Upload
others
View
7
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Oktatáskutató és Fejlesztő IntézetTÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása
Európai SzociálisAlap
Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve
Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve
A kézikönyv az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által a Széchenyi 2020 Befektetés a jövőbe Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.5/12-2012-0001 számú, „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeképp jött létre.
Szakmai vezetők: dr. Pompor Zoltán, dr. Szabó MáriaProjektmenedzser: Kovács MelittaÖsszeállították a TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása c. projekt munkatársai.Szerkesztők: Kézy Ágnes, Kuti ZsuzsaNyelvi lektor: Sáfrányné Molnár MónikaBorítóterv és tördelés: Nagy Milán
© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015
ISBN 978-963-682-890-5
Kiadja: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet1143 Budapest, Szobránc u. 6–8.www.ofi.huFelelős kiadó: Kaposi József
Nyomás és kötés:Felelős vezető:
Az új típusú szaktanácsadás kézikönyve Témajegyzék
Bevezetés
Hogyan használjuk a kézikönyvet?
I. Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei A szaktanácsadói rendszer koncepciója Szaktanácsadói kompetenciaprofil
II. A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató szaktanácsadás Célok és alapelvek Eljárásrend Dokumentumok „Gördülő” modell Visszatérő látogatás
III. A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás Eljárásrend Praktikák, jó tanácsok
IV. Szaktanácsadói módszerek
V. A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió
VI. Továbbképzések Új pedagógus-továbbképzések A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere
VII. Fogalomtár
TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Bevezetés
Az Európai Unió jelentős anyagi támogatásával 2012-2015 között nagyszabású fejlesztés való-sult meg az Oktatási Hivatal (OH) által vezetett, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), vala-mint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi együttműködésében meg-valósuló TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt keretében. A Pedagógusképzés támogatását célzó fejlesztések azon oktatáspolitikai törekvések mentén valósultak meg, amelyek az oktatási rendszer eredményességét a pedagógiai munka minőségének javulásával kívánják elérni. A vi-lág legeredményesebben működő oktatási rendszereinek elemzéséből tudjuk, hogy az oktatási eredményesség fejlesztésében meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, az eredményes fejlesztés azonban rendszerszintű beavatkozásokat kíván. A pedagógusok munkája akkor lesz eredményes, ha (1) a legkiválóbb fiatalok választják a pedagógus pályát, akik (2) magas szintű képzésben részesülnek és (3) hosszú ideig a pályán is maradva képesek a változó világ egyre gyorsabban változó szakmai kihívásainak megfelelni (Barber–Mourshed 2007, Mourshed–Chi-jioke–Barber 2010).
A TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt fejlesztései a pályán lévő pedagógusok támoga-tására irányultak. A konzorciumi együttműködés keretében valósult meg a pedagógus életpá-lya szintjeihez tartozó szintleírások meghatározása, az életpályán való előrehaladást lehetővé tevő minősítési eljárások kidolgozása és a folyamatos szakmai fejlődést, és így az életpályán való előrehaladást is támogató szaktanácsadói rendszer megújítása.
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) leszögezi, hogy a pedagógusok és a köznevelési intézmények munkáját szaktanácsadók segítik [61.§ (4)]. Az oktatási eredményes-séggel foglalkozó nemzetközi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyorsan változó 21. században ahhoz, hogy a közoktatás képes legyen lépést tartani a kihívásokkal, teljesíteni tudja a vele szemben támasztott alapvető elvárást: a társadalomban értékes szerepvállalásra alkalmas fiatalok nevelését, a rendszer minden szereplője számára világos célok eléréséhez kapcsolódó egyértelmű elvárásokra és a megvalósulásukhoz kapcsolódó támogatásokra is szükség van.
Külső segítésre, támogatásra mindenkinek szüksége lehet, de különösen fontos ez olyan szakmák esetében, ahol a munkavégzés eszköze és tárgya is ember. A pedagógus hivatás ese-tében pedig – ahol a munka eredménye és hatása nem mérhető közvetlenül – különösen fontos a szakmai tevékenység folyamatos elemzése és a tapasztalatok alapján történő folyamatos fej-lesztése. Ebben a reflektív szakmai gyakorlatban természetes partnerei lehetnek egymásnak az egy intézményben dolgozó pedagógusok, illetve az intézményvezetés tagjai. A nemzetközi szakirodalomban peer mentoringnak nevezett gyakorlatnak azonban nincsenek hagyományai a hazai közoktatásban. A pedagógusok általában nem szívesen beszélnek kollégáikkal és főleg vezetőikkel a számukra kihívást jelentő feladatokról, problémákról, mert azt a gyengeség jelé-nek gondolják. Egy más intézményben dolgozó, de hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollé-ga – a szaktanácsadó – előtt könnyebben megnyílnak. A szaktanácsadás lényege éppen a kül-ső szakmai támogatás, amely azonban csak akkor lehet hatásos, ha katalizátorként működik. Vagyis, ha képes az intézményi folyamatokhoz kapcsolódni, és azokat módosítani. Ezért akár az egyes pedagógusokat támogató tantárgygondozó szaktanácsadás, akár az oktatáspolitika által meghatározott témák mentén megvalósuló szervezeti szintű szaktanácsadás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha érzékelhető változásokat idéz elő a köznevelési intézmények működésében, az intézmény tanulóinak tanulási eredményességében.
A Nkt. és a 48/2012. EMMI rendelet alapján megvalósuló fejlesztés eredményeként a köz-nevelési rendszer minden szintje és valamennyi szakterülete számára rendelkezésre állnak a szaktanácsadók alapképzését biztosító 60 órás akkreditált tantárgygondozó szaktanácsadói képzések (összesen 23 féle témában). Ezeket a képzéseket közel 3500 pedagógus végezte el és szerzett jogosítványt a szaktanácsadói munkához. Közülük 2014 során 1659-en váltak mester-pedagógussá.
A jogszabályi kereteken túl a gyógypedagógusokat (látás-, hallás-, mozgássérültek, enyhén értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum-zavarral küzdő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusokat és pszichopedagógusokat) és az intézményvezetőket támogató szaktanácsadók számára is lehetőség volt 60 órás akkreditált képzésen való részvételre. A szervezeti szintű tematikus szaktanácsadás megvalósításának támogatására való felkészülést pedig 30 órás akkreditált képzés támogatta (Probléma alapú interprofesszionális szaktanácsadó képzés). Ezt a képzést közel 350 szaktanácsadó végezte el a projekt keretében.
A képzések fejlesztése, illetve megvalósítása során a résztvevők próbalátogatásokat végez-tek, de ezen túl is zajlottak a projekt keretében szaktanácsadói látogatások. (Összesen több mint 8000 tantárgygondozói és közel 450 tematikus szaktanácsadói látogatás valósult meg.)
A köznevelési rendszer eredményesebb működése érdekében történő rendszerszintű be-avatkozások között egyre nyilvánvalóbbá válik a minősítés, a fejlesztő célú értékelés (tanfel-ügyelet) és a fejlesztő célú támogatás (szaktanácsadás) kapcsolata. A tantárgygondozó szakta-nácsadás szorosan kapcsolódik a pedagógusok minősítéséhez és a tanfelügyelethez is, hiszen mindhárom terület alapját a nyolc pedagóguskompetencia jelenti. A 48/2012. EMMI rendelet 10-15. §-aiban meghatározott szaktanácsadási típusokat a projekt összefoglaló néven szerve-zeti szintű tematikus szaktanácsadásnak hívja. Ezeknek a területeknek az a közös jellemzője, hogy valamely oktatáspolitikai prioritás (téma) mentén kívánják az intézmények működését ja-vítani. Ez minden esetben (intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő – tehetséges, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő – gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés és oktatás, pedagógiai mérés-érté-kelés) szervezeti szintű beavatkozást igényel.
Eredményes munkát kíván a kézikönyv használatához a projekt szakmai csapata nevében
dr. Szabó Máriaszakmai vezető
TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001Pedagógusképzés támogatása
Budapest, 2015. június
Forrás:
� Mourshed, M. – Chijioke, C. – Barber, M. (2010). How the world’s most improved school sys-tems keep getting better. McKinsey & Company. http://www.mckinsey.com/Client_Service/Social_Sector/Latest_thinking/Worlds_most_improved_schools.aspx
� Barber, M. – Mourshed, M. (2007). Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítmé-nyének hátterében? McKinsey & Company. http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf
Hogyan használjuk a kézikönyvet?
Ez a kézikönyv a Pedagógusképzés támogatása c. (TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) projekt keretében felkészített szaktanácsadók, továbbá a projekt belső munkatársai, a projekt szakmai vezetése és a szakpolitikai döntéshozók számára készült. Tartalmazza a fejlesztők elgondolását a szakta-nácsadás alapelveiről, a szaktanácsadói látogatások eljárásrendjét és az egyes lépések megvaló-sításakor használt dokumentumokat, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakmai anyagokat.
Célunk, hogy egyszerű, a napi munka során is használható formában adjunk gyakorlati támogatást a szaktanácsadói munkához, ezért egyes részei kivehetők. A kézikönyv bővíthető formában készült, így lehetőséget biztosít arra, hogy a szaktanácsadók mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalataikat, reflexióikat lejegyezzék, a kézikönyv tartalmát kiegészítsék.
A kapcsos könyv tematikus egységeit külön-külön fejezetbe rendeztük, színkóddal jelölve a tematikailag összetartozó részeket. A dokumentumtípusokat 5 különböző ikonnal jelöljük:
elméleti háttér
eljárásrend
módszertani ötletek, javaslatok
dokumentumok
továbbképzés
Minden egységet egy-két mondatos szöveg vezet be, amely röviden jelzi a felhasználónak, miről szól az adott rész.
A kézikönyv tematikus egységei alkalmasak arra, hogy a szaktanácsadók látogatásuk előtt tanulmányozzák azokat, segítségükkel felelevenítsék ismereteiket, pontosítsák az eljárásrend lépéseit, vagy útmutatás keressenek benne új szaktanácsadói helyezetek megoldásához. A kive-hető részek egy-egy látogatás kísérő dokumentumai is lehetnek.
A jegyzetoldalak helyet biztosítanak a szaktanácsadói munka során megfigyelt történések, összegyűjtött tapasztalatok gyors lejegyzésére, amelyek később felhasználhatók a szaktanács-adói dokumentáció elkészítéséhez, vagy kiinduló pontjai lehetnek szakmai műhelyeknek, meg-beszéléseknek.
Bízunk benne, hogy a kézkönyv hasznos, értékes és személyes szakmai reflexiókat is tartal-mazó kiegészítője lesz a szaktanácsadók mindennapi munkájának.
A szerkesztők
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
A szaktanácsadói rendszer koncepciója 3
Szaktanácsadói kompetenciaprofil 15
2
3
A szaktanácsadói rendszer koncepciója
Ez a tematikai egység bemutatja a szaktanácsadói rendszer megújítására kidolgozott el-gondolásokat. Leírja a szaktanácsadás célját, területeit és szakterületek szerinti felada-
tait. Áttekinti a szaktanácsadás szintjeit, és javaslatot tesz a rendszer működtetésére.
I. Bevezetés
A koncepció tartalmazza a szaktanácsadás célját, a – hatályos jogszabályok alapján1 – model-lezett szaktanácsadási rendszert, az egyes szakterületek feladatleírását, azokat a tevékenység-szinteket, amelyeken a szaktanácsadás jellemzően megvalósul, továbbá a szaktanácsadás mű-ködtetésére vonatkozó általános alapelveket.
Az egyes szakterületekhez kapcsolódó feladatok és tevékenységek leírásához kapcsolódnak a szaktanácsadói kompetenciaprofilok, amelyek külön dokumentumban találhatók.
A működtetés konkrét modellje, illetve lehetséges modelljei szintén önálló dokumentumok-ban kapnak helyet csakúgy, mint a szaktanácsadás minőségbiztosítási rendszere és vele össze-függésben a szaktanácsadók minősítési szintjei.
A modell alapja, hogy a pedagógus professzió a diploma megszerzését követő kb. tízezer órá-nyi reflektált szakmai gyakorlat során teljesedik ki. A szaktanácsadás feladata a szakmai tanu-lás e szakaszának, a pedagógusok számára elkerülhetetlen folyamatos szakmai fejlődésnek a támogatása, továbbá a szakpolitikai prioritások intézményi és osztálytermi megvalósulásának elősegítése.
A McKinsey & Company2 által 2006-2007 között lefolytatott kutatás eredményei azt bizo-nyítják, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg. Azok a diákok, akiket alacsonyan teljesítő tanárok tanítanak, olyan lemaradást szenvednek el, amelyet később már nem tudnak behozni. A jól teljesítő tanárok diákjai viszont háromszor gyorsabban haladnak.
A szaktanácsadói rendszer az egyes pedagógusok és pedagógus csoportok szakmai fejlődé-sének támogatásával járul hozzá az oktatás eredményességéhez.
1 2011. évi CXC. törvény 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26/2015. (V.22.) EMMI rendelet
2 McKinsey & Company (2007). How the world’s best-peforming schools come out on top http://mckinseyonsociety.com/how-the-worlds-best-performing-schools-come-out-on-top/
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
4
1. ábra: A tanári minőség hatása
A szaktanácsadás megújítására azért van szükség, mert az elmúlt tizenöt évben jelentősen megváltoztak a köznevelési intézményekkel, illetve a pedagógusokkal szembeni társadalmi és szakmai elvárások. Szinte már szakmai közhely, hogy a huszonegyedik századi pedagógus leg-fontosabb feladata a diákok egyéni tanulásának irányítása, szervezése. A tanítás mellett egyre fontosabbá válik a nevelés, minden egyes tanuló személyiségének fejlesztése, amibe beletarto-zik a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, illetve a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Fontos kérdés, hogy a pedagógusképzés mennyire készít fel ezekre a szerepekre, és hogy a tanárok folyamatos szakmai fejlődésének támogatásában ezek mennyire vannak jelen.Bár a szaktanácsadásnak vannak hagyományai a magyar közoktatási rendszerben, annak fel-ismerése, hogy az oktatás minőségének szempontjából meghatározó szerepük van a pedagógu-soknak, szükségessé tette a szaktanácsadói rendszer újjáépítését. A koncepció kidolgozásához elsősorban a 48/2012. EMMI rendelet3 jelentette a jogszabályi alapot, míg a szakmai támponto-kat a nemzetközi és hazai szakirodalmi kutatásokból leszűrt eredmények adták.
II. A szaktanácsadás általános célja
Legáltalánosabb cél a köznevelési rendszer eredményességéhez való hozzájárulás, amely � a pedagógusok egész életpályára kiterjedő, folyamatos szakmai fejlődésének a támogatása, � a tartalmi és módszertani megújítás, � a köznevelési intézmények tanuló szervezetté fejlesztése, � révén érhető el.
III. A szaktanácsadó szakterületek
A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését elsősorban a tantárgygondozó szaktanácsadás segíti, amely a nyolc pedagógus-kompetencia mentén támogatja az egyes pedagógusokat.
A szakmapolitikai prioritások – intézményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (benne a tehetséges és a sajátos nevelési igényű,
3 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
5
valamint a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek), nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés - képviseletét, az intézmény szervezeti szintű fejlesztését a „tematikus” szaktanácsadás látja el.
A pedagógus munkája azonban szervesen beágyazódik az intézményi kontextusba, a „te-matikus” szaktanácsadás területei pedig az intézményfejlesztés folyamatába. Ezért indokolt az intézményfejlesztési szaktanácsadásra úgy tekinteni, mint ami keretbe foglalja a többit. A szaktanácsadói támogatást, a szaktanácsadás által generált fejlesztéseket az intézmény szint-jén érdemes megtervezni, és az adott fejlesztés összes érintettjével összehangoltan elindítani. Az intézményi kontextus figyelembe vétele a fejlesztés eredményességének feltétele, ezért az intézményfejlesztési szaktanácsadásnak kiemelt jelentősége van.
2. ábra: A szaktanácsadói típusok rendszere
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatos szaktanácsadás szürke színnel je-löltük, mert az nem tartozik a projekt témái közé.
IV. A szaktanácsadás szakterületek szerinti feladatai
A szaktanácsadás legáltalánosabb megközelítésben támogatja egyrészt a köznevelési intézmé-nyek, ezen belül kiemelten a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését, ugyanakkor segítsé-get nyújt a szakmapolitikai prioritások érvényesítéséhez is.
A jogszabály4 az alábbi szakterületeket nevesíti: 1) tantárgygondozói
� óvodapedagógusi szakterület � tanítói szakterület � magyar nyelv és irodalom � idegen nyelv (a nyelv megjelölésével) � matematika, � történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, társadalmi, állampolgári és gazdasági
ismeretek, hon- és népismeret, � erkölcstan, etika, filozófia, � biológia, egészségtan, természetismeret,
4 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet 26. § (4)
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
6
� fizika, természetismeret, � kémia, természetismeret, � földrajz, természetismeret, � művészetek, � informatika, � technika, életvitel és gyakorlat, � testnevelés és sport, � alapfokú művészetoktatási szakterület, � kollégiumi szakterület, � iskolai könyvtári szakterület, � szakképzési szakterület (a szakmacsoport megnevezésével),
2) nemzetiségi (a nyelv megjelölésével),3) intézményfejlesztési,4) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése,5) konfliktuskezelési,6) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése,7) pedagógiai mérés-értékelési.
A jogszabályban nem nevesített szaktanácsadói hiányterületként azonosította a projekt a gyógy pedagógusokat (a szakterület megnevezésével), a pedagógiai szakszolgálatban pedagó-gus munkakörben dolgozó munkatársakat, továbbá az intézményvezetőket támogató szakta-nácsadást. Az intézményvezetőt támogató szaktanácsadó vezetői munkakörben dolgozó peda-gógusnak nyújt személyes támogatást, de nem a pedagógusi, hanem a vezetői kompetenciák alapján.
Tantárgygondozó szaktanácsadás
A tantárgygondozó szaktanácsadás középpontjában a pedagógus mesterségbeli tudása fejlesz-tésének támogatása áll. Személyeses tanácsadás keretében járul hozzá a pedagógus szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez, a pedagógus életpályán való előmenetelhez, a minősítésre való felkészüléshez, de legalapvetőbben a folyamatos szakmai fejlődéshez. Hangsúlyos eleme a tanóra-, illetve foglalkozáslátogatás. A jogszabály a tantárgygondozás kifejezést használja, de valójában nem a tantárgy, hanem a tantárgyat tanító pedagógus „gondozásáról” van szó.
A tantárgygondozó szaktanácsadás három alapelvre támaszkodik:
Folyamatosság
A szaktanácsadó a látogatást a pedagógus szakmai fejlődésének folyamatában értelmezi. Ugyan csak egy nap erejéig lép be a pedagógus (és az intézmény) életébe, a fejlesztési folyamat az intéz-ményen belül azonban tovább folytatódik, a pedagógusnak szakmai célkitűzései megvalósítá-sához az intézményen belül támogatókat kell találnia.
Fontos, hogy a pedagógust időről időre ugyanaz a szaktanácsadó látogassa, illetve a szakta-nácsadóknak legyen egy intézményi körük, amellyel – a látogatásokon túl is – állandó kapcso-latot tartanak.
Személyre szabottság
A szaktanácsadó az egyes pedagógus igényeihez és szükségleteihez igazodik, az ő folyamatos szakmai fejlődése áll a szaktanácsadói látogatás középpontjában. Olyan körülményeket bizto-sít a számára, ahol a hangsúly a pedagóguson van, aki tudatosan készül a szaktanácsadói óra/tevékenységlátogatásra, önértékeléssel kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, amelye-
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
7
ken fejlődni akar, javaslatot tesz az óra- és tevékenységlátogatás megfigyelési szempontjaira, megfogalmazza a munkájával kapcsolatos kérdéseit, és ő tervezi meg saját szakmai fejlődését is. Ebben a folyamatban a tantárgygondozó szaktanácsadó reflexiói segítik.
Fontos, hogy a szaktanácsadó meg tudja teremteni azt a bizalmi légkört, amely kellő bizton-ságot nyújt a pedagógusnak ahhoz, hogy legyen bátorsága megfogalmazni a kérdéseit, kételye-it, szembe tudjon nézni hiányosságaival, felismerje, hogy milyen területen kellene fejlődnie, és merjen segítséget kérni a szaktanácsadótól. A tantárgygondozó szaktanácsadási folyamat megvalósítása során a szaktanácsadó nem ad közvetlen tanácsokat, hanem úgy vezeti a közös munkát, hogy maga a pedagógus jusson el saját szükségletei azonosításához, szakmai fejlődési tervének elkészítéséhez.
A szaktanácsadó mindenben épít a támogatott pedagógus tudására. Ehhez az szükséges, hogy a viszony paternalista helyett partneri legyen.
Egyenrangú kapcsolat
A szaktanácsadó maga is pedagógus, aki a meglátogatott kollégájával azonos iskolatípusban, azonos földrajzi környezetben ugyanazt a tantárgyat tanítja. Az egyenrangú kapcsolathoz azonban ezen túl fontos a szaktanácsadónak a viselkedésében, munkamódszerében megjelenő attitűdje is.A hangsúly a visszajelzésen, a közös munkán, a fejlődési lehetőségek közös felfedezésén van.
A szaktanácsadónak nem tiszte értékelni, minősíteni, kritizálni, faggatni a pedagógust. Feladata viszont a fejlesztő célú, egyéni szaktanácsadás feltételeinek megteremtése, amelynek alapját a személyközpontú támogatás főbb attitűdjei jelentik: a másik fél elfogadása, megbecsü-lése, megerősítése. Fontos, hogy a szaktanácsadó olyan támogatást tudjon nyújtani, amely során a meglátogatott pedagógus jobban megérti önmagát.
Az egyenrangúság a kölcsönös tanulásban is megnyilvánul, hiszen nemcsak a pedagógus, hanem a folyamat minden résztvevője tanul a folyamatban.
A „tematikus” szaktanácsadás
A szakpolitikai prioritások (konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelése-oktatása, nemzetiségi nevelés- és oktatás, pedagógiai mérés-értékelés) megvalósulá-sát, illetve az intézmény fejlesztését országosan megszervezendő szaktanácsadási szakterü-letek támogatják, amelyeket összefoglaló néven a projektben tematikus szaktanácsadásnak neveztünk, mivel ezek a szaktanácsadói területek különböző témák mentén a köznevelési in-tézmények fejlődésére hatnak.
A tematikus szaktanácsadói területek között fölmerült az igény az ökoiskola, illetve zöld óvoda programok megvalósításával kapcsolatos szaktanácsadásra is.
1. Nemzetiségi szaktanácsadás
A nemzetiségek létszámától függetlenül – nyelvterületenként – megszervezendő nemzetiségi nevelés-oktatást támogató szaktanácsadás sok szempontból hasonlít a tantárgygondozó szak-tanácsadáshoz.
A nemzetiségi szaktanácsadás speciális feladata a nemzetiségi identitás erősítése. Ebből következően a nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadóknak az adott
nyelvhez/nemzetiséghez tartozónak kell lenniük, igazodniuk kell az adott iskolatípushoz, pe-dagógiai szakaszhoz és a helyi sajátosságokhoz. Az általános tantárgygondozói szaktanácsadás-hoz képest jóval erőteljesebben kell figyelembe venniük a nemzetiségi iskola kiterjedt anyaor-szági, külföldi kapcsolatrendszerét.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
8
A nemzetiségi nevelést-oktatást támogató szaktanácsadás kiemelt területe � a pedagógusok munkájának támogatása a nemzetiségek anyanyelve és irodalma, valamint
az adott nemzetiségre vonatkozó népismeret területén; � az adott intézmény pedagógiai programjában tükröződő – a közismereti tantárgyakban sze-
replő – nemzetiségi tartalmak elsajátításának támogatása.
2. Intézményfejlesztési szaktanácsadás
Az intézményfejlesztési szaktanácsadó elsősorban az intézményt támogatja a stratégiai terve-zésben, a szervezet fejlesztésében, a változás menedzselésében, mindig szem előtt tartva az osz-tálytermi szinten megvalósuló pedagógiai folyamatokat és az oktatásnak a tanulók egyéni fej-lesztésére vonatkozó általános célkitűzését. Segíti az intézményt, hogy az helyzetére alapozva és a környezet kihívásaira válaszolva tervezetten fejlődjön, saját tanulási folyamataira reflektálva egyre hatékonyabb közösségként járuljon hozzá tanulóinak eredményesebb fejlődéséhez.
Az intézményfejlesztési szaktanácsadó legfontosabb feladatai, hogy � támogassa az intézmény közösségét és vezetését a fejlesztési stratégiák és projektek tervezé-
sében, előkészítésében, megvalósításában, értékelésében és fenntartásában, � adjon folyamatos visszajelzést az intézmény fejlődéséről, � támogassa az intézményi önértékelést, � segítse elő a tanulási folyamatokat, a belső tudásmegosztást, a hálózati tanulást, � támogassa az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű összehangolását, � működjön együtt a többi szaktanácsadóval.
Az intézményfejlesztési szaktanácsadás az intézmény működésével kapcsolatos adatokra épít-ve támogatja az intézményeket abban, hogy az képes legyen elkészíteni egy olyan intézkedé-si tervet, amelyet megvalósítva az intézmény által végzett pedagógiai tevékenység színvonala emelkedik. Az intézkedési terv készítésével kapcsolatos segítségnyújtásnak a jogszabály két helyzetben szán szerepet: egyrészt akkor, ha az iskola alacsonyabb teljesítményt nyújt a kom-petenciamérésen a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottnál, másrészt pedig az ötévente végrehajtandó intézményértékelést követően.
3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése
A Köznevelési törvény5 hatálybalépésével megváltozott a sajátos nevelési igényű, illetve halmo-zottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók fogalmának használata. Tartalmuk módosult, illetve új fogalomként bekerült a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek és tanulók fogalma az alábbiak szerint:
„Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és hal-mozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló”.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról szóló rendeletben6 külön szaktanácsadói területként sze-repel a „Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése”, illetve a
5 2011. évi CXC. törvény 4. § (13)
6 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 26. § (4)
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
9
„Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése” szakterü-let. Ennek megfelelően határozza meg a 12. § a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő, valamint a 14. § a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segí-tő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást, és ezen belül a szaktanácsadást.
Ez a dokumentum – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a továbbiakban az alábbi két részre bontja a szakterületet, és az alábbi szaktanácsadói elnevezést használja:
A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók integrált nevelését segítő szaktanácsadás
Az e területen dolgozó szaktanácsadók az intézményi integrált nevelési folyamatot támogatják, elsősorban az alábbi tevékenységeken keresztül:
� segítségnyújtás a szakvélemények értelmezéséhez, értő felhasználásához; � az integráció előmozdítása azoknak a pedagógusoknak a támogatásán keresztül, akik sa-
játos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók nevelésével foglalkoznak;
� szemléletváltás ösztönzése, módszertani eszköztár bővítése a befogadó pedagógia elterjedé-se, intézményesülése érdekében.
Tehetségfejlesztési szaktanácsadás
A tehetségfejlesztési szaktanácsadók segítik a pedagógusokat a tehetségfejlesztéshez kapcsoló-dó szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeinek megismerésében és alkalmazásában. Feladataik elsősorban:
� a tehetség felismerésének, azonosításának, kiteljesedésének támogatása; � a Nemzeti Tehetség program és a Géniusz hálózat népszerűsítése; � a tehetségfejlesztő szemlélet és gyakorlat tudatosítása; � a Nemzeti Tehetség Programnak megfelelő innovációk, projektek indításának segítése.
4. Konfliktuskezelési szaktanácsadás
A konfliktuskezelési szaktanácsadás közvetetten egy speciális szervezetfejlesztési folyamatot ösztönöz. Tevékenysége elsősorban az agresszió-prevencióra, illetve a pedagógusok, diákok, szülők konfliktuskezelési képességeinek fejlesztésére terjed ki. A tevékenységek széles skáláját kínálja, amelyekből az adott helyzet függvényében választhat egy-egy intézmény.
A konfliktuskezelési szaktanácsadó támogatja a szervezeti tanulást annak érdekében, hogy az intézmény képessé váljon:
� saját működésében felismerni azokat a tényezőket, amelyek elősegítik az antiszociális ag-resszió megjelenését;
� a pedagógiai programját és gyakorlatát fejleszteni annak érdekében, hogy megelőzhető le-gyen az agresszió;
� minden pedagógusban kialakítani az erőszakmentes konfliktuskezelés igényét és képességét; � minden érintettet bevonni a gyermekek és tanulók problémamegoldó, konfliktuskezelő ké-
pességének fejlesztésébe.
5. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése
Az ehhez a szakterülethez tartozó szaktanácsadást a Türr István Képző és Kutató Intézet fej-leszti.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
10
6. Pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás
A pedagógiai mérés-értékelési szaktanácsadás szorosan összekapcsolódik az intézményfejlesz-tési szaktanácsadással. Adatokat, eredményeket szolgáltat, következtetéseket von le a mérési eredményekből, melyek az intézményi fejlesztési folyamatok pontos tervezéséhez jelentenek alapot.
A pedagógiai mérési értékelési szaktanácsadók abban támogatják az intézményeket, hogy � a mérőeszközeik szakszerűek legyenek; � a lehető legadekvátabb pedagógiai értékelési rendszert működtessék; � a lehető legjobb minőségű adatokkal rendelkezzenek saját programjuk megvalósításának
eredményességéről; � épüljenek be a mérés-értékelési eredmények az intézményi fejlesztési folyamatokba.
V. A szaktanácsadás szintjei
A szaktanácsadói támogatás – szakterülettől függetlenül – öt lehetséges szinten valósulhat meg, de szakterületenként eltérő, hogy a szaktanácsadó tevékenységében melyik szint válik hang-súlyossá.
3. ábra: A szaktanácsadás típusai és jellemző szintjei
A tantárgygondozó (illetve a hozzá közel álló nemzetiségi) szaktanácsadás a beavatkozási szin-tek közül elsősorban a pedagógusok és a pedagógusok valamely csoportja szintekre koncent-rál. A pedagógusok személyes szakmai fejlődését támogatja kétszemélyes munkakapcsolatban, esetleg kisebb szakmai közösségek működésének támogatásán keresztül.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, a konflik-tuskezelési, a pedagógiai-mérés értékelési szakterületeken működő szaktanácsadók elsődleges beavatkozási szintje a pedagógusok valamely csoportja és az intézmény szintje. Ők a szakmai közösségekben folyó egymástól tanulás támogatásán keresztül segítik a pedagógusok szakmai fejlődését az oktatáspolitika által kiemelt területeken, illetve járulnak hozzá az intézmények tanulószervezetté válásához.
Az intézményfejlesztési szaktanácsadás pedig – mintegy keretbe foglalva a többi szakta-nácsadást – elsődlegesen az intézményi szinten nyújt segítséget a szervezeti tanuláshoz, az in-tézményvezető munkájának támogatásához.
Intézményközi és országos szinten valamennyi szakterülethez tartozó szaktanácsadás ki-fejti hatását.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
11
A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadó feladatai az adott szinten
1. Egyéni tanulás támogatása 1.1. Az aktuális gyakorlat fejlesztő célú támogatása, tartalmi és módszertani megújulást segítő eljárások, gyakorlatok, lehetősé-gek megismertetése
1.2. Az önreflexió szorgalmazása
1.3. A folyamatos tanulás, az életpálya-építés támogatása
1.4. Segítségnyújtás az oktatáspolitika által támasztott feladat telje-sítéséhez
1.5. Jó gyakorlatok megismerésének, adaptációjának szorgalmazása
2. Csoportos tanulás támogatása 2.1. Társtámogatási, -tanulási formák elterjesztésének ösztönzése
2.2. Ad hoc munkacsoportok, munkaközösségek, fejlesztő teamek működésének támogatása
2.3. Szaktárgyi és szaktárgyak közötti pedagógiai együttműködések segítése
3. Szervezeti tanulás támogatása 3.1. A pedagógiai program fejlesztésének és megvalósításának tá-mogatása
3.2. Az intézmény önértékelési rendszere fejlesztésének segítése kü-lönösen a helyzetelemzésben, a feltárt adatok értelmezésében, fejlesztések kidolgozásában
3.3. Az intézményvezetés támogatása a pedagógust támogató kör-nyezet kialakításában
3.4. Helyzetelemzés az intézménnyel együtt, és ennek nyomán segítségnyújtás a fejlesztési stratégiá(k) megalkotásában, illetve a további szaktanácsadói és más támogatási formák kiválasztá-sában
3.5. A belső tanulási folyamatok, a tanuló közösséggé válás ösztön-zése
3.6. Fejlesztési projektek megvalósításának támogatása
3.7. Komplex intézményfejlesztési program megvalósításában együttműködés más szaktanácsadókkal
4. Intézményközi tanulás támo-gatása
4.1. A szaktanácsadó által gondozott szakterület képviselete regio-nális vagy országos szinten
4.2. Különböző intézmények, pedagógusok jó gyakorlatainak ter-jesztése, elérhetővé tétele
4.3. A hálózati tanulás előmozdítása intézmények között: a fejleszté-si tapasztalatok megosztásának támogatása
4.4. Együttműködés más szaktanácsadókkal komplex intézményfej-lesztési program megvalósítása, támogatása kapcsán
4.5. Intézmények egymástól tanulásának támogatása
4.6. Az intézményfejlesztések fenntartói, tankerületi szintű össze-hangolásának támogatása
4.7. Csoportosan végzett, összehangolt szaktanácsadói munka terve-zése és megvalósítása
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
12
A szaktanácsadás szintjei A szaktanácsadó feladatai az adott szinten
5. Országos szint – a szakpoliti-kai döntések támogatása
5.1. Tapasztalatok megosztása adott területről vagy intézményről más szaktanácsadókkal
5.2. Összegzés készítése szakterülete helyzetéről, javaslatok megfo-galmazása a szakmai irányítás számára
5.3. Tájékoztatás szakmapolitikai prioritásokról
5.3. Fejlesztési tájékoztatások, műhelyfoglalkozások tartása intéz-ményeknek
5.4. Átfogó fejlesztési stratégiák megfogalmazásához, országos pro-jektek indításához javaslatok készítése
1. táblázat: A szaktanácsadás tevékenységi szintjei és a hozzájuk rendelt feladatok
VI. A szaktanácsadói rendszer általános működése
A szaktanácsadó általános feladata a köznevelési-közoktatási rendszerben érintettek, a külön-böző célcsoportok szakmai tevékenységeinek fejlesztő célú támogatása, a változások inspirálá-sa. Ez a feladat összetett tevékenységrendszerben valósul meg, amelynek egy jellegzetes eleme az intézménylátogatás.
