Tim Harford

AZ ÉLET REJTETTLOGIKÁJA

A fordítás alapja:Tim Harford: The Logic of Life: Uncovering the New Economicsof Everything, Little, Brown, 2008

Szöveg © Tim Harford, 2008

Fordította: Garamvölgyi Andrea (1–4. fejezet),Burger Anna (5–9. fejezet)

Fordítás © Garamvölgyi Andrea, 2008© Burger Anna, 2008

Szerkesztette: Dr. Szõllõs Péter

Felelõs szerkesztõ: Falcsik Mari

Borítóterv: Gyimesi Judit

ISBN 978-963-9686-54-0

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteittilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formábanvagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon –a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008Felelõs kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa

Nyomás: Generál Nyomda Kft.Felelõs vezetõ: Hunya Ágnes

TARTALOM

Bevezetés 9

1. fejezet | Bevezetés az élet rejtett logikájába 13

2. fejezet | Las Vegas 48

3. fejezet | Alábecsült-e a válás? 84

4. fejezet | Miért van a fõnök túlfizetve? 114

5. fejezet | A környéken 139

6. fejezet | Az ésszerû rasszizmus veszélyei 165

7. fejezet | Tüskés világunk 187

8. fejezet | Racionális forradalmak 217

9. fejezet | Egymillió évnyi logika 241

Köszönetnyilvánítás 267

Jegyzetek 269

Név- és tárgymutató 299

BEVEZETÉS

Ma reggel beszíjaztam kétéves lányomat a babakocsijába, és elmen-tem vele a helyi közösségi házban totyogóknak szervezett mûvésze-ti foglalkozásra. Hackney, a kerület, ahol élünk, nem épp a legjobbkörnyék. Egy városrendezõ bizonyára felvonná a szemöldökét, hameglátná az autószerelõ mûhely udvarát, ahol a sorházak takarosképét megtörve hever nagy halom totálkáros roncs. Egy szociológusvalószínûleg nem hagyná szó nélkül a fogadóirodákat és a masz-százsszalonokat, vagy a sörözõ esõcsatornájának vízelvezetõjébenösszegyûlt, beszáradt hányástócsát. Egy regényíró pedig talán hosz-szú oldalakat szánna arra a néhány csokor fonnyadt virágra, ami sá-padtan és kiszáradva a ragyogó júniusi napfénytõl, a hírhedt szóra-kozóhely falának támasztva emlékezik egy nemrégiben agyonlõttfiatalemberre.

Én azonban közgazdász vagyok. Téved, aki azt gondolja, az éngondolataim folyton csak a tõzsdék meg az inflációs ráta körül jár-nak. Én is észreveszem a megszállott szerencsejátékosokat vagy aprostikat, a piásokat és a gengszterbandákat. Csak én más szemmelnézem õket. A közgazdászok mindig az élet látható dolgai mögöttmeghúzódó rejtett logikát keresik, azt, hogy mi, miért történik, éshogy milyen láthatatlan racionális döntések állnak a történések mö-gött. Néha ezek a racionális döntések jobbá teszik az életet, néhapedig megnehezítik azt. De ha meg akarjuk érteni a világot, amibenélünk – vagy ha tudni szeretnénk, hogyan változtathatunk rajta –,akkor ahhoz elõször is meg kell ismernünk ezeket a racionális dön-téseket.

Hogy eljussunk célunkhoz, kislányommal együtt át kell kelnünkegy forgalmas úton. Ez nehezebb feladat, mint lennie kellene, merta közlekedési lámpák, amiknek az a dolguk, hogy zökkenõmente-sen irányítsák a keresztezõdésen áthaladó forgalmat, nem adnakelég idõt, de még bármiféle jelzést sem a gyalogosoknak. Átrohan-tam az út egyik felén a középsõ járdaszigetig, megfordítottam gyer-mekem kocsiját, így most már húzva és nem tolva elsétáltam egyálló busz elõtt, és felbukkantam a másik sávban, vártam a lehetõ-ségre, hogy végre átszaladhassak az út túloldalára.

Ez a veszélyes mutatvány egy politikai hiba eredménye. A gazdagStoke Newingtonban, ami mindössze másfél kilométerre van tõ-lünk, három, frissen festett gyalogátkelõhely is van a fõ utcán, pe-dig az az utca soha nem volt túlzottan forgalmas vagy átkelés szem-pontjából veszélyes. Mindkét kerület ugyanahhoz az önkormány-zathoz tartozik. Akkor miért ez a különbség? Ha nem kerestemvolna a racionális okokat, ha nem néztem volna mélyebbre a fel-színnél, akkor egyszerûen csak morogtam volna, hogy bezzeg agazdag fehérnegyedeknek könnyû barátokat találni és támogatástszerezni a hatóságoknál. Vagy, ha politikai beállítottságom más irá-nyú lenne, azon morgolódhattam volna, hogy az ott lakó, szegé-nyebb népség egész egyszerûen csak lökött, és nem ért saját ügyei-nek intézéséhez.

Mindkét megállapítás – hasonlóan korunk más buszmegállói böl-cselkedéseihez – elég felszínes. A közgazdász elme mélyebb vála-szokat követel. Stoke Newingtonban a Church Street tipikus lakójasaját házában lakik, és nem tervez onnan elköltözni még hosszúévekig, így az neki is elõnyös, ha a környék fejlõdik. Stoke Newing-ton politikai befolyása csak azért erõsebb, mert lakóinak erõsebb amotivációja a politikai aktivitásra. Ezzel szemben a mi környékün-kön a szomszédok gyakorta cserélõdnek, sokuknak csak elfecséreltidõ lenne küzdeni egy gyalogátkelõhelyért, amivel aligha javulnaa másik kerületben élõ fõbérlõ vagy az ideiglenes albérlõ komfort-érzete.

