AZ EGRI SZC JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA ......EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016 4 1. AZ

EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA,

SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016

1

AZ EGRI SZC JÓZSEF ATTILA

SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉP-

ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

PEDAGÓGIAIPROGRAMJA

2016




2

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................... 4

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 4

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 4

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 5

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................. 6

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................ 7

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 9

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai ........................ 9

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........... 11

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................... 11

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................... 12

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......... 13

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................ 18

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................. 19

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 20

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 22

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 26

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 26

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...................................................................... 27

2.1. Kifutó képzések helyi tantervei .................................................................................... 27

2.2. A 2016-17-es tanévtől alkalmazott óratervek: ............................................................. 30

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 35

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

35

2.5. A mindennapos testnevelés .......................................................................................... 37

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 38

2.7. A választható érettségi vizsgatantárgyak ..................................................................... 38

2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................... 38

2.9. Projektoktatás ............................................................................................................... 38

2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 38

2.11. Az iskolai beszámoltatás, számonkérések követelményei és formái ...................... 38

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 41

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .... 42

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................... 42




3

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .... 43

3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ..................................................................... 47

3.1. Általános rendelkezések ............................................................................................... 47

3.2. Iskolarendszerű nappali képzéseink ............................................................................ 48

3.3. Ágazati szakgimnáziumi képzés 2013-tól .................................................................... 49

3.4. Ágazati szakgimnáziumi képzés 2016-tól .................................................................... 62

3.5. Szakközépiskolai óratervek 2013-tól (kifutó) .............................................................. 76

3.6. Szakközépiskolai képzés 2016-tól ................................................................................ 95

3.7. Felnőttoktatás ESTI tanrendben: ............................................................................. 102

3.8. Értékelés és hiányzás összefüggései (Nemzeti Köznevelési törvény és Szakképzési

törvény szerint) ........................................................................................................... 119

3.9. A gyakorlati képzés szinterei ...................................................................................... 121

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL,

NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............. 121

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................. 121

4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................... 121

4.3. A pedagógiai program módosítása ............................................................................ 121

4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ....................................................... 122

4.5. A pedagógiai és szakmai programelfogadására és jóváhagyására vonatkozó

záradékok ................................................................................................................... 123




4

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Iskolánk nemcsak oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. A nevelőtestület véleménye

szerint az iskolának az ismeretközvetítés mellett szocializációs célok egész sorát kell megva-

lósítani. Tanulóinkat az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetek-

ben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős- és sportprogramok keretében kívánjuk jó

kommunikációs képességgel rendelkező, megfelelő vitakultúrájú emberekké nevelni. A neve-

lés és oktatás szorosan összefügg, egységet alkot, nem állítható szembe egymással.

A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része.

Alapelvek

Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeiket.

Segíteni kell a gyermekeket egyéni képességeik kibontakoztatásában. Tervszerű és következe-

tes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Törekedni kell a szociá-

lis hátránnyal, tanulási nehézséggel, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküz-

désére. Az iskolában olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák a tanulók széles-

körű műveltségét. Az értelem fejlesztésével fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Erősí-

teni kell a diákok iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni,

hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontos a szülőkkel való kapcsolat-

tartás.

Célok, feladatok

Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat a magyarság múltjával, hagyományai-

val, nemzeti kultúránk értékeivel. A hazaszeretet elmélyítése mellett meg kell őriztetni diákja-

ink nyitottságát más népek eredményeinek megismerésére. Az európai egység gondolatának

erősítése az ország boldogulásának is egyik elő feltétele lehet. Intézményünkben az aktuális

nemzeti ünnepek megemlékezését szeretnénk a mindennapi nevelő-oktató munka részévé

tenni.

Erősíteni kell diákjainkat, hogy merjenek fellépni a rasszizmus, az idegengyűlölet és az anti-

szemitizmus megnyilvánulási formái ellen. Ki kell alakítanunk a tanulók igényét a demokrá-

cia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Fontos, hogy egyénileg boldoguló személyiségeket, az

egyénért és közérdekeiért egyaránt tenni akaró diákokat neveljünk. Tanulóink értékrendjében

központi helyet foglaljon el a család intézménye. Iskolánk törekszik a környezettudatos, fenn-

tarthatóságra törekvő, egészséges életmódra nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórákon

kívüli nevelés során.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő dif-

ferenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívülitanulásukkal,

egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Felada-

tunk, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó tanulásfolyamatára.




5

Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek és munkának kell folynia: - Változatos

pedagógiai módszereknek kell kialakulnia.

Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, ítélő képességét, döntéshozó képesség, együttmű-

ködési készségét.

Figyelmet kell fordítani:

a kitartás, szorgalom és a céltudatosság kialakítására,

az egészséges, edzett személyiség kialakítására,

az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségkárosító szokások,

szenvedélyek kialakulásának megelőzésére,

a diákok életmódjának, motívumainak, szokásainak kialakítására,

a környezettudatos szemléletmód formálására,

a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra emlékeinek tiszteletére, ápolása,

az alapvető állampolgári jogok, kötelezettségek megismertetésére.

A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek a személyiségformálás legfontosabbeszközének

kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, személyiségfejlődésé-

nek, fejlesztésének kell állnia. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenci-

álás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a legnagyobb mértékben igazod-

jon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az iskolai nevelés középpontjába a tanu-

lók személyiségét helyezzük.

Az osztályfőnökök, szaktanárok és kollégiumi nevelők legfontosabb feladata a személyiség-

fejlesztés. A pedagógusok munkáját fejlesztőpedagógusok is segítik, akik rendszeresen taná-

csokkal látják el őket, és folyamatosan kapcsolatban vannak a diákokkal.

A rendellenes személyiségfejlődés

A rendellenes személyiségfejlődés, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve

veszélyeztetett tanulók kezelése speciális feladat.

Fontos, hogy egyéni segítségnyújtást biztosítsunk a szociálisan hátrányos helyzetű, beillesz-

kedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók számára. Fejlesztő foglalkozá-

sokat tartunk az integráltan nevelt tanulók számára. A nevelőknek előnyben kell részesíteni a

szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. A gyakorlásnál,

ismétlésnél a tanuló önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehetőségekhez mér-

ten biztosítani kell a bontott csoportban történ oktatást.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat – kellő ismeretek bir-

tokában – az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez.

Helyzetelemzés

Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása

csökken. A statisztikák szerint főleg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozá-

sok jellemzőek.




6

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük tanu-

lóink egészségi állapotát, és osztályfőnöki tanmeneteinkben tervezzük meg a szükséges

egészségmegőrző témákat. Hangsúlyozottan foglalkozunk a személyes higiéné kérdéseivel.

A biológia tantervekben szerepelnek a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésé-

vel foglalkozó tananyagok, kémia órákon foglalkozunk a nikotin, a kábítószerek, az alkohol

élettani hatásaival, egészségkárosító tulajdonságaikkal Közvetlen környezetünk tisztasága,

rendben tartása mindannyiunk közös törekvése.

Kiemelt jelentőségű a testnevelési óra és a mindennapos testedzés az egészségmegőrzés

szempontjából.

Az iskola tanulóinak mintegy 10%-a felmentett, illetve gyógytestnevelésre jár.

A gyógytestnevelést a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel együtt oldjuk meg. Speciális

tantervű osztályainknak tantervbe beépítetten úszásoktatás biztosított. Testnevelő tanár kollé-

gáink a diákolimpiákon versenyeztetik a gyerekeket.

Egészségmegőrző környezet kialakítása

Hosszú távú céljaink

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének vé-

delmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk

az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység

legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek bővítésére, korszerű-

sítésére, a környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelő munkában a

személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

Rövidebb távú céljaink

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai,

pszichikai változásokat, a belőlük adódó higiénés teendőiket. Fejlődjenek az egészséges élet-

vitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, életta-

ni, pszichés összetevőit, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód,

helytelen táplálkozás, drogfogyasztás. A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi,

etikai kérdéseit. Vállaljanak aktív szerepet az egészség, mint érték tudatosításában.

Az egészségnevelés területei

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

Az értékek ismerete

Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

A tanulás és technikái

Az idővel való gazdálkodás szerepe




7

A rizikóvállalás és határai

A szenvedélybetegségek elkerülése

A tanulási környezet alakítása

A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Módszerek

felvilágosítás (dohányzás, drog, alkohol veszélyei, helyes táplálkozási szokások)

szűrővizsgálatokkal feltárt egészségi problémákkal küzdő csoportok körében folytatott

megelőző tevékenység (prevenció)

érzelmi nevelés (az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konflik-

tuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg), az önismeret fejlesztése

kortárs-segítők bevonása (a serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitele-

sebb minta a kortárs, az egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelenté-

keny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg; a képzett kor-

társak segíthetnek barátaiknak, osztálytársaiknak, illetve modellül szolgálhatnak pél-

dául a dohányzást ellenző kortárs norma kialakításában, fenntartásában)

egészségmegőrző iskola kialakítása, az iskolának kitüntetett szocializációs szerepe

van

a helyben megfogalmazódó igények kielégítése (tanulói részvétel a döntéshozatal-

ban, „alulról építkezés”, az egészségfejlesztési szükségletek helyi szinten fogalmazód-

janak meg és az iskolában tanulók, dolgozók együtt határozzák meg a beavatkozások

szükséges irányát)

Helyszínek

Tanórai foglalkozások

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Munkaközösségi keret-

ben történik meg a konkrét tevékenységek meghatározása, a feladatkijelölés.

Tanórán kívüli foglakozások: délutáni szabadidős foglalkozások, sportprogramok, filmvetí-

tések, versenyek, csoportfoglalkozások, kirándulások, túrák, jeles napok megünneplése, pá-

lyázatok

Tájékoztató fórumok: szülői csoportok, osztályok, vagy iskolaszintű fórumok szervezése,

szükség esetén meghívott előadó közreműködésével

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következménye-

it,

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,




8

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit,

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli(egyéb) fog-

lalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfonto-

sabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröske-

reszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével, vagy helyi szakem-

berekkel,

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélke-

dőkbe,

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel fog-

lalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a helyi tantervben sze-

replő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek szolgálják:

Tantárgy Elsősegély-nyújtási alapismeret

biológia

rovarcsípések

légúti akadály

artériás és ütőeres vérzés

komplex újraélesztés

kémia

mérgezések

vegyszer okozta sérülések

savmarás

égési sérülések

forrázás

szénmonoxid mérgezés

fizika

égési sérülések

forrázás

testnevelés

magasból esés

húzódás, ficam, törés




9

A kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsőse-

gély-nyújtási ismeretek:

teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél,

a mentőszolgálat felépítése és működése,

a mentők hívásának helyes módja,

valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe

vétele félévente egy alkalommal.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Abban az esetben, ha jó osztályközösségek alakulnak ki, akkor jó iskolai közösség jöhet létre.

Az osztályközösség

A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított morális tényezőkön, szo-

kásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szoká-

sokkal rendelkező tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe

van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét

az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók

egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére.

Az osztályközösség feladata

Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása. Egyéni értékek felismerése. Egymás tiszte-

letben tartása. Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban. A

másság elfogadása, tolerancia. Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldá-

sában. Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályfőnök szerepe. Különösen fon-

tos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban,

hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvek-

kel irányítson az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje

az esetleges deviáns eseteket. Az osztályfőnök találja meg a problémák megoldásához a he-

lyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. Az iskolai nevelés

legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A

gyermek fejlődése azonban nem választható el a közösségtől, közösségi neveléstől.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmaz-

za. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

érettségi, szakmai vizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,




10

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,

az Önkéntesség napján példamutató munkavégzés.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe

véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével, a kollégiumi nevelőkkel.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, fél-

évi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanu-

lással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező szűrő (fogorvosi, orvosi) vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsola-

tot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.




11

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékeny-

ség

Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységünk

Az iskolába történő felvétellel párhuzamosan tájékozódunk a tanuló korábbi iskolájában,

hogy voltak-e a tanulóval ilyen irányú gondok, problémák az általános iskolai tanulmányok

során. Amennyiben igen, felkészülünk a tanuló fogadására, és igyekszünk kihasználni az is-

kolaváltásban rejlő lehetőségeket és elősegíteni beilleszkedésüket. Figyeljük tanulóinkat, je-

lentkeznek-e ilyen jellegű problémák. A pedagógusnak fel kell figyelnie azokra a tünetekre,

amelyek jelzik, hogy gond van a tanítványával.

A nehézség megszüntetésének, mérséklésének fontos lépése a prevenció. Az okokat lehetőleg

minél gyorsabban meg kell állapítani, és intézkedni kell az esetleges környezeti ártalmak

megszüntetése érdekében. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóhoz fordulunk, illetve gyám-

hatósági védő- és óvóintézkedést kezdeményezünk.

A tanulóval foglalkozásunk közben az alábbi elveket tartjuk szem előtt, figyelembe véve

a tanuló nehézségének jellegét

a beilleszkedést minden lehetséges eszközzel segíteni kell,

támasz- és védelemnyújtás,

állandó tevékenység biztosítása,

sikerélményhez juttatás,

a követelményeknek a tanuló teherbíró képességéhez történő igazítása,

bánásmódunk mindig megfontolt, következetes,

a pedagógus segít, példát mutat,

ha tudjuk, dicsérjük a tanulót,

magatartási problémával küzdő tanulót szükség esetén felelősségre vonjuk,

amennyiben pedagógiai módszereink nem vezetnek eredményre, gyógyító neveléstkell

kezdeményeznünk.

Tevékenységeink

a tanuló közösségbe való beilleszkedését vizsgáló szociometriai felmérések készítése,

a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása,

együttműködés a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal,

folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal és szükség esetén családlátogatás,

konzultáció a szaktanárokkal,

állandó, személyes beszélgetés a tanulóval és előrehaladásának folyamatos értékelése.

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás, képesség kibontakoztatásának segítése




12

A tehetséggondozást egyénileg illetve csoportokban végezzük. Egy adott területen tehetséges

tanulókkal foglalkozhatunk együtt is. A tanulók egymásnak segítséget adva, egymást ösztön-

zik a nagyobb teljesítmény elérésére. Ezen a területen legjobb forma a diákkör. Megyei, terü-

leti, országos versenyekre a tanulókat egyénileg készítjük fel.

A tehetséges tanulókkal való törődés egyéni foglalkozást, illetve bánásmódot igényel. A taní-

tási órákon a tanulókkal differenciáltan foglalkozva igyekszünk a tehetségeseknek lehetőséget

adni a maximális fejlődésre. Ezen kívül egyéni foglalkozásokat szervezünk számukra.

A tehetséggondozás módszerei és formái a tanítási órákon

Tanítási óráinkon pedagógusaink élnek a differenciált foglalkozások adta lehetőségekkel. A

tananyag feldolgozása közben figyelembe veszik az egyéni haladási ütemet, a gyakorlások

során a feladatok a tanulók egyéni felkészültségéhez alkalmazkodnak.

A feladatok kijelölése során is figyelembe vesszük az egyéni képességeket, differenciált házi

feladatokat adunk. Szakirodalom ajánlásával a tehetségeseket újabb és újabb ismeretek meg-

szerzésére ösztönözzük. Kiselőadások tartásával lehetőséget adunk a többlettudás bi-

zonyítására, az előadókészség fejlesztésére. Projektek kidolgozásában nagyfokú önállóságot

és segítséget biztosítunk számukra.

A tehetséggondozás módszerei és formái a tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórán kívüli foglalkozások egy része kimondottan a tehetség kibontakoztatását szolgálja.

Az iskola célja, hogy lehetőleg valamennyi tanulója találja meg azt a tanórán kívüli foglalko-

zást, amely lehetővé teszi személyiségének fejlődését.

Tehetséget kibontakoztató foglalkozások

szakkör,

emelt érettségi vizsgára előkészítő,

diákkör,

nyelvtanfolyamok,

tanulmányi versenyek,

sportversenyek,

művészeti pályázatok,

iskolai sportkör szakosztályai.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai

A fejlesztés során törekszünk a pszichológiai és a fiziológiai tényezők összhangjára, a

beszéd és az egész személyiség fejlesztésének egységére.

