EURÓPAI BIZOTTSÁG

Az EU számviteli rendszerének korszerűsítéseA vezetők jobb tájékoztatása

és nagyobb áttekinthetőség

Útmutató az EU új beszámolókészítési rendszeréhez

kg804043_HU_Couv.indd 2 19/05/08 11:41:04

Az állami pénzeszközök jobb kezelése

A megbízható pénzügyi információk alapvető fon-tosságúak a közösségi szek-tor hatékony irányításához.

2005-ös számviteli reform-ját követően az EU jó úton halad egy világszínvo-nalú beszámolókészítési rendszer kialakítása felé. A reform lényege a hagyo-mányos pénzforgalmi szem lé letű számvitelről

a ponto sabb eredményszemléletű számvitelre való átté-rés.

Ez nem pusztán technikai változás, hanem a gazdál-kodási kultúra alapvető változása, amely létfontosságú a kiadások hatékony ellenőrzésének biztosításához, a hibák kockázatának minimálisra csökkentéséhez és az EU-források napi kezelésének javításához.

Határozottan hiszek abban, hogy ezek a változtatások érzékelhető, hosszú távú hatással lesznek az EU telje-sítményére, és ennek következtében konkrét előnyöket jelentenek majd az EU állampolgárai számára is.

Dalia Grybauskaitėpénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős biztos

Elszámoltathatóság és átláthatóság

A Nemzetközi Költségve-tési Számviteli Standardok (International Public Sec-tor Accounting Standards, IPSAS) alkalmazása az Európai Bizottság új szám-viteli szabályainak kiala-kításánál jelentős lépést jelent a beszámolókészítési rendszer teljes áttekinthe-tőségéhez vezető pénzgaz-dálkodási reformban.

A Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants) a kormányoknak és az állami szektor szerveinek az eredményszemléletű szám-vitel alkalmazását ajánlja, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók elszámoltathatóságát és áttekinthetőségét, és jobb tájékoztatást biztosít a tervezési és az irányítási célok megvalósításához.

Reméljük, hogy az EU és azon állami szervezetek veze-tőinek példája, amelyek már bevezettek hasonló szab-ványokat, másokra is ösztönzőleg hat majd, s így egy áttekinthetőbb, világosabb és az összehasonlítást meg-könnyítő beszámolókészítési rendszert eredményez az állami szektorban Európában és a világ más országai-ban.

David Devlina Könyvvizsgálók Európai Szövetségének (European Federation of Accountants) elnöke

kg804043_HU_Couv.indd 3 19/05/08 11:41:11

1

Az eredményszemléletű számvitel dióhéjban

A pénzforgalmi szemléletű számviteltől az eredményszemléletű számvitelig

Az eredményszemléletű számvitel legjobban úgy magyarázható el, ha összevetjük a hagyományosabb pénzforgalmi szemléletű számvitellel:

• A pénzforgalmi szemléletű számvitelben a számvi-teli műveletek csak akkor kerülnek nyilvántartásba, amikor a készpénzt megkapták, illetve kifi zették. A pénzforgalmi szemléletű számvitel nem tesz különb-séget egy eszköz vásárlása és egy költség kifi zetése között (az eredményszemléletű számvitellel ellentétben), hanem mindkettőt egyszerűen „kifi zetésnek” tekinti.

• Az eredményszemléletű számvitelben a számviteli műveletek akkor kerülnek nyilvántartásba, amikor tör-ténnek: ha egy EU által fi nanszírozott projektről decem-beri számla érkezik, azt arra a hónapra jegyzik be akkor is, ha kifi zetése csak a következő évben történik meg.

hanem mindkettőt egyszerűen „kifi zetésnekhan m mindkettőt egyszerűen „kifize ésnek tekinti.

•• Az eredményszemléletű számvAzAz eredmedménysznyszemlémléletű etű szászámvitelben a számviteliműveletek akkor kerülnekműműveletek tek akkorkor kerükerülnek nyilvántartásba, amikor tör-ténnek: ha egy EUténn knnek: ha egha egy EU által fi nanszírozott projektről decem-beri s ábberi számla érkezik, azt arra a hónapra jegyzik be akkoris, ha kifi zetése csak a következő évben történik meg.

