elhelyezett kamerákfognak kerülni. Ezt az utat késôbb ismertetett módon átnevezheti.

Ha egynél több körséta útvonal van a tervben, akkor közülük azÚt név kiugró menü segítségével választhat.

260



3D-s vetítések egy új útvonalát kezdheti meg az Új... gombravaló kattintással. Az Új útvonal párbeszédablakban megadhatja azúj út nevét. A kijelölô négyzet lehetôvé teszi, hogy az aktuálisvetítésrôl másolatot készítsen egy új út definiálásakor. Ígymegtarthatja az eredetit, és a másolatot más néven módosíthatja.

Létezô körséta útvonalak nevét az útvonalnak az Út lista kiugrómenübôl való kiválasztásával és a Más név gombra valókattintással változtathatja meg. Gépelje be az új nevet apárbeszédablakba és kattintson a Jó-ra.

Az aktuális útvonal törléséhez kattintson a Töröld gombra, amiután a program a mûvelet megerôsítését kéri. Ezek után az útneve eltûnik a listából, és az összes hozzá tartozó kameratörlôdik.

Ha csak egyetlen út maradt, akkor azt már nem lehet törölni.

Az út neve alatt lévô két számmezô tartalmazza az adott kameraaktuális úton belüli sorszámát és a képkockák számát, amennyitaz animáció az adott képnél vár.

Az aktív Körséta útvonal kamerái közötti navigálást a Kameraszáma melletti nyilak teszik lehetôvé.

Ezen két mezô alatt a Simítsd az utat a kameráknál gomblehetôvé teszi a Bezier kamera út simítását a kijelölt kameráknálaz alaprajzon. A parancs visszaállítja az út eredeti vonalát, ha aztelôzôleg módosította.

Kamera paraméterekA Kamera/VR beállítás párbeszédablak közepén levô hatmezôben állíthatja be a kijelölt kamerához tartozó nézôpontmagasságot, távolságot, látószöget, azimutot, elforgatási szöget éstárgy magasságot. Alattuk további két mezôben adhatók meg anaphoz tartozó paraméterek.

261



Lásd még...A Kamerák beállítását a 2. fejezet 3D Szerkesztés alfejezetében.

Kamera út lehetôségekA Kamera beállítások párbeszédablak alján található Útvonal...gomb lehetôvé teszi az Útvonalak párbeszédablak megnyitását, ésegy sor paraméter és lehetôség beállítását. Meghatározhatja ésmódosíthatja az aktuális út nevét, beállíthat hozzá tartozómozgásvonalat, és kiválaszthatja, hogy milyen tollal jelenjen megaz útvonal az alaprajzon.

MozgásvonalakA Kamera mozgásvonal a kamera útját határozza meg a körsétaanimáció alatt a következô módokon:

- Válassza a Bezier vagy a Poligon módot a kamera útjánakmeghatározásához. A Bezier lehetôség nagyon simakameramozgást eredményez, míg a sokszög mód valamivelszaggatottabbat.

262



- A Nyitott vagy zárt kamera mozgásvonal beállítás határozzameg, hogy az animáció újrakezdôdjön-e, vagy nem az utolsókamera után.

A Tárgy mozgásvonal határozza meg, hogy milyen lesz atárgypont körséta animáció alatti útjának alakja.

- Ha a Poligont választja, a két képkocka közötti tárgypontok akét egymást követô tárgypontot összekötô egyenesenlesznek. A Simított választásával a tárgypontokhoz tartozó útgörbe lesz, de mindig tartalmazza az eredetileg a fôképeknélbeállított tárgypontokat. (A Simított lehetôség csak akkoraktiválható, ha a kamera mozgásnál a Bezier lehetôségetválasztotta.)

Tanács: Használja a Poligon tárgymozgást, ha a kamerájasokat mozog, de a tárgypont áll vagy csak egy kicsit mozog.Ez az eset fordul elô, amikor egy épületet körberepül, de atekintetét egy ponton tartja. Más esetekben próbálja kimindkét módszert, hogy el tudja dönteni, melyik az Önnekmegfelelôbb.

A következô két kép különbözô mozgásvonal beállításokra mutatpéldát:

Nézôpont sûrítésMinden az alaprajzra lehelyezett kamera által létrehozott képkulcsképnek számít.

Az ArchiCAD a kulcsképek között interpolálva Közbensônézeteket hoz létre, amelyek simább animációt eredményeznek.

263



A Közbensô képek számának növelése növeli az animációsimaságát, de ezen további képek létrehozása idôt , tárolásukpedig lemezkapacitást igényel.

MegjelenítésA Megjelenítés kiugró menüben lehet kijelölni négy lehetôségközül az aktuális Körséta kívánt küllemét az Alaprajzon.

A Csak a kamerák és a Minden kapcsolók segítségével tudja akulcsképek számának egy intervallumát megadni vagy jelezni,hogy az útvonal összes képét látni akarja. Ez a beállítás jelenikmajd meg a Körséta párbeszédablakban. A Körsétának csak alátható része kerül további feldolgozásra.

Meghatározhatja továbbá a tollszínt, amivel az út az alaprajzonmegjelenik.

Nap lehetôségekA Nap párbeszédablak a Kamera/VR párbeszédablak aljántalálható gombra való kattintással nyitható meg. Ezenlehetôségrôl további információt a Benapozás-vizsgálat parancsleírásánál találhat (Látvány menü) az 5. fejezetben.

TollakA Kamera/VR beállítás párbeszédablak jobb alsó sarkábanválaszthatja ki a Kamera tollszínét.

Az út színének megváltoztatásához nyomja meg az Útvonal...gombot, ami megnyitja az Útvonalak párbeszédablakot.

Kamera beállítások alkalmazásaA kamerára és az útvonalra vonatkozó beállításoknak az aktuáliskamerára illetve útvonalra való alkalmazásához nyomja meg azAlkalmazd gombot a párbeszédablak jobb alsó részén. Nem kellbecsuknia a párbeszédablakot ahhoz, hogy megjelenjenek aváltozások az alaprajzon.

A Kamera beállításának ellenôrzése 3D-benA beállított kamera 3D-s nézetének bekapcsolásához válasszuk kia kamerát, és kapcsoljunk a 3D-s ablakra.

Megjegyzés: Több kamera kijelölése esetén az aktív kameraképét láthatjuk.

A 3D-s ablakhoz rendeléssel a kamera által meghatározottperspektíva paramétereit bemásolja a program a Nézôpontbeállítás párbeszédablakba, bár az itt megadott nézet módosítása

264



csak a 3D-s ablakra lesz hatással, és nem változtatja meg akamerát az Alaprajzon. Ennek módosításához a változtatástmagán az Alaprajzon kell elvégezni, és csak ezután átkapcsolni a3D-s ablakra.

A Nézôpont beállításánál megadott perspektíva használható:

- az ablakok változtatása nélküli gyors perspektíva váltásra

- a könyvtári elemek perspektivikus megjelenítéséhez(könyvtári elemekkel való munka során ugyanis nemadhatók meg kamerák).

Lásd még...A Látvány/Nézôpont beállítás parancsot az 5. fejezetben.

Kamera mesterfogásokA kijelölt Kamerát a legtöbb szerkesztési paranccsal lehetmanipulálni. A szerkesztés után a Kamera (Kamerák) a Körsétaútvonal részévé válnak.

Ha az Eszköztár a Kamera eszközön áll, a kulcspontokelmozdításával megváltoztatható a kamera alaprajzielhelyezkedése. Az útvonal ívét és érintôjét a végpontokelmozdításával módosíthatjuk.

Megjegyzés: A fent említettek csak a Bézier-típusúútvonalakra vonatkoznak. Amennyiben az útvonal épp nemlátható, nyissuk ki az Útvonalak párbeszédablakot a Kamera/VR beállítás párbeszédablakából, és tegyük láthatóvá azt.

VR tárgyakAz ArchiCAD segítségével szabadon mozgatható tárgyakat hozhatlétre az Apple QTVR technológiájának felhasználásával.

Egy gömbfelületet definiálhat a kamerák számára, amely menténa nézôpontok elhelyezhetôk és mozgathatók. Az ezzel azeljárással készült animációkat a QTVR lejátszóval tekintheti meg.

Megjegyzés: Real VR technológiával csak VR helyszíneketlehet létrehozni, de VR tárgyakat nem.

VR tárgyak definiálásaElsô lépésként jelölje ki a VR tárgyat a kamera típus gomboknálaz Infótáblán. Egy egyszerû kattintással az Alaprajzon elhelyezhetegy alapbeállítású VR Tárgy Kamerát. További kattintások az

265



Alaprajzon nem hoznak létre új Kamerát, mert egyszerre csak egyKamera lehet aktív.

Ha a megfelelô kiegészítôk jól vannak elhelyezve az ArchiCADKiegészítôk mappájában, lehetôsége van a VR tárgy filmelkészítésére a Látvány menü Készíts VR tárgyat parancsasegítségével.

Lásd még...A Készíts VR tárgyat parancsot (Látvány menü) az 5.fejezetben.

VR tárgy beállítás

A párbeszédablak legtöbb beállítása hasonló, mint egyszerûKamerák esetén. Itt csak különbségekre és speciális beállításokrahívjuk fel a figyelmét.

Az Új, Más név és Töröld gombok alatt található egy, azelérhetô VR tárgyak neveit tartalmazó kiugró menü. Minden újtervnek van egy alapbeállítású VR Tárgya, 01 Új tárgy néven,ami az elsô elhelyezett Kamera neve lesz.

ParaméterekA Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsô részén lévôszámmezôket használva megadhatja a Tárgy távolságát,középpont magasságát, irányát, elhelyezkedését és számát,

266



továbbá az alapbeállítás szerinti vagy kijelölt VR Tárgyak kezdôés befejezô szögének értékeit.

Minél több szélességi kört és hosszúsági kört ad meg, annálnagyobb lesz a felbontás.

Az Alsó nézet és Felsô nézet értékek megadásával definiálhat egyteljes gömböt, egy félgömböt vagy a gömb egy tetszôlegesszeletét a navigáció számára.

Az A Nap a nézôvel mozog kijelölô négyzet megjelölésével aNap pozícióját a program mindig az aktuális nézôpontfüggvényében határozza meg.

Lásd még...A Nap párbeszédablakról szóló további információkat aBenapozás-vizsgálat... parancsnál (Látvány menü) az 5.fejezetben.

Nézési irányA párbeszédablak alján található két kapcsolóval állíthatja be,hogy a nézési irány a tárgy középpontja felé vagy az ellenkezôirányba mutasson.

VR tárgy technikákA kijelölt tárgyra alkalmazhatók a Szerk menü Vidd, Tükrözd ésForgasd parancsai. Ha a Kamera eszköz aktív, akkor a tárgybármelyik kulcspontjának áthelyezésével megváltoztathatja atárgy 2D-s pozícióját. A nap és a kamera is áthelyezhetôkkulcspontjaiknál fogva.

A tárgy valamelyik kulcspontjánál egy látókúp látszik. Haaktiválja a 3D-s ablakot, az ArchiCAD létre fog hozni egy 3D-svetítést a kijelölt tárgy látókúpjának felhasználásával. A látókúphelyzetének megváltoztatásához jelölje ki azt, mozgassa el akulcspontját és helyezze a tárgy egy másik kulcspontjára.

267



VR helyszínekAz ArchiCAD-ben létrehozhat navigálható panoráma jeleneteket aQTVR vagy a RealVR technológia segítségével. Lehetôsége vanegy vagy több körpanoráma létrehozására, amelyet a megfelelôalkalmazásokban megtekinthet.

Ha a VR helyszín van kijelölve akár a Kamera beállításokpárbeszédablak Kamera/VR típus gombjával, akár az Infótáblasegítségével, az ablak tartalma az alábbiak szerint változik.

Panoráma kamera elhelyezéseAz elsô kattintás az Alaprajzon elhelyez egy panoráma kamerát,alapbeállítás szerinti paraméterekkel. Egy gumivonal kihúzásaután a második kattintás definiálja a nézési irányt. (A VRhelyszínen ez a kamera fogja meghatározni a kezdô pozíciót ésnézési irányt.) A mûveletek elvégzése után a panoráma neve és anap ikon jelenik meg az alapbeállításokkal.

Ha nem ad több kamerát a jelenethez, egy csomópontú VRhelyszínt hozhat létre.

A nézési irány és a nap pozíciója megváltoztatható kulcspontjaikelmozgatásával a pipa kurzor segítségével, ha a Kamera eszközaktív.

268



QTVR helyszínek definiálásaTöbb kamera elhelyezésével több csomópontú VR helyszínadható meg. Egyszerre egy kamera lesz aktív. Ezt a kamerát jelzia nap jel. Az aktív kamera mindig az utoljára elhelyezett, hacsaknem jelöl ki egy másikat. Minden panoráma Kamerához hozzávan rendelve a Panoráma-x név (x a kamera sorozatbeli száma)alapértelmezésben. A nevet meg lehet változtatni a Helyszín neveszövegmezôben a Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsôrészén.

Minden pozíciót össze kell kötni legalább egy másikkal,különben egy erre utaló figyelmeztetés jelenik meg, amikor létreakarja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VRhelyszínt parancsa segítségével. A kapcsolatok fogjákmeghatározni, hogy hogyan tudja változtatni a pozícióját avégleges VR helyszínen.

Az összekötôket megrajzolhatja a kamerák rajzolásakor, deelhelyezheti ôket utólag is, a kamerák létrehozása után. Ha egy újkamerát akar elhelyezni, melyet egy másikhoz kíván kötni, akkora rajzolását kezdje azon kamera középsô kulcspontjára valókattintással, amelyikhez kötni akarja. A második kattintáshatározza meg az új kamera pozícióját. Egyszerûen az alaprajzravaló kattintásokkal szabadon álló kamerákat helyezhet el. Kétössze nem kötött kamera összekötéséhez kattintson a kamerákközépsô kulcspontjára a pipa kurzorral. Bármely kameraösszeköthetô a QTVR helyszín bármely kamerájával.

Ha a Kamera eszköz aktív, megtörheti az összekötô vonalakat avonal középsô kulcspontjának elhúzásával (amelyet egy körjelöl). A megtörésnek hasznát veheti ha a két kamera egy fal kétoldalán helyezkedik el. A falon való áthaladás helyett akövetkezô kameráig egy ajtón keresztül juthat el, anélkül hogyegy extra kamerát kellene elhelyeznie a nyílásnál.

269



Bármely összeköttetés megszüntethetô középsô kulcspontjánakkijelölésével és törlésével.

VR helyszínek létrehozásaHa a megfelelô VR kiegészítôk tökéletesen vannak telepítve, létretudja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VRhelyszínt parancsa segítségével. Lásd még a parancs leírását az5. fejezetben.

VR helyszín beállításokA legtöbb beállítás ugyanaz, mint Kamera típusok esetén. Itt csakkülönbségekre és speciális beállításokra térünk ki.

Csak az aktuális VR helyszín jelenik meg az Alaprajzon. A neve ahelyszín lista kiugró menüben jelenik meg a három vezérlô gombalatt.

ParaméterekA szerkesztô ablak segítségével meghatározhatja a kijelölt Kameranézôpont magasságához tartozó numerikus paraméterértéket.

VR helyszín mesterfogásokA kijelölt panoráma Kamera kezelhetô a kurzor vagy a Szerkmenü legtöbb parancsa segítségével. Ha a Nyíl eszköz aktív, újpozícióba helyezhet bármelyik szerkesztési pontot, ígymegváltoztatva a kamera 2D helyzetét. Ha a Kamera eszköz aktív,megváltoztathatja a nap helyzetét a pipa kurzorral.

Ha egy másik csomópontot akar kezdôpontnak kijelölni,egyszerûen jelölje ki (miközben a Kamera eszköz aktív) és húzzaa kezdôpontot reprezentáló Kört egy másik csomópontközéppontja fölé.

270



271

5. Fejezet: A menüparancsok


5. FejezetA menüparancsokEz a fejezet az ArchiCAD menüsorából elôhívható összes parancsot mutatjabe. Mindegyik legördülô menüponthoz külön alfejezet tartozik. Ezeken afejezeteken belül a menüparancsokat a legördülô menüben való megjelenésüksorrendjében, felülrôl lefelé haladva részletezzük. A menüparancsok hatását,funkcióit a szöveges leíráson felül ábrákkal illusztráljuk.

Az Irat menüAz Irat menü parancsaival az ArchiCAD felhasználói környezetáltalános jellemzôit lehet beállítani. Ezekkel a parancsokkal lehet:

- a terv összes file-ját és kellékét kinyitni, tárolni vagy lezárni,

- könyvtári elemeket kezelni,

- a nyomtató, a plotter és a digitalizáló beállításait megadni,

- a tervet kinyomtatni/kirajzolni.

A következôkben részletezzük az Irat menü parancsait.

ÚjAz Új paranccsal új tervet nyitunk ki. Az új terv, melynek neveegyelôre Új terv, átveszi az elôzô terv beállításait, az aktívkönyvtárat, a paraméterek alapértékeit, a szerkesztôhálót stb.

Mivel az ArchiCAD egyszerre egyetlen tervet tart nyitva, az Újparancs kiadásakor az elôzô tervet lezárja. Amennyiben ebbenmég el nem mentett módosítások is vannak, figyelmeztetôüzenetet kapunk.

272



Teljesen újHa a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT (Windows) billentyûlenyomva tartásával hívjuk elô Új parancsot, az a Teljesen Újparancsra változik. Ez a parancs egy új tervet nyit ki és az összesbeállítást és párbeszédablakot az alapbeállításra állítja vissza(Ezek az ArchiCAD “gyári beállításai”.) Ez azoknak hasznos, akikbiztosak akarnak lenni abban, hogy az alapbeállításokathasználják. Például:

- a tervezônek egy –számára ismeretlen– számítógépen kell atervét bemutatnia, vagy

- munka közben egy demonstrációs tervet szeretnénk készíteniaz eredeti alapbeállításokkal a program újraindítása nélkül.

Nyisd...A Nyisd paranccsal már létezô ArchiCAD által felismerhetôdokumentumokat lehet kinyitni. A File kezelô párbeszédablakbanlehet a file-rendszerben keresgélni és kiválasztani azt a file-t, amitmeg szeretne nyitni. Az alábbiakban találhatja az ArchiCAD általismert file-típusokat.

Megjegyzés: a parancs nem használható, ha könyvtári elem-ablak az aktív ablak.

Ha a Mutasd a bemutatót kijelölô négyzet aktív, továbbiinformációk jelennek meg a File kezelô ablakban, beleértve aBemutató kép és Bejelentkezési ID-ket is (Csapatmunkaesetén).

ArchiCAD file-típusokA következô filetípusok nyithatók meg a Nyisd parancssegítségével: Terv, Archív terv, Kapcsolt terv, Archív kapcsoltterv. Egy sor további nem ArchiCAD file-t is meg lehet nyitni, haa kiegészítôk megfelelôen vannak telepítve a Kiegészítôkmappába: AutoCAD DXF és DWG, valamint Zoom és Wavefrontfile-okat.

Továbbá különbözô típusú képfile-okat is meg lehet nyitni azArchiCAD-ben Modell képként.

A különbözô filetípusokat az alábbiakban ismertetjük.

Fontos: Olyan Központi terv file-okat, amelyek megosztvakezelnek egy Tervet, nem lehet a Nyisd paranccsalmegnyitni. Ilyen esetekben a Csapatmunka/Bejelentkezéslehetôséget kell választani.

273



TervA Irat/Nyisd lehetôséggel megnyitott vagy a Irat/Új lehetôséggellétrehozott file-ok Tervek (*.PLN) amelyek ugyanúgy mûködnek,mint az egyszerû Alaprajz típusú dokumentumok elôzô ArchiCADverziókban. A létrehozott Tervek késôbb Csapatmunka tervekkéalakíthatók az ArchiCAD 6.0 Csapatmunka terveket kezelni tudópéldányaival.

A Terv dokumentum az ArchiCAD dokumentumai közül alegfontosabb. Tartalmazza az épület tervét alaprajzi rajzokformájában, minden Szintrôl és minden hozzájuk tartozó 3D-sinformációval együtt. Leírja a Homlokzatokat, Metszeteket, 3D-smegjelenítéseket és környezeti adatokat (alapbeállításokat,attribútumokat és könyvtári utalásokat).

Egy Terv megnyitása után az aktív tervhez tartozó minden ablakbezárul, és a program kérést intéz a felhasználóhoz, hogy mentseel a változtatásokat. Ha már létezô Tervet nyit meg, meg kellgyôzôdnie arról, hogy létezik a könyvtár, amelyet eredetileghasználta. Ha az eredeti könyvtár nem elérhetô, a használtTárgyak nem jeleníthetôk meg az Alaprajzon: figyelmeztetésjelenik meg, hogy az aktuális könyvtárból elemek hiányoznak.

Nyissa ki a Hiányzó könyvtári elemek ablakot az Ablakmenübôl, hogy lássa, mely elemek hiányoznak. Ezt az ablakotkinyomtathatja vagy elmentheti, és ennek segítségével a hiányzóelemeket elhelyezheti az aktív könyvtárakban.

Annak biztosítására, hogy ne legyenek hiányzó elemek, és a file-ok az összes könyvtári elemmel együtt más számítógépplatformon is megnyithatók legyenek, mentse el ôket Archívformátumban.

Archív tervArchív (*.pla) dokumentumokat akkor lehet megnyitni, ha azArchív terv formátum van kijelölve a File kezelôpárbeszédablakban.

Az Archív terv nagyon hasonlít a Tervhez, de nem csak akönyvtári elemekre való hivatkozást tartalmazza, hanem atervben használt összes könyvtári elemet és jellemzôt.

Egy Archív file megnyitása után új könyvtár jön létre a beágyazottkönyvtári elemekbôl. Ez a könyvtár fogja tartalmazni az összes,az Archív file-lal elmentett elemet, és ez lesz az aktív könyvtár.

A könyvtár létrehozása után az ArchiCAD automatikusankonvertálja a könyvtári elemeket az adott platformnak megfelelôformátumra (Macintosh vagy Windows).

274



Lásd még...Az Egyéb mentések/Archív parancsot lejjebb.

Kapcsolt tervCsapatmunka terveket kezelni képes példányok esetén, ha egyCsapattag jelentkezik be a Központi tervbe, a számítógépe betöltia terv egy másolatát. Ezt el is mentheti a Irat/Mentsdsegítségével. Ekkor a Központi tervhez tartozó Kapcsolt terv jönlétre, amelynek mûködése azonos a Tervével, csak tartalmazza abejelentkezési és foglaltsági információkat is.

Kapcsolt terv file-okat Csapatmunka tervek kezelésére nem képesArchiCAD példányokkal is meg lehet nyitni a Irat/Nyisdsegítségével, de mentéskor a file sima Terv formátumrakonvertálódik.

Archív kapcsolt tervHa a Csapattagok saját számítógépeiken dolgoznak, fontos, hogya Központi tervhez tartozó összes Könyvtári elem és tulajdonságrendelkezésükre álljon, amikor elmentik a saját Kapcsolt tervüket.Ebben az esetben kell az Archív kapcsolt terv formátumotválasztani.

AutoCAD DXF és AutoCAD rajzfile-okAz AutoCAD DXF (Drawing eXchange Format) és DWG file-okat2D-s rajzként nyithatjuk ki.

Megjegyzés: Ezek a formátumok csak abban az esetbenelérhetôk, ha a megfelelô kiegészítôk megfelelôen vannaktelepítve a Kiegészítôk mappába.

Zoom (csak Macintosh) és Wavefront file-okAz ArchiCAD támogatja néhány elterjedt, az építészetben használtMacintosh program belsô file-formátumát. Az itt látható ikonokkalZoom és Wavefront file-okat lehet kinyitni. Az ezekben a file-okban található 3D-s modellek vonalcsoportokként (vagyis csak2D-s rajzként) lesznek értelmezve.

Megjegyzés: Ezek a file-típusok csak akkor érhetôk el, ha amegfelelô bôvítmények helyesen vannak a kiegészítôkmappába telepítve.

275



Bittérképes file-okEgy sor más formátumú filet is meg lehet nyitni a File kezelôpárbeszédablak használatával. A Terv, Archív, DXF, DWG ésZoom fileoktól eltérôen a képek nem tervekként, hanem Modellképekként nyílnak ki, és nem írják felül az aktuális file-t. Azablakukon belül kijelölhet területeket és a Vágólapon keresztülaz Alaprajzra vagy a Metszet/Homlokzat ablakba másolhatjaazokat.

Rendelkezésre álló képformátumok: GIF, TIFF, PICT (csakMacintosh), Bitmap, JPEG és Metafile (csak Windows).

Lásd még...A Fûzd össze parancsot alább.

File-ok megnyitása Hálózaton keresztülHa a file-on, amit meg szeretne nyitni, már dolgozik valaki ahelyi hálózaton, az ArchiCAD figyelmeztetni fogja, megadva afelhasználó nevét, Ebben az esetben a következôket teheti:

- mégsem nyitja meg a file-t

- csak olvasható formában nyitja meg a file-t

- teljes hozzáférhetôséggel nyitja meg a file-t

Ha csak olvasható formában nyitja meg a file-t, lehetôsége vanmegnézni és változtatni rajta, de elmenteni csak más néven vagymás helyre tudja. Amennyiben megpróbálná az eredeti file-tfelülírni, az ArchiCAD ismét a figyelmezteti, hogy a file-t valakimár használja, és nem cserélhetô ki a módosított tervvel.

A tervet teljes hozzáféréssel is megnyithatja. Azonban ilyenesetben nagyon körültekintôen járjon el!

Több oka lehet annak, ha az ArchiCAD úgy érzi, hogy egy tervetmár megnyitottak, bár valójában nincs használatban:

- az utolsó felhasználó nem megfelelôen nyitotta meg vagycsukta be file-t az ArchiCAD-ben, pl. rendszerlefagyás történt.

276



- egy, már valaki által megnyitott file-ról másolat készült, és amásolat szintén tartalmazza annak a személynek a nevét, akia másolás alatt a file-on dolgozott.

Megjegyzés: Ha teljes hozzáféréssel nyit meg egy másvalakiáltal használt file-t, mindketten felülírhatják egymás munkájátaz ArchiCAD minden további figyelmeztetése nélkül. Ezértlegyen különösen körültekintô, ha nem a fent említett tévesfigyelmeztetés miatt nyit meg teljes hozzáféréssel egy, valakiáltal már megnyitott file-t.

Fûzd összeA Fûzd össze parancs lehetôséget ad arra, hogy más tervekelemeit, modult vagy képet helyezzünk el az alaprajzon vagy anyitva lévô Metszet/homlokzat ablakban. a jelen tervben azaktuélis Metszet/Nézet ablakban.

Másik terv hozzáfûzéseEgy teljes terv hozzáfûzése összetett feladat, hiszen az ArchiCAD-nak szintenként kell a terveket összefûznie. Ha többszintesépületet fûzünk az aktuális tervhez, az ArchiCAD megkérdezi,hogy az importált file melyik szintje illeszkedjék az aktuálismunkaszinthez és fel is ajánl egy lehetséges hozzárendelést. Haaz aktuális terv nem tartalmaz elegendô számú szintet ahozzáfûzendô terv befogadásához, akkor az ArchiCAD magátóllétrehozza a hiányzó szinteket.

A jellemzôket az ArchiCAD nevük szerint azonosítja, ezért:

- ha a két tervben a jellemzôk neve megegyezik, akkor abetoldott elemek jellemzôi felveszik az aktuális tervjellemzôinek értékeit,

- ha viszont a betoldott terv egy jellemzôjének neve nemszerepel az aktuális tervben, akkor az aktuális jellemzôkészletezzel a jellemzôvel kiegészül.

A hozzáfûzendô terv a végleges helyre való betoldás elôtteltolható, forgatható és tükrözhetô.

ModulokA Modul file (*.mod) az aktuális terv egy szintjén találhatóArchiCAD elemek egy csoportját tartalmazza.

A Modul dokumentum a Vágólap/Tûtábla elvén mûködik.

277



A Modulok nem tartalmaznak a származási szintükkel kapcsolatosadatokat, így az aktuális terv bármelyik szintjére beilleszthetôk.

A Modulokban megtalálhatók saját jellemzôik (fóliák, tollszínek,kitöltések, anyagok stb.), de összefûzéskor az elemek a jellemzôkértékét az aktuális tervbôl veszik egy belsô azonosító számalapján. Ha a forrásterv és a célterv azonos jellemzôkészletteldolgozik, akkor a Modul képe ugyanolyan lesz a céltervben is,mint amilyen a forrástervben kimásoláskor volt.

A Modul elemei a betoldás után újra függetlenek lesznek.

A Modul tartalma a mûvelet során a Vágólapra/Tûtáblára kerül,majd betoldásra kerül az alaprajzba.

Az elemek szaggatott téglalappal lesznek körülvéve. A téglalapbaklikkelve az elemeket a kívánt pozícióba mozgathatjuk. Azelemeket a téglalapon kívülre vagy a Vezérlôpulton levô OK/Jógombra kattintva helyezhetjük le a munkafelületre.

A Toldd be paranccsal ugyanazt az elemet ismételten islehelyezhetjük.

A Modul létrehozását a Mentsd mint parancs írja le alábbugyanebben a fejezetben.

Megjegyzés: Egy Modul Metszet/Homlokzat ablakba történôfûzésekor csak 2D-s elemek kerülnek bemásolásra.

Kép fájlok összefûzéseA GIF, BMP, PICT, TIFF, WMF, EMF, JPEG formátumok használataegy sor, más programok által létrehozott filehoz való hozzáféréstbiztosít. Ezek a programok lehtnek:

- Rajzoló vagy festô programok;

- ArchiCAD saját nézeteinek és homlokzatainak a mentéseibôlkészült képek;

- csak kép formátumban mentett fotók.

Ha ilyen file-okat nyitunk meg, az aktuális terv egészül ki egy újelemekkel anélkül, hogy a már meglévô elemeket felülírnánk.

A rajzolóprogramokkal (Pl. MacDraw) létrehozott PICT/WMFdokumentumokat az alábbi két formátum valamelyikében lehetbeolvasni az ArchiCAD-be. Beolvasáskor a következô ablakjelenik meg:

278



Ha egy PICT/WMF/EMF file-t rajzelemekként told be, az különszerkeszthetô ArchiCAD rajzelemekként (Vonalak, Ívek, Szövegekés Kitöltési minták) jelenik meg, amelyek az Alaprajzi léptékbeállítása párbeszédablakban (Lehetôség menü) megadottértékek szerint skálázódnak. Például egy 10 cm hosszú vonal aPICT/WMF/EMF fileban 10 méteresként jelenik meg, ha askálaérték 1:100.

Ha a PICT/WMF file-t egyetlen ábraként olvassuk be, akkor azösszefüggô bitképként fog a továbbiakban szerepelni. Teljesméretben jelenik meg a képernyôn, függetlenül az ArchiCADlépték- vagy nagyítási beállításaitól. A sarkainál lehet kijelölni ésaz összes ArchiCAD transzformáció egyetlen grafikus egységkéntkezeli.

A Fûzd össze parancs kiválasztása elôtt meg lehet határoznielôre az ábra méretét és helyét a munkalapon. Ha aTerületkiválasztó eszközzel kívánt méretû téglalapot húzunk abetoldás tervezett helyén, az ábra ebbe a téglalapba fogilleszkedni.

Megjegyzés: figyeljünk arra, hogy a téglalap oldalarányaimegegyezzenek az eredeti PICT/WMF kép oldalarányaival,ellenkezô esetben torzított képet kapunk!

A PICT/WMF file-okat ábra formátumban kinyitva azok azÁbrafóliára kerülnek. A PICT/WMF file-ok elemeit rajzelemkéntkinyitva ezek a megfelelô eszköz alapbeállítás szerinti fóliájárakerülnek (tehát a vonalak a Vonalfóliára, az ívek az Ívfóliára stb.).

A rajzelem-formátum akkor ajánlott, ha PICT/WMF-kompatíbilisprogramból importálunk építészeti tervet vagy elemeket. A rajz-formátumok általában illusztrációk készítéséhez ajánlottak.

Csukd beEnnek a parancsnak a hatása ugyanaz, mintha az aktív ablakcsukókockájára kattintanánk. A terv ablakának lezárása utánfigyelmeztetô üzenet jelenik meg, hogy bezárás elôtt mentsük aváltozásokat.

279



A terv ablakot bezárva bezárjuk az egész dokumentumot (akönyvtári elemek nyitva maradnak). Bármely más ablak bezárásaesetén csak azt az egy ablakot zárjuk be.

Az egyetlen kivétel a könyvtári elem ablaka, ennek a bezárásabecsukja a könyvtári elem összes többi ablakát.

Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Habejelentkezett egy Központi tervbe, tett néhány változtatást aTerv behívott másolatán, és a Csukd be parancsotválasztotta, a program két lehetôséget ajánl fel: vagykijelentkezik és elküldi a változtatásokat a Központi tervbe,vagy elmenti a saját gépére, egy Kapcsolt terv file-ba.

MentsdA Mentsd paranccsal az aktuális aktív ablak tartalmát menti el.

Ha a dokumentumot korábban már elmetntettük vagy ha azt egylétezô file-ból nyitottuk meg, a Mentsd parancs a módosításokatfogja tárolni.

Ha a dokumentum új (tehát ha az Új paranccsal hoztuk létrevagy a programot közvetlenül az ArchiCAD programikonrólindítottuk), akkor a Mentsd parancs ugyanazt apárbeszédablakot nyitja, mint a Mentsd mint... parancs.

Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Habejelentkezett egy Központi tervbe, a Mentsd parancsválasztásakor a program felajánlja egy Kapcsolt terv filelétrehozását a bejelentkezési és beillesztési paramétereivel.Ha Archív kapcsolt tervet akar létrehozni, használja az Egyébmentések/Archív lehetôséget.

Központi terv mentéseCsapatmunkát kezelni tudó példányokban az Adminisztrátorelôször elmenti a Központi tervet, azután a Központi terv márminden esetben elmentôdik, amikor egy csapattag ki- vagy

280



bejelentkezik, módosításokat tesz, megváltoztatja a kulcsszavátstb.

Mentsd mint...A Mentsd mint... parancs hatása hasonló a Mentsdparancséhoz, kiegészítve azzal a lehetôséggel, hogy:

- a tervet másik, új néven menti el, és az új tervet nyitva tartja,vagy

- a terv különbözô ablakainak a tartalmát a megfelelôformátumú file-okba exportálja.

A parancs kiválasztása után válassza ki a file-formátumot,amelyben a dokumentumot el kívánja menteni.

A formátumok széles skálája áll a terv és a 3D-s modellmentéséhez rendelkezésre, melyek a Macintosh, ill. Windowsplatform választástól függôen kismértékben eltérnek egymástól.

Tervek és Kapcsolt tervek mentéseHa az Alaprajzon dolgozik és a Mentsd mint parancsot választja,egy sor lehetôsége van:

- Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban vagy aspeciális Modul formátumban;

- PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) rajz;

- 3D GDL file;

- PICT (Macintosh) vagy BMP formátumú kép.

További lehetôségek elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmánakfüggvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).

A 3D-s ablak tartalmának mentéséhez használhatófile-formátumokAktív 3D-s ablak esetén a következô formátumok állnakrendelkezésére a 3D-s kép elmentéséhez:

- kép filek-ok: PICT (MacOS), GIF, TIFF, JPEG, BMP, WindowsMetafile (WMF) és Enhanced Metafile (EMF) (csak Windows )formátumok;

- rajz filek 2D-s elemek, PlotMaker, topCAD (csak MacOS )formátumok;

- ArchiCAD Könyvtári elem (MacOS)/Ajtó, Ablak vagyTárgy(Windows) formátumok.

281



Ezeken felül további formátumok közül választhat annakfüggvényében, hogy az kiegészítôk mappában milyen másmodellezô programokhoz való exportálási szûrôk állnakrendelkezésre. Ennek a mappának a tartalma attól is függ, hogyaz ArchiCAD-et melyik országban vásárolta.

A Metszet/homlokzat ablak mentéséhez használhatófile-formátumokHa a Metszet/Homlokzat ablakban dolgozik és a Mentsd mintparancsot választja, egy sor lehetôsége van:

- A Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban és a3D GDL lehetôség ugyanolyan, mint az Alaprajz esetén.Bármelyik formátum választásakor az egész Terv elmentôdik.

Az összes többi formátumba csak az aktív Metszet/Homlokzatablak tartalma kerül:

- Tûtábla/Vágólap modulként;

- kép file PICT (Macintosh) vagy BMP formátumban;

- rajz file PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) formátumban.

További formátumok elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmánakfüggvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).

Modell képek mentéseAz ArchiCAD fényképezési technikájával készült képek PICT(Macintosh), TIFF, GIF, JPEG és BMP formátumokban menthetôkel.

Anyaglista mentéséhez használható file-formátumokÖsszetevô, Elem és Helyiség listák sima szövegként, tabuláltszövegként vagy táblázatként, míg formátumozott listák (esetleggrafikus adatokkal) RTF (Rich Text Format), ArchiCAD Terv vagyPlotMaker rajz formátumban menthetôk el.

Mit tartalmaznak a különbözô file típusok?Az ArchiCAD-ben elmentett file-ok tartalma a mentéskor aktívablak típusától és a választott formátumtól függ. A fôbb filetípusokról itt ismertetett alapvetô információk mellett továbbirészletes adatokat talál az ArchiCAD minden export szûrôjévelkapcsolatban a Kiegészítôk mappában az OlvassEl file-okban.

282



Terv (*.pln)Tervének teljes tartalma elmentôdik, beleértve minden 3D éslistázási információt is. Ez a lehetôség csak az Alaprajzról és aMetszet/Homlokzat ablakokban érhetô el. A mentéskorkeletkezett dokumentumot megnyithatja Terv formátumban aNyisd... paranccsal, és dolgozhat rajta, mintha munkája nemszakadt volna meg.

A Könyvtári elemek, beleértve a Jellemzô Tárgyakat is, nemmentôdnek el a tervvel, hanem a Könyvtárban maradnak. Haezeket is el akarja menteni a Tervvel együtt, válassza az Egyébmentések/Archív lehetôséget.

A fényképezett képek sem menthetôk a tervvel együtt. Ezeketmanuálisan különálló dokumentumként kell elmenteni.

5.0 és 5.1-es formátumú TervEzen formátumok használatakor az ArchiCAD 5.0/ArchiCAD forTeamWork (5.1 néhány országban) által nem támogatott elemekés információk elvesznek. Az új elemtípusokról és azoktulajdonságairól részletes leírást ad az 1. fejezetben az Újtulajdonságok az ArchiCAD 6.0-ban alfejezet.

PlotMaker file (*.pmk)Az aktuális szint látható fóliáit ill. a 3D-s ablakban lévô képet 2D-s vonalak, ívek, szövegek, kitöltések és ábrák formájában mentiel a program. A PlotMaker különbözô CAD programok általkészített rajzok összeállítására és nyomtatására szolgáló program.

ModulAz ArchiCAD Modul formátum választással a Tûtábla/Vágólaptartalmát egy satátos ArchiCAD-formátumban menthetjük el; aformátum neve: Modul. Ehhez elôször ki kell másolni akiválasztott elemeket a Tûtáblára a Másold paranccsal. A tervbonyolult részleteit lehet ezzel a módszerrel más tervekben valófelhasználáshoz elmenteni. Tipikus felhasználása: konyha- vagyfürdôszoba modulok tárolása.

A modul szabadon befûzhetô akár ugyanazon terv, akár egymásik terv tetszôleges szintjére.

Megjegyzés: Ha különbözô tervek között másolunk ezzel amódszerrel és a két terv jellemzôinek neve nem egyezik,akkor elôfordulhat, hogy a beillesztett elem különbözni fogaz eredetitôl.

283



További információk találhatók a Nyisd... parancs leírásánál aModul alfejezetben.

A Modulokat ajánlott külön könyvtárban tartani, ahonnanbármikor behívhatók a Fûzd össze/Modul paranccsal.

Kép file formátumokA különféle kép file formátumok (PICT/BMP/TIFF/GIF/JPEG)kiválasztásával mind a terv, mind a 3D-s nézet képernyôképételmentheti. Ez az egyetlen formátum. mellyel a színezett vagyfényképezett 3D-s ábrázolások teljes tartalma mentésrek kerül.

Az alaprajzot az aktuális léptékben rajzként mentheti el, beleértvea vonalakat, íveket és más elemeket.

Ezeket a formátumokat a Nyisd... paranccsal, a megfelelôformátum kiválasztása után olvashatja vissza az ArchiCAD-be, dea kapott dokumentum nem kezelhetô a továbbiakban ArchiCADtervként.

topCAD file (csak Macintosh)Ezzel a lehetôséggel a tervet vagy egy 3D-s ábrázolást a topCAD-be importálhatjuk. A topCAD hatékony 2D-s mûszakirajzprogram, mely szintén a Graphisoft terméke.

284



GDL File (*.gdl)Ezt a formátumot választva lehetôség nyílik a tervet GDLleírásként menteni. A Geometriai Leíró Nyelv (GeometricDescription Language = GDL), melyet az ArchiCAD-del együttszállítunk, az ArchiCAD könyvtári elemeinek létrehozására vagymódosítására szolgál. Csak aktív alaprajzi ablak melletthasználható.

A GDL lehetôséggel 3D-s ArchiCAD modelleket lehet könyvtárielemmé alakítani, hogy ezeket aztán más ArchiCAD tervekbenelemként fel lehessen használni.

Azokat az elemeket fogja a program 3D-s GDL-ként eltárolni,melyek szerepelnek a 3D-s ablakban. Az eltárolandó elemeket aKijelölés, a Területkiválasztó eszköz vagy a Vetítendô elemekparanccsal lehet kiválasztani.

Megjegyzés: Ablakokra és ajtókra vonatkozó GDLkoordináták interpretációjával kapcsolatban továbbiinformációk találhatók a 6. fejezetben az ArchiCAD könyvtárés a 4. fejezetben az Ajtó és Ablak eszköz leírásánál.

2D-s elemek (*.2dl)Bár a 3D-s modell a program egyik végeredményének tekinthetô,kiválasztott 3D-s nézetek (általában homlokzatok és metszetek)akkor lesznek módosíthatók, ha a tervet 2D-s elemekkénttároljuk. Ennek során igazi tervekkel lesz dolgunk, melyeketméretekkel és más 2D-s elemekkel egészíthetünk ki.

Ez a lehetôség önálló, vonalakat és kitöltéseket tartalmazódokumentumot eredményez, melyet mint ArchiCAD alaprajzotlehet szerkeszteni.

A 2D-s elemek formátum csak az aktív 3D-s ablakból érhetô el.2D-s elemek file-ok a Nyisd... paranccsal, terv formátumválasztással olvashatók be az ArchiCAD-be. A kinyitott 2D-s nézetméretezhetô, kiegészíthetô 2D-s könyvtári elemekkel,kitöltésekkel stb.

Könyvtári elem (Macintosh)/ablak file, ajtó file, tárgy file(Windows )A könyvtári elem formátumok lehetôvé teszik alaprajzi elemekhárom különbözô formátumban való mentését. Csak aktív 3D-sablakból lehet könyvtári elemként menteni 3D-s elemeket.

Két lehetôség közül kell választani a könyvtári elemelmentésénél: a leírást szerkeszthetô GDL szöveg formájábanvagy kódolt bináris leírás formájában akarjuk-e tárolni.

285



Még egy kiegészítô lehetôséget is kapunk: a felesleges vonalakeltávolítását az eredményfile-ból. Ezt a lehetôséget kiválasztvakiszûri a program az egymást fedô vonalakat a file tárolása elôtt.

Figyelem: Néhány estben ez a funkció nagyon hosszú ideigtart és sok memoriát igényel.

Egyéb mentésekEz a hierarchikus menü egy sor lehetôséget kínál amunkakörnyezet elmentésére.

Archív ...Az ArchiCAD terv többféle könyvtári elemre hivatkozhat, melyekkülsô file-okban találhatók. Az ArchiCAD elindításakor egy vagytöbb aktív Könyvtárat kell kijelölni. A terv ezekben akönyvtárakban fogja a könyvtári elemeket keresni. A terv újkörnyezetben (például egy másik számítógépen) való megnyitásaesetén ezek a külsô file-ok hiányozhatnak.

Ahhoz, hogy a tervhez tartozó összes file rendelkezésre álljon, azEgyéb mentések/Archív parancsot kell használni. Az archívkéntmentett dokumentumban az összes, a terv által használt könyvtárielem, és jellemzô mentésre kerül.

A beállításoktól függôen lehetôség van arra is, hogy az archívdokumentum tartalmazza a fényképekhez szükséges hátteret,textúra file-okat és olyan kép-file mentéseket, melyek mind aMacintosh, mind a Windows-alapú PC-ken olvashatóformátumban (TIFF) vannak.

Egy további kijelölô négyzet lehetôséget ad arra, hogy az archívdokumentum az aktív könyvtárak összes elemét tartalmazzaakkor is, ha azok nincsenek az alaprajzon.

286



Megjegyzés: A Windows-ban az elmentett archiv file-oknevét szabályosan képezi az ArchiCAD a Mentsd archívkéntpárbeszédablakban megadott file-névbôl az automatikusanhozzáfûzött .pla kiterjesztéssel.

Ha archív típusú tervdokumentumot nyitunk ki a Nyisd...párbeszédablakból, akkor automatikusan létrejön egy újelemkönyvtár, melynek nevet kell adni. Ez az elemkönyvtár azösszes könyvtári elemet és jellemzôt tartalmazza, melyet a tervhasznál, de annál eggyel sem többet. Miután ez lesz az aktívelemkönyvtár, ezért ha új elemekre is szükség van a munkasorán, azokat külsô könyvtárakból kell átmásolni az aktívkönyvtárba.

A nagyobb tárolt adatmennyiség miatt az archív file-okvalamelyest nagyobbak, mint a hozzátartozó terv-file. Az archívformátumot általában a befejezett tervek hosszútávú tárolásáhozhasználják. Ez a formátum használható még teljes tervek másikArchiCAD-es munkahelyre való hiánytalan átviteléhez.

Figyelmeztetés: Ha az archív mentéskor bármelyik könyvtárielem hiányzik az elemkönyvtárból, akkor az archívdokumentumban sem fog szerepelni.

Fontos: Egy terv archív mentése lehetôvé teszi annak egymásik környezetben való hiánytalan visszaállítását. Az archívdokumentumok nem tartalmazzák a tervben használtbetûtípusokat. Ezért ha az eredetivel megegyezô szövegesmegjelenítést kíván elérni, a megfelelô betûtípusokat az újszámítógépre is telepítenie kell.

Kapcsolat...Ha az ArchiCAD-ben egy file-t PlotMaker formátumban ment el,és egy PlotMaker tervlapra helyezi az Helyezz el rajzot...paranccsal, közvetlen összeköttetés jön létre az elmentett file és atervlap között.

287



A Kapcsolat... parancs segítségével ezt a kapcsolatot akésôbbiekben karbantarthatja, és lehetôsége van egyszerre többfile felfrissítésére is.

Az Egyéb mentések/Kapcsolatok... kiválasztásával azArchiCAD elôkészíti és megjeleníti az aktuális terv alaprajz vagymetszet/homlokzat ablakáról készült PlotMaker formátumú file-ok listáját, tartalmazva a file-ok nevét, helyét, valamint a mentésidején aktív fólia kombinációt is.

A Mentsd gombra kattintva az összes felsorolt ablak tartalmaelmentésre kerül az elôzôvel megegyezô file névvel, fóliakombinációval és léptékkel.

A listáról kijelölt tételeket a Mentsd gombbal tudjuk külön-különtörölni vagy frissíteni.

Megjegyzés: Mielôtt a Kapcsolatok... paranccsal mentene, nefeledje el felfrissíteni a Metszet/homlokzat ablakokat.

ArchiCAD TárgyEz a parancs elmenti az Alaprajzot - vagy annak kijelölt részét -egy új ArchiCAD Könyvtári elem 2D és 3D leírásába.

Megjegyzés: Az így létrehozott Könyvtári elem kisebb ésgyorsabban kezelhetô bináris elemmé alakítható, amely csakbináris információt tartalmaz.

1) Nyissa meg a Könyvtári elemet.

2) Válassza a 2D nézet ablakot.

3) Válassza a Válaszd ki mind, majd a Másold lehetôséget.

4) Menjen a 2D jelkép ablakra, és válassza a Toldd belehetôséget.

288



5) Menjen a 2D leírás ablakba, válassza a Válaszd ki mindlehetôséget és törölje a leírást.

6) Menjen a 3D nézethez, hogy létrehozza a Könyvtári elemmodelljét.

7) Menjen a Könyvtári elem Vezérlôablakba és válassza aMentsd mint... parancsot.

8) A megjelenô párbeszédablakban aktiválja a Mentsd binárisformátumban kijelölô négyzetet, és kattintson a Mentsdgombra.

TervsûrítményEz a parancs az aktuális Alaprajz ASCII leírását hozza létre, amelyaz ArchiCAD terv további speciális feldolgozását teszi lehetôvé.

A két kijelölô négyzet a kimenet testreszabását segíti; mindegyika terv különbözô tulajdonságainak mentéséért felelôs.

Terv információk...Ezt a parancsot aktiválva a képernyôn az aktuális Tervrôl szólószerkeszthetô információ jelenik meg.

289



Új Könyvtári elemEnnek a hierarchikus menünek a menüpontjai új Könyvtárielemek létrehozására szolgálnak.

Lásd még...Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.

Nyiss könyvtári elemet...Ez a parancs szolgál létezô Könyvtári elemek megnyitására. EgyFile választó párbeszédablak is megjelenik, legördülô menükkel,ahol a file formátumot lehet megadni, és különbözô megnyitásilehetôségek közül lehet választani.

Megjegyzés: Ha a Nyiss könyvtári elemet... parancsotválasztja, amikor egy Könyvtári elem ki van jelölve aterveben, akkor a parancs automatikusan az elemhez tartozóVezérlôablakot fogja megnyitni.

Lásd még...A Nyiss könyvtárat parancs leírását a 6. fejezet ArchiCADkönyvtár alfejezetében.

Használj új könyvtáratAz Aktív könyvtárak... parancs párbeszédablakot nyit meg,melyben a könyvtár mappáját/elérési útvonalát adhatja meg. Azaktív könyvtár az itt megadott útvonalon elért könyvtár lesz.

Megjegyzés: Az Aktív könyvtárak... párbeszédablak bal oldalahasonlít a File kezelô párbeszédablakhoz. A lényeges különbség

290



az, hogy itt Könyvtárat és nem egyetlen file-t választhat ki. Akiemelt mappa kiválasztásához kattintson kettôt annak nevérevagy kattintson egyet a Nyisd gombra (Macintosh). Ha apárbeszédablak jobb oldalán látható Aktív könyvtárak listáhoztovábbi könyvtárakat akar adni, emelje ki a hozzáadandókönyvtár nevét és kattintson az Add gombra, vagy fogja meg éshelyezze át (Drag/Drop) azt az Aktív könyvtárak területére(Windows 95). Az új mappa/könyvtár neve azonnal megjelenikaz Aktív könyvtárak listáján.

Ha kiemelünk egy mappát az Aktív könyvtárak listáján a listaalatt megjelenik annak elérési útvonala.

Ha az Aktív könyvtárak listájáról el akarunk távolítani egymappát, emeljük ki, majd kattintsunk a Töröld gombra, vagyrákattintva egyszerûen húzzuk ki azt a lista területérôl kívülre(Windows 95).

Változtatás nélkül is kiléphetünk a párbeszédablakból a Mégsemgombra kattintva. Ha a változtatásokat meg akarjuk tartani,kattintsunk a Kész! gombra. A Kész! gombra kattintva azArchiCAD beolvassa az aktív könyvtárak tartalmát. Ekkor aképernyô jobb felsô sarkában megjelenik egy állapotjelzô ablakmely a beolvasási folyamatot mutatja. Az Állj gombra kattintva amûvelet megszakítható.

Ha a terv már látható a képernyôn, az ArchiCAD az eredetiajtókat, ablakokat és tárgyakat kicseréli a velük azonos néven, azúj könyvtárakban szereplô elemekre. Azok az elemek,amelyeknek nincs azonos nevû megfelelôjük az újkönyvtárakban, a terven nem lesznek láthatók.

Az új könyvtárak betöltése után egy ablakban megjelenik azonelemek listája (ha vannak ilyenek), melyek hiányoznak az újkönyvtárakból.

Megjegyzés: Csapatmunka kezelésére alkalmas példányokesetén csak a Vezetô építész rendelkezik a rendszerhez valóspeciális hozzáféréssel, és csak ô jelölheti ki a Központitervhez tartozó könyvtárakat. A Csapattagok használhatnakmás könyvtárakat, de csak saját célokra.

Lásd még...Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.

291



Digitalizáló beállítás...Az ArchiCAD szabályos telepítés után (mely telepíti a Digitwaremappát is) használhatja a legelterjedtebb digitalizálókat. Adigitalizálóval gyorsan és hatékonyan vihet át koordinátákat egymeglévô rajzról az ArchiCAD-be.

A Digitalizáló beállítás... parancs hatására megjelenik aDigitalizáló beállítás párbeszédablak. Az ablakban találhatóbeállítási lehetôségeket a következô pontokban ismertetjük.

Lépték beállításaHa a digitalizálandó rajz egészen pontos (tehát a papír nemhúzódott el pl. a környezeti nedvességváltozás következtében) ésszabványos lépték szerint készült, akkor igazítsa a digitalizálóléptékét a rajzéhoz a Lépték mezô megadásával.