Az intézménylátogatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket vizsgálva célszerű két, egymástól elkülönülő feladat kiemelése. Az egyik, amikor a szaktanácsadó – szakterületétől függetlenül – egy felszínre került intézményi probléma azonosításában, megoldási javaslatok keresésében segít, a másik pedig, amikor szakmai konzultáns szerepét tölti be. Az első esetben probléma-megoldó szaktanácsadóról beszélünk, akinek a feladata támogatni az érintetteket a probléma azonosításában vagy átfogalmazásában, az okok feltárásában, a lehetséges megoldások fel-vázolásában. A második esetben konzultáló a szaktanácsadói helyzet, ekkor a szaktanácsadó szakmai együttgondolkodásra, műhelymunkára, innováció támogatására érkezik.
Másik dimenzió mentén beszélhetünk hívó, illetve küldő jellegű szaktanácsadásról. Az első esetben az intézmény maga kéri a szaktanácsadó segítségét, a másodikban pedig a szakpolitika által kiemelten fontosnak tartott fejlesztések, programok népszerűsítésére, bevezetésére, illet-ve krízishelyzetbe került intézmény támogatására küldi megbízója.
A küldő-konzultáló szaktanácsadás szervezeti szinten segítheti egy új kerettanterv, tantárgy, programcsomag bevezetését. A tantárgygondozó szaktanácsadás esetében pedig azon pedagó-gusoknál adekvát, akik a munkájuk során a rutint helyezik előtérbe, vagy minősítésre készül-nek. Ilyenkor a vezető rendeli meg a tantárgygondozó szaktanácsadást a pedagógus részére. A hívó-konzultáló szaktanácsadói helyzetben a szaktanácsadónak kevesebb energiát kell az ellenállás-kezelésre fordítania, sőt, a folyamatos szakmai fejlődés iránt elkötelezett pedagógu-sokra számíthat. Ez a szaktanácsadás a szakmai fejlődéshez társreflexiót igénylő pedagógusok esetében lehet eredményes, és különösen alkalmas a pedagógusok szakmai fejlődési terve el-készítésének támogatásához. Intézményi szinten innovációs folyamatok, pályázati tevékenység indítása, támogatása lehet jellemző oka ennek a látogatástípusnak.
A hívó-problémamegoldó szaktanácsadás olyan esetekben lehet eredményes, amikor a peda-gógusnak, illetve az intézménynek szüksége van egy külső szakember problémaértelmezésére, szakértelmére a lehetséges megoldások megkeresésére. E szaktanácsadói modell akkor lehet iga-zán hatékony, ha az intézmény szervezeti kultúrájába beépült a folyamatos fejlesztés képessége.
A küldő-problémamegoldó szaktanácsadás a krízishelyzetben lévő intézmények és/vagy pe-dagógusok fejlesztésének lehet fontos eszköze. Ehhez olyan indikátorrendszerre van szükség, amely jelzi a krízist. Ennek elemei lehetnek a kompetenciamérések eredményei, a tanfelügye-leti értékelések, a minősítő vizsgák és eljárások tapasztalatai, illetve a minden intézmény szá-mára kötelezően előírt rendszeres önértékelés.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
13
A szaktanácsadást úgy célszerű kiépíteni és működtetni, hogy mind a négy tanácsadási helyzet-re legyen lehetőség. Egy olyan vegyes hívó-küldő rendszer kiépítése látszik célszerűnek, amely-nek három alappillére van:1) A szaktanácsadók – előre kialakított munkaterv és prioritási szempontok szerint – látogat-
ják az intézményeket, pedagógusokat.2) Az intézmények kérhetik a szaktanácsadó segítségét egyedi problémájuk megoldásához. 3) Az oktatáspolitika központilag kiírt pályázatok útján támogatja a szaktanácsadók igénybe-
vételét. Ezek a pályázatok kapcsolódhatnak oktatáspolitikai prioritásokhoz, krízishelyzetek felszámolásához.
A szaktanácsadói rendszer szereplői az országos vezető szaktanácsadók, akik a szakmai koor-dináció, döntéshozók, szolgáltatók és intézmények közötti kapcsolattartás „hídemberei”.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
15
Szaktanácsadói kompetenciaprofil
Ez a rész szakterülettől függetlenül határozza meg a szaktanácsadókkal szembeni szak-mai és személyes elvárásokat, majd szakterületenként összegyűjti a legfontosabbnak tartott tulajdonságokat. Részletezi az egyes profilok jellemzőit és a szaktanácsadóktól
elvárható minőség paramétereit.
I. Bevezetés
A szaktanácsadói kompetenciaprofilok gyakorlatilag hazai előzmények nélkül írják le az ehhez a speciális – pedagógus pályához kötött – „szakmához” szükséges kompetenciákat. Azt fogal-mazzák meg, hogy a megújított szaktanácsadói rendszerben milyen az ideális szaktanácsadó. Nélkülözhetetlen a szerepük az új típusú szaktanácsadói rendszer kialakításában, működteté-sében és fejlesztésében.
II. A kompetenciaprofil célja, szerepe
A szaktanácsadók kiválasztásának támogatása
A kompetenciaprofilok megmutatják, hogy kik alkalmasak egy-egy adott szaktanácsadói szak-területen való tevékenységre, így meghatározhatják a kiválasztás szempontjait.
Képzéstervezési alapdokumentum
A kompetenciaprofilok a képzésfejlesztés és – akkreditáció alapdokumentumai. A képzés során a kompetenciaprofil leghangsúlyosabb elemeinek fejlesztése történik, szem előtt tartva az ide-ális szaktanácsadó vízióját.
A szaktanácsadás minőségfejlesztése
A profil az ideális szaktanácsadót írja le, ebben az értelemben „zsinórmértékként”, viszonyítási alapul szolgál, minőségbiztosító és – fejlesztő funkciója van.
A szaktanácsadás bemutatása az érintetteknek
Egy jól összeállított kompetenciaprofil képes bemutatni egy szakma sokszínűségét. Sokat se-gíthet a pályára készülőknek vagy az oda frissen belépetteknek is, ezen túl a szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára teszi világossá az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit.
Közös nyelv megalkotása
A szaktanácsadással kapcsolatos nyelv és gondolkodás egységesítésének is hasznos dokumen-tuma a kompetenciaprofil, amennyiben segíti az azonos értelmezést. Lefekteti azokat az alap-fogalmakat, amelyek a szaktanácsadói professzió értelmezéséhez nélkülözhetetlenek.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
16
III. A szaktanácsadói munka szintjei
A tantárgygondozó szaktanácsadó elsősorban a tantárgyhoz kapcsolódóan támogatja a peda-gógusok szakmai fejlődését, a pedagógus életpályán történő előrehaladásukat. Ehhez közel áll a nemzetiségi szaktanácsadó tevékenysége, aki a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai neve-lést-oktatást, kollégiumi nevelést végző pedagógusok támogatásában vesz részt.
A többi szakterületen dolgozó szaktanácsadó elsősorban átfogó, vagy egy-egy speciális szakterületen megjelenő intézményi szintű fejlesztést, szervezeti tanulást támogat. Ezt a típu-sú tevékenységet szervezeti szintű, tematikus szaktanácsadásnak hívjuk, mivel ezek (intéz-ményfejlesztés, konfliktuskezelés, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése, pedagógiai mérés-értékelés, nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása) a köznevelési intézmények szervezeti kultúráját különböző tématerületek alapján közelítik meg. A szaktanácsadói tevékenységeknek öt jellemző szintjét különböztetjük meg annak alapján, hogy ki vagy kik állnak a tanácsadás középpontjában.
Szint Feladat
1. Egyén Egy pedagógus szakmai fejlődésének támogatása
2. Csoport, közösség Pedagógusok közötti együttműködés, egymástól való, illetve közös tanulás ösztönzése
3. Szervezet Az eredményes tanulást segítő intézményi környezet kialakításának és fenntartásának támogatása
4. Intézményközi Helyi szintű együttműködések, valamint az intézmények hálózatosodásá-nak serkentése, a jó gyakorlatok terjedésének előmozdítása
5. Országos Közvetítés az intézmények és a döntéshozatali, illetve a szakmai irányítás szervezetei között
Minden szaktanácsadónak rendelkeznie kell önfejlesztő képességgel, amely alkalmassá teszi mások fejlődésének támogatására. A szaktanácsadót tehát az különbözteti meg a mesterpeda-gógustól, hogy kiforrott pedagógus kompetenciái mellett megjelennek a mások támogatásához szükséges szaktanácsadói, illetve az egy speciális szakterülethez tartozó szakmai kompetenciái.
IV. Szaktanácsadói kompetenciák
Önfejlesztéshez szükséges szaktanácsadói kompetenciák
A szaktanácsadói munka elsősorban más emberekkel való kapcsolatokban, interakciókban va-lósul meg, ezért különösen fontos, hogy a szaktanácsadók kompetenciái ezeken a területeken fejlettek legyenek. Elengedhetetlen a mély önismeret, az önreflexió.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Áttekintése van saját személyisé-gének összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének mozgatórugóiba, hátterébe, motívumrendszeré-be, helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását.
Felismeri saját és mások érzel-meit, képes saját viselkedését kontrollálni.
Saját gyakorlatát reflektív módon elemzi és értékeli.
Fontosnak tartja személyes fejlő-dését.
Fontosnak tartja önismeretének tudatos fejlesztését.
Igényli mások visszajelzéseit munkájával, személyével kapcso-latban.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
17
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Birtokában van önreflektivitást és önértékelést segítő módszerek-nek.
Ismeri az önismeret fejlesztésé-nek módszereit, lehetőségeit.
Ismeri szakmai céljait, azt hogy hová akar eljutni, továbbá ismeri a célok eléréséhez vezető utat.
Ismeri a szaktanácsadói munká-hoz használható IKT eszközrend-szert.
Ismer stressz-kezelési, szoron-gást oldó technikákat.
Tisztában van saját erősségeivel, gyengeségeivel, fejlődési lehető-ségeivel.
Ismeri az időgazdálkodás alapfo-galmait, sajátosságait.
Azokat az innovatív kezdeménye-zéseket, amelyekkel munkája so-rán találkozik, beépíti tudásába.
Összehangolja egyéni fejlődésé-nek irányait a szakmapolitikai prioritásokkal és a megrendelői igényekkel.
Hosszú, közép és rövidtávon tu-datosan megtervezi saját fejlődé-sének állomásait.
Saját fejlődését folyamatosan értékeli, szükség szerint azt újratervezi.
Munkájához IKT eszközöket használ, követi az IT környezet változásait.
A rendelkezésére álló idővel tudatosan gazdálkodik.
Szakmai publikációkhoz, kapcso-latok építéséhez használja a Web 2.0 legfontosabb eszközeit.
A reflektív gyakorlatot szemé-lyes fejlődése alapjának tekinti.
Hisz abban, hogy a legnagyobb hatást személyes példájával érheti el.
Elkötelezett a folyamatos tanulás iránt.
Fontosnak tartja szakmai publi-kációk készítését, olvasását.
Egyéni tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák
A szaktanácsadó egyéni (esetleg kiscsoportos) konzultációk alkalmával támogatja a pedagógu-sokat szakmai fejlődésükben, reflektív gyakorlatuk kialakításában, fejlesztésében. A szakta-nácsadó segíti a pedagógust abban, hogy ismerje saját kompetenciahatárait, meg tudja határoz-ni személyes fejlődési lehetőségeit, a munkáját támogató környezetet, szakmai hálózatot.
Ebben a munkában az egyén támogatásán van a hangsúly. Szükség esetén a szaktanács-adó egy elemző, feltáró folyamaton vezeti végig a pedagógust, melynek során „belső” munkára készteti, „dolgoztatja”, gondolkodtatja. Elemzi a kiindulási helyzetet, kidolgozza a lehetséges megoldási alternatívákat, és eljut egy önálló döntés meghozataláig. E tevékenységek elvégzése természetesen a szaktanácsadó segítségével történik, az ő speciális felkészültsége teszi lehető-vé, hogy mindezt el tudja érni a pedagógussal.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Ismeri a szerephatárait.
Ismeri a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait.
Ismeri a védekező/elhárító me-chanizmusok működését.
Jól ismeri a kommunikáció elmé-letét, a meggyőző kommunikáció összetevőit.
Tisztában van vele, hogyan teremtheti meg a támogatáshoz szükséges, kölcsönös bizalmon alapuló kommunikációt.
Képes a szerephatárok betartá-sára.
Értő figyelemmel, aktív hallga-tással vesz részt a pedagógussal folytatott beszélgetésben.
A helyzethez igazodó kérdezés-technikával irányítja a beszélge-tést.
Értelmezések megfogalmazásá-val, összegző visszajelzésekkel segíti a „belső munkát”.
Hisz abban, hogy minden ember fejleszthető.
Hisz saját és partnere személyes erejében.
Fontosnak tartja a reflektív szem-lélet és gyakorlat kialakítását.
Munkája céljának azt tekinti, hogy segítse a pedagógus döntés-hozatalát, nem pedig azt, hogy döntéseket hozzon helyette.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
18
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Tisztában van a tanácsadással összefüggő pedagógiai és szociál-pszichológiai ismeretekkel, azok alkalmazásával.
Ismeri a beszélgetésvezetés mód-szereit, sajátosságait.
Különbséget tesz mentorálás, tutorálás, tanácsadás és más, egymástól eltérő támogatási for-mák között.
Felismeri a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit és ehhez igazodva irányítja a folyamatot.
Ahhoz segíti hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a szá-mára adekvát fejlődési lehetősé-geket és tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat.
Felismeri és figyelembe veszi a metakommunikációs jeleket.
A támogatott pedagógus szemé-lyiségéhez, céljaihoz és feladata-ihoz illeszkedő támogatási és ön-fejlesztési módszereket választ.
Rugalmasan vált nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megérti.
Az érzelmek mögött meghúzó-dó szükségleteket, érdekeket felismeri, feltárásukat képes támogatni.
A bizonytalanságot jól tűri.
Bizalommal teli légkört teremt.
Hisz abban, hogy a tanácsadás módszereit a támogatott pedagó-gushoz és annak céljaihoz kell igazítani.
A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekinti.
Fontosnak tartja a saját és a tá-mogatott pedagógus idejével való hatékony gazdálkodást.
A bizalommal teli légkört az eredményes fejlesztés alapfelté-telének tekinti.
A támogatott pedagógusra úgy tekint, mint olyasvalakire, aki saját munkájának legjobb szak-értője.
Csoportos tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák
A pedagógiai folyamatok általában nem egyetlen pedagógushoz kapcsolódnak, jellemzően a pedagógusok kisebb-nagyobb csoportját érintik. Egy-egy nevelőtestületen belül a kollégák szakmai felkészültsége, érdeklődése, speciális kompetenciái nagyon eltérőek, emiatt fontos, hogy a szaktanácsadó tevékenysége során felismerje és megfogalmazza a közös tanulásban, a tantestületen belüli együttműködésben rejlő erőt.
Ennek tevékenységformái lehetnek a hospitálások ösztönzése, a csoportos tanácsadás, a té-mához kapcsolódó tanórakutatások elindítása.
Támogatja esetmegbeszélő csoportok működését, vezetését, együttműködik más szakta-nácsadókkal, szakemberekkel.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Átfogó és alapos csoportlélektani ismeretekkel rendelkezik.
Ismeri a csoportfoglalkozások szervezésére és vezetésére vonat-kozó legfontosabb módszereket.
Ismeri a tanórakutatást mint a szakmai fejlődés csoportos mód-szerét, tisztában van alkalmazási lehetőségeivel.
Ismeri a csoportos tanácsadást mint tanácsadói módszert, tisztában van e módszer sajátos-ságaival.
A csoportdinamikai folyamatok figyelembe vételével irányítja a munkát.
A csoport belső, alakulási folya-matait irányítja, értelmezi.
Az egyén viselkedését a szervezet sajátosságaival összefüggésben értelmezi, értékeli.
Felismeri az intézmény szükség-leteit és igényeit.
A csoportmunkában felmerült viták során egyezteti a különbö-ző érdekeket.
Nyitottan, előítéletektől mente-sen közelít másokhoz.
Partnerként, egyenrangú félként tekint másokra.
Fogékony a probléma iránt.
Bízik abban, hogy a támogatott pedagógusok képesek megoldani az aktuálisan előttük álló felada-tokat.
Van türelme a csoportmunka támogatásához.
Tud háttérben maradni.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
19
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Ismeri az esetmegbeszélés műfa-ját, sajátosságait.
Ismeri az esetmegbeszélő csoport működtetésének szabályait.
Ismer olyan módszereket, ame-lyek a csoportfejlődés folyamatát gyorsítani képesek.
Olyan módszereket ismer, ame-lyek előhozzák, explicitté teszik a csoport tagjaiban egyenként vagy együtt meglévő rejtett tudá-sokat.
Ismeri a hálózati tanulás lénye-gét.
Fejlesztési lehetőségeket fogal-maz meg a team munka javítá-sára.
Átlátja a csoport feladatait.
Nyitottan áll a megoldandó fel-adatok elé.
A közösségeket törekszik bevon-ni a problémamegoldásba.
Elkötelezett a szakmai együttmű-ködések iránt.
Szervezeti tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák
A szervezeti szintű szaktanácsadó az intézményvezetést támogatja az intézményi önértékelés-ben, pedagógiai gyakorlatának és környezetének elemzésében, fejlesztések kidolgozásában. A helyzetelemzéshez mérőeszközöket, módszereket ajánl. Segíti a kiértékelést végző, majd a be-avatkozási lehetőségeket kereső teamek munkáját. Támogatja az intézményvezetést az önérté-kelés eredményeire épülő fejlesztés megtervezésében és végrehajtásában.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Ismeri az intézményi önértékelés alapvető módszereit és eszközeit.
Alaposan ismeri a PDCA logiká-ra épülő folyamatos fejlesztés lépéseit.
Tisztában van a stratégiai terve-zés folyamatával.
Ismer helyzetelemzési módszere-ket, eszközöket.
Naprakészen ismeri a köznevelé-si intézmények működésére vo-natkozó jogszabályokat és egyéb szabályozó dokumentumokat.
Ismeri a problémamegoldó fo-lyamat lépéseit, tisztában van a fejlesztési-, intézkedési-, cselek-vési-terv készítés sajátosságaival.
Ismeri a tanulószervezet fő jellemzőit, a szervezeti tanulás elemeit és az abban rejlő lehető-ségeket.
Tisztában van a változáskezelés sajátosságaival.
Ismeri a hatékony intézményfej-lesztés kritériumait, feltételrend-szerét.
Támogatja az intézményi önér-tékelést eszközök, módszerek ajánlásával, bemutatásával.
Támogatja az intézményvezetést a stratégiai tervezésben, célok felállításában, problémamegol-dásban, fejlesztési-, intézkedési-, cselekvési tervek készítésében.
Támogatja az intézményvezetést az intézményi kulcsfolyamatok beazonosításában, fejlesztésé-ben.
Támogatja az intézményvezetést a szakterületét érintő projektek tervezésében, megvalósításában.
A nyilvános tudás (kutatási eredmények) és a gyakorlati tudás (intézmény pedagógusai-nak tudása és az adott kontextus ismerete) szintetizálásával új tudás létrejöttét segíti
Átlátja egy konkrét fejlesztés megvalósításának összefüggé-seit.
Szervezeti és folyamat szinten is fontosnak tartja a reflektív gyakorlatot.
A hibákat és az akadályokat a munkafolyamat szerves részének tekinti.
Nyitott mások megoldási javasla-taira.
Fontosnak tartja, hogy a pedagó-gus és a szervezet céljai harmoni-záljanak.
A szervezetre, mint az egyéneken túl is létező entitásra tekint.
Fontosnak tartja, hogy az in-tézmény tanulószervezetként működjön.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
20
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Ismeri az intézményfejlesztési folyamatok megvalósításának jellegzetességeit, beleértve a nehézségeket is.
Tisztában van a projektirányítás alapjaival.
Átfogó vezetési, szervezetfejlesz-tési, minőségbiztosítási ismere-tekkel rendelkezik.
Intézményközi tanulás támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák
Az intézmények szervezeti tanulásához elengedhetetlenül fontos a más intézményekkel törté-nő együttműködés, a mások jó gyakorlatából való tanulás.
A szaktanácsadó területi munkaközösséget működtet, vagy bekapcsolódik más szaktanács-adók által működtetett területi munkaközösségek munkájába.
Szakmai műhelyeket, konzultációs lehetőségeket szervez, illetve támogatja a tematikus mű-helyek szervezését, megtartását. Rendszeresen megosztja tapasztalatait és eredményeit a többi szaktanácsadóval, a pedagógiai folyamatokat támogató szakemberekkel.
A szaktanácsadó a pedagógiai-szakmai szolgáltatóval együttműködve olyan internetes szol-gáltatást nyújt, amely tartalmazza a témához kapcsolódó jogi és elméleti ismereteket, bemutat-ja a térségben található jó gyakorlatokat, lehetővé teszi a téma iránt érdeklődő intézmények és pedagógusok aktív együttműködését.
A térségben található referenciaintézményekkel együttműködve segíti a jó gyakorlatok megismerését, adaptációját, az adaptáció során keletkező tapasztalatok kicserélést és feldolgo-zását.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Ismeri a tudásmegosztás külön-böző formáit, előnyeiket, hátrá-nyaikat.
Ismeri a hálózati tanulás jellegze-tességeit és kritériumrendszerét.
Ismeri a területi együttműkö-désben rejlő lehetőségeket és nehézségeket.
Ismeri a területi együttműködés hatását a benne résztvevő egyes intézményekre.
Tájékozott az intézményekben megvalósuló jó gyakorlatokról.
Ismeri a jó gyakorlatok átvételé-vel és adaptációjával kapcsolatos szakmai buktatókat és azok elke-rülésének módjait.
Ismeri az adaptációs folyamat lépéseit.
Tájékozott a szakmai publikálás webes lehetőségeiben.
Szakmai forrásokat, szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat kutat fel.
Az általa megszerzett informáci-ókat hatékonyan megosztja.
Szakmai előadásokat, fórumokat, műhelymunkákat, bemutató fog-lalkozásokat szervez és tart.
Segít elterjeszteni a referenciain-tézmények jó gyakorlatait.
Inspirálja az érintetteket az álta-la használt adatbázisok, források használatára, újak felkutatására.
Támogatja az intézményi jó gya-korlatok publikálását.
Ki tudja választani, hogy az adott intézménynek milyen jó gyakor-latra van szüksége.
Támogatja az intézményeket mások jó gyakorlatainak adaptá-lásában, implementálásában.
Elhivatott az együttműködés iránt.
Hisz az egymástól való kölcsönös tanulás erejében.
Pozitív a viszonya jó gyakorlatok átvételéhez.
Segítőkész az adaptáció megter-vezésében.
Elkötelezett saját szakmai ta-pasztalatainak, jó gyakorlatának átadása mellett.
Az intézményekre mint egymás munkáját segíteni képes szerve-zetekre tekint.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
21
Ismeret Készség és képesség Attitűd
A Web 2.0 legfontosabb eszkö-zeit használva kommunikációs tereket teremt, és ezek haszná-latában segíti az azt használó pedagógusokat.
Országos szint, a szakpolitikai döntések támogatásához szükséges szaktanácsadói kompetenciák
A szaktanácsadó segíti az oktatásirányítás döntés-előkészítő munkáját, a szakterületét érintő oktatáspolitikai programok közvetítését, és támogatja az implementációt.
Együttműködik a szakterület országos szakmai koordinációjának képviselőjével. (A pro-jektben ezek az OFI-ban dolgozó vezető szaktanácsadók.)
Részt vesz a szaktanácsadói hálózat munkájában, a szaktanácsadók egymástól tanulásának folyamatában.
Segíti az intézményeket a szakterületéhez kapcsolódó országos vagy regionális közneve-lés-fejlesztési pályázatokon való részvételben, azok megvalósításában.
Ismeret Készség és képesség Attitűd
Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az oktatásirányítás rendszeréről, mechanizmusáról.
Ismeri a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos rendsze-rét, működését.
Ismeri a más területek szakta-nácsadóival való kapcsolattartási lehetőségeket, fórumokat.
Ismeri a közvetítői szerep krité-riumait.
Rendszerszinten ismeri szakterü-letének aktuális helyzetét.
Ismeri a köznevelési rendszer eredményességének helyi és or-szágos tapasztalatait, adatait.
Együttműködik az őt megbízó pedagógiai szakmai szolgáltató vezetőivel, munkatársaival.
Együttműködik a területi, illetve országos vezető szaktanácsadók-kal.
Megosztja saját tapasztalatait más területek szaktanácsadóival.
Más területek szaktanácsadói tapasztalatait beépíti saját tevé-kenységébe.
A szakterülete helyzetjelenté-séhez szükséges információkat összegyűjti.
Az általa összegyűjtött informá-ciókat elemzi.
Az általa kidolgozott elemzést bemutatja.
Igénye van a folyamatos szakmai fejlődésre mások tudásának sa-játjába történő beépítése által.
Igénye van tudásának, tapasz-talatainak másokkal történő megosztására.
Elkötelezett a pontos információ-szolgáltatás mellett.
Az új típusú szaktanácsadás rendszere és szakterületei
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgy-
gondozó szaktanácsadás
Célok és alapelvek 3
Eljárásrend 5
Dokumentumok 13
„Gördülő modell” 19
Visszatérő látogatás 23
2
3
Célok és alapelvek
Ez a tematikai egység ismerteti a pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás általános céljait, és röviden bemutatja három
kiemelkedő alapelvét.
Az egyéni fejlődést támogató tantárgygondozó szaktanácsadás célja a meglátogatott pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, a pedagógus életpályán történő eredményes elő-rehaladásának támogatása, munkájának a szakterületével, munkakörével összefüggő szak-módszertani segítése. Legfontosabb jellemzője a partneri kapcsolatban megvalósuló, sze-mélyközpontú támogatás. Épít a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott pedagógus-kompeten-ciákra, illetve az azokhoz kapcsolódó pedagógiai szintleírásokra, és figyelembe veszi a megláto-gatott pedagógus helyzetét és a szakmai fejlődésével kapcsolatos igényeit.
Az új típusú, egyéni fejlődést támogató szaktanácsadás legfontosabb alapvetése, hogy a peda-gógusok olyan szakemberek, akik felelősek a saját szakmai fejlődésükért. Ez összhangban van a személyközpontú tanácsadás központi gondolatával, amely szerint mindenki a saját életének legjobb szakértője. A személyközpontú tanácsadói szemléleten alapuló szaktanácsadás ezért tartózkodik attól, hogy néhány órás találkozás, „szakmai pillanatfelvétel” alapján irányítsa, „szakmai jó tanácsokkal” lássa el a meglátogatott pedagógust. A non-direktívnek nevezett tá-mogatási folyamatban a tanácsadó feladata, hogy megalapozza az együttműködés feltételeit, mely során a pedagógust elsősorban abban támogatja, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza a szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit.
Az együttműködést elősegítő munkakapcsolat és klíma kialakításának feltétele a szakta-nácsadó hitelessége, amely a támogató kapcsolat egyenrangúságát és a bizalmat alapozza meg, ezáltal a pedagógus is megengedheti magának, hogy önmaga lehessen.
A másik fontos feltétel, hogy a szaktanácsadó tudjon feltétel nélküli elfogadást, figyelmet és pozitív visszajelzést nyújtani a pedagógusnak, aki ezáltal biztonságban érezheti magát, és erő-södik az együttműködési készsége. A szaktanácsadó nem feltételeket, követeléseket támaszt, hanem támogatást nyújt. Az empátiás megértés magas szintű közvetítése azt jelzi a pedagó-gusnak, hogy a szaktanácsadó érti, figyel rá, meghallja egyéni igényeit, „jelen van”, és átérzi mondanivalója lényegét.
Az új típusú szaktanácsadás legfontosabb jellemzői a folyamatosság, a személyre szabottság és az egyenrangú szakmai kapcsolat.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
4
A FOLYAMATOSSÁG abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadói látogatás nem egyszeri esemény a pedagógus életében, hanem időközönként ismétlődik. Az együtt eltöltött szaktanácsadási na-pot követően a pedagógus és a szaktanácsadó között kialakult szakmai kapcsolat folyamatosan életben tartható; a pedagógus e-mail-en, telefonon, más kommunikációs csatornákat alkalmazva fordulhat a szaktanácsadójához, ha szükségét érzi. A visszatérő látogatásokon ott folytathatják a szakmai munkát, ahol az abbamaradt, nem kell elölről kezdeni az ismerkedést, a közös szakmai nyelv megtalálását. Ugyanaz a szaktanácsadó látogatja meg visszatérően a pedagógust, és az előző látogatás óta eltelt eredmények áttekintését követően tűznek ki együtt új célokat, felada-tokat.A folyamatosság megvalósításához járulhat hozzá a továbbiakban, ha a látogatás során a szakmai párbeszéd alapját pedagógusnak a – később már folyamatosan vezetett – portfóliója jelenti. Ez ugyanis jól dokumentálja a pedagógus tevékenységében, gondolkodásában történő változásokat, kísérleteket.
A SZEMÉLYRE szabottság abban nyilvánul meg, hogy a szaktanácsadó a meglátogatott pedagó-gus szakmai fejlődésével kapcsolatos szükségleteihez és igényeihez alkalmazkodva szervezi és irányítja a közös munkát. A szaktanácsadói folyamat egészének fókuszában a támogatás egyéni jellege áll.
Az EGYENRANGÚSÁG abban jut érvényre, hogy az egyéni fejlődést támogató szaktanácsadók ma-guk is pedagógusok, akik a látogatott kollégához hasonló szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen vele azonos szaktárgyat, azonos iskolatípusban, általában ugyanabban a régióban taníta-nak. Fontos, hogy a látogatást annak minden szereplője kölcsönös tanulási folyamatként értel-mezze, illetve vegyen részt benne.
A szaktanácsadói támogatás csak úgy töltheti be feladatát, ha kapcsolódik a tanfelügyeleti elle-nőrzéshez és a pedagógusok minősítési rendszeréhez is; mindkét hatósági eljárás előtt segítheti a pedagógust a felkészülésben. A tanfelügyelet során elkészülő pedagógusértékelés fejlesztő javaslatainak megvalósításában fontos szereplő lehet a szaktanácsadó. Segítheti a pedagógust annak felmérésében is, hogy mely kompetenciaterületeken felel meg a következő életpálya-fo-kozat által támasztott követelményeknek, és hol van még szüksége fejlődésre. Az erősségként azonosított kompetenciaterületek tekintetében így megerősíti a pedagógust, míg a fejlesztendő kompetenciaterületekkel való további munka megtervezésében segíti őt.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
5
Eljárásrend
Ez a rész a tanítót vagy tanárt kísérő tantárgygondozó szaktanácsadónak mutatja be a szaktanácsadói látogatás lépéseit, a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói összegzés elké-
szítéséig. Részletesen leírja az új típusú szaktanácsadás folyamatát, bemutatja a látoga-tás ütemezését, lépéseit és felsorolja az azokhoz kapcsolódó dokumentumokat.
A különböző pedagógus-munkakörökhöz kapcsolódó, a pedagógus egyéni fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás eljárásrendjei némileg különböznek egymástól. A kézikönyv-ben a tanítói és tanári munkakörre vonatkozó látogatások eljárásrendje található. Az óvodape-dagógusok és kollégiumi nevelők szaktanácsadói látogatásához kapcsolódó eljárásrend ebben a projektben az OFI Szaktanácsadás honlapján érhető el. Ugyanitt találhatók meg a szaktanács-adási folyamat során használt dokumentumok is, letölthető Word formátumban.
A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése
A folyamat már a szaktanácsadó megérkezése előtt elkezdődik. A pedagógusnak ugyanis fel kell készülnie a szaktanácsadói látogatásra. Önértékelést végez, a szaktanácsadó által megkül-dött önértékelő lapon megnevezi erősségeit, kiválasztja azokat a kompetenciaterületeket, ame-lyeken fejlődni szeretne, megtervezi saját előrehaladását.
A szaktanácsadó egy napot – 6 szaktanácsadói órát – tölt el az intézményben. Feladata, hogy az előzetes felkészülés (2 szaktanácsadói óra) és a helyszíni tapasztalatok alapján reflektál-jon a pedagógus fejlődési elképzeléseire, visszajelzéseivel, kérdéseivel gondolatokat ébresszen, igény esetén javaslatokat fogalmazzon meg. A helyszíni látogatás végén a pedagógussal közösen rögzítik a folyamat további lépéseit, felelőseit és a határidőket.
A helyszíni látogatást utómunkálat (2 szaktanácsadói óra) követi, amikor a szaktanácsadó összegzi a látogatás tapasztalatait, és feltölti a dokumentumokat a szaktanácsadók munkáját követő elektronikus felületre (jelen projektben ez a TÁMOP 3.1.5./12 Szaktanácsadói Portál).
