Az új történelem kerettantervekről – a megőrizve ...ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/02/Prezentacio_tori.pdf · mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos

„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001

Az új történelem kerettantervekről –

a megőrizve változtatás jegyében

Készítette: Katona András,

a történelem kerettantervi munkacsoport vezetője

Budapest, 2013. február 20.


Az Ember és társadalom műveltségi terület kerettantervei

Történelem kerettantervek:

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (5-8. évf.)



Jelenismereti kerettantervek:

Hon- és népismeret (5-6. évf.) - választható

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (5-6. évf.) –választható

Latin örökségünk. Az európai műveltség latin alapjai (5-6. évf.) – választható

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11-12. évf.)

Erkölcstan, etika (5-8. és 11. évf.)

Filozófia (11-12. évf.) – szabadon választható


Kerettantervi szerkezet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi

meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét

téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek

megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő

műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

Órakeret

A javasolt óraszám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek,

szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az

adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok

A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak

megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két

oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt

indokolják).

Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi

műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a két

évfolyamos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.


A történelem kerettantervek szerkezeti sajátosságai

1. Csak tematikai egység megfogalmazására került sor.

2. Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más tárgyaknál is így van).

3. A követelmények végig felosztásra kerültek külön ismeretekre és külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat tartalmaz.

4. Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek tantárgyai között is.

5. A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is.

6. A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat (lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és évszámokat (kronológia) tartalmaznak. Az eltérés, hogy az évszámok mellett megneveztük a történelmi eseményt is.

7. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén.


Történelemtanításunk alapelvei

Általános iskola 5-8. évf.

Középiskola

9-12. évf.

Gimnázium

5/7-12. évf.

A történetek képszerű megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás. (Történettanításon alapuló történelemtanítás - Szebenyi Péter)

Az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve forrás- és tevékenység-központú.

A források önálló feldolgozásán alapuló elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti.


A célrendszer elemei a négy évfolyamos középiskolában

9–10. évfolyam 11–12. évfolyam

A forráskezelés és -elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása.

A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása.

A korábbi történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka.

Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak.

A szakszókincs alapos ismerete, adott esetben az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek.

A diákoknak ezen az életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet.


Előzetes tudás, nevelési fejlesztési célok Előzetes tudás

Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

- általános

- normatív, morális

- tematikai egységhez kapcsolódó

- sajátos fejlesztési

A tanuló megbecsüli az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Felismeri a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében.

Értékeli hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, felismeri a keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét. Belátja, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli.

Megismeri és feldolgozza a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is.

Felismeri a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejleszti kritikai gondolkodását.


Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. évf.)

Régi kerettanterv

(2003, 2007)

Új kerettanterv

(2012)

Évf. Tananyag (egyetemes/magyar)

Tananyag (egyetemes/magyar)

5. Ókor vége /magyar honfoglalás

Középkor vége / Árpád-kor vége

6. XVIII. század eleje /szatmári béke

1849-ig

7. Az első világháború vége A második világháború vége

8. Globalizáció /1990-ig Globalizáció /2004-ig


1945 utáni tantervek 8. osztályainak tananyaga 1946: A szatmári békétől napjainkig. (Két tanéven át

tanították a teljes magyar történelmet!)

1950: 1849-től napjainkig (A szocializmus építése Mo-n). (Kb. 100 év)

1958: Az imperializmus korától (1890 körül) 1939-ig (Magyarország a Horthy-fasizmus idején). (Kb. 50 év)

1962: Az imperializmus korától a népi demokrácia győzelme Magyarországon. A második világháború utáni nemzetközi helyzet. (Kb. 70 év)

1978/80: A NOSzF-tól a szocializmus győzelme hazánkban. (Kb. 60 év)

1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év)

2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év)

2012: A második világháború végétől 2004-ig (Kb. 60 év)


Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola 9-12. évf.)

Régi kerettanterv

(2003, 2007)

Új kerettanterv

(2012)



9. Első ezredforduló /magyar államalapítás

Középkor vége /1490-ig

10. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke

1849-ig

11. Az első világháború kezdete

A második világháború vége

12. Emberiség az újabb ezredfordulón /1991

Globalizáció /2004-ig


1945 utáni tantervek IV. (12.) osztályainak tananyaga

1950: Magyarország története 1849-1950. Egyetemes történelem a párizsi Kommüntől napjainkig. (kb. 80-100 év)

1957: Egyetemes történet 1849-től 1945-ig. A magyar nép története 1849-1945. (kb. 100 év)

1962: Az imperializmus kialakulásától a szocializmus építése Magyarországon. (kb. 60 év)

1978/79: Az első világháború és a NOSzF-tól a Magyarország a szocializmus útján. (kb. 60 év)

1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (kb. 60 év)

2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (kb. 70 év)

2012: 1945-től 2004-ig (kb. 60 év)


Tanévenkénti korszakhatárok (6 és 8 évf. gimnázium 7-12. évf.)

