Az Európai Unió költségvetésedióhéjban

Mire költik a pénzt?Honnan jön a pénz?

Hogyan döntenek róla?Hogyan költik el a pénzt, és ezt hogyan ellenőrzik?

Hogyan számolnak el a pénzzel?

EURÓPAI BIZOTTSÁG

2

Mire költik a pénzt?Az EU éves költségvetése az Unió nemzeti jövedelmének mintegy 1%-a, azaz személyenként körülbelül 244 EUR.Ezt a pénzt a polgárok mindennapi életének javítására használják fel. A diákok számára ez a külföldi tanulás lehetőségét jelentheti. Kisvállalkozások számára meg-nyilvánulhat abban, hogy könnyebben kijutnak a nagyobb piacokra, és tisztességesebb üzleti környezet-ben működhetnek. A kutatók esetében ötleteik fejlesz-tésére kínálhat több lehetőséget. A munkát keresők ennek révén új képzési alkalmakhoz juthatnak.

Közvetve vagy közvetlenül mindannyian részesülünk az EU költségvetéséből finanszírozott tevékenységek-ből, valósuljanak meg ezek tisztább strandok, a tányé-runkra kerülő biztonságosabb étel, jobb utak vagy alapvető jogaink biztosításának formájában.

Az EU költségvetéséből finanszírozott fellépések és projektek az EU által egy adott időpontban meghatáro-zott prioritásokat tükrözik. Ezeket hat átfogó kiadási kategória (ismertebb néven „fejezetek”) és harmincegy különféle szakpolitikai terület alá csoportosítják.

Az EU költségvetése olyan szakpolitikai területeken finanszíroz fellépéseket és projekteket, ahol valameny-nyi uniós ország beleegyezett abba, hogy a cselekvésre az Unió szintjén kerüljön sor. E területeken erejük egyesítése révén a tagállamok kisebb költségráfordítás-sal érhetnek el jelentősebb eredményeket.

Vannak azonban olyan egyéb politikák is, ahol az uniós országok úgy döntöttek, hogy nem az Unió szintjén lépnek fel. Például a nemzeti szociális bizton-sági, nyugdíj-, egészségügyi vagy oktatási rendszerek mindegyikét a nemzeti kormányok, illetve a regionális vagy helyi önkormányzatok finanszírozzák. A „szubszidiaritás elve” biztosítja, hogy az Unió csak akkor és olyan mértékben lépjen fel, amennyiben a tervezett fellépés célkitűzéseit a tagállamok sem köz-ponti, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják megfelelően elérni, és a célkitűzések a tervezett fellé-pés méretéből vagy hatásaiból adódóan uniós szinten megfelelőbben megvalósíthatók.

Az uniós kiadások százalékos megoszlása (a 2007–2013 közötti időszak)50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

44,6% Versenyképesség és kohézió

42,5% Természeti erőforrások: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat

a jog érvényesülése1,3% Állampolgárság, szabadság, biztonság és

5,7% Az EU mint globális szereplő

5,9% Egyéb, beleértve az igazgatási kiadásokat is

3

Növekedés és munkahelyteremtés

A 2007–2013 közötti időszak tekintetében az EU orszá-gai úgy döntöttek, hogy közös erőfeszítéseik és az EU költségvetésének jelentős részét arra fordítják, hogy nagyobb gazdasági növekedést érjenek el, és több munkahelyet teremtsenek. A fenntartható növekedés az Unió egyik fő prioritásává vált. Az EU gazdaságá-nak versenyképesebbé kell válnia, és a kevésbé jómódú régióknak utol kell érniük a többieket.

A versenyképesebb gazdaság a kutatás és oktatás te-rén több beruházást, kiterjedt közlekedési és energia-hálózatokat, valamint jobb foglalkoztatási feltételeket igényel – mi több, mindezt egyidejűleg. Ennek ered-ményeként a laboratóriumokban kifejlesztett egyszerű ötleteket kisvállalkozások sajátíthatják el és vihetik piacra szerte az EU-ban, a fogyasztók jogainak mesz-szemenő tiszteletben tartása mellett. Ez esetben egy egyszerű ötlet finanszírozása a kutatónak, a vállalko-

zónak és a forgalmazónak munkát, a fogyasztónak pe-dig védelmet biztosít.