Az eredményszemléletű számvitel előnyei

A vagyonmérleg teljes képe Többéves rálátás a pénzügyi kimutatásokban

A számviteli tételek analitikus szemlélete

Eredményszemléletű számvitel az állami szektorban – a globális nézőpontOECD-országok, amelyek eredményszemléletű számvitelt alkalmaznak összevont pénzügyi kimutatásaikban (1):

Hatékonyabb gazdálkodás és döntéshozatal a jobb tájékoztatás következtében

Hatékonyabb pénzügyi ellenőrzés a világos és egységes nyilvántartásoknak köszönhetően

Szigorúbb politikai ellenőrzés a politikák hatásának jobb megértése eredményeként

A hibalehetőségek kockázatának minimálisra csökkentése a kedvezményezetteknek nyújtott kifi zetések esetében

1

(2) (2)

Ausztrália Kanada Finnország Franciaország

Görögország Új-Zéland Svédország Svájc

Egyesült Királyság Egyesült Államok Izland Olaszország

(1) Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECDT).

(2) Eredményszemléletű számvitel néhány pénzforgalmi szemléletű elemmel.

kg804043_HU_int.indd 1 19/05/08 11:42:15

2

Az EU számvitelének áttekintése

EU-számvitel: Tudta?

Az EU számviteli rendszere évente kb. 1,45 millió kifi zetést vesz nyilvántartásba.

Az Európai Unió számlái két fő célt szolgál-nak. Először is képet adnak az EU költségvetési hatóságainak (vagyis az Európai Parlamentnek és az EU-tagországok kormányaiból álló Tanács-nak), valamint a nyilvánosságnak arról, hogy a megszavazott költségvetést hogyan hajtották végre az év folyamán (pénzforgalmi szemléletű költségvetési számlák).

Másodsorban tartalmazzák az intézmények éves pénzügyi kimutatásait, beleértve a mérleget (eszközök és források), amely leírja az EU decem-ber 31-i pénzügyi helyzetét, valamennyi eszközé-vel és forrásával együtt (eredményszemléletű költ-ségvetési számlák).

k t---

Főkönyvi számlák

A pénzügyi évre vonatkozó összes kiadást és bevételt mutatják (gazdasági eredmény), és azzal a céllal készülnek, hogy meghatározzák az intézmények pénzügyi helyzetét (mérleg). 2005 óta eredményszemléletű megközelítésen alapulnak.

Költségvetési számlák

Részletes képet adnak az éves költségvetés kiadásairól, ezért pénzforgalmi szemléleten alapulnak.

kg804043_HU_int.indd 2 19/05/08 11:42:20

33

Az ABAC-reform

Az eredményszemléletű számvitel (ABAC – Accrual Based Accounting) a Bizottság globális, az EU pénz-ügyi irányításának korszerűsítésére vonatkozó erőfeszítésének részét képezi. 2002 decemberében a Bizottság ambiciózus cselekvési tervet nyújtott be annak érdekében, hogy főkönyvi számláit 2005-től kezdődően, vagyis mindössze két éven belül eredményszemléletűvé alakítsa. Az új számviteli rendszer a tervnek megfelelően, 2005. januárban működőképessé vált, és egy új számvi-teli szabályzat lépett életbe.

Nemzetközi standardokEzek az új szabályok a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) épülnek, az IPSAS által még nem szabályozott számviteli műveletekkel kap-csolatban pedig a Nemzetközi Számviteli Standardok (International Accounting Standards) (IAS) és a Nem-zetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (Internatio-nal Financial Reporting) (IFR) mérvadók.

InformációtechnológiaAz IT-architektúrát, vagyis az EU elszámolási rend-jét alaposan átalakították annak érdekében, hogy biz-tosítsák, hogy valamennyi számviteli esemény már a bekövetkezésekor teljes egészében könyvelésre kerül-hessen, tehát nem csak akkor, amikor pénzmozgás tör-ténik.