Távolság beállításaHa a rajz nem szabványos léptékû vagy a papír elhúzódottvalamilyen oknál fogva, akkor használja a Lépték gombot alépték beállítására.

Megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatja adigitalizálóval kijelölt két rajzpont közötti helyes távolságot.

Megjegyzés: a Lépték gomb használata elôtt állítsa aléptéket 1:1-re. Ha ezt a lépést elmulasztja, akkor adigitalizáló léptéke nem lesz helyes.

292



Origó beállításaEzzel a beállítással megadhatjuk a digitalizálás kezdôpontját. AzOrigó gombra való kattintás után a digitalizáló kijelölôjévelkattintson arra a pontra, ahol a digitalizálandó rajzon ki akarjajelölni az ArchiCAD alaprajz origójának megfelelô kezdôpontot.

Irány beállításaAz Irány beállítása gombbal az x tengely irányát lehet a rajzonkijelölni. A parancs kiválasztása után a program egy digitalizálókattintásra vár. Az a vonal, mely az elôzôleg megadott origótezzel a most meghatározott ponttal összeköti, megfelel azArchiCAD munkalap vízszintes irányának.

Megjegyzés: A fenti három beállítási lehetôség csakbekapcsolt digitalizáló mellett használható. Lásd alább aKapcsold be/ki a digitalizálót parancsot.

Gyártók meghajtóiMacintosh-on lehetôség van a gyártó által készített digitalizálómeghajtó választására a Graphisoft által felajánlottak helyett.Ezeket vagy a soros, vagy ADB portra kötött üzemtáblán lehetbeállítani.

BeállításA párbeszédablak tetején látszik az éppen használt digitalizálóneve. A Beállítás funkció csak akkor választható, ha adigitalizáló ki van kapcsolva. Lásd alább: Kapcsold be/ki adigitalizálót parancsot.

293



A párbeszédablak tetején lévô két kiugró menü segítségévelkiválaszthatja a digitalizálójának megfelelô meghajtót a gyártó ésa típus megadásával.

Csatlakozási kapuEzzel a vezérlôvel lehet a kaput kiválasztani, amelyiken adigitalizáló csatlakozik.

Ha a digitalizálót már kiválasztottuk, beállíthatjuk hozzá az adat-kommunikációs jellemzôket: átviteli sebesség, adatbitek ésstopbitek száma, paritás és adatformátum. Sok elterjedtdigitalizálóhoz még a belsô beállító kapcsolósor helyes állását ismegmutatja az ablak, hogy a digitalizálót is helyesen tudjukbeállítani. A digitalizáló beállításának további részleteit annakkezelési utasításából lehet megtudni.

A meghajtó lista tartalma attól függ, hogy milyen digitalizáló-meghajtókat telepített a számítógépére.

- Macintosh gépek esetében a digitalizáló-meghajtóknak aGraphisoft mappában lévô DigitWare mappában kell lenniük,melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-ettartalmazó mappában találhat.

- Windows-os gépek esetében a digitalizáló meghajtókat aDigitware alkönyvtárban találhatja meg. A Digitwarealkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárbanvan, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a WindowsRegistry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.

Kapcsold be/ki a digitalizálótA Kapcsold be/ki a digitalizálót paranccsal biztosítható, hogy adigitalizáló csak a digitalizálási folyamat idejére legyen aktív, ésezzel elkerülhetô a véletlen adatkeveredés az egér és adigitalizáló között. Kapcsolja be a digitalizálót közvetlenül adigitalizálás elôtt, és annak befejezése után ismét kapcsolja ki.

Az egér és a digitalizáló egyszerre lehet aktív. Amelyik eszközelmozdul, az veszi át a kurzor irányítását.

Rajzgép beállítás...A Rajzgép beállítás paranccsal kiválaszthatja a rajzgépmeghajtót, és beállíthatja a papírméretet és egyéb rajzgép-jellemzôket. A továbbiakban a rajzgép beállítási parancsokatrészletezzük.

294



Rajzgép kiválasztásaA jelenleg kiválasztott rajzgép típusa és a gyártó neve megjelenika párbeszédablak tetején lévô két kiugró menüben. A márkanévés a típus megváltoztatásához ezt a két menüt használja.

A rajzgép lista tartalma attól függ, hogy milyen meghajtókattelepített a számítógépére.

- Macintosh gépek esetében a rajzgép meghajtóknak aGraphisoft mappában lévô PlotWare mappában kell lenniük,melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-ettartalmazó mappában lehet megtalálni.

- Windows-alapú gépek esetében a rajzgép meghajtókat aPlotWare alkönyvtárban lehet megtalálni. A PlotWarealkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárbanvan, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a WindowsRegistry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.

PCI beállításokCalComp vagy Versatec meghajtó választása esetén egy újabbnyomógomb jelenik meg a Rajzgép beállítás párbeszédablakban,amivel kinyithatja a PCI beállítások párbeszédablakot. Ezek abeállítások a CalComp nyomtatási nyelv szabványostulajdonságai, melyeket szintén be kell állítani, hogy megfelelôminôséget érjen el a nyomtatás során.

295



Ha a CalComp TechJet sorozatból választ rajzgépet, a PCIbeállítások gomb nem válik láthatóvá, mivel ezek ameghajtóknak a rajzgéppel való kommunikációja HPGL nyelvenfolyik.

Megjegyzés: Azok a felhasználók aki ezeket a rajzgépeketAutoCAD-bôl való rajzolásra is használják, valószínûlegtapasztalni fogják, hogy a gépükön lévô PCI beállításkülönbözik ennek a párbeszédablaknak az alapértékeitôl. Alegjobb eredmény érdekében a párbeszédablak beállításaitállítsák át a rajzgéppel megegyezô értékekre.

A rajzgép típusa nem szerepel a listánHa a rajzgép gyártóját megtalálta, de a típus nem szerepel alistán, válasszon egy hasonló méretû rajzgépet a gyártótól (pl. E-méret). Ha ilyenbôl több is lenne, akkor próbálja ki mindet.Válassza mindig a Kezelés: Hardveres beállítást.

Megjegyzés: Néhány OCÉ és az összes Schlumberger modella kiugró menüben mint Benson szerepelnek.

A rajzgép gyártója nem szerepel a listánHa a gyártó egyetlen típussal sem szerepel, akkor tanulmányozzaa rajzgép leírását, és keresse meg abban a kompatibilitásra vagyaz emulációra vonatkozó kitételeket. Ha a rajzgép ismeri a HPGL,HPGL-2, DMPL, BGL vagy PCI adatformátumok valamelyikét,akkor van esély arra, hogy tudja használni az ArchiCAD-et.

Állítsuk be a rajzgépet az alábbi listán szereplô valamelyikgrafikus nyelvre (az alábbi lista sorrendje fontos. Ajánlatos arajzgép által leghamarabb elfogadható nyelvet használni.):

296



Nyelv Meghajtó

HPGL-2 and RTL (raszteres rajzgép) HP DesignJet 750C

(Hewlett-Packard szabvány)

HPGL-2 (tollas rajzgép) HP DraftPro Plus

(Hewlett-Packard szabvány)

HPGL Generic HPGL

(Hewlett-Packard szabvány) (rajzgép origó: bal alsó sarok)

HP 7885A DraftMaster I

(rajzgép origó: rajzközép)

DMPL DMP 62

(Houston szabvány)

BGL (Benson/Schlumberger/OCÉ) Benson 18xx series

Benson 1645-R

PCI (tollas rajzgép) 1023

PCI (elektrosztatikus plotter) 5855

(CalComp szabvány)

Mindegyik esetben válassza a Kezelés: Hardveres beállítást.

Rajzgép jellemzôkA párbeszédablak alsó részében a kiválasztott rajzgép jellemzôitlehet beállítani.

A Papír mezôben megválasztható a papír mérete. A nemértelmezhetô méretek halványan jelennek meg, és nemválaszthatók. Az ez alatt található beállítóelemekkel a rajz állásátlehet meghatározni.

297



KapcsolatEbben a mezôben lehet az adatkapcsolat módját beállítani,mellyel a rajzgépet csatlakoztatjuk. Az adatkapcsolati lehetôségekkülönböznek a Macintosh és a Windows alatt futó gépeken, ezértezeket külön szakaszban tárgyaljuk.

Kapcsolati lehetôségek (Macintosh)Ez a kiugró menü jelenik meg a Macintosh gépeken. A kiugrómenü tartalma függ a számítógépre telepített CTB adatkapcsolattípusától.

Szokványos kapcsolati módok:

- Modem kapu

- Nyomtató kapu

Néhány rajzgép csak soros kapcsolatot támogat. Ebben azesetben a két soros kimenet közül választhat.

- AppleTalk

A szokványos AppleTalk kapcsolat használatához a rendszerre azOpen Transport programot (a MacOS része 7.5.2 verziótól) kelltelepíteni, és a rajzgépnek támogatni kell AppleTalk hálózatiprotokol-t.

- Választható adatkapcsolati módok

Az ArchiCAD és a PlotMaker számára választható külsô fejlesztôkáltal gyártott adatkapcsolati eszköz:

AppleTalk Printer Tool: Ennek a külsô fejlesztô által gyártotteszköznek a használatához telepítenie kell a rendszerre aMicrospot AppleTalk Printer Tool nevû programját, és arajzgépnek támogatni kell az AppleTalk hálózati protokollt.

TCP/IP CTB eszközök: Ennek az eszköznek a használatáhoztelepíteni kell a MacTCP-t és egy külsô fejlesztôk által gyártottTCP/IP CTB eszközt (pl. Outland TCP, TCPack), és a rajzgépnektámogatni kell a TCP/IP hálózati protokollt.

Megjegyzés: Ha a rajzgépe bármelyik, az itt felsorolt hálózatiadatkapcsolati módot támogatja, inkább ezeket használja,mint bármely más, sokkal lassabb soros kapcsolatot.Javasoljuk, hogy amikor csak lehet az AppleTalk-ot használja.Ha csak soros adatkapcsolatot tud a rajzgéppel használni, alehetô legnagyobb sebességre állítsa azt.

298



Kapcsolati lehetôségek (Windows)Ez a kiugró menü jelenik meg Windows-os számítógépeken. Akiugró menü tartalma attól függ, hogy a számítógépben milyenkimenetek állnak rendelkezésre.

- COM1, COM2...

Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet soroskimenetre csatlakoztassa.

- LPT1, LPT2...

Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet párhuzamoskimenetre csatlakoztassa.

- Network

Ez a lehetôség teszi lehetôvé, hogy hálózatba kötött rajzgépethasználjon, a Windows Print Manager-t használva.

Megjegyzés: Ha a rajzgép támogatja a párhuzamoskapcsolatot, inkább ezt, mint a sokkal lassabb soroskimenetet használja.

Kapcsolatok beállításaA kiugró menü alatti Beállítás gombra kattintva mind aMacintosh, mind a Windows alatt futó programokban azadatkapcsolatok beállítása válik lehetôvé.

Ha soros kapcsolatot használ, ezek a paraméterek fogjákmeghatározni a számítógép és a rajzgép közötti kommunikációsebességét és más jellemzôit. Állítsuk ezeket az értékeket arajzgépnek megfelelô értékekre. További információt a rajzgépkezelési útmutatójában találhat.

Ha AppleTalk kapcsolatot használ (Macintosh), válassza azt azónát, amelyben a rajzgép található, és a megfelelô rajzgépet.

299



Ha CTB eszközt (Macintosh) használ, annak sajátpárbeszédablakában állíthatja be a kívánt értékeket.

Amennyiben párhuzamos kimenetet választott (Windows),semmit nem kell beállítania.

Ha a Windows Print Manager-en keresztül rajzol, telepítenie kella megfelelô nyomtató meghajtót, és kijelölni azt az adatkapcsolatikimenetet, amelyre a rajzgép csatlakoztatva van. Kiválaszthatja arajzgép meghajtóját vagy bármelyik más meghajtót is, mivel ameghajtó csak arra való, hogy a Windows adatot tudjon küldeni arajzgépnek. Meghajtót a Kapcsolatok beállításapárbeszédablakban lehet választani. Ily módon rajzolhat aszámítógépre közvetlenül csatlakoztatott, vagy másikszámítógépre csatlakoztatott, vagy egy, a hálózatba kötöttrajzgéppel is.

DIP kapcsolókEgyes rajzgépekhez az azon található beállító kapcsolósor képe ismegjelenik az aktuálisan érvényes beállításokkal.

300



RajzgyûjtôA Rajzgép beállítás párbeszédablaknak ebben a részében adhatmeg egy mappát, amelyben a kirajzolásra váró file-okat gyûjthetiössze akár a saját, akár bármely más hálózatra kötöttszámítógéprôl.

BetûhelyettesítésA kijelölt rajzgép neve alatt található a Betûhelyettesítés...gomb, melynek kiválasztására megjelenik a Betûhelyettesítéspárbeszédablak, ahol a szövegtömbök küllemét lehet beállítani.

A párbeszédablak az összes betûtípust mutatja, melyek aBetûcsaládok mappában (Macintosh), ill. a rendszer TrueTypebetûi között (Windows) megtalálhatók.

Megjegyzés: Az ArchiCAD Windows verziója csak TrueTypebetûket tud kezelni. Bittérképes és PostScript betûk nemhasználhatók.

Az alaprajzon használt betûtípusok a listában körvonalasan(Macintosh) vagy dôlt betûvel (Windows) jelennek meg.

Választhatja az adott rajzgépnek megfelelô optimális beállítást,vagy beállíthatja manuálisan az egyes betûtípusok rajzolásának ill.nyomtatásának módját.

Egy betûtípust három módon lehet kirajzoltatni:

- A leggyorsabb betûrajzolási módszer: helyettesítsük abetûtípust a rajzgép egy belsô betûtípusával.

301



- Használja azokat a vektoros betûtípusokat, melyek aVektorors beûk mappában találhatók. A Vektorors beûkmappa vagy abban a mappában található, ahol az ArchiCADvan, vagy a RendszerMappában lévô Graphisoft Mappában(Macintosh), vagy pedig abban az alkönyvtárban, melyre aWindows Registry “Graphisoft Shared Folder” nevü változójamutat. A vektoros betûtípusokkal gyorsan rajzolhat, de abetûk megjelenése egyszerûbb, mint a TrueType betûké.

- Használjuk a bitképes (csak Macintosh), TrueType, ill.PostScript betûtípusokat, melyek a legszebb betûképet adják.

A beállított betûhelyettesítés megváltoztatásához válasszon ki egyvagy több betûtípust a listából, kattintson a Kézi beállítás gombraés válasszon hozzá rajzolási módot a lista alatti elsô kiugrómenübôl.

- Ha a Rajzgépet választjuk további lehetôségek nem állnakrendelkezésre.

- Ha Vektoros-at választ, akkor egy második menübenkiválaszthatja a vektoros betûtípust.

- Ha Bittérképest választ, akkor be- és kikapcsolhatja a bitképsimítást.

- Ha TrueType-ot vagy PostScript-et választ, akkormegadhatja azt a betû határméretet, amely felett kitöltést iskell végezni. Az ennél kisebb betûket csak körvonallalrajzolja idô- és tintatakarékossági okokból.

Megjegyzés: a TrueType, a PostScript és a bitkép alternatívlehetôségek, egy adott betûtípushoz csak az egyikválasztható.

PostScript betûket csak akkor lehet rajzolni, ha az Adobe TypeManager telepítve van és fut a számítógépen.

A párbeszédablak aljában három gomb található, melyekkel ahárom fenti változat egyike kiválasztható.

Lásd még...PlotMaker Kézikönyv.

Rajzold...Amikor a Rajzold... parancsot kiadja, megjelenik a Rajzgépekpárbeszédablak, melyben a rajz méretét és léptékét állíthatja be.

302



A párbeszédablak felsô részén lehet kiválasztani, hogy akirajzolandó adatok közvetlenül a rajzgépre, egy adatfile-bakerüljön, vagy írja be a Rajzbeállítás párbeszédablakban elôzôlegmeghatározott Rajzgyûjtô mappába.

Kijelölheti, ha a file-okat egy késôbbi idôpontban kívánja aháttérben kirajzoltatni. A file-okat továbbá elküldheti lemezenvagy modemen keresztül olyan irodákba, ahol vállalnak bér-rajzolást.

A párbeszédablak középsô részében lévô kezelôgombokkal arajzolási folyamat jellemzôi állíthatók be.

- Rajzolás: Több tollal választás esetén az összes toll-helyethasználjuk, hogy a különbözô logikai vonalvastagságokhozfizikailag is különbözô tollakat rendeljünk hozzá, míg a Csakegy tollal választás esetén egyetlen tollal rajzolunk mindent(ill. feketével raszterplotter esetén).

- Szöveg és jelek: Állandó méret választásánál aszövegtömböket és a jeleket igazi méretükben rajzoljuk meg,függetlenül a beállított rajzléptéktôl. Az Igazítsd a léptékhezválasztás esetén a szöveg és a jelek mérete a többi elemhezilleszkedik. Az ilyen választásnál a rajzléptéktôl eltérôléptékben való rajzolás esetén a szöveg és a jelek mérete iscsökken vagy növekszik, mint a fényképnagyításnál.

- Szerkesztôháló: Ez a választás lehetôvé teszi aSzerkesztôháló kirajzoltatását és külön tollszínhozzárendelését.

A párbeszédablak legalsó része a rajz méretét ill. léptékétszabályozza a papíron.

303



A rajz méretét megváltoztathatja a rajzolási lépték beállításával aRajzolás léptéke szerkesztômezôben.

A Rajz mérete a lapon mezô tájékoztat arról, hogyan fog a rajz apapíron elhelyezkedni.

Lásd még...2. fejezet: Lépték a kész rajzon, továbbá a Szöveg és jelek pontota Nyomtasd parancsnál itt alább.

Rajzolás a Rajzgyûjtôn keresztülHálózati rajzolás esetén nagyon hasznos módszer Rajzgyûjtônkeresztül rajzolni. Indítsa el elôször a PlotFlow alkalmazást (azArchiCAD csomag tartalmazza), majd állítsa be azt a rajzgépet,amin a file-okat rajzoltatni kívánja. Továbbá meg kell adni aRajzgyûjtô mappát is, amibôl a PlotFlow a file-okat kiolvassa.Ennek a Rajzgyûjtônek ugyanannak kell lennie, mint amit azArchiCAD Rajzbeállítás párbeszédablakában kijelölt. Bármikorküldhet egy file-t az ArchiCAD-bôl a Rajzgyûjtôbe, a PlotFlowautomatikusan kirajzoltatja a Rajzgyûjtôbôl.

A Rajzgyûjtônek nem kell feltétlenül azon a számítógépen lennie,amelyen a PlotFlow fut: futtathatjuk az ArchiCAD-et,elhelyezhetjük a Rajzgyûjtôt és futtathatjuk a PlotFlow-t tetszésszerint akár a hálózat egy másik számítógépén is.

A Rajzgyûjtô segítségével hatékonyan lehet megoldani a PC-ketés Mac-eket egyaránt tartalmazó vegyes hálózatból adódórajzolási problémákat. A Rajzgyûjtôt tegyük egy Windows NTszerverre, ami mind a Macintosh, mind a Windows-alapúgépekrôl tud adatot olvasni.

Lásd még...A PlotFlow Olvass el! file-ját a Rajzgyûjtôn keresztüli rajzoláslegújabb információiért.

A PlotMakerBár az ArchiCAD-bôl közvetlenül is lehet nagy pontosságúrajzgépes rajzokat készíteni, a Graphisoft ajánlja a PlotMakerprogram használatát a végleges dokumentumok elôállításához.

A PlotMaker az ArchiCAD-del együtt szállított segédprogram,mellyel összetett feladatokat is meg lehet oldani. Enneksegítségével több rajzot is elhelyezhet egy lapon (alaprajz,homlokzatok, metszetek, perspektívák stb.), egymáshoz pontosan

304



illesztve. Kiemelhet és kinagyíthat részleteket, ezáltal különbözôléptékû rajzokat helyezhet el ugyanazon a lapon.

A PlotMaker látványos kiegészítô funkciókat kínál, mint pl.fejlécezés és keretezés, cégemblémás szövegmezô és még sok, aküllemet javító rajztechnikai fogás.

Lásd még...További információkért lásd a PlotMaker Felhasználóikézikönyvet.

Lapbeállítás...A lapbeállítás paranccsal lehet a nyomtatott lapok méretét, állásátés más jellemzôit a nyomtató számára megadni. A parancs hatásaattól függ, hogy milyen nyomtatóm meghajtót választott ki azEszközök-ben (Macintosh) ill. a Nyomtató Vezérlô panelen(Windows).

Lásd még...További részleteket a Macintosh, a Windows vagy a nyomtatókézikönyvében talál.

Nyomtasd...A Nyomtasd... paranccsal lehet a tervet kinyomtatni. Anyomtatót célszerûen már korábban kiválasztottuk és beállítottukaz Eszközökben (Macintosh), ill. a Nyomtató Vezérlôpanelen(Windows).

A Nyomtasd... parancs választásának hatására megjelenik aNyomtasd párbeszédablak, melyben beállíthatja a nyomtatásijellemzôket. Az ablak felsô részében találhatók a megszokottnyomtatási beállítások, pédányszám, lapszám-tartomány stb. Azalsó részben ArchiCAD-specifikus beállításokat találunk.

305



A nyomtatott nézet és a segédhálóA megfelelô gombra való kattintással választhat, hogy az egészrajzot nyomtatja-e ki vagy csak az aktuális nézetet. Azt ismegadhatja, hogy a Szerkesztôhálót is nyomtassa-e a nyomtató.

Lásd még...A 3. fejezet: Léptékarányos és rögzített méretû elemei, továbbá aSzövegméret gombok ismertetését ugyanebben apárbeszédablakban.

A nyomtatás léptékeAz alapbeállítás szerinti nyomtatási léptéket a program aLapbeállítás párbeszédablakban megadott lapméret és lapállás-jellemzôkbôl számítja. Az így számított léptéknél a rajz a lehetôlegjobban kitölti a rajzlapot.

Ezt a nyomtatási lépték értéket meg lehet változtatni aNyomtatás léptéke adatmezô segítségével. A Nyomtatandólapok száma a szükséges lapok számát jelzi elôre, és a rajzoklapra osztását is megmutatja, ha több lapra nyomtat.

Szövegek és jelek méreteAz Állandó méret ill. az Igazítsd a léptékhez választás fontosdöntés, ha optimális szövegméretet szeretne a nyomtatott vagykirajzolt rajzokon látni.

Ez a választás a szövegen felül más elemeket is érint, pl.méretnyilakat, léptékfüggetlen szaggatott vonalakat és kitöltésimintákat. A választási lehetôségek:

- Az Állandó méret a szöveget annak pontos, aktuális papír-rajzegységben (hüvelyk vagy mm) mért értékével nyomtatjaki. Ezt a beállítást akkor célszerû választani, ha mindenkörülmények között azonos nagyságú szöveget szeretnénknyomtatni, bár a terv léptéke esetleg megváltozott. Ez jómegoldás lehet kinagyított részleteknél, de kicsinyítésnélesetleg nem kívánt helyzetekhez vezethet. A változatlanméretû szöveg a zsugorodó rajzelemeket lefedheti.

306



- Az Igazítsd a léptékhez választásnál a szöveg mérete atöbbi elem méretével együtt nô vagy csökken. Ez hasznoslehet, ha bemutatási célból nagyítunk egy tervet, mert aszöveg így távolról is olvasható lesz. Úgy mûködik, mint aLapbeállítás/Kicsinyítés vagy nagyítás értékbeállítása.

Nagyítás = 1:50Nagyítás = 1:50

Eredeti = 1:100

Kicsinyítés = 1:200Kicsinyítés = 1:200Eredeti = 1:100

LegutóbbiDokumentumokEz a menüelem sorolja fel az utóbbi idôben megnyitottdokumentumokat és teszi lehetôvé az azokhoz való gyorshozzáférést.

Lépj kiA Lépj ki parancs bezárja az összes ArchiCAD ablakot és kilép aprogramból. A parancsot minden ábrázolás módban ki lehet adni,a kiadás után figyelmeztetô üzenetet kap, hogy kilépés elôttmentsen el minden változtatást.

Megjegyzés: Az ArchiCAD minden kilépésnél tárolja azaktuális beállításokat és értékeket az ArchiCAD Beállításokfile-ban.

307



A Szerkesztés (Szerk) menüA hagyományos szerkesztési parancsok (Nem kell/Mégis kell,Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld) mellett az ArchiCADSzerk menüje egyszerû és bonyolultabb transzformációkparancsait is tartalmazza egy sor, szövegablakok szerkesztésérevonatkozó lehetôséggel együtt.

A Szerk menü elérhetô minden ablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak,Metszet/Homlokzat, Leírás), de tartalma az aktuális ablaktípusától függôen változik.

Ebben a fejezetben elôször a Szerk menü alapvetô menüpontjaitmutatjuk be, majd a vázlatok készítésével kapcsolatos ablakok ésa szöveg-ablakok speciális szerkesztési parancsait tárgyaljuk.

Megjegyzés: Ha az Alaprajzon valamelyik elemre kattint ajobb egér gombbal (Windows) vagy lenyomva tartja a [CTRL]billentyût (Macintosh), egy lokális menü jelenik meg, amelyfelkínálja a legtöbb szerkesztési parancsot. Ezt a rövidítéstkijelölt elemek szerkesztésének meggyorsítására használhatja.

Nem kellMégis kellA Nem kell és a Mégis kell parancsok segítségével az utoljáravégrehajtott lépéseket több lépésre visszamenôleg visszavonhatja.Minden parancskiadással eggyel korábbi lépést von vissza a Nemkell paranccsal), ill. egy így visszavont lépést mégis végrehajthat(Mégis kell parancs). Az aktuális visszavont parancs nevemegjelenik a menüben a Nem kell ill. a Mégis kell paranccsal

308



együtt. Ezt a módszert arra is használhatja, hogy akár többször iskipróbálhat, majd visszavonhat új megoldásokat, amíg meg nemtalálja a helyes utat.

A visszavonható lépések száma (1-99) (Lásd: a Lehetôség menüBeállítás/Adatbiztonság újbóli végrehajtása.). Az alapbeállításszerinti érték 20. Egy sor lépés visszavonása után a Nem kellparancs csak akkor használható, ha befejez egy új visszavonhatómûveletet.

A szöveg típusú ablakokban csak az utolsó lépésre kérhet Nemkell, Mégis kell parancsot.

Megjegyzés: A terv mentésekor törlôdik a gyûjtöttvisszavonható lépések listája. Nem kell folyamatosanmentenie, hogy rendszer összeomláskor ne vesszenek el azadatai. Az ArchiCAD automatikus mentési funkciója abeállításoknak megfelelôen rendszeresen elmenti a tervét.

Az automatikus mentés nem törli a visszavonható lépéseket.

Lásd még...A Biztonsági mentést a Lehetôség/Beállításoknál késôbb ebben afejezetben.

Ismételd (a legutóbbi parancsot)Megismétli az utolsó szerkesztési parancsot, kivéve: Nem kell,Mégis kell, Töröld, Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztás.

Vágd kiA Vágd ki parancs kitörli a kijelölt elemeket a tervbôl és aVágólapra/Tûtáblára helyezi azokat egy késôbbi, Toldd beparanccsal való felhasználáshoz. A módszer alkalmazhatópárbeszédablak vagy a Koordinátamezô egy-egy számmezôjénektartalmára is. A Vágd ki konstrukciós vagy szövegszerkesztésiüzemmódokban használható.

A rajz kivágandó részét a kijelölt terület határozza meg.

Megjegyzés: A Vágd ki parancs nem elérhetô a 3D ablakból.

Elemek kivágása Metszet/Homlokzat ablakokbólA Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemetkivághat. A kivágott elem a tûtáblára kerül, és a változások azalaprajzon azonnal megjelennek. A kivágott elemeket csak

309



kitöltések és vonalak formájában lehet az alaprajzba vagyMetszet/Homlokzat ablakokba betoldani.

A Vágd ki/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/Homlokzat ablakokban új elemeket létrehozni.

MásoldA Másold parancs annyiban hasonlít a Vágd ki parancshoz, hogya kijelölt rajz- vagy szövegelemeket a Vágólapra/Tûtáblárahelyezi, viszont a kijelölt elemeket az eredeti helyükrôl nem törli.

Másolás a Metszet/Homlokzat ablakokbólA Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemetkimásolhat, de a kimásolt elemeket csak kitöltések és vonalakformájában lehet az alaprajzra vagy egy Metszet/Homlokzatablakba betoldani.

A Másold/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/Homlokzat ablakokban új szerkezeti elemeket létrehozni.

Másolás a 3D-s ablakbólA Vágd ki paranccsal ellentétben a Másold 3D ablakokban ishasználható. Ha a 3D ablak aktív és egy 2D terület ki van jelölve,a Másold parancs kiadása után egy Másold párbeszédablakjelenik meg, amelyben megadhatja, hogy a kijelölt terület melyelemei kerüljenek a Vágólapra.

Másolási formátum lehetôségekA Képernyô kép választás a 3D-s ablak tartalmát mint egyetlenösszefüggô képet (ábrát) fogja kimásolni.

310



A Rajz aktiválása eredményeképpen kapott kép apárbeszédablakban leírt elemekbôl fog állni. A kép méreteegyenlô lesz a 3D ablakban lévô kép méretével. Ez fontos lehet,ha a kimásolt részeket más alkalmazásokba akarja másolni (mintpl. a SuperPaint vagy a Photoshop).

A Léptékhelyes rajz olyan képet eredményez, mely az alaprajzméretének felel meg. Ilyen esetben, ha egy oldalnézeti képet toldbe az alaprajzra, akkor a méretek meg fognak egyezni azalaprajzi képével.

Másolandó elemekA következô kiugró menükkel lehet megadni, hogy a 3D-sképnek mely elemeit kívánja a Vágólapra/Tûtáblára másolni.

A Felülnézet árnyékait akkor célszerû másolni, ha pontos,lemérhetô árnyékot szeretne az alaprajzon. Merôleges vetítésûnézetrajzokon az árnyékok és 3D-s kitöltés valószerûségetkölcsönöz a homlokzati rajzoknak.

PoligonokA párbeszédablak alsó felében meg lehet adni, hogy a nemlátható poligonokat is másoljuk-e (pl. egy ablak körvonalát, melyegy fal mögött van), vagy csak a láthatóakat. Azt is ki lehetválasztani, hogy a poligonokat kerettel vagy anélkül másoljuk.

Töröld az átfedô vonalakatEz a kijelölô négyzet jelenik meg, ha a Rajz vagy aLéptékhelyes rajz segítségével másolja a kijelölt területetdrótvázas vagy takartvonalas képrôl. Ha kijelöli ezt a négyzetet, apontosan egymáson fekvô vonalak nem másolódnak át az új file-ba.

Figyelmeztetés: Amikor 3D-s ablakból az elemeket pl. egyhomlokzati nézetbe akarunk másolni, ajánlatos a Számítsd akimetszéseket és a Keret nélküli funkciókat használni. Apoligonok metszése nagyon idô- és memóriaigényes.

311



Lásd még...Az Irat/Mentsd mint.../2D-s elemek részt.

Megjegyzés: A Másold parancs 3D ablakokban csak a 2Dterületkijelölô eszközzel való másolásra használható.

Toldd beA Vágólap/Tûtábla nemcsak arra használható, hogy ArchiCADelemeket tároljon a betoldáshoz, hanem bitképes rajzok és mástípusú adatok importálására is. A Toldd be paranccsal betoldhatjaa Vágólap/Tûtábla tartalmát az aktuális tervre vagy egyszövegablakba, pl. GDL leírásba.

Alaprajzi elemek betoldásaAlaprajzi elemek betoldásakor azok megtartják eredeti x-yelhelyezkedésüket. A végleges elhelyezés elôtt eltolhatja,forgathatja és tükrözheti azokat.

- Ha a betoldott elemek nem jelennek meg az ablakban azadott nagyítási szinten, egy kijelölô négyzet jelenik meg,amelyben meghatározhatja, hogy az elemek az eredetihelyükre vagy az aktuális helyre másolódjanak, és hogy azablak a betoldott elemeket nagyítsa-e ki vagy sem.

- Ha több szintre vonatkozó kijelölô téglalappal told be, megkell adnia, hogy melyik másolt szintet kívánja az aktuálisszintre betoldani.

- A jellemzôket a nevük alapján azonosítja a program. Ha aVágólapon/Tûtáblán lévô elemek olyan nevû jellemzôkrehivatkoznak, melyek az aktuális tervben nem szerepelnek,akkor ezeket a jellemzôket is bemásolja, azokkal a tervjellemzôit kiegészíti.

Megjegyzés: Ha kivág vagy kimásol egy kijelölt részt, majdbetoldja azt változatlan nagyítás mellett egy másik szintreanélkül, hogy közben elmozdítaná azt, akkor a másolt rész azúj szint azonos helyére tolódik be. A Másold és a Toldd beparancsok között válthat szintet, így ez hatékony módszer azelemek szintek közötti azonos helyzetben valóátmásolásához.

Lásd még...Az Irat/Fûzd össze... parancsot.

312



Metszet/homlokzat ablakok elemeinek betoldásaBármelyik típusú (Modell vagy Rajz) Metszet/Homlokzatablakban vagy 3D ablakban elmentett elemek az alaprajzon vagymás Metszet/Homlokzat ablakokban vonalakként éskitöltésekként jelennek meg, amikor betoldja ôket.

Új elemek Metszet/Homlokzat és 3D ablakokban nem hozhatóklétre a Vágd ki/Toldd be vagy a Másold/Toldd beparancsokkal.

Betoldás más programokbólHa más programokból betoldott képek rajzelemekettartalmaznak, a következô párbeszédablak jelenik meg:

Betoldhatja a képet rajzelemek csoportjaként, melyek aztán mintArchiCAD vonalak, szövegtömbök és kitöltések jelennek megvagy egyetlen összefüggô ábraként.

Betoldhat az ArchiCAD-be többsoros, szövegszerkesztôbôlszármazó szöveget is.

TöröldA kijelölt elemek kitörlôdnek a terv- vagy szövegablakból, ha aTöröld parancsot kiadja. A Vágd ki és a Másold parancsokkalellentétben a Töröld parancs hatására az eltávolított elemek nemkerülnek a Vágólapra/Tûtáblára. Téves törlés esetén vissza lehetazonban hozni ezeket a Szerk/Nem kell paranccsal.

A Töröld parancs billentyû megfelelôje a VISSZATÖRLÉS vagy aDEL billentyû.

Szerkezeti elemek törlése bármelyik szerkesztésiablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak, Modell típusú Metszet/Homlokzat) törli ezeket az elemeket a többi ablakból is.

Megjegyzés: Más manuálisan megadott elem törlése Metszet/Homlokzat Modell és Metszet/Homlokzat Rajz ablakokból atöbbi ablak tartalmát érintetlenül hagyja.

313



Válaszd ki mind...A Válaszd ki mind... parancs kijelöli az összes olyan elemet azaktív ablakban, amelyeket az aktív eszközzel hozott létre, ésvalamely pillanatnyilag látható szinten helyezkednek el. Az aktíveszköz neve hozzáadódik a Válaszd ki mind... parancsmenücíméhez.

- Ha a Nyíl eszköz aktív a Válaszd ki mind... parancsválasztásakor, akkor az összes elem kijelölôdik az aktív ablaklátható szintjein.

- Ha a Területkijelölô eszköz az aktív, akkor az ábrákat jelöliki az aktuális szinten.

Megjegyzés: Ha a Válaszd ki mind... parancsot aktiválja,amikor egy kijelölt terület már definiálva van, akkor csakezen területen belüli elemek lesznek kijelölve. Ebben azesetben poligonok, tárgyak, oszlopok és görbék akkorjelölôdnek ki, ha van egy pontjuk a kijelölt területen belül,vonalszerû elemek pedig akkor, ha legalább egy kis részük aterületen belülre esik.

Lásd még...2. fejezet: Kijelölés.

Feltételes kiválasztásA Feltételes kiválasztás parancs lehetôvé teszi elemekkülönbözô jellemzôkön alapuló összetett kijelölését az aktívablak látható fóliáin. A kijelölés a Típus, Kitöltés típusa, Tollszín,Vonaltípus, Felületi anyag, Szint, Magasság, Név, ID vagy Betûtulajdonságok alapján történhet, ezek bármilyenkombinációjában.

314



Miután az összes szükséges feltételt megadta, kattintson az Add akijelöltekhez gombra. A meghatározott tulajdonságoknakmegfelelô elemek kiválasztása megtörténik, a párbeszédablakbezárása nélkül.

A párbeszédablakot elemek kiválasztásának megszüntetéséhez islehet alkalmazni. Ellenôrizze választását, majd kattintson aVálaszd vissza gombra. Ezután a feltételnek megfelelô elemekkiválasztása megszûnik.

Példa:Tételezzük fel, hogy a piros színûek kivételével az összes külsôfalat ki akarja választani.

Elôször válassza ki a Külsô falak fólián szereplô valamennyi falat,melyek magassága több, mint 2,7 méter.

Ezután a piros tollszínû falak kiválasztását szüntesse meg.

315



NyújtsdA Nyújtsd parancs bármely ArchiCAD elem nyújtására vagyzsugorítására szolgál. A parancs használatához ki kell jelölnielemeket az Alaprajzon vagy a 3D ablakban, majd kiadni aparancsot. Ha a parancs aktív, a kijelölt elemek bármelyvégpontja megragadható és új pozícióba vihetô.

Az elem így az új végpont helyétôl függôen megnyúlik vagyösszezsugorodik, míg a másik végpont az eredeti helyén marad.A nyújtási vektort két kattintással kell meghatározni. Azelhelyezéshez használhatja a Kötött irányokat vagy relatívnumerikus koordinátamegadást.

Megjegyzés: Egymással érintkezô végpontú falakat,vonalakat vagy köríveket együtt lehet nyújtani.

Ha a Nyíl eszköz aktív, a 3D ablakban függôleges és vízszintesnyújtás is lehetséges a „pet” paletta megfelelô ikonjánakaktiválásával, a kijelölt elem egy pontjára kattintva.

Lásd még...Elemek szerkesztését a 3D ablakban a 3. fejezetben.

Ajtók és ablakok nyújtásaAjtók és ablakok nyújtásánál különösen elônyös tulajdonsága aparancsnak, hogy a referenciapontot a fal síkján kívül ismegadhatja.

A nyújtási vektor végpontjából a fal síkjára való merôleges vetítésfogja meghatározni az új végpont helyét. Ezzel egy ajtó vagyablak szélét a szobában vagy akár egy másik szobában lévôtárggyal hozhatja egyvonalba, mint ahogy azt az ábra mutatja.

316



Ablak nyújtása

Az eredmény

Nyújtás a Területkijelölô eszközzelLehetséges poligonális elemek (födémek, tetôk, felülethálók,kitöltések és lyukak) és Kijelölt vonalak nyújtása/zsugorítása aTerület kijelölô eszközzel.

1) A Területkijelölô eszközzel rajzolja körbe a nyújtani kívántpoligonokat.

2a) Definiálja a nyújtási vektort egy, a kijelölt területen belülipontra, majd egy külsô pontra kattintva (ebben az esetbennem kell a Nyújtsd parancsot aktiválnia), vagy

2b) Aktiválja a Nyújtsd parancsot, és adja meg a nyújtásivektort két tetszôleges pontra kattintva.

3) Az összes elem, amelynek van pontja a kijelölt területenbelül, megfelelôen módosul. Vonalak, falak stb., amelyeknekvalamely végpontja a kijelölt területen belül van, szinténmódosulnak.

317



Megjegyzés: A Területkijelölô eszközzel történô nyújtást nemlehet alkalmazni a 3D ablakban.

A Nyújtsd parancs megkötéseiHa egy falat olyan mértékben zsugorítunk, hogy egy benne lévônyílás mindkét széle kilóg a falból, akkor a nyílás kitörlôdik.Amíg csak az egyik széle lóg ki, addig a nyílás megmarad.

Nyújtás elôtt Nyújtás után

Méretezd átA Méretezd át... parancs használata lehetôvé teszi kijelölt elemeknumerikusan vagy grafikusan megadandó nagyítását vagykicsinyítését.

A megnyitott párbeszédablakban további lehetôségek jelennekmeg falak/oszlopok, könyvtári elemek, szövegek, nyílhegyek éskótajelek vastagságának megváltoztatására.

1) Jelölje ki (bármely kijelölô módszer segítségével) atranszformálni kívánt elemeket, és válassza a Méretezd át...parancsot.

2) Jelölje ki a kívánt lehetôségeket, és kattintson a Jó gombra.

318



3) Kattintson bárhová a munkaablakra és a transzformációvégrehajtódik.

Megjegyzés: A Méretezd át... parancs csak az Alaprajzonelérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak aszerkezeti elemek megváltoztatására.

Vágd szétEz a menüparancs lehetôvé teszi falak, vonalak, födémek,tetôsíkok és kitöltés poligonok szétvágását egy vonalszakasz, egyív vagy egy poligon éle mentén.

1) Válassza ki a szétvágni kívánt elemeket.

2) Válassza ki a Vágd szét parancsot.

3) Rajzolja meg a vágó szakaszt, vagy kattintson egy mármeglévô vonalra, ívre, falra vagy sokszög élre a Mercedeskurzorral.

4) Kattintson a szem kurzorral a vágó vonal/ív/él valamelyikoldalán.

5) Azon az oldalon, ahova kattintott, az elemek továbbra is kilesznek választva, a másik oldalon pedig az elemekkiválasztása megszûnik. A kiválasztott elemeket a szokásosmódon lehet szerkeszteni.

319



Megjegyzés: A Vágd szét parancs csak az Alaprajzonelérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak aszerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használhatóazonban a 3D ablakban.

Rendezd hozzáEz a parancs falak és vonalak végpontjait rendezi hozzávonalakhoz, ívekhez vagy poligon élekhez, meghosszabbítássalvagy lemetszéssel.

1) Jelölje ki a hozzárendezni kívánt falakat és/vagy vonalakat.

2) Válassza a Rendezd hozzá parancsot.

3) Rajzolja meg a szakaszt, vagy kattintson egy már meglévôvonalra, falra, sokszög élre vagy egy ívre/körre a Mercedeskurzorral. A kijelölt falak és vonalak végpontjaihozzárendezôdnek (meg lesznek hosszabbítva vagy lelesznek metszve) a rajzolt vagy kattintással kiválasztott vonal/ív/él helyzetének megfelelôen. Az eljárás csak azokat azelemeket érinti, melyek metszik (vagy metszenék) akiválasztott vonalakat/íveket/éleket.

Megjegyzés: Ez a parancs csak az Alaprajzi ablakban és aszerkezeti elemeknél a Metszet/Homlokzat ablakbanhasználható. A 3D ablakban ez a parancs nem elérhetô.

320



Vágd ketté a falatEzzel a paranccsal egy falat két falszegmensre vághat szét, ha aMercedes érzékeny kurzorral rákattint a fal referenciavonalára. (Afal elvágását más elemek által meghatározott helyeken a 4.fejezetben a Fal eszköz pontban ismertettük részletesen.)

Megjegyzés: Ez a parancs csak az alaprajzi ablakbanelérhetô.

Vágd ki a szakasztVálassza a Vágd ki a szakaszt parancsot, és kattintson egyelemre. Az elem két legközelebbi metszéspontja közé esôszakasza törlôdik. Csak látható metszéspontok jönnek számításba,a látható tartományon kívül esô pontok nincsenek hatással amûveletre.

Az [ALMA]/[CTRL] rövidítést is használhatja nem kijelölt elemekkivágására. Ha bármelyik elem ki van jelölve, a technikahasználatakor vagy az elemek lemetszôdnek, vagy a metszetükmarad meg.

Metszhetô elemek a következôk: falak, vonalak, körök és ívek.

Megjegyzés: A Vágd ki a szakaszt parancs csak azAlaprajzon elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokbancsak a szerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használhatóazonban a 3D ablakban.

Vágd le a tetôvel...A Vágd le a tetôvel... parancs használatával szabálytalanalakokat is lemetszhet falakból, oszlopokból, födémekbôl éskönyvtári elemekbôl (beleértve az ajtókat és ablakokat is), hogyilleszkedjenek a tetôhöz. Hogy a parancs használható legyen,legalább egy tetônek vagy egy elemnek a fent felsorolttípusokból kijelöltnek kell lennie.

Ha falak, oszlopok és könyvtári elemek vannak kijelölve, akkorezek alakja az ôket metszô tetôkhöz igazodik. Ha egy vagy többtetô is ki van jelölve az elôzôek mellett, akkor az elemek

321



metszése csak a kijelölt tetôk figyelembevételével történik. Atárgyak metszése csak akkor történik meg, ha egészben vagyrészben a kijelölt tetôk alatt vannak. Mindig meg kell adnia amegjelenô párbeszédablakban, hogy mely elemeket kellmódosítani.

Ha csak tetôk vannak kijelölve, a párbeszédablakban be kelljelölnie a lemetszendô elemtípusokat. A bejelölés után az összesmegfelelô típusú elem, amely a kijelölt Tetôk alatt van, módosul.

Vágd a tetejét/aljátA kijelölt elemek a Tetô felsô vagy alsó Ívével metszôdnek, apárbeszédablakban található kapcsoló állásának megfelelôen.

Ha a Vágd a tetejét kapcsoló aktív, az elemek a Tetô alsósíkjának megfelelôen módosulnak.

Ha a Vágd az alját kapcsoló aktív, az elemek a Tetô felsôsíkjának megfelelôen módosulnak.

322



Falak, oszlopok és könyvtári elemek lemetszéseIgen bonyolult alakokat is kimetszhet falakból és oszlopokból aparancs segítségével. A fal mindig követni fogja a felette lévôtetô(k) alakját, függetlenül attól, hogy hány tetô szegmens van.Fontos azonban, hogy egy tetô csak párhuzamos vágásokat ejthetegy falon (lásd a 2. példát alább).

Ha egy falat egy tetôvel metsz el, amely teljesen keresztezi afalat, akkor a fal két részre esik szét. Egyik része, amelynek egyvágás van az egyik végén, és a másik része, amelyen nincs vágás.Ez a fal ott indul, ahol a tetônek vége van.

Van egy kivétel ez alól, amikor nyílás van a falban, amelynekrészei a metszés végrehajtása után mindkét falrészre átnyúlnak.Ekkor a fal egy darabban marad.

Födémek metszéseEzen parancs segítségével födémek tetôk alsó vagy felsô ívéheztörténô igazítása lehetséges. Nagy különbség van azonban afödémek metszésében a falakhoz, oszlopokhoz és könyvtárielemekhez képest. Míg a többi elemet részlegesen is el lehetmetszeni, addig a födémek lemetszése mindig a födém és a tetôteljes metszésvonala mentén történik, és a födém kivágott részeeltûnik.

323



Az elemek helyreállítása levágás utánHa egy elem tetôhöz igazítása megtörtént, egy további gombjelenik meg az elem Beállítások párbeszédablakában (Modelltulajdonságok rész), amely lehetôvé teszi az eredeti állapothelyreállítását.

Az egyetlen kivételt a Födémek képezik: ebben az esetben ahelyreállítás csak a Szerk/Nem kell menüpont aktiválásávaltörténhet.

Lemetszés távoli tetôvelAhhoz, hogy egy fal /oszlop tetejét egy távolabb fekvô tetôsíkjával metsszen el:

1) Jelölje ki a falat/oszlopot vagy a tetôt.

2) ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows)a másikra.

Megjegyzés: A falat/oszlopot ezzel lemetszi, akár a tetô alattvan, akár nem. Állítson be elegendô magasságot az eredetifalon/oszlopon, hogy a lemetszés szabályos legyen.

Ez a parancs csak az alaprajzi ablakban elérhetô.

324



ViddA Vidd parancs lehetôséget ad önnek, hogy bármelyszerkeszthetô elemet mozgathassa a terven belül.

1) Jelölje ki a mozgatni kívánt elem(ek)et.

2) Válassza a Szerk/Vidd parancsot.

3) Határozza meg a mozgatás irányát és hosszát a megfelelôvonal (elhúzás-vektor) megrajzolásával.

Az elhúzás vektort akárhol rajzolhatja a képernyôn. Általában akijelölt elem(ek) jellegzetes pontjáról indítjuk a vektort, de nincsakadálya annak, hogy két teljesen kívülálló pont között rajzoljukmeg.

- Minden kijelölt elem az új helyre kerül. Egyedi elemekmozgatásakor azok halvány képe látszik mozgatás közben, azelemcsoportokat szürke négyszög jelképezi.

- Ha egy falban egy nyílást kíván mozgatni a fal mozgatásanélkül, akkor csak a nyílást kell kijelölni.

A 3D ablakban is lehetséges az elemek mozgatása a mozgatnikívánt elem egy pontjának kijelölésével és a megjelenô „pet”paletta legelsô ikonjának választásával. További információttalálhat errôl az eljárásról a 2. fejezetben, a 3D-s ablakban valómunka alfejezetben.

A Vidd parancs megkötései- Egy falból egy nyílást nem lehet egészen kivinni, még úgysem, hogy a elhúzás vektor végpontját a falon kívül adjukmeg.

- Nyílás esetén nem használhat külsô elhúzás vektort.

325



Megjegyzés: Ha kijelöl az Alaprajzon egy 3D-benmegjelenítendô területet és az Alaprajzon egy elemet kiviszerrôl a területrôl, akkor az elem eltûnik a 3D ablakból. Haegy elemet a Vidd paranccsal emel, ugyanaz apárbeszédablak jelenik meg, mint az Emeld parancs esetén,amikor egy elemet egy másik emeletre akar mozgatni.

ForgasdA Forgasd parancs teszi lehetôvé az Alaprajzon vagy a 3Dablakban kijelölt elemek vagy a Metszet/Homlokzat ablakbanmanuálisan hozzáadott elemek forgatását.

A forgatás a 3D ablakban is csak egy vízszintes sík menténtörténik.

Megjegyzés: Az elforgatott szövegmezôk, címkék,méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbról,vagy alulról olvashatók.

Ahhoz, hogy a Forgasd parancsot használja:

1) Jelölje ki a forgatandó elem(ek)et.

2) Válassza a Forgasd parancsot.

3) Határozza meg a forgatási középpontot:

– kattintson a forgatási középpontra.

4) Határozza meg a forgatási szöget:

– kattintson a forgatási szög kiindulópontjára

– mozgassa a kurzort

– kattintson a megfelelô sugáron a megfelelô végpontra.

326



Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet forgatni.

Nyílások forgatásaAz ablakok és ajtók forgatása másképpen történik, mint az egyébforgatási mûveletek.

Ahhoz, hogy egy nyílást forgasson:

1) Jelölje ki a forgatandó nyílást.

2) Válassza a Forgasd parancsot. A nyílás a középpontja körül180 fokkal elfordul.

Megjegyzés: Egyszerre tetszés szerinti számú nyílást lehetforgatni. Az ablakméretezések mindig helyesen fognak állni.Ha lefelé forgatja azokat, a számok a másik oldalra kerülnekát.

TükrözdA Tükrözd parancs az Alaprajzon vagy a 3D ablakban bármelykijelölt elemnek a tükörképét hozza létre.

Egyszerre tetszôleges számú elemet lehet tükrözni. A szövegnek,mutató nyilaknak és méretezéseknek csak a befoglaló négyszögéttükrözzük. Az írott szöveg tükrözés után is olvasható marad.

Tükrözött szöveg mezôk, címkék, méretezések és kitöltésekcímkéi a rajz jobb alsó sarkából mindig olvashatóak.

Ahhoz, hogy a Tükrözd parancsot használja:

1) Jelölje ki a tükrözendô elem(ek)et.

2) Határozza meg két kattintással a tükrözés tengelyét, minthavonalat rajzolna.

327



Minden kijelölt elem tükrözôdik.

Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet tükrözni.

Nyílások tükrözéseHa a kijelölt nyílást tartalmazó falon kívülre kattint, a nyílást asaját tengelyére tükrözi.

1) Jelölje ki a tükrözendô nyílást.

2) Válassza a Tükrözd parancsot.

A nyílást a saját tengelyére tükrözi. A felnyílási (bal/jobb) oldalmegváltozik, de a nyílászáró a falnak ugyanazon az oldalánmarad, mint ahogy az alábbi ábra mutatja.

Ha a kijelölt nyílást tartalmazó fal referenciavonalára kattint,akkor a nyílást azon vonalra, mint tengelyre tükrözi, amelyikmerôleges a falra és az adott pontban metszi azt. A tükrözés nemjön létre, ha a tükrözött nyílás teljes egészében kívül esne afalon. Ha csak részben esik kívül, akkor eldöntheti, hogy megkívánja-e tartani a nyílást.

Megjegyzés: Tetszôleges számú nyílást tükrözhet egyszerre.

Vidd a másolatátA Vidd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Vidd parancs,azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlen marad éscsak a másolatát mozgatjuk más helyre.

Megjegyzés: Egy nyílásról legegyszerûbben úgy készíthetmásolatot, hogy az arra való MÓDOSITÓ-kattintással(Macintosh), ill. ALT-kattintással (Windows) átveszi annakjellemzôit és a következô kattintással elhelyezi a pontos

328



másolatát. További részleteket ld. a 4. fejezet Paraméretekátvitele pontjánál.