Ez persze csak egy ötlet, ami felvetõdött bennem, miközben el-toltam a babakocsiban ülõ lányomat a sarki bolt meg a manikûrsza-lon elõtt. De még ez az ötlet is nagyobb hasznára van a reform szel-

10 | Az élet rejtett logikája

lemû megértésnek, mintha egyszerûen csak panaszkodnánk, hogyaz élet milyen igazságtalan. De nem vitás: találgatások helyett in-kább bizonyítékokra van szükségünk.

A közgazdászok egy új nemzedéke éppen ilyen bizonyítékokatgyûjt. Kihámozzák a dolgokat a maguk bonyolultságából, és feltár-ják a meglepõ igazságot. Mennyire érdekli a szomszédaimat, ésmennyire érdekel engem, hogy olyan helyen élünk, ahol veszélyesátkelni az úton, fiatalembereket lõnek le a diszkóban, és lármásaka sörözõk? Ha ezekre szeretnénk választ kapni, ne a szomszédokatkérdezzük, õk úgyis (érthetõ módon) túloznának. Kérdezzünk meginkább egy ingatlanügynököt! Közgazdászok egészen megdöbben-tõ eredményeket kaptak ezzel a megtévesztõen egyszerû módszer-rel. Összevetették a szexuális bûnözés nyilvános adatait a lakás-árakkal, és rögtön látták, hogy amint egy pedofil a környékre költö-zik, a lakásárak csökkennek – de nem több mint 4%-kal.1

A lakások ára eszköz, amivel a közgazdászok feltárhatják az igaz-ságot, akárcsak a fõhõs egy kémfilmben, amikor egy spray-vel lát-hatóvá teszi a biztonsági rendszer láthatatlan lézersugarait. A spraycsak eszköz, amire a fõhõs kíváncsi, azok a lézersugarak. Így van ez-zel a közgazdász is: a lakásár csak a szükséges információ, amivelkiderítheti, hogy az emberek milyen döntéseket hoznak, milyen ér-tékeket vallanak. Ezek az értékek azonban gyakran rejtve vannak:ki az, aki bevallaná a hatóságoknak, hogy bár felháborítja, hogy egypedofil költözött az utcába, de csillapítaná felháborodását havi la-kástörlesztésének mérsékelése?

Az a tény, hogy néhányan – ez esetben vélhetõen diákok vagygyermektelen párok – valóban mérlegelnék ezt a lehetõséget, alap-vetõ adalék ahhoz a fajta racionalitáshoz, amirõl ebben a könyvbenszó lesz. Ilyesmirõl nem gyakran beszél az ember, pláne nem elõke-lõ társaságban. Sõt az is lehet, hogy az ember az ilyesmit nem is tu-datosan mérlegeli. Mégis, ameddig egyáltalán akad, aki fontolóravesz ilyesmit, addig a racionális döntések elmélete segít megérte-nünk a világot.

E könyv alapérvei a következõk: elõször is, a racionális viselke-dés sokkal elterjedtebb és gyakoribb, mintsem azt gondolnánk, ésképes a legváratlanabb helyeken felbukkanni – mint például szexuá-

Bevezetés | 11

lisan túlfûtött kamaszok fejében. Másodszor, a közgazdászoknaka racionalitásba vetett hite (azt hiszem, a hit a legmegfelelõbb kife-jezés) valódi tudományos felfedezéseket eredményez. Azt gondo-lom, hogy ha valaki nem érti meg azokat a racionális döntéseket,amik tetteink mögött meghúzódnak, akkor nem értheti meg a vilá-got, amiben élünk.

A drogfüggõk és a fiatalkorú bûnelkövetõk is lehetnek racionáli-sak. A kertvárosok terjeszkedése és a belvárosok lakosságának meg-változása pedig határozottan racionális folyamat. De mi a helyzet avégtelennek tûnõ „mítingekkel” és az irodai élet furcsa igazságta-lanságaival? Azok is racionálisak! A közgazdász kezében a racioná-lis döntések elmélete valóságos röntgengéppé változik, ami átvilá-gítja az emberi életet. Nem mutat meg azonban mindent. És amitmegmutat, az sem feltétlen szép látvány. De mutat valami fontosat,valamit, amit korábban nem láttunk.

Amikor megérkeztünk, lányom kimászott a kocsijából, és márszaladt is, hogy összemázolja kezét világoskék vízfestékkel. Leül-tem a sarokba, és elgondolkodtam azon, hogy milyen racionális ma-gyarázata lehet annak, hogy a 31, ott ücsörgõ szülõ közül miértcsak 2 apuka van. A válasz a harmadik fejezetben található. Gondo-latmenetemet lányom szakította félbe. Uzsonnázni akart, így hátmegettük a magunkkal hozott kekszet, majd fogtam a kezét, amikorfelmászott a csúszdára, és a másik oldalon jó néhányszor lecsúszott.Segítettem neki ugrálni a gumiasztalon, azután pedig ûrhajók és ûr-hajósok sötétben világító képeit ragasztgattuk fel egy papírtányér-ra, és megszórtuk õket kék csillámporral. Egy kis idõ múlva felné-zett rám, és elõretolta apró orrocskáját eszkimópusziért. Tökéletesfél óra volt.