Az EU számviteli rendszere és a megbízhatósági nyilatkozat (DAS)

A megbízhatósági nyilatkozatot, vagyis a DAS-t (a francia déclaration d’assurance kifejezésből) minden évben az Európai Számvevőszék terjeszti elő. A DAS-ban a Számvevőszék két külön kérdésre vonatkozóan nyilvánít véleményt:

1) Megbízható-e az EU számviteli rendszere?

2) Az alapjául szolgáló valamennyi ügylet valóban jogszerű és szabályszerű volt-e (vagyis a kedvezményezett megkapta-e időben a megfelelő összeget)?

A Számvevőszék már az első, 1994-es DAS óta következetesen megbízhatónak nyilvánítja az EU számvitelét (1) bizonyos fenntartásokkal, amelyek közül a legjelentősebb az előfi nanszírozásra (azaz az EU-támogatások kedvezményezettjeinek fi zetett előlegekre) vonatkozik, amit az EU-val szemben fennálló adósságként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a projekt be nem fejeződik. Ezt a kérdést 2005-től kezdődően az eredményszemléletű számvitel bevezetésével oldották meg.

(1) Másrészt, eddig egyik DAS esetében sem volt képes fenntartás nélküli pozitív véleményt adni egyes műveletek szabályszerűségére vonatkozóan (a második kérdés), amit gyakran helytelen módon, a számviteli rendszer egészére vonatkozó negatív véleményként értelmeznek.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának 2005-ös találkozója az Európai Számvevőszék tagjaival, Luxembourg, 2005. május

kg804043_HU_int.indd 3 19/05/08 11:42:25

4

A pénzügyi munkafolyamatp gy yp gy ypp ggygyyy yyyy

IT-rendszerek – biztonság és funkcionalitás

Az IT-rendszerek alkotják a számviteli információ továbbításának, elemzésének és tárolásának artériáit. A meglévő IT-megoldások alapos átalakítása a reform egyik döntő fontosságú eleme.

IT-rendszerek – biztonság ésIT d kIT-rendszerek – biztonsáIT-rendszerek – biztonság ésbiztonság éság ésfunkcionalitás ffunkcionalitásunkcionalitás

Az IT-rendszerek alkotják a számviteli információA ITAz IT-rendszerek ndszerek alkotjákalkotják a sk a számvszámvitelmviteli inli inforinformormácimációciótovábbításának, elemzésének és tárolásának artériáit.t ábtovábbításának, eának, elemzésémzésének ének és tás tárolárolásánasának ak artartériériáitiáit.t.A meglévő IT-megoldások alapos átalakítása a reformAA meglévő ITlévő IT-megoldámegoldások aások alaposalapos átas átalakíalakításaítása a sa a r fa reforeformrmegyik döntő fontosságú eleme.iegyik döntő fdöntő fontossántosságú elemgú eleme.me.

A felhasználó bevezeti a pénzügyi műveleteket a webalapú, integrált rendszerbe

Adattárház

• beszámolási rendszer• igazgatás

Az egyeztetett adatok egyetlen adattárházba kerülnek

SWIFT (2)• kifi zetések• bevételek beszedése

Jobb, átfogóbb tájékoztatás az EU számviteli rendszeréről

A hibalehetőségek minimálisra csökkentése a kedvezmé-nyezettek részére történő kifi zetések terén

ABAC pénzügyi irányítási rendszerek

• szerződések• a költségvetés munkafolyamata• eredményszemléletű

munkafolyamat (számlák, garanciák, előfi nanszírozás)

• leltározási jegyzék• hitelek és kölcsönök

Európai ParlamentNemzeti kormányokEurópai polgárok

A felhasználó bevezeti a

• a • er

mga

• le• hi

(1) SAP – vezető szoftverszolgáltató a vállalati és az állami számvitel területén, bejegyzett védjegy.

