Integritás és önkormányzati gazdálkodás az ÁSZ

ellenőrzéseinek tükrében

Előadó: Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke

2

Az ÁSZ-KIM programsorozat

Az új számvevőszéki törvény szerint az ÁSZ feladatainak ellátásával elősegíti a jól irányított állam működését.

Az ÁSZ-KIM programsorozat célja, hogy közös erővel segítsük elő a rendezettséget az önkormányzati szektorban.

Jelentéseinken keresztül, továbbá a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatalok közreműködésével üzeneteink, tapasztalataink minden érintetthez el tudnak jutni.

3

Az integritás

Fogalma: utal az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság utal az erényre, megvesztegethetetlenségre, a tisztaság állapotára. Erkölcsileg megfelelő, helyes magatartást állapotára. Erkölcsileg megfelelő, helyes magatartást jelent, amelybe beletartozik a személy és a szervezet jelent, amelybe beletartozik a személy és a szervezet integritása egyaránt. integritása egyaránt.

Célja:Célja: Az integritás növelésével erősíteni a közszféra Az integritás növelésével erősíteni a közszféra legitimitását, a közigazgatás iránti bizalmat és legitimitását, a közigazgatás iránti bizalmat és egyidejűleg csökkenteni a korrupció lehetőségét. egyidejűleg csökkenteni a korrupció lehetőségét.

Feladata:Feladata: a folyamatokban rejlő veszélyeztetettségi területek a folyamatokban rejlő veszélyeztetettségi területek feltárása, azonosítása, értékelése, a szervezet feltárása, azonosítása, értékelése, a szervezet korrupció elleni védekezőképességének erősítése. korrupció elleni védekezőképességének erősítése.

4

Mit jelent az integritás a gyakorlatban?

Integritás Integritás megsértése

Cselekvési egyetértés: a közpénzekkel foglalkozók napi tevékenységüket jogszabályok alapján és erkölcsi értékek, normák figyelembevételével végzik.

Korrupció, csalás, nepotizmus (közhatalmi helyzettel való visszaélés) és minden olyan szituáció, amikor a közpénzeket és a közvagyont a magánérdek előtérbe helye-zésével a közérdek sérelmére használják fel.

↔↓ ↓

Integritás kontrollok: szabályzatok és egyéb szervezeti intézkedések, amelyek erősítik a szervezetnek a korrupcióval szembeni ellenállóképességét.

a) „Kemény” kontrollok: belső szabályzatok, jelentős mértékben a belső kontrollrendszer részét képező elemek.

b) „Puha” kontrollok: pl. magatartási szabályok, stratégiák.

Integritás erősítése = Korrupció megelőzése

5

Integritás és belső kontrollok

Az ÁSZ stratégiai céljainak megvalósulása

• A belső kontrollok ellenőrzésének előtérbe kerülése a Számvevőszéknél.• Ennek eredményeként a költségvetési szervek – önkormányzatok - egy része

jobban odafigyel a korrupciós kockázatokra és erősíti kontrolljait.• Az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás

megteremtése.

Az ÁSZ integritási felmérése tapasztala-tainak beépítése 1) a számvevőszéki ellenőrzések témaválasztásába –

kockázatalapú kiválasztás,2) az ÁSZ-ellenőrzések módszertanába - az integritási

kérdőív fontosabb kérdéseinek átemelése a belső kontrollok ellenőrzési programjába.

Megfelelően szabályozott ésműködtetett belső kontrollok

Korrupciós kockázatok csökkentése=

66Az Állami Számvevőszék önkormányzati ellenőrzései

Az Állami Számvevőszék 2010-ben tette fókuszterületévé az önkormányzati kört.

ÁSZ-ellenőrzések fókuszterületei:

- pénzügyi folyamatok,- vagyoni helyzet, - belső kontrollrendszer,- nemzetiségi önkormányzatok,- többségi önkormányzati tulajdonban levő

gazdasági társaságok.

A Számvevőszék stratégiai célja az integritás-alapú közszolgálati kultúra megteremtése és elterjesztése.

7

Az önkormányzati vagyongazdálkodás (1)

A közpénzek átláthatósága, nyilvánossága érdekében az Állami Számvevőszék kiemelten fontosnak tartja az önkormányzatok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzését.

Főbb tapasztalatok: ahol korábban az ÁSZ a belső kontrollokat nem ellenőrizte,

általában a vagyongazdálkodás szabályozottsága hiányos; jellemző hiányosság a nem megfelelő leltározás; a földhivatali nyilvántartás és az ingatlanvagyon-kataszter

közötti egyezőség jellemzően nem állt fenn; a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályozása döntően

megtörtént;

8

Az önkormányzati vagyongazdálkodás (2)

a nettó 5 millió Ft feletti szerződéseket az önkormányzatok nyilvánosságra hozták;

az elemi beszámolók közzététele jellemzően elmaradt; több önkormányzat rendelkezett gazdasági társasággal;

néhány esetben önkormányzati beavatkozásra volt szükség; előfordult, hogy az önkormányzat az ügyvezetőt, illetve a

felügyelőbizottság tagjait nem számoltatta be.