Forgasd a másolatátA Forgasd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Forgasdparancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlenmarad, és csak annak másolatát forgatjuk.

Megjegyzés: Ezt a parancsot Ajtó és Ablak elemekhez nemhasználhatjuk.

Tükrözd a másolatátA Tükrözd a másolatát parancs ugyanúgy mûködik, mint aTükrözd parancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elemérintetlen marad, és csak annak másolatát tükrözzük.

Ezt a parancsot használhatjuk Ajtó és Ablak elemekre is, haannak a falnak a referenciavonalára kattintunk, amelyik a nyílásttartalmazza, és a tükrözött nyílás nem esik a falon kívülre.

Emeld...Az Emeld... parancs teszi lehetôvé kijelölt elemek mozgatását a Ztengely mentén.

A 3D ablakban vagy válassza az Emeld parancsot (bármelyikeszköz aktív lehet), vagy kattintson az elem egy pontjára (a Nyíleszköz legyen aktív) és válassza a megjelenô „pet” palettán amásodik ikont. Ekkor a kijelölt elemeket grafikusan vagynumerikusan mozgathatja mindkét irányban. Továbbiinformációkat talál a 3. fejezet 3D-s szerkesztés alfejezetében.

Az Alaprajzon és Metszet/Homlokzat ablakban az Emeld parancsválasztásakor egy párbeszédablak jelenik meg, melyben akiválasztott elemek Z tengely irányú (vertikális) eltolás értékétadhatja meg pozitív illetve negatív irányba.

Ezzel a paranccsal nagyszámú hasonló elem magassági értékétállíthatjuk be egyszerre (pl. falak, kertterveyéshez használt

329



könyvtári elemek, padlóburkolatok, lámparögzítô elemek stb.).Ennek segítségével lehet az elemek relatív magasságielhelyezkedését mozgatás közben a legjobban megôrizni.

1) Jelölje ki az emelésre vagy süllyesztésre kiszemelt elem(ek)et.

2) Válassza az Emeld parancsot.

Megjelenik az Emelés párbeszédablak.

3) Írja be az értéket a szerkesztômezôbe, és kattintson a Jógombra.

Az elemek függôlegesen elmozdulnak.

Ahhoz, hogy az elem másolatát mozgassuk függôlegesen, és nemagát az elemet, használjuk az alább leírt Sokszorozd...parancsot.

Ha a kijelölt konstrukciós elemet úgy emeli, hogy az már egymásik emeletre kerül, egy párbeszédablak jelenik meg, melymegkérdezi, hogy az elemet az eredeti szinten kívánja-e hagyni,vagy másik emeletre kívánja helyezni. Utóbbi csak akkor történikmeg, ha ez az emelet létezik.

Példa: tegyük fel, hogy van egy kétszintes épülete, ahol mindkétszint magassága 3.00 méter. Ha a felsô szinten egy széket kétméterrel lefelé mozgat, megjelenik a párbeszédablak, de ha 4méterrel felemeli már nem, hiszen nincs több emelet a felsô szintfelett.

Ha több elemet emel egyszerre, és több mint egy elem teszeleget a fenti kritériumnak, szintén megjelenik a párbeszédablak,amelyben eldöntheti, hogy az összes elemet új szintre mozgatja-evagy egyiket sem.

Ha az Alaprajzon emeli a tárgyakat és azt választja, hogy amegemelt tárgyak új szintre kerüljenek, a megemelt tárgyak 2Djele eltûnik az aktív szintrôl, ha nem láthatóak a saját szintjükönkívülrôl.

330



Sokszorozd...A Sokszorozd... parancs a kijelölt elem(ek)bôl tetszôleges számúazonos másolatot készít a következô változatokban:

- A másolatok egyenes vonalban helyezkednek el asokszorozási referenciavonal mentén.

- A másolatok elforgatva helyezkednek el a sokszorozásireferenciaív által meghatározott módon.

- A másolatok függôlegesen emelve (egymás fölött)helyezkednek el egy megadott emelési érték szerintitávolságban (hasonlóan az Emeld... parancshoz, csak ittmásolatokat készítünk).

- A másolatok egy mátrixban helyezkednek el két sokszorozásireferenciavonal mentén.

- A másolatok emelve és emellett eltolva vagy elforgatvahelyezkednek el egy megadott emelési érték és egysokszorozási referenciavonal vagy egy sokszorozásireferenciaív mentén. Ezt a parancsot jól lehet használniegyeneskarú ill. csigalépcsôk rajzolásakor.

Megjegyzés: A sokszorozott szövegmezôk, címkék,méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbrólvagy alulról olvashatók.

A Sokszorozd... parancs használatához állítsa be a Sokszorozdpárbeszédablak megfelelô mezôit és jelölje ki a referenciavonalatvagy referenciaívet. A lépések a következôk:

1) Jelölje ki a sokszorozandó elem(ek)et.

2) Válassza a Szerk/Sokszorozd... parancsot.

Megjelenik a Sokszorozd párbeszédablak.

331



3) Válassza ki a kívánt paramétereket a Sokszorozdpárbeszédablakban. További részleteket ld. a következôSokszorozási beállítások pontban.

4) Kattintson a Jó gombra, hogy visszatérjen a tervhez.

5) Határozzon meg egy referenciavonalat vagy ívet (ha forgatnikíván) egy sor másolat létrehozására. (Mátrixhoz kétreferenciavonalat kell megadni).

Ha úgy dönt, hogy mégsem készíti el a másolatokat, kattintson aVezérlôpult Mégsem gombjára. Ha Emelést adott meg apárbeszédablakban, akkor a másolatok már akkor létrejönnek,amikor a párbeszédablak Jó gombjára kattint, ezért nincs mód amûvelet törlésére a Vezérlôpulton. Ilyenkor a Nem kell parancsotlehet használni.

használja az Emeld... parancsot.

Sokszorozási beállításokKapcsolósor szolgál a végrehajtandó sokszorozási mûvelettípusának beállítására.

- Az Eltolás a másolatokat a referenciavonal mentén helyeziel.

- A Forgatás a másolatokat ív mentén helyezi el olyan szögszerinti ismétlôdéssel, melyet a referenciaívvel adunk meg.

- Az Emelés a másolatokat egy megadott függôleges eltolásiérték szerinti ismétlôdéssel függôlegesen helyezi el.

- A Mátrix két merôleges referenciavonal által meghatározottmátrixban helyezi el a kijelölt elem(ek) másolatait. Ha aMátrix lehetôséget választja, meg kell határoznia a másolatokszámát a mátrix vízszintes és függôleges dimenziója mentén.Továbbá meg kell adnia két függôleges eltolási paramétert is.

A párbeszédablak alsó felében az elosztási lehetôségek azthatározzák meg, hogy a sokszorozási referenciavonal kezdô- ésvégpontját hogyan kell értelmezni.

Megjegyzés: Ahhoz, hogy egy elem függôlegeselhelyezkedését megváltoztassa másolatkészítés nélkül,

332



- a Növekmény a referenciavonal vagy referenciaív hosszaáltal meghatározott növekmény szerint helyezi el amásolatokat.

- az Elosztva választás a referenciavonal vagy referenciaívhossza mentén egyenletesen osztja el a másolatokat.

- Az Elosztva-1 lehetôség is egyenletesen osztja el amásolatokat a referenciavonal vagy a referenciaív mentén, dea távolság a másolatok száma+1 számmal osztódik, így avégpontra nem kerül másolat.

- A Köv. táv... a másolatokat egyenletesen osztja el areferenciavonal vagy referenciaív mentén, amíg areferenciaelem tart. Ebben az esetben nem a másolatokszámát, hanem a másolatok közötti távolságot kell megadniahosszúságban vagy fokokban.

Függôleges eltolásA Függôleges eltolás adja meg az egymás után következômásolatok közötti függôleges távolságot, ami megmarad amásolatok mozgatásakor, forgatásakor és sokszorozása esetén is.

Ha az elemek sokszorozása a 3D ablakban történik, a függôlegeseltolást nem a párbeszédablakban megadott numerikus értékkel,hanem egy referenciavektorral kell definiálni. Ebben az esetbencsak egy kapcsolót kell beállítania a párbeszédablakban, hakívánja, hogy legyen függôleges eltolás.

Megjegyzés: Ajtók vagy ablakok sokszorozása esetén vegyükfigyelembe, hogy az ArchiCAD a nyílások másolatait azaktuális szinten az eredeti falba helyezi el, és nem egyszinttel feljebb vagy lejjebb, még akkor sem, ha olyanemelési értéket adott meg, mely az aktuális szint fölé vagyalá mutat.

Kijelöltek módosítása...A Kijelöltek módosítása parancs párbeszédablakot nyit ki,melynek segítségével lehetôség nyílik akár különbözô típusúkijelölt elemek bizonyos jellemzôinek együttes módosítására.

333



Minden ArchiCAD elem két meghatározó jellemzôje közös: afóliához rendelés és a tollszín ill. tollvastagság.

- A Kijelöltek módosítása párbeszédablakban ezt a kétjellemzôt tudja beállítani tetszôleges számú egyidejûlegkijelölt elemre anélkül, hogy ezek a kijelölésüketelveszítenék.

- Az elemek további jellemzôi változatlanok maradnak, és ha akettô közül csak az egyik jellemzô értékét változtattuk, akkora másik jellemzô értéke is az eredeti marad.

Ablakok és ajtókAz ablakok és ajtók számára van egy további beállítási lehetôség.Ha az ajtók és az ablakok nincsenek kijelölve, de a fal, amelybenezek benne vannak, ki van jelölve, akkor módosíthatja a tollszínbeállítását. Ahhoz, hogy az ablakok és ajtók tollszínét módosítsa,kattintson a Módosítsd a kapcsolt ajtókat/ablakokatjelölônégyzetre.

Megjegyzés: Az ablakok és ajtók mindig a befoglaló fallalazonos fólián vannak.

Automatikus címkékA Módosítsd az automatikus címkéket is jelölônégyzettel lehetbeállítani azon automatikus címkék tollszín és fólia módosítását,melyek nincsenek kijelölve, de az elem, melyhez tartoznak, kivan jelölve.

334



Speciális esetA fólia hozzárendelések mindig szabályosan történnek, de vanegy speciális eset, amikor a tollszín és tollvastagság beállítás aleírt szabálytól eltérôen viselkedik:

- A könyvtári elemek tollszín és tollvastagság értékeimódosíthatók, kivéve, ha a könyvtári elem 2D-s jelképe ajelképben megadott tollal jelenik meg. De még ilyen esetbenis, ha az elemet szerkesztjük, a tollszín ill. tollvastagság elôrebeáll a szerkesztett elem tollszín és tollvastagság értékére.

Összetett elemekAz összetett elemek (mint pl. méretláncok, vonalszakaszokbólfelépített szintkóta tárcsák, nyilak és szövegek) összetevôi együttváltoznak.

A kijelölt elemek táblájaA Kijelöltek módosítása párbeszédablakban a kijelöltelemtípusokat, valamint azok darabszámát egy táblázat mutatja.Ez a tájékoztató kijelzés hasznos az elemek szerkesztésekor.

A Kijelöltek módosítása parancs a 3D ablakban nem használható.

Eszköz beállításokEz egy dinamikus menüelem, mert a menüpont neve változik azaktuálisan kijelölt elem ill. a választott Eszköz szerint.

- Ha nincs kijelölt elem, a parancs kinyitja az aktív eszközbeállítások párbeszédablakát az adott eszköz alapértékeivel.

- Ha egy kijelölt elem van, akkor a program annak az elemnekmegfelelô párbeszédablakot nyitja ki az elem beállításijellemzô-értékeivel.

- Ha több elem van kijelölve, akkor a program az utoljárakijelölt elem párbeszédablakát nyitja ki.

Lásd még...Az egyes eszköz beállítások párbeszédablakainak leírását a 4.fejezetben, valamint a Függelékben található magyarázatot akülsô szerkesztôkkel létrehozható elemek természetérôl.

335



Szöveg ablakokra vonatkozó Szerk menüparancsokHa szövegablakban dolgozik, a legtöbb Szerk menü elemmegváltozik, és a szövegszerkesztôknél megszokott menü állrendelkezésére.

FormátumA Formátum parancs megnyit egy párbeszédablakot, amelybenmeghatározhatja szövegének megjelenését a képernyôn és anyomtatón.

TabulátorAz itt megadható szám azon szóközöknek a száma, mely a TABbillentyû leütésének felel meg.

Betûtípus és méretA Betûtípus és a betûméret beállításokkal a rendszerben lévôtípusok és méretek közül választhat. A típus és/vagy a méretmegváltoztatása az egész szövegablakra vonatkozik.

Megjegyzés: A különbözô szövegablak típusok számáraeltérô betûtípust és betûméretet adhat meg. Egy új tervben azablakok azt a beállítást hozzák magukkal, amely az ArchiCADutolsó használatakor volt érvényben. Visszatérhet az eredetialapbeállításokhoz úgy, hogy a MÓDOSÍTÓ billentyût(Macintosh) illetve az ALT billentyût (Windows) lenyomvatartja és az Irat menüben lévô Teljesen új parancsotválasztja.

Keresd és cseréld...A Keresd és cseréld parancs kiválasztásával kinyílik a Szövegkeresés párbeszédablak, melyben a szövegszerkesztôknélmegszokott szövegkeresési és cserélési funkciókat adhatja meg:

336



- Egy szó, mondat, vagy egy karaktersor összes elôfordulásihelyének megtalálása az ablakban vagy a kijelölt szövegben.

- Szavak megtalálása és cseréje az írásmód pontosfigyelembevételével.

- Keresés és csere visszafelé haladva a szövegben.

Keresd a kijelöltetEz a parancs a kijelölt karaktersort keresi a szövegben olyanirányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be vanállítva.

Keresd újraEz a parancs megismétli az utolsó keresési mûveletet olyanirányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be vanállítva.

Cseréld újraEz a parancs megismétli az utolsó cserét (mûveletet) olyanirányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be vanállítva.

Menj...Ezzel a paranccsal valamelyik sorra ugorhat a sor számánakmegadásával. Ez a funkció különösen hasznos GDL leírásokszerkesztésénél vagy ellenôrzésénél.

337



Megjegyzés / Nem megjegyzésEzek a parancsok a könyvtári elemek 2D-s, 3D-s, illetveJellemzôk leírása ablakaiban használhatók. Ezekkel lehetôség vana kijelölt parancssort megjegyzéssé változtatni és fordítva. AMegjegyzés parancs felkiáltójelet (!) helyez a kijelölt sorokelejére, míg a Nem megjegyzés parancs a felkiáltójeleketeltávolítja. Ez a funkció kényelmes megoldást nyújt arra az esetre,ha a leírásnak csak egy részét szeretné végrehajtatni.

Tipp: Az ablak egész tartalmára is kiadhatja bármelyikparancsot úgy, hogy elôzôleg kiválasztja a Szerk/Válaszd kimind parancsot.

Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak aljánelhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.

Növeld a bekezdést/Csökkentsd abekezdéstEz a parancs elhelyezi/eltünteti a paragrafusok elején az üreskaraktereket, amelyek számát a Szöveg ablak Formátumpárbeszédablakában lehet megadni.

Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak aljánelhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.

Ellenôrizd a leírástEzzel a paranccsal ellenôrizheti az aktív ablakban lévô GDL leírásszintaktikai helyességét.

Ha ellenôrizni akarja az aktuális Könyvtári elem teljes leírását,aktiválja a hozzá tartozó Vezérlôablakot, mielôtt kiadja aparancsot.

Megjegyzés: Ez a parancs a szövegablak alján elhelyezettrövidítéssel is elérhetô.

Indítsd a hibakeresôtEz a parancs csak akkor elérhetô, ha GDL leírás ablak van aképernyôn. További információk a GDL hibakeresô ablakleírásnál a 6. fejezet ArchiCAD könyvtár alfejezetében állnakrendelkezésre.

338



Az Eszközök menüAz Eszközök menü a következô szolgáltatásokat nyújtja:

- csoportosít elemeket, ill. a csoportosítást megszünteti;

- módosítja az egymásra rajzolt elemek megjelenési sorrendjét;

- zárol fontos elemeket, hogy megvédje ôket a véletlenmódosítástól vagy törléstôl;

- új elem transzformációs módokat kínál;

- elemeket automatikusan vagy egyénileg címkéz;

- helyiség információt frissít;

- ArchiCAD kiegészítôként definiált funkciókat hív meg.

Használd csoportkéntA parancs kijelölt elemek csoportját hozza létre. Különbözôtípusú elemek is kerülhetnek egy csoportba, és lehetôség vanlétezô csoportok csoportosítására is.

A csoportok viselkedésével kapcsolatos további információkat azArchiCAD alapvetô fogalmainak leírásánál talál a 2. fejezetben.

Fontos: Ha Tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el,minden csoportinformáció elvész.

A csoportosítás/csoport szétbontás nem elérhetô a 3D ablakból.

Bontsd szét a csoportotEz a parancs megszünteti a kijelölt elemekhez tartozócsoportinformációt, így azok a továbbiakban külön-különkezelheôk.

A csoportinformáció hierarchikus, azaz ha két csoport egymagasabb szintû csoportba kerül, a Bontsd szét a csoportotparancs elôször a két csoportot választja szét, majd a parancsújbóli kiadásával lehet a csoportokat önálló elemekre bontani.

Szüneteltesd a csoportokatA parancs átmenetileg minden csoportinformációt megszüntet.Minden csoportosított elem nemcsoportosítottként viselkedik. Ezlehetôvé teszi a csoport egyes tagjainak egyszerû és gyorsmódosítását a többi csoportelem módosítása nélkül. A parancsújbóli kiadása után a csoportok ismét helyreállnak.

A parancs neve elôtti pipa jelzi, hogy a parancs aktív-e vagy sem.

339



Megjegyzés: A Vezérlôpulton két ikon valósítja meg aparancs funkcióit.

A Szüneteltesd a csoportokat parancs a 3D ablakból is elérhetô.

Folyamatos csoportképzésEz a kapcsoló parancs lehetôvé teszi elemcsoportok automatikuslétrehozását. Ha a Folyamatos csoportképzés be vankapcsolva, az egy idôben létrehozott elemek (téglalapkeresztmetszetû falak, tetôláncok stb.) egy csoportba kerülnek.

Hozd elôreA parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem fölékerülnek.

Hozd elôrébbA parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és az alacsonyabbosztályba tartozó elemek fölé kerülnek, de a magasabb osztálybatartozó elemek alatt maradnak.

Vidd hátrébbA parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és a magasabbosztályba tartozó elemek alá kerülnek, de az alacsonyabbosztályba tartozó elemek fölött maradnak.

Vidd hátraA parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem alákerülnek.

Állítsd vissza az eredeti sorrendetA parancs visszaállítja az elemek eredeti átfedési sorrendjét.

Az átfedô elemek kirajzolási sorrendjérôl szóló továbbiinformációk találhatók az ArchiCAD alapvetô fogalmainakismertetésénél a 2. fejezetben.

ZároldA parancs segítségével a kijelölt elemeket lehet zárolni a véletlenmódosítás elkerülése érdekében. A zárolt elemeket továbbra is ki

340



lehet jelölni és szerkesztésre használni, valamint beállításaikatkiolvasni paraméterátvitellel.

Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak lefoglaltelemeket lehet zárolni. Zárolt elemeket más nem foglalhat le.A zárolási információ a Központi tervbôl való kijelentkezésután is megmarad.

Oldd felA parancs segítségével lehet elemek zárolását megszüntetni.

Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak olyanelemeket oldhat fel, amelyeket saját maga zárolt.

Oldj fel minden elemetEz a hierarchikus menü teszi lehetôvé minden zárolt elemfeloldását.

Saját elemeimetFelold minden elemet, amelyet saját maga zárolt.

Mások elemeitEz a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkábabejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. Ô bármelyikCsapattag által zárolt elemeket feloldhatja a Csapattag nevének amegjelenô párbeszédablakban történô megadásával.

Az egész csapat elemeitEz a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkábabejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. A parancssegítségével az összes Csapattag által zárolt elemet feloldhatja.

Készíts részletetA parancs segítségével a 2D Területkijelölô eszközzelmeghatározott területet lehet elmenteni paraméterezett 2D-skönyvtári elemekként. Az így létrejövô elemeket „felragaszthatja”a rajzokra, így biztosítva az alaprajz vagy a metszeti rajz kellôrészletezettséget, miközben modellezési idôt takarít meg.

Egy részlet létrehozásához zárjon körül egy területet azalaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakban a Területkijelölôeszközzel, és válassza a Készíts részletet parancsot az Eszközökmenübôl. A megjelenô párbeszédablakban adhatja meg alétrehozott elem nevét és tárolási helyét.

341



A párbeszédablak kiugró menüjének segítségével könnyedénnavigálhat a felkínált könyvtárak között.

Ha bekapcsolja a Helyezd el a Részletet most jelölônégyzetet, alétrehozott elem rögtön a mentés után beillesztôdik a rajzba.

Megjegyzés: Az így létrehozott Tárgyak viselkedéseparaméterek segítségével szabályozható, amit egy speciálissablon biztosít az ArchiCAD könyvtárban. Ha ez a sablonhiányzik a betöltött könyvtárakból, még mindig lehetségesRészletek elmentése, de csak mint leképezés, mindenspeciális intelligencia nélkül. Az ArchiCAD jelzi, ha nemtalálja meg a Részlet sablont, és fölkínálja a mûveletfolytatásának ill. megszakításának lehetôségét.

Varázspálca beállításEz a parancs befolyásolja ívek, körök és göbék görbe falakká éspoligon típusú elemekké történô átalakítását.

Az átalakításról a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárások alatt találrészletesebb leírást. Az átalakítás során a görbét az ebben a

342



párbeszédablakban beállított lehetôségek alapján rajzoja vagyközelíti a prorgram.

A közelítés módjaA jobboldali két kapcsoló segítségével két átalakítási módszerközött választhat.

- A Legjobban illeszkedôt kapcsoló választásánál ívesszakaszok követik a körívek, ívek és görbék alakját a lehetôlegpontosabban.

- Az Egyenes szakaszokat kapcsoló választásánál a közelítéscsak egyenes szakaszokkal történik.

Megjegyzés: Görbe elem felülethálóvá és vonallá történôátalakításakor az ArchiCAD csak egyenes szakaszokathasznál.

Egyenes szakaszok lehetôségeiA baloldali négy kapcsoló segítségével több lehetôség közülválaszthat íves elemek egyenes szakaszokkal történôközelítésekor.

- Az elsô lehetôség segít meghatározni a poligon és az eredetiíves elem közötti maximális eltérést.

- A középsô két gombbal egy ívet vagy egy egész kört közelítôszakaszok számát lehet meghatározni. A második esetbenminden ív annyi szegmensbôl fog állni, amennyi a hozzátartozó képzeletbeli körbôl rá esik.

- A negyedik gomb választásával az átalakítás azonoshosszúságú szakaszokkal történik.

Megjegyzés: Ha a Legjobban illeszkedôt módszertválasztja, és valós görbék létrehozására nincs mód, a programa görbéket a párbeszédablakban jelölt hierarchikussorrendben megpróbálja közelíteni.

343



Bontsd szétA parancs segítségével az aktuális szinten vagy Metszet ablakbankijelölt elemeket lehet alapelemeikre bontani (vonalaknyílhegyek nélkül, körök, ívek, elliptikus ívek, görbék, keretnélküli kitöltések, egysoros szövegek). Az eredeti elemekmegszûnnek.

Kivételek:

- Metszet/Homlokzat ablakokban elmetszett szerkezetielemeket nem lehet szétbontani, hiszen ezeket nem lehettörölni Metszet nézetben;

- Helyiség poligonok és pecsétek;

- Metszetvonalak és kamerák;

- 2D-s alapelemek.

Néhány példa:

- födémek, tetôk, felülethálók szétbonthatók vonalakká;

- falak és oszlopok szétbonthatók vonalakká és kitöltésekké (afalakba illesztett ajtók és ablakok is szétbontódnak);

- ajtók és ablakok (ha nem az ôket tartalmazó fallal együttjelölte ôket ki) könyvtári elemként bontódnak szét, és üreslyukkal helyettesítôdnek.

- Méretezési egységek vonalakká és nyílvégek alapelemeivé(vonalak, körök, ívek, kitöltések) bontódnak szét.

- Könyvtári elemek könyvtári elemek alapelemeivé bontódnakszét.

Megjegyzés: Ha a Folyamatos csoportképzés be vankapcsolva, a szétbontott elemek csoportosított formábanjönnek létre.

344



Vonal extrákA Vonal extrák menüpont három parancsot kínál, melyek kétkijelölt vonal kapcsolatát változtathatják. Segítségükkelnyújthatjuk vagy rövidíthetjük a vonalakat annak érdekében,hogy a választott parancsnak megfelelô vonalcsatlakozás jöhessenlétre.

Kerekítsd leA vonalak végét egy körívvel köti össze.

Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,amelyben meghatározhatja a lekerekítés sugarát.

MesdA vonalak végét egy vonalszakasszal köti össze.

Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,amelyben meghatározhatja a lemetszés sugarát.

Kapcsold összeMeghosszabítja/lerövidíti a vonalakat, hogy azok találkozzanak ametszéspontban.

A vonalak csatlakoztatásának három módja

Tetô szintvonal készítésEz a parancs teszi lehetôvé szintvonalak kijelölt tetôkrehelyezését, a megjelenô párbeszédablakban megadottmagasságokban.

345



A párbeszédablak felsô részén található két kapcsoló segítségéveladhatja meg, hogy a szintvonal(ak) a kijelölt tetô(k) alsó vagyfelsô síkján jelenjen(ek) meg.

A középen levô mezôkben megadhatja a szintvonalak értékeit. Amagasságot meg lehet adni a szint saját magasságához vagy aTerv 0,00-hoz viszonyítva.

Ha bekapcsolja a A tetôn kívül ne legyen vonaljelölônégyzetet, a szintvonalak nem jelennek meg ott, ahol a Tetôalaprajzi poligonján kívül esnek. Ha a jelölônégyzet nincsbekapcsolva, minden szintvonal megjelenik. Ebben az esetben aszintvonalak alaprajzi poligonon túli része is megjelenik, ésminden szintvonal hossza megegyezik a tetô vezérvonalánakhosszával.

Ha A tetôvel csoportban kijelölô négyzet be van kapcsolva, aszintvonalak a tetôvel egy csoportba kerülnek.

Megjegyzés: Ez a lehetôség szürkített abban az esetben, ha aSzüneteltesd a csoportokat kapcsoló aktív.

CímkékA Címkék menüparancsot választva kinyílik egy almenü, mellyelaz elemek automatikus címkézésének módja állítható be.

Automatikus címkézésEzzel a paranccsal az alábbi párbeszédablakot nyitja ki:

346



A párbeszédablak bal oldalán található jelölônégyzetekkel akülönbözô elemtípusok automatikus címkézését lehet be- vagykikapcsolni.

A párbeszédablakban megválaszthatja továbbá, hogy a Címkeszövege az elem azonosító száma (ID) vagy a belsô azonosítója(belsô ID) legyen-e.

A Címke helyzete ikonok megtalálhatók itt is és a Címke eszközBeállítások párbeszédablakában is a címkék elhelyezése után. Arészletes leírás a Címke eszköz pontban található.

Címkézd a kijelölteket/Töröld a kijelöltek címkéitEzzel a két paranccsal a kijelölt elemeket automatikusanfelcímkézheti, ill. eltávolíthatja a címkét azokról.

Az így elhelyezett automatikus címkék helyzetét az Automatikuscímkézés párbeszédablakban tett címkehelyzet választás fogjameghatározni.

Lásd még...A 4. fejezetben Címke eszköz leírását.

Frissítsd a helyiségeketAz épület módosítása esetén a kapcsolt helyiségek nemmódosulnak automatikusan a változásoknak megfelelôen. AFrissítsd a helyiségeket parancs illeszti a helyiségeket amegváltozott körülményekhez, és figyelmeztet a problémáshelyiségekre is. A megjelenô párbeszédablakban lehetôsége vanellenôrizni, hogy az egyes helyiségek hogyan változtak meg.

347



A párbeszédablak felsorolja a módosított helyiségeket, és elôrehelyezi a problematikus eseteket.

A párbeszédablak a következô oszlopokat tartalmazza:

Állapot: Az ArchiCAD itt jelzi, hogy a helyiség módosításasikerült-e, illetve ha nem sikerült, milyen jellegû a probléma. Azitt megjelenô ikonok a következôket jelentik:

Minden rendben, az ArchiCAD sikeresen módosította ahelyiséget.

A helyiséget manuálisan hozták létre, és nem lehetautomatikusan módosítani a változásoknak megfelelôen.

348



A fólia, amelyen a helyiség elhelyezkedik, zárolt. Oldja fel a fóliáta Fólia beállítás párbeszédablakban és ismételje meg a frissítést.

A helyiség önmagát metszi. Mint poligonok esetén, a helyiséget ismegváltoztathatja úgy, hogy érvényes geometriája legyen vagykét helyiségre vághatja szét. Megvizsgálhatja a helyiséget, hakijelöli és megnyomja a Mutasd a kijelölt helyiségeket gombot.Ezek után ismételje meg a frissítést.

A helyiség referenciapontja a határain kívül van. Minden kapcsolthelyiség referenciapontjának a helyiségen belül kell lennie. Haezt a hibaüzenetet kapja, mozgassa a referenciapontot aHelyiségen belülre, és ismételje meg a frissítést.

A helyiség nincs a saját munkaterében. Ez központi terv eseténtud elôfordulni, ha egy másik Csapattag is dolgozik a megosztottterven, és a helyiség hozzá van rendelve. Kérje meg a másikCsapattagot, hogy tegye lehetôvé a helyiség elérését.

A helyiség módosítása azért nem lehetséges, mert nem lehetmegtalálni minden élét. Használja a Mutasd a kijelölthelyiségeket gombot, hogy megtalálja a helyiséget, és ismételjemeg a frissítést.

Sorsz.

Ez az oszlop tartalmazza az adott helyiséghez rendelt számot.

Név

Ez az oszlop tartalmazza a helyiség nevét.

Hozzáadott m2:

Ez az oszlop mutatja, hogy mennyire változott meg a helyiségterülete. A nem négyzetméterben történô megjelenítéshezválasszon mértékegységet a párbeszédablak jobb felsô részébentalálható kiugró menübôl.

349



Kiegészítô betöltéseA Kiegészítôk kis szoftver egységek, amelyek bôvítik azArchiCAD képességeit.

- Az Import/Export kiegészítôk szûrôk, amelyek lehetôvéteszik különbözô idegen formátumban lévô ArchiCAD adatokmegnyitását és elmentését, beleértve DXF és DWGformátumúakat is. A betöltött Kiegészítôk neve megjelenik aNyisd ill. a Mentsd mint párbeszédablakokban.

- Az Eszköz típusú kiegészítôk neve a Kiegészítôk betöltésemenüparancs alatt jelenik meg az Eszközök menüben.

Minden, az ArchiCAD-del egy mappában lévô Kiegészítôkmappában elhelyezett kiegészítô a program indításakor elérhetô.

A Kiegészítôk betöltése paranccsal lehetséges a program futásaközben nem a Kiegészítôk mappában elhelyezett kiegészítôkbetöltése.

A parancs elindítása után megjelenô párbeszédablak felkínálja abetölthetô kiegészítôk listáját (ha egyáltalán van ilyen).

A Kiegészítô betöltése után az ArchiCAD megjeleníti a kiegészítôfunkciójával kapcsolatos információkat.

Ettôl fogva a kiegészítô elérhetô lesz az ArchiCAD számára.

Megjegyzés: Ha kilép és újra elindítja az ArchiCAD-et, aKiegészítôk betöltése paranccsal betöltött kiegészítôk nemlesznek elérhetôk. Megint be kell töltenie vagy még az indításelôtt a Kiegészítôk mappába helyeznie a kívánt elemeket.

350



A Lehetôség menüA Lehtôség menübôl választva a következô mûveleteket tudjukvégrehajtani:

- a léptéket és a hálószerkezetet vezérelni,

- egyedileg meghatározni az elemosztályok megjelenési éskimeneti lehetôségeit;

- definiálni és kezelni a terv szint- és fóliaszerkezetét;

- módosítani a tervben használt jellemzôket, többek közt atollszíneket, az anyagokat, a vonal- és kitöltéstípusokat, aréteges szerkezeteket és a helyiség kategóriákat;

- meghatározni a programban általánosan használtbeállításokat, beleértve a menü rövidítések testre szabását is.

Az alaprajzi lépték beállításaA hagyományos terv léptéknek csak a nyomatokra és tervrajzokravan közvetlen hatása. A megjelenítés mérete nem változik, haátméretezi a dokumentumot. Csak az állandó (vagy papír-)méretû elemek, mint a szöveg vagy a vektor kitöltés mintája,viszonylagos mérete változik, szemben a szerkezeti elemekkel,amelyek világkoordinátákkal vannak definiálva.

Amit a lépték beállítása után lát, az annak a bemutatója, hogymilyen lenne a terv, ha ilyen lépték szerint nyomtatnák ki vagyrajzolnák meg. Ha egy VALÓDI bemutatót akar látni - és nem egykinagyítottat – akkor a lépték beállítása után válassza azÁbrázolás/Lépték szerint parancsot.

Megjegyzés: Ha megváltoztatja a terv léptékét, akkor ennekmegfelelôen az aktuális nézet is megváltozik, de az aktuálisnagyítás ugyanaz marad. Ahhoz, hogy visszatérjen az ablakelôzô nézetéhez, válassza az Ábrázolás/Elôzô nézetparancsot.

Dokumentuma léptékének beállításához válassza az Alaprajzilépték beállítása parancsot, és a megjelenô Léptékpárbeszédablakban adja meg a léptéket.

351



A kiugró menübôl kiválaszthat egy szabványos léptéket vagypedig a számmezôbe beírhat egy speciális, nem szabványosléptéket.

A szabványos léptékek vagy a metrikus vagy az amerikaiszabvány szerint vannak megadva, attól függôen, hogy aBeállítások/Rajzi egység párbeszédablakban melyik egység vanbeállítva. Ennek leírását lásd késôbb ebben a menüben.

Megjegyzés: Ha a vezérlô ikonsoron a Lépték gombrakattint, az is aktiválja ezt a parancsot.

Metszet lépték beállításaHa a Metszet/Homlokzat ablakban választja ezt a menüelemet,akkor annak neve Metszet lépték beállításra változik. MindenMetszet/Homlokzat ablaknál külön változtathatja a léptéket.

Megjelenítés...A Megjelenítés parancs párbeszédablakot nyit ki, melyben akülönbözô elemek alaprajzi megjelenítési módjai állíthatók be. Amenük második csoportja (az elválasztó vonal alatt) nem csak azelemek alaprajzon való megjelenését, hanem azok nyomtatási éskirajzolási képét, valamint exportált file-jait is érinti.

352



Tiszta metszôdésekEgyezik azzal a Tiszta metszôdések paranccsal, melyhezközvetlenül a Lehetôség menübôl lehet hozzáférni (lásd késôbb).

Tetô vezérvonalEzzel a paranccsal elrejtheti vagy megmutathatja a tetôsíkokvezérvonalait.

Lásd még...4. fejezet: Tetô eszköz.

Kitöltés vezérvonalaEzzel a beállítással elrejtheti vagy megmutathatja a vektoroskitöltések vezérvonalait.

Lásd még...4. fejezet: Kitöltés eszköz.

SzövegA szövegtömböket többféleképpen lehet ábrázolni:

– Egyszerû szövegábrázolás keret nélkül.

– Keretezett szöveg sarokpontokkal, melyek megkönnyítik aszöveg kijelölését és szerkesztését, miközben a szövegolvasható marad.

– Foltszerû szöveg (olvashatatlan szövegtömb, melyet szürkeminta tölt ki).

– Foltszerû szöveg sarokpontokkal.

Megjegyzés: Azok a szövegek, melyek betûnagysága azaktuális beállításban 5 képpont alatt van, mindig foltszerûek,48 képpont felett pedig mindig normál ábrázolásúak.

Lásd még...4. fejezet: Szöveg eszköz.

KépsarkokAz Ábrák megjelentethetôk képsarkokkal vagy anélkül, vagy csakegyszerû befoglaló téglalapként.

353



Metszet mélységeA metszet mélysége az alaprajzon megmutatható vagy elrejthetô.

Lásd még...4. fejezet: Metszet/homlokzat eszköz.

VonalvastagságAz alaprajzi vonalakra két beállítási lehetôség van:

- a Tollvastagság szerinti, melynél az összes vonal a Tollak ésszínek párbeszédablakban beállított vastagsággal jelenik meg,és ezzel a vastagsággal kerül nyomtatásra ill. rajzolásra.

- a Hajszálvékony mód, melynél minden vonal alegvékonyabb, 1 képpont vastagságú vonalként (vagy anyomtató minimális vonalvastagságával) lesz ábrázolva,nyomtatva és rajzolva. Ezzel a lehetôséggel meggyorsíthatjuka képernyô újrarajzolását.

Szerkezeti kitöltésekA szerkezeti elemek kitöltésének megjelenítésére négy lehetôségvan:

- Az Üres lehetôség hatására a szerkezeti elemek kitöltésnélkül jelennek meg. Az esetleges vizuális szempontokon túlennek egyértelmû elônye, hogy a képernyô gyorsabbanújrarajzolható.

- A Folytonos lehetôség hatására a szerkezeti elemek tömör(100%-os) kitöltéssel jelennek meg.

- Szerkesztéshez általában a Bittérképes lehetôséghasználatos. A Bittérképes minta módban a szerkezeti elemekbittérképes mintával jelennek meg.

– a Vektoros (vonalkázott) módnál a bitképet vektorosvonalkázás helyettesíti.

Poligon kitöltésA poligon kitöltésekre három lehetôség áll rendelkezésre: afolytonos, a bittérképes minta és a vektoros kitöltés.

Ajtók és ablakokAz ajtók és ablakok alaprajzon való megjelentetéséhez négylehetôség áll rendelkezésre

- Az ajtók és ablakok a méretezésükkel együtt jelennek meg;

354



- az ajtók és ablakok a méretezésük nélkül jelennek meg;

- az ajtók és ablakok rejtve vannak;

- az ajtók és ablakok rejtve vannak, a födém vonalakmegjelennek.

Helyiség poligonokHárom lehetôség nyílik a helyiség poligonok megjelenítésére:

- A helyiség színek rejtettek, csak a helyiség pecsét látható.

Megjegyzés: Ha ezt a lehetôséget választja, nemszerkesztheti a helyiség poligonokat.

- A helyiség színek a kitöltések fölött láthatók

- A helyiség színek a kitöltések alatt láthatók

Fônézet és segédháló...A Fônézet és segédháló paranccsal a Szerkesztô ill. a Segédhálójellemzôit lehet beállítani, továbbá egy Fônézetet lehet a tervszámára meghatározni.

A Szerkesztô- és Segédháló szerepét a 2. fejezet és az alábbiIllessz a hálóra szakasz tárgyalja.

Válassza a Fônézet és segédháló parancsot, hogy megjelentessea párbeszédablakot.

A párbeszédablak felsô részében ki lehet választani, hogy aSzerkesztô- vagy a Segédhálóra illesszünk, amikor a hálóraillesztést az Illessz a hálóra paranccsal bekapcsoljuk.

355



SzerkesztôhálóA vízszintes és függôleges hálóvonal-távolság egymástólfüggetlenül adható meg a megfelelô adatmezôben. Akonstrukciós paraméterek értelmezése az alábbi:

- A távolságértékek a hálóvonalak közötti távolságot jelentik.

- A db-érték a mintázat ismétlôdésének számát határozza meg.

- A Fôháló db-értéke szerinti hálóvonal után a Mellékháló db-értéke szerinti számú mellékhálóvonal következik, majd aminta ismétlôdik. A Mellékháló távolságbeállításával egyenlôés eltérô lépésközû hálót egyaránt meg lehet adni, ahogy eztaz ábra mutatja.

SegédhálóA Segédháló vízszintes és függôleges osztástávolságát egymástólfüggetlenül lehet megadni. A Segédhálót meglévô szerkezetekhezvagy a Szerkesztôhálóhoz képest eltolhatjuk az Eltolás értékénekmegfelelô megadásával.

Miután a Segédháló eltolása az aktuálisan beállított felhasználóiorigóhoz képest mérôdik, ajánlatos inkább a felhasználói origótáthelyezni, mint eltolási értékeket megadni.

Megjegyzés: Az eltolás értéke nem lehet nagyobb, mint azaktuálisan beállított távolságérték.

Háttér, hálóvonalak és részletrajzA Háttérrel a 2D-s munkalap színét lehet beállítani. Ha duplán aháttérre kattint, kinyílik a színszerkesztô párbeszédablak. A kívántszínt grafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSBkomponensek (árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGBszínkomponensek (vörös-zöld-kék) megfelelô arányánakmegadásával.

A hálóvonalak színbeállítása ugyanúgy történhet, mint a háttéré.A szerkesztô háló színe maga a háló vonalak színe.

356



Ha megnyomja az Ez a nézet gombot, akkor a munkalap jelenleginagyítási szintje és eltolási helyzete megjelenik a háló bemutatóablakban. Ha megnyomja a Jó/OK gombot, a munkalap nézetelesz a fônézet. Ehhez a részlethez aztán bármikor visszatérhet azÁbrázolások/Fônézet parancs segítségével vagy az Áttekintôpalettából a Fônézet kiválasztásával.

Megjegyzés: A Fônézetet az Ábrázolások/Legyen ez afônézet paranccsal is megváltoztathatja.

Példa: Háló definiálása

Állítsuk be a hálót a megfelelô értékre egy szabályos oszlop- ésgerendaháló-szerkezetû ipari csarnok tervezéséhez, amelynekoszlopmérete 60x45 cm, oszloptávolsága 6x9 m.

1) Írja be a következô értékeket a Fônézet és segédhálópárbeszédablakba:

2) Az újonnan megadott, a tervezési méretekhez illeszkedôháló megjelenik az alábbi hálóminta-ablakban. Kattintson azablakra, hogy a legutolsó módosítást érvényesítse.

3) A Fônézeten látható alaprajzi terület nagyságát asarokpontok koordinátái határozzák meg. Írja be az elôzôábra adatait a hálóminta-ablak négy sarkánál találhatószövegmezôbe. Ezzel meghatározza a Fônézet méretét.

357



Hálóra illesztésAz Illessz a hálóra parancs kapcsolóként mûködik az utoljárahasznált hálótípus (Szerkesztési vagy Segédháló) bekapcsolása éskikapcsolása között. Ha a parancs ki van jelölve, a hálóra illesztésaktív, ha nincs kijelölve, akkor nincs hálóra illesztés.

Az Illessz a hálóra parancs kiválasztása egyenértékû aKoordináták ablak valamely Illesztés ikonjának kijelölésével. Ha ahálóra illesztés aktív, a kurzor csak a Szerkesztô és Segédhálókulcspontjai között mozoghat. A kurzor aktuális helyzetét egyhálópontról hálópontra ugró kis pont jelzi.

Lásd még...A Szerkesztô és Segédháló szerepét a 2. fejezet tárgyalja. Ahálórendszer felállításához további információt a Fônézet éssegédháló parancs leírása szolgáltat.

A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztése/felélesztéseKét billentyûrövidítés áll rendelkezésre a hálóra illesztési funkciógyors ki- és bekapcsolásához:

- A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztéséhez nyomja meg azESC billentyût, ha az Illeszd a hálóra aktív.

- Az ESC billentyûvel idôszakosan aktiválhatja a hálóraillesztést, amikor az egyébként nincs bekapcsolva.

Mutasd a szerkesztôhálótHa a parancs aktív, a képernyôn látható a háló, ha nincskijelölve, akkor láthatatlan. A hálószerkesztôt a Fônézet éssegédháló paranccsal állíthatjuk be.

A parancs választástól függetlenül nem látható a háló, ha az túlsûrû lenne a képernyôn (ha két szomszédos hálóvonal közelebblenne egymáshoz, mint 3 képpont). A háló láthatóvá tételéhezilyenkor nagyobb hálóvonaltávolságot vagy nagyobb nagyítástkell választani. Ez a beállítás a Fônézet és segédhálópárbeszédablakra is vonatkozik.

Tiszta metszôdésekA Tiszta metszôdések parancs kapcsolóként mûködik. Amikor aparancsot kiválasztja, a funkció aktiválódik, ha a kijelöléstmegszünteti, a funkció a továbbiakban nem mûködik.

358



Tiszta metszôdések bekapcsolvaAmikor a kapcsoló be van kapcsolva, akkor az alaprajzi kép aképernyôn is olyan, mint a kinyomtatott vagy kirajzoltdokumentum. A fal metszés-vonalak szabályosan jelennek meg, areferenciavonalak nem láthatók.

A kurzor érzékeny a falmetszôdések belsô és külsô pontjaira,mint pl. egy szoba sarkaira. Ez megkönnyíti és pontosabbá teszi aterületszámításokat és a falak méretezését.

Ha a falak ábrázolása hibás (pedig a referenciavonalaikmegfelelôen csatlakoznak):

1) Kapcsolja ki, majd újra vissza a Tiszta metszôdéseket.

2) Válassza az Árázolás/Építsd újra parancsot:

A fal metszôdéseket a program újraszámolja és újraépíti.

Tiszta metszôdések kikapcsolvaAmikor a Tiszta metszôdések parancs ki van kapcsolva, aképernyôn a szerkesztô ábrázolási módot látjuk.

359



A falak és tetôk referenciavonalai elkülönültebben láthatók. Afalak egyszerûsített, tömbös képpel jelennek meg, elhagyva abonyolult metszôdések kiszerkesztését az áttekinthetôség és agyors újrarajzolás érdekében.

A parancs kikapcsolása olyankor célszerû, amikor egycsomópontban több elem metszôdik. Ilyenkor areferenciavonalak láthatósága segít az elemek szerkesztésénél.

SzintekA Szintek menüpont választásakor almenüt kapunk, ahol azalábbi funkciók találhatók:

- Az épület függôleges struktúrájának meghatározásaszintenként.

- A szintek közötti mozgás, a mindenkori aktív szint kijelölése.

- Elemek mozgatása szintek között egy speciális kivágás/másolás és betoldás lehetôség segítségével.

Az összes Szint funkciót a Szintek almenü vezérli. A Szintek és aSzintek beállításai párbeszédablakban megadott magasságértékeikaz almenü alján találhatók. A listán az aktuális Szintet pipa jelöli,s ennek neve megjelenik az alaprajzi ablak címsorában.

Megjegyzés: A Szintek az Áttekintô navigációs úszópalettában is fel vannak sorolva, és itt is hozzáférhetôk. Apaletta leírását lásd a 2. fejezetben.

Szintek beállításai...A Szintek beállításai... parancsot választva megjelenik a Szintekpárbeszédablak, melynek segítségével meghatározhatja az épületfüggôleges struktúráját. A párbeszédablakban található összesbeállítási lehetôséget az alábbiakban ismertetjük:

360



Szintek hozzáadása és törléseA párbeszédablak felsô részében a terv szintjeinek gördítômezôjetalálható. Új terv esetén csak egy szint van. Új szintet adhat alistához az Új e fölé ill. az Új ez alá gombokkal, ill. törölhet egyszintet a Töröld gombbal.

Az új szint a listában a megfelelô helyen kiemelten jelenik meg. Aszintek automatikusan újraszámozódnak. A szintek számánakgyakorlatilag nincs korlátja.

Szintek számozásaA használt ArchiCAD-változattól függôen a földszint sorszáma 1(amerikai változat) vagy 0 (nemzetközi változat).

Szint kijelöléseA szint kijelöléséhez ki kell azt választani a listából. Amikorbezárja a Szintek párbeszédablakot, az alaprajzon megjelenik akijelölt szint.

Szint beállításaA kijelölt szint jellemzôi beállíthatók a szerkesztômezôkkel. Azautomatikusan generált sorszám mellett a szintnek nevet lehetadni, meg lehet adni a padlószintet és a szintmagasságot.

Megjegyzés: A padlószint a terv nulla szintjétôl mértfüggôleges távolság, a szintmagasság a következô fölötte lévôszintig mért függôleges távolság.

361



A szintmagasság és a padlószint értékének módosítása eltérôhatású:

- A szintmagasság módosítása érinti az összes felette lévô szintpadlószintjét (pozitív szintsorszám esetén), ill. az összes alattalévô szint padlószintjét (negatív szintsorszám esetén). Tehátaz egész épületet nyújtjuk vagy zsugorítjuk, ha egyszintmagasságot változtatunk. Az összes többi szintszintmagassága változatlan marad.

- Ha a szint padlószintjét változtatjuk, ettôl megváltozik afelette és alatta lévô szintmagasság. Ilyenkor ennek azegyetlen szintnek a helyét változtatjuk, de az épület egészenem változik. Az összes többi szint a helyén marad.

Elemek mozgatása szintek közöttAmikor az alaprajzon dolgozik, az elemek egyik szintrôl amásikra való kivágás/másolásához és betoldásához a Szerk menümegfelelô parancsai használhatók. Az elem kijelölése után aVágd ki ill. a Másold paranccsal kivágjuk/kimásoljuk az elemet,majd a cél-szint kijelölése után erre a Toldd be paranccsalbetoldjuk azt vagy annak egy vagy több másolatát.

Az összes elem egyetlen lépésben való mozgatásáhozhasználhatja a Szintek párbeszédablakban található Vágd ki,Másold ki, ill. Toldd be gombokat is.

A betoldandó, elhelyezendô elemek és tételek kijelöléséhez aEzeket az elemtípusokat ikonsort lehet használni. Jelölje kiazoknak az elemeknek és tételeknek a jelölônégyzetét, melyeketmozgatni, ill. másolni szeretne.

Megjegyzés: Az elemek jelölônégyzetei csak akkorhatásosak, ha megnyomta a Toldd be gombot. A Másold ki ,Vágd ki és Töröld a tartalmát gombok mindig a szint összeselemére vonatkoznak.

A Másold ki ill. a Vágd ki parancs a kijelölt szintrôl az összeselemtípust kimásolja ill. kivágja.

362



A Vágd ki az eredeti szintrôl eltávolítja az elemeket, míg aMásold ki érintetlenül hagyja az eredeti szintet és az elemekmásolatát viszi át az új szintre.

Jelölje ki a szintet, ahová be kívánja toldani a kimásolt vagykivágott elemeket. Ezután kattintson a Toldd be gombra apárbeszédablakban. Minden olyan elemtípus, melyet az Ezeketaz elemtípusokat ikonokkal kiválasztott, betoldódik az újszintre.

Ha egy szinten, ahová be kíván toldani, elôször törölni szeretné akorábban ott lévô elemeket, jelölje ki a szintet, és kattintson aTöröld a tartalmát gombra. Ezzel minden elemet törölt, mostmár betoldhatja az újakat.

Megjegyzés: Ezek a mûveletek akkor hajtódnak végre,amikor az OK/Jó gombra kattint, és kilép apárbeszédablakból.

MûveletekAz összes szintszerkesztési mûvelet egy eseménylistában jelenikmeg. Amikor az OK/Jó-ra kattint, egy végsô figyelmeztetôüzenetet kap, hogy biztosan folytatni akarja-e a munkát.

Egy szintet fel/Egy szintet leAz Egy szintet fel parancs az aktuálisan kijelölt szintrôl átváltegy szinttel feljebbi szintre, az Egy szintet le parancs egy szinttellejjebbre. Ha a Biztonsági mentés be van kapcsolva, akkor ez aparancs kivált egy automatikus mentési folyamatot.

Ha olyan szintre kísérel meg lépni, amelyik nem létezik,figyelmeztetô ablak jelenik meg, mely megkérdezi, hogy azérintett szintet létre kívánja-e hozni.

363



Menj...Ezzel a paranccsal kinyit egy párbeszédablakot, melyneksegítségével közvetlenül ugorhat egy létezô szintre, és egybentájékoztatást kap a létezô szintek számáról. Ha nem létezôsorszámot ad meg célszintnek, akkor ezt a program figyelmenkívül hagyja, és az OK/Jó gombra való kattintás után a korábbiszinten marad.

Megjegyzés: A Szintek közti mozgás további kényelmesmódját nyújtja az Áttekintô paletta.

A szintek felsorolásaA Szintek almenü alsó felében látható felsorolva minden olyanszint neve, melyet a Szintek párbeszédablakban létrehoztunk. Aszintek ebbôl a listából kiválasztva is kijelölhetôk.

Megjegyzés: Minden Szint a nevével (vagy sorszámával, hanevet nem definiált számára) és magasságával együtt jelenikmeg.

Fóliák Az ArchiCAD fóliái lehetôvé teszik a rajzelemek csoportosításátszelektív megjelenítéshez vagy az anyaglista elkészítéséhez.

Ha a Lehetôség menüben kiválasztja a Fóliák hierarchikus menüegységet, ebben talál egy almenüt, amely a Fólia parancsokattartalmazza. Az aktuális Fólia parancsot pipa jelöli.

Mindegyik fólia parancsot külön tárgyaljuk a továbbiakban.

Fólia beállításA Fólia beállítás... paranccsal a Fóliák párbeszédablakot nyitjukki, melyben a fóliaadatokat lehet a terv számára megadni.

364



A tervben éppen élô fóliákat a párbeszédablak bal oldalántalálható gördítômezô mutatja. Valamelyik fólia kiválasztásáhozkattintson rá annak nevére. A kijelölt fólia neve kiemeltté válik.