(2) SWIFT – a pénzügyi ágazat tulajdonában lévő szövetkezet, amely üzenetküldési

szolgáltatásokat és interfészszoftvert biztosít 7800 pénzügyi intézmény (például bankok) részére,

több mint 200 országban.

sraA hibalehetőségek minimálissra

Eredményszemléletű (ABAC) számviteli rendszer(SAP (1) szoftverrel működtetve)

Új funkciók:• hatékonyabb és biztonságosabb adattárolás• az adatok könnyebb kontrollálása/nyomon követése, amely lehetővé

teszi az EU-források felhasználásának alaposabb ellenőrzését• a jogi személyek új aktái• integrált számviteli adatok az eszközökre vonatkozóan• analitikus számvitel• projektirányítási funkciók

EREDMÉNY: TELJES MÉRTÉKBEN EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ SZÁMVITEL

4

kg804043_HU_int.indd 4 19/05/08 11:42:28

5

Eredményszemléletű számviteli rendszer (ABAC) – megnövekedett kapacitás

Az eredményszemléletű számvitelnek megfelelő főkönyv új elemekkel, mint pl:

– előfi nanszírozás– garanciák– számlák

Pénzügyi információ Költségelszámolás Projektrendszer

A pénzeszközök kezelése

Hitelek és kölcsönök

Követelések/tartozások elszámolása

Eszközelszámolás ABAC-számvitel

Ez a modul tartalmazza a jogi személyek továbbfejlesztett aktáit, amelyekben rögzítik az összes harmadik felet, akivel a Bizottság pénzügyi kapcsolatban áll, csakúgy mint a kapcsolódó bankszámlákat. A jogi személyek aktái lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy pontosan meghatározza helyzetét partnerei, szerződő felei, adósai stb. vonatkozásában.

Az elfogadott költségvetéssel való gazdálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó műveletekhez, például a szabadon felhasználható források ellenőrzéséhez használják.

Ez a rendszer összegyűjti az EU eszközeire vonatkozó számviteli információkat. Míg régebben minden igazgatási központ saját jelentési rendszerrel rendelkezett, jelenleg az adatok teljes mértékben integráltak.

Ez az új eszköz lehetővé teszi a költségek főigazgatóságok és politikai területek szerinti bontását.

Többéves, a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt projektirányítási eszköz.

A Vállalati Pénzügyi Modul (CFM) (Corporate Financial Module) azokkal a hitelekkel és kölcsönökkel foglalkozik, amelyeket a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság biztosít a közösségi költségvetésen kívül.

A pénkezel

Követtartozelszám

pműveletekhez, például a szabadon felhasználható források ellenőrzéséhezhasználják.

kg804043_HU_int.indd 5 19/05/08 11:42:36

6

Az éves elszámolás magyarázatagygyggygyyy

A 2005-ös éves elszámolás volt az első, amely az eredményszemléletű számvitel elvei alapján készült. Íme néhány kulcsfontosságú táblázat és ábra.

1. Költségvetési eredmény

Az éves költségvetési eredmény leírja, hogy hogyan hajtották végre a költségvetést. Mutatja a különbséget az adott év teljes bevétele és az összes kifi zetés között az éves előirányzathoz képest, bizonyos kiigazításokkal.

A költségvetés végrehajtási arányának javulása

2005-ben a többlet a teljes költségvetésnek mindössze 2,3%-a volt. A végső szám két tényező eredményeként jött létre:

• az előre jelzettnél magasabb bevétel növelte a többletet;• a megfelelő költségvetés megfelelő végrehajtása (99%-os

rekord) csökkentette a többletet.

Az EU-szerződések megkövetelik, hogy a költségvetés minden évben egyensúlyban legyen. Az éves többletet a következő évre vezetik be a költségvetésbe, így csökkentik a tagállamok által fi zetett hozzájárulásokat.

A pénzügyi kimutatásokban a negatív érték (vagyis a kifi zetés) zárójelben szerepel.

millió EUR

A pénzügyi évre vonatkozó bevétel 107 091

Kifi zetések a 2005-ös előirányzatokhoz képest (103 548)

2006-ra átvitt előirányzott kifi zetések (1) (2 687)

2004-ről átvitt előirányzott EFTA-kifi zetések (91)

A 2004-ről átvitt felhasználatlan előirányzott kifi zetések törlése

1 519

Az év átváltási különbségei 41

Költségvetési eredmény 2005 2 415

(1) Az adott év költségvetésében előirányzott forrásokat csak nagyon szigorú feltételekkel

lehet átvinni a következő évre.