9

A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása (1)

Az ellenőrzés célja és keretei

• A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási kereteinek kialakítása, gazdálkodása és feladatellátása megfelelt-e a hatályos jogszabályoknak?

• Az ellenőrzés a 2011-2012. évekre terjedt ki.

Az ÁSZ 2013 novemberéig 153 nemzetiségi önkormányzati ellenőrzést folytatott le:

„egyablakos” ellenőrzés;

hatékony, takarékos ellenőri munka.

10A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása (2)

Általános tapasztalatok (példák):

- az együttműködési megállapodás nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak;

- a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, hiányos tartalmú szabályzatok;

- a jegyző jogszabályban előírt határidőn túli kincstári adatszolgáltatása;

- a jegyző nem biztosította a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó belső ellenőrzést;

- a feladatalapú támogatás felhasználásának elszámolása nem a jogszabályi előírások szerint történt, egyes esetekben a felhasználás jogszerűtlen volt.

Kockázatot jelentő területek:

- összeférhetetlenség;- pénzügyi kulcskontrollok;- kötelező feladatok ellátásának elmulasztása;- jogosulatlanul végzett hatósági tevékenység.

11

Az önkormányzatok belső kontrollrendszere

A Számvevőszék kockázatelemzéssel kiválasztott38 önkormányzatnál a 2012-es ellenőrzési program szerint ütemezetten végezte el a

- belső kontrollrendszer kialakításának,- egyes kontrollok működtetésének, valamint- a belső ellenőrzés működésének ellenőrzését.

Az önkormányzatok belső kontrollrendszere kialakításának számvevőszéki ellenőrzése a2013-as ellenőrzési program alapján folytatódik, és jelenleg 60 önkormányzatnál van folyamatban.

A kockázatelemzésből adódóan az ellenőrzésekkelnyert kép nem általánosítható.

12

A belső kontrollrendszeren belül értékelt területek

A belső kontrollrendszeren belül

• a kontrollkörnyezet• a kockázatkezelési rendszer• a kontrolltevékenységek• az információs és kommunikációs rendszer• a monitoring rendszer

kialakítását egyenként és összesítve is értékeltük.

13

Az ellenőrzések összesített tapasztalatai

A belső kontrollrendszer kialakításának hiányosságai magas kockázatot jelentenek a feladatok végrehajtásában.

A kulcskontrollok (a szakmai teljesítésigazolás ésaz utalványok ellenjegyzése) nem működtek megfelelően.

A belső ellenőrzés nem tárta fel a belső kontrollrendszer kialakításának,a belső kontrollok működésének hiányosságait.

14

Kockázati besorolás

Kockázati minősítés Önkormányzatok száma

Alacsony kockázatú 3

Közepes kockázatú 4

Magas kockázatú 12

Kiemelten magas kockázatú 19

15Ellenőrzési tapasztalatok:

jellemző szabályozási hiányosságok és hibák I.

A polgármester feladatkörében:

Gazdasági program: a jegyző elkészítette, de a polgármester nem/nem határidőben terjesztette elő a képviselőtestület elé.

Kötelezettségvállalás: nem írásban vagy ellenjegyzés hiányában, illetve előtt történt.

Éves ellenőrzési jelentés: nem a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg lett a képviselő-testület elé terjesztve.

Munkaköri leírás: a jegyző vonatkozásában a polgármester nem készítette el, vagy nem került csatolásra a kinevezési okmányhoz.

Munkajogi felelősség: az ellenőrzés során feltárt hibák és hiányosságokkal kapcsolatos személyes felelősség esetleges felvetésének kivizsgálása, az eredmény alapján a szükséges intézkedések megtétele.

16Ellenőrzési tapasztalatok:

jellemző szabályozási hiányosságok és hibák II.

A jegyző feladatkörében a belső kontrollrendszer területén:

Kontrollkörnyezet:- nem készült el a jogszabály által előírt szabályzat, dokumentum, vagy- a jegyző nem rögzítette a jogszabály által előírt szabályokat;- a meglévő szabályok hiányosak voltak, nem tartalmazták a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeket.

Kockázatkezelési rendszer:Nem végzett kockázatelemzést, kockázatkezelési rendszert nem alakított ki.

17Ellenőrzési tapasztalatok:

jellemző szabályozási hiányosságok és hibák III.

Kontrolltevékenység:- az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét belső szabályzatban nem rögzítette,- beszámolási eljárások, a gazdálkodással kapcsolatos belső előírások, feltételek szabályozása nem történt meg,- nem határozta meg a FEUVE-t a jogszabályban meghatározott valamennyi területre vonatkozóan,- a gazdálkodási jogkörök gyakorlói nem kerültek kijelölésre/a kijelölt személyek nem rendelkeztek a megfelelő iskolai végzettséggel.