A tartós növekedés elérése függ továbbá az EU növe-kedési képességének kiaknázástól és fokozásától is. E célkitűzés – ismertebb nevén a „kohézió” – különösen a kevésbé fejlett régiók támogatását tűzi ki célul, hogy e térségek gazdasága szembe tudjon nézni a globális ver-sennyel. Az innováció és a tudásalapú gazdaság soha nem látott lehetőségeket kínál e régiók növekedésének serkentésére.

A kohézió elérésére tett uniós erőfeszítések az infra- struktúra fejlesztésére és a régiók a téren történő megse-gítésére összpontosítanak, hogy a munkaerejüket ké-pezni tudják, valamint a termelésben be tudják vezetni a legújabb technológiákat. Az EU költségvetése támo-gatja továbbá a gazdasági és szociális együttműködés megkönnyítését a régiók között és a nemzeti határo-kon átnyúlóan is. Az EU fellépései gyakran felölelik a tapasztalat és a know-how cseréjét is, ami fokozottan hasznos lehet a kevésbé jómódú régiók számára.

Természeti erőforrásaink

Földrajzi és klimatikus sokféleségük-nek köszönhetően az uniós országok rengetegféle mezőgazdasági terméket állítanak elő, amelyeket az európai fogyasztók ésszerű áron vásárolhatnak meg. E téren az EU erőfeszítései két fő célra irányulnak. Először is, ami elő-állításra kerül, meg kell, hogy felel-jen annak, amit a fogyasztók akar-nak, ideértve a mezőgazdasági termékek magas fokú biztonsá-gát és minőségét is. Másodszor, a termelés oldaláról nézve, a gazdál-kodóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a termelést a fogyasztók igényeinek megfelelően tervezzék és

4

Az Erasmus program 1987-es létrehozása óta több mint 2 millió európai hallgató számára biztosított lehetőséget arra, hogy valamely másik uniós tagállamban folytasson felsőfokú résztanulmányokat

módosítsák, a környezetvédelmi és állatjólléti jogsza-bályok egyidejű tiszteletben tartása mellett.

Emellett természeti erőforrásaink sikeres kezelésének és védelmének fel kell ölelnie a környezet védelmét, a vidéki gazdaságok szerkezetének átalakítását és széle-sítését, valamint a fenntartható halászat előmozdítá-sát célzó közvetlen intézkedéseket is. Hiszen az állat-betegségek, az olajfoltok és a légszennyezés nem állnak meg az országhatárokon. Az ilyen veszélyek több or-szágban, számos fronton megvalósított, kiterjedt fellé-pést igényelnek.

Alapvető szabadságok, biztonság és a jogérvényesülésA fentiekhez hasonlóan a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni küzdelem is sokkal hatékonyabb, ha az uniós országok megosztják

egymás között az információkat, és közösen lépnek fel. Az EU arra törekszik, hogy hatékonyabban kezelje az Unióba irányuló migrációs áramlásokat, kiterjessze a büntetőügyekben folytatott és igazságügyi együtt-működést, valamint megerősítse a jogállamiságon ala-puló társadalmakat.

Európainak lenni: vita, párbeszéd és kultúraMintegy 500 millióan élünk az EU-ban. Számos külön-féle nyelven beszélünk, és eltérő a kulturális hátterünk is. Közösen jelentjük az Európai Unió felbecsülhetetlen gazdagságát: a közös értékekre épülő kulturális sok-féleséget. Az EU költségvetése támogatja és védelmezi e kulturális örökséget és gazdagságot, és egyidejűleg ösztönzi az aktív részvételt a körülöttünk folyó társa-dalmi vitákban is. Célja továbbá védeni a közegészség-ügyet és a fogyasztók érdekeit.

