Az általános és történeti földtan, mint fő tudományágak

A földtan tudományága

Vizsgálatának célja Segédtudományai

Általános vagy elemző földtan

A Földet felépítő anyagok, az endogén és exogén folyamatok, valamint a megjelenési formák kapcsolata

Ásvány- és kőzettan, szerkezeti földtan, geomorfológia, geokémia, geofizika

Történeti földtan és rétegtan (sztratigráfia)

Földünk és az élővilág múltja, fejlődése és a földtani folyamatok térbeli és időbeli változásai

Őslénytan, rétegtan, ősföldrajz, őséghajlattan

Regionális földtanA Föld kisebb-nagyobb térségeinek földtani felépítése, fejlődéstörténete

Természeti földrajz és a földtan szinte minden rokon tudományágai

Alkalmazott földtan

Az általános és regionális földtan eredményeinek alkalmazása gyakorlati problémák, pl. víz, olaj és más ásványi nyersanyagok kutatása, agro- és mérnökgeológiai feladatok megoldására,

Vízföldtan, környezetföldtan, talajtan-agrogeológia, geokémia, ércteleptan, mérnökgeológia, geofizika,

Ásvány-, és kőzettan

Szerkezeti földtan

Geomorfológia

Geokémia

Geofizika

Az általános és történeti földtan résztudományágai

Szedimentológia

Őslénytan

Rétegtan

Paleogeográfia

Paleoklimatológia

Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésénnyugvó földtörténeti áttekintés

Menetrend a 2007/2008 II. félévben

Honnan? Hová?

Általános földtani alapokon és az élővilág kialakulásán és fejlődésénnyugvó földtörténeti áttekintés

Általános földtani alaptörvények, rétegtani alapok,a fosszíliák szerepe, üledékképződési környezetek és változásaik

az élővilág kialakulásának és fejlődésénekevolúciós szemléletű folyamata

Föld-fejlődéstörténet a különböző geológiai korokon keresztül, rétegtani és őslénytani alapon

Menetrend a 2007/2008 II. félévben

Általános földtan (őslénytan és történeti földtan) előadás 1. éves hallgatók számára

2007/2008 II. félévi menetrend

1. Bevezetés az általános és történeti földtanba. Az általános és történeti földtan helye a földtudományok között, tárgya és résztudományaik. A rétegtan (sztratigráfia) és alaptörvényei. Kronológia, geokronológia. A rétegtani alapegységek. A geológiai kortábla.

2 3. A fosszilizáció és a fosszíliák szerepe a földtudományban. Fáciestan és őskörnyezetelemzés. Lemeztektonika, az üledékgyűjtők geodinamikája (geoszinklinálisoktól a „sea floor spreading”-ig). Főbb üledékképződési környezetek.

4. Az őslénytan rövid története, az élővilág rendszerezésének kialakulása, a kihalási események, evolúció. Földkeletkezési elméletek. Az élet keletkezésének tudományos megközelítése.

5. A prekambriumi élet. Sejtmag nélküli szervezetek, sztromatolitok és földtani jelentőségük. A növényvilág fejlődése és rendszere a gombáktól a zárvatermőkig. Az állatvilág rendszere. Egysejtűek és földtani jelentőségük, életterük és környezetjelző szerepük.

6. Szivacsok. Archaeocyathák. Csalánozók és földtani jelentőségük (korallzátonyok). Férgek. Puhatestűek és földtani jelentőségük I.

7. Puhatestűek és földtani jelentőségük II. Gyűrűsférgek. Ízeltlábúak és földtani jelentőségük. Tapogatókoszorúsok és földtani jelentőségük (bryozoa, brachiopoda).

8. Tüskésbőrűek és földtani jelentőségük. Félgerinchúrosok. Gerinchúrosok. Koponyátlanok. Gerincesek I (Pisces).

9. Gerincesek II (Tetrapoda). Az ember megjelenése az evolúciós sorban.

10. A Föld fejlődése I. Prekambrium és Paleozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok.

11. A Föld fejlődése II. Mezozoikum. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok.

12. A Föld fejlődése III. Harmadidőszak és Negyedidőszak. Az élővilág fejlődéstörténete és a főbb hegységképződési fázisok.

A tantárgy teljesítésének feltételei:1. 2 db ZH elégséges eredményű megírása.2. Sikeres kollokvium.3. Az előadások rendszeres látogatása.

Menetrend a 2007/2008 II. félévben

Ajánlott irodalom

1. Báldi Tamás: A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó 1983

2. Báldi Tamás: Elemző (általános) földtan, ELTE TTK 1992

3. Géczy Barnabás: Őslénytan, Tankönyvkiadó 1986

4. Molnár Béla: A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó 1986

5. Hartai Éva: A változó Föld, Miskolci Egyetem Kiadó 2003

6. Veress Márton: Általános természeti földrajz, BDF 2007

7. Stephen J. Gould: Az élet könyve, Officina Nova 1993

A történeti földtan alapja és része a sztratigráfia (rétegtan)

A rétegtan a földtörténet kalapálható reliktumainak tudománya.

A földtan tudományának kettőssége

Megfogható, rögzített,de hiányos

Távoli események,folytonos

N. STENO (1669) Települési törvény

Relatív korok!

Rétegtani osztályozás és nevezéktan

1. Litosztratigráfia (kőzetrétegtan)2. Biosztratigráfia (életrétegtan)3. Kronosztratigráfia (időrétegtan)

Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia

Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés

Formációcsoport

Tagozat

Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le.

Réteglap= a rétegeket elválasztó esemény „nyoma”

üledékképződési szünet egyéb esemény erózió

Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Litosztratigráfia

Formáció= térképezhető, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező kőzettest, regionális elterjedés

Réteg= olyan szedimentációs alapegység, ami közel állandó környezeti feltételek mellett rakódott le.

1. A réteg oldalirányú elvégződése

átmenet összefogazódás vetődés

2. A rétegzettség fajtái

párhuzamos,laminált

keresztrétegzettséglencsés

egyéb nyomok(tektonikus, atektonikusbioturbált, fosszíliák)

gradált (normál,fordított)

Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Biosztratigráfia

Biozónák: a rétegek belső „tartalma”

1. Taxon-tartomány zóna.

2. Együttes zóna.

3. Egybeeső tartomány zóna.

4. Származási zóna.

Rétegtani osztályozás és nevezéktan - Kronosztratigráfia

Radiometrikus kormeghatározás (bomlási állandó, bomlási újtermék mennyisége, felezési idő)

40K/40Ar – 11 900 millió év87Rb/87Sr – 47 000 millió év238U/206Pb – 4500 millió év235U/207Pb – 713 millió év14C/14N – 5570 év

Magnetosztratigráfia (paleomágnesség vizsgálatok)

Nevezéktan: EON – Fanerozoikum - EONOTÉMA IDŐ – Mezozoikum - IDŐTÉMA IDŐSZAK – Jura - RENDSZER KOR – liász - SOROZAT KORSZAK – pliensbachi - EMELET KRON - KRONOZÓNA

Rétegtani osztályozás és nevezéktan

korszakkoridőszak

Rétegtan és a geológiai kortábla, a sztratotípus

Ismert idejű (bio-, és kronosztratigráfiai kezdet és vég) rétegcsoport, emelet névvel és típusterülettel.

A geológiai kortábla: sztratotípusok alapján felállított abszolút időskála.

A geológiai kortábla