100 %

95 %

90 %

85 %

80 %

75 %2001 2002 2003 2004 2005

6

kg804043_HU_int.indd 6 19/05/08 11:42:43

7

millió EUR

Üzleti bevétel 107 890• Saját forrásokból és hozzájárulásokból származó

bevételek 103 964• Üzleti bevétel (beleértve a bírságokat, a költségek

behajtását, az igazgatási tevékenységekből származó bevételeket) 3 926

Működési költségek 107 597• Igazgatási költségek 6 127• Működési költségek (1) 101 470

Működési tevékenységből származó többlet 293

Nem működési tevékenységből származó (hiány) (2)

(8 014)

Társak és vegyes vállalkozások részesedése a nettó (hiányból) (3)

(91)

Szokásos tevékenységekből származó (hiány)

(7 812)

Az év gazdasági eredménye (7 812)

(1) Ez tartalmazza az összes jelentős EU-kiadást, mint például a kohéziós és strukturális alapokat, a kutatási támogatásokat stb.(2) Ez a sor tartalmazza a pénzügyi műveletek 30 millió eurós eredményét és az EU-tisztviselők nyugdíjjogosultságainak összértékváltozását (8044 millió euró), amelyet nyilván kell tartani az elszámolásban, annak ellenére, hogy az annak megfelelő bevétel csak későbbi költségvetésekben kerül elszámolásra, és itt nem tartják nyilván (l. Glosszárium: az óvatosság elve).(3) Az Európai Beruházási Alapba és az európai műholdas navigációs programba (Galileo) történő befektetések.

2. A gazdasági eredménykimutatás

Ez a pénzügyi kimutatás felsorakoztatja az év során fel-merült valamennyi bevételt és kiadást, akkor is, ha az azokhoz kapcsolódó készpénzforgalom csak későbbi években zajlik le.

Tudta?

Az EU kiadások 76%-ának kezelését a tagállamok végzik az ún. közös irányítás értelmében.

Az év gazdasági eredménye az eredményszemlélet elveit tükrözi, amelyek szerint a kiadásokat (beleértve a hosszú távú becsléseket is) a bevételek előtt veszik nyilvántartásba. Az eredmény megfelel azoknak a kiadásoknak, amelyek kifi zetésébe a tagállamok beleegyeztek, és amelyeket a következő évek során fi nanszírozni fognak. Ez nem összetévesztendő a nemzeti költségvetési hiánnyal (vagyis amikor egy adott évben több pénzt költenek el, mint amennyit beszednek); tulajdonképpen 2005-ben az EU- költségvetésben egy olyan többletet állapítottak meg, amelyet visszajuttattak a tagállamoknak (lásd 6. oldal).

A Bizottság központosított irányítása: 22%

Harmadik országokra vagy nemzetközi szervezetekre

átruházott decentralizált és közös irányítás: 2%

Közös irányítás: 76%

Bevételi források 2005-ben:

• 66%: az EU országainak bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozóan alkalmazott egységes ráta;

• 15%: az összes EU-ország hozzáadottérték-adó (HÉA)-alapjához viszonyított egységes ráta;

• 13%: vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilletékek;• 6%: korábbi évekből származó el nem költött összegek,

az EU-tisztviselők járulékai stb.

kg804043_HU_int.indd 7 19/05/08 11:42:45

8

millió EUR

Befektetett eszközök 31 415• Immateriális javak 27• Tárgyi eszközök 4 141• Beruházások 1 874• Kölcsönök 2 397• Hosszú lejáratú előfi nanszírozás 22 732• Hosszú lejáratú követelések 244

Forgóeszközök 27 291• Készletek 126• Rövid távú beruházások 1 440• Rövid távú előfi nanszírozás 6 633• Rövid távú követelések 7 238• Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 11 854