A szaktanácsadónak egy intézményhez kapcsolódó tevékenysége – ideális esetben – kb. egy hónap időtartamot fog át, amelyből egy nap az intézményi helyszíni látogatás. Erre az időre azért van szükség, hogy a pedagógusnak, az intézménynek és a szaktanácsadónak is, legyen ideje felkészülni a látogatásra, valamint az utómunkálatokra.
Ha egy intézményben több pedagógust látogat meg ugyanaz a szaktanácsadó, akkor azt ebben az időszakban párhuzamosan is meg tudja valósítani. Ez az un. gördülő modell, melynek rész-letesebb leírását külön részben mutatjuk be.
Az intézményi helyszínen folytatott, összesen hat óra szaktanácsadói látogatás egyes tevé-kenységei rugalmasan ütemezhetőek, azaz sorrendjükben, időtartamukban illeszkednek az egyes szaktanácsadói látogatás aktuális intézményi körülményeihez, feltételeihez. A szakmai munka magas minőségű és hatékony megvalósítását a hat órás időkeret betartása biztosítja.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
6
A szaktanácsadói látogatás ütemezése
n = az első (I.) tevékenység napja
Sorszám Tevékenység Szaktanácsadói munkaóra Határidő
I.Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése
– n
II. A pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra – n+10 nap
III. A szaktanácsadó felkészülése a látogatásra 2 óra n+19 nap
IV. Szaktanácsadói látogatás 6 óra n+20 nap
1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés 0,5 óra
2. Óralátogatás előtti megbeszélés a pedagógussal 1 óra
3. Óralátogatás 1 tanóra*
4. Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1 óra
5. Pedagógus szakmai fejlődési tervének (PFSZT) elkészítése 2 óra
6. A helyszíni látogatás lezárása 0,5 óra
V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 2 óra n+30 nap
Elégedettségmérő visszajelző lapok kitöltése - n+30 nap
* Amennyiben a pedagógus igényli, a szaktanácsadó 2 tanórát is meglátogathat egy szakta-nácsadói nap alakalmával. Ebben az esetben a PSZFT elkészítésére fordított időkeret terhére történhet a 2. óra meglátogatása.
A szaktanácsadói látogatásnak a pedagógus számára legfontosabb dokumentuma a pedagógus szakmai fejlődési terve (PSZFT), amelynek elkészítése a pedagógus feladata és felelőssége, de a dokumentum a szaktanácsadó és a pedagógus szoros együttműködésében készül el.
A záró megbeszélésen a pedagógus ismerteti szakmai fejlődési tervének főbb irányait az intézmény vezetőjével, aki a dokumentum első oldalán aláírásával igazolja, hogy támogatja a pedagógust szakmai fejlődési tervének megvalósításában.
Ha a helyszíni közös munka során nem készül el a pedagógus szakmai fejlődési terve, akkor lehetőség van arra, hogy távkapcsolatban (pl. e-mail) közösen dolgozzon még a pedagógus és a szaktanácsadó a feladaton.
Ebben az esetben a vezetői aláírás beszerzése a pedagógusra hárul. Ekkor az aláírt PSZFT fedőlapját szkennelt formában is, a PSZFT-t Excel formátumban küldi meg a szaktanácsadónak a látogatást követő legkésőbb öt napon belül.
A szaktanácsadói folyamat lépései és dokumentumai
A szaktanácsadási folyamat során használt és az alábbi táblázatban felsorolt dokumentumok (pl. levelek, szempontok, kérőívek, stb.) elérhetők, illetve Word formátumban letölthetők az OFI Szaktanácsadás honlapjáról.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
7
Tevé
keny
ség
Szak
- ta
nác
s adó
i m
un
kaór
aÉ
rint
ette
kA
tev
éken
ység
hez
tart
ozó
doku
men
tum
ok
A f
olya
mat
ban
ke
letk
ező
do
kum
entu
mok
Hat
árid
ő (a
z I.
tevé
keny
ség
nap
játó
l szá
mít
va)
1. B
EJE
LE
NT
KE
ZÉ
S, T
ÁJÉ
KO
ZTA
TÁS,
DO
KU
ME
NT
UM
OK
KÜ
LD
ÉSE
ÉS
KÉ
RÉ
SE
A s
zakt
anác
sadó
kik
üld
i az
inté
zmén
y-ne
k –
az in
tézm
ényv
ezet
őnek
és
az é
rint
ett
peda
gógu
snak
– a
tájé
kozt
ató
leve
let,
ben
ne
a sz
akta
nác
sadó
i fol
yam
at le
írás
át, a
sza
kta-
nác
sadá
s so
rán
has
znál
andó
dok
um
entu
mok
és
seg
édan
yago
k on
line
elé
rhet
őség
ét.
–Sz
akta
nác
sadó
In
tézm
ényv
ezet
ő Pe
dagó
gus
Kik
üld
endő
dok
um
entu
mok
: �
Inté
zmén
yvez
etői
táj
ékoz
tató
levé
l �
Peda
gógu
snak
szó
ló t
ájék
ozta
tó le
vél
�
Peda
gógu
s ön
érté
kelő
lap
�
Peda
gógu
s sz
akm
ai te
véke
nys
ég b
emu
-ta
tásá
nak
sab
lon
ja �
Els
ő be
szél
geté
s a
peda
gógu
ssal
tém
ái �
Óra
-meg
figy
elés
i sze
mpo
nto
k
�
Lev
él
mel
lék
lete
kke
l1.
nap
Az
inté
zmén
yvez
ető
viss
zakü
ldi a
kér
t do-
kum
entu
mok
at, v
agy
meg
jelö
li a
zok
onli
ne
elér
hető
sége
it. (
A p
edag
ógu
stól
elk
ért d
oku
-m
entu
mot
a 2
. pon
tban
rés
zlet
ezzü
k.)
–In
tézm
ényv
ezet
őE
lkér
endő
dok
um
entu
mok
: �
Peda
gógi
ai p
rogr
am
�
Hel
yi t
ante
rv
�
Peda
gógi
ai
prog
ram
�
Hel
yi t
ante
rv
3. n
ap
2. A
PE
DA
GÓ
GU
S FE
LK
ÉSZ
ÜL
ÉSE
A S
ZA
KTA
NÁ
CSA
DÓ
I LÁ
TO
GA
TÁSR
A
Az
inté
zmén
yvez
ető
és a
ped
agóg
us
– a
szak
-ta
nác
sadó
tól k
apot
t dok
um
entu
mok
ala
pján
–
meg
besz
élik
a s
zakt
anác
sadó
i lát
ogat
ást
elők
észí
tő te
endő
ket.
–In
tézm
ényv
ezet
ő Pe
dagó
gus
�
Inté
zmén
yvez
etői
táj
ékoz
tató
levé
l �
Peda
gógu
s tá
jéko
ztat
ó le
vél
3. n
ap
A p
edag
ógu
s �
átte
kin
ti a
sza
ktan
ácsa
dási
fol
yam
at b
e-m
uta
tásá
t tar
talm
azó
prot
okol
lt, e
lolv
assa
és
átg
ondo
lja a
ped
agóg
us
inte
rjú
kérd
é-se
it,
�
kit
ölti
az
önér
téke
lő la
pját
(nem
kel
l elk
ül-
den
ie a
sza
ktan
ácsa
dón
ak),
�
meg
jelö
li e
rőss
égei
t és
fejl
eszt
endő
terü
-le
teit
, �
kiv
álas
ztja
azt
az
egy
vagy
max
imu
m k
ét
kom
pete
nci
ater
üle
tet,
am
elye
n f
ejle
szté
si
célo
kat k
íván
meg
foga
lmaz
ni ö
nm
aga
szám
ára,
–Pe
dagó
gus
�
A s
zakt
anác
sadá
s pr
otok
ollja
�
Els
ő be
szél
geté
s a
peda
gógu
ssal
tém
ái �
Óra
/tev
éken
ység
-meg
figy
elés
i sze
m-
pon
tsor
�
Kit
öltö
tt
peda
gógu
s ön
-ér
téke
lő la
p �
Szak
mai
te
véke
nys
ég
bem
uta
tása
10. n
ap
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
8
Tevé
keny
ség
Szak
- ta
nác
s adó
i m
un
kaór
aÉ
rint
ette
kA
tev
éken
ység
hez
tart
ozó
doku
men
tum
ok
A f
olya
mat
ban
ke
letk
ező
do
kum
entu
mok
Hat
árid
ő (a
z I.
tevé
keny
ség
nap
játó
l szá
mít
va)
�
elké
szít
i a s
zak
mai
tevé
ken
ység
e be
mu
-ta
tásá
t tar
talm
azó
doku
men
tum
ot, é
s az
t el
küld
i a s
zakt
anác
sadó
nak
.
A p
edag
ógu
s �
felk
észü
l a s
zakt
anác
sadó
i lát
ogat
ás s
orán
m
egta
rtan
dó ó
rá(i
)ra,
�
az ó
ralá
toga
tási
sze
mpo
nts
orbó
l kiv
á-la
sztj
a az
okat
, am
elye
kre
irán
yíta
ni
kív
ánja
a s
zakt
anác
sadó
figy
elm
ét,
�
össz
egyű
jti a
zoka
t a k
érdé
seit
, am
elye
kre
vála
szt v
ár a
sza
ktan
ácsa
dótó
l.
–Pe
dagó
gus
�
Óra
/tev
éken
ység
-meg
figy
elés
i sz
empo
nto
k �
Óra
vázl
at �
Tevé
ken
ység
vá
zlat
a
19. n
ap
3. A
SZ
AK
TAN
ÁC
SAD
Ó F
EL
KÉ
SZÜ
LÉ
SE A
LÁ
TO
GA
TÁSR
A
A s
zakt
anác
sadó
�
a be
kért
dok
um
entu
mok
ala
pján
fel
kész
ül
a sz
akta
nác
sadó
i lát
ogat
ásra
, �
meg
ism
eri a
z in
tézm
ényi
dok
um
entu
mok
m
egfe
lelő
fej
ezet
eit,
�
elol
vass
a a
peda
gógu
s ál
tal m
egkü
ldöt
t sz
akm
ai te
véke
nys
ég b
emu
tatá
sát.
2 ór
aSz
akta
nác
sadó
�
Szak
mai
tevé
ken
ység
bem
uta
tása
�
Tájé
kozó
dás
a do
kum
entu
mok
ból
�
Veze
tői i
nte
rjú
�
Peda
gógu
s in
terj
ú
�
A s
zakt
anác
s-ad
ó fe
ljegy
zése
i19
. nap
4. S
ZA
KTA
NÁ
CSA
DÓ
I LÁ
TO
GA
TÁS
Talá
lkoz
ás a
vez
etőv
el, v
ezet
ői m
egbe
szél
és.
0,5
óra
Inté
zmén
yvez
ető
Szak
tan
ácsa
dó �
Vezé
rfon
al a
vez
etői
meg
besz
élés
hez
�
A s
zakt
anác
s-ad
ó fe
ljegy
zése
i20
. nap
Talá
lkoz
ás a
ped
agóg
uss
al.
A s
zakt
anác
sadó
és
a pe
dagó
gus
átte
kint
ik a
fe
lkés
zülé
s ta
pasz
tala
tait
: �
érte
lmez
ik a
ped
agóg
us
kom
pete
nci
ater
ü-
lete
ket (
ha
erre
szü
kség
van
),
1 ór
aSz
akta
nác
sadó
Peda
gógu
s �
Els
ő m
egbe
szél
és a
ped
agóg
uss
al �
Szak
mai
tevé
ken
ység
bem
uta
tása
�
(Ped
agóg
us
önér
téke
lő la
p) �
Peda
gógi
ai s
zin
tleí
ráso
k*_P
edag
ógi-
ai_s
zin
tleí
ráso
k_1
�
Óra
-meg
figy
elés
i sze
mpo
nts
or �
Óra
vázl
at
20. n
ap
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
9
Tevé
keny
ség
Szak
- ta
nác
s adó
i m
un
kaór
aÉ
rint
ette
kA
tev
éken
ység
hez
tart
ozó
doku
men
tum
ok
A f
olya
mat
ban
ke
letk
ező
do
kum
entu
mok
Hat
árid
ő (a
z I.
tevé
keny
ség
nap
játó
l szá
mít
va)
�
a pe
dagó
gus
meg
oszt
ja a
sza
ktan
ács-
adóv
al s
zakm
ai ö
nér
téke
lésé
nek
ere
d-m
énye
it; a
z ál
tala
erő
sség
nek
tar
tott
és
fejl
eszt
endő
kom
pete
nci
ater
üle
teke
t (az
ön
érté
kelő
lapo
t nem
köt
elez
ő m
egm
uta
t-n
ia),
�
a pe
dagó
gus
meg
foga
lmaz
za, h
ogy
a m
ost
köve
tkez
ő ór
alát
ogat
áson
mir
e fi
gyel
jen
a sz
akta
nác
sadó
, meg
jelö
li a
z ór
a-m
eg-
figy
elés
i sze
mpo
nto
kat,
meg
foga
lmaz
-za
mu
nká
jáva
l kap
csol
atos
an a
zoka
t a
kérd
ései
t, a
mel
yekr
e a
láto
ttak
ala
pján
a
szak
tan
ácsa
dótó
l vál
aszt
vár
.
A s
zakt
anác
sadó
meg
láto
gatj
a a
peda
gógu
s ki
vála
szto
tt ó
rájá
t/ór
áit,
meg
figy
elés
eit,
fel-
jegy
zése
it fe
lvez
eti a
z ór
a/te
véke
nysé
glát
oga-
tási
ada
tlap
ra v
agy
szab
ad je
gyze
teib
e.
1 ta
nóra
�
Óra
láto
gatá
si a
datl
ap �
Óra
vázl
at �
Óra
láto
gatá
si
adat
lap
�
A s
zakt
anác
s-ad
ó fe
ljegy
zése
i
20. n
ap
Az
óral
átog
atás
tapa
szta
lata
inak
meg
besz
élé-
se, a
mel
y so
rán
a pe
dagó
gus
és a
sza
ktan
ács-
adó
refl
ektá
lnak
a lá
tott
akra
.
1 ór
a �
Óra
-meg
figy
elés
i sze
mpo
nts
or a
lapj
án
kész
ítet
t fel
jegy
zése
k �
Óra
vázl
at
�
Kit
öltö
tt ó
ralá
-to
gatá
si a
datl
ap20
. nap
A p
edag
ógu
s az
elő
zete
s ön
érté
kelé
s és
az
órár
a ad
ott r
eflex
iók
alap
ján
célo
kat f
ogal
-m
az m
eg ö
nm
aga
szám
ára,
az
egye
s cé
lokh
oz
tevé
keny
sége
ket,
fela
dato
kat r
ende
l. A
ped
a-gó
gus
a sz
akta
nác
sadó
seg
ítsé
géve
l kit
ölti
a
peda
gógu
s sz
akm
ai fe
jlődé
si te
rv s
ablo
nját
. M
inim
um
egy
cél
meg
hat
ároz
ása
és a
nn
ak
kido
lgoz
ása
köte
lező
a fo
lyam
atba
n.
2 ór
a �
PSZF
T sa
blon
�
Kit
öltö
tt P
SZFT
20. n
ap
Az
inté
zmén
yvez
ető,
a p
edag
ógu
s és
a
szak
tan
ácsa
dó le
zárj
a a
tan
ácsa
dási
nap
ot,
az é
rint
ette
k sz
óbel
i vis
szaj
elzé
st a
dn
ak a
fo
lyam
atró
l.
0,5
óra
Inté
zmén
yvez
ető
Szak
tan
ácsa
dóPe
dagó
gus
�
Záró
meg
besz
élés
for
gató
kön
yve
�
Alá
írt P
SZFT
20. n
ap
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
10
Tevé
keny
ség
Szak
- ta
nác
s adó
i m
un
kaór
aÉ
rint
ette
kA
tev
éken
ység
hez
tart
ozó
doku
men
tum
ok
A f
olya
mat
ban
ke
letk
ező
do
kum
entu
mok
Hat
árid
ő (a
z I.
tevé
keny
ség
nap
játó
l szá
mít
va)
5. S
ZA
KTA
NÁ
CSA
DÓ
I UT
ÓM
UN
KÁ
LA
TO
K
A s
zakt
anác
sadó
a lá
toga
tást
köv
etőe
n ös
szeg
-zi
és
érté
keli
a lá
toga
tást
, refl
ektá
l a s
zakt
a-n
ácsa
dói f
olya
mat
ra, i
llet
ve s
aját
sza
ktan
ács-
adói
tevé
keny
ségé
re.
A s
zakt
anác
sadó
a p
edag
ógu
s re
ndel
kezé
sé-
re á
ll (o
nli
ne),
hogy
sza
kmai
fejlő
dési
terv
ét
végl
eges
ítse
. Az
elké
szü
lt te
rvet
a p
edag
ógu
s m
egkü
ldi a
sza
ktan
ácsa
dón
ak, a
ki e
rre
rea-
gál,
és e
zutá
n tö
rtén
ik m
eg a
dok
um
entu
m
végl
eges
ítés
e, in
tézm
ényv
ezet
ő ál
tali
tám
oga-
tó a
láír
ása,
mel
ynek
fele
lőse
a p
edag
ógu
s.
2 ór
aSz
akta
nác
sadó
�
Szak
tan
ácsa
dói ö
ssze
gzés
�
Szak
tan
ácsa
dói ö
nér
téke
lő k
érdő
ív (n
e-gy
edév
ente
tölt
i ki a
sza
ktan
ácsa
dó)
�
Szak
tan
ácsa
dói
össz
egzé
s �
Szak
tan
ácsa
dói
önér
téke
lő k
ér-
dőív
(neg
yed-
éven
te tö
lti k
i a
szak
tan
ácsa
dó)
30. n
ap
6. E
LÉG
ED
ET
TSÉ
GM
ÉR
Ő L
APO
K K
ITÖ
LTÉ
SE
Az
elég
edet
tség
mér
ő ké
rdőí
veke
t a s
zakt
a-n
ácsa
dói f
olya
mat
ban
rész
tvev
ők o
nli
ne
felü
lete
n tö
ltik
ki.
–Pe
dagó
gus
Inté
zmén
yvez
ető
�
Elé
gede
ttsé
gmér
ő ké
rdőí
v pe
dagó
gus
�
Elé
gede
ttsé
gmér
ő ké
rdőí
v in
tézm
ény-
veze
tő
�
Elé
gede
ttsé
g-m
érő
kérd
őív
peda
gógu
s �
Elé
gede
ttsé
g-m
érő
kérd
őív
inté
zmén
yve-
zető
30. n
ap
* E
lérh
ető
az w
ww
.ofi
.hu
hon
lapr
ól a
z al
ábbi
útv
onal
at k
övet
ve: C
ímla
p »
Szer
veze
ti s
tru
ktú
ra »
Pro
jekt
irán
yítá
si f
őiga
zgat
ó-he
lyet
tes
» TÁ
MO
P 3.
1.5/
12-2
012-
0001
» K
özre
mű
ködő
inté
zmén
yekn
ek »
A l
átog
atás
hoz
kapc
soló
dó s
egéd
anya
gok
» Pe
dagó
giai
szi
ntl
eírá
sok
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
11
Jegyzet
Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Pozitív tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Kérdéseim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
13
Dok
umen
tum
ok
Ez
a ré
sz b
emut
atja
a p
edag
ógu
s eg
yén
i fej
lődé
sét t
ámog
ató
tan
tárg
ygon
dozó
sza
ktan
ácsa
dás
foly
amat
ában
has
znál
t dok
um
entu
mok
at.
Tábl
ázat
öss
zegz
i a d
oku
men
tum
ok t
ípu
sát,
leír
ását
és
az a
zok
kal k
apcs
olat
os f
elad
atok
at.
A s
zakt
anác
sadá
si f
olya
mat
sor
án h
aszn
ált é
s az
alá
bbi t
áblá
zatb
an f
elso
rolt
dok
um
entu
mok
(pl.
leve
lek,
sze
mpo
nto
k, k
érdő
ívek
, stb
.) je
len
pro
-je
ktbe
n e
lérh
etők
, ill
etve
Wor
d fo
rmát
um
ban
letö
lthe
tők
az O
FI S
zakt
anác
sadá
s ho
nla
pjár
ól.
A d
oku
men
tum
nev
eA
dok
um
entu
m
típu
saA
dok
um
entu
m le
írás
aV
issz
akü
lden
dőa
láto
gatá
s
szer
vező
jéne
k
Am
enny
iben
ig
en, m
ikor
?
1. A
SZ
AK
TAN
ÁC
SAD
ÓI L
ÁT
OG
ATÁ
S E
LŐ
KÉ
SZÍT
ÉSE
1.In
tézm
ényv
ezet
ői
tájé
kozt
ató
levé
lkö
tele
zőA
sza
ktan
ácsa
dási
foly
amat
ind
ítás
akor
a s
zakt
anác
sadó
az
inté
z-m
ényv
ezet
őnek
kü
ldi,
a le
vél t
ájék
ozta
tja
az in
tézm
ényv
ezet
őt a
lá
toga
tás
céljá
ról,
men
etér
ől, a
z in
tézm
ényv
ezet
ő fe
lada
tair
ól.
nem
2.A
ped
agóg
usn
ak s
zóló
tá
jéko
ztat
ó le
vél
köte
lező
A s
zakt
anác
sadá
si fo
lyam
at in
dít
ásak
or a
sza
ktan
ácsa
dó a
pe-
dagó
gusn
ak k
üld
i, a
levé
l táj
ékoz
tatj
a a
peda
gógu
st a
láto
gatá
s cé
ljáró
l, m
enet
éről
, a p
edag
ógu
s fe
lada
tair
ól.
nem
3.Pe
dagó
giai
szi
ntle
írás
okh
átté
rany
agR
észl
etes
en b
emut
atja
a p
edag
ógu
s ko
mpe
tenc
iák
tart
alm
át é
let-
pály
a sz
akas
zon
ként
és
peda
gógu
s m
un
kakö
rön
ként
. A p
edag
ógu
s le
vélb
en h
ivat
kozá
skén
t sze
repe
l.
nem
4.Pe
dagó
gus
önér
téke
lő la
pkö
tele
zőA
ped
agóg
us
a lá
toga
tásr
a ké
szü
lve
tölt
i ki.
Az
önér
téke
lő la
p m
egál
lapí
tása
i bek
erü
lnek
a s
zakm
ai te
véke
nysé
g be
mut
atás
ába.
A
peda
gógu
snak
nem
kel
l vis
szak
üld
enie
a s
zakt
anác
sadó
nak
, de
a lá
toga
tás
sorá
n m
egos
zth
atja
vel
e az
abb
an fo
glal
taka
t.
nem
5.Sz
akm
ai te
véke
nysé
g be
mut
atás
a (s
ablo
n)kö
tele
ző
A lá
toga
tás
előt
t a s
zakt
anác
sadó
ált
al m
egad
ott i
dőpo
ntra
a p
eda-
gógu
s ki
tölt
i és
elkü
ldi a
sza
ktan
ácsa
dón
ak.
igen
a he
lysz
íni l
átog
a-tá
st k
övet
ően
leg-
késő
bb 1
0 n
appa
l
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
14
A d
oku
men
tum
nev
eA
dok
um
entu
m
típu
saA
dok
um
entu
m le
írás
aV
issz
akü
lden
dőa
láto
gatá
s
szer
vező
jéne
k
Am
enny
iben
ig
en, m
ikor
?
2. A
HE
LYSZ
ÍNI S
ZA
KTA
NÁ
CSA
DÓ
I LÁ
TO
GA
TÁS
6.Ó
ra-m
egfi
gyel
ési
szem
pont
sor
hát
téra
nyag
Az
óral
átog
atás
i sze
mpo
ntso
r az
1. S
zakt
udom
ányo
s, s
zakt
árgy
i, ta
nter
vi t
udás
,2.
Ped
agóg
iai f
olya
mat
ok, t
evék
enys
égek
terv
ezés
e, 3
. A ta
nulá
s tá
mog
atás
a, 4
. A ta
nuló
sze
mél
yisé
géne
k fe
jlesz
tése
, az
egyé
ni
bán
ásm
ód é
rvén
yesü
lése
, 5. A
tanu
lói c
sopo
rtok
, köz
össé
gek
alak
ulá
sán
ak s
egít
ése,
fejle
szté
se, 6
. Ped
agóg
iai f
olya
mat
ok é
s a
tanu
lók
szem
élyi
ségf
ejlő
désé
nek
foly
amat
os é
rték
elés
e, e
lem
zése
, 7.
Kom
mu
nik
áció
és
szak
mai
egy
üttm
űkö
dés,
pro
blém
ameg
oldá
s ko
mpe
tenc
iate
rüle
thez
kap
csol
ódóa
n ad
rés
zlet
es m
egfi
gyel
ési
szem
pont
okat
, és
segí
ti a
sza
ktan
ácsa
dót é
s a
peda
gógu
st a
felk
é-sz
ülé
sben
. Leh
etőv
é te
szi,
hogy
a p
edag
ógu
s eb
ben
a do
kum
entu
m-
ban
beje
lölje
azo
kat a
sze
mpo
ntok
at, a
mel
yekr
e a
szak
tan
ácsa
dó
figy
elm
ét s
zere
tné
irán
yíta
ni,
ille
tve
lehe
tősé
g va
n m
ás s
zem
pon
-to
k m
egh
atár
ozás
ára
is.
A s
zakt
anác
sadó
a k
ivál
aszt
ott é
s az
1. S
zakt
udom
ányo
s, s
zakt
ár-
gyi,
tant
ervi
tud
ás k
ompe
tenc
iate
rüle
t sze
mpo
ntja
ira
fóku
szál
.
nem
7.Ó
ralá
toga
tási
ada
tlap
köte
lező
Az
óral
átog
atás
i ada
tlap
onaz
órá
val k
apcs
olat
os té
nyek
et r
ögzí
ti a
sz
akta
nác
sadó
. A p
edag
ógu
s ko
mpe
tenc
iák
közü
l a 1
. Sza
ktud
omá-
nyos
, sza
ktár
gyi,
tant
ervi
tud
ás k
ompe
tenc
iate
rüle
t sze
mpo
ntja
i el
őre
rögz
ítet
tek
a do
kum
entu
mba
n, a
tová
bbi s
zem
pont
okat
a
szak
tan
ácsa
dó a
hel
yszí
nen
írja
bel
e, v
agy
szab
ad je
gyze
tet h
asz-
nál
, és
utól
ag tö
lti k
i az
adat
lapo
t.
igen
a he
lysz
íni l
átog
a-tá
st k
övet
ően
leg-
késő
bb 1
0 n
appa
l
8.Ve
zérf
onal
a v
ezet
ői
meg
besz
élés
hez
hát
téra
nyag
A d
oku
men
tum
seg
íti a
sza
ktan
ácsa
dót é
s az
inté
zmén
y ve
zető
jét a
sz
akta
nác
sadó
i lát
ogat
ásra
tört
énő
felk
észü
lésé
ben
, ill
etve
tám
-po
ntok
at a
d a
szak
tan
ácsa
dón
ak a
vez
etőv
el fo
lyta
tott
meg
besz
élés
ir
ányí
tásá
hoz.
nem
9.E
lső
besz
élge
tés
a pe
dagó
guss
alh
átté
rany
agA
dok
um
entu
m s
egít
i a p
edag
ógu
st é
s a
szak
tan
ácsa
dót a
sza
kta-
nác
sadó
i lát
ogat
ásra
tört
énő
felk
észü
lésé
ben
, ill
etve
tám
pont
okat
ad
a s
zakt
anác
sadó
nak
a p
edag
ógu
ssal
foly
tato
tt, a
z ór
alát
ogat
ást
meg
előz
ő m
egbe
szél
és ir
ányí
tásá
hoz.
nem
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
15
A d
oku
men
tum
nev
eA
dok
um
entu
m
típu
saA
dok
um
entu
m le
írás
aV
issz
akü
lden
dőa
láto
gatá
s
szer
vező
jéne
k
Am
enny
iben
ig
en, m
ikor
?
10.
Peda
gógu
s sz
akm
ai
fejlő
dési
terv
e (P
SZFT
)kö
tele
zőA
sza
ktan
ácsa
dási
foly
amat
legf
onto
sabb
dok
um
entu
ma,
am
ely
tart
alm
azza
a fo
lyam
atba
n ré
szt v
evő
peda
gógu
s sz
akm
ai fe
jlődé
se
érde
kébe
n m
egte
rvez
ett c
élja
it, t
eend
őit,
azok
lépé
seit
és
a ki
tűzö
tt
hat
árid
őket
. A
PSZ
FT-t
a s
zakt
anác
sadó
seg
ítsé
géve
l a p
edag
ógu
s ké
szít
i el.
A
hely
szín
i lát
ogat
ás s
orán
lega
lább
egy
sor
t (cé
lt) k
özös
en k
itöl
tene
k,
a tö
bbi m
egbe
szél
t cél
és
a ka
pcso
lódó
tevé
keny
sége
k le
írás
a a
pe-
dagó
gus
fela
data
és
fele
lőss
ége.
A s
zakt
anác
sadó
az
inté
zmén
yvez
e-tő
ált
al jó
váh
agyo
tt te
rvet
tölt
i fel
a s
zakt
anác
sadó
i mu
nka
felü
letr
e.
igen
a he
lysz
íni l
átog
a-tá
st k
övet
ően
leg-
késő
bb 1
0 n
appa
l
11.
Záró
meg
besz
élés
hát
téra
nyag
Abb
an s
egít
i a s
zakt
anác
sadó
t, ho
gyan
vez
esse
a z
áró
meg
besz
élés
t.ne
m
3. A
SZ
AK
TAN
ÁC
SAD
ÓI L
ÁT
OG
ATÁ
S U
TÓ
MU
NK
ÁL
ATA
I
12.
Szak
tan
ácsa
dói ö
ssze
gző
köte
lező
Ezt a
dok
um
entu
mot
a s
zakt
anác
sadó
tölt
i ki a
láto
gatá
s ut
án.
Ebb
en k
ell ö
ssze
gezn
i a s
zakt
anác
sadó
i fol
yam
at le
gfon
tosa
bb
szak
mai
jell
emző
it é
s er
edm
énye
it e
lsős
orba
n a
peda
gógu
s és
az
inté
zmén
y sz
ámár
a.A
kit
öltö
tt d
oku
men
tum
ot a
sza
ktan
ácsa
dó a
láto
gatá
st k
övet
ő h
árom
nap
on b
elü
l ele
ktro
nik
usa
n el
küld
i az
inté
zmén
yvez
etőn
ek
és a
ped
agóg
usn
ak, a
kikn
ek 5
nap
áll
ren
delk
ezés
ükr
e az
abb
an
fogl
alta
kra
való
rea
gálá
sra.
Am
enny
iben
nem
érk
ezik
jelz
és tő
lük,
a
szak
tan
ácsa
dói ö
ssze
gzőt
elf
ogad
ottn
ak k
ell t
ekin
ten
i, és
fel k
ell
tölt
eni a
sza
ktan
ácsa
dói e
lekt
ron
iku
s fe
lüle
tre.
A v
ezet
őtől
és/
vagy
a p
edag
ógu
stól
érk
ezet
t vis
szaj
elzé
s sz
öveg
ét a
do
kum
entu
mba
be
kell
ille
szte
nie
a s
zakt
anác
sadó
nak
.
igen
a he
lysz
íni l
átog
a-tá
st k
övet
ően
leg-
késő
bb 1
0 n
appa
l
13.
Peda
gógu
s el
éged
etts
égm
érő
lap
aján
lott
A d
oku
men
tum
lehe
tősé
get a
d a
peda
gógu
snak
a s
zakt
anác
sadó
i lá
toga
táss
al k
apcs
olat
os v
élem
ényé
nek,
elé
gede
ttsé
géne
k vi
ssza
jel-
zésé
re. T
arta
lmaz
za a
foly
amat
tal,
ille
tve
az é
rint
ette
kkel
kap
csol
a-to
s vi
ssza
jelz
ései
t is.
igen
a pe
dagó
gus
a lá
toga
tást
köv
ető
10 n
apon
bel
ül k
i-tö
lthe
ti a
z el
ektr
o-n
iku
s fe
lüle
ten
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
16
A d
oku
men
tum
nev
eA
dok
um
entu
m
típu
saA
dok
um
entu
m le
írás
aV
issz
akü
lden
dőa
láto
gatá
s
szer
vező
jéne
k
Am
enny
iben
ig
en, m
ikor
?
14.
Inté
zmén
yvez
etői
el
éged
etts
égm
érő
lap
aján
lott
A d
oku
men
tum
lehe
tősé
get a
d az
inté
zmén
yvez
etőn
ek a
sza
kta-
nác
sadó
i lát
ogat
ássa
l kap
csol
atos
vél
emén
yéne
k, e
lége
dett
ségé
nek
kife
jezé
sére
.
igen
az in
tézm
ényv
e-ze
tő a
láto
gatá
st
köve
tő 1
0 n
apon
be
lül k
itöl
thet
i az
ele
ktro
nik
us
felü
lete
n
15.
Szak
tan
ácsa
dói
önér
téke
lő k
érdő
ívne
gyed
éven
te
köte
lező
A s
zakt
anác
sadó
ált
al n
egye
déve
nte
kitö
ltöt
t öné
rték
elő
kérd
őív
a sz
akta
nác
sadá
si fo
lyam
atba
n vé
gzet
t mu
nká
járó
l, az
ön
refl
exió
i m
egfo
galm
azás
ához
ad
szem
pont
okat
. Els
ősor
ban
a sz
akta
nác
sadó
sa
ját s
zakm
ai ta
nulá
sán
ak, f
ejlő
désé
nek
tám
ogat
ásár
a sz
olgá
l.
igen
negy
edév
ente
16.