A kijelölt fólián az alábbi mûveleteket lehet végrehajtani (azArchiCAD fólia kivételével).

ÚjAz Új gombra kattintva párbeszédablak nyílik, melybenmegadhatja az új fólia nevét. Az OK/Jó gombra kattintvalétrehozza a fóliát.

TöröldAhhoz, hogy egy fóliát a listáról kitöröljön, kattintson a Töröldgombra. A kijelölt, törlésre kerülô fóliához rendelt összes elemkitörlôdik. A Töröld gomb hatása minden kijelölt fóliáravonatkozik.

Megjegyzés: Ez a mûvelet nem visszavonható a Nem kellparanccsal, sôt, törli a Nem kell/Mégis kell lépéslistát. A nemkívánt véletlen törlések elkerülésére a program a törlésvégrehajtása elôtt figyelmeztetô üzenetet küld.

Más név...Ahhoz, hogy a fólialista egy tételének más nevet adjon, kattintsona Más név... gombra. Bármely név után pontot tehetünk és egykiterjesztést írhatunk hozzá. A kiterjesztéssel a fóliákatcsoportosítani lehet.

365



Mutasd és rejtsd elAhhoz, hogy egy fólia tartalmát láthatóvá tegyük a munkalapon,kattintsunk a Mutasd gombra. Ez a mûvelet az összes kijelöltfóliára vonatkozik a listában.

Rövidítésként a szem ikonra kattinthat, amely a listán kijelölt fóliamutatott/rejtett állapotát ábrázolja. Az ArchiCAD ekkor vagymegmutatja vagy elrejti az összes kijelölt fóliát.

Kattintson a Rejtsd el gombra, hogy a kijelölt fóliák tartalmaláthatatlanná váljon.

Zárold és Old felAhhoz, hogy a kijelölt fóliákat zárolja vagy feloldja a zárolásokat,kattintson a Zárold ill. a Oldd fel gombokra. Ennek hatására afólia neve elôtt lévô kis lakat ikon bezáródik ill. kinyílik. Ezek afunkciók is az összes kijelölt fóliára vonatkoznak.

Amikor a lakat nyitott, a fólia aktív. A tartalma szerkeszthetô ésaz Eszköz párbeszédablakokkal elemeket lehet ezekhez rendelni.

Rövidítésként rákattinthat egy kijelölt fólia lakat-ikonjára. AzArchiCAD kinyitja vagy zárolja az összes kijelölt fóliát.

Amikor a lakat zárva van, a fólia tartalma látható a képernyôn ésa kurzor érzékeny az azon lévô elemek kulcspontjaira, de azelemek nem szerkeszthetôk, törölhetôk, vagy módosíthatók, ésnem rendelhetôk új elemek a fóliához az Eszközpárbeszédablakokban.

Listázási lehetôségekEzek a lehetôségek megkönnyítik a hosszú fólialistákban valómozgást, tájékozódást.

- Kattintson erre a gombra, hogy a listát névsorba rendezze.

- Kattintson erre a gombra, hogy a listát a kiterjesztés alapjánrendezze. A kiterjesztések betûsorrendben fogják követniegymást.

- Írja be a keresett kiterjesztés nevet az Ezt a kiterjesztéstfelirat melletti mezôbe. Kattintson a gombra, hogy az ilyenkiterjesztésû fóliák legyenek felsorolva.

Válaszd mindA Válaszd mind gombra kattintva az összes létezô fóliát kijelöli.Ha a fólia zárolt, akkor a zárt lakat ikonja látható bal oldalt a névmellett.

366



- Ahhoz, hogy egy fóliatartományt kijelöljön, lenyomott SHIFTbillentyû mellett kattintson a sorokra vagy húzza végig rajtuka kurzort.

- Egy nem folytonos fóliatartomány kijelöléséhez a ALMA/CTRL billentyû nyomva tartása mellett kattintson a sorokravagy húzza rajtuk végig a kurzort.

Tipp: Ha meg akarja szüntetni az összes aktuális kijelölést,akkor kattintson a fólialista melletti fekete területre, 2-3képpontra a fólialista gördítôsávjától jobbra, a két lista közöttiterületen.

FóliacsoportokÉrtelmezhet fóliacsoportokat, létrehozhatja és tárolhatja ezeket aFólia beállítás párbeszédablak jobb felén találhatóvezérlôelemekkel. Az egyszerû kezelés érdekében az összeslétrehozott fóliacsoport neve megjelenik a jobb oldali listában.

Mindegyik fóliacsoport „pillanatfelvétel” a terv fóliáinak aktuálisállapotáról, és elôhívható a nevének a listán való kijelölésével.

Megjegyzés: Ha új fóliát hoz létre, az nem fog szerepelniegyetlen meglévô csoportban sem.

Például egy fóliacsoport kiválasztása nem lesz hatással sem aláthatóságukra, sem a zároltságukra. Alapbeállításban a fólialátható lesz és nem lesz zárolva, függetlenül attól, hogy azalmenüben melyik fóliacsoportot választja.

Tanácsos, hogy új fóliák létrehozása esetén sorban kiválasszuk afóliacsoportokat, beállítsuk igény szerint az új fóliák láthatóságátés zárolását, és kattintsunk a Módosítsd gombra mindenmódosított fóliacsoport után.

Új fóliacsoport definiálása:

1) A Fóliák párbeszédablak bal oldalán lévô fólialistában állítsabe a fóliák láthatóságát és zároltságát.

367



2) Írja be az új fóliacsoport nevét a fóliacsoportnév mezôbe, éskattintson az Add-ra.

Már létezô fóliacsoport módosítása:

1) Jelölje ki a csoport nevét a fóliacsoport listában.

2) Ha szükséges, jelölje ki a fóliacsoport nevénekszövegmezôjét és írja be az új nevet.

3) Módosítsa a kijelölt fóliák körét a bal oldali fólialistában, éskattintson a Módosítsd gombra.

Tipp: Ahhoz, hogy egy meglévô alapján hozzon létre újfóliacsoportot:

1) Jelölje ki a fóliacsoport nevét a fóliacsoport listán.

2) Módosítsa a kijelölt fóliák körét a fólialistában.

3) Írjon be új nevet a fóliacsoport név szövegmezôbe, éskattintson az Add gombra.

ArchiCAD fóliaA Fólia lista elsô elemét, az ArchiCAD fóliát nem lehet törölni,elrejteni vagy zárolni. Ez a fólia gyûjti össze mindazon elemeket,melyek elvesztették fólia meghatározásaikat.

Mutasd az összes fóliátA Mutasd az összes fóliát parancs az összes fólián az összeselemet egyszerre láthatóvá teszi.

Fóliacsoport nevekA Fóliák almenüben a fóliacsoport neveinek listája az összeslétrehozott fóliacsoport nevét sorolja fel (lásd a Fóliacsoportokpontot feljebb). Ezek a menüpontok az adott fóliacsoportokgyors ki-be kapcsolását teszik lehetôvé.

Az aktuális aktív fóliacsoportot a listában a neve mellettmegjelenô pipa jelzi.

Tollak és színek...Az ArchiCAD toll- és színbeállításai ellenôrizhetôk ésmegváltoztathatók ezzel a paranccsal. Az ArchiCAD-ben a tollakszimulált rajzeszközök, melyeknek színe és vonalvastagsága van.

368



- Minden ArchiCAD szerkezeti elemhez hozzárendelhet egyvagy több tollat, az elem típusától függôen. Az elemek színétés vonalvastagságát a kiválasztott tollak határozzák meg.

- Az elem kirajzolási színét és vonalvastagságát úgyváltoztathatja meg, ha másik tollat rendel az elemhez, vagyha a Tollak és színek párbeszédablakban megváltoztatja a tolltulajdonságait.

TollakA táblában 99 toll található. Ezek sorszáma megegyezik atáblában elfoglalt helyükkel. A legfelsô sorban az 1-10. sorszámútollak találhatók, a második sorban a 11-20. sorszámúak stb.

SzínekMinden tollhoz tartozik egy alapbeállítás szerinti szín, melyetmegváltoztathat a toll négyszögére való kettôs kattintással. Amegjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színtgrafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSB komponensek(árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGB színkomponensek(vörös-zöld-kék) megfelelô arányának megadásával.

Amikor az OK/Jó gombra kattint, az új szín megjelenik az adotttoll négyszögében.

A toll színének megváltoztatása után az érintett elemek színeazonnal az újra változik.

A Rajzgép tollaihoz rendelt színeket az határozza meg, hogy azadott tollszámhoz tartozó tolltartó helyre a valóságban milyenszínû toll kerül.

VonalvastagságAz ArchiCAD a Tollak és színek párbeszédablakban mind a 99tollhoz vonalvastagság beállítási lehetôséget kínál. Avonalvastagságot milliméterben vagy képpontban mérjük attólfüggôen, hogy milyen rajzolási egység van a Vonalvastagság

369



szerkesztômezô melletti kiugró menüben beállítva. Így avonalvastagságok széles skálájával kifogástalan kivitelû bemutatóalaprajzokat vagy akár csak jól áttekinthetô munkarajzokatkészíthetünk.

- A vonalvastagság megjelenik a képernyôn, ha a Lehetôség/Megjelenítés/Vonalvastagság/Tollvastagság beállítástválasztjuk. A Hajszálvékony választása esetén az összesvonal egy képpont széles lesz.

- A vonalvastagságok a nagyfelbontású lézernyomtatókon, ill. amegfelelô tollkészlettel ellátott rajzgépeken mérethelyesenjelennek meg.

- Külön rendelhetô szín és vonalvastagság a méretnyilakhoz,egyéb méretezési rajzelemekhez és a vektoros kitöltésivonalakhoz a megfelelô eszköz és jellemzôpárbeszédablakokban.

- Amikor az ArchiCAD tervet az Irat/Mentsd mint...paranccsal a PlotMaker számára exportálja, avonalvastagságokat is elmenti.

Megjegyzés: A 0.00 vonalvastagság mindig a legvékonyabbvonalat eredményezi (azaz egy képpont szélességû vonalat aképernyôn és hajszálvékony vonalat a lézernyomtatón).

Az ArchiCAD 99 toll meghatározást tartalmaz. Az ArchiCAD 99tollát különbözô összerendelésekkel tudjuk a konkrét kimenetieszköz által használt vonaltípusokhoz hozzárendelni. Azösszerendelés szabályait az alábbi táblázat mutatja:

370



Kiviteli eszköz Toll hozzárendelés

Nyomtató Nincs toll hozzárendelés, a tollszín és a tollvastagság megjelenik a nyomtatón, ha ez lehetséges.

Tollas rajzgép Az ArchiCAD tollakat nyolcasával rendeli a rajzgép táraihoz. Ez azt jelenti, hogy az 1,9,17,stb. tollszíneket rendeli a rajzgép elsô tárához, a 2, 10,18,stb. ArchiCAD tollszíneket, a második tárhoz. Az egyes tollszínek végleges vastagsága és színe a rajzgépben elhelyezett tollaktól függ.

Raszteres rajzgép Ugyanúgy mûködik, mint a tollas rajzgép, de a tollakat be kell állítani a rajzgép vezérlôpultján is.

PlotMaker A PlotMaker-formában elmentett rajzok megtartják az ArchiCAD-es hozzárendeléseket.

PlotMakerbôl tollas rajzgépre

Az ArchiCAD-es tollszíneket kézzel kell hozzárendelni az egyes tollakhoz, de használhatja az elôre definiált értékeket is. Az egyes tollszínek végleges vastagsága és színe a rajzgépben elhelyezett tollaktól függ.

PlotMakerbôl raszteres rajzgépre

Nincs toll hozzárendelés, a tollszín és a tollvastagság megjelenik a nyomtatón, ha ez lehetséges.

371



Vonaltípusok...Amikor a Vonaltípusok... parancsot választja, kinyílik aVonaltípusok párbeszédablak, melyben kijelölheti, módosíthatjavagy törölheti a vonaltípusokat (folytonos, pontozott, szaggatottstb.). Létrehozhat saját vonaltípusokat is.

Saját vonaltípusok létrehozásaÚj vonaltípust hozhat létre, ha az Új gombra kattint. Az alábbipárbeszédablakban választhat, hogy szaggatott vagy egyedivonalakat hoz létre. A kijelölt vonaltípust meg is duplázhatja, és amásolatot módosíthatja.

Szaggatott vonalakMiután módosította a létrehozni kívánt új vonal nevét, gyôzôdjönmeg arról, hogy vonaltípusnak a szaggatottat választotta, majdkattintson az OK/Jó gombra. Ezután megjelenik egy két részbôlálló párbeszédablak. Az ablak alsó részén, közvetlenül akiválasztott típus szerkesztése alatt, grafikusan szerkesztheti alétrehozni kívánt vonal elsô összetevôjét. A fekete és fehérzászlók a szaggatott vonal szakaszait jelölik. A numerikus bevitelimezôk alatti kis piramis alakú jellel új szakaszokat lehet avonalhoz hozzáadni vagy törölni.

372



A fekete zászlók a vonalban egy-egy szakasz végét jelölik,aminek a hosszát a zászlók megfogásával és vízszintes irányúáthelyezésével lehet módosítani. A szakaszok hosszát a Jel:szerkesztô mezôkben is módosítani lehet. A kis fehér zászlók aszakaszok közötti szünetek végét jelölik, és módosításuk ishasonlóan történik. A számmezôkben szereplô értékekmértékegységét a Lehetôség/Beállítások/Rajzi egységek... részmutatja. Ha például a rajzi egységek méterben vannak megadva,a mezôkben milliméteres skála szerepel. Ugyanígy, ha rajziegységként a láb és hüvelyk mértékegységrendszert választja, amezôben az értékek hüvelykben jelennek meg.

Egyedi vonalakHa speciális vonaltípust szeretne létrehozni, akkor vonalakkal,ívekkel és Pontokkal az alaprajzon elôször rajzolja meg, hogymilyen komponensbôl álljon az új vonal. A vonalas vázlatrajzolása után a nyíl eszközzel válassza ki minden elemét, ésválassza a Szerk/Másold parancsot. Ezután válassza aLehetôség/Vonaltípusok... parancsot, és kattintson az Újgombra. A párbeszédablakban válassza az Egyedit vonaltípusnak,és adja meg az új vonal nevét.

Az alábbi párbeszédablak jelenik meg:

Kattintson a grafikus szerkesztési rész alatti „Toldd be avonalrészt” feliratú alsó gombra. Az elôzôleg létrehozottvonalrész megjelenik a grafikus szerkesztô ablakban. Mind avonalrész hosszát, mind a szünetet módosíthatja az ablakban lévô

373



kis zászlók megfogásával és áthelyezésével, vagy az alsónumerikus értékek megváltoztatásával. A vonalrész egészkéntnyújtható ill. zsugorítható A méretbeli változtatásokat aszámmezôben lévô értékek is azonnal mutatják.

Megjegyzés: Csak íveket, vonalakat és pontokat lehet ajelképes vonalak meghatározásához használni. Ha azalaprajzból másolt összetevôk között görbék, kitöltések,szövegek és más elemek is találhatók, ezek nem kerülnek áta Vonaltípusok párbeszédablakba.

Ebben a párbeszédablakban a szokásos másolási és betoldásimûveletek nem alkalmazhatók.

Egyedi vonalak módosításaHa egy jelképes vonalat módosítani akar, miután a vonalrészekaz alaprajzból ki lettek törölve, elôször a Vonaltípusok...párbeszédablakban ki kell választania a szerkeszteni kívántvonalat, majd ezután a Másold a vonalrészt gombra kellkattintania. A vonalrészeket az alaprajzba betoldva újra lehetszerkeszteni. Lásd a fenti leírást, hogy ezt az újonnan módosítottelemcsoportot hogyan lehet újra vonaltípussá alakítani.

Vonaltípusok törléseHa az elérhetô vonaltípusok közül egyet törölni szeretne, jelöljeki annak nevét a Vonaltípusok párbeszédablakban, majdkattintson a Töröld gombra.

Megjegyzés: A törölt típushoz tartozó vonalak a Nincshozzárendelés nevet kapják és folytonos vonalként jelennekmeg.

Vonalak léptékfüggôségeA vonalaknak a képernyôn, a nyomtatón vagy a rajzgépes rajzonvaló megjelenése az alábbi beállítástól is függ:

- Ha ezt a lehetôséget választja, akkor a vonalvastagságok amegadott léptéknek megfelelôen kerülnek a munkalapra, ésa többi szerkezeti elemhez hasonlóan értelmezôdnek. Hamegváltoztatja a munkalap léptékét, akkor avonalvastagságok is arányosan nônek vagy csökkennek.

- Ha ezt a lehetôséget választja, akkor a vonalvastagságokugyanolyan méretûek mint a párbeszédablakban, a valóságosléptéktôl függetlenül.

Az összes olyan párbeszédablakban, ahol vonaltípusok vannakfelsorolva (pl. Vonaltípusok, Vonal beállítás, Távoli elemek

374



körvonala stb.), a vonaltípusok aszerint a lépték szerint jelennekmeg, melynek alapján eredetileg definiálták ôket.

Megjegyzés: Ne szerkesszünk léptékfüggô vonaltípust eltérôterv- és vonaltípuslépték mellett, mert ilyenkor a vonal képetorzul a szerkesztômezôben.

Kitöltéstípusok...A kitöltések geometriai minták, melyeket falakhoz, oszlopokhoz,födémekhez tetôsíkokhoz és kitöltött sokszögekhez használhat.Minden kitöltésnek két megjelenési formája van: bitképes ésvektoros. A tervben egyidejûleg az összes kitöltés bitképes vagyvektoros lehet. Ezt a Lehetôség/Megjelenítés paranccsal lehetbeállítani.

A Kitöltéstípusok parancs hatására párbeszédablak jelenik meg,melynek segítségével szerkesztheti a bitképes mintákat és avektoros kitöltés a Fal és a Kitöltés eszközök számára. Mind a kétkitöltéstípus megjeleníthetô a képernyôn és kinyomtatható, derajzgéppel kirajzolni csak a vektoros kitöltést lehet.

Ha az aktuális kitöltéstípus gombjára kattint, akkor apárbeszédablak jobb szélén megjelenik egy lista, amely az összesrendelkezésre álló kitöltéstípus grafikus ábrázolását megjelenteti.

375



Egyedi kitöltések létrehozásaEgyedi kitöltésminta létrehozásához kattintson az Új gombra. Amegjelenô párbeszédablakban vagy létrehoz egy egyedi kitöltést,vagy megkettôzi az aktuális kitöltéstípust, és aztán a másolatotmódosítja igényeinek megfelelôen.

Ahhoz, hogy a felesleges kitöltéstípusokat eltávolítsa, jelölje ki atörlendôt, és kattintson a Töröld gombra.

Ha egy meglévô minta nevét szeretné megváltoztatni, kattintsonaz Új név gombra és írja be az új nevet.

Az alapbeállítás szerinti mintára az Irat/Teljesen új parancssegítségével térhet vissza.

Bitképes kitöltésekA kisebbik minta-ablak lehetôvé teszi a bitképes mintákképpontonkénti szerinti megjelenítését és szerkesztését. Egylétrehozott új minta továbbra is a kijelölt névhez és vektoroskitöltéshez kapcsolódik. A bitképes mintákat sokkal gyorsabbanlehet megjeleníteni, mint a vektorosakat. Nyomtathatók, deléptéküket nem lehet változtatni, nem nagyíthatók és nemforgathatók.

Ahhoz, hogy bitképes mintákat szerkesszen, jelölje ki a mintát alistán, majd kattintson a nyíllal a bitkép-ablakban a megfelelôképpontra, hogy azt be- vagy kikapcsolja. A módosított mintamegjelenik a minta-listában.

Vektoros kitöltésekA vektoros minták a bitképes kitöltésmintákkal ellentétbenegyéni vonalszakaszokból épülnek fel. Az ArchiCAD lassabbanjeleníti meg ôket, viszont kirajzolhatók, léptékük módosítható,forgathatók és nagyíthatók.

A párbeszédablak bal oldalán található nagyobb minta-ablak akijelölt kitöltés vektoros képét mutatja abban a formában, ahogyaz alaprajzon meg fog jelenni az aktuális nagyítási beállításmellett.

376



Mindkét irányban nyújthatja vagy zsugoríthatja, vagy akárforgathatja is a vektoros kitöltést, ha a párbeszédablak jobbjántalálható három szerkesztési négyszögbe beírja a megfelelôértékeket. Ezenkívül kijelölheti a példa ablak kívánt nagyításiszintjét a nagyítási gombok szabvány skálája segítségével, vagy aszámmezôbe beírt nem-szabványos skálával.

Megjegyzés: A vektoros minták belsô geometriája nemszerkeszthetô az ArchiCAD-ben.

Vektoros kitöltési minták léptékeA vektoros minták megjeleníthetôk a terv léptékében aLéptékfüggô választással vagy abszolút rajzméretben aLéptékfüggetlen beállítással.

- Léptékfüggô beállítás mellett a kitöltés a mindenkoritervléptéknek megfelelô méretarányú lesz.

- Léptékfüggetlen beállításban állandó méretû lesz a kitöltés.

Megjegyzés: Az itt beállított léptékfüggôség csak az éppenkijelölt aktív kitöltési mintára vonatkozik, az nem általánosérvényû beállítás.

Válasszunk például Léptékfüggetlen-t az egyszerû átlósvonalkázásra, melyet a téglafalak jelölésére használunk. Avonalak távolsága változatlan marad, függetlenül a léptéktôl.

Használjunk viszont Léptékfüggô beállítást pl. egy 30x30 cm-esnégyzethálós padlóburkolat mintához. Ez a vektoros mintaminden lépték mellett helyesen fogja mutatni a burkolólapokszámát. Amennyiben a Kitöltés eszköz Kösd a fôvonalhozbeállítását is alkalmazzuk, egészen pontosan tudjuk a burkolatotmodellezni.

Ahhoz, hogy egy kitöltési minta vektoros képét megváltoztassa:

377



1) Jelölje ki a módosítani kívánt kitöltést a listában.

2) Kattintson a Töröld gombra.

3) Jelöljön ki egy másik kitöltést, melynek vektoros mintájamegfelelô.

4) Kattintson az Új gombra. Ennek eredményeképp a kijelöltminta átveszi a kitörölt minta helyét. Minden olyan elem,amely eddig a kitörölt mintát használta, most az új mintávaljelenik meg.

5) Állítsa be a léptéket, az elhelyezkedést és a vonaltávolságotigény szerint.

6) Ha kész, kattintson az OK/Jó gombra.

Egyedi kitöltésekEgyedi kitöltések készítésénél elôször rajzolja az Alaprajzra asablont, vonalak, ívek és pontok felhasználásával. Miutánmegrajzolta a kitöltéstípus sablonját, a Nyíl eszköz segítségéveljelölje ki ennek összes összetevôjét és a Szerk menübôl válasszaa Másold parancsot. A Lehetôség menübôl válassza aKitöltéstípusok parancsot, és kattintson az Új gombra.Kitöltéstípusnak válassza az Egyedi kitöltést a párbeszédablakbanés módosítsa a nevet kívánság szerint.

Ekkor megjelenik egy újabb párbeszédablak:

A minta-ablak fölött nyomja meg a Toldd be gombot. Az elôzôleglemásolt kitöltés összetevô megjelenik a minta ablakban. Aszámszerû értékek módosításával változtathatja a vízszintes ésfüggôleges vektorokat, a léptéket és a motívum méretet, valaminta forgatási szöget.

378



Megjegyzés: Egyedi kitöltések definiálása során csak ívek,vonalak és pontok használhatók. Ha az alaprajzról átmásoltösszetevôk között görbék, kitöltések, szövegek vagy egyébelemek is találhatók, ezek nem toldódnak be a vonaltípusokpárbeszédablakba.

Ebben a párbeszédablakban a szokásos Másold/Told bemûveletek nem mûködnek.

Az egyedi kitöltések módosításaHa azután kíván módosítani egy egyedi kitöltést, hogy annakeredeti összetevôit már kitörölte az Alaprajzról, akkor elôször kikell választania a módosítandó jelképet a Kitöltéstípusokpárbeszédablakból, és aztán meg kell nyomnia a Másoldgombot. Ha betoldja az egyedi kitöltést az Alaprajzra, akkor azújra szerkeszthetôvé válik. Lásd a fentieket arra vonatkozólag,hogy hogyan lehet ezt az újonnan módosított elemcsoportotegyedi kitöltéssé alakítani.

Kitöltések szerepe más eszközöknélKattintson azon elemek kijelölô négyzetére, amelyeknél szeretné,ha a kitöltésminta rendelkezésre állna.

- Felsô kijelölô négyzet: 2D-s kitöltések.

- Alsó kijelölô négyzet: szerkezeti elemek.

Megjegyzés: A 3D-s vektoros kitöltéseknél (ld. az Anyagokrészt) csak vektoriális kitöltés alkalmazható.

A kitöltések megjelenítéseA Megjelenítés/Szerkezeti kitöltéseknél és poligon kitöltésekmélválasztott beállítás dönti el, hogy bittérképes minták vagyvektoros kitöltések jelennek-e meg.

A kinyomtatott kép is a Megjelenítés... menü beállításaitól fogfüggeni, míg a rajzgépes rajz és a PlotMaker számára kivitt rajzmindig vektoros kitöltéseket tartalmaz.

Lásd még...A Lehetôség/Megjelenítés parancsot az 5. fejezetben.

379



Kitöltések viselkedéseAz alábbi táblázat ismerteti a kitöltések viselkedését a képernyôn,a nyomtatón, a raszteres és a tollas rajzgépeken ArchiCAD-ben ésa PlotMaker-ben is.

Megjelenítési lehetôségek: VEKTOROS KITÖLTÉS

Sorköz nélkül Sûrû sorköz Érvényes sorköz

(0.1 mm) (>0.1 mm)

Képernyô, nyomtató Nem Folytonos kitöltés Vektoros

Raszteres rajzgép Nem Folytonos kitöltés Vektoros

Tollas rajzgép Nem Folytonos kitöltés Vektoros

Megjelenítési lehetôségek: BITTÉRKÉPES

100 % 75, 50, 25 & 0 %* Egyéb minták

Képernyô, nyomtató Folytonos Szürke 72 dpi-s a kitöltés minta** bittérképes

Raszteres rajzgép Folytonos Szürke ahogy vektor kitöltés minta módban

Tollas rajzgép ahogy vektor módban

* Szabványos bittérképes minták, az ArchiCAD és PlotMaker elôrebeállított palettájához tartoznak.

** Nem Apple nyomtatókon, nem Apple nyomtató-meghajtó(driver) használata esetén a felbontás 72 dpi-re korlátozódhat(csak Macintosh).

Réteges szerkezetek...A falak és a födémek is lehetnek réteges szerkezetûek. Azoszlopok külön mag és burkolat kitöltést kapnak.

380



Réteges szerkezetek listájaA jobboldali gördülô listából választhat réteges szerkezetet. Haegy réteges szerkezet nevére kattint, összetevôinek neveimegjelennek a párbeszédablak bal oldalán található szerkesztômezôben.

A listát háromféle módon lehet szerkeszteni:

- Új réteges szerkezet hozzáadása a Duplázd gombbaltörténhet. A kiválasztott réteges szerkezet megduplázódik, ésa „másolat” felirat hozzáadódik a nevéhez.

- Meglévô szerkezet átnevezése a Más név... gombbal.

- A listaelem törlése a Töröld gombra való kattintással.

Rétegek meghatározásaA párbeszédablak baloldalán kattintson a kívánt réteg nevére,vagy a megfelelô grafikus részre. A lista alatti beállítókkalegyenként módosíthatja a rétegeket.

Módosíthatja a vastagságot, a kitöltési mintát, a kitöltés szögét atollszíneket minden szerkezeti réteg esetén.

381



Minden réteg körvonala, kitöltése és kitöltés háttere függetlentollszínû lehet.

Két réteg közötti vonal meghúzásakor az ArchiCAD ellenôrzikörvonalakat és a vastagabb körvonal tollszínt választja ki.Megegyezô tollvastagságok esetén az alsóbb réteg tollszínétválasztja a program.

Falak vektoros kitöltéseinek szöge választástól függôen követhetia fal szögét.

Szerkezeti (mag) rétegekMinden réteges szerkezet tartalmaz épületszerkezetileg fontos,teherbíró rétegeket, amik falak és oszlopok kapcsolódásánálfontos szerepet játszanak. Alapbeállítás szerint a szerkezeti rétega legvastagabb, de a megfelelô kijelölô négyzetek segítségével ezmegváltoztatható. Több réteget is lehet a mag részekéntmegjelölni, de a szerkezeti rétegeknek egymás mellett kellelhelyezkedniük.

Megjegyzés: Azok a kitöltési minták, melyeket aKitöltéstípusok párbeszédablakban a Fal eszköz számárakijelölt, a falrétegek számára is rendelkezésre állnak.

Fontos: Ha egy réteges szerkezetû trapezoid Falat rajzol,észre fogja venni, hogy csak a magrétegek vastagsága követia fal vastagságát a fal egész hosszában.

FelhasználhatóságRéteges szerkezetek a falak, födémek és tetôk számára állnakrendelkezésre. Kiválaszthatja azokat a szerkezeti elemeket,melyekkel a kijelölt réteges szerkezet típusokat használni kívánja.

Lásd még...A Fal, Födém, Tetô és Oszlop eszközöket a 4. fejezetben.

Anyagok...Az Anyagok... parancs választása után megjelenik az Anyagokpárbeszédablak, melyben az elemek anyagainak jellemzôit lehetmegadni.

A 3D-s rajzeszközök Beállítások párbeszédablakában lehet azArchiCAD elemekhez anyagot rendelni. A 3D-s ablak színezettképei csak az anyagok színét használja, de ha a tervet aLátvány/Fényképezd paranccsal fényképezi, akkor ez a mûveletaz anyagok minden tulajdonságát felhasználja. Az Anyagok

382



párbeszédablak tartalmazza az összes beállítási lehetôséget azArchiCAD anyagok felületi megjelenésével kapcsolatban.

A párbeszédablakban felül található kiugró menü mutatja atervben éppen használt anyagválasztékot.

Duplázd, Új név, TöröldAz anyaglistát az anyagnév kiugró menü alatti három gombballehet módosítani.

- Ahhoz, hogy új anyagot adjon az anyaglistához, kattintson aDuplázd... gombra, majd nevezze át a másolatot a megjelenôpárbeszédablakban.

- Kattintson a Új név gombra, ha a listában kiválasztottanyagnak más nevet akar adni, majd írja be az új nevet apárbeszédablakba.

- Az aktuális anyag törléséhez a listáról kattintson a Töröldgombra.

Megjegyzés: Ha új anyagot kell felvennie a listára, duplázzameg azt az anyagot, mely a legjobban hasonlít arra, amelyetlétrehoz. Ezután kevés szerkesztéssel létrehozhatja a kívántújat.

Az anyag jellemzôinek szerkesztéseAz anyag felületi jellemzôit szerkesztheti a szín és anyagtípusmegadásával az alább leírtak szerint. A szín és a típuskategóriamegadásával a tapasztalatlan tervezô is könnyen létrehozhatlátványos új anyagokat.

SzínAdja meg az anyag színét a Szín mezôre való kettôs kattintással.A megjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színtgrafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSB komponensek(árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGB színkomponensek(vörös-zöld-kék) megfelelô arányának megadásával.

383



AnyagtípusAz anyagtípus kiugró menü felületi változatokat kínál, melyekközül kiválaszthatja a megfelelôt.

Mindig mutasdAnnak kipróbálására, hogy az új anyag hogyan mutat, kattintsona Mindig mutasd kijelölô négyzetre. A parancs a baloldalimintamezôben az aktuálisan beállított napfényadatoknakmegfelelôen bemutatja az új anyag jellemzôket.

Ha furcsa képet kap, ellenôrizze, hogy a napfény színe fehér-e.

Megjegyzés: A Mindig mutasd funkció nem elérhetô, ha apróbamodell (Apply Data) file nem volt megfelelôentelepítve, vagy ha törölték az ArchiCAD mappából.

HaladóA Haladó... gombra kattintva az Anyag párbeszédablak kibôvül.Így a fényvisszaverôdés, a fényáteresztés és kibocsátásjellemzôinek beállítására is számos lehetôség nyílik. A szabványvagy egyedi anyagokkal kapcsolatos 3D-s kitöltés és textúralehetôségei közül is választhat.

Megjegyzés: A párbeszédablak addig látható a kibôvítettformában, amíg a Kezdô... gombra nem kattint.

Visszaverôdési jellemzôkA legtöbb fényvisszaverôdési jellemzô értéke az elméletihatárértékhez viszonyítva, százalékban van megadva. Azértékeket numerikusan és a csúszkával is beállíthatja.

384



A Környezetrôl beállítással azt a százalékértéket lehet megadni,amennyit az anyag a környezeti fénybôl visszatükröz. Ezmeghatározza, hogy az anyag milyen mértékben jelzi vissza amegvilágítás változását (szembeállítva az árnyékkal vagy egyéb,irányított fényekbôl adódó hatásokkal).

A Diffúzió beállítás az anyag felületi minôségét mutatja.Egyenetlen, durva felületek a beesô irányított fényt általános,nem irányított, diffúz módon verik vissza (közel 100 %-osbeállítás). A diffúz fényvisszaverés inkább mutatja az anyag sajátszínét, mint a fényét.

A Tükrözôdés beállítás az ellentéte a diffúziónak. Ez irányítottvisszaverôdés, mely a fény színét viseli inkább, mint az anyagét.Egy különösen sima és tömör kemény anyag erôs tükrözôdéstfog mutatni (közel 100 %-os beállítás), míg a könnyû, puhaanyagok szinte egyáltalán nem tükröznek (közel 0 %-osbeállítás).

A Tükrözôdés színe elméletileg a ráesô fény színével egyezikmeg, de a program lehetôvé teszi a külön beállítást. Kattintsonkettôt a minta-színre, hogy megnyissa a színszerkesztôpárbeszédablakot, melyben elvégezheti a szükséges beállításokat.

A Csillogás a görbült felületek azon tulajdonsága, hogypontszerû fényforrásból (pl. nap, villanófény, reflektor) származófényt többé-kevésbé fókuszáltan verik vissza. Minél jobbanfókuszált a visszaverôdés, annál csillogóbb a felület. Ha abeállítást 100-hoz közel választjuk, a fényes felületrészt kisterületre koncentráljuk, míg alacsony értékek nagyobb fényesterületeket adnak.

Az átlátszóság jellemzôiAz alábbi jellemzôkkel azt állíthatjuk be, hogyan hatol át a fényegy anyagon.

Az Átbocsátás azt a százalékos arányt mutatja, amilyenmértékben a fény az anyagon áthatol. Az üveg magas, azátlátszatlan anyagok alacsony átbocsátási értékkel rendelkeznek.

A Törésmutató azt jelzi, hogy milyen mértékben csökken azátbocsátott fény, ha az anyag felülete a merôleges beesésiiránytól elfordul. A megadható érték 0 és 100 között állítható be.

A fénykibocsátás jellemzôiAz alábbi jellemzôk az anyag fluoreszcenciáját mutatják.

Kattintson duplán a Szín mezôre a fénykibocsátás beállításához. Amegjelenô színszerkesztô párbeszédablakban a kívánt színt

385



grafikusan jelölheti ki, vagy numerikusan a HSB komponensek(árnyalat-telítettség-fényesség) vagy az RGB színkomponensek(vörös-zöld-kék) megfelelô arányának megadásával.

A Törésmutató azt jelzi, hogy milyen mértékben csökken akibocsátott fény, ha a nézôpont távolodik a tárgytól.

3D-s kitöltésAz anyagokhoz rendelhet kitöltést is, mely a 3D-s ablakbanjelenik meg, ha Színezett mód/Pontos vagy Takartvonalas mód/Pontos beállítást választ, és bekapcsolja a 3D-s vektoros kitöltést.A Kitöltés eszköznél megjelenô kitöltés minták közül választhat.

Megjegyzés: A 3D-s kitöltés nem érinti a fényképezést, ígyez nem jelenik meg a jobboldali minta-mezôben.

Lásd még...A látvány menü, 3D-s ablak beállítást alább a fejezetben.

TextúraMinden szabványos és egyedi anyaghoz rendelhet textúrát.

A választott textúra neve megjelenik a mezôn, és az Anyagokkiugró menü anyagnév mezôje mellett is látható lesz.

A textúra mintázatát a textúra neve feletti mezô mutatja, ésugyanezt mutatja a Bemutató terület is, ha az Apply Data filetelepítése megfelelôen történt.

- Ha a Töröld gombra kattint, megszûnik a textúra és azanyag közötti kapcsolat.

- Ha a Textúra módosítása... gombra kattint, megjelenik aTextúra beállítások párbeszédablak, ahol, ha még nemrendelt textúrát az adott anyaghoz, választhat az élôkönyvtári készletbôl, vagy kicserélheti az anyaghoz eddigrendelt textúrát.

A Textúra beállítás párbeszédablak a textúrák módosításáraszámos lehetôséget nyújt.

386



Az aktuális textúra file neve a párbeszédablak címsora alattolvasható. A képpontokban vett méret is itt látható.

A párbeszédablak baloldalán egy minta-mezô mutatja a textúrát.A minta-mezô alatti kiugró menüben kiválaszthatja, hogyhányszor ismétlôdjön ugyanez a textúra a minta-mezôben.

A textúra méretét, dôlésszögét, kezdôpontját és arányait apárbeszédablak középsô részén állíthatja be: Ezek a beállítások abaloldali mintamezôn nem, de az Anyagok párbeszédablakbemutató mezôjében megjelennek.

- Az elsô két szerkesztô mezô a textúra függôleges/vízszintesarányait szabja meg.

- A két mezô alatt látható az Ôrizd az eredeti arányt kijelölônégyzet. Itt beállíthatja, hogy az eredeti textúra fájl arányaiszerepeljenek, függetlenül attól, hogy a textúra milyenelemhez lesz rendelve.

- A következô mezôben meg lehet határozni, hogy a textúramilyen szögben borítsa az elemeket.

- A kapcsolókkal beállíthatja, hogy egy textúra sorozat milyenelforgató és tükrözô mûveletekkel jöjjön létre.

- A Véletlen kezdôpont kijelölô négyzet választásával a pont,ahonnan a textúra egy-egy elemen megjelenik,véletlenszerûen lesz kiválasztva. Ez a lehetôség akkorhasznos, ha a tervben lévô hasonló elemeknekkülönbözôképpen kell kinézniük.

A párbeszédablak jobboldalán az Alfa csatorna lehetôségeiláthatók.

32 bites színes képeknél az RGB színkomponensek (vörös-zöld-kék) mellett rendelkezésre áll az Alfa csatorna, ami egyes

387



rajzolóprogramokban (mint pl. az Adobe Photoshop) beállítható.Az ArchiCAD biztosítja az Alfa csatornán belüli információtöbbféle felhasználását, így pl. fényképezésnél ezzel lehetségesegyes elemek elrejtése.

Felület: Ha az alfa érték színe fehér, a textúra színe látszik, hafekete, az anyag eredeti színe lesz látható az adott felület adottképpontján. Ha az érték szürke, a két szín keveredik, és ennekeredménye lesz látható a fényképezésnél.

Környezetrôl: A Felületnél leírtak vonatkoznak ide; de a felületszíne helyett a környezet színe értendô.

Tükrözôdés: Azt mutatja, hogy a tükrözôdés-hatás milyenmértékben érvényesüljön. Ha az alfa érték fehér, a tükrözôdéshatása teljes az adott képponton. Ha az alfa érték fekete, atükrözôdés hatása egyáltalán nem érinti az adott képpontot. Itt isszerepelhetnek köztes értékek.

Diffúzió: A diffúz fény hatását jelöli a fentiekhez hasonlóan.

Domborzat: Az adott képponthoz tartozó tárgyfelület állását adjameg, lehetôvé kidomborodó hatás elérését a felületen. A fehérértékek kiemelkedéseket, a feketék pedig bemélyedéseketjelölnek.

Átlátszóság: Ha az érték fehér, a textúra színe látható; ha fekete,a textúra teljesen átlátszó az adott képpontnál. Itt isszerepelhetnek köztes értékek.

A párbeszédablak alján Keresd gombok láthatók. A gombokkalaz élô könyvtárakban lehet textúra file-okat keresni.

A textúrák számára elérhetô file-formátumok között találjuk aMacintosh-on a PICT, TIFF és GIF formátumot, Windows-onpedig a BMP, TIFF, GIF és JPEG formátumot. Windows-on csak aBMP és a TIFF file-ok tudnak alfa-csatorna információt kezelni.

Megjegyzés: A Könyvtári elemekkel ellentétben csak azAktív könyvtári készletbôl választhat. Ha a tervet Archív-kéntmenti el, valamennyi hozzárendelt textúrát is ezzel együttelmenti, ha kijelöli a Mentsd a kapcsolódó textúrákat iskijelölô négyzetet. Ha egy kapcsolt textúra hiányzik az Aktívkönyvtárból, annak neve megjelenik a Hiányzó könyvtárielemek listán.

Lásd még...Az Irat/Mentsd mint... parancs leírását.

388



Helyiség kategóriákA hasonló funkciókat ellátó helyiségeket különbözô kategóriákszerint lehet csoportosítani. Az ArchiCAD helyiség kategóriái aHelyiség eszköz használatát teszik még hatékonyabbá.

A helyiség kategóriák meghatározása az alábbiak szerint történik:

- A Kategória kód segíti a kategóriák gyors meghatározását.Egyes országokban ezt a számot a helyi szabványokhoz kelligazítani. Megjelenhet a helyiségpecséten is.

- A Kategória név leírja a kategória célját vagy alkalmazásiterületét. Vegye figyelembe, hogy az egyes helyiségeknekkülön nevük van, ami különbözik a kategória névtôl.

- A Kategória szín segít az alaprajz azonos kategóriájúhelyiségeinek megtalálásában.

- Helyiség pecsétet lehet minden helyiség kategóriáhozrendelni. Valamennyi kategória paramétereire alapbeállításszerinti értéket lehet meghatározni.

A Helyiség kategóriák parancs választásával megjelenik egypárbeszédablak, ahol létrehozhat, módosíthat vagy törölhethelyiség kategóriákat.

Helyiség kategória létrehozásaA párbeszédablak bal felsô részén az elôre beállított helyiségkategóriák láthatók. Ha új kategóriát akar létrehozni, kattintson

389



az Új gombra, majd töltse ki a Név és Kód mezôket. Ha duplán aSzín mezôre kattint, a meghatározott kategóriához bármilyenszínt hozzárendelhet.

Ha a helyiség pecsét bemutató mezô (baloldalt alul) nyíl ikonjairakattint, vagy ha a helyiség pecsét melletti kiugró menübôlkattintással egy új könyvtári elemet jelöl ki, az új kategóriánakhelyiség pecsétet választhat.

Helyiség kategóriák törléseEgy helyiség kategória törléséhez válassza ki a kategóriát akategória listából, majd kattintson a Töröld gombra.

Helyiség pecsétek paramétereinek alapértékeiHelyiség pecsétek alapbeállítás szerinti paramétereit az éppenhasznált kategóriához rendelt pecsét paraméter listájában lehetszabályozni.

A paraméterek közül néhány beállítása a Helyiség beállításpárbeszédablakban történik:

- helyiség név

- helyiség szám

- helyiség szint

- helyiség magasság

Az itt bevitt alapbeállítás szerinti értékek a helyiség kategóriákkiválasztásánál megjelennek a Helyiség beállításpárbeszédablakban.

A pecsét paraméterlistája a Helyiség beállítás mezônél sokkaltöbb elemet tartalmaz.

A paraméterek egy része a Helyiség könyvtári elem belsôváltozója. Ezek a változók az alaprajzi helyiség meghatározásakorveszik ki a megfelelô értékeket a tervbôl. A helyiség pecsétszerkezetétôl függôen ezek a változók is megjelenhetnek benne.A helyiség meghatározásakor az alapbeállítás szerinti értékeketautomatikusan felülírják a valós, mért értékek.

Az alapbeállítás szerinti paraméterlista belsô változói:

- mért terület

- helyiség kerület

- helyiség lyukainak kerülete

- a kerületek menti falak hossza

- a környezô falak felülete

390



- összes ajtó felülete

- összes ajtó szélessége

- összes ablak felülete

- összes ablak szélessége

- konvex sarkok száma

- konkáv sarkok száma

A Helyiség könyvtári elem felhasználó által meghatározottváltozói az alapbeállítás szerinti paraméterlista végén találhatók.Ezek a paraméterek a Helyiség beállítás párbeszédablakparaméterlistájában is megjelennek.

Lásd még...A 4. fejezetben a Helyiség eszközt és ebben a fejezetben késôbba Lista beállítás és a Helyiség lista parancsokat (Listák menü).

BeállításokAmikor kiválasztja a Beállítások hierarchikus menü egységet,megjelenik egy hét beállítás parancsot tartalmazó almenü,valamint a Menü billentyûkódok parancs, amely lehetôvé teszi,hogy testre szabja a menü rövidítéseket.

Ezen parancsok mindegyike egy-egy párbeszédablakbanfolytatódik, melyek azokat a mûködési lehetôségeket vezérlik,melyek az Ön mindennapos ArchiCAD használatát egyszerûsítik.A beállítás parancsok listája mind a hét beállításokpárbeszédablak tetejérôl is hozzáférhetô. A következô szakaszoka különbözô beállításokat és az ArchiCAD Beállítások filehasználatát írják le.

Rajzi egységA Rajzi egység párbeszédablak a használatban lévô rajzi egységrendszert vezérli, a megjelenítendô törteket vagy tizedesjegyeket,a szögmérték rendszert, a szög pontosságot, és a szövegmagasság és forgatási szögértékek kívánt tizedes megjelenítését apárbeszédablakokban, a Koordináták ablakban és az Infótáblán.

391



A következô nyolc hosszegység és szögegység-rendszer állíthatóbe:

Geodéta egység választása esetén a szögeket az északi iránytólmérjük (melyet a Nap párbeszédablakban állíthatunk be), mindenegyéb esetben a horizonttól, az óramutató járásával ellentétesirányban.

A numerikus méret- és szögmegadás, továbbá a betûmagasság éselfordulási szög adatok pontosságát a megfelelô kiugrómenükben lehet megadni.

Méretezési egységA Méretezési egység beállításokkal lehetôség van különféleméretezési szabványoknak megfelelô szabályrendszereket tárolniés a munka jellegének megfelelôt kiválasztani. Ez hasznos lehet,ha különbözô részletezettségû terveket készítünk vagy külföldimegrendelônek készítünk tervet, ahol más szabványokérvényesek.

Módosíthatja a különbözô méretezési eszközök pontosságát aszokásos, elôre megadott szabványokat alkalmazva, mint példáulaz USA építô vagy a DIN, illetve egyedi beállításokat adhat meg.

392



Ebben a párbeszédablakban egyedivé teheti a méretezésbeállításokat és meghatározhatja a mértékegységeket a különbözôméretezési eszközök esetében: Hosszméretezés, Szögméretezés,Ívméretezés, Szintméretezés, Magassági méretezés, Ajtó/Ablakméretezés, Parapet értékek és Kitöltés területek.

A Méretezési egység párbeszédablak többféle szabványt, ill.értékmegjelenítési módot kínál.

A méretezési egység párbeszédablak ezenfelül lehetôséget ad:

- A nulla egész értékek elhagyása: a program a 0.25-öt 25-kéntés az 1.25-öt 1.25-ként jeleníti meg.

- A nulla egész hüvelyk értékek kiírása: az 1/2'’-t 0 1/2'’-kéntábrázolja.

- A tizedesjegy különös pontosságú megadása: például a0.12...25.

A párbeszédablak alján a példa ad visszajelzést a beállításoknálhasznált szám formátumról.

Kötött irányokA Kötött irányok párbeszédablak a szögpárok beállítását teszilehetôvé a SHIFT gombbal való kötött irányú rajzoláshoz.

393



Megjegyzés: Amikor a Vezérlôpult Relatív szerkesztésimódjait használja egy referenciaél vagy vektor beállításához,az Egyedi szögpár mezôbeli értéket felülírja az adott elemél/vektor szöge. Ha ebben a párbeszédablakban kikapcsolja azEgyedi szögpár értékét, és ezután használja valamelyikRelatív szerkesztési módot, akkor az Egyedi szögpár azzal aszögértékkel kapcsolódik be újra.

Lásd még...A 3. fejezet Kötött irányok pontját a kötött irányok mûködése ésbeállítási lehetôségeivel kapcsolatban.

Távoli elemekA Távoli elemek párbeszédablak lehetôvé teszi, hogymeghatározza azt a vonaltípust, amellyel a szerkezeti elemeket alétrehozásuk szintjétôl különbözô szinteken akarja megjeleníteni.Az elemek párbeszédablakainak megfelelô jelölônégyzetéthasználva dönthet, hogy a födémeket, tetôket, felülethálókat éstárgyakat csak a saját szintjükön, vagy egy szinttel feljebb és/vagylejjebb, vagy minden szinten megjelenteti. Azok a vonaltípusokállnak rendelkezésre, melyeket a Vonaltípus paranccsal definiált.

394



Ábrázolás és listázásAz Ábrázolás és listázás párbeszédablak lehetôségeket nyújt a3D-s ablak újraépítésére, a fényképezési folyamat figyelemmelkísérésére, jelentés készítésére és a hibajelzések kezelésére.

Automatikus újraépítésHa bekapcsolja az Építsd újra a 3D-s ablakot, ha aktivizálódiklehetôséget, akkor a terv 3D-s képe az ablak aktivizálásakorújraépül, ha az alaprajz idôközben változott.

Ha ezt a választást kikapcsolja, akkor a 3D-s modell mindaddignem mutatja az alaprajzi változásokat, amíg az Ábrázolás/Építsd

395



újra parancsot ki nem adja. A kikapcsolás olyankor lehethasznos, ha egy meglévô 3D-s képet hosszabb ideig változatlanulszeretne tartani és el szeretné kerülni a véletlenszerû újraépítést.

A 3D-s beállítások...Ha kijelöli a 3D-s beállítások aktivizálják a 3D-s ablakotjelölônégyzetet, akkor a 3D-s modellezés beállításaibanbekövetkezô bármilyen változás hatására a 3D-s ablak az elôtérbekerül, és elkezdôdik modellezési folyamat.

Ha ez a lehetôség nincs kijelölve, akkor megváltoztathatja mind avetítés beállításait, mind pedig a modellezés típusát, és amodellezés nem indul el eközben.

Ilyenkor nyugodtan dolgozhat a 3D-s vetítési beállításokpárbeszédablakban is és az OK/Jó gombra való kattintásvéglegesíti az új beállításokat, de nem indítja el a modellezést.

Képkivágás megôrzése...Az Újraépítésnél ôrizd meg a képkivágást kijelölése esetén a3D-s ablak korábbi kivágását megtartja akkor is, ha újraépíti a3D-s ablakot. Ha ez a választás nincs kijelölve, akkor azújraépítés után az eredeti kivágás és nagyítás lesz érvényes.

Mutasd a feldolgozás állásátEzen lehetôség segítségével a 3D-s és listás feldolgozás állásátegy speciális idôzítô jelöli. Ez segíteni fogja annak megítélésében,hogy mikor szakítson félbe egy hosszadalmas 3D-s újrarajzolástvagy számítást.

Megjegyzés: A jelzô mozgása nem az eltelt idôvel, hanem afeldolgozott adatok mennyiségével arányos.

Megszakítás hibajelzésreEz a vezérlô lehetôvé teszi, hogy a hibajelzések még az ábrázolófolyamat befejezôdése elôtt megjelenjenek a képernyôn. Hakikapcsolja, akkor a hibajelzések a Jelentés ablakban fognakmegjelenni.

Írj jelentéstA jelentés több, mint az üzenetek listája. Ennek segítségévelvégigkövetheti a modellezés folyamatát, összevetheti a különbözôképek modellezéséhez szükséges idôt. Valahányszor a 3D-s ablakújraépül, a Jelentés ablak törlôdik és a megjegyzések listájaújrakezdôdik. Új vetítések, 3D-s metszetek vagy újraépítés utáni

396



fényképek nem törlik a Jelentés ablakot, az új üzenetek a listavégére kerülnek.

AdatbiztonságAz adatbiztonság párbeszédablak számos olyan funkcióvalrendelkezik, amely az adatvesztés és a file-sérülés elkerüléséreszolgál. Ez különösen akkor fontos, ha számítani kell hálózatifeszültségingadozásra vagy kimaradásra vagy pedig a számítógéphajlamos az összeomlásra.

Biztonsági mentésA Biztonsági mentés részben állíthatja be azokat a jellemzôket,amelyekkel az adatvesztést elkerülheti. Ha valamilyen okból újrakell indítania számítógépét, és elindítja az ArchiCAD-et, apárbeszédablak beállításainak megfelelôen lesz lehetôsége amegszakított munka folytatására.

Amikor a Biztonsági mentés elindul, egy pillanatra megjelenik abulldózer kurzor a képernyôn. A terven az elôzô kézi mentésvagy biztonsági mentés óta történt összes változás tárolódik egyideiglenes könyvtárban. Nagy tervek esetén is néhány másodpercalatt megtörténik a biztonsági mentés.

A biztonsági mentés alapbeállítás szerint be van kapcsolva. Akézi bekapcsoláshoz, egyszerûen nyissa meg az Adatbiztonságpárbeszédablakot és aktiválja a Biztonsági mentés: Be gombot.Ha biztos abban, hogy az automatikus mentésre nincs szüksége,akkor a Biztonsági mentés: Ki gombra kattintson.