55

Globális szereplő

Az uniós források hatása nem szűnik meg a külső hatá-rainknál. Sokak számára az EU költségvetése biztosít sürgősségi segélyt a természeti katasztrófákat követő rendkívüli szükséghelyzetekben. Másoknak hosszú távú támogatást jelent a jólét, stabilitás és biztonság terén.

Igazgatási költségek

Ezek fedezik az összes uniós intézmény, köztük az Eu-rópai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Euró-pai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék személyzeti és épületbérleti költségeit.

Thaiföldön az ECHO több mint 70 000, Mianmarból érkező menekült részére biztosított alapvető élelmiszersegélyt és higiéniai ellátást

Több százezren váltak hajléktalanná, amikor a Sidr nevű ciklon végigsöpört Bangladesen. AZ EU összesen 6,5 millió eurót különített el, hogy segítsen a rászorulók alapvető szükségleteinek (víz, élelem, szállás) kielégítésében

Az EU-tól érkező hosszú távú támogatás mellett az afrikai, karibi és csendes-óceáni régió 77 fejlődő országa részesülhet az (EU költségvetésén kívüli) Európai Fejlesztési Alapból is. A 2008–2013-as időszakra vonatkozó 10. EFA 22,7 milliárd eurót tesz ki. Az EFA-finanszírozás által lefedett ágazatok közé tartozik az AKCS-országok általános vagy ágazati költségvetéséhez nyújtott támogatás, a közlekedés, az infrastruktúra, a demokratikus kormányzás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy és az oktatás.

6

Az Európai Unió kiadásainak finanszírozására „saját forrásokkal” rendelkezik. Ezek jogszerűen az Unió forrásai, amelyeket az EU megbízásából a tagállamok szednek be és továbbítanak az EU költségvetésébe.

A saját források három csoportba sorolhatók (az alábbi számok a 2010-es bevételi előrejelzésekre vonatkoznak, és csak példaként szolgálnak):

• hagyományos saját források – amelyek főként a nem EU-államokból érkező termékek behozata-lára kiszabott vámokból keletkeznek. Körülbelül a teljes bevétel 12%-át jelentik;

• ahozzáadottérték-adó (HÉA) alapú forrás olyan egységes százalékos kulcs, amelyet valamennyi tag-állam harmonizált HÉA-bevételére alkalmaznak. A HÉA-alapú forrás a teljes bevétel 11%-át teszi ki;

• abruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját for-rás tekintetében minden tagállam GNI-jére egysé-ges kulcsot alkalmaznak. Habár kiegyenlítő tétel-nek számít, idővel a legjelentősebb bevételi forrássá vált, és napjainkban a teljes bevétel mintegy 76%-át teszi ki.

A költségvetés egyéb bevételekkel is rendelkezik, ide-sorolható például az EU személyzete által fizetett jöve-delemadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes uniós programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértő vállalatokra kivetett büntetések. E különféle források együttesen a költség-vetés mintegy 1%-át teszik ki.

Az Unió összes tervezett bevétele 2010-ben megközelí-tőleg 122,9 milliárd euróra rúg majd.

A bevételek a költségvetésbe körülbelül a tagállamok gazdasági jólétével arányosan folynak be. A hozzá-járulás kiszámításánál Németország, Hollandia, Auszt-ria, Svédország és az Egyesült Királyság esetében némi kiigazítást (ún. korrekciót) végeznek annak érdekében, hogy csökkentsék a költségvetéshez történő, túlzott mértékűnek érzékelt hozzájárulásukat.

Honnan jön a pénz?

0

10

20

30

40

50

60

70

80

2000 2010 (előrejelzés)

5%1%

16%12% 11%

76%

40%38%

Hagyományos saját források

a telj

es be

véte

l %-a

Az EU-költségvetés saját forrásai

Honnan jön a pénz?