Információs és kommunikációs rendszer:- szabályozási hiányosságok;- nem gondoskodott az adatbiztonság érvényesüléséről.

Monitoringrendszer:Nem alakította ki a nyomon követést biztosító rendszert, melynek része a folyamatos és eseti nyomon követés is.

18Ellenőrzési tapasztalatok:

jellemző szabályozási hiányosságok és hibák IV.

A jegyző feladatkörében a kulcskontrollok területén:

Kötelezettségvállalás: a belső szabályzatban foglaltak ellenére nem írásban, vagy ellenjegyzés hiányában, egyes esetekben az ellenjegyzés előtt történt; nem vették nyilvántartásba, vagy egyáltalán nem vezettek kötelezettségvállalási nyilvántartást.

Szakmai teljesítésigazolás: elmaradt vagy nem a jogszabályban, illetve a belső szabályzatban meghatározott módon történt; az aláírásminta nem volt nyilvántartva, vagy az aláírásmintákról nem vezettek nyilvántartást.

Utalvány ellenjegyzése: nem a jogszabályban vagy a belső szabályzatban foglaltak szerint történt.

Összeférhetetlenségi szabályok megsértése: pl. a megbízási díjak esetében az érvényesítést és a szakmai teljesítés igazolását ugyanazon személy végezte.

19Ellenőrzési tapasztalatok:jellemző szabályozási hiányosságok és hibák V.

A jegyző feladatkörében a belső ellenőrzés területén:

Belső ellenőrzési kézikönyv: pl. nem készült, nemtartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi elemeket.

Éves ellenőrzési terv: pl. nem készült; nem alapozta meg kockázatelemzés; az ellenőrzéseket nem e szerint végezték.

Ellenőrzési program: a belső ellenőrzési vezető nem hagyta jóvá; nem tartalmazta a jogszabályban előírt valamennyi kötelező tartalmi elemet.

Intézkedési terv: nem vagy nem a jogszabálynak megfelelő időben és/vagy tartalommal készült.

Éves ellenőrzési jelentés: a jegyző nem biztosította, hogy a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg kerülhessen előterjesztésre.

Nyilvántartások: a belső ellenőrzési vezető/illetékes vezető nem/nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal vezette a nyilvántartásokat.

20Ellenőrzési tapasztalatok(38 önkormányzat eredményei)

4 db; 10,5%1 db; 2,7%

33 db; 86,8%

0

5

10

15

20

25

30

35

Kiváló Jó Gyenge

A kulcskontrollok működésének értékelése

2 db; 5,3% 2 db; 5,3%

34 db; 89,4%

0

5

10

15

20

25

30

35

Megfelelő Részben megfelelő Nem megfelelő

A belső kontrollrendszer összességében

A kockázatalapú kiválasztást alátámasztó, visszaigazoló eredményeket kaptunk.

3 db; 7,9%

35 db; 92,1%

0

10

20

30

40

Eredményes Nem eredményes

A belső ellenőrzés működése

21

Az ellenőrzések hasznosulása

Intézkedési kötelem (ÁSZ-törvény):Véget ért a következmények nélküli

ellenőrzések korszaka.

Közvetlen hozzáadott érték:Javul az ellenőrzött önkormányzatok belső kontrollrendszerének

szabályozottsága, működésének megfelelősége.Lehetővé válik a jogszabályi célok teljesülése.

Közvetett hozzáadott érték:A nem ellenőrzött önkormányzatok átveszik a„jó gyakorlat”-ot →

önkéntes szabálykövetés.Az ÁSZ hangsúlyos szerepet vállal az önkormányzatok

ellenőrzésében.A témacsoportos ellenőrzéseknek figyelemfelhívó hatása van

(kockázatalapú kiválasztás, nagy számosság).

22

A programsorozat hasznosulása

Szemináriumsorozatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok illetékes vezetői

– tudják, milyen fontos a működés szabályozottsága,

– megismerjék, milyen kockázatokra kell kiemelten figyelni, és

– rendelkezzenek azokkal a képességekkel/kompetenciákkal, amelyekkel a szabályozottság javítható.

23

Átláthatóság és hatékonyság

Az ÁSZ minden jelentése nyilvános. Az ÁSZ Hírportálján keresztül folyamatosan tájékoztatást ad munkájáról.

Az ÁSZ átláthatóságának visszatartó ereje van. A jelentésekkel kapcsolatos híradások minden közpénzfelhasználót arra emlékeztetnek, hogy előbb vagy utóbb az ÁSZ ellenőrizni fogja őket.

2013. január és augusztus között 496 hír jelent meg az ÁSZ Hírportálján.

24

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!