Segé
dany
ag a
refl
ektí
v gy
akor
lat é
rtel
mez
éséh
ezh
átté
rany
agEz
a d
oku
men
tum
egy
oly
an s
egéd
anya
g, a
mel
ynek
cél
ja e
gyré
szt
bem
utat
ni a
sza
kmai
refl
exió
t, m
int c
éltu
dato
s, s
tru
ktu
rált
, az
elm
élet
et é
s a
gyak
orla
tot ö
ssze
kapc
soló
, a v
álto
zást
és
a fe
jlődé
st
célz
ó go
ndol
kodá
smód
ot. M
ásré
szt m
egis
mer
tetn
i a r
eflek
tív
gond
olko
dás
és m
agat
artá
s m
egje
lené
si le
hető
sége
it a
ped
agóg
iai
gyak
orla
tban
, em
elle
tt b
emut
atja
a r
eflek
tív
nap
ló fo
galm
át é
s h
aszn
álat
át.
(Lás
d kü
lön
feje
zetb
en.)
nem
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
17
A szaktanácsadói látogatás összegzése
A látogatás előtt az intézményvezetőtől elkért adat:
Az aktuálisan érvényben lévő pedagógiai program és helyi tanterv internetes elérési linkje vagy elektronikus változata.
A pedagógusnak szóló tájékoztató levéllel együtt a szaktanácsadó által elküldendő szakmai anyagok:
1) Pedagógus önértékelő lap sablonja2) Első találkozás a pedagógussal témái3) Szakmai tevékenység bemutatása sablon4) Óralátogatási szempontsor
A szaktanácsadó által a látogatás előtt a pedagógustól bekért szakmai anyag:
1) Szakmai tevékenység bemutatása
A pedagógus tevékenysége a látogatás előtt:
� A pedagógus kitölti az önértékelő lapját, és az eredmények tükrében választ a kompetencia-területek közül – a Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás mellé – egy vagy két olyan területet, amelyeken fejlődni kíván. Megjelöli erősségeit.
� Elkészíti a szakmai tevékenysége bemutatását tartalmazó dokumentumot. � Felkészül a szaktanácsadói látogatás során megtartandó órájára. � Óra-megfigyelési szempontokat jelöl ki a látogatandó órájával kapcsolatban. � Összegyűjti azokat a szakmai kérdéseit, amelyekre választ vár a szaktanácsadótól.
A szaktanácsadói portálra feltöltendő szakmai anyagok:
1) Pedagógus szakmai tevékenység bemutatása2) Óralátogatási adatlap3) Pedagógus szakmai fejlődési terv (PSZFT)4) Szaktanácsadói összegző
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
19
„Gördülő modell”
Ez a rész leírja az azonos intézményben dolgozó pedagógusok tantárgygondozó szak-tanácsadói látogatásának egy lehetséges megszervezését és lebonyolítását. Áttekinti a
szaktanácsadói látogatás több hetes időtartamának feladatait és időbeosztását.
Az ún. „gördülő modell” alkalmazása akkor célszerű, amikor egy köznevelési intézményben több, azonos feladatot ellátó pedagógus szakmai támogatását végzi egy szaktanácsadó. Ez jellemző-en óvodákban, általános iskolák alsó tagozatában, és olyan esetekben valósítható meg, ahol több azonos szakos pedagógus szakmai támogatása valósul meg közel egy időben, egy szaktanácsadó közreműködésével.
A szaktanácsadói látogatás ebben az esetben is 10 óra. Ebből 6 kontakt óra jut egy-egy pedagó-gusra, de ezek nem egy nap, hanem több hét alatt valósulnak meg – feltételezve, hogy a szakta-nácsadónak egy héten egy nap áll rendelkezésére (intézményi elfoglaltságai miatt) szaktanács-adói feladatainak végzésére.
A „gördülő modell” jellemzői: � egy szaktanácsadó több pedagógus támogatását végzi egy intézményben, azonos időszak-
ban, párhuzamosan, � az intézmény vezetőjével csak egyszer készül interjú, � több pedagógus bevonásával történik a közös nyitómegbeszélés, amely alkalmas a kapcso-
latépítésre, a feszültségek oldására, a szakmai tartalmak, elvárások azonosítására, a felme-rülő kérdések megválaszolására, a szaktanácsadó szerepének és attitűdjének tisztázására,
� a pedagógusoknak több idejük marad szakmai bemutatkozó anyaguk elkészítésére, a ta-nórára/foglalkozásra történő felkészülésre, az óra/foglalkozás-megbeszélésre, szakmai fej-lesztési tervük elkészítésére,
� a pedagógust nem egy teljes napra kell kiemelni a munkavégzésből, kevesebb helyettesítés-sel lehet számolni,
� több napon keresztül zajlik a közös munka, ami elősegíti az átgondoltabb, tervezést és kivi-telezést,
� a látogatás csoportos nyitása és zárása lehetőséget biztosít arra, hogy a pedagógusok egy-más tapasztalatait, kérdéseit és konklúzióit is megismerjék, ezzel lehetőség adódik a hori-zontális tanulásra is,
� a látogatás rugalmasabban tud alkalmazkodni a pedagógusok órarendjéhez/munkaidő-be-osztásához, az intézmény működési rendjéhez,
� a pedagógus a nap végére kevésbé fárad el, több energiája marad a szakmai fejlődési tervé-nek (PSZFT) átgondolására, illetve elkészítésére.
A szaktanácsadói látogatások a pedagógusok számára ismert protokoll szerint történnek. A közös munka megkezdése előtt a szaktanácsadó pontosan megtervezi az elkövetkező he-
tek programját, és azt a nyitó megbeszélésen ismerteti a résztvevőkkel. Így az intézményvezető és a pedagógusok is előre tervezhetik a látogatásokhoz kapcsolódó elfoglaltságukat.A következő példa három látogatandó pedagógusra vonatkozóan szemlélteti a folyamatot.
Az összesen rendelkezésre álló 30 órát négy héten át használja fel a szaktanácsadó.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
20
A gördülő szaktanácsadói látogatás ütemezése
1. hét Szaktanácsadói felkészülés 1,5 óra
Nyitó megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével 1
Vezetői interjú 1
Beszélgetés az 1. pedagógussal 1
Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 1,5 óra
2. hét Szaktanácsadói felkészülés 1,5 óra
Óralátogatás az 1. pedagógusnál 1
Óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1
A PSZFT készítése az 1. pedagógussal 2
Beszélgetés a 2. pedagógussal 1
Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 1,5 óra
3. hét Szaktanácsadói felkészülés 1,5 óra
Óralátogatás a 2. pedagógusnál 1
Óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1
A PSZFT készítése a 2. pedagógussal 2
Beszélgetés a 3. pedagógussal 1
Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 1,5 óra
4. hét Szaktanácsadói felkészülés 1,5 óra
Óralátogatás a 3. pedagógusnál 1
Óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése 1
A PSZFT készítése a 3. pedagógussal 2
Záró megbeszélés az összes érintett pedagógus és az intézményvezető részvételével 1 óra
Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 1,5 óra
Szaktanácsadói kontakt órák száma 18 óra
Szaktanácsadói felkészülésre és a dokumentáció elkészítésére jutó órák száma 12 óra
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
21
Jegyzet
Észrevételeim a gördülő modellel kapcsolatban:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Pozitív tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Kérdéseim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
23
Visszatérő látogatás
Ez a rész leírja a pedagógus hosszú távú szakmai fejlődését kísérő, visszatérő tantárgy-gondozó szaktanácsadói látogatás szervezésének és lebonyolításának lépéseit. Megjelöli
annak céljait és röviden áttekinti annak tartalmát.
A visszatérő tantárgygondozó szaktanácsadói látogatás során a szaktanácsadó egy korábban már meglátogatott pedagógushoz tér vissza, újra végigvezeti a szaktanácsadói látogatás folyamatán és visszajelzéseiben kiemelt figyelmet szán a pedagógus fejlődésének az előző látogatás óta be-következett állomásaira, jellemzőire, eredményeire. A pedagógussal együtt áttekintik a korábban megfogalmazott fejlődési célokat, reflektálnak a célok elérésével kapcsolatos tevékenységekre, a tevékenységek során fellépő sikerekre és nehézségekre, majd a pedagógus aktív közreműködésé-vel meghatározzák a szakmai fejlődés új, lehetséges irányát.
A visszatérő szaktanácsadói látogatás célja
A pedagógus folyamatosan (meghatározott időszakonként) külső visszajelzést kap arról, hogy mennyiben felel meg a szakmai elvárásoknak, és támogatást kap további szakmai fejlődéséhez és az életpályáján történő előrejutáshoz.
A visszatérő szaktanácsadói látogatás tartalma
Az előző szaktanácsadói látogatás óta eltelt időszak, a pedagógus szakmai fejlődési céljai időará-nyos megvalósulásának áttekintése, új célok és tevékenységek megfogalmazása.
A visszatérő szaktanácsadói látogatás folyamata
A szaktanácsadó írásban felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel és a pedagógussal. Egyezteti és rögzíti a visszatérő látogatás időpontját és protokollját az érintettekkel.
Megkéri a pedagógust, hogy az előző látogatás óta eltelt időszakról készítsen egy rövid ösz-szefoglaló beszámolót, és küldje el azt számára a látogatást megelőzően legkésőbb 5 nappal.
Egyezteti a pedagógussal, hogy mire kéri az összpontosítást a találkozó során, milyen óra-látogatási szempontok megfigyelését kéri, vagy milyen más témákban szeretné a pedagógus a szaktanácsadó támogatását igénybe venni.
A szaktanácsadó felkészül a látogatásra. Elolvassa az előző látogatás során keletkezett do-kumentumokat: a szaktanácsadói összegzőt, a pedagógus szakmai fejlődési tervét (PSZFT), a pedagógus portfólióját (ha készült ilyen időközben). A pedagógussal együtt újonnan megfogal-mazott fejlődési célokat bevezetik egy új PSZFT-tébe.
A pedagógus felkészül a látogatásra. Elemzi a korábbi látogatás során készült PSZFT-jét, megfogalmazza önreflexióit a célok teljesülésével kapcsolatosan. Áttekinti az eredményeket, a tapasztalatait rögzíti a szaktanácsadó által elküldött tájékoztató levélben szereplő szakmai beszámolóban, majd ezt legkésőbb a látogatás előtt öt nappal megküldi a szaktanácsadónak. A látogatás végére – a pedagógus szakmai beszámolójából kiindulva - összeállítják az új PSZFT-t. Az új PSZFT megőrzése a pedagógus felelőssége.
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
24
Az intézményvezető biztosítja a feltételeket a szaktanácsadói látogatás optimális lebonyolí-tásához. A látogatás napján mentesíti a pedagógust a munkavégzés alól (megoldja helyettesíté-sét), hogy a folyamat megszakítások nélkül, egyben mehessen végbe. Lehetőség szerint egy kü-lön termet (szobát) bocsát a pedagógus és a szaktanácsadó rendelkezésére, ahol nem zavarják meg őket a nyugodt munkavégzésben. Optimális esetben, ebben a helyiségben biztosított az internet elérés és a nyomtatási lehetőség.
A szaktanácsadó – a látogatáshoz illeszkedő protokoll szerint – lebonyolítja a látogatást.Az előzetes felkészülésére fordított idő annak függvényében nőhet, hogy a pedagógus készí-
tett-e portfóliót az előző látogatás óta eltelt időszakban. Amennyiben igen, a szaktanácsadó a portfólióba is betekint, tájékozódás céljából.
A kontakt órákon belül a protokollban meghatározott időtartamok a pedagógus szükségle-tei és igényei szerint átcsoportosíthatók – a 6 kontakt óra betartásával.
Az egyes tevékenységek között érdemes rövid, 5-10 perces szüneteket beiktatni, ezzel is el-választva egymástól a szaktanácsadási folyamat lépéseit.
A látogatást követően a szaktanácsadó elkészíti a látogatás dokumentációját, és feltölti azt a megbízó által megjelölt felületre.
A pedagógus és az intézményvezető a számukra külön-külön megküldött linken kitöltik az elégedettségi kérdőívet.
A visszatérő látogatás ütemezése
Időtartama 10 óra – ebből 6 kontakt óra
Tevékenységek Idő
Kapcsolatfelvétel, egyeztetés a pedagógussal, a vezetővel 0,5 óra
A szaktanácsadó felkészül a látogatásra 1,5 óra
Szaktanácsadói látogatás lebonyolítása 6 óra
Találkozás az intézményvezetővel 0,5 óra
Találkozás a pedagógussal; a megbeszélés témái lehetnek: a) Az előző látogatás óta eltelt időszak szakmai áttekintése b) A PSZFT-ben megfogalmazott célok megvalósításának státuszac) Téma a pedagógus igénye szerintd) Az óralátogatásra kiválasztott osztály/tanulócsoport rövid bemutatásae) Az óralátogatás szempontjainak megbeszélése
1 óra
Óralátogatás 1 óra
Óramegbeszélés, reflexiók megfogalmazása a pedagógus részéről, visszajelzés a szaktanács-adó részéről
1 óra
A PSZFT áttekintése; témák:a) Lezárult folyamatok és azok eredményeib) A megvalósítás eredményei, sikerei, problémák a megvalósítás soránc) Cél(ok) esetleges módosításad) Új célok megfogalmazása (új PSZFT írása)
2 óra
A látogatás lezárásaA cél(ok) módosítása, új célok megfogalmazása esetében az intézményvezető bevonásával
0,5 óra
Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 2 óra
Utólagos tevékenységek
Elégedettségi kérdőív kitöltése – vezető
Elégedettségi kérdőív kitöltése – pedagógus
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
25
Jegyzet
Észrevételeim a visszatérő látogatás eljárásrendjével kapcsolatban:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Pozitív tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Kérdéseim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A pedagógus egyéni szakmai fejlődését támogató tantárgygondozó szaktanácsadás
A szervezeti szintű intézményi fejlődést
támogató szaktanácsadás
Eljárásrend 3
Praktikák, jó tanácsok 9
2
3
Eljárásrend
Ez a rész bemutatja a szervezeti szintű intézményi szaktanácsadói látogatás szereplőit, azok feladatköreit, felsorolja lépéseit a kapcsolatfelvételtől a szaktanácsadói
összegzés elkészítéséig. Javaslatot tesz a látogatás ütemezésére és áttekinti a látogatás során elkészülő dokumentumokat. Külön foglalkozik nemzetiségi
szaktanácsadás eljárásrendjével.
Az eljárásrend a szaktanácsadási folyamat szabályozó dokumentuma, melyben külön pontban je-lenik meg a nemzetiségi szaktanácsadás. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi szaktanácsadást a jelenleg hatályos jogszabály a szervezeti szintű szaktanácsadáshoz sorolja, de a látogatás megva-lósításának módjában inkább a tantárgygondozó szaktanácsadáshoz áll közel. Az eljárásrend sorvezetőként szolgál a szaktanácsadói munka tervezéséhez, kivitelezéséhez és lezárásához. Betartása nem kötelező, de hasznos dokumentum a szaktanácsadók számára, mert segíti az eligazodást, és a szolgáltatásokat szervezők számára is, mert megkönnyíti a koordinált működtetést.
I. Résztvevők és szerepköreik
A meglátogatott intézmény vezetője/bevont pedagógusok
A látogatott intézmény célszemélye/csoportja a látogatás eredményeként átfogó, vagy egy-egy spe-ciális szakterületen megjelenő intézményfejlesztést, szervezeti tanulást támogató tervet készít.
Szervezeti szintű tanácsadást végző szaktanácsadó
� felkészül a szaktanácsadói látogatás(ok)ra; � kapcsolatot tart az intézmények vezetőivel és pedagógusaival; � közreműködik a szaktanácsadói látogatói csoportok megszervezésében és a látogatások elő-
készítésében; � támogatja az intézményi fejlődési tervek készítését.
Szervezeti szintű szaktanácsadás országos vezető szaktanácsadója
� segíti a szaktanácsadókat szakmai feladatteljesítésükben; � látogatja a szaktanácsadókat és reflektál.
II. A szaktanácsadói látogatás eljárásrendjének áttekintése
Szaktanácsadói csoportok kialakítása
A szaktanácsadói látogatás történhet egyénileg és csoportosan is. Egyéni szaktanácsadás esetén a szaktanácsadó a látogatás előtt meggyőződik arról, hogy
mennyire komplex az intézmény által jelzett probléma. Amennyiben szükségesnek látja, felve-szi a kapcsolatot az érintett szakterületek szaktanácsadóival.
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
4
Csoportos látogatás esetén a csoportoknak heterogénnek kell lenniük, azaz különböző szak-területekhez tartozó szaktanácsadók a tagjai, legfeljebb öt fő.
A szaktanácsadás megvalósítása
A szaktanácsadók a látogatás előtt legalább öt nappal felveszik a kapcsolatot az intézmény ve-zetőjével. Részletes problémaleírást kérnek, majd felkészülnek a látogatásra, megelőzően tájé-koztatják az intézményvezetőt a programról.
A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadók további adatokat, információkat gyűj-tenek az intézményben. A szaktanácsadásban résztvevőkkel azonosítják a problémákat − kont-extusba helyezik, megállapítják, hogy kik az érintettjei, részletes feltárást végeznek. Ezután döntési alternatívákat dolgoznak ki, és támogatják az intézményvezetést az intézményfejlődési terv vázlatának elkészítésében.
A látogatást lezárják, majd a szaktanácsadó e-mailben elküldi az intézményvezetőnek az elektronikusan elérhető vezetői elégedettségi kérdőív elérési útvonalát, és a részt vett pedagó-gusoknak szóló elégedettségmérő kérdőív útvonalát is.
A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel.
A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről.A látogatás után mind az intézmény vezetője, mind a szaktanácsadásban résztvevő pedagó-
gusok kitöltik a számukra összeállított elégedettségmérő űrlapot, online formában.
A szaktanácsadói látogatás ütemezése
n = az első (I.) tevékenység napja.
Sorszám Tevékenység Szaktanácsadói munkaóra Határidő
I. Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése
n
II. Az intézmény vezetője / bevont pedagógusok felkészülése a szaktanácsadói látogatásra
n+4 nap
III. A szaktanácsadók csoportos felkészülése a látogatásra 3 óra n+4 nap
IV. Szaktanácsadói látogatás 4 óra n+5 nap
1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés
2. Az intézményben (további) adatgyűjtés, adatelemzés
3. A probléma azonosítása, kontextusba helyezése
4. Döntési alternatívák megfogalmazása
5. Intézményi fejlődési terv vázlatának elkészítése az intéz-ménnyel együtt a további folyamatról
6. A helyszíni látogatás lezárása
7. Elégedettségmérő lapok kiküldése 3 óra n+6 nap
V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése n+9 nap
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
5
III. Dokumentumok
� Jelenléti ív � Szaktanácsadói egyéni záró beszámoló (ennek része a látogatás során helyben kitöltött In-
tézményi fejlődési terv (IFT) vázlata) Amennyiben csoportos látogatás történik, a jelenléti ív és az IFT vázlat a résztvevő szaktanács-adók dokumentációjában megegyezik, az egyéni záró beszámolóban azonban minden szakta-nácsadó a saját tapasztalatait fogalmazza meg.
IV. Visszatérő szaktanácsadói látogatás
A szaktanácsadók többször is visszatérhetnek egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két láto-gatás között el kell telnie, nincsen. Amennyiben az első látogatás során igény jelentkezik más szaktanácsadók bevonására, akkor a következő szaktanácsadás történhet más csoportössze-tétellel is. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell készíteni, az egyénileg megfogalmazott záró beszámolóval együtt.
V. A nemzetiségi szaktanácsadás eljárásrendje
A szaktanácsadás szervezése
A szaktanácsadói látogatás egyénileg történik.
A szaktanácsadás megvalósítása
A szaktanácsadó egy pedagógus munkáját segíti.A szaktanácsadó a látogatás előtt legalább öt nappal felveszi a kapcsolatot az intézmény ve-
zetőjével. Részletes problémaleírást kér, majd felkészül a látogatásra. A látogatást megelőzően intézménylátogatási forgatókönyvet küld az intézményvezetőnek.
A szaktanácsadói látogatás négy órát vesz igénybe, mely a vezetővel történő megbeszéléssel, egyeztetéssel kezdődik. Ezt követően a szaktanácsadó megbeszélést folytat a meglátogatott pe-dagógussal, és részt vesz a pedagógus által tartott tanórán, melynek tapasztalatait az óra után megbeszélik. Mindezek eredményeképpen elkészítik a pedagógus szakmai fejlődési tervének vázlatát.
A szaktanácsadói dokumentációt a szaktanácsadó a látogatást követő negyedik munkanap végéig megosztja a munkáját támogató vezető szaktanácsadóval és szolgáltatásszervezővel.
A szaktanácsadói látogatás összesen 10 munkaórát vesz igénybe a szaktanácsadó részéről.
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
6
A szaktanácsadói látogatás ütemezése
n = az első (I.) tevékenység napja.
Sorszám Tevékenység Szaktanácsadói munkaóra Határidő
I. Bejelentkezés, tájékoztatás, dokumentumok küldése és kérése
n
II. A nemzetiségi pedagógus felkészülése a szaktanácsadói látogatásra
n+4 nap
III. A nemzetiségi szaktanácsadó felkészülése a látogatásra 3 óra n+5 nap
IV. Szaktanácsadói látogatás 4 óra n+5 nap
1. Találkozás a vezetővel, vezetői megbeszélés
2. Óralátogatás előtti megbeszélés a nemzetiségi pedagógussal
3. Óralátogatás
4. Az óralátogatás tapasztalatainak megbeszélése
5. A nemzetiségi pedagógus szakmai fejlődési terv vázlatának (PFSZT vázlat) elkészítése
6. A helyszíni látogatás lezárása
V. Szaktanácsadói dokumentáció elkészítése 3 óra n+9 nap
Visszatérő szaktanácsadói látogatás
A szaktanácsadó többször is visszatérhet egy intézménybe. Időkorlát, melynek a két látogatás között el kell telnie, nincsen. Visszatérő látogatás esetén minden produktumot újra el kell ké-szíteni.
Dokumentumok
� Jelenléti ív � Óralátogatási adatlap (nemzetiségi változat) � PSZFT vázlat (nemzetiségi változat) � Szaktanácsadói összegzés (nemzetiségi változat)
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
7
Jegyzet
Észrevételeim az eljárásrenddel kapcsolatban:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Pozitív tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Kérdéseim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
9
Praktikák, jó tanácsok
Ez a rész a már megtörtént szervezeti szintű látogatások tapasztalataira építve fogalmaz meg javaslatokat, jó tanácsokat az intézményi látogatásokban résztvevő
szaktanácsadóknak.
Ez a fejezet a szervezeti szintű szaktanácsadói munkához szolgál segítségül a projektben össze-gyűlt tapasztalatok felhasználásával. 2014 novemberében szervezeti szintű, „tematikus” szak-tanácsadásra történő felkészítés után 88 szaktanácsadó folytatott próbalátogatásokat azokban az intézményekben, amelyek problémát küldtek be az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ko-rábbi felhívására. Az intézmények szabadon dönthettek arról, hogy milyen problématerületet jelölnek meg, a cél az volt, hogy a megoldásához szükségét érezzék a szaktanácsadói támogatás-nak. A szaktanácsadók közül 2015 januárjában 24-en vállalták a további próbalátogatások el-végzését az intézményi igények kielégítésére. A látogatások során keletkezett visszajelzésekből, illetve az ő munkájukat kísérő (és arra időnként személyesen is reflektáló) vezető szaktanács-adók tapasztalatainak leírásából készült ez az összefoglalás.
A praktika nem más, mint gyakorlat, foglalkozás, valaminek az alkalmazása. Praktikus, azaz gyakorlati, használható, célszerű.
A hasznosnak ítélt megoldásokat, jó gyakorlatokat a szaktanácsadói látogatás folyamatához il-leszkedve az alábbi témák alapján rendeztük sorba, a könnyebb felhasználás érdekében: 1) Előkészítés, kapcsolatfelvétel2) A probléma pontosítása3) Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre4) Tevékenységek, módszerek5) A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata6) Dokumentáció elkészítése7) Drive, tudástár, online kommunikáció8) Hálózati együttműködés 9) Kommunikáció
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
10
1. Előkészítés, kapcsolatfelvétel
Az intézménnyel való kapcsolatfelvétel kulcsfontosságú a sikeres szaktanácsadói munkához. A szaktanácsadó feladatát megkönnyíti, ha az előzetes egyeztetés során alapos munkát végez, és jó benyomás keltésével magalapozza az elengedhetetlen bizalmat.
A projektben megvalósult szervezeti szaktanácsadás során az intézményvezetők többnyire nem voltak tisztában a szaktanácsadás céljával, illetve a szaktanácsadás segítő, támogató jelle-ge és a minősítés/ellenőrzés fogalmai még nem határolódtak el eléggé. Ezért a szaktanácsadók egyik első feladata, hogy az intézmény vezetőjével megismertessék az új típusú szaktanács-adás felépítését, alapelveit, hogy az intézményvezető és a pedagógusok tisztában legyenek az-zal, milyen előnyökkel jár a szaktanácsadói látogatás. A kapcsolatfelvétel során hasznos, ha a szaktanácsadó elküldi az intézménynek az un. intézménylátogatási forgatókönyvet, hogy ezzel részletes képet nyújtson arról, mi fog történni a látogatás során, illetve kinek/kiknek a részvé-telére számít. A forgatókönyv azt is tartalmazza, mennyi időt vesz igénybe a szaktanácsadás. Ez a kollégák részvételének megtervezéséhez fontos adat. Már a kapcsolatfelvételkor érdemes beszélni a látogatás produktumairól (kitöltendő dokumentumok), hogy a látogatás adminiszt-rációja ne érje váratlanul az intézményvezetőt, és így a szaktanácsadó se érezze kellemetlenül magát. Mindenki legyen tisztában azzal, hogy mire számíthat.
Kapcsolatfelvételkor érdemes határozottnak lenni. A visszajelzések alapján megállapítottuk, hogy a gyenge, engedékeny kollégák kellemetlen helyzetbe kerültek egy-egy látogatás során. Ha nem sikerül személyesen beszélni az intézményvezetővel, akkor el kell kérni annak a sze-mélynek a nevét, akivel beszéltünk, hogy félreértések esetén lehessen kire hivatkozni.
A szaktanácsadó munkája során olyan helyzetbe is kerülhet, hogy neki kell felvennie a kapcso-latot az intézményekkel, annak érdekében, hogy teljesíthesse szaktanácsadói látogatását. Ezt főleg a szaktanácsadás kezdeti szakaszában gondoljuk jellemzőnek, amikor még az intézmé-nyek nem ismerik kellően az új típusú szaktanácsadás jellegét, folyamatát. Ilyenkor a szakta-nácsadó a rendszer népszerűsítése érdekében intézménytoborzást végez. Fontos, hogy ilyenkor ne azt érezze, hogy most „bekéredzkedik” egy intézményvezetőhöz, hanem legyen tudatában annak, hogy szakmai segítségére lesz az intézmények. A bemutatkozó telefonos beszélgetés-ben, ebben az esetben, érdemes arra is kitérni, hogy értékes információkkal jár, ha egy adott problémára új szemüvegen keresztül, kicsit távolabbról nézünk rá. Arra is érdemes figyelni, milyen aktuális feladatok előtt áll az intézmény. Pl. ha a tanév rendjében meghatározták, hogy intézkedési tervet kell készíteni, akkor érdemes a kapcsolatfelvétel során felhívni az intézmény vezetőjének a figyelmét, hogy ebben a feladatban is segítséget tud nyújtani a szervezeti szintű szaktanácsadói látogatás.
2015 tavaszán a szervezeti szintű szaktanácsadás népszerűsítésére szaktanácsadóink kon-zultáló jelleggel vették fel a kapcsolatot az intézményekkel. Ez adott esetben jelentheti egy ta-nítás nélküli munkanap keretében megtartott szakmai műhely lebonyolítását, vagy egy-egy speciális témában a nevelőtestület továbbképzését. Erre konkrét példa, hogy a szaktanácsadó első látogatása alkalmával az intézményi fejlesztési tervben felvettette egy szakmai műhely-foglalkozás megtartásának lehetőségét. Az intézményvezető néhány hónappal később, vissza-térő látogatás keretében élt is vele.
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
11
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
12
2. A probléma pontosítása
Abban az esetben, ha az intézmény egy problémát jelez, amelynek megoldására, enyhítésére segítségét kíván igénybe venni, nagyon fontos, hogy a szaktanácsadó legyen tisztában azzal, hogy az intézmény által megfogalmazott probléma nem biztos, hogy ugyanazt jelenti minden érintett számára. Az sem megkérdőjelezhetetlen, hogy egy általánosan megfogalmazott prob-léma mögött nem húzódik-e meg egy másik, tényleges probléma, amelyet az intézmény nem tudott nevesíteni. A tapasztalatok szerint a kapcsolatfelvétel után a probléma pontosítása a második legfontosabb teendő, amely jelentősen elősegíti a szaktanácsadói látogatásra való fel-készülést. Fontos a célzott, tisztázó jellegű, pontosító kérdések egyértelmű megfogalmazása, az aktív hallgatás technikájának alkalmazása és a visszacsatolás. Ha szükséges, inkább többször kérdezzen vissza a szaktanácsadó, hogy megbizonyosodjon arról, “egy nyelvet beszél” az intéz-ményvezetővel.
Az intézményvezető az intézmény és a kollegák helyzetét a helyi körülmények ismeretében nyilvánvalóan másképpen látja, mint a szervezetbe kívülről érkező szaktanácsadó. Lehetnek olyan információk, amelyek helyi specialitások, ezek az intézmény, vagy a szervezet tagjai szá-mára természetesek, ezért nem kerülnek említésre, pedig a probléma feltárása szempontjából a szaktanácsadó számára fontosak lehetnek.
A probléma pontosítása során a professzionális kommunikációnak meghatározó szerepe van. (lásd. 9. pont)
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
13
3. Az intézményvezető, a bevont pedagógusok köre
A projektben megvalósult próbalátogatások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy sok esetben az intézményvezető vagy helyettese képviselte az intézményt a szaktanácsadói látoga-tás során. A nevelőtestületet tagjainak bevonásakor gyakran okoz gondot, hogy a pedagógusok nem tájékozottak az új típusú szaktanácsadásról, illetve a szaktanácsadói feladatokról. Ezért érdemes a nevelőtestület előtt is elmondani néhány tájékoztató mondatot a szervezeti szin-tű tematikus szaktanácsadás és az egyéni szakmai fejlődést támogató tantárgygondozó szak-tanácsadás közötti különbségekről, a szervezeti szintű szaktanácsadás funkciójáról, oktatási rendszerben betöltött szerepéről. Az is előfordult, hogy az információ elakadt az intézmény-vezető és a nevelőtestület között félúton, és így a résztvevők kevésbé voltak motiváltak a szak-tanácsadói látogatással kapcsolatban. Erre a helyzetre is fel kell készülni, hiszen arra nincs lehetőség, hogy a szaktanácsadó - akár az intézményvezető megkerülésével - tájékoztassa a nevelőtestületet a várható látogatásról. Érdemes a bejelentkező levélben felhívni az intézmény-vezető figyelmét arra, hogy tájékoztassa kollégáit a szaktanácsadói látogatásról. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadásba bevont pedagógusok motiváltak legyenek a feldolgozandó probléma megoldásában, mert így releváns információkat hoznak.
Összefoglalva fontosnak tartjuk, hogy a látogatás elején néhány kérdés segítségével tisztá-zódjon, hogy minden résztvevő számára egyértelmű-e az intézményi szintű szaktanácsadás felépítése, feladata, az, hogy milyen kérdések, problémák tisztázásában tud a szaktanácsadó az intézmény és a pedagógusok segítségére lenni. Ha ez tisztázódik, akkor a pedagógusok számára egyértelmű lesz, hogy mit várhatnak a szaktanácsadói látogatástól.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
14
4. Tevékenységek, módszerek
Általános tapasztalat, hogy az intézmények meglepődnek, amikor a szaktanácsadók munkára fogják őket - inkább kész megoldásokat várnak.
A tevékenységekről és az alkalmazható módszerekről készült módszertani gyűjtemény megtalálható a Google Drive felületén1 és ebben a kézikönyvben is.
A szaktanácsadó feladata módszereinek tárházát fejleszteni, az interneten fellelhető tartal-makkal kiegészíteni, a szakirodalomból tájékozódni, jó gyakorlatokat megismerni. Ehhez nyújt szempontokat a kézikönyv módszertani gyűjtemény része.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
1 A Google Drive felületén az OFI által szervezett „Szaktanácsadók felkészítése szervezeti szintű tanácsadásra in-terprofesszionális csoportokban” c. képzésen részt vett szaktanácsadók részére hozzáférhető a „Tudástár” map-pájában.
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
15
5. A látogatás eredménye, az intézményi fejlődési terv vázlata
A látogatás produktuma az intézmény képviselőivel közösen elkészített intézményi fejlődési terv vázlata. Ez az a kézzelfogható dokumentum, amely egy látogatás alkalmával elkészül. Az intézményi fejlődési tervben az azonosított problémából kiindulva az intézményvezetés és a szaktanácsadó közösen fogalmazzák meg, hogy a probléma megoldása érdekében milyen célo-kat kívánnak elérni, illetve pontosítják az ehhez szükséges lépéseket, feladatokat, időpontra, személyekre, felelősökre lebontva. A vázlat további munkálkodásra ösztönzi az intézményt, hiszen ez alapján ki kell dolgoznia a részletes fejlődési tervét. Ez azonban csak akkor tűnik biz-tosítottnak, ha az intézményi fejlődési terv az intézmény saját arculatához igazítottan készül el. Óvakodjunk tehát az előre elkészített, és a látogatás első 5 percében aláírásra, pecsételésre át-nyújtott fejlődési tervtől. Felmerülhet az az igény is, hogy a szaktanácsadó valamilyen szinten kövesse a fejlődési terv megvalósulását – akár csak néhány email-váltás erejéig. Hasznos lehet visszatérő látogatásokban gondolkodni. Ez az intézmény és a szaktanácsadó között kialakult bizalmi légkört, a jó szakmai kapcsolatot megerősíti.