397



A biztonsági mentés módjának beállításához kattintsonvalamelyik Mentsd gombra. A két változat az alábbiak szerintmûködik:

- Az idôtartam szerinti változatnál a két mentés közöttimásodpercben mért idôtartamot lehet beállítani.

- Az esemény szerinti változatnál a biztonsági mentés amegadott számú érvényteleníthetô tevékenységi lépésvégrehajtása után indul el.

A kézi mentéssel ellentétben a biztonsági mentés utánhasználhatja a Nem kell és Mégis kell parancsokat (Szerkmenü).

A biztonsági mentés funkciónak három korlátja van. Az alábbitételeket kézzel kell menteni:

- Nyitott könyvtári elemek

- Teljes fényképek

- Bármilyen típusú lista.

Visszalépések számaA Biztonsági mentés lehetôségek alatti szerkesztési mezô teszilehetôvé a visszalépések számának beállítását. Az alapbeállításszerint ez a szám 20. Lásd még a Nem kell és Mégis kellparancsokat a Szerk menüben.

Biztonsági másolatHa Biztonsági másolat kijelölô négyzetet bejelöli, a programmindig készít egy biztonsági másolatot az elôzôleg elmentettváltozatról és „.bak” kiterjesztéssel.

Folyamatos adatellenôrzésKijelölve a Folyamatos adatellenôrzés jelölônégyzetet a programfolyamatosan ellenôrizi az adatokat a tervrajzon (nem csupán afile kinyításakor vagy mentésekor). Ha a file valamely adatamegsérül, az ArchiCAD azonnal megpróbálja kijavítani azt, ésjelzi az eredményt.

398



EgyebekAz Egyebek párbeszédablak az ArchiCAD-del való munkatöbbféle lehetôségét, valamint az ArchiCAD ideiglenes mappahelyét tartalmazza.

VonzáskörA Vonzáskör szerkesztési ablakbeli beállítás vezérli azt atartományt, amelyben a kurzor vonzás érvenyesül.

Az érték 0 és 9 pixel között adható meg. Ezen a távolságon belüla kurzor egy élhez vagy egy ponthoz odavonzódik. Nagyításesetén ez a képpontban mért távolság változatlan, a méretekmegnônek, így a vonzás határa viszonylag közelebb kerül azelemhez.

Túl kis távolság megadása lelassíthatja a szerkesztési munkát,mert nagyobb pontossággal kell a kurzort elhelyezni. Viszont ígykönnyebben lehet egymáshoz közel fekvô pontok esetén amegfelelôt kiválasztani. Nagyobb vonzáskör érték esetén csaknagyobb nagyítási fokozatban lehet dolgozni. Általánosságbanmondható, hogy a nagyobb vonzáskörérték vázlatkészítéshez,gyorsabb munkához alkalmas.

Így tehát az 1 érték nagyobb pontosságú munkához, a 3 érték agyors, könnyû munkához alkalmas.

Megjegyzés: A nulla érték kikapcsolja a vonzáskört.

399



Lásd még...A 3. fejezetet az ArchiCAD vonzáskörrôl szóló továbbiinformációért.

Rajzolási módA rajzolási mód megválasztása minden, a képernyôn történôvektoros rajzolási mûveletet érint, mint pl. falak rajzolása vagyegy elem odébbhúzása.

Két rajzolási mód között választhatja ki a munkastílusának jobbanmegfelelôt. A Mac-szerû (Macintosh) ill. Szabvány mód(Windows), és a CAD-szerû (Macintosh) ill. CAD-mód(Windows).

Szabvány módban:

- Kattintson az elemre, és húzza azt a megfelelô helyre.

- Engedje el a gombot.

Többlépéses mûveleteknél, mint pl. ív rajzolása, az elsô vektortilyen módon adja be, a további lépéseket már a CAD-módszerrel,ahogy alább leírjuk. Ha a Standard módú mûvelet közben x, y, rvagy a -t nyom le vagy felengedi az egér gombját az Eszközablakban vagy a menüsorban, akkor átmenetileg a CAD-mód leszérvényben.

CAD-módban:

- Kattintson a kezdôpontra.

- Mozgassa a kurzort a végpontba, és ismét kattintson.

Kitöltés háttérszíneSzerkezetek metszeteinek megjelenítésénél választhat a rajzháttérszíne, az átlátszó kitöltések vagy a kitöltések háttérszíneközött.

Induló az indító párbeszédablak.Ha ezt a lehetôséget kipipálja, akkor az ArchiCAD beindításakormegjelenik a képernyôn egy párbeszédablak, amely lehetôvéteszi, hogy eldöntse, új tervet akar-e létrehozni, ki akar-e nyitniegy tervet, be akar-e jelentkezni egy központi tervbe (csakArchiCAD TeamWork esetén) vagy ki akar-e nyitni bármely létezôdokumentumot.

400



Alaprajz újrarajzolásaHa kijelöli a Minden mûvelet után rajzold újra az alaprajzotjelölônégyzetet, akkor az alaprajzok újrarajzolása mindenmódosítás után automatikusan megtörténik.

‘Fogd és vidd’ szerkesztésEzzel a lehetôséggel a Fogd és vidd funkció hozzáférhetôségétvezérelheti. A Fogd és vidd lehetôségek leírását lásd a 2.fejezetben.

Automatikus ID növelésHa kipipálja ezt a kijelölô négyzetet, akkor egy új elemlétrehozásakor az ID szám automatikusan megemelkedik.

Ne mutasd a zárolt fóliákat a kiugró palettákonHa ezt a lehetôséget kipipálja, akkor a zárolt fóliák nem jelennekmeg egyetlen kiugró fólia palettán sem. Természetesen azért mégmegnézheti ôket, ha a Lehetôségek/Fóliák alatt szükség szerintmegváltoztatja státuszukat.

Ideiglenes mappa/könyvtár helyeEzzel a beállítással megválaszthatja, hogy az ArchiCAD ideiglenesmappa melyik lemezen legyen. Ez a választási lehetôség akkorjelenik meg, ha egynél több lemezt lehet akár közvetlenül, akárhálózaton keresztül elérni. Ha nincs több egység, akkor a gombszürke.

Ezzel a választással lehetôsége van az ideiglenes tárolási helyetegy második nagykapacitású háttértárra áthelyezni. Így az indulóegységen kevesebb helyet foglal el és az ideiglenes tárterületidôközbeni növekedésének sincs akadálya.

Az ArchiCAD ideiglenes könyvtár egy sor fontos file-t tartalmaz,többek között:

401



- A biztonsági mentés anyagát a félbeszakított munkahelyreállításához.

- 3D-s ideiglenes memória-területeket, melyek mérete 3D-svetítési (Macintosh) vagy fényképezési mûveletek során aképek bonyolultságától függôen változik.

Macintosh-on nagyon nagy szabad merevlemez területre vanszükség, ha teljesen ki akarja használni a program képilehetôségeit, mert az ideiglenes mappa több tucat megabytenagyságú is lehet, ha egy nagyon bonyolult tervrôl készítárnyékolt színezett képet.

A Windows-os ArchiCAD ezeket az adatokat a virtuálismemóriában tartja. Bonyolult tervekrôl készített árnyékos képekesetén állítsa a lap (page) file méretét a lehetô legnagyobbra.

Ha távoli hálózati lemezt használ, az ArchiCAD mûveleteksebességét befolyásolhatja a hálózat sebessége. A lehetôleggyorsabb mûveletvégzéshez a közvetlen, SCSI (SmallComputer Systems Interface) csatolású háttértárak alkalmazásátjavasoljuk, függetlenül a feladat bonyolultságától.

Megjegyzés: Ha az induló egysége nem rendelkezik azajánlott mennyiségû szabad területtel az ArchiCADbeindításakor, akkor (egy figyelmeztetô tábla segítségével)lehetôséget kap arra, hogy a beindítási folyamat alatt egymásik egységet jelöljön ki.

Menü billentyûkódokEz a parancs lehetôvé teszi, hogy minden menü parancsra sajátrövidítést definiáljon.

402



Válasszon egy menü nevet a kiugró menübôl, majd a Parancsokablakból válasszon egy parancsot.

A kijelölt egységre úgy készíthet rövidítést, hogy apárbeszédablak jobb szélén definiál egy billentyû-kombinációt.

Hogy a definiált rövidítést megerôsítse, kattintson a Rendeldhozzá gombra. Ha többé már nincs szüksége a rövidítésre,kattintson a Válaszd le gombra.

Rövidítések egész Elrendezését definiálhatja, ha a Mentsd mintgombra kattint. Így ugyanazon a gépen több felhasználó ishasználhatja saját kedvenc beállításait, ha ebben apárbeszédablakban az Elrendezés utáni kiugró menübôlkiválasztja a megfelelô nevet.

403

5. Fejezet: A Menüparancsok

ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézikönyv

A Látvány menüA Látvány menü tartalmazza azokat a parancsokat, melyek a 3D-s modellezéshez és a fényképezéshez kapcsolódnak.

A Látvány menü felépítése a következô:

- Az elsô három parancs általános modellezési beállításokattesz lehetôvé, beleértve a nézôpont beállítást, a vetítendôelemek kiválasztását és a 3D-s ablak alapvetô jellemzôinekbeállítását.

- A következô két parancs az ArchiCAD speciálismetszetkészítési funkcióinak a beállítására szolgál, melyekkela tervet egyidejûleg több síkkal is el lehet metszeni amegszokott építészeti metszetrajzok számára, valamintspeciális nézetek készítéséhez.

- A következô négy parancs a négy alapvetô modellezésimódszer valamelyikének kiválasztására szolgál. A Tömbmódszer –a leggyorsabb– az elsô a sorban, míg a Színezett ,amelynél minden látható felület a hozzárendelt anyag helyesszínével látható, az utolsó. Meg kell jegyezni, hogy amodellezési idô nemcsak a választott módszertôl függ, hanema 3D-s ablak beállítások párbeszédablakban választottbeállításoktól is.

- A fényképezés, animáció és a benapozási tanulmányparancsok következnek. Ezekkel a menü pontokkallétrehozhatja a legkidolgozottabb álló és mozgó képeket,amire az ArchiCAD csak képes, beleértve a speciális VR(virtuális realitás) jeleneteket.

Nézôpont beállítás...Mielôtt egy 3D-s képet megjelenítene vagy egy fényképezéstelindítana, kiválaszthatja a megfelelô nézôpontot a Nézôpontbeállítás párbeszédablakban.

A párbeszédablak két változatban áll rendelkezésre a 3D-snézetek beállítására: a Párhuzamos vetítések, ill. a Perspektívabeállítás párbeszédablak formájában. A jobb felsô sarokban lévônyomógombra kattintva lehet az egyikrôl a másikra át, ill.visszakapcsolni.

Perspektíva beállításAz ArchiCAD minden beállítási lehetôséget megad, hogy a tervrôla legigényesebb perspektívikus képek készüljenek. Az összes

404



lényeges jellemzôt beállíthatja, mint pl. a nézôpont helyét,magasságát, a tárgy helyét és magasságát, a látókúp szögét és anap helyzetét, ahogy alább részletesen leírjuk. Ahhoz, hogy azígy beállított modellt megjelenítse, kattintson az OK/Jó gombra ajobb alsó sarokban.

A megjelenítô mintamezôA párbeszédablak bal oldalán a mintamezôben látható az alaprajzúgy, ahogy éppen az alaprajzi ablakban látható. Ha más részletetszeretne a mezôben látni, akkor hagyja el a párbeszédablakot ésaz Ábrázolás menü parancsaival állítsa be a kívánt részletet,majd nyissa ki ismét ezt az ablakot.

A perspektíva szerkesztéseA folytonos vonal a mintamezôben a nézôpontot és a tárgyatösszekötô nézetirányt jelképezi. Mind a nézôpontot, mind atárgypontot egymástól függetlenül rákattintással odébbhúzhatja.Kattintson bárhová a mintamezôben és a nézetirány vonala atárgypont körül elfordul és odafordul a kattintás helyéhez.

A látókúp szöge látható a mintamezôben és ha a nézetirányvízszintes, akkor ez a szög helyesen mutatja a látószöget. Ha anézetirány eltér a vízszintestôl, akkor a szög csak tájékozatójellegû.

Számszerûen is megadhatja a nézôpont és a tárgypont relatívhelyzetét a Távolság, ill. Azimut adatmezôk kitöltésével apárbeszédablak jobb oldalán. A megadott értékek hatása amintamezôben grafikusan értékelhetô (ilyen esetben a tárgy helyekötött, az nem mozog). A nézôpont és a tárgy magasságát, a

405



látókúp szögét és a kamera forgatását a többi adatmezôsegítségével lehet megadni.

Tippek

1) Egypontos perspektívához állítsa a nézôpont és a tárgypontmagasságát azonos értékre. Állítsa az Azimut értékét a terv fôtengelyével párhuzamosra.

2) Kétpontos perspektíva esetén állítsa a nézôpont és atárgypont magasságát azonos értékre. A többi beállítástetszôleges lehet.

3) Hárompontos perspektíva esetén állítsa a nézôpont és atárgypont magasságát különbözô értékre.

4) Ahhoz, hogy felülnézeti perspektívát készítsen, állítsa anézôpontot magasabbra, mint a tárgypont, húzza atárgypontot a megfelelô helyre a terven, végül csökkentse atávolságot nullára úgy, hogy a nézôpontot addig húzza, amíga numerikus mezô nullát nem mutat (a Távolság mezôbenem lehet nullát beírni).

5) Gyors próbavetítés készítéséhez használja a Tömbmodellezést (alább részletezve). Ilyen ábrázolással nagyon jólés gyorsan ellenôrizheti a vetítést a 3D-s ablakban.

A nézôpont és a tárgypont visszaállításaNagyítás, eltolás vagy numerikus távolságmegadások után anézôpont és/vagy a tárgypont kívül rekedhet a mintamezôterületén. Ahhoz, hogy visszahozza a pontokat, SHIFT-kattintsonoda, ahova a nézôpontot szeretné, ill. MÓDOSÍTÓ/ALT-kattintsonoda, ahova a tárgypontot szeretné elhelyezni. A pontok azonnal akívánt helyre mozdulnak. (A nagyítás és az eltolás részleteirevonatkozóan lásd alább az Ábrázolás menü leírását).

Megjegyzés: Ha csak a nézôpont irányát kívánjamegváltoztatni, megteheti ezt egyszerûen a bemutató ablakbakattintással.

Kamera a perspektívábanEgy kamera beállításait átmásolhatja a Perspektíva beállításpárbeszédablakba úgy, hogy kijelöl egyetlen kamerát és kinyitja a

406



Perspektíva beállítást. A kamera beállítását azonban itt mármódosítani nem tudja.

A megvilágítás irányának beállítása (nap)A mintamezôben a mezô közepét szaggatott vonal köti össze anap ikonjával. Ez a vonal jelzi a megvilágítás irányát a színezettmodellezés és a fényképezés számára. A nap ikont a terv szélénkörbe lehet mozgatni, de nem lehet közelebb hozni. A távolságátvégtelennek tekintjük. Mind a magassága, mind az azimut értékenumerikusan megadható a nézôpont és tárgypont beállításokalatti adatmezôkben.

Nap...A Nap... gombra kattintva kinyílik a Nap párbeszédablak, melyegy sor további ügyes napfénybeállítást kínál a fényképezéshez.

Megjegyzés: Ezt a párbeszédablakot a Kamera beállításpárbeszédablakból is ki lehet nyitni.

A napfény jellemzôkA fény jellemzôit a Nap párbeszédablak felsô részében lehetbeállítani.

A Szín mezôre duplán kattintva kinyílik a Színszerkesztéspárbeszédablak, melyben a fény színét állíthatja be. A fényerôssége 0 és 100 százalék között adható meg.

- Megadhatja, hogy a közvetlen fény milyen mértékben járulhozzá a környezô fényhez.

- A közvetlen fénynek mind a színe, mind az erôsségebefolyásolhatja a környezô fényt annak a százalékos értéknek

407



megfelelôen, amelyet a Hozzájárulása a környezôhöz (%)adatmezôben megad.

Környezô fényA közvetlen fénnyel (pl. nap) szemben a környezô fény nemirányított és azt a gyakorlatban jól ismert szórt fényt jelképezi,mely a közvetlen fénynek a különbözô tárgyakon való akártöbbszöri visszaverôdésébôl keletkezik. A szórt fény deríti fel azegyébként árnyékos felületeket.

A környezô fénynek saját színe van (pl. egy rózsaszínû szobában)és az erôssége is változtatható a különbözô fényképezési hatásokelérése érdekében.

- A színét a színszerkesztô párbeszédablakban lehet megadni.Kattintson kettôt a minta színére, hogy kinyissa apárbeszédablakot.

- Az erôssége 0 és 100 % között állítható.

KödA fényképek valósághû megjelenítésének további javítását segítiez az idôjárási hatás, melynek következtében a fény erôsségeváltozik a nézôponttól mért távolság függvényében. A köd színeis beállítható a ködmezôre való kettôs kattintással, az ittmegjelenô Színszerkesztés/Színbeállítás párbeszédablakban. Azerôsségét négy fokozatban lehet a megfelelô választókapcsolókijelölésével beállítani.

(Ahhoz, hogy tipikus ködös hatást érjen el, állítsa a színt fehérre,halványítva a távoli tárgyakat. Ahhoz, hogy ellenfényes hatástkapjon, állítsa a színt feketére, ettôl a távoli tárgyak sötétebbeklesznek.)

Megjegyzés: Ahhoz, hogy ezt a hatást használni tudja, ki kelljelölnie a Fénykép beállítás/Hatások/Köd jelölô négyzetet,melyet alább részletezünk.

PéldaKattintson erre a gombra, hogy egy semleges fehér alaponkipróbálja a napfény, környezô fény és köd-beállításokat.

Város...Kattintson a Város... gombra, hogy megadja a földrajzihosszúsági és szélességi adatokat vagy egy, a tervhez közelinagyobb várost válasszon a gördülô listáról.

408



Új hely hozzáadása1) Írja be a következôket a megfelelô mezôbe:

– a hely nevét,

– a pontos földrajzi fekvést, és

– az idôzónát.

2) Kattintson az Add gombra.

Az új hely megjelenik a betûrend szerinti helyen a listában.

Hely törlése1) Válassza ki a törlendô város nevét a listában való

rákattintással. A név kiemelten jelenik meg.

2) Kattintson a Töröld gombra.

Dátum és idô beállításaA Nap párbeszédablakban a Város... gomb alatt lehet az aktuálisdátumot és idôt beállítani. A +1 óra (nyári idôszámítás)jelölônégyzettel az idôszámítási korrekciót lehet beállítani.

Ezeknek a beállításoknak az eredményeként a nap irányánakpontos értéke leolvasható; egy kiegészítô ikon azt mutatja, hogynappal van-e vagy éjszaka.

TájolásAz alaprajzot az északi irány megadásával lehet tájolni. Ehhez aziránytût elhúzhatja vagy numerikusan megadhatja az északiiránynak a terv X tengelyével bezárt szögét.

409



Ha így adja meg a nap helyzetét, hogy a helyet határozza megdátummal és idôvel kiegészítve, akkor a nap azimut értékét aprogram automatikusan kiszámítja. A Keleti irány a 0.00 fok.

Megjegyzés: A Lehetôség/Beállítások/Rajzi egységablakból Geodéta egység választása esetén aKoordinátamezô északi iránya ugyanaz lesz, mint az ittbeállított.

Párhuzamos vetítésekA Párhuzamos vetítések párbeszédablakban a vetítési típusokkiugró paletta a vetítési módok széles választékát kínálja, míg apróbamezô és a nézôpontbeállítás segítségével a kívánteredmény beállítása finomítható.

12 vetítési mód közül választhat a terv leképezésére, beleértve azelôre megadott axonometrikus, oldal-, felül- és alulnézeteket,továbbá a saját axonometriákat.

Ellenôrizheti a választott vetítési típust és a további beállításokat apróbamezôben látható egyszerû kis házon.

Párbeszédablak tetején az adatmezôk minden vetítési típusramegmutatják az x, y és z tengelyek szögállását és rövidülésiarányát.

410



Saját axonometria beállításaSaját axonometriát is beállíthat a három koordinátatengelyszögének és rövidülési arányának numerikus megadásával. Demegadhatja ugyanezt a ház ikon megfelelô alakításával amintamezôben:

– Ahhoz, hogy valamelyik tengelyt elforgassa az origó körül,kattintson a tengelyre vagy annak közelébe, és húzza azt amegfelelô irányba.

– Ahhoz, hogy egy tengely rövidülését megváltoztassa ésforgassa azt, kattintson a tengely végénél lévô körbe és húzzaa pontot a kívánt helyzetbe. (Ha csak a rövidülését akarjamegváltoztatni, egyszerûbb, ha megadja a kívánt értéket aszerkesztômezôben.)

Az így végrehajtott módosításokat mind a kijelzett értékek, mindpedig a ház ikon alakja folyamatosan követi.

Nézôpont és Nap-szögekA mintamezôtôl jobbra lévô beállító elemekkel ésszerkesztômezôkkel megadhatja a nézet irányát és a naphelyzetét. Éppen úgy, mint a perspektivikus vetítésnél, a naptávolsága a tárgytól végtelen és a párhuzamos vetítéseknél anézôpont távolsága is végtelen.

Kattintson egyszerûen a kamera vagy a nap ikonokra és húzzaazokat a megfelelô helyre. A változtatás hatása látható a házikonon a mintamezôben és az attól jobbra esôszerkesztômezôkben is.

Ahhoz, hogy a nap vagy a kamera szögét 45°-os lépésekbenváltoztassa, kattintson egyszer a két szürke kör valamelyikre akívánt szög közelébe.

Ahhoz, hogy 5°-os lépésekben állítson, fogja meg és húzza el anap vagy a kamera ikonját.

Ha valamely közbensô szögértéket szeretne beállítani, adja meg aszöget a szerkesztômezôben.

A kamera és a nap azimut értékét grafikusan is és numerikusan ismegadhatja, de a napmagasság szögét csak numerikusan lehetbeállítani.

411



Tipp: Ha még nem rendelkezik nagy gyakorlattal azArchiCAD-ben, akkor azt tanácsoljuk, hogy válasszon készbeállítást a palettáról, ezt forgassa el szükség szerint a kameraszög beállításával, végül kisebb finomításokat hajtson végre abeállításokon.

Nap...A Nap párbeszédablakot kinyithatja ebbôl az ablakból. Abeállítási lehetôségeket feljebb a Perspektíva beállítások pontbanrészletesen ismertettük.

Tárolt nézetekA Tárolt... gombra kattintva újabb párbeszédablak nyílik,melynek segítségével tárolhat beállítási jellemzôkészleteket, ill.elôhívhatja azokat. Az így tárolt beállításokat késôbbimozgóképek elôállítására ismét használhatja. Axonometrikusnézetekbôl összerakott mozgóképek nem azonosak aperspektívákból összeállított körsétával, még akkor sem, haugyanazzal a paranccsal hozzuk létre azokat. Közbensô képekethasználva a nézetek közötti lágy átmenetet lehet létrehozni.

A Tárold a jelenlegit... gombra kattintva az aktuális beállításokathozzáadjuk a listához. A listán tárolt nézetek a körsétakulcspontjait képezik. Minden ilyen kulcsponthoz nevet isrendelhet a következô párbeszédablakban.

Ha nincs vetítés kijelölve, akkor az Új a lista végére kerül. Hamost bármelyik vetítést kijelöli, akkor az az Új elé kerülbetoldásra.

412



Az Állítsd át a jelenlegire hatására az eddigi kijelölés (a listábankiemelt) helyett a Tárold választás elôtt utoljára beállított vetítéslesz az aktív.

A Töröld gombbal egy tételt törölhetünk a listáról.

A bal alsó sarokban található Beállítások a körsétához keretbenbeállíthatja a közbensô képek számát, melyeket az ArchiCADinterpolálással számít ki a kulcspontok jellemzôibôl (pl. tengelyekrövidülése, kamera szög stb.).

A Nyitott és Zárt gombokkal állíthatjuk be, hogy a körsétaciklikusan ismétlôdjék-e, tehát az utolsó kép után a legelsôkövetkezzék-e ismét.

A Kimerevített képek megadás ugyanolyan hatású, mint ahogyazt a 4. fejezetben a Kamera eszköznél leírtuk.

Vetítendô elemek...A Vetítendô elemek parancs hatására megjelenôpárbeszédablakban kijelölhetjük azokat az ArchiCADelemtípusokat, melyek részt vesznek a 3D-s modellezésben ésmegjelennek a Metszet/homlokzat ablakokban. Az alaprajzontörténô elemkijelölés (kivéve a Területkiválasztó téglalappal valókijelölést) felülbírálja a párbeszédablakban tett bármilyenkijelölést.

Kijelölheti akár a fél alaprajzot vagy csak egy GDL leírást tárol ela 3D-s nézet számára. Ez a válogatós módszer nagyon hasznosösszetett terveknél, ahol az egész alaprajz modellezése túlzottansok idôt venne igénybe.

A szelektív modellezéshez kijelölheti elôre tételesen az alaprajzona kívánt elemeket vagy a párbeszédablak Vetítendô elemek...választási lehetôségeinek a felhasználásával általánosanmegadhatja ôket.

413



Vetítendô szintekA modellezendô szintek meghatározhatók egy folyamatostartományban, ill. a Minden szint lehetôségen keresztül. Ez függaz alaprajzon történô kijelöléstôl.

ElemtípusokA Vetítendô elemtípusok jelölô négyzetekkel az elemtípusokmodellezését lehet be- vagy kikapcsolni. Kikapcsolt Ajtó és Ablaktípusok mellett a falnyílások üres lyukakként jelennek meg.Egyedi kijelölések felülbírálják ezt a beállítást, de aterületkiválasztóval végzett kijelölésekre ez nem vonatkozik.

A Területkijelölés hatásaHa a Területkijelölô eszközt használja téglalap alakú területkijelölésére a modellezés elôtt, akkor ezt közvetlenül vagyinvertáltan lehet értelmezni. Inverz értelmezésnél a négyszögönkívüli elemek vesznek részt a modellezésben, pl. egy ház külseje,míg a belsô elemek nem. Az így kijelölt négyszög több szintetérinthet, nemcsak az aktuálisat, mint ahogy a 4. fejezetben aTerületkiválasztó eszköz pont ezt részletesen leírja.

Ha bekapcsolja az Igazítsd az elemeket a kijelölôhöz kijelölônégyzetet, a modellt levágja a Kijelölô határainál a program,egyébként a modell nem lesz levágva, minden olyan elemmegjelenik, amelynek legalább egy csomópontja van a Kijelölônbelül.

414



3D-s ablak beállítás...A 3D-s ablak beállítás parancs választására megjelenik egypárbeszédablak, melyben a 3D-s ablakban megjelenô képjellemzôit lehet beállítani.

A lehetséges beállítások az alábbiak szerint csoportosíthatók:

– Eljárások a takartvonalas és a színezett módok jellemzôinekbeállítására.

– Hatások, melyekkel a 3D-s vektoros kitöltést és vektorosárnyékvetést lehet beállítani.

– Megjelenítés, amely csoportban a 3D-s ablak méretét éshátterét, továbbá a megjelenítéshez használt vonalvastagságotlehet meghatározni.

Alább részletesen tárgyaljuk a három csoportot.

Takartvonalas módMegválaszthatja, hogy a takartvonalas vetítést pontos vagy gyorsmódszerrel kívánja-e végrehajtani.

A Pontos módszerrel pontosabb nézetek hozhatók létre.

Gyors módszert akkor célszerû használni, ha egy bonyolulttervet a képernyôn csak ellenôrizni szeretnénk és a pontosmódszer túl sokáig tartana.

415



Színezett módSzínezett módban is választhatunk a Pontos és a Gyors módszerközött, melyekre szintén érvényesek a takartvonalas módnálelmondottak. A két módszer néhány fontos jellemzôjétfelsoroljuk.

A pontos módszer jellemzôi:

- pontos felületi sokszögek

- nagyítható kép, független a felbontástól

- 3D-s vektoros kitöltés és 3D-s vektoros árnyékvetésalkalmazható

- több formátumban, így PlotMaker formátumban is menthetô

- bármilyen méretben kirajzolható a raszterplotterekkel (pl. HPDesignJet).

A gyors módszer jellemzôi:

- bitképes képek

- hatások nem alkalmazhatók, rajzgéppel nem rajzolható ki.

Azt is megválaszthatja, hogy akarja-e látni az elem kontúrjátSzínezett módban. A kontúr modellelemek éleit mutatja.

• A Vázlatos módszer gyors eredményt ad, de nem tünteti elaz összes vonalat, amelyeket a Takart vonalas Pontosmódszer eltüntetne.

• A Pontos módszer tökéletes eredményt ad, azonbanalkalmazása meglehetôsen lassú lehet nagy kiterjedésû ésbonyolult 3D-s modellek esetében.

A közelítés finomságaEzzel a beállítással megadhatja a függôleges vonalak számát,mellyel a takartvonalas modellt leképezi. Nagyobb számú vonalrealisztikusabb képet ad, egyben tovább tart a feldolgozása.

Gyors, de tiszta képhez válasszon 3 és 10 közötti értéket, aképernyô nagyságától függôen. Ne válasszon semmiképpen 50fölötti vonalszámot, mert ez a gyakorlatban már nem javítjatovább a képet, de nagyon megnô a feldolgozás ideje. Adotthatáron túl a kép minôségét már csak a pontos takartvonalas,pontos színezett vagy fényképezés módokkal tudja javítani.

3D-s vektoros kitöltésEz a hatás csak a pontos takartvonalas és a pontos színezettképekhez használható. Ha már kiválasztotta a 3D-s vektoros

416



kitöltést az Anyagok párbeszédablakban az egyes anyagokszámára, akkor most elhatározhatja, hogy ezt az anyagot a 3D-sablakban kitöltéssel vagy anélkül kívánja ábrázolni. Az alábbiábra tetôcserép anyagot mutat tetôcserép 3D-s kitöltéssel.

Lásd még...Anyagok és kitöltések választását a Lehetôség/Anyagokpontban tárgyaltuk részletesen feljebb ebben a fejezetben.

Átlátszóság színezett nézetbenEz a vezérlô lehetôvé teszi az elemek megjelenítését átlátszóanyag megadásával nemcsak fényképezésnél, hanemárnyékolásnál is. Ez a lehetôség nem elérhetô PostScriptnyomtatóval nyomtatásnál.

Vektoros árnyékvetésA 3D-s ablakban bekapcsolhatja az ArchiCAD árnyékszerkesztésifunkcióját és eldöntheti, hogy az árnyék kontúrvonalát is megkívánja-e jeleníteni.

Megjegyzés: Az ArchiCAD minden egyes elemre különkiszámítja az árnyékot. A Kontúr nélkül választás eseténminden árnyék önálló egységet képez. Kontúrralválasztással az egyes árnyékok összeolvadnak az átfedésihelyeken és egyetlen vagy néhány nagy árnyékot képeznek.(Ennek akkor van jelentôsége, ha eltárolja a 3D-s képet 2D-sformátumban és kijelöl egy árnyékot szerkesztéshez.) Ha anézet kontúr nélkül készült, akkor minden egyes árnyékotkülön-külön kijelölhet és mozgathat, egyébként csak azegészet tudja egyben kijelölni és mozgatni.

417



Ha az árnyékvetés be van kapcsolva, akkor eldöntheti, hogyminden felületen kíván-e árnyékot látni, vagy csak egyetlenvízszintes síkon. Ez utóbbi felülnézeti árnyéktanulmányokhozalkalmas.

Ablakméret képpontokbanEzzel a beállítással meg lehet adni a 3D-s ablak vízszintes ésfüggôleges méretét képpontokban.

A jelölônégyzetet bejelölve aránytartóan módosíthat.

Megjegyzés: A fényképezés méretét a 3D-s ablak méretéhezigazíthatja a Fényképezés beállítás/Képméret és háttérparanccsal.

VonalvastagságEzzel beállíthatja, hogy egy vagy két képpont vastagságú vonallalrajzolja a tömb, drótvázas és takartvonalas modelleket és aszínezett elemek kontúrjait.

HáttérVálaszthat egyszínû hátteret a 3D-s kép számára, vagy ugyanazt ahátteret, amelyet a fényképezéshez állított be. Az ott beállítottszínek vagy képek megjelennek a 3D-s modell háttereként aképernyôn.

3D-s metszôsíkok...A paranccsal a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakot nyitjuk ki.3D-s metszetekkel elôállíthat szokásos metszeteket vagy speciálismetszeteket, melyekkel a tervet új oldalról mutatja be. Ez aparancs nem érhetô el, ha a 3D-s ablak üres vagy még nem voltkinyitva.

Megjegyzés: A Metszet/Homlokzat eszközzel a szokásosmetszetrajzokat készítheti el, a 3D-s metszés speciális 3D-smegjelenítéseket tesz lehetôvé, módot adva az épületbelsejébe való betekintésre.

418



A 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban beállíthatja a 3D-smetszési funkció jellemzôit. A párbeszédablak kezelôelemeit azalábbiakban tételesen leírjuk.

3D-s metszésekAz épület három fô merôleges vetületét (elölnézet, oldalnézet ésfelülnézet) látjuk a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban.

Ahhoz, hogy kijelöljön egy metszetet, rajzoljon vonalat ezennézetek bármelyikén, mely egy –az adott nézetre merôleges–metszôsíknak a képe lesz. Minden vonal rajzolása utánmegjelenik a Szem kurzor annak jelzésére, hogy kattintson avonalnak arra az oldalára, amely rész felesleges. A terv árnyékoltrészeit a program a 3D-s képrôl törölni fogja, míg a másiklemetszett rész megmarad.

Ahhoz, hogy szabályos metszeteket készítsen, rajzoljon egyetlenvonalat és állítson be egy olyan nézetet a 3D-s párhuzamosvetítési beállításokban, mely merôleges a metszôsíkra.

419



Amikor a metszési vonalat rajzolja, ugyanúgy használhat vonalzótvagy numerikus adatmegadást, mint az alaprajz szerkesztésénél.Ha az elsô kísérlet nem sikerül, kattintson kettôt a metszésvonalraa Mercedes kurzorral. A vonal eltûnik, megadhat egy másikmetszésvonalat.

Ha az összes metszôsíkot szeretné eltávolítani, kattintson aTörölj minden metszôsíkot gombra.

Ha a metszôsíkok rendben vannak, kattintson az OK/Jó gombra,hogy visszatérjen a 3D-s modellhez.

Tipp: A lehetséges metszések számának felsô határalényegesen magasabb, mint amennyit általában az építészhasznál. Mindemellett jól ki lehet használni a nagyszámúmetszet készítésének lehetôségét, ha alapvetôen nemmerôleges elemmel van dolgunk vagy ha anyagminta-metszeteket kell készíteni. A szokásos metszetek készítéséhezhasználja a Metszet/homlokzat eszközt. (Lásd 4. fejezet)

Az elmetszett felületek és élek kiemeléseAz elmetszett részek anyaga és tolla beállítóelemekkel lehet a 3D-s metszeteknél elmetszett elemek elmetszett felületeit és éleitkiemelni.

Speciális metszeti felületeket hozhat létre különbözôképpenszínezett élekkel, továbbá anyagjellemzôt rendelhet a metszettfelülethez. Ezek a jellemzôk minden 3D-s elemre érvényeseklesznek, hogy kiemelje az elmetszett felületeket, melyeket a 3D-s

420



metszôsíkkal metszett el. Ahhoz, hogy ilyen kiemelést hozzonlétre, kattintson az Egyedi gombra és válasszon anyagot az kiugómenübôl és/vagy tollat a palettáról.

Ha a Használd az elemekét gombra kattint, akkor az elmetszettfalak, födémek és tetôk metszett felületei ugyanolyan anyagúak/színûek lesznek, mint a nem elmetszettek, ahogy azok amegfelelô beállítási párbeszédablakban szerepelnek.

A könyvtári elemek metszett felületei olyan színûek lesznek, mintamilyen anyagot a könyvtári elemnek megadtak. Ha a könyvtárielemnek belsô anyagleírásai vannak, akkor a leírás elsô anyagaképezi a metszett felület anyagát.

Megjegyzés: A 3D-s metszôsíkokkal való metszés nemmutatja a réteges falak rétegeit. Ahhoz, hogy olyanmetszeteket készítsen, melyeken ezek is látszanak (pl. kivitelitervek számára), használja a Metszet/Homlokzat eszközt.

Metszések mentéseA kijelölt 3D-s metszetek a terv dokumentumaival együtttárolódnak és a terv késôbbi ismételt kinyitásakor újramegtekinthetôk.

3D-s metszésA 3D-s metszés az ArchiCAD egy ábrázolási módja. Ha ki vanjelölve, akkor a 3D-s metszôsíkok párbeszédablakban kijelöltmetszések minden alkalommal végrehajtódnak, valahányszor amodellt újraépíti a rendszer. A 3D-s metszés aktiválásához ki kellválasztania ezt a menüpontot. A parancs neve elôtt elhelyezettpipa mutatja, hogy ki van jelölve. A 3D-s metszéskikapcsolásához válassza ki ismét a parancsot, a pipa mosteltûnik.

Megjegyzés: A 3D-s ablaknak nyitva kell lennie ahhoz, hogyez a parancs kiválasztható legyen.

421



Ha a metszéses 3D-s modell elkészült, akkor eltárolhatja azttöbbféle formátumban a további munkához. (Lásd az Irat menüparancsait korábban ebben a fejezetben.)

TömbHa Tömb módot választ, a 3D-s ablakban az elemeknek csak atömege jelenik meg, lyukak, nyílások nélkül. A használt tollszínaz elemhez rendelt tollszín lesz.

A Tömb a leggyorsabb 3D-s ábrázolási mód. Csak arra alkalmas,hogy az elemek terven belüli elhelyezkedésérôl tájékozódjunk,de ezen belül gyorsan megmutatja, hogy pl. a nézet szögéthelyesen választottuk-e meg.

Megjegyzés: Elkülönített blokkokat adhat meg a 3D-s GDLleírásban a BODY parancsot használva. Lásd még a GDLfelhasználói kézikönyvet.

DrótvázasA Drótvázas módban az elemeket azok éleivel és vonalaivalábrázoljuk, a használt tollszín az elemhez rendelt tollszín lesz.

Ez az ábrázolási mód sokkal több részletet megmutat, mint aTömb mód, de még így is viszonylag gyors. Ha sok elem vanegymás mögött, akkor ez az ábrázolás nehezen értelmezhetôképet ad. Ilyenkor használja az alábbi módot.

422



TakartvonalasA Takartvonalas mód a Drótvázashoz hasonló képet ad, de aháttérben lévô átlátszatlan tárgyak által takart élek és vonalaknem szerepelnek a képen. Ez a mód is az elem saját tollszínéthasználja.

Ez a mód a legjobb a gyors ábrázoláshoz, ha nincs szükségeszínezett képre. Az ilyen képrôl nyomtatott rajzot is készíthet.

Rajzgépes rajzokon is a Takartvonalas mód adja a legjobberedményt, különösen Pontos választással. A takartvonalas képtöbb file-formátumban eltárolható mind 2D-s, mind 3D-s file-ként.

SzínezettA Színezett módot választva a 3D-s modell minden láthatófelülete színezett lesz annak a fénynek megfelelôen, amelyet aNézôpont beállítás párbeszédablakban állítottunk be. A felületekszínét az elemek anyagbeállítási adatai határozzák meg és ezfüggetlen a fény színétôl, melyet a Nap párbeszédablakbanállítottunk be.

Ha a 3D-s ablak beállítás párbeszédablakban a Kontúrralválasztás be van kapcsolva, akkor a kontúrvonalat az elemtollszínével rajzolja a program.

A színezés elônyösen használható:

– gyors visszajelzésre a képernyôn,

– a felületi színek könnyû ellenôrzésére, végül

– bármely ábrázolásban, ahol a fényképminôség nemkövetelmény.

Megjegyzés: A Takartvonalas és a Színezett módokban apontosság rovására növelheti a sebességet, ha a Gyorsmódszert választja a Pontos helyett. Lásd feljebb a 3D-sablak beállításról leírtakat.

423



Ugyanaz a tárgy tömb, drótváz, takartvonalas és színezettmódban.

Fénykép beállításA Fénykép beállítás almenü négy parancsot tartalmaz. Ezekismét párbeszédablakot nyitnak ki, melyekben a fényképezéskülönféle beállításai találhatók. A négy parancs elérhetô mind anégy párbeszédablak felsô részében. A továbbiakbanrészletezzük a párbeszédablakokat.

Megjegyzés: A Fényképezés sebességét leginkább a képmérete határozza meg, míg a modell bonyolultsága csakakkor befolyásolja a sebességet, ha árnyékolást alkalmazunk.A Fénykép beállítások az eredmény küllemét, jellegéthatározzák meg.

HatásokA Hatások választására az alábbi párbeszédablak jelenik meg.

A párbeszédablak tetején választhatja ki a fényképezôgépet.

424



Megjegyzés: A kiugró menü aktuális tartalma a Kiegészítôkmappában lévô fényképezôgép kiterjesztésektôl függ.

EljárásA választott Eljárás határozza meg, hogy a program milyenfinomsággal alkalmazza a képkiszámítási algoritmusait.

A Pontos választással a program a megvilágítási viszonyokatminden egyes képpontra számítja. Az egyre gyengébb minôségûeljárásoknál az ArchiCAD minden második, minden harmadik stb.képpontra végzi el a számítást. Az eljárásválasztás hatása agörbült felületeken jelentkezik leginkább.

Több fényforrás alkalmazása vagy képráfeszítés választása eseténcélszerû a Végsô vagy a Pontos eljárás választani.

A Kitöltött választás esetén a formákat durván közelítjük síkfelületekkel. A speciális hatások, mint pl. Átlátszóság, Símafelületek, Csillogás és Lámpafény gyengülés nemalkalmazhatók.

A Kitöltötteljárás a leggyorsabb a párbeszédablakban felkínáltösszes eljárás közül, de lassabb, mint a Színezett, vagy aSzínezett kontúrral beállítás az eredeti 3D-s ablakban.

SimításA fényképek kontúrjainak a minôségét állíthatjuk be a Simításmegfelelô megválasztásával. A kontúrvonal töredezettségecsökken, ahogy a Nincs választástól a Pontos választás feléhaladunk.

A Pontos választást célszerû a végsô, kész dokumentum számárafenntartani, mert a feldolgozási idô a minôséggel együtt nô.

A következô jelölônégyzet-csoport fény- és anyag-hatásokkiválasztását teszi lehetôvé. Ezek közül néhányat a Lehetôség/Anyagok paranccsal korábban beállítottunk.

CsillogásHa ezt a jelölônégyzetet kiválasztjuk, a Lehetôség menüAnyagok párbeszédablakában beállított tükrözôdési jellemzôketfigyelembe veszi a program a fénykép számításánál a csillogásihatás kialakításához.

425



Megjegyzés: Ha a Csillogás nincs kijelölve vagy Kitöltötteljárást használ, akkor ezek a tükrözôdési hatások nemjelentkeznek a fényképen.

KödEzt a jelölônégyzetet kell kiválasztani, ha a Nézôpont beállításparanccsal megadtunk köd színt és fokozatot és ezt afényképezésnél érvényre akarjuk juttatni.

Megjegyzés: Ha Kitöltött eljárást használ, akkor aködhatások nem jelentkeznek a fényképen.

Köd bekapcsolva Köd kikapcsolva

FénykibocsátásKapcsolja be ezt a lehetôséget ahhoz, hogy a Lehetôség menüAnyagok párbeszédablakában beállított fénykibocsátó tulajdonsága fényképezésnél is láthatóvá váljék.

Megjegyzés: Ha Kitöltött eljárást választott, akkor afényképen a fénykibocsátási hatások nem lesznek láthatók.

ÁtlátszóságEzzel a választással lehet megadni, hogy az anyagok átlátszóságáta fényképkészítés figyelembe vegye-e. Lásd még a Lehetôség/Anyagok leírást az anyagok átlátszósági fokának beállításához.

426



Megjegyzés: Kitöltött eljárásnál az átlátszóság beállításait aprogram figyelmen kívül hagyja.

Sima felületekA görbült felületek, melyeket síkokkal közelítünk, életszerûbbéválnak, ha ezt a hatást bekapcsoljuk. A simítás mértéke megfelela választott Eljárásnak, egészen egy képpontig finomítható.

Megjegyzés: A Kitöltött eljáráshoz nem tartozik simítás.

Lámpafény gyengülésHa ez a hatás nincs kijelölve, akkor a GDL leírásokban megadottszög- és távolságfüggô gyengülési adatokat a program nulla-értékûnek veszi. Ez éles határvonalat okoz a fényes és a sötétterületek között. Ha ki van jelölve, akkor az eredetileg megadottértékek hatásosak, a fényes és sötét részek között az átmenetlágy lesz.

Megjegyzés: Ahhoz, hogy a gyengülés hatásos legyen,szükséges, hogy a Fényforrásoknál a lámpák be legyenekkapcsolva.

TextúraHa ez a négyzet ki van jelölve, akkor egyes könyvtári elemekGDL leírásából hivatkozott bitképes képek is megjelennek amegfelelô felületen.

Ez azt is meghatározza, hogy az Anyagok párbeszédablakban azanyagokhoz rendelt textúrák megjelenjenek-e fényképezéskor.

FényforrásokItt lehet megadni, hogy milyen fényforrásokkal kívánja a modelltmegvilágítani a fényképezéshez (Nap, Lámpák vagy mindkettô).A kettô közül legalább az egyiket ki kell jelölni.

A Lámpák választás csak akkor hatásos, ha a terven már vanLámpa típusú könyvtári elem. Ezeket be kell kapcsolni amegfelelô beállítások párbeszédablakban.

Megjegyzés: Nem választhat lámpákat fényforrásként, haKitöltött eljárást állított be.

ÁrnyékvetésItt megadhatja, hogy a kiválasztott fényforrások közül melyekképezzenek árnyékot a fényképen. Ha helytelen eredményt lát afényképen, pl. kisebb elemek árnyéka hiányzik, akkor kapcsoljabe a Nagy pontossággal kapcsolót. Ez olyankor fordulhat elô,

427



ha egy egyébként nagy tervbôl egy kis részletet kinagyít a 3D-sablakban és errôl a részletrôl készít fényképet.

Egyebek…Az Egyebek… gomb csak akkor jelenik meg, ha az ArchiCADfényképezôgép választja a Hatások párbeszédablakban. Harákattint erre a gombra, egy új párbeszédablak jelenik meg, aholkét további lehetôség közül választhat:

Ha bekapcsolja az Átlátszóság figyelembe vétele azárnyékszámításnál jelölônégyzetet, az ArchiCAD különbözôárnyékokat fog létrehozni a különbözô átlátszóságú anyagokszámára. Az átlátszó anyag színe is befolyásolja az árnyék színéta végsô fényképen. Ez érvényes az alfa csatornás anyagokra, aholaz anyag átlátszóságának megadása az Alfa csatorna segítségéveltörtént.

Ha a 100 %-os simítás jelölônégyzetet jelöli be, akkor sokkaljobb, bár lassabb eredményt kap a végsô fényképezésnél. Ez afényképezés jobb simítási eredményt ad, mint ha a Hatásokpárbeszédablak Simítás részének Pontos kapcsolóját nyomja le.

Képméret és háttérEbben a párbeszédablakban lehet a fényképezett 3D-s modellhátterének jellemzôit beállítani.

SzínekHa a Színek gomb van kijelölve, akkor az Égbolt színe, ill. aFöld színe gombokra kattintva beállíthatja az ég és a föld színéta kinyíló színszerkesztô párbeszédablakban. A fényképezésifolyamat során az ArchiCAD a háttér horizontvonalátautomatikusan a kép horizontjához illeszti.

Párhuzamos vetítéseknél, ha az elemek alja is látszik, akkor az égszíne, egyébként a föld színe lesz a háttér. A 3D-s ablak az ittmegadott színekkel is dolgozhat.

428



Ha csak egy sima egyszínû háttérre van szüksége, kattintson abemutató ablak melletti lánc ikonra, és állítsa be az Égbolt vagyFöld színét gombjaik megnyomásával.

KépAz ArchiCAD fényképezés meghatározott vízszintes és függôlegesképpont-méreteket, ill. felbontásokat támogat. Ez adja meg alehetôséget, hogy ismert méretarányú és felbontású bitképesképet betoldjunk háttérként a fényképbe.

Hatásos grafikus ábrázolást lehet azáltal elérni, hogy afényképezett modellt egy létezô háttér elé helyezzük. Válassza kia Kép gombot és keresse meg a megfelelô háttérképet apárbeszédablakban.

429



Ha másik hátteret szeretne, kattintson a Nyiss képet gombra ésjelöljön ki egy másik képet.

A fényképezett modell megfelelôen bele fog illeszkedni aháttérbe, letakarva abból a nem látható részeket, ahogy az alábbiábra mutatja.

Megjegyzés: A háttérképet tárolhatja a tervvel együtt aMentsd archívként paranccsal (lásd az Irat menü leírását).

A háttérkép megjelenik a párbeszédablak mintamezôjében,jellemzôit a Felbontás és a Nagyítás beállításokkal módosítanilehet.

A kép mérete meg fog változni a mintamezôben, az eredetiméreteket elolvashatja a párbeszédablak jobboldalán levôvízszintes vonal felett megjelenô számokról. (A méretváltozásérzékelhetô a fényképkerettel - lásd késôbb - valóösszehasonlításban, mely viszont nô vagy csökken a beállításokváltoztatásakor.)

Mutasd az eredményt/képetHa a kapcsoló Képet -re van állítva, akkor a mintamezôben ateljes háttérkép jelenik meg és vastag keret mutatja benne afénykép helyét és nagyságát. Elhúzhatja a keretet, ha belekattint abelsejébe.

Ha a vastag keret nem látható, akkor az túl nagy. Ilyenkor megkell változtatni a nagyítást, a felbontást vagy a kép méretét, hogya bejövô és a kimenô képek viszonyát közelítsük. Ideális esetbena keret kisebb, mint a háttér kép, így ki lehet választani alegmegfelelôbb részletet.

Ha az Eredményt jelöli ki, akkor csak a bekeretezett részt látja aháttérbôl a mintamezôben. Választhat másik részt a háttérképbôlúgy, hogy rákattint a mintamezôre, a háttérképet megfogja ésodébbhúzza a keret mögött.

430



Használd az alfa-csatornátEz a kijelölô négyzet lehetôvé teszi a nyitott háttér kép alfa-csatorna megjegyzéseinek használatát, amennyiben léteznekilyenek. Az alfa-csatorna fehér színe a háttér képet teszidominánssá, míg az alfa-csatorna fekete színe az ArchiCADfényképezett képét teszi dominánssá a háttér felett.

Lásd még…E fejezet Lehetôség/Anyagok/Textúrák része részletesebbinformációt tartalmaz az alfa-csatorna használatáról.

A kép méreteA fénykép méretét numerikusan lehet megadni vagy illesztenilehet az aktuálisan használt 3D-s ablak méretéhez a Mint a 3D-sablak gombra való kattintással. A fénykép magasság/szélességaránya a mintamezôben megjelenik.

Kötött oldalarányHa kijelöli a Kötött oldalarány jelölô négyszöget, akkor afénykép magasság-szélesség aránya megtartja az aktuális értékét.Ha akár a függôleges, akár a vízszintes értékeken változtat, amásik érték ezt automatikusan követi.

Mint a 3D-s ablakKattintson erre a gombra, ha azt szeretné, hogy a létrejövôfénykép mérete megegyezzék a 3D-s ablak aktuális méretével.

Ha az arányok eltérôek, akkor a fénykép mellett jobbra-balravagy alatta és fölötte a háttérszínnek megfelelô színû csíkokjelennek meg. Ez elôfordul belsô vagy külsô perspektívák esetén,ha a nézet nem az egész tervet tartalmazza.

Fényerô és részletképEnnek a párbeszédablaknak a segítségével az exponálásmértékére vonatkozó választásokat lehet megadni és részletkép-fényképezést is lehet választani.

431



Kép fényerejeA tolókával beállíthatja a megfelelô fényerôt a Sötét és a Világoshatárok között.

Túlexponálás korrigálásaHárom lehetôsége van az esetleges túlexponálás korrigálására (Atúlexponálás azt jelenti, hogy a számítási módszer fényesebbértéket kívánna, mint a legfényesebb fehér a monitoron.)

1) Az ArchiCAD az összes felületet sötétíti a számított értékhezképest és a legfényesebb érték lesz a fehér. Ezzel megtartjuka kontrasztot a kép sötét és világos részei között, de asötétebb részeken a részletek elveszhetnek.

2) Csak a túlexponált felületeket sötétíti a program. Így a sötétrészek nem lesznek túl sötétek, de a fényes részek veszíteneka kontrasztosságból.

3) A túlexponált felületeket a program jelzésképpen megadottszínre színezi. Ez szerkesztési eszköz, mely a fenti általánoskorrekciós módszerekkel szemben lehetôséget ad arra, hogya világítás finombeállításával, lámpák áthelyezésével vagyfényerejének megváltoztatásával oldja meg a problémát.

A beállítás bemutatása a legutóbbi képenAmikor rákattint a Mutasd gombra, akkor az ArchiCAD új képetfog készíteni a legutolsó fényképbôl a beállított fényerô- és

432



túlexponálási korrekciós beállításokkal. Ennek a képnek alétrehozása már lényegesen kevesebb idôt igényel.