A szeretetben nincs semmi irracionális. Valójában, ha nem lenné-nek érzelmeink és elveink, mi motiválna bennünket arra, hogy racio-nális döntéseket hozzunk bármirõl is? A közgazdászok világábólsem hiányzik a szeretet, a gyûlölet és a többi érzelem. Mégis olyanvilág ez, amiben általában elvárjuk, hogy az emberek racionálisdöntéseket hozzanak, és ahol ezek a racionális döntések néha iga-zán meglepõ magyarázattal szolgálnak az élet rejtélyeire. Ezt a vilá-got szeretném felnyitni a kedves Olvasó számára.

12 | Az élet rejtett logikája

1. fejezet

BEVEZETÉS AZ ÉLET REJTETTLOGIKÁJÁBAA szex, a bûnözés és Minnie egér gazdaságtana

Harpo Studios, Chicago

„Kedves szülõk, kapaszkodjanak meg!” – Oprah Winfrey e szavak-kal kezdte szembesíteni Amerikát a sokkoló ténnyel, hogy a tinikkörében tombol az orálisszex-láz. A The Atlantic címû folyóiratbanCaitlin Flanagan pedig azt írta: „A környezetemben minden egyesanyuka meg van gyõzõdve arról – szinte biztosra veszik, vagy éppentényként kezelik –, hogy a 12-13 éves lányok a városban mindenütt:a legjobb iskolákban is, a legjobb családokban is, a legzöldebb kert-városban is igyekeznek a lehetõ legtöbb fiút orális örömökben ré-szesíteni.”2 Flanagan talán kissé könnyeden fogalmazott, de egyálta-lán nem szánta viccnek: szentül hitte, hogy a félelemnek van alapja.Való igaz, hogy ma már a PBS dokumentumfilmjeitõl kezdve a TheNew York Times hasábjaiig, Amerika-szerte számtalan fórumon fog-lalkoznak a „járvánnyal”: néha, akár egy kezdõ kukkoló, elborzad-va, de azért oda-oda pillantva, máskor meg hûvös nyugalommal,annak biztos tudatában, hogy az egész csak kitaláció.

Igen, lehetséges, hogy a járvány talán erõs és túlzó kifejezés, deegyáltalán nem kitaláció. A baltimore-i Johns Hopkins BayviewMedical Center kutatóinak legújabb felmérése szerint 1994 és 2004között a 12–24 éves korosztály tagjai körében több mint kétszeresé-re nõtt azoknak a száma, akik a vizsgálat során arról számoltak be,hogy a közelmúltban orális szexben volt részük. (A fiúk esetében16%-ról 32%-ra, a lányoknál 14%-ról 38%-ra nõtt ez az arány.3)Szakértõi beszámolókból arra lehet következtetni, hogy a valódinövekedés még ennél is nagyobb arányú lehet. A témában Jonathan

Zenilmantól, a Johns Hopkins Egyetem professzorától, a nemi útonterjedõ betegségek szakértõjétõl kértem tanácsot.4 Adatai szerint1990-ben a klinika páciensei (tinédzserek és felnõttek együttesen)közül hozzávetõlegesen a nõk fele, a férfiaknak pedig egynegyedeelégítette ki partnerét alkalmanként orálisan is. A professzor úgyvéli, napjainkra már sokkal elterjedtebb az orális szex, szerinte a pá-rok 75-80%-a gyakorolja. És bár a lányos szülõk körében volt na-gyobb a riadalom, az ilyen módon történõ örömszerzés gyakorlatama már sokkal kiegyenlítettebb arányban oszlik meg a lányok és afiúk között, mint 1990-ben. S talán túlzó a kifejezés, hogy járvány-szerûen terjed, de tény, hogy divatba jött az orális szex.

Úgy tûnik azonban, hogy máig csak kevesen tették fel a kérdést:mi lehet az oka? Tényleg ennyire elzüllöttek volna gyermekeinkvagy csak okosabbak lettek? Nem lehetséges, hogy az orális szexnem más, mint ésszerû magatartás?

Késõbb még bõvebben is kifejtem, pontosan mit is értek ésszerû-ség alatt, de elõbb nézzük meg, mi is van ezekkel a hormontúlten-géses kamaszokkal! Annyit elöljáróban, hogy az alapötlet nem bo-nyolult: az ésszerûen gondolkodó emberek mérlegelik az elõnyöketés a hátrányokat, valamint az indítékokat. Ha egy dolognak meg-változnak az elõnyei és hátrányai, akkor az emberek változtatnakviselkedésükön. Az ésszerûen gondolkodó emberek – bár nem min-dig tudatosan – gondolnak a jövõre is, csakúgy, mint a jelenre, ami-kor a bizonytalanságokkal teli világban igyekeznek felbecsülni cse-lekedeteik várható következményeit.

Az ésszerûség alapfogalmával felfegyverkezve most már feltehet-jük a kérdést: melyek is az elõnyei, hátrányai és várható következ-ményei az orális szexnek? Oké, az elõnyök, fõleg annak, aki része-sül benne, elég nyilvánvalóak, nem is részletezném õket. De annakis nyilvánvalónak kellene lennie, hogy az orális szex valami olyas-mit helyettesít, ami manapság egyre kockázatosabb: a hagyomá-nyos szex ma már veszélyesebb, mint régebben, és ebben a HIV/AIDS terjedése a ludas. A HIV ugyanis nagyobb valószínûséggel ter-jed hagyományos szex útján, mint az orális szexszel. A tinik tudjákezt: nemrégiben végzett felmérés szerint az amerikai tiniknek aszexuális nevelés témakörében inkább a HIV/AIDS terjedésérõl, és

14 | Az élet rejtett logikája

nem a fogamzásgátlásról beszélnek.5 A tizenévesek egyéb nemiúton terjedõ betegségeket is ismernek, például a gonorrhoeát (is-mertebb nevén a trippert), ami igen veszélyes fertõzés, a lányoknálmeddõséget is okozhat, amennyiben hagyományos együttlét útjánkapja valaki. Orális szexszel átadva azonban sokkal enyhébb tüne-teket okoz, például torokgyulladást. Vagyis az orális szex hátrányaikisebbek, mint a hagyományos szexé.

