55
Az egészségügy helyzete Ma- gyarországon nemzetközi össze- hasonlításban

Az egészségügy helyzete Ma-...2019/04/09  · 5 2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE 2.1. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel, 75,8-re

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • Az egészségügy helyzete Ma-gyarországon nemzetközi össze-

    hasonlításban

  • A kiadvány megjelenését támogatta

    Kiadja

    Felelős kiadó

    Az elemzéseket készítette

    Lektorálta

    Szerkesztés lezárva

    FRIEDRICH EBERT STIFTUNG GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. VÉRTES ANDRÁS UDVARDI ATTILA DR. MOLNÁR LÁSZLÓ 2019. MÁRCIUS 31. BUDAPEST

  • 3

    TARTALOMJEGYZÉK

    1. BEVEZETÉS .................................................................................. 4

    2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE ................................ 5

    2.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................... 5

    2.2. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ......................................................... 8

    2.3. KIADÁSOK, FINANSZÍROZÁS ........................................... 23

    2.4. ELLÁTÓRENDSZER – INFRASTRUKTÚRA, SZEMÉLYZET ... 39

    FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK ÉS IRODALOM ...................... 51

    RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA .................................................. 53

  • 1. BEVEZETÉS „Az egészségügy helyzete Magyarországon nemzetközi összehasonlításban” című kiadvány a legfrissebb statisztikai adatokra támaszkodva a teljesség igénye nélkül mutatja be Magyarország V4 (Visegrádi) országokhoz (közvetlen versenytárs országok), valamint Ausztriához (ún. benchmark ország) és az Európai Unió átlagához viszonyított pozícióját, ábrázolja és értékeli az elmúlt 15-20 év során bekövetkezett változások irányát és mértékét. Másrészt a visszatekintés világosabb képet ad arról, hogy az elmúlt néhány évben, részben a válság következtében az egészségügyben mely területeken sikerült előrelépni és hol nőtt az összehasonlított országokhoz képest a lemaradásunk. Az országok egész-ségügyi helyzetének mutatószámok mentén történő összehasonlítása mellett számos fontos mérőszám létezik, melyre nem találtunk nemzet-közi összehasonlító statisztikát, ugyanakkor mivel rendelkezésünkre áll, a magyar statisztikát fontosnak tartottuk szemléltetni. Egy konkrét ember egészségi állapotát részben külső környezeti tényezők (természeti környezet, kémiai környezet (pl. levegőszennyezés), bio-lógiai környezet (pl. víz, talaj), társadalmi környezet (pl. család, lakás), munkahely, közlekedés, kereseti viszonyok, társadalmi rétegződés, vala-mint az intézmények, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra), részben pedig belső tényezők (az egyén biológiai adottsága, genetikailag öröklött tulajdonságok, életkor, nem), részben az életmód és ez ehhez kapcsolódó egészségmagatartás határozza meg. A kötetben szereplő mutatók szerkezete a rendelkezésre álló statisztikákhoz igazodva az alábbi hármas struktúrát követi:

    1. egészségi állapot: élettartam, humán fejlettség, életmód, betegségek, halálozás, elvesztett életévek; 2. kiadások, finanszírozás: magán és állami kiadások, EU-s támogatás, intézmények tartozásállománya; 3. ellátórendszer: infrastruktúra, ellátottság, várólisták, személyzet létszáma, keresete.

    A kötetben szereplő, nemzetközi összehasonlítást szemléltető mutatók többségének a forrása az OECD és az Eurostat statisztikai adatbázisa, ugyanakkor használtuk a KSH Stadat tábláiból a nemzetközi egészségügyi mutatókat, illetve egy esetben a Health Consumer Powerhouse és az ENSZ Human Development Report-jából származó adatokat. A magyar állapotot önmagában bemutató mutatók elsődleges forrása a KSH, me-lyet egy-egy esetben kiegészítenek a MÁK, az ÁEEK, a NEA, az NFSZ és az EMIR adatai. A több országra rendelkezésre álló legfrissebb adatok az esetek többségében 2016-ra vagy 2017-re érhetők el, de egyes, az egészségi állapotra vonatkozó statisztikákból nem fellelhető frissebb, mint 2014-es vagy 2015-ös. A kizárólag magyar statisztikát bemutató grafikonok adatainak többsége 2017-ből vagy 2018-ból származik.

  • 5

    2. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE

    2.1. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon a születéskor várható élettartam 4,5 évvel, 75,8-re emelkedett 2000 és 2017 között, azonban még így is mintegy öt évvel az EU28 országok átlaga alatt volt, valamint elmaradt a Visegrádi négyek mindegyikétől. Jelentős eltérések vannak a férfiak és a nők között, a fér-fiak átlagosan csaknem hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők. A humán fejlettség indexe, mely az emberi jólét fogalmát a GDP-nél széle-sebb körben értelmezi, a V4-ek közül nálunk a legalacsonyabb. A dohányzás, a káros alkoholfogyasztás és az elhízás jelentős kockázati ténye-zők, pozitívum ugyanakkor, hogy az évezred eleje óta a felére csökkent az alkoholisták száma Magyarországon. Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben (magasvérnyomás-betegségben közel egyharmada), közülük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek 61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a. A százezer lakosra számított halálozási ráta a teljes magyar lakosságra 45%-kal magasabb volt 2015-ben, mint az EU-átlag, ugyanakkor meghaladta az ösz-szes Visegrádi ország átlagát, Szlovákiáét 8, Csehországét 17, Lengyelországét 18%-kal. 2011-hez képest a szlovákokhoz mérten nőtt a lemara-dásunk, míg a többi országhoz, valamint az EU28-hoz mért nem változott jelentősen. A halálozási statisztikában vezető keringési rendszeri betegségek csoportjában a Visegrádi országok közül Magyarország mutatója a legrosszabb. Bár jóval kisebbek az országok közti különbségek, a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb, valamint jóval alacsonyabb rátával ugyan, de az emésztőrendszeri betegségek-nél és az öngyilkosságnál is Magyarország vezet. A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legmagasabb, 14%-kal magasabb, mint Szlovákiában, 39%-kal magasabb, mint a cseheknél, 43%-kal a lengyeleknél, míg az EU28 átlagot 89%-kal haladja meg. Az ez-redforduló utáni 16 évben a 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma minden vizsgált országban csökkent. A csökkenés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, összesen 42%-os. Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2017-ben 22%-kal volt kisebb, mint a cseheké, 10%-kal maradt el a szlovákokétól, 5%-kal meghaladta ugyanakkor a lengyelekét. Az egészségügyi kiadások (állami és magán összesen) 7,4%-os GDP-arányának tekintetében az EU tagállamok alsó harmadába tartoztunk 2016-ban. Ez az arány kissé magasabb, mint a szlovákoké vagy a csehe-ké, illetve jóval magasabb, mint a lengyeleké. A 2007-2013-as Európai Uniós támogatási ciklusban összes 664 milliárd Ft EU-s támogatás áram-lott az egészségügybe, mely a 2009 és 2015 közötti (mivel a 2007-2013 közötti ciklus pénzügyi hatása jellemzően ezekben az években keletke-zik) összes (állami + magán) egészségügyi kiadás közel 4,5%-a.

  • 6

    Magyarországon 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások mintegy 58%-kal, míg a magánkiadások 92%-kal nőttek. A reálértelemben vett kiadások a közszférában mintegy 13%-kal csökkentek, tehát az állam az árváltozástól eltekintve ennyivel kevesebbel járul hozzá az egészségügy működéséhez. E tekintetben a magánszféra sem teljesített sokkal jobban, az egészségügyre fordított kiadásainak reálértéke mindössze 6%-kal nőtt 2003-as bázison. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30%-át tették ki, mely 2 százalékponttal magasabb, mint a 2002-es arány. A V4 országok közül utánunk a lengyelek következnek, ahol éppen ellentétes folyamat játszódott le, mint nálunk, mivel a magánkiadások aránya 14 év alatt 26%-ról 23%-ra csökkent. A szlovákoknál a 2002 és 2007 közötti erős felfu-tó szakaszt (11%-ról 27%-ra) hullámzó, de összességében 18%-ig csökkenő periódus követte. Csehországot 2002 és 2008 között felfutás (10%-ról 16%-ra), ezt követően pedig 14-15% körüli szint jellemezte. A V4 országok közül nálunk a legmagasabb a magánszféra egy főre vetített egészségügyi költése, majd tőlünk kb. egyharmaddal lemaradva következik Lengyelország, Szlovákia és Csehország. Az egészségügyi kiadások szolgáltatások szerinti összetételében a fekvőbeteg és az egynapos ellátásra fordított kiadás a legjelentősebb tétel (a teljes kiadás 29%-a), s a finanszírozási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása következtében az elmúlt években dinamikusan nőtt, 2014-ben már megelőzte a gyógyszerkiadásokat is. A második legnagyobb részt, a teljes kiadás 28%-át a gyógyszerek képezik. A fentiek mellett a kiadá-sokból jelentőst tételt képez továbbá a járóbeteg-ellátásra fordított összeg, a teljes kiadás 23%-ával. Magyarországon az összes egészségügyi kiadáson belül a vásárolt gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében kiugróan magas volt a közvetlen (lakossági) hozzájárulások aránya. A gyógyszerkiadások közel felét – részben költségmegosztásos formában (társada-lombiztosítás által támogatott gyógyszerek önrésze), részben teljesen piaci alapon (vény nélkül vásárolható készítmények) – közvetlenül a ház-tartások finanszírozták. Ez utóbbi érték az európai országok viszonylatában is magasnak számít. A gyógyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban kiemelkedően nagy a háztartások közvetlen hozzájárulásainak szerepe (42%), miközben a kórházi ellátásokon belüli aránya csupán 11 százalékot tett ki. A járóbeteg-szakrendelők esetében nem meglepő a közvetlen hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, és jobb vagy gyorsabb ellátást tud kínálni, mint az államilag finanszíro-zott szolgáltatások. Ezzel szemben a kórházi ellátások esetében főleg csak bizonyos szakterületeknél (például szülészet-nőgyógyászat) beszélhe-tünk magánszolgáltatók jelenlétéről, így ezek finanszírozásában a magán hozzájárulás főként hálapénz formájában jelenik meg. 2018-ban a humán-egészségügyi ellátásban összesen 121,4 ezer fő dolgozott, mintegy 90%-uk teljes munkaidőben. Az egészségügyön belül az egészségügyi vállalkozások foglalkoztatták a járóbeteg és fogorvosi ellátás szakágazatokban dolgozók 58%-át, míg az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a magánszektor az állomány 27%-át képviselte, a fekvőbeteg ellátás esetében pedig mindössze 1%-át. Mivel itt a leg-