RészletképEzekkel a beállításokkal a képpontoknak egy sor- ill.oszloptartományát lehet kijelölni, melyek a fényképezésben résztvesznek. Ez olyankor hasznos, ha nem szeretne sok idôtelveszíteni az egész kép kiszámításával.

Ezzel a módszerrel össze lehet hasonlítani egyetlen képen belülkülönféle anyag- vagy fénybeállításokat. Arra is jó, hogyfolytasson egy képet, melynek feldolgozását megszakították.(Tárolja a félig kész képet és nyissa ki azt háttérképként.)

Akkor is ezt célszerû használni, ha olyan változtatást végzett aterven, mely csak egy kisebb részletet érint. A fényképezést iscsak erre a részre kell újra végrehajtani.

Tár

A Tár párbeszédablakban tájékozódhat a rendelkezésre állótárterület nagyságáról. Ha rákattint a Becsült helyfoglalásgombra, az ArchiCAD becslést tud készíteni a készítendô fényképtárigényérôl.

433



FényképezdEzzel a paranccsal lehet az aktuális vetítésrôl a fenti beállításokszerinti fényképezési funkciót elindítani. Az elkészült fénykép újablakban jelenik meg, amely azonban nem szerkeszthetô.

Egyszerre több Fénykép ablak lehet a képernyôn a különbözôbeállítások összehasonlítására. Menteni is lehet ezeket bitképesfile-ként további feldolgozásra, vagy más programokban valófelhasználásra.

A képek részleteinek kiválasztásához és másolásához használhatóa Területkijelölô eszköz.

Fontos: A fényképezett Modell képek nem mentôdnek atervvel. Ha meg szeretné tartani ezeket, saját magának kellmenteni azokat. Egy nem mentett Modell kép ablak bezárásaazt jelenti, hogy ehhez a képhez nem tud többé hozzáférni.

Készíts...Ennek a parancsnak változik a neve a Kamera/VR Beállításokpárbeszédablakban aktuálisan választott kamera típus szerint(Kamera, VR tárgy, VR jelenet).

Megjegyzés: A második és harmadik lehetôséghasználatához a szükséges kiegészítôknek kell megfelelôentelepítve lenniük.

Lásd még...A Kamera eszközt a 4. fejezetben.

Készíts körsétát...Ha egyszerû Kamera van kiválasztva a kamera beállító táblán, a“Körséta” is hozzáadódik a parancs nevéhez.

A Készíts körsétát... parancs létrehoz egy sorozat normális vagyfényképszerû 3D-s képet annak megfelelôen, ahogy azt abeállított párhuzamos vetítések vagy egy kamera-útvonalmeghatározza. A létrejövô (mozgó)képsorozat megjeleníthetôazonnal a képernyôn vagy tárolható megadható file-formátumban. Ezt késôbb lejátszhatja a Playbacksegédprogrammal, mely az ArchiCAD része. Ez a programlehetôvé teszi, hogy a tervet mozgóképen megnézhesse anélkül,hogy az ArchiCAD-et elindítaná.

434



Ahhoz, hogy kiadja a Készíts körsétát parancsot, lennie kell egybeállított párhuzamos vetítés-csoportnak vagy egy eltároltútvonalnak legalább két kameraállással.

A megjelenô párbeszédablak két fô részében a Körséta forrásávalés eredményével kapcsolatos beállításokat lehet megadni.

ForrásVálaszthat, hogy a terv 3D-s nézeteit veszi kiindulásnak, melyeketa Nézôpont beállítás párbeszédablakkal, ill. a Látvány menümódválasztásával (Drótvázas stb.) állított be, vagy pedigfotorealisztikus képeket hoz-e létre a Körsétával.

A Körséta útvonalát meghatározhatja a beállított párhuzamosvetítések révén vagy az aktuális Útvonallal.

Az Újraépítés minden képalkotáshoz megjelölésével mindegyikképkockánál, további animációs hatásokat hozhat létre, feltéve,hogy elhelyezett a tervben bármilyen Könyvtári elemet, melynekmegjelenése minden képkockával változik. Megtudhatja, hogyanvalósítható ez meg a megfelelô GDL Globális változóhasználatával.

Lásd még...A Párhuzamos vetítések leírását feljebb ebben a fejezetben.

A Forrás rész alsó felében megadhatja, hogy csak a kulcsképekethasználja-e a kijelölt útvonalból vagy közbensô képeket is,továbbá, hogy a Körséta az összes képre kiterjedjen-e, vagy csakazoknak egy tartományára.

435



EredményEbben az ablakrészben kiugró menükkel állíthatja be aztárolandó képek formátumát és színmélységét.

A lehetséges kimeneti formátumok:

- egy sorozat PICT (Macintosh)/BMP (Windows) kép

- PICS (Macintosh)/BMS (Windows) file-ok

- Album (csak Macintosh)

- QuickTime film

- AutoDesk Animation Pro FLC file-ok (csak Windows)

- Video for Windows (AVI) film fileok (csak Windows)

- 2D-s elemek

- PlotMaker rajzok

- topCAD rajzok (csak Macintosh)

Attól függôen, hogy az ArchiCAD kiterjesztések mappában/könyvtárban milyen kiterjesztések találhatók, használható mégnéhány többkamerás elrendezéseket támogató programformátuma: pl. a RenderMan-é és a Camerá-é.

Kijelölô négyszögekkel megadhatók az alábbiak:

– Átfedô vonalak törlése párhuzamos vetítéseknél.

– Képtömörítés a kimenô file-okban.

– A képek tónusainak finomítása színkeveréssel.

TömörítésMacintosh-on: A Tömörítés kiválasztása esetén az ismertQuickTime tömörítési eljárások egyikének a felhasználásávalcsökkenthetô a kimenô file-ok mérete. Ajánlott az Animációválasztása. A tömörítés csak akkor használható, ha a QuickTime agépen telepítve van.

Az elsô négy kimeneti formátum támogatja a tömörítést. ABeállítás gombra való kattintás után megjelenôpárbeszédablakban lehet a tömörítés részleteit megadni.

436



Adja meg a tömörítési módszert és a színmélységet a kiugrómenükben a párbeszédablak felsô részében. Néhány tömörítésimódszerhez csak Színes ill. Szürkeárnyalatos választáslehetséges.

Az Méretezd át gombra kattintva a megjelenôpárbeszédablakban beállíthatja a tömörítendô képek méretét.

Windows-ban: Az FLC file-okat automatikusan tömöríti aprogram.

Körséta megjelenítése a képernyônKattintson a Mutasd gombra, ha a körséta eredményét aképernyôn kívánja megjeleníteni. Emellett az eredményttárolhatja is, ahogy azt fentebb leírtuk.

Készíts VR tárgyatHa a Kamera beállítás párbeszédablakban ki van választva a VRtárgy típus, a Készíts… parancsnévhez hozzáadódik a „VR tárgy ”.

Csak akkor élvezheti e lehetôség elônyeit, ha gépén telepítve vana megfelelô QuickTime VR bôvítmény.

A parancs kiválasztása után párbeszédablak nyílik meg, ahol alétrehozni kívánt navigálható tárgy néhány paraméterét állíthatjabe, amelyet késôbb az Apple QTVR lejátszóval tekinthet meg.

437



A Forrás és Eredmény lehetôségek részletes leírását megtalálja aKörséta... parancsról szóló részben.

Megjegyzés: Az Apple és a Graphisoft a Cinepack tömörítôeljárás használatát javasolja.

Ha a Mentsd... parancsra kattint, párbeszédablak jelenik meg,ahol megadhatja a navigálható tárgy file nevét.

Minden 3D-s adatot, amelyre szüksége van, a program ebben azúj formátumban ment el.

Az eredményt a QTVR lejátszóval nézheti meg.

Készíts VR helyszíntHa a Kamera beállítás párbeszédablakában a VR helyszíntlehetôség van kiválasztva, a Készíts… parancsnévhez a „VRjelenet” adódik hozzá.

Ez a lehetôség csak akkor használható, ha a megfelelô VRbôvítmények (QuickTime VR vagy RealVR) telepítve vannak agépen.

A parancs választásával kinyílik egy párbeszédablak, aholbeállíthatja panorámák vagy képek készítésének bizonyosparamétereit, melyeket azután megnézhet a megfelelô lejátszóprogrammal.

438



A Látószög és Kezdôszög lehetôségek segítségével beállíthatja akamera látószögét és a kezdô nagyítást/kicsinyítést, amely apanoráma nézet alapértelmezése lesz. Ez a kezdeti nagyítás/kicsinyítés faktor nem lehet nagyobb, mint a látószög.

VR panoráma jelenetek létrehozására három lehetôségbôl lehetválasztani.

Ha a Helyszín lehetôséget (alapbeállítás) választja, akkor azalaprajzon definiált összes panorámát elmentheti, egy anavigációs adatokat tartalmazó vezérlô file-lal együtt.

A Panoráma lehetôség választásával elmentheti az alaprajzondefiniált panorámákat vezérlô file nélkül. A panorámákat a QTVRlejátszóval egyenként megnézheti, de nem tud átjárni közöttük.

A Kép választásával lehetôvé válik a panoráma képeinekmentése, melyeket aztán bittérképes képekként szerkeszthet.Ezek a file-ok nem nézhetôk meg QTVR lejátszóval. A file-okszerkesztése (a háttér módosítása, további elemek hozzáadása)után az Apple QTVR eszközét kell használnia QTVR lejátszóvalnézhetô file kézi létrehozásához.

A QTVR helyszín párbeszédablak egy sor lehetôséget tartalmaz.Beállíthatja a kép magasságát és szélességét, valamint a QTVRlejátszó ablakméretét (mindet pixelben mérve).

Az Aránytartás kijelölô négyzet kijelölése biztosítja, hogy alétrehozott kép nem torzul.

Benapozás-vizsgálat...A Benapozás-vizsgálat parancs segítségével a Körséta...parancshoz hasonlóan egy sor egyszerû vagy fotószerû 3D-sképet hozhat létre a Nézôpont beállításokban, a 3D-s ablakvagy Fényképezés beállításokban ill. a Benapozás-vizsgálat...párbeszédablakban a Nap beállításokban megadott paraméterekszerint. Az így elkészített animációt azonnal megnézheti vagy aképeket elmentheti a kívánt file-formátumban és késôbblejátszhatja az ArchiCAD Playback programjának segítségével.

A Benapozás-vizsgálat párbeszédablak részben megegyezik aKörséta párbeszédablakkal, melyrôl ebben a fejezetben már szóvolt. Ezért ebben a részben a Benapozás-vizsgálatpárbeszédablaknak csak azon részeivel foglalkozunk, amelyekkülönböznek a Körséta párbeszédablaktól.

A Forrás és Eredmény részek leírását a Körséta résznél találjameg.

439



Egy benapozási tanulmány vetítéseit a program a Nézôpontbeállítások párbeszédablakban megadott párhuzamosvetítéseknek ill. perspektíva nézetnek megfelelôen állítja elô. Amodell helyzetének geográfiai adatait és a nap paramétereket aNap párbeszédablakban állíthatja be.

Geográfiai helyzetekrôl és a napra vonatkozó beállításokróltovábbi információt talál a Nézôpont beállítások... részbenebben a fejezetben.

DátumA párbeszédablak bal felsô részében állíthatja be a dátumot a mármegadott geográfiai hely mellett. A kiugró menübenkiválaszthatja a hónapot és begépelheti vagy a nyilak segítségévelbeállíthatja a napot.

A párbeszédablak bal középsô részén lévô kapcsolóval állíthat beteljes benapozás-vizsgálatot a kijelölt napon napfelkeltétôlnapnyugtáig, vagy kiválaszthatja az adott nap egy részét is avizsgálathoz.

Az egyes képek percekben megadott távolságát az Intervallumszerkesztô mezôbe gépelheti be vagy beállíthatja a nyilaksegítségével is.

Benapozás-vizsgálatok megtekintése és mentéseHa azonnal meg akarja nézni az elkészült benapozás-vizsgálatot,akkor kattintson a Mutasd gombra.

Ha el akarja menteni valamilyen file-formátumban a benapozás-vizsgálatot, akkor kattintson a Mentsd gombra.

440



Listák menüA Listák menü parancsai lehetôvé teszik különbözô listákelkészítését. Teljes Anyaglisták, Ablak jegyzékek, Kulcsmegjegyzések, stb. hozhatók létre automatikusan.

Lásd még…A jellemzôk szerkezete és egy áttekintést a listázás beállításárólrészletesen a 6. fejezetben.

Új jellemzôkA jellemzôk az ArchiCAD-ban Könyvtári elem típusokkéntlétrehozott, Jellemzô könyvtári elemeknek nevezett logikusmeghatározások.

A Jellemzô könyvtári elemek kétféleképpen köthetôk azelemekhez: vagy automatikusan a Kritérium párbeszédablakban(lásd késôbb) beállított megfeleltetési feltételek szerint, vagyegyedileg a különbözô elemek (Falak, Födémek, Tetôk, stb.)Beállítások párbeszédablakaiból, a Jellemzôk hozzárendelésegombra kattintva és a Jellemzôk file-t kiválasztva. A két módkombinálása is lehetséges.

Az Új jellemzôk parancs választása kinyit egy új, üres Jellemzôktárgyat, amit ezután szerkeszteni lehet.

Jellemzôk szerkesztéseE parancs választásával lehetôvé válik egy már létezô Jellemzôktárgy kiválasztása és szerkesztése annak vezérlô ablakában.

Megjegyzés: Ha akkor választja ezt a parancsot, amikor aTervben ki van jelölve valamelyik szerkezeti elem (vagyelemek), akkor ez automatikusan kinyit minden közvetlenülahhoz rendelt Jellemzôk tárgyat.

ParaméterekA párbeszédablaknak ebben a részében állíthatók be azalapbeállítás szerinti értékek, típusok és nevek a változókszámára, melyek megadják a Jellemzô típusú Könyvtári elemektulajdonságait. Ezek a paraméterek segíthetnek annakellenôrzésében, hogy az összetevôket pontosan adták-e meg.

Megjegyzés: A paraméterek nem jelennek meg az anyaglistákban.Csak beállíthatja az alapbeállítás szerinti értékeiket, mint bármelymás Könyvtári elem típusnál és elôírás szerint használhatja.

441



Lásd még…Paraméter beállítás a 6. fejezet Könyvtári elem megadás részébenvan leírva.

Helyi összetevôkAz Új gombra kattintással egy új helyi összetevôt hozhat létre,vagyis egy olyan összetevôt, amely csak ahhoz a Könyvtárielemhez rendelhetô hozzá, amelyben megadták.

Szerkesztheti kódját, nevét és mennyiségét a helyi összetevônek,melynek Kulcs kódját a megfelelô kiugró menübôl választotta. Amértékegységek is változtathatók a Mértékegység kiugró menünkeresztül, egy kifejezés beírásával az Erre vonatkoztatvaszerkesztô mezôben. Ez lehet bármilyen GDL kifejezés globálisvagy lokális változó felhasználásával. Ha pl. csak a tetô él faborítású felületét kívánja listázni, írja be a „TETÕ_ÉL_FEL”kifejezést.

Lásd még…A globális változók fel vannak sorolva az ArchiCAD-del együttjáró GDL Felhasználói könyvben.

Helyi leírásokAz Új gombra kattintással létrehozhat egy új helyi leírás vonalat,vagyis, egy olyan leírást, amely csak ahhoz a Könyvtári elemhezrendelhetô hozzá, amelyben definiálták.

Szerkesztheti a kódját és szövegét a helyi leírásnak, melynekKulcs kódját a megfelelô kiugró menübôl választotta. A Szöveggombra kattintás az elem vagy szerkezet egy hosszabb leírásátadja. Ez a leírás tartalmazhat olyan technikai paramétereket,melyek függetlenek az ArchiCAD-ben elôre beállítottaktól, vagyegyéb hasznos összeállítási vagy biztonsági utasítástól.

A központi adatbankhoz kötött összetevôk és leírásokA Kösd az adatbankhoz kijelölô négyzetre (mûködôképesséválik, ha akár az Összetevôk akár a Leírások gomb aktív)kattintás lehetôvé teszi egy már létezô helyi Összetevô vagyLeírás hozzákapcsolását a központi adatbankhoz, feltéve, hogy areferenciát létrehozták. Ez a referencia kicserélhetô egy másikkalugyanabból az adatbankból a Beállítások gombra kattintva.

Fel is bontható a kapcsolat a Kösd az adatbankhoz kijelölônégyzet megjelölésének megszûntetésével. Ebben az esetbenmegmarad az adatbank állomány egy helyi másolata.

442



Lásd még…Összetevôk és Leírások leírása késôbb e fejezetben.

KritériumEz a parancs kinyit egy ablakot, mely lehetôvé teszi a listázásikritériumok megadását. A kritériumok a következô paraméterekkombinációi lehetnek: Elemtípus, Tollszín, Kitöltés tolla, Kitöltéstípusa, Fólia, Vonaltípus, maximum három különbözô Anyag,Név, ID és Jellemzôk.

A már létezô Kritériumok egy listában jelennek meg apárbeszédablak alsó részében. Egyszerre csak egy kritériumválasztható ki, és szerkeszthetô a lentebb leírt módon.

Minden kritérium hozzárendelhetô egy Jellemzôk tárgyhoz. Azokaz elemek, melyek megfelelnek valamelyik kritériumnak amegfelelô Jellemzôk tárgy jellemzôit felhasználva lesznek listázva.

A paraméterek azon értékei, melyek egy adott kritériumnálmeghatározóak, megjelennek a listában, míg a mellôzötteket „-”jellel jelölték meg.

A meghatározó értékek a párbeszédablak felsô részében lévô kéttabulátor oldalon állíthatók be, melyek közt a párbeszédablakfelsô részén lévô két kapcsoló segítségével lehet váltani.

A bal gombra kattintással férhet hozzá az Elemtípus, Tollszín,Kitöltés tolla, Kitöltés típusa, Fólia és Vonaltípus lehetôségekhez.Ezek mindegyike a megfelelô kiugró menük használatávalállítható be.

443



A jobboldali gombra kattintás egy második lehetôség sorozatotaktivál, mint az Anyagok mindhárom felületre, Név (Könyvtárielemek esetében) és ID szám.

Jellemzôk hozzárendeléseAhhoz, hogy egy kritériumhoz jellemzôket rendeljen, válassza kia listából és kattintson a Jellemzôk hozzárendelése gombra.Egy párbeszédablak jelenik meg, ugyanaz, mint ami az egyedielemek Beállítások párbeszédablakaiból elérhetô.

Ebben a párbeszédablakban választhat egy Jellemzôk tárgyat abetöltött könyvtárakból. Megjelennek a választott Jellemzôktípusú Könyvtári elem összetevôi és leírásai, hogy könnyebblegyen a választás.

Visszatérve a Kritériumok párbeszédablakhoz, megjelenik akiválasztott Jellemzôk tárgy a kiválasztott kritérium sorában.

Fontos: Ha rákattint a párbeszédablakban a Jó gombra, azArchiCAD felülírja a már létezô listcrit.txt file-t vagy újat hozlétre, ha nincs ilyen.

Megjegyzés: Ha hiányzik egy hozzárendelt Jellemzôk tárgyaz aktív könyvtárakból, minden ehhez rendelt kritérium sorszürkén fog megjelenni. Ha a betöltött könyvtárakban

444



egyáltalán nincsen Jellemzôk tárgy, akkor nem tud újkritériumot létrehozni.

Összetevôk…Az adatbankok, melyekre a Jellemzôk típusú Könyvtári elemekutalnak, ezzel a paranccsal szerkeszthetôk. Az adatbankállományok a Kulcs kóddal és a Kóddal vannak azonosítva.

E parancs választása kinyitja az összetevô adatbankot(compdata.txt) szerkesztôjével együtt.

Kattintson az Új gombra egy új összetevô beillesztéséhez ajelenlegi kulcs alatti összetevô listába.

Megjegyzés: Új Összetevôk csak akkor hozhatók létre, havan egy elérhetô Kulcs Adatbank (listkey.txt) file valamelyikaktív könyvtárban.

- Ha a Kulcs kapcsolót kikapcsolja, a Kulcs kiugró menüszûrôként mûködik a lista tartalmához, jelezve, hogy ajelenlegi Kulcsot be tudja állítani. Csak az adott Kulcshoztartozó összetevôk jelennek meg.

- Ha a Kulcs kapcsolót bekapcsolja, a szûrôként mûködésmellett, a kiugró menü aktívvá válik, lehetôvé téve a kulcsmegváltoztatását a kiválasztott összetevô számára.

Szerkeszthetô a Kód, a Név és a Mennyiség a fentebb lévôszöveg mezôben. Ezek a paraméterek csak akkor szerkeszthetôk,amikor aktív a megfelelô kapcsoló. Mértékegységek ésReferenciák a kiugró menükbôl választhatók.

Megjegyzés: A Referencia, mint alapbeállítás szerinti beállításmûködik elemek mennyiségi listázásánál, és felülírható azErre vonatkoztatva mezôbôl, ha egy összetevôre egyJellemzôk tárgyból van hivatkozás.

445



Egy létezô összetevô eltávolításához emelje ki a nevét, éskattintson a Töröld gombra.

Fontos: Ha rákattint a Jó gombra, az ArchiCAD felülírja alétezô compdata.txt file-t a Könyvtárban.

Leírások…Az adatbankok, melyekre a Jellemzôk típusú Könyvtári elemekutalnak, ezzel a paranccsal szerkeszthetôk. Az adatbankállományok a Kulcs kóddal és a Kóddal vannak azonosítva.

E parancs választása kinyitja a leírás adatbankot (descdata.txt).

Kattintson az Új gombra egy új leírás beillesztéséhez a jelenlegikulcs alatti leírás listába.

Megjegyzés: Új Leírások csak akkor hozhatók létre, ha vanegy elérhetô Kulcs Adatbank (listkey.txt) file valamelyik aktívkönyvtárban.

- Ha a Kulcs kapcsolót kikapcsolja, a Kulcs kiugró menüszûrôként mûködik a lista tartalmához, jelezve, hogy ajelenlegi Kulcsot be tudja állítani. Csak az adott Kulcshoztartozó leírások jelennek meg.

- Ha a Kulcs kapcsolót bekapcsolja, a szûrôként mûködésmellett, a kiugró menü aktívvá válik, lehetôvé téve a kulcsmegváltoztatását a kiválasztott leírás számára.

Szerkeszthetô a Kód és a Rövid szöveg a fentebb lévô szövegmezôben. Ezek a paraméterek csak akkor szerkeszthetôk, amikoraktív a megfelelô kapcsoló.

A Teljes szövegre kattintás kinyitja a Teljes szöveg szerkesztôt,ahol az elem vagy szerkezet egy hosszabb leírását írhatja be,beleértve a technikai részleteket, mint az összeállítási vagybiztonsági utasítások.

446



Megjegyzés: A Rövid szöveg mindig a Teljes szöveg elsôsora, és a Teljes szöveg szerkesztô megnyitása nélkülszerkeszthetô.

Egy létezô leírás eltávolításához válassza azt ki, és kattintson aTöröld gombra.

Fontos: Ha rákattint a Jó gombra, az ArchiCAD felülírja alétezô descdata.txt adatbank file-t.

Kulcsok…A Kulcsok olyan kategóriák, melyek segítenek az összetevôk ésleírások logikus csoportosításában, pl. alvállalkozó, rendeltetésvagy kiadás szerint.

A Kulcsok… parancs választása kinyitja a Kulcsok adatbankot(listkey.txt), melyben szerkeszthetô a kiválasztott Kulcs Kulcskódja és Neve.

Az Új gombra kattintás egy új kulcsot helyez a listába, a Töröldgombra kattintás pedig eltávolítja a listából a megjelölt kulcsot.

Fontos: Ha rákattint a Jó gombra, az ArchiCAD felülírja alétezô listkey.txt adatbank file-t.

Egységek…Ez a parancs kinyitja az Egységek adatbankot, ahol azokat amennyiségi mértékegységeket állíthatja be, melyekre azÖsszetevôk adatbankból lehet hivatkozni. Mindenmértékegységnek van egy Kódja, melynek egyedinek kell lennieazonosítási okokból.

447



Egy új mértékegység megadásához kattintson az Új gombra.Mértékegység megadásához elérhetô lehetôségek:

- Kód: erre a gombra kattintással lehetôvé válik amértékegység szerkesztése.

- Egység: amikor aktív ez a gomb, adhat valamilyen nevet amennyiségi mértékegységnek. A párbeszédablak jobb kézfelôli részén az Átváltás gomb is aktív, lehetôvé téve egyátalakítási mértékegység kiválasztását. Az ArchiCADátalakítási mértékegységeket használ belsô átalakításhoz.

- Lehetôségek: amikor aktív ez a gomb, öt további lehetôségelérhetô a mértékegység megjelenítéséhez. Az aktívlehetôségeket „+” jel jelzi a mértékegység listában, míg akikapcsoltak egy „-” jellel jelennek meg.

448



- Számjegyek: erre a gombra kattintás lehetôvé teszi akiválasztott mértékegység használatakor megjelenôszámjegyek és tizedesek számának megváltoztatását.

Általános adatbank szabályok

AzonosításA Kulcs és Mértékegység adatbankok egységes adatbankok. Arekordokat Kód azonosítja, ezért a kódoknak egyedinek kelllenniük.

Az Összetevô és Leírás adatbankok részekre osztottak a Kulcsokalatt. A rekord azonosító a Kulcs kód és a Kód. Ez azt jelenti,hogy egy adott Kulcs alatt egyedi azonosítókra van szükség, deugyanaz a Kód több kulcs alatt is létezhet egy idôben.

HibakezelésAz adatbank rekord érvénytelen, ha hiányzik a Kódja, vagy nemegyedi az azonosítója. Egy rekord szerkesztése közben azérvényesség folyamatosan ellenôrzôdik. Egy érvénytelen rekordészlelésénél a program sípol, és az rekord szöveg stílusa dôltreváltozik.

Ebben az esetben rendbe kell hoznia a Kódot mielôtt rákattintanabármely más vezérlôre a Kód szerkesztô mezôn kívül,máskülönben az érvénytelen rekord azonnal törlôdik. Amint aKód rendben van, és az rekord érvényessé válik, a stílusavisszaváltozik simára.

A Kritériumok adatbankban egy rekord érvénytelennek tekintett,ha minden meghatározó feltétel ki van kapcsolva, vagy haazonos rekordok vannak (pl. minden feltétel, sôt még ahozzárendelt Jellemzôk tárgy is azonos).

Az érvénytelen rekord a prorgram nem ellenôrzi, amikor azadatbank az ArchiCAD-beli szerkesztôjével nyitja ki.

Amikor rákattint a Jó gombra, a program megjelöli az érvénytelenállományokat, és figyelmezteti, hogy ezek mind hiányozni fognaka mentett file-ból.

449



Megjegyzés: Az Összetevô és Leírás állományok hiányzókulcs kóddal nem számítanak érvénytelennek, ami azt jelenti,hogy ezek elmenthetôk és hivatkozni lehet rájuk a Jellemzôktárgyból (az azonosító Kulcs kód része üres lesz). Mindenilyen rekord megjelenik a szerkesztôben, ha a Kulcs kiugrómenübôl a Hiányzót választja ki.

Az új rekordokat már létezô Kulcsok alatt kell létrehozni. Ezért azÚj gomb szürke, amikor a Hiányzó Kulcsot választja ki.

A Kritériumok állományok szürkén jelennek meg, ha a hozzájukrendelt Jellemzôk tárgy nem található a betöltött könyvtárakban.

Lista beállítás…Az Alaprajz alapján részletes lista készíthetô, amely az Alaprajzonlévô Falak, Födémek és más szerkezeti elemek jellemzôin alapul.A Lista beállítás… parancs segítségével adható meg, melyelemek, összetevôk és zónák legyenek listázva a jelentéselkészítéséhez, ezenkívül a kimenet komplexitása és formája.

A Lista beállítás… választásával következô párbeszédablak jelenikmeg.

A lista típusa kiugró menüben kiválaszthatja a létrehozandó listatípusát (Elem, Összetevô vagy Helyiség). Az ablak tartalma aszerint fog változni, hogy itt mit választ. A listák különbözô

450



nevek alatt tárolhatók, és csak a választott típushoz tartozókészletek nevei jelennek meg a Lista készlet kiugró menüben.

A lista készletek megkettôzhetôk, újranevezhetôk és törölhetôk amegfelelô gombokra kattintással. Csak az a lista készletszerkeszthetô, melynek neve megjelenik a Lista készlet kiugrómenüben. Minden tárolt lista készlet elérhetô a Készíts elemlistát,Készíts összetevô listát és a Készíts helyiség listát parancsokhierarchikus menüiben (lásd késôbb).

A párbeszédablak fô vezérlôi alatt lévô négy kapcsoló teszilehetôvé a különbözô Listák finomítását különbözô Szûrôkszerint, egyedizált Komplexitásban, Formátumok szélestartományában, és a Helyiségek esetében, több hozzáférhetôlehetôséggel a Kapcsolódó szerkezetek számára.

A párbeszédablak tartalma a választott Lista típus és a beállításlehetôségek számára választott kapcsoló szerint változik.

Fontos: A Jó gombra kattintás a Lista beállításpárbeszédablakban felülírja az összes megváltoztatott listakészletet, amely az Alaprajz Beállítások file-jában és aKönyvtárban elhelyezett listakész.txt adatbank file-ban vantárolva. Ez lehetôvé teszi ugyanannak a beállításnak ahasználatát különbözô alaprajzoknál.

- Amikor az ArchiCAD-et egy alaprajz file megnyitása nélkülindítja el, a lista készletek a Beállítás file-okból töltôdnek be(a listakész.txt nem töltôdik be egyik betöltött könyvtárbólsem);

- Egy Alaprajz file kinyitásakor az alaprajzban tárolt listakészletek lesznek betöltve (a listakész.txt nem töltôdik beegyik alaprajzi könyvtárból sem);

- Az Irat/Aktív könyvtárak… választásával a kiválasztottkönyvtárakból az elsôként megtalált listakész.txt file leszbetöltve.

451



ElemlistákA Lista típus menüben az elsô választás az Elemlista. Az Elemlistainformációt ad azokról a szerkezeti elemekrôl, melyeket kiválaszt,hogy szerepeljen ebben a párbeszédablakban.

SzûrôkA Szûrôk határozzák meg, mely elemek legyenek a listában. AzElemlista tovább finomítható további kijelölô négyzeteken és másvezérlôkön keresztül, azáltal, hogy elemek bekerüljenek vagykizáródjanak-e bizonyos kritériumok alapján.

A párbeszédablak Elemtípusok részében egy szerkezeti elemtípust képviselô gomb bekapcsolása hozzáadja azt a jelentéshez,míg kikapcsolása törli azt a típust a jelentés listából.

A Jellemzôk gombra kattintás kinyit egy párbeszédablakot,melyben kiválaszthatja a kívánt Jellemzôk tárgyakat az aktívKönyvtárakban. Csak a kiválasztott Jellemzôk tárgyhozhozzárendelt elemek (kritérium szerint vagy közvetlenül az elemsaját Beállítások párbeszédablakában) lesznek listázva. A Mindkijelölô négyzet aktiválásával választhatja, hogy az összesJellemzôk szerepeljen.

Az Elemlistából kizárható bármely olyan elem, melynek nincscímkéje vagy ID száma, a megfelelô kijelölô négyzetbekapcsolásával.

A Minimális nyílás fal meghatározza, hogy egy bizonyos méretalatt lévô nyílások figyelembe legyenek-e véve fal felületek éstérfogatok számításánál. A mérethatár a szöveg melletti mezôbenadható meg. Ez a lehetôség hasznos az anyagok átlagainakmeghatározásánál, mivel a kis nyílások nem befolyásolják amunkához szükséges összes anyag mennyiséget.

A párbeszédablak alján a Fólia és Szint listák lehetôvé teszikadott fóliákra vagy szintekre helyezett elemek felvételét vagykizárását az Elemlistából.

452



KomplexitásA párbeszédablaknak ezen a részén lévô vezérlôk határozzákmeg az egyes elemekrôl a jelentésbe belefoglalt információmennyiséget. Minden elem egyedi jellemzôi hozzá vannak téve ajelentéshez a nagyobb részletességért, vagy törölve vannak arövidség kedvéért.

Balra az elemek jellemzôi ellenôrizhetôk, míg jobbraparamétereket lehet kiválasztani.

A Kulcsok listában kiválaszthatja a kívánt Kulcsokat azösszetevôk és leírások szûréséhez. A Mind kijelölô négyzetaktiválásával minden Kulcs alatti minden jellemzô szerepelni fog.

A Kulcsok alatt egy sor gomb segíti az összetevôk és leírásokkombinációjának megadását. A Válaszd… gombra kattintás egyújabb párbeszédablakot nyit ki Összetevôk és Leírásokkiválasztásához, közvetlenül ezekbôl az adatbankokból listázva.

Megjegyzés: Csak a kiválasztott Kulcsok alatti Összetevôk ésLeírások elérhetôk itt.

453



A Globális elem paraméterek listából kiválaszthatja az összeselemtípusra jellemzô paraméter bármelyikét, mint felület, térfogat,magasság, vastagság, felhasználói ID, stb. Itt is választhat egyvagy több tagot, vagy megjelölheti a Mind kijelölô négyzetet,hogy az összes szerepeljen a jelentésben.

A Globális paraméterek alatt, a Kiválasztott elemtípusokparaméterei vannak listázva az elôzô tabulátor oldalon (Szûrôk)tett választástól függôen.

Balra lent, elhelyezett könyvtári elemek további paramétereiválaszthatók listázásra. Vagy megejtheti a listázandó paraméterekkijelölését a Válasszon könyvtári elemet párbeszédablakban aMint a könyvtári elemeknél gombra kattintással.

FormátumA Formátum gombra kattintás vezérlôket ad a Lista Beállításablakhoz a tulajdonságok és paraméterek logikus sorrendjénekbeállításához a választott Szûrôk és Komplexitás lehetôségekszerint. A jelentés teljes tervlapja meghatározható itt.

Két választási lehetôség van: listázhat sor adatokat a Simakapcsoló aktiválásával, vagy választhat egy elôre meghatározottsablon file-t a Formatált kapcsoló bekapcsolásával.

A Formatált lehetôség választásakor kattintson a Sablongombra, majd válasszon egy sablon file-t a könyvtárból. Asablonok elôre meghatározottak a helyi szabványok szerint, éstovábbi kifinomult lehetôségeket kínálhatnak az összetevôk ésleírások listázásához.

A Sima lehetôség választása sor adatokat listáz szerkeszthetôszöveg formátumban. Néhány alap alternatíva még ebben azegyszerû formátumban is elérhetô.

454



- A Címsor kijelölô négyzet aktiválása egy fejlécet hoz létre ajelentés lap tetején.

- A Minden elem külön sorban lehetôség elemenkénti listáthoz létre még az azonos elemekre is, míg a Vond össze azazonosakat összeadja az azonos elemeket és csoportosítjaôket a listában.

- Az Összetevôkre bontva lehetôség az összetevôk összesparaméterét listázza, mint a Kulcsuk, Kódjuk, stb. A Csakmennyiségek választása a mennyiségeket jeleníti megmértékegységek nélkül.

- A Teljes leírások vagy Csak rövid szövegmeghatározza,hogy a leírások összes paraméterei listázva legyenek,beleértve a Kulcsokat, Kódokat és Teljes szöveget, vagy csaka Rövid szöveg, azaz a Teljes szöveg elsô sora jelenjen meg alistákban.

Megjegyzés: Amikor a Nyers formátum lehetôség aktív, aParaméterek lehetôség ki van kapcsolva.

Összetevô listákA Lista típus menüben a második választás az Összetevô lista. Eza lista azon szerkezeti elemek összetevôirôl nyújt információt,melyeket elôzôleg választott ki, hogy megjelenjenek ebben apárbeszédablakban.

SzûrôkA Kulcsok listában kiválaszthatja a kulcsokat a listázandóösszetevôk és leírások szûréséhez. A Mind kijelölô négyzetaktiválása bekapcsolja az összes összetevôt és leírást mindenkulcs alatt.

A többi lehetôség ugyanaz, mint az Elemlistáknál.

Tovább szûrheti a Jellemzôket a listázáshoz az összetevôk ésleírások közvetlenül az adatbankból választásával és a helyitulajdonságok ki-, vagy bekapcsolásával.

Az elemek globális paraméterei, melyekbôl a Jellemzôkszármaznak, a megfelelô listából választhatók.

455



KomplexitásA Globális elem paraméterek és a Jellemzôk az Elemlistákrészben leírtak szerint választhatók.

A Választható összetevôk gombok meghatározzák, hogy azösszetevô mely részei lesznek listázva (a név és a mennyiségmindig megjelenik).

A Választható leírások gombok meghatározzák, hogy a leírásmely részei lesznek listázva (a rövid szöveg mindig jelen van).

FormátumUgyanazok a lehetôségek elérhetôk itt is, mint az Elemlistáknál,néhány különbséggel.

A Nyers összetevô listák nélkülözik az Összetevôkre bontva és aTeljes leírások lehetôségeket, mivel a lista elemek magukÖsszetevôk és Leírások.

A paraméter listában alul megjelennek a globális elemparaméterek és az Összetevôk és Leírások kiválasztott részei aKomplexitás tabulátor oldalon tett kiválasztástól függôen.

Helyiséglisták

SzûrôkA Helyiségekre jellemzô vezérlôk vannak ebben az ablakban.

Használhatja az Alaprajz összes helyiség kategóriáját a Mindkijelölô négyzet megjelölésével, vagy kiválaszthatja kattintássalazokat a helyiségeket, melyek benne legyenek a jelentésben.

A helyiségek is szûrhetôk a Helyiség számukra vonatkozófeltételek meghatározásával egy kiugró menü és egy szövegmezô segítségével.

456



A Hagyd ki a sorszám nélküli helyiségeket kijelölô négyzetlehetôvé teszi a szám nélküli helyiségek kihagyását a jelentésbôl,míg ha a Hagyd ki az ID nélküli helyiségeket kijelölô négyzetaktív, az ID szám nélküli helyiségek lesznek mellôzve.

KomplexitásA Helyiséglistákra jellemzô vezérlôk a következôket tartalmazzák:

- A Kulcsok lista lehetôvé teszi a listázandó összetevôk ésleírások szûrését.

- A Mind kijelölô négyzet, ha aktív, megjelenteti az összesHelyiség kategóriához rendelt elhelyezett Helyiség típusúKönyvtári elem egyéb paramétereit a listában.

- A Mint a könyvtári elemeknél gomb lehetôvé teszi aHelyiség típusú könyvtári elemek kiválasztását a betöltöttKönyvtárakból a Válasszon könyvtári elemeketpárbeszédablakban. Ebben az esetben csak azok az egyébparaméterek lesznek benne a listában, melyek azonosak akiválasztott Könyvtári elemekben lévôkkel. A kiválasztottKönyvtári elemekben található paraméterek tovább szûrhetôkkiválasztott paraméter típusokra.

- A Kapcsolódó szerkezetek lehetôség segít a választotthelyiséghez kapcsolódó elemek és szerkezetekkiválasztásában (lásd alább).

Kapcsolódó szerkezetekEz a gomb csak a Helyiséglisták számára elérhetô, az Elem ésÖsszetevô listáknak nem.

A Helyiség definíció nem korlátozódik geometriai információra,hanem tartalmazza a helyiségekhez kapcsolódó szerkezetielemeket is, fôképpen a helyiségek kerületén lévô falakat, akörülvevô falak ajtajait és ablakait és a helyiség belsejében lévôtárgyakat.

Ezen a tabulátor oldalon állíthatók be a Komplexitás tabulátoroldalon kiválasztott kapcsolódó szerkezetek kulcsai, összetevôi,leírásai, egyéb paraméterei, globális elem paraméterei éskiválasztott elemtípusainak paraméterei.

457



FormátumA Helyiséglisták Formátum tabulátor oldalán a Helyiségparaméterek (jellemzôk) és a Kapcsolódó szerkezetekparaméterei (jellemzôk) szét vannak választva. Ez azt jelenti,hogy a Helyiség paraméterek mindig az elsô részben jelennekmeg, a Kapcsolódó szerkezetek paraméterei pedig a lista alsórészében. Mindazonáltal a Helyiség a Kapcsolódó szerkezetekparamétereit olyan sorrendben rendezheti, ahogy kívánja.

Készíts elem, összetevô, helyiség listátEzek a parancsok a Lista beállítás párbeszédablakban megadottlistákban beállított feltételek alapján készítenek listákat. Amegadott listakészletek egy hierarchikus menüben jelennek meg,mely a megfelelô parancs névvel nyitható.

- Ha egy lista Nyers formátummal volt megadva, akkorszerkeszthetô szöveg típus ablakban fog megjelenni.

- Ha egy lista a Formzott lehetôséggel volt megadva egysablon file felhasználásával, akkor egy rajz ablakban fogmegjelenni, ami nem szerkeszthetô.

Az elsô parancs minden hierarchikus menüben Alap, ami egysima listát készít csak néhány paraméterrel.

Listázó programAz ArchiCAD melletti Kiegészítôk mappában elhelyezett listázóeszközök egy hierarchikus menüben jelennek meg. Alapbeállításszerint az ArchiCAD Listázó eszköze aktív lesz.

A hierarchikus menübôl választott listázó eszköz kinyitja a sajátpárbeszédablakát, melyben listázási tulajdonságok (az ArchiCAD

458



Listázó eszköze esetén a Jellemzôk tárgy) rendelhetôk az alaprajzelemeihez. Ez a párbeszédablak elérhetô az egyedi eszközökbeállítás párbeszédablakainak Listázási tulajdonságok tabulátoroldaláról a Jellemzôk hozzárendelése… gombon keresztül.

Megjegyzés: Külsô listázási Kiegészítôk is dolgozhatnakrajzoló elemekkel, mint vonalak, ívek és görbék, de azArchiCAD saját beépített eszköze csak a 3D-s szerkezetielemeken és kitöltéseken mûködik.

Ha bármely listázási eszköznek egynél több parancsa van, akkorazok egy almenüben jelennek meg a megfelelô listázási eszközneve alatt.

459



Az Ábrázolás menüAz Ábrázolás menü parancsai az aktuális ArchiCAD ablakbanlátható nézetet érintik.

A parancsok elsô fele lehetôvé teszi a képernyô felfrissítését,megtisztítását az Alaprajzban, a Metszet/Homlokzat-ban és a 3D-snézetben, és a Metszetek/Homlokzatok leválasztását, felújítását.

A parancsok többi része teljes vezérlést adnak a nézetek felett:nagyíthatja és kicsinyítheti ôket, szabadon körbemozoghat azablakokban vagy mehet elôzô vagy elôre meghatározottnézetekhez.

Megjegyzés: A legtöbb parancs parancsikon formájában ishozzáférhetô a vezérlô ikonsor ikonjaiból a vízszintesgördítôsoron, ahogy az 1. fejezetben bemutattuk AzArchiCAD munkahely részben.

Rajzold újra Transzformációs és törlési mûveletek után gyakran marad„törmelék” a képernyôn. Ez csak átmeneti ábrázolási gond (anyomtatásban vagy a kirajzolásban ezek nem jelentkeznek).Ezeket lehet eltüntetni a Rajzold újra paranccsal, mely ígymegtisztítja a képernyôt.

Építsd újraAz Építsd újra paranccsal a képernyô alaposabb felfrissítésérekerül sor, mint a Rajzold újra esetében.

Amikor a Tiszta metszôdések be van kapcsolva, akkor némelymetszôdés után „törmelék” marad a szerkesztésnél. Az Építsdújra parancs még a legbonyolultabb esetben is biztosítja ateljesen tiszta újraépítést.

A 3D-s ablak újraépítéseHa a 3D-s ablak automatikus újraépítését kikapcsolja aBeállítások/Ábrázolás-ban és a Listázási párbeszédablakban,akkor az utolsó 3D-s bemutató marad meg a 3D-s ablakban,tekintet nélkül a késôbbi módosításokra az alaprajzon.

Az Építsd újra parancs hatására a program a korábbi 3D-smodellt felfrissíti. Ez a mûvelet nagyobb tervek esetén hosszabbidôt vehet igénybe.

460



Építsd újra a modelltHa modell metszeten dolgozik, az Építsd újra a modellt lesz azérvényes parancsnév.

Ha Modell ablakban dolgozik, néhány bonyolultabb változtatás(például egy könyvtári elem módosítása) nem jelenik megautomatikusan az ablakban. A pontos modell megtekintéséhezhasználja az Építsd újra a modellt parancsot.

Építsd újra a rajzotHa a csak 2D-s elemekbôl álló rajz metszeten dolgozik, az Építsdújra parancsnév az Építs újra-ra változik. Az Építsd újraparancsot választva felfrissítheti a képernyôt, azonban a Rajzablak kiválasztása után az alaprajzon rajzolt új elem vagymódosítás nem fog megjelenni a metszetablakban. Ezekmegjelenítéséhez használja a Metszet/Homlokzat frissítéseparancsot.

Válaszd le a Metszet/HomlokzatotEz a parancs csak abban az esetben használható, ha modellmetszet/homlokzat ablakban dolgozik. Modell típusú metszet/homlokzat ablak leválasztásakor a metszet/homlokzat szerkezetielemei 2D-s rajzi elemmé (vonalak, ívek és kitöltések) alakulnakát.

Figyelmeztetés: E parancs végrehajtása után a Nem kellparancs nem használható.

Frissítsd a Metszet/homlokzatotHa a dinamikus metszet/homlokzatot leválasztotta az alaprajzról,a Válaszd le a Metszet/Homlokzatot parancs neve Frissítsd aMetszet/homlokzatot paranccsá változik. Ez a parancs csakstatikus, rajz típusú metszet/homlokzat esetében használható.

Ez a parancs felfrissíti a Metszet/homlokzat ablakot az alaprajzpillanatnyi állapotának megfelelôen. Az ArchiCAD újraépíti azablakot anélkül, hogy érintené azokat az elemeket, melyeket aMetszet/homlokzat ablakban adtunk hozzá az ott elérhetôeszközökkel.

Lásd még...A Metszet/Homlokzat ablakot az 1. fejezetben és a Metszet/Homlokzat eszközt a 4. fejezetben.

461



Építs újra minden modellt/Frissítsminden rajzotEzzel a paranccsal egyszerre építhet újra minden Metszet/Homlokzat ablakot.

NagyítsdA következôképpen nagyíthatja a rajzok részleteit és a 3D-snézeteket:

1) Válassza a Nagyítsd parancsot.

2) Rajzoljon téglalapot a Nagyító kurzorral a részlet köré, melyetki szeretne nagyítani. A téglalapot bármelyik aktív eszközmellett rajzolhatja.

A körbekeretezett terület az aktuális ArchiCAD munkalapméretére nagyítódik fel.

Megjegyzés: a Vezérlô ikonsor Nagyítsd gombjára kattintvaugyanezt a parancsot hajtjuk végre.

KicsinyítsdA Kicsinyítsd parancs hatása a Nagyítsd parancsénak azellentéte. Az egész munkalap tartalma a Kicsinyítô kurzorralkijelölt téglalapba zsugorodik. A zsugorítás (mint a nagyítás is)optimalizált, így torzulás nem következik be.

462



Megjegyzés: a Vezérlô ikonsor Kicsinyítsd gombjárakattintva ugyanezt a parancsot hajtjuk végre.

Told elA Told el paranccsal a rajzot az egész képzeletbeli munkalaponlehet eltolni olyan mértékben és irányban, melyet az Eltolásivektor határoz meg. Az érvényes nagyítási érték mindigváltozatlan marad.

Ahhoz, hogy a munkalapon eltolja a rajzot, adja ki a Told elparancsot és rajzoljon egy vonalat a Tenyér kurzorral. Az egészképernyôterület elmozdul a vonal hosszának megfelelômértékben, a vonal irányában. Vonalzót vagy numerikusadatmegadást is használhat, hogy a munkalap távoli, láthatatlanrészeit elérje.

Megjegyzés: A Told el parancsot használhatjuk aPárhuzamos/Merôleges kapcsolók, ill. a Kötött irányokegyidejû alkalmazásával, hogy pontosan egy elemfüggô vagya tervhez kötôdô irányban tudjunk eltolni.

Mutasd a kijelölteketE parancs választása a kijelölés elvégzése után, felnagyítja anézetet annyira, hogy csak a kijelölt elemek látszanak.

463



Mindent mutassA Mindent mutass paranccsal olyan léptéket állít be, mellyel aterv összes, a látható fóliákon lévô eleme megjeleníthetô aképernyôn. Ez jó ellenôrzési módszer arra, hogy nem helyezett-evéletlenül egy hibás numerikus megadás vagy többszörözésimûvelet következtében valamely elemet a rajz távoli sarkába.

Megjegyzés: A vezérlô ikonsorban lévô Mindent mutassgombra kattintás is ezt a parancsot hozza mûködésbe.

Lépték szerintA Lépték szerint paranccsal olyan nagyítási értéket állít be, melymellett az elemek a képernyôn olyan méretûek lesznek, mint arajzon lennének a Lépték beállítás paranccsal beállított léptékfigyelembevételével.

Ez a funkció hatásosan azoknál a nagy monitoroknál használható,ahol a képernyô mérete összevethetô a rajzlap méretével.

Tipp: Adja ki ezt a parancsot, mielôtt egy rögzített léptékûképet (pl. beszkennelt helyszínrajz) illeszt be a munkalapra.

Megjegyzés: A Vezérlô konzol Nagyítási érték gombjárakattintva ugyanezt a parancsot adja ki, miközben a kijelzettnagyítási érték 100 % lesz.

Teljes képernyôEz a parancs csak Windows alatt használható. Eltünteti astátuszsort és az Eszköztárat, felnagyítja a fôablakot és csupánegy képpontnyi magas menüsort mutat.

Egy úszó ablak megjelenik meg a bal felsô sarokban. Ha azikonra kattint, visszaáll a normál képernyôméretet.

Az F12 billentyû leütésével ugyanezt érheti el.

FônézetA Fônézet paranccsal visszatérhet a Fônézet és segédhálópárbeszédablakban (Lehetôség menü), megadott jelenlegifônézethez.

Az eredeti állapot megváltoztatásához menjen vissza a Fônézet éssegédháló párbeszédablakba, és változtassa meg a bemutatóterület sarkainak értékeit, vagy kattintson a Jelenlegi nézetgombra. Választhat nézetet a Bemutató menüpontokkal és

464



gördítôsávokkal és az Ez a nézet parancs (lásd elôbb)választásával.

Ha kilép az ArchiCAD-bôl, a jelenlegi beállítás az ArchiCADBeállítások file-jában mentôdik el.

Tipp: Állítsa a Fônézetet a leggyakrabban szerkesztettnézetre, hogy ide könnyen visszatérhessen.

Megjegyzés: Úgy is visszatérhet a fônézetbe, hogy kiválasztjaannak nevét az Áttekintô palettáról.

Legyen ez a fônézetA Fônézet és segédháló párbeszédablakban (Lehetôségek menü)hozzáférhetô numerikus megadási lehetôségek mellett, bármelyikpillanatban úgy határozhat, hogy a jelenlegi nézetet Fônézetkéntmenti. Így bármikor visszatérhet ehhez a nézethez a Fônézetparancs választásával.

Elôzô nézetAz Elôzô nézet parancs egy lépéssel visszamozdítja az elôzôNagyítsd, Kicsinyítsd, Told el, Fônézet vagy Mindent mutassmûveletekhez képest.

A parancsot az utolsó 19 nézetváltásra lehet ismételten kiadni.

A vezérlô ikonsor Elôzô nézet gombja is ezt a parancsotmozgósítja.

Megjegyzés: Visszaállíthat bármelyik korábbi megjelölt ésnévvel ellátott nézetet, ha kiválasztja a nézet nevét azÁttekintô palettáról.

Következô nézetEz a parancs az elôzô fordítottja. Amikor visszafelé ment többlépést, a Következô nézet választásával visszatérhet elôrefelé(egészen a legutoljára létrehozott nézetig).

A vezérlô ikonsor Következô nézet gombja is ezt a parancsotmozgósítja.

465



Az Ablak menü�

Ez a menü a sokféle ArchiCAD ablak és paletta kezelésére szolgál. A menüegy további almenüt kinyitó tételbôl (Úszó paletták) és az éppen nyitva lévôablakok listájából áll.

Úszó palettákAz Úszó paletták menüvel tudja az Eszköztár, a Koordináta mezô,a Vezérlôpult, az Infótábla és az Áttekintô paletta megjelenésiformáját beállítani. Az Úszó paletták parancsot kiválasztva azAblak menübôl a baloldalt látható almenü jelenik meg.

Az ebben található parancsokkal elrejthet és zárhatóvá tehetpalettákat (az Eszköztárat, a Koordinátamezôt és a Vezérlôpultot) és beállíthatja azok méretét és alakját.

Paletta forma...Ezzel a paranccsal kinyílik a Paletta forma párbeszédablak,melyben az összes úszó paletta megjelenési formája beállítható.

NagyítottA Nagyított választása esetén a paletta nagyítva jelenik meg. Ezhasznos lehet, ha nagyméretû monitort használ és nem akarközel hajolva dolgozni.

466



Egyszerû vagy bôvítettKattintson a megfelelô ikonra vagy nyomógombra, hogymeghatározza, hogy a paletta egyszerû alapváltozatát vagy abôvített változatát kívánja-e használni.