Ha a tinilányok valóban mérlegelik az elõnyöket és hátrányokat,mielõtt barátjuk ölébe hajtják a fejüket, ez egyértelmûen megma-gyarázza az orális szex népszerûségének növekedését. Mivel a ha-gyományos szex kockázatosabbá vált, és mivel a tiniket úgysem le-het lebeszélni a szexuális kapcsolatról, a többi már csak gazdaság-tan. Amikor a Coca-Cola ára nõ, az ésszerûen gondolkodó emberekinkább Pepsit isznak. Amikor a városi lakások drágulnak, az éssze-rûen gondolkodó emberek inkább kiköltöznek a kertvárosba. Ésamikor megnõ a hagyományos szex veszélye, az ésszerûen gondol-kodó tinik inkább az orális szexre váltanak.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a tizenévesek egyértelmûena kevésbé kockázatos szexuális viselkedés felé orientálódnak. AzUSA betegségmegelõzési és járványvédelmi központja (US Centersfor Disease Control and Prevention) arról számolt be,6 hogy az1990-es évek eleje óta több mint 15%-kal nõtt a szûz tizenévesekszáma. Természetesen még mindig van jó néhány milliónyi tiné-dzser, akik nem mondtak le a szexrõl, de az 1990-es évek eleje ótaelõnyben részesítik azokat a fogamzásgátló módszereket, amelyekmegvédik õket a nemi úton terjedõ betegségektõl is. A fogamzás-gátló tabletták használata közel egyötödével csökkent, a gumi óv-szer használata pedig több mint egyharmadával nõtt.

Talán Oprah-nak mégsem kellene annyira aggódnia. Az orálisszex nem a tinédzserek szexuális szabadosságának tünete. Épp el-lenkezõleg, annak jele, hogy a tinik felelõsségteljesebben viselked-nek – teljesen ésszerûen és nagyon lelkesen térnek át a szex egy ke-vésbé kockázatos változatára.

Ez mind nagyon szép és jó – vagy éppenséggel szörnyû, ezt min-denki maga döntse el. Ugyanakkor elég felszínes magyarázat. Mi-elõtt naivan azt állítanánk, hogy az orális szex népszerûsége azért

Bevezetés az élet rejtett logikájába | 15

nõ, mert az ésszerûen gondolkodó tinik tudják, hogy a hagyomá-nyos szex kockázatosabb, legyünk egy kicsit igazi közgazdászok,akik ennél szûkebb hipotézist akarnak felállítani, amit aztán meg-bízható adatokkal támasztanak alá.

Thomas Stratmann is ilyen igazi közgazdász, aki Jonathan Klickjogász professzorral együttmûködve meglehetõs pontossággal írtale a tiniszex motivációinak ésszerûségét.7 Ha nõ a kockázatos szexára, az ésszerûen gondolkodó tinik a kevésbé kockázatos szexet vá-lasztják – a kérdés már csak az, hogyan lehetne kideríteni, hogy a ti-nik valóban így viselkednek-e. Ehhez szükség van a megnövekedettkockázat néhány pontosan mérhetõ elemére, olyasmire, ami szám-szerûsíthetõbb, mint az AIDS-szel kapcsolatos oktatás terjedése.

Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy a szövetségiszerkezetbõl adódóan az államok maguk dönthetnek a fiatalkorúakabortuszának szabályozásáról, így néhány államban engedélyezikaz abortusz elvégzését fiatalkorú páciensen a szülõk tájékoztatásavagy beleegyezése nélkül is, máshol viszont nem. Az efféle törvé-nyek a politikai viták kiváló táptalajai, egyúttal kísérleti terepet kí-nálnak a kutatók számára. Mivel a szülõk értesítését elõíró törvé-nyek megnehezítik a tinik – de nem a felnõttek – számára az abor-tuszt, ennek a kockázati tényezõnek visszatartó erõként kellenemûködnie a kockázatos szex gyakorlását illetõen, a felnõttek lehe-tõségeihez képest. Ha ez így is van, akkor a tinik tényleg ésszerûengondolkodnak.

Könnyen beláthatjuk, hogy a szülõk kötelezõ értesítését elõírótörvények miatt nõ a teherbe esés „költsége”, legalábbis azokban azesetekben, amikor a tini úgy dönt, nem számol be szüleinek arról,hogy a nem kívánt terhesség megszakítását választja. Ha a tinik elõ-relátóak, és minderre maguktól is rájönnek, akkor további lépése-ket kellene tenniük a teherbe esés megelõzésére – és itt nemcsakarra gondolok, hogy az orális szexet választják a hagyományos szexhelyett, hanem arra is, hogy óvszert használnak vagy éppenséggelegyáltalán nem szexelnek.