A több tanéves fejlesztő tevékenység tudatos, tervszerű. A tanuló beszéd-, részképes-

ség- és személyiség állapotának diagnosztizálása után állapotához illesztett terápiás

terv készül a fejlődésének folyamatos ellenőrzése, diagnosztizálása mellett.

A nevelés-oktatás, a terápiák alkalmazása a sokoldalú fejlesztést szolgálatában.

A szakvéleményeknek megfelelő szervezeti kereteket biztosítunk, egyéni és csoportos

foglalkozás egyaránt lehet. A fejlesztés intenzív és folyamatos.




13

A tananyag átadásánál, a módszerek megválasztásánál kiemelt figyelmet kap a magyar nyelv

és irodalom a következő szempontok szerint:

hosszabb előkészítő időszak a hallási, látási tudatosság, differenciáló képesség, az

akusztikus figyelem, a beszédpercepció érdekében,

késleltetett írástanítás

fejlesztő órákon olvasás-írástanítási módszerként a diszlexia prevenciós és

reedukációs módszer (Meixner-módszer) alkalmazása.

A habilitációs, rehabilitációs céloknak, feladatoknak megfelelő tevékenységformák:

logopédiai egyéni és csoportos terápia a logopédiai kórképnek megfelelően – nyelvi

fejlesztés

diszlexia prevenció és reedukáció

diszkalkulia prevenció és reedukáció

grafomotoros fejlesztés

pszichomotoros fejlesztés

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Sajátos nevelési igényű gyermek

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értel-

mi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos.

pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott: dislexia, disgráfia, discalculia, mutizmus, hiperkinetikus, kóros aktivi-

tászavar.

A fejlesztési terv alkalmazásának célja

A gyermekek sok területen (sokszorosan) sérült személyiségének és magatartásának

eredményesebb fejlesztése, szocializációjuk és rehabilitációjuk jobb iskolai előkészíté-

se.

Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekeknek: egy

rendszerszerűen felépített program keretében lelki egészségük kialakításához és fenn-

tartásához.

Koncepciója

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteiből (állapotából és helyze-

téből) indul ki.

A humán értékek átadására törekszik.

A tanulók fejlődési érdekét kívánja szolgálni.

Az életre készíti fel a gyermekeket.

Az integratív hatásrendszer előnyeire épít.

Az elsajátítási folyamatban a tanulók motiváltságát, aktív és örömteli részvételét sze-

retné elérni.




14

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek állapota, helyzete valamennyi pszichikus funkció-

juk egyéni mértékű és minőségű érintettsége miatt az egyre többször előfordul a halmozott

sérültség.

A rosszabb genetikus és szocializációs feltételek gyakori együtt járásának következmé-

nyei

személyiségfejlődési zavarok,

önismereti, önelfogadási, önértékelési problémák,

hospitalizáltság, regresszió, neurózis, magányérzés, szorongás, agresszió,

hiperaktivitás,

belső kontroll kiépítésének elmaradása,

magatartásszabályozók hiánya, fejletlensége,

értékrend hiánya, labilitása,

viselkedési szabályok nehéz elsajátítása,

lelki egészség kialakítását és fenntartását segítő erkölcsi normák ismeretlensége,

értelmes életvitel tudatosításának hiánya,

kommunikációs és beilleszkedési zavarok,

társkapcsolat terén,

társas érzelmek terén,

társas viselkedésben,

mentális egészségkárosító és veszélyeztető tényezőkkel szembeni védtelenség,

tájékozatlanság, gyakorlatlanság az illem és etikett terén.

Az iskolával szembeni társadalmi elvárás, hogy az iskola oldja meg a nevelőoktatáson kívül a

család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítését, hibáinak korrigálá-

sát, a gyermeki személyiségfejlődés és magatartás zavarainak megelőzését, illetve a meglévő

zavarok helyrehozását, terápiáját, a mentálhigiénés nevelést.

Az általános fejlesztési követelmények minden egyes tantárgyi tanterv fontos része. A tan-

anyag mellé rendelve fontos szerepe van a tanulói tevékenységnek. Ezáltal megvalósul az

aktivitás stratégiája, és az interiorizációs folyamat cselekvéses szintje is nagyobb hangsúlyt

kap a tanítás-tanulás folyamatában.

A tanulói tevékenység funkciója, szerepe

ismeretnyújtás, ismeretszerzés,

megszerzett ismeretek gyakorlása,

megszerzett ismeretek alkalmazása,

készségek, képességek tréningje,

cselekvésbe ágyazott gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták korrektív fejleszté-

se,

pszichikus funkciók konkrét szituációkhoz kötött terápiája,

sikeres tevékenység (személyiség-adekvát feladatadás) során érzett funkcióöröm, mint

a motiválás legfontosabb állomása.

Az enyhe értelmi sérült tanulóknál az iskoláztatás teljes intervalluma alatt a legfonto-

sabb feladatok




15

készségfejlesztés,

képességfejlesztés,

fejlesztendő pszichikus funkciók,

Kiemelt területek

Gondolkodás: fejlesztendő gondolkodási műveletek az összehasonlítás, megkülönböztetés,

azonosítás, csoportosítás (válogatás, párosítás stb.), osztályozás (sorképzés, besorolás), össze-

tartozás, konkretizálás, általánosítás, absztrakció, analízis, szintézis, analógia, ítéletalkotás,

következtetés, variálás, kombinálás.

Fejlesztendő gondolkodásfajták: perceptív, cselekvéses, fogalomalkotó, kauzális, logikus,

algoritmizált, analógiás, problémamegoldó, taktikai, kreatív, heurisztikus, kritikai, alternatív.

A fentiek izolált tréningszerű fejlesztése a tapasztalatok szerint alacsony hatásfokú, ezért a

fejlesztés a műveltségi anyagban és tevékenységrendszerben jelenik meg, a tanítás-tanulás

folyamatában történik.

A készségek és képességek a tudás legstabilabb elemei, amelyek révén az ember tevékeny

megismerő és feladatvégző, együttműködésre képes személyiséggé válik. Az alapvető

kultúrtechnikák (pl. olvasási képesség, szóbeli és írásbeli kommunikáció képességei, a számo-

lási készségek) teszik lehetővé, hogy a gyermek az iskoláztatás ideje alatt és után ismereteket

szerezzen, és ezekkel élni tudjon. Így a megtanítandó készségek, képességek, módszerek, eljá-

rások alkotják a tananyag és követelmény gerincét.

A pszichikus funkciók, a gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták gyakorlása,

„minitréningje” a tanítási foglalkozás alatt történik. Természetesen a gyermek individuális

szükséglete dönti el – hogy mit, mikor és mennyi ideig kell fejleszteni.

A gondolkodás fejlesztése

A képességek fejlesztésénél kitüntetett szerepe van a gondolkodási képesség fejlesztésének,

mivel ez eszköze is egyben a tananyag elsajátításának, valamint a többi tevékenységnek és ké-

pességnek éppen a gondolkodás adja meg a kvalitását. Szoros a korreláció abban a tekintet-

ben, hogy maga a tanítás-tanulás folyamata, a tananyag, a módszerek fejlesztik legjobban a

fenti képességet. Az értelmileg sérült gyermekeknek pedig legalapvetőbb szükséglete a gon-

dolkodásuk terápiás fejlesztése.

A mindennapok pedagógiai gyakorlatából sokszor hiányzik az az elgondolás, hogy az oktatás-

nevelés céljának, feladatának tekintse az életre való felkészítést, amely esetünkben azt jelenti,

hogy az iskolában elsajátított gondolkodási stratégiáknak és taktikáknak alkalmasnak kell len-

niük majd az életben való eligazodáshoz, boldoguláshoz.

Szociális kompetencia fejlesztése

A szociális kompetencia fejlesztése az iskolai oktatás szerves része. Olyan programra van

szükség, amely a hangsúlyt az interperszonális problémák megelőzésére helyezi. A szociális

kompetenciaszokások, készségek, képességek, ismeretek rendszere. Olyan képességek, kész-

ségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő




16

tudjuk idézni. Fontos szerepet játszik a fizikai és pszichés betegségek megelőzésében. A szo-

ciálisan kompetens tanuló hatékonyan tudja használni környezeti és személyes adottságait.

A fejlesztés célja

A szociális viselkedéshez szükséges hajlamok, attitűdök, szokások, minták, készségek, isme-

retek készletének kialakítása, amelyekből az aktuális helyzetnek megfelelő válaszreakciók

indulnak ki. A környezettel és önmagával szemben pozitív attitűd, pozitív önértékelés kialakí-

tása. Az egyéni és csoportérdekek összehangolásának fejlesztése. A tanulók szociális kompe-

tenciájára fejlesztően hat a meleg, nyitott iskolai légkör, a világosan megfogalmazott célok és

szabályok, tanulóközpontú tanulás és tanítás, a sokféle tanulási forrás biztosítása, a tanulók

pozitív elfogadása.

A szociális kompetenciát fejlesztő technikák, ezek alkalmazása

modellnyújtás (kívánt viselkedés bemutatása),

problémamegoldás (konfliktus, vita esetén),

megerősítés (jutalmazás, dicséret),

szerepjáték (empatikus magatartás fejlesztésére),

történetek megbeszélése (szituációk megismerése, a hallottak értelmezése).

Kommunikációs kompetencia fejlesztése

A kommunikációra irányuló pedagógiai fejlesztés általános céljaként a kommunikációs kom-

petencia minél szélesebb körű kialakításaként nevezhetjük meg. A közlés tartalmát bármely

tantárgyból származó tudáselem képezheti.

Az enyhén értelmi sérült tanulók kommunikációs fejlettségének néhány jellemzője:

gyakori beszédhibák,

formailag az infantilizmus jegyeit visel,

a szókészletük beszűkült,

töltelékszavak aránya jelentős.

Területei

szóbeli kommunikáció fejlesztése (beszéd formai és tartalmi oldala, illemszabályok

tanítása),

nonverbális kommunikáció fejlesztése,

írásbeli kommunikáció képességeinek fejlesztése (helyesírás, írásbeli szövegalkotás

fejlesztése),

a befogadás képességeinek fejlesztése (szóbeli közlések értésének fejlesztése, nonver-

bális jelzések értelmezésének fejlesztése, az írott közlések befogadásának, értésének

fejlesztése).

A pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók

A dislexiás, disgráfiás tanulókra jellemző tünetek




17

hiányzó tudatosság a szavak hangjaira, a hangok sorrendjére, rímekre, a szótagok sor-

rendjére,

szavak megfejtésének nehézsége (különálló szavak azonosítása),

szavak tárolásának nehézsége (betűzés, helyesírás),

sorrendiség nehézsége,

olvasott szöveg megértésének nehézsége,

gondolatok írásbeli és szóbeli kifejezésének nehézsége,

kézírás nehézségei.

A discalcúliás tanulókra jellemző tünetek

műveleti lépések sorrendjének bizonytalansága,

matematikai szóhasználat megértésének problémái,

számérték, a számkategóriák (egyes, tízes, százas stb.) megértésének, a számtani mű-

veletek elvégzésének nehézsége,

matematikai fogalmak elsajátításának problémája,


A sikeres kompenzáló technikák kialakításával a tünetek enyhítése, önértékelési zavarok, szo-

rongás leküzdése, másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. A gyenge részképességek

feltérképezése, intervenciós tréning kidolgozása. A dislexia, disgráfia, discalcúlia nem tűnik

el, tünetei felnőttkorban is megmaradnak.

A fejlesztés területei

A figyelem, a koncentrálóképesség fejlesztése ─ a figyelem fenntartása, megosztása

Szókincsfejlesztés

Kifejező olvasás ─ a hallgató számára kelleme, élvezhető, követhető hangos olvasás

Dinamikus olvasás (a néma olvasás sebességének növelése)

Az emlékezet fejlesztése ─ az iskolai tanulás eredményességének növelése érdekében

hatékony és konkrét tanulási eljárások, módszerek megismerése

A szövegfeldolgozás helyes módja, jegyzetelés, vázlatkészítés, lényegmegragadó ké-

pesség fejlesztése

A gondolkodás fejlesztése ─ problémák észlelése, megoldásukra való törekvés, a logi-

ka elemi szabályai

Önálló véleményalkotás kialakítása, a jelenségek több szempontból történő vizsgálata

Tanulást segítő módszerek

Értékelés

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az iskola igazgatója felmentést adhat

az adott tantárgy érdemjegyekkel történő osztályozása alól.

A tanulási zavarral küzdő tanulók értékelésénél a következőket vesszük figyelembe

Szóbeli értékelésre a tanítási órán folyamatosan szükség van. Amennyiben érdemjeggyel tör-

ténik a tanuló értékelése, mellette szöveges értékelést is alkalmazzunk a félév és a tanév lezá-




18

rásakor. Ez a tanulóhoz szóljon oly módon, hogy a szülő is megfelelő információhoz jusson

gyermeke fejlődéséről, meglévő és hiányzó ismereteiről, képességeiről, gyengeségeiről, erős-

ségeiről, a tantárgyhoz való viszonyulásáról. Ehhez részletesen ismerjük meg a tanuló képes-

ségstruktúráját, feltérképezzük speciális szükségleteit, és ezekhez igazítjuk a tanítás-tanulás

stratégiáját és taktikáját. A tanuló önmagához mért fejlődését vegyük figyelembe.

A hiperkinetikus, kóros aktivitás zavart mutató tanulók fejlesztése

Tünetek: serdülőkorban a nagymotoros területeken a hiperaktivitás jelentős csökkenése fi-

gyelhető meg, de továbbra is nyugtalan, izgága Az impulzivitás továbbra is fennáll, amely

miatt csökkent a tanuló szervezett problémamegoldó képessége. Rossz tanulmányi előmene-

tel. Figyelme könnyen elterelhető, a feladatokat nem képes befejezni, állandóan újabb és

újabb aktivitásba kezd.


tevékenységük során a komplex ingerekre, feladatokra adott hatékony válasz kialakí-

tása, dezorganizált állapot csökkentése,

jól megtervezett és megszervezett problémamegoldó képesség kialakítása,

reális énkép kialakítása,

krónikus iskolai kudarcok elkerülése, megszüntetése,

a nemkívánatos viselkedés javítása,

antiszociális magatartás kialakulásának megelőzése.

A fejlesztés területei, módszerei

A fejlesztés a viselkedés, a kognitív működés, a szociális és családi problémák megoldására

koncentrál.

Viselkedésmódosító technikák

Kognitív tréning ─ az impulzivitás fékezése, frusztrációs helyzetekben új magatartás-

minták kialakítása

Iskolai konzultáció

Szociális készség tréning ─ a kortárs csoportba való beilleszkedés elősegítése, külön-

böző szociális ingerek elkülönítése és szociálisan pozitív válaszok tervezése

Értékelés

A tanulók tanórai értékelésénél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:

igazodjon az egyénhez, legyen személyes,

tükrözze a tanuló fejlődését, változását,

ne ítéletet alkosson, hanem tükröt tartson a tanuló elé,

segítse a tanuló önmagáról alkotott kép alakulását,

serkentő hatású legyen,

vegyük figyelembe a tanuló önmagáról alkotott véleményét.

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk




19

A nevelőmunkánkban komoly szerepet kap a gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenységünk.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését ve-

szélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Minden pedagógus közreműködik a

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körül-

mények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek- és ifjúság-

védelmi feladatokat a kötelező óraszámba építve látja el egy kolléganő.

Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen

belül feladatai közé tartozik különösen:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézmé-

nyekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

a veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálatot értesítse,

a gyermekjóléti szolgálat tevékenységének segítése,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításá-

nak kezdeményezése.

Osztályfőnökeink, pedagógusaink ilyen irányú munkáját jól irányítja, és szervezi a gyermek -

és ifjúságvédelmi felelős. A felelős rendszeres kapcsolatot tart a települések gyámhatóságai-

val, a helyi önkormányzatokkal, a családsegítő szolgálatokkal és a karitatív szervezetekkel.

Folyamatosan figyelemmel kíséri az állami gondozásban, és a pártfogói felügyelet alatt levő

tanulók helyzetét.