Teljes eszközállomány 58 707

Hosszú lejáratú kötelezettségek 38 026• Munkavállalói juttatások 33 156• Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok 1 097• Pénzügyi kötelezettségek 1 920• Más hosszú lejáratú kötelezettségek 1 853

Rövid lejáratú kötelezettségek 82 825• Kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok 275• Pénzügyi kötelezettségek 22• Fizetési kötelezettségek 82 528

Összes kötelezettség 120 851

Nettó eszközök (62 145)

A nettó eszközök megjelenési formái: Készletek 2 808 A tagállamoktól lehívandó összegek, (64 953) mit például • Személyzeti nyugdíjak (hosszú távú) (33 156) • Egyéb összegek (31 797)

3. A mérleg

A mérleg az év végi vagyonmérleget mutatja be. Az eszközök likviditásuk szerint (vagyis potenciális készpénzre válthatóságuk szerint) szerepelnek benne; a kötelezettségek pedig esedékességük szerint.

Példák a befektetett eszközökre:

• immateriális javak – pl. számítástechnikai szoftver;• tárgyi eszközök – földterület, épületek, készülékek stb.;• beruházások – Garanciaalap, Európai Beruházási Alap, közös

vállalkozások (pl. Galileo-program);• hosszú távú előfi nanszírozás – pl. a strukturális alapokból

a tagállamoknak kifi zetett előlegek.

Példák a forgóeszközökre:

• készletek – például a Közös Kutatóközpont (KKK) által használt tudományos berendezések és gyártási anyagok, a Kiadóhivatal kiadványai;

• rövid távú beruházások – értékesíthető értékpapírok;• rövid távú előfi nanszírozás – a kedvezményezetteknek

kifi zetendő fennálló előlegek;• rövid távú követelések – pl. a tagállamok által saját

forrásból fi zetendő összegek;• pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök – az

összes forrás, amit a Bizottság a bankszámláin tart, beleértve a folyamatban lévő bírósági döntések miatt „befagyasztott” összegeket.

Példák a hosszú lejáratú kötelezettségekre:

• az EU-tisztviselők jövőbeli nyugdíjjogosultságai (munkavállalói juttatások);

• nukleáris telephelyek lebontása (kockázatokra és kötelezettségekre képzett céltartalékok).

A rövid lejáratú kötelezettségek tartalmazzák az EU- források kedvezményezettjeinél felmerülő támogatható kiadásokat (kötelezettségek).

Az EU nettó eszközei tükrözik az eredményszemléletű elszámolás szabályainak alkalmazását egy olyan közszervezetre, amely tevékenységeit nem immateriális javak révén fi nanszírozza, hanem főleg a tagállamoktól származó bevételek beszedési joga által (saját források). Ily módon, a nettó eszközök olyan már felmerült kiadások, amelyeknek a bevételét később szedik be, mielőtt a tényleges kifi zetés esedékes. Ezek a kiadások azért merülnek fel, mert a tagállamok megállapodtak a fi nanszírozásukban.

kg804043_HU_int.indd 8 19/05/08 11:42:48

GlosszáriumGlosszáriumGG oosszáriummABAC (Accrual Based Accounting) (eredményszem-

léletű számviteli rendszer): az Európai Bizottságnak a pénzforgalmi szemléletű számvitelről az eredmény-szemléletű számvitelre való áttérésre vonatkozó pro-jektje, valamint az újonnan bevezetett számviteli rend-szer nevének rövidítése (l. 3–5. old.).

DAS (a francia déclaration d’assurance kifejezésből): az Európai Számvevőszék által kibocsátott megbízható-sági nyilatkozat az EU számviteli rendszeréről és az alapjául szolgáló ügyletekről (l. 3. old.).

Előfi nanszírozás: olyan kifi zetés, amellyel készpénzelőle-get kívánnak biztosítani a kedvezményezettnek egy pro-jekt kivitelezéséhez (pénzügyi alap); az eredményalapú elszámolásban eszközként regisztrálják, mivel nem szá-mít végleges kiadásnak, amíg nem teljesülnek a megfe-lelő szerződési feltételek (l. 3., 8. old.).