A szex nem elõre kitervelt cselekmény, éppen ezért nem valószí-nû az ilyen mértékû elõrelátás, de Klick és Stratmann meggyõzõ bi-zonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy valóban elveszi a tinik

16 | Az élet rejtett logikája

kedvét a kockázatos szextõl az a tény, hogy az abortuszról értesítenikell a szülõket. Megvizsgálták a nemi betegségekkel foglalkozó kli-nikák statisztikáit, és azt találták, hogy ott, ahol és amikor bevezet-ték a szülõk kötelezõ értesítésérõl szóló törvényt, a tizenéves trip-peres betegek aránya csökkenni kezdett a felnõtt betegek számáhozviszonyítva, akikre természetesen az új törvény nem vonatkozott.Úgy tûnik, hogy ennek egyetlen lehetséges magyarázata az, hogy azúj abortusztörvény jelentõsen megnöveli a védekezés nélküli szexkockázatát, és hogy a tinik nagyon is ésszerûen reagálnak a megnö-vekedett kockázatra.8

A szexnek tehát ára van. Az AIDS-veszély – és a hosszabb ideje fo-lyó felvilágosító munka – arra ösztönzi a tiniket, hogy a hagyomá-nyos szexet valami olyasmivel helyettesítsék, ami kisebb kockázat-tal jár – ez lett az orális szex. Ugyanígy hatott rájuk az is, hogy azóvatlan vagy szerencsétlen lányoknak el kell mondaniuk anyunakés apunak, hogy teherbe estek.

Egy fiatal közgazdász, Andrew Francis még ennél is messzebbrement.9 Ha az orális szexszel helyettesítik a hagyományos szexet– érvelt –, akkor még az is szóba jöhet, hogy a hetero szex helyette-síti a homo szexet. Az AIDS terjedésével kockázatosabbá vált fér-fiakkal szexelni, vagyis a homoszexualitás veszélyesebb a férfiak, aheteroszexualitás pedig a nõk számára. Ha azt tapasztaljuk, hogy azegyik szexuális irányultság „ára” nõtt, nem azt várnánk-e, hogy az ész-szerûen gondolkodó emberek reagálnak erre?

Francis egészen véletlenül jutott erre a gondolatra – ami tovább-ra is csak egy elméleti lehetõség –, miközben épp egy felmérés ada-tain rágta át magát. Az a bizonyos felmérés még az 1990-es évekelején készült, közel 3500 résztvevõvel, akiknek intim kérdésekettettek fel szexuális preferenciáikról és elõéletükrõl. Azt is megkér-dezték a résztvevõktõl, hogy ismernek-e HIV-fertõzött vagy AIDS-esbeteget. Francis ezután már csak azokkal foglalkozott, akiknek a ro-konai között volt HIV-fertõzött vagy AIDS-es beteg, és azért velük,mert az ember a barátait megválogathatja, de a rokonait nem, ígyabban nem lenne semmi meglepõ vagy informatív, ha kiderülne,hogy a meleg férfiak több HIV-fertõzött vagy AIDS-es beteget ismer-nek, mint a heterók.

Bevezetés az élet rejtett logikájába | 17

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

3M 207„8. szektor” utalvány 162

a gazdasági ember 22a „gyõztes átka” 65a Neander-völgyi ember 258–60a tudás tovagyûrûzõ hatása

192-93, 199, 215abortusztörvény a szülõk kötelezõ

értesítésérõl 17, 36, 39abszolutizmus 249-50Acemoglu, Daron 235, 250-51, 255Afrika 94, 96, 175, 230–32, 243,

250, 253, 255-56, 258, 264afroamerikaiak

~ és „fekete kultúra” 99~ és az alacsonyabb bérek,

megaláztatások 174~ és kevés társadalmi tõke 185~ képzetlensége 169~ munkát találnak a fehér kö-

zösségekben 186~ nehéz helyzete 168fehérként viselkedés 177-78,

181hátránnyal indulnak 176l. még rasszizmus

AIDS l. HIV/AIDS

akadályoztatás 36-37, 166, 248alkoholista 72, 75-76, 81Allen, Robert 246–48Allen, Woody 235amerikai elnökválasztás (2000)

217–20Amszterdam 249Anglia 151, 216, 233, 236,

238–40, 245–47, 250, 254angol polgárháború 251anyaság

~ elodázása a fogamzásgátlótabletta miatt 102

apartheid rendszer (Dél-Afrika) 175Apple 136Armstrong, Colonel DeWitt 67Asian stud 61Atlantic, The 13Atlanti-óceán 250-51, 254atomháború

~ és játékelmélet 50aukció

~ és a „gyõztes átka” 65-66mobiltelefonlicenc-~82

Ausztrália 253–55, 257, 263–65autómegosztás 185az „egyenlõ arányban osztozunk a

számlán” probléma 130, 136

bajnokságmunkahelyi ~ 124-25póker~ 52, 59, 61-62tenisz~ 123-24, 126

Baltimore 13, 162, 210Barlow, John 117Bates, Robert H. 231-32Battalio, Raymond 31–33, 45,

162Beauchamp Bizottság 255Becker, Gary 35-36, 38-39, 73–76,

106–08, 174-75 195, 267Belot, Michèle 87belvárosok presztízsvesztése 19,

47 l. még gettókBenartzi, Shlomo 81bér(ek)

~emelés 188~tárgyalás 80darab~ 118minimál~ 234nagyvárosok és magas ~ 197óra~ 117teljesítmény~ 117-18, 121-22,

125-26, 137l. még fizetések

berlini válság 67Bertrand, Marianne 169–72,

175-76, 185, 267„betegségben megélt életévek”

(disability-adjusted life years –DALY) 42

bevándorlók 141-42, 152, 181,188, 209, 214

bigott 146, 168, 172–74, 182blöff, a pókerben 54–56, 58-59,

61, 63, 181bónusz 123, 127, 130, 134, 138Booth, Charles 159

Boston 103, 161-62, 170, 178,181, 209, 213

börtön 35–38, 45, 49, 93, 98–100,157, 168, 178, 185

Bronowski, Jacob 51, 56Bubka, Szergej 122„BuddyPing” 203-04Buffalo 210Bundy, McGeorge 67Bush, George W. 217, 220, 223bûnözés

az építészetbûncselekményekregyakorolt hatása 153

racionális bûnelkövetés 35-36,38, 73, 168

Campbell, Carol 223-24cél

~kitûzés 119, 162~közönség 205~pont 230jótékonysági ~ 30teljesítmény~ 119

Chan, Johnny 53Charles, Kerwin Kofi 98–100, 267cigarettázás l. dohányzásCleveland Park 139-40, 146, 162Cloutier, T. J. 62–64Coalbrooksdale 246Cook kapitány, James 264cukor