Mutasd/rejtsd el a palettátAz almenüben a Paletta forma parancs alatt találhatók azok aválasztási lehetôségek, melyekkel az egyes paletták láthatóságátlehet beállítani. A választások oda-vissza kapcsolják a palettákláthatóságát. Ha elrejt egy palettát a Rejtsd el a parancsrakattintva, akkor ez a menüpont átváltozik Mutasd-ra, és fordítva.

AblaklistaAz ablaklista az Úszó paletták menüpont alatt található.

Amikor elôször indítja el az ArchiCAD-et, akkor ez a lista azalapállapotot mutatja. Ahogy a munka során további ablakokatnyit ki, ezek nevei is rákerülnek a listára.

Ha kiválaszt egy ablakot, az aktívvá válik és az elôtérbe kerül. Azaktív ablakot pipa jelzi a listában.

A 3D-s ablak, az Anyaglista ablakok és a Jegyzetek ablak akkor ismegjelennek a menüben, ha éppen zárva vannak. A nyitottkönyvtári elemek ablakai is kinyithatók és az elôtérbe hozhatókegyetlen lépéssel.

Az egyes ablaktípusok részletes leírását az 1. fejezetben találjameg.

467

6. Fejezet: Az ArchiCAD könyvtár


6 FejezetAz ArchiCAD könyvtárEz a fejezet a külsô file-okban tár olt elemeket mutatja be, beleértve azAjtókat, Ablakokat, Lámpákat, általános Tár gyakat és a listázási adatbankösszetevôket, mint a Helyiség pecsétek és Jellemzôk tár gyak.

Könyvtárak az ArchiCAD-benBármikor, ha az ArchiCAD nyújtotta alapkészlet adottságaitfelülmúló komplex elemre, vagy specifikus szerepû ésviselkedésû elemtípusra van szüksége, számíthat aKönyvtár(ak)nak nevezett mappákban tárolt elôre megadott,teljesen parametrikus tárgyakra.

Ez a mappa vagy mappa készlet meghatározható az Irat/Aktívkönyvtárak párbeszédablakban, és az ArchiCAD elindításakorbetöltôdik.

KönyvtárkezelésAz ArchiCAD könyvtárak nagyszámú elôregyártott elemettartalmaznak. Normális körülmények között ezek hierarchikuselrendezésben vannak a fô elemkönyvtár mappájában.

A különbözô alkalmazásokhoz eltérô könyvtárakat használhatunk(pl. lakóépületek tervezéséhez, ipari épületek tervezéséhez stb.)és ezzel elkerülhetjük a túlságosan nagy könyvtárakat. Akülönbözô nemzeti szabványok szerint is eltérôek lehetnek azelemkönyvtárak.

Könyvtári elemek mozgatásaAz aktív Könyvtárakon kívüli könyvtárak egyedi tételeit ishasználhatja a tervekben a Másik tárgy/ablak/ajtó/lámpa

468



parancsokon keresztül a megfelelô Eszköz beállításpárbeszédablakokban (Szerk menü). A tárgyaknak ezzel amódszerrel való Tervbe helyezése nem jelenti azt, hogy azelemek hozzáadódnak az aktív Könyvtárhoz.

Ha egy új elemet akarunk az aktív Könyvtárakhoz adni, a Finder(Macintosh), a Filekezelô (Windows NT) vagy a WindowsExplorer (Wwindows 95) segítségével helyezze át ezt az elemetaz elemkönyvtár mappájába/könyvtárába. Ekkor az új elemetközvetlenül ebbôl a Könyvtárból éri el a terv.

Induló elemkönyvtárA legelsô indításkor az ArchiCAD automatikusan az ArchiCADKönyvtárat kezdi el keresni.

Ha az ArchiCAD alapértelmezés szerinti könyvtára abban amappában található, ahol az ArchiCAD, akkor ezt megnyitja ésaktív könyvtárként kezeli.

Amennyiben nem találja meg, akkor megjelenik az AktívKönyvtárak... párbeszédablak, melyben kiválaszthatja az indulóKönyvtárat.

- Ha már használta az ArchiCAD-et és a programot az ikonravaló kettôs kattintással indította el, az utoljára használt aktívkönyvtár kombináció lesz ismét aktív.

- Ha megváltoztatta az aktív könyvtár kombinációban ez egyikmappa/könyvtár nevét vagy helyét a file-hierarchiában, akkora program nem fogja azt megtalálni, és az Aktív könyvtárak...párbeszédablak fog megjelenni.

- Ha az ArchiCAD-en belülrôl nyit meg egy tervet (a Nyisd...paranccsal), vagy egy tervfile-ra való kettôs kattintással aFinderben/File kezelôben, akkor az azzal a könyvtárkombinációval fog megjelenni, amellyel eredetileglétrehozták.

Ha idôközben megváltoztatta az aktív Könyvtár-kombinációbanvalamelyik mappa/könyvtár nevét vagy helyét a file-hierarchiában, akkor a tervmegnyitásakor a következôktörténnek:

- Ha a jelenleg aktív könyvtár kombináció tartalmaz azeredetivel megegyezô nevû mappákat, akkor a terv ezzel ajelenlegi aktív könyvtár kombinációval nyíli meg.

- Ha az eredeti könyvtár kombinációban lévô mappák nevekülönbözik a jelenlegi aktív könyvtárakban lévôktôl, akkor azArchiCAD megpróbálja a terv mappájában megtalálni az

469



eredeti nevû könyvtárakat. Ha talál ilyen nevû mappákat, aterv ezekkel nyílik meg.

- Ha nincsenek az eredetiekkel megegyezô nevû mappák, azalábbi párbeszédablak jelenik meg. Ebben meghatározhategy új könyvtár kombinációt, elfogadhatja a jelenlegit, vagyMégsemmel visszaléphet.

Megjegyzés: Ebben az esetben ha a Kész!-re kattint, a tervkönyvtár nélkül nyílik meg. Az összes könyvtári elem ekkorhiányozni fog.

Elemkönyvtárak és az archív file-formátumAmikor archív tervet nyit ki, akkor különleges könyvtár jön létre,mely tartalmazza a terv összes használt könyvtári elemét ésjellemzôjét. Valahányszor kinyitja ezt a dokumentumtípust,megjelenik egy párbeszédablak és kéri ennek a különlegeskönyvtárnak a nevét. Ezután ez lesz az aktív könyvtár.

Megjegyzés: Ha a terv archív mentésekor hiányzott könyvtárielem az akkor aktív könyvtárból, akkor ezek az elemek azarchív dokumentumból is hiányozni fognak, függetlenül attól,hogy az elemnév-hivatkozások esetleg szerepelnek.

Lásd még...Egyéb mentések/Archív mentés parancsot az Irat menü alatt.

Hiányzó könyvtári elemekHa olyan elemkönyvtárral nyit meg egy tervet mely nemtartalmazza az összes szükséges elemet, egy figyelmeztetô ablakjelenik meg.

470



Kattintson rá a Jó gombra. A terv a hiányzó könyvtári elemeknélkül kerül beolvasásra.

Ha látni kívánja, mely elemek hiányoznak, aktiválja a Hiányzókönyvtári elemek ablakot az Ablak menübôl. A hiányzó ajtók,ablakok és tárgyak listája megjelenik egy szöveges ablakban. Ezta listát elmentheti vagy kinyomtathatja emlékeztetôül.

A hiányzó elemeket behozhatja egyenként a megfelelô Ablak,Ajtó, Tárgy és Lámpa beállítások és Helyiség kategóriákpárbeszédablakok Válassz másik... vezérlôjét használva. Haegyszer az elemet megtalálta, az a terven is szerepelni fog.

Másik megoldás, hogy visszatér a Finder-be (Macintosh) vagy aFile kezelôbe/Windows Explorer-be (Windows95), behelyezi ahiányzó elemeket a jelenlegi könyvtár kombináció valamelyikmappájába teszi, és felfrissíti azt az Aktív könyvtárakpárbeszédablakot kinyitva és a Kész!-re kattintva. Harmadikmegoldás, hogy azt a mappát, amelyben a hiányzó elemekvannak hozzáadja az Aktív könyvtárak párbeszédablak Aktívkönyvtárak listájához. Mindkét esetben az összes elem megjelenika terven.

Könyvtári elemek lehelyezéseAz ArchiCAD Könyvtári elemek lehelyezhetôk az Alaprajzra atípusuknak megfelelô eszközzel: Ajtó/Ablak, Tárgy, Lámpa,Helyiség. Ezek az elemek többször használhatók ugyanazon aterven, vagy akár egyidejûleg több tervhez, több számítógépen.

Több tallózási lehetôség is elérhetô a megfelelô eszközökBeállítás párbeszédablakaiban.

A legegyszerûbb navigációs eszközök a bemutató terület sarkánlévô nyíl ikonok, melyek az aktív könyvtárban való lapozástteszik lehetôvé. Az ablak párbeszédablakban csak ablakok, azajtó párbeszédablakban csak ajtók jelennek meg.

A könyvtári elem neve melletti kiugró nyíl egy hierarchikusmenüt nyit meg:

471



- A Válassz Másik ablakot/ajtót/tárgyat parancs egy egyszerûfile kezelô ablakot nyit meg, mely lehetôvé teszi a szabadnavigálást a file rendszerben, az aktív könyvtárakon belül éskívül is.

- Az aktív mappában lévô ablakok/ajtók listáját az Üres nyíláslehetôség és a mappa neve alatt találja. A mappamegváltoztatásához használja a Másik ablak... parancsot.

Megjegyzés: A Windows alatt ez a lista tartalmazza aKönyvtári elemek dokumentumainak nevét. File-neveikmegtekintéséhez kattintson a kiugró nyílra az [ALT] billentyûlenyomva tartása mellett. Lásd az Elsô lépések kézikönyvetbôvebb információért a file-nevekrôl és dokumentumnevekrôl.

- A Válassz bôngészôt parancs lehetôvé teszi egy másiktallózó használatát.

Könyvtári elemek létrehozásaHa az ArchiCAD Könyvtárban elérhetô könyvtári elemek készletenem tartalmazza a szükséges tárgyat, akkor létrehozhatja azt sajátmaga is, az ArchiCAD beépített GDL (Geometrikus leíró nyelv)programozási nyelvének segítségével. Megtanulhatja egyszerû ésigen bonyolult elemek létrehozását is a GDL Felhasználóikézikönyvbôl, mely szintén az ArchiCAD csomag része.

Az is lehetséges, hogy az Alaprajzon szerkeszt elemeket, majd azeredményt ArchiCAD Könyvtári elem formátumban menti. Lásdaz Egyéb mentések/ArchiCAD tárgy parancs leírását az 5.fejezet Irat menü részében.

Új Könyvtári elemek készíthetôk a semmibôl az Irat/Újkönyvtári elem választásával. Információkhoz juthat akülönbözô Könyvtári elem típusokról, ha tovább olvas.

Könyvtári elem típusokAz Ajtó, Ablak, Tárgy, Lámpa és Helyiség elemek speciális 2D-sés 3D-s elemek, melyek az elemkönyvtárban kész elemkéntszerepelnek és a megfelelô eszközök segítségével elhelyezhetôka terveken.

472



Az ArchiCAD elemkönyvtárban található sokféle kész elemet kilehet egészíteni felhasználói elemekkel, melyeket meglévô vagyúj könyvtárakban lehet tárolni.

A legtöbb Könyvtári elemet egy, az Alaprajzokban megjelenô 2D-s jelkép, az e jelképet megadó 2D-s leírás és egy, az elem 3D-smodelljét megadó 3D-s leírás határozza meg. Van néhány kivétel:Textúrák, Általános jellemzôk leírás (GPS) file-ok és Listázásisablon file-ok, melyek bár könyvtárban vannak elhelyezve, nemtartalmaznak semmilyen geometriai információt. Viszonthozzákapcsolhatók geometrikus könyvtári elemekhez, hogyvalószerûbbé tegyék a fényképezett nézeteket és parametrikusjellemzôket, ami a listázási parancs végrehajtásakor megy végbe.

A Nyiss könyvtári elemet parancs választása egy Mappaválasztó ablakot jelenít meg, mely két kiugró menüt tartalmaz azelérhetô file formátumok és nyitási lehetôségek felsorolásával.

Alapbeállítás szerint az ArchiCAD a file-okat saját formátumukbanengedi szerkesztésre (Tárgyat Tárgyként, Ablakot Ablakként, AjtótAjtóként, Lámpát Lámpaként, Helyiséget Helyiségként). Ha GDLfile formátumot választ, a Leírásként tétel lesz aktív a Nyisd …-ként kiugró menüben. Ezen a lehetôségen keresztül nyithat ki ésszerkeszthet, vagy hozhat létre GDL file-okat tiszta szöveges file-okként, 2D-s jelképek vagy jellemzôk bevonása nélkül. Az ilyenfajta GDL beilleszthetô más tételek GDL ablakába, vagy más GDLleírásokból közvetlenül lehet hivatkozni rá, mint belsô makró. AGPS file-ok csak saját formátumukban nyithatók.

Külsô programok (pl. StairMaker, ArchiSITE stb.) által létrehozottkönyvtári elemeket alapbeállításban az alkalmazásban megadottkönyvtári elemként lehet kinyitni. Könyvtári elemeket más,például DXF, DWG, Zoom vagy Wavefront formátumban isimportálhatunk. Alapbeállításban ezeket tárgyként nyithatja meg.

Megjegyzés: A fent említett file formátumok csak akkorelérhetôk, ha a Kiegészítôk mappába már telepítve vannak amegfelelô kiterjesztések.

473



A Könyvtári elem szerkesztô ablakaHa meglévô könyvtári elemet nyit ki vagy újat hoz létre, akönyvtári elem saját ablaka jelenik meg. Ebben az ablakban leheta méreteket és egyéb értékeket beállítani, ill. az elem GDLleírását létrehozni vagy szerkeszteni. A párbeszédablak pontosmegjelenése és tartalma attól függ, hogy Tárgy, Ajtó, Ablak vagyLámpa típust választott.

A Könyvtári elem saját ablakának öt fô jellemzôje van:

- Parancs nyomógombok és ablakválasztó menük, melyekkelparancsokat lehet elôhívni és az elem ablakait lehet kinyitni.

- Speciális jellemzôk, melyekkel az elem különleges jellemzôitlehet meghatározni,

- a GDL leírás paraméterei.

- A Könyvtári elem összetételét megadó összetevôk, listázásivagy számítási jellemzôk használatához;

- Leírások, melyek pontosan leírják a Könyvtári elemet.

A parancs nyomógombok és menük a következôk:

2D-s szimbólum méreteEz a nyomógomb csak Tárgyak, Lámpák és Helyiségek számáraelérhetô. Betoldja a 2D-s jelkép befoglaló négyzet akkori méretéta jelkép szerkesztési munkafelületen ebbe a párbeszédablakba.Ezeket a méreteket alapbeállítási értékekké teszi a tárgy számára.

474



Aktív ablakVálaszthat, hogy a könyvtári elemhez tartozó tíz ablak közülmelyik legyen aktív ebben a menüben.

A Könyvtári elem ablakok vagy szöveges (leírás) vagy grafikustípusúak.

A leírás ablakok alján néhány, a leggyakrabban használteszközök közül, nyomógomb formájában is elérhetô.

- Az elsô gombra kattintás a kijelölt sorokat megjegyzésekkéalakítja át, vagyis olyan sorokká, melyek nem lesznekvégrehajtva a leírásban. (A megjegyzések egy felkiáltójellelvannak megjelölve a sor elején.) Ez a Szerk/Megjegyzésparancs megfelelôje.

- A második gombnak ellentétes a hatása: rákattintva mindenkijelölt megjegyzés végrehajtandó sorrá alakul át. Ez a Szerk/Nem megjegyzés parancs megfelelôje.

- A harmadik vagy negyedik gombra kattintással a leírás ablakformázható a kijelölt bekezdések balra vagy jobbra tolásával.Ez a Szerk/Növeld a bekezdést vagy Csökkentsd abekezdést megfelelôje.

- Végül az ötödik gomb ellenôrzi az aktív ablak GDL Leírását.

Vezér leírásA Vezér leírás minden más leírás végrehajtásakor végrehajtódik. Eleírás elsôdleges elônye, hogy segítségével globálisan adhat megváltozókat és mûveleteket, vagy hozzáférhet külsô adatokhozmás Leírások megnyitása elôtt.

2D-s jelképMinden Könyvtári elem, amit elhelyez a tervében, 2D-s jelképformájában jelenik meg a tervrajzon. Szerkeszthet egy már létezôjelképet, vagy létrehozhat egy újat a szabvány ArchiCAD kijelölôés 2D-s eszközökkel, mint a Nyíl, Területkijelölô, Szöveg,Kitöltés, Vonal, Ív/Kör, Görbe és Pont. Be is toldhat ide elemeketa 3D-s ablakból. Alább látható egy példa:

475



Az alaprajzon megjelenô végleges jelkép ennek az ablaknak azelemeibôl és a 2D-s leírásból –ha van ilyen– áll össze.

A kicsit késôbb bemutatandó 2D-s jelkép rétegek kapcsolótáblasegíti a 2D-s jelkép ablakkal való munkájában.

2D-s leírásEbben a leírás ablakban létrehozhat egy parametrikus 2D-sjelképet, felhasználva a GDL-ben a kétdimenziós tér számáraelérhetô átalakításokat és elemeket.

2D-s nézetA 2D-s nézet ablak lehetôvé teszi, hogy ellenôrizze a jelképet,mely az Alaprajzon fog megjelenni.

Ha van egy megadott 2D-s leírás, a 2D-s nézet a leírás szerint lesztervezve, akkor is, ha a 2D-s jelkép ablak tartalmaz rajzokat is.De a 2D-s leírás hivatkozhat 2D-s jelkép rétegekre is.

A 2D-s jelkép szerkesztését úgy lehet abbahagyni, hogy bezárjuka jelkép-szerkesztô munkalap ablakát vagy másik ablakotválasztunk az elem saját párbeszédablakának Aktív ablakmenüjébôl vagy az Ablak menübôl.

3D-s leírás

Ebben a leírásban találja meg és szerkesztheti a Könyvtári elemek(ajtó, ablak, tárgy vagy lámpa) 3D-s GDL leírását.

476



A szövegszerkesztés befejezése után a szerkesztô ablakból úgylehet kilépni, hogy másik ablakra vagy a szerkesztési ablakcsukókockájára kattintunk.

Megjegyzés: Ez az ablak nem elérhetô Helyiségek ésJellemzôk tárgyak számára.

3D-s nézetEbben az ablakban a GDL leírásából kialakuló Könyvtári elemek3D-s nézetét láthatja. A nézôpont és az egyéb szempontok aNézôpont beállítás párbeszédablak (Látvány menü) vagy a 3D-snavigációs úszó paletta használatával vezérelhetôk. Ez nemütközik a Terv 3D-s ablakának beállításaival, mivel ezek abeállítások külön vannak tárolva a Terv 3D és a Könyvtári elem3D számára.

Megjegyzés: Ez az ablak nem elérhetô Helyiségek ésJellemzôk tárgyak számára.

2D-s és 3D-s leírások összevetéseAz elem 2D-s jelképét és 3D-s leírását a rendszer automatikusanösszerendeli, ezek az elemkönyvtárban egy elemkéntszerepelnek.

A két komponens geometriai összeférhetetlenségénekellenôrzésére nincs beépített eszköz. A leggyakoribbösszeférhetetlenségi ok a két összetevô eltérô elhelyezkedésevagy eltérô állása a referenciaponthoz képest.

Az ilyen problémák elkerülésére tegye a következôket:

1) Kattintson a könyvtári elem ablakára, hogy kijelölje azt.

2) Válasszon Nézôpont beállítás/Felülnézetet és állítsa aszöget 270°-ra.

3) Válassza a Szerk/Válaszd ki mind, majd a Szerk/Másoldparancsokat. Élessze fel a 2D-s jelkép ablakot és válassza a

477



Szerk/Toldd be parancsot. Ez behelyezi a tárgy felülnézetét(drótvázas vagy rejtett vonalasként) a jelkép ablakba. A 2D-sjelkép méreteinek és helyzetének illeszkednie kell.

4) Válassza a Nem kell-t, ha az ellenôrzést elvégezte, hogy a3D-s vonalakat eltávolítsa.

Ezzel a módszerrel az ArchiCAD-del el is készíttetheti a 2D-sjelképeket. Csak kiegészítô pontokat, vonaltípusokat, stb. kell avégén hozzáadnia.

Az eljárás Ajtóra és Ablakra hasonló az alábbi eltérésekkel:

- Válasszon Oldalnézetet a Felülnézet helyett (a szög legyenváltozatlanul 270°).

- Tükrözött nézet jelenik meg. Jelölje ki a rajzot és tükrözze afal referenciavonalára.

Megjegyzés: amikor drótvázas nézetet készít, az ismétlôdô(fedésben lévô) vonalak elmaradnak. A takartvonalasábrázolás pontos nézetet fog szolgáltatni, de az alul lévôvonalak nem fognak látszani.

Úgy is biztosíthatja a könyvtári elem 2D-s jelképének és 3D-sképének azonosságát, hogy GDL-ben megírja a jelkép leírását.(Lásd 2D-s leírás, feljebb).

Az Aktív ablak kiugró menüje alatt vannak egyéb vezérlôk,melyek segítik a Könyvtári elemek 2D-s jelképével való munkát.

2D-s jelkép rétegekEz a kapcsolótábla lehetôvé teszi a 2D-s jelkép rétegeinekmegmutatását és elrejtését, szerkesztés közben. A rétegek úgymûködnek, mint a fóliák, és a különbözô grafikus elemek(vonalak, ívek, szöveg stb.) szervezésében hasznosak, melyek aKönyvtári elem terv jelképét képezik (a 2D-s jelkép és 2D-s leírásablakok tárgyalását lásd fentebb). Tizenhat réteg használhatóminden Könyvtári elemnél.

A rétegek különösen hasznosak a jelkép részleteinekcsoportosítására és ismételt felhasználására (ilyenkor mindegyikréteg makróként viselkedik). Rajzoljon egy ábrát a 2D-s jelkép-ablakban a rendelkezésre álló grafikus eszközökkel, majdhivatkozzék erre az ábrára a rétegszámmal a GDL 2D-s leírásban.(lásd a GDL kézikönyvet a 2D-s leírással kapcsolatosrészletekrôl.)

A 2D-s jelkép ablakban való szerkesztésnél annak megadása,hogy melyik rétegre rajzolunk éppen, az éppen használt eszközBeállítások párbeszédablakában lehetséges.

478



A kapcsolótábla gombjainak a következô jellemzôi vannak:

- Mutasd mind a jelkép összes rétegét mutatja egymásrahelyezve.

- Rejtsd el mind láthatatlanná teszi az összes réteget a 2D-sjelkép ablakban

- A számok listája egytôl tizenhatig biztosítja, hogy egy vagytöbb réteget jelenítsen meg a szerkesztéshez. Megmutathatvagy elrejthet egy réteget a kapcsolótábla megfelelô gombjárakattintva.

Megjegyzés: Rejtett rétegre nem lehet rajzolni. Ha rejtettréteget választ ki az eszköz párbeszédablakában, akkorfigyelmeztetést kap, hogy változtassa meg a kijelölést vagytegye láthatóvá a kijelölt réteget.

ÖsszetevôkÖsszetevôk sorozata rendelhetô minden Könyvtári elemhez aKönyvtári elem összetételének megadásával, listázási vagyszámítási jellemzôk használatához. Ha megnyomja az Összetevôkgombot a Könyvtári elem párbeszédablakban, a párbeszédablakalsó része megváltozik.

Egy összetevôt összeköthet a betöltött könyvtárakvalamelyikében lévô külsô adatbankkal, a Kapcsolat gombhasználatával.

Késôbb megszüntetheti az összeköttetést az összetevô és azadatbank között a Kapcsolat gomb újbóli megnyomásával, ezutánaz összetevôt átállíthatja.

Amíg egy összetevô össze van kötve egy adatbankkal, nemszerkeszthetô, ezért a megfelelô mezôk szürkén láthatók acímsorban.

Az összetevôk a következô mezôkbôl állnak: Kulcskód, Kód,Név, Mennyiség, Egység, Erre vonatkoztatva.

479



KulcskódA Kulcskód jellemzôk egy csoportjára utal — név, gyártó vagybármilyen beállított tetszôleges kritérium szerint csoportosítva -,és egy sima számmal lehet rá hivatkozni, mint pl. a 09-cel abefejezésre. A Kulcskód kiugró menü tartalmazza a rendelkezésreálló kulcskódok teljes listáját.

KódA Kód megadja az adott összetevô referencia számát a Kulcskódcsoporton belül.

NévEz a mezô tartalmazza a nevet, mely leírja az összetevôt, pl. „fazsindely”.

MennyiségEz a mezô numerikus természetû, megadja a Mértékegységekszámát, melynek listázva kell lennie az Összetevôkkel azAnyagok jegyzékében.

MértékegységErre a mezôre kattintva megjelenik egy kiugró menü, aholválaszthat az elôre megadott mértékegységekbôl, melyek aEgységek alatt (Listák menü) vannak beállítva.

Erre vonatkoztatvaEz egy szabadon választható mezô, ha üresen hagyja, azArchiCAD lineáris kapcsolatot fog feltételezni a Mennyiség és ajellemzô (pl. Felület, Térfogat) között, ami a meghatározottMértékegység definíciójában van megadva. Másrésztmeghatározhat bármilyen GDL kapcsolatot ebben a mezôben,felhasználva a Paraméterek részben megadott paramétereket,vagy bármilyen kötelezô paramétert, ami automatikusankapcsolódik a Tárgyhoz.

Összetevôk szerkesztéseLétrehozhat új összetevôket az Új gomb megnyomásával apárbeszédablakban. Az új összetevô létrejön és rögtön

480



rendelhetôk hozzá értékek a címsorban, rákattintva arra amezôre, melyet szerkeszteni óhajt, majd begépelve az értéketvagy kiválasztva azt a kiugró menübôl.

A Beállítás gomb csak akkor válik aktívvá, ha a kijelöltösszetevônek van élô adatbank kapcsolata. E gombmegnyomásával különbözô értékeket rendelhet az összetevôhözaz adatbankból.

Bármikor törölhet egy összetevôt, ha egyszerûen kijelöli azt alistából és megnyomja a Töröld gombot.

LeírásokLeírások sorozata rendelhetô minden Könyvtári elemhez, aKönyvtári elem leírására listázási vagy számítási jellemzôkhasználatához. A Leírások ugyanúgy viselkednek, mint azösszetevôk.

A Leírások a következô mezôket tartalmazzák: Kulcskód, Kód ésRövid szöveg. A Kulcskód és a Kód mezô leírását lásd fentebb azösszetevôk leírásánál.

Rövid szövegA kijelölt leírás szövegének elsô sora látható ebben a mezôben.Rövid leírások esetében használhatja ezt a mezôt egy sor szövegbevitelére.

A Szöveg… gombra kattintva egy új párbeszédablak jelenik meg,mely egy nagyobb szövegmezôt tartalmaz, ahol többsorosszövegek vihetôk be és tárolhatók. A leírás Kulcskódja és neve ismegjelenik.

481



Jellemzôk leírásA Jellemzôk leírás ablak megnyitásával rendelhet Könyvtárielemekhez összetevôket, felhasználva a Könyvtári elem változóit,a hozzátartozó változókat és GDL kifejezéseket. A Jellemzôkleírás ablak egy a 2D-s leíráshoz ill. 3D-s leírásoz hasonlóegyszerû szöveges ablak.

Az összetevôk mennyiségét (súlya, ár, felület) a Jellemzôkleírásában megadott kifejezések alapján számolja a program. Ezeka mennyiségek az Anyaglistában jelennek meg.

Értéklista leírásAz Értéklista leírás használatával megadható egy adott anyagértékeként elérhetô választék. Pl. egy asztallap anyagánakválasztéka faanyagokra korlátozható, vagy név szerintmegadhatók egy adott ajtó ajtótábla stílusai. A munkafelületszöveges típusú ablak, hasonló a 2D-s és 3D-s leírás ablakokhoz.

482



MegjegyzésA Megjegyzés, hasonlóan a 2D-s és 3D-s és Jellemzôk leírásablakhoz szöveges típusú ablak, mely lehetôvé teszi, hogy aKönyvtári elemhez megjegyzéseket vagy üzeneteket csatoljunk. AMegjegyzés ablakban lévô leírás nincs semmilyen hatással aKönyvtári elem viselkedésére vagy megjelenésére. A leírás aTárgy, Ajtó, Ablak, Lámpa párbeszédablakokban, a Bemutatóterület felsô részén lévô kiugró menü segítségével jeleníthetômeg. A Bemutató terület ezen párbeszédablakoknak a jobb felsôrészén található.

Lásd még...A Bemutató területrôl további információ a 4. fejezet errevonatkozó részében található.

Bemutató képA Bemutató kép teszi lehetôvé, hogy a Könyvtári elemhezfelismerhetô képi információt csatoljunk. A Bemutató képablakban látható kép semmilyen módon nem befolyásolja aKönyvtári elem megjelenítését vagy viselkedését.

A Bemutató kép a könyvtári elem alapbeállítás szerintiábrázolásaként jelenik meg a Tárgy/Ajtó/Ablak/Lámpa beállításpárbeszédablakaiban.

A Bemutató kép egy PICT (Macintosh) vagy .bmp (Windows)típusú ablak, mely nem szerkeszthetô. A tûtábla/vágólap tartalmabetoldható az ablakba.

A könyvtári elem ablakok felhívásaA fentebb leírt összes ablak hozzáférhetô az Ablak menünkeresztül is, ahol minden elérhetô Könyvtári elem ablak listázvavan az elôzôleg megnyitott Könyvtári elem neve mellettialmenükben.

Pont kijelölô négyzetAhol alkalmazható, megjelenik a Befoglaló téglalap ponjaikijelölô négyzet a Könyvtári elem párbeszédablakban.

Ha megjelöli ezt a jelölônégyzetet, az ArchiCAD öt pontot fogösszekapcsolni a Könyvtári elem 2D-s jelképével, melyekfüggetlenek az elem GDL leírásában megadott pontoktól. Ez az ötpont a négy sarkon és a jelkép befoglaló téglalapjának(a jelképetkörülrajzoló képzeletbeli négyszög) közepén helyezkedik el.

483



A 2D-s jelkép aktív pontjaBefoglaló téglalap pontjainak választásával az elemlehelyezéséhez használt pont a bal alsó pont lesz az öt közül.(Ezt egy vastag négyzet jelzi az elem 2D-s jelképén a könyvtárielem Eszközbeállítások párbeszédablakában, ahol a lehelyezésipontot lehet megváltoztatni.) Ezek a pontok ill. funkciók mindigelérhetôk, függetlenül attól, hogy a könyvtári elem GDLleírásában szerepelnek-e.

Ha nem a befoglaló téglalap bal alsó sarkát szeretné aktívpontnak választani, akkor ne jelölje ki a jelölônégyzetet, hanemírja be a kívánt pontot vagy pontokat a GDL leírásba. (Ebben azesetben a leírásban szereplô legelsô pont lesz az aktív pont. Lásdmég a GDL kézikönyvet a további részletekrôl.)

Ha sem a befoglaló téglalap nincs megadva, sem GDL pontoknincsenek a leírásban, akkor az ArchiCAD elhelyez egy pontot akönyvtári elem origójába és ezt fogja aktív pontnak tekinteni.

(Ez az origó ajtó és ablak esetén azok középpontjában lesz,lámpa és tárgy esetén pedig egy nem meghatározhatókoordináta-rendszer kezdôpontjában.)

Ablakok esetén:

Ajtók esetén:

Kontúr lehetôség gombok (Keretezés 3D-ben)A következô ábra megmutatja néhány nyílás megjelenését aKontúr lehetôség kiválasztásával. Mint látható, látszik azArchiCAD által létrehozott négyszögû nyílások körvonala, éslátható a Könyvtári elemben a módosított nyílás létrehozásánálhasznált kiegészítô részek alakja.

484



Amikor a Nincs kontúr lehetôség aktív, ezek a kiegészítô részekbeleolvadnak a fal testbe, ahogy a következô ábra is mutatja.

A Keretezés a Terven gombok és a szerkesztô mezôk ugyanúgymûködnek, ahogy az Ajtó/Ablak beállítások párbeszédablakban.Leírásukat lásd a 4. fejezetben.

Tokméret és Névleges méretA Tokméret és Névleges méret mezôkben valós számokkal vagyparaméteres GDL kifejezésekkel adhatja meg a geometriaikapcsolatot a falnyílás és az ajtó vagy ablak könyvtári elemközött.

Lásd még...A GDL leírások használatáról részletes információt az ArchiCADcsomagban található GDL Felhasználói Kézikönyvben olvashat.

Paraméterek

Alapbeállítás szerint a Paraméterek gomk aktív. A Párbeszédablakalsó részén hozzáadhat és szerkeszthet paramétereket a Könyvtárielem GDL leírása számára. Ezekhez a változókhozhozzárendelhet értékeket egy bizonyos Könyvtári elemjellemzôinek megadásához. Az itt hozzárendelt értékek lesznek aBeállítások párbeszédablakban található alapbeállítás szerinti

485



értékek, amikor olyan eszközt választ, amely Könyvtári elemekethasznál.

Kötelezô paraméterekVízszintes vonal választja el a kötelezô paraméterek csoportját aszabadon választhatóktól. A kötelezô paraméterek:

– Ablakok és Ajtók x és z mérete

– Tárgyak x és y mérete

– Lámpák x és y mérete, Be/ki kapcsolója, Fényszín ésFényerôsség beállítása.

- a Helyiségek kötelezô paramétereit lásd a HelyiségKategóriák parancsot a Lehetôség menünél.

A kötelezô paraméterek azok, amelyek biztosítják az adott típusúkönyvtári elem meghatározását. Ezek a jellemzôk a könyvtárielem létrehozásakor már eleve a paraméterlista elejénszerepelnek, bár hozzárendelt értékük még nincs. A könyvtárielem GDL leírása használja ezeket a paramétereket (Az A és Bértéket Tárgy, Ajtó és Ablak esetén, A-tól G-ig Lámpa esetén),hogy létrehozza a kötelezô jellemzôket. Ezeket a paramétereketmegtaláljuk ikon formában is a könyvtári elempárbeszédablakának felsô részében. Az értékeket megadhatjukezek segítségével, de közvetlenül a listába való beírással is. (Lásdfeljebb: Speciális jellemzôk ill. Paraméterek szerkesztése alább.)

Megjegyzendô, hogy egy Lámpához kétfajta kötelezô paraméterlétezik:

– fizikai jellemzôk (x és y méretek, lásd A és B paramétereit)

– megvilágítási jellemzôk (Be/ki, szín és fényerôsség, lásd C-Gparamétereit)

486



A Helyiségek lényegesen több kötelezô paramétert tartalmaznak,mint más könyvtári elemek. Ezen paraméterek nevei utalnak aparaméterek tartalmára is.

További paraméterekA paraméterlistában a vonal alatt egy szerkeszthetô lista találhatóa további paraméterekkel. Ezek a paraméterek szabadonhasználhatók a könyvtári elem GDL leírásaiban, ezekre mint C,D, E stb. (Lámpa esetén H, I, J) jellemzôkre vagy karaktersorokrahivatkozhat. Az ezekhez rendelt értékek mint alapértékekjelennek meg az Eszköztár megfelelô Beállításokpárbeszédablakának megnyitásakor.

Szabadon választható jellemzôk lehetnek az ablak- vagyajtószárnyak száma, valamely elem anyaga stb.

A szerkeszthetô paraméter minden sora tartalmaz egy ikont(kötelezô), egy paraméter betût vagy változósort (adott), egy leírószöveget (nem kötelezô, de ajánlott) és egy numerikus értéket.Az ikon vezérli azt, hogy az ArchiCAD hogyan értelmezze aváltozó értékét. Az ikonra kattintva kiugró paletta jelenik meg,melyben egy újabb ikon kiválasztásával újra definiálhatja aparaméter típusát. (lásd a Paraméterek szerkesztését alább.)

487



A megfelelô paramétertípus megválasztása különösen fontos,mert pl. hosszmértékben (méterben vagy miliméterben) megadottértékeket csak Hossz típusú paramétereknek adhatunk. Helytelentípusmegadás a dimenzió nélküli paraméterek eseténfélreértelmezéshez is vezethet (pl. fokérték és darabszámösszetévesztése).

Megjegyzés: Attól függôen, hogy hogyan írja meg a GDLleírást, a használt paraméterek befolyásolhatják a könyvtárielemeknek mind a 2D-s, mind a 3D-s megjelenését.

Kösd az értéklista leíráshoz/Tömb megadásE két kapcsoló közül egyszerre csak az egyik vagy egyik semaktív. A gombok a Paraméterek, Összetevôk, Leírások gomboktóljobbra jelennek meg, ha a Paraméterek aktív.

Kösd az értéklista leíráshoz gomb használatával az adottParaméter értékeinek választéka az Értéklista leírásbanmegadottakra korlátozódik.

Ha megnyomja a Tömb megadás gombot, megjelenik egy újpárbeszédablak, ahol beállíthat egy tömböt e paraméter számára,ami irányítható lesz az elem 2D-s, 3D-s, Jellemzôk vagy Értéklistaleírásából.

A tömb mezôit rájuk kattintással szerkesztheti; a mezô apárbeszédablak jobb oldalán szerkeszthetô. Ahol a változó típusamegengedi, választhat értékeket a kiugró menübôl.

Betoldhat sorokat a tömbbe, kijelölve a gombot a tömbsorszámával a párbeszédablak bal oldalán, és megnyomva aToldd be gombot. A törlés hasonlóképpen történik.

488



Betoldhat oszlopokat a tömbbe kijelölve a gombot a tömboszlopszámával a párbeszédablak tetején, és megnyomva a Szúrdbe gombot. A törlés hasonlóképpen történik.

További információkért az Értéklista leírásról és a tömbökrôl,forduljon a GDL felhasználói kézikönyv megfelelô részeihez,mely könyv szintén az ArchiCAD csomagja része.

Paraméterek szerkesztéseMegváltoztathatja a paraméter lista tartalmát arra a vonalrakattintva, melyet szerkeszteni kíván. A kötelezô paramétereknélcsak a „=” jel után lévô numerikus értékek szerkeszthetôk. Aszabadon választható paramétereknél szerkesztheti a típus ikont,a leírás szöveget és a numerikus értéket.

A szerkeszteni kívánt sor kiemeléséhez kattintson rá a kurzorral.A Változó, Típus, Név és Érték mezôk szerkeszthetôvé válnak acímsorban.

A lehetséges paramétertípusok mind a kötelezô, mind pedig aszabadon választható paraméterek esetében a következôk:

Hossz: A Könyvtári elem fizikai méreteit határozza meg (ésátalakítja bármilyen használt mértékegységre)

489



Szög: Forgatási értékeket határoz meg tizedes alakban olyanGDL mûveletekhez, mint forgatás vagy ívek meghatározása.

Valós szám: Tizedes és nem tizedes értékeket határoz megolyan GDL számításokhoz, mint például nagyítási érték.

Egész szám: mértékegység nélküli egész számok.

Boolean: A Boolean paraméter értéke csak 1 vagy 0 lehet.Olyan esetekben javasolt ilyen változótípust használni, ahol igen/nem értékeket kell megadni a könyvtári elemek meghatározásasorán. Ezeket az értékeket közvetlenül begépelheti azértékkockába, vagy a paramétersor jobb végén lévô kijelölônégyzetre kattintva adhatja meg a megfelelô beállítást.

Szöveg: A szöveg változó típus maximálisan 255 karakterbôlállhat.

Anyag: az anyagot GDL paraméterként határozza meg. AzArchiCAD-ben elérhetô anyagok közül bármelyiket kiválaszthatja,az anyag szerkesztô táblára kattintva. Lásd az Anyagokat a 4.fejezet Az eszköz beállítások közös elemei címû részében és azAnyagok parancsot (Lehetôség menü) az 5. fejezetben.

Vonaltípus: a vonaltípust GDL paraméterként határozza meg.Az ArchiCAD-ben elérhetô vonaltípusok közül bármelyiketkiválaszthatja, a kívánt vonaltípus kiemelésével a gördíthetôlistában. Lásd a Vonaltípusok parancsot (Lehetôség menü)késôbb az 5. fejezetben.

Kitöltés: a kitöltést GDL paraméterként határozza meg. AzArchiCAD-ben elérhetô kitöltések közül bármelyiketkiválaszthatja, rákattintva a minta táblára, és kijelölve a kívántmintát a palettán. Lásd a Kitöltéstípusok parancsot (Lehetôségmenü) az 5. fejezetben.

Toll színe: A Toll színét mint GDL paramétert határozhatjameg. Az ArchiCAD által használt bármelyik tollszínt kiválaszthatjaelôbb a mintanégyzetre, majd a palettán található kívánt tollszínrevaló kattintással, vagy a kívánt tollszín számának aszerkesztômezôbe gépelésével.

Megjegyzés: Ha az Anyag, Vonal, Kitöltés vagy Tollszíntípust kiválasztotta, a paramétersor jobb végén nyomógombjelenik meg, mely megnyomásával egy kiugró listábólválaszthat új értéket.

490



Lásd még...A GDL kézikönyv részletesen megadja, hogyan kell GDLleírásokat létrehozni vagy módosítani és hogyan lehet azokbanparamétereket használni.

Forrás hibakeresés GDL leírás ablakokhozEgy Könyvtári elem 3D-s vagy 2D-s leírás ablakánakmegtekintésekor a Szerk menü utolsó parancsának választásalehetôvé teszi a hibakeresést a leírásban.

A nyíl ikonokkal jelölt gomb készlet a következô mûveletekethajtja végre:

A hibakeresô folyamat balról az elsô gomb (Indítás)megnyomásával indítható.

Balról a második gomb (Lépés) lehetôvé teszi a kiemeltutasítások végrehajtását és a 3D-s modell (vagy a 2D-s rajz)frissítését. Ha az utasítás egy makró hívás, a hibakeresô amakróba belépés nélkül hajtja azt végre.

Ha rákattint balról a harmadik gombra (Belépés) egy kiemeltmakró hívás utasítás fölött, akkor a hibakeresô belép a makróba,és a hibakeresô folyamat a makró belsejében folytatódik. Ha

491



bármely más utasítás fölött nyomja meg, akkor a hatás ugyanaz,mint az elôzô gomb esetében.

Balról a negyedik gomb (Kilépés) megnyomásakor, a hibakeresôelhagyja a makrót, és a folyamat egy magasabb szintenfolytatódik, a makró hívást követô elsô utasítással. Ha ezt agombot egy fô makró belsejében nyomja meg, ennek hatása azegész makró végrehajtása lesz.

Végül, a kereszttel ellátott gomb megállítja a hibakeresôfolyamatot.

A hibakeresô folyamat vezérelhetô a leírásból is, egy speciálisGDL parancs, a TÖRÉSPONT használatával. A hibakeresô megálla TÖRÉSPONT-nál, ha a paramétere igaz.

A töréspontok be- és kikapcsolhatók vagy kiugró menüsegítségével, a Hibakeresô ablak jobb felsô sarkában.

A hibakeresô folyamat során vizsgálhatók a globális változók,paraméterek és makró változók a listához hozzáadva ôket, azÚj… (egyet ad hozzá) vagy az Add mind (minden paramétert ésváltozót hozzáad a listához) gombok használatával. Az értékükmódosítható a folyamat megszakítása nélkül, az új értékbeírásával a táblába, és a Módosítsd gomb megnyomásával.Bármely tétel törölhetô a listából, kiemelése után a Töröldgombra kattint. A változó vagy paraméter típusa jelölve van alistában: „_…_” jellel a numerikus változók és „…” jellel akaraktersor változók.

Könyvtári elemek mentéseA Könyvtári elemek ablak bezárásakor az ArchiCAD figyelmezteta változtatások elmentésére. Ha kéri a változtatások mentését, azelem összes komponense (2D-s jelkép és leírás, 3D-s leírás ésjellemzôk leírása, megjegyzések és bemutató kép) mentésrekerül.

A könyvtári elem ablakának lezárása helyett használhatja aMentsd vagy Mentsd mint... menüparancsot is, bármelyikkönyvtári elem ablakból. Mentés után válassza az Ábrázolás/Rajzold újra parancsot az alaprajzon vagy a 3D-s ablakon, hogya megváltoztatott könyvtári elem új formájában jelenjék meg.

Listázások végrehajtásaMinden, az ArchiCAD-ben létrehozott szerkezeti elem tartalmazinformációt a méretérôl, geometriájáról és mennyiségérôl. A

492



járulékosan kötött jellemzôk segítségével, különbözô listázásokvalósíthatók meg, melyek eredménye képernyôre listázhatókülönálló ablakokban, nyomtatható és kivihetô különbözôformátumokban utólagos feldolgozásra.

Az Anyaglisták tartalmaznak numerikus adatokat, leírás szövegetés még grafikus információt is a tervrôl. Listák a Listák menübizonyos parancsainak választásával hozhatók létre.

A következô bekezdések azt tárgyalják, hogyan szervezôdnek ajellemzôk az ArchiCAD-ben, és hogyan adható meg a különbözôlistatípusok tartalma és tervlapja.

Lásd még…A Listák menü parancsainak részletesebb magyarázatát az 5.fejezetben.

A jellemzôk szerkezeteAz ArchiCAD-ben a jellemzôk szerkezete a Jellemzôk tárgyakból,Összetevô és Leírás adatbankokból és a szerkezeti elemekJellemzôibôl áll.

Jellemzôk tárgyakA jellemzôk szerkezetének magja a Jellemzôk tárgy, mely olyanrészleteket tárol, mint a gyártó adatai, ár, munkaterv jelképek ésmás jellemzôk. Ezeknek a Tárgyaknak speciális kapcsolataivannak:

- Hozzáférés egyszerû adatbankokhoz, melyek azÖsszetevôknek és Leírásoknak nevezett alapvetô numerikusés leírás adatokat tartalmazzák.

- Kapcsolatok szerkezeti elemekkel (falak, födémek, ablakok,stb.), melyek paramétereit képesek összekapcsolnilistázásokhoz.

Lásd még…Listák/Új jellemzôk és Jellemzôk szerkesztése az 5.fejezetben, valamint az ArchiCAD Könyvtár leírása elôbb ebben afejezetben.

Összetevô és Leírás adatokAz alap numerikus (Összetevô) és leíró (Leírás) adatokugyanazon szöveges típusú adatbankokban vannak tárolva,melyek állományára hivatkozni lehet bármely Könyvtári elembôl

493



és az egyedi Jellemzôk tárgyakból. Ez segít a redundanciaelkerülésében, és lehetôvé teszi a helyi építési elôírások könnyûösszeillesztését az ArchiCAD-del.

Mindkét adatbank részekre van osztva Kulcsok alatt. Kulcsoklehetnek különbözô márkák vagy rendeltetések, ár vagyszerkezet osztályok stb. a felhasználó által testre szabva vagy ahelyi szabványok szerint.

Vannak Összetevôkhöz használható Mértékegységek is, hasonlóegyszerû adatbankokban tárolva, kapcsolatban az elôbbiekkel.

A szerkezeti elemek jellemzôiA szerkezeti elemek listázhatók a kapcsolt Jellemzôk tárgyakbanelôre megadott jellemzôikkel. Kétféleképpen lehet kapcsolatotlétrehozni szerkezeti elemek és Jellemzôk tárgyak között.

- A Dinamikus kapcsolatok különbözô Kritériumokfelhasználásával adhatók meg. A Kritériumok egyszerû ésszerkeszthetô adatbankban vannak tárolva. Bármely egyedikritérium alkalmazható több elemhez is feltételként, úgy minthozzárendelés egy Jellemzôk tárgyhoz. Valahányszor egyelem megfelel egy kritériumnak, a kapcsolat létrejön.Bármely szerkezeti elem megfelelhet egyszerre többkritériumnak is. Ilyen esetben az azonos vagy egymásttartalmazó kritériumok el lesznek távolítva, egyébként pedigminden összekapcsolt Jellemzôk tárgy Jellemzôi egyesítvelesznek listázáshoz.

- Az Állandó kapcsolatok az eszközök saját Eszközbeállítások párbeszédablakából állíthatók be a Listázásitulajdonságok tabulátor oldalon.

Anyaglista beállításHárom listatípus határozza meg az adatok szerkezetét anyaglistakészítésnél: a lista tételek lehetnek szerkezeti elemek,összetevôk (leírások) vagy helyiségek. A különbözô típusúlistáknál némileg eltérô vezérlôk érhetôk el a tartalom és atervlap megadásához.

494



A megadott beállítások tárolhatók név szerint. A tárolt listák aListák/Lista beállítás párbeszédablakban szerkeszthetôk. Hakiválasztja egy ilyen tárolt lista nevét a megfelelô hierarchikusmenüben, akkor végrehajtódik a listázás, és létrejön egy lista.

Minden listatípushoz van egy alaplista beállítás is belefoglalva aprogramba. Ezekbôl az egyszerû listákból hiányzik a formátumsablonok gazdag környezete.

Megjegyzés: Ha már egyszer létrejött egy lista, ezautomatikusan felfrissül, valahányszor elölnézetbe hozza.

Lista tartalomMinden listatípusnál szûrheti a listázandó tételeket, valamintmegadhatja, vagy az egyes tételek leírása milyen komplex legyena jelentésben. Ezenkívül a helyiség listák esetében a kapcsolódószerkezetek is hozzáadhatók minden részletükkel együtt.

Lásd még…Szûrôk, Komplexitás és Kapcsolódó szerkezetek a Listák menüLista beállítás részében (5. fejezet).

Lista tervlapA kimenet listák lehetnek nyers adat lapok egy egyszerûszöveges ablakban vagy formázott tervlapok grafikustartalommal.

495



Mindkét esetben hatékony válogató eszközöket használhat, és azalapbeállítás szerinti paraméter elnevezések egyedi nevekkelhelyettesíthetôk.

Habár a Nyers lehetôség fô használati területe az adat kiviteltabulált szövegben vagy táblázat formátumban, de ezenkívül isvan még néhány lehetôsége, mely az állományok és mezôkszámát befolyásolja: pl. azonos tételek csoportosíthatók éslistázhatók együtt. Az ilyen típusú kimenet szövegként is utó-kezelhetô az ArchiCAD-bôl.

Formázott listák olyan sablonok felhasználásával készíthetôk,melyekre jellemzô, hogy van rajtuk oldal megadás, fejléc éslábjegyzet további adatokkal, mint vállalati embléma, tervinformációk, az aktuális dátum, oldalszám stb., valamintbefoglaló téglalap a listázandó paraméterek számára. A paraméternevekre és értékekre, valamint az összetevôk tartalmára abefoglaló téglalap segítségével lehet hivatkozni.

Anyaglisták kiviteleA nem formázott listák kivihetôk tabulált szövegben és táblázatformátumban is. A formázott listák menthetôk 2D-s ArchiCADvagy PlotMaker rajzokként, valamint RTF (Rich Text Format) file-okként.

Lásd még…Anyaglisták mentése az 5. fejezetben (Irat menü).

496



497

Függelék


Függelék AKurzor formákA Munkalap érzékeny kurzorai

Nyíl - üres terület a munkalapon (Nyíl eszköz)

Kereszt - üres terület a munkalapon (más eszközök)

Nyíl pipával - vonzás meglévô kulcspontokhoz vagypontokhoz

Pipa - vonzás meglévô kulcspontokhoz vagy pontokhoz

Nyíl Mercédesszel - vonzás meglévô élekhez (Nyíleszköz)

Mercédesz - vonzás meglévô élekhez (más eszközök)

Nyíl keresztezôdéssel - vonzás meglévô élekkeresztezôdéséhez (Nyíl eszköz)

Keresztezôdés - vonzás meglévô élek keresztezôdéséhez(más eszközök)

Nyíl merôleges jellel - merôleges vonzás meglévô élhezvagy ívhez elemmozgatás közben

Nyíl érintô jellel - érintôleges vonzás meglévô élhezvagy ívhez elemmozgatás közben

Rajzoláshoz és szerkesztéshez használt kurzorok:

Üres ceruza - üres terület a munkalapon

Tele ceruza - vonzás meglévô kulcspontokhoz éspontokhoz

Csíkos ceruza - vonzás meglévô élekhez

Ceruzahegy keresztezôdéssel - vonzás meglévô élekkeresztezôdéséhez

Ceruzahegy merôleges jellel - merôleges vonzás egymeglévô élhez

498

Függelék


Ceruzahegy érintô jellel - érintôleges vonzás meglévôélhez

Varázspálca- létezô elemek kontúrjainak kihúzására máselem aktív eszközzel történô létrehozásához

Eszközfüggô kurzorok:

Szem - A tetôsík lejtési irányát mutatja, valamint aszétvágandó elemek azon részét, ami kiválasztva marad

Dupla szem - sarkaival elhelyezett Ajtó/Ablak helyzetétmutatja

Kalapács - Méretláncot, Magassági méretet, szintméretetvagy Kitöltés helyez el

Szigony - a Területkiválasztóval kijelölt négyszöget vagya Tûtábla/Vágólap tartalmát mozgatja betoldáskor.