Az intézményi fejlődési terv vázlata segíti az intézmény további, a probléma megoldására irányuló önálló munkáját.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
16
6. Dokumentáció elkészítése
A szaktanácsadói látogatások során az alábbi dokumentumok készültek el: � Intézménylátogatási forgatókönyv: ez a dokumentum egy terv, amelyet a szaktanácsadó
vagy a szaktanácsadók csoportja előzetesen elkészít és az intézménybe is eljuttat a látogatás előtt. Ez akár módosulhat is, hiszen előfordulhat, hogy a problémaazonosítás során más problémák (is) felmerülnek, amelyek esetleg más feladatokat jelölnek ki, illetve más mód-szerek alkalmazását igénylik.
� Intézményi fejlődési terv vázlata: az intézmény képviselőivel és a szaktanácsadóval közö-sen készül. Tartalmazza azokat a célokat, és az azok eléréséhez szükséges feladatokat, lépé-seket, amelyek az adott probléma.
� Egyéni záró beszámoló: a szaktanácsadó leírja a látogatás menetét, az elért eredményeket, az esetlegesen felmerült nehézségeket.
� Elégedettséget mérő lap: a látogatásba bevont vezetők és pedagógusok által – online módon – kitöltött dokumentum.
Az egyes szaktanácsadói látogatások dokumentumait portfóliós szemlélettel célszerű elkészí-teni. Tapasztalat, hogy az egyéni záró beszámolóban nem mindent írnak le a szaktanácsadók. Ha néhány hónap múlva újra kezükbe kerül a dokumentáció, már nem emlékeznek pontosan a történtekre. A dokumentáció pontos elkészítése részben az esetleges visszatérő látogatás miatt fontos, részben pedig a saját szakmai fejlődés, szaktanácsadói életpálya-építés szempontjából is. A részletes dokumentáció olyan segédanyag, amely a következő látogatások tervezéséhez is támogatást jelent. Pozitív példaként idézzük Kerekes András mérés-értékelési szaktanácsadó (Heves Megye) egyéni záró beszámolójából az intézménylátogatási tapasztalatokat. „Mind az intézményvezető, mind az interjúkba bevont pedagógusok innovációs készségről tettek bizony-ságot, szakértelmükre, együttműködő-készségükre már a bemutatkozás után, az első kérdé-seknél fény derült. […] A szaktanácsadást nem teherként élték meg, hanem segítséget vártak tőlünk. Power Point bemutatót tartottam az intézkedési tervről s átadtam szakirodalmi ajánlá-somat, valamint az önértékelésről is szó esett. Az önértékelési rendszer bevezetésének szüksé-gességéről és módjáról is tájékoztattam az intézményt. Ennek szükségességét belátták, s ezt be is emeltük az intézkedési tervbe a többi intézkedés mellé.
A látogatásba bevont szereplők: az intézményvezető, a vezetőhelyettes, valamint a gyógype-dagógus és a fejlesztőpedagógus.
Az alkalmazott munkamódszerek: interjú (előre szerkesztett kérdésekkel), erőtér – analízis, dokumentumelemzés, intézménybejárás, előadás.
Az erőtér analízis az alábbi erősségeket tárta fel: � a szakértelmet; � az összetartó, támogató attitűdű pedagógus- közösséget; � valamint, hogy a tanulók és a szülők szeretik az iskolát, kötődnek az intézményhez.
Gátló tényezők: � nem megfelelő az eszközellátottság, kisméretű és kevés a tanterem; � nem biztosított a pedagógusok támogatása (gyógypedagógiai asszisztens, pszichológus); � sok tanuló október 1-je után érkezik az intézménybe, ami a statisztikai normatívát csökkenti; � az interjú során kiderült, hogy a kompetenciaméréshez kitöltendő családi háttér-kérdőíve-
ket kis létszámban küldik vissza a szülők, így ezeket nem lehet figyelembe venni.
A látogatás eredményeként elkészült a fejlődési terv vázlata, ami rögzíti az intézményben az SNI, BTMN tanulók ellátásának fejlesztését, annak fontosabb állomásait. […] A fejlődési tervbe bekerült az önértékelési rendszer kiépítése, az önértékelési csoport megalakításával, mely mű-ködését a decemberben megjelenő önértékelési szempontsorokkal fogja megkezdeni.”
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
17
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
18
7. Drive, tudástár, online kommunikáció
A szervezeti szintű szaktanácsadás esetén, amikor egy adott intézménybe több szaktanács-adó látogat el közösen, az infokommunikációs technológiák jelentősen megkönnyítik a szak-tanácsadók munkáját. A látogatásokkal kapcsolatos szakmai munka során a Google Drive lett a szaktanácsadók munkafelülete, virtuális irodája. Itt a nagy mennyiségű adat tárolásán túl, lehetőség nyílik egy-egy szöveges dokumentumot vagy táblázatot egyszerre több résztvevővel, hozzászólóval is, szimultán megszerkeszteni. Mivel a szaktanácsadók földrajzilag gyakran tá-vol dolgoznak egymástól, ez a lehetőség meggyorsítja a közös munkát, nem kell e-mailben fáj-lokat küldözgetni, nyilvántartani, hogy melyik a legutóbbi verzió. A szaktanácsadók csoportos felkészülését jelentősen megkönnyíti a közös virtuális munkafelület.
A tudástár eredetileg a képzésre, az önálló tanulás megkönnyítése céljából jött létre. A tu-dástár a képzések befejeztével továbbra is elérhető, így lehetőség van arra, hogy az egyes szak-tanácsadói csoportok ezt a szakirodalmi gyűjteményt tovább bővítsék, frissítsék. Több szak-tanácsadók jelezte, szívesen bővíti a feltöltött anyagok körét. Eddig elsősorban a módszertani eszköztárral bővült ezt a felületet, így egyfajta elektronikus szakkönyvtárrá is válhat a jövő-ben.
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy az IKT kompetenciák folyamatos fejlesztése a szaktanácsadók elengedhetetlen feladata.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
19
8. Hálózati együttműködés
A hálózati együttműködés vertikálisan és horizontálisan is működik ebben a szaktanácsadási formában.
Horizontális irányban a szaktanácsadók egymással együttműködnek a próbalátogatás elő-készítése, lebonyolítása során. Az egyéni záró beszámolók alapján megállapítható, hogy a szak-tanácsadók szívesen dolgoztak bevált, stabil munkacsoportokban. Ez érthető, hiszen kialakult közöttük a bizalom, a jó együttműködés, a munkamegosztás és a földrajzi távolságok is köny-nyebben leküzdhetők. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportok ne elsősorban a megszokás alapján működjenek, hiszen problémaalapú szaktanácsadásról beszélünk, tehát az intézmény adott problémájára jöjjenek létre “alkalmi” szaktanácsadói csoportok.
Vertikális irányban ugyancsak működött az együttműködés, hiszen a szaktanácsadók terü-leti, ők pedig országos vezető szaktanácsadókhoz kapcsolódnak. A három szint akkor működik jól, ha a kommunikáció folyamatos és kétirányú. Felmerülő kérdések, szakmai kihívások ese-tén a szaktanácsadó keresse meg területi vezető szaktanácsadóját online formában.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
20
9. Kommunikáció
A próbalátogatások eredményei azt mutatják, hogy az intézménylátogatások során túlnyomó-részt bizalmi légkör, kollegiális kapcsolat alakult ki az érintettek között. A szaktanácsadó célja, hogy segítse az intézmények fejlődését és ezzel hozzájáruljon a közoktatás eredményesebbé tételéhez. A magas szakmai színvonalon végzett munka, a nyílt, őszinte, asszertív kommuni-káció a szaktanácsadó szakmai kötelezettsége. A szakmai kommunikáció lényeges eleme, hogy a jó gyakorlatokat, bevált módszereket rendszeresen megosztják egymással a szaktanácsadó kollégák.
A szaktanácsadói praktikákat összegezve, a szaktanácsadói autonómia, elhivatottság és sze-repazonosság minden szaktanácsadótól elvárt. Fontos, hogy a szaktanácsadó önállóan tudjon dolgozni, képes legyen önállóan kialakítani a saját működési terepét, ne várja, hogy megmond-ják neki, mit csináljon. Ne csak saját tevékenységére figyeljen, hanem tartsa szem előtt azt is, ő egy szakmai csoport tagja, ahol a tudásmegosztás mindenkinek együttes érdeke.
Tapasztalataim, jegyzeteim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A szervezeti szintű intézményi fejlődést támogató szaktanácsadás
Szaktanácsadói módszerek
3
Szaktanácsadói módszerek
Ez a tematikai egység szaktanácsadói látogatások során alkalmazható módszereket kínál. Lépésekre bontva, részletesen leírja azokat, és külön felhívja a figyelmet
a módszerekkel kapcsolatos tudnivalókra.
A módszertani gyűjtemény azzal a céllal készült, hogy segítse a szaktanácsadókat az intézmény-látogatások és az egyéb feladatteljesítés során a változatos, helyzetnek megfelelő, szakszerű módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
A szaktanácsadóval szembeni elvárások nagyok, éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy ennek megfelelő felkészültséggel érkezzen a látogatásokra.
A módszerek közül ki-ki saját személyiségének, szakterületének, illetve az adott szakta-nácsadói feladatnak a tükrében válogathat. Nem fontos, hogy mindent kipróbáljon. Nem csak választani lehet belőle, hanem érdemes hozzátenni is. A saját gyakorlatban bevált praktikák, szaktanácsadói megoldások leírása gazdagítja a szaktanácsadó portfolióját, és folyamatosan bővülő eszköztárként szolgál a számára.
A módszertani gyűjtemény minden szakterület szaktanácsadójának készült, tantárgygon-dozónak és szervezeti szintű, „tematikus” szaktanácsadónak egyaránt. Helyet kaptak benne a „jelenléti” mellett az online módszerek is.
A gyűjtemény a könnyebb használhatóság érdekében ábécé sorrendben tartalmazza az egyes leírásokat.
A -val jelölt módszerek időigényesek, alapos felkészülést igényelnek .
Szaktanácsadói módszerek
5
I. Helyzet- és problémafeltáró módszerek
A helyzetfeltárás vagy diagnózis az intézménynek a szaktanácsadó támogatásával végzett munkája, amely során a kezelni kívánt kérdést vagy problémát megérti és meghatározza. Ered-ményeként felfedi a háttérben álló kiváltó erőket, azonosítja a szereplőket, érintetteket, kont-extusba helyezi a kérdést vagy problémát, és mindezek alapján megállapítja, hogy milyen vál-toztatás végrehajtása vezethet el a leghatékonyabban a megoldáshoz. A tevékenység alapvető célja, hogy alaposan megismerje és értelmezze a problémát, továbbá elősegítse annak megol-dását.
A helyzetfeltárás lépései:
1) A jelentkező probléma azonosítása. A probléma megfogalmazása a résztvevők szemszögéből.2) A vizsgálni kívánt területek behatárolása. Azoknak a konkrét kérdéseknek az összegyűjté-
se, melyekre a résztvevők választ szeretnének kapni. 3) Döntés a bevonni kívánt résztvevőkről (pl. intézményvezető, munkaközösség-vezetők, pe-
dagógusok, az intézmény egyéb dolgozói, szaktanácsadó), szerepük és feladatkörük megha-tározása.
4) Az információgyűjtési módszerek kiválasztása. Egyéni vagy csoportos interjúk; csoportos tevékenységek; kérdőívek; helyzetfeltáró eszközök; dokumentumok elemzése; megfigyelés.
5) Az információk összegyűjtése. 6) Az információk szűrése, összefoglalása és elemzése: a releváns információk kiszűrése, a
legfontosabb tudnivalók összefoglalása, értelmezése és következményeinek elemzése1.
1 Hope, 1994.
Szaktanácsadói módszerek
7
I.1. Interjú
Spontán interjú
A spontán interjút az különbözteti meg a hétköznapi beszélgetéstől, hogy az interjút készítő fejében ott a kutatási cél. Tájékozódásra használjuk, pl. az intézmény megismerésére, a viszo-nyok feltérképezésére, elvárások megfogalmazására, illetve olyan esetekben, amikor nem lehet rögzíteni a beszélgetést.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
9
Strukturált interjú
A kérdések sorrendje kötött, azokat a szaktanácsadók (néhány kivételtől eltekintve) szó szerint teszik fel, s jelentős részükre kötelezően választ várnak. A válaszok rögzítése – lehetőség sze-rint – az interjúalany szavaival történik, ez „puha” információval is szolgál, amely a szakta-nácsadás további részében felhasználható.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
11
Kevert típusú interjú
A beszélgetés egy részében strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tesz fel a szaktanács-adó, amelyekre jól körülhatárolható (akár mérhető) válaszokat kap.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
13
Fókuszcsoportos interjú
Egy vagy két szaktanácsadó egyidejűleg több interjúalannyal beszélget, előre meghatározott, közösen összeállított interjúvázlat alapján. Ez az interjútípus jól tervezett és kontrollált körül-mények között zajlik, a résztvevők körültekintő megválogatása után.
Fontos, hogy az interjú ne alakuljon át személyes beszélgetéssé, ne érzelmi oldalról, hanem racionálisan tárjuk fel az adott helyzetet. Az interjút készítő akár teljesen vissza is húzódhat, mind több teret engedve a válaszadónak arra, hogy véleményét kifejtse.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
15
I. 2. Kérdőíves felmérés
A kérdőíves felméréssel a szaktanácsadó információkat gyűjthet a nevelőtestület belső és külső intézményképéről, különös tekintettel az intézmény dolgozóinak elvárásaira és a külső partne-rek feltételezett igényeire és elégedettségére.2
Az információgyűjtéshez gyakran használunk tényekre vagy véleményekre rákérdező írás-beli kérdőíveket. Az ilyen felméréseknél gondot okozhat, hogy a belőlük nyert, elemezhető és grafikusan ábrázolható információk indokolatlanul nagy súlyt kapnak. Ennek elkerülése ér-dekében a kérdőíves vizsgálatok eredményeit mindig az adott problématerületre vonatkozó egyéb információkkal együtt, csak a legfontosabb összetevőket kiemelve vizsgáljuk, részrehaj-lásmentes ítéletekre alapozva az adatok elemzését és a következtetések levonását.
A kérdőívet úgy kell összeállítani, hogy az általa feltárt eredmény teljes intézményképet ad-jon. A bevezető részben adjunk rövid tájékoztatást a kérdezés céljáról, a kitöltés módjáról, az eredmények feldolgozásáról, felhasználásáról. Biztosítsuk a kitöltőt az anonimitásról, az adat-kezelés korrektségéről. Egyszerű, bevezető kérdéssel kezdjünk, ami könnyen megválaszolha-tó. Kevés (10-12) kérdést tegyünk fel. Változatos kérdéstípusokat alkalmazzunk. Rövid, tömör legyen a kérdés, olyan kifejezéseket használjunk, amely mindenki számára érthető, minden megkérdezett azonos módon értelmezze azokat.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
2 Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai
Szaktanácsadói módszerek
17
I. 3. SWOT-elemzés
1. Alaptáblázat
A SWOT – elemzés bemutatásával egy olyan eljárást javasolunk az intézmények tantestületei számára, amelynek segítségével csoportos munkában összegyűjthetik az intézmény legfonto-sabb jellemzőit. A SWOT – elemzés a nyitott önértékeléshez kapcsolódó eszköz, amelyet az in-tézményi helyzetértékeléshez használhatunk fel.
(SWOT: strenghts – erősségek, weaknesses – gyengeségek, opportunities – lehetőségek, threats – veszélyek.)
A módszer célja, hogy feltárja az intézmény egészének vagy egyes kiemelten fontos területének (kulcsterületének) intézményen belüli erősségeit, azaz a működésnek azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek a belső és/vagy a külső partnerek szerint. Az elemzés számba veszi az intézmény lehetőségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendezni az intézményről rendelkezésre álló információkat.
Lépések:
1) Az elemzésben részt vevők egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki, amelyben az egyes ablakok az erősségek, a gyengeségek – (belső elemzés), – valamint a lehetőségek és a veszélyek – (külső elemzés), – felsorolását teszik lehetővé.
2) A résztvevők által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják az egyes mezőkben szereplő tényezők közül a legfontosabbakat.
3) Ezt követően az egyes mezők közötti kapcsolatok feltárása következik. Ennek során kide-rül az, hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását, illetve a gyengeségek közül melyek azok, amelyek akadályozzák az egyes lehetőségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását.
A SWOT – elemzés előnye, hogy az intézmény egészére alkalmazható, könnyen és viszonylag gyorsan elvégezhető. Végrehajtása nem igényel előképzettséget. Az elemzés egyes lépései vé-gezhetők kezdettől fogva csoportokban is. A folyamat során a közösen végzett súlyozásnak ki-emelkedő jelentősége van.
Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek Veszélyek
Szaktanácsadói módszerek
18
2. Kereszttáblázat
A kezdeti elemzés (Alaptáblázat) után kerül sor az erősségekhez kapcsolódó lehetőségek és ve-szélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek kereszttáblázatban való összesítésére, az összefüggések feltárására.
Lépések:
1) Az adott (1., 2., 3.) erősségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetőséget?2) Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetőség kihasználásában?3) Az adott erősségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?4) Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínűsége az adott fenyegetés bekövetkezésének?
Lehetőségek Veszélyek
1 2 3 1 2 3
Erős pontok
1
2
3
Gyenge pontok
1
2
3
Szaktanácsadói módszerek
19
Szaktanácsadói módszerek
3. Tevékenységek
Az elemzés harmadik fázisában kerül sor az egyes lehetőségekhez kapcsolódó tevékenységek számbavételére annak érdekében, hogy a leghatékonyabban lehessen megoldani az adott terü-leten jelentkező feladatokat.
Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy éljünk a lehetőséggel?
Mely tevékenységek teszik lehetővé, hogy elhá-rítsuk a veszélyeket?
Mely gyengeségek akadályozzák, hogy éljünk a lehetőségekkel?
Mely gyengeségek akadályozzák, hogy a veszé-lyeket elhárítsuk?
Az elemzés a tapasztalatok írásbeli rögzítésével, illetve az egyes területeken a hozzájuk kapcso-lódó tevékenységek, feladatok meghatározásával zárul.
21
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
23
I. 4. Erőtér analízis
Egy hosszú távú fejlesztés elindítása előtt fontos vezetői feladat annak felmérése, hogy milyen az a környezet, amelyben a változtatást meg akarjuk valósítani. Ehhez nyújt segítséget ez a módszer. Segítségével (1) végiggondoljuk a tervezett változás megvalósítását elősegítő és gát-ló hatásokat; majd (2) megbecsüljük, hogy az adott hatás kihasználása, illetve megváltoztatá-sa mennyire könnyű vagy nehéz, végül (3) megítéljük, hogy az illető hatás mennyire komoly tényező. Ezzel a viszonylag egyszerű és gyors technikával felmérhető, hogy mely hatásokkal érdemes, illetve szükséges foglalkozni. Az analízishez használjuk az alábbi ábrát (a betűk je-lentése: P–pontszám, H–hatás, K/N–könnyű/nehéz, értelmezésüket lásd alább).
1) Megfogalmazzuk az adott témával kapcsolatos jelenlegi helyzetet, és azt az állapotot, ahová el szeretnénk jutni.
2) Az ábra középső két oszlopába összegyűjtjük mindazokat a hatásokat, amelyek segítik, il-letve gátolják a tervezett jövő elérését. A bal oldali oszlopba az előrevivő, támogató a jobb oldaliba a hátráltató, gátló tényezőket írjuk. Az oszlopokba a lehető legtöbb elem kerüljön.
3) A K/N oszlopba elemenként haladva beírjuk, hogy az adott pozitív hatást mennyire könnyű vagy nehéz kihasználnunk a kívánatos jövő eléréséhez. Ugyanez a negatív oldalon annak felbecsülését jelenti, hogy mennyire könnyű vagy nehéz az adott negatív hatást megváltoz-tatni terveink megvalósítása érdekében. Véleményünket ötfokú skálával fejezzük ki: 5 - na-gyon könnyű, 1 - nagyon nehéz.
4) Ezután szintén soronként haladva felmérjük, hogy az adott pozitív, illetve negatív hatás mennyire erős. Véleményünket a „H” oszlopba írjuk, 5 - egyáltalán nem erős, 1 - nagyon erős.
5) Elemenként összeadjuk a H+K/N értékét és beírjuk a P oszlopba.6) A pontszámok alapján mind a pozitív, mind a negatív oldalon kialakul egy rangsor. A pozitív
oldalon a magas pontszámok azt jelentik, hogy a hatás erős és könnyű kihasználni, míg a negatív oldalon ugyanez azt jelzi, hogy bár erős gátló tényezőről van szó, könnyű megvál-toztatni.
Az innováció megvalósítása során tehát a magas pontszámú pozitív elemekre érdemes építe-nünk, míg a negatív oldalon a magas pontszámú elemek gátló hatása könnyen kiküszöbölhető. Az erőtérelemzés eredményeit a tervezés során használjuk föl.
Szaktanácsadói módszerek
25
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
27
I.5. Dokumentumok elemzése
A feladat jellegétől függően érdemes megvizsgálni az intézmény által készített tanügyi doku-mentumokat, például a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, az éves munkatervet, esetleg a tantervet vagy a tanmeneteket. Ezeket a szaktanácsadó elolvassa és meghatározott szempontok alapján elemezi. Összpontosíthat a bemutatott arculatra, a tartalmi elemekre vagy a tényadatokra, vagy felhasználhatja arra, hogy általánosabb képet alakítson ki az intézmény céljáról, adott időszak alatti fejlődéséről. A dokumentumok emellett az intézmény belső és külső kommunikációjáról és döntéshozási folyamatairól is segítenek képet alkotni.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
29
I.6. Megfigyelés
A megfigyelés időigényes, de lehetővé teszi, hogy első kézből nyerjünk információkat az intéz-mény működéséről, melyeket később az érintettekkel együtt közösen megbeszélhetünk, vizs-gálhatunk. A szaktanácsadó és a résztvevők számára egyaránt érthetőnek kell lennie, hogy kit vagy mit és miért kell megfigyelni. A kollégákat előre tájékoztatni kell a megfigyelő jelenlétéről és a megfigyelés okáról. Meg kell állapodni abban, hogy lehet-e jegyzetelni, vagy más módon rögzíteni az észrevételeket, és hogy az eredményeket hogyan használják majd fel. Fontos, hogy a szaktanácsadó és a résztvevők is tisztában legyenek azzal, hogy a megfigyelő jelenléte min-dig befolyásolja a megfigyelt eseményt, így nem biztos, hogy az tipikus példát ad arról, ami nap mint nap történik az intézményben.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
31
II. Megoldást kereső módszerek
Problémáról akkor beszélünk, ha van egy cél, megoldandó feladat vagy elérendő – a jelenlegi-nél ideálisabb – állapot, amit el akarunk érni, de nem tudjuk ez hogyan lehetséges, nem ismer-jük az eléréshez vezető utat. A megoldás keresését és kidolgozását nevezzük problémamegol-dásnak.
A problémamegoldás folyamata, általános lépései:
A probléma felismerése, pontos definiálása
A probléma megértése, elemzése
Megoldások létrehozása, a legjobb megoldás kiválasztása
A megoldás alkalmazása
Ellenőrzés3
3 Obermayer - Kovács, 2012
Szaktanácsadói módszerek
33
II.1. Ablak
Ez a módszer kiválóan alkalmas az egyénileg összegyűjtött ismeretek csoportos, strukturált rendezésére.
Egy lap közepére rajzolunk egy négyzetet. Csúcsait összekötjük a lap sarkaival. A kö-zépső négyzetbe kerül a csoportosítás témája (kérdés, probléma stb.). A vonalakkal határolt négy részben egy-egy csoporttag egyszerre dolgozik. Saját részébe beleírja a témával kapcso-latos véleményét. A középső rész üresen marad, csak a téma megnevezését tartalmazza. Ebbe – az egyes vélemények megbeszélése, tisztázása után - a megállapodással megszületett közös csoportvélemény kerül.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
35
II.2. Fókusz-meghatározás módszere – célfókusz
A fókusz pontos meghatározásának szükségessége sokkal többször merül fel, mint aho-gyan azt gondolnánk. Célfókusz az a fókusz, amely egy bizonyos probléma, feladat megha-tározására irányul.
Lépések:
1) Alapprobléma meghatározása2) Az alapprobléma többféle (legalább ötféle) megfogalmazása3) Egy probléma-meghatározás konszenzusos kiválasztása4) Célfókuszok képzése: lássuk tisztán, mit akarunk elérni.
Az egyszerű témamegjelölésnél, szempontismertetésnél hosszabb, látszólag bonyolultabb fo-lyamat. A fókusz betartatása nagy határozottságot követel a résztvevőktől.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
37
II.3. Gondolattérkép
A gondolattérkép („mind map”) módszer hatékony grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználásához, alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra, tiszta gondolkodásra van szükség. A módszer bevezetése Tony Buzan nevéhez fűződik, aki pedagógiai kutatásai során találta rendkívül hatékonynak az oktatási anyag ilyen formában történő átadását.
Egy gondolattérkép felépítése és jellemzői:
1) Tárgya egy központi képben, a térkép középpontjában kristályosodik ki.2) A fő témák a központból ágaznak ki. Keressünk különféle szempontokat, amelyekkel a téma
értelmezhető, megvizsgálható, kifejthető! Ezekből a szempontokból válasszuk ki a legérde-kesebbeket vagy a feladatnak megfelelőket, és a középponthoz kapcsolva jelöljük a csomó-pontokat kulcsszavakkal! Tisztázzuk az egyes szempontok egymáshoz való logikai viszo-nyát!
3) Az ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon he-lyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon.
4) Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak.5) Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és sze-
mélyesebb legyen.
A gondolattérképet vázlatként használva kezdjük el a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotást!
Szaktanácsadói módszerek
39
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
41
II.4. Halszálka diagram
A diagram elkészítése során csoportos ötleteléssel hívjuk elő a kérdéseket és válaszokat. A hal-szálka ábrán a fej a probléma, a szálkák a probléma gyökerei.
Lépések:
1) Mi okozhatja a problémát? 2) A „hal” gerincéből leágazó fővonalak végeire beírjuk a fő ok-csoportokat.3) A fő ok-csoporttól kiindulva addig tesszük fel a „miért?” kérdést (max. ötször), amíg elemi-
nek nem tekinthető okokhoz nem jutunk.4) Szavazással, vagy konszenzusig tartó vitával meghatározzuk és rangsoroljuk a három legje-
lentősebbnek tartott okot.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
43
II.5. „Gondolkodó kalapok”- Hat gondolkodási terület
Edward de Bono4 módszere ott lehet különösen eredményes, ahol többen működnek együtt egy feladat megoldásán (csoport, értekezlet, esetfeldolgozás). A hat megközelítési mód tudatos szétválasztásával előtérbe kerülhet a kreatív közösségi munka. Alkalmazá-sa elősegítheti az összes résztvevő kreativitásának együttes felhasználását.
Amikor a résztvevők együtt gondolkodnak, mindenkin ugyanolyan színű kalap legyen. Miért épp kalap metafora? Mert azt ember könnyen felveheti és leteheti – mondja az értelmi szerző. A kalapok gondolkodás-irányokat jelölnek. Külön-külön és egymást követően is hasz-nálhatóak.
Átfogó gondolkodás, folyamatirányítás. A kék kalapot mindig egy bizonyos személy viseli a teljes folyamat alatt, ő irányítja a beszélgetést, rendszerezi az elhangzottakat, terelgeti a résztvevőket a megfelelő irányba. Egész idő alatt fontos szerepet játszik egyfajta karmesterként: a folyamat kezdetekor meghatározza, hogy miért vannak ott a résztvevők, mi a cél, és azt hogyan, mennyi idő alatt tervezi elérni. A gondolkodási folyamatban rugalmasan változtathatja a kalapok sorrendjét, ha ennek szükségét lát-ja, illetve instrukciókkal láthatja el a résztvevőket a viselkedési szabályokat illetően: „Kérek mindenkit, hogy most vegyük fel a zöld kalapot, és dolgozzunk ki még min. 2 új megoldási lehetőséget a meglévő alternatívák mellé.” Ő zárja is le a folyamatot, összefoglalva az elért eredményeket, és meghatározva a kö-vetkező lépéseket és azok határidejét.
A tényeket szimbolizálja. Általában a megbeszélés kezdetén szokták használni. Az ösz-szegyűjtött információkról fontos eldönteni, hogy tények vagy feltételezések-e. Fehér kalapban tényeket, nem pedig feltételezéseket gyűjtünk.
Érzések. Lehetőséget teremt érzéseink kifejezésére anélkül, hogy magyaráznunk vagy indokolnunk kellene azokat. Az érzelmek megfogalmazása szükségszerű, mert ha el-fojtjuk ezeket egy döntési folyamat során, akkor meglapulhatnak a háttérben, és egész idő alatt rejtett módon fejtik ki hatásukat a gondolkodásra.
4 De Bono, 2009
Tények
Érzések
Előnyök
Ellenvetések
Ötletek
A folyamat
Szaktanácsadói módszerek
44
Hátrányok, ellenvetések. Ezt a kalapot használjuk a leggyakrabban. Bizonyos tekintet-ben a legértékesebb, megakadályozza, hogy hibát kövessünk el. A kritikus gondolko-dást képviseli. A kritikának viszont mindig logikán kell alapulnia.
Előnyök. Összegyűjtésük pozitív és konstruktív gondolkodást takar. Feladata megvizs-gálni és felkutatni az előnyöket, értékeket, majd ezekhez igyekszik logikus alátámasz-tást találni.
Ötletek. A zöld kalap a kreatív gondolkodásra szolgál. Az alternatívák, ötletek, lehetősé-gek keresését kínálja, a folyamat alapvető része.
Összefoglalásul a Hat Kalap előnyei a hagyományos, vitán alapuló gondolkodáshoz képest:
� A problémamegoldásra, és nem a vita megnyerésére fókuszál, ezáltal szignifikánsan jobb eredmény érhető el a problémamegoldó folyamatban.
� Elválasztja a különféle gondolkodásmódokat, és egyúttal lehetővé és kötelezővé is teszi olyan aspektusok kifejezését is (pl. érzelmek vagy pozitívumok), amelyek a gyakorlatban nem kerülnek kifejezésre vagy elsiklunk felettük.
� Mindenkit együttgondolkodásra késztet. Csakis úgy lehet kitűnni a párhuzamos gondolko-dásban, ha minden kalap során aktívak vagyunk.
� Időt és energiát takarít meg a résztvevőknek, amit az érvrendszerű gondolkodásban fel-emésztene a vita.
� Nem kétféle érvelés közül kell választani, így lehetőség van új ötletek megfogalmazására, amelyek adott esetben megfelelőbbek lehetnek, mint a rendelkezésre álló alternatívák.
� Nem két fél helyezkedik szembe egymással, mint a vita során, így csökken a személyek kö-zötti különbségek (nem, életkor, státusz, pozíció stb.) szerepe a gondolkodási folyamatban.
� Erősíti az együttműködést és a csapatszellemet, csökkenti a konfliktusokat és az azokból eredő feszültséget, emeli a gondolkodás színvonalát.
� Egyénileg is alkalmazható. � Könnyű megtanulni és használni.
Szaktanácsadói módszerek
45
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
47
II.6. Konstruktív vitatechnikák
A vita olyan együttműködésen alapuló tanulási tevékenység, amely fejleszti a résztvevőkben a saját álláspont melletti érvelés, a mások véleményének figyelmes meghallgatása, a mérlegelés és az empátia képességét. Vita közben erősödnek az együttműködési készségek, a konszenzusra való hajlam.
Akadémikus vita
Az akadémikus vita aktív részvételre és körültekintő gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket egy ellentmondásos téma több szempontú vizsgálatában.
Lépések:
1) Ismertessünk egy ellentmondásos témát a csoporttal, és fogalmazzunk meg egy eldöntendő (igen-nem, mellette-ellene) állítást a témával kapcsolatban!
2) A résztvevők négyes csoportokban dolgoznak. Minden csoporton belül az egyik pár támoga-tó, a másik pár ellenző álláspontra helyezkedjék. A kérdés megvitatása párokban történik. Minden pár az általa képviselt álláspont szerint listát készít az érvekről, illetve ellenérvek-ről kb. 7-8 percben.
3) A következő lépésben a pár egyik tagja egy másik pár hasonló tagjával ül össze, és az eddig azonos feladaton dolgozó új pár kb. 4-5 percben összeveti nézeteit.
4) Az eredeti párok ismét összeülnek, és 4-5 percben összevetik jegyzeteiket, részletes listát állítanak össze az álláspontjukat erősítő érvek alapján. Az eredeti négyes megvitatja a kérdést. Mindkét oldal ismerteti meggyőződését, majd 8-10 percben megvitatják álláspontjukat.
5) Mindkét oldal írásban zárónyilatkozatot készít a vita lezárásaként, törekedve a konszenzu-sos álláspontra a megelőző vita leghatásosabb érvei alapján.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
49
Konstruktív vita
Ez a vitatechnika segítséget nyújt a vitázóknak saját érveik kidolgozásában, előadásában, az érvek különböző szempontok szerinti sorrendjének megfigyelésében, illetve alapos magyará-zatában, valamint mások figyelmes meghallgatásában.