  • 7

    frissebb adatok 2015-re állnak rendelkezésre, az elmúlt három év egészségügyben lezajlott folyamatai alapján arra következtethetünk, hogy a magánszektor aránya a foglalkoztatásból mindhárom szektor esetében nőtt. 2016-ban százezer lakosra 321 orvos és 644 ápoló jutott Magyarországon, mely az orvosok esetében alig, az ápolók esetében 22%-kal több, mint az ezredfordulón. Ennél kevesebb orvos a Visegrádi országok közül csak a lengyel egészségügyben dolgozik. Magyarországon az ezredfor-duló óta 2017-ig a betegforgalom növekedésével párhuzamosan 8%-kal csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma. Ezzel párhu-zamosan – főként a praxisok fokozatos megszűnése miatt – az egy háziorvosra jutó lakosok száma 4%-kal nőtt a 2000-2017 közötti időszakban. A régiók közül a legnagyobb növekedés Közép-Magyarországon következett be (+12%), melyet Nyugat-Dunántúl követ (+10%), míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a praxisok megszűnésének ütemét ellensúlyozni tudták a demográfiai folyamatok (főként az elvándorlás). 2019. februárban Magyarországon összesen tartósan 344 háziorvosi praxis volt betöltetlen, ráadásul 2018 júniusa óta 24-gyel nőtt ez a szám. 2017-ben Magyarországon a működő kórházi ágyak száma 68,3 ezer volt, melyből százezer lakosra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi összeha-sonlítás szerint a V4 országcsoporton belül e mutató értéke nálunk a legmagasabb, 2%-kal haladja meg a cseh, 5%-kal a lengyel, míg 17%-kal a szlovák értéket. 2002 és 2016 között minden vizsgált országban csökkent a mutató értéke, Magyarországon és Csehországban 12-12%-kal, Szlo-vákiában 24%-kal, míg Lengyelországban összességében mindössze 1%-kal. Magyarországon a csökkenés főként a 2006-ban bekövetkezett in-tézményrendszer átalakítás következménye, melynek eredményeként egy év alatt egytizedével csökkent az ágyszám. A humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi nettó átlagkeresete 2008 és 2018 között 89%-kal nőtt, mely növekedési ütem 9 százalékpont-tal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. Évek közötti összehasonlításban a leggyorsabb ütemben 2017-ben és 2018-ban nőttek a nettó kere-setek, mindkét évben 16%-kal. A reál értelemben vett növekedés 2008 és 2018 között a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók körében 47%-ot tett ki, mely ütem 7 százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb és több évtizedes problémája a szakképzett személyzet, elsősorban az orvosok elvándorlása. A szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt 2010 és 2016 között összesen mintegy 6900 orvos kért (persze nem biztos, hogy ezek mindegyike el is hagyta az országot) A bizonyítványt kérők száma 2011-2012-ben volt a legmagasabb, ezt követően két évben: 2013-ban és 2016-ban tudott jelentősebb mértékben csökkenni. A fenti orvosok 40%-a 25-29 éves (frissen végzett), további 37%-uk 30-44 éves volt 2016-ban. A hasonló célból bizonyítványt kérő szakdolgozók száma 2013 és 2015 között nőtt, majd 2016-ban csökkent. A szakdol-gozók fele 30-44 éves volt 2016-ban. Bár a legfrissebb ÁEEK-nál fellelhető adatok a 2016-os helyzetet mutatják, feltételezhető, hogy az egész-ségügyben lezajlott béremelések a 2016-os javulás után tovább enyhítik e probléma súlyosságát.

  • 8

    2.2. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 1. ÁBRA A humán fejlettség mértéke (HDI index)

    pont

    0,861

    0,803

    0,814 0,811

    0,843

    0,908

    0,855

    0,865

    0,838

    0,888

    0,74

    0,76

    0,78

    0,8

    0,82

    0,84

    0,86

    0,88

    0,9

    0,92

    AT SK PL HU CZ

    2006 2017

    FORRÁS: Human Development Report UN

    A humán fejlettség indexét gyakran a bruttó hazai termék egyik alternatívájaként is számon tartják, tekintetbe véve, hogy az emberi jólét fogalmát a GDP-nél szélesebb körben értelmezi. Az index há-rom mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a „hosz-szú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor vár-ható élettartamban kerül számszerűsítésre, az „is-kolázottságot” olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak része-sedése a népességből, végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. A vizsgált országok közül mindnek javult a HDI inde-xe a 2006 és 2017 közötti időszakban. A relatív javu-lás Szlovákiában volt a legnagyobb (+6,3%), míg Magyarországon a legkisebb mértékű (+3,3%). 2017-ben a vizsgálatba bevont öt ország sorrendje: Ausztria (0,908), Csehország (0,888), Lengyelország (0,865), Szlovákia (0,855), s végül Magyarország (0,838). Hazánk ezzel még a 2006-os osztrák és cseh szint alatt maradt.

  • 9

    2. ÁBRA Születéskor várható élettartam

    2007, 2016 (év)

    77,8 78,479,8 80,2

    83,1

    69,470,6 71

    73,8

    77,4

    79,780,7

    82 82,1

    84,1

    72,673,8 73,9

    76,1

    79,3

    50

    55

    60

    65

    70

    75

    80

    85

    90

    NŐK HU SK PL CZ AT FÉRFIAK HU SK PL CZ AT

    2007 2016

    FORRÁS: Eurostat

    A születéskor várható élettartam egy demográfiai adat. Az élveszületések halálozási életkorának átla-ga (az 1 évnél fiatalabbak elhalálozását nem számít-va). Magyarországon a születéskor várható élettartam 75,8 év volt 2017-ben, a nőké 79 év, a férfiaké 72,4 év. A legfrissebb nemzetközi összehasonlítás 2016-ra érhető el, mely szerint a Visegrádi országok közül mind a nőknél, mind a férfiaknál négyből a negye-dik helyen állunk. Igaz ugyanakkor, hogy a férfiak esetében 2007 és 2016 között a legnagyobb javulás (+3,2 év) Szlovákiával együtt nálunk következett be. A nők esetében a szlovákoknál és a lengyeleknél is nagyobb volt a évben számított javulás, mint nálunk (+1,9 év). Ausztriához kis mértékben közeledtünk ugyan a 2016-ot megelőző 10 évben, ugyanakkor még mindig jelentős a különbség a születéskor vár-ható élettartam tekintetében, a nőknél 4,4 év, míg a férfiaknál 6,7 év.

  • 10

    3. ÁBRA A fejlettség és a várható élettartam összefüggése

    2010, 2016

    0

    10 000

    20 000

    30 000

    40 000

    50 000

    60 000

    74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

    Egy

    főre

    jutó

    GD

    P v

    ásár

    lóer

    ő p

    arit

    áso

    n

    Születéskor várható élettartam

    HU SKPL

    CZ

    AT

    FORRÁS: Eurostat

    A fejlettség és a várható élettartam összefüggését jól szemlélteti a bal oldali grafikon, mely az egy főre jutó vásárlóerőparitáson mért GDP értékeit méri össze a születéskor várható élettartammal a 2010-es és a 2016-os évre. A koordinátarendszer főátlójával párhuzamos el-mozdulás, mely mind az öt vizsgált országra jellem-ző egyértelműen szemlélteti a két mutató közötti közvetlen összefüggést. A Visegrádi négyek közel azonos irányú és mértékű elmozdulást produkáltak a vizsgált hat év alatt (relatív helyzetük alig válto-zott), míg a fejlettebb osztrákok – igaz a fejletteség egy jóval magasabb szintjén – ennél valamelyest kisebbet. Ennek ellenére a képzeletbeli egyenes mentén mind a négy Visegrádi ország nagyon távol van attól, hogy megközelítse Ausztriát.

  • 11

    4. ÁBRA A társadalom megoszlása dohányzási szokások szerint

    2014 (megoszlás, %)

    19 2326

    22 23 24

    53

    2 7 76

    76 74 7371 71 70

    EU28 PL HU C Z SK A T

    Rendszeres dohányos Alkalmi dohányos Nem dohányzik

    FORRÁS: Eurostat

    A dohányzás élettani hatásai jól ismeretek, a do-hányfüstben lévő nikotin, amellett, hogy az erek falát károsítja és idő előtti érelmeszesedést, szívin-farktust okozhat, függőséget kialakító droghatással is rendelkezik. A kátrány, illetve kémiai összetevői jelentős szerepet játszanak a tüdőrák, a gégerák s a hólyagrák kialakulásában. A szén-monoxid, mivel kölcsönhatásba lép az oxigént szállító hemoglobin-nal, csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, s ez gátolja a szervezet oxigénellátását, a magzati fejlő-dést.1 Az Európai Bizottság legutolsó elérhető összehason-lító adatai szerint a magyarok 28%-a dohányzik, 26%-uk rendszeresen. A dohányzók aránya a cse-heknél, a szlovákoknál és az osztrákoknál is maga-sabb, mint hazánkban, viszont a rendszeres dohá-nyosok arányát tekintve mi vezetünk az osztrákok előtt. Az Európai Unió lakosainak 24%-a dohányzik, 19%-a rendszeres dohányos (arányait tekintve leg-kevesebben Svédországban (11%), legtöbben Cipru-son (29%) dohányoznak napi gyakorisággal).

    1 Róza, Ádány: Megelőző orvostan és népegészségtan (2011) Medicina Könyvkiadó Zrt.

  • 12

    5. ÁBRA A társadalom megoszlása alkoholfogyasztási szokások szerint

    2014 (megoszlás, %)

    9 7 3 2 610

    30

    1616 16

    3235

    23

    22 30 29

    3226

    14

    24 23 26

    13 15

    2430 28 28

    17 14

    EU28 HU SK PL A T C Z

    Minden nap Minden héten

    Minden hónapban Ritkábban, mint havonta

    Ritkábban, mint évente vagy soha

    FORRÁS: Eurostat

    A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi éle-tében, a tágabb környezet szociális-társadalmi jel-lemzőiben. Az alkoholos italokban megtalálható etil-alkohol az anyagcsere-folyamatok során kelet-kező acetaldehid károsító hatásának következtében potenciális sejtméregnek tekinthető, mely a szerve-zet minden sejttípusára jelentős károsító hatást fejt ki.2 Az Eurostat 2014-es adatai alapján a magyarok 7%-a iszik minden nap, 16%-a ennél ritkábban, de minden héten, 22%-uk havi, 24%-uk éves gyakori-sággal, míg fennmaradó 30%-uk ennél ritkábban vagy soha. A napi gyakorisággal fogyasztók aránya nálunk kisebb, mint az EU-ban átlagosan (9%), de elmarad a cseh aránytól (10%), magasabb viszont a szlovák (3%) vagy a lengyel (2%) aránynál.