HÉA-alapú források

GNI-alapú források

Egyéb bevételek

77

Másrészről azonban az EU pénzeszközei az Unió által meghatározott prioritásokkal összhangban kerülnek a tagállambeli és harmadik országbeli kedvezményezet-tekhez. Bár minden tagállam részesül az uniós költség-vetésből, a kevésbé tehetős tagállamok – az uniós prog-ramokat (nem utolsósorban a kohéziós politika terén) alátámasztó szolidaritás eredményeként – arányosan többet kapnak a gazdagabbaknál.

Az EU-költségvetés bevételeit és kiadásait a következők korlátozzák:

– a Szerződések: Az Unió költségvetésének nem lehet hiánya, ami azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes kiadást;

– a kiadások felső határa, amelyet a tagállamok kormányai és parlamentjei állapítanak meg közösen. A „saját források felső korlátjaként” ismert és az EU költségvetéséből kifizetésekre fordítható határérték jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) 1,24%-a. Ez átlagban uniós polgáronként megközelítőleg 293 eurónak felel meg;

– a többéves pénzügyi keret, amelyet az Európai

Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság állapít meg közösen, és amely adott időszakban költségkategóriánként szabályozza az EU költségvetésének alakulását;

– a Tanács és a Parlament által elfogadott költségvetési rendelet, amely rögzíti a költségvetés összeállításának, végrehajtásának, irányításának és ellenőrzésének szabályait.

8

Hogyan döntenek a költségvetésről?A költségvetés felállítása során a Bizottságnak, a Parla-mentnek és a Tanácsnak eltérő a szerepe és a hatásköre.

Első lépésként a Tanács – miután megszerezte az Euró-pai Parlament (tagjainak többsége által adott) jóváha-gyását – elfogadja a többéves pénzügyi keretet.

A legalább ötéves időtartamú többéves pénzügyi keret fejezetenként éves felső korlátot határoz meg. Az éves költségvetésnek tiszteletben kell tartania ezeket a felső korlátokat. Ezáltal a többéves pénzügyi keret biztosítja a kiadások hosszú távú tervezését, miközben gondosko-dik a költségvetés rugalmasságáról.

A legújabb többéves pénzügyi keret a 2007 és 2013 kö-zötti hétéves időszakot fedi le.

Az éves költségvetési eljárás a Lisszaboni Szerződésben meghatározottaknak megfelelően szeptember 1-jétől december 31-ig tart.

Janusz Lewandowski biztos költségvetési kérdéseket vitat meg egy sajtótájékoztatón

RÖVIDEN

Az EU-költségvetés felállítása valamennyi szakaszában demokratikus folyamat eredménye

Amellett, hogy az éves költségvetést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, szinte valamennyi köztes lépés végrehajtása előtt jogi aktust kell alkotni az adott lépésre vonatkozóan. Ez engedélyező jogi aktus vagy jogalap formájában valósul meg, amelyet a Bizottság javasol, és a jogalkotó hatóság – a Tanács egyedül vagy számos esetben az Európai Parlamenttel együtt – hagy jóvá.

99

A Bizottság költségvetési tervezete

Belső eljárásának megfelelően július 1-jéig valameny-nyi uniós intézmény és szerv becsléseket készít a költ-ségvetési tervezethez. A Bizottság konszolidálja ezeket a becsléseket, és elkészíti az éves „költségvetési terveze-tet”, amelyet szeptember 1-jéig benyújt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A gyakorlatban a Bizottság arra törekszik, hogy április vége/május eleje előtt elő-terjessze a költségvetési tervezetet.

A költségvetés tanácsi olvasata

A Tanács október 1. előtt elfogadja (adott esetben mó-dosításokkal együtt) a költségvetési tervezetre vonat-kozó álláspontját, és továbbítja azt az Európai Parla-mentnek. A Tanács az álláspont elfogadásához vezető okokról is tájékoztatja az Európai Parlamentet.

