Az infláció és az inflációs folyamatok

Az infláció:

Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése

Defláció:

Az árszínvonal tartós csökkenése.

Az inflációs ráta

• Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.

0

01P

PP

Az infláció fajtái

• Kúszó infláció

• Vágtató infláció

• Hiperinfláció

A kúszó infláció jellemzői

• Az inflációs ráta egy számjegyű

• Az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő

• Az árszínvonal egyenletesen emelkedik, nincsenek hirtelen árszínvonal-változások.

A vágtató infláció jellemzői

• Az inflációs ráta két- vagy háromjegyű számmal fejezhető ki

• Az árak hirtelen nőhetnek, a drágulás folyamata gyors

• A pénz gyors elértéktelenedése miatt, az emberek értékállóbb befektetéseket választanak: arany, ingatlanok, műkincsek stb.

A vágtató infláció jellemzői

• Az árszínvonal gyors emelkedése ellentmondásosan érinti a vállalatokat:– Kedvezően, ha költségeik lassabban, a

bevételeik pedig gyorsabban emelkednek, mint az inflációs ráta,

– Hátrányosan, ha a költségeik az inflációs ráta üteménél gyorsabban, a bevételeik pedig lassabban növekednek.

A vágtató infláció jellemzői

• Egyre mélyülő szociális válságot okoz, különösen azokat a társadalmi csoportokat érinti súlyosan, akik fogyasztási szerkezetük átalakításával és többletteljesítményekkel nem tudják mérsékelni az infláció káros következményeit. Pl.: nyugdíjasok, gyermekes családok, munkanélküliek, bérből és fizetésből élők.

A hiperinfláció jellemzői

• Az inflációs ráta négy számjegyű számmal fejezhető ki

• A pénzvagyon gyorsan elértéktelenedik

• Súlyos gazdasági visszaesést idéz elő

• Megrendül a bizalom a pénz iránt

• Tömeges szegénységet, súlyos szociális válságot okoz

Az infláció okai

• Közvetlen oka: az árupiaci túlkeresleta) A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy

b) A kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció

• Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek

Költséginfláció(kínálati infláció)

• Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

A keresleti infláció okai

• A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése:

a) az autonóm fogyasztás növekedése

b) az autonóm beruházás növekedése

• A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása

1. Az autonóm fogyasztás növekedése változatlan beruházási kereslet mellett megnöveli a makrokeresletet

2. Adott árszínvonal mellett az árupiacon túlkereslet alakul ki

3. A megnövekedett makrokereslet megnöveli a pénzkeresletet is és az adott kamatláb mellett pénzpiaci túlkereslet alakul ki

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása

4. Az árupiaci túlkereslet az árszínvonal emelkedését idézi elő

5. Az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál-pénzkínálatot és ez tovább növeli a pénzpiacon a túlkeresletet

6. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedéséhez vezet

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása

7. A kamatláb emelkedése visszaveti a beruházási keresletet, s ez mérsékli a makrokereslet emelkedését.

8. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb kamatláb és magasabb makrojövedelem mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása

1. A profitvárakozások javulnak

2. Adott kamatláb mellett megnő a beruházási kereslet

3. Megnő az árupiaci összkereslet

4. Az árupiacon és a pénzpiacon túlkereslet alakul ki

5. Az árupiaci túlkereslet az árszinvonal növekedéséhez vezet

Az autonóm beruházás növekedésének hatása

6. Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reálpénzkínálatot

7. A reálpénzkínálat csökkenése a pénzpiaci túlkereslet növekedéséhez vezet

8. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedését idézi elő

9. A kamatláb emelkedése mérsékli a beruházási kereslet növekedését.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása

10. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és magasab kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése

1. A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank tudja szabályozni a kötelező tartalékrátával, a jegybanki kamatpolitikával és a nyíltpiaci műveletekkel.

2. Ha jegybank -csökkenti a kötelező tartalékrátát, - vagy a jegybanki alapkamatot, - vagy a nyíltpiaci műveletek keretében értékpapírokat, illetve valutát vásárol,

akkor megnövekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése

3. Változatlan árszínvonal mellett megnő a reál-pénzkínálat

4. A pénzpiacon túlkínálat lép fel, ennek hatására csökken a kamatláb

5. Megnő a beruházási kereslet és az árupiaci összkereslet.

6. Megnő az egyensúlyi jövedelem, az árupiacon túlkereslet alakul ki.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése

7. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és alacsonyabb kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A költséginfláció okai

1. A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása

2. A nominálbérek emelkedése

A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása

1. Az importból származó folyótermelő felhasználásra kerülő tőkejavak megdrágulnak

2. A vállalatok csökkentik a tőkefelhasználást3. Változatlan árszinvonal mellett is csökken a

makrogazdasági árukínálat4. Az árupiacon túlkereslet lép fel5. A túlkereslet hatására emelkedni kezd az

árszinvonal6. A folyamat végén a kiinduló helyzethez

képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

W0

LSLD

( )PYS

Y

L

P

PW

( )L;Kf=Q 0

0P0W

0P

0Y

PD

Y

L;KfQ1

1P

1Y

PYIS

A nominálbérek emelkedésének hatása

1. A nominálbér megemelkedik2. Megnő a reálbér3. Csökken a foglalkoztatás, nő a

munkanélküliség4. Az adott árszínvonal mellett csökken az

árupiaci kínálat5. Túlkereslet alakul ki6. A túlkereslet hatására megnő az

árszinvonal

A nominálbérek emelkedésének hatása

7. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

W0

LSLD

( )PYS

L

PW

( )L;Kf=Q 0

0P0W

0P

0Y

PD

Y

1P

1Y

PYIS

P

Y

W1

0

1

P

W

0L

1L

Ár-bérspirál

Az árszínvonal emelkedés és a nominálbér emelkedés egymást erősítő folyamata.

A nominálbérek emelkedésének hatása

Stagfláció: a kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedés stagnáló vagy csökkenő makrojövedelem mellett megy végbe

A.1. A munkakínálat fogalma 2. gazdaságilag aktív

népesség fogalma 3. Reálbér fogalma 4. munkakeresleti függvény 5. Melyek a munkapiaci túlkínálat jellemzői? 6. Infláció fogalma 7. A vágtató infláció jellemzői 8. A keresleti infláció lényeg és okai 9. Az ár-bér spirál lényeg 10.A konjunkturális munkanélküliség lényege

B.1. A munkakereslet fogalma 2. A gazdaságilag

inaktív népesség fogalma 3. Az önkéntes munkanélküliség fogalma 4.A munkakínálati függvény fogalma 5. Melyek munkapiaci túlkereslet jellemzői? 6. A defláció fogalma 7. A hiperinfláció jellemzői 8. A költséginfláció lényege és okai 9. A stagfláció lényege 10. A strukturális munkanélkülisg lényege