    2 Dr. Kónya Judit: Az alkoholfogyasztás veszélyei https://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/1805/az-alkoholfogyasztas-veszelyei

  • 13

    6. ÁBRA Alkoholizmus és kábítószer fogyasztás

    2000-2017

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    900

    0

    2 000

    4 000

    6 000

    8 000

    10 000

    12 000

    14 000

    16 000

    18 0002

    00

    0

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    20

    17

    Kezelésen megjelent kábítószer fogyasztók (bal tengely)

    Az alkoholisták becsült száma, ezer (jobb tengely)

    FORRÁS: KSH

    Az évezred eleje óta a felére csökkent az alkoholis-ták becsült száma Magyarországon. A KSH közel-múltban közzétett adatai szerint 2017-ben 379 ez-ren voltak, ami ugyan egy hajszállal magasabb a 2016-os adatnál, de így is komoly előrelépés, 55%-os csökkenés a mintegy két évtizeddel ezelőtti álla-pothoz képest. Ezzel párhuzamosan a nyilvántar-tott alkoholisták száma 64%-kal mérséklődött 2000 és 2017 között. Ezzel ellentétben a kezelésen megjelent kábítószer fogyasztók száma jelentős hullámzást követően 6%-kal emelkedett 2000 és 2016 között. Ez azért is probléma, mert a droghasználók szenvedélyéhez, illetve a drogkereskedelemhez számos, a társada-lom által el nem fogadott jelenség kapcsolódik: bű-nözés, agresszió – és kimondottan a szerhasználat következtében kialakult betegségek.

  • 14

    7. ÁBRA A társadalom megoszlása testtömegindex szerint

    2014 (megoszlás, %)

    3 1 3 3 3 3

    4743 43 44 44

    50

    5055 54 53 53

    47

    EU28 C Z HU PL SK A T

    Sovány Normál Túlsúlyos vagy elhízott

    FORRÁS: Eurostat

    A testtömegindex (BMI - body mass index) egy sta-tisztikai mérőszám, az egyén testmagasságának és -tömegének arányát méri. Habár nem a tényleges testzsír-százalékot mutatja, hasznos lehet egy egészséges testsúly meghatározásánál, figyelembe véve a magasságot. Mivel könnyű kiszámolni, a BMI-t széles körben alkalmazzák a túlsúlyosság fel-mérésére a lakosság körében. Magyarországon az Eurostat 2014-re vonatkozó adatai szerint a lakosság 54%-a tartozik a normá-lisnál magasabb testtömegindexű körbe, utóbbiak 61%-a túlsúlyosak, míg 49%-a az elhízottak csoport-jába tartozik. A túlsúlyosak és elhízottak összesített aránya a magyar lakosság körében kissé alacso-nyabb, mint a cseheknél (55%), kissé magasabb viszont, mint a lengyel vagy szlovák lakosságnál (53-53%), jóval magasabb, mint az osztráknál (47%), valamint meghaladja az EU-átlagot is (50%).

  • 15

    8. ÁBRA Orvos által megállapított tartós betegségben szenvedők ará-nya nem és korcsoport szerint

    2014

    31,1

    58,9

    88,8

    55,3

    34,6

    63,7

    92,1

    63,0

    32,8

    61,4

    90,9

    59,4

    15–34 éves

    35–64 éves

    65 évesés

    idősebb

    együtt 15–34 éves

    35–64 éves

    65 évesés

    idősebb

    együtt 15–34 éves

    35–64 éves

    65 évesés

    idősebb

    együtt

    Férfi Nő Együtt

    FORRÁS: KSH Európai lakossági egészségfelmérés

    A krónikus betegségek egyre súlyosabb problémát jelentenek világszerte. Európában a halálesetek 86%-áért felelősek, évente 4 millióan halnak meg krónikus betegségre visszavezethető okok miatt. Számtalan ember életminőségét rontják, és az egészségügyi rendszerekre is hatalmas terhet ró-nak, az Európai Unióban jelenleg az egészségügyi ellátás költségeinek 70–80%-át kell a kezelésükre fordítani.3 Magyarországon az Európai lakossági egészségfel-mérés adatai szerint a lakosság 59%-a szenved or-vos által megállapított tartós betegségben, közü-lük a 15-34 évesek 33%-a, a 35-64 évesek 61%-a, míg a 65 éveseknek vagy náluk idősebbeknek a 91%-a. Érdekes, hogy míg a nők hosszabb várható élettartamra számíthatnak, mint a férfiak, esetük-ben 63% szenved krónikus betegségben, míg a fér-fiaknál 55%.

    3 Egészség–EU Hírlevél 169: A krónikus betegségek hatéko-nyabb megelőzéséért és kezeléséért http://ec.europa.eu/health/newsletter/169/focus_newsletter_hu.htm

  • 16

    9. ÁBRA Orvos által megállapított tartós betegségben szenvedők ará-nya egyes betegségtípusok szerint (15 évnél idősebbek körében)

    2014 (%)

    31,3

    21,4

    17,3

    12,2

    10,9

    10,8

    9,4

    8,0

    6,3

    6,0

    5,9

    4,9

    4,8

    4,0

    3,7

    3,6

    3,2

    2,4

    2,4

    2,3

    2,2

    1,9

    1,7

    0,5

    0 5 10 15 20 25 30 35

    magasvérnyomás-betegség

    derék- vagy hátfájás

    arthrosis

    allergia

    magas koleszterinszint

    nyaki fájdalom

    szívritmuszavar

    cukorbetegség

    csontritkulás

    erős fejfájás

    egyéb krónikus betegség

    szívkoszorúér-megbetegedés

    asztma

    depresszió

    bronchitisz

    inkontinencia

    gyomor- vagy nyombélfekély

    agyvérzés

    egyéb pszichés/mentális probléma

    szívinfarktus

    krónikus vesebetegség

    egyéb szívbetegség

    rosszindulatú daganat

    májcirrózis

    FORRÁS: KSH Európai lakossági egészségfelmérés

    A lakosság általános egészségi állapotára utal a kü-lönböző betegségek előfordulási gyakorisága. Veze-tő helyen továbbra is a magasvérnyomás-betegség, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri be-tegségek csoportja áll. Ezt a tényt az ellátórend-szerből, valamint a háziorvosi statisztikákból nyert morbiditási adatok is alátámasztják. Magasvérnyomás-betegségben szenved a 15 éves és idősebb lakosság közel egyharmada, a férfiak 29, a nők 34%-a. Az életkor előrehaladtával növekszik a betegség előfordulása: a 2014. évi adatok szerint a 35-64 évesek harmadának, a 65 évesek és időseb-bek kétharmadának magasvérnyomás-betegsége van. A fiatalabb (15-34 éves) korosztályokban a be-tegség a férfiak nagyobb hányadánál jelentkezik, a 35-64 évesek között hasonló a két nem érintettsé-ge, a 65 évesek és idősebbek körében viszont a nők esetében jóval magasabb a betegek aránya (71, illetve 59%). A betegek túlnyomó többsége (95%) orvos javaslatára gyógyszert is szed a megfelelő vérnyomásszint elérése, fenntartása érdekében. A mozgásszervi betegségek közül derék- vagy hát-fájástól szenvednek a legtöbben, a megkérdezettek 21%-a, ízületi porc kopásáról a lakosság 17%-a szá-molt be, míg nyaki fájdalom a 15 éves és idősebb népesség 11%-át sújtja.

  • 17

    10. ÁBRA Standardizált halálozási hányados

    2011-2015 (százezer lakosra) Teljes lakosságra 65 évnél fiatalabbakra

    0

    200

    400

    600

    800

    1 000

    1 200

    1 400

    1 600

    2011 2012 2013 2014 2015

    EU28 CZ HU

    AT PL SK

    0

    50

    100

    150

    200

    250

    300

    350

    400

    450

    2011 2012 2013 2014 2015

    EU28 CZ HU

    AT PL SK

    FORRÁS: Eurostat

    Amennyiben különböző népességek halálozási vi-szonyait kívánjuk összehasonlítani, mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy minden ország né-pességének korösszetétele más és más. A standar-dizált halálozási hányados (SHH) a tényleges és a várható halálozás hányadosa, amely érték azt hiva-tott kifejezni, hogy egy adott (akár területi, akár egyéb módon csoportosított) népességcsoport rela-tív mértékben mennyire tér el egy referencia-népesség értékeitől. A KSH a mutatót százezer la-kosra számítva és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott módon az európai népesség korösszetételére standardizálva állítja elő. A százezer lakosra számított ráta a teljes magyar lakosságra 1500 volt 2015-ben, 45%-kal magasabb, mint az EU-átlag (1036), s meghaladta az összes Visegrádi ország átlagát, Szlovákiáét 8, Csehorszá-gét 17, Lengyelországét 18%-kal. 2011-hez képest a szlovákokhoz mérten nőtt a lemaradásunk, míg a többi országhoz, valamint az EU28-hoz mért nem változott jelentősen. Amennyiben a 65 évnél fiata-labbakat tekintjük, a lemaradásunk sokkal jelentő-sebb. 2015-ben százezer megfelelő korú magyar lakosra számított ráta 372, mely 16%-kal haladja meg a lengyelek, 19%-kal a szlovákok, 58%-kal a csehek mutatóját, illetve 77%-kal az EU28-átlagot. 2011 és 2015 között rontottunk kissé a csehekhez, javultunk kissé a szlovákokhoz, a lengyelekhez és az EU28 átlaghoz képest.

  • 18

    11. ÁBRA Standardizált halálozási hányados főbb halálokok szerint

    2015 (százezer lakosra)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    900

    Dag

    anat

    os m

    egb

    eteg

    edés

    ek

    Emés

    ztő

    ren

    dsze

    r b

    eteg

    sége

    i

    Ke

    rin

    si r

    en

    dsz

    er b

    ete

    gsé

    ge

    i

    Öng

    yilk

    oss

    ág

    Meg

    előz

    hető

    bet

    egsé

    gek

    oko

    zta

    halá

    lozá

    s

    AT CZ HU PL SK EU28

    FORRÁS: KSH

    A KSH által a nemzetközi statisztikában publikált halálokokra összehasonlítottuk a százezer lakosra számított standardizált rátát. A halálozási statiszti-kában vezető keringési rendszeri betegségek cso-portjában a Visegrádi országok közül Magyaror-szág mutatója a legrosszabb (782), majd Szlovákia (662), Csehország (629) és Lengyelország (610) kö-vetkezik. Ausztria mutatója (436), valamint az EU28 átlag (381) jelentősen elmarad a V4 országokétól.

    Bár jóval a kisebbek az országok közti különbségek, viszont a daganatos betegségeknél is a magyar érték a legmagasabb (352), majd a szlovák (322) és a lengyel (320) következik, míg ennél a csehek mu-tatója (285) és az EU28 átlag (270) is kedvezőbb. Bár az előzőektől jóval alacsonyabb szinten, de az emésztőrendszeri betegségeknél és az öngyilkos-ságnál is Magyarország vezet.