A Parlament olvasata

A Parlamentnek ezt követően 42 napja van arra, hogy olvasata során októberben elfogadja a költségvetést, vagy módosításokkal együtt visszaadja a Tanácsnak. A Tanács 10 napon belül jóváhagyhatja a módosításo-kat, és elfogadhatja a költségvetési tervezetet.

Egyeztetőbizottság

Amennyiben a Tanács nem fogadja el a Parlament mó-dosításait, egyeztetőbizottságot állítanak fel, amely a Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből, valamint az Európai Parlament azonos számú tagjából áll. Az egyeztetőbizottság feladata, hogy 21 napon belül közös tervezetet dolgozzon ki.

Azt követően, hogy az egyeztetőbizottság november elején elfogadta a közös tervezetet, a Tanácsnak és a Parlamentnek 14 napja van a szöveg elfogadására vagy elutasítására. A Parlament akkor is elfogadhatja a költ-ségvetést, ha a Tanács elutasítja a közös tervezetet.

Amennyiben a Parlament vagy a Tanács elutasítja a közös tervezetet, a másik intézmény pedig elmulasztja a döntéshozatalt, az a költségvetés elutasításának mi-nősül, és a Bizottságnak új költségvetési tervezetet kell benyújtania.

Gazdasági és Pénzügyi Tanács

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke (2009–2011)

1010

Amennyiben a költségvetési év elején még nem áll ren-delkezésre véglegesen elfogadott költségvetés, minden hónapban az előző évi költségvetés költségvetési előirány-zatainak 1/12 részét meg nem haladó összeg költhető el.

Hasonló eljárás vonatkozik a költségvetési tervezet módosító indítványainak elfogadására (amelyeket ak-

kor nyújtanak be, ha a költségvetés elfogadását meg-előzően merülnek fel új információk) és a költségve-tés-módosításokra (a költségvetés elfogadását követő-en felmerülő elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén).

A kÖ

ltsé

gVEt

ésI E

ljáR

ásM

ENEtREND

szeptember 1.

október 1.

november 13.(42 nap)

november 13-tól december 4-ig(21 nap)

december 18. (14 nap)

A leadott szavazatok többsége

14 napon belül

A tagok többsége

A Tanács 10 napon belül elfogadja a Parlament

módosításait

A Parlament és a Tanács elfogadja (vagy elmulasztja a döntéshozatalt)

A Tanács elutasítja, a végső szó a Parlamenté (*)

A Tanács elfogadja, a Parlament elutasítja

(*) Azaz a Parlament

elfogadja a közös szöveget, majd a

Tanács általi elutasítást követő 14 napon belül (a

tagok többségével és a leadott szavazatok

3/5-ével) az első olvasatban

szereplő minden vagy néhány

módosításának megerősítéséről

határoz.

A Tanács és a Parlament is elutasítja

BIzottság Költségvetési tervezet

tANács A költségvetési tervezet olvasata – módosítások

PARlAMENt A módosítások olvasata

Parlament és tanács Közös tervezet

EgyeztetésKöltségvetés elfogadva

Költségvetés elfogadva Költségvetési tervezet elutasítva

IGEN

IGEN

NEM

14 napon belül

NEM

A Bizottság új költségvetési tervezetet nyújt be

11

A költségvetés kezelésének felelőssége

A költségvetés végrehajtásáért teljes mértékben az Eu-rópai Bizottság felel. A gyakorlatban az EU pénzeszkö-zeinek jelentős részét (mintegy 76%-át) az úgynevezett „megosztott irányítás” keretében költik el. E megálla-podások alapján a kiadásokat a Bizottság helyett álta-lában inkább a tagállamok hatóságai kezelik. Fékek és ellensúlyok átfogó rendszerét hozták létre annak bizto-sítására, hogy a kérdéses pénzeszközökkel megfelelően

és a hatályos szabályokkal összhangban gazdálkodja-nak.