Az ábrázolás megváltoztatásához használt kurzorok:

Nagyító - nagyítás

Kicsinyítô - kicsinyítés

Tenyér - eltolás

Kis tenyér - az Áttekintô keretének mozgatása

Az ArchiCAD tevékenységeit jelzô kurzorok:

Bulldózer - automatikus mentés alatt

B Forgó - számítások közben (Macintosh)

Óra - számítások közben (Macintosh)

Homokóra - számítások közben (Windows)

499

Függelék


Függelék BKülsô könyvtári elemszerkesztôkKülsô könyvtári elem szerkesztô programokat illeszthet azArchiCAD-hez. Ezeket mint különálló programokat vagy mint azArchiCAD-en belüli kiegészítôket használhatja. Ahhoz, hogy azArchiCAD-en belülrôl megfelelôen mûködjenek, speciális helyrekell a programokat elhelyezni:

- Macintosh-on a Graphisoft mappában lévô Kiegészítôkmappában. A Graphisoft mappát az indítólemezen lévôRendszerMappába vagy abba a mappába kell helyeznie,amelyben az ArchiCAD is található.

- Windows alatt a Kiegészítôk mappában a Graphisoft közösmappán belül az ArchiCAD mappájában vagy a “Graphisoftközös mappa” Windows Registry elem által mutatottmappában.

A megfelelôen telepített külsô programok ikonjai megjelennek azArchiCAD Eszköztárában.

A külsô szerkesztôkkel létrehozott könyvtári elemeket sajátikonjára duplán kattintva, vagy a Lehetôségek menü (ablak, ajtó,lámpa és tárgy beállítások) utolsó parancsát kiválasztva nyithatjameg.

Az itt bemutatott példa az ArchiSITE, amely a PracSYs általfejlesztett terepmodellezô program. Mivel a terepek többnyireszoros kapcsolatban állnak a tárgyakkal, a Terep beállításokpárbeszédablak igen hasonló a Tárgy beállításokpárbeszédablakhoz.

500

Függelék


A “Terep” elnevezés általánosan használatos az ArchiSITE-banlétrehozott könyvtári elemekre. Más programok más általánoselnevezést használnak.

Az alaprajzon vagy az alapbeállítás szerint kiválasztott elem nevemelletti kiugró menü kismértékben különbözik az ArchiCADtárgyaknál használatos menütôl.

Az almenü segítségével a kiválasztott elemet szerkesztheti vagyteljesen újat hozhat létre. Mindkét parancs azt a programot indítjael, amely létrehozta a kiválasztott elemet.

Ha a Szerkeszd ...név... parancsot választja és a kiválasztottelembôl már több példányt is elhelyezett az alaprajzon, azArchiCAD felkínálja a lehetôséget, hogy csak a kiválasztottkönyvtári elemet vagy az azonos nevet viselô valamennyikönyvtári elemet módosítsa.

Az elsô esetben a könyvtári elem másolata készül el és felhívja afigyelmet az új névadásra.

A második esetben az eredeti file-on fogja folytatni a munkát,ami azt jelenti, hogy az alaprajzon az azonos nevet viselôvalamennyi könyvtári elem módosulni fog; sôt bármely elhelyeznikívánt további példány módosult formában jelenik meg.

Megjegyzés: Ha a külsô szerkesztô nem áll rendelkezésre,akkor az ikonja nem jelenik meg az Eszköztárban és az általalétrehozott könyvtári elem az ArchiCAD ajtó, ablak, tárgy éslámpa beállítások paranccsal nyitható meg. Ha egy külsôszerkesztôvel létrehozott könyvtári elemet az ArchiCAD-delmódosít és ment el, az elemek ArchiCAD könyvtári elemekkéválnak, amelyek az eredeti programmal többé nem nyithatókmeg.

501

Tárgymutató


Tárgymutató

2D~ tevékenységek 3

2D-s Elemek 284~ mentés a 3D-s ablakban 280

2D-s falkeretezés 1632D-s jelkép 474, 483

~rétegek 4772D/3D-s modellezés 93D

~ Szerkesztés és Navigáció 33D ablak 4173D nézôpont beállítás 4033D-s

~ szerkesztési szabályok 863D-s ablak beállítás 4143D-s ablakban való munka 863D-s beállítások 3953D-s jelentés 3953D-s metszés 418

~ drótvázas 421~parancs 420

3D-s metszôsíkok 4173D-s navigációs paletta 19, 973d-s nézet másolása 1313D-s rajzok 103D-s tetômetszôdések 1823D-s vektoros kitöltés 415

A

Ablak 333~ 3D-s 8~ alaprajz 8~ bemutató kép 14~ hiányzó könyvtári elemek 15~ jegyzetek 14~ jelentés 14~ kiegészítô 13~ könyvtári elem 13

502

Tárgymutató


~ lista 13~ Metszet/Homlokzat 9~ modell típusú 84~ rajz típusú 85~ szerkesztés és megjelenítési 8

Ablak eszköz 155Ablak menü 465Ablak/ajtó nyújtása 165, 315Ablaklista 466Ábrák

~ eszköz 132~ fólia 133

Ábrázolás és listázás 394Ábrázolás menü 459abszolút értékek 27Adatbiztonság 396Adatellenôrzés 397Ajtó 157, 333Ajtó beállítások 160Ajtó eszköz 155Ajtó/Ablak 137, 163, 353

~ általános beállítások 160~ eltolása 165~ káva 160~ nyílás méretezési 161~ paraméterek 162~ tollszíne 163~ tükrözés és forgatás 166~ vonaltípus 163~a falban 134

Ajtó/ablak orientációja 159Ajtók nyitásiránya 159Ajtók/ablakok 158Aktív ablak 474Aktív elemkönyvtár 286Aktív Könyvtárak 468Aktív könyvtárak 289Aktuális tervméret 24Alapbeállítások

~eszközöknél 108Album állomány 435Állandó méret 198, 305Állandó szög 70ALT-kattintás 327Anyag kiugró menük 117Anyaglista 281Anyagok 142, 381

~ 3D-s kitöltés 385~ fénykibocsátás jellemzôi 384~ jellemzôinek szerkesztése 382

Anyagok fényvisszaverése 383

Anyagtípus 383ArchiCAD Beállítások file 306ArchiCAD eszközök 105ArchiCAD fólia 367ArchiCAD könyvtár 467ArchiCAD kurzorok 82ArchiCAD munkahely 7ArchiCAD terv file 282Archív file-formátum 273, 469Archív mentés 285Árnyékvetés 426Asszociatív

~méretezés 192Átbocsátás 384Átlátszóság 384, 387, 425Áttekintô paletta 18, 464AutoCAD 274AutoDesk animáció 435Automatikus címkézés 225

~parancs 345Automatikus pontgenerálás 66Automatikus újraépítés 394Axiális falak 139Axonometria 410

~ saját 410Azimut

~mezô 404Azimút beállítása

~digitalizáló táblán 292

B

Beállítás~ Felületháló 187~ lépték 350~ magasság és gravitáció 6~ szintek 359~ Szöveg 220~ Tárgy/Lámpa 169~ távoli elemek 393~ Varázspálca 341

Beállítás gomb~ablak méretezés 161

Beállítások a körsétához 412Beállítások parancs 390Beállítások/Egyebek 398Becsült helyfoglalás 432Bemutató kép 482Bemutató terület 113Benapozás 438Benapozás-vizsgálat 263

503

Tárgymutató


Betoldás 311~ egyéb 312~ Metszet/homlokzat ablakokban 312

Betûhelyttesítés 300Betûtípus 300Bézier görbe 249Billentyûkódok 401Bittérképek 375Bittérképes

~betûtípusok 301~kitöltések 237

Bittérképes file 275Biztonsági másolat 397Biztonsági mentés 396BMP 435

~ mentés 3D-ben 280BMS 435Bontsd szét 343Boole mûveletek

~ poligonokon 4Boolean

~ paraméter könyvtári elemnél 489Borítás 153Burkolás nélküli oszlopok 152Burkolt oszlopok 153

C

Címke 226, 333, 345~ beállítás 224~ elhelyezése 224~ eszközök almenü 345~ speciális esetek 334

Címke beállítások 226Címke eszköz 224Címke mesterfogások 228Címke szövege 228Címkézd a kijelölteket

~parancs 346Csatlakozás 293Cseréld újra

~parancs 336Csillogás 384, 424Csoport 338

~ Állítsd vissza az eredeti sorrendet 339~ Hozd elôre 339~ Hozd elôrébb 339~ Vidd hátra 339~ Vidd hátrébb 339

Csoportképzés 339

Csoportos magassági méret geometriaimód 212

Csoportos vonal geometriai mód 239Csukd be 278

D

Dátum és idô beállítása 408DEL billentyı 83Diffúzió 387Diffúzió beállítás 384Digitalizáló 292, 293Digitalizáló beállítás 291Digitalizáló bekapcsolása 293Dimenzió eszköz 192Dimenzió lehetôségek 198Dimenzió mesterfogások 200DIP kapcsolók 299Dokumentumok 306Domborzat 387Dongaboltozatos tetô 178Drótváz 421Dupla nyíl szerkesztési mód 241Dupla szem kurzor 157

E

Egész szám~ könyvtári elem paraméter 489

Egy szintet fel 362Egy szintet le 362Egyéb Mentések/Archív 285Egyedi címkék 225Egyedi magassági méret geometriai mód 212Egyedi szögpár 70Egyedi vonal geometriai mód 239Egyetlen fal geometriai mód 134Egyidejû kiválasztás 124Egypontos perspektíva 405Egyszerû nyílások 156Egyszerû szövegábrázolás keret nélkül 352Elektronikus rajzasztal 7Elemek

~ szerkesztése 74~ szétbontása 4, 343

Elemek Fallal való metszése 3Elemek kiválasztása 122Elemek mozgatása

~ nyíl eszköz 124

504

Tárgymutató


Elemek mozgatása szintek között 361Elemek nyújtása és zsugorítása 123Elemkönyvtárak 469Elemtípusok

~vetítése 413Elforgatott geometriai mód tárgyaknál 168Elforgatott négyszög fal geometriai mód 135Elforgatott négyszög geometriai mód 235

~ tetô 175~ vonal 239

Ellenôrizd a leírást~parancs 337

Ellipszis 4, 244~ átlós mód 244~ félátlós mód 245

Elsôdleges szög 70Emeld 328Emeld a 3D-ben 95EMF

~ mentés 3D-ben 280Építsd újra a modellt 460Építsd újra a rajzot 460Érintô-pont kör geometriai mód 242Érzékeny kurzor 497Eszköz

~ beállítások 111~ Felületháló 186~ Magassági méretezés eszköz 211~ tárgy és lámpa 166

Eszköz Beállítások 107, 116, 117, 334Eszközcsoportok 105Eszközök aktiválása 107Eszközök kiválasztása 107Eszközök menü 338

~ Bontsd szét a csoportot 338~ Csoport 338~ Készíts részletet 340~ Oldd fel 340~ Oldj fel minden elemet 340~ Szüneteltesd a csoportokat 338~ varázspálca beállítás 341~Zárold 339

Eszköztár 17, 105~ 3D-s ablakban 86

F

Fal~ anyagok 141~ csúcsban végzôdô 148~ gerendafal 142~ magasság 138

~ poligon 2, 136~ réteges 140~ toll színek 141~ tollai 142~ trapéz 136~ trapéz alakú 2~ új típusok 2~ vastagság 139

Fal beállítások párbeszédablak 138Fal és oszlop összeszerkesztése 323Fal eszköz 134Fal geometriai módok 134Fal mesterfogások 144Falak és födémek 134Falak és tetôk 134Falak födémmel történô levágása 323Falak keresztezôdése 145Falak kettévágása 146Falak összekaocsolása 144Falak rajzolása 134Falak szétvágása 146Falirány ikonok 137Fallánc geometriai mód 134Falvastagság méretezése 200Fel-Le Nyíl billentyû

~hatása az eszközökre 107Félautomata

~méretezés 192Felhasználói origó

~ 3D-ben 87Feltételes kiválasztás 313Felület 387Felületek anyagai 164Felületháló 2, 186

~ alapsík és élek 189~ anyagok 191~ beállítások 187, 189~ egyenletes lejtô geometriai mód 186~ elforgatott négyszög geometriai mód 186~ geometriai módok 186~ kulcspont magasságok 191~ magasság 190~ négyszög geometriai mód 186~ sokszög geometriai mód 186~ szerkesztési mód 187~ tulajdonságok 190

Fényforrások 426Fénykép beállítás

~parancs 423Fényképezd 433Fényképezési beállítások 423

505

Tárgymutató


Fényképezési lehetôségek 424Fénykibocsájtás 425Fénzképezd 432Ferde méretezési geometriai mód 194Filetípusok 272Födém

~ geometriai módok 172~ beállítások 173~ elforgatott négyszög geometriai mód 172~ geometriai módok 172~ kitöltésminták 173~ négyszög mód 172~ tollszínek 173~ vastagság és magasság 173

Födém beállításai párbeszédablak 172Födém eszköz 172Födém mesterfogások 174Födémek metszése 322Fólia

~ kiterjesztése 365~ kiválasztás 114~ Más név 364~ megmutatása 365~ Töröld 364~ Válaszd mind 365~ zárold és nyisd 365

fólia 45Fólia elemek listázása 365Fólia létrehozása 366Fólia takart/zárt 365Fóliabeállítás...

~párbeszédablak 363Fóliacsoportok

~ létrehozása 366Fóliák parancs 363Folt sarkokkal 222Foltszerû szöveg 352Fônézet 463Fônézet és segédháló 31, 33, 354, 357Forgasd a másolatát

~parancs 328Forgasd parancs 325Forgatás 326

~ 3D ablakban 325Forgatott Háló Rendszer 5Forgatott oszlop 150Formátum másolás 309Frissítsd a helyiségeket 346Függôleges elhelyezkedés 112Függôleges irányban eltolt falak

csatlakoztatása 145Függôleges méretezés 194Fûzd össze parancs 276

G

GDL 284GDL makró 164Geodéta egység 391, 409Geometriai leírás 284Geometriai módok 54, 55, 194

~ Felületháló 186~ Ív/Kör 248~ oszlop 150~ területkijelölô 126~ tetô 174

Gerendafal 142GIF

~ mentés 3D-ben 280Görbe 248Görbe beállítások 250Görbe eszköz 248Görbe mesterfogások 251Gravitáció 92, 113Gumivonal 69gumivonal 31Gyári beállítás 109

H

Hálók 33Hálóra illesztés 30, 357

~ felfüggesztése 357~kiktatása 33

Hárompontos Ív/Kör geometriai mód 242Hárompontos perspektíva 405Hatások 423Háttér 355, 427

~ 3D-s ablak 417~ képen 428

Helyiség~ automatikus felismerési mód 230~ paraméterek 232~ sokszögvonal mód 230

Helyiség beállítások 231Helyiség eszköz 228Helyiség kategóriák 229, 388

~ létrehozása 388~ törlése 389

Helyiség megadási módok 230

506

Tárgymutató


Helyiség mesterfogások 233Helyiség pecsét 388Helyiség poligonok 354Helyiséglista 229Hibajelzés 395Hibakeresô 337Hibás adat begépelése 111Horgonypont 221Hozz be könyvtárat 289Hozzájárulása a környezôhöz (%) mezô 407Hozzákötött értékek 111

I

ID~ automatikus növelés 400

ID mezô 119Ideiglenes mappa 400Igazítsd a léptékhez 305Illesszd a hálóra 33, 357Illesztôpont 3, 89Indító párbeszédablak 8, 399Induló könyvtár 468Infótábla 18, 53Infótábla funkciói 54Intelligens kurzor kapcsoló 88Irat

~ Kép fájlok 277~ Teljesen új 272

Irat menü 271Ív bezárása 248Ív/Kör 242, 247

~ geometriai módok 248~ szerkesztési módok 250

Ív/kör beállítások 246Ív/Kör eszköz 241Ívcsoport geometriai mód 244Íves falak 148

J

Jelek 197Jelkép Kitöltés 5Jelképes vonalak 372Jellemzôk 120, 440

~ hozzárendelése 443~ paraméterek 440

Jellemzôk szerkesztése 440Jobbra Nyíl 125Jobbra nyíl billentyû

~hatása az eszközökre 107

K

Kalapács kurzor 194Kamera a perspektívában 405Kamera beállítások 259, 263Kamera eszköz 257Kamera mesterfogások 264Kamera paraméterek 260Kamera típusok 257Kamera út lehetôsége 261Kamerák 258Kapcsolat 286Kapcsolati lehetôségek 297, 298Kapcsold össze 344Kapcsolt terv 274Kategória kód 388Kategória név 388Kategória szín 388Kategóriák és Pecsét bemutató 231Kép

~ részletkép 432Kép file 283Kép mérete 430képek betoldása

~ más alkalmazásból 312Képernyô kép

~ mentése 309Képernyôfotó 131Képkivágás 395Képméret és háttér 427Képsarkok 352Kerekítsd le 344Keresd a kijelöltet 336Keresd és cseréld 335Keresd újra

~ parancs 336Keresztezô falak 137Kétpontos perspektíva 405Kezdôponti nyíl szerkesztési mód 241Kicsinyítsd 461Kiegészítô betöltése 349Kijelölés 44, 85

~ Add a kijelöltekhez 314~ felületek által 90~ módok 90~ terület által 90~ Válaszd vissza 314

Kijelölô pontok 90Kijelölô Téglalap 123

507

Tárgymutató


Kijelöltek módostása 332Kimerevített képek 412Kitöltés

~ keretezett és keret nélküli 237~ könyvtári elem paraméter 489

Kitöltés beállítások 235Kitöltés eszköz 234Kitöltések 144, 235, 378, 379

~ egyedi 375~ megváltoztatása 5~ szerepe más eszközöknél 378~ szerkezeti 353

Kitöltések geometriai módjai 234Kitöltések iránya 237Kitöltések mintái 236Kitöltéstípusok 374

~parancs 374Kitötés mesterfogások 238Kivágás

~ Metszet/homlokzat ablakokból 308Kiválasztás

~ feltételei 128~ feltételes 313~ fólia 114~ Metszet/Homlokzat ablakban 128~ területkijelölô eszközzel 125

Kiválasztás megszüntetése 123, 129Köd 407Komplex tetôsík 176Konszignációs karika 162Könyvtár

~ aktív 468Könyvtári elem

~ 2D-s leírás 475~ 2D-s nézet 475~ 3D-s leírás 475~ 3D-s nézet 476~ anyaglista beállítás 493~ behelyezése 470~ felülnézet 477~ hibakeresést 490~ kontúr lehetôség gombok 483~ kötelezô paraméterek 485~ létrehozása 471~ mentés 3D-ben 280~ nyiss 472~ oldalnézet 477~ szerkezeti elemek jellemzôi 493~ tallózás 470~ további Paraméterek 486

Könyvtári elem típusok 471Könyvtári

elemek 284, 467, 469, 473, 482, 491Könyvtárkezelés 467Koordináta megkötés 68, 74Koordináták 17

~ megkötés 68Koordinátamezô 22, 30koordinátarendszer 25

~kezdôpont 26Kör megnyitása 248Környezet 384, 387Környzet fénye 407Körséta 258Körséta útvonalak 258Kóta típusa 211Kótavég lezárás méretének beállítása 198Kötött irányok 34, 53, 68, 71, 392Közelítés finomsága 415Középpont megadású ív/kör geometriaimód 242

Központi adatbank 441Kritériumok 442Kulcspont 497

~ rejtett 89~ választása elemeknél 73~ változtatása 168

Kupola tetô 177Kupola tetô beállítás

~ párbeszédablak 177Kupola tetô geometriai mód 175Kurzor forma 82, 497Kurzor illesztési változatok 62

L

Lámpa~ fényesség 170~kötelezŒ paraméterek 485

Lámpa és Tárgy~ eszköz 166

Lámpafény gyengülés 426Lánc ikon 142, 170Lapbeállítás

~nyomtatásnál 304Látvány

~ drótvázas 421~ elmetszett felületek és élek 419~ forrás 434~ Készíts... 433~ körséta 433~ közelítés finomsága 415~ simítás 424

508

Tárgymutató


~ színezett 422~ takartvonalas 422~ tömb 421~ vonalvastagság 417

Látvány menü 403Lehetôség menü 350Leírások 441, 445

~ azonosítás 448~ hibakezelés 448~ Kulcsok 446

Lépj ki 306Lépték 23, 373, 376

~ alaprajzi 350~ beállítása 350~ metszet 351

Lépték 2D-ben~ gomb 473

Lépték a digitalizálón 291Lépték szerint 24, 463Léptékhelyes rajz

~mentése 310Levágott modell nézetek 91Lista tartalom 494Lista tervlap 494Listák menü 440Listázás 394

~ könyvtári elem 491Listázó program 457Lyuk 78

~ poligonokban 77Lyuk a falban 147

M

Magassági méretezés 212, 213Marquee tool. See Marquee Tool: zooming withthe

Másodlagos szög 70Másolandó elemek

~ 3D-s ablakból 310Másolás

~ 3D-s ablakból 309~ az elem mozgatása nélkül 329~ Metszet/homlokzat ablakokból 309

Másold 131, 309Mégis kell 83, 307Megjegyzés 337Megjelenítés lehetôségek 351Megjelenítések 263Mégsem gomb

~a Vezérlôpulton 83

Megvilágítás beállítása 406Mellékháló 31Menj... 336, 363Mentés 279

~ ArchiCAD Tárgy 287~ modell képek 281

Mentsd 2D-s elemként~parancs 214

Mentsd mint 280Menü billentyûkódok 401Menüparancsok 271Menüsor 16Mercedes kurzor 57, 136, 320Méretezd át 5, 317Méretezés

~ egyenes mód 195~ alapvonal eljárás 195~ automatikus falvastagság 205~ kumulatív módban 195~ méretezési láncok összefûzése 204~ méretlánc elemeinek törlése 204~ méretvonal hosszának kézi beállítása 205~ szerkesztési módok 195~ tollak 196~léptéke 24~referencia pont 192

Méretezés beállítások 196Méretezési egység 192, 391Méretezési elemek beillesztése 203Méretezési érték 193Méretezési lánc 192Méretezési pont 192Méretezhetô elemek 194Méretlánc módosítása 201Méretszám beállítások 199Méretvonalak 197Mértékegységek 446Metszet

~beállítása 353Metszet mélysége 255Metszet mélységének módosítása 256Metszet/Homlokzat 11, 83

~ elmetszett elemek 255~ frissít 460~ függôleges határok 255~ tollak 254~ vízszintes határok 255

Metszet/Homlokzat ablak 256Metszet/Homlokzat beállítása 253Metszet/Homlokzat eszköz 253Metszet/Homlokzat mesterfogások 256

509

Tárgymutató


Metszetjelek módosítása 256Metszetvonalak elhelyezése 253Metszôdés 459Mindent mutass

~parancs 463Modell kép 12Modell típusú ablakok 84Modell tulajdonságok 117Modellfotók 9Modem 297MÓDOSITÓ-kattintás 327Modul 282, 283Modul fájl 276Mozgás eszközök 99Mozgásvonalak 261Mozgatás vezérlôk 102Mozgatás-vektort 324Mutasd a kijelölteket 462Mutasd a szerkesztôhálót 31Mutasd a területét 235Mutasd az összes fóliát 367Mutató vonal kapcsoló 88

N

Nagyítási érték 24Nagyítsd 461Nap

~gomb 406~párbeszédablak 411

Nap azimut 410Nap lehetôségek 263Nap szögek 410Navigáció 98

~ axonomikus nézetekben 101Négyszög fal geometriai mód 135Négyszög kitöltés geometriai mód 234Nem kell 83, 307Név és Referencia ID 255Névleges méretek

~ Ajtó/Ablak 162Nézési irány 266Nézetek 464Nézôpont 404

~visszaállítása 405Numerikus koordinátamegadás 34Nyíl eszköz 44, 122, 125Nyílások forgatása 326Nyílások készítése

~falban 147

Nyílások sokszorozása 166Nyílhegy

~léptéke 24Nyílhegy beállítások 251Nyílt és zárt görbék 251Nyílvég beállítások 240Nyílvég nélküli vonalszerkesztési mód 241Nyisd parancs 272Nyiss

~ könyvtári elemet 472Nyiss könyvtári elemet parancs 289Nyomtasd 304Nyomtasd a szerkesztôhálót 32Nyomtasd parancs 301Nyomtatás léptéke 305Nyomtató 297Nyomtatott nézet 305Nyújtsd 147, 315Nyújtsd függôlegesen a 3D-ben 96

O

Oldd fel 340~ egész csapat elemeit 340~ saját elemeimet 340

Origó beállítása 292Ortogonális oszlop 150Összefüggô ábra 312Összetett elemek 334Összetevôk 441, 444

~ könyvtári elemhez 478~ Kulcsok 446

Összetevôk szerkesztése 479Oszlop

~ kitöltésminták 152~ mag szimbólum 152~ rajzolása 149~ toll színek 152

Oszlop 3D nézete 154Oszlop beállítások 151Oszlop eszköz 149

P

Padlószint 361Paletta formák 465Panoráma kamera 267Paraméter átadás 110Paraméterek 115

510

Tárgymutató


~könyvtári elemeknél 484Paraméterek szerkesztése 488Parametrikus 2D-s leírás 163Párbeszédablakok megnyitása 108Párhuzamos geometriai mód

~tárgyaknál 168Párhuzamos vetítések

~parancs 409Párhuzamosan és merôlegesen vetítettpontok 67

PCI beállítások 294Perspektíva 258Perspektíva szerkesztése 404PICS 435PICT 435

~ mentés 3D-ben 280Pillanatnyi érték 24PlotMaker 144, 282, 303

~ mentés 280PlotMaker rajzok 435Plotter 295Plotter betûtípusai 300Polár szög 69Poligon

~ élek szerkesztése 79~ szerkesztése 75

Poligon kitöltés 353Pont eszköz 252Pontok beállítása 252Pontok létrehozása távoli érintôpontokon 67Pontok rajzolása 252

Q

QTVR helyszínek 268QTVR tárgy

~ paraméterek 265~ technikák 266

QuickTime tömörítés 435

R

Rajz típusú ablakok 85Rajzelem 278Rajzgép 294Rajzgép beállítás 293Rajzgép jellemzôk 296Rajzgép kiválasztása 294Rajzgyûjtô 300Rajzi egység

~parancs 390Rajzlépék 21Rajzolás

~ rajzgyûjtôn keresztül 303Rajzolás léptéke 303Rajzolási mıvelet 83Rajzolási mód 399Rajzold 304Rajzold újra 400, 459Referenciavonal

~ falaknál 136, 359Rejtett kulcspontok 89relatív értékek 27Rendezd hozzá 319Részletek létrehozása 5Rétegek 380Réteges fal 145, 153Réteges szerkezetek 379

~ szerkezeti (mag) rétegek 381Rögzítés

~ párhuzamos és merôleges 57~ szögfelezô 59

Rögzített méreı elemek 24Rögzített szög 68, 73

S

Segédháló 30, 32, 355~eltolása 32~nyomtatása 305

Segédháló rendszer 30SHIFT-kattintás 45Sima felületek 426Simítás 424Simítsd az utat a kameráknál 260Sokszög Födém geometriai mód 172Sokszög geometriai mód

~ tetô 174Sokszög Kitöltés geometriai mód 234Sokszorod parancs 330Sokszoroz

~ eltolással 331~ emeléssel 331~ forgatással 331~ függôleges eltolás 332~ mátrixal 331~ parancs 166

Sokszorozási beállítások 331Sorkizárás és horgonypont 221Sorköz

~állítása 221

511

Tárgymutató


Speciális illesztôpontok 64Sraff háttér 117Sugárméretezés

~ szerkesztési módok 207Sugárméretezés eszköz 207Sugárméretezés rajzolása 207Súgómezõ 65Szaggatott vonalak 371Szám stílus 197Számmezôk

~megadása 111Szem kurzor 253Szerk. (Szerkesztés) menü 307Szerkesztés

~ 3D-ben 3~ alaprajzon 53~ elemek 74~ eszköz jellemzôk 120~ menü parancsokkal 96~ mód gomb 88~ nyíl eszközzel 95~ perspektivikus nézetben való navigáció 99~ poligon élek 79~ poligon kulcspontok 81~ poligonok 75

Szerkesztési eljárások 53, 54, 113Szerkesztési módok

~ Felületháló 187~ Ív/Kör 250~ Méretezés 195~ oszlop 150~ relatív 3, 56~ Sugárméretezés 207

Szerkesztési origó 26szerkesztési origó

~áthelyezése 71Szerkesztôháló 30, 31

~parancs 355~rajzolása 302

Szerkezet~ kitöltések 353

Szigony kurzor 131Szín 382Színek 368Színezés 422Színezett mód

~ kontúr 415~parancs 415, 422

Szintek 360~ beállítása 359~ hozzáadása 360~ kijelölése 360

~ mûveletek 362~ törlése 360~ vetítendô 413~parancs 359

Szintek felsorolása 363Szintkóta forgatás 211Szintkóták elhelyezése 209Szintmagasság 361Szintméretezés 210Szintméretezés eszköz 209Szintméretezés födémen 210Szintméretezés mesterfogások 211Szintméretezések beállítása 210Szintmezôk

~ függôleges 112Szög

~ könyvtári elem paraméter 489Szögértékpárok 69, 73Szögméretezés beállítások 217Szögméretezés eszköz 215Szögméretezés rajzolása 216Szögpárok 69Szöveg

~ beállítások 220~ betûtípus, stílus és méret 220~ keretezés 226~ könyvtári elem paraméter 489~ nem tördelt felirat 219~ stílus 335~ tabulátor 335

Szöveg és jelek~ rajzolása 302

Szöveg eszköz 219Szöveg iránya 221Szöveg írás 223Szöveg megjelenítés lehetôségek 222Szöveg mesterfogások 222Szövegblokkok

~léptéke 24Szövegblokkok átalakítása 222Szövegblokkok elhelyezése 219Szövegblokkok kiválasztása 222Szövegek és jelek

~nyomtatása 305Szövegmezôk 352

~megadása 111Szövegtömb ábrázolás 352

T

Tájolás 408

512

Tárgymutató


Takartvonalas ábrázolás 414Tár 432Tárgy

~ átlós geometriai mód 168~ elforgatott átlós geometriai mód 168~ elhelyezése 167

Tárgy anyagai~ ikon 164

Tárgy elsôdleges kulcspontja 167Tárgy és Lámpa

~ eszköz 166Tárgy geometriai módjai 168Tárgy mesterfogások 171Tárgy nyújtása 171Tárgy/Lámpa

~ beállítások 169~ paraméterek 170~ tükrözött 170

Tárgypont 167, 404~visszaállítása 405

Tárold a jelenlegit... gomb 411Tárolt nézetek 411Távolság 355

~mezô 404Technikák

~ listázás 6Tégalalap eszköz 125Teljes képernyô 463Terep magassága 188Területkijelölés hatása

~a vetítésre 413Területkijelölô téglalap 105Területkiválasztó 498Területkiválasztó eszköz 45Területkiválasztó rajzolása 125Területlista beállítás 459Területszámítás 234Terv

~ Kapcsolt terv 274Terv hozzáfûzése 276Terv Információk 288Terv sûrítmény 288Terv-origó 26Tetô

~ emelés 180~ eresz 181~ geometriai módok 174~ hajlásszög 180~ kitöltésminták 180~ magassági méreteinek megállapítása 182~ összetett 176

~ tollszínek 180~ tulajdonságok 180~ vastagság 180

Tetô vezérvonal~ beállítása 352

Tetôlánc 176Tetôsík beállítások 180Tetôsík eszköz 174Tetôsík kijelölése 181Tetôsík mesterfogások 181Textúra 385TIFF

~ mentés 3D-ben 280Tiszta metszôdések 140, 352, 357

~ bekapcsolása 358~ parancs 157

Tolak és színek 367Told be

~parancs 311Told be parancs 131, 311Told el 462Tollak 368Tollak és színek 368Tollszín 116

~ Jellemzôk 121~ paraméter könyvtári elemnél 489

Tollvastagság 116, 368Tömb modellezés 405Tömörítés 435TopCAD 283, 435

~ mentés 280Tördelt felirat 219Törésmutató 384Töröld 83

~parancs 312Töröld a kijelöltek címkéit

~parancs 346TrueType

~betûtípusok 301Trükkök

~ perspektívában 100Tükrözd a másolatát

~parancs 166, 328Tükrözés 327Tükrözôdés 387Tükrözôdés beállítás 384Tükrözôdés színe 384Tükrözzd parancs 326Tulajdonságok

~ modell 117Tûtábla 311

513

Tárgymutató


Tûtábla/Vágólap 498

U

Új 364Új parancs 271Üres kitöltés elhelyezése 238Üres nyílások 155Úszó paletták 17, 465Útvonal 261

V

Vágás tetôvel~ szerkezeti elemek 184

Vágd~ tetejével/aljával 321

Vágd le 344Vágd le a Tetôvel 320Vágd szét 318Vágólap 311Vágólap/Tûtábla 276

~másolás 308Válassz könyvtár tallózót 471Válassz másikat 470Válassz várost 407Válaszd az összes ábrát 133Válaszd ki a vetítendô elemet 412Válaszd mind 313, 365Varázspálca 4, 341

~ közelítés módja 342Varázspálca eszköz 63Város...

~gomb 408Vastag Területkiválasztó 125Végponti nyíl szerkesztési mód 241Vékony területkiválasztó 125Vektor kitöltések 237Vektoros 353Vektoros árnyékvetés 416Vektoros kitöltések 375Vetítendô elemek

~parancs 412Vetítendô szintek 413Vezér leírás 474Vezérlôpult 17, 53

~Jó gombja 115~Mégsem gombja 115

Vezérvonal 175

Vidd 324Vidd a 3D-ben 95Vidd a másolatát 327

~parancs 166Vidd parancs megkötései 324Virtuális épület 7Visszavonás

~elôzô lépések 307Vízszintes méretezési geometriai mód 194Vízszintes-függôleges szögértékpár 70Vonal beállításai 239Vonal eszköz 238Vonal extrák

~ Kerekítsd le 344~ parancs 344~ Vágd le 344

Vonal felezôpontja 241Vonal geometriai módok 238Vonal mesterfogások 241Vonal módosítása 373Vonal szerkesztési módok 241Vonalfajták 371Vonaltípus

~ könyvtári elem paraméter 489Vonaltípusok 373Vonaltípusok...

~parancs 371Vonalvastagság

~beállítása 353Vonzáskör 53, 66, 398VR tárgy 264

W

Wavefront 274WMF

~ mentés 280

Z

Zárold 339Zoom 274

514

Tárgymutató


i

• Tartalomjegyzék


Tartalomjegyzék

Bevezetés 1

A 6.0-ás verzió új tulajdonságai __________________________________________________ 2Építészeti modellezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23D Szerkesztés és Navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32D tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Új listázási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely 7

Az elektronikus rajzasztal után: a virtuális épület... __________________________________ 7Indító párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Szerkesztési és Megjelenítési ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Az alaprajzi ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9A 3D-s ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Metszet/homlokzat ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Kép ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Könyvtári elem ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Lista ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Kiegészítô ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A Jegyzetek ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A Bemutató kép ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A Jelentés ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14A Hiányzó könyvtári elemek ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Egyéb interface komponensek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Menüsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Úszó paletták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Koordinátamezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Vezérlôpult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Infótábla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Áttekintô paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18A 3D-s navigációs paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

ii


ArchiCAD 6.0 Felhasználói Kézlkönyv

2. fejezet: Alapfogalmak 21

Lépték ______________________________________________________________________ 21A lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A Kinyomtatás/Kirajzolás léptéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A Koordináták ablak __________________________________________________________ 25Origók _____________________________________________________________________ 25

A Felhasználói origó létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

A Koordinátaérték mezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Távolságok mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Számszerû koordináták megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

A hálótávolságok megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31A Szerkesztôháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Ferde szerkesztôháló létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

Rajzolás háló nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

Magasságértékek és Gravitáció __________________________________________________ 35Nézetek és Ablakok ___________________________________________________________ 36Szintek és Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Az Áttekintô paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Az Áttekintô mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Megfog és áthelyez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Különbözô ablaktípusok közti adatátvitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Kijelölési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Kijelölés kulcspontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Kijelölés és zárolt elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

Elemek csoportosítása _________________________________________________________ 46A csoportok felbontása és felfüggesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Csoport hierarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Csoportok és Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

Az elemek rajzolási sorrendje ___________________________________________________ 48A tárolási sorrend alapbeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Egyedi tárolási sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

Ábrázolási sorrend és kimenetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

3. fejezet: Szerkesztési eljárások 53

Alaprajzi szerkesztés __________________________________________________________ 53Az Infótábla funkciói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

Szerkesztési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

A Vezérlôpult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Relatív szerkesztési mód ikonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

iii



Szögfelezô rögzítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Kurzor illesztési változatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62A Varázspálca eszköz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Speciális illesztôpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64A Súgómezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Vonzáskör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Automatikus pontgenerálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

Kötött irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Koordináta megkötés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Rögzített szögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Választható kulcspont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Koordináta megkötés és Rögzített szögek közötti választás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Poligonok szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Poligon körvonalának megrajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Lyukak poligonokban való elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Poligon körvonalának módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Poligonok és kijelölt területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Poligonok szétvágása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Kurzoralakok ________________________________________________________________ 82Javítás ______________________________________________________________________ 83Munka a Metszet/homlokzat ablakokban _________________________________________ 83Modell típusú ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Rajz típusú ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

Kijelölés ____________________________________________________________________ 85A Metszet/Homlokzatban való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85A Metszet/Homlokzatban való mentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

A 3D-s ablakban való munka ___________________________________________________ 86Alapvetô szerkesztési szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

Az Eszköztár és a 3D-s ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86A Felhasználói origó a 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87A 3D-s navigációs paletta szerkesztô elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88Kurzor illesztés és kijelölés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

Új elemek alkotása 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Magasságvezérlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Elemek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

Létezô elemek szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95A Nyíl eszközzel való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Menü parancsokkal való szerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Sokszögû elemek szerkesztése, mialatt eszközük aktív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

A 3D-s navigációs paletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Navigációs alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98A perspektivikus nézetben való navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

iv



Mozgás módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100Az axonometrikus nézetekben való navigáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101Mozgatás vezérlôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

4.fejezet: ArchiCAD eszközök 105

Eszköztár __________________________________________________________________ 105Eszközcsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105Eszköz elérhetôség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106Az eszközök kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107Eszköz Beállítások és párbeszédablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

Párbeszédablakok kinyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Az Eszköz beállítások alapértékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108Meglévô elemek beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Paraméter átadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110Szövegmezôk és számmezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

Az eszköz beállítások közös elemei ______________________________________________ 111Általános programvezérlôk és jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

Függôleges szintmezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

Gravitáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Szerkesztési eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Bemutató terület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113A Jó és a Mégsem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Alaprajz és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Tollszín paletta és mezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Vonaltípus paletta és név . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Kitöltésminta paletta és név . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117Anyag kiugró menük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117Vágás tetôvel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118Listázási tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118ID mezô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119Eszköz jellemzôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

Nyíl eszköz _________________________________________________________________ 122A nyíl eszköz használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

Elemek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122Elemek kiválasztásának megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

Elemek nyújtása és zsugorítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Elemek mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Nyíl billentyû . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

Területkijelölô eszköz ________________________________________________________ 125Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Területkijelölô téglalap rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

v



Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126A kiválasztás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128Kiválasztás megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

Területkijelölô eszköz mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Sokszögek nyújtása/zsugorítása esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Nyújtás/zsugorítás más típusú elemek esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130Más szerkesztési parancsok használata a területkijelölôn belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1313D-s részletek a Területkijelölô eszközön belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

Fal eszköz __________________________________________________________________ 134Falak rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

A Fal beállítás párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138Alaprajzi jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141

Fal mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Falak csatlakoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Falösszemetszôdési problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Réteges falak inteligens T kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Keresztezôdések átalakítása csatlakozássá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Falak szétvágása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Falak igazítása más elemekhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Nyílások készítése a falban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Íves falak készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148Csúcsban végzôdô falak készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

Oszlop eszköz _______________________________________________________________ 149Oszlopok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149Oszlop beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Alaprajz és metszeti jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151

Oszlopok és Falak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152Oszlopok 3D nézete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

Ajtó és Ablak eszköz _________________________________________________________ 155Ajtók és ablakok elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

Egyszerû nyílások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Ajtók és ablakok elhelyezése a falakban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Ajtó és Ablak geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Nyílások elhelyezkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Ajtó és ablak szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158Ablak és Ajtó beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162Alaprajzi és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164Ajtók és ablakok megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

vi



Ajtó és ablak mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

A Tárgy és Lámpa eszköz _____________________________________________________ 166Tárgyak elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

Tárgy kulcspontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167Tárgy geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168A Tárgy/Lámpa beállítás párbeszédablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170Tárgy mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171

Födém eszköz _______________________________________________________________ 172Födém geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172

Födém beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173Alaprajz és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173Födém mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

Tetô eszköz _________________________________________________________________ 174Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174Egyszerû tetôsík rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175Komplex tetôsíkok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Kupolás tetôk rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177Dongaboltozatos tetô rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178

Tetô beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180Alaprajz és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

Tetôsík mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181

Felületháló eszköz ___________________________________________________________ 186Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Felülethálók rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187

Alapsík és élek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189

Felületháló beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189Általános beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190Alaprajzi és metszeti tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190Modell tulajdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

Felületháló mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191Kulcspont magasság szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191

Méretezés eszköz ____________________________________________________________ 192A Méretezési lánc elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192Méretezés elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193Méretezhetô elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194Méretezés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194Méretezés szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195Kilépés és véglegesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195

vii



Referenciapont visszavonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195Méretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196Méretszám beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199Méretezés mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

Sugárméretezés eszköz ________________________________________________________ 207Sugárméretezések rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207Sugárméretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208Sugárméretezési mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208

Szintméretezés eszköz ________________________________________________________ 209Szintkóták elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Szintméretezés beállításai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210A szintméretezés mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211

Magassági méretezés eszköz ___________________________________________________ 211Magassági méretezés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212Magasságméretezés beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212A magassági méretezés mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

Szögméretezés eszköz _________________________________________________________ 215Szögméretezés rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216Szögméretezés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217

Szöveg eszköz _______________________________________________________________ 219Szövegblokkok elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Szöveg beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220Szöveg megjelenítési lehetôségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222Szöveg mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222

Címke eszköz _______________________________________________________________ 224Címkék elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224Automatikus címkézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225Egyedi címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

Címke beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226Címke típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227A címke szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

Címke mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

Helyiség eszköz _____________________________________________________________ 228Helyiség megadási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230Helyiség beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

Kategóriák és Pecsét bemutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231Helyiségn év és Helyiség szám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232Helyiségmagasság, elhelyezkedés és padlószerkezet vastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

Helyiség mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233

Kitöltés eszköz ______________________________________________________________ 234

viii



Kitöltés geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234A terület jelzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Kitöltés beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Kitöltés mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

Vonal eszköz ________________________________________________________________ 238Vonal geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238Vonal beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239Vonal szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241Vonal mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241

Ív/Kör eszköz _______________________________________________________________ 241Ív/Kör geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242Kör/ív beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246Ív/kör szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247Kör/ív mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247

Görbe eszköz _______________________________________________________________ 248Geometriai módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248Szerkesztési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250Görbe beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250Görbe mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251

Pont eszköz_________________________________________________________________ 252Pontok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252Pont beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252

Metszet/homlokzat eszköz_____________________________________________________ 253Metszetvonalak elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253

Metszet/homlokzat beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253Tollak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Vonaltípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Nyílvégek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Betûtípus és méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Vízszintes tartomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Függôleges tartomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Név és jel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Elmetszett elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

Metszet/homlokzat mesterfogásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256Metszetjelek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256Metszetjelek módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256A metszet mélységének módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256

A metszetek módosítása és megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256

Kamera eszköz ______________________________________________________________ 257Kamera típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257Perspektívák és körséták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

A Kamera elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

Körséta útvonalak meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

ix



Kamera beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259Megjelenítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263A Kamera beállításának ellenôrzése 3D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263

Kamera mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264VR tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264VR tárgyak definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264VR tárgy beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265VR tárgy technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266

VR helyszínek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267Panoráma kamera elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267QTVR helyszínek definiálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268VR helyszínek létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269VR helyszín beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269VR helyszín mesterfogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

5. Fejezet: A menüparancsok 271

Az Irat menü _______________________________________________________________ 271Új . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271

Teljesen új . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272

Nyisd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272ArchiCAD file-típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272

AutoCAD DXF és AutoCAD rajzfile-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274Zoom (csak Macintosh) és Wavefront file-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274Bittérképes file-ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275File-ok megnyitása Hálózaton keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

Fûzd össze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Másik terv hozzáfûzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Modulok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Kép fájlok összefûzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

Csukd be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Mentsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279Mentsd mint... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

Tervek és Kapcsolt tervek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280A 3D-s ablak tartalmának mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280A Metszet/homlokzat ablak mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Modell képek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Anyaglista mentéséhez használható file-formátumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Mit tartalmaznak a különbözô file típusok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

Egyéb mentések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285Archív ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285Kapcsolat... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286

Terv információk... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288Új Könyvtári elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289

x



Nyiss könyvtári elemet... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289Használj új könyvtárat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289Digitalizáló beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291

Lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291Távolság beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291Origó beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Irány beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Gyártók meghajtói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292Csatlakozási kapu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

Kapcsold be/ki a digitalizálót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293Rajzgép beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

Rajzgép kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294Rajzgép jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296Kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297DIP kapcsolók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299Rajzgyûjtô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300Betûhelyettesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 300

Rajzold... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301Rajzolás a Rajzgyûjtôn keresztül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303A PlotMaker . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

Lapbeállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304Nyomtasd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304

A nyomtatott nézet és a segédháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305A nyomtatás léptéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305Szövegek és jelek mérete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

LegutóbbiDokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306Lépj ki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306

A Szerkesztés (Szerk) menü ____________________________________________________ 307Nem kell

Mégis kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307Ismételd (a legutóbbi parancsot) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308Vágd ki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308

Elemek kivágása Metszet/Homlokzat ablakokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308

Másold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309Másolás a Metszet/Homlokzat ablakokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309Másolás a 3D-s ablakból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

Toldd be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311Alaprajzi elemek betoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311Metszet/homlokzat ablakok elemeinek betoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312Betoldás más programokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312

Töröld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312

xi



Válaszd ki mind... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313Feltételes kiválasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 313

Példa: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314

Nyújtsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315Ajtók és ablakok nyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315Nyújtás a Területkijelölô eszközzel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316A Nyújtsd parancs megkötései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317

Méretezd át . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 317Vágd szét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318Rendezd hozzá . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319Vágd ketté a falat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320Vágd ki a szakaszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320Vágd le a tetôvel... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320Vidd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324

A Vidd parancs megkötései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324

Forgasd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325Nyílások forgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326

Tükrözd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326Nyílások tükrözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327

Vidd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327Forgasd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328Tükrözd a másolatát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328Emeld... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328Sokszorozd... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330

Sokszorozási beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331

Kijelöltek módosítása... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332Ablakok és ajtók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333Automatikus címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333Speciális eset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334Összetett elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334A kijelölt elemek táblája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

Eszköz beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334Szöveg ablakokra vonatkozó Szerk menü parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335Formátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335

Tabulátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335Betûtípus és méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335

Keresd és cseréld... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 335Keresd a kijelöltet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336Keresd újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336Cseréld újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336Menj... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336

xii



Megjegyzés / Nem megjegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Növeld a bekezdést/Csökkentsd a bekezdést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Ellenôrizd a leírást . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Indítsd a hibakeresôt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

Az Eszközök menü ___________________________________________________________ 338Használd csoportként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338Bontsd szét a csoportot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338Szüneteltesd a csoportokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338Folyamatos csoportképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Hozd elôre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Hozd elôrébb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Vidd hátrébb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Vidd hátra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Állítsd vissza az eredeti sorrendet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Zárold . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Oldd fel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340Oldj fel minden elemet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340Készíts részletet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340Varázspálca beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341Bontsd szét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343Vonal extrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344

Kerekítsd le . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344Mesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344Kapcsold össze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344Tetô szintvonal készítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344

Címkék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345Automatikus címkézés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345Címkézd a kijelölteket/Töröld a kijelöltek címkéit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346Frissítsd a helyiségeket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346

Kiegészítô betöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349

A Lehetôség menü ___________________________________________________________ 350Az alaprajzi lépték beállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350Megjelenítés... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351

Tiszta metszôdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Tetô vezérvonal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Kitöltés vezérvonala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Képsarkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Metszet mélysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353Szerkezeti kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353

xiii



Poligon kitöltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353Ajtók és ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 353Helyiség poligonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354

Fônézet és segédháló... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354Szerkesztôháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355Segédháló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355Háttér, hálóvonalak és részletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355

Hálóra illesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357A hálóra illesztés idôszakos felfüggesztése/felélesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357

Mutasd a szerkesztôhálót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357Tiszta metszôdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357

Tiszta metszôdések bekapcsolva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358Tiszta metszôdések kikapcsolva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358

Szintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359Szintek beállításai... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359Egy szintet fel/Egy szintet le . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362Menj... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363A szintek felsorolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363

Fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363Fólia beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363Mutasd az összes fóliát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367Fóliacsoport nevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367

Tollak és színek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367Tollak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368Színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368

Vonaltípusok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Saját vonaltípusok létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Vonalak léptékfüggôsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373

Kitöltéstípusok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374Egyedi kitöltések létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375Bitképes kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375Vektoros kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375Egyedi kitöltések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377Kitöltések szerepe más eszközöknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378A kitöltések megjelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378Kitöltések viselkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379

Réteges szerkezetek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379Réteges szerkezetek listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380

Anyagok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381Duplázd, Új név, Töröld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382Haladó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383

Helyiség kategóriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388Helyiség kategória létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388

xiv



Helyiség kategóriák törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389Helyiség pecsétek paramétereinek alapértékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389

Beállítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390Rajzi egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390Méretezési egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391Kötött irányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392Távoli elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393Ábrázolás és listázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394Adatbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396Egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398

Menü billentyûkódok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401

A Látvány menü _____________________________________________________________ 403Nézôpont beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403

Perspektíva beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403Párhuzamos vetítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409

Vetítendô elemek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412Vetítendô szintek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413Elemtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413A Területkijelölés hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413

3D-s ablak beállítás... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414Takartvonalas mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414Színezett mód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415A közelítés finomsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4153D-s vektoros kitöltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415Átlátszóság színezett nézetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416Vektoros árnyékvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416Ablakméret képpontokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417Vonalvastagság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417Háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417

3D-s metszôsíkok... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4173D-s metszések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418Az elmetszett felületek és élek kiemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419Metszések mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420

3D-s metszés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420Tömb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421Drótvázas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421Takartvonalas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422Színezett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422Fénykép beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423

Hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423Képméret és háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427Fényerô és részletkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430Tár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432

xv



Fényképezd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433Készíts... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433

Készíts körsétát... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433Forrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434Eredmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435Készíts VR tárgyat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436Készíts VR helyszínt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437

Benapozás-vizsgálat... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439Benapozás-vizsgálatok megtekintése és mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439

Listák menü ________________________________________________________________ 440Új jellemzôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440Jellemzôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440

Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440Helyi összetevôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441Helyi leírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441

Kritérium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442Összetevôk… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 444Leírások… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445Kulcsok… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446Egységek… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446

Általános adatbank szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448

Lista beállítás… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 449Elemlisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451Összetevô listák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454Helyiséglisták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455

Készíts elem, összetevô, helyiség listát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457Listázó program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457Az Ábrázolás menü . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459Rajzold újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459Építsd újra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459

A 3D-s ablak újraépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459Építsd újra a modellt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460Építsd újra a rajzot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460

Válaszd le a Metszet/Homlokzatot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460Frissítsd a Metszet/homlokzatot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460Építs újra minden modellt/Frissíts minden rajzot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461Nagyítsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461Kicsinyítsd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461Told el . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462Mutasd a kijelölteket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462

xvi



Mindent mutass . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Lépték szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Teljes képernyô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Fônézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Legyen ez a fônézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464Elôzô nézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464Következô nézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464

Az Ablak menü _____________________________________________________________ 465Úszó paletták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465

Paletta forma... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465Nagyított . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465Egyszerû vagy bôvített . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466Mutasd/rejtsd el a palettát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466

Ablaklista . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466

6 Fejezet: Az ArchiCAD könyvtár 467

Könyvtárak az ArchiCAD-ben _________________________________________________ 467Könyvtárkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467Könyvtári elemek mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467Induló elemkönyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468Elemkönyvtárak és az archív file-formátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469Hiányzó könyvtári elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469Könyvtári elemek lehelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470

Könyvtári elem típusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471A Könyvtári elem szerkesztô ablaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473Aktív ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474Összetevôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478Összetevôk szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479Leírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480Jellemzôk leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481Értéklista leírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481Megjegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482Paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484Könyvtári elemek mentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491

Listázások végrehajtása _______________________________________________________ 491A jellemzôk szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492

Jellemzôk tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492Összetevô és Leírás adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492A szerkezeti elemek jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493

Anyaglista beállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493Lista tartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494Lista tervlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494

Anyaglisták kivitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495

xvii



Függelék A 497

Kurzor formák ______________________________________________________________ 497

Függelék B 499

Külsô könyvtári elem szerkesztôk _______________________________________________ 499

Tárgymutató 501

xviii



Documents

Arc Hi Cad