    A százezer lakosra számított megelőzhető halálozás szintén nálunk a legmagasabb (385), 14%-kal maga-sabb, mint Szlovákiában, 39%-kal magasabb, mint a cseheknél, 43%-kal a lengyeleknél, míg az osztrák mutató értékét 87%-kal, az EU28 átlagot 89%-kal haladja meg.

  • 19

    12. ÁBRA 100 ezer főre vetített potenciálisan elvesztett életévek száma a 0-69 éves korosztályban 2000-2016 (év)

    0

    1000

    2000

    3000

    4000

    5000

    6000

    7000

    8000

    9000

    20

    00

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A potenciálisan elvesztett életévek száma azt mu-tatja meg, hogy mennyi a konvencionálisan elvárt átlagos élettartam előtti halálozások miatti életév-veszteség az adott populációban. A KSH definíciója szerint: "egy meghalt által 0-70 év potenciális élet-tartamból le nem élt évek száma". Azaz az elhalálo-zás miatt meg nem élt évekből adódó idő előtti ha-lálozás. Mivel a potenciálisan elvesztett életévek halálozásból számolt mutató, örökli annak különbö-zőségeit az eltérő fejlettségű országok, térségek vonatkozásában.4 Az ezredforduló utáni 16 évben 100 ezer főre vetí-tett potenciálisan elvesztett életévek száma minden vizsgált országban csökkent. A csökkenés mértéke Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, össze-sen 42%. Utánunk a V4 országok közül a csehek következnek 35%-kal (az osztrákoknál is ugyanilyen mértékű volt a csökkenés), majd lengyelek és a szlovákok 29-29%-kal, igaz előbbieknél 2015-ös, utóbbiaknál 2014-es a legfrissebb adat. A magyar mutató a szlovákhoz és a lengyelhez képest 2000-ben mért jelentős többlete 2016-ra szinte eltűnt (feltételezve a lengyel és szlovák mutató folytatódó trendjét).

    4 ÁEEK Egészségügyi Fogalomtár

  • 20

    13. ÁBRA 100 ezer főre vetített daganatos betegségek miatt potenciáli-san elvesztett életévek száma a 0-69 éves korosztályban

    2000-2016 (év)

    0

    500

    1000

    1500

    2000

    2500

    20

    00

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A potenciális életév-veszteséget nem csak orszá-gonként vagy globális szinten számolják, hanem egy-egy betegségre, betegségcsoportra vonatkozó-an is megadják. Így a különböző halálokok idő előtti halálozásban betöltött szerepe is meghatározható, ezek alapján pedig a prevenciós és ellátásbeli intéz-kedések tervezhetők.5

    2016-ban Magyarországon 100 ezer hetven évnél fiatalabbra daganatos betegségek miatti halálozá-sok következtében összesen 1518 évnyi elvesztett életév jutott, mely 30%-os javulást jelent az ezred-fordulóhoz képest. A csehek eközben 40%-kal ja-vultak (924 évre), míg a lengyelek és a szlovákok 25-25%-kal (előbbinél 2015-ös, utóbbinál 2014-es a legutolsó értékelhető adat). A magyar mutató a szlovákhoz és a lengyelhez képest 2000-ben mért jelentős többlete szinte semmit nem változott (a lengyelhez képest 2015-re 2 százalékponttal javult, míg a szlovákhoz képest 2014-re 1 százalékponttal romlott). A Csehországhoz képest mért 40%-os kü-lönbség 2016-ra 64%-ra nőtt, miközben Ausztriához képest valamelyest tudtunk javulni, a különbség 97%-ról 91%-ra csökkent.

    5 ÁEEK Egészségügyi Fogalomtár

  • 21

    14. ÁBRA 100 ezer főre vetített keringési rendszeri betegségek miatt potenciálisan elvesztett életévek száma a 0-69 éves korosztályban

    2000-2016 (év)

    0

    500

    1000

    1500

    2000

    2500

    2000

    2001

    2002

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    2010

    2011

    2012

    2013

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    2016-ban Magyarországon 100 ezer hetven évnél fiatalabbra keringési rendszeri betegségek miatti halálozások következtében összesen 1185 évnyi elvesztett életév jutott, mely 40%-os javulást jelent az ezredfordulóhoz képest. A csehek eközben 34%-kal javultak (668 évre), míg a lengyelek 33%-kal, a szlovákok 43%-kal (előbbinél 2015-ös, utóbbinál 2014-es a legutolsó értékelhető adat). Ezzel a ma-gyar mutatónak a lengyelhez képest 2000-ben mért többlete 2015-re 30%-ról 19%-ra csökkent, míg a szlovákhoz mért többlet 27%-ról 2014-re 35%-ra emelkedett. A Csehországhoz képest mért 66%-os különbség 2016-ra 77%-ra, az Ausztriához képest mért különbség 146%-ról 225%-ra nőtt.

  • 22

    15. ÁBRA Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI)

    2017 (pont) 86

    3

    560

    66

    7

    63

    3

    56

    5

    448

    87

    0

    64

    9 68

    3

    546

    521

    45

    1

    92

    4

    74

    9

    726

    584

    58

    4

    43

    9

    E UMAX SK C Z H U PL E UMI N

    2009 2013 2017

    FORRÁS: Health Consumer Powerhouse

    A 35 ország egészségügyét mérő EHCI (Európai Egészségügyi Fogyasztói Index) hat területet vizsgál részletesen, indikátoronkénti pontozással. A beteg-jogok érvényesülését 12, az ellátás hozzáférhetősé-gét 6 indikátorral jellemzik, a gyógyítás eredmé-nyességét 9 szempont szerint összegzik, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját 8, a megelőzés területét és a gyógyszerellátást 7-7 szempont alapján minősítik. Magyarország stabilan a sereghajtók között szere-pel az 2017-es EHCI rangsorban, a 35 országot tar-talmazó listán Ciprus, Románia, Bulgária, Görögor-szág és Litvánia produkált rosszabb eredményt. Ráadásul, míg a csehek és a szlovákok eredménye 2009 óta jelentősen és fokozatosan javul, addig nálunk 2009-hez képest visszaesést, 2013-hoz ké-pest enyhe javulást jelez a 2017-es érték (584). A lengyelek körülbelül ugyanebben a cipőben járnak, az 584 pont 2017-ben alig haladja meg a 2009-es pontszámot (565). Európában 2017-ben a legmaga-sabb pontszámot Hollandia, a legalacsonyabbat Ciprus kapta.

  • 23

    2.3. KIADÁSOK, FINANSZÍROZÁS

    16. ÁBRA Egy főre jutó egészségügyi kiadás vásárlóerő paritáson

    2005-2017 (USD PPPs)

    0

    1 000

    2 000

    3 000

    4 000

    5 000

    6 000

    2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    Az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2017-ben 2045 dollár6 volt, amellyel hazánk az EU-tagországok között az alsó harmadba esik. Ez ép-pen 1,5-szerese a 2005-ös értéknek, s a mutató 2007-et leszámítva minden évben növekedni tu-dott. A Visegrádi országok között 2005-ben a második helyen álltunk (1366 dollár), lemaradva a csehektől (1401 dollár), 2017-re pedig a harmadik helyre csúsztunk vissza (2045 dollár) kissé megelőzve a lengyeleket (1955 dollár). 2017-ben az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás 22%-kal volt alacsonyabb, mint a cseheké, 10%-kal maradt el a szlovákokétól, 62%-kal az oszt-rákokétól, 5%-kal meghaladta ugyanakkor a lengye-lekét.

    6 USD

  • 24

    17. ÁBRA Egészségügyi kiadások a GDP arányában

    2003-2016 (%)

    8,17,8

    8,07,8

    7,2 7,1 7,27,5 7,5 7,5

    7,3 7,1 7,17,4

    7,1 7,1

    6,5

    10,4

    HU SK CZ PL AT

    2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2016

    FORRÁS: KSH, Eurostat

    Magyarországon az egészségügyi rendszer finanszí-rozása a központi (kormányzati) és önkormányzati költségvetésből, az Egészségbiztosítási Alap költ-ségvetéséből, a háztartások közvetlen és az önkén-tes egészségfinanszírozási alrendszerek kifizetései-ből történik. Az egészségügyi kiadások (állami és magán össze-sen) 7,4%-os GDP arányának tekintetében is az alsó harmadot foglaltuk el 2016-ban. 2007 és 2016 között ez az arány Magyarországon 7,1% és 7,5% között hullámzott (ezt megelőző négy évben kissé magasabb, 8% körüli volt). A Visegrádi négyekkel történő összehasonlítás azt mutatja, hogy a magyar egészségügyi kiadások ará-nya kissé magasabb volt 2016-ban, mint a szlováko-ké vagy a cseheké (7,1-7,1%), illetve jóval maga-sabb, mint a lengyeleké (6,5%), míg Ausztria szinte más „dimenzióban” mozog e tekintetben a maga 10,4%-os GDP-arányos költésével.

  • 25

    18. ÁBRA Egészségügyi kiadások alakulása nominál- és reálértéken

    2003-2016 (2003=100) közkiadás

    100 105,2116,4 122,3 116,6 121,4 119,4

    125,4 129,6 128,5133,5

    141,5149,1

    157,7

    100 97,1 100,6 99,6

    74,682,9 82,3 83,3 84,4 82,2 83,8 84,7 84,3 87,2

    2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    Nominál Reál

    magánkiadás

    100 106,0115,6 120,9

    126,0 131,3 132,5147,2

    156,2 161,8 160,0166,2

    177,0192,4

    100 97,9 99,9 98,480,6

    89,6 91,3 97,7101,7 103,5 100,4 99,5 100,0 106,4

    2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    Nominál Reál

    FORRÁS: KSH; Deflátor: egészségügyi szolgáltatások árindexe.

    Az elmúlt évtized gazdasági válsága az uniós orszá-gok többségében nem volt jelentős hatással az egészségügyre fordított kiadások reálértékére, Ma-gyarországon annál inkább. 2003 és 2016 között az egészségügyi közkiadások mintegy 58%-kal, míg a magánkiadások 92%-kal nőttek. A magánkiadások nominális viszonylatban mindössze egy évben (2013) nem tudtak nőni, míg a közkiadásokat is csupán három évben (2007, 2009, 2012) jellemezte csökkenés. A reálértelemben vett kiadások (a nominál kiadá-sokat az egészségügyi szolgáltatások árindexével deflálva) 2003 és 2016 között a közszférában 12,8%-kal csökkentek, tehát az állam az árváltozás-tól eltekintve ennyivel kevesebbel járul hozzá azegészségügy működéséhez. E tekintetben a ma-gánszféra sem teljesített sokkal jobban, egészség-ügyre fordított kiadásainak reálértéke mindössze 6,4%-kal nőtt 2003-as bázison. Mind a közszféra, mind a magánszféra esetében a 2007-es év bizo-nyult a legrosszabbnak, amikor is jelentősen zuhant a kiadások reálértéke.