Lépések:
1) Egy résztvevő ismerteti a témát, majd eldöntendő kérdés formájában megfogalmazza azt.2) A csoportot kettéosztjuk, a két lehetséges álláspont képviseletére. A két táboron belül a
résztvevők párokat alkotnak.3) A párok együtt elolvassák az anyagot, majd listát készítenek az álláspontjukat támogató,
általuk legerősebbnek ítélt érvekről.4) Az egyik csoport tagjai előadják érveiket a másik félnek, akik tisztázó kérdéseket tehetnek
fel, de ezen a ponton még nem vitatkozhatnak az érvekkel. A másik fél is ismerteti állás-pontját.
5) A résztvevők saját csoportjaikban megvitatják a másik fél által előadott érveket, majd közö-sen kiválasztják az öt legfontosabb érvet.
6) A két csoport egymás után előadja a másik fél leghatásosabb érveit. A résztvevők újra csak tisztázó jellegű kérdéseket tehetnek fel.
7) Az utolsó lépésben az egész csoport számára megnyitjuk a vitát. A résztvevők felsorolják a két fél által ismertetett legmeggyőzőbb érveket, amelyeket a csoportvezető táblán rögzít. A résztvevők közösen megvitatják az érvek erős és gyenge pontjait.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
51
Vitaháló
Ez a kooperatív vitatechnika aktív részvételre ösztönöz a vita folyamatában. A kollégák párok-ban dolgozva, táblázatba gyűjtik a felvetett kérdés mellett és ellen szóló érveiket. A kibontako-zó vita során mindenkinek állást kell foglalnia. A résztvevők párban dolgoznak egy függőlege-sen kettéosztott papírlapon. Az eldöntendő kérdés vagy probléma középre kerül, míg a kérdésre adandó igenlő válaszok az IGEN szó alá, a lap bal oldalára, a nemleges válaszok a NEM szó alá, a lap jobb oldalára kerülnek.
A résztvevők megvitatják párjukkal a kérdést, érveiket és ellenérveiket a megfelelő oszlop-ba jegyzik.
Mindegyik pár csatlakozik egy másik párhoz, és megosztják egymással mind az IGEN, mind a NEM alatt felsorakoztatott érveket. Megvitatják mindkét érvcsoportot, valamint bővítik saját listájukat.
Minden résztvevő egyénileg eldönti, miként érez az adott kérdéssel vagy problémával kap-csolatban.
Ezt követően két csoport alakul, akik az IGEN mellett, és azok, akik a NEM mellett foglaltak állást. A bizonytalanok külön csoportot képeznek.
A csoport álláspontjuk védelmére együtt megbeszéli és kiválasztja a leghelytállóbb érveket.Ezután vita következik a két csoport között: egy önkéntes minden csoportból ismerteti cso-
portja álláspontját. A határozatlanok csoportja is hangot ad kételyeinek. A hozzászólásoknak a vezető szab időhatárt.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
53
II.7. Ötletbomba
A módszer alapszabálya, hogy minden problémára a lehető legnagyobb számú lehetsé-ges megoldást kell megkeresnünk, mert minél több megoldási lehetőség kínálkozik egy problémára, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy közöttük van az optimális ötlet.
Lépések:
1) Kiválasztunk három szempontot, amelyek alapján a problémamegoldást értékelni fogjuk. (pl. pontosság, gyorsaság) Ez kellően árnyalt megoldásokat tesz lehetővé.
2) Létrehozunk szempontonként három alapötletet.3) További három variációt létrehozunk alapötletenként.4) Kombinációkat alkotunk.5) Kiválasztunk három ígéretes megoldást. 6) Gondolatkísérlet: „Mi lenne, ha … ?” jelleggel gondolkodunk a három ígéretes megoldás al-
kalmazásának következményeiről. Végül, a legjobbnak tartott megoldást kiválasztjuk, és hozzáfogunk a megvalósításához.
Ez a módszer nem garantál biztos megoldást, azonban lehetőségeket nyit. A módszer műkö-désképtelenné válhat az „időfösvény” gondolkodóknál, akik gyakran a „végezzünk és lépjünk tovább” attitűdöt képviselik.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
55
II.8. Ötletroham
A módszer csoporton belüli ötletek összegyűjtésére szolgál. Minden résztvevő elmondhatja gondolatait, véleményét. A felvetett problémára szabadon lehet asszociálni. Az ötletroham (öt-letbörze) a leggyakrabban használt kreatív gondolkodási technika. Ahhoz, hogy valóban élve-zetes, vidám és sikeres legyen, előre rögzített formában kell alkalmazni. Az ötletbörze szabá-lyait és eljárását a résztvevőknek az egész gyakorlat során be kell tartaniuk.
Lépések:
1) Az ötletroham témáját, amelyre ötleteket kell keresni, felírjuk egy nagyméretű, kifüggesz-tett papírra. A megfogalmazásnál használjuk a „Hány?”, „Hányféle módon?”, „Hogyan?” kérdőszavakat.
2) Kiválasztunk valakit a csoportból, aki az ötleteket lejegyzi. Fontos, hogy ez a résztvevő gyorsan és olvashatóan írjon.
3) Elkezdjük az ötletek felvetését. Először sorban mindenki mond egyet, ha nincs ötlete, pasz-szol. A módszert alkalmazhatjuk kevésbé strukturált formában is, amikor a résztvevők kö-tetlen sorrendben mondanak ötleteket.
4) Valamennyi ötletet felírjuk a papírra (még akkor is, ha olyan javaslatról van szó, amely már elhangzott.) Ha betelt, tűzzük a papírokat a falra, hogy egyszerre mind látható legyen. Amikor kezdenek fogyni az ötletek, tegyük fel a hat kérdést: Ki? Mit? Miért? Hol? Hogyan? Mikor? – vagy állítsuk szembe a szélsőségeket, a széthúzó javaslatokat.
5) Végül, a résztvevők álljanak meg és hagyják, hogy az ötletek „megérjenek”. Ha mégis foly-tatják az értékelési fázissal, tartsanak szünetet, és a beszélgetést korlátozzák az ötletek pontosítására, ne kritizálják ezeket. Ha van rá lehetőség, akkor tartsunk hosszabb szünetet vagy akár folytassuk a következő napon, mert így több visszajelzésre és asszociációra nyílik lehetőség. Hagyjuk kifüggesztve a listákat az érlelési szakasz alatt.
Fontos, hogy minden résztvevő részt vegyen a gondolkodásban. Ebben az esetben nincs jó és rossz ötlet, mindet egyenrangúként kell felírni, értékelő, minősítő megjegyzés nélkül.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
57
Strukturált ötletelés
A résztvevők párokban megbeszélik nézeteiket vagy gondolataikat, majd minden pár felír egy-egy dolgot abból, amire jutott. Ezt addig folytatják, amíg valamennyi kérdés sorra nem került.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
59
Jegyzetlapok
Minden résztvevő három jegyzetlapot kap, amelyre leír egy-egy olyan okot, mely szerinte sze-repet játszik a probléma fennállásában. Ezek után valamennyi kártyát kirakják egy asztalra vagy a földre, és egymás után mindenki kiválasztja azt a két lapot, amelyen véleménye szerint a legfőbb okok állnak. Akinek az első két választását mások már említették, az csak egy okot választhat, vagy egyet sem. Az így megszűrt lapokat ismét kirakják (a többire a továbbiakban nem lesz szükség), majd a résztvevők lefordítják azokat, amelyeken olyan dolog áll, amivel nem értenek egyet, vagy ami nem világos a számukra. A fennmaradó lapokon olvashatók azok az okok, amelyekkel mindenki egyetért. Ezeket felírják egy nagyméretű papírra. A csoport ezek után a lefordított jegyzetlapokkal foglalkozik. Véleményük indoklására kérik azokat, akik az egyes okokat írták, majd vagy kiegészítik a korábban elfogadott listát az új okkal vagy annak módosított változatával, vagy elvetik a gondolatot.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
61
II.9. Pókhálóábra
Ez a grafikai szervező egy központi „hívó szóhoz” (fogalomhoz, kifejezéshez, problémához, kér-déshez, stb.) társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések, asszociációk elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. Használatakor minden, a „hívó szóról” eszünkbe jutó tartal-mat a központi kifejezéshez társítunk, és nem gondolkodunk azon, hogy logikai kapcsolatokat vagy alá-fölérendeltségi viszonyokat hozzunk létre a felírt jelzésszerű gondolatok között. Hasz-nálata a problémára való ráhangolódás szakaszában hatékony.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
63
II.10. Problémafa
A problémafa a problémaelemzés eredménye, amely a feltérképezett problémákat egymással való összefüggésükben, ok-okozati viszonyban szemlélteti. A megoldásra váró helyzet vizsgá-lata után kerülhet sor a célelemzésre, amely egy célfát, a problémafa pozitívvá fordított mását eredményezi.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
65
II.11. Problémafa célfává alakítása
A problémafa birtokában kezdődhet a célképzés. A célkitűzés nem tevékenységek összessége, hanem annak a jövőbeli, pozitív állapotnak a leírása, melynek elérését szolgálják tevékenysége-ink. A probléma annak a negatív állapotnak a leírása, amin változtatni szeretnénk, a célkitűzés pedig, mint a fentiekből kitűnik egy jövőbeli, pozitív állapot. Nincs más dolgunk tehát, mint a problémafa tükörképeként, a negatívumok pozitív eredménnyé történő átfordításával elkészí-teni a célkitűzés-fát, amely az ok-okozati logika helyett eszköz-eredmény összefüggésben ábrá-zolja a problémák megoldását célzó fejlesztési utakat. A célkitűzést úgy fogalmazzuk meg, hogy konkrét, mérhető, pontos, reális és megfogható legyen. Ezek után, tulajdonképpen azt döntjük el az érintettek, de mindenképpen legalább a leendő együttműködő partnerek bevonásával, hogy a fa melyik részletét valósítjuk meg, azaz kiválasztjuk azt a konkrét célkitűzést, amelynek eléréséért reálisan a legtöbbet tudunk tenni. A konkrét célkitűzés felett közvetlenül szereplő cél lesz az átfogó célunk, míg a konkrét célkitűzéshez alulról kapcsolódó célok lesznek az ered-ményeink, amelyek megvalósításához a tevékenységeket rendelni kell.5
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
5 Kellermann, 2008
Szaktanácsadói módszerek
67
II.12. A SCAMPER módszer
Ennél a módszernél célunk, hogy egy meglévő ötlet, gondolat, valamilyen módosításával új, az adott feladatnak megfelelő megoldásra tegyünk szert. A megközelítés lényege, hogy az új létrehozását egyszerűen valami meglévőnek a megváltoztatásával érjük el.
A módszer hét megváltoztató technikát tartalmaz, amelyek az angol betűszóhoz kap-csolódnak:
� Substitute: Szedd ki egy részét, cseréld le másra, helyettesítsd! � Combine: Csatold valamihez, keverd össze, egyesítsd mással! � Adapt: Adaptálj, alkalmazz valamit máshonnan! � Modify: Módosítsd, növeld meg, kicsinyítsd le! � Put another use: Próbáld másképp/másra használni! � Eliminate: Hagyj el belőle valamit! � Rearrange: Rendezd át a sorrendet, fordítsd meg az irányt!
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
69
II.13. Véleményrács
A véleményrács integrálja és továbbfejleszti az egyik legrégebbi kooperatív tanulási módszert, a kölcsönös véleménycserét és vitát. A gyakorlatot hármas, illetve négyes csoportokban végez-zük.
Lépések:
1) A táblára felírjuk a kérdést: Mi a valódi probléma?2) A résztvevők egyénileg felsorolják a valódi probléma szerintük legfontosabb három jellem-
zőjét, ezt az ábra 1. pontjában írásban is rögzítik.3) A csoporttagok véleményt cserélnek. A résztvevők egymás véleményét a 2., 3. és 4. pontok
alatt rögzítik.4) A következő lépésben a csoporttagok megvitatják, hogy az egyénileg felsorolt jellemzőkből
melyik három a legfontosabb. Ezeket az ábra közepén lévő kis négyzetben rögzítik.5) A csoportok kiválasztott jellemzői felkerülnek a táblára, melyeket közösen megvitatnak,
kiegészítenek egy ötletrohammal. 6) Végezetül a résztvevők rendszerezik az így nyert ismereteket.
JEGYZETEK
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
71
III. Kommunikációs technikák
Az emberekkel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb képessége, sőt munkaeszköze a ha-tékony kommunikáció. Az alábbiakban néhány kommunikációs módszerre hívjuk fel a figyel-met, mely szaktanácsadók eszköztárából nem hiányozhat.
III.1. Az aktív hallgatás technikája
Az aktív hallgatás vagy értő figyelem technika lényege, hogy az üzenet fogadója ne legyen pasz-szív szerepbe kényszerítve, s kapjon folyamatos visszatükrözést. Az aktív hallgatás különbözik magától a hallgatástól. A kettő közötti különbség ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki leül és figyelmesen végighallgat egy új zenei albumot, vagy amikor valaki fogalmazásírás közben rádiót hallgat a háttérben. Az aktív hallgató megpróbálja megérteni a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó érzéseit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csendben figyel, megfelelő szem-kontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Azért, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy helyesen érti időnként – a beszéd ter-mészetes szüneteiben – újrafogalmazza a beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fon-tos, hogy csak arra adjon visszajelzést, amit számára a beszélő üzenete jelentett, sem többre, sem kevesebbre. Azáltal, hogy hallgat és hangsúlyoz, ahelyett hogy tanácsolna és ítélkezne, a hallgató az elfogadás és megértés légkörét kelti.
Az aktív hallgatás:
� a pszichológiai gátak ledöntését, teljes nyitottságot, � empátiás készséget, � a verbális és nem verbális, illetve metakommunikatív üzenetek pontos dekódolását, � a figyelem folytonos jelzését az adó számára, � tisztázó kérdések használatát, � az érzelmek és gondolatok szavakban való visszatükrözését jelenti.
Mire jó az aktív hallgatás?
� Dekódolást pontosít: az aktív hallgató, a szaktanácsadó által közvetített figyelem, a vissza-jelzések azt biztosítják, hogy ne értse félre a beszélőt, a pedagógust.
� Elfogadást közvetít: önmagában a szaktanácsadó hátralépése, a beszélő (pedagógus) meg-hallgatása, aktív hallgatással kísérése bizalmi légkört segít kialakítani.
� Közelíti a nézőpontokat: a nem meggyőzés célú beszélgetés, hanem az egymásra figyelés segíti a nézőpontok közeledését.
� Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott visszajelzésekkel, tisztázó kérdé-sekkel a beszélő jobban megérti saját helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárulnak.
� Csökkenti a negatív érzéseket. � Aki aktívan hallgat, az nem azt hallja, amit hallani akar, hanem azt, amit a másik ténylege-
sen mond, vagy amit ki sem mond, de érez vagy gondol.
Szaktanácsadói módszerek
73
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
75
III.2. Megbeszélés
A megbeszélés személyes, közvetlen és alkalmazkodó kommunikációs forma. Az érintettek sze-replőként vesznek részt a beszélgetésben. A kimenet szempontjából különbség van a megbe-szélés két típusa között:
� A nyílt/szabad beszélgetés esetén a dialógus kimenetele nem ismert, esetleg feltevések lehet-nek róla. A beszélgetés kifejezést is használják erre a formára.
� A zárt/kötött megbeszélés kimenetele tervezhető. Rávezetésként gyakran alkalmazzuk. A megbeszélés esetén részletes, de rugalmas tervet szükséges készíteni, amely a szituáció-nak megfelelő eltérésnek is lehetőséget biztosít. A megbeszélés a racionális érvelést, a sze-mélyes tapasztalatok elmondását és a kételyek kifejezését egyaránt magába foglalja. Ebben a kommunikációs formában minden résztvevő egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
77
III.3. Visszajelzés
A visszajelzés célja, hogy a résztvevők olyan információkat kapjanak, melyek hatására elhatá-rozzák magukat a cselekvésre. A szaktanácsadó feladata, hogy világos képet adjon a fennálló helyzetről, ajánlásokat tegyen jobbító szándékkal a látottakkal kapcsolatban, és a figyelmet a fejlődés lehetséges irányára, a fejlesztendő területekkel kapcsolatos teendőkre irányítsa.
Hogyan adjunk visszajelzéseket?
Figyeljünk az időzítésre: lehetőség szerint a viselkedést követően olyan gyorsan jelezzünk visz-sza, ahogy arra lehetőségünk van, mert mondandónk aktualitását veszítheti.
Visszajelzésünk befogadása akkor a legkedvezőbb, ha a másik „fogadókész” állapotban van, éppen ezért fontos, hogy „előkészítsük a terepet”, egyeztessünk időpontot.
A visszajelzés adása során törekedjünk a kétirányú kommunikációra. A bennünket pozitívan érintő viselkedésre adjunk megerősítést. A negatívan érintő viselke-
dések megkérdőjelezése is fontos lehet.
A következő alapelveket érdemes figyelembe venni a visszajelzés megfogalmazása során:
� Ne próbáljuk megváltoztatni a másikat, ne törekedjünk a befolyásolásra, ösztönözzük a fejlő-dés, a változás elérésére. A másik tetteiről, viselkedéséről beszéljünk, ne a személyiségéről.
� Visszajelzéseink legyenek megfontoltak, konkrétak, ne tartalmazzanak általánosításokat. � Visszajelzéseink legyenek leíró jellegűek, a minősítést kerüljük el. � A visszajelzés saját nevünkben, én-üzenetekben (egyes szám első személyben) történjen. � Vegyük figyelembe, hogy a másik mennyi információt képes egyszerre befogadni, túl sok
mindent ne tegyünk bele az üzenetbe.
A visszajelzés felépítésénél a következőkre érdemes hangsúlyt fektetni:
� a mérhető tények és teljesítmények, viselkedések leírása, � a bennünket érintő következmények, érzések, a ránk gyakorolt hatás, � s ez után következzen az igényeink, elvárások megfogalmazása, � a másik fél pedig következtetésként fogalmazza meg a megteendő lépéseket, s hogy mit tesz
a probléma megoldása érdekében.6
6 Roebuck 2000.
Szaktanácsadói módszerek
79
Jegyzetek
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
81
Felhasznált irodalom
1) Hope, Philip: Helyzetfeltárás, adatgyűjtés és visszajelzés a tanácsadás során. Bennett, N. (et al) (ed) Improving Educational Management Through Research and Consultancy. Paul Chapmen Publishing Ltd. In Association with Open University Press, London. 187-208. (1994): Magyarul: http://fszk.hu/images/stories/chapter13.pdf
2) Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. http://old.ektf.hu/~novadam/szakdoga/kutatasmodszertan.pdf
3) Dr. Obermayer – Kovács Nóra – Magyar Dániel: Korszerű probléma-megoldási módszerek. Készült a TÁMOP-4.1.2.a/1-11/1-2011-0096 témájú, felsőfokú szakképzések fejlesztése az NY-ME-TTK-n projekt keretében. Nyugat-magyarországi Egyetem, 2012.
4) De Bono, Edward: A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére. HVG Kiadói Rt., 2009.
5) Kellermann Éva: Pályázatkészítési technikák: problémafa, SWOT elemzés, logikai keret-mátrix készítése. 2008. http://www.kef.hu/Controls/Download.aspx?attId=e08d434a-f494-419e-ae23-7b50a01869ec
6) Roebuck, C.: Hatékony kommunikáció. Scolar Kiadó, Budapest, 2000.
Ajánlott irodalom
� Bárdossy Ildikó - Dudás Margit - Pethőné Nagy Csilla - Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése – Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Tanulási segédlet pedagógusok és pedagógusjelöltek számára a sajátélményű tanuláshoz. Pécs - Bu-dapest, Pécsi Tudományegyetem, 2002.
� Helyzetelemzés – online cikk http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/helyzetelemzes
� Kaszás György: Gondolkodjunk, mert vagyunk! 12 kreatív problémamegoldó módszer. HVG Kiadó Zrt. Budapest, 2011.
� Szecsei Anna Mária - Tóth Erika: Pedagógiai kommunikáció. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2005.
Szaktanácsadói módszerek
83
Jegyzetek
Módszer:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
85
Jegyzetek
Módszer:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
87
Jegyzetek
Módszer:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
89
Jegyzetek
Módszer:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
91
Jegyzetek
Módszer:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A megvalósítással kapcsolatos tapasztalataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer előnyei:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A módszer hátrányai:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Javaslataim:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szaktanácsadói módszerek
A pedagógus és a szaktanácsadó
reflektív gyakorlata
Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat 3
Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió 7
3
Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat
Ez az írás az önfejlődés, a reflexió fontosságát és szükségességét taglalja a pedagógus szemszögéből. Támogatás nyújt a szaktanácsadónak a látogatáson megvalósuló szakmai
beszélgetések vezetéséhez.
A reflektív gyakorlat nem csak a pedagógus munkájának segítője, hanem minden munka, így a szaktanácsadói feladatok egyre színvonalasabb ellátásának is feltétele és eszköze. A szaktanács-adóknak három nézőpontból is tisztában kell lenniük a reflektív magatartás mibenlétével: � segíteniük kell a pedagógusokat a reflektív szakemberré válásban azzal is, hogy közismertté
teszik a ma még újdonságként ható kifejezést, annak tartalmát és jelentőségét; � szaktanácsadói feladataikat reflektív szemlélettel kell végezniük, hogy maguk is fejlődjenek
ezen a szakterületen;� saját nevelési-oktatási folyamataikban is alkalmazniuk kell a reflexiót.
Az alábbi írás a pedagógus nézőpontjából tekint a reflexióra, de könnyen értelmezhető a szakta-nácsadó munkájára, szaktanácsadói minőségében való fejlődésére is.
A jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál. Nem elégszik meg a puszta rutinnal, azzal, hogy „így szokta”, de azzal sem, hogy „korábban már bevált”. A „reflektív pedagógus” folyamatosan figyeli, értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket, és közben tudatosan irányítja szakmai fejlődését is. A reflexióra, azaz megfigyelésre, elemzésre és értékelésre való képesség a pedagógiai professzió alapköve. Ez a folyamatos értékelő maga-tartás, professzionális figyelem jó esetben adatokra, osztálytermi kutatásra is épít.
A „reflexió” az új keletű kulcsszavak közé tartozik, bizonyára sok olyan pedagógus van, aki még nem is találkozott vele, ennek ellenére előfordulhat, hogy ő maga is reflektív szakember. A „reflexió”, a „reflektív magatartás” több annál, hogy elgondolkodunk valamin. Szinte mind-annyian szoktunk olyasmin elmélkedni, hogy mit is csinálunk és ez hogyan hat másokra, de gyakran elmarad az a lépés, hogy tervet készítsünk arra nézvést, mit és hogyan csinálnánk másképp. A szakmai reflexió szándékos, céltudatos, strukturált, az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoló, tanulással kapcsolatos, a változást és a fejlődést célzó, egy bizonyos cél elérésére irányuló gondolkodás.
A professzionális pedagógus olyan gazdag eszköztárral rendelkezik, amelyben szinte min-den helyzetre van megfelelő megoldás. Gyakran észre sem veszi, hogy valamilyen módszert al-kalmaz, de ha rákérdeznek, mit miért úgy csinált, ahogyan, akkor meg tudja mondani az okát. A reflektív magatartásnak az egész életpályát végig kell kísérnie, nem állhat meg a kezdeti szakasz különböző módszerekkel való próbálkozásai, sikerei és kudarcai után. A tapasztalat és a tanításban eltöltött idő még senkit sem tesz automatikusan kiválóvá vagy „szakértővé”, ehhez reflexióra is szükség van.
Dewey, a ma is nagyhatású múlt századi amerikai filozófus már 1933-ban megfogalmazta az olyan gondolkodás szükségességét, amellyel elrugaszkodhatunk az ösztönös napi rutintól, kiszabadulhatunk egy olyan állapotból, amelyben az események irányítanak bennünket, és nem mi az eseményeket. Nem csak reagálunk a történésekre, hanem befolyásoljuk, sőt előidéz-zük vagy megakadályozzuk őket. A rutin cselekvést reflektív cselekvésre váltjuk folyamatos önértékelés és fejlődés közepette (Dewey, 1933, 1997). Dewey szerint a reflektív gondolkodást valamilyen kétely vagy zavar indítja el, ez a tanári munka esetében különösen gyakori, ha új, ismeretlen tanulókat kezdünk tanítani. Amikor valami nem úgy megy, ahogyan szeretnénk,
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
4
valamit nem tudunk megmagyarázni, gyakran tehetetlennek érezzük magunkat. Ezekből a helyzetekből is lehet azonban tanulni, éppen ezek kínálnak alkalmat a szakmai fejlődésre.
A reflexió a szakmai gyakorlatban kétféleképp nyilvánulhat meg: tevékenység közben és a tevékenység után. E fogalmakat Donald A. Schön amerikai gondolkodó, a reflektív szakmai tanulás gyakorlatának kidolgozója vezette be. Amikor a tervezett tanulási folyamat éppen meg-valósul, bármennyire is benne vagyunk a folyamatban, kis távolságot tartva, kívülről is lát-nunk kell, mi történik. Ez a reflexió arra ad lehetőséget, hogy szükség szerint módosítsunk az eredeti terven, vagy egyéb módon avatkozzunk be még a folyamat során. A tevékenység utáni vagy a tevékenységre vonatkozó reflexió pedig arra szolgál, hogy a megvalósult folyamatot elemezzük, értékeljük a tanulás és a tanítás szempontjából is. Ennek eredményeként módosít-hatunk a következő szakaszra vagy a következő alkalomra szóló tervünkön. Ez valójában egy több szakaszból álló, ciklikusan ismétlődő folyamat, amely a következő lépésekből áll: terve-zés, megvalósítás, értékelés, újratervezés…
A reflektív gondolkodás és magatartás a pedagógiai gyakorlatban akkor kezdődik, amikor a frissen végzett pedagógus gyakorlati tapasztalatai nem egyeznek a tanultakkal vagy a taní-tásról, tanulásról benne élő képpel, vagyis ha eltérés van az elmélet és a gyakorlat között. Ez a konfrontáció gyakran odáig vezet, hogy a pedagógus úgy gondolja, nagyon szép, amit tanult, csak éppen nem alkalmazható. A kezdő tanár esetében nagyon fontos és hasznos eszköz a re-flektív napló, amelyben rögzítheti megfigyeléseit, s amelyeket aztán így megvitathat a mentorá-val vagy akár egy másik kezdő pedagógussal. A tapasztalatból kinövő tacit1 tudás az idők során így explicitté válhat, azaz tudatosulhat, az elméleti és a tapasztalati tudás közötti szakadék lassan szűkülni kezd. (A reflektív napló egyben a reflektív magatartás bizonyítéka is.)
Problémát jelenthet például a biztonságos, pozitív tanulási környezet megteremtése, ami elméletben nagyon jól hangzik. A gyakorlatban azonban kísérletezni kell az adaptációval: pró-bálkozások vezetnek el az elmélet gyakorlati alkalmazásáig. (Schön, 1983)
A David Kolb és Ron Fry által a hetvenes években kidolgozott- tapasztalati tanulás négy lépésből álló ciklusa (gyakorlati tapasztalás — reflexió — absztrakció /elmélet — aktív kísér-letezés) a pedagógusok esetében bármelyik ponton elindítható, de fontos, hogy minden fázis megtörténjen. A modell az alábbi példa alapján egyszerűen kipróbálható bármely mostanában alkalmazott új módszer esetében.
A tapasztalati tanulás ciklusai Történés
Gyakorlati tapasztalás A pedagógus vitamódszert alkalmaz az óráján.
Reflexió Elgondolkodik azon, miért volt sikeres, és hogyan lehetne fejleszteni a módszert.
Tanulás: absztrakció, (fejlettebb) elmélet Szakirodalmat keres, kollégákkal beszélget, fejleszti a koncepciót.
Aktív kísérletezés Kipróbálja az új, fejlettebb verziót.
A reflektív magatartás magában foglalja a folyamat közben megtapasztalt érzések megneve-zését és elemzését is. Ha ez gyakorlattá válik, az érzelmi intelligencia fejlődéséhez vezet. Ha választ keresünk arra, miért éreztük tanácstalannak magunkat, miért voltunk zavarban vagy mi dobott fel, nem csak érzéseink válnak tudatosabbá, hanem megtanulhatjuk szükség szerint elkerülni vagy megismételni azokat a körülményeket, amelyekben a negatív és pozitív érzel-mek kiváltódtak (Gibs, 1988).
1 kimondatlan, rejtett, tapasztalatban, gyakorlatban megmutatkozó
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
5
Miért legyünk reflektívek?
1) Mert muszáj. Olyan szakmai elvárás, amelynek bizonyítékát kell adnunk a szakmai ellenőr-zés és a minősítés során. (Ez azonban mégsem a legfontosabb ok.)
2) Mert arra ösztönöz, hogy jobban megértsük a tanulókat, szükségleteiket és képességeiket. A gyerekek fejébe látni nem könnyű! A reflektív tanár könnyebben eléri a tanulóknál is, hogy reflektáljanak saját tanulásukra, ezáltal elemezzék, értékeljék és fejlesszék azt. Segít önálló tanulóvá fejlődni.
3) Mert a reflexió fejleszti érzelmi intelligenciánkat, különösen, ha érzelmeink elemzésére is gondot fordítunk. Ha tudatosulnak bennünk érzéseink, könnyebb kezelni őket.
4) Mert a reflexió a fejlődés kulcsa. Fejlődni csak úgy lehet, ha elgondolkodunk azon, ami tör-tént, elemezzük és további tudást és új utakat keresve folyton kísérletezünk.
A reflektív gyakorlat kialakításához jó szolgálatot tesz az a kaland, ha valamelyik konkrét ta-nulónk helyébe képzeljük magunkat egy konkrét óránkon. Mit tesz? Milyen lehetőségei van-nak? Mennyit mozog, mennyit és kivel beszél? Mit talál érdekesnek? Mennyire érti, amiről szó van? Mennyire van benne egy aktív folyamatban? Unatkozik? Ezt kezdhetjük a saját érzéseink elemzésével is, amikor előadáson vagy értekezleten vagyunk. (Jegyezzük le, pl.: Szomjas va-gyok. Jó lenne felállni egy kicsit. Meddig beszél még, rettenetesen unalmas. Vajon hazaért már a gyerek?) Mit tehetnénk a következő órán, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat?
Hogyan írjunk reflektív naplót?
A reflektív napló a tanulás és a tanítás tervezésével, az előkészületekkel és a megvalósítással kapcsolatos tapasztalatokat és érzéseket tartalmazza. Rávilágít azokra a momentumokra, ame-lyek további szakmai fejlődést, tanulást tesznek szükségessé. Szubjektív jellegű, elsősorban magunknak írjuk, de tudnunk kell, hogy vannak olyan helyzetek, amikor más is megnézi, nem lehet tehát indiszkrét vagy túlzottan informális. A legsikeresebb és a legkevésbé sikerült órá-ink érdemlik meg a legmélyebb elemzést, hogy a siker ismételhető, a sikertelenség elkerülhető legyen. A reflexió okozhat nehézséget: gyakran nem könnyű őszintének lenni még magunkhoz sem. De őszinte szembenézés nélkül nincs szakmai fejlődés sem.
Az írás kiváló módja annak, hogy összeszedjük, elemezzük és értékeljük, mi is történt va-lójában. Érdemes hozzászokni, hogy az óra, foglalkozás, esemény után minél hamarabb neki-álljunk. Ne sokat gondolkodjunk, csak írjuk, ami eszünkbe jut, kiemelve néhány fontos pontot. Amint leírtuk az eseményt, máris tanulhatunk belőle. „Keveset és gyakran”, ez jó irányelv le-het. A szokás kialakításához valami rendszerességet kell bevezetni, például egy kiválasztott tanulócsoportban tartott foglalkozások vagy két tanulócsoport foglalkozásainak összehasonlí-tása lehet a vezérfonal.
Írhatunk szabadon, nem kell tudományosnak lenni, de a művelt köznyelvi szint alá menni nem tanácsos, és semmiképp ne tartalmazzon a napló személyeskedő megjegyzéseket sem ta-nulókról, sem felnőttekről. A siránkozást is el kell kerülni. Rajzokkal, képekkel, táblázatokkal, hang- és videofelvételekkel is ki lehet egészíteni a naplót, ezek azonban nem lehetnek öncélúak, és az sem jó, ha kiválóságunk igazolására szolgálnak. A reflexiós napló minden eleme álljon szakmai fejlődésünk szolgálatában!
Az olyan bejegyzés, amely pusztán leír valamilyen eseményt (azt, ami történt), nem ér sem-mit. Elemzést is kell tartalmaznia, vagyis azt, hogyan történt és miért, mennyire volt hatékony és mi következik ebből. Segíthetnek például a következő kérdések:
� Mi történt? Mit láttam/hallottam/tapasztaltam? Egyszerű, ítéletmentes beszámoló legyen. � Hogy éreztem magam? Milyen hatással járt, amit tettem/nem tettem? Ezt sem kell elemezni. � Mi volt abban a jó és a rossz, ami történt? Fogalmazzunk meg értékítéleteket. � Mi miért történt úgy, ahogyan történt? Kérdezzünk meg másokat, olvassunk!
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
6
� Mi következik abból, amit leírtam és elemeztem? Általános következtetés. � Mit tehetek másképp? Személyes következtetés, terv.
Bizonyára annyiféle reflektív napló születik, ahányan írjuk. Reméljük, hogy mindannyian ta-nulunk is a sajátunkból. A reflektív naplóról való reflektív gondolkodás fejleszti a reflektív napló írására való képességünket.
Felhasznált irodalom
� The reflective teacher in: Peter Scales: Teacing in the Lifelong Learning Sector. Open Univers-ity Press, New York, 2008. (19-37. p.)