Régi tanterv Új kerettantervek (2012)



7. Az ókori Hellász vége Az ókor vége

8. Az érett középkor vége /az Árpád-kor vége

A középkor vége /1490-ig

9. Kora újkor 1721-ig /szatmári béke

A francia forradalomig /szatmári béke

10. 1849-ig 1871-ig /a kiegyezésig

11. A második világháború kezdetéig /Horthy-korszak 1939-ig

A második világháború végéig

12. Napjainkig Globalizáció /2004-ig


A történelem tananyag kronologikus témakörei (NAT)

1. Az őskor és az ókori Kelet.

2. Az antikvitás.

3. A középkori Európa.

4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába

5. A világ és Európa a kora újkorban.

6. Magyarország a XVI-XVII. században.

7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

8. A nemzetállamok kora.

9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében.

10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében.

11.A globalizálódó világ és Magyarország.


Történelem tananyagbeosztás (őskor, ókor, középkor)

5. évfolyam 9. évfolyam

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája (12 óra)

Az őskor és az ókori Kelet (8)

Az ókori görög-római világ (23)

Az ókori Hellász (11)

Az ókori Róma (12)

A középkori Európa világa (14)

A középkor (18)

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora (15)

A magyarság útja a kezdetektől 1490-ig (16)


Történelem tananyagbeosztás (kora újkor, újkor 1849-ig)


A magyar Királyság virágkora (13 óra)

A világ és Európa a kora újkorban (14)

A világ és Európa a kora újkorban (12)

Magyarország a kora újkorban (18)

Magyarország a kora újkorban (14)

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon (20)

Felvilágosodás, forradalmak és polgárosodás kora (15)

Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra)

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15)


Történelem tananyagbeosztás (újkor 1849-től, XX század 1945-ig)


A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei (8 óra)

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra)

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon (12 óra)

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra)

A nagyhatalmak versengése és az első világháború (8 óra)

Az első világháború és következményei (16 óra)

Európa és a világ a két világháború között (11 óra)

Európa és a világ a két világháború között (18 óra

Magyarország a két világháború között (14 óra) A második világháború (12 óra)

Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)


Történelem tananyagbeosztás (1945-2004)


Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépítése (6 óra)

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (8 óra)

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (8 óra)

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (10 óra)

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (6 óra)

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (8 óra)

A Kádár-korszak jellemzői (8 óra) A Kádár-korszak (10 óra)

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (6 óra)

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (8 óra)

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (5 óra)

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (6 óra)

Társadalmi és állampolgári ismeretek (18 óra)

Társadalmi és állampolgári ismeretek (18 óra)

Média modul (8 óra) Rendszerező ismétlés (18 óra)


Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

Az erkölcstannal, etikával; a hon- és népismerettel; valamint a filozófiával együtt a műveltségi terület integráns része.

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei:

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam

Társadalmi szabályok. Társadalomismeret.

Állampolgári alapismeretek. Állampolgár vagyok.

Pénzügyi és gazdasági kultúra.

Pénzügyi és gazdasági kultúra.

A munka világa. A munkavállalói szerep.

Változások a mindennapi életben.


Pénzügyi és gazdasági kultúra

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam

A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők).

A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák).

Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam).

Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel).

Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről.

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai.

A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában.

A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban.

A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.


Ismeretek egy témakörön belül (Reformkor és szabadságharc)

Általános iskola Középiskola

Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.

A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései.

Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban.

Az 1848-as forradalom.

A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.

Átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás és lemaradás.

A reformmozgalom kibontakozása.

A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés és kultúra.

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és komromisszum.

A szabadságharc története. Békék, háborúk, hadviselés.