  • 26

    19. ÁBRA Egészségügyi közkiadások a GDP arányában

    2000-2015 (%)

    0

    1

    2

    3

    4

    5

    6

    7

    8

    9

    2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A kormányzati egészségügyi kiadások GDP-hez mért aránya Magyarországon 2000 és 2015 között nem tudott emelkedni, 5-6% között hullámzott (2007 után inkább az 5%-os szinthez közelebb), 2015-ben éppen 5,2%-ot tett ki, mely megegyezik a 2000-ben mért aránnyal. A közkiadásokon belül az egészségügyi alkalmazot-tak megkezdett bérfejlesztése mellett csökkent a gyógyszerkiadások támogatott összege, másfelől az egészségügyi szolgáltatások és termékek árindexe a fogyasztóiár-indexnél magasabb mértékben nőtt, ami a háztartások egészségügyre fordított kiadásai-ban is éreztette hatását. A Visegrádi országok közül Szlovákiában – hullám-zásokkal ugyan, de – jelentősnek mondható, 1,8 százalékpontos GDP arányos növekedés követke-zett be a 2015-tel záruló 15 év alatt, miközben a cseheknél és a lengyeleknél 0,8-0,8 százalékpontos. Az osztrákok eközben 1,1 százalékponttal növelték a GDP arányában az egészségügyi közkiadásokat.

  • 27

    20. ÁBRA Egészségügyi kiadások aránya a költségvetésben

    2008-2016

    14,7% 14,4%14,8%

    14,1% 14,1%

    12,2% 12,3% 12,5%13,1%

    0%

    2%

    4%

    6%

    8%

    10%

    12%

    14%

    16%

    0

    200

    400

    600

    800

    1 000

    1 200

    1 400

    1 600

    1 800

    2 000

    2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    Kormányzati alrendszerek egészségügyi kiadásai (millió Ft, bal tengely)

    Arányuk a költségvetési kiadásokból (%, jobb tengely)

    FORRÁS: KSH

    2016-ban a kormányzati alrendszerek egészség-ügyi kiadásai (1728 milliárd Ft) tették ki az egész-ségügyi kiadások kétharmadát (mely arány 2003-ban 71%, 2009-ban 69% volt). A kormányzati egészségügyi kiadások legnagyobb hányadát (39%-át) a gyógyító és rehabilitációs fek-vőbeteg és egynapos ellátás tette ki 2016-ban, ezt követték a gyógyszerkiadások (20%), a járóbeteg-ellátás (17%), valamint a kiegészítő szolgáltatások (klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és mentőszol-gáltatás és betegszállítás) 8%-kal. A hosszú ápolási idejű ellátásra, a gyógyászati segédeszközökre és egyéb tartós és nem tartós gyógyászati célú fo-gyasztási cikkekre, valamint a prevencióra külön-külön ennél kisebb összeg jutott. 2003-hoz képest a gyógyszerkiadások aránya csökkent, míg a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg és egynapos ellátásé jelentősebben nőtt a kormányzati egészségügyi kiadások körében. Amennyiben a költségvetés kiadási főösszegéhez viszonyítjuk ezt az összeget, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2008 és 2012 között enyhén, 2013-ban drasz-tikusan csökkent ez az arány, majd az ezt követő 3 évben gyorsuló ütemben újra emelkedett és 2016-ra elérte a 13,1%-ot, mely még mindig 1,6 száza-lékponttal alacsonyabb, mint a 2008-ban mért.

  • 28

    21. ÁBRA Egészségügyi kiadások ellátástípusok szerint

    2003-2016 (milliárd Ft)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    fekvőbeteg és egynapos ellátás

    járóbeteg-ellátás

    hosszú ápolási idejű ellátás

    diagnosztika

    gyógyszer

    gyógyászati segédeszközök

    prevenció

    FORRÁS: KSH

    Az egészségügyi kiadások szolgáltatások szerinti összetételében a fekvőbeteg és egynapos ellátásra fordított kiadás a legjelentősebb tétel (2016-ban 753 milliárd Ft, a teljes kiadás 29%-a), a finanszíro-zási rendszer 2012-ben megkezdett átalakítása kö-vetkeztében az elmúlt években dinamikusan nőtt, 2014-ben már megelőzte a gyógyszerkiadásokat is. A második legnagyobb részt, a teljes kiadás 28%-át a gyógyszerek képezik (2016-ban 718 milliárd Ft). Aránya a 2012-ben gyógyszerár-támogatási rend-szer bevezetése előtt, 2011-ben még 34% volt. A gyógyszerekre fordított kiadások a 2011 utáni visz-szaesést követően 2016-ra érték el újra a 2011-es szintet. A fentiek mellett a kiadásokból jelentőst tételt ké-pez továbbá a járóbeteg-ellátásra fordított összeg (2016-ban 615 milliárd Ft), a teljes kiadás 23%-át képviselte. Az egészségügyi kiadások előzőekhez képest kisebb tételei egyebek mellett a diagnoszti-ka (155 milliárd Ft, 6%), a gyógyászati segédeszkö-zök (104 milliárd Ft, 4%), a hosszú ápolási idejű ellá-tás (99 milliárd Ft, 4%), illetve a prevenció (70 milli-árd Ft, 3%).

  • 29

    22. ÁBRA Az egészségbiztosítási alap kiadásainak alakulása ellátástípus szerint

    2008-2017 (millió Ft)

    0%

    20%

    40%

    60%

    80%

    100%

    120%

    140%

    160%

    180%

    200%

    0

    500 000

    1 000 000

    1 500 000

    2 000 000

    2 500 000

    3 000 000

    2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

    Egyéb ellátások (bal tengely)

    Pénzbeli ellátások (bal tengely)

    Természetbeni ellátások (bal tengely)

    Egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 2008=100 (jobb tengely)

    Egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 2008=100 (korrigált*) (jobb tengely)

    FORRÁS: KSH; Megjegyzés: 2012-től a pénzbeli ellátások a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra fordított összeget is tartalmazzák; *Rokkantsági, rehabilitációs ellátások nélkül.

    A közkiadások több mint négyötöde az OEP-en ke-resztül kerül elosztásra, ezért az egészségbiztosítás költségvetése meghatározó az egészségügyi ráfordí-tások szempontjából. Kiadási oldalon a kormányzati alrendszer (a kormányzati és önkormányzati al-rendszerek, társadalombiztosítás) gyógyító-megelőző ellátási ráfordításai, elsősorban a 2012-ben megkezdett bérfelzárkóztatásnak köszönhető-en jelentős mértékben nőttek. Az egészségbiztosítási alap kiadásainak 72%-át (1626 milliárd Ft-ot) tették ki 2016-ban a termé-szetbeni kiadások, melyek döntő hányadát a gyógyí-tó-megelőző ellátások és a gyógyszerkiadások kép-viselték. További 27%-át (615 milliárd Ft-ot) képvi-selték a pénzbeli ellátások, ezen belül legnagyobb arányt a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a táp-pénz és a gyermekgondozási díj. 2008 és 2017 között az egészségbiztosítási alap kiadásai reálértéken 22%-kal nőttek, a 2012-től itt elszámolt rokkantsági, rehabilitációs ellátások nél-kül viszont csupán 6%-kal.

  • 30

    23. ÁBRA A magánkiadások aránya az összes egészségügyi kiadásból

    2002-2016 (%)

    0%

    5%

    10%

    15%

    20%

    25%

    30%

    35%

    2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A háztartások kiadásainak önálló alrendszerét a hazai lakosság közvetlen „out of pocket” kiadásai jelentik, amelyek magukba foglalják a KSH által be-csült hálapénzt is. Másik része az önkéntes egész-ségügy-finanszírozási alrendszerek, melyek összete-vői a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek, az önkéntes egészségpénztárak, valamint a társasá-gok. Magyarországon 2016-ban a magánkiadások az összes egészségügyi kiadás mintegy 30%-át tették ki, mely 2 százalékponttal magasabb, mint a 2002-es arány. A kétezres évek közepére egészen 25%-ig csökken ez az arány, majd a gazdasági válság után újra elkezdett emelkedni. A V4 országok közül utá-nunk a lengyelek következnek, ahol éppen ellenté-tes folyamat játszódott le, mint nálunk, a magánki-adások aránya 14 év alatt 26%-ról 23%-ra csökkent. A szlovákoknál a 2002 és 2007 közötti erős felfutó szakaszt (11%-ról 27%-ra) hullámzó, de összességé-ben 18%-ig csökkenő periódus követte. Csehorszá-got 2002 és 2008 között felfutás (10%-ról 16%-ra), ezt követően pedig 14-15% körüli szint jellemezte. Az osztrák arány a fentiekkel ellentétben a teljes vizsgált időszakban stabilan 18-19% között mozgott. Azaz, a vizsgált országokhoz képest nálunk járul legnagyobb arányban hozzá a lakosság az egész-ségügy finanszírozásához a járulék és adófizetést nem számítva.

  • 31

    24. ÁBRA Egy főre jutó magánegészségügyi kiadás

    2002-2016 (dollár)

    0

    200

    400

    600

    800

    1 000

    1 2002

    00

    2

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A legutóbbi felmérések és a magánegészségügyi szolgáltatók forgalmi adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt években egyre erősebb a kereslet a betegek részéről a magánszolgáltatások iránt, és a vissza-jelzések szerint már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is érezhető ez a tendencia. Az emberek egyre türelmetlenebbek az állami ellá-tórendszerrel szemben, és közben fontos szem-ponttá kezd válni az átláthatóság, vagyis, hogy a költségeket előre ismerik a szolgáltatást igénybeve-vők. Nem mellékes szempont továbbá, hogy a ma-gánszolgáltatóknál rugalmasabb az időpont, orvos és intézmény választás. Az aktív, dolgozó és járu-lékfizető emberek többsége már hajlandó lenne többet is fizetni a magánszolgáltatásokért, ez is bi-zonyíték a hangulat változására. A betegek elmúlt években bekövetkezett magatartásváltozása pedig lecsapódik a magánegészségügyi vállalkozások eredményeiben. Részben ennek is köszönhető, hogy az állami-önkormányzati egészségügyi ellátás egyáltalán még működőképes. Az előző oldalon bemutatott arányokból már kö-vetkezik, hogy a V4 országok közül nálunk a leg-magasabb a magánszféra egy főre vetített egész-ségügyi költése (igaz az osztrákénak még így is csak az 58%-a), majd tőlünk kb. egyharmaddal lemarad-va következik Lengyelország, Szlovákia és Csehor-szág.