~ipar 222–27~lobbi , 224227~szállítás 250

Currell, Anne 193-94, 267Cutler, David 185-86

Csendes-óceán 253, 256-57csúcstechnológia 201, 205

300 | Az élet rejtett logikája

Darby, Abraham 246-47DeLong, Bradford 249–51demokrácia 216, 232, 235–37Detroit 186, 188, 207, 211-12dicsõséges forradalom 240, 248,

251Disney 27, 128Dodgetown 146dohányzás 21, 24, 50, 72-73,

76-77, 79, 87-88dopaminrendszer 78, 83döntés(ek)

~elmélet 221~hozatal 54, 64, 77, 157azonnali ~ 79politikai ~ 232racionális ~ 19-20, 22, 25, 29,

31, 34, 37–39, 46-47, 49-50,64, 73-74, 77, 83, 85, 90,94, 101, 104, 106, 138, 141,150, 157-58, 219, 221, 233

Dr. Strangelove, avagy rájöttem,hogy nem kell félni a bombától,meg is lehet szeretni 68, 81

drog 74-75, 164Dubner, Stephen 18, 116, 179,

267Dulles, John Foster 71

Edlund, Lena 96-97, 267egészség 24, 32, 41–43, 82, 95,

105, 139, 163-64, 177, 243,257

egonómia 77-78„egy termék egy ár” elve 92-93egyensúly

egyszeri ~ 149többszörös ~ 149-50

Einstein, Albert 52, 246

Eisner, Michael 128-29életminõség 185, 203elhelyezkedés 141, 144, 164, 209elkötelezettségi hatás

(endowment effect) 27–29Ellison, Larry 129-30e-mail 114, 119, 199, 203–06,

229, 267emberi tõke tovagyûrûzõ hatása

195emberrabló dilemmája 234-35Enron 22, 132építészet 40, 153-54Európa 67-68, 103, 108, 151,

216, 222, 241, 243, 247–50,254-55, 258, 264-65

evolúció 34, 94-95, 99–101externáliák

negatív ~ 194pozitív ~ 149, 153, 192-93városi ~ 194

Exxon 201

Facebook 198, 204faji megkülönböztetés l. rasszizmusfaji szegregáció 140-41, 147, 155Federer, Roger 124-25„fehérként viselkedés” 177–81,

184„fekete kultúra” 99feketék l. afroamerikaiakFerguson, Chris 48-49, 60–64,

82-83, 167, 267Feyrer, James 257fiatalkorú bûnelkövetõ 36–38, 45fizetés(ek)

~emelés 22, 29, 42, 57, 70,80-81, 123, 126-27, 130,198

Név- és tárgymutató | 301

átlag~ 97, 131, 168magas ~ 30vezérigazgatói ~ 130, 135l. még bér(ek)

Flanagan, Caitlin 13Flinders-sziget 263-64Florida 217–19, 224Fobbing (Essex) 233focisták 231fogamzásgátló tabletta 15, 86,

100–03, 109, 111, 261, 263fókuszpontok 69–71, 80, 82, 150,

156, 234„fonó Jenny” 247forradalmak 113, 130, 137,

217–40, 243, 246–51, 262forródrót Moszkvába 70-71földrajz 97, 141, 159-60, 200,

248, 252-53, 255Francesconi, Marco 87–89, 267Franciaország 238–40, 247,

249–51Francis, Andrew 17-18, 24Fryer, Roland 165, 167, 171,

175–81, 183-84, 267függõség

~ rejtett logikája 83

Galilei 242, 248Gardner, Jonathan 111, 268gazdasági növekedés 215,

242–45, 250-51, 253, 258, 262Gertler, Paul 42, 267gettó 19, 141, 145, 155, 160–64,

180, 184–86Ghána 231-32Giffen-javak 33Glaeser, Ed 154-55, 185-86, 188,

197, 209, 211–13, 267

Gneezy, Uri 30Goeree, Jacob 165gombostûgyár 103–07Gore, Al 217–20gõzgépek 248Granovetter, Mark 186Grey, Earl 235-36Gross, Daniel 187-88Guam 257Guyana 254-55

gyarmatosítás~ hatása a gazdasági növeke-

désre 252, 255–58, 264Gyourko, Joe 211, 213, 267

Hackney Downs játszótér (London)147, 149, 153, 192-93

Hammond, Ross A. 157-58Harrah’s 83Harvard Business Review 134Házasság Szupermarket 90–93,

98–100házasság

~ piaca 85, 89, 97, 99-100,113

~ rejtélye 51l. még válás

házimunka 86, 106, 108-09Henderson, Rebecca 199hidegháború 50, 66, 68-69, 71hídépítõk 185-86HIV/AIDS 14, 16–19, 21, 23-24,

42, 45, 49-50, 252-53Hollandia 238, 248, 250-51, 254Holt, Charles 165Homo economicus 22–24Homo sapiens 241, 258homoszexuális 17–19