További szakirodalom
� Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Géniusz könyvek, Budapest, 2010 � John Dewey: How we Think, Courier Dover Publications, 1997. � Donald A. Schön: The Reflective Practitioner: How Professionals Think in Action. Basic books,
USA, 1983. � Graham Gibs: Learning by Doing: A Guide to Teaching and Learning Methods. 1988.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
7
Szaktanácsadói önértékelés és önreflexió
Ez a dokumentum a szaktanácsadó szakmai fejlődését segíti elő, szempontokat ad mun-kájának értékelésére, és egyben rávilágít a rendszeres visszajelzés szükségességére.
A pedagógusoktól elvárt, hogy időszakonként reflektáljanak munkájukra.A pedagógust támogató szaktanácsadótól is elvárható, hogy időszakonként önértékelést végez-zen, tekintsen vissza tevékenységeire, és fogalmazza meg önmaga számára a fejlődés lehetősé-geit és irányait.Érdemes félévente/évente önértékelést végeznie, akár a régebbi önértékeléseket összehasonlíta-nia egymással.Ez a dokumentum ebben nyújt segítséget a szaktanácsadónak.
Szaktanácsadói jellemzőim, képességeim megítélése
Három fokú skálán becsülje meg, hogy mennyire jellemzők Önre az alábbi szaktanácsadói kom-petenciák.
Önismeret Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Ismerem személyiségem jellemzőit, összetevőit, határaimat és lehetőségeimet.
Tisztában vagyok viselkedésem mozgatórugóival, hátterével, motívumrendszerével.
Helyesen ítélem meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepemet, hatásomat.
Felismerem saját és mások érzelmeit.
Képes vagyok kontrollálni a viselkedésemet.
Ismerem az önismeret fejlesztésének módszereit, lehetőségeit.
Ismerek önreflektivitást és önértékelést segítő módszereket.
Igénylem mások visszajelzéseit a munkámmal, személyemmel kapcsolatban.
Jól tűröm a bizonytalanságot.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
8
Önfejlesztés Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Fontos számomra önismeretem és szakmai – szakta-nácsadói – fejlődésem.
Szaktanácsadói gyakorlatomat reflektív módon elem-zem és értékelem.
Hosszú-, közép és rövid távon megtervezem szakmai – szaktanácsadói – fejlődésem állomásait.
Szakirodalmi forrásokból tanulok.
Beépítem a tudásomba azokat az innovatív kezdemé-nyezéseket, amelyekkel munkám során találkozom.
Szaktanácsadói ismeretek, képességek Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Tudom, hogy mi a különbség a mentorálás, a tutorálás és a szaktanácsadás között.
Rendelkezem a szaktanácsadással összefüggő pedagógi-ai és szociálpszichológiai ismeretekkel.
A szaktanácsadással összefüggő pedagógiai és szoci-álpszichológiai ismereteimet tudom a gyakorlatban alkalmazni.
Ismerem a személyközpontú segítő beavatkozás célját, sajátosságait.
Munkámhoz IKT eszközöket használok.
Szakmai publikációkhoz, szakmai kapcsolatok építésé-hez használom a Web 2.0 legfontosabb eszközeit.
A rendelkezésemre álló idővel tudatosan gazdálkodok.
Együttműködés a pedagógussal Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Bizalommal teli légkört tudok teremteni.
Felismerem a szituációban fellépő ellenállás különböző formáit, és ehhez igazodva irányítom a folyamatot.
Ahhoz segítem hozzá a pedagógust, hogy saját maga tárja fel a számára adekvát fejlődési lehetőségeket, és maga tervezze meg a számára adekvát fejlődési utat.
A támogatott pedagógus személyiségéhez, céljaihoz és feladataihoz illeszkedő támogatási és önfejlesztési mód-szereket választok.
Feladatomnak tekintem, hogy segítsem a pedagógus döntéshozatalát.
Arra törekszem, hogy ne adjak kész válaszokat a peda-gógus problémáira.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
9
Problémamegoldás Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Átlátom az ok-okozat közötti összefüggéseket, jó az elemző képességem.
Rugalmasan váltok nézőpontot és szempontot, mások helyzetét könnyen megértem.
Az érzelmek mögött meghúzódó szükségleteket, érdeke-ket felismerem, képes vagyok támogatni a pedagógust ezek feltárásában.
A problémákat és a kihívásokat fejlődési lehetőségnek tekintem.
Kommunikáció Teljes mérték-ben jellemző Jellemző Kevéssé
jellemző
Jól ismerem a kommunikáció elméletét, a meggyőző kommunikáció összetevőit.
Értő figyelemmel, aktív hallgatással veszek részt a pe-dagógussal folytatott beszélgetésben.
A pedagógusnak adott visszajelzéseim megfigyelésre, tényekre, adatokra épülnek, konkrétak.
A helyzethez igazodó kérdezéstechnikával irányítom a beszélgetést.
Parafrázisok megfogalmazásával, összegző visszajelzé-sekkel segítem a „belső munkát”.
Ismerem a védekező/elhárító mechanizmusok működé-sét.
Felismerem és figyelembe veszem a metakommunikáci-ós jeleket.
Vegye számba szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemeit az ed-dig végzett szaktanácsadói látogatásai alapján.
Nevezzen meg három olyan dolgot, ami Ön szerint a legjobban sikerült az eddigi látogatásai során, és keresse meg a siker okait.
A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei Mi jelezte a sikert? Mi volt a siker oka?
1.
2.
3.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
10
Nevezzen meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna.
Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve
Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?
Mi az, amit legközelebb más-ként kellene csinálnia?
1.
2.
3.
Az önértékelő kérdőív kitöltése után válassza ki azt a kompetenciaterületet, amelyen fejlődési lehetőséget lát önmaga számára.
A választott kompetenciaterület:
� Önismeret � Önfejlesztés � Szaktanácsadói ismeretek, képességek � Együttműködés a pedagógussal � Problémamegoldás � Kommunikáció
Fogalmazza meg, hogy miért választotta ezt a területet! Jellemezze önmaga működését az adott területen! Gondoljon a kompetenciaterületen belül az alpontokra is. Miben szeretne változni, változtatni? Milyen változással lenne elégedett? Tervezze meg azt is, hogy mikorra szeretné elérni a célját, mikor fog ismét önértékelést végezni.
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A következő szaktanácsadói látogatásokra való felkészülés során mit fog tenni, milyen tevé-kenységeket fog elvégezni, amelyek segítik ennek a kompetenciájának a fejlődésében?
Mit fog tenni a látogatások alkalmával, mit fog másképpen csinálni, elkezdeni a fejlődés érdekében?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
11
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Az Ön által meghatározott látogatásszám/időintervallum elteltével fogalmazza meg reflexióit.
Foglalja össze, hogyan fejlődött Ön, a kompetenciái a látogatások folyamatában? Milyen terüle-teken érez fejlődést?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Milyen további fejlődési lehetőséget lát önmaga számára? Mit fog tenni ennek érdekében a ké-sőbbiekben?
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Vegye számba, melyek voltak szaktanácsadói munkájának legsikeresebb és legkevésbé sikeres elemei az értékelt időszakban.
Fogalmazzon meg három olyan dolgot önmaga számára, ami Ön szerint a legjobban sikerült a látogatások során, és keresse meg a siker okait.
A szaktanácsadói munkám legsikeresebb elemei Mi jelezte a sikert? Mi volt a siker oka?
1.
2.
3.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
12
Fogalmazzon meg három olyan dolgot, amivel a legkevésbé volt megelégedve, és keresse az okokat, azokat az elemeket, amelyeket legközelebb másként csinálna.
Amivel a saját munkámban nem voltam megelégedve
Mi váltotta ki Önben ezt az érzést/gondolatot?
Mi az, amit legközelebb más-ként kellene csinálnia?
1.
2.
3.
Időszakonként végezze el önértékelését, és ha fejlődést tapasztal szaktanácsadói kompetenciái-ban, nyugtázza elégedettséggel.
Választhat magának új fejlesztendő területet, új célokat a folyamatos tanulása és önfejlesz-tése érdekében.
A pedagógus és a szaktanácsadó reflektív gyakorlata
Továbbképzések
Új pedagógus-továbbképzések 3
A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere 5
A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere 9
3
Új pedagógus-továbbképzések
Ez a rész röviden bemutatja az új pedagógus továbbképzések kínálatát, arról informálja a szaktanácsadót, milyen képzéseket ajánlhat a pedagógusnak.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 Pedagógusképzés támo-gatása projekt keretében közel 50 új pedagógus-továbbképzés született. A képzések újszerű vo-nása, hogy legalább három érvényesül bennük az alábbi jellemzőkből:
� építenek a résztvevők előzetes tudására; � folyamatba ágyazottak (menet közben mód van a tanultak kipróbálására); � blended (kevert) formájúak (részben távoktatásosak, de mindenképp van online támogató
környezetük; � belső modulárisak (választható útvonalat tartalmaznak oktatási szint vagy érdeklődés sze-
rint); � modulárisak (több egymásra épülő, de részben szabadon választható 30 órás modulból áll-
nak); � követő támogatást tartalmaznak (a tanultak alkalmazását, a szakmai hálózat kialakulását
támogató online környezetben legalább egy hónapig még kommunikálhatnak a résztvevők és a képző);
� az egész tantestületnek vagy a nevelőtestület nagyobb csoportjának helyben is megszervez-hetők.
A képzések listája és részletes ismertetői megtalálhatók az OFI honlapján, a „Pedagógusoknak1” menüpontban.
1. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító magyar szakos tanárok számára
2. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító magyar szakos tanárok számára
3. Szakmai megújító képzés középiskolában tanító történelem szakos tanárok számára
4. Szakmai megújító képzés általános iskolában tanító történelem szakos tanárok számára
5. Szakmai megújító képzés vizuális kultúrát tanító általános és középiskolai tanárok számára
6. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító ének-zene szakos tanárok számára
7. Szakmai megújító továbbképzés általános és középiskolai matematikatanároknak pénzügyi-gazdasá-gi ismeretek fókusszal
8. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító fizika szakos tanárok számára
9. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító kémia szakos tanárok számára
10. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában tanító biológia szakos tanárok számára
11. Szakmai megújító képzés általános és középiskolában életvitel tantárgyat tanító pedagógusoknak
12. Informatika szakmai megújító továbbképzés általános iskolai tanároknak
13. Középiskolában informatikát tanító tanárok felkészítése az IKT koordinátori szerepre
14. Új elvárások az óvodavezetőkkel szemben – Továbbképzés óvodavezetőknek
1 http://www.ofi.hu/node/172249
Továbbképzések
4
15. Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben – Továbbképzés iskolavezetőknek
16. Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés óvodavezetőknek
17. Intézményi innováció, szervezetfejlesztés, változáskezelés, személyiség- és készségfejlesztés – Továbbképzés iskolavezetőknek
18. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment - Továbbképzés óvodavezetőknek
19. Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmenedzsment – Továbbképzés iskolavezetőknek
20. Óvodapedagógusok szakmai megújító továbbképzése
21. Alsó tagozatos szakmai megújító továbbképzés
22. SAKKHATÁS Játékkal, sakkal, logikusan - A Sakk-logika nevelés és oktatás a gyakorlatban
23. Felkészítés a szakiskolai közismereti program tanítására
24. Komplex egészségnevelési tanfolyam óvodapedagógusok és tanítók számára
25. A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása a középiskolában
26. A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata
27. A felnőttoktatás módszertana
28. Felkészítés a Köznevelési Hídprogramokban történő oktató-nevelő munkára
29. Komplex egészségnevelési tanfolyam általános iskolai tanárok számára
30. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
31. Erkölcstan képzés általános iskolai tanítók számára
32. Etikus vállalkozói ismeretek (középiskola)
33. A tanulás tanítása általános iskolában
34. A tanulás tanítása a középiskolában
35. A kortárs gyermekirodalom megjelenése az alsó tagozatos oktató-nevelő munkában
36. A tanulók szövegértési képességének fejlesztése az alsó tagozaton
37. A szövegértési képességek fejlesztésének lehetőségei az általános iskola felső tagozatán
38. Konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata köznevelési intézményekben
39. Generációk közötti kommunikáció a XXI. század iskolájában
40. Stressz, kiégés a pedagóguspályán - megküzdési stratégiák
41. A módszertani eszköztár bővítése. Aktív tanulás haladóknak
42. Jogtudatosság az iskolában és az online térben
43. A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének támogatása
44. A fejlesztő értékelés gyakorlata
45. Médiatudatosság fejlesztése az iskolában
Továbbképzések
5
A továbbképzések hasznosulásának és multiplikációjának támogató rendszere
Ez a rész összefoglalja a továbbképzések hasznosulásának lehetséges módjait és szintjeit kiemelve a szaktanácsadók szerepét.
Ez a táblázat (1. sz.) azt mutatja be, milyen tényezők állnak rendelkezésre és melyeket kell biz-tosítani ahhoz, hogy a pedagógus-továbbképzések a korábbiaknál nagyobb hatással legyenek a pedagógiai munkára. A szaktanácsadóknak ismerniük kell a képzési kínálatot, és segíteniük kell a szükségletekhez illeszkedő fejlődési mód, például a képzés kiválasztásában. Ezen túl a mátrix kiemelt pontjain tudnak hozzájárulni a továbbképzéseken tanultak alkalmazásához és megosztásához. Regionális és országos szinten pedig azt jelezhetik, ha valamilyen képzés hiányzik a kínálatból.
Ahhoz, hogy a szaktanácsadók hatékonyan támogathassák a pedagógusok szakmai fejlődé-sét, kínálaton túl ismerniük kell a képzések újszerű elemeit is.
Blended képzés: Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben meg-valósuló képzés. Általában két jelenléti nap között helyezkedik el a jellemzően 15 órás távokta-tásos szakasz. Hozzájárul a pedagógusok informatikai kompetenciájának fejlődéséhez, mintát ad az IKT-eszközök tanulási célú alkalmazására, és csökkenti a képzési költségeket, valamint a munkából való távollét idejét.
Digitális platform, Moodle: A Moodle az egyik legismertebb online tanulási környezet. Az OFI ezt a környezetet minden képzés kiszolgálására felkészítette, vagyis minden képzés önálló „kurzusként” működik akkor is, ha egyébként teljes egészében kontaktórás. Ilyenkor a résztve-vők egymás közötti és a felkészítővel/képzővel folytatott kommunikációját támogatja, valamint azt a legalább egy hónapos követő támogatást teszi lehetővé, ami minden új képzés közös sajá-tossága. Itt kell elérhetővé tenni minden segédanyagot is.
Folyamatba ágyazott képzés: A pedagógus-továbbképzésekbe általában egy 2-4 hetes vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve (esetleg több is). Ennek során a résztve-vők a gyakorlatban próbálják ki a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni (online formában). Ebben a szakaszban általában vala-milyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban, kiscsoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi is egy-egy jelenléti képzési szakasz.
Horizontális szakmai együttműködés intézményen belül és intézmények között, hálózati tanulás: A pedagógusok egymástól való tanulásának optimális módja az intézményben és azon kívül is. A TÁMOP 3.1.5./12 keretében fejlesztett továbbképzések egyik célja az, hogy megismer-tessék és népszerűsítsék ennek a szakmai kommunikációnak a módjait és kultúráját. A szakmai együttműködésben résztvevők a képzést követően a szerzett új tudást megosztják intézményü-kön belül és/vagy más intézményekkel, esetleg a gyakorlati alkalmazásban is együttműköd-nek. Az együttműködés szorgalmazásában, megvalósításában nagy szerepe lehet a szaktanács-adóknak is.
Követő támogatás: A TÁMOP 3.1.5./12-2012-0001 kiemelt projekt keretében, az OFI által akkre-ditálásra benyújtott képzések mindegyike tartalmazza. A felkészítőknek legalább egy hónapon
Továbbképzések
6
keresztül követő támogatást kell nyújtaniuk a felkészítésen tanultak mélyebb megértéséhez és alkalmazásához. Ez a támogatás az OFI által az indító rendelkezésére bocsátott online fe-lületen, Moodle környezetben történik. Lényegében abból áll, hogy a fórumon nyíltan, vagy személyesen a felkészítőnek, de a Moodle környezetben feltett kérdésekre kell válaszolni, és ösztönözni kell a résztvevők egymástól való tanulását, hálózati együttműködését.
Szakmai megújító képzés: Olyan tantárgyi és módszertani képzés, amely az új szaktudomá-nyos eredményeket is beépítve segít a már 7 éve pályán lévő vagy megújító képzésben 10 éve nem részesült pedagógusok szakmai szinten tartásában, fejlődésében. Megújító képzésre akkor is szükség van, ha a köznevelésben jelentős tartalmi és/vagy módszertani változások mennek végbe.
Moduláris képzés: Olyan képzési szerkezet, amelyben egyes képzési részek (modulok, temati-kai egységek) választhatók, illetve kiválthatók.
Továbbképzések
7
A t
ámog
atás
cé
lcso
port
ja
A t
ováb
bkép
zése
k h
aszn
osu
lásá
nak
és
mu
ltip
liká
ciój
ának
ren
dsz
ere
Kép
zésb
e ág
yazv
a(a
lapí
tó)
Kép
zésh
ez k
apcs
olód
-va
(ind
ító)
Az
inté
zmén
yben
Inté
zmén
yek
közö
ttA
ren
dsz
er s
zint
jén
Az
egye
s pe
dagó
gus
Ble
nded
, fol
yam
atba
ág
yazo
tt, m
odu
lás-
ris
és k
övet
ő tá
mo-
gatá
st ta
rtal
maz
ó ké
pzés
ek b
izto
sí-
tása
.
A k
épző
ált
al b
izto
síto
tt
men
torá
lás,
kom
mu
ni-
káci
ó, e
gyüt
tmű
ködé
s a
képz
és u
tán
a ké
pzőv
el
és a
több
i rés
ztve
vőve
l.
Alk
alm
azás
, am
elye
t az
inté
zmén
yvez
ető
elvá
r, tá
mog
at é
s el
lenő
riz,
a (m
ento
r)
szak
tan
ácsa
dó s
egít
.
A m
ár in
tézm
énye
sült
jó
gya
korl
at m
egos
ztá-
sa m
ás in
tézm
énye
kkel
, kö
lcsö
nöss
égi a
lapo
n.
Tanu
ló h
álóz
at, m
űhe
-ly
ek, f
ogla
lkoz
áslá
toga
-tá
sok.
A p
edag
ógia
i szo
lgál
tatá
soké
rt fe
lelő
s in
téz-
mén
y ál
tal f
ennt
arto
tt h
onla
p, a
mel
y fó
rum
ot
bizt
osít
az
azon
os k
épzé
sen
rész
tvev
ő pe
dagó
-gu
sok
szám
ára.
Sza
kiro
dalm
i ajá
nló
k, k
épzé
si
kín
álat
, in
form
áció
k.V
issz
ajel
zése
k al
apjá
n m
inős
ítet
t kép
zése
k.
(nyi
lván
ossá
g)
Inté
zmén
y-ve
zető
/ te
am
Ble
nded
, fol
yam
atba
ág
yazo
tt, m
odu
lári
s és
köv
ető
tám
oga-
tást
tart
alm
azó
kép
-zé
sek
bizt
osít
ása.
A k
épző
ált
al b
izto
síto
tt
men
torá
lás,
kom
mu
ni-
káci
ó, e
gyüt
tmű
ködé
s a
képz
és u
tán
a ké
pzőv
el
és a
több
i rés
ztve
vőve
l.
Alk
alm
azás
, am
elye
t a
fen
ntar
tó e
lvár
, tá-
mog
at é
s el
lenő
riz,
a
szak
tan
ácsa
dó s
egít
.
Peer
-lear
nin
g tu
dás-
meg
oszt
ás, c
oach
ing,
in
tézm
ényl
átog
atás
. Ta
nuló
hál
ózat
, mű
he-
lyek
, fog
lalk
ozás
láto
ga-
táso
k.
A p
edag
ógia
i szo
lgál
tatá
soké
rt fe
lelő
s in
téz-
mén
y ál
tal b
izto
síto
tt h
onla
p, a
mel
y fó
rum
ot
bizt
osít
az
azon
os k
épzé
sen
rész
tvev
ő in
téz-
mén
yvez
etők
szá
már
a. S
zaki
roda
lmi a
ján
lók,
ké
pzés
i kín
álat
, in
form
áció
k.V
issz
ajel
zése
k al
apjá
n m
inős
ítet
t kép
zése
k.
(nyi
lván
ossá
g)
A t
ante
stü
let
Nev
előt
estü
leti
, he
lybe
n ta
rtot
t, „k
i-he
lyez
ett”
kép
zés.
(M
un
kakö
zöss
ég,
fóku
szcs
opor
t vag
y te
ljes
test
üle
t)
A k
épző
ált
al b
izto
síto
tt
men
torá
lás,
kom
mu
ni-
káci
ó a
képz
ővel
.
Tud
ásm
egos
ztás
, am
elye
t az
inté
z-m
ényv
ezet
ő és
a
szak
tan
ácsa
dó is
tá
mog
at. M
űhe
lyek
, ór
alát
ogat
ás.
A m
ár in
tézm
énye
sült
jó
gya
korl
at m
egos
ztá-
sa m
ás in
tézm
énye
kkel
, kö
lcsö
nöss
égi a
lapo
n.
Tanu
ló h
álóz
at, m
űhe
-ly
ek, f
ogla
lkoz
áslá
toga
-tá
sok.
Min
t a p
edag
ógu
sok
eset
ében
Köz
eli,
ro-
kon
isko
lák
köre
–A
kép
ző á
ltal
biz
tosí
tott
m
ento
rálá
s (k
övet
ő tá
mog
atás
), ko
mm
u-
nik
áció
a k
épző
vel é
s ol
yan
isko
lákk
al, a
kik
szin
tén
rész
t vet
tek
a ké
pzés
en.
Tud
ásm
egos
ztás
, am
elye
t az
inté
z-m
ényv
ezet
ő és
a
szak
tan
ácsa
dó is
tá
mog
at. M
űhe
lyek
, ór
alát
ogat
ás.
A m
ár in
tézm
énye
sült
jó
gya
korl
at m
egos
ztá-
sa m
ás in
tézm
énye
kkel
, kö
lcsö
nöss
égi a
lapo
n.
Tanu
ló h
álóz
at, m
űhe
-ly
ek, f
ogla
lkoz
áslá
toga
-tá
sok.
Min
t a p
edag
ógu
sok
eset
ében
Köz
neve
lési
re
ndsz
er–
––
–Sz
akta
nác
sadá
s. N
yilv
ános
, min
ősít
ett k
épzé
si
vála
szté
k, k
omm
un
ikác
ió, i
nfo
rmác
ió
1. s
z. tá
bláz
at: A
tám
ogat
ások
mát
rixa
a s
zakt
anác
sadó
sze
repé
nek
kiem
elés
ével
Továbbképzések
9
A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődésének támogató rendszere
Ez a rész bemutatja a szaktanácsadót körülvevő szakmai kapcsolati hálót és röviden ismerteti annak elemeit.
A szaktanácsadói rendszer értelmes, intelligens működésének záloga a szaktanácsadók folya-matos szakmai fejlődése. A szaktanácsadói rendszer támogatásának elméleti hátterét a tanu-láselméletekben a tanulás II. módjaként emlegetett (Gibbons et al, 1997) a tudás létrehozásának közösségi formáját. A tudás már nem egyéni, önálló tevékenység, hanem több szereplő, szerve-zet együttműködését feltételezi. A szaktanácsadói rendszer működtetésének célja, hogy a hierar-chikus felépítésből adódó irányítási struktúra kiegészüljön egy széleskörű, hierarchia-független szakmai kapcsolati hálóval.
A szaktanácsadók folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer olyan elemekből kell, hogy álljon, amelyek egyrészt hozzásegítik a pedagógusokat ahhoz, hogy szakmai pályafutásuk sikeresebb, eredményesebb legyen, másrészt fejlesztik az egész életen át tartó tanulásra való képességüket, ösztönzik az erre való hajlandóságukat. A támogató rendszer működtetése elen-gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szaktanácsadók munkájának minősége egyéni, intézmé-nyi és rendszer szinten is várhatóan javuljon. A rendszer segíti a szaktanácsadót, hogy minél pontosabban felismerje és megfogalmazza saját szakmai fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit.
A szaktanácsadó folyamatos szakmai fejlődését támogató rendszer legfontosabb elemei: � öntevékeny tanulás: aktív felelősségvállalás szaktanácsadói kompetenciáinak fejlődéséért,
tudományos reflexióra való törekvés; � gyakorlatközösség: egyenrangú, általában nem egy munkahelyen dolgozó szaktanácsadók,
vagy több intézmény közötti tudástranszfer; � tudásmegosztás: az egész életen át tartó tanulás folyamatában / folyamatban; � tutori támogatás: a szaktanácsadók adott témára szerveződött szakmai műhelyként való
együttműködése; � szervezett tanulás: a szaktanácsadók számára szervezett tematikus továbbképzéseken való
részvétel.
1. ábra: Szakmai kapcsolati háló
Továbbképzések
10
A korábban említett közösségi tudáslétrehozás alapján a szakmai fejlődést segítő kapcsolati háló működését az adott szinten érintett oktatáspolitikai irányítás szereplői úgy tudják segíteni, hogy támogatják az érintettek közötti szakmai kapcsolatok kialakulásához szükséges infrastrukturá-lis és szakmai csatornák kiépítését, valamint aktív személyes részvétellel segítik a hálózati tanu-lást. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszeres találkozási alkalmak biztosítása, a szakmai kapcsolati háló építési kultúrájának megteremtése. Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek éppúgy szerves része, mint a továbbképzéseken vagy konferencián hallottak disszeminációja. Kerete lehet egy közös projekt, online szakmai fórum vagy levelezőlista. A folyamatos szakmai fejlő-déshez nélkülözhetetlen a szaktanácsadó reflektív magatartása, kreativitása és kíváncsisága. Az önfejlesztés módszerei lehetnek a reflexió, gyakorlás és továbbfejlesztés, szakirodalom követése, szakmai publikáció, kutatás, kísérlet, azaz új ötletek kipróbálása és kockázatvállalás.
Az öntevékeny tanulás folyamatát, célját és jellégét tekintve is oldottabb, kevésbé kötött, vi-szont képes változásokat előidézni a szaktanácsadók attitűdjében. A résztvevők motivációját belső meggyőződés adja, az a szakmai elköteleződés, amely a praxis folyamatos felülvizsgála-tában és javításában rejlik.
A gyakorlatközösség egymás kölcsönös fejlesztését és a bevált, jó gyakorlatok rendszeres, előre tervezett formában történő megosztását jelenti. A pedagógusok jó gyakorlatainak temati-zálása, összegyűjtése és közzététele, valamint ennek a keretei között egy szisztematikus elméle-ti reflexió vezetése arról, mit jelent a jó gyakorlat, és hogyan terjed a szervezeten belül alapvető eleme a horizontális tanulásnak. A jó gyakorlatok időbeli fejlődés eredményeképpen jönnek létre, vagyis az az állapot, amelyben ismertetik, már kevéssé hasonlít ahhoz, ami a kialakulás kezdetét jellemezte, és ami majd az átvevőre is jellemző lehet a kiindulási állapotban. Az idő-dimenzió kiemelése nélkül nem lehet bemutatni és megismertetni a jó gyakorlatot. Ebből az is következik, hogy a jó gyakorlat leírásának része kell, hogy legyen időbeli fejlődésének bemuta-tása. Érdemes elemezni egyrészt azt, hogy a pedagógusok hogyan tanulnak egymástól, különös figyelmet szentelve az időtényezőnek, valamint azt, hogy a terjedésnek vagy átvételnek milyen segítő és gátló tényezői vannak, valamint azt is, hogy a minőséget hogyan lehet hosszú távon biztosítani (fenntarthatóság).
A tudásmegosztás formája lehet a nevelőtestületi szakmai nap tervezése, megtartása; mű-helymunka, belső képzések szervezése; konkrét témára vonatkozó szakmai megbeszélés; kö-zös projektek tervezése és megvalósítása. A szaktanácsadói tapasztalatok megosztása történhet személyes találkozók során, illetve az erre a célra kialakított virtuális felületen is.
A tutori támogatás során egyéni, személyre szabott támogatást kapnak a szaktanácsadók egy olyan szakembertől, aki az adott témában rendelkezik többlettudással, jártassággal, és en-nek elsajátításában is segítséget nyújt.
A szervezett tanulás magába foglalja a konferenciákon való részvételt, illetve az ott hallot-tak gyakorlati hasznosítását, az új ismereteket tartalmazó vagy meglévő ismeretek elmélyíté-sére szolgáló képzéseket, valamint a műhelymunkákat is.
Felhasznált irodalom
� Gibbons, M., Limoges, C., Nowotny, H.(1997): The New Production of Knowledge: The Dyna-mics of Science and Research in Contemporary Societies
Továbbképzések
11
Jegyzetek
Tapasztalataim az öntevékeny tanulás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szakmai terveim az öntevékeny tanulás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Továbbképzések
13
Jegyzetek
Tapasztalataim a gyakorlatközösség területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szakmai terveim a gyakorlatközösség területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Továbbképzések
15
Jegyzetek
Tapasztalataim a tudásmegosztás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szakmai terveim a tudásmegosztás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Továbbképzések
17
Jegyzetek
Tapasztalataim a tutori támogatás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szakmai terveim a tutori támogatás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Továbbképzések
19
Jegyzetek
Tapasztalataim a szervezett tanulás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Szakmai terveim a szervezett tanulás területén:
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Továbbképzések
Fogalomtár
3
A pedagógusok támogató rendszeréhez kapcsolódó fogalmak és szerepek
Ez a rész a projekt idején, a fejlesztés során használt fogalmakból mutatja be a legalap-vetőbbeket, röviden.
A Pedagógusképzés támogatása ( TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001) kiemelt projekt megvalósítása során a közreműködők többször szembesültek azzal, hogy a szakmai közvélemény, a vonatkozó jogszabályok, de még a projektben együtt dolgozó szakemberek körében sem egységes bizonyos fogalmak használata és értelmezése. Mind az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a projekt megvalósításán dolgozó szakemberekben, mind a konzorciumi partnerekben megfogalmazódott az igény egy közös fogalomtár kialakítására. Az elképzelést az OFI-nak a TÁMOP 3.1.5 projektben részt vevő munkatársai váltották valóra. A fogalomtár összeállításában és a meghatározások megfogalmazásában az 1. alprojekt koordiná-lásával mindhárom alprojekt szakemberei részt vettek.
A fogalomtár készítésének célja
A fogalomtár elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy minden – a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó fejlesztésekben érintett – szereplő a fogalmakat egységesen értel-mezze és használja.
További cél, hogy a projekt megvalósítása során a szaktanácsadók, a szakértők és a tanács-adásban, értékelésben érintett pedagógusok fogalomértelmezése és -használata azonos keret-ben történjék.
A fogalomtár használói köre
A fogalomtár elsődleges (közvetlen) célcsoportja a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektet megvalósí-tó konzorciumban dolgozó fejlesztők.
További (közvetett) célcsoportok a projektben képzésen részt vevő, illetve dolgozó szakta-nácsadók, szakértők, tanfelügyelők, illetve az általuk meglátogatott pedagógusok.
A célcsoport harmadik körét a szakmai szolgltatásban érintett szakemberek, az OFI és az EMMI munkatársai alkotják.
Fogalomtár
4
A fogalomtár használata
A dokumentum tartalmazza a pedagógusok szakmai támogatásához kapcsolódó – a fejleszté-si folyamat során felmerült és használt – fogalmak korszerű pedagógiai szakirodalomra, is-kolafejlesztési tapasztalatokra épülő meghatározását. A megértést (azonos értelmezést) több esetben magyarázatok, illetve példák segítik (dőlt betűkkel szedve). A fogalmak szoros ABC sorrendben jelennek meg, az összetartozó fogalmak közötti kapcsolódásokat jelöli.
Ez, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetben fejlesztett, és az Oktatási Hivatal által jegyzett Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez c. dokumentumban lévő fogalomtár kölcsö-nösen kiegészítik egymást.
Ez a fogalomtár nem tartalmaz a pedagógusok szakmai támogatásával kapcsolatos minden fogalmat. A használata során szerzett tapasztalatok alapján bővíthető, kiegészíthető, pontosít-ható a fogalmak köre és tartalma – a felhasználói kör szakmai igényei szerint.
Jegyzeteim
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................................................
Fogalomtár
5
AdaptivitásA körülményekhez való alkalmazkodás, az erre való képesség. Pedagógiai értelemben egyrészt a tanuló egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodó differenciált pedagógia, másrészt a környezet, a társadalom változásaira reagáló, azokkal reflektív kölcsönhatásban álló folyamat. (Nádasi 2010)
AlapképzésAz alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Scien-ces) az általános ismeretek, készségek, képességek elsajátítását, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlatot biztosítja. A szakmai specializálódásra a mesterszakokon van lehetőség. Egyedi csoportot alkotnak az ún. osztatlan mesterképzések, amelyeken gyakorlati-lag összeolvad az alap- és a mesterképzés. A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakkép-zés is: az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe.
Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés(Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény)
Általános pedagógiai módszertanOlyan pedagógiai módszerek, eljárások közös neve, amelyek nem kötődnek tantárgyakhoz. Pl. fejlesztő értékelés, kooperatív tanulás, személyre szabott tanulás, projektpedagógia.
AttitűdTartós beállítódás, értékelő viszonyulás valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában; a kompetencia egyik komponense (Halász, Hunyadi és Marton, 1979. 49. o. nyomán).
Blended képzésKevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A visszacsatolás, a kime-neti követelmények teljesítése is történhet távoktatási környezetben.
Alapképzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés
CélEgy jövőbeni, kívánatos állapot, amelynek érdekében egy egyén vagy egy szervezet hosszabb időn keresztül tervezett, irányított és ellenőrzött közös erőfeszítéseket tesz.
CélmeghatározásA tervezésnek az a lépése, amikor egy egyén, csoport vagy szervezet tagjai közösen megfogal-mazzák egy tevékenység vagy folyamat kívánatos eredményét.
CoachingEgyüttműködésre épülő, jövőorientált, megoldás- és eredményközpontú, szisztematikus folya-mat, amelynek célja az önirányító tanulás, a teljesítmény, az életminőség, és ezáltal a szakmai fejlődés elősegítése. Megfelelő keret arra, hogy a kliens rendezze gondolatait, konkretizálja cél-jait, számba vegye erőforrásait, és megtervezze a következő lépést.
DiagnózisEgy értékelési folyamat eredményeként felállított helyzetkép (személyről, szervezetről, prob-lémáról).
Fogalomtár
6
Diagnosztikus értékelésA tanuló(csoport) következő tanulási szakasz szempontjából lényeges jellemzőinek felmérése. A mérés kognitív, affektív és pszichomotoros területekre is kiterjedhet. Célja, hogy a pedagógus a szükségleteknek megfelelően alakítsa a tanulási folyamatot, növelve ezzel annak hatékony-ságát (Vidákovich 1990).
DisszeminációAz eredmények, az információk tervszerű megosztása, terjesztése. Többnyire projekt- és kuta-tási eredményekkel kapcsolatban használatos.
E-learningAz IKT eszközök használatára építő oktatási forma, amely legtöbbször digitális, illetve online tanulási környezetben valósul meg, személyes jelenlétet nem igényel.
Tutor; Konzulens
EnkulturációFejlődési folyamat, amelynek során az ember fokozatosan részévé válik az őt körülvevő kultú-rának (Gombocz–Trencsényi 2007).
Az enkulturáció kultúrantropológiai fogalom, amelyet a neveléstudomány is használ. Megalkotó-ja az amerikai M. H. Herskovits (1947), a magyar szakirodalomba német közvetítéssel került. Azt a folyamatot jelenti, amelyben az idősebbek, illetve – kortárs újraértelmezésben – a társadalom egyéb szereplői (közösségek, média, intézmények stb.) biztosítják a felnövekvő individuumnak a személyes és a szociális identitást, a kultúraspecifikus normarendszerbe való beilleszkedést. A ne-velés a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy egy-egy társadalom a kultúráját az egyénben reprodukál-ja, és azt az egyes generációk közvetítésével továbbörökítse (Kron 1994, 47-48.). Az enkulturáció tehát az a folyamat, amelynek során az újszülött kultúrlénnyé, a kultúra hordozójává válik.
E-portfólióA portfólió készítésére alkalmas szoftver, illetve a benne tárolt tartalom.
Portfólió(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Eredményesség Egy folyamat eredményessége megmutatja, hogy az milyen mértékben közelítette meg a céljait. Egy személy, egy szervezet vagy egy más rendszer eredményessége a hozzá rendelt folyamatok eredményességét jelenti.
Hatékonyság
Értékelés Az a folyamat, amelyben egy személy, egy csoport vagy egy szervezet, illetve ezek egy produk-tumának kiválasztott jellemzőit összevetik a rá vonatkozó cél- vagy kritériumrendszerrel. Az oktatásban a tanulási folyamat aktuális állapotának vagy eredményességének, illetve pro-duktumának megítélése. Célja szerint három alaptípust különböztetünk meg: formatív, szum-matív és diagnosztikus (Scriven 1967 alapján).
Eredményesség; Minősítés
Fogalomtár
7
FacilitátorEgy csoportban zajló konkrét folyamat serkentője, előmozdítója, segítője. Feladata a csoportban rejlő energiák mozgósítása, hatékonnyá tétele, a folyamat mederben tartása a célok elérése ér-dekében.
Moderátor
Fejlesztő célú látogatás A tantárgygondozó szaktanácsadás jellemző formája. Meghatározott protokoll szerint zajlik, a szakmai fejlődésre fókuszál, és együttműködésre épülő, eredményközpontú, jövőorientált tá-mogatást nyújt.
Tantárgygondozó szaktanácsadás(Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
FelnőttképzésÁtfogó értelemben a felnőttek intézményes tanítása, művelése, nevelése, oktatása, képzése.
Alapképzés; Blended képzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Folyamatba ágyazott képzésOlyan továbbképzési forma, amelybe 2-4 hetes, vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve. Ennek során a résztvevők kipróbálják a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni. Ebben a szakaszban általában vala-milyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban vagy kis csoportban kooperálva megol-daniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi egy-egy jelenléti képzési szakasz.
Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Képzés; Képzési modul; Továbbképzés
Folyamatos szakmai fejlődésAz egész pályán átívelő formális, nonformális és informális szakmai tanulás komplex folya-matában létrejövő, fokozatos kiteljesedés. Az EU tanárpolitikájában a pedagógusképzés és -to-vábbképzés helyett elterjedten használt fogalom. Tervezett, önvezérelt, egyénileg támogatott folyamatos és komplex szakmai tanulás, amelynek célja a tanári munka eredményesebbé válá-sa a szakmai professzió kiteljesedése és egyre tudatosabbá válása által.
Formális tanulásSzervezett keretek között, iskolarendszerben folyó ismeretszerzés. Jellemzően bizonyítvány-nyal, igazolással, oklevéllel zárul.
Formatív értékelésA tanulási folyamat során a tanulási folyamatra és annak eredményességére adott gyakori visz-szajelzés. Az a célja, hogy a folyamat minél sikeresebb legyen. Fejlesztő, az eredményességet javító javaslatok és a tanuló erősségeinek kiemelése jellemzik.
Fogalomtár
8
Gyakornokok támogató rendszereA pályakezdő pedagógusok (gyakornokok) szervezeti szocializációját szakmailag segítő eljárá-sok és szolgáltatások összessége. Törvényben meghatározott eleme a mentori támogatás.
Mentor; Mentorálás(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Hálózati tanulásEgymással kapcsolatban álló egyéni szakembereknek vagy az általuk képviselt intézmények-nek egy adott probléma megoldására irányuló, a nyilvános tudásból táplálkozó, fejlesztő tevé-kenysége annak érdekében, hogy a keletkező közös tudás a résztvevők szakmai tevékenységét eredményesebbé tegye.
HatékonyságHatékonyság alatt az elért eredmények (kibocsátás) és a befektetett erőforrások (ráfordítás) arányát értjük.Az oktatást akkor nevezhetjük hatékonynak, ha az adott kibocsátást (pl. tanulási teljesítmény) a lehető legkevesebb ráfordítással érik el, vagy adott ráfordítások mellett maximalizálják a kibocsátást (Pedagógiai Lexikon, 1997).
Eredményesség
ImplementációBevezetés, elterjesztés, harmonizáció. Valamely kidolgozott rendszer gyakorlatba való beépíté-sének folyamata.
Informális tanulásNem szervezett, többnyire spontán, egyéni indíttatású ismeretszerzés és kompetenciafejlesz-tés.
InklúzióBelefoglalás; befogadás. A pedagógiában a mindenkit befogadó gyakorlatot jelenti, az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. Alapvető jellemzője az együttnevelés tárgyi és személyi fel-tételeinek a megteremtése. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik (Kapcsáné 2006).
Innováció Szakmai újítás, egy új ötlet kifejlesztése és megvalósítása. A pedagógiában új folyamatok, módszerek vagy szervezeti megoldások létrehozását, beveze-tését és konszolidációját jelenti annak érdekében, hogy a tanítás és a tanulás eredményesebb legyen.
IntegrációÁltalános értelemben egységesülést, beillesztést és beilleszkedést vagy beolvasztást, hozzácsa-tolást, összevonást, illetve a részek egésszé válását jelenti.Pedagógiai értelemben a sajátos nevelést igénylő tanulóknak a többségi oktatási intézmények-ben megvalósuló nevelése, oktatása. Minőségi értelemben az integrált nevelés továbbfejlesztett formája az inklúzió. Beszélhetünk tantárgyi és szervezeti integrációról is. (Kapcsáné 2006)
Inklúzió
Fogalomtár
9
InterkulturalitásA kultúrák közötti interakció, a kulturális és a társadalmi sokféleséget, különbözőségeket fi-gyelembe vevő pedagógiai megközelítés és gyakorlat.
Interprofesszionális képzésOlyan képzési forma, amelyben több szakterület (pl. intézményfejlesztési, konfliktuskezelési, pedagógiai mérés-értékelési) képviselőjéből álló csoportban folyik a felkészülés. A képzés a csoporttagok speciális, szakterületi tudásának összeadására koncentrál. A szervezeti tanulást támogató, tematikus szaktanácsadók felkészítésében alkalmazott interprofesszionális megkö-zelítés abból indul ki, hogy az intézményi problémákat mindig komplexen célszerű megközelí-teni. E módszer egyben elősegíti az intézmény szervezeti szintű, átfogó fejlődését is.
Intézményfejlesztés (iskolafejlesztés) A közoktatási intézmények (elsősorban iskolák) működési sajátossága, amelyben az intézmény – a diákok tanulási eredményességének és a szervezet változáskezelési képességének növelése érdekében - tényekre és adatokra alapozva beavatkozik a tanulási-tanítási folyamatok szerve-zésébe, irányításába, és elemzi a beavatkozások hatását(Hopkins 2001 alapján).
Pedagógiai fejlesztés, Szervezetfejlesztés
IsmeretA kompetencia egyik komponense. Az emberek tudatában létező „naiv elméletek, világkép(ek), kidolgozott, tudományos alaposságú elméleti rendszerek, modellek, sémák vagy forgatóköny-vek.” Az egyén ezeken a kognitív struktúrákon keresztül értelmezi az új információkat, és ezek a struktúrák is kiegészülnek és módosulnak a tanulás által (Falus 2003, 120-125.).
Tanulás, attitűd, készség
Jó gyakorlatAz intézményi gyakorlatban és működésben tapasztalható innovatív folyamat-, módszer,- cse-lekvés- és eszközhasználat-együttes. Eredeti környezetében jól működik, ezért esély van arra, hogy adaptálható más környezetben is.
Képzési modulA képzési program, illetve szak önálló tananyagegysége, amely tematikailag vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több képzés, szak közös ismeretanyagát foglalja össze. A modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők. Lehetővé teszik a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, bizto-sítják az átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, az előzetes ismeretekhez való alkalmazko-dást, a képzések különböző irányú specializálását.
Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Továbbképzés
KészségA cselekvés (és tevékenység) automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A kompetencia egyik komponense. (Nagy J. 2000)
Ismeret; Kompetencia; Képesség; Attitűd
Fogalomtár
10
KépességValamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke. A kompetencia egyik komponense.
Ismeret; Készség; Attitűd; Kompetencia
Kéthurkos tanulásA beidegződött, megrögzött szakmai gyakorlat megkérdőjelezésén alapuló, annak megváltoz-tatására, eredményesebbé tételére irányuló magatartás-változtatás, amely magában foglalja a cselekedeteket meghatározó értékek felülvizsgálatát, a gyakorlat megváltoztatását és a válto-zások hatásainak elemzését. Ezzel elősegíti a szakmai gyakorlat eredményesebbé tételét (Chris Argyris 1978).
KompetenciaAz Európai Unió értelmezéseiben, kulcskompetencia-ajánlásaiban a kompetencia egy olyan dinamikusan alakuló komplex kognitív és pszichikus struktúra, amely az ismeretek, képessé-gek, készségek és attitűdök rendszeréből épül fel, és az egyént adott tevékenységek elvégzésére teszi képessé. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk” (Ha-lász 2006). A kompetenciák képezik a tanulók és a pedagógusok fejlesztésének és fejlődésük értékelésének az alapját.
KompetenciaprofilA szaktanácsadói kompetenciaprofilok meghatározzák, hogy milyen ismeretek, készségek/ké-pességek és attitűdök teszik alkalmassá a pedagógust egy-egy adott szaktanácsadói szakterü-leten való tevékenységre. A szaktanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevők számára világossá teszik az elvárható szaktudás és viselkedés ismérveit. A kompetenciaprofilok az ideális szakta-nácsadót írják le, így felhasználhatók a kiválasztás szempontjainak definiálásában, továbbá a szaktanácsadói minőségbiztosítási és – fejlesztési rendszer kilépítésében
KonstruktivizmusPedagógiai nézetrendszer, amely szerint a világ megismerése, illetve a tanulás során az ember felépíti, konstruálja a valóságot, nem pedig befogadja „külső”, objektív igazságként.
Konzulens Valamely folyamat felkért vagy kijelölt szakmai segítője, akihez tanácsért, támogatásért for-dulnak, akivel megbeszélik az adott témát, problémát.
Kritikus barátSegít a kihívások azonosításában és elfogadásában, a kezdeményező kedv erősítésében, és tá-mogatást biztosít a megvalósítás során. Olyan személy, akiben megbízunk, aki megállapodás alapján provokatív kérdéseket tesz fel, más nézőpontból vizsgálja az összefüggéseket, és ba-rátként véleményezi partnere munkáját. A pedagógiában egyrészt az elméleti kutatók munká-jának támogatásában (akciókutatások), másrészt az intézményi értékelést segítő, megfelelően érzékeny eljárásokban (tanuló szervezetek), valamint a pedagógus szakmai tevékenységének, önreflexiós gyakorlatának facilitáló attitűddel történő segítésében jelenik meg (Simon 2011).
Mediációs technikák A konfliktuskezelő szakember által alkalmazott vitarendező technikák.
Fogalomtár
11
MentorAz a szakember (pedagógus), aki a kezdő, kevésbé gyakorlott, a szervezetbe hosszabb távollét (pl. GYES) után visszatérő, vagy újonnan érkező szakember ( pedagógus) számára nyújt folya-matos, egyéni támogatást. Elsősorban az intézményi- és pályaszocializáció területén, a tanu-lásirányítás és a tanulásszervezés hatékony megvalósításában vagy valamely új pedagógiai stratégia, módszer, eszköz alkalmazásában nyújt támogatást. (Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet)
MentorálásEgy tapasztalt pedagógus által a kezdő, kevésbé gyakorlott vagy a szervezetbe újonnan érkező pedagógus számára nyújtott egyéni támogatás. Fenntartható és strukturált folyamat, amely-nek célja a támogatott személy szakmai kultúrába, a helyi kontextusba való beilleszkedésének az elősegítése, a tudatos szakemberré válásának a támogatása (Hobson és mtsai. 2009 nyomán).
MinősítésOlyan értékelési eljárás, amely során egy személy, szervezet működéséhez, produktumához kategóriát rendelünk.
Értékelés
ModerátorAz a csoportkommunikációban jártas személy, aki mederben tartja, felszólításokkal, kérdések-kel, útmutatással irányítja valamely csoport tanácskozását, vitáját.
Facilitátor
MultiplikációMegsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. Valamely stratégia, módszer, eszköz megosztása és a gyakorlatba való beépülése.
MűhelyA résztvevők aktív együttműködésére, a közös problémamegoldásra és egy közös produktum létrehozására szervezett ismétlődő vagy eseti találkozó.Az adott szervezetre/témára/tevékenységre jellemző értékek, célok meghatározására, a műkö-dési folyamatok, a működési problémák feltárására, az erőforrások meghatározására és aktivi-zálására, új, gyakorlatias megoldások kidolgozására, a szervezeti hatékonyság növelése érde-kében jön létre.
Nem formális (vagy nonformális) tanulásNem a hagyományos oktatási és képzési rendszereken belül, de szervezett formában zajló tanu-lási folyamat, általában nem kötődik hozzá bizonyítvány. Lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is.
Nézetek„Olyan feltételezések, feltevések, amelyeket igaznak vélünk, s amelyek befolyásolják ítéletein-ket, s amelyeket felhasználunk döntéseink során.” (Falus szerk. 2003, 92. o.). A pedagógusmes-terség olyan lényeges, nehezen megváltoztatható komponensei, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ismeretszerző és a gyakorlati tevékenységet (Falus 2001 alapján).
Fogalomtár
12
OktatóA felnőttképzésben vagy a szakképzésben tanító, a szakmai gyakorlatot vezető szakember (nem feltétlenül pedagógus), tanfolyami előadó. (Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
ÖnértékelésAz aktuális (milyennek gondoljuk, tapasztaljuk magunkat), az ideális (amilyenek szeretnénk lenni), valamint az elvárt énkép (amilyenné mások szeretnék, hogy váljunk, vagy amilyenné magunk szeretnénk válni) összevetése.
ÖnismeretAz önismeret a belső szabályszerűségek, tendenciák, érzelmi viszonyulásmódok közvetlen ta-pasztalati megértése, az identitáskeresés része. Az emberben élő törekvés „önmaga integrálá-sára, belső diszharmóniáinak feldolgozására, képességeinek kibontakoztatására” (Buda, é.n.).
ÖnreflexióTudásunk és viselkedésünk aktív, kitartó vizsgálata. Segítségével a pedagógusok tudatossá te-szik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselkedésük okait (Hoekstra és Korthagen 2011 alapján). Megkülönböztetjük a gyakorlati tevékenység érdekében, a tevékenység során és az utána vég-zett elemző, értékelő magatartást.
Reflexió
Partnerközpontú működésOlyan szervezeti magatartás, amelyben alapvető a partnerek igényeinek való megfelelés.
Pedagógiai fejlesztés A nevelést és az oktatást érintő tervszerű beavatkozás a tanulás eredményességének növelésére.
Pedagógiai professzióA pedagóguskompetenciák által meghatározható mesterség, standardjai (→) folyamatosan ala-kulnak.
PedagógusképzésA pedagógusvégzettség megszerzése céljából felsőoktatási intézmények által szervezett képzés. A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján valósul meg. Tágabb értelemben a pedagógus folyamatos szakmai fejlődése.
Folyamatos szakmai fejlődés(Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CCIV. törvény; 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet)
Pedagógus szakmai fejlődési tervA szaktanácsadói látogatás eredményeképpen létrejövő dokumentum, amely tartalmazza a fo-lyamatos szakmai fejlődés következő szakaszának céljait és lépéseit. Arra készteti és abban se-gíti a pedagógust, hogy folyamatosan figyelje és aktualizálja szakmai fejlődésének alakulását, gondolkodjék céljairól, lehetőségeiről.(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
Fogalomtár
13
PedagógusszerepA pedagógusstátuszhoz kapcsolódó, az elvárásoknak megfelelő, illetve azokra reagáló viselke-désmintázat.
Zrinszky (1994) többféle, jellegzetes, tipikus pedagógusszerepet sorol fel: nevelő, oktató, admi-nisztrációs, közéleti, partneri (szülőkkel), kolléga stb. A pedagógusszerepet az egyes pedagógus, a tantestület, az oktatáskutatás és az oktatáspolitika is meghatározhatja. Koronként és pedagógiai filozófiák szerint is eltérő a tartalma.
Pedagógusok támogató rendszere Azon szolgáltatások és módszerek együttese, amelyek egymással kölcsönhatásban segítik a pe-dagógusok, az intézmények és az oktatási rendszer céljainak a megvalósulását. (Kapcsolódó rendelet: 2011. évi CXC. törvény; 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
PerszonalizációAz egyénre jellemző személyiségtulajdonságok kialakulása. A csoportból való kiemelkedést, az egyén kibontakozását segíti elő (Nagy József 2000 alapján).
Szocializáció
Portfólió A fejlődést dokumentáló vagy egy adott állapotot tükröző dokumentumgyűjtemény, amely rep-rezentálja tulajdonosának szakmai kompetenciáit.
E-portfólió(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
ReflexióValamely személy vagy csoport viselkedésének, tevékenységeinek megfigyelésén alapuló visz-szajelzés. Segítségével a pedagógusok tudatossá teszik azt, ami öntudatlan, és elemzik viselke-désük okait (Hoekstra és Korthagen 2011).
Önreflexió
ShadowingInformációszerzés valamely személy tevékenységéről úgy, hogy a megfigyelő a megfigyelt sze-mélyt – a köztük lévő megállapodás alapján – hosszabb időn keresztül árnyékként követve gyűjt adatokat (viselkedésről, tevékenységről).
Szakmai standardEgy adott szakma vagy munkakör elvárásainak a széles szakmai közvélemény által elfogadott rendszere. A folyamatos szakmai fejlődés, a képzés, a továbbképzés, az értékelés és a minősítés közös alapja.
Szakmai identitásSzakmai önazonosság. Az, ahogyan egy személy, csoport, intézmény a többi személyhez, cso-porthoz, intézményhez képest, a kontextussal és a saját belső folyamataival dinamikus interak-cióban meghatározza önmagát, szakmai sajátosságait.
Fogalomtár
14
Személyes támogatás A pedagógus szakmai fejlődésének az egyén szükségleteihez és adottságaihoz illeszkedő, a té-mában és a módszerben jártas szakember által történő elősegítése.
Mentor; Mentorálás(Kapcsolódó rendelet: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelete)
SzervezetfejlesztésA vezetés által támogatott és irányított, de a dolgozók bevonásával megvalósuló tervszerű, irá-nyított, hatékonyságjavító/eredményességnövelő, a szervezet egészére vagy a működés egy te-rületére kiterjedő, a szervezeti folyamatokat érintő rendszerszerű beavatkozás.
Intézményfejlesztés; Pedagógiai fejlesztés
SzocializációA társadalomba való beilleszkedés egész életen át tartó folyamata, amely során az egyén meg-tanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat (Bagdy 1986 alapján).
Perszonalizáció
Szummatív értékelés A tanulási folyamat eredményességére fókuszáló értékelés. Azt fejezi ki, hogy a tanulási folya-mat egy adott pontján az elvárt vagy a kitűzött célokhoz képest hogyan teljesít a tanuló.
Értékelés
SzupervízióEgy támogató, erre felkészített szakemberrel folytatott együttgondolkodás során megvalósuló irányított, aktív tanulási folyamat. A folyamat fókuszában a résztvevő által hozott probléma és szakmai személyiségének a fejlesztése áll.
Szupervizor
SzupervizorA szupervíziót vezető szakember.
Szupervízió
TanulásAktív folyamat, amelynek során egy személy tudása a környezettel való interakcióban új isme-rettel érintkezik, és ennek feldolgozása során bővül vagy struktúrájában módosul.
Tudás
Tanuló szakmai közösség vagy szakmai tanulóközösség„Az egymást támogató, együtt dolgozó emberek csoportja, akik fontosnak tartják a közösségbe való bevonódást, a tanulásra vonatkozó közös elképzelés kialakítását, s akik közvetlen közös-ségükön belül és kívül lehetőségeket keresnek gyakorlatuk vizsgálatára, arra, hogy közösen új, jobb módszereket sajátítsanak el, amelyekkel diákjaik tanulását eredményesebbé tehetik”. (Stoll és Seashore 2007. nyomán)
Fogalomtár
15
TanulásszervezésA tanulás lépéseinek és módszereinek tervszerű felépítése egy rövidebb tanulási szakaszra, általában egy tanórára vonatkozóan. Az egyéni és a társas, valamint a frontális elemek tudatos elrendezése.
Tantárgygondozó szaktanácsadásA pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését támogató szakmai szolgáltatási rendszernek egy tantárgyra, műveltségterületre, pedagógiai szakterületre irányuló eleme. A pedagógiai munka támogatásakor közvetlenül a pedagógusra fókuszál, a jogszabályban meghatározott nyolc pe-dagógus-kompetencia mentén segíti önreflexióját és munkája tudatosabbá válását és minősé-gének javítását. Szakterületei a kerettanterv által meghatározott tantárgyakon túl az óvodai nevelés, az alsó tagozatos tanítói munka, az iskolai könyvtár, a kollégiumi nevelés és az alapfokú művészetok-tatás. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Tematikus (szervezeti szintű) szaktanácsadás A szaktanácsadásnak az a módja, amikor az intézmény fejlődését valamilyen meghatározott – gyakran egyszerre több – téma nézőpontjából segíti(k) a szaktanácsadó(k). Mivel az ezeken a területeken jelentkező problémák – intézményfejlesztés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek-kel foglalkozó nevelés mérés-értékelés, konfliktuskezelés nemzetiségi nevelés - elsősorban a szervezet szintjén jelennek meg, a beavatkozás is csoportos, illetve intézményi szinten való-sulhat meg hatékonyan. (Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Társértékelés A hasonló szerepben lévő együttműködő partnerek egymás tanulási folyamatára adott kölcsö-nös visszajelzése.
Tanulás
TárstámogatásA munkatársak egymásnak nyújtott, tudatos támogatása az általuk végzett munka minél maga-sabb szintű ellátása érdekében. A támogató és a támogatott szerepe rendszeresen felcserélődik. A fejlesztésben és a társtámogatásban való részvétel önkéntes, és a támogatás éppúgy magában foglalja a célok kiválasztását, mint azok megvalósulásának értékelését és az újratervezést.
Kritikus barát
TávoktatásOlyan képzési forma, amelyben a tanár és a tanuló térben és általában időben is elkülönül egy-mástól. A tanulásnak valamilyen online felület ad közös teret.
Távoktatási keretrendszer(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Távoktatási keretrendszerA távoktatással folyó kurzus támogatására létrehozott informatikai rendszer.
Távoktatás(Kapcsolódó rendelet: 2013. évi LXXVII. törvény)
Fogalomtár
16
TovábbképzésValamely szakmára vagy szakmai feladatra való szervezett, kiegészítő felkészítés.
Alapképzés; Blended képzés; Felnőttképzés; Folyamatba ágyazott képzés; Képzés; Képzési modul
TrénerA tréninget vezető személy. Feladata a résztvevők tevékenységére épülő tanulás elősegítése. El-sősorban a résztvevők bizonyos képességét, készségét, attitűdjét fejleszti csoportra/személyre szabottan.
Tréning
TréningA saját élményű, tapasztalatra épülő tanulási és az ennek megfelelő oktatási forma, komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszeregyüttes).
Tréner
TudásAz ember minden kognitív funkciójának kivitelezője. A külvilággal kapcsolatba kerülve értel-mezi annak jelenségeit, előrejelzi a bekövetkező változásokat, „megjósolja” a saját beavatko-zásaink következményeit, s mindezek segítségével irányítja a cselekvéseinket (Nahalka 2003 alapján).
TudásmegosztásAz a folyamat, amikor egy személy vagy szervezet valamely tudását más személyek vagy szer-vezetek rendelkezésére bocsátja, akik ezt felhasználva módosíthatják a kognitív struktúráikat.
Tudás; Tanulás
Tutor A távoktatás és a blended képzés szakértő támogatója. Végzettsége szerint tanár, de a feladat ellátása külön felkészítést igényel. A tanuló által megszerezni kívánt tudáson kívül rendelke-zik az egyéni és a csoportos tanulás támogatásához, a csoportdinamika befolyásolásához és a kommunikáció ösztönzéséhez szükséges kompetenciákkal. Ösztönzi a résztvevők munkáját és együttműködését, de nem tanít. Technikai és tartalmi szempontból is szakértő.
Távoktatás; Blended képzés
Vezető szaktanácsadóA vezető szaktanácsadó részt vesz az országos szaktanácsadói hálózat létrehozásában. Ennek érdekében megismeri a vonatkozó jogszabályokat, amelyekkel összhangban tartalmi és struk-turális fejlesztéseket végez. Kipróbálja, elemzi, korrigálja a tervezett modellt. Ehhez mozgó-sítja a személyes, a társas és a módszertani kompetenciáit. Kapcsolattartói szerepet tölt be az oktatásirányítás és a szaktanácsadói hálózat között.(Kapcsolódó rendelet: 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet)
Fogalomtár
17
Felhasznált irodalom
� Argyris, C.; Schön, D. (1978). Organizational Learning: A theory of action perspective. Reading MA: Addison-Wesley. (kéthurkos tanulás)
� Bagdy Emőke (1986): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. (szocializáció)
� Balogh László, Mező Ferenc, Kormos Dénes (2010): Fogalomtár a Tehetségpontok számára, Géniusz könyvek 20. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. (önértékelés, dissze-mináció)
� Bárdossy Ildikó (2011): Lehetséges kérdések és válaszok a curriculumfejlesztéshez. Pécsi Tu-dományegyetem (curriculum)
� http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/index.html � Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázla-
ta, Okker Kiadó, Budapest. (általános pedagógiai módszertan, cél) � Báthory Zoltán, Falus Iván főszerk. (1997): Pedagógiai Lexikon 1-3. köt. Keraban, Budapest. � Buda Béla (é.n): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturá-
lis és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest. � COSTA, Arthur L & Kallick, Bena 1993, Through the Lens of a Critical Friend, Educational
Leadership, Vol 51 No 2. (kritikus barát) � Dobos Ágota (2009): Facilitáció a felnőttképzésben, Felnőttképzési Szemle 3. évf. 1 sz. 71-77.
(facilitátor) � Dr. Mészáros György, Kákonyi Lucia (2013): A pedagógusok szakmai támogatásának nem-
zetközi elméleti megközelítései és gyakorlati útjai (Nemzetközi összefoglaló tanulmány), OFI TÁMOP, 3.1.5 (coaching)
� Dr. Poór Ferenc: humánerőforrás szótár (tréner) � Falus Iván (2001): Pedagógus mesterség – pedagógiai tudás. Iskolakultúra, 11. 2. sz. (reflexió,
nézet) � http://epa.oszk.hu/00000/00011/00046/pdf/Iskolakultura_EPA00011_2001_02_021-028.pdf � Falus Iván (szerk.,2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (adaptivitás, cél, di-
agnosztikus értékelés, értékelés, facilitátor, formális tanulás, formatív értékelés, interkul-turalitás, inklúzió, képesség, készség, kompetencia, minősítés, reflexió, szocializáció, tanu-lás, tanulásszervezés)
� Falus Iván, Környei László, Németh Szilvia, Sallai Éva szerk. (2012): A pedagógiai rendszer – Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Budapest, Educatio 2012. (akkreditáció, pedagógiai fejlesztés, értékelés)
� Fullan, M. (2008): Változás és változtatás I-III. OFI: Budapest. (pedagógusszerep) � Gombocz János - Trencsényi László (2007): Változatok a pedagógiára. A nevelés „műkedvelői-
nek” – művelőinek, kedvelőinek. Okker Zrt., Budapest (enkulturáció) � Halász Gábor (2006): Előszó. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. (kompetencia) � http://www.ofi.hu/tudastar/kompetencia/eloszo � Halász László, Hunyadi György és Marton, L. Magda (1979): Az attitűd pszichológiai kutatá-
sának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. (attitűd) � Hobson, A. J., Ashby, P. Malderez, A, and Tomlinson, P.D. (2009) Mentoring beginning tea-
chers: what we know and what we don't. Teaching and Teacher Education: An International Journal of Research and Studies, 25(1), 207–216.
� Hoekstra, Annemarieke; Korthagen, Fred (2011): Teacher Learning in a Context of Educatio-nal Change: Informal Learning Versus Systematically Supported Learning. Journal of Tea-cher Education (2011) 62: 76 (reflexió)
� Hopkins, D. (2001): School Improvement for Real. London/NY; Routledge-Falmer (intézmény-fejlesztés, szervezetfejlesztés)
Fogalomtár
18
� M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás (Géniusz könyvek 1.) Magyar Tehetségse-gítő Szervezetek Szövetsége. (adaptivitás)
� http://geniuszportal.hu/content/adaptiv-neveles-es-oktatas � Molnár György: A leggyakrabban használt pedagógiai fogalmak. In: Dr. Benedek András
(szerk.): A szakképzés-pedagógia alapkérdései - Egyetemi jegyzet. Typotex Budapest, 2005. december pp. 191-218 (felnőttképzés, képzés, e-learning)
� Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest (kompetencia, képesség, készség, perszonalizáció)
� Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzedékek Tudása, Buda-pest. (tanulás, tudás)
� Recognition of Non-formal and Informal Learning (OECD) (Formális, nem formális, infor-mális tanulás)
� http://www.oecd.org/education/skills-beyond-school/recognitionofnon-formalandinformal-learning-home.htm
� Robins, Pam (1991): How to Plan and Implement a Peer Coaching Program (társtámogatás) � Scriven, Michael (1967): Series on Curriculum Evaluation. No. 1. Methodology of Evaluation.
Aera Monograph. (értékelés) � Simon Gabriella (2011): A kritikus – barát módszer. A kritika művészete. Pedagógusképzés,
No. 9 (38), 2011/1-2. pp. 47 – 64. (kritikus barát) � SUPLICZ Sándor (2011): A tanárok mentorálásának elméleti alapjai. DSGI Kiadó, Székesfe-
hérvár. (reflexió, önreflexió) � Showers, Beverly és Joyce, Bruce (1996): The Evolution of Peer Coaching. Educational Le-
adership. (társtámogatás) � Stoll, L. – Seashore, K. L. (2007): Professional Learning Communities: Divergence, Depth and
Dilemmas. Open University Press, London. (tanuló szakmai közösség) � Szivák Judit (2003): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó,
Budapest. (nézet) � Tordai Péter (2002): Az eredmények terjesztése a Strukturális alapok esetében. In.: Felké-
szülés a strukturális alapok felhasználására, Válogatott tanulmányok. Budapest, Tempus Közalapítvány. 107-112. (Disszemináció)
� www.celodin.org/files/hu/5738544757.doc � Vargáné Mező Lilla (2006): Inkluzív nevelés – Az integrált oktatás jogi háttere. Kézikönyv a
pedagógusképző intézmények számára. (integráció, inklúzió) � http://rs1.szif.hu/~nyeki/okt/jog_hatter.pdf � Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikai pedagógiai értékelés. Akadémia Kiadó, Budapest.
(diagnosztikus értékelés) � Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE, Budapest (pedagógussze-
rep)
Fogalomtár