  • 32

    25. ÁBRA A magánszféra kiadásainak aránya az egészségügyi kiadáso-kon belül ellátástípusok szerint

    2003-2016 (%)

    0%

    10%

    20%

    30%

    40%

    50%

    60%

    20

    03

    2004

    20

    05

    20

    06

    2007

    20

    08

    20

    09

    2010

    2011

    20

    12

    2013

    2014

    20

    15

    2016

    járóbeteg-ellátás

    gyógyszer

    gyógyászati segédeszközök

    prevenció

    összesen

    hosszú ápolási idejű ellátás

    diagnosztika

    fekvőbeteg és egynaposellátás

    FORRÁS: KSH

    Magyarországon az összes egészségügyi kiadáson belül a vásárolt gyógyszerek, illetve az igénybe vett járóbeteg-ellátások esetében volt kiugróan magas a magánszféra hozzájárulásainak aránya. Előbbi esetében a 2006 és 2012 közötti gyors, míg utóbbinál a hullámzó lassú emelkedés következté-ben. A gyógyszerkiadások közel felét (2016-ban 49%-át) – részben költségmegosztásos formában (társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek önrésze), részben teljesen piaci alapon (vény nélkül vásárolható készítmények) – közvetlenül a háztar-tások finanszírozták. Ez utóbbi érték az európai országok viszonylatában is magasnak számít. A gyó-gyító ellátások közül a járóbeteg-ellátásban ki-emelkedően nagy a háztartások közvetlen hozzájá-rulásainak szerepe (42%), miközben a kórházi ellá-tásokon belüli aránya csupán 11 százalékot tett ki. A járóbeteg-szakrendelők esetében nem meglepő a közvetlen hozzájárulások magas aránya, hiszen ez az a terület, ahol a piaci alapon megvásárolható magánszolgáltatások köre a legszélesebb, és jobb vagy gyorsabb ellátást tud kínálni, mint az államilag finanszírozott szolgáltatások. Ezzel szemben a kór-házi ellátások esetében főleg csak bizonyos szakte-rületeknél (például szülészet-nőgyógyászat) beszél-hetünk magánszolgáltatók jelenlétéről, így ezek finanszírozásában a közvetlen hozzájárulások rész-ben paraszolvencia formájában jelennek meg.

  • 33

    26. ÁBRA Gyógyszerkiadások aránya az összes egészségügyi kiadásból

    2002-2016 (%)

    0

    5

    10

    15

    20

    25

    30

    35

    40

    45

    2002

    20

    03

    20

    04

    2005

    2006

    20

    07

    20

    08

    2009

    2010

    20

    11

    20

    12

    2013

    2014

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    A gyógyszerkiadások finanszírozási szerkezete a közkiadások arányának csökkenésével és a magán-szféra saját zsebből fizetett kiadásai arányának nö-vekedésével módosult ugyan, az összes egészség-ügyi kiadásból képviselt aránya 2002 és 2016 között – bár 2011-ig szinte folyamatosan nőtt, majd ezt követően végig csökkent – összességében alig vál-tozott (-0,2 százalékpont). Annak ellenére maradt tehát magas a magyarországi gyógyszerkiadások szintje, hogy az állam e területen több lépésben forráskivonást hajtott végre. 2016-ban a lakosság és az állam együttesen az egészségügyi kiadások 28,8%-át fordította gyógyszerre, míg ugyanez a mu-tató a szlovákoknál 26,1%-ot, a lengyeleknél 20,7%-ot, a cseheknél 17,4%-ot, az osztrákoknál pedig csupán 12%-ot tett ki. 2002-höz képest ráadásul a szlovákok mutatója 11,5, a lengyeleké 8,8, a csehe-ké 8,3, míg az osztrákoké 1,2 százalékponttal csök-kent.

  • 34

    27. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az összes kiadás arányában ellátási formák szerint

    2000-2016 (%)

    0%

    1%

    2%

    3%

    4%

    5%

    6%

    20

    00

    2001

    20

    02

    2003

    20

    04

    20

    05

    2006

    20

    07

    2008

    20

    09

    20

    10

    2011

    20

    12

    2013

    20

    14

    20

    15

    2016

    20

    17

    Egészségügy összesen

    Gyógyszerek, gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök

    Járóbeteg-ellátás

    Kórházi szolgáltatások

    FORRÁS: KSH

    A KSH által közzétett COICOP7-csoportosítás szerint a lakosság saját zsebből egy főre vetítve 55 ezer Ft-ot költött az egészségügyre, mely éppen négysze-rese az ezredfordulón költött összegnek, reálérté-ken pedig 59%-kal magasabb. Az egészségügyi kiadások aránya az összes lakossá-gi költésből 17 év alatt 3,8%-ról 5%-ra nőtt, szinte kizárólag a gyógyszerre és gyógyászati segédeszköz-re fordított kiadásoknak köszönhetően, mely a 1,2 százalékpontos növekedésből 1 százalékpontot képviselt, míg a járóbeteg-ellátás és a kórházi szol-gáltatások 0,1-0,1 százalékpontot jelentett. A fenti összehasonlításnál nem mehetünk el amellett, hogy 2014 és 2017 között a gyógyszerkiadások aránya 0,4 százalékponttal csökkent, míg a járóbeteg-ellátásé 0,5 százalékponttal nőtt, mely utóbbi rész-ben a magánegészségügyi biztosítások által hajtott magánegészségügyi szolgáltatások iránt növekvő kereslet következtében növekvő kínálat eredmé-nye.

    7 Az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazott la-kossági fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyhavi1306m.pdf

  • 35

    28. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az összes kiadás arányában jövedelmi decilisek szerint

    2010-2017 (%)

    0%

    1%

    2%

    3%

    4%

    5%

    6%

    7%

    Öss

    zese

    n 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

    10

    .

    2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

    FORRÁS: KSH

    A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az összes kiadás arányában jövedelmi decilisek (ti-zedek) szerint eltérően alakulnak. Az alsó három tizedben ez az arány nem haladja meg a 4%-ot, a negyedikben jellemzően 4-5% közötti, az 5-9. tize-dekben 5-6% közötti, míg a legmagasabb jövedel-műek körében a negyedikhez hasonlóan 4-5% kö-zötti. Míg az alsó négy – átlagnál alacsonyabb egészségügyi költés arányú – decilisben az alacsony jövedelem miatt nem engedhetik meg maguknak a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételét, addig a legmagasabb tizednél az egyéb (sok esetben luxus) kiadási tételek képviselnek nagyobb arányt, mint a többi decilisnél. Amennyiben az átlagos forintösszegeket nézzük, a legfelső decilis 107,6 ezer Ft-ot, a legalsó 13,4 ezer Ft-ot költött 2017-ben egy főre vetítve egészség-ügyre. A polarizálódást jól mutatja, hogy a legfelső és legalsó közötti különbség 5,7-ről 6,6-szeresre nőtt hét év alatt, míg az utolsó előtti és a második közötti 3,7-ről 4,6-szeresre, míg az alulról és felülről számított harmadikok közötti 2,4-ről 2,9-szeresre.

  • 36

    29. ÁBRA A magyar lakosság egészségügyre fordított kiadásai az összes kiadás arányában régió és településtípus szerint

    2010-2017 (%)

    0%

    1%

    2%

    3%

    4%

    5%

    6%

    Közé

    p-M

    agya

    rors

    zág

    Közé

    p-D

    unán

    túl

    Nyu

    gat-

    Dun

    ántú

    l

    Dél

    -Dun

    ántú

    l

    Észa

    k-M

    agya

    rors

    zág

    Észa

    k-A

    lföld

    Dél

    -Alf

    öld

    Bud

    apes

    t

    me

    gye

    i jo

    gú v

    áro

    sok

    több

    i vár

    os

    közs

    ég2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

    FORRÁS: KSH

    A lakosság egészségügyre fordított kiadásai az ösz-szes kiadás arányában 2010 és 2017 között a régiók közül Közép-Magyarországon voltak a legállandób-bak, végig szűken 5% (4,9% és 5,2% között) körül alakultak. A többi régióban az egyes évek egymás-utánjában erős volatilitás jellemző. 2017-ben fo-rintban számolva az egy főre jutó éves egészség-ügyi kiadások a központi régióban voltak a legma-gasabbak (65,1 ezer Ft), míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabbak (45,9 ezer Ft). 2010-hez képest a legnagyobb növekedést Nyugat-Dunántúl érte el (+86%), míg a legmérsékeltebbet Észak- és Dél-Alföld (37-37%). A vizsgált hét évben a legkisebb és legnagyobb egy főre jutó kiadású régió között szűkült a szakadék, 47-ről 42%-ra. Településtípus szerinti összehasonlításban 2017-ben a fővárosban 75,1 ezer Ft volt az egy főre jutó egészségügyi kiadás, a megyei jogú városokban 64,2 ezer Ft, a többi vidéki városban 47,3 ezer Ft, míg a községekben 45,9 ezer Ft. A vizsgált hét évben a községeknek és a megyei jogú városoknak sikerült az átlag felett nőniük, utóbbiaknál azonban a kiadá-sokon belüli arány nem változott (4,7%). A megyei jogú városokban lakók, valamint a fővárosiak ese-tében a kiadási szerkezetben 4-4 százalékponttal nőtt az egészségügy aránya, míg a többi város ese-tében 3 százalékponttal csökkent.

  • 37

    30. ÁBRA Az egészségügybe áramló EU-s támogatások a 2007-2013-as támogatási ciklusban

    pénzügyi hatás 2009-2015 között (milliárd Ft)

    664

    342

    74 64 44 41 33 20 18 13 8 7

    FORRÁS: EMIR; Az operatív programok teljes nevét lásd a röviditések magyarázatánál.

    A 2007-2013-as Európai Uniós támogatási ciklusban összesen 664 milliárd Ft EU-s támogatás áramlott az egészségügybe, mely a 2009 és 2015 közötti (mi-vel a 2007-2013 közötti ciklus pénzügyi hatása jel-lemzően ezekben az években keletkezik) összes (állam+magán) egészségügyi kiadás közel 4,5%-ának megfelelő összeg. Ennek több mint fele a TIOP operatív program kere-tében az alábbi célok mentén realizálódott:

    • Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben;

    • A járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése;

    • A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendsze-rének felkészítése a struktúraváltásra.

    A többi egészségügybe áramló forrás 10 különböző program keretében valósult meg, melyek közül 50 milliárd Ft-nál nagyobb forrást az alábbi progra-mokban osztottak szét:

    • TÁMOP o Egészségfejlesztés és egészségtuda-

    tos magatartásra ösztönzés; o Egészségügyi szerkezetátalakítást

    támogató humánerőforrás- és szol-gáltatásfejlesztés;

    • ÉAOP o Humán infrastruktúra fejlesztés.

  • 38

    31. ÁBRA A központi költségvetés egészségügyi intézményei tartozásál-lományának regionális megoszlása 2019. február végén

    millió Ft

    FORRÁS: Magyar Államkincstár

    A Magyar Államkincstár adatai szerint a Központi költségvetési intézmények közül az egészségügyi feladatot ellátók tartozásállománya 2019. február végén összesen 20,8 milliárd Ft-ra rúgott (a közzé-tett listán8 összesen 72 egészségügyi intézmény szerepel). Ezen belül 4 intézménynek volt 1 milliárd Ft-ot meghaladó tartozása, 7 intézménynek 0,5-1 milliárd Ft közötti. Az elmúlt években rendre 45-55 milliárd Ft hiány halmozódik fel az egészségügyben, amit decemberben egyösszegben rendez a költség-vetés. Ez arra utal, hogy évente az előre megállapí-tott keretekhez képest 1 havi intézményi kiadásnak nincs fedezete. Mivel az országos ellátási feladatú intézmények is az amúgy jelentős számú intézményt felvonultató Budapesthez kapcsolódnak, a központi régióban koncentrálódik a tartozásállomány közel fele. A második helyen Dél-Alföld következik 2-3 milliárd Ft közötti tartozásállománnyal, majd Észak-Alföld és Észak-Magyarország 1-2 milliárd Ft közötti értékkel. A nyugat-magyarországi régiók összesített tartozása nem éri el a teljes állomány 14%-át.

    8 http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/tartozassal-rendelkezo-intezmenyek/3445/

  • 39

    2.4. ELLÁTÓRENDSZER – INFRASTRUKTÚRA, SZEMÉLYZET

    32. ÁBRA Orvosok százezer lakosra jutó száma

    2002-2016 (fő)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    AT CZ HU PL SK EU28

    FORRÁS: OECD, KSH

    2018-ban a humán-egészségügyi ellátásban össze-sen 121,4 ezer fő dolgozott, mintegy 90%-uk teljes munkaidőben. Az egészségügyön belül (sajnos a legfrissebb fellelhető szerkezeti adatok 2015-re vonatkoznak) az egészségügyi vállalkozások foglal-koztatták a járóbeteg és fogorvosi ellátás szakága-zatok 58%-át, míg az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a magánszektor 27%-át képviselte az állománynak, míg a fekvőbeteg ellátás esetében mindössze 1%-át. Az elmúlt három év egészség-ügyben lezajlott folyamatai alapján arra következ-tethetünk, hogy a magánszektor aránya a foglalkoz-tatásból mindhárom szektor esetében nőtt. 2016-ban százezer lakosra 321 orvos jutott Ma-gyarországon, mely alig több, mint 2002-ben (319), ráadásul 2005 és 2010 között e mutató nem egy évben 300 alá is csökkent. Ennél kevesebb orvos a Visegrádi országok közül csak a lengyel egészség-ügyben dolgozik, 2016-ban százezer lakosra vetítve 242 (2002-ben 230). A szlovák fajlagos létszám 2016-ban 8%-kal haladta meg a magyart, a cseh – melyre a legfrissebb adat 2013-as, ekkor 15%-kal, míg az EU28 átlag (2014-es összehasonlításban) 6%-kal. Az osztrákok e tekintetben „más dimenzióban mozognak”, százezer lakosra náluk 513 orvos jutott 2016-ban, 60%-kal több mint nálunk.

  • 40

    33. ÁBRA Ápolók százezer lakosra jutó száma

    2000-2016 (fő)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    9002

    00

    0

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    AT CZ HU PL

    FORRÁS: OECD

    2016-ban százezer lakosra 644 ápoló jutott Ma-gyarországon, mely 22%-kal több, mint az ezred-fordulón (528), a növekedés nagyobb része az idő-szak első harmadában valósult meg, ezt követően inkább stagnálás, lassú emelkedés jellemzi a teljes ápolói állományt. Nemzetközi összehasonlításában (a szlovák ápolókra vonatkozóan nem találtunk ada-tot) százezer lakosra 25%-kal több (807) ápoló ju-tott 2016-ban Csehországban, 24%-kal több (799) Ausztriában, miközben a lengyeleknél ötödével ke-vesebb (516). Az ezredfordulót követő tizenhét év alatt nálunk nőtt leggyorsabban a százezer lakosra ápolók száma (22%-kal), eközben az osztrákoknál 12%-kal, a cseheknél 6%-kal, míg a lengyeleknél mindössze 4%-kal.

  • 41

    34. ÁBRA Betöltetlen háziorvosi praxisok

    2019. február (darab)

    FORRÁS: ÁEEK 2 praxis betöltetlen: Békésszentandrás, Ózd, Szentmártonkáta, Kutas, Nagyatád, Veszprémvarsány, Paks, Gyönk, Pétervására, Tatabánya, Oroszlány, Esztergom, Buda-pest VII. kerület, Budapest VIII. kerület 3 praxis betöltetlen: Budapest XX. kerület 4 praxis betöltetlen: Salgótarján

    2019. februárban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nyilvántartása szerint Magyarorszá-gon összesen tartósan 344 háziorvosi praxis volt betöltetlen, ráadásul 2018 júniusa óta 24-gyel nőtt ez a szám. A helyzet leginkább Észak-Magyarországon kritikus, ahol egy körzethez több település is tartozhat, emiatt pedig rengeteget kell utazni az alapvető orvosi ellátásért. Ez azt jelenti, hogy sokkal több településen ütközik ezáltal aka-dályba az ellátás. Emellett Budapesten is romlik a helyzet, különösen a VII., a VIII. és a XX. kerületben. Előbbi kettőben két, utóbbiban három praxis betöl-tetlen. A helyzet romlását vetíti előre, hogy csekély számban szakvizsgáznak háziorvosként, miközben a működő praxisokban az egészségügyi állomány ki-öregedett, a következő tíz évben várhatóan végleg nyugdíjba vonul. Azért, hogy az alapellátás biztosítva legyen, az ÁEEK évről évre pályázatokat ír ki a praxisjogvásárlásra és letelepedésre. A háziorvosi praxisjog vásárlásához maximum négymillió forint támogatás nyerhető el. A tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi kör-zetek letelepedési támogatására pedig az elnyerhe-tő legmagasabb összeg 20 millió forint, amelyet a legalább öt éve üresen álló praxis betöltése esetén fizetnek ki.

  • 42

    35. ÁBRA Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás regionális mutatói-nak alakulása

    2000-2017 (2000=100) Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma

    95

    90

    91

    8989

    90

    9492

    86

    88

    90

    92

    94

    96

    98

    100

    102

    20

    00

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    20

    17

    Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl

    Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld

    Dél-Alföld Ország összesen

    Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos

    112

    110

    103

    101

    106

    99

    104

    95

    100

    105

    110

    115

    20

    00

    20

    01

    20

    02

    20

    03

    20

    04

    20

    05

    20

    06

    20

    07

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    20

    17

    Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl

    Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld

    Dél-Alföld Ország összesen

    FORRÁS: KSH

    Magyarországon az ezredforduló óta 2017-ig a be-tegforgalom növekedésével párhuzamosan 8%-kal (6729-ről 6173-ra) csökkent a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, a régiók közül Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon (11%-kal), legkevésbé Közép-Magyarországon (5%-kal). Ezzel párhuzamosan – főként a praxisok fokozatos megszűnése miatt – az egy háziorvosra jutó lako-sok száma 4%-kal nőtt a 2000-2017 közötti idő-szakban. A régiók közül a legnagyobb növekedés - az orvosszám régiós összehasonlításban mért leg-mérsékeltebb csökkenése ellenére - Közép-Magyarországon következett be (+12%), melyet Nyugat-Dunántúl követ (+10%), míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a praxisok megszűnésé-nek ütemét ellensúlyozni tudták a demográfiai fo-lyamatok (főként az elvándorlás). Dél-Alföldön a háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosszám 1%-kal csökkent, míg Észak-Magyarországon 1%-kal nőtt a vizsgált időszakban.

  • 43

    36. ÁBRA Kórházi ágyak százezer lakosra jutó száma

    2002-2016 (db)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    900

    2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

    AT CZ HU PL SK EU28

    FORRÁS: OECD, KSH

    2017-ben Magyarországon a működő kórházi ágyak száma 68,3 ezer volt, melyből százezer lakos-ra 698 jutott. A 2016-os nemzetközi összehasonlítás szerint a V4 országcsoporton belül e mutató értéke nálunk a legmagasabb, 2%-kal haladja meg a cseh, 5%-kal a lengyel, míg 17%-kal a szlovák értéket (Ausztriában eközben 6%-kal több ágy jutott száz-ezer lakosra). 2002 és 2016 között minden vizsgált országban (2002 és 2014 között az EU28 országok-ban) csökkent a mutató értéke, Magyarországon és Csehországban 12-12%-kal, Szlovákiában 24%-kal, míg Lengyelországban összességében mindössze 1%-kal (Ausztriában 5%-kal). Az EU28 országokban 2002 és 2014 között 16%-os csökkenés következett be. Magyarországon a csökkenés főként a 2006-ban bekövetkezett intézményrendszer átalakítás követ-kezménye, melynek eredményeként egy év alatt egytizedével csökkent az ágyszám.

  • 44

    37. ÁBRA Országos intézményi várólista

    2018 (nap)

    FORRÁS: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

    A fekvőbeteg ellátásban a Nemzeti Egészségbiztosí-tási Alapkezelő adatai szerint 2018-ban a leghosz-szabb időt (átlagosan 126 napot, mely 2019. márci-us közepére9 128-ra emelkedett; ekkor a várakozók száma 6056 fő) térdprotézis műtétre kellett vára-kozni. Csipőprotézis műtétre 2018-ban átlagosan 88 napot (2019. márciusban 94 napot; várakozók szá-ma 5123) várakoztak, jelentős kiterjesztett gerinc-műtétre 87 napot (2019. márciusban 63 napot; vá-rakozók száma 58). A többi várólistás beavatkozás várakozási ideje 50 nap alatt maradt, szürkehályog műtétre átlagosan 45 napot kellett 2018-ban, illet-ve 2019. márciusban várni (utóbbi időpontban közel 11 ezer betegnek), gerincstabilizáló műtétre tavaly átlagosan 41 napot (2019. márciusban 47 napot; várakozók száma 751), szív elektrofiziológiá-ra átlagosan 35 napot (2019. márciusban 41 napot; várakozók száma 819). A várólistás beavatkozások szinte mindegyikére igaz a várakozási idő régiók szerinti jelentős szórása.

    9 2019. március 20-i állapot szerint

  • 45

    38. ÁBRA Gyógyszertári ellátottság települések szerint

    2017

    FORRÁS: KSH; Fehér szín: nincs gyógyszertár vagy csak fiókgyógyszertár van.

