Az MKIK törekvései a szakképzésben

Hálózatszerű működésProjekt típusú munkavégzés

Professzionalitás

Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése:

A szakképzés társadalmi leértékelődéseA korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában1990-ben ez az arány közel 50%-os voltA 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökkenparadigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatábanegyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást

Következmény:NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya

Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése;

Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésbenÉvjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettségetA szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

21

31

43

5

21

34

38

7

24

33

35

8

24

33

33

10

25

35

31

9

25

38

29

8

27

39

27

7

27

44

25

4

27

48

23

2

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

1990/91 1992/93 1994/95 1996/97 1998/99gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző középfokú szakiskola

Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon 2001 - 2016

300000

350000

400000

450000

500000

550000

600000

650000

700000

2001 2006 2011 2016

5-9 évesek

10-14 évesek

15-19 évesek

Lineáris (15-19 évesek)

Szakképzési problémafa Elérendő stratégiai célok:

70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatottA szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtéseSzakképzés-felnőttképzés integrált megújításaGazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzésekMesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része,

szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyenTanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formájaA finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassaSzakképzés ne a maradék elv alapján működjön

Megoldandó feladatok:Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás,

feladatok „kiszervezése” a köztestületeknekAz NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudatÚj felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

Minisztérium – kamara együttműködése

Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése

Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése:

Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. január 1-tőlÚjabb szakmák átadása (13 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok,

pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program)Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolításaStabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozásGazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség A szakképzésben a modernizációs törekvések folytatása stratégiai kérdés: Elindult változtatások „leamortizálódásának” veszélye

Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke:

tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításáhozstrukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszerszakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható

Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása:munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerűszolgáltató tevékenység

FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljáráshelyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség

A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell,munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten

Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyenprofiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztésedecentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltakaz OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedésemunkaerő-piaci alap: forráselvonás a szakképzéstől

Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri-mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknélennek felemelése

Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése:átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosáraadminisztrációs költségek normatív finanszírozása

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés

Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”

1 300 milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása,szakképzési alap kiürítése

KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat

Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet

Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számáraállamilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modell

Országos szint

Állami irányítás és felügyelet

Akkreditált vizsgahelyek

Állami feladatok átvállalása

NGO szakmai koordináció

Vizsgabizottságok működtetése

Vizsgahelyek akkreditációja

Regionális szint

Vizsgaszervezés regionális állami feladatai

Kistérségi szint

SZMM, szakképzést felügyelő

minisztériumok

Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács

NSZI OrszágosVizsgaközpont

Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács

Országos ernyőszervezet

Regionális szintű ernyőszervezet

Regionális Vizsgaközpontok

Regionális fejlesztési és

Képzési Bizottság

RegionálisVizsgahelyszínek

Országos Vizsgahelyszínek

Kistérségi vizsgahelyszínek

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés

Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban,külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva

35-40 új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás:TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázásapárhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció

Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalásaformális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag

TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudata TISZK „mindent visz”csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

Szakképzési feladatok 16 szakmában390 regisztrált szakértővel

Kamarák HR kapacitásának térképe

20 megyei és 3 városi kamara:93 kirendeltség

85 főállású tanácsadó50 szakképzési területen dolgozó szakember

Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése:10. 000 képzőhely

53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál32. 000 tanulószerződés

1000 szakértő

10.000 vizsgadelegálás4000 fő vizsgabizottsági tag

14 000 fő szintvizsga800 szintvizsga elnök

3500 ellenőrzés, 1500 akkr.

Képzés – továbbképzés:10. 000 fő képzése212 tanfolyam42 oktatóterem12 számítógépterem1000 fő mester képzése, 600 elnök

Összesen:66 teremben

20. 691 óraszámban

Gazdasági érdekképviseleti szervezetek:a humánerőforrás kapacitása

Tanulók megoszlása iskolatípus szerint a gazdálkodó szervezeteknél

36578

17621

54199

Szakiskola 11-12.évfolyamSzakközépiskola 13-15.évfolyam

Minösszesen

Tanulók megoszlása iskolatípus szerint a szakképző évfolyamokon

56603

62263

118866

Szakiskola 11-12.évfolyamSzakközépiskola 13-15.évfolyamMinösszesen

Tanulószerződések száma 1998-2006

14829

16403

21306

32000

12703

10155

831279706616

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

254612000301308000

446384000

702587000

1018279000

0

200000000

400000000

600000000

800000000

1000000000

1200000000

1998 1999 2000 2001 2002

Tanulószerződések elszámolásának bejelentése az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságánál

tanulói díjazás

2924

2462

1920

1873

1676

1562

1216

1211

852

850

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

Tanulószerződések szám

a

Élelmiszer és vegyi

áru kereskedő

Szakács

Pincér

Fodrász

Szobafestő-mázoló

és tapétázó

Asztalos

Karosszérialakatos

Kőm

űves

Ruházati kereskedő

Villanyszerelő

Szakma

A legtöbb tanulószerződést hozó szakma

18 19 2756 68

303

381

512 517533

0

100

200

300

400

500

600

Tanulószerződés szám

Szakma

Tanulószerződések száma a hiányszakmákban

Szakképzett pályakezdők tudásával, képességeivel, készségeivel kapcsolatos

vállalati elégedettség, 2000-2005

3,052,96

3,38

3,48

2,70

2,802,90

3,003,10

3,203,30

3,403,50

3,60

2000 2001 2004 2005

Köszönöm a figyelmet

„A józan ész a legfőbb törvény”

VÍZIÓ

A problémák fontossági sorrendje(MKIK GVI felmérés alapján)

Hiányosságok-problémák

OKJ szakképzettséggelFőiskolai végzettek

Egyetemi végzettek

Érettségi nélkül Érettségivel

Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 1. 2. 2.

Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 2. 2. 4. 4.

Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. 7.

Munkakultúra hiányosságai általában 4. 3-4. 5-6. 6.

Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 5-6. 9. 9.

Rossz együttműködési készség 6. 7. 8. 8.

Gazdasági ismeretek hiánya 11. 11. 5-6. 5.

Számítógépes ismeretek hiánya 12. 5-6. 3. 2.

Idegennyelv-tudás hiánya 13. 8. 1. 1.

3,1

3,3

3,7

3,6

3,7

3,5

3,6

3,2

3,4

3,9

3,3

3,5

3,4

3,5

3,4

3,6

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

Asztalos

Ács-állványozó

Bőrdíszműves

Cipőfelsőrész-készítő

Cukrász

Épületburkoló

Férfiruha-készíto

Fodrász

Kárpitos

Kozmetikus

Kőműves

Nőiruha-készítő

Pincér

Szakács

Szobafestő-mázoló és tapétázó

Villanyszerelő

Szakm

a

Érdemjegy

11 420 tanuló vizsgaeredményei 2005/2006-os tanévben 16 OKJ szakmában