Ismétlődő/visszatérő és hossz-metszeti témák (általános iskola)

Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok: Gyermekek nevelése, oktatása Család, lakóhely Falvak, városok, urbanizáció Hétköznapok és ünnepek Öltözködés, divat Betegségek, járványok

Társadalom és állam: Uralkodók és államférfiak Birodalmak Kisebbség, többség, nemzetiségek Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok: Békék, háborúk, hadviselés Egyezmények, szövetségek

Természet és technika kölcsönhatása: A földrajzi környezet A természetformálás és átalakítás hatásai Közlekedés, úthálózat, hírközlés Felfedezők, feltalálók

Kultúrák, vallások és eszmék: Hasonlóságok és különbségek Népek és vallások egymásra hatása, együttélése A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók Történelemformáló eszmék


Ismétlődő/visszatérő és hossz-metszeti témák (középiskola)

Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok: Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák Szegények és gazdagok világa Egyenlőség, emancipáció Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)

Társadalom és állam: Államformák, államszervezet A hatalommegosztás formái, szintjei Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok: Függetlenség és alávetettség Kisállamok, nagyhatalmak

Természet és technika kölcsönhatása: Erőforrások és termelési kultúrák A technikai fejlődés feltételei és következményei Fölzárkózás és lemaradás

Kultúrák, vallások és eszmék: Korok, korstílusok Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika A fanatizmus jellemzői és formái


Fejlesztő feladatok Általános iskola Középiskola

Ismeretszerzés és tanulás

Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenységei.)

Kritikai gondolkodás

Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. a szabadságharc bukásának következményei.)

Kommunikáció

Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról.)

Tájékozódás térben és időben

Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és pozsonyi rendi országgyűlés.)

Ismeretszerzés és tanulás

Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.

Kritikai gondolkodás

Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló c. történelmi drámája.)

Kommunikáció

Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.)

Tájékozódás térben és időben

Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.)


Kapcsolódási pontok 6. évf. 11. évf.

Magyar nyelv és irodalom: Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Természetismeret: az iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: a kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Bereményi Géza: A Hídember).

Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: a XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika. Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás.


Kulcsfogalmak

Tartalmakat értelmező kulcsfogalmak Tartalmakat kifejező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont stb.

Társadalom, társadalmi osztály, réteg, állam, államszervezet, államforma, államtípus, kultúra, birodalom, vallás, hadsereg, kormányzat stb.

A kulcsfogalmak a fogalmak azon körét jelentik, melyek összességükben alkalmasak történelem tantárgy tartalmai feldolgozására, lefedik a történelmi múlt feldolgozásának legjellemzőbb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság, politika, eszme).

A tartalmakat értelmező kulcsfogalmak segítik a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések, értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában.

A tartalmakat kifejező kulcsfogalmak az egyes jelenségek közös sajátosságainak fogalmi megragadásával segítik a múlt folyamatainak, eseményeinek megértését, rendszerezését, összehasonlítását és értékelését.


Kulcsfogalmak, fogalmak

Értelmező kulcs-fogalmak

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcs-fogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

Fogalmak Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat.


A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok A felső tagozat, majd négy évfolyamos gimnáziumi

koncentrikus tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet tesz lehetővé. Lineáris szerkezetben felépített tananyag. El lehet kerülni - részben - felesleges ismétlődést. Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű

elsajátítást tesz lehetővé.

Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként működnek. Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek. A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi.

Az utolsó évfolyam tanterve azonos a négy évfolyamoséval.

A hat és nyolc évfolyamos tanterv csaknem azonos egymással.


Tananyag 1849-ig 4 évfolyamos középiskola 6/8 évfolyamos gimnázium

Az őskor és az ókori Kelet (8 óra) Az ókori Hellász (11 óra) Az ókori Róma (12 óra) A középkor (18 óra) A magyarság története a kezdetektől 1490-ig (16 óra) A világ és Európa a kora újkorban (12 óra) Magyarország a kora újkorban (14 óra) Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora (15 óra) Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15

Az őskor és az ókori Kelet (18 óra) Az ókori Hellász (21 óra) Az ókori Róma (26 óra) A középkor (27 óra) A magyar őstörténet és az Árpádok kora (18 óra) Magyarország története a vegyesházi királyok korában (20 óra) A világ és Európa a kora újkorban (23 óra) Magyarország a kora újkorban (30 óra) A felvilágosodás kora (12 óra) A forradalmak és a Szent Szövetség kora (21 óra) Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (11 óra A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon) (18 óra)


Tananyag 1945-ig

4 évfolyamos középiskola 6/8 évfolyamos gimnázium

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)

Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig (15 óra) A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)


Ami kimaradt: őskor, ókor


Ókori Kelet:

A történelem forrásai

Mezopotámia, India, Kína (de: Ókori keleti örökségünk)

Az írás kialakulása (de: Az időszámítás)

Görög-római világ:

Görögök gazdasága, hajó és kereskedelem

Szabadok és rabszolgák

Julius Caesar hadserege

A keresztény időszámítás (nem itt!)

