-
Az egészségügy helyzete Ma-gyarországon nemzetközi össze-
hasonlításban
-
A kiadvány megjelenését támogatta
Kiadja
Felelős kiadó
Az elemzéseket készítette
Lektorálta
Szerkesztés lezárva
FRIEDRICH EBERT STIFTUNG GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. VÉRTES ANDRÁS
UDVARDI ATTILA DR. MOLNÁR LÁSZLÓ 2019. MÁRCIUS 31. BUDAPEST
-
3
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS
..................................................................................
4
2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE
................................ 5
2.1. ÖSSZEFOGLALÁS
...............................................................
5
2.2. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
......................................................... 8
2.3. KIADÁSOK, FINANSZÍROZÁS
........................................... 23
2.4. ELLÁTÓRENDSZER – INFRASTRUKTÚRA, SZEMÉLYZET ... 39
FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK ÉS IRODALOM ......................
51
RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA
.................................................. 53
-
1. BEVEZETÉS „Az egészségügy helyzete Magyarországon nemzetközi
összehasonlításban” című kiadvány a legfrissebb statisztikai
adatokra támaszkodva a teljesség igénye nélkül mutatja be
Magyarország V4 (Visegrádi) országokhoz (közvetlen versenytárs
országok), valamint Ausztriához (ún. benchmark ország) és az
Európai Unió átlagához viszonyított pozícióját, ábrázolja és
értékeli az elmúlt 15-20 év során bekövetkezett változások irányát
és mértékét. Másrészt a visszatekintés világosabb képet ad arról,
hogy az elmúlt néhány évben, részben a válság következtében az
egészségügyben mely területeken sikerült előrelépni és hol nőtt az
összehasonlított országokhoz képest a lemaradásunk. Az országok
egész-ségügyi helyzetének mutatószámok mentén történő
összehasonlítása mellett számos fontos mérőszám létezik, melyre nem
találtunk nemzet-közi összehasonlító statisztikát, ugyanakkor mivel
rendelkezésünkre áll, a magyar statisztikát fontosnak tartottuk
szemléltetni. Egy konkrét ember egészségi állapotát részben külső
környezeti tényezők (természeti környezet, kémiai környezet (pl.
levegőszennyezés), bio-lógiai környezet (pl. víz, talaj),
társadalmi környezet (pl. család, lakás), munkahely, közlekedés,
kereseti viszonyok, társadalmi rétegződés, vala-mint az
intézmények, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra),
részben pedig belső tényezők (az egyén biológiai adottsága,
genetikailag öröklött tulajdonságok, életkor, nem), részben az
életmód és ez ehhez kapcsolódó egészségmagatartás határozza meg. A
kötetben szereplő mutatók szerkezete a rendelkezésre álló
statisztikákhoz igazodva az alábbi hármas struktúrát követi:
1. egészségi állapot: élettartam, humán fejlettség, életmód,
betegségek, halálozás, elvesztett életévek; 2. kiadások,
finanszírozás: magán és állami kiadások, EU-s támogatás,
intézmények tartozásállománya; 3. ellátórendszer: infrastruktúra,
ellátottság, várólisták, személyzet létszáma, keresete.
A kötetben szereplő, nemzetközi összehasonlítást szemléltető
mutatók többségének a forrása az OECD és az Eurostat statisztikai
adatbázisa, ugyanakkor használtuk a KSH Stadat tábláiból a
nemzetközi egészségügyi mutatókat, illetve egy esetben a Health
Consumer Powerhouse és az ENSZ Human Development Report-jából
származó adatokat. A magyar állapotot önmagában bemutató mutatók
elsődleges forrása a KSH, me-lyet egy-egy esetben kiegészítenek a
MÁK, az ÁEEK, a NEA, az NFSZ és az EMIR adatai. A több országra
rendelkezésre álló legfrissebb adatok az esetek többségében 2016-ra
vagy 2017-re érhetők el, de egyes, az egészségi állapotra vonatkozó
statisztikákból nem fellelhető frissebb, mint 2014-es vagy 2015-ös.
A kizárólag magyar statisztikát bemutató grafikonok adatainak
többsége 2017-ből vagy 2018-ból származik.
-
5
2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE
2.1. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a születéskor várható
élettartam 4,5 évvel, 75,8-re emelkedett 2000 és 2017 között,
azonban még így is mintegy öt évvel az EU28 országok átlaga alatt
volt, valamint elmaradt a Visegrádi négyek mindegyikétől. Jelentős
eltérések vannak a férfiak és a nők között, a fér-fiak átlagosan
csaknem hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők. A humán
fejlettség indexe, mely az emberi jólét fogalmát a GDP-nél
széle-sebb körben értelmezi, a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb.
A dohányzás, a káros alkoholfogyasztás és az elhízás jelentős
kockázati ténye-zők, pozitívum ugyanakkor, hogy az évezred eleje
óta a felére csökkent az alkoholisták száma Magyarországon.
Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság 59%-a szenved orvos
által megállapított tartós betegségben (magasvérnyomás-betegségben
közel egyharmada), közülük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek
61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a. A
százezer lakosra számított halálozási ráta a teljes magyar
lakosságra 45%-kal magasabb volt 2015-ben, mint az EU-átlag,
ugyanakkor meghaladta az ösz-szes Visegrádi ország átlagát,
Szlovákiáét 8, Csehországét 17, Lengyelországét 18%-kal. 2011-hez
képest a szlovákokhoz mérten nőtt a lemara-dásunk, míg a többi
országhoz, valamint az EU28-hoz mért nem változott jelentősen. A
halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségek
csoportjában a Visegrádi országok közül Magyarország mutatója a
legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, a
daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, valamint
jóval alacsonyabb rátával ugyan, de az emésztőrendszeri
betegségek-nél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet. A
százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a
legmagasabb, 14%-kal magasabb, mint Szlovákiában, 39%-kal magasabb,
mint a cseheknél, 43%-kal a lengyeleknél, míg az EU28 átlagot
89%-kal haladja meg. Az ez-redforduló utáni 16 évben a 100 ezer
főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma minden
vizsgált országban csökkent. A csökkenés mértéke Magyarországon
volt a legnagyobb mértékű, összesen 42%-os. Az egy lakosra jutó,
vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon
2017-ben 22%-kal volt kisebb, mint a cseheké, 10%-kal maradt el a
szlovákokétól, 5%-kal meghaladta ugyanakkor a lengyelekét. Az
egészségügyi kiadások (állami és magán összesen) 7,4%-os
GDP-arányának tekintetében az EU tagállamok alsó harmadába
tartoztunk 2016-ban. Ez az arány kissé magasabb, mint a szlovákoké
vagy a csehe-ké, illetve jóval magasabb, mint a lengyeleké. A
2007-2013-as Európai Uniós támogatási ciklusban összes 664 milliárd
Ft EU-s támogatás áram-lott az egészségügybe, mely a 2009 és 2015
közötti (mivel a 2007-2013 közötti ciklus pénzügyi hatása
jellemzően ezekben az években keletke-zik) összes (állami + magán)
egészségügyi kiadás közel 4,5%-a.
-
6
Magyarországon 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások
mintegy 58%-kal, míg a magánkiadások 92%-kal nőttek. A
reálértelemben vett kiadások a közszférában mintegy 13%-kal
csökkentek, tehát az állam az árváltozástól eltekintve ennyivel
kevesebbel járul hozzá az egészségügy működéséhez. E tekintetben a
magánszféra sem teljesített sokkal jobban, az egészségügyre
fordított kiadásainak reálértéke mindössze 6%-kal nőtt 2003-as
bázison. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes
egészségügyi kiadás mintegy 30%-át tették ki, mely 2
százalékponttal magasabb, mint a 2002-es arány. A V4 országok közül
utánunk a lengyelek következnek, ahol éppen ellentétes folyamat
játszódott le, mint nálunk, mivel a magánkiadások aránya 14 év
alatt 26%-ról 23%-ra csökkent. A szlovákoknál a 2002 és 2007
közötti erős felfu-tó szakaszt (11%-ról 27%-ra) hullámzó, de
összességében 18%-ig csökkenő periódus követte. Csehországot 2002
és 2008 között felfutás (10%-ról 16%-ra), ezt követően pedig 14-15%
körüli szint jellemezte. A V4 országok közül nálunk a legmagasabb a
magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, majd tőlünk kb.
egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és
Csehország. Az egészségügyi kiadások szolgáltatások szerinti
összetételében a fekvőbeteg és az egynapos ellátásra fordított
kiadás a legjelentősebb tétel (a teljes kiadás 29%-a), s a
finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása
következtében az elmúlt években dinamikusan nőtt, 2014-ben már
megelőzte a gyógyszerkiadásokat is. A második legnagyobb részt, a
teljes kiadás 28%-át a gyógyszerek képezik. A fentiek mellett a
kiadá-sokból jelentőst tételt képez továbbá a járóbeteg-ellátásra
fordított összeg, a teljes kiadás 23%-ával. Magyarországon az
összes egészségügyi kiadáson belül a vásárolt gyógyszerek, illetve
az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében kiugróan magas volt a
közvetlen (lakossági) hozzájárulások aránya. A gyógyszerkiadások
közel felét – részben költségmegosztásos formában
(társada-lombiztosítás által támogatott gyógyszerek önrésze),
részben teljesen piaci alapon (vény nélkül vásárolható
készítmények) – közvetlenül a ház-tartások finanszírozták. Ez
utóbbi érték az európai országok viszonylatában is magasnak számít.
A gyógyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban kiemelkedően nagy
a háztartások közvetlen hozzájárulásainak szerepe (42%), miközben a
kórházi ellátásokon belüli aránya csupán 11 százalékot tett ki. A
járóbeteg-szakrendelők esetében nem meglepő a közvetlen
hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci
alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, és
jobb vagy gyorsabb ellátást tud kínálni, mint az államilag
finanszíro-zott szolgáltatások. Ezzel szemben a kórházi ellátások
esetében főleg csak bizonyos szakterületeknél (például
szülészet-nőgyógyászat) beszélhe-tünk magánszolgáltatók
jelenlétéről, így ezek finanszírozásában a magán hozzájárulás
főként hálapénz formájában jelenik meg. 2018-ban a
humán-egészségügyi ellátásban összesen 121,4 ezer fő dolgozott,
mintegy 90%-uk teljes munkaidőben. Az egészségügyön belül az
egészségügyi vállalkozások foglalkoztatták a járóbeteg és fogorvosi
ellátás szakágazatokban dolgozók 58%-át, míg az egyéb
humán-egészségügyi ellátásban a magánszektor az állomány 27%-át
képviselte, a fekvőbeteg ellátás esetében pedig mindössze 1%-át.