Pedagógiai tevékenységünk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók felmérésével kez-

dődik. Ezt követi a feladatok számbavétele, az összehangolt cselekvés megtervezése. Indokolt

esetekben az osztályfőnök, szakoktató, GYIV- felelős családlátogatást tartanak. Figyelemmel

kísérjük tanulóink baráti körét és figyelmeztetjük őket és szüleiket, ha úgy ítéljük meg, hogy a

baráti társaság nem szolgálja fejlődésüket.

Következetesen fellépünk az igazolatlan hiányzás ellen. A tanulók csavargása veszélyezteti a

tanulók fejlődését. Kiemelten foglalkozunk etika és osztályfőnöki órákon a káros szenvedé-

lyek, ezen belül a drogok egészségkárosító, jellemromboló hatásával. Ebbe a munkába bevon-

juk az iskolaorvost, a védőnőt és a kortársképzésben résztvevő tanulókat. A városi és megyei

rendőrkapitányság munkatársa bűnmegelőzési órákat tart. Figyelemmel kísérjük tanulóink

helyzetét a családban. Tájékozódunk, hogy a szülők eleget tesznek-e a törvényben a szülő

számára előírt kötelezettségeknek. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tanulóink helyzete a

családban problémás, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérjük, és szükség esetén számítunk

a gyámhatóság hatékony közreműködésére.

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a

következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat.

Iskolagyűlés

A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kap-

csolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az isko-

lagyűlés. Tanévenként két alkalommal az intézmény vezetője tartja a tájékoztatást.




20

Diákközgyűlés

A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diák-

önkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet

fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény

tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok

érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültsé-

get, méltánytalanságot okoz.

A szülői munkaközösség

A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely át-

fogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és műkö-

dési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség

maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület

javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt

nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola

hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is.

A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együtt-

működés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelé-

sére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen te-

rületen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat

kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok

feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A nyitott iskola

Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése

nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak

gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógus-

nak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik

feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell

teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az

iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi

feldolgozásához.

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítá-

si órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat meg-

kereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről infor-

mációkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal

elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.

Eljárás, eszköz: a fogadó órák a szülői értekezlet előkészítése alaposabb legyen, szükség ese-

tén családlátogatás szervezése,nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása,

átadása, a kollégium, és az iskola közötti információáramlás biztosítása, közös rendezvények

szervezése a kollégiumi nevelőtanárokkal, nevelési és osztályozó értekezletekre a nevelőtaná-

rok és a belső szakoktatók meghívása, a munkába való bevonása.




21

A tanulók és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az isko-

la igazgatója és az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákön-

kormányzatot segítő tanár tájékoztatják.

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a megrendezett diákközgyűlésen, vala-

mint ─ a diákönkormányzat felkérése esetén ─ a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén, szükség szerint iskolagyűlésen, iskolarádión keresztül,

az igazgatóhelyettesek szükség szerint iskolagyűlésen, iskolarádión keresztül,

az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan az osztályfőnöki órákon és a tanórá-

kon,

a diákönkormányzatot segítő tanár a diákönkormányzat vezetőségének ülésein.

A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az el-

lenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A jogszabály által meghatározott esetekben

a tájékoztatás tértivevényes levélben történik.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, vagy a

nevelőtestülettel, valamint a tanári mellett elhelyezett gyűjtőládába névvel, vagy név nélkül

adhatják le.

A szülők és a pedagógusok közti információáramlás rendje és formái

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, vagy az általa megbízottak, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülői

munkaközösség választmányának munkáját az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki

munkaközösség-vezető segíti.

az iskola igazgatója — felkérés esetén — a szülői munkaközösség választmányi ülé-

sén, illetve az igazgató által meghirdetett nyílt szülői fórumokon ad tájékoztatást az is-

kola életével kapcsolatos eseményekről,

az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok folyamatosan az osztályok szülői értekezlete-

in tájékoztatják a szülőket,

rendszeresen fogadóórákat tartunk,

szükség esetén családlátogatáson veszünk részt.

írásbeli tájékoztatást nyújtunk.

Formái és feladatai

Szülői értekezlet

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékozta-

tása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,




22

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

igazgatósága felé.

Fogadóóra

A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyé-

ni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal az alábbi témákban:

otthoni tanulás,

a szabadidő helyes eltöltése,

egészséges életmódra nevelés,

tehetséggondozás,

továbbtanulás.

Írásbeli tájékoztatók

Tájékoztatás a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve

a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza

meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve vá-

lasztott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelő-

testülettel.

A szülők tájékoztatását szolgálják a könyvtárban elhelyezett dokumentumok: pedagógiai

program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, jogszabályok.

Az iskola pedagógusai és a kollégiumi nevelőtanárok közötti kapcsolattartás

A kollégiumi nevelés és oktatás az iskola szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás min-

denekelőtt a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi fo-

lyamatokhoz.

A nevelőtanárok az osztályfőnökök és szaktanárok napi munkakapcsolatban állnak egymás-

sal. A kollégiumi nevelőtanárok rendszeresen részt vesznek az iskola nevelési értekezletein,

ahol egymás munkájáról kölcsönösen informálódnak. A nevelői munkaközösség képviselője

részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség értekezletein.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Általános fogalmak

Tanulmányok alatti vizsgák




23

Az osztályozóvizsgát, a különbözeti vizsgát a pótló vizsgát és a javítóvizsgát együtt tanulmá-

nyok alatti vizsgáknak nevezzük.

Osztályozó vizsga

Az intézményvezető engedélyével szervezett vizsga.

a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók számára,

egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál

rövidebb idő alatt teljesítő tanuló számára,

a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a megengedettnél többet

hiányzó tanulóknak szervezett vizsga, melynek célja a félévi illetve év végi osztályzat

megszerzése egy adott tantárgyból.

Pótló vizsga

Ha a vizsgázó fel nem róható okból elkésik, távol marad egy tanulmányok alatti vizsgáról,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, akkor a

tárgyból pótló vizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való

részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizs-

gázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Javítóvizsga

Azon tanulónak szervezett vizsga, aki a tanév végére nem teljesíti az elégséges szintet egy

adott tantárgyból vagy elégtelen osztályzatot kap osztályozó vagy pótló vizsgán, illetve ha az

osztályozó vagy a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a

vizsgáról engedély nélkül távozik.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy iskola vagy képzési forma/szint váltása

esetén a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel.

Vizsgaidőszakok

Vizsgaidőszak Szervezhető vizsgák

június 1-je és június 30-a között

osztályozó,

különbözeti,

pótló.

augusztus 20-a és augusztus 31-e között

osztályozó,

különbözeti,

pótló,

javító.

A fentiektől eltérő időpontoktól eltérő időpontokban az iskola igazgatójának engedélyével

szervezhetőek tanulmányok alatti vizsgák.

Jelentkezés a vizsgára




24

A javítóvizsgát és a tantestület által engedélyezett osztályozóvizsgát kivéve minden vizsgára a

tanulónak - fiatalkorú tanuló esetén a tanulónak a szülő egyetértő aláírásával - írásban kell

jelentkeznie a kijelölt határidőig.

A vizsgák pontos időpontjáról a jelentkezési határidőt követő 15 napon belül írásos értesítést

kapnak a jelentkező diákok.

Vizsgakövetelmények

A tanulmányok alatti vizsgák tartalmi követelményeit az adott képzési formára és évfolyamra

az iskola Pedagógiai Programjának Helyi tantervfejezete tartalmazza.

A Helyi tanterv megtalálható az iskolai könyvtárban, valamint az iskola hivatalos honlapján.

Vizsgaleírások vizsgatípusonként részletezve, a tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és

értékelési elvei

A százalékos eredmények meghatározásánál a kerekítés szabályait alkalmazzuk.




25

Osztályozó vizsga

A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész

Időtartam 30 perc 15 perc

Aránya az értékelésnél 60 % 40 %

A vizsga értékelése

jeles (5) 85 % - tól

jó (4) 70 % - 84 %

közepes (3) 50 % - 69 %

elégséges (2) 31 % - 49%

elégtelen (1) 0 % - 30 %

Javítóvizsga





jeles (5) 85 % - tól

jó (4) 70 % - 84 %

közepes (3) 50 % - 69 %

elégséges (2) 31 % - 49%

elégtelen (1) 0 % - 30 %

Különbözeti vizsga





sikeres 40 % - tól

sikertelen 0 % - 39 %

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.




26

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskolán belül a képzési formák közötti váltás csak tanév végén és elején lehetséges. A ta-

nuló (kiskorú esetén a szülő) írásban kéri eddigitől eltérő képzésre való átvételét. Az igazgató

írásos határozatában kijelöli az átvétel feltételeit, az esetleges különbözeti-, osztályozó vizs-

gák letételének időpontját.

Az érettségi vizsgát adó szakképzésre történő átvétel esetén, a kötelező érettségi vizsgatár-

gyakból kötelező a különbözeti vizsga eredményes letétele.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai

A Központi Felvételi Eljárás szabályai szerint szervezzük meg a felvételit. Március elején

szóbeli elbeszélgetésre hívjuk be a jelentkezőket. Ekkorra időzítjük az egészségügyi alkal-

massági vizsgát. A felvételt nyert diákokat a rendeletnek megfelelően értesítjük és megszer-

vezzük beiratkozásukat.




27

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1. Kifutó képzések helyi tantervei

2013. szeptember 1-től a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk kifutó rendszerben:

(EMMI rendelet 6.sz. melléklet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei)

Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

Informatika szakmacsoportos szakközépiskola

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf

Magyar nyelv és irodalom 4 * 4 * 4 * 4 *

Idegen nyelvek angol/német 3+1* 3+1* 3+1* 3+1*

Matematika 3+1* 3+1* 3+1* 3+1*

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 ** 1 **

Fizika 2 2 1 ** 1 **

Kémia 1,5 1,5 ** **

Földrajz 1,5 1,5 ** **

Művészetek +1 1 +1 +1

Informatika 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5*** 5 ***

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak (= informatika) 6 7 9*** 11***

Összes 35 36 35 35

* csoportbontás

** választható tantárgy középszintű érettségire heti 3 órában

*** emelt szintre felkészítés heti 3 órában

Szakközépiskola (gépész, elektrotechnika, könnyűipar, egyéb szolgáltatás 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf

Magyar nyelv és irodalom 4* 4* 4* 4*

Idegen nyelvek angol/német 3+1* 3+1* 3+1* 3+1*

Matematika 3+1* 3+1* 3+1* 3+1*

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2** 1**




28

Fizika 2 2 1+1** 1**

Kémia 1,5 1,5 ** **

Földrajz 1,5 1,5 ** **

Művészetek 1

Informatika 1+1 +1 +1*** +1***

Testnevelés és sport 5 5 5*** 5***


Szakmai tárgyak órakerete, 6 7 8 11

Összes 35 36 35 35

* csoportbontás

** választható tantárgy középszintű érettségire heti 3 órában

*** emelt szintre felkészítés heti 3 órában

Kerettanterv a szakiskolák számára

8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő év-

folyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. A táblázatban piros szín-

nel jelöltük. A szakmai tantárgyak rendszerét az iskola szakmai helyi tanterve tartalmazza.

Szakképzés közismeret 2016.09.01-től szakközépiskola

Komplex tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Kommunikáció – ma-

gyar nyelv és irodalom 2+1* 2 +1

Idegen nyelv 2* 1* 0,5*

Matematika 2+1* 1,5 +1

Társadalomismeret 1+1 1 +0,5

Természetismeret 3 +1 0

Testnevelés és sport 3 3 3

Osztályközösség-építés 1 1 1

Informatika 1 +0,5* +0,5*

Összesen 18 11 9,5

Szakiskolások középiskolája

nappali esti

12. évf. 13. évf. 12. évf. 13.évf

Magyar nyelv és irodalom 6 6 4 4

Idegen nyelvek angol/német 6 6 4 4

Matematika 6 6 4 4

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/08_szakiskola/index_szi.html




29

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 6 6 3 3

Informatika 2 2 1 1


Testnevelés 5 5 0 0

Természetismeret 3 4 1 1




30

2.2. A 2016-17-es tanévtől alkalmazott óratervek:

14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

15. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára 2016. 09. 01-től

Szakgimnázium Szépészet XXX.

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12. óra-

szám ösz-

szesen

13.

évf.

13. évf.

óra-

szám

össze-

sen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex termé-

szettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi tan-

tárgy, vagy Idegen nyelv,

vagy Kémia*, vagy Infor-

matika,vagy Szakmai tan-

tárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesí-

tés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órake-

ret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31

31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085




31

Szakgimnázium Vegyipar XIV.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óra-

szám

össze-

sen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -








tantárgy: Kémia - 2 2 2 206 - -


tantárgy:Érettségi tan-


vagy Fizika*, vagy Infor-


tárgy**

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453

)

1498

31 961


megszerezhető szakképe-

sítés

3 4 3 3 - -


ret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31





32

Szakgimnázium Ügyvitel XXV.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -








tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -




vagy Fizika*, vagy Infor-


tárgy**

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szak-

képesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961


megszerezhető szakképesí-

tés

3 4 3 3 - -


ret/hét 35 36 35 35 35






33

Szakgimnázium Informatika XIII., Könnyűipar XVII.


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -








tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -




vagy Kémia*, vagy In-

formatika,vagy Szakmai

tantárgy**

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961


megszerezhető szakképe-

sítés

3 4 3 3 - -


ret/hét 35 36 35 35 35






34

Szakiskolások középiskolája

Óraszámok

nappali esti

12. évf. 13. évf. 12. évf. 13.évf

Magyar nyelv és irodalom 6 6 4 4

Idegen nyelvek angol/német 6 6 4 4

Matematika 6 6 4 4

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 6 6 3 3

Informatika 2 2 1 1


Testnevelés 5 5 0 0

Természetismeret 3 4 1 1

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési keret-

tanterveket tartalmazó mellékletei: 9. sz. melléklet.

Évfolyam/ Tantárgyak

SZH/1. heti 24

közismereti óra

A

2 éves

1. év

SZH/2. heti 17

közismereti óra

A

2 éves

2. év

Kommunikáció és anyanyelv

4 3

Élő idegen nyelv (angol, német) 4 3

Matematika 4 3

Társadalom és jelenkor-ismeret 3 2

Természetismeret 3 2

Alapvető munkavállalói és életpá-

lya-építési modulok

1 1

Testnevelés és sport 2+1* 2

Osztályfőnöki (osztályközösség-

építő program)

1 1

Életviteli ismeretek* 2* 2*

Összesen 24+3 17+2

* szabad sáv terhére kiosztott órák




35

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg

kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a

szakmai munkaközösség javaslatot tesz. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott

határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szemponto-

kat vesszük figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatók.

A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmaz-

zanak, korszerű formában feldolgozva.

A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a taneszközök

árát, ez feleljen meg a gazdaságosság követelményeinek.

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól

tanulhatók.

A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elér-

hetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az in-

gyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor

fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív

támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint

állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi meg-

valósítása

A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapmű-

veltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a

továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó

szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.

A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazda-

ság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a tár-

sadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakiskolai feladatokra vonatko-

zó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletek-

hez igazodó tanulásszervezési módszerekkel.

A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapmű-

veltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élmé-

nyekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a

tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek

során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szüksé-

ges kompetenciák.




36

Pedagógiai feladatok megvalósítása

tanulási módszerek kialakítása,

iskolai fegyelem és figyelem,

kötelességérzet kialakítása

motiváció megteremtése

tanulásszervezés,

teljesítmények növelése,

kulcskompetenciák megalapozása,

együttműködési készség fejlesztése,

a tanulói tudás megalapozása,

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapoz-

zuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kí-

vánunk hozzájárulni,

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköz-

tárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejleszté-

sével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatok-

ban, a barátságban, a csoportban,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők fi-

gyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő ér-

tékelésük,

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartás-

formák megismertetésével és gyakoroltatásával,

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanu-

lási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástar-

talmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése,

az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.