Előirányzatok: a költségvetés forrásai. A költségvetés előre jelzi mind a kötelezettségvállalásokat (jogos fi nanszíro-zási kötelezettségvállalás – vagyis „kötelezettségvállalási előirányzatok”), mind a kifi zetéseket (a kedvezményezet-tek számára történő készpénz- vagy banki átutalások – „kifi zetési előirányzatok”). A kötelezettségekre és a kifi ze-tésekre vonatkozó előirányzatok gyakran eltérőek, mert a többéves programokat és projekteket általában abban az évben hajtják végre, amikor döntés születik róluk, kifi -zetésük pedig a program, illetve a projekt végrehajtásának évei során történik, amint azok előrehaladnak.

Eredményszemléletű számvitel: olyan számviteli rend-szer, amely inkább a „kiváltó eseményeket” ismeri el, mint a készpénzátutalásokat (l. 1. old.).

Eszközök: egy szervezet által ellenőrzött források, ame-lyek olyan múltbeli események eredményeképpen jöttek létre, amelyekből a szervezet számára a jövőben

várhatóan gazdasági előnyök, illetve szolgáltatási-potenciál-növekedés származhat.

Készpénzalapú elszámolás: olyan elszámolási rend, amely csak a készpénzforgalmat követően veszi nyilván-tartásba az ügyleteket (l. 1. old.).

Kötelezettségek: a szervezet múltbeli eseményekből adódó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan a szervezet forrásaiból történő kiáramlást eredményez.

Az óvatosság elve: könyvelési elv, amely szerint az esz-közöket és a bevételeket nem szabad túlbecsülni, a kötelezettségeket és a kiadásokat pedig nem szabad alulbecsülni (l. 8. old.). Ez az oka annak, hogy az ered-ményszemléletű megközelítés már a bevétel előtt elis-meri a kiadást.

Saját források: automatikusan az Európai Unió költség-vetése számára befi zetett összegek, a szerződéseknek és a végrehajtási jogszabályoknak megfelelően, anélkül hogy a nemzeti hatóságok részéről bármilyen későbbi döntéshozatalra lenne szükség.lenne szükség.

Az új számviteli rendszer, különösképpen a pénzügyi munkafolyamat javulása és a hatékonyabb projektirányítás következtében, várhatóan megkönnyíti az EU-forrásokból származó kifi zetések végrehajtását az EU kedvezményezettjei számára, és csökkenti a hibalehetőségek kockázatát

kg804043_HU_Couv.indd 4 19/05/08 11:41:14

További információk az EU elszámolásairól, költségvetéséről, pénzügyi tervezéséről és könyveléséről:

Az EU költségvetése:http://ec.europa.eu/budget/index.htm

Dalia Grybauskaitė biztos:http://ec.europa.eu/commission_barroso/grybauskaite/index.htm

Költségvetési Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index.htm

Könyvvizsgálók Európai Szövetsége (European Federation of Accountants):http://www.fee.be

A tájékoztatóval kapcsolatos visszajelzések: budget@ec.europa.eu

Az Europe Direct olyan szolgáltatás, amelynek segítségével választ kaphat az Európai Unióra vonatkozó kérdéseire.

Díjmentes telefonszám (*):

00 800 6 7 8 9 10 11

(*) Egyes mobiltelefon-üzemeltetők nem engednek hozzáférést a 00800-as számokhoz, vagy ezeket a hívásokat számlázzák.

Fényképek: Digital Vision Ltd., 9. oldal; Getty lmages, borító; Európai Közösségek, 2., 3., 4., 5. oldalak

Az Európai Unióra vonatkozó számos újabb információ hozzáférhető az Europa honlapon (http://europa.eu).Luxembourg: az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008ISBN 978-92-79-08687-8© Európai Közösségek, 2008Másolat készítése a forrás megjelölésével engedélyezett.Printed in BelgiumFEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

KV-30-08-308-HU

-C

ISBN 978-92-79-08687-8

kg804043_HU_Couv.indd 1 19/05/08 11:41:16