A Bizottságnak vissza kell követelnie a tévedés, sza-bálytalanság vagy szándékos csalás miatt jogellenesen kifizetett összegeket. A tagállamok egyenlő mérték-ben felelősek az EU pénzügyi érdekeinek védelméért. Ennek érdekében együttműködnek a Bizottsággal és az OLAF-fal – az Európai Csalás Elleni Hivatallal –, amely csalás gyanújának fennállása esetén vizsgá-latot tart, valamint elősegíti az uniós jogszabályok „csalásbiztossá” tételét.

Tevékenységalapú költségvetés-tervezés

A nagyobb átláthatóság érdekében, azaz hogy milyen szakpolitikákban folytatnak tevékenységet, mennyi pénzt költenek rájuk, és mekkora személyzet dolgozik

Hogyan költik el a pénzt, és ezt hogyan ellenőrzik?

Röviden összefoglalva

Az EU pénzeszközeit a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni. Ez egészen egyszerűen azt jelenti, hogy a pénz kezelői minden erőfeszítést megtesznek, hogy az elköltött pénzért a lehető legmagasabb értéket szerezzék meg. Ehhez valamennyi szabályt és előírást szigorúan be kell tartani, továbbá mindennek igazolása érdekében rendszeres értékeléseket kell végezni.

(EU-

pénz

eszk

özök

%-a

)

Bizottság A Bizottság és a tagállamok

Harmadik országok

A Bizottság nemzetközi partnerekkel és másokkal közösen

0

20

40

60

80

100

22%

76%

1%1%

ki kezeli az EU pénzeszközeit?

1212

rajtuk, az EU költségvetését 31 szakpolitikai területre osztották fel. Valamennyi szakpolitikai terület további részekre van bontva a szakpolitikák keretében finan-szírozott különböző tevékenységek, valamint ezek pénzügyi és személyzeti összköltségének kimutatására (például az erdőgazdálkodási tevékenység a környezet-védelmi szakpolitikai megnevezés alatt kerül finanszí-rozásra). A költségvetés ilyen jellegű szervezését tevé-kenységalapú költségvetés-tervezésnek nevezik.

A kiadásokra vonatkozó szabályok

Az EU pénzeszközeinek tényleges kifizetésére vonatko-zó fő szabályok a költségvetési rendeletben találhatók. A másik szabálygyűjtemény – a végrehajtási szabályok – szolgálnak részletes magyarázattal a költségvetési rendelet alkalmazásának módjára.

Továbbá, néhány kivételtől eltekintve, mielőtt a pénz-eszközöket rendelkezésre bocsátanák, minden egyes elindított programnak egyedi engedélyező jogi aktus-ra vagy jogalapra kell támaszkodnia. E jogalapok ha-tározzák meg a szóban forgó tevékenység célkitűzéseit és költségeit, valamint gyakran felső határokat szabnak meg a többéves kiadásokra vonatkozóan.

Irányítás, audit és belső ellenőrzés

A Bizottság részéről az uniós programokat és tevékeny-ségeket a Bizottság szakpolitikai részlegei (az ún. fő-igazgatóságok) személyzete irányítja, szükség esetén a tagállamokbeli megfelelő felekkel együttműködésben. A Bizottság valamennyi szervezeti egységénél engedé-lyezésre jogosult tisztviselőnek nevezik ki a személyzet egy tagját (rendszerint a főigazgatót), aki teljes és végső felelősséggel rendelkezik a hatáskörébe tartozó műve-letekért, habár természetesen az EU teljes személyzete fegyelmi és pénzügyi felelősségre vonható tetteiért.

A belső ellenőrzést egyértelmű ellenőrzési normák, a vezetőség által végrehajtott előzetes és utólagos ellen-őrzések, kockázatértékelés alapján történő független belső ellenőrzés, továbbá az egyes biztosoknak tett rendszeres tevékenységi jelentés biztosítja.

1313

2002 óta valamennyi bizottsági szervezeti egység éves tevékenységi jelentést nyújt be a Bizottság tagjainak, amelyben kifejti a szóban forgó év során elérteket, valamint helyreigazító intézkedéseket javasol az eset-legesen felmerülő hiányosságokat illetően. Az össze-foglaló jelentést ezután elküldik a Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés képezi napjainkban az Európai Számvevőszék számára az egyik olyan pillért, amelyre az EU forrásainak megbízható kezeléséről szóló éves nyilatkozatát alapozza.

Hogyan teljesíti a Bizottság a kifizetéseket?A Bizottságnak bankszámlái vannak a tagállamok kincstáránál/pénzügyminisztériumánál, központi és kereskedelmi bankjainál, részt vesz továbbá a SWIFT-rendszerben is (Society for Worldwide Interbank Fi-nancial Telecommunication). A fizetésre vonatkozó valamennyi utasítás és egyéb kapcsolódó közlemény elektronikus úton, titkosított formában és kódolt azo-nosító kulccsal kerül továbbításra.

A Bizottság több mint 300 000 harmadik féllel áll kap-csolatban, főleg támogatások kedvezményezettjeivel, áruszállítókkal és szolgáltatókkal. Ezen ügyletek le-bonyolításához a Bizottság valamennyi harmadik fél (magánszemély vagy vállalkozás) esetében számító-gépes „jogalany” fájlt (Legal Entity File: LEF) használ. Valamennyi ilyen fájlt engedélyezni és érvényesíteni kell, mielőtt bármiféle kifizetésre sor kerülne.

Az Unió távérzékelés útján kíséri figyelemmel az általa támogatott mezőgazdasági tevékenységeket (a mezőgazdaság távérzékeléses ellenőrzését szolgáló MARS projekt)

14

Hogyan és kinek számolnak el a pénzről?

Az EU számviteli és beszámolási rendszerének kettős természete Az EU számviteli rendszere kétféle típusú számlát tar-talmaz: a) költségvetési számlákat (amelyek részle-tesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását); és b) általános számlákat (amelyeket a mérleg készítéséhez és a gazdasági eredmény kiszámításához használnak).

A költségvetési számlák a módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés elvén alapulnak, ami azt jelenti, hogy az ügyletek (bevétel és kiadás) csak akkor kerül-nek a számlanyilvántartásba, ha készpénz be- vagy ki-fizetés történik.

Az általános számlák (vagy főkönyvek) az összes be-vétel és kiadás nyilvántartásához a teljes pénzügyi év során a könyvelés kettős könyvviteli módszerét hasz-nálják. Az általános számlákat a gazdasági eredmény, valamint az eszközök és kötelezettségek mérlegének felállításához használják, amely azért készül, hogy minden év december 31-én kimutatást nyerjünk az EU pénzügyi helyzetéről.

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésA Bizottság minden hónapban közzéteszi honlapján a költségvetés végrehajtásának aktuális állását. E havi jelentések azt mutatják, hogyan kerülnek ténylegesen felhasználásra a költségvetés összegei. Az információt költségvetési alcímenként és szakpolitikai területen-ként adják meg. Az illetékes szakpolitikai szervezeti egységek heti számadatokkal is rendelkeznek. Az éves értékelő jelentés áttekintést ad az év folyamán végre-hajtott értékelések eredményeiről és a tervezett nyo-mon követésről.

Vitor Manuel da Silva Caldeira, a Számvevőszék elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke

Röviden összefoglalva

Az EU beszámolóit minden évben közzéteszik, és külső ellenőrzés céljából benyújtják a Számvevőszékhez. A „felmentésnek” nevezett záró értékelést a Parlament adja meg a Tanács ajánlásainak figyelembevételével.

15

Az Európai Bizottság közzéteszi továbbá az Európai Unió éves beszámolóját, amely a költségvetés végre-hajtásáról szóló összevont jelentésekből és a mérlegből áll. Az összes uniós intézménynek és szervnek, vala-mint a legtöbb ügynökségnek a Nemzetközi Költség-vetési Számviteli Standardok (International Public Sector Accounting Standards, IPSAS) alapján készített számláit összevonják.

Az előzetes beszámolók Számvevőszék által tartott ellen őrzését követően a Bizottság jóváhagyja a végle-ges beszámolókat, amelyeket ezután megküldenek a mentesítésért felelős hatóságoknak: azaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2005. január 1-jén a Bizottság alapvető fontosságú előre lépést tett számviteli rendszerének korszerűsítése terén azzal, hogy a készpénzalapú elszámolásról áttért az eredményszemléletű (esedékesség szerinti) elszá-molásra. Az eredményszemléletű elszámolásban akkor jelennek meg az ügyletek, amikor megtörténnek (és nem csak akkor, amikor kézpénzfizetésre kerül sor), valamint ez az elszámolás átfogó áttekintést nyújt az EU teljes vagyonmérlegéről. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók, a költségvetés ellenőrzéséért felelős hatóságok, az uniós pénzeszközök kezelői és az uniós polgárok ma már olyan, pontosabb pénzügyi információkhoz férhetnek hozzá, amelyek elengedhe-tetlenek a közpénzek hatékony kezeléséhez és felhasz-nálásuk ellenőrzéséhez.

Külső ellenőrzés

A rendszeres belső auditok és ellenőrzések mellett az EU éves beszámolóját és a forráskezelés módját az Európai Számvevőszék által végzett külső és függet-len ellenőrzésnek vetik alá. A Számvevőszék minden évben jelentést készít a Parlament és a Tanács számára. Ezen éves jelentéssel együtt „megbízhatósági nyilat-kozatnak” nevezett véleményt bocsát ki:

• aszámlákmegbízhatóságáról(azazakönyvekhe-lyes vezetéséről); valamint

• azalapulszolgálóügyletekjogszerűségérőléssza-bályszerűségéről (vagyis a beszedett bevételekről és a megtörtént kifizetésekről).

Elszámoltathatóság az Európai Parlament feléA Számvevőszék éves jelentésének közzétételét és az éves beszámoló véglegesítését követően a Tanács be-nyújtja ajánlásait a Parlamentnek. Ezek alapján az Eu-rópai Parlament maga is nyilatkozik arról, ahogyan a Bizottság a kérdéses költségvetési évben a forrásokat kezelte. Amennyiben a Parlament úgy találja, hogy a Bizottság az EU költségvetését megfelelő módon kezel-te, „felmentést” ad a Bizottságnak.

Mentesítéskor a Parlament gyakran ajánlja, hogy a Bi-zottság folytasson nyomon követési eljárást. Erre vála-szul a Bizottság ismerteti az általa megtett intézkedése-ket, valamint tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot.

Az Európai Parlament megadja a felmentést az EU költségvetésére

KV-30-09-259-HU

-C

További információ az EU költségvetésével és a pénzügyi programozással kapcsolatban

Az EU költségvetése:http://ec.europa.eu/budget/index.htm (elérhető angol, francia és német nyelven)

Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index_hu.htm

Janusz Lewandowski, pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős biztos:http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/lewandowski/index_en.htm

Kérjük, a brosúrával kapcsolatos visszajelzéseket a következő címre küldjék:budget@ec.europa.eu

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11(*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.

FényképekCorbis, borító, 3., 9. o.; Ingram publishing, 3. o.; Európai Unió, 4., 5. (ECHO/Antoine Lemasson; ECHO/Claire Barrault), 8., 10., 12., 13., 14., 15. o.; GettyImage, 7. o.; ESA/J. Huart, 9. o.

Az Európai Unióval kapcsolatos további tájékoztatást az interneten (http://europa.eu) talál.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2010ISBN 978-92-79-14451-6doi:10.2761/4224© Európai Unió, 2010Másolat készítése a forrás megjelölésével megengedett.Printed in LuxembourgKlórmentes fehér papírra nyomtatva