37

2.5. A mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény

27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

Az iskola által biztosított testmozgás szervezeti keretei

Testnevelés óra Tömegsport Diáksportkör

Könnyített test-

nevelés Kondi terem

Asztalitenisz

Úszás

Minden tanulónk tag

Labdarúgás

Atlétika

Röplabda

Kosárlabda Gyógytestneve-

lés

Iskolánk vonzáskörzete nagy. Az eddigi tapasztalatok szerint a tanulók 60 %-a jár be naponta

hozzánk, 10 %-a kollégista, 30 % gyöngyösi. A bejárók esetében kisebb valószínűséggel von-

hatjuk be őket a délutáni sportfoglalkozásokba, hiszen tanítás után sietnek a buszhoz, vonat-

hoz s nem maradnak itt.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák,

a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. An-

nak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás-program hatékonyan megvalósuljon:

minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás-programban

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a ke-

ringési- és légző rendszer megfelelő terhelése

minden testnevelési órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtar-

tás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna

valósuljon meg a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem, külön

figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző test-

helyzeteire (243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai)

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent-

sen még az eltérő adottságú tanulóknak is

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás-

programban

életmód-sportokat és életminőség-sportokat is tanítson meg (olyan sportokat, amelye-

ket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)

a test-mozgás program játékokat és táncot is tartalmazzon

Természetesen a konkrét feladatok, megvalósulások megtervezése, a célok lebontása a min-

dennapokra a testnevelő munkaközösség kompetenciája.




38

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabá-

lyai

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék,melyik

pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehető-

vé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat

a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mu-

lasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező

tanórai foglalkozás lenne.

2.7. A választható érettségi vizsgatantárgyak

A 2.2 fejezetben található táblázatok tartalmazzák.

2.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló

40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló rendelet szerint.

2.9. Projektoktatás

A szakképzésben és a HÍD programok megvalósításában törekszünk a projektoktatásra. Mun-

kacsoportokat alkotnak pedagógusaink, szükség esetén külső szakember segítségét veszik

igénybe. A projektoktatás többletköltségeit az intézmény fenntartójának kell biztosítania a

zökkenőmentes megvalósítás érdekében.

2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása

SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása

Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek

Gyöngyös TISZK pszichológus szolgáltatásának igénybe vétele

Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása

2.11. Az iskolai beszámoltatás, számonkérések követelményei és formái

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás

eredményességének) vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben

a diákoknak fejlődést kell elérniük.

A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:

Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogal-

mak felismerése, megnevezése és használata, a szaknyelv alkalmazása, a különböző




39

műfajú és rendeltetésű szövegek sajátosságainak felismerése, értelmezése, szabályok

ismerete és reprodukálása.

Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, különféle szövegek megalkotá-

sa, átírása sokféle műfajban, a nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, át-

kódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg-szöveg, egyszerűbb ábra –

szöveg, szöveg-mozgás, mimika, testbeszéd, élőbeszéd).

Ismeretek és képességek önálló alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli

(egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegki-

emelő képesség fejlesztése, valamely téma önálló feldolgozása a felkészüléstől az elő-

adásig.

Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról, erkölcsi

dilemmákról és konfliktusokról, aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége

(kooperáció), az önálló ítéletalkotás képességének megléte, a felelősségvállalás

attitüdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek – analízis, szintézis (a probléma-

megoldó, a logikus gondolkodás, az ismeretek integrációjának színvonala).

A tanulók saját munkáinak esztétikai színvonala.

Nyelvi kreativitás és az alternatívák önálló megrajzolása képességének szóbeli, írásbe-

li értékelése.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók

teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli

és írásbeli értékelése alapján történhet:

Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy té-

makörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.

Szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása, vitaszituációkban

való részvétel, művek, műrészletek (memoriterek) előadása, ennek írásbeli, szóbeli ér-

tékelése.

Folyamatos számonkérés szóban, írásban és önálló feladatok alapján a tanítási órákon

ellenőrzés céljából.

Évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott

művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége) minősítés

céljából.

Tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irá-

nyulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából.

Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

Belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és köve-

telményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából.

Érdemjegyet kaphat a tanuló

szóbeli feleletre

írásbeli munkára, dolgozatra

önálló kiselőadásra




40

tanórai munkára

szorgalmi feladatra

tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból

félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osz-

tályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy.

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a nap-

lóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és

közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdem-

jegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak

megtörténtét.

Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemje-

gyet elfogadja-e.

A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A

tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek

és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet

olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivé-

telével.

Az írásbeli feladatok értékelése

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők.

Az írásbeli feleletek formái

témazáró dolgozat,

röpdolgozat,

házi dolgozat.

Röpdolgozat

Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy

az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag.

Témazáró dolgozat

Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban

közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak

meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás

megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdem-

jegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagó-

gusok.




41

Teljesítmény Érdemjegy

0-30 %: elégtelen (1)

31-50 %: elégséges (2)

51-70 %: közepes (3)

71-90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A

javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül

megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott

érdemjegyet a naplóba be kell írni.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal

legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A dolgo-

zatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább egy

héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét.

Javítási határidő

Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat 1

hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles elfo-

gadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte.

Az írásbeli beszámoltatás súlya

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb

súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemje-

gyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag

kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy össze-

adáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni.

A félévi és az év végi osztályzást a Köznevelési Törvény, valamint a végrehajtására kiadott

rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt az ellenőr-

ző, illetve a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk.

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát és a

magyar nyelv és irodalmat, a szakmai gyakorlati tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismere-

teket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudá-

sának megalapozására.

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik

pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehető-

vé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.




42

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges mód-

szerek

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a test-

nevelés órákon, tanévenként egy alkalommal április és május hónapban. A Mini Hungarofit

motorikus próbarendszer az egységes, új mérési metódusok része. A könnyített- és gyógytest-

nevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük méréséhez csak

az orvos által nem tiltott próbákat végzik el.

Általános testi erő- erő-állóképesség

Helyből távolugrás, páros lábbal

Hanyatt-fekvésből felülés, térdérintéssel /db/

Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés

Mellső fekvő-támaszban karhajlítás-

Aerob állóképesség

Cooper teszt

A mérés eredménye alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró-

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szo-

ciális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállí-

tódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok

egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem

az egészséges állapot örömteli megélésre és a harmonikus élet értékként való tiszteletérc is

nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életük-

ben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvi-

telt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertár-

sak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a ház-

tartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető ténye-

zőit és ezek elkerülésének módjait.

Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kér-

déseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő,

tevékeny részvételével alakíthatók ki.

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulási, amelynek

segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, probléma-

megoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társa-

dalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tet-

teikben.

A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyé-

ni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környe-




43

zeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek követ-

kezményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való tö-

rekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a

környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A tanuló magatartásának, szorgalmának elbírálása és minősítése folyamatos pedagógiai fel-

adat, amely a tanulónak segít leküzdeni a helytelen szokásokat és felhívja a tanuló figyelmét

feladatainak pontos elvégzésére. A magatartás és szorgalom elbírálása a tanulók személyisé-

gének fejlettségéről alkotott értékítélet. Lényegében része a tanuló jellemzésének, kiegészíti a

tanuló tevékenységének szöveges értékelését. Egy osztályzatba sűríti a tanulóról kialakított

véleményt.

Érdemjegyek, osztályzatok a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5),

jó (4),

változó (3),

rossz (2).

Érdemjegyek, osztályzatok a tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5),

jó (4),

változó (3),

hanyag (2).

A tanuló magatartását és szorgalmát tanév közben az elméleti oktatásban az osztályfőnök,

gyakorlati oktatásban a szakoktató végzi. Az osztálynaplóba negyedévenként bekerülő maga-

tartás és szorgalom érdemjegyet az osztályfőnök állapítja meg, figyelembe véve a szakoktató

és az osztályban tanító pedagógusok véleményét.

A magatartás érdemjegy kifejezi, hogy az értékelt időszakban tanuló a hogyan tartotta be az

iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, pedagógiai programjában előír-

takat. A magatartás érdemjegy lényegesen nem térhet el a tanuló gyakorlati munkája során

szerzett magatartás érdemjegyeitől. A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a tanuló

részére adott dicséreteket, fegyelmező intézkedéseket és az esetleges fegyelmi büntetéseket.

A szorgalom értékelésekor kiindulási alap a tanuló képessége, a tanuláshoz fűződő viszonya.

Az értékelés lényeges szempontja az, hogy a tanuló fejlődő tendenciát mutat-e tanulmányi

területen. Az érdemjegy hívja fel a tanuló figyelmét arra, hogy mennyire vagyunk megelé-

gedve munkájával, és ösztönözze jobb teljesítmény elérésére. Ezért a szorgalom jegy megál-

lapítását mindig kísérje szóbeli értékelés, amelyet szükség esetén írásban a szülő felé is to-

vábbíthatunk.




44

Félévkor és tanév végén a tanulók magatartásának minősítését az osztályfőnök az osztályban

tanító pedagógusok egyetértésével állapítja meg. Vita esetén az osztályban tanítók többségi

szavazata dönt.

A magatartás értékelésének elvei

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja,

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

tisztelettudó,

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik,

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy fegyelmi büntetése.

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja,

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

nincs írásbeli intője vagy fegyelmi büntetése.

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

feladatait nem minden esetben teljesíti,

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

igazolatlanul mulasztott,

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,




45

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intése vagy ennél ma-

gasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

munkavégzése pontos, megbízható,

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

a tanórákon többnyire aktív,

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt ön-

ként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesí-

ti,

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügye-

lettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

feladatait többnyire nem végzi el,

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellensze-

gül,

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.




46

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A dicséretek elve: a kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük, ezzel motiválunk.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti.

A jutalmazás formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói,

nevelőtestületi dicséret.

A dicséretet oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom egészítheti ki.

A büntetések elve

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben

a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési

fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az különösen alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló bántalmazása,

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala,

fogyasztása,

a szándékos károkozás, lopás,

az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban

előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmé-

nyek figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

A büntetés szintjei

Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osz-

tályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás

Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárás megindításáról, a fe-

gyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondvise-

lőjét írásban értesíti az iskola. A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jog-

szabályok határozzák meg.




47

3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, meg-

ismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a mun-

kát, amit szeretni fog.„

(Szent-Györgyi Albert)

3.1. Általános rendelkezések

Törvényi háttér

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosításai

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és módosításai

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és módosításai

12/2013. (III. 28.) NGM rendelet

12/2013. (III. 29.) NFM rendelet

14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

Célkitűzésünk

Konstruktív életvitelű, pozitív életszemléletű, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendel-

kező, kreatív gondolkodású műszaki szakemberek képzése, akik eredményesen vesznek részt

a munkaerőpiacon, élni tudnak az egész életen át tartó tanulás lehetőségével, fejlett alkalmaz-

kodó- és vállalkozókészségük van.

A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségformálására, tehetségük ki-

bontakoztatásra, a hátrányok kompenzálására. Nagy szerepet kap a műszaki szemléletre, a

műszaki problémák iránti fogékonyságra, a gyakorlatias gondolkodásra nevelés.

Alapelv az olyan színvonalú szakképzés folyatása, mely növeli a falai közül kikerülő tanulók

elhelyezkedési esélyeit. Társadalmi kötelezettség, hogy a tanulók életpályájuk során ne a tár-

sadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak. Ennek keretében

szoros együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, akik segítséget tudnak nyújtani a mun-

kaerő-piaci elvárások feltárásában, az elvárások meghatározásában.

Ilyen partnerek illetve érdekképviseletek:

Munkaügyi Központ

Kereskedelmi és Iparkamara

http://www.citatum.hu/szerzo/Szent-Gy%F6rgyi_Albert




48

Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók

Az iskola saját eszközeivel igyekszik a tanulókban erősíteni a szakmunkás-tudatot, elérni azt,

hogy a tanulók megbecsültsége, munkájuk elismertsége az eddiginél magasabb legyen. Mind-

ezt megfelelő propagandával és erőteljes érdekképviselettel kívánja érvényre juttatni.

Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása

A szakképzési célok meghatározásánál meghatározó tényezők a szakképesítés munkaterület-

éhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák

elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat,

ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szak-

mai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák).

Az iskolai szakképzés céljai több szinten valósulnak meg.

Feladat-ellátási hely szerint iskolánkban folyó képzések

Szakgimnáziumi képzés

Szakközépiskolai képzés

Szakképzési HÍD program

Felnőttoktatás esti tagozaton

3.2. Iskolarendszerű nappali képzéseink

Az iskola szakképzését a műszaki és agrárszakterületre terjeszti ki.

Műszaki szakterületen oktatott szakmák

gépészet: hegesztő, ipari gépész, szerszámkészítő

építészet: kőműves, festő, mázoló és tapétázó

faipar: asztalos, asztalosipari szerelő

elektrotechnika – elektronika: villanyszerelő, erősáramú elektrotechnikus

könnyűipar: női szabó, könnyűipari technikus

egyéb szolgáltatás: kozmetikus, fodrász

közlekedés: karosszérialakatos

informatika: műszaki informatikus

vegyipar: gumiipari technikus, abroncsgyártó, műanyag-feldolgozó

ügyvitel: irodai titkár

Agrár szakterületen oktatott szakmák

élelmiszeripar: pék

Az egyes szakmák képzésében rugalmasan alkalmazkodik a munkaerő-piac és az iskolapart-

nerek elvárásaihoz, valamint szakmaszerkezeti döntésekhez. a képzés alapdokumentumai a

szakképzési kerettantervek. a követelményeket a kétszintű érettségi, illetve a szakmai képzési

és vizsgakövetelmények jelölik ki.

A szakmai képzés során nagy hangsúlyt fektetünk az elmélet és gyakorlat komplexitására és

az előírt helyes arányára.




49

A kompetencia alapú, modulrendszerű szakképzés bevezetésével biztosítjuk tanulóink számá-

ra a több szakma megszerzésének, a szakmaváltásnak, a szakmai továbbképzésnek a lehetősé-

gét.

3.3. Ágazati szakgimnáziumi képzés 2013-tól

Évfolyam Heti óraszám sza-

badsáv nélkül

Éves óraszám

szabadsáv nélkül Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám sza-

badsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra






5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

Évfolyam

Heti óraszám sza-

badsáv nélkül

Éves óraszám

szabadsáv nélkül

Heti óraszám Éves óraszám sza-

badsávval szabadsávval


Ögy

160 óra

160 óra


Összesen: 2268 óra

2540 óra

EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA


50

Óratervek

54 481 05 Műszaki informatikus

Szakmai követel-

ménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óra-

szám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óraszám

éves

óraszám

heti

óraszám

éves óra-

szám

heti

óra-

szám

éves

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

10815-12

Információtechnoló-

giai alapok

Információtechno-

lógiai alapok 1,0 36,0 2,0 72,0

Információtechno-

lógiai gyakorlat 2,0 72,0 2,0 72,0

10826-12

Szakmai életpálya-

építés, munkaszerve-

zés, munkahelyi

kommunikáció

Munkaszervezési

ismeretek 1,0 36,0 2,0 72,0

Munkaszervezési

gyakorlat 2,0 72,0 2,0 72,0

10817-12

Hálózatok, progra-

mozás és adatbázis-

kezelés

Adatbázis- és szoft-

verfejlesztés 1,0 36,0 1,0 36,0 3,0 108,0 2,0 72,0 6,0

216,0

Adatbázis- és szoft-

verfejlesztés gyakor-

lat

1,0 36,0 3,0 108,0 2,0 72,0 2,0 72,0 8,0 288,0

Hálózati ismeretek

I. 1,0 36,0 1,0 36,0 2,0 72,0 4,0

144,0



51

Hálózati ismeretek

I. gyakorlat 2,0 72,0 2,0 72,0 2,0 72,0 8,0 288,0

11498-12 Foglalkozta-

tás I.

Elhelyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen nyelv

(5-ös szint)

4,0 128,

0

11499-12 Foglalkozta-

tás II. Foglalkoztatás 1,0 32,0

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek 1,0 36,0 1,0 36,0

10832-12 Műszaki

informatika

Elektronika 4,0 128,

0

Elektronika gyakor-

lat 3,0

96,0

Digitális technika 3,0 96,0

Műszaki dokumen-

tációs gyakorlat 3,0

96,

0

Villamos műszerek

és mérések gyakor-

lat

3,0 96,

0

Folyamatirányítás

és digitális jelfeldol-

gozás

3,0 96,0

Folyamatirányítás

és digitális jelfeldol-

gozás gyakorlat

3,0 96,0

Adatátviteli hálóza-

tok üzemeltetése 2,0 64,0



52

Adatátviteli hálóza-

tok üzemeltetése

gyakorlat

3,0 96,

0

Műszaki programo-

zás gyakorlat 3,0

96,0

összes óra elmélet - gyakorlat 3,0 3,0 108,

0

108,

0 2,0 5,0 72,0 180,0 4,0 4,0 144,0

144,

0 5,0 6,0

180,

0

216,

0 15,0 20,0

540,

0 720,0

17,

0 18,0

544,

0

576

,0

összes óra 6,0 216,0 7,0 252,0 8,0 288,0 11,0 396,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

70,0 105,0 140,0 160,0

Összes elmélet: 1588,0

Elmélet 39,63%

Összes gyakorlat: 1944,0 Gyakorlat 60,37%

Összevont gyakorlat: 475,0

Összesen: 4007,0



53

52 815 01 Gyakorló fodrász

Szakmai követel-


Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közis-

meret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óra-

szám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves

óraszám heti óraszám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám


11500-12 Munkahe-

lyi egészség és biz-

tonság

Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

0,5 18,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0

11499-12 Foglalkoz-

tatás II. Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0

11498-12 Foglalkoz-

tatás I. (érettségire

épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

11486-12 Szépség-

szalon üzemeltetése

Szakmai etika és

kommunikáció 1,0

36,

0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 72,0 0,0 0,0 0,0

Munka – és kör-

nyezetvédelem 0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0



54

Vállalkozás és

marketing 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0

Szakmai infor-

matika 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0 2,0 72,0 0,0 0,0 0,0

11487-12 Szolgálta-

tást megalapozó

anatómiai, szakmai-

és anyagismeretek

Szépészeti szak-

mai ismeretek 0,5

18,0

0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 2,0 72,0 0,0 0,0 0,0

Divattörténeti

ismeretek 0,5

18,0

0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0

Szépészeti általá-

nos anyagismeret 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0

Szakmai alapozó

gyakorlat 3,5 0,0

126,

0 3,0 0,0

108,

0 3,5 0,0

126,

0 6,0 0,0

192,

0 19,0 0,0

684,

0 0,0 0,0

10250-12 Kézápolás

Kézápoló szak-

mai ismeretek 0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 1,5 54,0 0,0 0,0 0,0

Kézápoló szak-

mai gyakorlat 0,0 0,0 1,0 0,0 36,0 1,5 0,0 54,0 1,5 0,0 48,0 4,0 0,0

144,

0 0,0 0,0

11484-12 Fodrász

manuális alapműve-

letek

Gyakorló fodrász

szakmai ismere-

tek 1

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

3,0 96,0 0,0

Gyakorló fodrász

szakmai gyakor-

lat

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

16,0 0,0 512,0

Szakrajz 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0



55

11485-12 Fodrász

vegyszeres művele-

tek

Gyakorló fodrász

szakmai ismere-

tek 2

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

3,0 96,0 0,0

Gyakorló fodrász

anyagismeret 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

2,0 64,0 0,0

Gyakorló fodrász

vegyszeres műve-

letek szakmai

gyakorlat

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

8,0 0,0 256,0

összes óra 2,5 3,5 90,

0

126,

0 3,0 4,0

108,

0

144,

0 3,0 5,0

108,

0

180,

0 3,5 7,5

112,

0

240,

0 12,0 23,0

432,

0

828,

0 11,0

24,

0

352,

0 768,0

összes óra 6,0 216,0 7,0 252,0 8,0 288,0 11,0 352,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Nyári gyakorlat

70

105

140

160

Elmélet 770,0 31

% Elmélet 784,0

31

%

Gyakorlat 1738,0 69

% Gyakor-

lat

1756,

0

69

%

Összes 2508,0

Összes 2540,

0



56

52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Szakmai követel-


Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közisme-

ret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti

óra-

szám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám heti óraszám

éves

óraszám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám


11500-12 Munkahe-

lyi egészség és biz-

tonság

Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

0,5 18,

0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5

18,

0 0,0 0,0 0,0

11499-12 Foglalkoz-

tatás II. Foglalkoztatás II. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0

11498-12 Foglalkoz-

tatás I. (érettségire

épülő képzések ese-

tén) Foglalkoztatás I.

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

11486-12 Szépség-

szalon üzemeltetése Szakmai etika és

kommunikáció

1,0 36,0

0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 72,0

0,0 0,0 0,0

Munka – és kör-

nyezetvédelem

0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0

0,0 0,0 0,0



57

Vállalkozás és

marketing

0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 1,0 36,

0 0,0 0,0 0,0

Szakmai infor-

matika

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0 2,0 72,0

0,0 0,0 0,0

11487-12 Szolgálta-

tást megalapozó

anatómiai, szakmai-

és anyagismeretek

Szépészeti szak-

mai ismeretek

0,5 18,0

0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 2,0 72,0

0,0 0,0 0,0

Divattörténeti

ismeretek 0,5

18,0

0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0

0,0 0,0 0,0

Szépészeti általá-

nos anyagismeret

0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 1,0 36,

0 0,0 0,0 0,0

Szakmai alapozó

gyakorlat

3,5 0,0 126,

0 3,0 0,0

108,

0 3,5 0,0

126,

0 6,0 0,0

192,

0 19,0 0,0

684,

0 0,0 0,0

10250-12 Kézápolás

Kézápoló szak-

mai ismeretek

0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0 1,5 54,

0 0,0 0,0 0,0

Kézápoló szak-

mai gyakorlat

0,0 0,0 1,0 0,0 36,0 1,5 0,0 54,0 1,5 0,0 48,0 4,0 0,0 144,

0 0,0 0,0

11488-12 Kozmetikai

alapműveletek Gyakorló kozme-

tikus szakmai

ismeret

5,0 160,

0



58

Gyakorló kozme-

tikus szakmai

gyakorlat

24,0 768,

0

Gyakorló kozme-

tikus anyagisme-

ret

3,5 112,

0

összes óra 2,5 3,5 90,

0

126,

0 3,0 4,0

108,

0

144,

0 3,0 5,0

108,

0

180,

0 3,5 7,5

112,

0

240,

0 12,0 23,0

432

,0

828,

0 11,0 24,0

352,

0

768,

0

összes óra 6,0 216,0 7,0 252,0 8,0 288,0 11,0 352,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Elmélet 770,0 31%

Elmélet 784,0 31%

Gyakorlat 1738,0 69%

Gyakor-

lat 1756,0 69%

Összes 2508,0

Összes 2540,0



59

54 542 02 Ruhaipari technikus

Szakmai követel-


Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közisme-

ret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óra-

szám

éves

óraszám

heti

óraszám

éves

óraszám

heti

óraszám

éves

óraszám

heti

óraszám

éves

óraszám heti óraszám

éves

óraszám

heti

óraszám

éves

óraszám


11500-12 Munka-

helyi egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 18,0

0,0 0,0 0,0

11499-12 Foglal-

koztatás II. Foglalkoztatás

II. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0

11498-12 Foglal-

koztatás I. (érett-

ségire épülő kép-

zések esetén) Foglalkoztatás I.

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

10131-12 Informa-

tika alkalmazása a

könnyűipari ter-

melésirányításban

Termelésterve-

zés

0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 72,0 0,0 4,0 128,

0 0,0 7,0

25

2,0 0,0 0,0 0,0

Termelésterve-

zés gyakorlata

0,0 0,0 0,0 0,0 1,5 0,0 54,0 2,5 0,0 80,0 4,0 0,0 144,0 0,0 0,0

10134-12 Gyártás-

szervezési módsze-

rek a könnyűipar-

ban Gyártásszerve-

zés

2,0 72,0 0,0 2,5 90,0 0,0 1,5 54,0 0,0 1,0 32,0 0,0 6,5 234,0

0,0 0,0 0,0

10135-12 Könnyű-

iparban alkalma-Könnyűipari

áruismeret 2,0 72,0 0,0 3,0

108,0

0,0 2,0 72,0 0,0 2,5 80,0 0,0 9,0 324,0

0,0 0,0 0,0



60

zott anyagfajták és

vizsgálati módsze-

rek

Könnyűipari

áruismeret gya-

korlat

1,5 0,0 54,0 1,5 0,0 54,0 1,0 0,0 36,0 1,0 0,0 32,0 8,0 0,0 288,0 0,0 0,0

10121-12 Szabás

előkészítés

Ruhaipari gyár-

tástechnológia I.

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

Ruhaipari gyár-

tásszervezés

gyakorlat

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 64,0

Munka-, tűz- és

környezetvéde-

lem

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 32,0 0,0

10122-12 Ruha-

iparban alkalma-

zott anyagfajták

Anyag- és áru-

ismeret 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,5 80,0 0,0

Anyag és áruis-

meret gyakorlat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 32,0

10123-12 Gyárt-

mányfejlesztés és

gyártáselőkészítés

a ruhaiparban

Szerkesztés-

modellezés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5,0

160,

0 0,0

Szerkesztés-

modellezés gya-

korlat

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,0 0,0 128,

0

Ruhaipari gyár-

tástechnológia

gyakorlat

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,0 0,0 224,

0

10124-12 Varrodai

gyártástechnoló-

gia, gyártásszerve-

zés és minőség-

ellenőrzés

Ruhaipari gyár-

tástechnológia

II.

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,0 128,

0 0,0

Ruhaipari gyár-

tásszervezés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

Ruhaipari gép-

ismeret 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 32,0 0,0

Minőségbiztosí-

tás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 32,0 0,0

összes óra 4,5 1,5 162, 54,0 5,5 1,5 198, 54,0 5,5 2,5 198, 90,0 7,5 3,5 240, 112, 23,0 12,0 82 432,0 21,0 14,0 672, 448,



61

0 0 0 0 0 8,0 0 0

összes óra 6,0 216,0 7,0 252,0 8,0 288,0 11,0 352,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Elmélet

798

56

%

Elmélet 1500

59

%

Gyakorlat

625

44

%

Gyakor-

lat 1040

41

%

Összes 1423,0

Összes 2540,0



62

3.4. Ágazati szakgimnáziumi képzés 2016-tól

Ügyvitel ágazati szakgimnázium

Ügyvitel ágazat

9. 10. 11. 12. 5/13 1/13 2/14

heti óraszám heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám ögy heti óraszám heti óraszám

heti óra-

szám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan

Összesen 6 5 6 6 140

2 8 140

3 7 12 19 14 17 160

12 19

Összesen 11 12 10 10 31 31 31

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I. 2 2 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

11806-16 Gépírás és

számítástechnikai

alkalmazások

Gépírás gyakorla-

ta 2 1

Számítástechnikai

alkalmazások az

ügyfélszolgálatban

1 1

11807-16 Kommu-

nikáció az ügyfél-

szolgálatban

Ügyfélszolgálati

kommunikáció 1



63

Ügyfélszolgálati

kommunikációs

gyakorlat

1

11808-16 Ügyfél-

szolgálat a gyakor-

latban

Ügyfélszolgálati

ismeretek 1

Ügyfélszolgálati

gyakorlat 1 1

11809-16 Dokumen-

tumkezelés az ügy-

félszolgálatban

Levelezési gyakor-

lat az ügyfélszol-

gálatban

1

Dokumentum- és

adatkezelés az

ügyfélszolgálatban

1

Komplex ügyfél-

szolgálati gyakor-

lat

1

10066-16 Gazdálko-

dási alapfeladatok

Gazdasági és vál-

lalkozási ismere-

tek

2 1 1 1 4 1

Jogi ismeretek 1 1,5 1 1,5

12082-16 Gépírás és

irodai alkalmazások

Gépírás és levele-

zési gyakorlat 2 2 2 2 3 7 3

Irodai alkalmazá-

sok gyakorlata 1 1 2 2 2

12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakor-

lata 2 2 2 4 6 4

12084-16 Üzleti

kommunikáció és

protokoll

Kommunikáció a

titkári munkában 1 2 2 3 2



64

10072-16 Rendez-

vény- és program-

szervezés

Rendezvény- és

programszervezés 1 1 2

Rendezvény- és

programszervezés

gyakorlata

5 5

12085-16 Titkári

ügyintézési gyakor-

lat

Titkári ügyintézés 1 1 2 2 2

Titkári ügyintézés

gyakorlata 1 1 5 2 5

11554-16 Irodai

szakmai idegen

nyelv

Irodai szakmai

idegen nyelv 3 2 3



65

Informatika ágazat

Informatika ágazat

9. 10. 11. 12. 5/13 1/13 2/14

heti óraszám heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám ögy heti óraszám heti óraszám

heti óra-

szám ögy heti óraszám



vonatkozóan:

Összesen 4 4 5 5 0

2 5 0

2 4 12,5 18,5 13 18 0

12,5 18,5

Összesen 11 10 7 6 31 31 31


Foglalkoztatás II.

11498-12


(érettségire épülő kép-

zések esetén)

11996-16 IT alapok 1 1 2

Információtechnológiai

alapok

IT alapok gya-

korlat 2 1 3

11997-16 Hálózatok I. 1 1 1 3

Hálózati ismeretek I. Hálózatok I.

gyakorlat 2 3 2 7

11625-16 Programozás 1 1 1 1 4

Programozás és adat-

bázis-kezelés

Programozás

gyakorlat 2 2 2 2 8

11999-16 IT szakmai angol 2 2 4



66

Informatikai szakmai

angol nyelv

nyelv

12010-16 Linux alapok 1

Nyílt forráskódú rend-

szerek kezelése

Linux alapok

gyakorlat 2

12008-16 Irodai szoftverek 1

Irodai szoftverek hala-

dó szintű használata

Irodai szoftverek

gyakorlat 3

12009-16 IT szakorientáció 1 1

Informatikai szakmai

orientáció

IT szakorientáció

gyakorlat 2 1

10832-16 Elektronika 3 3

Műszaki informatika Elektronika gya-

korlat 3 3

Digitális technika 3 3

Műszaki doku-

mentációs gya-

korlat

3 3

Méréstechnika

gyakorlat 3 3

Irányítástechnika

alapjai 2 2

Irányítástechnika

gyakorlat 3 3



67

Adatátviteli háló-

zatok 2 2

Adatátviteli háló-

zatok gyakorlat 3 3

Műszaki prog-

ramozás gyakor-

lat

3,5 3,5



68

Vegyipari ágazat

Vegyipari ágazat

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám


A szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 4 7 4 8 140

3 7 140

4,5 5,5 16,5 14,5 11 20 160

16,5 14,5

Összesen 11 12 10 10 31 31 31


Foglalkoztatás II.