302 | Az élet rejtett logikája

Horwich, George 213, 267Hruscsov, Nyikita 67-68, 80

Ingatlanügynökök Nemzeti Egye-sülete 227

innováció(k) 188, 194, 207–10,215, 241-42, 262-63, 265

internet 60, 79-80, 84, 96, 199,204-05

ipari forradalom 240, 243,246–49, 251, 262

irodai élet 47, 114-15, 123 l. mégmunkahely

irracionalitás 24, 26–30, 33, 47,50, 73-74, 76-77, 141, 158,180, 223

Jacobs, Jane 152–55, 207–09Jaffe, Adam 199-200, 267I. Jakab király 239II. Jakab király 238Jarvis, Jeff 190játékautomata 48, 51, 74, 78, 83,

106játékelmélet

~ fejlõdése 50~i kutatás 51~-szakértõ 50, 82Neumann ~ 54, 57, 64, 68-69

jégkorszak 258, 263Jensen, Michael 13-31, 134Jobs, Steve 136Johns Hopkins Bayview Medical

Center (Baltimore) 13Johnson, Simon 250, 255Jones, Reginald 151-52, 268

Kagel, John 31–33, 45, 162, 267Kahneman, Daniel 25-26

Kamerun 232Kanada 255Katrina hurrikán 210-11, 213Katz, Lawrence 163, 184Kelet-Indiai Társaság 239Kennedy, John F. 67-68, 72,

79-80Kenya 231, 252-53kényelmi zóna 31, 45kereskedelmi korlátozások 227,

231-32kereskedõosztály 243, 251kiadók 58, 115–17, 128, 189,

268„kierõszakolt hitelek” 239King, Coretta Scott 178Kissinger, Henry 67-68kitûzõ 27–29, 31, 44-45, 69, 84,

119, 178Klemperer, Paul 82, 268Klick, Jonathan 16, 36, 39Kling, Jeffrey 163, 267Kobe 213kognitív rendszer 78Kogut, Carl 32-33, 45kóla 115kommunikáció 70-71, 198, 200,

203–06komparatív elõny 106-07kor alapján történõ megkülönböz-

tetés 173„költözés a lehetõségek felé”

162-63, 183környezetvédõk 214Közös Agrárpolitika 216Kremer, Michael 262–64Kruger törzsõrmester, Matthew

43kubai válság 69, 71, 80

Név- és tárgymutató | 303

lakbér 75-76, 96, 162, 188,194–97, 212

Lake District 198-99, 214Landsburg, Steven 213, 219, 267Las Vegas 48–83, 186, 214Lazear, Ed 127Leiden 254Levitt, Steven D. 18, 36–39,

115–18, 124, 128, 176-77, 267Liebman, Jeffrey 163, 184List, John 26–30, 44, 64, 69, 267Liverpool 211London 79, 84, 136-37, 147, 159,

193, 197-98, 200, 202–06, 213–16, 233-34, 236, 238-39, 248-49

Los Angeles 60, 64, 162, 169,209-10, 214

Loury, Glenn 178-79, 184-85, 267Lucas, Robert 194–96, 198Luoh, Ming Ching 98-99, 100

„magas ház”-modell 155Magellan, Ferdinand 257malária 252–54Malthus, Thomas 260–63, 265Manhattan 66, 90, 92, 98, 187-88,

190, 195-96, 201, 207, 210,212–14-15

Marshall II, J. Howard 93Marshall, Alfred 190-91, 194-95,

208-09Mas, Alexandre 120-21McCauley, Seamus 203, 267McGroarty, Stephen 189, 191McNamara, Robert 67McNaughton, John 67megerõsítõ intézkedések 183méretgazdaságosság 106-07mexikói prostituáltak 20, 43

mezõgazdaság 97, 216, 228–32Microsoft 201, 208-09mindentudás 23, 45minimálbér l. bér(ek)mobiltelefonok 82, 199, 203–05monopóliumok

királyi ~ 239Montgomery Ward 243Morelia (Mexikó) 40–44Moretti, Enrico 120-21, 167Morgenstern, Oskar 53Mullainathan, Sendhil 169–72,

175-76, 185, 267Muller, Margaretmunka

~adó 29, 103, 160, 163, 165–69, 171-72, 176-77, 180-81

~hely 47, 102, 107, 111,124–27, 139, 180, 202-03,211-12, 222, 224, 227 l. mégirodai élet

~helyi bajnokság 124-25~megosztás 104–09, 111, 113,

203, 259-60~nélküli 172, 212~társ 125-26, 132, 167,

170-71, 206, 209, 250~vállaló 29, 165–68, 175, 182

Murphy, Kevin J. 130-31, 134Murphy, Kevin M. 73–76

nagyváros 47, 96-97, 140, 151,153, 155, 188–90, 195,197-98, 200, 202, 205–07,209, 212, 214-15, 229-30, 232

nemi alapon történõ megkülön-böztetés 159, 173

nemi úton terjedõ betegségek14-15, 30, 40–42, 46

304 | Az élet rejtett logikája

népesség 174, 245-46, 249,261–65

Neumann János 50–54, 56–64, 66,68–71, 73, 81–83, 85, 167, 181

neuroközgazdász 77-78New Orleans 186, 207, 210–13New York 38, 70, 84, 86, 94, 97,

162, 183, 187-88, 190,196–98, 201-02, 205–07,209-10, 213–15, 219

New York Times, The 13, 18, 179,183, 211

New Yorker 65Nigéria 230Nordhaus, William 244-45North, Douglass 240nõk

~ helyzete 99, 108a fekete ~ továbbtanulása 100diplomás ~ 46, 101friss diplomás ~ és férfiak ará-

nya 101nemek közti munkamegosztás

260nukleáris fegyverek 67, 71-72, 79

Obama, Barack 178-79oktatás 16, 43, 102, 165–68,

175-76, 183, 185, 195Oracle 129orális szex 13–19, 34Oswald, Andrew 111óvszer 15-16, 39–42Owen, David 215

önéletrajz 170–72, 175-76, 185önkényes diszkrimináció 173,

175-76, 186õsközösség 94-95, 105

ösztönzõk 134övezeti korlátozások 213-14

parasztok 232–34, 236Párizs 164, 248-49párkapcsolat 86, 90, 95, 98patkányok 31–34, 45-46, 162Pearson, Puggy 52, 58-59Philadelphia 210Pittsburgh 210póker

~ mint zéró összegû játszma57, 68-69

~blöff 181~játékos 49, 51–53, 56–58,

61-62, 64~modell 60~stratégia 49, 58~-világbajnokság 49, 52-53,

59, 61, 63-64, 82politika

~i befolyás 231~i intézmények 236-37, 255agrár~ 216kül~ 67racionális ~ 226, 230-31társadalom~ 162vállalati ~ 20

Porter, Michael 208-09potyázás 101pozitív externáliák l. externáliákprostituáltak 20, 39–44, 46pszichológusok 25, 30, 33, 73,

117, 183

rabszolga-kereskedelem 255racionalitás 20-21, 24, 29–31, 45,

49-50, 56, 64, 83, 90, 109,168, 177, 180, 225, 229

Név- és tárgymutató | 305

randi~piac 89rapid~ 84-85, 87-89, 95-96

rasszizmusésszerû ~ 165–86önkényes ~ 172, 175racionális ~ 168, 172-73,

176-77, 181-82Read, Daniel 79, 267Reagan, Ronald 108részvényesek128, 130–34,

136–38, 174, 223részvényopciók 129-30, 134–36,

138, 227II. Richárd király 233, 236Robinson, James A. 235, 250,

255Rock Island (Illinois) 187-88, 190,

196–98Rosenthal, Ida 207rúdugrás 122

Sacerdote, Bruce 154-55, 257Sachs, Jeffrey 252-53, 267Safelite Glass Corporation 117-18,

122, 125sakktáblamodell 155-56Schelling, Thomas 50, 67–73,

76–83, 145–47, 150, 155–58,237, 240, 267

Schwartz, Barry 183-84Seattle 201-02, 209Seidel, Erik 53Sellers, Peter 68Shleifer, Andrej 249–51Siaya Kerület (Kenya) 252Slim, Amarillo 52, 56, 59, 64Smith, Adam 103–06, 108, 113,

249, 259

Smith, Anna Nicole 93Spock kapitány 221, 223, 230„Spórolj holnap!” 81St Louis 210-11Staglin, Garen 117statisztikai diszkrimináció

l. rasszizmusStefanek, Sarah 151Stevenson, Betsey 110–12Stratmann, Thomas 16, 36, 39,

267Surowiecki, James 65, 192Svédország 97

szabadalmak199számítógép 49, 51-52, 57, 60–62,

81-82, 104, 118, 120, 157,165, 181, 260

szavazók 78, 218–21, 224, 227szegénység 33, 58, 140, 154-55,

158–60, 162–64, 170, 180,210, 252-53, 256

szegregáció 140-41, 146-47, 155,159, 184–86 l.még faji szegre-gáció

szélvédõcsere-üzlet 117személyes kapcsolat 203, 205Szenegál 230szerelem 23, 46, 51, 84-85, 89-90,

110szerencsejáték 19, 22, 42, 46–48,

58-59, 62–64, 75, 83, 96, 101,138

„Szex és New York” 84, 86szex

~uális élet 18, 179~uális nevelés 14biztonságos ~ 18, 39, 44hagyományos ~ 14–17

306 | Az élet rejtett logikája

kockázatos ~ 15–17, 24, 39,43-44

orális ~ 13–19, 34Szilícium-völgy 201Szovjetunió 66, 68, 70

támogatások 179, 182, 185, 212,215-16, 222–24, 226–31, 251

Tanzánia 231társadalmi kapcsolattartók 186társadalmi tõke 185Tasmánia 263-64telepesek 254-55teljesítménybér 117-18, 121-22,

125-26, 137teniszbajnokság 123-24, 126terhesség 16, 21, 94, 100, 102-03,

157Texas Hold’em 57, 61Theory of Games (Neumann Já-

nos) 53Tiger Tiger Bar (London) 84tornyok l. toronyházaktoronyházak 154-55Townsend, Charles 103többszörös egyensúly 149-50történelem elõtti kor 243, 246,

263Trajtenberg, Manuel 289„Treatise on the Family” (Érteke-

zés a családról – Gary Becker)107

tripper 15, 17Trivers, Robert 94trópusi betegségek 254–56Tversky, Amos 25-26Tyler, Wat 233-34, 236, 266

Új-Mexikó 98, 100Új-Zéland 181, 255US Centers for Disease Control

and Prevention 15

ültetvényes gazdaság 255

vagyon 59-60, 114, 131, 133,135–37, 176-77

válás 46, 75, 84–113városi környezet 207, 209vezérigazgató 116, 128–38vezetõi kivásárlás 131Victoria Park (London) 151, 153vidéki területek 216, 229-30Vigdor, Jake 185-86, 267Világbank 139, 189világítás 50, 128, 222, 244-45Virginiai Egyetem 165, 169,

171-72visszadátumozás 135

Warwick gróf 251Washington 70, 139–41, 151,

155, 157, 170, 189Weingast, Barry 240Winfrey, Oprah 13Wolfers, Justin 111-12, 267Wyoming 215-16

Zambia 231Zenilman, Jonathan 14, 267zéróösszegû játszma 57, 68-69

zsenimatek~ 50„~díj” 169

Név- és tárgymutató | 307