    A jogszabály értelmében minden olyan településen, ahol 4-4500-nál többen élnek, automatikusan, köte-lezően ki kell írni pályázatot gyógyszertár létesítésé-re. Ugyanakkor, ahol 4000 alatt van a lakosok szá-ma, ott nincs ilyen korlát, vagyis bármikor létesíthe-tő gyógyszertár. 2017-ben a KSH adatai szerint 2369 gyógyszertár működött Magyarországon, 16%-kal több mint 2000-ben. 2010-ig dinamikusan nőtt a patikaszám (2541-re), ezt követően 2011-2013-ban hirtelen lecsökkent (2348-ra), majd ezt követően inkább stagnált. A fiókgyógyszertárak a közforgalmú gyógyszertárak kihelyezett egységei az olyan településeken, ame-lyeken közforgalmú gyógyszertárat nem lehet fenn-tartani. Ezek általában szűkített nyitvatartással dol-goznak, az orvosi rendeléssel összhangban.

  • 46

    39. ÁBRA Az egészségügyi személyzet éves átlagkeresete

    2000-2016 (USD, PPP) Szakorvosok Kórházi ápolók

    0

    10 000

    20 000

    30 000

    40 000

    50 000

    60 000

    70 000

    20

    00

    20

    02

    20

    04

    20

    06

    20

    08

    20

    10

    20

    12

    20

    14

    20

    16

    CZ HU PL SK

    0

    5 000

    10 000

    15 000

    20 000

    25 000

    30 000

    35 000

    20

    00

    20

    02

    20

    04

    20

    06

    20

    08

    20

    10

    20

    12

    20

    14

    20

    16

    CZ HU PL SK

    FORRÁS: OECD

    Az OECD statisztikái szerint 2003-as bázison dollár-ban mérve vásárlóerőparitáson számolva 1,7-szeresére nőtt a kórházi ápolók átlagkeresete Ma-gyarországon 2003 és 2016 között (ebben termé-szetesen nincs benne az elmúlt két évben foganato-sított további emelések eredménye, de a cafetéria keret megnyirbálása sem). Szlovákiában és Csehor-szágban ennél gyorsabb, 2,6-szeres, illetve 1,9-szeres növekedés valósult meg. Mindezek eredmé-nyeként nálunk 2016-ban vásárlóerőparitáson szá-molva 22,2 ezer dollárt, Szlovákiában 26,1 ezer dol-lárt, Csehországban 28,1 ezer dollárt, míg Lengyel-országban 29,3 ezer dollárt keresett egy kórházi ápoló. A szakorvosok átlagkeresete Magyarországon 2003 és 2016 között 2003-as bázison dollárban mérve vásárlóerőparitáson számolva kétszeresére nőtt (e statisztika sem tartalmazza a 2017-2018-as emeléseket, de a cafetéria keret csökkenését sem). Szlovákiában és Csehországban ennél gyorsabb, 2,9-szeres, illetve 2,1-szeres növekedés valósult meg. Mindezek eredményeként nálunk 2016-ban vásárlóerőparitáson számolva 53,9 ezer dollárt, Szlovákiában 61,2 ezer dollárt, Csehországban 60,2 ezer dollárt, míg Lengyelországban 53,9 ezer dol-lárt keresett egy szakorvos.

  • 47

    40. ÁBRA Az egészségügyben dolgozók havi nettó átlagkeresete és re-álkeresete

    nettó átlagkereset 2008-2018 (ezer Ft)

    0

    50 000

    100 000

    150 000

    200 000

    250 000

    2008

    20

    09

    20

    10

    2011

    2012

    20

    13

    20

    14

    2015

    20

    16

    20

    17

    2018

    Humán-egészségügyi ellátás Nemzetgazdaság

    reálkereset

    2008-2018 (2008=100)

    80

    90

    100

    110

    120

    130

    140

    150

    160

    20

    08

    20

    09

    20

    10

    20

    11

    20

    12

    20

    13

    20

    14

    20

    15

    20

    16

    20

    17

    20

    18

    Humán-egészségügyi ellátás Nemzetgazdaság

    FORRÁS: KSH

    A KSH statisztikája Magyarországra vonatkozóan a fenti összehasonlításból még hiányzó 2017-es és 2018-as folyamatokat is tartalmazza. Eszerint a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi net-tó átlagkeresete 2008 és 2018 között 89%-kal nőtt (116 ezer Ft-ról 220 ezer Ft-ra), mely növekedési ütem 9 százalékponttal haladta meg a nemzetgaz-dasági átlagot. Évek közötti összehasonlításban a leggyorsabb ütemben 2017-ben és 2018-ban nőttek a nettó keresetek, mindkét évben 16%-kal. A reál értelemben vett növekedés 2008 és 2018 között a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók körében 47%-ot tett ki, mely növekedési ütem 7 százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A gyorsulás itt a 2015 utáni időszakot érin-tette igazán, mivel ekkor 2008-as bázison még csu-pán 2%-on állt a reál mutató.

  • 48

    41. ÁBRA Havi bruttó átlagkereset az állami és magánegészségügy egyes alszektoraiban

    2010-2015 (Ft) Költségvetési szektor Vállalatok

    100 000

    120 000

    140 000

    160 000

    180 000

    200 000

    220 000

    240 000

    260 000

    2010 2011 2012 2013 2014 2015

    Fekvőbeteg ellátás

    Járóbeteg ellátás, fogorvosi ellátás

    Egyéb humán-egészségügyi ellátás

    Humán-egészségügyi ellátás összesen

    100 000

    120 000

    140 000

    160 000

    180 000

    200 000

    220 000

    240 000

    260 000

    2010 2011 2012 2013 2014 2015

    Fekvőbeteg ellátás

    Járóbeteg ellátás, fogorvosi ellátás

    Egyéb humán-egészségügyi ellátás

    Humán-egészségügyi ellátás összesen

    FORRÁS: NFSZ

    Szektorok szerinti átlagkereseti adatok csak 2010 és 2015 közötti évekre állnak rendelkezésre az FSZH statisztikából. 2015-ben magánegészségügyben a bruttó átlagke-reset 1,1%-kal volt magasabb, mint az állami egész-ségügyben. A szakágazatok közül a járóbeteg ellá-tásban 9%-os különbség mutatkozott a magánszek-tor javára, az egyéb humán egészségügyi ellátásban 4,6% (a fekvőbeteg ellátás összehasonlítása félreve-zető, mivel az állami egészségügyben az állomány 83%-a tartozik ide, míg a magánegészségügyben mindössze 4%-a). Ugyanakkor a magánszektor ada-tait erősen torzítja, hogy az itt dolgozó orvosok zö-me vállalkozóként (nem bérben) van foglalkoztatva, így a valós jövedelem különbség sokkal nagyobb. 2010 és 2015 között a humán egészségügyi ellátás állami ágában 31%-os, magán ágában 37%-os átlag-kereset növekedés valósult meg. A fekvőbeteg ellá-tásban mindkét szektorban 35-35%-os, a járóbeteg ellátásban a közszférában 27%-os, a magánban 42%-os, míg az egyéb humán egészségügyi ellátás-ban a közszférában 14%-os, a magánban 30%-os.

  • 49

    42. ÁBRA A szakképesítésük küföldön történő elismerése céljából éven-te hatósági bizonyítványt kérők létszáma

    2010-2016 (fő)

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    600

    700

    800

    900

    1000

    1100

    1200

    2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

    Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó

    FORRÁS: ÁEEK EFF

    A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb és több évtizedes problémája a szakképzett személyzet, elsősorban az orvosok elvándorlása. Bár a legfris-sebb ÁEEK-nál fellelhető adatok a 2016-os helyzetet mutatják, feltételezhető, hogy az egészségügyben lezajlott béremelések a 2016-os javulás után tovább enyhítik e probléma súlyosságát. A szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt 2010 és 2016 között összesen mintegy 6900 orvos kért (persze nem biz-tos, hogy ezek mindegyike el is hagyta az országot). A bizonyítványt kérők száma 2011-2012-ben volt a legmagasabb, ezt követően két évben: 2013-ban és 2016-ban tudott jelentősebb mértékben csökkenni. A fenti orvosok 40%-a 25-29 éves (frissen végzett), további 37%-uk 30-44 éves volt 2016-ban. A két fő célország Németország és az Egyesült Királyság volt (az orvosok 17-17%-át fogadták). A szakdolgozókra, fogorvosokra és gyógyszerészek-re 2013-2016 közötti adatok állnak rendelkezésre. Utóbbiak kivándorlása az orvosokhoz képest nem jelentős, ráadásul csökkenő ütemű, a fogorvosoké kb. az orvosokénak harmadát teszi ki. A szakdolgo-zóké 2013 és 2015 között nőtt, majd 2016-ban csökkent. A fenti szakdolgozók fele 30-44 éves volt 2016-ban. A három fő kivándorlási célország itt Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria.

  • 50

    43. ÁBRA A tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántar-tással rendelkező orvosok korcsoport szerinti megoszlása

    2010-2015 (%)

    0%

    5%

    10%

    15%

    20%

    25%

    30%

    -29 30-39 40-49 50-59 60-69 70+

    2011 2012 2013 2014 2015

    FORRÁS: ÁEEK ENKK nyilvántartás10

    10 Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi helyzetéről

    Egészségügyi tevékenység Magyarországon kizáró-lag egészségügyi szakképesítés birtokában végezhe-tő. Valamennyi egészségügyi szakképesítéssel ren-delkező személy alapnyilvántartását az ENKK vezeti. Az egészségügyi szakképesítések oldaláról vizsgálva az egészségügyi humánerőforrás helyzetét, az érvé-nyes működési ciklussal11 rendelkező személyeket tekintjük a ténylegesen egészségügyben dolgozók-nak.12 Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok legnépesebb korcsoportját az 50-59-évesek alkotják: 2011-ben ebbe a korcsoportba tartozott a teljes létszám 28%-a, 2015-ben 25%-a. Továbbra is meghatározó 60-69 éves és a 40-49 éves sávokba tartozók száma, náluk kisebb arányt képvisel a 30-39 éves korosztály. A 30 évnél fiatalabbak alacsony aránya annak tudható be, hogy az egyetemet jel-lemzően 26 évesen vagy idősebb korukban fejezik be a hallgatók. A ténylegesen praktizáló orvosok korfája az orvostársadalom elöregedését, valamint az utánpótlási problémák csúcsosodását vetíti elő-re, hiszen nagy létszámú korosztályok válnak foko-zatosan inaktívvá. 11 Egy működési nyilvántartási ciklus főszabály szerint öt évig tart, mely időszak alatt kell az egészségügyi dolgozónak össze-gyűjteni a megújításhoz a megfelelő számú elméleti és gyakor-lati pontokat. 12 Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi helyzetéről

  • 51

    FELHASZNÁLT ADATBÁZISOK ÉS IRODALOM Adatbázisok EUROSTAT Az Eurostat az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) szerves része. Az ESS az Eurostat mellett tartalmazza a tagországok statisztikai hivatalait, ügynökségeit, valamint központi bankjait, amelyek a tagországok, továbbá Izland, Norv