11498-12


(érettségire épülő

képzések esetén)

11500-12 Munka-


biztonság

Munkahelyi egészség

és biztonság 0,5 0,5

11710-16 A gumi-

ipari polimerek

előállításának és

feldolgozásának

alapjai

Gumiipari makro-

molekulák 3 3

Reológia 3 3

Anyag- és gyárt-

mány-ismeret gya-

korlat

5,5 5,5

10082-16 Fizikai,

mechanikai és

reológiai vizsgála-

Méréstechnika 1,5 1,5

Anyagvizsgálatok

gyakorlat I. 2,5 3



69

tok Anyagvizsgálatok

gyakorlat II. 2,5 3

10083-16 Mű-

anyagipari és gu-

miipari gépek

Gépészeti alapisme-

retek 1,5 1,5

Gyártás-előkészítés

berendezései gyakor-

lat

3,5 3,5

Gyártó berendezések

gyakorlat 2 2

10079-16 Kaucsuk-

alapú keverékek

készítése

Keverékkészítés 2,5 2,5

Keverő géprendsze-

rek 2 2

Keverési technológia

gyakorlat 2,5 3

10077-16 Gumiipa-

ri félkész termékek

előállítása

Félkész termékek

gyártása 3,49 3

Gumiipari alakítási

technológiák gyakor-

lat

2 2,5

Vázerősítő-

gumirendszerek

gyakorlat

3,48 3

10081-16 Gumi-

termékek gyártása

Formacikk-gyártás 1,5 1,5

Abroncsgyártás 2 2

Hevedergyártás 1 1



70

Műszaki tömlőgyár-

tás 1,5 1,5

Üzemi gyakorlat 9 9

Szakmai idegen

nyelv 2 2

10443-16 Gépkeze-

lő általános ismere-

tei

Gépkezelő általános

ismeretei 0,67

10445-16

Emelőgépkezelő

speciális feladatai

Emelőgépkezelő

speciális ismeretei 1

10449-16 Targon-

cavezető speciális

feladatai

Targoncavezető

speciális feladatai 1

10076-16 Általános

gumiipari felada-

tok

Kémiai alapismere-

tek 0,16

Reológiai alapisme-

retek 0,17

Anyagismeret 0,17

Műszaki mérések

gyakorlat 2 0,48

11804-16 Extruder

gép kezelés

Extruder gépek fel-

építése, működtetése 0,5

Extruder gépek

üzemeltetése gyakor-

lat

0,83

11805-16 Kalander

gép kezelés

Kalander gépek

felépítése, működte-

tése

0,5



71

Kalander gépek


lat

0,83

11839-16 Vágó gép

kezelés

Vágó gépek felépíté-

se, működtetése 0,5

Vágó gépek üzemel-

tetése gyakorlat 0,84

11803-16 Felépítő

gép kezelés

Felépítő gépek fel-

építése, működtetése 0,33 0,39

Felépítő gépek üze-

meltetése gyakorlat 0,5 0,57

11802-16 Vulkani-

záló gép kezelés

Vulkanizáló gépek


tése

0,62



lat

0,97

Vegyipari ismeretek

ágazati szakmai

érettségi vizsgatárgy

2 2

Idegen nyelv 4

Szakmai idegen

nyelv 4 4



72

Szépészet ágazat

Szépészet ágazat

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti óra-

szám

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám

heti óra-

szám

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám


A szakmai képzés órakerete

Összesen 4 7 3 9

140

5,5 6.5

140

5 7 14 21 14 21

160

14 21

Összesen 11 12 12 12 35 35 35

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2

11812-16 Borbély

Szakmai ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5

Anyagismeret 0,5 0,5

Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5 1,5 1

11728-16

Munkavédelem és marketing

Munkavédelem és marke-

ting 0,5

11707-16 Fodrász manuális

alapműveletek

Szakmai ismeretek 0,5 0,5

Alkalmazott biológia 1 1

Alkalmazott kémia 1 1 2

Művészeti ismeretek 0,5 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat

1. 2 1 3

11706-16 Férfi frizurakészítés

Szakmai ismeretek 0,5 0,5

Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5 1,5


2. 1 4,5 5

11708-16 Fodrász vegyszeres Szakmai ismeretek 1 1 2



73

műveletek Anyagismeret 1 1 2


3. 2 5 6 13

11705-16 Női frizurakészítés

Szakmai ismeretek 2.5 2.5

Anyagismeret 2.5 2.5

Művészeti ismeretek 1.5 1.5


4. 21 21

11709-16 Szépségszalon üze-

meltetése

Munkavédelem és marke-

ting 1 1

Szépészet ismeretek ágaza-

ti szakmai érettségi vizsga-

tárgy

2 2

Idegen nyelv 4

Szakmai idegen nyelv 4 4



74

Környezetvédelmi ágazat

Környezetvédelmi ágazat

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti óra-

szám

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám

heti óra-

szám

heti óra-

szám ögy

heti óra-

szám


A fő szakképesítésre vonatko-

zóan:

Összesen 6,5 4,5 7,5 4,5

140

5,5 4,5

140

5 5 19 12 19,5 11,5

160

19 12

Összesen 11 12 10 10 31 31 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

12091-16 Hulladékkereske-

delem és -gazdálkodás

Laboratóriumi gyakorla-

tok 3

Hulladékkereskedelem 0,5 1

Hulladékgazdálkodási

ismeretek 1 1 1

Hulladékgazdálkodási

gyakorlatok 1,5 1,5 2

Munkabiztonság 0,5

11937-16 Környezetvédelmi

alapismeretek

Műszaki ismeretek 2 2 4

Földtudományi alapok 2 2

Környezeti kémia 2 2 4

Környezetvédelmi alapis-

meretek 2 2 2 6

Környezettechnikai ala- 1,5 2 3,5



75

pok

Méréstechnika gyakorlat 1,5 2 3,5

Környezetvédelmi gyakor-

lat 1,5 1,5 1 1,5 6

Környezettechnikai ala-

pok gyakorlat

1,5 2


technikus feladatok

Környezetgazdaságtan

alapjai 3 3

Környezetvédelmi techno-

lógiák 2,5 2,5

Környezet-egészségtan 2 2

Műszeres analitika 2 2

Gépészeti alapismeretek 2 2

Műszeres analitika gya-

korlat

4

4

Gépészeti alapismeretek

gyakorlat

2,5

2,5

Környezetvédelmi techno-

lógiák gyakorlat 3 3


ügyintéző feladatok

Ügyintézői feladatok 2 2

Jogi és szakigazgatási

ismeretek 3 3

Ügyintézői gyakorlat 2,5 2,5



76

3.5. Szakközépiskolai óratervek 2013-tól (kifutó)

Női szabó

34 542 06 Női szabó

Szakmai köve-

telmény-modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

Össz.ó

heti óraszám éves óra-

szám

heti

óraszám

éves óra-

szám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munka-


biztonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság

0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0

11499-12 Foglal-

koztatás II. Foglalkoztatás II.

0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0 16,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0

11497-12 Foglal-

koztatás I. Foglalkoztatás I. 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0 64,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

10113-12 Ruha-

ipari anyag-

vizsgálatok

Ruhaipari anyag-

és áruismeret

0,5 18,0 0,0 2,0 72,0 0,0 1,0 32,0 0,0 122,0 2,0 74,0 0,0 1,0 32,0 0,0

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 32,0 32,0 0,0 0,0 1,0 0,0 32,0

10114-12

Ruhaipari gyártás-

előkészítés 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 36,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0

Ruhaipari gyárt-

mány-tervezés Szakrajz 0,0 0,0 2,0 72,0 0,0 1,5 48,0 0,0 120,0 1,0 36,0 0,0 2,0 64,0 0,0

Szakrajz gyakorlat 0,0 0,0 1,0 0,0 36,0 0,0 0,0 36,0 0,0 0,0 1,0 0,0 32,0

10115-12 Textil-

termékek összeál-

Textiltermékek

készítése 2,0

72,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0 72,0 3,0

108,0 0,0

0,0 0,0



77

lítása Textiltermékek

készítése gyakorlat

8,0 0,0 288,0

0,0 0,0

0,0 0,0 288,0

4,0 0,0 144,0

0,0 0,0

10118-12 Lakás-

textíliák készítése

Lakástextíliák

készítése 1,0

36,0 0,0

0,0 0,0

0,0 0,0 36,0 1,0

36,0 0,0

0,0 0,0

Lakástextíliák

készítése gyakorlat

3,0 0,0 108,0

0,0 0,0

0,0 0,0 108,0

2,0 0,0 72,0

0,0 0,0

10120-12

Női ruhák készíté-

se 0,0 0,0 6,0

216,0 0,0 3,0

96,0 0,0 312,0 2,0

72,0 0,0 4,0

128,0 0,0


se és értékesítése


se gyakorlat

0,0 0,0

13,0 0,0 468,0

15,5 0,0 496,0 964,0

15,0 0,0 540,0

20,0 0,0 640,0

Szakmai informa-

tika 1,0 0,0 36,0

1,0 0,0 36,0

1,0 0,0 32,0 104,0

0,0 0,0

0,0 0,0

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2328,0 10,5 21,0 380,0 756,0 9,5 22,0 304,0 704,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 31,5 1136,0 31,5 1008,0

Elmélet 796,0 31%

Elmélet 684,0 30%



Összes 2608,0

Összes 2304,0



78

Ipari gépész

34 521 04 Ipari gépész

Szakmai köve-




heti

óraszám

éves óra-


éves óra-

szám

heti

óraszám

éves óra-

szám Összes

óra

heti

óraszám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám Összes

óra e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12

Munkahelyi

egészség és biz-

tonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság 0,5 18,0 18,0 0,5 18,0 18,0

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 16,0 16,0 0,5 16,0 16,0

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2,0 64,0 64,0 2,0 64,0 64,0

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok


feladatok 2,5 90,0 90,0 2,5 90,0 90,0


feladatok gyakorlata 6,0 216,0 216,0 6,0 216,0 216,0

10163-12

Gépészeti mun-

kabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1,0 36,0 36,0 1,0 36,0 36,0

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1,0 36,0 36,0 1,0 36,0 36,0



79

10166-12

Gépészetei kötési

feladatok

Gépészeti kötések

alapjai 3,0 108,0 108,0 3,0 108,0 1,0 32,0 140,0

Gépészeti kötések

készítésének gyakor-

lata

2,0 72,0 72,0 3,0 96,0 96,0

10173-12

Anyagvizsgálatok

és geometriai

mérések

Szakmai anyagisme-

ret és anyagvizsgálat 3,0 108,0 108,0 3,0 108,0 1,0 32,0 140,0

Anyagvizsgálat és

gépészeti mérések

gyakorlata

3,0 108,0 108,0 8,0 288,0 1,0 32,0 320,0

10177-12

Gépelemek szere-

lési feladatai

Gépelemek beállítá-

sa 1,0 36,0 4,0 144,0 3,0 96,0 276,0 3,0 108,0 3,0 96,0 204,0

Mérések és beállítá-

sok gyakorlata 5,0 180,0 10,0 360,0 8,5 272,0 812,0 7,0 252,0 11,5 368,0 620,0

10178-12

Ipari gépész mű-

veletek

Fémmegmunkálások 2,5 80,0 80,0 2,0 64,0 64,0

Üzembehelyezés

gyakorlata 9,0 288,0 288,0 10,0 320,0 320,0

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2328,0 13,0 22,0 468,0 792,0 9,5 25,5 304,0 816,0 2380,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 4760,0

Össz. óra: 2608

Össz.

óra: 2540

Elmélet: 796

Elméleti arány:

30,52

% Elmélet: 772

Elméleti arány: 30,39%

Gyakorlat 1812

Gyakorlati arány: 69,48

Gyakor- 1768

Gyakorlati arány: 60, 61%



80

% lat

Hegesztő

34 521 06 Hegesztő

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak





éves óra-

szám

heti

óra-

szám

éves óra-

szám Ösz-

szes

óra

heti

óra-

szám

éves óraszám heti óra-

szám éves óraszám Ösz-

szes


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5 18,0 18,0 0,5 18,0 18,0

11499-12

Foglalkozta-

tás II.

Foglalkozta-

tás II. 0,5 16,0 16,0 2,0 64,0 64,0

11497-12

Foglalkozta-

tás I.

Foglalkozta-

tás I. 2,0 64,0 64,0 0,5 16,0 16,0

10163-12 Munkavéde-

lem 1,0 36,0 36,0 1,0 36,0 36,0

Gépészeti

munkabiz-

tonság és

környezetvé-

delem

Elsősegély-

nyújtás

gyakorlata

1,0 36,0 36,0 1,0 36,0 36,0

10162-12

Gépészeti

alapozó

feladatok

2,5 90,0 90,0 3,0 108,0 108,0



81

Gépészeti

alapozó fel-

adatok

Gépészeti

alapozó

feladatok

gyakorlata

6,0 216,0 216,0 5,0 180,0 180,0

10180-12

Hegesztő

alapismere-

tek

1,0 36,0 2,0 72,0 108,0 2,0 72,0 1,0 32,0 104,0

Hegesztés

előkészítő és

befejező mű-

veletei

Hegesztő

alapgyakor-

latok

2,0 72,0 3,0 108,0 1,5 48,0 228,0 3,5 126,0 3,5 112,0 238,0

11453-12 Hegesztési

ismeretek I 4,0 144,0 144,0 3,5 126,0 126,0

Bevontelektró

dás kézi ívhe-

gesztő felada-

tok

Hegesztési

gyakorlatok

I

3,0 108,0 5,0 180,0 288,0 6,5 234,0 2,5 80,0 314,0

11455-12 Hegesztési

ismeretek II 4,0 144,0 144,0 3,0 108,0 108,0

Fogyóelekt-

ródás

védőgázas

ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

gyakorlatok

II

7,0 252,0 252,0 6,0 216,0 2,5 80,0 296,0

11456-12

Hegesztési

ismeretek

III

3,0 96,0 96,0 3,0 96,0 96,0



82

Gázhegesztő

feladatok

Hegesztési

gyakorlatok

III

8,0 256,0 256,0 8,5 272,0 272,0

11457-12

Hegesztési

ismeretek

IV

2,5 80,0 80,0 3,0 96,0 96,0

Volfrám-

elektródás

védőgázas

ívhegesztő

feladatok

Hegesztési

gyakorlatok

IV

8,0 256,0 256,0 8,5 272,0 272,0

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2328,0 13,0 22,0 468,0 792,0 9,5 25,5 304,0 816,0 2380,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2608,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 2540,0



83

Karosszérialakatos

34 525 06 Karosszérialakatos

Szakmai követel-

mény-modulok Tantárgyak



heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám Összes

óra

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám Összes


11500-12 Munka-


biztonság

Munkavédelmi

alapismeretek 0,5 18,0 18,0 0,5 18,0 18,0

11499-12 Foglal-

koztatás II. Foglalkoztatás 0,5 16,0 16,0 0,5 16,0 16,0

11497-12 Foglal-

koztatás I.

Elhelyezkedést-

munkavállalást


(3-as szint)

2,0 64,0 64,0 2,0 64,0 64,0

10163-12 Munkavédelem 0,5 18,0 18,0 1,0 36,0 36,0

Gépészeti munka-

biztonság és kör-

nyezetvédelem

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1,0 36,0 36,0 1,0 36,0 36,0

10162-12 Gépészeti alapis-

meretek 2,0 72,0 2,5 90,0 162,0 3,0 108,0 108,0


feladatok


gyakorlat 9,0 324,0 3,0 108,0 432,0 9,0 324,0 4,0 128,0 452,0



84

10166-12 Gépészeti kötésis-

meret 1,0 36,0 36,0 1,5 54,0 54,0

Gépészeti kötési

feladatok

Kötéskészítési

gyakorlat 3,5 126,0 2,0 64,0 190,0 4,0 144,0 144,0

10483-12 Vállalkozási isme-

retek 1,0 36,0 0,5 16,0 52,0 1,0 36,0 0,5 16,0 52,0

Általános vállalko-

zási feladatok

A vállalkozás gya-

korlata 1,0 36,0 0,5 16,0 52,0 1,0 36,0 0,5 16,0 52,0

10487-12 Karosszérialakatos

szakmai ismeret 2,0 72,0 4,0 144,0 6,5 208,0 424,0 5,0 180,0 7,5 240,0 420,0

Karosszérialakatos

feladatai

Karosszérialakatos

szakmai gyakorlat 11,0 396,0 13,5 432,0 828,0 8,0 288,0 20,0 640,0 928,0

Összes óra 6,0 11,0 216,0 396,0 7,5 17,5 270,0 630,0 9,5 16,0 304,0 512,0 2328,0 12,0 23,0 432,0 828,0 10,5 24,5 336,0 784,0 2380,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2608,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 2540,0

Összes óra 2608

Összes

óra 2540

Elmélet 790,0

Elméleti

arány: 30,29%

Elmélet 768

Elméleti

arány: 30,23%

Gyakorlat 1818,0

Gyakorlati

arány: 69,71%

Gyakorlat 1772

Gyakorlati

arány: 69,77%



85

Asztalos

34 543 Asztalos

Szakmai követel-

mény-modulok Tantárgyak



heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óraszám

éves óra-

szám Össz.

Óra


szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám


11500-12 Munka-


biztonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság 0,5 18,0 18,0 0,5 18,0

11499-12 Foglal-

koztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 16,0 16,0 1,0 32

11497-12 Foglal-

koztatás I. Foglalkoztatás I. 2,0 64,0 64,0 2,0 64

11371-12

Biztonságos mun-

kavégzés alapjai 1,0 36,0 36,0 1,5 48

Biztonságos mun-

kavégzés

Biztonságos mun-

kavégzés gyakorla-

ta

1,0 36,0 36,0 1,0 36,0

10224-12

Faipari szakmai és

gépismeret

2,0 72,0 72,0 2,0 72,0



86

Faipari szakmai és

gépismeret

Szakmai számítá-

sok

1,0 36,0 36,0 1,0 36,0

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai

gyakorlat

9,0 324,0 324,0 9,0 324,0

10225-12

Asztalosipari szere-

lési ismeretek 1,0 36,0 36,0 1,0 36,0


lés


lési gyakorlat

2,0 72,0 2,0 72,0 3,0 96,0 240,0 5,0 180,0 2,5 80

10226-12

Szerkezettan-

szakrajz és techno-

lógia

4,0 144,0 3,5 112,0 256,0 3,0 108,0 3,5 112

Asztalosipari ter-

mékek gyártása

Asztalosipari

szakmai gyakorlat

9,0 324,0 10,5 336,0 660,0 9,0 324,0 13,0 416

10228-12

Gépkezelési ismere-

tek

1,0 36,0 1,0 32,0 68,0 1,5 48

Gépkezelés

Gépkezelési gya-

korlat

4,0 144,0 4,0 128,0 272,0 8,0 256

10229-12 Faipari szakrajz 1,5 54,0 54,0 1,5 54,0



87

Gyártáselőkészítési

feladatok

Szakmai informa-

tika

1,0 36,0 36,0 1,0 32


feladatok


ismeretek

2,0 72,0 1,0 32,0 104,0 2,0 72,0 1,0 32

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2328,0 11,0 24,0 396,0 864,0 11,5 23,5 368,0 752,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Elmélet 796,0 31%

Elmélet 764,0 30%



Összes 2608,0

Összes 2540,0



88

Festő, mázoló, tapétázó

34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak


1/9. évfolyam 2/10. évfolyam

3/11. évfo-

lyam

összes

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-


éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám


11497-12 Fog-

lalkoztatás I Foglalkoztatás I

0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0 64,0 0,0 0,0 2,0 64,0 0,0

11499-12 Fog-

lalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II

0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0 16,0 0,0 0,0 0,5 16,0 0,0

11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,5 18,0 0,0 0,5 16,0 0,0

10101-12

Építőipari

közös tevé-

kenység

Építőipari alap-

ismeretek 1,0 36,0 0,0 2,0 72,0 0,0 0,5 0,5 16,0 16,0 140,0 3,0 108,0 0,0 2,0 0,0 64,0

Építőipari alap-

ismeretek gya-

korlat

0,5 1,0 18,0 36,0 1,0 36,0 0,0 0,0 0,0 90,0 1,0 0,0 36,0 0,0 0,0

Építőipari

közös tevé-

kenység

Szakmai infor-

matika

0,0 0,0 0,5 18,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 32,0 0,0

10104-12

Szobafestő, Falfelület festé-

se, díszítése 1,0 0,5 36,0 18,0 2,5 90,0 0,0 2,0 2,0 64,0 64,0 272,0 4,0 144,0 0,0 2,0 64,0 0,0



89

díszítő mun-

kák Falfelület festé-

sének, díszíté-

sének gyakorla-

ta

5,5 0,0 198,0 8,0 0,0 288,0 6,0 0,0 192,0 678,0 11,0 0,0 396,0 9,0 0,0 288,0

10103-12

Mázolási

munkák fa-,

fal-, fém és

speciális felü-

leteken

Mázolás 1,0 36,0 0,0 2,0 72,0 0,0 1,0 32,0 0,0 140,0 4,0 144,0 0,0 1,0 32,0 0,0

Mázolási mun-

kák gyakorlata

3,0 0,0 108,0 3,0 0,0 108,0 4,0 0,0 128,0 344,0 4,0 0,0 144,0 7,0 0,0 224,0

10105-12

Tapétázási

munkák

Tapétázási

munkák 1,0 0,5 36,0 18,0 2,0 72,0 0,0 2,0 64,0 0,0 190,0 2,5 90,0 0,0 2,0 64,0 0,0

Tapétázási

munkák gya-

korlata

1,5 0,0 54,0 4,0 0,0 144,0 5,0 0,0 160,0 358,0 5,0 0,0 180,0 8,0 0,0 256,0

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2310,0 14,0 21,0 504,0 756,0 9,0 26,0 288,0 832,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Nyári gyakorlat: 140 140 160

Elmélet 796,0 31%

Elmélet 792,0 31%



Összes 2608,0

Összes 2540,0



90

Kőműves és hidegburkoló

34 582 08 Kőműves és hidegburkoló

Szakmai köve-

telmény-

modulok

Tantárgyak


1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

Összes


heti óraszám éves óraszám heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti

óraszám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám


11497-12 Fog-

lalkoztatás I.

Foglalkoztatás

I. 2,0 64,0 64,0 2,0 64

11499-12 Fog-

lalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II. 0,5 16,0 16,0 1,0 32

11500-12 Mun-

kahelyi egész-

ség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1,0 36,0 36,0 1,0 36,0

10101-12

Építőipari alap-

ismeretek 1,0 36,0 2,0 72,0 0,5 16,0 124,0 3,0 108,0 1,0 32

Építőipari kö-

zös tevékenység

Építőipari alap-

ismeretek gya-

korlat

2,0 72,0 72,0 2,0 72,0

Építőipari kö-

zös tevékenység

Szakmai infor-

matika

0,5 18,0 18,0

10275-12

Falazás, vako-

lás 2,0 72,0 2,0 72,0 1,0 32,0 176,0 3,0 108,0 2,0 64

Falazás, vako-

lás

Falazás, vako-

lás gyakorlat 6,0 216,0 3,0 108,0 324,0 7,0 252,0 5,0 160



91

10274-12

Beton és vasbe-

ton szerkezetek 1,0 36,0 2,0 72,0 1,0 32,0 140,0 2,0 72,0 2,0 64

Beton és vasbe-

ton szerkezetek

Beton és vasbe-

ton szerkezetek

gyakorlat

4,0 144,0 5,0 180,0 324,0 9,0 324,0

10277-12 Víz-, hő és

hangszigetelés

1,5 54,0

54,0 1,0 36,0 1,0 32

Szigetelések

Szigetelések

gyakorlat 4,0 144,0 144,0 5,0 160

10276-12

Hidegburkolási

feladatok 2,0 72,0 2,0 64,0 136,0 2,0 72,0 2,0 64

Hidegburkolási

feladatok

Hidegburkolási

feladatok gya-

korlat

3,0 108,0 14,5 464,0 572,0 5,0 180,0 8,0 256

10278-12

Vegyes kőmű-

ves feladatok 1,0 32,0 32,0 1,0 32

Vegyes kőmű-

ves feladatok

Vegyes kőmű-

ves feladatok

gyakorlat

3,0 96,0 96,0 5,0 160

Összes óra 5,0 12,0 180,0 432,0 10,0 15,0 360,0 540,0 8,0 17,5 256,0 560,0 2328,0 12,0 23,0 432,0 828,0 12,0 23,0 384,0 736,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0

Nyári gyakorlat: 140 140 160

Elmélet

796,0

31

%

816,0

32%

Gyakor-

lat 1812,0

69

%

1724,0

68%



92

Pék

34 541 04 Pék

Szakmai köve-




heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

heti óra-

szám

éves óra-

szám

Össz.ó

heti

óraszám éves óraszám

heti óra-

szám

éves óra-

szám


11500-12 Mun-

kavédelemi alap-

ismeretek

Munkavédelemi

alapismeretek 0,5 18,0 18,0 0,5 18,0

11499-12 Foglal-

koztatási alapis-

meretek

Foglalkoztatási

alapismeretek 0,5 16,0 16,0 0,5 16

11497-12 Elhe-

lyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen

nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedést-

munkavállalást


2,0 64,0 64,0 2,0 64

10937-12 Előké-

szítő és befejező

műveletek

Szakmai gyakorlat

1 1,0 36,0 1,0 36,0 2,0 64,0 136,0 2,0 72,0 2,0 64

Szakmai számítás 1,0 1,0 36,0 36,0 1,0 1,0 36,0 36,0 1,0 1,0 32,0 32,0 208,0 1,0 2,0 36,0 72,0 1,0 1,5 32,0 48,0



93

10934-12 Méré-

sek, dokumentá-

lás, gazdálkodás

Élelmiszervizsgá-

lat gyakorlat 3,0 96,0 96,0 3,0 96

Vállalkozás és

kereskedelem 2,0

72,0

1,0

32,0

104,0 2,0

36,0

1,0

32

10938-12 Tészta-

készítés

Tésztakészítés és

gépei 8,0

288,

0 3,5

126,0

414,0 8,0

288,0

Szakmai gyakorlat

2 2,0

72,0

4,0

144,0

2,0

64,0 280,0

4,0

144,0

5,0

160

10939-12 Tészta-

feldolgozás

Tésztafeldolgozás

és gépei 5,0

180,0

180,0 5,0

180,0

Szakmai gyakorlat

3 1,0

36,0

2,0

72,0

2,0

64,0 172,0

4,0

144,0

3,0

96

10940-12 Kelesz-

tés, vetés előké-

szítés

Kelesztés és gépei

1,0

32,0

32,0

2,0

64

Szakmai gyakorlat

1,0

36,0

2,0

72,0

2,0

64,0 172,0

2,0

72,0

2,0

64

10941-12 Sütés

Sütés és berende-

zései 1,5

48,0

48,0

3,0

96

Szakmai gyakorlat

5 1,0

36,0

2,0

72,0

2,5

80,0 188,0

2,0

72,0

3,0

96

10941-12 Mézes-

kalács készítés

Mézeskalács készí-

tés és eszközei 1,5

48,0

48,0

3,0

96

Szakmai gyakorlat

6 1,0 36,0

2,5

80,0 116,0

2,0

72,0

3,0

96

Szakmai infor-

matika 0,5

18,0

0,5

18,0

36,0

0,5

18,0

Összes óra 10,0 7,0 360,

0 252,0 11,5 13,5 450,0 450,0 8,5 17,0 272,0 544,0 2328,0 16,5

18,

5 558,0 666,0 12,5 22,5 400,0 720,0

Összes óra 17,0 612,0 25,0 900,0 25,5 816,0 2328,0 35,0 1224,0 35,0 1120,0



94

Elmélet 1082,0 41%


Összes 2608,0



95

3.6. Szakközépiskolai képzés 2016-tól

Abroncsgyártó

Abroncsgyártó

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közisme-

reti oktatás nélkül Esti képzés

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfo-

lyam 1. évfolyam 2. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám éves óraszám ögy

éves óraszám



vonatkozóan:

Összesen 324 288 140

216 684 140

304 512 522 738 160

272 848 126 504 96

112 448

Összesen 612 900 816 1260 1120 630 560

11499-12 Foglalkoztatás II. 16 18 5

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 64 72 17

Foglalkoztatás I.

11500-12 Munkahelyi


Munkahelyi egész-

ség és biztonság 18 18 5

10076-16 Általános

gumiipari feladatok

Kémiai alapismere-

tek 36 36 9

Reológiai alapisme-

retek 36 36 9

Anyagismeret 126 126 29

Műszaki mérések

gyakorlat 162 234 144

10079-16 Kaucsuk-

alapú keverékek ké-

szítése

Keverékkészítés 72 54 13

Keverő géprendsze-

rek 36 36 9

Keverési technológia

(gyakorlat) 126 108 108

11804-16 Extrudergép

kezelés

Extruder gépek


tése

72 72 17



96

Extruder gépek

üzemeltetése gya-

korlat

234 216 144

11805-16 Kalander

gép kezelés

Kalander gépek


tése

72 54 13

Kalander gépek

üzemeltetése gya-

korlat

234 180 108

11839-16 Vágó gép

kezelés

Vágó gépek felépíté-

se, működtetése 72 64 32

Vágó gépek üzemel-

tetése gyakorlat 216 256 144

11803-16 Felépítő gép

kezelés

Felépítő gépek fel-

építése, működtetése 112 112 32

Felépítő gépek üze-

meltetése gyakorlat 256 288 144

11802-16 Vulkanizáló

gép kezelés



tése

112 96 48


üzemeltetése gya-

korlat

256 304 160



97

Női szabó

Női szabó

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismere-

ti oktatás nélkül ESTI KÉPZÉSBEN

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfo-

lyam 1. évfolyam 2. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy



heti óraszám


A fő szakképesítés-

re vonatkozóan:

Összesen 7 10 140

7 18 140

8,5 17 13 22 160

9,5 25,5 3,5 13,5 98

3,5 15,5

Összesen 17 25 25,5 35 35

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 0,125

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 2 2 0,125

Foglalkoztatás I.

10113-16 Ruha-

ipari anyagvizsgá-

latok

Ruhaipari anyag- és

áruismeret 1 1 1 0,5 1,5 0,25 0,5

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 1 0,5 0,5 1,5 0,5 0,75

10114-16 Ruha-

ipari gyártmány-

tervezés

Ruhaipari gyártás-

előkészítés 0,5 0,5 1 1 1 0,25 0,25

Szakrajz 1 1 1 1 0,5 0,5

Szakrajz gyakorlat 1 1,5 1 2 1 1,5

Számítógépes ruha-

ipari gyártás-

előkészítés gyakorlat

0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,25 0,5



98

10115-16 Textil-

termékek összeál-

lítása

Textiltermékek

szabásminta készíté-

se

1 1 0,25

Ruhaipari gépek

üzemeltetése 0,5 0,5 0,5 0,5 0,25 0,25

Textiltermékek

gyártástechnológiája 1,5 1,5 0,5

Textiltermékek

készítése gyakorlat 4,5 4 2,5

10118-16 Lakás-

textíliák készítése

Lakástextíliák gyár-

tástechnológiája 1 1 0,25

Lakástextíliák készí-

tése, javítása gya-

korlat

4 4 2,5

10120-16 Női ru-

hák készítése és

értékesítése

Női ruhák szerkesz-

tése, modellezése 1 1,5 1 2,5 0,25 0,75

Női ruhakészítés

gyártás-

technológiája

2,5 2 2 2,5 0,25 1

Női ruhák értékesí-

tése 0,5 0,5 0,5 0,5 0,25 0,25

Női ruhák szerkesz-

tése, modellezése

gyakorlat

2 3 2 3 1 2

Női ruhák készítése

gyakorlat 13 13 10 18 5,75 10,75



99

10500-16 Munka-


biztonság

Munkahelyi egész-

ség és biztonság 0,5 0,5 0,25



100

Pék

Pék

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás

nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám ögy


heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 11 6 140

8 15 140

9 14 13 18,5 160

14 17,5

Összesen 14,5+2,5 23 23 31,5 31,5


Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 2 2

Foglalkoztatás I.

111945-16 Sütőipari technológia I. 4 3

Sütőipari alapisme-

retek Szakmai gépek I. 3 2

Szakmai számítások I. 2 1

Szakmai gyakorlat I. 6 6

11837-16 Sütőipari technológia II. 3 2 1 5

Sütőipari ismeretek Szakmai gépek II. 2 1 1,5 2

Szakmai számítások II. 1 1 2



101

Szakmai gyakorlat II. 12 10 12,5 10,5

11919-16 Mikrobiológia és higiénia 1 1

Élelmiszerelőállítási

alapismeretek

Munka- és környezetvéde-

lem 1 1

Minőség-ellenőrzés gya-

korlat 3 3

Gazdasági és fogyasztóvé-

delmi ismeretek 1 1 2

Minőségirányítás 1 1

10942-16 Mézeskalács készítés 1,5 2

Mézeskalács készítés Mézeskalács készítés gya-

korlat 4 4



102

3.7. Felnőttoktatás ESTI tanrendben:

Gumiipari technikus

ESTI 1/13 ESTI 2/14

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 3.5 14

28 3.5 14

Összesen 17,5 17,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság

11710-16 A gumiipari polimerek előállításá-

nak és feldolgozásának alapjai

Gumiipari makromolekulák 0.5

Reológia

Anyag- és gyártmány-ismeret gyakorlat 1

10082-16 Fizikai, mechanikai és reológiai

vizsgálatok

Méréstechnika 0.5

Anyagvizsgálatok gyakorlat I. 2

Anyagvizsgálatok gyakorlat II. 2

10083-16 Műanyagipari és gumiipari gépek

Gépészeti alapismeretek

Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat 1

Gyártó berendezések gyakorlat 2

10079-16 Kaucsukalapú keverékek készítése

Keverékkészítés 0.5

Keverő géprendszerek 0.5

Keverési technológia gyakorlat 3

10077-16 Gumiipari félkész termékek előállí- Félkésztermékek gyártása 0.5



103

tása Gumiipari alakítási technológiák gyakorlat

2

Vázerősítő-gumirendszerek gyakorlat 1

10081-16 Gumitermékek gyártása

Formacikk-gyártás

Abroncsgyártás 0.5

Hevedergyártás 0.5

Műszaki tömlőgyártás 0.5

Üzemi gyakorlat 3

Szakmai idegen nyelv

10443-16 Gépkezelő általános ismeretei Gépkezelő általános ismeretei

10445-16 Emelőgépkezelő speciális feladatai Emelőgépkezelő speciális ismeretei

10449-16 Targoncavezető speciális feladatai Targoncavezető speciális feladatai

10076-16 Általános gumiipari feladatok

Kémiai alapismeretek 0.5

Reológiai alapismeretek

Anyagismeret

Műszaki mérések gyakorlat 1

11804-16 Extruder gép kezelés

Extruder gépek felépítése, működtetése 0.5

Extruder gépek üzemeltetése gyakorlat 2

11805-16 Kalander gép kezelés

Kalander gépek felépítése, működtetése 0.5

Kalander gépek üzemeltetése gyakorlat 2

11839-16 Vágó gép kezelés Vágó gépek felépítése, működtetése 0.5



104

Vágó gépek üzemeltetése gyakorlat 2

11803-16 Felépítő gép kezelés

Felépítő gépek felépítése, működtetése 0.5

Felépítő gépek üzemeltetése gyakorlat 2

11802-16 Vulkanizáló gép kezelés

Vulkanizáló gépek felépítése, működtetése 0.5

Vulkanizáló gépek üzemeltetése gyakorlat 2

Vegyipari ismeretek ágazati szakmai érettségi

vizsgatárgy

Idegen nyelv

Szakmai idegen nyelv



105

Abroncsgyártó

Esti képzés


éves óraszám ögy

éves óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 126 504

96 112 448

Összesen 630 560

11499-12 Foglalkoztatás II. 5

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 17

Foglalkoztatás I.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 5

10076-16 Általános gumiipari feladatok

Kémiai alapismeretek 9

Reológiai alapismeretek 9

Anyagismeret 29

Műszaki mérések gyakorlat 144

10079-16 Kaucsukalapú keverékek készítése

Keverékkészítés 13

Keverő géprendszerek 9

Keverési technológia (gyakorlat) 108

11804-16 Extrudergép kezelés

Extruder gépek felépítése, működtetése 17

Extruder gépek üzemeltetése gyakorlat 144

11805-16 Kalander gép kezelés

Kalander gépek felépítése, működtetése 13

Kalander gépek üzemeltetése gyakorlat 108



106

11839-16 Vágó gép kezelés

Vágó gépek felépítése, működtetése 32

Vágó gépek üzemeltetése gyakorlat 144

11803-16 Felépítő gép kezelés

Felépítő gépek felépítése, működtetése 32

Felépítő gépek üzemeltetése gyakorlat 144

11802-16 Vulkanizáló gép kezelés

Vulkanizáló gépek felépítése, működtetése 48

Vulkanizáló gépek üzemeltetése gyakorlat 160



107

Női szabó

ESTI KÉPZÉSBEN


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 3,5 13,5

98 3,5 15,5

Összesen 17 19

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,125

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 0,125

Foglalkoztatás I.

10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,25 0,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 0,75

10114-16 Ruhaipari gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártás-előkészítés 0,25 0,25

Szakrajz 0,5 0,5

Szakrajz gyakorlat 1 1,5

Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés

gyakorlat 0,25 0,5

10115-16 Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek szabásminta készítése 0,25

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,25 0,25

Textiltermékek gyártástechnológiája 0,5



108

Textiltermékek készítése gyakorlat 2,5

10118-16 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 0,25

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat 2,5

10120-16 Női ruhák készítése és értékesítése

Női ruhák szerkesztése, modellezése 0,25 0,75

Női ruhakészítés gyártás-technológiája 0,25 1

Női ruhák értékesítése 0,25 0,25

Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat 1 2

Női ruhák készítése gyakorlat 5,75 10,75

10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,25



109

Ács

ESTI KÉPZÉSBEN


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 4,5 13

98 3,5 14

Összesen 17,5 17,5

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 0,5

Foglalkoztatás I.

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Építőipari alapismeretek 0,5 0,5

Építőipari alapismeretek gyakorlat 0,5

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

Hagyományos zsaluzatok 0,5

Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 1

10318-12 Rendszerzsaluzatok és állványok

Zsalu- és állványrendszerek kialakítása 0,5 0,5

Rendszerzsaluzatok alkalmazása gyakorlat 1,5

Hagyományos állványzatok 0,5

10100-12 Állványzatok Hagyományos állványzatok gyakorlat 1,5

10319-12 Fémszaerkezetű állványok Fémállványok szereléstechnológiája 0,5



110

Fémállványok alkalmazása, szerelése gyakor-

lat 2

11689-16 Ácsszerkezetek

Ácsszerkezetek 1 2

Ácsszerkezetek építése gyakorlat 8 10

11690-16 Gépkezelés Gépismeret 0,5

Gépkezelés gyakorlat 0,5 2



111

Erősáramú elektrotechnikus

ESTI

1/13. ESTI

2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A szakmai képzés órakerete Összesen 7,5 8

80 6 9,5

Összesen 15,5 15,5


Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság 0,5


10007-16 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika gyakorlat

Műszaki ismeretek

Műszaki gyakorlat

10005-16 Villamosipari alaptevékenység

Műszaki rajz 0,5

Elektrotechnika 2,5

Elektrotechnika gyakorlat 4

Elektronika 2,5

Elektronika gyakorlat 2

10003-16 Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnikai alapismeretek 1,5

Irányítástechnikai gyakorlatok 2



112

Erősáramú szerelések Erősáramú szerelési gyakorlat 3,5

Géptan 1

Erősáramú mérések

Méréstechnika 1

Erősáramú mérések gyakorlata 1

Erősáramú berendezések üzeme

Műszaki dokumentáció gyakorlat 1

Villamos gépek 2

Villamos művek 2

Villamos gépek és vezérlések gyakor-

lat 4

10001-16 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel

PLC-be integrált biztonságtechnikai

rendszerek

PLC programozási gyakorlat



113

Fodrász

1/13 2/14

éves óraszám heti óraszám

ögy

éves óraszám heti óraszám

(126+504) 630 e gy (112+448) 560 e gy

A szakmai képzés órakerete Összesen 3,5 14

98 3,5 14

Összesen 17,5 17,5


0,5

Foglalkoztatás II. 16

11498-12

Foglalkoztatás I.

0,5 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

esetén) 16

11812-16 Borbély

Szakmai ismeretek

Anyagismeret

Borbély szakmai gyakorlat

11728-16

Munkavédelem és marketing Munkavédelem és marketing

11707-16 Fodrász manuális alapműveletek

Szakmai ismeretek 18 0,5

Alkalmazott biológia 18 0,5

Alkalmazott kémia 18 0,5

Művészeti ismeretek 9 0,25

Fodrász szakmai gyakorlat 1. 72 2



114

11706-16 Férfi frizurakészítés




11708-16 Fodrász vegyszeres műveletek


Anyagismeret 18 0,5


11705-16 Női frizurakészítés

Szakmai ismeretek 32 1

Anyagismeret 16 0,5


Fodrász szakmai gyakorlat 4.

14

448

11709-16 Szépségszalon üzemeltetése Munkavédelem és marketing

0,5

16



115

Kozmetikus

Esti képzés

1/13 2/14

heti óraszám ögy

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen e gy e gy

Összesen 3,5 14 98

3,5 14


17,5 17,5

Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

11729-16 Szépségtanácsadás

Művészeti ismeretek

Anyagismeret

Szépségtanácsadó szakmai gyakorlat

Kéz-, és körömdíszítés gyakorlat

Alkalmazott számítástechnika 0,5

Alkalmazott számítástechnika gyakorlat

11728-16 Munkavédelem és marketing Munkavédelem és marketing

11720-16 Kozmetikus szakmai gyakorlat Kozmetikus szakmai gyakorlat 16 17

Laboratóriumi gyakorlat 2

11721-16 Kozmetikus szakmai elmélet

Alkalmazott biológia 2

Alkalmazott kémia 3

Szakmai ismeretek 1. 3

Anyagismeret 1. 3

Szakmai ismeretek 2. 3,5



116

Anyagismeret 2. 3

11722-16 Elektrokozmetika Elektrokozmetika 2

Elektrokozmetika gyakorlat 1

11723-16 Speciális kozmetikai eljárások Speciális kozmetikai eljárások gyakorlat 1

11724-16 Kozmetikus marketing Kozmetikus marketing 1,5 1

Szépészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizs-

gatárgy Idegen nyelv Szakmai idegen nyelv



117

55 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. szakképesítés-ráépülés

Tantárgyak Elmélet Gyakorlat

Idegen nyelv 10

Informatikai alapismeretek 1

Irodai programcsomag használata 2,5

Internetes kommunikáció 3

Vezetői ismeretek 1

Összesen 11 6,5

Összesen 17,5

Elmélet 341

Gyakorlat 201,5

Összesen 542,5



118

35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés-ráépülés

Tantárgyak Elmélet Gyakorlat

Idegen nyelv 10

Informatikai alapismeretek 1

Irodai programcsomag használata 3

Internetes kommunikáció 2,5

Vezetői ismeretek 1

Összesen 11 6,5

Összesen 17,5

összes óraszám

Elmélet 341

Gyakorlat 201,5

Összesen 542,5

EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZI U-

MA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA


119

3.8. Értékelés és hiányzás összefüggései (Nemzeti Köznevelési törvény és

Szakképzési törvény szerint)

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen szakiskolai,

szakközépiskolai osztályban a 250 tanítási órát, szakképesítés megszerzésére felkészítő szaka-

szában az elméleti tanítási órák (egész éves) húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási

órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem

volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestü-

let engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a

tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló

mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emi-

att teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Ezen tanulók számára az iskola karbantartó tevékenység keretében lehetőséget biztosít a gya-

korlati tevékenység pótlására a nyári összefüggő szakmai gyakorlati időn kívül.

Amennyiben ezt a tanuló kérelmezi, írásban tett nyilatkozattal vállalja és teljesíti, akkor

szeptemberben folytathatja tanulmányait.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt

és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám)

húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra

nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szak mai gyakorlati

képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja

az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

igazolatlan mulasztása nincs, vagy

az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési

idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév

megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfo-

lyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb

évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakkép-

ző iskola nevelőtestülete dönt.

A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképe-

sítésre előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes

tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazo-

lásával (leckekönyv, bizonyítvány bemutatása) a beszámítás iránti kérelmet a szakképző isko-

la vezetőjéhez kell benyújtani. Az illetékes szakmai terület megvizsgálja a kérelmet és javas-

latot tesz a szakképző iskola vezetője felé, aki a beszámítható előzetes tanulmányokról és tel-

jesített követelményekről határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a

kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági

eljárás általános szabályait kell alkalmazni.




120

A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vál-

lalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú

gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján a fent említett módon

beszámítható.

A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfo-

lyamon elsajátította e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a

szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képvi-

selőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első

szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig

terjedő időszakban.

A szintvizsga annak a szakiskolai tanulónak kötelező, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a

nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzés-

ben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi

szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazda-

sági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzé-

sére a tízedik tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző isko-

lában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési

célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a kamara dol-

gozza ki. A szintvizsgával kapcsolatos dokumentumok, információk hozzáférhetőek a gazda-

sági kamara honlapján.

Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat.

A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti,

levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok ré-

szére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettanterv-

ben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább

ötven százalékát el kell érnie. Az esti tagozatos oktatás munkarendje szerint megszervezett

felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű

képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti

óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali

rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az ösz-

szes kötelező jelenléti óraszám eléri a nappali rendszerű képzés munkarendje szerint kötelező

tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát.

A felnőttoktatásban résztvevő tanuló tudását tanítási év közben folyamatosan érdemjeggyel,

félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni. Ha a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások

több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó

vizsgán köteles számot adni tudásáról.




121

Az évközi, év végi (különbözeti, javító, pót) vizsgák a pedagógiai program melléklete szerint

történik.

3.9. A gyakorlati képzés szinterei

iskolai tanműhely

külső gyakorlati képzőhely – vállalkozók, vállalkozások

Mindkét helyszínen a képzést a szakképzésről szóló törvény alapján kell megszervezni. A

külső gyakorlati képzőhelyen a tanulókat „Tanulószerződéssel” vagy „Együttműködési szer-

ződéssel” kell foglalkoztatni, attól függően milyen arányban foglalkoztatják őket.

A gyakorlati képzőhely ellenőrzését a Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti

Agrárkamaravégzi az iskola képviselőjével közösen.

A speciális szakiskolai tanulók gyakorlati képzése, a képzés teljes idejében az iskolai tanmű-

helyben valósul meg.

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓ-

DOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS

EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2016. szeptember 1. napjától a 9. évfolyamokon szervezi meg először neve-

lő-oktató munkáját e pedagógia program alapján.

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2016. szeptember

1.napjától 2020. augusztus 31. napjáig – szól.

4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a neve-

lőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagó-

giai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2020-2021. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program

teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és a tapasztalatok

alapján, szükség esetén a pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen újpe-

dagógiai programot kell kidolgoznia.

4.3. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

az iskola igazgatója,




122

a nevelőtestület bármely tagja,

a nevelők szakmai munkaközösségei,

a szülői munkaközösség,

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján az intéz-

ményi vezetőjének javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával

válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Munkaközös-

ség véleményét.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra a

jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a

működtető egyetértését.

4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján.

Az iskolai honlap internet címe:www.jozsefa-gy.sulinet.hu.

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától,

gazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy –ettől

eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyen tekinthető

meg:

az iskola honlapján,

az iskola fenntartójánál,

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola nevelői szobájában,

az iskola igazgatójánál,

az iskola igazgatóhelyetteseinél,

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

A Pedagógiai Program törvényi háttere

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és módosításai

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és módosításai

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és módosításai




123

4.5. A pedagógiai és szakmai programelfogadására és jóváhagyására vonat-

kozó záradékok

Az Egri SZC József Attila Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium Pedagógiai és

Szakmai Programját a Szülői Választmány a 2016. augusztus 31-én megtartott ülésén véle-

ményezte és elfogadásra javasolta.

Gyöngyös, 2016. augusztus 31.

..............................................

a Szülői Választmány elnöke

Az Egri SZC József Attila Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium Pedagógiai és

Szakmai Programját a Diákönkormányzata a 2016. augusztus 31-én megtartott ülésén véle-

ményezte és elfogadásra javasolta.

Gyöngyös, 2016. augusztus 31.

..............................................

a Diákönkormányzat elnöke

Gyöngyös, 2016. szeptember hó 1.

Jóváhagyta:

..............................................

Sinka Istvánné

igazgató

Documents

AZ EGRI SZC JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA ......EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM JÓZSEF ATTILA SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016 4 1. AZ