Mivel itt a leg-
-
7
frissebb adatok 2015-re állnak rendelkezésre, az elmúlt három év
egészségügyben lezajlott folyamatai alapján arra következtethetünk,
hogy a magánszektor aránya a foglalkoztatásból mindhárom szektor
esetében nőtt. 2016-ban százezer lakosra 321 orvos és 644 ápoló
jutott Magyarországon, mely az orvosok esetében alig, az ápolók
esetében 22%-kal több, mint az ezredfordulón. Ennél kevesebb orvos
a Visegrádi országok közül csak a lengyel egészségügyben dolgozik.
Magyarországon az ezredfor-duló óta 2017-ig a betegforgalom
növekedésével párhuzamosan 8%-kal csökkent a háziorvosok és házi
gyermekorvosok száma. Ezzel párhu-zamosan – főként a praxisok
fokozatos megszűnése miatt – az egy háziorvosra jutó lakosok száma
4%-kal nőtt a 2000-2017 közötti időszakban. A régiók közül a
legnagyobb növekedés Közép-Magyarországon következett be (+12%),
melyet Nyugat-Dunántúl követ (+10%), míg a Dél-Alföldön és
Észak-Magyarországon a praxisok megszűnésének ütemét ellensúlyozni
tudták a demográfiai folyamatok (főként az elvándorlás). 2019.
februárban Magyarországon összesen tartósan 344 háziorvosi praxis
volt betöltetlen, ráadásul 2018 júniusa óta 24-gyel nőtt ez a szám.
2017-ben Magyarországon a működő kórházi ágyak száma 68,3 ezer
volt, melyből százezer lakosra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi
összeha-sonlítás szerint a V4 országcsoporton belül e mutató értéke
nálunk a legmagasabb, 2%-kal haladja meg a cseh, 5%-kal a lengyel,
míg 17%-kal a szlovák értéket. 2002 és 2016 között minden vizsgált
országban csökkent a mutató értéke, Magyarországon és Csehországban
12-12%-kal, Szlo-vákiában 24%-kal, míg Lengyelországban
összességében mindössze 1%-kal. Magyarországon a csökkenés főként a
2006-ban bekövetkezett in-tézményrendszer átalakítás következménye,
melynek eredményeként egy év alatt egytizedével csökkent az
ágyszám. A humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi nettó
átlagkeresete 2008 és 2018 között 89%-kal nőtt, mely növekedési
ütem 9 százalékpont-tal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. Évek
közötti összehasonlításban a leggyorsabb ütemben 2017-ben és
2018-ban nőttek a nettó kere-setek, mindkét évben 16%-kal. A reál
értelemben vett növekedés 2008 és 2018 között a humán-egészségügyi
ellátásban dolgozók körében 47%-ot tett ki, mely ütem 7
százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A magyar
egészségügy egyik legsúlyosabb és több évtizedes problémája a
szakképzett személyzet, elsősorban az orvosok elvándorlása. A
szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági
bizonyítványt 2010 és 2016 között összesen mintegy 6900 orvos kért
(persze nem biztos, hogy ezek mindegyike el is hagyta az országot)
A bizonyítványt kérők száma 2011-2012-ben volt a legmagasabb, ezt
követően két évben: 2013-ban és 2016-ban tudott jelentősebb
mértékben csökkenni. A fenti orvosok 40%-a 25-29 éves (frissen
végzett), további 37%-uk 30-44 éves volt 2016-ban. A hasonló célból
bizonyítványt kérő szakdolgozók száma 2013 és 2015 között nőtt,
majd 2016-ban csökkent. A szakdol-gozók fele 30-44 éves volt
2016-ban. Bár a legfrissebb ÁEEK-nál fellelhető adatok a 2016-os
helyzetet mutatják, feltételezhető, hogy az egész-ségügyben
lezajlott béremelések a 2016-os javulás után tovább enyhítik e
probléma súlyosságát.
-
8
2.2. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 1. ÁBRA A humán fejlettség mértéke (HDI
index)
pont
0,861
0,803
0,814 0,811
0,843
0,908
0,855
0,865
0,838
0,888
0,74
0,76
0,78
0,8
0,82
0,84
0,86
0,88
0,9
0,92
AT SK PL HU CZ
2006 2017
FORRÁS: Human Development Report UN
A humán fejlettség indexét gyakran a bruttó hazai termék egyik
alternatívájaként is számon tartják, tekintetbe véve, hogy az
emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi. Az
index há-rom mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a „hosz-szú és
egészséges élet” célkitűzés a születéskor vár-ható élettartamban
kerül számszerűsítésre, az „is-kolázottságot” olyan arányok
képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző
szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak része-sedése a
népességből, végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson
számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. A
vizsgált országok közül mindnek javult a HDI inde-xe a 2006 és 2017
közötti időszakban. A relatív javu-lás Szlovákiában volt a
legnagyobb (+6,3%), míg Magyarországon a legkisebb mértékű (+3,3%).
2017-ben a vizsgálatba bevont öt ország sorrendje: Ausztria
(0,908), Csehország (0,888), Lengyelország (0,865), Szlovákia
(0,855), s végül Magyarország (0,838). Hazánk ezzel még a 2006-os
osztrák és cseh szint alatt maradt.
-
9
2. ÁBRA Születéskor várható élettartam
2007, 2016 (év)
77,8 78,479,8 80,2
83,1
69,470,6 71
73,8
77,4
79,780,7
82 82,1
84,1
72,673,8 73,9
76,1
79,3
50
55
60
65
70
75
80
85
90
NŐK HU SK PL CZ AT FÉRFIAK HU SK PL CZ AT
2007 2016
FORRÁS: Eurostat
A születéskor várható élettartam egy demográfiai adat. Az
élveszületések halálozási életkorának átla-ga (az 1 évnél
fiatalabbak elhalálozását nem számít-va). Magyarországon a
születéskor várható élettartam 75,8 év volt 2017-ben, a nőké 79 év,
a férfiaké 72,4 év. A legfrissebb nemzetközi összehasonlítás
2016-ra érhető el, mely szerint a Visegrádi országok közül mind a
nőknél, mind a férfiaknál négyből a negye-dik helyen állunk. Igaz
ugyanakkor, hogy a férfiak esetében 2007 és 2016 között a
legnagyobb javulás (+3,2 év) Szlovákiával együtt nálunk következett
be. A nők esetében a szlovákoknál és a lengyeleknél is nagyobb volt
a évben számított javulás, mint nálunk (+1,9 év). Ausztriához kis
mértékben közeledtünk ugyan a 2016-ot megelőző 10 évben, ugyanakkor
még mindig jelentős a különbség a születéskor vár-ható élettartam
tekintetében, a nőknél 4,4 év, míg a férfiaknál 6,7 év.
-
10
3. ÁBRA A fejlettség és a várható élettartam összefüggése
2010, 2016
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
74 75 76 77 78 79 80 81 82 83
Egy
főre
jutó
GD
P v
ásár
lóer
ő p
arit
áso
n
Születéskor várható élettartam
HU SKPL
CZ
AT
FORRÁS: Eurostat
A fejlettség és a várható élettartam összefüggését jól
szemlélteti a bal oldali grafikon, mely az egy főre jutó
vásárlóerőparitáson mért GDP értékeit méri össze a születéskor
várható élettartammal a 2010-es és a 2016-os évre. A
koordinátarendszer főátlójával párhuzamos el-mozdulás, mely mind az
öt vizsgált országra jellem-ző egyértelműen szemlélteti a két
mutató közötti közvetlen összefüggést. A Visegrádi négyek közel
azonos irányú és mértékű elmozdulást produkáltak a vizsgált hat év
alatt (relatív helyzetük alig válto-zott), míg a fejlettebb
osztrákok – igaz a fejletteség egy jóval magasabb szintjén – ennél
valamelyest kisebbet. Ennek ellenére a képzeletbeli egyenes mentén
mind a négy Visegrádi ország nagyon távol van attól, hogy
megközelítse Ausztriát.
-
11
4. ÁBRA A társadalom megoszlása dohányzási szokások szerint
2014 (megoszlás, %)
19 2326
22 23 24
53
2 7 76
76 74 7371 71 70
EU28 PL HU C Z SK A T
Rendszeres dohányos Alkalmi dohányos Nem dohányzik
FORRÁS: Eurostat
A dohányzás élettani hatásai jól ismeretek, a do-hányfüstben
lévő nikotin, amellett, hogy az erek falát károsítja és idő előtti
érelmeszesedést, szívin-farktust okozhat, függőséget kialakító
droghatással is rendelkezik. A kátrány, illetve kémiai összetevői
jelentős szerepet játszanak a tüdőrák, a gégerák s a hólyagrák
kialakulásában. A szén-monoxid, mivel kölcsönhatásba lép az oxigént
szállító hemoglobin-nal, csökkenti a vér oxigénszállító
kapacitását, s ez gátolja a szervezet oxigénellátását, a magzati
fejlő-dést.1 Az Európai Bizottság legutolsó elérhető
összehason-lító adatai szerint a magyarok 28%-a dohányzik, 26%-uk
rendszeresen. A dohányzók aránya a cse-heknél, a szlovákoknál és az
osztrákoknál is maga-sabb, mint hazánkban, viszont a rendszeres
dohá-nyosok arányát tekintve mi vezetünk az osztrákok előtt. Az
Európai Unió lakosainak 24%-a dohányzik, 19%-a rendszeres dohányos
(arányait tekintve leg-kevesebben Svédországban (11%), legtöbben
Cipru-son (29%) dohányoznak napi gyakorisággal).
1 Róza, Ádány: Megelőző orvostan és népegészségtan (2011)
Medicina Könyvkiadó Zrt.
-
12
5. ÁBRA A társadalom megoszlása alkoholfogyasztási szokások
szerint
2014 (megoszlás, %)
9 7 3 2 610
30
1616 16
3235
23
22 30 29
3226
14
24 23 26
13 15
2430 28 28
17 14
EU28 HU SK PL A T C Z
Minden nap Minden héten
Minden hónapban Ritkábban, mint havonta
Ritkábban, mint évente vagy soha
FORRÁS: Eurostat
A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres
alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai,
pszichés állapotában, a közösségi éle-tében, a tágabb környezet
szociális-társadalmi jel-lemzőiben. Az alkoholos italokban
megtalálható etil-alkohol az anyagcsere-folyamatok során kelet-kező
acetaldehid károsító hatásának következtében potenciális
sejtméregnek tekinthető, mely a szerve-zet minden sejttípusára
jelentős károsító hatást fejt ki.2 Az Eurostat 2014-es adatai
alapján a magyarok 7%-a iszik minden nap, 16%-a ennél ritkábban, de
minden héten, 22%-uk havi, 24%-uk éves gyakori-sággal, míg
fennmaradó 30%-uk ennél ritkábban vagy soha. A napi gyakorisággal
fogyasztók aránya nálunk kisebb, mint az EU-ban átlagosan (9%), de
elmarad a cseh aránytól (10%), magasabb viszont a szlovák (3%) vagy
a lengyel (2%) aránynál.
2 Dr. Kónya Judit: Az alkoholfogyasztás veszélyei
https://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/1805/az-alkoholfogyasztas-veszelyei
-
13
6. ÁBRA Alkoholizmus és kábítószer fogyasztás
2000-2017
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
16 000
18 0002
00
0
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
20
17
Kezelésen megjelent kábítószer fogyasztók (bal tengely)
Az alkoholisták becsült száma, ezer (jobb tengely)
FORRÁS: KSH
Az évezred eleje óta a felére csökkent az alkoholis-ták becsült
száma Magyarországon. A KSH közel-múltban közzétett adatai szerint
2017-ben 379 ez-ren voltak, ami ugyan egy hajszállal magasabb a
2016-os adatnál, de így is komoly előrelépés, 55%-os csökkenés a
mintegy két évtizeddel ezelőtti álla-pothoz képest. Ezzel
párhuzamosan a nyilvántar-tott alkoholisták száma 64%-kal
mérséklődött 2000 és 2017 között. Ezzel ellentétben a kezelésen
megjelent kábítószer fogyasztók száma jelentős hullámzást követően
6%-kal emelkedett 2000 és 2016 között. Ez azért is probléma, mert a
droghasználók szenvedélyéhez, illetve a drogkereskedelemhez számos,
a társada-lom által el nem fogadott jelenség kapcsolódik: bű-nözés,
agresszió – és kimondottan a szerhasználat következtében kialakult
betegségek.
-
14
7. ÁBRA A társadalom megoszlása testtömegindex szerint
2014 (megoszlás, %)
3 1 3 3 3 3
4743 43 44 44
50
5055 54 53 53
47
EU28 C Z HU PL SK A T
Sovány Normál Túlsúlyos vagy elhízott
FORRÁS: Eurostat
A testtömegindex (BMI - body mass index) egy sta-tisztikai
mérőszám, az egyén testmagasságának és -tömegének arányát méri.
Habár nem a tényleges testzsír-százalékot mutatja, hasznos lehet
egy egészséges testsúly meghatározásánál, figyelembe véve a
magasságot. Mivel könnyű kiszámolni, a BMI-t széles körben
alkalmazzák a túlsúlyosság fel-mérésére a lakosság körében.
Magyarországon az Eurostat 2014-re vonatkozó adatai szerint a
lakosság 54%-a tartozik a normá-lisnál magasabb testtömegindexű
körbe, utóbbiak 61%-a túlsúlyosak, míg 49%-a az elhízottak
csoport-jába tartozik. A túlsúlyosak és elhízottak összesített
aránya a magyar lakosság körében kissé alacso-nyabb, mint a
cseheknél (55%), kissé magasabb viszont, mint a lengyel vagy
szlovák lakosságnál (53-53%), jóval magasabb, mint az osztráknál
(47%), valamint meghaladja az EU-átlagot is (50%).
-
15
8. ÁBRA Orvos által megállapított tartós betegségben szenvedők
ará-nya nem és korcsoport szerint
2014
31,1
58,9
88,8
55,3
34,6
63,7
92,1
63,0
32,8
61,4
90,9
59,4
15–34 éves
35–64 éves
65 évesés
idősebb
együtt 15–34 éves
35–64 éves
65 évesés
idősebb
együtt 15–34 éves
35–64 éves
65 évesés
idősebb
együtt
Férfi Nő Együtt
FORRÁS: KSH Európai lakossági egészségfelmérés
A krónikus betegségek egyre súlyosabb problémát jelentenek
világszerte. Európában a halálesetek 86%-áért felelősek, évente 4
millióan halnak meg krónikus betegségre visszavezethető okok miatt.
Számtalan ember életminőségét rontják, és az egészségügyi
rendszerekre is hatalmas terhet ró-nak, az Európai Unióban jelenleg
az egészségügyi ellátás költségeinek 70–80%-át kell a kezelésükre
fordítani.3 Magyarországon az Európai lakossági egészségfel-mérés
adatai szerint a lakosság 59%-a szenved or-vos által megállapított
tartós betegségben, közü-lük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek
61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a. Érdekes,
hogy míg a nők hosszabb várható élettartamra számíthatnak, mint a
férfiak, esetük-ben 63% szenved krónikus betegségben, míg a
fér-fiaknál 55%.
3 Egészség–EU Hírlevél 169: A krónikus betegségek hatéko-nyabb
megelőzéséért és kezeléséért
http://ec.europa.eu/health/newsletter/169/focus_newsletter_hu.htm
-
16
9. ÁBRA Orvos által megállapított tartós betegségben szenvedők
ará-nya egyes betegségtípusok szerint (15 évnél idősebbek
körében)
2014 (%)
31,3
21,4
17,3
12,2
10,9
10,8
9,4
8,0
6,3
6,0
5,9
4,9
4,8
4,0
3,7
3,6
3,2
2,4
2,4
2,3
2,2
1,9
1,7
0,5
0 5 10 15 20 25 30 35
magasvérnyomás-betegség
derék- vagy hátfájás
arthrosis
allergia
magas koleszterinszint
nyaki fájdalom
szívritmuszavar
cukorbetegség
csontritkulás
erős fejfájás
egyéb krónikus betegség
szívkoszorúér-megbetegedés
asztma
depresszió
bronchitisz
inkontinencia
gyomor- vagy nyombélfekély
agyvérzés
egyéb pszichés/mentális probléma
szívinfarktus
krónikus vesebetegség
egyéb szívbetegség
rosszindulatú daganat
májcirrózis
FORRÁS: KSH Európai lakossági egészségfelmérés
A lakosság általános egészségi állapotára utal a kü-lönböző
betegségek előfordulási gyakorisága. Veze-tő helyen továbbra is a
magasvérnyomás-betegség, a mozgásszervi, valamint a szív- és
érrendszeri be-tegségek csoportja áll. Ezt a tényt az
ellátórend-szerből, valamint a háziorvosi statisztikákból nyert
morbiditási adatok is alátámasztják. Magasvérnyomás-betegségben
szenved a 15 éves és idősebb lakosság közel egyharmada, a férfiak
29, a nők 34%-a. Az életkor előrehaladtával növekszik a betegség
előfordulása: a 2014. évi adatok szerint a 35-64 évesek harmadának,
a 65 évesek és időseb-bek kétharmadának magasvérnyomás-betegsége
van. A fiatalabb (15-34 éves) korosztályokban a be-tegség a férfiak
nagyobb hányadánál jelentkezik, a 35-64 évesek között hasonló a két
nem érintettsé-ge, a 65 évesek és idősebbek körében viszont a nők
esetében jóval magasabb a betegek aránya (71, illetve 59%). A
betegek túlnyomó többsége (95%) orvos javaslatára gyógyszert is
szed a megfelelő vérnyomásszint elérése, fenntartása érdekében. A
mozgásszervi betegségek közül derék- vagy hát-fájástól szenvednek a
legtöbben, a megkérdezettek 21%-a, ízületi porc kopásáról a
lakosság 17%-a szá-molt be, míg nyaki fájdalom a 15 éves és idősebb
népesség 11%-át sújtja.
-
17
10. ÁBRA Standardizált halálozási hányados
2011-2015 (százezer lakosra) Teljes lakosságra 65 évnél
fiatalabbakra
0
200
400
600
800
1 000
1 200
1 400
1 600
2011 2012 2013 2014 2015
EU28 CZ HU
AT PL SK
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
2011 2012 2013 2014 2015
EU28 CZ HU
AT PL SK
FORRÁS: Eurostat
Amennyiben különböző népességek halálozási vi-szonyait kívánjuk
összehasonlítani, mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy minden
ország né-pességének korösszetétele más és más. A standar-dizált
halálozási hányados (SHH) a tényleges és a várható halálozás
hányadosa, amely érték azt hiva-tott kifejezni, hogy egy adott
(akár területi, akár egyéb módon csoportosított) népességcsoport
rela-tív mértékben mennyire tér el egy referencia-népesség
értékeitől. A KSH a mutatót százezer la-kosra számítva és az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módon az európai
népesség korösszetételére standardizálva állítja elő. A százezer
lakosra számított ráta a teljes magyar lakosságra 1500 volt
2015-ben, 45%-kal magasabb, mint az EU-átlag (1036), s meghaladta
az összes Visegrádi ország átlagát, Szlovákiáét 8, Csehorszá-gét
17, Lengyelországét 18%-kal. 2011-hez képest a szlovákokhoz mérten
nőtt a lemaradásunk, míg a többi országhoz, valamint az EU28-hoz
mért nem változott jelentősen. Amennyiben a 65 évnél fiata-labbakat
tekintjük, a lemaradásunk sokkal jelentő-sebb. 2015-ben százezer
megfelelő korú magyar lakosra számított ráta 372, mely 16%-kal
haladja meg a lengyelek, 19%-kal a szlovákok, 58%-kal a csehek
mutatóját, illetve 77%-kal az EU28-átlagot. 2011 és 2015 között
rontottunk kissé a csehekhez, javultunk kissé a szlovákokhoz, a
lengyelekhez és az EU28 átlaghoz képest.
-
18
11. ÁBRA Standardizált halálozási hányados főbb halálokok
szerint
2015 (százezer lakosra)
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
Dag
anat
os m
egb
eteg
edés
ek
Emés
ztő
ren
dsze
r b
eteg
sége
i
Ke
rin
gé
si r
en
dsz
er b
ete
gsé
ge
i
Öng
yilk
oss
ág
Meg
előz
hető
bet
egsé
gek
oko
zta
halá
lozá
s
AT CZ HU PL SK EU28
FORRÁS: KSH
A KSH által a nemzetközi statisztikában publikált halálokokra
összehasonlítottuk a százezer lakosra számított standardizált
rátát. A halálozási statiszti-kában vezető keringési rendszeri
betegségek cso-portjában a Visegrádi országok közül Magyaror-szág
mutatója a legrosszabb (782), majd Szlovákia (662), Csehország
(629) és Lengyelország (610) kö-vetkezik. Ausztria mutatója (436),
valamint az EU28 átlag (381) jelentősen elmarad a V4
országokétól.
Bár jóval a kisebbek az országok közti különbségek, viszont a
daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb (352), majd
a szlovák (322) és a lengyel (320) következik, míg ennél a csehek
mu-tatója (285) és az EU28 átlag (270) is kedvezőbb. Bár az
előzőektől jóval alacsonyabb szinten, de az emésztőrendszeri
betegségeknél és az öngyilkos-ságnál is Magyarország vezet.
A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén
nálunk a legmagasabb (385), 14%-kal maga-sabb, mint Szlovákiában,
39%-kal magasabb, mint a cseheknél, 43%-kal a lengyeleknél, míg az
osztrák mutató értékét 87%-kal, az EU28 átlagot 89%-kal haladja
meg.
-
19
12. ÁBRA 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett
életévek száma a 0-69 éves korosztályban 2000-2016 (év)
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A potenciálisan elvesztett életévek száma azt mu-tatja meg, hogy
mennyi a konvencionálisan elvárt átlagos élettartam előtti
halálozások miatti életév-veszteség az adott populációban. A KSH
definíciója szerint: "egy meghalt által 0-70 év potenciális
élet-tartamból le nem élt évek száma". Azaz az elhalálo-zás miatt
meg nem élt évekből adódó idő előtti ha-lálozás. Mivel a
potenciálisan elvesztett életévek halálozásból számolt mutató,
örökli annak különbö-zőségeit az eltérő fejlettségű országok,
térségek vonatkozásában.4 Az ezredforduló utáni 16 évben 100 ezer
főre vetí-tett potenciálisan elvesztett életévek száma minden
vizsgált országban csökkent. A csökkenés mértéke Magyarországon
volt a legnagyobb mértékű, össze-sen 42%. Utánunk a V4 országok
közül a csehek következnek 35%-kal (az osztrákoknál is ugyanilyen
mértékű volt a csökkenés), majd lengyelek és a szlovákok
29-29%-kal, igaz előbbieknél 2015-ös, utóbbiaknál 2014-es a
legfrissebb adat. A magyar mutató a szlovákhoz és a lengyelhez
képest 2000-ben mért jelentős többlete 2016-ra szinte eltűnt
(feltételezve a lengyel és szlovák mutató folytatódó trendjét).
4 ÁEEK Egészségügyi Fogalomtár
-
20
13. ÁBRA 100 ezer főre vetített daganatos betegségek miatt
potenciáli-san elvesztett életévek száma a 0-69 éves
korosztályban
2000-2016 (év)
0
500
1000
1500
2000
2500
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A potenciális életév-veszteséget nem csak orszá-gonként vagy
globális szinten számolják, hanem egy-egy betegségre,
betegségcsoportra vonatkozó-an is megadják. Így a különböző
halálokok idő előtti halálozásban betöltött szerepe is
meghatározható, ezek alapján pedig a prevenciós és ellátásbeli
intéz-kedések tervezhetők.5
2016-ban Magyarországon 100 ezer hetven évnél fiatalabbra
daganatos betegségek miatti halálozá-sok következtében összesen
1518 évnyi elvesztett életév jutott, mely 30%-os javulást jelent az
ezred-fordulóhoz képest. A csehek eközben 40%-kal ja-vultak (924
évre), míg a lengyelek és a szlovákok 25-25%-kal (előbbinél
2015-ös, utóbbinál 2014-es a legutolsó értékelhető adat). A magyar
mutató a szlovákhoz és a lengyelhez képest 2000-ben mért jelentős
többlete szinte semmit nem változott (a lengyelhez képest 2015-re 2
százalékponttal javult, míg a szlovákhoz képest 2014-re 1
százalékponttal romlott). A Csehországhoz képest mért 40%-os
kü-lönbség 2016-ra 64%-ra nőtt, miközben Ausztriához képest
valamelyest tudtunk javulni, a különbség 97%-ról 91%-ra
csökkent.
5 ÁEEK Egészségügyi Fogalomtár
-
21
14. ÁBRA 100 ezer főre vetített keringési rendszeri betegségek
miatt potenciálisan elvesztett életévek száma a 0-69 éves
korosztályban
2000-2016 (év)
0
500
1000
1500
2000
2500
2000
2001
2002
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
2010
2011
2012
2013
20
14
20
15
20
16
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
2016-ban Magyarországon 100 ezer hetven évnél fiatalabbra
keringési rendszeri betegségek miatti halálozások következtében
összesen 1185 évnyi elvesztett életév jutott, mely 40%-os javulást
jelent az ezredfordulóhoz képest. A csehek eközben 34%-kal javultak
(668 évre), míg a lengyelek 33%-kal, a szlovákok 43%-kal (előbbinél
2015-ös, utóbbinál 2014-es a legutolsó értékelhető adat). Ezzel a
ma-gyar mutatónak a lengyelhez képest 2000-ben mért többlete
2015-re 30%-ról 19%-ra csökkent, míg a szlovákhoz mért többlet
27%-ról 2014-re 35%-ra emelkedett. A Csehországhoz képest mért
66%-os különbség 2016-ra 77%-ra, az Ausztriához képest mért
különbség 146%-ról 225%-ra nőtt.
-
22
15. ÁBRA Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI)
2017 (pont) 86
3
560
66
7
63
3
56
5
448
87
0
64
9 68
3
546
521
45
1
92
4
74
9
726
584
58
4
43
9
E UMAX SK C Z H U PL E UMI N
2009 2013 2017
FORRÁS: Health Consumer Powerhouse
A 35 ország egészségügyét mérő EHCI (Európai Egészségügyi
Fogyasztói Index) hat területet vizsgál részletesen,
indikátoronkénti pontozással. A beteg-jogok érvényesülését 12, az
ellátás hozzáférhetősé-gét 6 indikátorral jellemzik, a gyógyítás
eredmé-nyességét 9 szempont szerint összegzik, a rendszer
finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját 8, a megelőzés
területét és a gyógyszerellátást 7-7 szempont alapján minősítik.
Magyarország stabilan a sereghajtók között szere-pel az 2017-es
EHCI rangsorban, a 35 országot tar-talmazó listán Ciprus, Románia,
Bulgária, Görögor-szág és Litvánia produkált rosszabb eredményt.
Ráadásul, míg a csehek és a szlovákok eredménye 2009 óta jelentősen
és fokozatosan javul, addig nálunk 2009-hez képest visszaesést,
2013-hoz ké-pest enyhe javulást jelez a 2017-es érték (584). A
lengyelek körülbelül ugyanebben a cipőben járnak, az 584 pont
2017-ben alig haladja meg a 2009-es pontszámot (565). Európában
2017-ben a legmaga-sabb pontszámot Hollandia, a legalacsonyabbat
Ciprus kapta.
-
23
2.3. KIADÁSOK, FINANSZÍROZÁS
16. ÁBRA Egy főre jutó egészségügyi kiadás vásárlóerő
paritáson
2005-2017 (USD PPPs)
0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
2017
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi
kiadás Magyarországon 2017-ben 2045 dollár6 volt, amellyel hazánk
az EU-tagországok között az alsó harmadba esik. Ez ép-pen
1,5-szerese a 2005-ös értéknek, s a mutató 2007-et leszámítva
minden évben növekedni tu-dott. A Visegrádi országok között
2005-ben a második helyen álltunk (1366 dollár), lemaradva a
csehektől (1401 dollár), 2017-re pedig a harmadik helyre csúsztunk
vissza (2045 dollár) kissé megelőzve a lengyeleket (1955 dollár).
2017-ben az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt
egészségügyi kiadás 22%-kal volt alacsonyabb, mint a cseheké,
10%-kal maradt el a szlovákokétól, 62%-kal az oszt-rákokétól,
5%-kal meghaladta ugyanakkor a lengye-lekét.
6 USD
-
24
17. ÁBRA Egészségügyi kiadások a GDP arányában
2003-2016 (%)
8,17,8
8,07,8
7,2 7,1 7,27,5 7,5 7,5
7,3 7,1 7,17,4
7,1 7,1
6,5
10,4
HU SK CZ PL AT
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2016 2016
FORRÁS: KSH, Eurostat
Magyarországon az egészségügyi rendszer finanszí-rozása a
központi (kormányzati) és önkormányzati költségvetésből, az
Egészségbiztosítási Alap költ-ségvetéséből, a háztartások közvetlen
és az önkén-tes egészségfinanszírozási alrendszerek kifizetései-ből
történik. Az egészségügyi kiadások (állami és magán össze-sen)
7,4%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaltuk el
2016-ban. 2007 és 2016 között ez az arány Magyarországon 7,1% és
7,5% között hullámzott (ezt megelőző négy évben kissé magasabb, 8%
körüli volt). A Visegrádi négyekkel történő összehasonlítás azt
mutatja, hogy a magyar egészségügyi kiadások ará-nya kissé magasabb
volt 2016-ban, mint a szlováko-ké vagy a cseheké (7,1-7,1%),
illetve jóval maga-sabb, mint a lengyeleké (6,5%), míg Ausztria
szinte más „dimenzióban” mozog e tekintetben a maga 10,4%-os
GDP-arányos költésével.
-
25
18. ÁBRA Egészségügyi kiadások alakulása nominál- és
reálértéken
2003-2016 (2003=100) közkiadás
100 105,2116,4 122,3 116,6 121,4 119,4
125,4 129,6 128,5133,5
141,5149,1
157,7
100 97,1 100,6 99,6
74,682,9 82,3 83,3 84,4 82,2 83,8 84,7 84,3 87,2
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2016
Nominál Reál
magánkiadás
100 106,0115,6 120,9
126,0 131,3 132,5147,2
156,2 161,8 160,0166,2
177,0192,4
100 97,9 99,9 98,480,6
89,6 91,3 97,7101,7 103,5 100,4 99,5 100,0 106,4
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
2016
Nominál Reál
FORRÁS: KSH; Deflátor: egészségügyi szolgáltatások árindexe.
Az elmúlt évtized gazdasági válsága az uniós orszá-gok
többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyre fordított
kiadások reálértékére, Ma-gyarországon annál inkább. 2003 és 2016
között az egészségügyi közkiadások mintegy 58%-kal, míg a
magánkiadások 92%-kal nőttek. A magánkiadások nominális
viszonylatban mindössze egy évben (2013) nem tudtak nőni, míg a
közkiadásokat is csupán három évben (2007, 2009, 2012) jellemezte
csökkenés. A reálértelemben vett kiadások (a nominál kiadá-sokat az
egészségügyi szolgáltatások árindexével deflálva) 2003 és 2016
között a közszférában 12,8%-kal csökkentek, tehát az állam az
árváltozás-tól eltekintve ennyivel kevesebbel járul hozzá
azegészségügy működéséhez. E tekintetben a ma-gánszféra sem
teljesített sokkal jobban, egészség-ügyre fordított kiadásainak
reálértéke mindössze 6,4%-kal nőtt 2003-as bázison. Mind a
közszféra, mind a magánszféra esetében a 2007-es év bizo-nyult a
legrosszabbnak, amikor is jelentősen zuhant a kiadások
reálértéke.
-
26
19. ÁBRA Egészségügyi közkiadások a GDP arányában
2000-2015 (%)
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
2013 2014 2015
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya
Magyarországon 2000 és 2015 között nem tudott emelkedni, 5-6%
között hullámzott (2007 után inkább az 5%-os szinthez közelebb),
2015-ben éppen 5,2%-ot tett ki, mely megegyezik a 2000-ben mért
aránnyal. A közkiadásokon belül az egészségügyi alkalmazot-tak
megkezdett bérfejlesztése mellett csökkent a gyógyszerkiadások
támogatott összege, másfelől az egészségügyi szolgáltatások és
termékek árindexe a fogyasztóiár-indexnél magasabb mértékben nőtt,
ami a háztartások egészségügyre fordított kiadásai-ban is éreztette
hatását. A Visegrádi országok közül Szlovákiában – hullám-zásokkal
ugyan, de – jelentősnek mondható, 1,8 százalékpontos GDP arányos
növekedés követke-zett be a 2015-tel záruló 15 év alatt, miközben a
cseheknél és a lengyeleknél 0,8-0,8 százalékpontos. Az osztrákok
eközben 1,1 százalékponttal növelték a GDP arányában az
egészségügyi közkiadásokat.
-
27
20. ÁBRA Egészségügyi kiadások aránya a költségvetésben
2008-2016
14,7% 14,4%14,8%
14,1% 14,1%
12,2% 12,3% 12,5%13,1%
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
0
200
400
600
800
1 000
1 200
1 400
1 600
1 800
2 000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Kormányzati alrendszerek egészségügyi kiadásai (millió Ft, bal
tengely)
Arányuk a költségvetési kiadásokból (%, jobb tengely)
FORRÁS: KSH
2016-ban a kormányzati alrendszerek egészség-ügyi kiadásai (1728
milliárd Ft) tették ki az egész-ségügyi kiadások kétharmadát (mely
arány 2003-ban 71%, 2009-ban 69% volt). A kormányzati egészségügyi
kiadások legnagyobb hányadát (39%-át) a gyógyító és rehabilitációs
fek-vőbeteg és egynapos ellátás tette ki 2016-ban, ezt követték a
gyógyszerkiadások (20%), a járóbeteg-ellátás (17%), valamint a
kiegészítő szolgáltatások (klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és
mentőszol-gáltatás és betegszállítás) 8%-kal. A hosszú ápolási
idejű ellátásra, a gyógyászati segédeszközökre és egyéb tartós és
nem tartós gyógyászati célú fo-gyasztási cikkekre, valamint a
prevencióra külön-külön ennél kisebb összeg jutott. 2003-hoz képest
a gyógyszerkiadások aránya csökkent, míg a gyógyító és
rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásé jelentősebben nőtt a
kormányzati egészségügyi kiadások körében. Amennyiben a
költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyítjuk ezt az összeget,
akkor azt tapasztaljuk, hogy 2008 és 2012 között enyhén, 2013-ban
drasz-tikusan csökkent ez az arány, majd az ezt követő 3 évben
gyorsuló ütemben újra emelkedett és 2016-ra elérte a 13,1%-ot, mely
még mindig 1,6 száza-lékponttal alacsonyabb, mint a 2008-ban
mért.
-
28
21. ÁBRA Egészségügyi kiadások ellátástípusok szerint
2003-2016 (milliárd Ft)
0
100
200
300
400
500
600
700
800
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
fekvőbeteg és egynapos ellátás
járóbeteg-ellátás
hosszú ápolási idejű ellátás
diagnosztika
gyógyszer
gyógyászati segédeszközök
prevenció
FORRÁS: KSH
Az egészségügyi kiadások szolgáltatások szerinti összetételében
a fekvőbeteg és egynapos ellátásra fordított kiadás a
legjelentősebb tétel (2016-ban 753 milliárd Ft, a teljes kiadás
29%-a), a finanszíro-zási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása
kö-vetkeztében az elmúlt években dinamikusan nőtt, 2014-ben már
megelőzte a gyógyszerkiadásokat is. A második legnagyobb részt, a
teljes kiadás 28%-át a gyógyszerek képezik (2016-ban 718 milliárd
Ft). Aránya a 2012-ben gyógyszerár-támogatási rend-szer bevezetése
előtt, 2011-ben még 34% volt. A gyógyszerekre fordított kiadások a
2011 utáni visz-szaesést követően 2016-ra érték el újra a 2011-es
szintet. A fentiek mellett a kiadásokból jelentőst tételt ké-pez
továbbá a járóbeteg-ellátásra fordított összeg (2016-ban 615
milliárd Ft), a teljes kiadás 23%-át képviselte. Az egészségügyi
kiadások előzőekhez képest kisebb tételei egyebek mellett a
diagnoszti-ka (155 milliárd Ft, 6%), a gyógyászati segédeszkö-zök
(104 milliárd Ft, 4%), a hosszú ápolási idejű ellá-tás (99 milliárd
Ft, 4%), illetve a prevenció (70 milli-árd Ft, 3%).
-
29
22. ÁBRA Az egészségbiztosítási alap kiadásainak alakulása
ellátástípus szerint
2008-2017 (millió Ft)
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
140%
160%
180%
200%
0
500 000
1 000 000
1 500 000
2 000 000
2 500 000
3 000 000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Egyéb ellátások (bal tengely)
Pénzbeli ellátások (bal tengely)
Természetbeni ellátások (bal tengely)
Egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 2008=100 (jobb
tengely)
Egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 2008=100
(korrigált*) (jobb tengely)
FORRÁS: KSH; Megjegyzés: 2012-től a pénzbeli ellátások a
rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra fordított összeget is
tartalmazzák; *Rokkantsági, rehabilitációs ellátások nélkül.
A közkiadások több mint négyötöde az OEP-en ke-resztül kerül
elosztásra, ezért az egészségbiztosítás költségvetése meghatározó
az egészségügyi ráfordí-tások szempontjából. Kiadási oldalon a
kormányzati alrendszer (a kormányzati és önkormányzati
al-rendszerek, társadalombiztosítás) gyógyító-megelőző ellátási
ráfordításai, elsősorban a 2012-ben megkezdett bérfelzárkóztatásnak
köszönhető-en jelentős mértékben nőttek. Az egészségbiztosítási
alap kiadásainak 72%-át (1626 milliárd Ft-ot) tették ki 2016-ban a
termé-szetbeni kiadások, melyek döntő hányadát a gyógyí-tó-megelőző
ellátások és a gyógyszerkiadások kép-viselték. További 27%-át (615
milliárd Ft-ot) képvi-selték a pénzbeli ellátások, ezen belül
legnagyobb arányt a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a
táp-pénz és a gyermekgondozási díj. 2008 és 2017 között az
egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 22%-kal nőttek, a
2012-től itt elszámolt rokkantsági, rehabilitációs ellátások
nél-kül viszont csupán 6%-kal.
-
30
23. ÁBRA A magánkiadások aránya az összes egészségügyi
kiadásból
2002-2016 (%)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2015 2016
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A háztartások kiadásainak önálló alrendszerét a hazai lakosság
közvetlen „out of pocket” kiadásai jelentik, amelyek magukba
foglalják a KSH által be-csült hálapénzt is. Másik része az
önkéntes egész-ségügy-finanszírozási alrendszerek, melyek
összete-vői a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek, az
önkéntes egészségpénztárak, valamint a társasá-gok. Magyarországon
2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy
30%-át tették ki, mely 2 százalékponttal magasabb, mint a 2002-es
arány. A kétezres évek közepére egészen 25%-ig csökken ez az arány,
majd a gazdasági válság után újra elkezdett emelkedni. A V4
országok közül utá-nunk a lengyelek következnek, ahol éppen
ellenté-tes folyamat játszódott le, mint nálunk, a magánki-adások
aránya 14 év alatt 26%-ról 23%-ra csökkent. A szlovákoknál a 2002
és 2007 közötti erős felfutó szakaszt (11%-ról 27%-ra) hullámzó, de
összességé-ben 18%-ig csökkenő periódus követte. Csehorszá-got 2002
és 2008 között felfutás (10%-ról 16%-ra), ezt követően pedig 14-15%
körüli szint jellemezte. Az osztrák arány a fentiekkel ellentétben
a teljes vizsgált időszakban stabilan 18-19% között mozgott. Azaz,
a vizsgált országokhoz képest nálunk járul legnagyobb arányban
hozzá a lakosság az egész-ségügy finanszírozásához a járulék és
adófizetést nem számítva.
-
31
24. ÁBRA Egy főre jutó magánegészségügyi kiadás
2002-2016 (dollár)
0
200
400
600
800
1 000
1 2002
00
2
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A legutóbbi felmérések és a magánegészségügyi szolgáltatók
forgalmi adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt években egyre
erősebb a kereslet a betegek részéről a magánszolgáltatások iránt,
és a vissza-jelzések szerint már nemcsak a fővárosban, hanem
országszerte is érezhető ez a tendencia. Az emberek egyre
türelmetlenebbek az állami ellá-tórendszerrel szemben, és közben
fontos szem-ponttá kezd válni az átláthatóság, vagyis, hogy a
költségeket előre ismerik a szolgáltatást igénybeve-vők. Nem
mellékes szempont továbbá, hogy a ma-gánszolgáltatóknál rugalmasabb
az időpont, orvos és intézmény választás. Az aktív, dolgozó és
járu-lékfizető emberek többsége már hajlandó lenne többet is
fizetni a magánszolgáltatásokért, ez is bi-zonyíték a hangulat
változására. A betegek elmúlt években bekövetkezett
magatartásváltozása pedig lecsapódik a magánegészségügyi
vállalkozások eredményeiben. Részben ennek is köszönhető, hogy az
állami-önkormányzati egészségügyi ellátás egyáltalán még
működőképes. Az előző oldalon bemutatott arányokból már
kö-vetkezik, hogy a V4 országok közül nálunk a leg-magasabb a
magánszféra egy főre vetített egész-ségügyi költése (igaz az
osztrákénak még így is csak az 58%-a), majd tőlünk kb. egyharmaddal
lemarad-va következik Lengyelország, Szlovákia és Csehor-szág.
-
32
25. ÁBRA A magánszféra kiadásainak aránya az egészségügyi
kiadáso-kon belül ellátástípusok szerint
2003-2016 (%)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
20
03
2004
20
05
20
06
2007
20
08
20
09
2010
2011
20
12
2013
2014
20
15
2016
járóbeteg-ellátás
gyógyszer
gyógyászati segédeszközök
prevenció
összesen
hosszú ápolási idejű ellátás
diagnosztika
fekvőbeteg és egynaposellátás
FORRÁS: KSH
Magyarországon az összes egészségügyi kiadáson belül a vásárolt
gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében
volt kiugróan magas a magánszféra hozzájárulásainak aránya. Előbbi
esetében a 2006 és 2012 közötti gyors, míg utóbbinál a hullámzó
lassú emelkedés következté-ben. A gyógyszerkiadások közel felét
(2016-ban 49%-át) – részben költségmegosztásos formában
(társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek önrésze),
részben teljesen piaci alapon (vény nélkül vásárolható
készítmények) – közvetlenül a háztar-tások finanszírozták. Ez
utóbbi érték az európai országok viszonylatában is magasnak számít.
A gyó-gyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban ki-emelkedően
nagy a háztartások közvetlen hozzájá-rulásainak szerepe (42%),
miközben a kórházi ellá-tásokon belüli aránya csupán 11 százalékot
tett ki. A járóbeteg-szakrendelők esetében nem meglepő a közvetlen
hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci
alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, és
jobb vagy gyorsabb ellátást tud kínálni, mint az államilag
finanszírozott szolgáltatások. Ezzel szemben a kór-házi ellátások
esetében főleg csak bizonyos szakte-rületeknél (például
szülészet-nőgyógyászat) beszél-hetünk magánszolgáltatók
jelenlétéről, így ezek finanszírozásában a közvetlen hozzájárulások
rész-ben paraszolvencia formájában jelennek meg.
-
33
26. ÁBRA Gyógyszerkiadások aránya az összes egészségügyi
kiadásból
2002-2016 (%)
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2002
20
03
20
04
2005
2006
20
07
20
08
2009
2010
20
11
20
12
2013
2014
20
15
20
16
AT CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
A gyógyszerkiadások finanszírozási szerkezete a közkiadások
arányának csökkenésével és a magán-szféra saját zsebből fizetett
kiadásai arányának nö-vekedésével módosult ugyan, az összes
egészség-ügyi kiadásból képviselt aránya 2002 és 2016 között – bár
2011-ig szinte folyamatosan nőtt, majd ezt követően végig csökkent
– összességében alig vál-tozott (-0,2 százalékpont). Annak ellenére
maradt tehát magas a magyarországi gyógyszerkiadások szintje, hogy
az állam e területen több lépésben forráskivonást hajtott végre.
2016-ban a lakosság és az állam együttesen az egészségügyi kiadások
28,8%-át fordította gyógyszerre, míg ugyanez a mu-tató a
szlovákoknál 26,1%-ot, a lengyeleknél 20,7%-ot, a cseheknél
17,4%-ot, az osztrákoknál pedig csupán 12%-ot tett ki. 2002-höz
képest ráadásul a szlovákok mutatója 11,5, a lengyeleké 8,8, a
csehe-ké 8,3, míg az osztrákoké 1,2 százalékponttal csök-kent.
-
34
27. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az
összes kiadás arányában ellátási formák szerint
2000-2016 (%)
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
20
00
2001
20
02
2003
20
04
20
05
2006
20
07
2008
20
09
20
10
2011
20
12
2013
20
14
20
15
2016
20
17
Egészségügy összesen
Gyógyszerek, gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök
Járóbeteg-ellátás
Kórházi szolgáltatások
FORRÁS: KSH
A KSH által közzétett COICOP7-csoportosítás szerint a lakosság
saját zsebből egy főre vetítve 55 ezer Ft-ot költött az
egészségügyre, mely éppen négysze-rese az ezredfordulón költött
összegnek, reálérté-ken pedig 59%-kal magasabb. Az egészségügyi
kiadások aránya az összes lakossá-gi költésből 17 év alatt 3,8%-ról
5%-ra nőtt, szinte kizárólag a gyógyszerre és gyógyászati
segédeszköz-re fordított kiadásoknak köszönhetően, mely a 1,2
százalékpontos növekedésből 1 százalékpontot képviselt, míg a
járóbeteg-ellátás és a kórházi szol-gáltatások 0,1-0,1
százalékpontot jelentett. A fenti összehasonlításnál nem mehetünk
el amellett, hogy 2014 és 2017 között a gyógyszerkiadások aránya
0,4 százalékponttal csökkent, míg a járóbeteg-ellátásé 0,5
százalékponttal nőtt, mely utóbbi rész-ben a magánegészségügyi
biztosítások által hajtott magánegészségügyi szolgáltatások iránt
növekvő kereslet következtében növekvő kínálat eredmé-nye.
7 Az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazott
la-kossági fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyhavi1306m.pdf
-
35
28. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az
összes kiadás arányában jövedelmi decilisek szerint
2010-2017 (%)
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
Öss
zese
n 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10
.
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
FORRÁS: KSH
A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az összes
kiadás arányában jövedelmi decilisek (ti-zedek) szerint eltérően
alakulnak. Az alsó három tizedben ez az arány nem haladja meg a
4%-ot, a negyedikben jellemzően 4-5% közötti, az 5-9. tize-dekben
5-6% közötti, míg a legmagasabb jövedel-műek körében a negyedikhez
hasonlóan 4-5% kö-zötti. Míg az alsó négy – átlagnál alacsonyabb
egészségügyi költés arányú – decilisben az alacsony jövedelem miatt
nem engedhetik meg maguknak a magánegészségügyi szolgáltatások
igénybevételét, addig a legmagasabb tizednél az egyéb (sok esetben
luxus) kiadási tételek képviselnek nagyobb arányt, mint a többi
decilisnél. Amennyiben az átlagos forintösszegeket nézzük, a
legfelső decilis 107,6 ezer Ft-ot, a legalsó 13,4 ezer Ft-ot
költött 2017-ben egy főre vetítve egészség-ügyre. A polarizálódást
jól mutatja, hogy a legfelső és legalsó közötti különbség 5,7-ről
6,6-szeresre nőtt hét év alatt, míg az utolsó előtti és a második
közötti 3,7-ről 4,6-szeresre, míg az alulról és felülről számított
harmadikok közötti 2,4-ről 2,9-szeresre.
-
36
29. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az
összes kiadás arányában régió és településtípus szerint
2010-2017 (%)
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
Közé
p-M
agya
rors
zág
Közé
p-D
unán
túl
Nyu
gat-
Dun
ántú
l
Dél
-Dun
ántú
l
Észa
k-M
agya
rors
zág
Észa
k-A
lföld
Dél
-Alf
öld
Bud
apes
t
me
gye
i jo
gú v
áro
sok
több
i vár
os
közs
ég2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
FORRÁS: KSH
A lakosság egészségügyre fordított kiadásai az ösz-szes kiadás
arányában 2010 és 2017 között a régiók közül Közép-Magyarországon
voltak a legállandób-bak, végig szűken 5% (4,9% és 5,2% között)
körül alakultak. A többi régióban az egyes évek egymás-utánjában
erős volatilitás jellemző. 2017-ben fo-rintban számolva az egy főre
jutó éves egészség-ügyi kiadások a központi régióban voltak a
legma-gasabbak (65,1 ezer Ft), míg Észak-Magyarországon a
legalacsonyabbak (45,9 ezer Ft). 2010-hez képest a legnagyobb
növekedést Nyugat-Dunántúl érte el (+86%), míg a legmérsékeltebbet
Észak- és Dél-Alföld (37-37%). A vizsgált hét évben a legkisebb és
legnagyobb egy főre jutó kiadású régió között szűkült a szakadék,
47-ről 42%-ra. Településtípus szerinti összehasonlításban 2017-ben
a fővárosban 75,1 ezer Ft volt az egy főre jutó egészségügyi
kiadás, a megyei jogú városokban 64,2 ezer Ft, a többi vidéki
városban 47,3 ezer Ft, míg a községekben 45,9 ezer Ft. A vizsgált
hét évben a községeknek és a megyei jogú városoknak sikerült az
átlag felett nőniük, utóbbiaknál azonban a kiadá-sokon belüli arány
nem változott (4,7%). A megyei jogú városokban lakók, valamint a
fővárosiak ese-tében a kiadási szerkezetben 4-4 százalékponttal
nőtt az egészségügy aránya, míg a többi város ese-tében 3
százalékponttal csökkent.
-
37
30. ÁBRA Az egészségügybe áramló EU-s támogatások a 2007-2013-as
támogatási ciklusban
pénzügyi hatás 2009-2015 között (milliárd Ft)
664
342
74 64 44 41 33 20 18 13 8 7
FORRÁS: EMIR; Az operatív programok teljes nevét lásd a
röviditések magyarázatánál.
A 2007-2013-as Európai Uniós támogatási ciklusban összesen 664
milliárd Ft EU-s támogatás áramlott az egészségügybe, mely a 2009
és 2015 közötti (mi-vel a 2007-2013 közötti ciklus pénzügyi hatása
jel-lemzően ezekben az években keletkezik) összes (állam+magán)
egészségügyi kiadás közel 4,5%-ának megfelelő összeg. Ennek több
mint fele a TIOP operatív program kere-tében az alábbi célok mentén
realizálódott:
• Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben;
• A járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése;
• A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendsze-rének felkészítése a
struktúraváltásra.
A többi egészségügybe áramló forrás 10 különböző program
keretében valósult meg, melyek közül 50 milliárd Ft-nál nagyobb
forrást az alábbi progra-mokban osztottak szét:
• TÁMOP o Egészségfejlesztés és egészségtuda-
tos magatartásra ösztönzés; o Egészségügyi
szerkezetátalakítást
támogató humánerőforrás- és szol-gáltatásfejlesztés;
• ÉAOP o Humán infrastruktúra fejlesztés.
-
38
31. ÁBRA A központi költségvetés egészségügyi intézményei
tartozásál-lományának regionális megoszlása 2019. február végén
millió Ft
FORRÁS: Magyar Államkincstár
A Magyar Államkincstár adatai szerint a Központi költségvetési
intézmények közül az egészségügyi feladatot ellátók
tartozásállománya 2019. február végén összesen 20,8 milliárd Ft-ra
rúgott (a közzé-tett listán8 összesen 72 egészségügyi intézmény
szerepel). Ezen belül 4 intézménynek volt 1 milliárd Ft-ot
meghaladó tartozása, 7 intézménynek 0,5-1 milliárd Ft közötti. Az
elmúlt években rendre 45-55 milliárd Ft hiány halmozódik fel az
egészségügyben, amit decemberben egyösszegben rendez a
költség-vetés. Ez arra utal, hogy évente az előre megállapí-tott
keretekhez képest 1 havi intézményi kiadásnak nincs fedezete. Mivel
az országos ellátási feladatú intézmények is az amúgy jelentős
számú intézményt felvonultató Budapesthez kapcsolódnak, a központi
régióban koncentrálódik a tartozásállomány közel fele. A második
helyen Dél-Alföld következik 2-3 milliárd Ft közötti
tartozásállománnyal, majd Észak-Alföld és Észak-Magyarország 1-2
milliárd Ft közötti értékkel. A nyugat-magyarországi régiók
összesített tartozása nem éri el a teljes állomány 14%-át.
8
http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/tartozassal-rendelkezo-intezmenyek/3445/
-
39
2.4. ELLÁTÓRENDSZER – INFRASTRUKTÚRA, SZEMÉLYZET
32. ÁBRA Orvosok százezer lakosra jutó száma
2002-2016 (fő)
0
100
200
300
400
500
600
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2015 2016
AT CZ HU PL SK EU28
FORRÁS: OECD, KSH
2018-ban a humán-egészségügyi ellátásban össze-sen 121,4 ezer fő
dolgozott, mintegy 90%-uk teljes munkaidőben. Az egészségügyön
belül (sajnos a legfrissebb fellelhető szerkezeti adatok 2015-re
vonatkoznak) az egészségügyi vállalkozások foglal-koztatták a
járóbeteg és fogorvosi ellátás szakága-zatok 58%-át, míg az egyéb
humán-egészségügyi ellátásban a magánszektor 27%-át képviselte az
állománynak, míg a fekvőbeteg ellátás esetében mindössze 1%-át. Az
elmúlt három év egészség-ügyben lezajlott folyamatai alapján arra
következ-tethetünk, hogy a magánszektor aránya a foglalkoz-tatásból
mindhárom szektor esetében nőtt. 2016-ban százezer lakosra 321
orvos jutott Ma-gyarországon, mely alig több, mint 2002-ben (319),
ráadásul 2005 és 2010 között e mutató nem egy évben 300 alá is
csökkent. Ennél kevesebb orvos a Visegrádi országok közül csak a
lengyel egészség-ügyben dolgozik, 2016-ban százezer lakosra vetítve
242 (2002-ben 230). A szlovák fajlagos létszám 2016-ban 8%-kal
haladta meg a magyart, a cseh – melyre a legfrissebb adat 2013-as,
ekkor 15%-kal, míg az EU28 átlag (2014-es összehasonlításban)
6%-kal. Az osztrákok e tekintetben „más dimenzióban mozognak”,
százezer lakosra náluk 513 orvos jutott 2016-ban, 60%-kal több mint
nálunk.
-
40
33. ÁBRA Ápolók százezer lakosra jutó száma
2000-2016 (fő)
0
100
200
300
400
500
600
700
800
9002
00
0
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
AT CZ HU PL
FORRÁS: OECD
2016-ban százezer lakosra 644 ápoló jutott Ma-gyarországon, mely
22%-kal több, mint az ezred-fordulón (528), a növekedés nagyobb
része az idő-szak első harmadában valósult meg, ezt követően inkább
stagnálás, lassú emelkedés jellemzi a teljes ápolói állományt.
Nemzetközi összehasonlításában (a szlovák ápolókra vonatkozóan nem
találtunk ada-tot) százezer lakosra 25%-kal több (807) ápoló
ju-tott 2016-ban Csehországban, 24%-kal több (799) Ausztriában,
miközben a lengyeleknél ötödével ke-vesebb (516). Az ezredfordulót
követő tizenhét év alatt nálunk nőtt leggyorsabban a százezer
lakosra ápolók száma (22%-kal), eközben az osztrákoknál 12%-kal, a
cseheknél 6%-kal, míg a lengyeleknél mindössze 4%-kal.
-
41
34. ÁBRA Betöltetlen háziorvosi praxisok
2019. február (darab)
FORRÁS: ÁEEK 2 praxis betöltetlen: Békésszentandrás, Ózd,
Szentmártonkáta, Kutas, Nagyatád, Veszprémvarsány, Paks, Gyönk,
Pétervására, Tatabánya, Oroszlány, Esztergom, Buda-pest VII.
kerület, Budapest VIII. kerület 3 praxis betöltetlen: Budapest XX.
kerület 4 praxis betöltetlen: Salgótarján
2019. februárban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)
nyilvántartása szerint Magyarorszá-gon összesen tartósan 344
háziorvosi praxis volt betöltetlen, ráadásul 2018 júniusa óta
24-gyel nőtt ez a szám. A helyzet leginkább Észak-Magyarországon
kritikus, ahol egy körzethez több település is tartozhat, emiatt
pedig rengeteget kell utazni az alapvető orvosi ellátásért. Ez azt
jelenti, hogy sokkal több településen ütközik ezáltal aka-dályba az
ellátás. Emellett Budapesten is romlik a helyzet, különösen a VII.,
a VIII. és a XX. kerületben. Előbbi kettőben két, utóbbiban három
praxis betöl-tetlen. A helyzet romlását vetíti előre, hogy csekély
számban szakvizsgáznak háziorvosként, miközben a működő praxisokban
az egészségügyi állomány ki-öregedett, a következő tíz évben
várhatóan végleg nyugdíjba vonul. Azért, hogy az alapellátás
biztosítva legyen, az ÁEEK évről évre pályázatokat ír ki a
praxisjogvásárlásra és letelepedésre. A háziorvosi praxisjog
vásárlásához maximum négymillió forint támogatás nyerhető el. A
tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi kör-zetek letelepedési
támogatására pedig az elnyerhe-tő legmagasabb összeg 20 millió
forint, amelyet a legalább öt éve üresen álló praxis betöltése
esetén fizetnek ki.
-
42
35. ÁBRA Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás regionális
mutatói-nak alakulása
2000-2017 (2000=100) Háziorvosok és házi gyermekorvosok
száma
95
90
91
8989
90
9492
86
88
90
92
94
96
98
100
102
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
20
17
Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld
Dél-Alföld Ország összesen
Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos
112
110
103
101
106
99
104
95
100
105
110
115
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
20
17
Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld
Dél-Alföld Ország összesen
FORRÁS: KSH
Magyarországon az ezredforduló óta 2017-ig a be-tegforgalom
növekedésével párhuzamosan 8%-kal (6729-ről 6173-ra) csökkent a
háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, a régiók közül
Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (11%-kal), legkevésbé
Közép-Magyarországon (5%-kal). Ezzel párhuzamosan – főként a
praxisok fokozatos megszűnése miatt – az egy háziorvosra jutó
lako-sok száma 4%-kal nőtt a 2000-2017 közötti idő-szakban. A
régiók közül a legnagyobb növekedés - az orvosszám régiós
összehasonlításban mért leg-mérsékeltebb csökkenése ellenére -
Közép-Magyarországon következett be (+12%), melyet Nyugat-Dunántúl
követ (+10%), míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a praxisok
megszűnésé-nek ütemét ellensúlyozni tudták a demográfiai
fo-lyamatok (főként az elvándorlás). Dél-Alföldön a háziorvosra és
házi gyermekorvosra jutó lakosszám 1%-kal csökkent, míg
Észak-Magyarországon 1%-kal nőtt a vizsgált időszakban.
-
43
36. ÁBRA Kórházi ágyak százezer lakosra jutó száma
2002-2016 (db)
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2015 2016 2017
AT CZ HU PL SK EU28
FORRÁS: OECD, KSH
2017-ben Magyarországon a működő kórházi ágyak száma 68,3 ezer
volt, melyből százezer lakos-ra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi
összehasonlítás szerint a V4 országcsoporton belül e mutató értéke
nálunk a legmagasabb, 2%-kal haladja meg a cseh, 5%-kal a lengyel,
míg 17%-kal a szlovák értéket (Ausztriában eközben 6%-kal több ágy
jutott száz-ezer lakosra). 2002 és 2016 között minden vizsgált
országban (2002 és 2014 között az EU28 országok-ban) csökkent a
mutató értéke, Magyarországon és Csehországban 12-12%-kal,
Szlovákiában 24%-kal, míg Lengyelországban összességében mindössze
1%-kal (Ausztriában 5%-kal). Az EU28 országokban 2002 és 2014
között 16%-os csökkenés következett be. Magyarországon a csökkenés
főként a 2006-ban bekövetkezett intézményrendszer átalakítás
követ-kezménye, melynek eredményeként egy év alatt egytizedével
csökkent az ágyszám.
-
44
37. ÁBRA Országos intézményi várólista
2018 (nap)
FORRÁS: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
A fekvőbeteg ellátásban a Nemzeti Egészségbiztosí-tási
Alapkezelő adatai szerint 2018-ban a leghosz-szabb időt (átlagosan
126 napot, mely 2019. márci-us közepére9 128-ra emelkedett; ekkor a
várakozók száma 6056 fő) térdprotézis műtétre kellett vára-kozni.
Csipőprotézis műtétre 2018-ban átlagosan 88 napot (2019. márciusban
94 napot; várakozók szá-ma 5123) várakoztak, jelentős kiterjesztett
gerinc-műtétre 87 napot (2019. márciusban 63 napot; vá-rakozók
száma 58). A többi várólistás beavatkozás várakozási ideje 50 nap
alatt maradt, szürkehályog műtétre átlagosan 45 napot kellett
2018-ban, illet-ve 2019. márciusban várni (utóbbi időpontban közel
11 ezer betegnek), gerincstabilizáló műtétre tavaly átlagosan 41
napot (2019. márciusban 47 napot; várakozók száma 751), szív
elektrofiziológiá-ra átlagosan 35 napot (2019. márciusban 41 napot;
várakozók száma 819). A várólistás beavatkozások szinte
mindegyikére igaz a várakozási idő régiók szerinti jelentős
szórása.
9 2019. március 20-i állapot szerint
-
45
38. ÁBRA Gyógyszertári ellátottság települések szerint
2017
FORRÁS: KSH; Fehér szín: nincs gyógyszertár vagy csak
fiókgyógyszertár van.
A jogszabály értelmében minden olyan településen, ahol
4-4500-nál többen élnek, automatikusan, köte-lezően ki kell írni
pályázatot gyógyszertár létesítésé-re. Ugyanakkor, ahol 4000 alatt
van a lakosok szá-ma, ott nincs ilyen korlát, vagyis bármikor
létesíthe-tő gyógyszertár. 2017-ben a KSH adatai szerint 2369
gyógyszertár működött Magyarországon, 16%-kal több mint 2000-ben.
2010-ig dinamikusan nőtt a patikaszám (2541-re), ezt követően
2011-2013-ban hirtelen lecsökkent (2348-ra), majd ezt követően
inkább stagnált. A fiókgyógyszertárak a közforgalmú gyógyszertárak
kihelyezett egységei az olyan településeken, ame-lyeken közforgalmú
gyógyszertárat nem lehet fenn-tartani. Ezek általában szűkített
nyitvatartással dol-goznak, az orvosi rendeléssel összhangban.
-
46
39. ÁBRA Az egészségügyi személyzet éves átlagkeresete
2000-2016 (USD, PPP) Szakorvosok Kórházi ápolók
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
20
14
20
16
CZ HU PL SK
0
5 000
10 000
15 000
20 000
25 000
30 000
35 000
20
00
20
02
20
04
20
06
20
08
20
10
20
12
20
14
20
16
CZ HU PL SK
FORRÁS: OECD
Az OECD statisztikái szerint 2003-as bázison dollár-ban mérve
vásárlóerőparitáson számolva 1,7-szeresére nőtt a kórházi ápolók
átlagkeresete Ma-gyarországon 2003 és 2016 között (ebben
termé-szetesen nincs benne az elmúlt két évben foganato-sított
további emelések eredménye, de a cafetéria keret megnyirbálása
sem). Szlovákiában és Csehor-szágban ennél gyorsabb, 2,6-szeres,
illetve 1,9-szeres növekedés valósult meg. Mindezek eredmé-nyeként
nálunk 2016-ban vásárlóerőparitáson szá-molva 22,2 ezer dollárt,
Szlovákiában 26,1 ezer dol-lárt, Csehországban 28,1 ezer dollárt,
míg Lengyel-országban 29,3 ezer dollárt keresett egy kórházi ápoló.
A szakorvosok átlagkeresete Magyarországon 2003 és 2016 között
2003-as bázison dollárban mérve vásárlóerőparitáson számolva
kétszeresére nőtt (e statisztika sem tartalmazza a 2017-2018-as
emeléseket, de a cafetéria keret csökkenését sem). Szlovákiában és
Csehországban ennél gyorsabb, 2,9-szeres, illetve 2,1-szeres
növekedés valósult meg. Mindezek eredményeként nálunk 2016-ban
vásárlóerőparitáson számolva 53,9 ezer dollárt, Szlovákiában 61,2
ezer dollárt, Csehországban 60,2 ezer dollárt, míg Lengyelországban
53,9 ezer dol-lárt keresett egy szakorvos.
-
47
40. ÁBRA Az egészségügyben dolgozók havi nettó átlagkeresete és
re-álkeresete
nettó átlagkereset 2008-2018 (ezer Ft)
0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
2008
20
09
20
10
2011
2012
20
13
20
14
2015
20
16
20
17
2018
Humán-egészségügyi ellátás Nemzetgazdaság
reálkereset
2008-2018 (2008=100)
80
90
100
110
120
130
140
150
160
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
20
17
20
18
Humán-egészségügyi ellátás Nemzetgazdaság
FORRÁS: KSH
A KSH statisztikája Magyarországra vonatkozóan a fenti
összehasonlításból még hiányzó 2017-es és 2018-as folyamatokat is
tartalmazza. Eszerint a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi
net-tó átlagkeresete 2008 és 2018 között 89%-kal nőtt (116 ezer
Ft-ról 220 ezer Ft-ra), mely növekedési ütem 9 százalékponttal
haladta meg a nemzetgaz-dasági átlagot. Évek közötti
összehasonlításban a leggyorsabb ütemben 2017-ben és 2018-ban
nőttek a nettó keresetek, mindkét évben 16%-kal. A reál értelemben
vett növekedés 2008 és 2018 között a humán-egészségügyi ellátásban
dolgozók körében 47%-ot tett ki, mely növekedési ütem 7
százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A gyorsulás
itt a 2015 utáni időszakot érin-tette igazán, mivel ekkor 2008-as
bázison még csu-pán 2%-on állt a reál mutató.
-
48
41. ÁBRA Havi bruttó átlagkereset az állami és magánegészségügy
egyes alszektoraiban
2010-2015 (Ft) Költségvetési szektor Vállalatok
100 000
120 000
140 000
160 000
180 000
200 000
220 000
240 000
260 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015
Fekvőbeteg ellátás
Járóbeteg ellátás, fogorvosi ellátás
Egyéb humán-egészségügyi ellátás
Humán-egészségügyi ellátás összesen
100 000
120 000
140 000
160 000
180 000
200 000
220 000
240 000
260 000
2010 2011 2012 2013 2014 2015
Fekvőbeteg ellátás
Járóbeteg ellátás, fogorvosi ellátás
Egyéb humán-egészségügyi ellátás
Humán-egészségügyi ellátás összesen
FORRÁS: NFSZ
Szektorok szerinti átlagkereseti adatok csak 2010 és 2015
közötti évekre állnak rendelkezésre az FSZH statisztikából.
2015-ben magánegészségügyben a bruttó átlagke-reset 1,1%-kal volt
magasabb, mint az állami egész-ségügyben. A szakágazatok közül a
járóbeteg ellá-tásban 9%-os különbség mutatkozott a magánszek-tor
javára, az egyéb humán egészségügyi ellátásban 4,6% (a fekvőbeteg
ellátás összehasonlítása félreve-zető, mivel az állami
egészségügyben az állomány 83%-a tartozik ide, míg a
magánegészségügyben mindössze 4%-a). Ugyanakkor a magánszektor
ada-tait erősen torzítja, hogy az itt dolgozó orvosok zö-me
vállalkozóként (nem bérben) van foglalkoztatva, így a valós
jövedelem különbség sokkal nagyobb. 2010 és 2015 között a humán
egészségügyi ellátás állami ágában 31%-os, magán ágában 37%-os
átlag-kereset növekedés valósult meg. A fekvőbeteg ellá-tásban
mindkét szektorban 35-35%-os, a járóbeteg ellátásban a közszférában
27%-os, a magánban 42%-os, míg az egyéb humán egészségügyi
ellátás-ban a közszférában 14%-os, a magánban 30%-os.
-
49
42. ÁBRA A szakképesítésük küföldön történő elismerése céljából
éven-te hatósági bizonyítványt kérők létszáma
2010-2016 (fő)
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
1100
1200
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó
FORRÁS: ÁEEK EFF
A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb és több évtizedes
problémája a szakképzett személyzet, elsősorban az orvosok
elvándorlása. Bár a legfris-sebb ÁEEK-nál fellelhető adatok a
2016-os helyzetet mutatják, feltételezhető, hogy az egészségügyben
lezajlott béremelések a 2016-os javulás után tovább enyhítik e
probléma súlyosságát. A szakképesítésük külföldön történő
elismerése céljából hatósági bizonyítványt 2010 és 2016 között
összesen mintegy 6900 orvos kért (persze nem biz-tos, hogy ezek
mindegyike el is hagyta az országot). A bizonyítványt kérők száma
2011-2012-ben volt a legmagasabb, ezt követően két évben: 2013-ban
és 2016-ban tudott jelentősebb mértékben csökkenni. A fenti orvosok
40%-a 25-29 éves (frissen végzett), további 37%-uk 30-44 éves volt
2016-ban. A két fő célország Németország és az Egyesült Királyság
volt (az orvosok 17-17%-át fogadták). A szakdolgozókra,
fogorvosokra és gyógyszerészek-re 2013-2016 közötti adatok állnak
rendelkezésre. Utóbbiak kivándorlása az orvosokhoz képest nem
jelentős, ráadásul csökkenő ütemű, a fogorvosoké kb. az orvosokénak
harmadát teszi ki. A szakdolgo-zóké 2013 és 2015 között nőtt, majd
2016-ban csökkent. A fenti szakdolgozók fele 30-44 éves volt
2016-ban. A három fő kivándorlási célország itt Németország, az
Egyesült Királyság és Ausztria.
-
50
43. ÁBRA A tárgyév december 31. napján érvényes működési
nyilvántar-tással rendelkező orvosok korcsoport szerinti
megoszlása
2010-2015 (%)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70+
2011 2012 2013 2014 2015
FORRÁS: ÁEEK ENKK nyilvántartás10
10 Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi
helyzetéről
Egészségügyi tevékenység Magyarországon kizáró-lag egészségügyi
szakképesítés birtokában végezhe-tő. Valamennyi egészségügyi
szakképesítéssel ren-delkező személy alapnyilvántartását az ENKK
vezeti. Az egészségügyi szakképesítések oldaláról vizsgálva az
egészségügyi humánerőforrás helyzetét, az érvé-nyes működési
ciklussal11 rendelkező személyeket tekintjük a ténylegesen
egészségügyben dolgozók-nak.12 Az érvényes működési
nyilvántartással rendelkező orvosok legnépesebb korcsoportját az
50-59-évesek alkotják: 2011-ben ebbe a korcsoportba tartozott a
teljes létszám 28%-a, 2015-ben 25%-a. Továbbra is meghatározó 60-69
éves és a 40-49 éves sávokba tartozók száma, náluk kisebb arányt
képvisel a 30-39 éves korosztály. A 30 évnél fiatalabbak alacsony
aránya annak tudható be, hogy az egyetemet jel-lemzően 26 évesen
vagy idősebb korukban fejezik be a hallgatók. A ténylegesen
praktizáló orvosok korfája az orvostársadalom elöregedését,
valamint az utánpótlási problémák csúcsosodását vetíti elő-re,
hiszen nagy létszámú korosztályok válnak foko-zatosan inaktívvá. 11
Egy működési nyilvántartási ciklus főszabály szerint öt évig tart,
mely időszak alatt kell az egészségügyi dolgozónak össze-gyűjteni a
megújításhoz a megfelelő számú elméleti és gyakor-lati pontokat. 12
Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi
helyzetéről
-
51
FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK ÉS IRODALOM Adatbázisok EUROSTAT Az
Eurostat az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) szerves része. Az
ESS az Eurostat mellett tartalmazza a tagországok statisztikai
hivatalait, ügynökségeit, valamint központi bankjait, amelyek a
tagországok, továbbá Izland, Norv