Őskor és ókori Kelet:

Az élelemtermelés kialakulása.

Az ősi hiedelemvilág.

Az ókori Hellász:

A krétai és a mükénéi kultúra.

A görög–perzsa háborúk.

Athén és Spárta párharca.

Az ókori Róma:

Társadalom.

A mindennapi élet (de: Pannónia provincia).


Ami kimaradt: középkor, kora újkor Általános iskola Középiskola

Középkor:

Európa a XV. században (de: Járványok a középkorban)

István király udvarában

Zsigmond, a császár és király (de: Egy középkori város, Buda)

Bárók, nemesek, jobbágyok

Kora újkor:

Harc a tengerekért

Ablak Európára: Nagy Péter

Kultúra és tudományok az újkor kezdetén

Buda visszafoglalása

Mária Terézia és II. József

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

Középkor:

A német császárság és a pápaság hanyatlása.

III. Béla kora.

Társadalmi változások.

Életformák a XV. századi Magyarországon.

Kora újkor:

Az orosz nagyhatalom.

A XVIII. századi életviszonyok.

A Habsburgok és a magyar rendek.


Ami kimaradt: újkor, XX. század


Az ipari forradalom társadalmi következményei

Életmód a kapitalizálódó Európában

III. Napóleon császársága

Az olasz egység létrejötte

A magyar nyelv ügye

Életképek a reformkori Magyarországon

Polgári törvények

Nemzetiségek ébredése

Képek a dualizmus kori politikai életből

Az olasz fasizmus

A harmadik világ

A világgazdaság

A bethleni konszolidáció (de: A Horthy-korszak meghatározó politikusai téma maradt)

Magyarország 1944-ben

A magyar társadalom átalakulása

Forradalmi hullámok a XIX. század első felében.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.


Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (5-6. és 9-10. évf.)

Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása

Az antikvitás egy témakörben való bemutatása (ált. isk.)

Középkor szakaszolás és eseménytörténet nélküli bemutatása (ált. isk.)

Magyarság eredete, honfoglalás

Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű bemutatása

Mohács helyett 1541, az ország tényleges három részre szakadása (ált. isk.), Mohács helyett 1490 (középisk.) a korszakhatár

Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy Géza)

Ellenreformáció helyett katolikus megújulás

Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner Péter)

A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett (R. Várkonyi Ágnes)

Jellasics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)


Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (7-8. és 11-12. évf.)

Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik hatalomátvétel

Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs)

Differenciált kép festése a Horthy-korszakról

Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik

1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is

Rendszerváltás/rendszerváltozás

A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése


Tanterv és tankönyv viszonya

1. Tantervet kifejtő tankönyv. Célok azonossága, a tananyag kijelölésének és struktúrájának hasonlósága. A tanterv metodikai, technológiai koncepcióját képviseli, a tartalom feldolgozását aláveti a követelményeknek.

2. Tantervet követő tankönyv. Egyes területeken önálló kiegészítéseket, esetleg korrekciókat tartalmaz. Jobban előtérbe állítja a tanítás-tanulás folyamatát, a követelményeket konkretizálja, feladatokká alakítja.

3. Tantervet variáló tankönyv. Súlypontjait, kiegészítéseit tekintve, bizonyos esetben koncepcionálisan is önálló, esetleg eltérő álláspontot képvisel. Adott esetben választási lehetőséget is kínál.

4. Tantervekre visszaható tankönyv. (Pl. a Magyarok Európában sorozat, Eötvös Gimnázium történelemtankönyv-sorozata) Vezető tankönyvkiadók futó tankönyveik nyomán alakították tanterveiket, melyek összhangban maradtak a központi tantervi előírásokkal is.

(Ballér Endre, Varga Lajos és Karlovitz János nyomán)

A történészek szerint túlzottan megkötik a tantervek a tankönyvírók kezét, a tankönyvek erősen átdidaktizálódtak, ezért értékeljük, ha mégis vállalkoznak tankönyvírásra.


Zárszó

„Szitával meríti a vizet, aki könyv nélkül akar tanulni.”

(Középkori mondás)

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Documents

Az új történelem kerettantervekről – a megőrizve ...ofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/02/Prezentacio_tori.pdf · mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos